(Jn 2, 13–22)
2
FELSŐVÁROS
2014. november 9.
És közel vala a zsidók húsvéte, és fölméne Jézus Jeruzsálembe. És talála a templomban ökör-, juh- és galambárusokat, és ott ülő pénzváltókat. És kötélkékből ostort fonván, mindnyájokat kihajtá a templomból, a juhokat és ökröket is, és a váltók pénzét elszórá, és asztalaikat felforgatá. És azoknak, kik a galambokat árulják vala, mondá: Vigyétek el innét ezeket, és ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává. Erre megemlékezének tanítványai, hogy írva vagyon: A buzgóság házadért megemészt engem. Megszólíták azért a zsidók és mondák neki: Micsoda jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed? Felelvén Jézus, mondá nekik: Bontsátok el e templomot, és harmadnapra fölállítom azt. Mondák erre a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te harmadnapra fognád az fölállítani? Ő pedig ezt a maga testének templomáról mondotta. Mikor tehát föltámadott halottaiból, megemlékezének tanítványai, hogy ezt mondotta vala, és hívének az írásnak és a beszédnek, melyet Jézus mondott.
A
LATERÁNI Bazilika Róma és az egész világ legfontosabb temploma, a hagyományos megnevezés szerint „Omnium ecclesiarum Urbis et Orbis mater et caput”, azaz „a Város és a Földkerekség minden templomának anyja és ● ● ● feje”. A közvélekedéssel ellentétben nem a Szent Péter Bazilika a Katolikus Egyház főtemploma, hanem a lateráni Keresztelő ● ● ● Szent János székesegyház, amely Róma püspökének, a pápának a címtemploma. Nagy Konstantin császár idejében épült, a keresztény világ első nyilvános temploma. Melléknevét helyszínéről, ill. az itt palotát fenntartó híres Lateranus családról kapta. Azt olvassuk az Evangéliumban, hogy a tanítványok emlékeztek Krisztus szavaira, amelyeket „a maga testének templomáról mondott”. Mély értelmű és elgondolkodtató szavak ezek, olyanok, amelyek hatással vannak egész életünkre, ha komolyan vesszük keresztény hitünket. A templom maga Krisztus. Az Egyház Krisztus teste, az Egyház temploma magát Krisztust jelenti ill. jeleníti meg, több szempontból is. Nem csupán, mint szimbolikus épület, hanem valóságosan is: a benne elhangzó Evangélium mint Krisztus élő Szava; a benne felhangzó imádság és liturgia, mint a Krisztusnak való szolgálat; a
2014. november 9.
FELSŐVÁROS
3
benne valóságosan jelen lévő Eucharisztia által. Nem véletlenül hívták a régi magyarok a templomot Egyháznak. A mi templomunk középkori neve ez lehetett: Szent Miklós Egyháza, és jól tudjuk, hogy ez nem egy magánalapítású szekta jól hangzó neve, hanem egy katolikus templomé. (Hiszen, ha már itt tartunk, az említetthez hasonló felekezetek és szekták nem egyházak, mert az Egyház feje Krisztus, és csak az Ő alapjára lehet házat építeni… Egyház csak egy van, egyházak valójában nincsenek.) A templom építészeti szempontból is kifejezi a fent leírtakat, különösen jól látható ez a bizánci stílusú templomokban, amelyeken a középen elhelyezkedő kupola Krisztust, a Főt jelenti, a körülötte álló 4 vagy 12 kis kupola pedig a négy evangélistát ill. az apostolokat szimbolizálja. Ugyanez érvényes a nyugaton épült templomokra, amelyek oszlopai és pillérei az apostoli kollégiumot fejezik ki, amelyekre a templom, vagyis az Egyház épül. Nem véletlenül kell(ene) a püspöki eucharisztikus szertartások bevonulásakor énekelni, hogy „a szentek polgártársai vagytok és Isten háza népe az apostolok talapzatára építve” (Ef 2, 19–20), és tegyük hozzá a folytatást is: „a szegletkő pedig maga Jézus Krisztus”. A mai evangéliumi szakasz középpontjában tehát nem Krisztus dühe áll, amelyet mi gyakran önigazolásként, saját dühünk jogcímeként szoktunk emlegetni („Krisztus is dühös volt és kiverte az árusokat a templomból. Én miért ne lehetnék dühös?”), hanem a megváltás Szent Misztériuma, Krisztus halála, feláldoztatása és üdvözítő feltámadása. Ha így tekintünk a templomra, minden templomra, akkor egészen más megvilágításba kerül minden, amit a templommal kapcsolatban tenni szoktunk. Az, hogy egyáltalán eljövünke vagy nem, hogy milyen ruhát öltünk magunkra a templomban, hogy hogyan és mit beszélünk a templomban stb., vagyis összesítve: hogy milyen lelkület van bennünk a templomban és a templomon kívül, a templomba jövetel előtt és után.
4
FELSŐVÁROS
2014. november 9.
Magunkba tudjuk-e szívni azt a szentséget, amelyet Isten háza áraszt, és el tudunk-e telni vele olyannyira, hogy másoknak is juttassunk ebből a fényből? Családomban át tudom-e adni Krisztusnak azt a szeretetét, amely a templomot mint olyat létrehozta, tudom-e gyakorolni az önfeláldozás és önkiüresítés Krisztushoz hasonuló szent cselekvését? Miért jövök a templomba? Hogy megmutassam divatos ruháimat vagy új cipőmet, frizurámat? Hogy megbeszélhessem ismerőseimmel a legújabb eseményeket, hogy kibeszélhessek másokat? Vagy hogy semmiképpen ne fekete pont kerüljön a mai jelenléti ívre? Várom, hogy végre vége legyen, hogy végre hazamehessek? Mennyire adom át magam a szent szertartások szövegeinek, énekeinek? Ha a templom maga Krisztus, akkor az imént felsoroltak egyszerre értelmetlenné válnak. Ha felfognánk mindezt, Krisztus érezhető, valóságos és érzékelhető jelenlétében úgy viselkednénk, mintha egy nagyon fontos vendég jelenlétében lennénk. Soha többé nem jönnénk hétköznapi ruhában, minden egyes kiejtett szavunkat körültekintően és nagy tisztelettel ejtenénk ki, figyelnénk viselkedésünkre, és maximálisan illő módon volnánk jelen. Végül az evangéliumi szakasz jobb megértése érdekében idézzük Szent Jeromos egyházatyát, a Szentírás kiváló ismerőjét: „Tudnunk kell, hogy a törvény előírása szerint az Istennek az egész földön tisztelt templomában, ahova a világnak csaknem minden tájáról összegyűlt a zsidó nép, számtalan állatot: bikákat, kosokat és kecskéket áldoztak fel, különösen ünnepnapokon. A szegények is áldoztak galambfiókákat és gerléket, nehogy áldozat nélkül maradjanak. Megesett azonban, hogy azoknak, akik távolról jöttek, nem volt áldozati állatuk. Kieszelték tehát a papok, hogyan sarcolják meg a népet. Mindenféle áldozati állatot árusítottak: egyrészt azért, hogy eladják azoknak, akiknek nem volt, másrészt, hogy (az áldozat felajánlása révén) újra az övék legyen az, amit megvettek tőlük. Ezt a furfangot, azaz csalárdságot, melynek különböző módozatai voltak, gyakran meghiúsította az érkezők szegénysége, akiknek nem volt elegendő pénzük, és nemcsak hogy áldozati állatuk nem volt, hanem az sem, amiből azt megvegyék. Ezért pénzváltó helyeket állítottak fel, hogy óvadék fejében nekik pénzt kölcsönözzenek. De mert a törvény
2014. november 9.
FELSŐVÁROS
5
azt írja elő, hogy nem szabad kamatot szedni, és így nem volt hasznuk a kölcsönzött pénzből, melyből semmi haszon nem származott, sőt néha még a kölcsönadott pénz is elveszett, ezért egy másik módszert – vagyis mesterkedést – találtak ki: a pénzváltók helyett collybistákat helyeztek oda. (…) A zsidóknál collybának nevezik az étkezés utolsó fogását, vagyis az értéktelen ajándékocskákat, pl.: az aszalt borsót, a mazsolát és különböző gyümölcsféléket. Mivel tehát nem szedhettek kamatot, a collybisták különböző természetbeni adományokat kaptak kamat helyett. Amiért nem lehetett pénzt kérni, azt ezekkel a természetbeni dolgokkal szerezték meg, melyeknek pénzértéke van. Mintha nem éppen ezek ellen szólt volna Ezékiel, mondván: Kamatot és ráadást ne fogadjatok el! (Ez 18, 17) Az Úr látván az Atya házában az efféle kereskedést és rablást, lelkében felindult és az egész sokaságot kizavarta a templomból.” (Catena Aurea) Aranyosi-Vitéz Gellért
Sz
ENT János szerint „a szent erények Jákob létrájához hasonlítanak, a szentségtelen hibák pedig a Péterről, az apostolfejedelemről lehulló lánchoz. Erény ugyanis erényre vezet, ha azt választjuk, felvisz ● ● ● az égbe; hiba viszont többnyire újabb hibát nemz, s ezek egyszersmind láncként összekapcsolódnak.” Ezért is olvastunk az előző fejezetben ● ● ● az értelmetlen dühről, melynek utóda a ΚΛΙΜΑΞ ΤΟΥ haragtartás. „Mivel tehát itt az ideje, ΠΑΡΑ ΕΙΣΟΥ szóljunk most erről.” A haragtartás a szent szerző szerint a ● ● ● düh eredménye, bűnök őrzője, az igazságosság gyűlölete, erények romlása, méreg a léleknek, könyörgés kerülése, elidegenülés a szeretettől, folytonos vétek, állandó bűn. Aki megszünteti a haragot, az egyszersmind kiirtja a haragtartást; „hisz az apa is csak élete folyamán nemz gyermeket.”
6
FELSŐVÁROS
2014. november 9.
Ha szeretet van bennünk, eltávolodunk a nehezteléstől; ha viszont gyűlölködünk, kelletlen küszködést halmozunk fel magunkban. „A szíves vendéglátás már el is oszlatja a gyűlöletet, az önzetlen ajándék pedig meglágyítja a szívet.” Az erős, természetes szeretettől távol a haragtartás; ám „a bujaság könnyen közelébe férkőzik, úgyhogy egy észrevétlen pillanat, és már tetűt találni a galambban” „Igen, tarts örökös haragot a démonokkal, és igenis ellenségként üzenj hadat a testednek! Hálátlan, álnok barát a test. Ha gondozzák, még többet árt.” Ha sok vívódás után sem tudunk véget vetni a kísértésnek – tanácsolja János –, akkor legalább szóval kövessük meg haragosunkat, hogy előtte való alakoskodás miatt végre elszégyelljük magunkat, és mintegy lelkiismerettől furdalva elkezdjük szeretni őt. Vajon miből vesszük észre, hogy haragunk megszűnt? Semmiképp sem abból, hogy viszonzatlan ajándékot adunk haragosunknak, vagy vendégségbe hívjuk. Még abból sem, hogy érte imádkozunk, hanem abból, hogy értesülve arról, hogy baj vagy csapás érte őt, úgy aggódunk, mint önmagunkkért. „A haragtartó remete lappangó áspiskígyó, amely halálos mérget hordoz magában. Jézus kínjainak emléke meggyógyítja a haragtartó lelket, mert az ő türelmes szenvedése miatt azt égető szégyen érzése fogja el.”… „A korhadó fában férgek tenyésznek; az igen szelíd jellemhez és az álremetéhez egyaránt tapad némi indulat. Aki azt lerázza magáról, az bocsánatot nyer, aki ragaszkodik hozzá, annak nincs irgalom.” Az igazi bűnbánat jele az a lelkület, – mondja a szent szerző amely sohasem hánytorgat fel rosszat. „Aki gyűlölködést táplál magában és látszólag tart bűnbánatot, az olyan, mint aki álmában azt képzeli, hogy fut.” Szent János saját bevallása szerin látott olyan haragosokat, akik másoknak a megbocsátó lelkületet ajánlották, majd pedig saját szavaiktól való szégyenükben kiirtották hibájukat. „Kilencedik fok: Aki ezt elérte, már bátor bizalommal kérje bűnei bocsánatát Krisztustól, az Üdvözítőtől.” Összeállította Ótott József
2014. november 9.
2
FELSŐVÁROS
7
014. október 25-én került sor arra a családi napra, amit a Felsővárosi Plébánia és az 519. sz. Bálint Sándor Cserkészcsapat szervezett lelkesen. A szervezők a rendezvény előtti napokban nagyon izgultak az időjárás miatt, de ● ● ● nagy meglepetésükre és szerencséjükre az idő sokkal jobb volt, mint amire ● ● ● számítottak. A szervezők a program előtt pár órával már kint voltak, hogy minél jobb élményt adjanak a résztvevőknek. Sokféle programon vehettünk részt: voltak kézműves sátrak, akadálypálya és kötélpálya is, ami sajnos nem úgy működött, mint szerettük volna, de a fiatalokat annyira áthatotta a cserkész szellem, hogy feltalálták magukat és ott is jól érezték magukat. 16 órától az érdeklődők focizhattak is. A kézműves sátraknál meglepően sok fiú készített „szerencse-fát” és ujjbábot, de így is a lányok voltak többségben. Az akadálypályán még a pár éves kisgyerekek is végigmentek, szülői segítséggel persze. Mint minden valamire való rendezvényen, itt is szólt a zene, de ez picit elütött az átlag rendezvényzenéktől, mivel magyar népzene szólt. A sok program után volt egy kis szusszanás: ekkor lehetet zsíros kenyeret enni és teát inni. Hogy ezt az eseményekben dús napot megkoronázzuk, egy cserkészies tábortüzet csináltunk, ahol rengeteget énekeltünk és játszottunk. Nagyon köszönjünk a Felsővárosi Plébániának, hogy támogatott minket és segített a szervezésben. Faragó Tamás őrsvezető
8
M
FELSŐVÁROS
2014. november 9.
AGYAR ferencesként az elmúlt héten, november 5-én, a reggeli imaóra előtt a második olvasmányban elmélkedtünk Szent Imre herceg legendájából: „… szentjeink élete is feltárul előttünk, mint követendő, egyenes út. Tehát senkinek ne essék nehezére a ● ● ● szegénység, mert az Úr kiválasztja a szegényeket, amint mondja is: Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa (vö. ● ● ● Mt 5,3). De senki ne bizonygassa, hogy a gazdagok kirekesztendők az Isten országából, tudniillik azok, akik megkívánás nélkül birtokolják a gazdagságot.” A legendából részletesen megismerhettük mi is az, amit Szent Imre „megkívánt”, és ami által szentté vált. Szent Ferenc követői tudatában vannak annak, mi szükséges ahhoz, hogy megértsék a szenvedőket, be ne zárkózzanak a szegények előtt és Isten előtt, hogy alázatosak tudjanak maradni minden élethelyzetben. Veszélyes a meggazdagodás, ha önelégültté válik az egyén, elfelejti, mit kell földi javaival kezdeni. Igaz ez, de nem vagyunk képesek mindennap átlátni a földi gazdagság feladatait. Szükségünk van arra, hogy időnként felrázzanak. Szükségünk van arra, hogy komoly megpróbáltatásokat álljunk ki, s így újra rátaláljunk a gyermeki magatartásra, Istentől való függőségünk tudatára. Veszélyes számunkra a meggazdagodás, ha önelégültté, gőgössé válunk és veszélyes akkor is, amikor megalkuszunk a világgal és a pogány társadalommal. Ilyenkor már nem érnek bepróbáltatások, beleolvadunk a nagy átlagba. A világ számára nincs már üdvösségszerző mondanivalónk. A harmadik bűn a kétségbeesés. Türelmetlenné válunk, elveszítjük az isteni távlatokat. Kudarcaink orvoslására nincs bennünk életerő, kreativitás. Szomorúság, sötétség, kilátástalanság lesz úrrá rajtunk. De Isten nem szűnik meg várni, akárcsak a tékozló fiú édesapja. Vissza kell térnünk, és alázatosan bocsánatot kell kérni Istentől.
2014. november 9.
FELSŐVÁROS
9
Tanulnunk kell Aranyszájú Szent Jánostól, ahogyan felteszi a kérdést: Kik azok a „lélekben szegények”? Az alázatosak és a megtört szívűek. Itt a lelket és a szabad akaratot nevezi (ti. Krisztus) léleknek. Mert sok alázatos ember van, akik nem jószántukból alázzák meg magukat, hanem a körülmények hatására. Krisztus mellőzi ezeket, hiszen nem is érdemelnek dicséretet. Azok a boldogok, akik saját jószántukból alázzák meg magukat, és saját akaratukból teszik kicsinnyé magukat. Akkor miért nem azt mondta: „az alázatosak”, hanem „szegények”? Mert a „szegény” szó többet mond, mint az „alázatos”. A szegény alázatossága határtalan, aki emberi értelmét tökéletesen szétzúzza. „A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.” (Zsolt 50,19) Dr. Albert Vilmos
A
Z igényes napi sajtó több alkalommal foglalkozott mostanában a magyar szülők által választott keresztnevekkel, kiváltva ezzel az MTA Nyelvtudományi Intézetének jogos nemtetszését. ● ● ● Súlyosnak is lehetne nevezni azt az állapotot, amely megkívánja, hogy ● ● ● hazánkban több szakemberből álló, a kiválasztott új neveket bíráló, jóváhagyó vagy megtiltó tudományos bizottság működjön. Környezetünkben is hallani egyre „érdekesebben hangzó” neveket, amelyeknek sokszor semmi köze sem kétezer éves kereszténységünkhöz, sem ezer éves magyarságunkhoz. A Nyelvtudományi Intézet bárki számára hozzáférhető internetes adatbázisában a legkülönfélébb paraméterek alapján kereshetünk. Nézzük meg, milyen újabb keletű szóalkotásokat választottak a mai magyar szülők: Barack, Dió, Eper, Életke, Cseresznye, Csermely, Hófehérke, Málna, Menta, Montika, Remény, Szendile, Sziringa, Tavaszka, Hadúr, Bojtorján stb. De találunk számítógépes játék szereplője után elnevezett gyermeket (Kitana), amerikai film szereplőjének valószínűleg
10
FELSŐVÁROS
2014. november 9.
mesterségesen megalkotott nevét (Alóma), a népszerű Gyűrűk Ura regény ill. film szereplőinek neveit (Frodó, Gandalf, Idril), az ismerős magyar mesefigurákat idéző Bogyó és Babóca, Babó és Bogyóca, ill. amint fentebb már láttuk, számos növény-, virág- és gyümölcsnevet is. Mindezek után álljon itt egy kimutatás, amelyből kiderül, hogy ma Magyarországon kb. 3500 anyakönyvezhető név „van forgalomban”, ám ezek felének nincs névnapja, és számos olyan is akad, amelyről nem állapítható meg, hogy fiúnév vagy lánynév. Természetesen a tudományos bizottság besorolja az említett neveket egy bizonyos kategóriába, így lesz a Bojtorján és a Jávor fiúnév (mindkettő növénynévből), a Málna, Majoranna, Orchidea, Őzike, Sáfrány pedig lánynév. Úgy látszik, nevekből soha sem elég. Nem kell csodálkoznunk ezen a kulturális válságon, ha belegondolunk, hogy a világ több országában bevezették már az ún. semleges nem anyakönyvezését. Vagyis vannak gyermekek ill. felnőttek, akik sem nem férfiak, sem nem nők, ill. vagy szüleik, vagy ők maguk nem tudják felvállalni e két „diszkriminatív” kategória valamelyikét, és kérelmezik a hatóságoktól az X-nemű anyakönyvezést a szokásos M (férfi) vagy F (nő) mellett. Ez megtörténhet Németországban, Ausztráliában, Indiában, Bangladesben, Új-Zélandon vagy Szamoán. Márpedig az így anyakönyvezett személyeket nem hívhatják sem Katalinnak, sem Máriának, sem Gyulának, sem Károlynak, mert ez súlyosan diszkriminatív lépés volna. Jelen sorok írójának nem sikerült olyan névre bukkannia, amelyet semleges nemű gyermekeknek adnak, de tudomása van egy ausztrál úriem… vagy inkább höl… (bocsánat, mit is írok, elnézést, még bajba kerülhetek emiatt…), szóval valakiről, aki semleges neműnek tartja magát, és ezért nem használ semmiféle keresztnevet, csak a vezetéknevét. (folytatjuk) Aranyosi-Vitéz Gellért
2014. november 9.
FELSŐVÁROS
11
●
●
●
REJTVÉNY ●
●
●
12
FELSŐVÁROS
2014. november 9.
SZENT MIKLÓS TEMPLOM HIRDETÉSEI 2014. november 9. A Lateráni Bazilika felszentelése 1. A rózsafüzér ájtatosság novemberben is folytatódik, hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 17:20-kor, kedden, szombaton és vasárnap 17 órakor. 2. A mai vasárnapon titokcserét tart a rózsafüzér társulat 16:45-kor a templomban. 3. November 10-én, hétfőn 16 órától Rózsafüzéres találkozó lesz a kiskundorozsmai templomban. Minden Szűzanya tisztelőt szeretettel várnak. 4. Az egyházközségi képviselő-testület alakuló ülést tart november 10-én 18:45-től a kolostor hittantermében. Az ügy fontossága miatt minden megválasztott tagot és póttagot várunk! 5. Kedden 17:40-kor Szent Antal ájtatosság. 6. Pénteken 17 órától szentségimádás. 7. November hónapban minden hétfőn, szerdán és pénteken az esti szentmisét elhunyt szeretteinkért mutatjuk be. 8. November 14-én, pénteken délután 14 órától a már hagyományos Szépkorúak délutánja lesz a kolostor nagytermében. Szeretettel várjuk az értékes kulturális programra híveinket! 9. November 16-án, jövő vasárnap 16 órakor ovis mise lesz a templomban. Szeretettel várjuk az óvodás gyerekeket testvéreikkel és szüleikkel együtt!
