2. Szerzői mű fogalma. Egyéni ősz október 29. Dr. Tóth Péter Benjamin

MOME Kulturális jog /2

6. óra Szerzői mű fogalma

2012 ősz

2012. október 29. Dr. Tóth Péter Benjamin

„Szerzői mű” fogalma

Egyéni… • Az alkotó személyiségéből fakad

Az irodalom, a tudomány és a művészet minden egyéni, eredeti alkotása.

• Alkotói mozgástér

…eredeti

Párhuzamos alkotás?

• „ilyen még nem volt”

• Szabadalomnál, védjegynél előfordulhat

• Nem szolgai másolat

– Ld. Alexander Bell vs. Elisha Gray: telefon – Megoldást a lajstromozási elsőbbség jelent

• Szerzői jogban nincs ilyen! – Minden ember különböző, „egyéni” jelleg szükséges! – Ha két mű egyforma, akkor • …vagy másolásról van szó • …vagy nem volt kellő alkotói mozgástér, tehát nem mű

idea vs. expression

„what is a 4 chord song?”

• Amit a szerzői jog véd, az – Nem az ötlet – Nem a stílus – Nem a tartalom – Nem az alapvető építőkocka

• Hanem a kifejezés (expression)

http://www.youtube.com/watch?v=5pidokakU4 I

Az a fránya köznyelv…

gondolatszövedék

…és ugyanez helyesen: – „könyv” – „lemez” – „kotta” – „DVD” – „festmény” – „fénykép” – „épület”

→ irodalmi mű → zenemű → zenemű → filmalkotás → képzőművészeti alkotás → fotóművészeti alkotás → építészeti alkotás

• Hétköznapi beszédünk erősen kötődik a tárgyakhoz, akkor is, amikor kifejezetten szellemi javakról beszélünk. • Például: – „könyv” – „lemez” – „kotta” – „DVD” – „festmény” – „fénykép” – „épület”

„milyen jogokat vettem?” • Ez a gondolat ad választ arra a – most már látjuk – buta kérdésre is, hogy amikor veszek egy könyvet / CD-t / DVD-t, milyen „jogot” kaptam. • Helyes válasz: – A könyv az enyém lett, de az irodalmi mű nem – A CD az enyém lett, de a zenemű nem – A festmény az enyém lett, de a képzőművészeti alkotás nem!

Fogódzók 1./ Az Szjt. felsorolja a legtipikusabb műfajtákat •a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, •b) a nyilvánosan tartott beszéd, •c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, •d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, •e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, •f) a rádió- és a televíziójáték, •g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), •h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, •i) a fotóművészeti alkotás, •j) a térképmű és más térképészeti alkotás, •k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, •l) a műszaki létesítmény terve, •m) az iparművészeti alkotás és annak terve, •n) a jelmez- és díszletterv, •o) az ipari tervezőművészeti alkotás, •p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

Fogódzók 2./ Az Szjt. néhány tárgyról kimondja, hogy nem állhat szerzői jogi védelem alatt: •egyes hivatalos rendelkezések (funkcióhoz kötött a gyakorlat szerint!) – jogszabályok, indokolás, szakértői vélemény, szakdolgozat

•az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek – az alkotás építőkockái: ritmus, írói stílus, harmóniák, szavak, színek, stb.

•a folklór kifejeződései. – de az erre épülő alkotások védelme fennáll.

…és egy fontos alapelv: a védelem nem függ esztétikai értékítélettől •Elég alacsonyan van a küszöb •Mégis: a komplexebb alkotást könnyebb megvédeni – Fontos! Ez nem jogdogmatikai okok miatt van itt, hanem tisztán bizonyítási okok miatt – Minél szimplább a mű, annál könnyebb „átverni a szakértőt”

A szerzői jog keletkezése …avagy „hol kell levédetni?”

SEHOL!

Formalitásmentes oltalom elve

Formalitásmentes oltalom elve • Oka:

• A szerzői jog automatikusan keletkezik. – Berni Uniós Egyezményben rögzített szabály!

• A mű létrejöttének pillanatától – Magyar törvény szerint még a mű rögzítése sem állítható a védelem feltételéül

Megoldás: • Megoldás #1: vélelem. – De: formalitásmentes oltalom miatt igen gyenge. – Azt kell szerzőnek tekinteni (az ellenkező bebizonyításáig), „Akinek a neve feltüntetésre kerül a művön.”

• Megoldás #2: Mégis „„levédetni””: – műnyilvántartásba vétel – műjegyzékbe vétel – közjegyzői letétbe adás – de más bizonyítás is mindig lehet.

– Nagyobb fokú egyediség

• Előnye: – minden szerzőnek van rá lehetősége (olcsó) – kisebb adminisztráció

• Hátránya: – bizonyítási nehézségek, két szempontból: • tárgyi: eléri a védelmi szintet vagy nem? (parkolójegy) • személyi: honnan tudhatjuk, hogy ki a mű szerzője?

Álmegoldás • Csak itt nálunk, Magyarországon • „Alvélelem” – Ha a név nem került feltüntetésre, akkor azt kell szerzőnek tekinteni, aki az SZTNH-hoz bejelentette a művet. – Ha ez sincs, azt kell szerzőnek tekinteni, aki közös jogkezelő szervezetnél bejelentette a művet

• Ez egyértelműen rossz szabály! – Hamis név feltüntetésével „megverhető” – Ezek a bejelentési formák alkalmasak arra is, hogy az 1. helyi vélelmet megdöntsék!

Szabályozás pillérei 7. óra Szerzői jogok és korlátaik 2012. november 5. Dr. Tóth Péter Benjamin

I.

Jogok és korlátaik

II.

Jogkezelés

III.

Jogérvényesítés

1. Nyilvánosságra hozatal • Az első nyilvánosságra hozatal csak a szerző engedélyével történhet meg.

Az I. pillérben…

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK

– mű lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. – szerző halála után fellelt művet ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.

1. Nyilvánosságra hozatal • Negatív oldala: • már nyilvánosságra került műveinek visszavonása, – de ez jogátruházás esetén nem érinti a felhasználást, és komoly feltételekhez kötve: az csak • alapos okból, • írásban történhet, és • köteles a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. („kártalanítás”)

Művésznevek • Nem szerzői jog, hanem Ptk. alapján • „Mindenkinek joga van a névviselésre” • Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. – NINCS kötelező bejelentés. – Összetéveszthetőség esetén módosítás kérhető.

2. Névjog • művön, műre vonatkozó közleményen feltüntessék – kérheti a névmegjelölés nélküli vagy felvett név alkalmazását is – szerzői minőségét ne vonják kétségbe

• függ a felhasználás jellegétől – tehát nem minden felhasználási forma esetén azonos e jog tartalma.

3. Mű egységének védelme • A szerző személyhez főződő jogát sérti művének mindenfajta – eltorzítása, – megcsonkítása – olyan megváltoztatása, amely a becsületére vagy hírnevére sérelmes.

A szerzői jogi kérdés: Ha van előttem egy szellemi termék, és azt valahogyan használni, hasznosítani szeretném: kell engedélyt kérnem és/vagy jogdíjat fizetnem

…a másik csokor…

VAGYONI JOGOK

? 30

Védett mű?

NEM

1. lépcső: Védett mű? IGEN

• Mi a szerzői mű fogalma? (múlt óra) „Felhasználás”?

NEM

• Mennyi a védelmi idő?

IGEN

– pma 70 év – utoljára elhunyt szerzőtárs – ismeretlen szerző

Szabad felhasználás?

IGEN

NEM

• Kapcsolódó jogok NEM KELL

KELL 31

32

2. lépcső: Felhasználás /1


• „Felhasználás”:

• „Felhasználás”:

– másolatkészítés + – nyilvánosság számára elérhetővé tétel

– másolatkészítés + – nyilvánosság számára elérhetővé tétel

• Nyilvánosság, mint kulcsfogalom!

• Nyilvánosság, mint kulcsfogalom!

– szűk családi, baráti körön kívüli személyek – tényleges vagy potenciális

– szűk családi, baráti körön kívüli személyek – tényleges vagy potenciális

33


34

2. lépcső: Felhasználás /4 • Részletek felhasználása:

• Típusai: – többszörözés (rögzítés + másolatkészítés) – terjesztés (csak dologi formában! – nyilvános előadás (élő + gépi eszközel) – nyilvánossághoz közvetítés (távoli közönség) – átdolgozás

– „a mű bármely azonosítható részlete” – de: alapvető építőkockák nem! – „30 mp ingyen” - MÍTOSZ!

• Díjazás vélelme

• műfajon belül (pl. zenei) • műfajok között (pl. megfilmesítés) • fordítás

– a felhasználási engedélyért cserébe díj jár (=jogdíj)

35

36

3. lépcső: Szabad felhasználás /1


• Kivétel a szerző engedélyezési joga alól

• Kivétel a szerző engedélyezési joga alól

• Háromlépcsős teszt:

• Háromlépcsős teszt:

– kivételes esetre vonatkozik – nem sérelmes a mű rendes felhasználására – nem sérti a szerző jogos érdekeit

– kivételes esetre vonatkozik – nem sérelmes a mű rendes felhasználására – nem sérti a szerző jogos érdekeit

• Tisztességesség

• Tisztességesség 37


38

Idézés

• Főbb esetkörök:

• Idézés: mű rövid részletének átvétele saját műben. • Feltételei:

– idézés+átvétel – magáncélú másolatkészítés – iskola, könyvtár, múzeum, archívum

– a műnek csak részlete idézhető – idézési cél által indokolt terjedelemben – az eredetihez híven – forrás és szerző feltüntetésével – csak saját alkotásban! - jól elkülöníthetően

• másolás + közzététel + efemer

– könyvtári kölcsönzés (PLR) – sajtó – nyilvános előadási esetek – fogyatékkal élők

• Kapcsolat tudományos / szakmai etikával 39

40

Magáncélú másolatkészítés

Vizuális alkotások • építészeti alkotások és műszakilétesítmény-tervek esetében nem végezhető még magáncélú másolatkészítés

• Régi szabály - új technikai környezet – tárcsás magnók - videomagnók - CD/DVD felvevők – 3 lépcsős teszt sérül

• vizuális alkotásból idézni nem lehet

• 1965 Németország: kompenzációs díj

• tudományos ismeretterjesztő előadás, iskolai oktatás céljára vizuális alkotás szabadon felhasználható

– szerzői jog egyik alapelve: ahol jövedelmet termel a művek felhasználása – cserébe a magánmásolás szabad

• a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható

• Nálunk: – kép- és hanghordozókra, 5 közös jogkezelő szervezet 41

42

Szabályozás pillérei 8. óra Szerzői jogok és korlátaik 2012. november 19. Dr. Tóth Péter Benjamin

I.

Jogok és korlátaik

II.

Jogkezelés

III.

Jogérvényesítés

Elsődleges jogosultak • • • • •

II. PILLÉR

Jogkezelés

Szerző Előadóművész Hangfelvétel-előállító Filmelőállító Adatbázis-előállító

45

Jogutódlás - természetes személyek

46

Jogutódlás - jogi személyek

• Öröklési jog általános szabályai szerint

• Megszűnés jogutódlással

– mindig van örökös

– átalakulás – egyesülés – szétválás

• Végintézkedés elsőbbsége • Ennek hiányában: törvényes öröklés 1.leszármazók (+ házastárs haszonélvezeti joga) 2.házastárs 3.felmenők és távolabbi rokonok 4.Állam

Minden jog és kötelezettség átszáll • Megszűnés jogutódlás nélkül

• Új Ptk. újdonságai 47

48

Jogutódlás - jogátruházás

Egyedi joggyakorlás

• Személyhez fűződő jogok:

• szerződés

– soha nem ruházhatók át

• Vagyoni jogok

• függő helyzet: munkaszerződés

– általában nem ruházhatók át, kivéve • • • • •

reklámozás céljára írt mű adatbázis film szoftver munkaviszony

• független helyzet: felhasználási szerződés

49

Munkaszerződés

50

Felhasználási szerződés /1

• ha munkaviszonyból folyó (tehát: munkaköri) kötelezettség a mű alkotása

Szerződési szabadság, de: •in dubio pro auctoris

• a mű átadásával a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg

•életműszerződés tilalma

• a munkáltató megszerzi a vagyoni jogok teljességét (jogátruházás!)

•írásbeliség 51

52

Felhasználási szerződés /2

Szerződési tudnivalók /1

Jövőben megalkotandó mű •a felhasználó jogosult a művet kijavításra (kétszer is) visszaadni

• A szerződés: két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata.

– ha nem végzi el: elállhat a felhasználó a szerződéstől (díjfizetés nincs) / lényegét nem érintő változtatásokat a felhasználó végrehajthatja – ha elvégzi, de nem alkalmas így sem a felhasználásra: mérsékelt díjazás illeti a szerzőt.

• Írásban / Szóban / Ráutaló magatartással

53


54


Felhasználási szerződés tartalmi elemei: •Felek megnevezése •Mű megnevezése •Felhasználási jog terjedelme (+ 3. személyre átengedhető?) •Időbeli hatály („opciós jog”) •Területi hatály •Kizárólagosság (kiadói szerződés!) •Megírás, átadás-átvétel részletei •Szerződés felmondása - rendes és rendkívüli •Jogdíj (egyösszegű? százalékos? kettő kombinációja?) •Egyebek (tiszteletpéldányok, felhasználó fellépési joga, szerző névjoga, későbbi átdolgozások engedélyezése, stb.)

Két általános jótanács: •stratégiai jelentőségű kérdéseket előre tisztázni magunkban •hogyan lehet felmondani a szerződést? (Ronin) 55

56

Privátszféra vs. szerzői jog 1.

9. óra A digitális korszak szerzői joga 2012. november 26. Dr. Tóth Péter Benjamin

• [A.] A szerzői jog kezdetei: – Könyvkiadói monopóliumok (1501 Németo.) – Stuart Anna dekrétuma (1709 Anglia) • befektetés védelme • magánemberek: befogadók (sem)

Dr. Tóth Péter Benjamin

Privátszféra vs. szerzői jog


2.

3.

• [B.] XIX. sz. második fele – Berni Uniós Egyezmény • műérzékelés: nem releváns felhasználási csel. • tipikus felhasználási cselekmények: „nyilvánosság” – ld.: előadás, terjesztés, később: közvetítés

• [C.] Technikai fejlődés – érdekek összeütközése – magánmásolások tömegessége • a XX. sz. második felében • lakossági másolási berendezések megjelenése • jelentős eltolódás

• ahol mégis felhasználás: kivétel – ld. másolatkészítés





4.

5.

• [E.] Internet – Művek befogadói

• [D.] Szoftver – Műélvezet is engedélyköteles felhasználás • futtatás: többszörözés

– Nincs szabad felhasználás • csak a jogszerű felhasználó végezhet bizonyos cselekményeket engedélykérés, díjfizetés nélkül.

engedély nélkül kiadott könyv vevője vs. engedély nélkül kiadott szoftver vevője

• a puszta érzékelés is letöltést, tehát felhasználási cselekményt, többszörözést igényel!

– Művek közvetítői • nemcsak hatalmas médiabirodalmak, hanem egyszerű magánszemélyek (gimnazisták, egyetemisták) is nagy számban

– Művek létrehozói • otthon is stúdióminőségű felvétel készíthető. • minden korábbinál több szerző



Szabályozott jogviszonyok • Kezdetben: – „one-to-many” műfelhasználás • könyvkiadás • rádió, televízió

• Digitális korszak Nemzetközi és európai vizeken…

JOGI SZABÁLYOZÁS


– „many-to-many” műfelhasználás • szerző saját felhasználása technikai lehetősége • fájlcsere


WIPO „Internet-szerződések”


1.

2.

• [A.] Előzmények

• [B.] Digitális agenda

– Berni Uniós Egyezmény felülvizsgálat (1971) – globális kereskedelem (WTO, TRIPS, 1994) • jogérvényesítési szabályok, vitarendezés

– közben: internet jelensége ⇒ WIPO • WIPO Copyright Treaty (WCT) • WIPO Performances and Phonograms Treaty (WPPT)

• B.1. Többszörözési jog alkalmazása – futólagos rögzítések sorozata – élénk vita – végül egyeztetett nyilatkozat: „BUE alkalmazandó, elektronikus memóriákra is”





3.

4.

• [B.] Digitális agenda • B.2. „internetes” átvitelre vonatkozó jog – – – –

≈ példányonkénti terjesztés ≈ rádiós-televíziós sugárzás sui generis jog umbrella solution: „hozzáférhetıvé tétel olyan módon, hogy a közönség tagjai egyénileg választhatják meg honnan és mikor férnek hozzá” – (mobil távközlés!)


• [B.] Digitális agenda • B.3. Kivételek – háromlépcsős teszt kiterjesztése – egyeztetett nyil.: kivételek kiterjeszthetők • fejlődő országok törekvése


WIPO „Internet-szerződések” 5.

• [B.] Digitális agenda • B.4. Műszaki védelmi eszközök, jogkezelési adatok – cél: a megnyíló műszaki védelmi lehetőségeknek jogi védelmet adni – talán csak rövid kitérő?

Európai jogalkotás azóta • 2000/31/EK sz. irányelv az elektronikus kereskedelemről (...) (Elker.) • 2001/29/EK sz. irányelv a szerzői jogok információs társadalomban való érvényesüléséről (Infosoc.) • 2004/48/EK. sz. irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (Enforcement)



Hatásos műszaki intézkedések (TPM) megjelenése

Másolásvédelem…?

DRM ESZKÖZÖK


• 1.) tömeges felhasználások (korábban legfeljebb a műérzékelés lehetett tömeges), amelyeket jogilag korlátozni szinte lehetetlen, technikailag korlátozni elképzelhető. • [2.) a szerzői jog a tényleges uralom hiánya miatt jött létre. A tényleges tulajdonhoz hasonlóan nem lehetett lopásgátlást csinálni. Bizonyos területeken vissza lehet szerezni a természettől való uralmat!]


72

TPM-től DRM-ig

Mi a DRM?

• „the answer to the machine is in the machine” (Charles Clark) • hatásos műszaki intézkedések

• „Digitális jogkezelés” vagy „Digitális jogok kezelése”? ⇒ Informatikai fogalom • Digitális formában létező tartalmakhoz való hozzáférést, azokkal való digitális műveleteket korlátozó vagy gátló + ezt kiegészítő műszaki megoldások

– WIPO – Infosoc-irányelv (2001/29/EK, 6. cikk) – Szjt. 95.§, Btk. 329/B.§

• DRM-jelenség és –problémakör – DRM = digital rights management Dr. Tóth Péter Benjamin


73

A TPM szabályozása

74

Konfliktusforrások • TPM-nél a szerzői jogi korlátok nem léteznek, csak technikaiak

• Szjt. 95.§

– – – – – –

– fogalma • „nem engedélyezett cselekmények” megelőzése, megakadályozása • hatásosság

– tiltott cselekmények • megkerülés • kiegészítő cselekmények

Tárgyi hatály ? Védelmi idő ? Engedélyköteles felhasználások ? Jogkimerülés ? Joggyakorlási feltételek ? Szabad felhasználás ?

• konfliktus: szerzői jog által nem tiltott felhasználás lehetetlenné tétele. ≈ közterület elkerítése? NEM!


75


76

Konfliktusok – hatályos megoldás • Szjt. 95/A.§ és 105/A.§ – „szabad felhasználás kedvezményezettje” – kimerítő lista – „tegye lehetővé a szabad felhasználást” – jogszerű hozzáférés feltétel!

⇒ Egyeztető Testület ⇒ Főv. Bír. • jogszerűen online közzétett anyagokra nem vonatkozik! Dr. Tóth Péter Benjamin

80

DRM - csak kitérő volt? • Kiadók erőltették • Jon Lech Johansen (norvég tinédzser): DeCSS ügy • iTunes áttörés: DRM nélküli verziók • Máig vita tárgya (pl: e-book) • Előfizetéses szolgáltatásoknál nélkülözhetetlen

Merre tovább?

ALTERNATÍV UTAK



Alternatív utak 1.

Alternatív utak 2. • Francia modell: „graduated response”

• SABAM vs. TISCALI (Scarlet) ügy

– alapötlet: a meglévő szankciók túlzók – lényeg: három felszólítás az ISP segítségével – szankció csak a harmadiknál - internetkapcsolat korlátozása

– az ISP szűrési kötelezettsége

• Jogi háttér: – 2000/31/EK: nincs monitoring kötelezettség, de tudomásszerzés esetén eltávolítás – 2004/48/EK: közreműködők eltávolítási és adatszolgáltatási felelőssége

• másutt: – EMI vs. Eircom ügy, NZL, Dél-Korea

• EU Parlament: Telecom package

• Európai Bíróság:

– „alapvető jog” a korlátlan internet-hozzáférés?

– aránytalan igény lenne egy teljes repertoárra nézve

• Negatív sajtó

• Visszatérő kérdés: ISP szerepe Új utak, szerzıi jog

83

Új utak, szerzıi jog

84

Alternatív utak 3.

Alternatív utak 4.

• Előfizetési díjas, „all you can eat” szolgáltatások

• STIM javaslat: – kiindulópont: a p2p a legjobb szolgáltatás, ráadásul megszüntetése lehetetlen – következtetés: nem perelni, hanem jogosítani:

– p2p versenytársa lehet? (skandináv tapasztalatok!) – Spotify – Deezer, Korlátlanzene.hu

• átalánydíjért • szerződéses alapon • jogot kapja: a fájlcserélő magánszemély, ISP-k közreműködésével • opt-out lehetőség mindkét oldalon

• Problémák – jogok összegereblyézése – képes fenntartható modellé válni? – http://6.mshcdn.com/wpcontent/uploads/2010/04/selling_out_550.png

– csak kommunikációs trükk? (elhalt) Új utak, szerzıi jog

85

Új utak, szerzıi jog

Alternatív utak 5. • Global licence elképzelés: – kiindulópont: azonos – következtetés: törvényi engedély, átalánydíj

• • • • •

10. óra Egyebek

Nemzetközi egyezményekbe ütközne? Mennyire lenne népszerű? Hányfelé kellene osztani? SABAM javaslat: 1 euró/előfizető/hó Csak kommunikáció? (ez is elhalt) Új utak, szerzıi jog

2012. december 3. Dr. Tóth Péter Benjamin

87

86

Linkek Letöltés. Lopás? (Prezentáció) •http://prezi.com/9cdmhkn3nqiw/letoltes-lopas/ CISAC: what is a creator? •http://www.dailymotion.com/video/xcv3vg CISAC: what is a creative work? •http://www.dailymotion.com/video/xcv40n YouTube Copyright School: •http://www.youtube.com/watch?v=InzDjH1-9Ns

2. Szerzői mű fogalma. Egyéni ősz október 29. Dr. Tóth Péter Benjamin

Recommend Documents