2. sz. melléklet: A gyermekkori egészségi állapot és egészségmagatartás legfontosabb mutatói Demográfiai adatok 1. Tbl. 5-19 éves életkorú gyermekek számának és népességen belüli arányának változása (KSH, 2014) 1960 1 701 605 fő 34,2% 2001 1 205 251 fő 23,7 % 2014 970 614 fő 19,7% A csecsemőhalálozás értéke fontos mutatója egy ország fejlettségének és ezen belül az egészségügyi ellátásának. 1970-2014 évek között ez az érték 86%-kal csökkent (35,9 ezrelékről 4,6 ezrelékre). A csecsemőhalálozás további csökkenését akadályozza és az életben maradt gyermekek életminőségét kedvezőtlenül befolyásolja a kis súllyal, idő előtt született újszülöttek aránya, amely tartósan magas. 2. Tbl. Ezer élveszülöttre jutó kis súlyú ( < 2500 gr) élveszülött százalékos arányának változása Magyarország (KSH, 2014) Évek 1990
9,3 %
2000
8,4 %
2010
8,6%
2013
8,8%
3. Tbl. Ezer élveszülöttre jutó kis súlyú ( < 2500 gr) élveszülöttek aránya %-ban nemzetközi összehasonlításban (HFA 2012) A három legalacsonyabb és legmagasabb értékkel rendelkező uniós országban 2012-ben Európai Unio országainak átlaga
7%
Finnország
4,6%
Svédország
4,5%
Lettország
4,1%
Románia
8,4%
Portugália
8,5%
Magyarország
8,6%
Görögország
9,8%
4. Tbl. Ezer élveszülöttre jutó kis súlyú ( < 2500 gr) élveszülöttek aránya %-ban Visegrádi országok értékei (V4) (%) (HFA 2012) Lengyelország Szlovákia Csehország Magyarország
5,6 7,9 8,0 8,6
5. Tbl. Néhány példa jól illusztrálja, hogy a kis súlyú születés és a csecsemőhalálozás arányai magasabbak Magyarország hátrányos helyzetű területein (KSH, 2014)
Kis súlyú születés (2013. év) Országos átlag: Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Nógrád megye: Budapest: Győr-Sopron-Moson megye: Csecsemőhalálozás (2013. év) Országos átlag: Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Somogy megye: Tolna megye: Budapest:
8,8% 12% 12% 7,5% 6,1%
5,1 ‰ 11 ‰ 9,9 ‰ 7,3 ‰ 3,3 ‰
1. Ábra A csecsemőhalandóság jelentős különbségeket iskolázottsága szerint (2013. évi adatok, KSH 2014)
mutat
az
anyák
2. Ábra A halálozás okai gyermekkorban (2013. évi adatok. KSH, 2014) A gyermekek életkorának emelkedésével párhuzamos a külső okból bekövetkező halálozások aránya (balesetek, öngyilkosságok, erőszakos cselekedetek)
3. Ábra Külső ok miatti halálozás (Baleset, öngyilkosság, erőszak) 2011-2013 évek átlaga ( KSH, 2014.)
4. Ábra Balesetek gyakoriságának alakulása a 0-19 éves korcsoportban 1985-2013 között (KSH, 2014)
5. Ábra Öngyilkosságok gyakoriságának alakulása a 10-19 éves korcsoportban 1985-2013 között (Valek, Páldy és Málnási, 2014)
MAGYAR GYERMEKEK TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOTÁRA VONATKOZÓ ADATOK Elhízás és alultápláltság előfordulása gyermekkorban A gyermekkorúak tápláltságára vonatkozó hazai részvétellel folyó nemzetközi, és hazai vizsgálatok egyaránt azt mutatják, hogy jelentős mind a túlsúlyos, elhízott, mind a sovány gyermekek aránya. IDEFICS (Identification and prevention of Dietary and Lifestyle induced health Effects in Children and infantS ) 6. Tbl. 2-10 éves magyar gyermekekre vonatkozó tápláltsági adatok összehasonlítva a vizsgált 8 ország adatainak átlagával Sovány %
Normál táplált Túlsúlyos % %
Elhízott %
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Magyar 15,8 (n= 2565) gyermekek
15,7
68,2
60,3
10,3
12,1
5,8
5,9
8 európai ország 11,3 átlaga (n=15167)
10,5
70,5
68,2
11,4
14,1
6,0
7,1
Két hazai, reprezentatív mintán végzett növekedési vizsgálat (1982-85 és 2003-2006. között végzett) adatai a magyar gyermekek tápláltsági állapotának változását is tükrözik. Az Országos Növekedés-vizsgálat amellett, hogy célja volt a 3-18 éves gyermekek tápláltsági állapotának értékelésére szolgáló referencia adatok kidolgozása, a tápláltsági állapot vizsgálatát kiegészítette a család szociodemográfiai helyzetének vizsgálatával, a gyermekek táplálkozási szokásainak és szabadidő eltöltési szokásainak vizsgálatával is. A vizsgálat eredményei alapján a 3-18 éves gyermekek tápláltsági kategóriái (Bodzsár és Zsákai, 2012) 7. Tbl. Magyar 3-18 éves korú gyermekek tápláltsági állapota az Országos Növekedési Vizsgálat adatai szerint Alultáplált %
Túlsúlyos %
Elhízott %
Fiúk
7-12
10-19
3-5
Lányok
13-18
5-12
1-3
6. Ábra A 3-18 éves magyar túlsúlyos gyerekek prevalenciáinak változása az életkor függvényében az 1983-ban és 2003-ban mért adatok alapján (Bodzsár és Zsákai, 2012) Fiúk-1983
Fiúk-2003
Leányok-1983
Leányok-2003
% 7 6 5 4 3 2 1 0 3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
Életkor (év)
7. Ábra A 3-18 éves magyar kövér gyerekek prevalenciáinak változása az életkor függvényében az 1983-ban és 2003-ban mért adatok alapján (Bodzsár és Zsákai, 2012) Fiúk-1983
Fiúk-2003
Leányok-1983
Leányok-2003
% 7 6 5 4 3 2 1 0 3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
Életkor (év)
A vizsgálat megállapításai szerint „Mivel a vizsgálat gyermekek testmagasság növekedését nem kísérte a testtömeg arányos mértékű változása, a teljes testtömeg zsírkomponensének növekedése nagyobb mértékű volt, mint a sovány tömegé. Így a gyermekek nemcsak nehezebbek, de zsírosabbak is, mint húsz
évvel korábbi kortársaik, a túlsúlyos/kövér gyermekek aránya körükben nagyobb, mint egy generációs idővel korábban felnövő kortársaiké volt. A vizsgálat megállapította, hogy a jobb szociodemográfiai hátterű gyermekek jelentősen magasabbak és azonos testtömegűek, mint rosszabb családi hátterű kortársaik, ami összességében magyarázza az átlagosan kisebb testtömegindex értékeiket, és a túlsúlyos és köér gyermekek lényegesen kisebb előfordulási gyakoriságát körükben”. „Az eltérő szocio-ökonómiai hátterű családokban felnövő gyermekek növekedési mintázata, tápláltsági státusza lényegesen eltér: a rossz szocio-ökonómiai hátterű családok gyermekei kisebbek, és körükben a kövérség, ill. alultápláltság prevalenciája nagyobb. A különböző szocio-ökonómiai hátterű családokban felnövő gyermekek életmódjának tényezőit összehasonlítva megállapítható, hogy a rosszabb szocio-ökonómiai helyzetű családok gyermekei körében a testnevelési órán kívül nem sportolók gyakorisága lényegesen nagyobb, mint relatíve jobb szocio-ökonómiai háttérben felnövő gyermekek között . A különböző szocio-ökonómiai hátterű családokban felnövő gyermekek táplálkozási szokásait, táplálkozásuk minőségi összetételét összehasonlítva megállapítható, hogy a jobb szocioökonómiai helyzetű családok gyermekei körében: nagyobb a tejtermékeket gyakran fogyasztók gyakorisága, összességében nagyobb a húst gyakran fogyasztók gyakorisága, azonban a húst szinte soha nem fogyasztók (vegetáriánusok) gyakorisága is nagyobb, kisebb a zsiradékokat gyakran fogyasztók gyakorisága, kisebb a magas szénhidráttartalmú táplálékokat gyakran fogyasztók gyakorisága, mint a rosszabb szocio-ökonómiai hátterű kortársaik körében”. Az alacsony, ill. magas vérnyomás kialakulásának kockázata fokozódik a tápláltsági állapot, illetve a testösszetétel kórósságának fokozódásával: az alultáplált gyermekek körében az alacsony vérnyomás, a túltáplált gyermekek körében pedig a magas vérnyomás előfordulási gyakorisága jelentősen nagyobb, mint normál tápláltságú kortársaik körében.” Idézve: Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota Országos Növekedésvizsgálat 20032006. Éva B. Bodzsár ─ Annamária Zsákai http://antropologia.elte.hu/_a_nvekeds_mintzata_s_a_mintzat_szekulris_vltozsa.html
WHO European Childhood Obesity Surveillance Initiative vizsgálat A WHO Non Communicable Diseases and Environmental Csoportja hozta létre a fenti vizsgálatot (COSI), egy, az európai gyermekkori elhízás előfordulását monitorozó rendszert. A felmérés célja, hogy egységes protokoll szerint határozza meg az európai régióban a túlsúlyra és elhízásra vonatkozó tendenciákat általános iskolás gyermekeknél. A gyermekek tápláltsági adatait az adott iskolákban összevetik azokkal a háttér tényezőkkel, amelyek befolyást gyakorolhatnak (elősegíthetik, vagy gátolhatják) a tanulók egészséges táplálkozási szokásainak kialakulását. Magyar 7 éves gyermekekre vonatkozó adatok 1 A 7 éves magyar fiúk 25,1%-a túlsúlyos vagy elhízott, ebből 14,2 % elhízott (Wijnhoven, Raaij és Breda, 2014) 1
Magyarországon a 7 éves gyermekek vizsgálata történt meg
A 7 éves magyar lányok 28,2%-a túlsúlyos vagy elhízott, ebből 10,3%-a elhízott. Önbevalláson alapuló tápláltsági vizsgálat Széles körben idézettek, bár megbízhatóságát vitatják, az önbevalláson alapuló tápláltsági vizsgálatoknak. Az Iskolás gyermekek Egészségmagatartása vizsgálat (HBSC) keretében évek óta, visszatérően kérdeznek rá a tanulók testmagasságára és testsúlyára, és ennek alapján számítják ki (a gyermekekre kidolgozott) a BMI indexet. A magyar iskolákban rendszeresen történik testsúly és magasság mérés, tehát feltételezhető, hogy a gyermekek megközelítően pontos válaszokat adtak. 8. Tbl. A túlsúlyos és elhízott serdülőkorú tanulók arányai nem és életkor szerint (N=5227) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) 11,5 évesek (%) 13,5 évesek (%) 15,5 évesek (%) 17,5 évesek (%) Nem Túlsúlyos Elhízott Túlsúlyos Elhízott Túlsúlyos Elhízott Túlsúlyos Elhízott Fiúk 15,2 4,1 16,6 3,8 15,0 2,5 18,8 3,1 Lányok 12,1 1,3 8,0 1,3 9,1 1,7 7,2 1,4
8. Ábra Az alultáplált tanulók arányai nem és életkor szerint (N=5227) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Az alultápláltak aránya (%)
Fiúk
Lányok
30,0 22,0
23,0 17,3
20,0
15,0 12,4 8,2 6,7
6,1
10,0
0,0 11,5
13,5
15,5
17,5
Korcsoport (év)
_________________________________________________________________________
ÉLETMÓDRA VONATKOZÓ ADATOK vizsgálat adatai alapján 2
2
három, hazai részvétellel folyó nemzetközi
HBSC: Health Behaviour in School-aged Children Study (Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása vizsgálat); ESPAD: The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól); GYTS: Global Youth Tobacco Survey (Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés).
Táplálkozás (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) A válaszoló tanulók 1/3-a nem reggelizik rendszeresen. A napi gyümölcsfogyasztásról a tanulók 1/3-a, a napi zöldségfélék fogyasztásáról csak 24% számol be. Általában mindkét nemre igaz, hogy az egészségesebb táplálkozási szokások szorosan együttjárnak. A hétköznapok és hétvégék reggelizési szokásai is összefüggenek. A rendszeresen reggelizők nagyobb arányban fogyasztanak gyümölcsöt és különösen zöldséget, mint a ritkán reggelizők. A gyakran reggelizők általában ritkábban fogyasztanak üdítőitalokat és édességeket, mint a ritkán vagy soha nem reggelizők. A gyakori gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint ugyanezek és a ritkább édesség- és üdítőfogyasztás között is kapcsolat van.
9. Ábra A minden hétköznap reggeliző tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=8033) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
Reggelizők aránya (%)
Fiúk
Lányok
80,0 62,9
59,7
60,0
50,4
48,1
43,5
44,7
40,4
43,7
40,0 20,0 0,0 5.
7.
9.
11.
Évfolyam
10. Ábra A gyümölcsöt naponta fogyasztó tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=8026) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Fiúk
Lányok
Naponta fogyasztók aránya (%)
60,0
40,0
49,9
41,4
36,8 27,7
32,3
26,9 19,4
23,9
20,0
0,0 5.
7.
Évfolyam
9.
Fizikai aktivitás (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
11.
A fizikai aktivitás rendszerességét és a ráfordított időtartam nagyságát jelentősen befolyásolja a nem és az életkor. A kérdezést megelőző héten végzett mozgást tekintve a megkérdezett diákok 17,3%-ára jellemző hogy eleget mozognak. Közel harmadukra a kevés (30,7%), és szintén mintegy harmadukra (34,5%) a nagyon kevés fizikai aktivitás a jellemző (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011). Nemi bontásban azt láthatjuk, hogy a lányok szignifikánsan kisebb arányban mozognak eleget vagy közel eleget, mint a fiúk. A magasabb évfolyamokon mindkét nem válaszai szignifikánsan kedvezőtlenebb arányokat mutatnak: markánsan növekszik a nagyon keveset és csökken az eleget mozgók aránya. Ezek a tendenciák a lányoknál kifejezettebbek, mint a fiúknál.
11. Ábra Az elmúlt heti fizikai aktivitás nem szerint az 5–11. évfolyamos tanulók körében (N=7955) 3 (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) 0 nap
Lányok
Fiúk
10,0
32,3
6,3
0%
20,9
10%
20%
1-2 nap
32,1
29,4
30%
3-4 nap
40%
5-6 nap
14,1
20,6
50%
60%
Minden nap
70%
11,5
22,8
80%
90%
100%
Adott számú napon legalább 60 percet mozgók aránya
12. Ábra Heti legalább két alkalommal intenzív testmozgást végző tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=8051) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
3
Az eredmények értékelésekor elegendőnek tekintettük, ha minden nap mozgott legalább mérsékelt intenzitással, legalább 60 percet a tanuló (Strong és mtsai, 2005), közel elegendőnek, ha legalább 5 napon végzett testmozgást a kérdezést megelőző héten, kevésnek, ha ez 3-4 napon jellemző, és nagyon kevésnek, ha ez legfeljebb 2 napon fordult elő.
Fiúk
Lányok
Intenzív testedzést végzők aránya (%)
100,0 83,1
77,0
75,8
80,0
71,2
71,4
64,1
44,0
48,1
60,0 40,0 20,0 0,0 5.
7.
9.
11.
Évfolyam
Szabadidő passzív eltöltése 4 (HBSC vizsgálat adatai, 2010.) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Tanítási napokon a mintába bekerült diákok több mint fele (58,2%-a) naponta legalább 2 órát néz TV-t, videót vagy DVD-t. Ugyanez az arány a hétvégére vonatkozóan 82,7%.
13. Ábra Tévénézés időtartama hétvégéken évfolyam szerint (N=8046) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Semmi
Legfeljebb 1 óra
2-3 óra
4 vagy több óra
Naponta adott időtar tamotttt tévézők ar ánya (% )
100%
80%
47,0
41,9
49,4 51,2
60%
40%
35,3 36,6
34,1
35,0
20% 18,5 3,1
0% 5.
11,7 7.
12,5 2,1
Évfolyam
9.
13,3 4,5
4,0 11.
14. Ábra Tanítási napokon és a hétvégén naponta legalább két órát számítógépen játszó tanulók aránya nem és évfolyam szerint (Nhétköznap=8046, Nhétvége=8034) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
4
Az eredmények értékelésekor kevésnek tekintettük a napi legfeljebb 1 óra tévézést, számítógépezést, soknak a 2-3 órányit és nagyon soknak az ennél hosszabb időtartamú képernyő-használatot
Fiúk hétköznap
Fiúk hétvégén
77,7
80,0
Naponta legalább 2 órát játszókk aránya (%)
Lányok hétköznap
73,4
70,5
60,0
50,1
Lányok hétvégén
63,9
54,6
52,4 47,2
43,8
43,8 36,4
40,0 25,3
26,2
21,5
24,9 14,4
20,0
0,0 5.
7.
9.
11.
Évfolyam
_______________________________________________________________________
Rizikómagatartások (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, korai szexuális aktivitás) Rizikómagatartásformák 5 Dohányzás (ESPAD, 2011; HBSC, 2010; GYTS, 2013) „Az ESPAD kutatások során a dohányzás elterjedtségét az eddigi életre vonatkozó gyakorisággal és az előző hónapra vonatkozó mennyiség-gyakorisággal vizsgáltuk. A 8-10. évfolyamos fiatalok közel kétharmada (64,7%-a) kipróbálta már életében a dohányzást. Az életprevalencia értékek tekintetében a fiúk és a lányok között a különbség nem szignifikáns (64,9% illetve 64,6%), bár a nagyobb rendszerességű (40 vagy többszöri) dohányzás elterjedtebb a fiúknál (28,2%), mint a lányoknál (25,2%). A fiatalok több mint egyharmada (35,7%) dohányzott a kérdezést megelőző hónapban, és minden negyedik fiatal (25,3%) napi rendszerességgel dohányzik. A diákok 6,2%-a napi tíz szálnál több cigarettát szív el. A havi prevalencia értékek alapján a fiúk és a lányok között nincs különbség, a rendszeresebb dohányzás azonban valamelyest elterjedtebb a fiúk között (Elekes, 2012, ESPAD, 2011)”. „A 16 évesekre vonatkozó adatok szerint a dohányzás életprevalenciája csekély mértékben, a havi prevalencia pedig jelentőseb mértékben nőtt 1995 és 2003 között”. A 2007. évi adatfelvétel minden mutató esetében jelentősebb javulást mutatott és a prevalencia értékek 1995-höz képest is csökkenést mutattak. A 2011. évi felmérés szerint a dohányzás minden mutatója újabb romlást jelez. A valaha dohányzók növekedésének mértéke csak hibahatáron belüli növekedés. Az előző hónapban dohányzók arányának 4 százalékpontos, és a napi dohányzók arányának 1,9 százalékpontos növekedése a hibahatárt meghaladó növekedést jelent A növekedés a fiúknál és a lányoknál is megfigyelhető. A havi prevalencia érték növekedése a lányoknál volt nagyobb mértékű, amelynek köszönhetően a lányok között 2003-tól nemcsak elterjedtebb a legalább havi 5
Mivel a három idézett kutatás célcsoportjainak életkora, a gyermekek felé feltett kérdések eltértek egymástól, mind a dohányzás, mind az alkohol és drogfogyasztás prevalenciái eltérhetnek egymástól.
rendszerességgel dohányzók aránya. Ugyanakkor a fiúk körében nagyobb mértékű volt a napi rendszerességgel történő dohányzás terjedése, és bár a lányok között még mindig nagyobb arányú a napi dohányzás, a különbség a két nem között már csupán 5 százalékpont (Elekes, 2012, ESPAD, 2011)”. A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) 2013. évi magyar adatai szerint a vizsgálatban részt vett 13-15 éves fiatalok több mint kétharmada (69,5%) nem dohányzik, ellenben közel minden tízedik fiatal (9,5%) napi rendszerességgel rágyújt (Balku, Demjén, Kimmel, Vitrai, 2013). A felmérés adatai szerint 2012 és 2013 között csökkent a dohányterméket kipróbálók, valamint az alkalmanként dohányzók aránya, nőtt viszont a rizikós használók aránya (a naponta dohányzók és a dohányzást korán kezdők aránya, illetve azoké, akiknél nikotinfüggőségre utaló jelek tapasztalhatóak). A vizsgált időszakban romlott a dohányzással szembeni attitűd is (elfogadóbbá váltak a fiatalok a dohányzással szemben). A kedvezőtlen tendenciák közé sorolható továbbá, hogy kevesebb fiatalhoz jutottak el prevenciós programok a témában.
Dohányzás kipróbálása A HBSC vizsgálat eredményei szerint dohányzás kipróbálásának arányai a magasabb évfolyamokon szignifikánsan magasabbak: az 5. osztályos tanulók körében 14,5%, míg a 11. osztályos tanulóknál már 76,8%. Az általános iskolás korosztályban a fiúk arányai szignifikánsan magasabbak, míg a középiskolások körében a fiúk és lányok között hasonló arányú a dohányzás kipróbálása (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) . A dohányzás gyakoriságát vizsgálva rendszeresnek tekintettük, ha a fiatal legalább hetente dohányzik, ez az arány a teljes mintában közel 21%. A fiúk a legfiatalabbak és a legidősebbek körében szignifikánsan nagyobb arányban dohányoznak rendszeresen, mint a lányok. Az évfolyamok között a rendszeres dohányzás mintázata hasonlít ahhoz, amit a kipróbálásnál is megfigyeltünk: minden évfolyamon szignifikánsan magasabb az arány, mint az alatta levőn (4.2. ábra). Különösen nagy az eltérés a 7. és 9. évfolyamok között (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011). 15. Ábra A naponta és hetente dohányzó tanulók aránya évfolyam szerint (N=8015) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
35,0 Hetente legalább egyszer
31,8
Naponta
A rendszeresen dohányzók aránya (%)
30,0 22,8
25,0 20,0 15,0 10,0 5,0
1,5
0,8
5,9
5,0
4,5
3,3
0,0 5.
7.
Évfolyam
9.
11.
Jelentős különbség van a különböző iskolatípusban tanulók dohányzási szokásai között. A középiskolák típusait tekintve jelentős különbségeket találtunk a dohányzási mutatókban. A szakmunkásképzőbe vagy szakiskolába járó tanulók jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint gimnáziumba vagy szakközépiskolába járó társaik (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011).
9. Tbl. Dohányzási szokások iskolatípusok szerint az 5–11. évfolyamos tanulók körében (HBSC, 2010) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Dohányzási mutatók
Gimnázium/szakközépiskola Szakmunkásképző/ (%) szakiskola (%)
Kipróbálók (N=7994)
69,2
77,2
Jelenleg nem dohányzók (N=8017)
63,6
48,2
Legalább hetente dohányzók 29,0 (N 8019)dohányzók (N=8017) Naponta 23,3
44,5
Kipróbálás 12 éves vagy fiatalabb 12,2 korban (N=4209)
39,8 22,2
Alkoholfogyasztási szokások (ESPAD, 2011, HBSC, 2010) Kipróbálás Az arányok mindkét nem esetében már az 5. évfolyamon meghaladják a 30%-ot és magasabb évfolyamokon rendre, szignifikánsan magasabbak. A 11. osztályosok között nemtől függetlenül 10-ből 9 fiatal fogyasztott már alkoholt. Az általános iskolás korosztály körében
még szignifikánsan kisebb az alkoholt kipróbáló lányok aránya a fiúkénál, de a középiskolás korosztályban ez a különbség eltűnik (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011). 16. Ábra Az 1-2 kortynál több alkoholt már fogyasztott tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=7987) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
Kipróbálók aránya (%)
Fiúk
91,3
100,0
86,3
80,0
68,5
Lányok
90,6
83,9
61,2
60,0 44,0 40,0
30,5
20,0 0,0 5.
7.
9.
11.
Évfolyam
A legkedveltebb alkoholtípus a bor, boros kóla és a pezsgő. A megkérdezett diákok 58,6%-a jelölte, hogy fogyasztja valamilyen gyakorisággal. Lerészegedés „Az ESPAD-kutatások során az alkoholfogyasztás szélsőségesebb formáit a lerészegedés prevalencia értékeivel és az előző havi nagyivás gyakoriságával mértük. A nagyivásnak öt ital egy alkalommal történő elfogyasztását tekintető. A megkérdezett 8-10 évfolyamos fiatalok több mint fele volt már részeg az életben. Több, mint 40% volt részeg a kérdezést megelőző évben és minden ötödik fiatal havi rendszerességgel legalább egyszer lerészegedik. A fiatalok 5,2%-a legalább háromszor volt részeg a kérdezést megelőző hónapban. A nagyivás szintén elterjedt. A fiatalok több, mint 40%-a ivott legalább egyszer öt vagy több italt egy alkalommal a kérdezést megelőző egy hónapban. Minden hetedik fiatal (14,5%) legalább három alkalommal fogyasztott ekkora mennyiséget a megelőző hónapban. Az a tény, hogy az előző havi nagyivás prevalenciája közel kétszer akkora, mint az előző havi lerészegedésé azt valószínűsíti, hogy öt ital egyszerre történő elfogyasztás a fiatalok csak egy részénél vezet lerészegedéshez. A lányoknál valamennyi prevalencia érték szignifikánsan kisebb, mint a fiúknál (Elekes, 2012, ESPAD, 2011)”. Lerészegedés (HBSC vizsgálat) 17. Ábra Életében kétszer vagy többször részeg tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=7974) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
Többször volt részegek aránya (%)
Fiúk
Lányok
80,0 70,7 60,0
54,5
50,5 36,0
40,0 15,7 20,0 4,1
7,4
2,3 0,0 5.
7.
9.
11.
Évfolyam
Az iskolatípusokat tekintve a középiskolásoknál az alkoholkipróbálási arányok hasonlóak, de a szakiskolás vagy szakmunkásképzősök részegségi mutatói jóval kedvezőtlenebbek az érettségit adó iskolákba járókénál. Illegális és legális szerhasználat (ESPAD, 2011, HBSC, 2010) Az ESPAD 2011 adatai szerint a megkérdezett 8-10. évfolyamos fiatalok 19,5%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A nemenkénti különbségek szignifikánsak (p=0,000) fiúknál az arány 22,2%, a lányoknál pedig 16,8%. Ennél magasabb, 24,3% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert. A biztosan droghasználati célú szerfogyasztás életprevalencia értéke a fiúknál 27,4%, a lányoknál pedig 21%. A különbségek szintén szignifikánsak (p=0,000). Az orvosi javaslat nélküli gyógyszerfogyasztás életprevalencia értéke a lányoknál magasabb 16%, a fiúknál 11% (p=0,000). A teljes mintára vonatkozó prevalencia érték 13,4 %. Az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke a megkérdezett 8-10. évfolyamos diákok körében 28,1 %. A fiúk 29,5%-a, a lányoknak pedig 26,6%-a fogyasztott már valamilyen egyéb visszaélésre alkalmas szert az élete során (Elekes, 2012, ESPAD, 2011). Az életprevalencia értékek alapján a legelterjedtebben fogyasztott egyéb drog 2011-ben is a marihuána volt a fiatalok körében. Szintén a korábbi évekhez hasonlóan a marihuánát követően, a további legelterjedtebb drogok legális szerek voltak: szerves oldószerek, alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztása, valamint a nyugtatók/altatók orvosi javaslat nélküli használata. A prevalencia értékek alapján a negyedik helyet a 2011-ben először kérdezett mefedron foglalta el. Ezt követi az amfetamin, az egyéb szerek és az ecstasy életprevalencia értéke. A legritkábban fogyasztott drogok közé tartoznak a crack, a heroin és az egyéb ópiátok (Elekes, 2012, ESPAD, 2011). llegális és legális szerfogyasztás életprevalenciája nem és évfolyam szerint (N=4488) (HBSC, 2010) A válaszoló 9. és 11. osztályos tanulók közel egyharmada fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, illetve visszaélésszerűen gyógyszert vagy inhalánsokat. A kannabisz-fogyasztók aránya a legnagyobb az összes droghasználó fiatal közül (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
A gyógyszer, valamint az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása a második leggyakoribb szer (visszaélésszerű gyógyszerhasználat), az összes többi szerhasználat együttes prevalencia-értéke ennél valamivel magasabb: 14,7%. 18. Ábra Illegális és legális szerfogyasztás életprevalenciája nem és évfolyam szerint (N=4488) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
Szerfogyasztók aránya (%)
Fiúk
Lányok
38,4
40,0
31,2
29,7 30,0 22,3 20,0
10,0
0,0 9.
11.
Évfolyam
Az életprevalencia-értékek általában szignifikánsan magasabbak a fiúk és az idősebb korcsoport esetében. Kivétel ez alól az ecstasy- és a visszaélésszerű gyógyszerhasználat. Előbbi esetében egyik nem esetében sincs szignifikáns eltérés az évfolyamok között; utóbbit tekintve pedig mindkét évfolyamon azonos fogyasztási arányokat találunk a fiúk és lányok között.
Szexuális aktivitás A megkérdezett 9. és 11. évfolyamos tanulók átlagosan 40,6%-a válaszolt úgy, hogy volt már aktív szexuális kapcsolata (megközelítőleg azonos arányban: a fiúk 42,2%-a, a lányok 39,9%a). A szakmunkásképzők és szakiskolák tanulói előbb kezdik a szexuális életet, mint a gimnazisták és a szakközépiskolások (HBSC, 2010, ín: Németh, Költő, 2011) 19. Ábra. Szexuális kapcsolatot már létesített tanulók aránya –nem és évfolyam szerint (N=4552) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Fiúk
A szexuálisan aktív( tanulók aránya (%)
60,0
40,0
54,9
51,4
32,8 22,2
20,0
0,0 9.
Évfolyam
11.
Lányok
A szexuálisan aktív tanulók közül mindkét évfolyamban az óvszer a leggyakrabban alkalmazott védekezési módszer. Önmagában való használata a két évfolyamban együtt 56,2%, a válaszadók 12,3%-a kombinálta az óvszert másik védekezési móddal. A nem védekezők aránya 10,2% Védekezés: A szakiskolai és szakmunkás tanulók jóval kevesebben alkalmaznak óvszert, és míg a fiúk között majdnem háromszoros, a lányok között több mint négyszeres az egyáltalán nem védekezők aránya a gimnazistákhoz és szakközépiskolásokhoz képest. _____________________________________________________________________ Balesetek előfordulása Egy naptári év alatt kortól és nemtől függően a tanulók 21,4-46,6%-a (az összes tanuló 32,3%-a) szenvedett egészségügyi ellátást igénylő balesetet (8.1. ábra). A fiúk prevalenciája minden korcsoportban magasabb volt a lányokénál (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) 20. Ábra Az adatfelvételt megelőző 12 hónapban egészségügyi ellátást igénylő balesetet szenvedett tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=7637) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Fiúk
Lányok
Egészségügyi ellátást igénylő balesetet szenvedett tanulók aránya (%)
60,0 46,6 41,3
38,6 35,3
40,0
31,2
33,9
26,9
21,4
20,0
0,0 5.
7.
Évfolyam
9.
11.
Balesettípus aránya az összes baleseten belül (%)
21. Ábra Balesetek megoszlása a baleset típusa és nem szerint az 5–11. évfolyamos tanulók körében (N=2236) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
60,0
Fiúk
52,9 51,8
Lányok
40,0
20,0
11,1
17,515,6
10,7 10,5 10,4
5,8 3,8
3,2 1,2
1,3 0,5
0,0
Balesettípus
0,7
0,7
0,3
1,0 0,8
0,2
A két nemet érő balesetek előfordulásának helyszíne nagy különbséget mutatott. A fiúkat gyakrabban érte baleset a sportlétesítményekben. Az utcán, országúton bekövetkező balesetek szempontjából is fiútöbbség volt jellemző. Ebben a csoportban a közlekedési balesetek tették ki az esetek nagy részét. A lányok esetében a balesetek közel 40%-a otthon következett be.
Baleset előfordulásának aránya (%) az összes baleseten belül
22. Ábra A közlekedési balesetek arányának alakulása az összes baleseten belül a közlekedésben betöltött szerep és évfolyam szerint (N=2249) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) gyalogos
kerékpáros
járműutas
járművezető
6,0 5,4
5,0
4,7
4,0
3,6
3,0 2,0
1,7 1,2
1,0
0,9
0,7 0,7 0,4
1,4
1,2
0,6
0,4
0,3
0,1
0,1
0,0 5.
7.
9.
11.
Évfolyam
___________________________________________________________________________ Iskolásgyermekek önmaguk által minősített egészségi állapota
23. Ábra Az önminősített egészségi állapot nem szerinti bontásban az 5–11. évfolyamos tanulók körében (N=8029) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Fiúk
A válaszadók aránya (%)
60,0
50,4
47,2 40,0
Lányok
32,7 23,7
22,1
17,7
20,0 2,3 0,0 kitűnő
jó
megfelelő
Önminősített egészség
rossz
3,8
Az összmintában a lányok nagyobb arányban tartják egészségüket megfelelőnek vagy rossznak, mint a fiúk. Ez a különbség azonban csak a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál éri el a statisztikai szignifikanciát, az 5. és 7. évfolyamon nem markáns az eltérés. Az idősebb korcsoportokban a kedvezőtlen egészségi állapotról beszámolók aránya is nő (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011). Krónikus betegségek Krónikus, rendszeres orvosi ellenőrzést igénylő betegséget a tanulók 14,9%-a (1178 fő) jelzett. Az általános iskolásokhoz viszonyítva a középiskolás korosztályban mindkét nemnél megnő a krónikus betegségben szenvedők aránya. 10. Tbl. A krónikus, rendszeres orvosi ellenőrzést igénylő betegségről beszámoló tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=7878) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Nem Fiúk Lányok
5. évfolyam 13,9 % 12,9 %
7. évfolyam 10,9 % 11,9 %
9. évfolyam 18,4 % 17,2 %
11. évfolyam 15,0 % 17,3 %
Kilenc szubjektív egészségi panasz (pszichés és szomatikus tünetek) gyakoriságának mérése történt az adatfelvételt megelőző félévre vonatkozóan. A fiúknál és a lányoknál mindegyik osztályban magas a kedvetlenség, az idegesség és a fáradtság előfordulása. A gyakori fáradtság a 9. és 11. osztályban a lányoknál, és a fiúknál egyaránt kiugró, de már az 5. és 7. osztályosok kb. harmada panaszkodik hetente többszöri fáradtságérzésről (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011).
Hetente többször fáradt tanulók aránya (%)
24. Ábra A hetente többször fáradt tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N=7974) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
60,0 Fiúk
40,0
Lányok
37,6 31,6
29,6
49,6
45,1 40,8
40,3
33,2
20,0
0,0 5.
7.
Évfolyam
9.
A vizsgálatban résztvevő tanulók élettel való elégedettsége
11.
Az élettel való elégedettséget mérő 10 pontos skálán (Cantril létra) megjelölt érték alapján az egyik csoportba az élettel való elégedettségüket 5 vagy kevesebb pontra („átlagon alul”) minősítő tanulók kerültek. A másik csoportot a 6–9 pontot („átlagos”) és 10 pontot („átlagon felüli”) adók alkotják. Az élettel való elégedettségüket kedvezőtlenül megítélő tanulók aránya az idősebb korcsoportokban magasabb
25. Ábra Átlag alatti, illetve átlagos vagy afölötti élettel való elégedettségről beszámoló tanulók aránya (N=7967) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
Átlag alatti, illetve átlagos vagy afölötti élettel való elégedettségrő beszámoló tanulók aránya (%)
Átlagos vagy afölötti élettel való elégedettség Átlag alatti élettel való elégedettség
100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 70,0
82,8
78,6
73,0
84,6
80,4
73,9
85,8
30,0
17,2
21,4
27,0
15,4
19,6
26,1
14,2
Fiúk
Lányok
Fiúk
Lányok
Fiúk
Lányok
Fiúk
Lányok
60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
5. évfolyam
7. évfolyam
9. évfolyam
11. évfolyam
Iskolai környezet minősítése Az iskolához való viszonyulás 26. Ábra Az iskola iránti attitűd nem szerint az 5–11. évfolyamos tanulók körében (N=8041) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Fiúk
Válaszadók aránya (%)
60,0
45,7 41,9 34,6
40,0
22,9
Lányok
Az iskolát egyáltalán nem kedvelő tanulók aránya a 7. osztályban, míg az iskolát nagyon szeretők Az iskolához kötődő 19,6 16,0 tanulók
20,0
11,7
7,5
aránya a 9.
0,0 nagyon
egy kicsit
nem nagyon
Mennyire szereti az iskoláját
egyáltalán nem
osztályban a legmagasabb. Az 5. és 9. osztályhoz képest a 7. és a 11. osztályban negatívabb az iskola megítélése. Szignifikánsan alacsonyabb az iskolájukat nagyon szeretők aránya a szakiskolában (20,0%), mint az érettségit adó iskolákban (32,9%). Az életkor növekedésével szignifikánsan nő azoknak a tanulóknak az aránya, akiket eléggé vagy nagyon nyomasztanak az iskolai feladatok. A tanárok megítélése 27. Ábra A tanárokra vonatkozó állításokkal egyetértők aránya nem szerint (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) lányok Ha külön segítségre van szükségem, megkapom…
fiúk 59,7 61,5
49,6 51,1
Tanáraim ösztönöznek, hogy elmondjam a véleményemet …
43,8 48,5
Tanáraink igazságosan bánnak velünk* (N=7996) Tanáraimat érdekli, milyen az egyéniségem* (N=7980)
40,4
0,0
45,7
10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Az egyes állításokkal egyetértők aránya (%)
60,0
70,0
* Szignifikáns nemi különbség van a véleményekben Kortársak közötti bántalmazás 6 28. Ábra A bántalmazásban való részvétel gyakorisága nem szerint az 5–11. osztályos tanulók körében (N=7998) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011)
6
Elkövetőnek tekintettük azokat, akik másokat legalább egyszer bántalmaztak, de őket nem bántalmazták. Áldozatnak számítanak, akiket legalább egyszer zaklattak, de ők senkit nem bántottak. Elkövető-áldozat az olyan tanuló, akit legalább egyszer bántalmaztak és ő is legalább egyszer zaklatta tanulótársait. A bántalmazásban nem érintettek másokat sem bántalmaztak és őket sem bántották egyszer sem.
Válaszadók aránya (%)
Fiúk
Lányok
30,0 23,6 20,0
14,8
10,0 2,9
0,7
2,1
3,6
0,7
0,9
0,0 előfordult 1-2- szer
havonta 2-3-szor
kb. hetente
hetente többször is
Milyen gyakran vettél részt az elmúlt néhány hónapban a tanulótársaid bántalamzásában?
29. Ábra Bántalmazás-típusok gyakorisága képzéstípus szerint a 9. és 11. évfolyamos tanulók körében (N=4495) (HBSC, 2010, In: Németh, Költő, 2011) Szakmunkásképző/Szakiskola
Válaszadók aránya (%)
Gimnázium/Szakközépiskola 80,0
70,5 64,8
60,0
40,0
20,0
13,80
16,50 8,30
11,70
7,4
6,9
0,0 elkövető
áldozat
elkövető-áldozat
nem érintett
Bántalmazás-típusok
Iskola és önminősített egészségi állapot összefüggései 30. Ábra A legalább két gyakori tünetről beszámoló tanulók aránya a nem és az iskolai feladatok megítélésének függvényében (Kökönyei, Örkényi, Zakariás, 2008) (HBSC, 2006)
A legalább két gyakori tünetről beszámoló tanulók aránya (%)
80
72,3
nem vagy kicsit nyomasztja az iskola eléggé vagy nagyon nyomasztja az iskola 60
52,6 44,7 40
30,0 20
0
Fiúk
Lányok
Iskolához való kötődés és rizikómagatartás Az iskolához való negatív viszonyulás (pl. ha a tanuló nem szereti az iskoláját) megnöveli a viselkedéses problémák (pl. deviáns magatartás) és szerhasználat (pl. dohányzás vagy alkoholfogyasztás) előfordulását (Aszman, Rózsa, Németh, 2006)
11. Tbl. Iskolához kötődés és dohányzás (HBSC, 2006, Aszman, Rózsa, Németh, 2006) Naponta dohányzik % Iskolához való viszonyulás Nagyon szereti 4,2 Kicsit szereti 8,9 Nem nagyon szereti 11,5 Egyáltalán nem szereti 17,5
12. Tbl. Rizikómagatartás és az iskolai teljesítmény összefüggése (Aszman, Rózsa, Németh, 2006) 7 Iskolai Nem dohányzik Naponta Soha nem volt 4-szer vagy teljesítmény % dohányzik % részeg % többször is részeg volt % Átlagosnál 34 44 39 29 gyengébb Átlagos 48 29 55 14 Jó 66 13 71 9 Legjobbak 72 11 76 6,5 között
7
Hivatkozások és felhasznált irodalom: Demográfiai adatok Táblázatok: 1.,2., 5. Tbl: Demográfiai Évkönyv Internetes melléklettel. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2014 3.,4. tbl. Forrás : Health For All (HFA) adatbázis http://www.euro.who.int/en/data-andevidence/databases/european-health-for-all-database-hfa-db Ábrák: 1.,2.,3.,4.,5. : A KSH adatok alapján az erre vonatkozó ábrákat készítette Dr.Valek Andrea (NEFI) , A 2013. évi demográfiai adatok értékelése, 2015. Március 10. http://www.ogyei.hu/hirek/ (2015. 11. 13)
Gyermekek tápláltsági állapotára vonatkozó adatok MAGYAR GYERMEKEK TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOTÁRA VONATKOZÓ ADATOK négy kutatás alapján 6. számú Tbl.: 2-10 éves magyar gyermekekre vonatkozó adatai összehasonlítva a vizsgált 8 ország adatainak átlagával c. táblázat; a. IDEFICS (Identification and prevention of Dietary and Lifestyle induced health Effects in Children and infantS, Publishable Final Activity Report Period covered: from September 2006 to February 2012 Date of preparation: May 7th, 2012 http://www.ideficsstudy.eu/Idefics/(utolsó letöltés 2015. 08. 21) b. Molnár, D.: A gyermekkori elhízás globális jelentősége két európai projekt tükrében. In: Gyermekgyógyászat 60. évf. 6. szám , 2009. november (272-275 old.) 7. számú Tbl. és 6. és 7. ábrák: 3-18 éves gyermekek tápláltsági kategóriái, hazai, reprezentatív mintán végzett növekedési vizsgálat (2003-2006. között végzett) alapján, Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota Országos Növekedésvizsgálat 2003-2006. A. Zsákai et all: New Hungarian National Cut-off Points Of BMI for screening Childhood Underweight, Overweight and Obesity, Anthrop. Közl. 48; 21-30. 2007 WHO European Childhood Obesity Surveillance Initiative vizsgálat; WHO European Childhood Obesity Surveillance Initiative Implementation of round 1 (2007/2008) and round 2 (2009/2010)By: Trudy Wijnhoven, Joop van Raaij and João Breda
8. Tbl. és 8. ábra Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Szerk.: Németh, Á.; Költő, A. OGYEI, Budapest, 2011 http://www.ogyei.hu/letoltheto/kiadvanyok/
Tanulók egészségmagatartására vonatkozó tbl. és ábrák: 9-12. tbl 9-30 ábrák: Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Szerk.: Németh, Á.; Költő, A. OGYEI, Budapest, 2011 http://www.ogyei.hu/letoltheto/kiadvanyok/
Szakirodalmi hivatkozások Aszmann, A., Rózsa, S., & Németh, Á. (2006). Magyar serdülők dohányzása, alkoholfogyasztása és a pszichoszociális környezet. Egészségnevelés, XLI. évf. 5-6, 177-188 Balku, E., Demjén, T., Kimmel, Zs., & Vitrai, J. (2013). Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés, Egészségügyi Világszervezet, Összefoglaló tanulmány, Dohányzás Fókuszpont-OEFI.
Elekes Zs. (2012). ESPAD 2011 Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei. Budapest, Corvinus. Kökönyei, Gy., Örkényi, Á., & Zakariás, I. (2008). Iskola és közérzet. ÁNTSZ, OGYEI, Budapest Németh Á., & Költő A. (2011) (szerk.). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés, OGYEI, Budapest
Páldy, A., & Málnási, T. (2014) : A közlekedési balesetek alakulása a gyermekek és fiatalok körében Magyarországon 2006‒2013. Előadás a Gyermekbiztonsági Tanács ülésén, Budapest, 2014. november 19. Valek, A. (2014). Külső ok miatt történő halálozás értékelése a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Előadás a Gyermekbiztonsági Tanács ülésén, Budapest, 2014. november 19. Wijnhoven, T., Raaij, J.v.& Breda, J. (eds.) (2014) WHO European Childhood Obesity Surveillance Initiative Implementation of round 1 (2007/2008) and round 2 (2009/2010)
http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/258781/COSI-report-round-1-and2_final-for-web.pdf Zsákai, A., Tausz, K., Ágota, A., Bodzsár, É. (2009) A gyermekek testszerkezete és szociodemográfiai státusza közötti kapcsolat hazai jellemzője. Anthrop. Közl. 50,61-73
