2. Helyzetkép az óvodáról

1.BEVEZETŐ Köszöntő Köszöntjük azokat a felnőtteket, akik kezükbe veszik helyi nevelési programunkat. Külön szeretettel köszöntjük azokat, akik emlékeznek még rá, milyen érzés gyermeknek lenni. „Mert előbb minden fölnőtt gyerek volt. De csak kevesen emlékeznek rá” (Saint-Exupéry). Nevelőmunkánkat három alapelv vezérli: 1. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget- szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. 2. A gyermek (fel) nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda ebben kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik. 3. Az óvodai nevelőmunkánk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére irányul, az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A programmal kapcsolatos döntésünket befolyásolták a helyi adottságok, az eddigi hagyományok és az a körülmény, hogy a település egyetlen óvodájaként működünk. Jelenlegi helyi programunk adaptáció, melyhez felhasználtuk Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programját. A szülők és az önkormányzat kérésére felvállaltuk a „kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda” nehéz, komoly kihívást jelentő, de izgalmas feladatát is. A program elkészítésekor figyelembe vettük a Nemzetiségi óvodai nevelés irányelvét, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. A 2014/15. nevelési évtől, mint egységes óvoda és bölcsőde működünk illetve fontosnak tartjuk a zöld óvoda cím elnyerését is. Ezért ettől a nevelési évtől egy új kibővített program szerint végezzük munkánkat. Igyekszük eleget tenni a zöld óvoda kritériumrendszerének is. Közvetlen környezetünk adottsága nagymértékben befolyásolja pedagógiai programunkat. A természet közelsége minden embernek nagy ajándék. Kiemelt feladatunk a környezettudatos magatartás megalapozása valamint a környezetvédelem fontosságának mindennapi tevékeny megtapasztalása.

1

2. Helyzetkép az óvodáról Óvodánk a 20-as években épült, az akkori igényeknek megfelelően. A 80-as évek elején felújították, bővítették. Akkor mindkét csoport külön öltözőt és mosdót kapott, elkészült a melegítőkonyha - az ételt az iskolából szállítjuk át – és 2000-ben egy új tornaszoba is. A két csoportszoba mindig „teltházzal” működött. A szülők igényt tartanak erre a nevelési intézményre, a gyermekeknek szükségük van a közösségre, az iskola várja az alapozást. A megnövekedett létszám miatt egy harmadik csoport kialakítására került sor 2013 szeptemberében. Óvodánkban így már három vegyes csoport működik. Háromtól hétéves korig együtt vannak a testvérek, unokatestvérek, barátok, ezzel is erősítve az otthonos családias légkört, ami ideális környezetet biztosít a nevelésnek. Így a gyermekek úgy élnek itt, mint egy nagy családban. Községünkben egységes óvoda-bölcsőde ez idáig nem működött, de a 2014/15. nevelési évtől már többcélú intézményként, felvállaljuk a bölcsődés korú gyermekek nevelését, gondozását. Létrehoztunk egy csoportot, amelybe 5 bölcsődés korú kétéves gyermek felvételére kerülhetett sor. Zebegény az ország egyik legszebb természeti környezetében fekszik. Kiemelt üdülőövezet. Ezért a természet megismerésére, megóvására és szeretetére való nevelés nem maradhatott ki a kiemelt nevelési céljaink közül. 1999-től mindkét, 2013-tól mindhárom csoportunkban kétnyelvű kisebbségi nevelés folyik. A német nyelvi nevelés mellett a sváb hagyományokat is beépítettük az óvodai életbe. A zenei nevelés terén is nagyot léptünk előre. 2000-től folyik óvodánkban a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése dr. Kokas Klára zenepedagógiája szerint. 2005-től bevezettük a PEK-tornát. E mozgásfejlesztő program fő célja komplex fejlesztés a mozgásos tevékenységeken keresztül.

3. Az egységes óvoda-bölcsődei csoport indításának létjogosultsága Napjainkban egyre inkább tapasztalható az a társadalmi -szülői- igény, ami a 3 év alatti gyermekek intézményes ellátásának megoldását szorgalmazza, hiszen a kisgyermekes anyák egyre inkább és egyre korábban visszakényszerülnek a munkaerőpiacra.

3.1.Az egységes óvoda-bölcsőde csoport főbb jellemzői:

2

-bölcsőde működtetése során egy olyan gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladja meg a 13 főt és ebből a három év alatti gyermekek száma nem több ötnél. -bölcsőde csoportban szakmai iránymutató a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2-3 éves gyermekek számára) és az Óvodai nevelés országos alapprogramja (3-6-7 éves gyermekek számára). Mindezek alapján bővülnek az intézményben dolgozók szakmai kompetenciái, lehetőségei az intézmény színes arculata tekintetében. egységes óvoda-bölcsődei csoportban dolgozó személyzetnek ismernie kell (szakképzettség) az adott korosztály gondozásának-, nevelésének-, oktatásának elméletét és gyakorlatát. egységes óvoda-bölcsődei csoportba járó gyermekek testi-, értelmi-, pszichés nevelése-, oktatása, a gyermekek gondozása és napközbeni felügyeletük az alapfeladat. A közösségi nevelés, szocializáció során különösen érvényesíteni kell a differenciálás elvét, az életkori sajátosságból adódó különbség elfogadását/elfogadtatását. -fejlesztési tervét a nevelési év első napjára a csoportvezető óvodapedagógus a bölcsődei gondozónővel együtt készítik el az intézmény egységes formanyomtatványába. három havi tervet készítenek a csoportnaplóba, a gyakorlati megvalósításnál figyelembe veszik az adott gyermekek nevelésének-oktatásának módszertani lehetőségeit. Konkrétan: a 2-3 éves gyermekeknél a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának elvei érvényesüljenek, a 3 évet betöltött gyermekeknél viszont az óvodai nevelés országos alapprogramjára épült helyi óvodai nevelési program. tartalma élménynyújtás, a családi házzal, szülőkkel való közös program. ( pld. Martinstag, Mikulás nap, Adventi gyertyagyújtás, Farsang, Anyák napja, jeles zöld napok stb.) -bölcsődei csoportban az étkeztetésnél alkalmazkodunk a 3 év alatti gyermekek speciális igényéhez. 3.2. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok - A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja -

az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata,

-

az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól,

az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról -

az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, -

a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény

3

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - 37/2014.(IV.30) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei, az első életéveknek a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó szerepének elismerése, a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek, ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei nevelés-gondozás minimum feltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI, 1999), valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” keretül szolgál a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás keretein belül a 0-3 éves korosztály ellátására vonatkozó szakmai standardok és a bölcsődei nevelés-gondozás egyes területeihez kapcsolódó módszertani javaslatok kidolgozásához.

4. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családokkal való szoros együttműködés, melynek minden célravezető formájára nyitottak vagyunk. Emellett kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet alatt és után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. Óvodánkhoz legközelebb – helyileg és szervezetileg is - az iskola áll. Egymás munkájának ismerete nélkül nem tudunk mindent megtenni a zökkenőmentes átmenetért, ezért nyitottak és kezdeményezők vagyunk a közös célok megvalósulása érdekében. A községi könyvtárral jó, de bővítésre érdemes a kapcsolatunk. A civil szférában is egyre több önszerveződő csoport alakul. Velük is felvettük/felvesszük a kapcsolatot. Segítségükkel szeretnénk felkutatni, felújítani régi népi hagyományainkat. Ezek elsősorban sváb hagyományok, hiszen a dédszülők még szinte csak ezen a nyelven beszéltek, játszottak. A szobi család- és gyermekjóléti szakszolgálattal szintén rendszeres kapcsolatot tartunk fenn.

5. Programunk alapelve

4

Olyan szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek; a felnőttek sugározzák azt a gondolatot, érzést, hogy „fontos vagy nekem, figyelek rád, segítek, ha szükséges, tisztellek és szeretlek téged”; minden gyermek, ismeri és tudja értékeit, „tehetségét”, de érzékeli esetleges hiányosságait is úgy, hogy ez nem okoz lelki feszültségeket. a nemzetiségi nevelés a több év óta tartó kiemelt tevékenységből fő tevékenységgé alakult át.

5.1. Gyermekképünk A nyugodt, vidám, érzelem gazdag óvodás, akit hajt a természetes kíváncsiság (tudásszomj); aki szeret együtt lenni a többiekkel, és közös élményeket szerezni; aki saját fejlődése érdekében hajlandó erőfeszítéseket tenni; aki képes kapcsolatokat teremteni gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt.

5.2. Pedagógus képünk Olyan óvodapedagógus, akire jellemző a pedagógiai optimizmus; a szülők tisztelete; a megértő, együttérző, segítőkész gyermekszeretet; a német nemzetiségi kultúra, hagyományok, szokások ápolása, átörökítése iránti elkötelezettség. A testületen belül lehetőséget kínálunk az önállóságra, a kezdeményezésre. A különbözőséget elfogadjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. Munkánk során eredményesen együttműködünk és kiegészítjük egymást.

5.3. Küldetésnyilatkozatunk azonosulni a program alapelvével, kiindulási pontjaival, céljaival megteremteni a gyermekek boldog és biztonságos környezetét megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozni a szülőkkel tudni nevetni, felfedezni, csodálkozni

5

hirdetni a csak tiszta forrásból elvet elérni a legjobb minőséget környezetünket széppé, gondozottá tenni tükrözni a kisebbségi jelleget

6. Az óvodai program erőforrásai A személyi feltételek Az óvodában a nevelő munkát az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelő végzik. Mintát, modellt jelentenek a gyermekek számára. A nem pedagógus alkalmazottak segítik az óvodapedagógus tevékenységét, hozzájárulnak az óvodai nevelés eredményességéhez. Mindhárom csoportban van olyan pedagógus, aki beszéli a kisebbség nyelvét, ismeri a német nemzetiségi kultúra

szellemi és

tárgyi emlékeit,

fontosnak

tartja

a

kultúrkincs

továbbörökítését. Óvodánkban hat óvodapedagógus, három dajka,egy gondozónő és egy karbantartó dolgozik.

A tárgyi feltételek (A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék alapján) 1.

Helyiségek csoportszoba tornaszoba

1

játszóudvar

3

gyermeköltöző

2.

csoportonként 1

csoportonként 1

gyermekmosdó, vécé

3

melegítőkonyha

1

felnőtt mosdó

1

felnőtt öltöző

1

raktár

1

többfunkciós: logopédiai szoba,

1

vezetői iroda

1

A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

6

csoportszoba: óvodai fektető, gyermekszék, gyermekasztal, fényvédő függöny, szőnyeg, játéktartó szekrények, fekvőtároló, hőmérő, óvodapedagógusi asztal, felnőtt szék, szeméttároló melegítőkonyha: textiltároló szekrény, edény- és evőeszköz-tároló szekrény, zárható szekrény a tisztítószereknek, 3 tálcás mosogató, gáztűzhely tornaszoba: tornapad, tornaszőnyeg, bordásfal, az egyéni fejlesztést szolgáló felszerelések játszóudvar: kerti asztal, kerti pad, babaház, udvari homokozó, takaró fólia, mozgásfejlődést

segítő,

mozgásigényt

kielégítő

eszközök

(mászóka

csúszdával; hinták; mérleghinták; kerékpárok; triciklik; rollerek; labdák; homokozó játékok) gyermeköltöző: ruhatároló, fogas, öltözőpad - a gyermekek létszámának megfelelően gyermekmosdó, gyermekvécé: törülközőtartó, falitükör, hőmérő, fogmosó tartó Tisztálkodási és egyéb felszerelések

3.

egyéni tisztálkodó szerek

felnőtt- és gyermeklétszám szerint 1-1

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

fésűtartó

csoportonként 1-1

törülköző

otthonról hozzák és felnőtt létszám szerint 3-3

4.

abrosz

asztalonként 3

takaró, párna, szivacs, lepedő

gyermekenként 1

ágyneműhuzat

otthonról hozzák

A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök a mosás és a vasalás nem az óvodában történik takarítóeszközök

csoportonként 1

kerti munkaeszközök, szerszámok

5.

hűtőgép

1

porszívó

1

A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök különféle játékformák eszközei a mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő eszközök hangszer (pedagógus)

furulya 1 (saját)

7

hangszer gyermekeknek

évenként bővül

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések: CD-lejátszó, magnó 2 CD-k, magnókazetták (műsoros és üres), video felvevő, diktafon a kisebbségi nyelv elsajátításához szükséges eszközök: társasjátékok, fejlesztő játékok, gyermekkönyvek, szakkönyvek, szemléltető eszközök, a kisebbségi kultúra tárgyi emlékei (Részletesen a leltár szerint.) 6.

Egészség- és munkavédelmi eszközök ételmintavétel-készlet mentőláda gyógyszeres szekrény

7. PROGRAMUNK GLOBÁLIS CÉLRENDSZERE 7.1 Az óvodai nevelés alapelvei Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag óvodai légkört teremtünk. Nevelésünk középpontjában a gyermek áll. A gyermeki személyiségből kiindulva a fejlődési különbözőségeket figyelembe véve nevelünk. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget- különleges védelemmel illetjük. A család elsődleges nevelő hatását tiszteletben tartjuk. A játékot alapvető és legfőbb tevékenységformának tekintjük. Megteremtjük a természetes légkört, a szabad játék feltételeit, így a gyermek igényei a játékban, mozgásban, szerepjátékban megvalósulhatnak. Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődést alakítunk ki a gyermekek és a művészetek között.

7.2. Az óvodai nevelés célja és feladata Az óvodások testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül az egészséges életmód, az érzelmi-, az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, és az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Sajátos céljaink, amelyek a nyelvi nevelés egyedi szerepéből adódnak:

8

a. A német nyelv és kultúra közvetítése a gyermek életkorának és értelmi fejlettségének megfelelően. b. A német nemzeti kultúrkincs és hagyomány ápolása a gyermek életkorának megfelelően c. A gyermekek előkészítése a nyelvtanulásra,

valamint

- természetes

beszédszituációkkal – a beszédkészség kialakítására.

7.4 Az egészséges életmód alakítása Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges életmódjának alakítása, testilelki fejlődésének elősegítése. Ezért elsődleges feladatunknak tekintjük: az egészséges és biztonságos környezet és bizalom teli légkör kialakítását a gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését, a testi képességek, és a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítését az egészséges életmód, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak kialakítását a környezetvédelem, a környezettudatos magatartás megalapozását megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását.

7.5. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés alakítása Célunk az érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése; olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, közös tevékenység, mert ezek erősítik az együttérzést, a figyelmességet, az önállóságot, az önfegyelmet, a pontosságot, a szorgalmat, a kitartást, az állhatatosságot, a szabálytartást, az önzetlenséget; a mindennapi testi-lelki edzés biztosítása az erőnlét, alkalmazkodó képesség, a testi harmónia kialakulásáért;

9

a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítése a konstruktív, együttműködő, társas kapcsolatok kialakulásáért; az érzelmekre

épülő

kapcsolatteremtő

képességek

megerősítése;

a

barátságok

kialakításának segítése; az egészséges önérvényesítés, önértékelés; a gyermek képessé tétele a jó és a rossz észrevételére; az önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; a szociális érzékenység kialakulásának segítése, a másság elfogadása; a szűkebb és tágabb környezet megismertetésével a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés megalapozása, a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szép és jó dolgok felismertetésével azok megbecsülésére nevelés

7.6. Az esztétikai érzelmek alakítása terén Célunk az egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása; a harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; hogy az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyitársadalmi környezetben egyaránt. hogy a művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal erősödjön a gyermekekben az élmény-befogadóképesség. Képesek legyenek észrevenni környezetükben a szépet és a csúnyát. hogy az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermek esztétikai ítéletének. hogy a kisebbségi nevelés során átélt esztétikai élmények segítsék a gyermek kötődésének kialakulását az adott kisebbségben.

7.7. Az intellektuális érzelmek alakítása terén Célunk

10

-hogy az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb- és tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. -hogy a gyermek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket - az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást - különös tekintettel a kreativitásra. -hogy a tevékenységek során szerzett tapasztalatok feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések segítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Ez az aktivitás terjedjen ki a kisebbségi nyelv megismerésére, megszerettetésére, elsajátítására is - az egyéni tanulási képességek figyelembevételével.

7.8. Nyelvi nevelés A nyelvi nevelésben különösen jelentős szerepet játszik a gyermek életkorának figyelembevétele. Így az artikulációs bázis, amely lehetővé teszi a német nyelv kiejtésének megtanulását, a nyelv zeneiségének érzékelését; az utánozási képesség a kommunikációs szituációkban; a kíváncsiság, mely állandó keresésre, vizsgálódásra, tapasztalatok gyűjtésére ösztönzi; az állandó tevékenység az óvónővel való interakcióban. Ezek az életkori sajátosságok a nyelv elsajátításának alapvető feltételei. További fontos feladataink közé tartozik az egyértelmű, kifejező mimika és gesztus, valamint a megfelelő magatartás, amelyekkel tökéletessé és szemléletessé teszi az óvónő a beszédszituációt. Az óvodások nyelvelsajátítása akkor lesz sikeres, ha biztosítjuk a gyermeknek a válaszoló és a beszélő szerepét. Az óvónő és gyermek közti interakció, a szerepcserés játékok nagyon kedveltek, és erősítik a válaszadási készségét. A sikeres nyelvi nevelés megköveteli ezen kívül az alkotó beszédet és a beszédkészség kialakítását. A gyermekek passzív szókincse nagyobb, mint az aktív. A nyelvi nevelésben alapelv, hogy a gyermeket anyanyelvén neveljük. Azon a nyelven, amit megért, és amin nehézség nélkül tud kommunikálni. Azok a gyerekek, akiknek az anyanyelve magyar, azok ezen a nyelven nevelődnek és beszélnek. Emellett a nap folyamán nyelvi játékokat játszunk, verselünk, mondókázunk. Ez a gyakorlás és ismétlés erősíti a gyermek biztonságérzetét és a nyelvelsajátítás eredményéhez

11

vezet. Az óvónő feladata, hogy a nyelvet a szituációknak megfelelően váltsa, a nyelv használata világos és érthető legyen, hogy a nyelvváltás ne okozzon zavart. A nyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata, hogy a nemzetiségi hagyományokat, szokásokat, kulturális értékeket ápolja. A megfelelő népi kincs közvetítése erősíti a gyermek pozitív identitását és az együvé tartozás érzését. A népköltészet által pozitív beállítódást nyerünk a nyelvhez. Célunk és feladatunk, hogy teremtsük meg azt a tanulási légkört, amelyben spontán, utánzásos tanulás valósul meg; a játéktevékenységek segítségével a német nyelvet a szituáció és cselekvésorientált tanulás útján közvetítjük; a megértést sokféle kezdeményezés és foglalkozás segíti elő; a német nyelvet az óvodai élet mindennapjaiban alkalmazzuk.

7.9. Programunk rendszerábrája A program célja, feladata A nevelés kerete Az egészséges életmód alakítása

Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása

A tevékenység kerete: Helyi hagyományápolás, népszokások A program tevékenységformái: Játék, játékba integrált tanulás Verselés, mesélés, dramatikus játék, báb Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Mindezen tevékenységek átültetve a német nyelvbe is. A program kapcsolatrendszere Család

Iskola, művészeti együttesek, alkotók, közművelődési intézmények A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

12

8. A bölcsődés korú gyermekek nevelés-gondozásának célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi / etnikai hova-tartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.

9. A bölcsődés korú gyermekek nevelés-gondozásának alapelvei 9.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást az egységes óvoda-bölcsőde életébe. 9.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg.

13

A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. 9.3. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 9.4. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A gondozónő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális … stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. 9.5. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága felmenőrendszer ( csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához.

14

A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. 9.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A gondozónő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. 9.7. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

10. A bölcsődés korú gyermekek nevelés-gondozásának feladatai 15

A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegesen kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával 2-3 éves egészséges gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának és rehabilitációjának segítése a gondozás, nevelés, az egyéni és a csoportos foglalkozások keretében, a gyógypedagógus irányítása alapján. 10.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás), szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. 10.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában, a gondozónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése, az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése, a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése, lehetőségteremtés a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én érvényesítése és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését,

16

a

kommunikatív képességek

fejlődésének segítése

a

kommunikációs

kedv

felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása), a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelésegondozása speciális többlet-törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával. 10.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése, a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése, ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése, a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben.

11. A nevelés keretei 11.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód célja a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezt a gondozási szokásrendszer

kialakításával,

a

testi

szükségletek

kielégítésével,

mozgásigényük

kielégítésével kívánjuk elérni. Fontosnak tartjuk a gyermekek egészségének védelmét, edzettségük biztosítását. Ehhez állandó feltételeket, egészséges környezetet biztosítunk. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az óvónő az óvodába lépés pillanatától biztosítja az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét, és ezekben a helyzetekben lehetőséget ad a kisebbségi nyelv megismerésére, helyes alkalmazására. Az étkezési szokásokat részben az időbeli folyamatossággal alakítjuk ki.

17

A mindennapi mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a különböző mozgáshelyzetekben szabad választás alapján, mozgásfejlesztő eszközök igénybevételével egyénileg gyakorolják a mozgást. Fontosnak tartjuk az edzés lehetőségének biztosítását.

11.2 A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek a szokásrendszernek megfelelően önállóan használják a mosdót, tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, önállóan használják a papír zsebkendőt tüsszentésnél, köhögésnél. Önállóan döntenek az ételek mennyiségének megválasztásában, készségszinten használják a kanalat, kést, villát. Esztétikusan terítenek. Önállóan öltözködnek, ruhájukat ki- begombolják, összehajtják. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. A gyermekek értik a kisebbség nyelvén megfogalmazott kifejezéseket, képesek a testápolási öltözködési, étkezési eszközöket két nyelven megnevezni.

11.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért fontos a derűs, szeretetteljes légkör kialakítása, amelyben a gyermeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a német nyelvvel való ismerkedése során. Minden interakcióban pozitív attitűddel közelítünk a gyermekhez. A gyermek szociális érzékenységének fejlődését segítjük, önkifejező törekvéseinek teret engedünk. Segítjük, támogatjuk a társas kapcsolatok kialakulását - a tolerancia képességének, a másság elfogadásának fejlesztésével. Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységeket, ezért napirendünkben, heti rendünkben a folyamatos életszervezésnek, rugalmasságnak adunk teret.

11.4. Az óvónő feladata Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és-megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

18

11.5. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Érzelmekben,

szavakban,

tettekben

hozzák

„nyilvánosságra”,

hogy

ragaszkodnak

óvodájukhoz, a felnőttekhez, a kisebb gyerekekhez. A gyermekek igényévé válik a viselkedés és a helyes cselekvés szabályainak betartása. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktus helyzetekben képesek egyezkedésre. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt az óvodán kívül is. Igényükké válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülve meghallgatni a felnőttek és gyermekek közléseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak saját képességeikben. Értékelik saját tetteiket, érvényesítik kezdeményezőképességüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

12. AZ ÓVODA NAPIRENDJE Időtartam

Tevékenység Játék a csoportszobában

6,30-10,30 J

Személyes percek

Á

Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, 5-35 perces csoportos foglalkozások:

T

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

É

komolyzenei foglalkozás (Kokas) A külső világ tevékeny megismerése

K

Verselés, mesélés, dramatikus játék Mozgás, PEK-torna Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján Testápolási teendők 9,00 órától tízórai (folyamatos)

19

1030-1200

Játék a szabadban Csoportos séta Éneklés, mozgásos játékok Edzés, kocogás, futás

00

00

12- -13-

Ebéd

13-00-14-30

Testápolási teendők, pihenés, alvás mesével, altatódallal

14-30-16-30

Uzsonna Játék a csoportszobában vagy az udvaron Egyéni fejlesztés

A napirendben rögzített idő nem mereven behatárolt. Az óvónő a gyerekek kívánságait és szükségleteit is figyelembe veszi, úgy alakítja a csoport életét, hogy a gyerekek aktivitása, egyénisége fejlődjön. Így a sokoldalú tevékenységnek köszönhetően gyarapodnak a gyerekek tapasztalatai. A napirend által biztosított higiéniai és pedagógiai alapok biztosítják a gyermek életében a rendet és következetességet, garantálják a fejlődést, és kialakítják az egészséges életérzést. A nap folyamán az óvónő feladata, hogy a változást a megerőltetés és kikapcsolódás között, az aktív és passzív pihenést, a nyugalmat és a mozgást, a testi és a szellemi tevékenységet egyaránt biztosítsa. A napirendben visszatérő támpontok a gyermekben biztonságot, védettséget alakítanak ki. Az óvónő a német nyelven történő beszédet, felszólítást jó ritmussal kíséri. A nyelvnek ez a zenéje erősíti a gyermek elégedettségét, biztonságérzetét. (Pl. pakoláskor, az együtt végzett tevékenységekkor és mozgások esetén, a foglalkozások szervezésekor, stb.) A napirend folyamán a gyerekeknek sokféle lehetőségük van arra, hogy a csoportban kedvüket leljék, és elismerést szerezzenek. Minden gyermek a saját lelki és testi adottságainak megfelelő, optimális követelményekkel és támogatással találkozik, egyéni kíváncsiságát és érdeklődését is figyelembe véve.

20

Minta egy hetirendhez (csoportonként változó lehet) Minden évben az éves munkaterv és a csoportnapló mutatja a hetirendet.

Délelőtti játékba integrált tanulás mindkét nyelven

udvari játékba integrált tanulás mindkét nyelven

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

verselés, mesélés, dramatikus játék, báb magyarul és németül mozgás PEK-torna

verselés, mesélés, dramatikus játék, báb magyarul és németül mozgás Kokas foglalkozás

verselés, mesélés, dramatikus játék, báb magyarul és németül mozgás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

verselés, mesélés, dramatikus játék, báb magyarul és németül mozgás A külső világ tevékeny megismerése magyarul és németül

verselés, mesélés, dramatikus játék, báb magyarul és németül mozgás rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Tapasztalatszerző séták, kirándulások, szervezett és szabad mozgás

13. A szervezett tanulás formái Kötelező: Mozgás, mozgásos játékok (testnevelés) Minden más közvetve kötelező, illetve kötetlen.

Követendő módszerek a tanuláshoz és az értékeléshez Alkotó kedvű légkör, ahol a gyermekek döntik el, milyen témát milyen eszközökkel dolgoznak fel. Kellő időben adott segítség, megerősítés. Csak annyi szabályt vezetünk be, amennyi nem akadályozza a kreatív légkört. Egyénre szabott feladatok adása, a tévedés szabadsága, a javítás lehetőségének megadása. A feladat megoldását konkrét gyerekre, konkrét megfogalmazásban adjuk, „sablonok”, általánosságok kerülésével. A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja.

21

A játékosság, a felfedezés lehetősége, a közvetlen tapasztalatszerzés, a gyűjtögetés, az elemzés szerepe fontos. Sok buzdítás, dicséret és pozitív megerősítés. A két nyelvet, melyeket a gyermekek a foglalkozásokon váltogatnak, világosan és helyesen hangsúlyozzuk, hogy megakadályozzuk a nyelvek keveredését. A tervezett nyelvi szituációkat egy nyelven vezetjük végig, és zárjuk le. Az óvónő az általa vezetett foglalkozást mimikával, gesztusokkal kíséri, és érthetően adja elő. Az utasítások, felszólítások a nyelvi szituációnak megfelelően vannak kiválasztva.

22

14. A TANULÁSI KÉPESSÉGET MEGHATÁRÓ PSZICHIKUS FUNKCIÓK szociális érettség

értelmi mentális fejlettség

az iskolai alkalmasság kritériumai

kapcsolatteremtő képesség

pszichikus működés fejlettsége

érvényesítése,

pontos és differenciált vizuális észlelés

önállóság,

a hallott auditív információk

feladattudat, feladattartás

megkülönböztetése

önálló helyzetmegoldás

összerendezett koordinált mozgás Látott, hallott információ összekapcsolásának képessége, motoros visszaadás rövid idejű vizuális, verbális memória szándékos figyelem, figyelem koncentráció

23

15. Az egységes óvoda-bölcsődei élet megszervezésének elvei

15.1. Kapcsolat a szülőkkel Az óvoda- bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ezek összhangja, a szülők és az intézmény közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a gondozónőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. Az óvónő és gondozónő pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és az intézmény folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet, családlátogatás, csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és fogadó órák, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük. A családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon az óvoda-bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a személyeket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetőségének ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenekfelett tiszteletben kell tartani (a családlátogatás előli elzárkózást is).

24

A fogadó órák tematikus beszélgetések a csoportvezető óvónő és gondozónő vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. Az így kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait. A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és az intézmény közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtájuk lehet, pl.: előadás, beszélgetés neves szakemberrel a szülőket érdeklő témákról, étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve, vagy klub-jellegű családi programok ünnepekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszerességgel (pl. adventi gyertyagyújtás, év végi közös kirándulás). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulhatnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez.

15.2. Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stresszreakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások … stb.). súlyosságát, időbeni elhúzódását. 15.3. Gyermekcsoportok szervezése Az egységes óvoda-bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabályok határozzák meg. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, a megengedettnél több gyermek nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban,

25

valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. A sajátos nevelési igényű gyermek csoportban (speciális csoportban vagy integráltan / inkluzívan) történő gondozása, nevelése, fejlesztése 2 egészséges gyermek ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításával oldható meg, de természetesen a létszámhatárok a sajátos nevelési igény természetétől is jelentős mértékben függnek. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon.

15.4. Az egységes óvoda-bölcsődei csoport napirendje A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt.

15.5. Bölcsőde és óvoda kapcsolata Fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása az intézményen belül, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését. Mivel esetünkben az egységes óvoda-bölcsőde integráltan működik, a bölcsődés korú gyermekek ellátása a bölcsődei nevelésre-gondozásra vonatkozó elvi, szakmai-módszertani előírások alapján, személyi és tárgyi feltételek biztosításával történjék, fontos a szakmai kompetencia elismerésén alapuló együttműködés. 15.5.1. Egyéb kapcsolatok

26

A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek / kerülhetnek: Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság). Az együttműködés sok tekintetben hozzájárulhat az ellátás fejlődéséhez, az ellátást igénybe vevő családok szükségleteihez, elvárásaihoz.

16. Az egységes óvoda –bölcsődei nevelés-gondozás tevékenységi formái A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék az élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A gyermek egész napja legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében. Kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. 16.1. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet óvónő/gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi az óvónő/gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres

27

próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. 16.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. Az óvónő/ gondozónő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

16.3. Játék, játékba integrált tanulás A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. A gyermekek játéka létforma, fejlődésük alapja. A gyermekek játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteikről, élményeikről, mozgásigényükről, beszédkészségükről.

Feladatok Az óvónő, kisgyermeknevelő gondoskodik a játékhoz szükséges feltételekről: a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök és élményszerzési lehetőségek biztosításával. Tudatos jelenlétével, kreatív ötleteivel, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival segíti az elmélyült játék kibontakozását.

28

Biztosítja a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozását a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével gazdagítja a megjelenő játékfajták tartalmát és minőségét.

A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik. A játék folyamatosságát a napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A 3–4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás, kezdeményezés és az étkezések idejét. Az 5–6–7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához több időre van szükség, mint a kisebbeknek, ezért az óvónőnek figyelemmel kell kísérnie a játékot, és törekednie kell arra, hogy csak akkor ajánljon más tevékenységet, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja.

3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták A gyermekek játékában folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorlójáték. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Az óvónő feladata biztosítani a gyakorlójátékhoz szükséges eszközöket, s játékával mintát adni azok helyes használatához, a játékok elrakásához. A gyakorlójáték során sok információt kap az óvónő. (Mozgásigény, testséma, matematikai alapok…) Az udvaron is biztosítani kell a gyakorlójáték lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, a víz és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermekek saját szabályaik szerint rakosgathatnak. Az óvónőnek kell segíteni a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvónő szervez és vállal szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvéshez. A kicsik játékában kapjon teret a papás-mamás játék, fodrászos, orvosos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg. A szerepjátékok nagy mértékben elősegítik alkalmazkodó és

29

kommunikációs képességüket, fejlődik képzeletük egy-egy kitalált történet eljátszásával. A szerepjátékok során lehetőség nyílik szókincsük bővítésére. A gyermek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság, a gyermek élje át az „én készítettem” alkotás örömét. Építés-konstruálás közben is rengeteg matematikai ismeretet szerezhetnek. (Összerakás-szétszedés, a rész-egész viszonya…) A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi-és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Az óvónő tervez olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégíti. Szabályjáték közben a gyermek érzelmeket tanul, elsajátítja, hogyan kell helyesen viselkedni, ha éppen nyer vagy veszít. A dominó, társasjátékok stb. játszása közben fejlődik logikus gondolkodásuk. A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenik meg a barkácsolás. Barkácsolás közben a gyermekek rengeteg ismeretet és tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól. Tépéssel, vágással, ragasztással fejlődik szem-kéz koordinációjuk és finommozgásuk. E tevékenységformák az egész napot átölelik, az óvónők feladata, hogy minden gyermeknél megtalálják azt a részképesség hiányt, amit fejleszteni kell.

17.A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszéd kialakítására, közben a mintaadással fejlesztjük a gyermekek beszédkészségét, bővítjük a szókincsét. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok pedig teret adnak az artikuláció finomítására, a szókincs és a kifejezőkészség gazdagítására.

A fejlődés eredménye óvodáskor végén A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.

Játékba integrált tanulás

30

A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás korú gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. A minta-és modellkövetés, a magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is. A programban helyet kap az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan probléma- és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermeknek. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek játékidőben zajlanak. A gyermek anyanyelvén képes játszani, ezért a nyelvhasználat a játékban az egyéni képességek, egyéni hozzáállás függvénye. Az óvónő helyzetfelismerő képessége, az egyes gyermekek megismerése szabályozza a nyelvhasználatot. A kisebbség nyelvén az artikulációs bázis erősítését, a szókincs és fogalomkörök bővítését segítjük. A kisebbség szokásainak, hagyományainak megismertetését célozzuk meg.

18.Tanulás bölcsődés korban A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak nincs helye a bölcsődés korúaknál. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. Így az óvodabölcsőde csoportban az óvodapedagógus ,,kezdeményezésébe” a 3 év alatti gyermek kedvére bekapcsolódhat. Az óvodapedagógus a differenciálás módszerét alkalmazva juttatja ismeretek birtokába és sikerélményhez. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A gondozónő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való

31

foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók.

19. Hagyományápolás, népszokások

Programunk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. Az óvónő beépíti a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek. Az óvónő teremti meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a követendőt. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A népi kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik. A program olyan óvónőt igényel, aki ismeri, szereti a gyermekfolklórt, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit, jártasságra tett már szert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer.

A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Verselés, mesélés, dramatikus játék népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések…

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene… Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, korongozás, mézeskalácssütés, nemezelés… A külső világ tevékeny megismerése

32

találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások… Mozgás ügyességi és sportjátékok, népi játékok

Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben Szüret

szeptember végén vagy október elején

Márton-nap

november 11.

Advent

november 30. utáni első vasárnaptól negyedik vasárnapig

Karácsony

december 20-ig (Karácsony előtti utolsó óvodai napon)

Farsang

vízkereszttől hamvazószerdáig

Húsvét

az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap)

Május elseje

májusfa állítása

Pünkösd

húsvét után az 50. napon

Egyéb ünnepek:

anyák napja: május első hétfője a nagycsoportosok hete: május utolsó két hete

Zöld napok

Föld napja, víz világ napja, madarak, fák napja

20. Verselés – mesélés - dramatikus játék – báb A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. Az egységes óvoda- bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.

33

Pedagógusoknak és szülőknek egyaránt újra kellene gondolnia az emberi kultúra átörökítéséhez szükséges újszerű alaplépéseket, ismereteket. Közösen lennénk képesek arra, hogy az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes és nemzeti értékeket, hagyományokat, szokásokat átadjuk, közvetítsük a gyerekek felé-aktivitásukra, érdeklődésükre alapozva. A gyermek természetes megnyilvánulása, egyéni és életkori sajátosságaira építve kívánjuk átörökíteni az örök emberi értékeket. Kiindulópont a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet, az itt szerzett gyermeki tapasztalatok. A tanulási folyamat az óvoda egész napját át-meg átszövi, hiszen az (évszaknak megfelelő) öltözködés, a spontán játék vagy egy gyermeki vita (érdekegyeztetés) is tanulási folyamat. A foglalkozások is átkapcsolódnak egymásba, a versek, mondókák, mesék ritmusát nem lehet elválasztani a zenei ritmustól, a belső ritmustól, a mozgásos ritmustól. A beszédkészség fejlesztése, fejlődése az egész napot felöleli. A szókincs fejlődik spontán játék közben is, de a gyermeknek játék minden tevékenység, amihez élmény kapcsolódik. Éppen ezért programunk komplexitásra törekszik. Saját terveinket a gyermek természetes közegéhez igazítjuk, tudatosan felhasználjuk a környezetük által biztosított lehetőségeket. Célszerű óvodai életünket az évszakok változásához kötni, nemcsak azért, mert ez világosan látható, hanem mert mindennapi életünk, tevékenységünk és a néphagyomány ehhez igazodik. Komplexitásra törekszünk, de ez eszköz és nem cél, minden óvónő annyit és úgy valósít meg belőle, amennyit csoportja fejlettsége és saját habitusa elbír. A gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvodai nevelés páratlan eszköze a mese. Mesével a nevelés legalapvetőbb feladatait oldhatjuk meg. A mese éppúgy, mint a játék örömforrás, magától értetődő társas élmény. A mese az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatóan túl legjobban foglalkoztatja őket. A jó mese bensőséges, személyes és kozmikus. Az emberi természet belső tájairól és a világ egészéről ad magyarázatot, amelyet nem az ésszerűség fonalán, hanem az átélés hullámhosszán lehet befogadni. Az élet ajándék és vállalkozás. Az önálló létet azonban ki kell vívni. Az otthontól, a szülőktől el kell válni, és vállalni kell a felnövekedéshez szükséges próbákat, veszélyeket. Az út titokkal teli. Ezen az úton az embernek határt és mértéket szab egy magától értetődő világrend, melynek megsértése halálos veszély. Cél, jutalom és menedék a másik

34

emberrel kötött szövetség, szeretetkapcsolat. Ezt a mondanivalót azonban csak az igazi nagy mesék, többnyire a népmesék hordozzák. A mese az óvodai élet állandóan nyüzsgő, zajos közegében a csend szigete. Az anyanyelv zenéje és észjárása. Beszédnevelő, én erősítő, és személyiséget összerendező hatása felbecsülhetetlen. A mesehallgatás egy sor lelki nyereséggel jár: a ráismerés, az előrelátás, az illúzió feszültsége, az idő, tér és fontossági sorrend szerinti elrendeződés mind kellemes élmény. De tanít a mese az emberi együttélés törvényeire is, népünk szép erkölcsi szokásaira. Minden mesénk arról szól, hogy a vándorlót be kell fogadni, az érkezőt meg kell vendégelni, az adott szót meg kell tartani, jó tettért jót tenni. A küzdelmet szemtől-szembe kell megvívni, a gyengét, a kicsit meg kell védeni, de a hamisságnak nincs kegyelem. A mesében a természet nem idegen és ellenséges, hanem megszólítható, kiismerhető. Mesét mondani-hallgatni az egyik legérdekesebb óvodai élmény. A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása az óvónők feladata. A művek kiválasztásában pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudatosság érvényesül. Akár részben osztott, akár vegyes csoportban helyezzük el a gyerekeket, bizonyos életkori sajátosságokra figyelemmel kell lenni. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, népi rigmusokból, ölbeli játékokból, nagy költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk,

melyek

cselekménye

egyszerű,

érthető,

ritmikus

ismétlődések

jellemzik.(Állatmesék, láncmesék) 4-5 éves korban a gyermekek meséi lehetnek bonyolultabb szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus mesék. Ebben a korban a népi mondókák, jeles napokhoz kapcsolódó névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók igen népszerűek. Vidám, humoros versek, mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei is szerepelnek. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. A cselekményesebb állatmeséken, népmeséken kívül beépülnek a klasszikus tündérmesék, tréfás-furfangos mesék, folytatásos meseregények. A versanyag gazdagodik különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal, lírai versekkel, közmondásokkal. Arra törekszünk, hogy a kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a hagyományápolást, az évszakok szépségét. Az igényes válogatást a kisebbségi nyelvhasználatban is szem előtt tartjuk. Kedves, pergő ritmusú, könnyen megtanulható rövid mondókák, versek sokszori elmondásával-eljátszásával tartjuk ébren kíváncsiságukat. Utánzó kedvükre, játékos hajlamukra alapozunk.

35

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal, a beszédészlelés fejlesztése A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A beszédtevékenység két nagy részre oszlik: a beszéd megértésére és a beszéd létrehozására. E két folyamat egymást feltételezve és támogatva fejlődik a nyelvsajátítás során. Bármelyik sérülése később zavart okozhat az olvasástanulásnál. A gyermeknek hosszú utat kell megtennie, míg eljut az önkéntelen hangadástól az értelmes beszédig. A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés (anyagyermek-család) és szervezett, differenciált környezet kell. A gyermeknek bonyolult tanulási folyamaton kell átesnie, meg kell tanulnia a hangok észlelését, létrehozását, majd a szavak megértését és produkcióját. E tanulási folyamat feltétele: a beszéd létrehozásához és érzékeléséhez megfelelő központi idegrendszer, másfelől az ép beszédszervek és hallásszervek. Természetesen a tanulási zavarok megelőzése az egész óvodai életet át-meg átszövi. Nem szűkíthetők le egyetlen tevékenységformára sem, az óvónőtől nagyon tudatos, átgondolt fejlesztést követel, miközben a gyermekeknek ez nyelvi, mozgásos, énekes, stb. játék. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a meséből, versekből

új

fogalmat

ismerhetnek

meg.

A

bábjátékok,

dramatikus

játékok

kibontakoztathatják társalgási kedvüket, önálló kifejezésmódjukat.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek,

báboznak,

dramatizálnak a

kisebbeknek

és

a

maguk

szórakoztatására is. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s ezt mozgással megjeleníteni, kifejezni. Az óvodáskor végére a kisebbség nyelvén is tudjanak néhány mondókát, verset, rövid mesét. Bátran használják mindkét nyelvet.

36

21. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az egységes óvoda- bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, az óvónő/ gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. Az óvoda- bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. „A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg, amit az óvoda nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést. A társas nevelés a zene kezdőfokán hatalmas segítség... Óvodáskorban a magyarság tudatalatti elemeink beültetése lassú kifejlesztése a feladatunk. Magyar mivoltunk épületének mintegy a földalatti alapjait kell itt lerakni. Minél mélyebbre épül a fundamentum, annál szilárdabb az épület”- írja Kodály Zoltán. A magyarság meghatározásaként a nyelvet és a zenét említi (Zene az óvodában című írásában). A tudományos kutatások megerősítették, hogy e kettő előtt, vagy velük együtt a mozgás alkotja a harmadik fundamentumot. Az egyensúlyérzék és az ezzel összefüggő ritmusérzék fejlesztésének fontosságát az adja, hogy ezek fejleszthetősége döntően az óvodás korra esik. A mozgásritmus jellegzetességeiből kifejlődő tánckultúra egyik lényeges eleme kulturális örökségünknek Hámori József - aki ideglélektannal és az idegrendszer fejlődésével foglalkozik, ezt írja: Aki koordináltan tud mozogni, az fegyelmezettebben gondolkodik, mivel a megfelelően adagolt mozgássorozatok kialakítása és automatizálása visszahatásként fejlesztik a központi idegrendszer működését is. A küzdelem (és nem a verseny) játékos megismerése és gyakorlása fejlett testi egyensúlyérzéket és egyúttal lelki egyensúlyt kíván. Ez az egyik feltétele a kockázatvállalás és döntőképesség kialakulásának is. (A népek többsége ezért nem hagyta el ősi küzdő-játékait). A gyermekek az énekes, mondókás játékok

37

szövegének megismerésével hatalmas kulturális örökséget kaphatnak. A játékokban megtanult beszéd- mozgás-és magatartásminták életszerű helyzetekben ismétlődve a biztonságérzés megerősítését szolgálják. A gyermekek fogékonysága a zene és ezzel összefüggő ritmikus mozgás iránt a következőkben fogalmazhatók meg: A zene iránti fokozott érdeklődésben. Hosszabb idejű koncentrált figyelésben. Az éneklés és a mozgáskészség korai megnyilvánulásában. A zenével azonosult ritmikus mozgásban. A hallott dallam és a látott mozgás pontos visszaadásában. A spontán éneklési-dallam- kitalálási-és mozgáskedvben. A zenei és mozgásemlékezet bőségében.

A zenei nevelés célja A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság fejlesztése. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Német nyelven is tanuljanak meg 5-6 éneket, énekes játékot, mondókát, csúfolókat. Megismertetjük őket jellegzetes német hangszerekkel (szájharmonika, harmonika, fúvósok), azok zenéjével.

Feladatok 1. A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3- 4 éves gyermekek (különösen, ha otthonról és nem bölcsődéből jöttek) elsősorban olyan ölbeli játékokat ismerjenek meg, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Erre alkalmasak a testének fejlődését segítő mondókák, énekes játékok: arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játékok. A szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintatos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű, 4- 5 hangból álló énekes játékokat ismerjenek meg elsősorban, melyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A 4- 5 éves korú gyermekek már képesek arra, hogy dúr hexakord (6 hangból álló) hangkészletű énekes játékokat énekeljenek. A társas együttmozgás lehet csiga- és

38

hullámvonalú, tanuljanak szerepcserére épülő játékokat. Az 5- 6 éves gyermek együttmozgásának elemei a következő ritmikus mozgáselemekből tevődik össze: A lábmozgás elemei, a sarok kitevése, ingómozgás, guggolás. A kézfogás elemei: a társ kezének megfogása egy kézzel, vagy egymás mellett mindkét kézzel, leeresztett karokkal, magasra tartott kézzel, vállra tett kézzel. (Egymás mögött állva). A ritmushangsúlyozó mozgáselemek: tapsok, lábdobogások. A kör és hullámvonal, mint térbeli alapformák. 2. A 3- 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek jóízű játék közben közvetve szerzik meg a zenei készséget, és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani, énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. (auditív hallásfejlesztés). A természet változásai valójában a születés és elmúlás változásai. A gyermekjátékok ismétlődő kettes lüktetésében a gyermek öntudatlanul ezt éli át, mélyíti el. Az aktív ritmusélmény biztonsága teszi az embert képessé a hallott- látott mozgások átélésére. Az óvónőnek kell felkelteni a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy képesek legyenek áhítatos zenehallgatásra. Minél több zenei élményt közvetítsen elsősorban saját énekével, hangszeres játékával, de megismerteti

őket

kórusmuzsikával

is.

hangszeres A

zenével

népzene

(népzenével

természetesen

és

komplex

műzenével), módon

pár

perces

kapcsolódik

a

hagyományápoláshoz is. De egész nap dúdolgatunk a magunk örömére. A tiszta éneklés érdekében a gyermekek minél gyakrabban énekeljenek önállóan és kisebb csoportokban. Tudjanak halkan, hangosan, mélyen énekelni. Érezzék az egyenletes lüktetésen kívül a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát. Készítsenek, használjanak minél többféle népi ritmuseszközt. 5-7 éves korban ismerjenek már meg olyan dalokat is, melyekben szünet, szinkópa is előfordul. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb párcsere, sorgyarapító- fogyó játékokat is tervezzen, amit a korosztály néptáncának is tekinthetünk. Az óvónő megismerteti a gyermekeket olyan egyszerű variálható táncos lépésekkel, melyeket (pl. népzenére) a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. 3. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A zenei nevelés szervezeti formája kötött, kötetlen és komplex jellegű. A zenei képességfejlesztő játékokat mikro csoportban, kötetlen jelleggel szervezzük, mert így az egyéni eltéréseket jobban figyelembe vehetjük. A kötött jellegű szervezett énekes játékokat lehetőleg az udvaron, a szabadban tartjuk. Lehetőséget teremtünk arra is, hogy nagyok és

39

kicsik együtt játszhassanak, egymástól tanuljanak. Az udvaron keresünk alkalmat arra is, hogy az életkori adottságának megfelelően más- más játékot tanítsunk a fiúknak és a lányoknak. Az érzelmi többletet kívánó lányok az énekes játékokban, a fiúk az erőgyűjtést biztosító küzdőjátékokban készülnek fel a következő életszakaszra. Szeretnénk a gyerekekkel néhány sváb mondókát és énekes játékot is megtanítani, hiszen nagyszüleiknek, dédszüleiknek még ez volt az anyanyelvük. Ha találunk olyan idős lakost, aki még be tudja mutatni ezeket, meghívjuk óvodánkba. A programhoz rövid évszaki hangversenyeket is tervezünk, élő adásban. Ebben zenei előkészítőbe járó óvodásokat, zenét tanuló iskolásokat, zenetanárokat, zene és énekszerető szülőket, nagyszülőket (és természetesen óvónőket) szeretnénk bevonni. Mindkét csoportban hetente egyszer zenei nevelést végzünk dr. Kokas Klára zenepedagógiai módszere alapján.(Ld. a mellékletet.)

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, gátlás nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, dallamot, mozgást rögtönözni, érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Tájnyelven is ismernek dalokat, körjátékokat. Felismerik a német zene jellemzőit, alkalmazzák zenei tevékenységükben (jellegzetes mozgások, térformák, zenei hangsúlyok).

22. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. Az óvónő/ gondozónő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. Egyéb tevékenységek

40

Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát.

A tevékenység célja A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele. A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek térforma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladatok A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, célszerűség és az esztétikum domináljon. Az óvónő a munkaasztalt úgy alakítja ki, hogy maximum 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába. Az óvónő a tevékenységhez elegendő időt biztosít is, hogy a

41

gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tárolóeszközre van szükség. Az eszközök biztonságos kezelését az óvónők egyenként tanítják meg a gyermekekkel, csak akkor hagyják egyedül, amikor már biztonsággal kezelik azokat.

A 3- 6- 7 éves korban tervezhető alkotó- alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése. Az óvónő az óvodába kerülő 3- 4 éveseknek lehetővé teszi, hogy játszva ismerkedhessenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Elkezdődik az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása. Az óvónő feladata segíteni a gyermeket, hogy az általa létrehozott alkotást minél részletesebbé, tökéletesebbé fejleszthesse. Így máskor is szívesen ül majd le, többet gyakorol, gyorsabban fejlődik. Képzeleteit segítjük pontosabban, részletesebben felidézni. Kézügyessége is gyorsabban fejlődik. A rajz, de a festés, ragasztás, agyagozás stb. is speciális finommozgásokat, pontosabb gyakorlati kivitelezést követel. Tudjanak beszélni az alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Az óvodában az évszakonként kialakított ovigalériát ismerjék meg, a kiállított alkotásokat kiscsoportokban többször nézzék meg. A 4 - 5 éves gyermekek alkotó- alakító tevékenységét bővíteni kell. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rostirónokat, különböző vastagságú ecseteket. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Az 5 - 6- 7 éves gyermekek alkotó- együttműködési készségét figyelembe véve az óvónő segíti a képi plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjen meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. Az óvoda legidősebbjeinek legyen igénye az ajándékkészítéselsősorban ünnepekhez kötötten- szüleik részére, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és a felnőttekre is. A szem- kéz együttműködése, koordinációja bonyolult ideglélektani folyamatokon keresztül valósul meg, melynek vezérlő egysége az agy. A vizuális önkifejezés bármely fajtája végső soron agyi termék, melynek ugyan eredménye a létrejövő alkotás, de egyben tovább is fejlődik, hiszen visszajelzést kap, ezáltal ösztönzést a hibák kijavítására. A felnőtt feladata a gyermeket segíteni a pontosabb vizuális emlékezésben, valamint széles

42

tevékenykedési lehetőségek biztosításával, a technikák megtanításával a kézmozgás fejlesztése.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az óvónő egy héten egyszer tudatosan irányított mikro csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervez. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5- 6 gyermek vesz részt a tevékenységben. Az óvónő teremti meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek az ajánlott eszközfeltételekkel képi- plasztikai elképzelését megalkothassa.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

23. Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadban, tornaszobában több lehetőség adott, mint a szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok.

43

Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.

A tevékenység célja A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.

A 3 – 6 - 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek nagymozgása jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A 3 - 4 éveseknél kiemelt feladat a nagymozgások fejlesztése, mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző. Kedvelt közlekedési formájuk a csúszás, kúszás, mászás. Ezek a mozgások nem terhelik a gyermek gerincét, erősítik a törzsizmokat, ezáltal segítik a helyes testtartás kialakulását. Fontos az egyensúlyérzék fejlesztése ebben a korban. A mozgásfejlesztő játékokat úgy tervezzük, hogy ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek, de késztesse a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. A 4 - 5 éveseknél kiemelt feladat a testséma fejlesztés. A nagymozgások kibővülnek ugrásokkal, gurulóátfordulással, pontosabb szem – kéz, szem – láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal. A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. Minél gyakrabban játszanak labdagyakorlatokat, annál jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. A gyermekek játszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Ebben a korban az egyre finomabb, apró mozdulatok elvégzése segíti a nagymozgások tökéletesítését. A különböző eszközök fogása, tartása elősegíti a kéz fogóizmainak erősödését. Játszanak

44

dobásgyakorlatokat, dobnak egykezes, kétkezes alsó – és felső dobással célba, 2 m magas kötél felett. Vezetik a labdát járás, futás közben. Tudnak párokban labdázni. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alakítás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvónő gyakran tervez kisebb testrészekkel végzett mozgásokat különböző kézi szerekkel, pl. szalagokkal, kisebb – nagyobb labdákkal és kendőkkel.

Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése: járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás. Egyensúlygyakorlatok: állás, egyensúlyozó járás, kúszás, ugrás, nagy labdás gyakorlatok. Finommotorika fejlesztése: gyurmázás, építőjátékok, papírhajtogatás, vágás. Testrészekkel végzett mozgásos gyakorlatok. Szem-kéz, szem - láb koordináció fejlesztése: babzsákkal célba dobás, karikadobás, kugli játék,

labdajátékok,

ugrókötél,

karikába

belépés,

ugrás,

ugróiskola,

függeszkedés,

tovahaladás. Speciális tornánk a PEK-torna. (Lásd a mellékletet.)

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok során. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végrehajtani. Tudnak helyben labdát vezetni.

24. A külső világ tevékeny megismerése Alapelveink a környezeti-, környezetvédelmi nevelésben -

Megtanulni azt a helyes magatartásformát, ahogyan a természetben viselkednünk kell séták, kirándulások, illetve a mindennapok során.

-

Becsüljük és óvjuk a természet értékeit.

45

-

Nem szennyezzük az élővizeket.

-

Őrizzük a természet és közvetlen környezetünk tisztaságát.

-

Igyekszünk minél több növény- és állatfajjal megismerkedni, tapasztalatokat szerezni, élményeket átélni. Megtanuljuk tisztelni és védeni élőhelyeiket.

-

Arra törekszünk, hogy tevékenységeinkkel ne zavarjuk a természetet.

-

Növényeket ültetünk és gondozzuk azokat.

-

Az állatokkal is kíméletesen bánunk. A „hagyd élni” elvét értetjük meg velük. (Nem felemellek, hogy a vendégem legyél, hanem lehajolok hozzád, hogy a vendéged lehessek – elvet követjük.)

-

Ahogy az állatokkal, ugyanúgy a növényekkel is megtanulunk kíméletesen bánni. (Nem tépjük le a levelüket, nem húzzuk ki gyökerestől, nem tapossuk le.)

-

Lehetőségeink szerint szelektáljuk a hulladékot: szerves ill. papír stb.

-

„Nem minden hulladék - szemét” nézetünk áthatja mindennapjainkat. A takarékosság jegyében ajándékokat, dísztárgyakat készítünk - ami a tudatos vásárlóvá nevelés egyik alapját képezi. Ezzel a családok környezettudatos szemléletformálását is alakítjuk.

Szeretnénk elérni azt, hogy az, az óvodás, aki ezeket megtanulta, tanítsa meg társainak, szüleinek, testvéreinek és viselkedjen példamutatóan!

Hosszú távú céljaink: -

Környezettudatos magatartás megalapozása.

-

Fenntarthatóságra nevelés, ökológiai szemlélet, természeti - épített - szociális környezet óvása, fejlesztése az élménypedagógia alkalmazásával.

Helyzetelemzés: -

Szelektív hulladékgyűjtés valósul meg csoportjainkban.

-

Folyosóinkat, csoportszobáinkat szobanövények díszítik.

-

A külső környezetünk adottságai tágas, bokrokkal és fákkal övezett játékudvar, virágládák az óvoda számos területén, a folyamatosan igénybe vett komposztálók, lombgyűjtők.

46

Erőforrások: -

Belső személyi: munkatársak elkötelezettsége, példamutatása.

-

Külső személyi: kapcsolattartás a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával.

-

Anyagi: fenntartói-, szponzori támogatások, pályázatok, szülői felajánlások.

Helyi céljaink, értékeink: -

Az udvaron található gyümölcsfák ( dió, mogyoró) terméseinek begyűjtése és azok felhasználása, a hársfák virágainak leszedése, teaként való elfogyasztása stb.).

-

Folyamatos madárvédelem, a „Madárbarát Óvoda” program elnyerése és reményeink szerint további működtetése (téli madáretetés – csoportonként 1 db madáretetőre kell figyelni, madáritatás, odútakarítás, tavaszi fészkelés, keltetés követése).

-

Víz- és energiatakarékosság.

Konkrét feladataink: -

A saját, egyéni képességeiknek megfelelő – érzékszerveket sokoldalúan foglalkoztató játékos, cselekvéses tanuláson, megtapasztaláson alapuló környezet megismerésére irányuló nevelés, illetve a környezetvédelmi törekvések.

Résztvevők: környezetvédelmi koordinátor, nevelőtestület.

Tevékenységek: -

vizsgálódási, megfigyelési lehetőségek biztosítása nagyítóval, távcsővel;

-

fényképezőgép alkalmazása;

-

szenzitív játékok;

-

újrahasznosításra, hulladékcsökkentésre irányuló tevékenységek;

-

munkatevékenységek – gyermekméretű munkaeszközök használata;

-

kerti növények gondozása

47

A környezet megismerésére és környezetvédelemre nevelés Céljaink: -

a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartás kialakítása, formálása,

-

hagyománytisztelő, természetszerető, környezetvédő személyiségek kialakulásának elősegítése,

-

a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő, tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.

A tevékenység célja Minél több tapasztalat (érzékszervi és mozgásos) gyűjtése a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti-, tárgyi-, emberi világ értékei iránt. Olyan szemléletmód megalapozása, mely ezen értékek védelmét és megőrzését, a fenntartható fejlődést biztosító környezettudatos magatartást ülteti el a gyermekekben. Feladatunk az egészséges életvitel mintáinak, a betegségmegelőzés módjainak megismertetése.

A gyermekeket körülvevő világ mennyiségi, formai,

kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása.

A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A helyi adottságok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tapasztalatgyűjtéseket egész évben természetes környezetben szervezzük. Az óvónő érdeklődése, lelkesedése, színes egyénisége által a gyermekek is megtanulnak látni, megismerik és megszeretik környezetüket. A témák kiválasztásakor a lakóhelyünk sajátosságaihoz igazodunk, mivel a gyermekeknek elsősorban az őket körülvevő világot kell megismerni, illetve abban biztonsággal eligazodni. Éppen ezért az óvodába kerülő gyermekeknél elsődleges cél az óvodai környezet, az ott dolgozó felnőttek és gyermektársaik elfogadása, megszerettetése. A többi témát az évszakok témaköreibe (ősz, tél, tavasz, nyár) építettük be. Az évszakok jellegzetességeinek, esztétikájának folyamatos megfigyelése közben sok lehetőség nyílik a többi téma tapasztalására, megismerésére, hiszen a természeti és társadalmi témakörök több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással. Pl.: tél –- öltözködés - testünk - orvos munkája – téli közlekedés – állatok (madarak) etetése – ünnepek – népszokások stb. A témakörökhöz szervesen kapcsolódnak a természetvédelmi feladatok is. A természet megismerésével megalapozzuk a természet szeretetét, a természet

48

tisztaságának, szépségének védelmét. A mennyiségi és formai összefüggéseket szintén az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet megismerése során sajátítják el.

A tevékenység szervezeti formái A helyszíntérre célszerű mikro csoportban (kb. 6 – 8 fő) ellátogatni, ezáltal biztosítjuk a sokoldalú érzékelést (a tapintást is). Így nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, illetve a gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételére. Kevés gyermek tud egymás kívánságaihoz, igényeihez igazodni. Természetesen a csoportos kirándulások, séták sem szűnnek meg, hiszen a közös élmények az összetartozás érzésének erősítése fontos feladat.

A gyermekek kommunikációs készségfejlesztése közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során: A mikrocsoportos tapasztalatszerzés során nagyon sok lehetőség nyílik a kommunikációs képesség fejlesztésére. A sok beszédhelyzet növeli a beszédkedvet. A gyermekeket jó kérdések segítségével ösztönözzük arra, hogy tapasztalataikat, élményeiket önállóan megfogalmazzák. Az óvónő minden kérdésre tud válaszolni, illetve a felmerülő problémákat egymással is megvitathatják. Ezáltal gyarapodik a szókincsük, fejlődik a nyelvi kifejezőkészségük. A valós élethelyzetekben elsajátítják a helyes köszönés, a bemutatkozás, megszólítás, a véleménynyilvánítás, a kérés szabályait. Matematikai ismereteket már a 3 – 4 éves gyermeknek is adunk, természetesen játékos formában a mindennapi tevékenységeikbe ágyazva. Matematikai fogalmakkal is nap, mint nap találkoznak, így természetes módon sajátítják el azokat. 4 éves kortól pedig már elkezdődik a tényleges matematikai nevelés. Játékkal, rengeteg cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juttatjuk el őket matematikai ismeretekhez, tapasztalatokhoz. Halmazokat képeznek, szétválogatnak, bontanak részhalmazokra, összehasonlítják a tárgyakat, tulajdonságuk szerint. Mennyiségeket mérnek össze: magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, terület, szélesség, vastagság, bőség alapján, tapasztalatokat szereznek a darabszám változásairól. A matematikában kiemelt helye van a térbeli viszonyoknak is, ezek közül leglényegesebbek az irányok és a helyzetek. Feladatunk, hogy minél több problémahelyzetet teremtsünk, ezzel aktivizáljuk őket a logikus gondolkodásra.

49

Tapasztalatokat szereznek: Halmazok képzésében, összehasonlításában, részhalmazokra bontásában, halmazok elemeinek sorba rendezésében, halmazok összemérésében becsléssel, párosítással. Mennyiségek összemérésében, magasság, hosszúság, tömeg, szélesség, vastagság szerint. Sorba rendezett elemek helyéről (sorszámok). Térbeli tájékozódásról.

A fejlődés eredménye óvodáskor végére Ismerik a lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét. Tudják saját nevüket, születési helyüket, idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok jellegzetességét. Meg tudják nevezni az évszakokat németül is. Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény (iskola, orvosi rendelő, posta, élelmiszerüzlet) rendeltetését. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. A háziállatok nevét kisebbségi nyelven is. Ismerik a környezetükben található növényeket, a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit. Megismerkednek a természet és a környezetük értékeit megőrző tevékenységekkel és lehetőségekkel. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a főbb közlekedési eszközöket (autó, vonat, busz, repülőgép). Tudják megnevezni németül. Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10 – ig magyarul és németül. Értik és követni tudják az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, mellé, közé, alatt, felett, között). Passzív szókincsükben németül is „benne vannak”. Térben való tájékozódásban elérhető a jobbra – balra irányok és állások megkülönböztetése.

25. Munka jellegű tevékenységek (nem foglalkozás) A mindennapi élet tevékenységei a játéktevékenységtől elkülönülnek.

50

A tevékenységformák, amelyeket állandóan gyakorolnak, megkövetelik a gyermek önállóságát. A csoport napirendjében minden lehetőség adott ahhoz, hogy a gyermek hasznosan tevékenykedhessen az idő szorítása nélkül. Ezekhez a tevékenységformákhoz kapcsolódó óvónői utasítások fokozatosan hangozzanak el németül, az egyes gyermekek nyelvismeretének megfelelően. A gyermekeknek lehetőségük van egyszerű munkafolyamatokban részt venni. Érdekeltté kell tenni őket abban, hogy ezekben részt akarjanak venni. Megtanulják, hogy kell egy munkát megtervezni, megszervezni és megfelelő sorrendben végrehajtani. Ha a gyermekek számára a munka célja csábító és elérhető, akkor a gyakorlati készségek mellett elsajátítanak még egy bizonyos gondolkodási képességet is. A sikeres munka feletti megelégedettség bizalmat ad a gyermekeknek a saját teljesítőképességével kapcsolatban és erősíti a munka iránt érzett örömét. A munkafolyamatokat ritkán tervezzük és vezetjük németül, de a végeredményt, ahol ugyanolyan munkafolyamatok keletkeznek, más tevékenységformákkal német nyelven „kísérhetjük." Dalokat énekelünk, játszunk, verseket, mondókákat, mesét mondunk.

Kerti munka: -

Óvodánk „Zöld Óvodai” cím elnyerésére törekszik, ezért kiemelt fontossággal kezeljük.

-

Folyamatosan segítjük, hogy a gyerekek átéljék (munkatevékenységeik során) a természetre gyakorolt hatás örömét, a létrehozott változásokat, eredményeke.,

-

Formázzuk holisztikus (természettel egységben élni) látásmódjukat, átélhetik a munka értékteremtő erejét.

-

Megismertetjük őket az életkoruknak megfelelő szerszámokkal, megtanítjuk használatukat, megtapasztalhatják erejüket.

Évszakhoz kapcsolódó munkák: -

gyűjtőmunka,

-

csíráztatás, rügyeztetés, palántázás, ültetés, gyomlálás, locsolás,

-

természet adta lehetőségek learatása, pl.: bodza leszedése,

51

-

termés betakarítás,

-

gallyak gyűjtése, söprés, levelek gyűjtése lombgyűjtő kosárba,

-

madárak etetése, gondozása.

A különböző típusú, munka jellegű tevékenységek tervezése s azok feltételeinek biztosítása Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból indul ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan végezzenek munkajellegű tevékenységet. Az óvónő úgy segít a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Az óvónő értékelése buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom kiscsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás – testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3 – 4 éves gyermekek az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. A kerti munkában figyeljék meg a veteményezést, a növények locsolását. Segítsenek a termények, falevelek elszállításában. Az óvónő a legkisebb gyermekeket is bevonja az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek (pl. a játékok elrakása, mosása, tisztítása, a terem díszítésében segítségnyújtás). A 4 – 5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka. Az óvónő és a dajka közösen alakítja ki a naposi munkát. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyére rakása, a csoportszoba átrendezése, a tevékenységhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Ezeket a munkákat a gyermekek együtt végzik a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével. A gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, a virágoskert megtervezésében, gondozásában. Az 5 - 6 - 7 éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Ízlésesen, esztétikusan tálalják fel az ételeket. Étkezés után szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek. Az óvónő a gyakori dicséret, elismerés hatásával éri el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Rendszeresen segítenek a kicsik öltöztetésében, készítsenek nekik meglepetéseket. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Minden évszakban segítsenek a járdák, utak

52

tisztításában. A növények gondozását a magvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt tervezzék és végezzék a felnőttekkel.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak.

26. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel.

A sajátos nevelési igény kifejezi -

a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását

-

a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

53

-

Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé.

-

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: -

a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti;

-

a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg;

-

terhelhetőségét biológiai állapota, személyiségjegyei befolyásolják.

esetleges

társuló

fogyatékossága,

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai -

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó

-

hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

-

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

-

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

-

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

-

Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

54

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők -

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

-

A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.

-

A gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

-

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben részt vevő óvoda: a. a)pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének

figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b. b)külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

55

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a. a)Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs

szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b. b)A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, -

a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

-

egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres,

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

-

együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, -

javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására.

26.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során

a. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek

56

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás-szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. Az óvodában biztosítani kell - a gyermek állapotának megfelelően - az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat.

26.2. A látássérült gyermek

A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (0-33%-os látásteljesítmény) közötti. A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig-látók és gyengén-látók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában:

57

-

A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei:

-

Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.

-

A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság.

-

Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.

-

A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.

-

A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt

26.3.A hallási fogyatékos - enyhébben hallássérült - nagyothalló gyermek

A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt - az állapot fennmaradása esetén - a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, audiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és hallásjavító műtétek mellett a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek jelzi a hang érzékelését. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, akusztikusan is körvonalazódnak az első aktív szavak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire. Nagy részük használja a jelkommunikációt vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt.

58

Kívánatos, hogy a gyógypedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv használatában, hogy azt, valamint az ujj-abc-t szükség esetén fel tudja használni a gyermekekkel való kommunikációban és a hallássérült szülőkkel való érintkezésben. Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai: -

Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, középsúlyos esetben 45-65 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.

-

A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.

-

A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe.

-

A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető.

59

-

Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével.

-

Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés - valamint azzal párhuzamosan -, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását.

-

Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk.

26.4. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

26.5.Az autista, autisztikus, Asperger- sindroma-s gyermek

Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció,

60

a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált vizuálisan segített - kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő - különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

27. Gyermekvédelem A gyermekek eltérő szociokulturális környezetből kerülnek az óvodába. Az eredményes egyéni képességfejlesztés az óvodai nevelés eszközeivel csak úgy lehetséges, ha egyénileg ismerjük a gyermekeket, azt a családi hátteret, melynek nevelését kiegészítjük. Ez egy ilyen kis faluban viszonylag könnyen megvalósítható. Az óvónők feladata, hogy felfigyeljenek a gyermekközösségekben a kapcsolatzavarra, viselkedés – és teljesítményzavarra.

61

Célunk a gyermekvédelmi munkában Minden évben, gyermekenként feltárni azokat a problémákat, amelyek óvodásainkat hátrányosan érintik akár a családban, akár az óvodában (pl. egyedül nevelés, érzelmileg sivár háttér, anyagi gondok, túlzott követelmények stb.)

Feladataink A gyermeki személyiségek megismerése, a társkapcsolatok megfigyelése, elemzése, a családi háttér feltárása. Ezért úgy szervezzük az óvodai életet, hogy egyéni bánásmóddal, kiscsoportos foglalkozásokkal kompenzáljuk a hátrányokat, tapintatos irányítással segítsük a családi nevelést. Kapcsolatot tartunk a községi gyermekjóléti felelőssel, a védőnővel, orvossal, - s ha szükséges – szakszolgálatokkal. A kis létszám miatt nincs külön gyermekvédelmi felelősünk, ezért minden óvónőre egyformán vonatkoznak ezek a feladatok. Észrevételeiket a munkaközösség-vezetővel és az intézményvezetővel beszélik meg.

28. A program ellenőrzése, beváltásának vizsgálata A programhoz kapcsolódó dokumentumok

Az egységes óvoda-bölcsőde csoport dokumentációs kötelezettsége azonos az óvodai nevelés kötelező adminisztrációival: - Gyermekcsoport éves fejlesztési terve. A gyermekcsoportok nevelési fejlesztési terve csoportonként külön – külön. Tervezési időkerete: 1 év, negyedévekre lebontva - Csoportnapló - Felvételi és mulasztási napló - Személyiség lap (egyéni fejlesztési terv) - étkezési nyilvántartás - A helyi pedagógiai program (Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című program alapján, ). - Az intézmény házirendje

62

- Az intézmény továbbképzési és beiskolázási terve - Az intézmény éves munkaterve - Tervezés időkerete: 1 év

A ,,Gyermekcsoport éves nevelési-fejlesztési tervét” az ,,Éves nevelési terv”-re építve a csoportvezető óvodapedagógus a bölcsődei gondozónő együtt készítik el nevelési év első napjára. Az ,,Éves fejlesztési terv”az intézmény egységes formanyomtatványa. Az Éves terv az intézményvezető jóváhagyása után válik elfogadottá, melynek alapján három havi lebontású tervet készítenek a csoportnaplóba. A gyakorlati megvalósításnál figyelembe veszik az adott gyermekek nevelésének-oktatásának módszertani lehetőségeit. Konkrétan: a 23 éves gyermekeknél a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának elvei érvényesüljenek, a 3 évet betöltött gyermekeknél viszont az óvodai nevelés országos alapprogramjára épült helyi óvodai nevelési program. A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe kel venni. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a korai fejlesztés és gondozás feladatait – a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére épített – fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta) készíti el. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. A fejlesztést - gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta) központilag kiadott nyomtatványon egyéni fejlesztési naplót vezeti. A gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), központilag kiadott nyomtatványon értékelő lapon értékeli. Az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lap egy példányát megküldi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya az ellátó intézményben marad.

63

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2014. szeptember 1-től visszavonásig

MELLÉKLETEK 1. sz. Melléklet A Kokas-módszer

Kokas-pedagógia - Személyiségfejlesztés zenével Dr. Kokas Klára egyedi pedagógiája a zene megértésére, átélésére tanít, utat nyit a művészi zenéhez. A Kokas-foglalkozásnak erőteljes személyiségformáló hatása van. Észrevétlenül fejleszti a gyermekek ritmusérzékét, zenei hallását, mozgáskoordinációját és mozgásuk összerendezettségét, a kreativitást, a figyelemösszpontosítást, növeli a tartós figyelem időtartamát, megtanít a teljes figyelemmel való odafordulásra. Rendkívül fejleszti az empátiás magatartást, a teremtő képzelet szabad szárnyalását. Reális önértékelésre, önmagunk és mások megbecsülésére tanít, önbizalmat ad, oldja a gátlásokat, a frusztrációt, ezáltal megkönnyíti a stressz elviselését. Igényes zenehallgatóvá nevel. A foglalkozásokon a gyermekek zenéhez kapcsolódó egyéni megnyilvánulásai jutnak felszínre. Ezek elsősorban improvizatív zenei mozgások, de lehetőséget adunk a zene és a mozgáskreációk által ihletett rajzok, festmények készítésére, valamint a tánc történetének elmesélésére. Igyekszünk megteremteni azokat a körülményeket, melyek közt felidéződhet és kibontakozhat az éneklés öröme, az értékes zenéhez kapcsolódó mozdulat, kialakulhat a tudatalatti tartalmak erőivel segített kreativitás, vele az önkifejezés biztonsága és a kapcsolatteremtés harmóniája.

A Kokas-pedagógia sajátosságai Alapelvünk az egyén tisztelete, megnyilatkozásainak megbecsülése és biztonságos elfogadása. A gyermekek zenei hallásának és dallamalkotó improvizációjának segítésére dalainkat a pentatónia hangnemi köréből vesszük. Ez a dallamvilág a magyar népdalok ősi rétegének alapja. A zene befogadását, a zenei elmélyülést spontán mozdulatok segítik. Ezekből mozdulatkompozíciók, megjelenítések születnek, melyeket a gyermekek egyénileg vagy szabadon választott társakkal alkotnak. A zenei mozgás végtelen változatosságával követni tudja az érzelmi élet mozgásának finom árnyalatait. A módszer komplexitása abban áll, hogy a zenei mozgást a gyermek kifejezi „táncban”, ábrázolásban, szavaiban, miközben érzelmeiben együtt él e kifejezésmódokkal. A zenében, valamint a zene hatására történő ún. „átváltozások” foglalkozásaink egyik leglényegesebb mozzanatát alkotják. A gyermekek kreativitása fejlődik azáltal, hogy saját elevenségüket kivetítik a környező világra, tárgyakat, élőlényeket személyesítenek meg. Miután a gyermekek átváltozásuk tárgyát és az azzal kapcsolatos történést tetszés szerint választják meg, lehetőségük nyílik arra, hogy önmagukat kifejezzék, és érzelmeik formát kapjanak. Az érzelmekkel kísért önkifejezés katarzisélményt nyújt. Mikor a gyermekek megtapasztalják a képzeletükben fellendülő mozgás örömét, mikor eltáncolják örömüket, fájdalmukat, sőt álmaikat is, akkor valóban katarzisélményben részesülnek. A zenére történő kreatív válaszadást megelőzi a gyermekdalok és dallamimpzovizációk változatos és örömteli játéka.

Egy foglalkozás rendszeresen visszatérő részei –melyek a változatosságban is biztonságos kapaszkodót adnak a gyermeknek- a következők: Bevezető dal (Segítségével magunk köré gyűjthetők a gyerekek.)

64

Névéneklés (Dallamot keresünk a nevükhöz, amit mozgással is kísérhetünk. Ez a kapcsolatteremtés fontos eszköze. A személyesség varázsán túl nyomon követhető a gyermekek dallam-improvizációjának gazdagodása.) Énekes játékok, dramatizálás (A szövegben szereplő élőlények, tárgyak inspirációt adnak, az átváltozáshoz, a mozgással történő megjelenítéshez. az énekes játékok kínálják a lehetőséget az elcsendesedésre, a zenehallgatáshoz történő előkészületre.) Zenehallgatás, „tánc” (Rövid, 1-2 perces zenerészletet többször meghallgatunk. Fontos, hogy a kiválasztott zenedarab intenzív, érzelmileg telített legyen és inspirálja a gyermekeket a mozgásra. Egyéni és csoportos mozgáskompozíciók születhetnek a zene alatt.) Történetek (A zene befogadása, eltáncolása közben megtapasztalt élményt a gyermekek gyakran szavaikkal is elmondják. Fontos szempontokat kaphatunk így a gyermekek mélyebb megismeréséhez. Kulcsot adnak kezünkbe konfliktusok feloldásához.) Ábrázolás (A gyermekek a zenében, mozgásban, történetekben átélt élményeket kifejezhetik ábrázolásban is.) Búcsúének (Foglalkozásaink „zárószertartása” ez, amikor gyertya köré ülve kedvenc dalainkból énekelünk.)

A Kokas-pedagógia eszközei: Gondosan válogatott értékes zenei anyag (1-2 perces darabok a világ számos országának népzenéjéből, kompozíciók a korai reneszánsztól a kortárs zeneművekig) Élményteremtés A szabadság biztosítása (térhasználat, tevékenység, technikaválasztás, társválasztás vagy kapcsolódás) Tisztázott szabálykeretek Az egyén, a személyiség tisztelete Bizalmi légkör kialakítása A vegyes életkor felhasználása A sajátos különbözőség (másság) elfogadása, értékként kezelése Visszatérő foglalkozási rend, rítusok Készítette: Simonné Szolga Márta

2. sz. Melléklet A PEK-torna A mozgásfejlesztő program megalkotója Pektor Gabriella tanító, gyógytestnevelő, sportrekreáció edző. A tanfolyamát 2005-ben végezte el az egyik óvodapedagógus, azóta e program is szerepel az óvodában. Nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásra, mert minden szülő /mi is/ azt szeretné, hogy gyermeke okos, értelmes, kiegyensúlyozott, vidám, talpraesett emberré váljon. Ehhez az idegrendszerét kell fejleszteni. Ennek pedig ősidők óta leghatékonyabb módszere a mozgás. Törekszünk arra, hogy minden gyermek, nap, mint nap részesüljön a mozgás örömében. Mindezt a PEK-tornán irányított mozgással, sok-sok játékos feladattal, játékidőben szabad mozgásos játékokkal, kirándulásokkal, sétákkal valósíthatjuk meg.

65

Az elmúlt évek során pályázat útján beszereztük a megfelelő minőségű tornaeszközöket is. Ezek használata rávezeti a gyermekeket, a helyes testtartás elsajátítására, a kezdődőleges tartáshibák korrigálására. Célunk a komplex fejlesztés, mozgásos tevékenységeken keresztül, mely alapja az egészség megőrzésének, testi-lelki harmónia kialakulásának. Komplex fejlesztésen értjük: -

Testi nevelés Napjainkban a rohanó életforma, a megváltozott körülmények hatására egyre több a lábstatikai rendellenességekkel, tartáshibákkal, kezdődő mellkasi és gerinc deformitásokkal küzdő gyermek. Elsődleges célunk a megelőzés, melyet a mozgásprogram mozgásanyagával valósítunk meg.

-

Értelmi nevelés A mozgás segíti az értelmi képességek fejlődését is: figyelem, emlékezet, gondolkodás, stb. Erősíti a gyermek cselekvő- és feladatmegoldó képességeit, a térben és időben történő tájékozódást, a helyzetfelismerést. Olyan játékos mozgásanyagokat gyakorolhatnak a gyermekek, melynek eredményeképpen magabiztosan vesznek részt vizuális, matematikai, irodalmi, zenei, környezeti nevelés feladatainak megoldásában. A mozgás, a játék nemcsak öröm a gyermekek számára, hanem a sok ismétlés hatására fejlődik az idegrendszerük. Mi, óvodapedagógusok pedig tudjuk, hogy ezzel az iskolai életre is felkészítjük őket, hiszen ha fejlődik a ritmusérzékük, ez segíti majd a szótagolást, a térérzékelés az írást, a szemmozgás az olvasást.

-

Érzelmi nevelés Az érzelmi nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk. A gyermekek örömmel használják a mozgásos fejlesztő eszközöket: thera-band labdák, over-ball labdák, szalagok, kötelek, karikák, babzsákok, stb. A közös tevékenységekben fejlődnek a társas kapcsolatok, az egymáshoz való alkalmazkodás képessége. Így válnak egymásra

odafigyelő,

vidám,

aktív,

nyitott,

érzelmileg kiegyensúlyozott

gyermekekké. Készítette: Flaskai Anna

66

3. sz. Melléklet: A német nemzetiségi program Zebegényi Napraforgó Óvoda Német Nemzetiségi Program Deutsches Nationalitätenprogramm

Zebegény, 2014. szeptember 1.

Készítette: Paulikné P. Bernadett

TARTALOMJEGYZÉK

67

Bevezető A német nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladatai

4. oldal 10. oldal

- Célunk - A célok megvalósítását szolgáló feladatok A német nemzetiségi óvodai élet megszervezése

13. oldal

- Személyi feltételek

14. oldal

- Tárgyi feltételek

14. oldal

A német nemzetiségi óvodai nevelés általános feladatai - Egészséges életmód alakítása

15.oldal

- Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

15. oldal

- Értelmi- , nyelvi fejlesztés, nevelés megvalósítása

17. oldal

Tevékenységek megszervezése

18. oldal

Az óvodai élet tevékenységi rendszere

21. oldal

- Játék

21. oldal

- Külső világ tevékeny megismerése

23. oldal

- Mozgás

24. oldal

- Vers, mese

25.oldal

- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

26. oldal

- Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

27. oldal

- Munka jellegű tevékenységek

28. oldal

- Tanulás

28.oldal

Sikerkritériumok, a német nemzetiségi kétnyelvű nevelés

29. oldal

várható fejlődési jellemzői az óvodáskor végére Hagyományok, ünnepek és a német nemzetiségi, nevelést folytató csoportban 30. oldal Szülőkkel való együttműködés formái, tartalma

32. oldal

Az óvoda egyéb kapcsolatai

34. oldal

INHALTSVERZEICHNIS

68

Einleitung

Seite 4

Ziele und Aufgaben der deutschen Nationalitäten-Kindergartenerziehung

Seite 10

- Unsere Ziele - Aufgaben zur Verwirklichung der Ziele Die Organisierung des Lebens im deutschen Nationalitätenkindergarten

Seite 13

- Personalbedingungen

Seite 14

- Sachbedingungen

Seite 14

Aufgabensystem, allgemeine Aufgaben der deutschen Minderheiten-

Seite 5

Kindergartenerziehung - Gesundheitserziehung

Seite 15

- Emotionalerziehung und Sicherung der Sozialisation

Seite 15

- Verwirklichung der intellektuellen und sprachlichen Förderung,

Seite 17

Erziehung

Organisierung von Aktivitäten

Seite 18

Das Tätigkeitssystem des Kindergartenlebens

Seite 21

- Spiel

Seite 21

- Tätige Erkenntnise der Aussenwelt

Seite 23

- Bewegung

Seite 24

- Gedicht, Märchen

Seite 25

- Gesang, Musik, Singspiele,Kindertanz

Seite 26

- Zeichnen, Malen, Modellieren, Handarbeit

Seite 27

- Arbeitsartige Tätigkeiten

Seite 28

- Lernen

Seite 28

Erfolgskriterien, zu erwartende Entwicklungscharakteristik

Seite 29

der zweisprachigen deutschen Nationalitäten bis ans Ende des Kindergartenalters Traditionen, Feste in der Gruppe mit deutscher Nationalitäten Erziehung

Seite 30

Formen und Inhalt der Zusammenarbeit mit den Eltern

Seite 32

Sonstige Beziehungen des Kindergartens

Seite 34

Bevezető

69

Intézményünkben kétnyelvű nemzetiségi nevelési program az Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012.(XII.7.) Kormányrendelet útmutatásaival, valamint a Nemzetiségi óvodai nevelés irányelvével 17/2013.(III. 1) EMMI rendelettel összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. Das ungarisch-deutsche zweisprachige Nationalitätenerziehungsprogramm verwirklicht seine eigenartigen Zielsetzungen und Aufgaben in unserer Institution mit den Direktiven des Staatlichen

Grundprogrammes

der

Kindergartenerziehung

/Staatsverordnung

363/2012.(XII.7.), sowie mit dem Grundsatz der Nationalen Erziehung der Kindergarten /EMMI Verordnung 20/2013(III.1.) Az óvoda neve: Zebegényi Napraforgó Óvoda Az óvoda címe: 2627 Zebegény, Millennium sor 1. Az óvoda telefonszáma: 27-373-147 E-mail: [email protected] Az óvoda fenntartója: Zebegény Község Önkormányzata 2627 Zebegény, Árpád u. 5-7. Az intézmény OM azonosítója: 202467 Alapító okirat száma: 117./2013.(VII.19.) Önkorm. Hat. Name des Kindergartens: Zebegényi Napraforgó Óvoda Die Adresse des Kindergartens: 2627 Zebegény, Millennium Str. 1. Telefonnummer: 27-373-147 E-mail: [email protected] Aufrechterhalter: Gemeinde Zebegény 2627 Zebegény Árpád Str. 5-7 Registrationsnummer: 117./2013.(VII.19.)Beschluss der Verwaltung

70

A MI ÓVODÁNK Zebegény, a Dunakanyar részeként, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Börzsöny hegység lábánál, közvetlenül a Duna partján, a 12-es főút vonalán, Budapesttől 70 Km-re festőien szép környezetben tálalható. A község lakóinak nemzetiségi eloszlása vegyes, német, magyar és szlovák származású, lélekszáma kb. 1200 fő. Intézményünk a falu centrumában, az Általános Iskola és az állomás közvetlen közelében található. Két csoportos óvodánk 1 épületben működik. A játszóudvar és a kert árnyékos, füves területeivel, mozgásfejlesztő játékaival elegendő mozgásteret biztosít gyermekeinknek. Intézményünket 1920-ban alapították. A gyermekeinket mi ismertetjük meg a nemzetiségi nyelvvel és hagyományokkal, hogy a későbbiekben se merüljön feledésbe hovatartozásuk. 1999 óta óvodánk kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda. Nevelési gyakorlatunk alapja a nyelvhez, a környezethez, a tájhoz, az itt elő emberekhez kötődő érzelmi viszony megalapozása. Fontosnak tartjuk a nyelv megszerettetését, melyet játékon, játékos szituációkon keresztül, sok énekkel, verssel, mondókával, mesével tarkítva ismertetünk, tanítunk a gyerekeknek. A nevelés mind az két csoportban két nyelven folyik (német-magyar), mindig szem előtt tartva a gyerekek életkorát, egyéni eltérő fejlődési ütemét. A német nyelvet egész nap a gyerekek érdeklődéséhez, teherbírásához igazodva használjuk.

71

Unser Kindergarten Zebegény, als Teil der Donauknie ist am Fluss der Börzsöny Berge, die zum Donau-Ipoly Nationalpark gehören, direkt an der Donauufer, 70 km von Budapest entfernt in einer malerischen Umgebung zu finden. Die Mehrheit der Bewohner ist gemischt von deutscher , von Slovaker, von Ungarischer, die Zahl der Bevölkerung beträgt ca.1200 Personen. Unsere Institution steht im Zentrum des Dorfes, in der Nähe von der Grundschule, Bahnhoff. In unserem Kindergarten findet sich nur zwei Gruppen. Der Spielhof und der Garten bieten einen schattigen, entsprechenden Bewegungsraum mit Grasflächen und mit Spielzeuge für Bewegungsentwicklung der Kinder. Unsere Institution wurde im Jahre 1920 gegründet. Unsere Kinder kennen von uns die Nationalitätensprache und Traditionen lernen, damit ihre Identität auch nicht später in Vergessenheit gerät. Seit 1999 ist unser Kindergarten ein zweisprachiges Bildungswesen mit Erziehung für Minderheitenwerte. Grundlage unserer Erziehungspraxis ist das Ausbau des Fundaments zur Sprache, zur Umwelt, zur Landschaft, zur emotionalen Verhältnisse der hier lebenden Menschen. Wir halten es für wichtig, die Liebe zur Sprache entwickeln, die wir durch Spiele, spielerische Situationen mit viel Lieder, Gedichte, Reime, Märchen den Kindern präsentieren. Die Erziehung geschieht in jeder zwei Gruppen zweisprachig (deutsch-ungarisch), immer unter Berücksichtigung des Alters der Kinder, und vorbehaltend ihre individuelle Entwicklungstakt. Die deutsche Sprache verwenden wir den ganzen Tag in Hinsicht auf die Interesse und Stärke der Kinder. Pedagógiai elvünk: érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, a különbözőségek elfogadására es megismerésére nevelő, élményekben gazdag mindennapok megteremtése. Tevékeny, gazdag óvodai eletet kívánunk megteremteni, melynek során a gyermek alapvető es legfontosabb tevékenységi formájának a játékot tekintjük; hangsúlyozva a játék önkéntességet, a gyerekek egyéni vágyainak es ötleteinek kibontakoztatását, megfelelő időt biztosítva a szabad játékra. Óvodásaink természetes egységükben ismerkednek a világ dolgaival.

72

Tiszteletben

tartjuk

a

gyermek

egyéniséget,

érdeklődését.

Segítjük

önkifejezését,

személyiségének természetes fejlődését – a gyermek választhat, alakíthat, felfedezhet, tévedhet is. Tehát a gyermeket úgy állítjuk középpontba, hogy élményekkel gazdagítjuk életét. Az évszakok változásaira, a hónapok aktualitására, az ünnepekre épülnek a játéktevékenységeket gazdagító, továbbfejlesztő témák. Felvállaljuk a községünkben élő, sajátos nevelési igényű (testi-, érzékszervi-, beszédfogyatékos, autista) gyermekek nevelését, az Alapító Dokumentumban

meghatározottak szerint. A mozgásfejlesztéshez és a tanulási zavarokat megelőző, ill. korrigáló terápiához használt eszközök segítik fejlesztőmunkánkat, az iskolai kudarcok elkerülését, közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Nevelőmunkánk részét képezi a differenciált nevelés, amely lehetőséget ad a gyermekek egyéni fejlesztésére. Óvodánkban a gyermekeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Törekszünk a szülőkkel való szoros együttműködésre. Az eredményes együttnevelés érdekében olyan fórumokat szervezünk, ahol szemléletváltásra, tapasztalatcserére van lehetőség.

Unsere pädagogische Grundprinzipien: Bereitstellung emotionaler Sicherheit, direkten, liebevollen, Verständnis und Akzeptanz von Vielfalt, Bildung, Schaffung von alltäglichen Erlebnisse. Wir wollen ein aktives, reiches Kindergartenleben schaffen, in dem das grundlegende und wichtigste Aktivitätsform des Kindes das Spiel angesehen wird betonend die Freiwilligkeit des Spieles, Entfaltung der eigenen Wünsche und Ideen der Kinder, und entsprechend Zeit für Freispiel sichernd. Unsere Kinder lernen die Sachen der Welt in ihrer natürlichen Einheit kennen. Wir respektieren die Persönlichkeit und das Interesse des Kindes. Wir helfen bei seinem Selbstausdruck, bei natürlichen Entwicklung seiner Persönlichkeit - das Kind kann sich entscheiden, erstellen, entdecken, auch sich täuschen. Wir stellen das Kind so in Mittelpunkt, damit ihr Leben mit Erlebnissen bereichert wird. Auf das Wechsel der Jahreszeiten, und die Aktualität

73

der Monate, Feiertage bauen sich die Themen, die das Spieltätigkeit bereichern und weiterentwickeln. Wir übernehmen die Erziehung der in unserem Dorf lebenden, auf spezifischen Förderbedarf (physischen, sensorischen, sprachbehinderte, autistische) stehenden Kinder laut des Gründungdokumentes. Die Mittel zur Bewegungsentwicklung und die Lernstörungen vorbeugenden Korrigierenstheraphie helfen unsere Entwicklungsarbeit, die Vermeidung des Versagens in der Schule, indirekt die Entwicklung der notwendigen Persönlichkeitszüge zur Integration in die Schulgemeinschaft helfen. Das Teil unserer Erziehungsarbeit ist die differenzierte Erziehung, die die Möglichkeit zur individuellen Entwicklung der Kinder bietet. In unserem Kindergarten genießen die Kinder Pflege und besonderen Schutz. Wir bemühen uns, eng mit den Eltern zusammenzuwirken. Im Interesse der effektiven Zusammenerziehung organisieren wir solche Foren, wo sich die Möglichkeit zum Sichtwechsel und Erfahrungsaustausch bietet.

A német nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladatai Célunk, hogy: -

Az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségi szintjének figyelembevételével, differenciálva, a hagyományok feljuttatása, megteremtése, ápolása és átörökítése segítségével ismerjék meg a német nemzetiség nyelvét és kultúráját.

-

A gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a német kisebbség kultúrája, nyelve iránt.

-

Az óvodás kor végére a német nyelv mindennapi életben történő, rendszeres alkalmazásával, használatával a gyermekek képessé váljanak a német nemzetiségi nyelv iskolai tanulására.

-

biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára.

A célok megvalósítását szolgáló feladatok: -

A német nemzetiségi identitástudat kialakítása, elmélyítése.

-

Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő játékos, élményszerű kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

74

-

A német kultúra és hagyományőrzés iránti érdeklődés felkeltése, a hagyományok tudatos ápolása.

-

A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett, a német nemzetiséghez, a német nyelvhez való pozitív kötődés kialakítása, elmélyítése.

-

Az anyanyelv fontosságának tudatosításával, a német nyelvi tapasztalatok, aktív-, passzív szókincsállomány bővítésével minél több lehetőség biztosítása a gyermekek számára mindkét nyelv használatára a különböző játékszituációkban, társas kapcsolatokban és élethelyzetekben.

A gyermek nyelvismereteit az alapoktól indulva, fokozatosan egymásra építve, a megismerési, tapasztalási lehetőségek gazdag tárházát biztosítva, fejlesztjük, bővítjük, mely elősegíti, hogy a gyermekek az óvodáskor végére eljussanak olyan nyelvi szintre, amely alapján bizonyos nyelvi szituációkban jól feltalálják magukat, valamint alkalmassá válnak az iskolai nyelvtanulás folytatására. . Ziele bei der Erziehung der deutschen Nationalitätenkindergarten Grundsatzliche Ziele: Unsere Ziele sind Erziehungsprozeß die Kinder durch die vielseitige Förderung der Fähigkeiten zur situativen Zweisprachigkeit zu brinen, in der allgemeinen Vorbereitung auf die Einschulung die typischen Fähigkeiten der Zweispächigkeit zu entfalten. Weitere Ziele sind die noch vorhandenen Sitten Brauhe Traditionen der Minderheit den Kindern bekannt zu machen, die Sprache und Kultur sowohl in dem Alltag des Kindergartens als auch bei Festen und Feiern zu pflegen. Bewahrung der Mundart, Entwicklung der Sprechfertigkeit und die Förderung der Sprechfreudigkeit. Aufgaben bei der Erziehung der deutschen Nationalitätenkindergarten: Schaffung einter muttersprachlichen Umgebung für die Kinder. Pflege und Entwicklung der Brauche und Sitten, die zur Lebensart der Gemeinschaft und Kultur gehören. Bereitung der Kinder für den Schulunterricht der Minderheitssprache. Neben der Schaffung der Gefühlssicherheit der Kinder – die Sparchkenntnisse in Betracht nehmend – ist es erstrebenswert, die Kommunikation in der Minderheitssprache zu vervollstandigen. Die Freude am Lernen der Sprache in den Kindern zu wecken. Die Sprachbildung während des ganzen Tages zu verwirklichen.

75

Die Sprach- und Sprecherziehung kann nicht isoliert betrachtet werden. Sie ist ein wichtiger Bestandteil des gesamten Kindergartenlebens. Wir sichern viele Möglichkeiten, Situationen, in denen die Kinder ihren Wortschatz, die Satzkonstruktionen erweitern,

festigen können,

und

in denen sie

ihre

passiven

Sprachkentnisse aktivieren können. Die Organisierung des Lebens im deutschen Nationalitätenkindergarten

Die Erziehung des Kindes im deutschen Nationalitätenkindergarten dauert vom Betreten des Kindergartens bis zum Beginn der Schule.

Szervezeti keret A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. A tevékenységek megszervezésénél alapvető szempontunk a folyamatosság, rendszeresség, az ismétlődés, a kötetlenség és a rugalmasság. A jól megtervezett napirend segíti a szokások kialakulását és hozzájárul az egészséges fejlődés feltételeinek megteremtéséhez. A mindennapok során a játéktevékenységekre biztosítjuk a legtöbb időt, törekedve a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására. A kétnyelvű magyar-német nemzetiségi óvodai nevelés során az óvodapedagógusok a feldolgozásra kerülő témaköröket egymásra építve mindkét nyelven közvetítik, de a nemzetiségi nyelv használata van nagyobb hangsúlyban.

Organisationsrahmen /Tagesordnung, Wochenordnung/ Bei der Organisierung der Aktivitäten sind unsere prinzipiellen Hinsichten die Ständigkeit, Regelmässigkeit, Wiederholung, Ungebundenheit, Wählbarkeit und Flexibilität. Die gut geplante Tagesordnung befördert die Herausbildung von Gewohnheiten, und trägt zur Schaffung der Bedingungen der gesunden Entwicklung der Kinder bei. Im Alltag sichern wir die meiste Zeit für die Spieltätigkeit, wobei wir nach der Schaffung eines harmonischen Verhältnisses der Aktivitäten streben. Die zweisprachige ungarisch-deutsche NationalitätenKindergartenerziehung erfolgt in einem Wochenwechsel, wobei die Kindergartenpädagogen die zu bearbeitenden Themenkreise auf einander bauend, in beiden Sprachen vermitteln. Tárgyi feltételek

76

A német nemzetiségi csoportszoba berendezése, felszerelése tükrözi a nemzetiségi kultúra sajátos, jellemző jegyeit. Sachbedingungen Die Einrichtung und Ausstattung des deutschen Nationalitätengruppenzimmer widerspiegelt die charakteristischen Merkmale der Nationalitätenkultur. Személyi feltételek A mi óvodánkban 6 fő dolgozik. Ebből: -

4 fő óvodapedagógus

-

2 fő dajka

Personalbedingungen In unserem Kindergarten arbeiten: 6 Personen. Daraus: -

Kindergärtnerin: 4 Personen,

-

Kinderpflegerinnen: 2 Personen.

Egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A helyi nevelés programban megfogalmazott célokhoz, valamint a megvalósítást segítő feladatokhoz alkalmazkodva fogalmazódnak meg a német nemzetiségi nevelés kiegészítő célfeladatai. Minden részterületen igazodva a napi élethez, a kapcsolódó tevékenységek, eszközök német nyelvű közvetítésével a komplexitásra törekedve, segítjük az aktív-, passzív szókincs bővülését, a német nyelvű életszerű kommunikáció fejlődését. Gesundheitserziehung

Die Erziehung zur gesunden Lebensweise, sowie die Herausbildung des Anspruchs auf eine gesunde Lebensführung ist in diesem Alter von sehr grosser Bedeutung. Die Aufgabe der

77

Kindergartenerziehung besteht in der Förderung der körperlichen Entwicklung des Kindes. Die zusätzlichen Zielaufgaben der deutschen Nationalitätenerziehung konzipieren sich nach den im örtlichen Erziehungsprogramm konzipierten Zielen, sowie nach den die Verwirklichung fördernden Aufgaben richtend. Wir befördern die Erweiterung des aktiven und passiven Wortschatzes, sowie die Entwicklung der deutschsprachigen lebensnahen Kommunikation, indem wir uns auf allen Teilgebieten nach dem alltäglichen Leben richten, und mit der deutschsprachigen Vermittlung der anknüpfenden Aktivitäten und Mittel nach Komplexität streben.

Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Az óvodáskorú gyermek jellemzően érzelmi beállítódású, az érzelmek meghatározó szerepet töltenek be a gyermek megnyilvánulásaiban. Már az óvodába lépéskor fontos , hogy minél több pozitív érzelmi hatás érje a gyermekeket. A családias, nyugodt, kiegyensúlyozott csoportlégkör, az óvodapedagógusok elfogadó, bátorító, támogató szeretetteljes attitűdje , magas szintű szakmai kompetenciája könnyen kialakítja a gyermekekben a pozitív érzelmi kötődést , biztonságérzetet, mely cselekvésre, önfeledt játékra ösztönzi a gyermekeket. A tudatos szokás-, szabályrendszer kialakítása, következetes betartatása a gyermek számára szintén érzelmi biztonságot jelent. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet tudatos szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvodai nevelés folyamatában elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A német nemzetiségi nevelés specialitásaiból adódóan a közös szokások, hagyományok kialakítása , megélése erősítik a csoporton belüli összetartozást, a német kisebbséghez való pozitív érzelmi kötődést. A közös készülődések, ünneplések a gyermekek kommunikációs és szocializációs képességeit egyaránt nagymértékben fejlesztik.

78

Emotionalerziehung und Sicherung der Sozialisation Ein Kind im Kindergartenalter ist typisch emotional gesinnt, Gefühle spielen eine bestimmende Rolle in den Äusserungen des Kindes. Sogar beim Betreten des Kindergartens ist es wichtig, dass das Kind je mehr positive Gefühle erlebt. Die familiäre, ruhige, ausgeglichene

Atmosphäre

in der

Gruppe,

und

die

akzeptierende,

ermutigende,

unterstützende, liebevolle Attitüde, sowie die hohe Kompetenz der Kindergartenpädagogen entfalten die positive Gefühlsbindung und das Sicherheitsgefühl im Kind leicht, was die Kinder zur Tat und zum selbstvergessenen Spiel bewegt. Die Gestaltung eines bewussten Gewohnheits- und Regelsystems, und deren Einhaltung bedeuten ebenfalls eine emotionale Sicherheit für das Kind. In Hinsicht der Sozialisation ist die Übung der auf gemeinsamen Erlebnissen basierenden Aktivitäten von besonderer Bedeutung. Die bewusste Organisierung des Kindergartenlebens fördert die Entwicklung der moralischen Eigenschaften und des Willens des Kindes, sowie die Gründung des Gewohnheits- und Normensystems. Auf

Grundlage

der

Offenheit

des

Kindes

befördern

wir

es

im

Prozess

der

Kindergartenerziehung, dass das Kind das Gute und Schöne in der Natur und der menschlichen Umgebung mit Bewunderung anschauen kann, und diese zu ehren und zu schätzen fähig ist. Das Kind soll seine engere und weitere Umgebung kennen, was die Grundlage der Bindung an die Heimat ist. Aus den Spezialitäten der deutschen Nationalitätenerziehung ergebend werden das Gefühl der Zusammengehörigkeit innerhalb der Gruppe und die positive Gefühlsbindung an die deutsche Minderheit durch die Herausbildung und das Erleben von gemeinsamen Gewohnheiten und Traditionen

verstärkt.

Die

gemeinsamen

Vorbereitungen

und

Feier

fördern

die

Kommunikations- und Sozialisationsfähigkeiten der Kinder ebenso in grossem Masse.

Értelmi- , nyelvi fejlesztés, nevelés megvalósítása

79

A német nemzetiségi nyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. A német nyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv, valamint a nemzetiségi nyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylése által valósul meg. A német nemzetiségi óvodai nevelés is a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről, valamint a nemzetiségi kultúráról. Az értelmi nevelés további feladatai: az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése, valamint a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása a német nemzetiség nyelvén is.

Verwirklichung der intellektuellen und sprachlichen Förderung, Erziehung

Die deutsche Nationalitäten-Spracherziehung ist eine im Rahmen von allen Tätigkeitsformen realisierte Aufgabe. Die Förderung der deutschen Sprache und die Gestaltung der verschiedenen Formen der Kommunikation sind in der Erziehungstätigkeit des Kindergartens mit einer sprechenden Umgebung und richtigen Mustergebung in vollem Masse anwesend. Während die Kinder zur Kenntnis, Schätzung und Liebe der Muttersprache und der Nationalitätensprache

erzogen

werden,

wird

ihre

natürliche

Gesprächs-

und

Kommunikationsfreude durch die Anhörung und Unterstützung ihrer Fragen, sowie durch den Anspruch auf Antworten aufrecht erhalten und gefördert. Auch die Erziehung im deutschen Nationalitätenkindergarten sichert dem Kind wechselhafte Aktivitäten, durch die es sich weitere Erlebnisse und Erfahrungen über die umliegende Naturund Gesellschaftsumgebung, sowie über die Nationalitätenkultur erwerben kann. Dabei bauen wir auf das Interesse und die Neugier des Kindes als Alterseigentümlichkeit, sowie auf seine bereits bestehenden Erfahrungen, Erlebnisse und Kenntnisse.

80

Weitere Aufgaben der intellektuellen Erziehung: Förderung der intellektuellen Fähigkeiten und der Kreativität, sowie die Systematisierung und Erweiterung der spontan erworbenen Erfahrungen und Kenntnisse des Kindes, ausserdem deren Einübung in verschiedenen Aktivitäten und Lebenssituationen auch in der deutschen Nationalitätensprache.

Tevékenységek megszervezése:

Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv (magyar, német) használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát az óvodai élet kezdetén a gyermekek nyelvismerete határozza meg. Az óvodai beszoktatás ideje alatt szeretetteljes, nyugodt óvodai légkört teremtve, amelyben a gyermeket szeretet, tisztelet övezi , a gyermekek egyéni képességeit, nyelvi hátterét figyelembe véve fokozatosan, játékos formában kezdődik a német nyelvi ráhangolódás a szűkebb környezet megismerésével, a szokás-, szabályrendszer kialakításával, gyakorlásával, valamint a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar, német nyelven történő megismerésével.

Módszertani alapelveink, a nyelvelsajátítás folyamatában:

-

sikerélményhez juttatás

-

szituáció orientált nyelvtanulás

-

fokozatosság

-

rendszeresség

-

ismétlés

-

folyamatosság

-

tervszerűség

-

tudatosság

-

komplexitás

-

játékosság

-

sokoldalú megtapasztaltatás

-

cselekedtetés

81

A német nemzetiségi óvodai nevelés céljai, feladatai valamennyi tevékenységi területet áthatva valósulnak meg. A kétnyelvű csoportban a nap teljes folyamán biztosítjuk a gyermekek számára a német nyelven való megnyilatkozás lehetőségét. A német nyelvi nevelést szolgálja óvodánk tartalmas, derűs, nyugodt, családias légköre. Az egész napos tevékenykedés során játékos formában, csoportos és egyéni kezdeményezések keretében biztosítjuk a német kultúrkincsekkel, nyelvvel való ismerkedést, ráhangolódást. Kiemelkedően fontos, hogy a kétnyelvű csoportban a gyerekeknél mindkét nyelvhez pozitív kötődés társuljon. Sokoldalú szemléltetéssel, változatos módszerekkel, játékossággal tudatos tervezéssel, szervezéssel válik életszerűvé a német nyelvvel való ismerkedés.

Organisierung von Aktivitäten: In den Tätigkeitsformen des Kindergartenlebens kommt die Verwendung beider Sprachen (Ungarisch, Deutsch) zur Geltung. Das Verhältnis der Verwendung der beiden Sprachen wird am Anfang des Kindergartenlebens durch die Sprachkenntnisse des Kindes bestimmt. Während der Zeit des Hineingewöhnens in den Kindergarten beginnt die Abstimmung auf die deutsche Sprache mit der Erkenntnis der engeren Umgebung, der Gestaltung und Einübung des Gewohnheits- und Regelsystems, sowie der Erkenntnis der wichtigsten Ausdrücken der gesellschaftlichen Verbindung sowohl auf Ungarisch, als auch auf Deutsch. Das erfolgt auf sukzessiver Weise, in spielerischer Form, unter Beachtung der individuellen Fähigkeiten und des

sprachlichen

Hintergrundes

der

Kinder,

in

einer

liebevollen,

ruhigen

Kindergartenatmosphäre, in der das Kind von Liebe und Ehre umgeben wird.

Unsere methodischen Grundprinzipien im Prozess der Spracherwerbung: Erfolgsbeförderung Situationsorientierte Spracherkenntnis Progression

82

Regelmässigkeit Wiederholung Stetigkeit Planmässigkeit Bewusstheit Komlexität Spielhaftigkeit Vielseitiges Erfahrenlassen Bewegung zur Tat Die Ziele und Aufgaben der deutschen Nationalitätenerziehung im Kindergarten werden alle Tätigkeitsbereiche durchdrungen verwirklicht. In der zweisprachigen Gruppe sichern wir den Kindern die Möglichkeit zur Äusserung in deutscher Sprache im Laufe des ganzen Tages. Die inhaltsvolle, freundliche, ruhige, familiäre Atmosphäre unseres Kindergartens dient der deutschsprachigen Erziehung. Im Laufe der ganztägigen Betätigung sichern wir den Kindern das Bekanntwerden mit den deutschen Kulturschätzen und der Sprache, sowie die Abstimmung auf diese in spielerischer Form, im Rahmen von Gruppen- und Individualinitiativen. Es ist äusserst wichtig, dass sich die Kinder in der zweisprachigen Gruppe über eine positive Bindung zu beiden Sprachen verfügen. Das Bekanntwerden mit der deutschen Sprache wird durch eine vielseitige Darstellung, durch abwechslungsreiche Methoden, Spielhaftigkeit und bewusste Planung lebensnah. Az óvodai élet tevékenységi rendszere: A gyermekek legfontosabb tevékenysége a Játék, mely áthatja a kétnyelvű nevelés valamennyi

tevékenységterületét.

A

játékot

a

gyermek

legjellemzőbb

életmegnyilvánulásának, az iskola előtti kor leghasznosabb, fejlesztő alaptevékenységének, nevelési eszközének, módszerének, szervezeti keretének, formájának tekintjük. A különböző tevékenységformák

változatos

alkalmazása

biztosítja

a

gyermekek

sokoldalú

tapasztalatszerzését, a környező világ tevékeny, élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését, a nemzetiségi kultúrával való ismerkedést és az eredményes kétnyelvű nevelést. Das Tätigkeitssystem des Kindergartenlebens:

83

Die wichtigste Aktivität der Kinder ist das SPIEL, das alle Tätigkeitsbereiche der zweisprachigen Erziehung durchdringt. Wir betrachten das Spiel als die typischeste Lebensäusserung

des

Kindes,

als

die

nützlichste,

fördernde

Grundaktivität,

als

Erziehungsmittel und –Methode, Organisationsrahmen und –Form des Vorschulalters. Die wechselhafte Anwendung der verschiedenen Tätigkeitsformen sichert ein vielseitiges Erfahrungssammeln des Kindes, die aktive, erlebnishafte Erkenntnis der umliegenden Welt, die Förderung ihrer Sprachfertigkeit, das Bekanntwerden mit der Nationalitätenkultur, und die erfolgreiche zweisprachige Erziehung. Játék

A kétnyelvű nevelésben kiemelkedő szerepe van a játéknak, mely sok lehetőséget nyújt a nyelvi ismeretek önkéntes reprodukálásához. A napi játékszituációkban megjelenő lehetőségeket kihasználva , a német nyelvű kommunikációra való ösztönzés érdekében, mintát nyújtva, kedvező feltételeket biztosíthatunk a német nyelv gyakorlásához. Az egyes játékfajtáknál megjelenő német nyelvi megnyilvánulás lehetőségei: -

gyakorló játék során a játékeszközök, egyszerű cselekvések megnevezése,

-

konstruáló játék közben a felhasznált eszközök, anyagok, és a velük folytatott tevékenységek megnevezése,

-

szabályjáték során a szabályok rövid ismertetésével a passzív szókincs növelése,

-

szimbolikus-, és szerepjáték, bábozás, dramatizálás

folyamán a párbeszédek,

szituációk eljátszásával a mindennapi kommunikálás , a német nyelv gyakorlása valósul meg. - német népi játékok segítségével, melyek tartalma, formája rendkívül sokrétű, továbbá visszatükrözik a német nemzetiség életmódját, gondolat és érzésvilágát, a gyermekeknél a szókincsbővítésen túl a nemzetiségi kultúrához való pozitív kötődés is kialakítható. Das Spiel

Das Spiel, das viele Möglichkeiten zur freiwilligen Reproduzierung der sprachlichen Kenntnisse bietet, bekommt eine bedeutende Rolle in der zweisprachigen Erziehung. Die in den täglichen Spielsituationen erscheinenden Möglichkeiten im Interesse der Anregung der deutschsprachigen Kommunikation ausnutzend, und dabei den Kindern Muster anbietend, können wir günstige Bedingungen zur Übung der deutschen Sprache sichern.

84

Die bei den einzelnen Spielarten erscheinenden Möglichkeiten der deutschsprachigen Äusserung: Beim Übungsspiel werden Spielzeuge und einfache Tätigkeiten benannt, Während dem konstruierenden Spiel werden die verwendeten Mittel, Materialien und die Tätigkeiten mit diesen benannt. Beim Regelspiel wird der passive Wortschatz durch die kurze Erklärung der Regeln erweitert. Im Laufe des symbolischen Spiels und des Rollenspiels, des Puppenspiels und des Dramatisierens werden die alltägliche Kommunikation und die Übung der deutschen Sprache durch Dialoge und durch die Darstellung von Situationen realisiert. Mit Hilfe von deutschen Volksspielen, deren Inhalt und Form ausserordentlich vielfältig ist, und die die Lebensweise, die Gedanken- und Gefühlswelt der deutschen Nationalität widerspiegeln, kann bei Kindern über der Wortschatzerweiterung hinaus auch die positive Bindung an die Nationalitätenkultur ausgestaltet werden.

Külső világ tevékeny megismerése, környezetvédelem A helyi nevelési program kiemelt jelentőségű területe a környezeti nevelés, mely a játék mellett

teljes egészében áthatja a mindennapi óvodai tevékenységeket. A gyermekeket

körülvevő természeti, társadalmi környezet sokszínű lehetőséget biztosít a német kisebbség kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés elősegítéséhez, valamint az aktív-, passzív német szókincs bővítéséhez. Közvetlen, élményszerű tapasztalat és ismeretszerzés során nagymértékben fejlődik a gyermekek kommunikációs képessége is. A témakörök feldolgozása során gazdagodik német nyelvi szókincsük, mely lehetővé teszi, hogy a gyermekek a tevékenységek során a megszerzett ismereteiket a német kisebbség nyelvén is visszaadják. A gyerekek megismerkednek a német kisebbségi szokásokkal, kultúrával, népviseleti hagyományokkal, tárgyi jellemzőkkel, megtanulják ezek tiszteletét, megbecsülését. Tätige Erkenntnis der Aussenwelt

Ein sehr wichtiger Bereich des örtlichen Erziehungsprogrammes ist die Naturerziehung, die neben dem Spiel die alltäglichen Kindergartentätigkeiten vollkommen durchdringt. Die die Kinder umgebende Natur- und Gesellschaftsumgebung sichert eine vielfarbige Möglichkeit

85

zur Förderung der Bindung an die Kultur und Traditionen der deutschen Minderheit, sowie zur Erweiterung des aktiven und passiven Wortschatzes. Während der direkten, erlebnishaften Erfahrung und Kenntnissamlung entwickelt sich auch die Kommunikationsfähigkeit des Kindes beträchtlich. Im Laufe der Bearbeitung der Themenkreise bereichert sich ihr deutschsprachiger Wortschatz, was ermöglicht, dass die Kinder ihre erworbenen Kenntnisse während den Tätigkeiten auch in der Minderheitssprache reproduzieren. Die Kinder machen sich mit den Gewohnheiten, der Kultur, den Traditionen der Volkstracht, und den sachlichen Kennwerten der deutschen Minderheit bekannt, und lernen diese zu ehren und zu schätzen. Mozgás Intézményünk adottságait kihasználva a gyermekek a szabad mozgás során , valamint a szervezett mozgástevékenységek keretében megismerkednek a tevékenységekhez használt eszközök, térformák, járásformák német nyelvű megnevezésével . A német, népi, mozgásos gyermekjátékok szervezése is hozzájárul a gyermekek mozgásigényének sokoldalú kielégítéséhez, valamint a német nemzetiségi kultúra mozgáselemeinek megismeréséhez, elsajátításához. Az óvodáskorú gyermek fejlődésében elsődleges szerepe van a mozgásnak, mivel a testi képességeken

túl az értelmi képességek fejlődésére is kihat, ennek

következtében a gyermek cselekvéssel, mozgással összekötve könnyebben, indirekt módon sajátítja el, érti meg a német nyelvet.

Bewegung

Die Gegebenheiten unserer Institution ausnutzend lernen die Kinder im Rahmen der freien Bewegung und der organisierten Bewegungstätigkeiten die deutschsprachige Äquivalent der zu den Tätigkeiten verwendeten Mittel, Raumformen, Gangformen, Befehlwörter kennen. Auch die Organisierung von deutschen volkstümlichen Kinderspielen mit viel Bewegung trägt zur vielseitigen Befriedigung der Bewegungsansprüche der Kinder, sowie zum Kennenlernen und zur Aneignung der Bewegungselemente der deutschen Nationalitätenkultur bei. In der Entwicklung der Kinder im Kindergartenalter spielt die Bewegung eine primäre Rolle, da sie über den körperlichen Fähigkeiten hinaus auch auf die Entwicklung der intellektuellen Fähigkeiten auswirkt. Demzufolge kann sich das Kind die deutsche Sprache

86

mit Handlung und Bewegung verbunden, in indirekter Weise viel leichter aneignen und verstehen. Verselés, mesélés A nemzetiségi kultúrkincsből és a német nép kultúrájából válogatott irodalmi alkotások (versek, mesék) közvetítésével, tudatos felhasználásával a gyermekek számára a német nyelv elsajátításának lehetőségeit tesszük komplexebbé, továbbá identitástudatuk alakulását segítjük elő. A kisebbségi nevelés a kultúra átörökítése szolgálatába állítja a verseket, meséket. Az intellektuális értékek a hagyományok gazdag tárházát hozzák közel a gyermekekhez, melyen keresztül formálódik személyiségük, kisebbségi identitástudatuk. A nyelvi nevelés nagy jelentőségű területe, ezért az óvodai nevelés egész folyamatában a kommunikáció, a beszéd, a gondolkodás fejlesztésének legfőbb eszközévé válik A verseken, meséken keresztül a gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődését segítjük elő. Gedicht, Märchen

Mit der Übermittlung und der bewussten Verwendung von aus dem Kulturschatz der deutschen Nationalität und aus der Kultur des deutschen Volkes gewählten literarischen Werken (Gedichte, Märchen) machen wir die Möglichkeiten zur Aneignung der deutschen Sprache für die Kinder komplexer, ausserdem befördern wir die Entfaltung ihres Identitätsbewusstseins. Die Minderheitenerziehung stellt Gedichte und Märchen in den Dienst der Kulturvererbung. Die intellektuellen Werte bringen den Kindern eine reiche Fundgrube der Traditionen näher, wodurch sich Ihre Persönlichkeit und Minderheitenidentität gestaltet. Sie sind ein bedeutendes Gebiet der Spracherziehung, deshalb werden sie im ganzen Prozess der Kindergartenerziehung zum wichtigsten Mittel der Förderung der Kommunikation, des Sprechens und des Denkens. Mit Hilfe von Gedichten und Märchen befördern wir die emotionale, geistige und ethische Entwicklung der Kinder. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc A nemzetiségi kultúrkincsből válogatot

mondókaanyag, dalanyag, zene,

népi játékok ,

táncok tudatosan felépített tematikája segítségével nagymértékben elősegíthető a gyermekek számára a német nyelv elsajátítása. A német nemzetiségi nevelés feladatainak megvalósítását szolgálják a változatos módon szervezett énekes játékok, zenehallgatás, hangszerbemutató. A

87

sokféle énekes játék gazdag tárházat kínál a gyermekek számára a német nyelvű szókincsük bővítéséhez. A zenén keresztül szorosabb érzelmi kötődés váltható ki a gyermekből a német nyelv és a német kisebbség iránt. A zenehallgatások során találkoznak a gyermekek a német kultúrára jellemző hagyományos és modern zenei alkotásokkal. Mindkét nyelvi kultúrából választott mondókákkal, énekekkel, dalos játékokkal, táncokkal megismertetjük a gyerekeket, figyelembe véve a német dalok sajátos dallam és ritmusvilágát. A közös mondókázás, éneklés, játék, tánc örömén keresztül a gyermekek olyan zenei élményhez jutnak, mely megalapozza zenei anyanyelvüket, felhasználva a nemzetiségi kultúra énekes játékait, tánckultúráját. A gyermekek megismerkednek a zenei képességfejlesztés anyagának alapfogalmaival a német kisebbség nyelvén is. Megismerkednek a német kisebbség jellegzetes hangszereivel is pl: harmonika. Egy héten egyszer tánc foglalkozáson vesznek részt, ahol megismerik a magyarországi németek táncait, dalait, játékait. Gesang, Musik, Singspiele, Kindertanz

Mit Hilfe der bewusst aufgebauten Thematik des aus dem Kulturschatz der deutschen Minderheit gewählten Sprüchlein- und Liedmaterials, der Musik, sowie der Volksspielen und Tänzen kann die Aneignung der deutschen Sprache von den Kindern in grossem Masse befördert werden. Die wechselhaft organisierten Liederspiele, das Musikhören und die Instrumentenschau

dienen

der

Realisierung

der

Aufgaben

der

deutschen

Minderheitenerziehung. Die vielerlei Liederspiele bieten den Kindern einen Reichtum an Möglichkeiten zur Erweiterung ihres deutschsprachigen Wortschatzes. Über die Musik kann aus dem Kind eine engere Gefühlsbindung an die deutsche Sprache und an die deutsche Minderheit hervorgerufen werden. Während Musikhören treffen sich die Kinder mit den für die deutsche Kultur charakteristischen traditionellen und modernen Musikwerken. Wir lassen die Kinder Sprüchleine, Lieder, Liederspiele und Tänze aus beiden Sprachkulturen kennenlernen, wobei wir die typische Melodie- und Rhytmuswelt der deutschen Lieder in Betracht ziehen. Über die Freude am gemeinsamen Sprüchleinsagen, Singen, Spielen und Tanzen kommen die Kinder zu einem musikalischen Erlebnis, das die Grundlage für ihre musikalische Muttersprache schafft, wobei die Liederspiele und die Tanzkultur der Nationalitätenkultur benutzt wird. Die Kinder machen sich mit den Grundbegriffen des Materials der musikalischen Fähigkeitsförderung auch in der Sprache der deutschen Minderheit vertraut. Sie lernen auch die typischen Musikinstrumente der deutschen Minderheit, wie z.B. die Harmonika kennen.

88

Einmal am Monat nehmen die Kinder an der Tanzbeschäftigung teil, wo sie ungarndeutsche Volkstanze Lieder, Spielen kennek können. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A gyerekek a német kisebbség nyelvén is megismerik az egyes tevékenységekhez használt eszközök nevét, formáját, színét. Változatos tevékenységek felkínálásával, sokféle technika alkalmazása során ismerkednek meg a német nemzetiségi, nyelvi sajátosságokkal. Zeichnen, Malen, Modellieren, Handarbeit

Die Kinder lernen den Namen, die Form und Farbe der zu den einzelnen Tätigkeiten verwendeten Mittel auch in der Sprache der deutschen Minderheit kennen. Mit dem Anbieten von wechselhaften Aktivitäten, sowie im Laufe der Anwendung von vielfältigen Techniken machen sie sich mit den sprachlichen Eigentümlichkeiten der deutschen Nationalität vertraut.

Munka jellegű tevékenységek

A munka a gyermeki személyiségfejlesztés fontos eszköze. A munkajellegű tevékenységek végzése során is fontos feladat a kétnyelvű ismeretközlés, kommunikáció. A gyerekek fokozatosan sajátítják el és alkalmazzák a munkafolyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, megértik a kéréseket, annak megfelelően cselekednek, reagálnak mindkét nyelven. Folyamatos megerősítéssel és motiválással a tevékenységek ismétlődő elvégzésére, önálló feladatvállalásra ösztönözzük a gyerekeket. Arbeitsartige Tätigkeiten

Arbeit ist ein wichtiges Mittel zur Persönlichkeitsförderung des Kindes. Auch im Laufe der Durchführung von arbeitsartigen Tätigkeiten ist die zweisprachige Kenntnismitteilung und Kommunikation eine wichtige Aufgabe. Die Kinder eignen sich die mit den Arbeitsprozessen zusammenhängenden Ausdrücke stufenweise an, sie verwenden diese, verstehen die Fragen, handeln und reagieren auf beiden Sprachen dementsprechend. Mit fortdauernder Bestätigung und Motivierung regen wir die Kinder zur wiederholten Durchführung von Tätigkeiten und zur selbständigen Aufgabenübernahme an.

89

Tanulás

A tanulás az óvodai

élet egészében jelen lévő, nagyrészt utánzáson alapuló spontán

tevékenység. A tanulás tevékenységekbe ágyazva, játékos formában történik. A pedagógusok a spontán adódó helyzeteket is kihasználva lehetőséget teremtenek a környező világ tevékeny megismerésére, biztosítják a sokoldalú élmény és tapasztalatszerzés lehetőségét

ezzel

biztosítva mindkét kultúra és nyelv, az óvodás korú gyermekek számára befogadható szintű megismerését.

Az óvodai tanulási folyamat komplex módon a gyermekek sokoldalú,

harmonikus személyiségfejlődését szolgálva fejleszti

tanulási képességeiket, mely

alkalmassá teszi őket az általános iskolai tanulmányok kisebbség nyelvén történő befogadására is.

Lernen

Das Lernen ist eine im ganzen Kindergartenleben anwesende, vorwiegend auf Nachahmung basierende spontane Tätigkeit. Das Lernen erfolgt in spielerischer Form, in Tätigkeiten gebettet. Die Pädagogen schaffen eine Möglichkeit zur aktiven Erkenntnis der umliegenden Welt, indem sie auch die spontan auftauchenden Situationen ausnutzen, sie sichern die Möglichkeit zu einer vielseitigen Erlebnis- und Erfahrungserwerbung. Damit sichern sie die Erkenntnis beider Kulturen und Sprachen auf einer für die Kinder im Kindergartenalter empfangbaren Stufe. Der Lernprozess im Kindergarten fördert die Lernfähigkeiten der Kinder einer vielseitigen, harmonischen Persönlichkeitsentwicklung dienend, auf komplexer Weise. So werden die Kinder fähig sein, die allgemeinen Schulstudien auch in der Minderheitenprache zu empfangen.

A német nemzetiségi kisebbségi kétnyelvű nevelés várható fejlődési jellemzői az óvodáskor végére

90

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként - a gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a német nemzetiségi kisebbség kultúrája és nyelve iránt; - életkorának és egyéni népességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismeretekek tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni; - tud tájékozódni a kommunikációs helyzetekben; - ismer a német nemzetiségi kisebbség, valamint az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat. -

ismeri , tiszteli, megbecsüli a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra

értékeit, tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését. Charakteristika der Entwicklung am Ende des Kindergartenaltes: Als Ergebnis des Prozesses der Familien- und der Kindergartenerziehung - bildet sich in den Kindern eine positive Gefühlsbindung an die Kultur und Sprache der deutschen Nationalitätenminderheit heraus; - kann sich das Kind in Kommunikationssituationen zurechtfinden; - kennt es Lieder, Märchen, Gedichte, Sprüchleine und Spiele aus der Kultur der deutschen Nationalitätenminderheit und aus der Mutternation (Mutterland). - kennt, ehrt und schätzt das Kind die Werte der Gewohnheiten, Traditionen und Sachkultur der örtlichen Minderheit. Hagyományok, ünnepek és a német nemzetiségi nevelést folytató csoportban Az óvodai hagyományok mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a német nemzetiségi hagyományok, ünnepek gyermek közelivé tételének. A német nemzetiségi nevelésben megjelenő, hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítésével, ápolásával a nemzetiségi hovatartozást igyekszünk erősíteni. NOVEMBER

-Szüreti ünnepség

-Márton nap DECEMBER

- Ádvent

- Mikulás – Karácsony FEBRUÁR

- Farsang

ÁPRILIS

- Húsvét

MÁJUS

-Májusfa állítás -Anyák napja

91

- Iskolások búcsúztatása Traditionen, Feste in der Gruppe mit deutscher Nationalitäten erziehung

Neben den Traditionen des Kindergartens legen wir grossen Wert darauf, die Traditionen und –Feste der deutschen Nationalität kindernah zu machen. Mit der Wiederbelebung und Pflege der in der deutschen Nationalitätenerziehung erscheinenden, mit den Traditionen und Festen verbundenen Sitten und Bräuche versuchen wir die Nationalitätenzugehörigkeit zu stärken. Die deutschen Feste und Traditionen, mit denen die Traditionen des Kindergartens „Sonnenblumen” in der Nationalitätengruppe ergänzt werden, sind folgende:

November -

MARTINSTAG

-

WEINLESEFEST

Dezember -

ADVENT

-

SANKT NIKOLAUS

-

WEIHNACHTEN

Februar -

FASCHING

April -

OSTERN

Mai -

MUTTERTAG

-

MAIBAUMSTELLE

-

ABSCHIED VON DEN SCHULKINDERN

A szülőkkel való együttműködés formái , tartalma

92

Nevelőtevékenységünk során a családokkal szoros együttműködésre

van szükség. A

szülőkkel közösen kutatjuk, ápoljuk a német nemzetiség hagyományait. A családokkal együtt erősítjük a német nemzetiségi hagyományokhoz, szokásokhoz való kötődést, a nemzetiségi identitást . Szülői fórum keretében lehetőséget biztosítunk az anyaországból érkezett, vagy nemzetiségi kultúra, nyelv terén jártas szülőknek, nagyszülőknek a tapasztalatcserére. Hagyományápoló tevékenységünk során építünk az általuk ismert és átörökített német nemzetiségi hagyományokra, szokásokra. Az óvodai ünnepélyeken, nyílt napokon, programokon, a német nemzetiségi társintézmények rendezvényein való aktív részvétel elengedhetetlen,

szerves részét alkotja a német

nemzetiségi kisebbségi kétnyelvű nevelésünknek. A gyermekek a német nemzetiségi

nevelés során megismerkednek a német nemzetiség

irodalmi, zenei és tánckultúrájával, mely ismereteket a különböző programokon való fellépések alkalmával rendszeresen be is mutatnak. Ezen alkalmakkor a német nemzetiségi hagyományok, kultúra és színvilág, figyelembe vételével készült népviseleti öltözékben lépnek fel a gyerekek.

Formen und Inhalt der Zusammenarbeit mit den Eltern

Im Laufe unserer Erziehungstätigkeit ist eine enge Zusammenarbeit mit den Eltern nötig. Die Traditionen der deutschen Nationalität werden mit den Eltern gemeinsam erforscht, gepflegt. Gemeinsam mit den Familien verstärken wir die Bindung an die Traditionen, Gewohnheiten der deutschen Nationalität, und die Nationalitätenidentität. Im Rahmen von Elternforen sichern wir den Eltern und Grosseltern, die entweder aus dem Mutterland kommen, oder im Bereich der Nationalitätenkultur bzw. -Sprache bewandert sind, eine Möglichkeit zum Erfahrungsaustausch. Im Laufe unserer traditionsersetzenden Tätigkeit bauen wir auf die von ihnen bekannten und vererbten Traditionen und Gewohnheiten der deutschen Nationalität. Eine aktive Teilnahme an Kindergartenfesten, offenen Tagen, Programmen, sowie an Veranstaltungen von Partnerinstitutionen, und Veranstaltungen der Grundschule ist unerlässlich,

es

stellt

einen

organischen

Teil

unserer

deutschen

zweisprachigen

Nationalitäten-Minderheitenerziehung dar.

93

Während der deutschen Nationalitäten-Minderheitenerziehung machen sich die Kinder mit der literarischen, musikalischen Kultur und der Tanzkultur der deutschen Nationalität vertraut, und diese Kenntnisse führen sie anlässlich von Auftritten an verschiedenen Veranstaltungen regelmässig vor. Bei diesen Anlässen treten die Kinder in mit Berücksichtigung der Tradition, Kultur und Farbenwelt der deutschen Nationalität verfertigter Volkstracht auf.

Az óvoda egyéb kapcsolatai

Német nemzetiségi nevelést folytató intézmények közös óvoda és csoportlátogatások, hospitálás, tapasztalatcsere, közös programok, rendezvények,

Német Nemzetiségi Hagyományőrző Sebegin Egyesület közös programok, rendezvények, megbeszélések, Szőnyi István Általános Iskola /német nemzetiségi / közös programok, fellépések, ünnepélyek, nyílt nap az óvodában, csoportlátogatás a nemzetiségi tanítók számára, iskolai, német nemzetiségi tanórákba bepillantás a nemzetiségi óvodapedagógusok számára, iskolai, német nemzetiségi tanóra látogatás az óvodások számára , tanítók óvodai szülői értekezleten való részvétele,

Sonstige Beziehungen des Kindergartens

Partnerinstitutionen mit deutscher Nationalitäten gemeinsame Kindergarten- und Gruppenbesuche, Hospitieren, Erfahrungsaustausch, gemeinsame Programme, Veranstaltungen

94

Deutscher Traditionalistischer Verein Sebegin gemeinsame Programme, Veranstaltungen Besprechungen, Deutsche Nationalitäte zweisprachige Grundschule der István Szőnyi gemeinsame Programme, Auftritte, Feste, offener Tag im Kindergarten, Gruppenbesuch für die Nationalitätenlehrerinnen, Einblick

in

deutsche

Nationalitätenunterrichtsstunden

für

die

Nationalitäten-

Kindergartenpädagogen, Besuch von deutschen Nationalitäten-Unterrichtsstunden für Kindergartenkinder, Teilnahme der Lehrerinnen an Elternkonferenzen im Kindergarten.

Zebegény, 2014. augusztus 10.

95