ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 952/2009. (IV.29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (m1, 1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2008. december 17-én sugárzott Híradó című műsorszámával megsértette az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) c) pontja alapján 30 percre felfüggeszti az Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását az m1 csatornán, melyet a műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 19 óra 00 perctől 19 óra 30 percig köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlásának a felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) határozata értelmében a Magyar Televízió Zrt. 2008. december 17-én a Híradó című műsorszám sugárzása során sértette a személyiségi jogok és az emberi méltóság feltétlen tiszteletének alkotmányos követelményeit, ezáltal pedig az Rttv. 3. § (2) bekezdésének rendelkezését. E törvénysértés miatt az ORTT a mai napon 19 órától 19 óra 30 percig felfüggesztette a Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának lejárta után folytatjuk műsorunkat.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület 204/2009. (I.28.) számú határozatával állampolgári bejelentés alapján elrendelte a Magyar Televízió Zrt. m1 csatornája által 2008. december 17-én sugárzott Híradó című műsorszámban 19 óra 54 perctől közreadott műsoregység vizsgálatát.
1
I. A vizsgálat alkotmányos jogi alapjai: Az Rttv. 3. § (1)-(2) bekezdés alapján „A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.” Az Alkotmány 54. § (1) szerint „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Az Alkotmány 59.§ (1) szerint „A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az „ORTT feladata annak vizsgálata, hogy a műsorszolgáltatási jogosultságot szerzett rádiók és televíziók működése megfelel-e a törvényben és a műsorszolgáltatási szerződésben foglaltaknak. Ez nem jelentheti a műsorok előzetes tartalmi vizsgálatát, mert az eleve összeegyeztethetetlen volna az Alkotmány 61. § (2) bekezdésével. Az ORTT mint közigazgatási szerv a Médiatörvény 112. § (1) bekezdése alapján utólag szankcionálhatja a műsorszolgáltató jogsértő működését. Általában az ORTT határozattal szembeni bírói felülvizsgálat léte elegendő garanciát jelent arra, hogy indokolatlanul ne indulhasson ex officio eljárás. Az, hogy a hivatalból kezdeményezett vizsgálat megfelel-e a sajtószabadsághoz való alapjognak, függ a konkrét eljárástól és a kiszabható jogkövetkezménytől. Külön megfontolást igényel például az az indítványozók által felvetett kérdés, hogy a személyhez fűződő jogok védelme érdekében alkotmányosan van-e lehetőség ex officio eljárás megindítására.” [46/2007. (VI. 27.) AB határozat] Hivatkozott döntésében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ORTT az Rttv. 112. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazva szankcionálhatja a műsorszolgáltató cselekményét, ha megállapítja, hogy az az Rttv. rendelkezéseit megsértette. A szankcionálási jog arra az esetre is fennáll, ha a műsorszolgáltató tevékenysége sérti az emberi jogokat. A Médiatörvény 112. § (1) bekezdése alapján tehát az emberi jogok védelmében is indulhat eljárás. Az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. határozata szerint „a Médiatörvény 3.§ (2) bekezdése alapján eljárva az ORTT nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt, az alanyi jogosultak igényeinek érvényesítését nem helyettesíti, és nem is akadályozza. Az ORTT e közigazgatási eljárásban annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket”.
2
Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy az ORTT a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatban a műsorszolgáltató által elkövetett alkotmányos sérelmeket, az ilyen sérelmeket okozó műsorokat is vizsgálhatja és szankcionálhatja, de úgy, hogy a jogokat a közigazgatási eljárásában alanytalanná téve vizsgálja az alapjogi sérelmet. Azt vizsgálja, hogy a sugárzott műsor nem sérti-e „az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket”. Az ombudsman az OBH 2203/2004. sz. jelentésében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmányos alapjogok intézményes védelmére a Testület nemcsak jogosult, hanem köteles is. Véleménye szerint az ORTT-nek a Médiatörvény nem azt teszi feladatává, hogy érvényesítse a személyhez fűződő jogokat az arra jogosult helyett, hanem azt, hogy a vele közjogi viszonyban álló műsorszolgáltatókkal szemben ellenőrizze és felügyelje az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak érvényesülését. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.044/2004/7. sz. határozatában kimondta, hogy „a Testületnek joga és kötelessége az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglaltak megvalósulását felügyelni, ellenőrizni, illetve e jogszabályhelyben foglaltak sérelme esetén szankciót alkalmazni. Nem azonos ugyanis a polgári jogi és a közigazgatási jogi jogviszony. A személyhez fűződő jogok védelmét a sérelmet szenvedő jogalany érvényesítheti polgári perben.(…) Az Rttv. a műsorszolgáltatónak tiltja meg az Rttv. rendelkezéseinek megsértését, az Rttv.-nek tehát a műsorszolgáltató, és nem a sérelmet elszenvedett az alanya. A Legfelsőbb Bíróság is kimondta már eseti döntéseiben, hogy az emberi jogok sérelme médiaügyben vizsgálható(tette mindezt pl: Kf.IV.37.230/2002/9, valamint a Kf. VI. 38.474/2000/3. sz. határozatokban.) A következetes bírói gyakorlat szerint az ORTT-nek mint közigazgatási hatáskörében eljáró hatóságnak joga és kötelessége őrködni azon, hogy a műsorszolgáltató tisztelje az alkotmányban biztosított jogokat, tevékenysége ne sértse a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. II. A hatósági ellenőrzés megállapításai: A Testület felkérésére (204/2009. (I. 28.) sz. határozat) a Műsorelemző osztály megvizsgálta az MTV1 által 2008. december 17-én 19 óra 54 perctől sugárzott „Kalocsa – Megaláztak egy fiút” beszámolóját. A program fő híreinek a munkaügyi főfelügyelőség elnökének és egyik főosztályvezetőjének a letartóztatása, valamint a BKV és a MÁV dolgozóinak sztrájkja számított. A műsorszámban 19 óra 40 perckor konferálták fel a második belpolitikai blokk elején a panaszos által kifogásolt szomorú eseményt, amely a hazai történésekkel foglalkozó szegmens utolsó műsoregysége volt. A fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy a tudósítást vezető, figyelemfelkeltő hírnek szánták a műsor készítői: „Társai aláztak egy 16 éves fiút Kalocsán, és az egészet egyikük felvette mobiltelefonjuk kamerájával, ez is jön mindjárt” (19:40:44).” A kifogásolt Híradóban a hírolvasó (D. Tóth Kriszta) az alábbiakat közölte: „Mobiltelefonnal felvették egy fiatal fiú megalázását Kalocsán. A 16 éves fiúnak megparancsolták, hogy térdeljen le, imádkozzon Allahhoz, és a bandának mondja azt, hogy ők a világ urai, aztán megcsókoltatták vele a cipőjüket. A banda egyik tagja az egészet felvette a telefonjával – ezt látják most. Azt már nem rögzítették, ahogy a fiút rugdossák is. A rendőrök néhány perc múlva elfogták a támadókat” (19:53:50–19:54:16). Eközben (19:53:57-19:54:15) a telefonnal rögzített képeken az áldozat volt látható a képernyőn, amint – valószínűleg - térdelve beszél valakihez, majd kétszer egymás után megcsókolja annak cipőjét. Az áldozatot szemből és
3
oldalról is mutatta a kamera, az arca nem volt kitakarva, így - a felvétel nem túl jó minősége ellenére is - felismerhetővé vált. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszegmens programba szerkesztésével a médium figyelmen kívül hagyta az áldozat személyiségi jogait, és így megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat. III. A műsorszolgáltató nyilatkozata: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a vizsgált, mindösszesen 26 másodperc terjedelmű tudósítás sugárzása által nem sértették meg az Rttv. egyetlen rendelkezését sem. Előadta, hogy a kifogásolt felvételeket a rendőrségtől kapta a szegedi tudósító, kifejezetten közzététel céljából. Álláspontja szerint rendőrség nyilvánosan deklaráltan azzal a céllal adja át a balesetek, bűncselekmények, egyéb tragédiák helyszínén készült felvételek egy ellenőrzött részét a műsorszolgáltatók, így részükre is, hogy a bemutatásra kerülő felvételek által az állampolgárokat visszatartsa, elrettentse a veszélyhelyzetek előidézésétől vagy bűncselekmények elkövetésétől. A televízió álláspontja szerint - a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétben - a fiatalok megalázó és megengedhetetlen eljárása hírértékkel bír. Véleményük szerint ezt az is bizonyítja, hogy az utóbbi időszakban mind külföldön, mind hazánkban megszaporodott az olyan esetek száma, mikor fiatalkorúak bántalmazzák társukat. Így a bemutatott eset is tanulsággal bírt. Céljuk nem az volt, hogy a kalocsai fiút nevetségessé tegyék, hanem ellenkezőleg, elrettentő céllal mutatta be a történetet, hogy felkeltse az állampolgárok figyelmét és visszatartsa őket a hasonló helyzetek előidézésétől. Végezetül az ellenük indított eljárás megszüntetését kérték. IV. Az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme: A Testület álláspontja szerint a megalázó képsorok közzétételével a felvételen szereplő fiút emberi méltóságában megsértették. A kínos helyzetet tetézték azzal, hogy az áldozat arcát nem takarták ki. Így bár a felvételek - a vizsgálat megállapításai szerint is – nem voltak jó minőségűek, de az áldozat felismerhetővé vált, tekintettel arra, hogy a kamera őt szemből és oldalról is mutatta. Az Alkotmány 59.§ (1) bekezdése deklarálja a személyes adatok mindenkit megillető védelméhez való jogot. Ezt az alkotmányos követelményt a műsorszolgáltató súlyosan megsértette, amikor egy kiskorú megalázásáról készült felvételt a nyilvánosság számára közvetítette, a személyes adatok körében a képmáshoz való jog védelmével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesítette. Az alkotmány ugyan külön nem nevesíti a képmáshoz való jogot, az e jogot megillető alapjogi védelem azonban több érvelés mentén is levezethető, hiszen az Alkotmány 59. § (1) meghatározott „személyes adat” fogalmába beletartozik, valamint az emberi méltósághoz való jog, mint általános személyiségi jog körében az Alkotmánybíróság minden Ptk.-ban nevesített személyiségi jognak alapjogi védelmet biztosított (58/2001. (XII. 7.) AB határozat) "Az ember külső megjelenése közvetetten kifejezi a személyiség belső sajátosságait is, az ember jellemét, értelmi és érzelmi világát, indulatait, a személy társadalmi szerepét, ezáltal az egyed megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele, a
4
személyiség megvalósítását és érvényesítését szolgálja. Ez a tény teszi lehetővé és szükségessé a jogi védelmet - abban a körben, amelyben a jogi eszközök alkalmazhatók.” 1 A Ptk. 80.§ (1) bekezdése szerint „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés”. A visszaélés természetesen sokféleképpen valósulhat meg. Ennek legtipikusabb formái: a képmás vagy hangfelvétel visszaélésszerű készítése, felhasználása, nyilvánosságra hozatala.” 2 „A fentieknek megfelelően a képmás és a hangfelvétel - mint az ember külső megjelenésének ábrázolása - a törvény védelme alatt áll, azzal kapcsolatban bármiféle visszaélés tilos. Ez nemcsak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, de - egyebek mellett - a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe (BH1985. 57.), így például ha rejtett kamerával, titkos lehallgatással készítik a felvételt. 3 A műsorszolgáltató magyarázata, mely szerint a fiatalok megalázó és megengedhetetlen eljárása hírértékkel bír, és ez alapján indokolt a felvétel műsorba szerkesztése, nem fogadható el. Bár az Rttv. alapelvei között szerepelteti a szerkesztői szabadságot, ugyanakkor azt is kimondja, hogy az csak a törvény keretei között gyakorolható. 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. A műsorszolgáltató azon indoka pedig, hogy elrettentő céllal mutatták be a felvételt, nem indokolja az emberi méltóság figyelmen kívül hagyását. Így a bemutatott felvétel a Testület véleménye szerint összeegyeztetetlen az emberi méltóság tiszteletben tartásával. Ezáltal az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme merül fel. 3.§ (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése rögzíti az emberi méltósághoz való jogot, mely szerint „a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani”. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában az emberi méltósághoz való jog a legátfogóbb személyiségi jog, minden más személyiségi jog ún. anyajoga, amiből bármely, akár a törvényekben nevesített, akár nem nevesített személyiségi jog lefejthető.
1
Forrás: Gellért György (szerk.): A polgári törvénykönyv magyarázata 1992. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Első kötet, 195.p. 2 Forrás: Gellért György (szerk.): A polgári törvénykönyv magyarázata 1992. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Első kötet, 195.p. 3 Forrás: dr. Pongrácz Eszter (szerk.) KOMMENTÁR a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez (2002), KJK-Kerszöv, Complex Jogtár
5
Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) sz. határozata szerint az emberi méltóságnak, mint emberi alapjognak a tartalma a következő: „Az emberi méltóság, mint a személyiség integritása az emberi élettel együtt az emberi lényeget jelenti. A méltóság ember voltunknak és értékünknek felemelő, és feltétlen tiszteletet parancsoló volta, emberi lényünk rangja. Az emberi jogok katalógusában, és a modern alkotmányokban az emberi élet, és méltóság ezért elsősorban nem is mint alapjogok, hanem mint a jogok forrásai, mint jogon kívüli értékek szerepelnek, amelyek sérthetetlenek.” Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) sz. határozatában kimondta, hogy: „Az emberi méltóság azt jelenti, hogy az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá…”. A Testületnek pedig – a korábban kifejtettek alapján - joga és kötelessége is az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglaltak megvalósulását felügyelni. Az ORTT által 2003-ban kiadott Ajánlás a magyarországi elektronikus médiumok számára a fiatalkorúak és gyermekek médiabeli megjelenítésének, szerepeltetésének vonatkozásában c. dokumentumban a bűncselekmények áldozataivá vagy elkövetőivé vált kiskorúakkal összefüggésben leszögezte: „(III. 2.) Fő szabály ezekben az esetekben a gyermek jövőjének és hosszú távú érdekének védelme miatt, hogy a bűncselekmények áldozataivá, elkövetőivé, gyanúsítottjaivá vált vagy ezen ügyekben tanúként meghallgatott, illetve a bűncselekménnyel bármilyen más módon kapcsolatba került 18 éven aluli fiatalkorúak és gyermekek neve, arcképe, lakcíme, illetve személyazonosságuk megállapítására alkalmas más adat közzététele tilos. (…) Ez az elv akkor is követendő, ha a gyermek szülője, törvényes képviselője, illetve gyámja hozzájárul a gyermek médiumokban történő bemutatásához. A fentiek alól csak az jelenthet kivételt, ha a gyermek személyazonosságának közzététele a gyermek érdekét szolgálja, vagy azt bírósági határozat rendelte el.” A szomorú események műsorba szerkesztését – a Testület álláspontja szerint - nem indokolta a műsorszolgáltató hírműsorára vonatkozó, az Rttv. 4.§ (1) bekezdésében megfogalmazott, a közérdekű eseményekről való tájékoztatás kötelezettsége. Az, hogy a rendőrség szinte azonnal elfogta az elkövetőket, önmagában nem lehet elégséges indok a közlésre. Figyelemre méltó, hogy az MTV-n kívül egyik országos csatorna sem adott hírt a fiú megalázásáról. A Testület megítélése szerint a törvénysértés különösen súlyosnak tekinthető, hiszen a normaszegést egy közszolgálati médium követte el, amely missziójának kiemelt célja a kiskorúak védelme, így a Gyermekek Jogaira vonatkozó New York-i Egyezményben megfogalmazásra került normák érvényesítése. A Gyermekek jogairól szóló New Yorki Egyezmény, melyet Magyarország is ratifikált és amit az 1991. évi LXIV. számon törvénybe iktatott, több esetben is kinyilvánítja azt, hogy a gyermekeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a felnőtteket. Emellett azonban tekintettel fiatal korukra, és az ebből eredő korlátozott cselekvőképességükre, a gyermekeket különös védelemben kell részesítenie a társadalomnak annak érdekében, hogy jogaik ne csorbuljanak. Ennek során, ahogyan az az Egyezmény 3. cikkében is szerepel, minden szervnek, illetve magán intézménynek a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe vennie. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6.§ (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
6
„ A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.” A Testület álláspontja szerint a műsorszegmens adásba szerkesztésével sérült a kiskorúaknak az emberi méltóság keretében értelmezendő – az 1997. évi XXXI. tv. 6.§ (4) bekezdésében rögzített - azon joga is, hogy „a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások… ellen védelemben részesüljön.” .
A Magyar Televízió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatának 9. pontja tartalmazza közszolgálati műsorszolgáltató kiskorúakkal kapcsolatos kötelezettségeit. Bár a KMSZ-beli előírások megtartásának ellenőrzése alapvetően nem a médiahatóság kompetenciája, a Testület határozott álláspontja az, hogy a mobiltelefonnal rögzített képsorok adásba szerkesztése ellentétes volt a KMSZ hivatkozott pontjának c) és d) alpontjával is: „c) Kiskorúak nem kerülhetnek túlzottan a nyilvánosság középpontjába, valamint nem lehet őket kitenni megpróbáltatásoknak, nem válhatnak nevetségesség, tilos őket kihasználni. d) Kiskorúak csak a szülők (törvényes képviselők) egyetértésével szerepeltethetők műsorokban.” Fentiek alapján a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 3. §(2) bekezdését. V. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmények: A Magyar Televízió műsorszolgáltatásában e törvénysértést a Testület eddig ugyan nem tapasztalta, ám azt – különös tekintettel a közszolgálati műsorszolgáltatói státussal együtt járó többletkövetelményekre tekintettel - olyan súlyosnak ítélte meg, hogy az egyik leghátrányosabb szankció kiszabását látta indokoltnak. A Testület úgy ítélte meg, hogy az Rttv. 112. § (1) c) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásával érhető el a leghatékonyabban, hogy a közszolgálati Magyar Televízió a jövőben fokozott figyelmet fordítson arra, hogy műsorszolgáltatásában ne sértse az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó törvényi előírást. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. április 29. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. Elnök
7
