2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Az állampolgárokra - azaz azon állampolgárokra, akik nem ügyfelei a Hivatalunknak - vonatkozó omnibuszos kutatás lefolytatására a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézetet bízta meg a Hivatal. Az omnibusz típusú adatfelvétel költséghatékonysági elveket szem előtt tartva tűnt indokoltnak, hiszen az omnibusz vizsgálatok általában 1000-1200 fős, felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, személyes lekérdezéssel készülnek, amely már megbízhatónak tekinthető statisztikai eredményekkel szolgálhat. A kutatási kérdőív alapvetően két különböző aspektust figyelembe véve épült fel. Egyrészt vizsgálta a Hivatal igazságügyben betöltött szerepével kapcsolatos lakossági elvárásokat, másrészt rákérdezett a Hivatal különböző tevékenységeinek ismertségére, azok megítélésével kapcsolatos véleményekre. Az adatfelvételre 2007 decemberében és 2008 januárjában került sor az interjúalanyok háztartásaiban. A felmérés keretében összesen 1.207 országszerte véletlenszerűen kiválasztott 18 évnél idősebb választópolgár válaszolt a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. A kutatásban részt vevő állampolgároknak a kérdések megválaszolását követően 1200 db, a Hivatal tevékenységeit részletesen ismertető szóróanyag is kiosztásra került. A kutatásban felhasznált kérdőív 24 kérdést tartalmazott, amelyek elsősorban arra irányultak, hogy milyen ismereteik vannak az állampolgároknak a Hivatalról, illetve a Hivatal által ellátott feladatokról, mit gondolnak ezen feladatok fontosságáról, találkoztak-e már a Hivatalról szóló tájékoztatásokkal, szórólapokkal. 2.1. Vizsgálati eredmények összefoglalása 2.1.1. A Hivatal ismertsége A megkérdezettek 45 %-a válaszolta azt, hogy hallott már az Igazságügyi Hivatalról, 52%-uk nemmel felelt és 3%-uk nem válaszolt a kérdésre.
A Hivatal ismertsége
3% 45%
52%
ismeri nem ismeri nem válaszolt
Az iskolázottabbak az átlagosnál nagyobb valószínűséggel hallottak róla, mint a kevésbé iskolázottak. Míg a diplomások 59 %-a, addig a képesítés nélküli, szakképzetlen megkérdezettek 36%-a felelt igennel a „Hallott-e már Ön az Igazságügyi Hivatalról” kérdésre. „Hallott-e már Ön az Igazságügyi Hivatalról?” igen
nt.,nv.
45
ÖSSZES MEGKÉRDEZETT
nem
52
3
ISKOLÁZOTTSÁG
36
szakképzetlen
szakképzett
61
3
érettségizett
10%
20%
30%
38
3
59 0%
46
3
51
diplomás
54
2
44
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Az iskolázottságon kívül életkor és lakóhely szerint is vannak különbségek a Hivatal nevének ismertségében. A 18-29 évesek körében átlagosan 50%-uk, míg a 60 évnél idősebbek körében átlagosan 32%-uk ismerte a Hivatal nevét. A Hivatal nevét a dél-dunántúli régióban érzik a legtöbben ismerősnek (56%) és a közép-magyarországi, illetve az észak-magyarországi régiókban a legkevesebben (40-40%). A többi régió átlagai nem térnek el a fő átlagtól (45%). 2.1.2. A Hivatal tevékenységeinek ismertsége A vizsgálati kérdőív rákérdezett arra is, hogy ismerik-e a megkérdezettek a Hivatal különböző tevékenységeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 28%-a nem hallott még a Hivatal egyetlen egy tevékenységről sem, és 13%-uk hallott mindegyikről legalább „fél füllel”. A Hivatal által ellátott tevékenységekkel kapcsolatban jól tájékozottnak a 18 évnél idősebb magyar állampolgárok 10%-a tekinthető.
A legtöbben a pártfogói felügyeletet (a megkérdezettek 53%-a) és a Nép ügyvédjeként ismert jogi segítségnyújtást (a megkérdezettek 46%-a), valamint az áldozatsegítést (a megkérdezettek 46%-a) ismerték, míg a legkevesebben a Hivatal legfiatalabbnak tekinthető szolgáltatásait; azaz a mediációt (a megkérdezettek 26%-a) és a lobbihatósági, lobbi nyilvántartási tevékenységet (a megkérdezettek 20%-a). „Hallott-e már Ön az Igazságügyi Hivatal következő tevékenységeiről?” igen, ismeri
pártfogó felügyelői tevékenység
14
Nép Ügyvédje szolgálat jogi segítségnyújtás
9
kárpótlási, kárrendezési tevékenység
8
pénzügyi segítség, kárenyhítés az áldozatoknak
7
mediációs eljárás
6
3
0%
nem hallott még róla
47
39
35
11
áldozatsegítés: jogi tanácsadás és védelem áldozatoknak
lobbi hatósági tevékenység, lobbinyilvántartás vezetése
igen, de csak félfüllel
54
37
54
34
58
32
61
20
74
17
80
20%
40%
60%
80%
100%
Életkor szerint tekintve megállapítható, hogy a 60 évnél idősebbek ismerik a legkevésbé a Hivatal tevékenységeit.
•
Rámutattak az eredmények arra is, hogy az átlagosnál kisebb valószínűséggel ismerik a Hivatal tevékenységeit a legkisebb településen élők, a legalsó vagyoni, jövedelmi negyedbe tartozók és a kevésbé iskolázottak. •
Az Igazságügyi Hivatal tevékenységeinek ismeretét mérő skála átlagai társadalmi-demográfiai változók szerint (100 fokú skála)
életkor
100 fokú skála
18 - 29 év
24
30 – 44 év
24
45 – 59 év
26
60+ év
20
településtípus
100 fokú skála
Budapest
22
megyei jogú városok
27
kisebb városok
25
kistelepülés (5.000 fő alatt)
20
iskolázottság
100 fokú skála
szakképzetlen
16
szakképzett
22
érettségizett
27
diplomás
38
anyagi helyzet
100 fokú skála
alsó 25%
16
alsó közép
23
felső közép
25
felső 25%
30
Visszautalva a Hivatal ismertségével kapcsolatban kapott 45%-os ismertségi arányra, megállapítható, hogy jelentős eltérés található a Hivatal, illetve a tevékenységeinek ismertsége vonatkozásában kapott értékek között. A két különböző százalékarányt együttesen kell értékelni és értelmezni azzal, hogy valószínűsíthető egy olyan válaszadási tendencia, hogy a „hallott-e már” típusú általánosan megfogalmazott kérdésre az emberek hajlamosabbak igennel felelni. Az Igazságügyi Hivatal megnevezéssel 2006. január 1-jétől, azaz 2 éve működő Igazságügyi Hivatal esetében az előzetes elvárásokat meghaladónak tűnik a 45 százalékos ismertségi adat. Ez a viszonylag magasnak tűnő százalékarány azonban az ismertségen túlmenően jelezheti azt is, hogy azon állampolgárok számára is ismerősen cseng a Hivatal neve, akik pontosan nem ismerik a Hivatal szolgáltatásait.
2.1.3. Tájékozódás a Hivatal tevékenységeiről A legtöbb megkérdezett a televízióból és más médiából hallott a Hivatal tevékenységeiről. Ugyanakkor számottevően sokan említették a rokonokat, barátokat, ismerősöket is. Egyszeri említésként szerepeltek még a következők: munkahely, tanult róla, plakát, prospektusok, saját tapasztalat, személyes tájékozódás, iskola, kárpótlást kapott, Kossuth rádió, Hír TV, Juszt László műsora, olvasta, BKV járat oldalán látta a hirdetést, Fókusz, Házon kívül c. műsorból, Kék fény, könyvekből, M1-ből, Magyar Közlöny, Magyar Nemzet, Petőfi Népében olvasta, ügyvéd ismerőstől, vitafórumon. A 18 évnél idősebbek egyharmada válaszolt úgy, hogy találkozott már a Hivatalról szóló hírekkel, tájékoztatásokkal az újságokban, tévékben vagy reklámokban. A legtöbben azonban nem tudtak konkrét hírforrást megnevezni, a megnevezett források közül első helyen a televízió szerepel. „Pontosan milyen hírforrásokban találkozott Hivatallal kapcsolatos hírekkel, tájékoztatással?”
az
Igazságügyi
említések (fő) Tévé
107
Híradó
61
Újság
49
Rádió
28
Juszt László, A TV ügyvédje
16
MTV1
12
Hír TV
9
RTL Klub
9
Kossuth rádió
8
Internet
7
nép ügyvédje kapcsán
7
Hírműsorok
6
HVG
6
jogi segítségnyújtás kapcsán
6
Dunántúli Napló
5
Hírek
4
Kék fény
4
pártfogói tevékenység kapcsán
4
nem tudja, nem emlékszik
53
2.1.4. A Hivatal zöld számának, illetve szóróanyagainak az ismertsége A megkérdezettek 10%-a tudott a Hivatal ingyenesen hívható zöld számának létezéséről. Az iskolázottabbak ezt is jobban ismerték: míg a szakképzetlenek csupán 6 %-a, addig a diplomások 16 %-a tud annak működéséről. A megkérdezettek 11%-a találkozott már az Igazságügyi Hivatal tevékenységéről szóló plakáttal, szóróanyaggal vagy más tájékoztató anyaggal is. 2.1.5. A Hivatal szolgáltatásait igénybe vevők aránya A megkérdezettek 1%-a vette már igénybe a Hivatal valamely szolgáltatását. Ugyanakkor további 4%-uk ismer olyan embert, aki ügyfele volt már a Hivatalnak. A legtöbben a pártfogói felügyeletet és a jogi segítségnyújtást említették igénybe vett szolgáltatásként.
2.1.6. A Hivatal tevékenységeinek megítélése A vizsgálat során a kérdezőbiztosok – a Hivatal által összeállított anyag alapján röviden tájékoztatták a megkérdezetteket a Hivatal tevékenységeiről, majd ezt követően arról kérdezték az állampolgárokat, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy az állam foglalkozzon ezekkel a tevékenységekkel. A megkérdezettek az áldozatsegítést és a jogi segítségnyújtást tartották a legfontosabb szolgáltatásnak, míg a lobbihatósági tevékenységet, illetve a mediációs eljárást a legkevésbé fontosnak. Valamennyi tevékenységet együtt tekintve a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a magyar állampolgárok fontosnak tartják a Hivatal által ellátott szolgáltató tevékenységek hozzáférhetőségét.
„Mennyire érzi Ön fontosnak azt, hogy az állam pénzt költsön ezekre a tevékenységekre?”
teljesen áldozatsegítés: jogi tanácsadás és védelem áldozatoknak
inkább igen
nt.; nv.
inkább nem
39
a Nép Ügyvédje szolgálat jogi segítségnyújtás
37
pénzügyi segítség, kárenyhítés az áldozatoknak
37
pártfogó felügyelői tevékenység
31
kárpótlási, kárrendezési tevékenység
30
mediációs eljárás
49
50
0%
2
48
34
16
2
20%
40%
22
8
13
60%
4
8
4
10
4
1
49
41
1 7
1
48
21
lobbi hatósági tevékenység, lobbinyilvántartás vezetése
egyáltalán nem
26
80%
5
13
5
15
8
11
100%
Társadalmi-demográfiai jellemzők alapján a településtípus és vagyoni helyzet szerint fedezhető fel különbség, azaz a kistelepülésen élők és a vagyonosabbak az átlagosnál nagyobb valószínűséggel ítélik fontosabbnak a Hivatal tevékenységét. A megkérdezettek 35%-a véli úgy, hogy a legfontosabb szolgáltatása a Hivatalnak a Nép ügyvédjeként ismertté vált jogi segítségnyújtás, a megkérdezettek 25%-a szerint a legfontosabb az áldozatoknak biztosított jogi tanácsadás és védelem, 15%-uk gondolja legfontosabbnak az áldozatok számára biztosított kárenyhítést. Melyik tevékenységet érzi a legfontosabbnak az Igazságügyi Hivatal tevékenységei közül?
áldozatsegítés kárenyhítés az áldozatoknak mediációs eljárás
25% 15% 3%
pártfogó felügyelet
8%
kárpótlás
6% 1%
"lobbi" 35%
7%
nem tudja
Nép Ügyvédje
2.1.7. A büntetőjogi mediáció megítélése A vizsgálat külön kérdéssel is kitért a büntetőjog 2007. január 1-jétől bevezetésre került új jogintézményének, a büntetőjogi mediációnak a megítélésére. A megkérdezettek 51%-a helyesnek tartja, hogy egyes kevésbé súlyos bűncselekmények esetében nem a bíróság hoz ítéletet, hanem a bűncselekmény elkövetője és az áldozat mediációs eljárás során próbálják rendezni a bűncselekmény következtében kialakult konfliktust. A megkérdezettek 12%-a nem tudott válaszolni a kérdésre, 37%-uk viszont ellenzi a mediációt. •
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a mediáció megítélését befolyásolja az emberek korábbi bírósági peres tapasztalata is. Azok körében, akiknek már volt valamilyen peres ügye 62 % érzi helyesnek a büntetőjogi mediáció alkalmazást, és csak 29%-uk ellenzi. Azok körében viszont, akik még sohasem jártak bíróságon 48% helyesli, míg 39% ellenzi azt. Megállapítható tehát, hogy a korábban bírósági eljárásban részt vettek körében magasabb a bírósági eljárás helyetti mediációs eljárás támogatottsága.
•
Az életkor, az iskolázottság, illetve a vagyoni, jövedelmi helyezet, illetve a nem is befolyásolja a mediációval kapcsolatos állampolgári véleményeket.
•
A vagyoni jövedelmi szint vonatkozásában megállapítható, hogy a felső negyedbe tartozók támogatják a legnagyobb arányban (61%) a közvetítői eljárást, míg és az alsó negyedbe tartozók a legkisebb arányban (43%).
•
A diplomások 60%-a, az érettségizettek 53%-a, a szakképzettek 54%-a és a szakképzetlenek 43%-a helyesli a közvetítői eljárás alkalmazását.
•
A 60 év felettiek körében a legkisebb (42%) a mediációt helyeslők aránya, míg a 45-59 év közöttiek (57%), illetve a 18-29 év közöttiek (55%) esetében a legmagasabb.
•
A megkérdezett férfiak 56 százalékával szemben a nők 47 %-a helyesli a mediáció alkalmazását.
„Helyesnek tartja-e, hogy egyes kevésbé súlyos bűncselekmények esetében nem a bíróság hoz ítéletet, hanem a bűncselekmény elkövetője és az áldozat úgynevezett mediációs (közvetítői) eljárás során próbálják rendezni a kialakult konfliktust?” igen
nem volt peres ügye
48
volt peres ügye
nt/nv
nem
13
62
0%
20%
39
9
40%
60%
29
80%
100%
2.1.8. Az alternatív büntetésekről alkotott vélemények A megkérdezettek 69%-a egyetértett azzal, hogy a kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetőit nem kellene börtönbe zárni, hanem inkább közérdekű munkára vagy más alternatív büntetésre kellene ítélni őket. A megkérdezett állampolgárok 24%-a azonban nem értett egyet ezzel, illetve 7 %-uk nem tudott válaszolni. Az alternatív büntetéssel kapcsolatos vélemény alakulását befolyásolta a megkérdezettek vagyoni, jövedelmei helyzete, a lakóhelye, illetve az is, hogy álltak-e már korábban vádlottként bíróság előtt. •
A magasabb jövedelmi csoportba tartozók nagyobb támogatják az alternatív büntetések alkalmazását.
•
A kistelepülésen élők 72%-a, a nagyvárosban élők 71%-a, a kisebb városban élők 69%-a, addig a budapestiek 63%-a ért egyet az alternatív büntetések alkalmazásával.
arányban
2.1.9. Állampolgárok részvétele peres eljárásokban Rákérdezett a vizsgálat az állampolgárok korábbi peres tapasztalataira is, azaz, hogy alperesként, felperesként, tanúként, vádlottként, vagy más minőségben vettek-e már részt peres eljárásban, illetve volt-e korábban polgári vagy büntető peres ügyük, továbbá igénybe vettek-e az eljárás során jogi képviselőt. A megkérdezettek 76%-a válaszolt úgy, hogy eddig semmilyen peres eljárásban nem vettek részt. Polgári perben a megkérdezettek 18%-a, büntetőperben a megkérdezettek 3%-a, míg mindkettőben a megkérdezettek 1%-a vett részt. A megkérdezettek 6%-a vett részt felperesként peres eljárásban. A vizsgálati eredmények szerint az iskolai végzettség jelentős mértékben befolyásolja a perindítás valószínűségét. A diplomások 12%-a, az érettségizettek 7%-a, a szakképzettek 5%-a és a szakképzetlenek 4%-a indított peres eljárást felperesként. A peres ügyekben részt vevők 43%-a jogi képviselő nélkül járt el, 45%-uknak azonban legalább egy alkalommal volt saját fizetett jogi képviselője, 14%uknak pedig hivatalból kirendelt jogi képviselője. A megkérdezettek 7%-a azt nyilatkozta, volt már olyan ügye, ahol komolyan felvetődött a peres eljárás lehetősége, de végül mégsem került erre sor. A perről lemondók 28%-a pénz és/vagy információ hiánnyal, illetve azzal indokolta a per elmaradást, hogy nem bízott a sikerben.
2.1.10. Jogi tanácskérés A megkérdezettek 61%-a fordulna fizetett ügyvédhez, ha valamilyen peres ügye lenne, 54%-uk ismerős jogászhoz, 30%-uk családtaghoz, baráthoz, nem jogász ismerőshöz, 27%-uk a Nép Ügyvédje Szolgálathoz, 7%-uk önkormányzati képviselőhöz, 4%-uk parlamenti képviselőhöz. Legtöbben fizetett ügyvédhez, illetőleg ismerős jogászhoz fordulnának. Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett állampolgárok a professzionális jogi segítség kategóriában legvalószínűbben fizetett ügyvédhez, vagy ismerős jogászhoz fordulnának. 2.2. Összegzés, tapasztalatok A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a Hivatal valamennyi tevékenysége teljes körben a lakosság egytizede körében ismert. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években a Hivatal tevékenységi körében fokozatos bővülés, feladatnövekedés valósult meg, nem meglepő, hogy a
legnagyobb arányú a Hivatal legrégebbi tevékenységeinek, azaz a pártfogó felügyeletnek és a jogi segítségnyújtásnak az ismertsége. Figyelemre méltó, hogy a három éve működő áldozatsegítés ismertsége is szinte eléri a jogi segítségnyújtás ismertségét. A kutatási eredmények alapján a Hivatal kommunikációs stratégiájában kiemelt figyelmet kell fordítani azon csoportokra, amelyek körében kisebb valószínűségű volt az ismertség, így tehát a 60 évnél idősebb korosztály, a kisebb településen élők, a legalsó vagyoni jövedelmi negyedbe tartozók és a kevéssé iskolázottak tájékoztatására. Figyelemmel arra is, hogy ezen csoportok általában is információhiánnyal jellemezhetőek, fontos az őket elérő állami, önkormányzati intézményrendszer, illetve civil segítők folyamatos tájékoztatása, ezen intézményekkel való jó együttműködés folyamatos fenntartása. A budapesti lakosok tájékozottsága is alulmarad a kisebb városok, illetve a megyei jogú városok lakói körében mért adatoktól, így erre is fokozottabb figyelmet érdemes fordítani a Hivatalnak. A leghatékonyabb tájékoztatási csatorna a televízió, a rádió és az újság, így fokozottan kell törekednünk ezen fórumokon való megjelenés gyakoriságára, rendszerességére. Az országos körben is ismert médiacsatornákon kívül fontosnak tartjuk a helyi, területi műsorokban, médiumokban való megjelenést is. Kiemelendő, hogy meglepően magasnak mutatkozott azon megkérdezettek száma is, akik rokonokon, ismerősökön keresztül jutottak a Hivatallal kapcsolatos információkhoz. Ez jelezheti azt a tendenciát, hogy a lakosság körében fokozatosan érzékelhetővé válik a Hivatalunk tevékenységeinek alapvetően szolgáltató jellege. Sikeresnek tekinthetők a Hivatal szóróanyagainak, illetve az IRM-mel közösen működtetett zöld számának megismertetésére tett lépések is, hiszen a megkérdezettek 10%-a tudott a zöld számról, illetve 11%-uk találkozott már plakáttal, illetve egyéb tájékoztató anyaggal. Az állampolgári elvárások, a lakossági attitűdök, illetve a tapasztalatok feltérképezése és alakulásának hosszú távon történő figyelemmel kísérése hasznos információkkal szolgálhat a Hivatal kommunikációs stratégiájának hatékonyságáról, illetve a szükséges további fejlesztések irányáról, hangsúlyairól.
