2. Az ember és a beszéd 2.1. Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében Bizonyított tény, hogy az állatok is tudnak egymással kommunikálni, de társalogni, beszélgetni csak az ember képes. Többek közt ez különböztet meg bennünket az állatvilágtól. Egy időben úgy gondolták, hogy a hangokkal kifejezett beszédet megelőzték a kézzel adott jelek, vagyis a gesztusnyelv. Ezt később azzal cáfolták, hogy az embert az eszközhasználat emelte ki az állatvilágból, ezért elég valószínűtlen, hogy a kezével kommunikált volna. Ugyanis szó szerint tele volt a keze munkával, ami meggátolta volna a folytonos közlésben, mutogatásban. Szerinted milyen kézjeleket adhattak egymásnak a vadászó, dolgozó ősemberek? Véleményed szerint miért nem előzhette meg a kéz beszéde a hangbeszédet? Az ember kezdetleges jelzései tagolatlanok lehettek. Főleg érzelmeket, indulatokat fejezhettek ki. Ezek a tagolatlan kifejezések még ma is megtalálhatóak beszédünkben, amelyek leginkább az indulatszavakhoz hasonlíthatóak: No!, Hah!, Hm! Brrr! Mutasd be, hogyan lehet gesztusokkal (kézjelekkel) kifejezni a fenti indulatszavakat: No!, Hah!, Hm! Brrr! Tudnál más érzéseket is gesztusokkal kifejezni? Mutass be néhányat! A beszéd tagoltabbá válását segíthették a hangsúly, majd a beszéd dallamának kialakulása. Ezekkel vált kifejezőbbé a közlés. Azonban még így is elég egyszerű gondolatok továbbítására volt csak alkalmas. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy két-három közlés összekapcsolásával alakuljon ki egy gondolatsor. Így vált a mondat tagolttá (például: A vadász fut. A vadász gyorsan fut.). o Tagoltnak nevezzük azt a mondatot, amelyben valakiről vagy valamiről állítunk egy dolgot. (pl.: Az őseink vadásztak.) o Az egyszerű tagolt mondatot (tőmondatot) tovább tudjuk bővíteni. (pl.: Az őseink közösen vadásztak az erdőben.) A tagolt mondat kialakulása új korszakot jelentett a beszéd fejlődésében. A tagolt mondattal már nem csak bemutatni, hanem elképzeltetni is lehetett a fogalmakat, jelenségeket, történéseket. A továbbiakban a tagolt mondatok bővültek, létrejöttek az összetett s majd a többszörösen összetett, nagyon hosszú mondatok. Azokkal már pontosan lehetett érzékeltetni az eseményeket, azok körülményeit. Alkoss az alábbi képekről mondatokat! Először egyszerű, rövid mondatok legyenek, majd egyre hosszabbak! Akár a két vagy a három képet is összekapcsolhatod egy hosszú, ún. körmondatba.
17
Az első két kép természetesen fantáziakép. A harmadik azonban az ún. Piedra Gentil-i dolmen tényleg az őskori építészetet őrizte meg számunkra. Milyen hatalmas erő és összefogás kellett ahhoz, hogy az álló kövekre fektessék azokat a nehéz kőlapokat. Bizonyára volt mit „megbeszélniük” az építkezés során, hogy minden a helyére kerüljön. Őseink mindezt komolyabb szerszámok nélkül végezték. Milyen utasításokat adnál, ha ma ugyanilyen építményt szeretnél összerakni társaiddal! Fogalmazd meg a legszükségesebb tagolt mondatokat, amelyekkel irányítanád az építkezést! Mondataid legyenek rövidek, könnyen érthetők! Nyugodtan állíthatjuk, hogy a beszéd tette az embert végül értelmes, gondolkodó emberré. Ezért fontos, hogy az ember fiatalon eleget olvasson, hogy felnőtt korára elegendő szókinccsel rendelkezzen, hogy pontosan, érthetően tudja magát kifejezni. Úgy alkoss 2-3 mondatot, hogy mindössze 8-10 szót használhatsz csak! A témát szabadon választhatod. Először írd le a választott témádhoz illő 8-10 szót, majd utána rakd össze a mondatokat! A szavak ismétlődhetnek is. A fenti feladat után fogalmazd meg 2-3 hosszabb mondatban, hogy hol töltötted a nyári szünetet, milyen élményekkel lettél gazdagabb! Használj olyan kifejezéseket, amelyekkel érzékeltetni tudod a hangulatot, pontosan be tudod mutatni a helyet, az időt, a társaidat stb.! A szavak lehetőleg ne ismétlődjenek. Miután összeraktad a gondolataidat, és megfogalmaztad azt a bizonyos 2-3 mondatot, számold meg, hány különböző szót használtál fel a mondataidban! Számoljátok össze az osztályban, kinek áll több, különböző szóból a rövid beszámolója! Figyeljétek meg, hogy kevesebb vagy több szóval lesz-e elképzelhetőbb valakinek a szövege!
2.2. A beszéd és a nyelv A világon több ezer nyelvet tartunk számon. Az emberek különféle nyelveken beszéddel fejezik ki a gondolataikat. A beszédet természetesen rengeteg nem nyelvi jel (kézmozdulatok, arcjáték, testtartás) kíséri. Az emberré válás során a nyelv és a beszéd egyszerre alakulhatott ki. Az egyes törzseken, népcsoportokon belül használt kifejezések, tehát a beszéd alapján alakult ki egy közösen használt nyelv, amelynek minden szavát egyformán értették abban az embercsoportban. (Például a ház mindenki számára lakóhelyet, biztonságot és védelmet nyújtó építményt jelent; miként a dom egy másik, illetve a house egy harmadik népcsoportnak.) Próbáld megfogalmazni saját szavaiddal, hogy mi lehet a különbség a beszéd és a nyelv között! (Ha előszörre nehezen megy, nem baj, olvasd el az alábbi sorokban a mi megfogalmazásunkat, majd annak alapján kereshetsz hasonló példákat az ott olvasható gondolatok alátámasztására.) A beszéd gondolataink kifejezésére szolgál függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélünk. A nyelv valójában segédeszköz arra, hogy az azonos kifejezéseket, szavakat használó emberek megértsék egymást. A világon minden népcsoport, nemzet kialakította a saját szavait, amelyekkel megnevezik a dolgokat (például: a magyar: asztal, ember, föld stb.; a szlovák: stôl, človek, zem; az angol: table, people, earth).
18
Egy komolyabb, tudományosabb megfogalmazás szerint: a beszéd egyéni jelenség, a nyelv pedig közös, társadalmi jelenség. Nézzük meg, hogyan értelmezhető ez a tudományosabb megfogalmazás! Az egyén, tehát minden ember maga dönti el, hogy hol, kivel, milyen módon, azaz nyelven beszél. A beszédével, beszédmódjával, ami kizárólag rá jellemző, azzal közli gondolatait másokkal. A nyelv azonban egy közös tulajdon, amelyet minden ember egyformán használ arra, hogy megértesse magát azokkal, akik ugyanazt a nyelvet beszélik. Az adott nyelvben minden kifejezést egyformán ismer és használ mindenki, aki azon a nyelven beszél társaival. Foglald szavakba az alábbi képen látható eseményt! Elég egy mondatban is. Más nyelven is el tudnád mondani ugyanezt? (Például: szlovákul, angolul vagy németül.) Mi okozott nehézséget az események elmondásában, ha azt idegen nyelven próbáltad? Hogyan gondolkodunk, ha idegen nyelven beszélünk? Azt mondják, hogy akkor tudunk igazán egy idegen nyelven, ha a beszédünk során már azon a nyelven is gondolkodunk. Arra azonban ügyelj, hogy beszédedben sose keverd össze több nyelv szavait, mert azzal egy zagyva nyelvet hozol létre! Például: Tegnap voltam az úradon.
2.3. A gondolkodás és a nyelv Nagyon hosszú ideig még a tudósok is azt hitték, hogy az ember szervezete alvás közben két szerv kivételével teljesen „kikapcsol”, pihen. E szerveknek a szívet és a tüdőt gondolták. Ezek működését ugyanis érzékelték. Ma már elfogadott tény, hogy az agy sem képes leállni. Bizonyíték erre, hogy súlyos baleset vagy betegség következtében a szív leállása s majd az ún. újraélesztés után az agy – ha a hosszabb leállás miatt nem szenvedett károsodást – gond nélkül működik, tehát teljes életet élhet tovább az ember. Próbáljatok meg legalább fél percig semmire sem gondolni! Lehetséges ez? Miért nem? Egy nagyon régi hindu történet szerint az idős apa halálát érezve magához hívatta fiát, hogy egy titkot bízzon rá. Az aranykészítés titkát árulta el neki. „Fiam, csak akkor fogsz tudni aranyat csinálni, ha a munkád során nem gondolsz a fehér elefántra!“ Az öreg hindu ezzel kilehelte lelkét. Fia másnap apja örökébe lépett, és munkához látott. Természetesen ő sem tudott aranyat készíteni, hiszen mindig apja szavai csengtek a fülében.
19
Ez a kis történet is arra utal, hogy az ember képtelen gondolkodás nélkül cselekedni. Egyszerűen nem tudunk nem gondolkodni! Még álmunkban is jár az agyunk. Még akkor is, amikor úgy ébredünk, hogy most aztán tényleg nem álmodtunk semmit. Az álomnak is három fázisa létezik. Az elsőben mindent észben tartunk az ébredés után. A másodikban csak azt tudjuk, hogy valamit álmodtunk, de sehogy sem jut az eszünkbe, hogy mi volt az. A harmadikban megesküdnénk arra, hogy semmit sem álmodtunk, pedig valójában igen. Egy kísérlettel azt akarták bizonyította, hogy meddig képes az emberi agy kihagyni. Mert ugye, azért néha kihagy? Ez csupán 2-3 másodperc lehet. Ennyi ideig tart az üres járat, amíg nem futhat át agyunkon egyetlen szikra gondolat sem. Általában képekben gondolkodunk. Események, helyszínek, arcok villannak fel előttünk. Úgy is mondjuk, hogy a lelki szemeink előtt. Fontos döntések előtt a képek felvillanása nem elegendő. Akkor mélyen el kell gondolkodnunk. Ha mélyen gondolkodunk, akkor a képekhez már szöveg is kapcsolódik. Sokszor magunkban fogalmazzuk a mondandónkat. Lehetséges hát nyelv nélkül gondolkodni? Elképzelhető-e a mélyebb gondolkodás a nyelv használata nélkül? Az emberek általában azt vallják, hogy előbb születnek a gondolatok, mint ahogy azokat megfogalmaznánk. Ezt a véleményt igazolja az, hogy a kicsi gyerekek előbb tanulnak meg gondolkodni, mint beszélni. Egy kisgyerek még a beszédkészsége kialakulása előtt felfogja a neki címzett szavakat, majd környezetével szavak nélkül tudatja akaratát. Milyen viszony van tehát a nyelv és a gondolkodás között? Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás; illetve a nyelv vagy a gondolkodás? A fentiekben kifejtett gondolatokkal ellentétben létezik egy mondás, amit bizonyára már te is hallottál: „Megáll az eszem!”. Mikor, milyen esetekben szokták mondani a fenti, idézett mondatot? Keress olyan példákat, amikor az ész esetleg az agy szót használják arra, ha valami meglepő dolgot tapasztalnak az emberek! Az iskolában megtanult, megértett dolgokra azonban nem árt emlékezni. Otthon ugyanis sokkal könnyebb megtanulni, elmélyíteni azt, amit az iskolában már megértettünk, és egy kissé már meg is tanultunk. Vigyázat: érteni és tudni nem jelenti ugyanazt! Ha nem értem, hiába tanulom meg, mert az a tudás semmit sem ér, amit csak bemagolok. Ha viszont értem a tananyagot, akkor sokkal könnyebben fogom megtanulni. Az iskola elsődleges feladata, hogy gondolkodni tanítsa meg a tanulókat. Viszont az is igaz, hogy gondolkodni csak akkor lehet, ha már van min és van mivel. Ezért egy bizonyos lexikális tudásra, vagyis alapműveltségre mindig szükség lesz. Ezért lényeges, hogy meghatározzuk, mi a szükséges és mi nem. Pontosabban mi az, amit feltétlenül a fejben kell tartani, és mit lehet a számítógépre, a lexikonokra hagyni. Nevezz meg tantárgyakat, amelyeken szerintetek nagyon sokat kell gondolkodni! Fejtsd ki, miért esett választásod azokra a tantárgyakra! Szerinted miért nehezebb egy természettudományi tantárgy (pl. matek) mint egy humán tantárgy (pl. történelem)?
20
2.4. A gondolkodás szerepe a tanulásban Már elmúlt az az idő, amikor csupán 8-10 mondatot kellett otthon megtanulni, és annak visszamondásáért kaptál kitűnő osztályzatot. Pár sort – még ha nem is nagyon érted – most is bele lehet sulykolni a fejedbe, de ezt magolásnak nevezik, aminek semmi értelme sincs. Az így „megtanult” tananyag semmit sem ér; másnapra elveszik. Hozzá kell szoknod, hogy mostantól nem elég csak megtanulni a házi feladatot, hanem azon kívül, hogy megérted a tananyagot, gondolataidnak is kell lenniük az adott témával kapcsolatban. Véleményt kell alkotnod dolgokról, amit el kell tudnod mondani másoknak. S ha az ő véleményük eltérő lesz, meg kell tudnod védeni az állításaidat, gondolataidat. A tanulás nem pusztán a szöveg megjegyzéséből áll. Azt a szöveget meg kell érteni, majd el kell rajta gondolkodni. Az ember gondolkodó lény. Ez tesz minket különlegessé. A gondolat szabadsága az egyik legfontosabb dolog a világon. Ezt fogalmazta meg egy híres francia filozófus, Descartes [dékárt] a 17. század táján a következő mondatában: „Gondolkodom, tehát vagyok”. Eddig melyik tantárgyon kellett a legtöbbet gondolkodnod? Volt-e olyan tantárgyad az alsó osztályokban, amelyiken csak keveset, vagy egyáltalán nem kellett gondolkodnod? Fogalmazd meg röviden, hogy miért gondoltál a megnevezett tantárgyakra az első, majd a második esetben! Az előtted levő tanév tantárgyai közül véleményed szerint melyiken kell majd a legtöbbet gondolkodnod? Indokold meg, miért esett a választásod az adott tantárgyra!
2.4.1. A tanulást is meg kell tanulni Az ember születésétől fogva tanul. Mindent, ami az élettel összefügg, meg kell tanulnunk; például: megtanulunk járni, beszélni, villával enni, viselkedni stb. Az iskolában sok tudomány alapjaival ismerkedik meg az ember. Ha rossz módszert választ a tanulásra, az eredmény elmarad. Senki sem születik olyan adottságokkal, hogy azonnal mindent megért és meg tud tanulni. Ezt a képességet azonban ki lehet fejleszteni. A tanuláshoz a következő képességekre van szükség: összpontosítás – a figyelmedet tudd az adott dologra terelni, emlékezőképesség – a megtanult fogalmakra emlékezz, gondolkodóképesség – a tananyag megértése után meg tudd válaszolni a témában felmerülő kérdéseket, találj megoldást a felvetett problémákra, tájékozódó képesség – tudj eligazodni a számtalan információ között, ki tudd választani a számodra szükségeset, beszédkészség – érthetően el tudd mondani, amit akarsz. A fenti képességek közül melyiket tartod a legfontosabbnak? Indokold meg választásodat! Mit gondolsz, mi lenne, ha a fenti képességek közül valamelyik hiányozna az emberből? Mire nem lennénk képesek annak hiányában? Melyik nélkül lehetne valamelyest boldogulni a fentiek közül? Indokold meg választásodat!
21
Most vizsgáljuk meg, hogyan tanulsz! Naponta több tantárgyra is készülnöd kell. Némelyikből még írásbeli dolgozat is lesz másnap. Mi szerint szoktad rangsorolni az egyes tantárgyakat, amikor másnapra készülsz? Milyen körülmények között szoktál otthon tanulni? Például: íróasztalnál ülve, ágyban ülve vagy fekve, csendben, zajban, zenét hallgatva stb. Szerinted milyen az ideális környezet a tanuláshoz? Nagyon fontos, hogy a tanuláshoz csak pihenten fogj hozzá. Ha fáradt vagy, nyugodtan pihenj egy kicsit. Az iskolából hazaérve délután még aludhatsz is egy keveset. 10-20 perces délutáni alvás felfrissíti az embert. Próbáld ki, ha fáradt vagy, ám ez ne húzódjon el egy medve téli álmához hasonlóan! Pihenésnek számít a mozgás is. De semmiképp ne járj kimerítő tréningekre tanulás előtt, mert utána nem leszel képes teljes figyelemmel tanulni, főleg akkor nem, ha a tréningről csak késő délután, netán este érsz haza. Pihentető mozgásnak számít akár egy kis séta, bringázás, görkorizás, vagyis egy órányi könnyű testmozgás. Az egyes tantárgyak közé, vagy ha egy tantárgyra hosszabb ideig szükséges készülni, iktass be rövid pihenőket. Azonban ügyelj arra, hogy az valóban kikapcsolódás legyen! A lazításhoz testi-lelki ellazulásra van szükség. Erre alkalmas egy kis mozgás, elnyújtózás, amikor valóban kellemes dolgokra gondolsz. Ennek időtartamát magad oszd be, és szigorúan tartsd is be! Meséld el tanulási szokásaidat, az időbeosztásodat! Hallgasd meg másét is, és ítéld meg magadban, helyesnek tartod-e! Állíts össze magadnak egy ideálisnak, elfogadhatónak gondolt tanulási módszert, időbeosztást! Majd őszintén értékeld, hogy be tudnád-e tartani! Fogalmazd meg röviden, hogy mit jelent az akaraterő!
2.4.2. A tanulást segítő képességek Az összpontosítás A tanuláshoz megfelelő külső körülmények is kellenek. Biztos hallottad szüleidtől, hogy: „Ilyen rendetlenségben nem lehet tanulni!”. Sorold fel azokat a külső körülményeket, amelyek szerinted zavarják az embert a tanulás során az összpontosításban! Mutasd be szobádat, asztalodat, ahol tanulsz! Képzeld el azt a szobát, íróasztalt, amely számodra tökéletes lenne! Azt mondják, a tanulás a világ egyik legnehezebb munkája, hiszen saját magadat kell arra kényszerítened, hogy minden érdekeset kizárj a fejedből, és csak a megtanulandó szövegre összpontosíts. Bármilyen nehéz legyen is a tananyag, át kell rajta rágnod magadat. Minél hamarabb teszed meg, annál hamarabb jutalmazhatod magadat valami kellemes időtöltéssel. Ahhoz azonban, hogy odáig eljuss, meg kell tanulnod mindent. Ezért, ha csak a feladatra összpontosítasz, időt nyersz. A felnőttek világa is így működik: ha elvégezted munkádat, akkor szórakozhatsz.
22
Az összpontosítás különféle gyakorlatokkal fejleszthető, erősíthető. Emlékszel a pexeso nevű játékra? Az is a figyelem összpontosítására alkalmas játékok egyike volt. További hasonló játék a puzzle, ahol a megfigyelőkészségünk fejlődhet. Válassz egy képeslapot vagy fényképet, amelyet egy teljes percig nézz végig alaposan! Utána próbáld elmondani a legrészletesebben, hogy mi látható a képen. Ezt párban jó játszani, mert társad ellenőrizheti, hogy mennyire részletesen mutatod be a képet. Próbaképpen választhatod az előző oldalon levő képet is, amelyen egy kislány a számítógép előtt ül. Mondd el, mi hever a képernyő körüli asztalon! Ugyanez a játék játszható úgy is, hogy több képet választotok ki, amelyeket sorban, egymás után egy-egy percig nézhetsz, majd a társad által kiválasztott képről kell a legtöbb részletet elmondanod. Ez a játék szavakkal is játszható. Tetszőleges mennyiségű szó felsorolása után kell a társadnak visszamondania az elhangzott szavakat. Az győz, aki a legtöbb szóra emlékezett. Ezek a játékok nem csak az összpontosításban segítenek, hanem erősítik az emlékezőképességünket is. Emlékezőképesség Amikor még nem létezett papír zsebkendő, hanem anyagból készült zsebkendő lapult az emberek zsebében, létezett egy mondás: „Köss csomót a zsebkendődre, hogy el ne felejtsd!”. Aki ezt megtette, annak már az sem segített a feledékenységén, mert akkor meg azon törhette a fejét, hogy ugyan minek is kötötte a csomót. Mivel a papír zsebkendőre csomót lehetetlen kötni, kössünk egy képzeletbeli maslit az ujjunkra, hogy az alábbiakat ki ne fújja a szél a fejünkből! Az írásbeli dolgozatok, a felelések eredménye attól függ, mennyire emlékszel az előzőleg megtanult fogalmakra. Vannak dolgok, amelyeket nem elég csupán megérteni, hanem sokszor szó szerint meg kell tanulni. Úgy is mondhatjuk, hogy „be kell vágni”. Ez bizony hasonlít a magolásra, amiről azt mondtuk, hogy nem vezet semmire. Ennek ellenére az alapfogalmakat bizony be kell sulykolni az ember fejébe. Gondolkodni ugyanis csak akkor lehet, ha már van miről. Ezért szükségesek az ún. alapinformációk, amelyeket – mint a szorzótáblát régen – meg kell tanulni. Az ember memóriája, emlékezőképessége szerencsére fejleszthető. Agyunk hasonlóan erősíthető, mint bármelyik izmunk. Minél többet és gyakrabban terheljük, eddzük, annál nagyobb és jobb lesz a befogadóképessége. Ez egy igazi jó hír. Minél többet tanulsz, annál könnyebben fog menni a tanulás. A nyelvzsenik – akik 7-8 nyelven beszélnek – azt állítják, hogy csak az első 3-4 nyelv elsajátítása volt nehéz. A többi szinte magától ment. Memóriapróba: Írjatok egymásnak tíz egyforma papírszeletre különféle szavakat! Minden résztvevő egyszer végignézheti azokat, majd fordítsátok lefelé! A feladat az lesz, hogy emlékezetből kell minden lapra ráírni, mi lehet a másik oldalán levő szó. Soroljatok fel egymás után 10 vagy akár több szót, amelyek közül osztálytársadnak a legtöbbet és a legpontosabban kell elismételnie. Lehetőleg sorban. A fenti feladatok tovább is variálhatóak. Keress további memóriafejlesztő feladatokat!
23
Figyeljétek meg, minél többször játszotok ehhez hasonló memóriafejlesztő játékot, annál pontosabban fogjátok megoldani a feladatokat! Különben a versek fejből való megtanulásával szintén a memóriánk fejlesztése a cél. Így van ez már talán évszázadok óta, csak lehet, hogy sokan nem tudatosították.
Gondolkodóképesség A gondolkodás egyedül emberi tulajdonság. Az állatok „gondolkodása” ösztönös, a cirkuszi és a háziállatok esetében esetleg betanított cselekvés. Egy problémán csak az ember tud elgondolkodni és arra megoldást találni. Mondj példákat arra, amikor állatokat tanítanak meg bizonyos dolgok elvégzésére! Néhány állatfajnál megfigyelték, hogy képesek kisebb akadályokat, problémákat legyőzni. Például egy majom kibontotta a banánt tartalmazó dobozt, egy medve beszakította a doboz fedelét, hogy a csemegéhez jusson. Ezek a cselekvések azonban nem nevezhetőek mély gondolkodás következményének. Nekünk naponta ezer dolgon kell a fejünket törnünk. Már reggel kezdődik, hogy mit vegyünk fel, mikor indulunk iskolába, pontosan oda érünk-e, suli után mit csinálunk először stb. Amikor a memóriapróba feladatsor utolsó sorában arra ösztönöztünk, hogy keress további memóriaerősítő feladatokat, akkor valójában gondolkodásra szólítottunk fel. Meg tudnád fogalmazni, hogy min járt az eszed, amikor a fentiekhez hasonló memóriafejlesztő játékon törted a fejed? Hogyan próbáltad összerakni a fejedben a használható memóriafejlesztő játék lépéseit? Mire összpontosítottál, amikor a játék elemeit raktad össze? Ha ezekre a fenti kérdésekre válaszoltál, akkor az adott témában mélyen elgondolkodtál. Ezek bizony nem is könnyű kérdések. Ha legalább 2-3 mondattal tudtál rájuk válaszolni, becsületedre válnak igazán. A gondolkodóképesség így is kialakítható. Ugyanilyen elven működik az agyunk, ha a tananyaggal kapcsolatban kell gondolkodnunk. Összerakjuk a fontos részeket, és a hiányzó részekre, a problémát okozó feladatra választ keresünk. Gondolkodj el azon, és keress megoldást arra, hogyan tudnád rávenni szüleidet, hogy vásároljanak neked egy (új) számítógépet! Keress indokot, érveket, amiért neked szükséged volna rá! Komolyan gondold végig, hogyan és mire tudnád felhasználni a számítógépet a tanulásban! Szedd össze gondolataidat, hogyan magyaráznád el nagyszüleidnek, miként működik a számítógép!
24
Tájékozódó képesség A tananyag egyre gyarapszik. Már nem elég pár sort megtanulni a tanítási órára ahhoz, hogy kitűnő osztályzatot kapjon az ember. Előfordul, hogy másnapra „több oldalt is meg kell tanulni”. Valójában nem a 3-4 oldalt kell megtanulni, hanem azon a 3-4 oldalon levő legfontosabb fogalmakat. Ebben kell tudni tájékozódni, megkeresni a lényeges gondolatokat, amelyeket a fejben kell elraktározni. Keresd ki az alábbi szövegből a leglényegesebb gondolatokat! A művészetek kialakulásának története A művészetek kialakulása egyidős az emberi társadalommal. Az ősember talán varázserőt, mágikus hatalmat tulajdonított a barlang falára festett képeknek. (Például Franciaországban a lascaux-i barlangrajzok, amelyek kb. 15 000 évesek.) A rituális énekek is bizonyos mértékben művészi alkotások. Segítségükkel a természet titokzatos erőit akartak megszelídíteni, megnevelni, azaz emberivé tenni. Az ókorban a görögök és a rómaiak még nem tettek különbséget a mesterségek és művészetek között. Később a középkorban a festőket, szobrászokat, építőművészeket céhekbe sorolták. A költészetet és a zenét tudománynak tartották. Csak a 18. században különítették el a mesterségeket a művészetektől. Arisztotelész i.e. 4. században a Poétika című művében megfogalmazta, hogy a művészet az utánzás, de nem szolgai mechanikus másolás, hanem egyfajta ábrázolás, kifejezés vagy megjelenítés. A művészet mindig több mint szórakozás, szórakoztatás. Művészet nélkül nincs társadalom, nincs emberiség. A szépirodalom önálló művészeti ág, eszköze a nyelv. A szó művészetének, nyelvművészetnek is nevezik. Az európai jellegű irodalmi műveltség gyökereit a Közel-Keleten találjuk: Iránban, Mezopotámiában és az ószövetségi zsidók földjén. A mai európai műveltség és irodalom szülőföldje az ókori Görögország. A görög törzsek i.e. a 2. évezredben telepedtek le a Balkánfélsziget déli részén. Kezdetben ősközösségben éltek, majd azt felváltotta az osztálytársadalom. Kialakult a szabadok és a rabszolgák rétege. A szabadok két csoportja – a gazdag előkelők és az egyszerű köznép – nagy küzdelmet folytatott a hatalomért. Athénban a szabad köznépé lett a hatalom, ahol kialakult a demokrácia (demos = nép). Írd ki a szöveg ún. kulcsszavait, amelyek segítségével vissza tudod mondani a fenti szöveg tartalmát! Keress a fenti szövegben olyan részeket, amelyek lényegtelenek a történet visszamondása során! A kiválasztott kulcsszavak segítségével foglald össze legfeljebb 6-8 mondatban a fenti szöveg tartalmát! Eligazodni nem csak egyetlen szövegen belül szükséges. Az iskolán kívül számtalan formában zúdulnak ránk információk, érdekességek, amelyek gyarapítják tudásunkat, ismereteinket. Ezekben is tájékozódnunk kell. Sorolj fel az információszerzésre, tájékozódásra alkalmas eszközöket, amelyek segítségével új ismeretekre tehet szert az ember!
25
Tájékozódás a könyvtárban Minden iskolában van könyvtár. Mesélj a tiétekről, hogyan néz ki, milyen könyvek találhatók benne, hogyan lehet onnan könyvet kölcsönözni! Hogyan néz ki egy községi illetve városi könyvtár? Hogyan lehet onnan könyvet kölcsönözni, egy bizonyos könyvet kikeresni? Szerinted régen miért hoztak létre könyvtárakat? Mire jók a könyvtárak? A könyvtárakban az ún. szabadpolcokon találhatjuk a könyvek és folyóiratok egy részét, amelyek mindenki számára hozzáférhetők. A nagyobb könyvtárakban nem fér el minden könyv a polcokon, ezért azok többségét a raktárban őrzik. Ezekről a könyvekről a katalógusból szerezhetünk tudomást. A katalógusban minden könyvről találunk egy katalóguscédulát, amelyen a legfontosabb adatok olvashatók a könyvről. Ezek a katalóguscédulák (vagy a téma vagy a szerzők szerint) ábécé sorrendben sorakoznak. Ha olyan könyvre van szükséged, amelyiket a raktárban tárolnak, akkor egy kérőlapot kell kitöltened, amely alapján a könyvtárosok kikeresek számodra a kívánt könyvet. A könyvtárak többségében már számítógépes rendszer is segít a keresett könyv megtalálásában. Manapság az emberek gyakrabban látogatnak el egy elektronikus könyvtárba, mivel gyorsabb és otthonról is elérhető. Nézzük meg az egyik legnagyobb ilyen könyvtárat, amely az Országos Széchényi Könyvtár interneten elérhető formája. Ennek régi elérhetősége a www.mek.iif.hu volt. Ez még mindig megnyitható, azonban tovább fog bennünket irányítani az új honlapra, amely a www.mek.oszk.hu. A másik hatalmas ismeretanyagot felölelő elektronikus könyvtár a Magyar Virtuális Enciklopédia, amely a www.enc.hu címsor beírásával lesz elérhető, s a kezdő oldala itt látható. Ezen a weboldalon kétféleképpen kereshetünk. 1.) Az ábécé egyik betűjére kattintunk, és a megnyíló fogalomsorból keressük ki, amire szükségünk van. 2.) A „Keress!” szó feletti keretbe beírjuk a keresett fogalmat, szót, és így kapjuk meg a szükséges információt. 26
Beszédkészség Amit megtanultunk, azt el is kell tudnunk mondani. Elmondani egy dolgot sokféleképpen lehet. Amire törekednünk kell, hogy az elmondott szövegünk érthető legyen, ne tűnjön bonyolultnak, logikátlannak. Még baráti társaságban sem beszélhetünk összevissza, hiszen ha nem értik meg mondanivalónkat, akkor csak értetlenül fognak ránk nézni. Bizonyára hallottad már a következő mondásokat, amely két ellentétes jellemvonást mutat be. „Néma gyereknek anyja se érti a szavát.” „Lyukat beszél a hasába.” Szerinted mit jelentenek a fenti idézetekben olvasható mondások? Fejtsd ki pár mondatban! Beszédkészségünk nagyban függ a szókincsünktől, ami évről évre állandóan gyarapszik. Mi által gyarapodhat az ember szókincse? Az olvasás vagy a TV-nézés által gyarapszik jobban a szókincs? Választásodat indokold meg röviden! A beszédkészség önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valaki közkedvelt, sokak által elfogadott ember lehessen. Nem mindegy, hogyan szólalunk meg. A nyelvi viselkedést is meg kell tanulni. Nézzünk két ellentétes példát erre a nyelvi viselkedésre, amely különösebb magyarázat nélkül is bemutatja az illető szereplőt. Első helyzet Az autóbuszban egy fiú ülve utazik. Amikor észreveszi, hogy egy idősebb hölgy szállt fel a buszra, szó nélkül feláll, otthagyja a helyét, és hátat fordít neki. Második helyzet Az autóbuszban egy fiú ülve utazik. Amikor észreveszi, hogy egy idősebb hölgy szállt fel a buszra, feláll, mosolyogva ránéz a nénire, és így szól: - Tessék helyet foglalni! - Köszönöm szépen – hangzik a válasz. Fogalmazd meg röviden, hogy mi a két helyzet közti különbség! Milyen lehet a két ember hangulata az első, majd a második helyzetben? A fenti helyzet bármikor lejátszódhat akár veled is. Nem mindegy, mit gondolnak az emberről. Jó közérzettel sokkal többre leszünk képesek aznap, mintha mogorván kezdenénk bele napi teendőinkbe.
27
