2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÉS AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁG BEMUTATÁSA

Mezıberény Város Környezetvédelmi programja 2006

2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÉS AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁG BEMUTATÁSA

2.1. Épített környezet Mezıberény az épített környezete védelmérıl a 25/2003.(XII.22.) MÖK számú rendeletben az épített örökség helyi értékeinek védelmével összefüggı szabályokról és önkormányzati támogatásról gondoskodik. A mőemléki védelem alatt álló épületek, ingatlanok, melyekre a kulturális örökségvédelmérıl szóló 2001. LXIV. törvény idevonatkozó rendelkezéseit kell betartani. A település területén országos védelem alatt álló épített örökségek (mőemlékek): -

Luther Márton tér hrsz.: 2428 Szlovák Evangélikus Templom (8. sz. kép) Kossuth tér 10. sz. alatti Német Evangélikus Templom (9. sz. kép) Kálvin tér hrsz.: 915 Református Templom (10. sz. kép) Fıút 1-3. sz. alatti Helytörténeti Győjtemény (a volt Wenckheim-Fejérvári kastély) (11. sz. kép) Külterület: hrsz.: 0228, 0229 Bodoki Károly Vízügyi Múzeum gépészeti berendezése

8. sz. kép

9. sz. kép

10. sz. kép

11. sz. kép Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

31


Mőemléki védettségre javasolt épületek: -

Kossuth tér 6. sz. alatti Német Evangélikus Parókia

-

Kossuth tér 1. sz. alatti Városháza (12. sz. kép)

-

Madarász utca 21. sz. alatti Elıtornácos oromfalas szlovák lakóház (13. sz. kép)

-

Deák Ferenc utca 2. sz. alatti lakóház

-

Deák Ferenc utca 79. sz. alatti népi klasszicista lakóépület

12. sz. kép

13. sz. kép

A települési önkormányzat a jóváhagyott rendezési terve alapján a helyi településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti és régészeti értékek megóvása érdekében az alábbiak helyi védelmet rendelte el: Védett helyi mővi értékek: Egyházi épületek: - Fı út 25. sz. alatti Katolikus Templom (14. sz. kép) - Thököly utca 2. sz. alatti Hegedős-kápolna - Kossuth tér 6. sz. alatti I. Kerületi Német Egyház Parókia épülete

14. sz. kép

Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

32


Középületek: -

Kossuth tér 1. sz. alatti Városháza Kossuth tér 11. Berény Szálló (15. sz. kép) Petıfi Sándor út 17-19. sz. alatti Orlai Petrics Soma Általános Iskola Fı út 14. sz. alatti Ipartestület Fı út 4. sz. alatti Városi Könyvtár Petıfi Sándor út 12. sz. alatti Rendırség épülete Petıfi Sándor út 14. sz. alatti Petıfi Sándor Gimnázium Kollégium régi Petıfi Sándor út 27. sz. alatti Családsegítı és gyermekjóléti Szolgálat Széchenyi utca 1. sz. alatti Orvosi centrum Luther Márton utca 3. sz. alatti Berényi Süti FOOD Kft. Épülete Vasút utca 42. sz. alatti Vasútállomás épülete (16. sz. kép)

15. sz. kép

16. sz. kép

Lakóházak: - Árpád utca 5. sz. alatti lakóház - Luther Márton utca 10. sz. alatti lakóház - Deák Ferenc utca 79. sz. alatti Népi klasszicista lakóépület - Deák Ferenc utca 2. sz. alatti lakóház - Fı út 10. sz. alatti lakóház - Fı út 16. sz. alatti lakóház - Gyomai út 8. sz. alatti lakóház - Gyomai út 12. sz. alatti lakóház - Hunyadi utca 1. sz. alatti lakóház - Hunyadi utca 18. sz. alatti Elıtornácos szlovák lakóház - Madarász utca 63. sz. alatti Ulicskás ház - Madarász utca 90. sz. alatti Ulicskás ház - Petıfi Sándor út 8. sz. alatti Német nagygazda ház, szárazbejárós - Petıfi Sándor út 24. sz. alatti lakóház - Petıfi Sándor út 29. sz. alatti lakóház - Petıfi Sándor út 28. sz. alatti lakóház - Petıfi Sándor út 30. sz. alatti lakóház - Petıfi Sándor út 31. sz. alatti lakóház - Petıfi Sándor út 48. sz. alatti lakóház - Puskin utca 3. sz. alatti lakóház - Puskin utca 12. sz. alatti lakóház


33


-

Puskin utca 17. sz. alatti lakóház Puskin utca 22. sz. alatti lakóház Zrínyi sugárút 43. sz. alatti lakóház Petıfi homlokzatdísszel

Ipari Épületek: -

Csabai út 60/a. sz. alatti Bacsó-féle malom Vasút utca 38. sz. alatti Kiss-féle malom

17. sz. kép.: a Békési út és a Hajnal utca folytatásán lévı malom épülete

Egyéb épületek: -

Luther Márton utca 10. sz. alatti Magtár Luther tér 3. sz. alatti II. Kerületi Egyház magtár épülete

A város kultúrtörténeti emlékeit gazdagító emlékmővek, emléktáblák, szobrok, kopjafás emlékhelyek és emlékoszlopok felsorolását - a 2003-ban elkészített Kulturális Koncepció alapján - a 4. sz. melléklet tartalmazza.


34


2.2. Szennyvízkezelés és csatornázottság A város belterülete szennyvíz-elvezetés szempontjából 13 öblözetre van osztva. Az elmúlt években lezajlott fejlesztések eredményeképpen a város területének mintegy 80 %-a van ellátva szennyvízcsatorna hálózattal. A bekötési arány 2005 évben elérte a 73 %-ot. A szennyvíztisztító telep biológiai rendszerő, kapacitása 1850 m3/nap, amely hosszútávra biztosítja a városban keletkezett szennyvizek tisztítását. A városban keletkezett szennyvíz mennyiségének kimutatása: (a szennyvíz mennyiségi adatok 0,36 m3/nap / lakás számolva) A 6. sz. táblázat a város szennyvízelvezetési állapotát szemlélteti. 6. sz. táblázat Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Öblözet száma 1. 2. 3. 4. 5/a 5/b 6. 7. 8. 9. 10/a 10/b 11. 12. 13. 14. Összesen:

Lakos szám [fı] 2101 396 667 851 643 143 728 930 1733 776 1012 402 361 168 280 79 11270

Teljes lakásszám [db] 851 150 252 621 343 54 275 351 692 293 282 154 137 64 62 35 4616

Szennyvíz Bekötött lakások mennyiség száma 306,36 537 54 98 90,72 186 223,56 514 123,48 325 19,44 0 99 266 126,36 318 249,12 649 105,48 276 101,52 258 55,44 0 49,32 0 23,04 0 22,32 0 12,6 0 1661,76 3427

Az öblözetek lehatárolását utcai bontásban az alábbi felsorolás, a szennyvíz csatornahálózat helyszínrajzát az 5. sz. melléklet tartalmazza: 1. sz. öblözet: Szénáskert utca a Belencéresi utcáig, Kereki utca, Báthori utca a Belenczéresi utcáig, Táncsics utca, Bajcsy-Zsilinszki u., Vésztıi u. Laposikert u., Tessedik tér, tessedik u., Kunhalom u., Röntgen u., Hajnal u., Sport u., Szent-István u., Liget u., Kastély köz, Kölcsey u., Hısök útja, Békési u, Fı u., Kossuth tér, Fortuna tér, Gyıri J. u., Puskin u., Széchenyi u., Orlai u., Eötvös u., Gyomai u., Hunyadi u., Zámenhof u., Madách u. 2. sz. öblözet: Gyomai u., Madarász u., Jókai u., Luther u., Rákóczi sugárút, Edison u., Deák F. u., Árpád u., Munkácsy u., Csendes köz, 3. sz. öblözet: Oltványkert utca, Szántó Kovács János u., Guttenberg u., Mónus Illés u., 4. sz. öblözet: Árpád u., Puskin u., Nyúl u., Vadász u., Vasút u., Petıfi u., Gyóni G. u., Zsák u., Tavasz u., Hajnal u., Ady E. u., József Attila u., Budai Nagy A. u., Kereszt u., Áchim u., Békési u., Belentai u., Kálvin tér Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

35


5/a. sz. öblözet: Csabai u., Vásártér u., Sas köz, Sas u., Óvoda köz, Belentai u., Arany J. u., Katona J., Frey Á. u., Nyírfa u., Olajfa u., Szegfő u., Zrínyi u., Deák u., Kálvin u., Az E., József Attila u., Gyóni G. u., Vasút u., Rövid u. 5/b öblözet: Zöldfa u., Fürjes u., Szivárvány u. 6. sz. öblözet: Mónus Illés u., Mátyás király u., Szabó Á. u., Rákóczi sugárút, Deák F. u., Vasút u., Madách u. 7. sz. öblözet: Korona u., Glilei u., Vésztıi u., Bajcsy-Zsilinszki u., Belenczéresi u., Martinovics u., Táncsics u., Báthory u., Szénáskert u., Kereki u., Luther tér, Könyök u. 8. sz. öblözet: Erkel u., Vörösmarty u., Várkonyi u., Thököly u., Kinizsi u., Zrínyi sugárút, Jókai u., Jeszenszky u., Madarász u., Hunyadi u. Kismester u., Nagymester u., Kodály Z. u., Szív u. 9. sz. öblözet: Galilei u., Pipa u., Madár u., Vésztıi u., Bajcsy-Zsilinszki u., Martinovics u.. Táncsics u. Báthory u., Szénáskert u. 10/a. sz öblözet: Kérhalom u., Malom u., Nyárfa u., Szent János u., Köröstarcsai u., Dózsa Gy. u., Tulipán u., Bonyhai u., Bartók u., Hársfa u. 10/b öblözet: Újtelep u., Tulipán u., Szent János u., Rózsa F. u., Gárdonyi G. u., Nádas u. 11. sz öblözet: Gyár u., 12. sz. öblözet: Szarvasi út 13. sz. öblözet: Gyomai út A keletkezett szennyvizek minısége, összetétele: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szennyvíztisztító telepre érkezı szippantott és kommunális szennyvizek vonatkozó vizsgálatok szerint a szennyvizek átlagos minısége az alábbi. Szippantott szennyvíz: KOIkr = 8.500 g/m3 5.200 g/m3 BOI5 = CCl4 = 60 g/m3


36


ammónia-ammónium = lebegıanyag tartalom = összes oldott anyag = pH

Kommunális szennyvíz: KOIkr = BOI5 = CCl4 = ammónia-ammónium = lebegıanyag tartalom = összes oldott anyag = összes foszfor ANA detergens

150 g/m3 700 g/m3 2.000 g/m3 6 – 8 között

1.000 g/m3 615 g/m3 30 g/m3 75 g/m3 400 g/m3 1.000 g/m3 15 g/m3 5 g/m3

Ahol: • • • •

BOI= bilógiai oxigénigény: a vízben, szennyvízben lévı szerves anyagok mikroorganizmusok általi aerob oxidációhoz 5 nap alatt szükséges oxigén mennyisége mg/dm3-ben. KOI= kémiai oxigénigény: a vízben, szennyvízben lévı szerves anyagok kémiai oxidációjához szükséges oxigén mennyisége mg/dm3-ben. pH= a víz hidrogénion- koncentrációjának tízes alapú logaritmusa negatív elıjellel. CCl4= szén-tetraklorid: vegyület.

Tisztított elvezetett szennyvíz mennyisége: 243.665 m3/év. A keletkezı szennyvíz megoszlása: lakosság közület önkormányzati intézmények ipar

70 % 1% 18 % 11 %

170.565 m3/év 2.437 m3/év 43.860 m3/év 26.803 m3/év.

A települési folyékony kommunális hulladék (szippantott szennyvíz) fogadása, tisztítása szintén a szennyvíztisztító telepen történik. A fogadott szippantott szennyvíz mennyisége 2000-ben 9.722 m3 volt. A tisztított szennyvíz befogadója a Szettyényesi csatorna. Újabb szennyvízcsatornák építésével, lakossági rákötöttség emelkedésével hosszú távon a szippantott szennyvíz mennyiségének csökkenése várható. Szennyvíziszapok elhelyezése, hasznosítása:

A szennyvíziszap elhelyezésére jelenleg egyetlen lehetıség van: a Békéscsabai Hulladékkezelı Mőben történı elhelyezés. Ez igen költséges módja a szennyvíziszap elhelyezésének. A Hulladékkezelı Mő kb.: 6-7.000,- Ft/t egységáron (+szállítási költség) fogadja az iszapot. A keletkezı szennyvíziszap mennyisége kb.: 200-250 m3/év.


37


A keletkezı sőrített szennyvíziszap jelenleg kb. 28 m3, a 150 m védıtávolság biztosítása érdekében zárt épületben történik a kiszőrt rácsszemét, a leválasztott homok, és a víztelenített iszap konténerekbe győjtése, majd a konténerek elszállításra kerülnek a TAPPE Kft. kezelésében lévı hulladék feldolgozó, hulladékkezelı telepre. A telep engedélye 2006. december 31-én lejár, így az egyéb hulladékkal együtt a szennyvíziszapot is a továbbiakban a Békéscsabai Regionális Hulladékgyőjtıbe szállítja a TAPPE Kft. Az iszap minısége minden összetevıje szempontjából kielégíti a mezıgazdasági területen történı elhelyezés elıírásait. A mezıgazdaságban való hasznosítás egyetlen akadály, hogy jelenleg nincs tudomásunk olyan földterületrıl, ahol az elhelyezés megvalósítható.

2.3. Hulladékgazdálkodás Mezıberény város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási szolgáltatási feladatokat a Tappe Szállítási és Feldolgozó Kft. látja el és üzemelteti a szilárd települési hulladéklerakót. A telepen végzett tevékenység: kommunális szilárd hulladékok lerakással történı ártalmatlanítása, a szelektíven győjtött hulladékok átmeneti tárolása, a telepre beszállított kommunális hulladékból kigyőjtött veszélyes hulladékok átmeneti tárolása. Kiegészítı tevékenységként mezıgazdasági hígtrágya és szeszfızdei hulladék elhelyezés, állati tetemek győjtése, átmeneti tárolása történik A hulladéklerakó Mezıberény város központjától DK-i irányban 1,4 km-re, a város belterületi határától 600 m-re található. A lerakó Ny-i szélét a városi körtöltés határolja. A hulladéklerakó telep területe 83.889 m2. A jelenlegi depónia terület 18.000 m2. A területen az 1960-as évektıl végeznek hulladéklerakással kapcsolatos tevékenységet. A terület a betöltés elıtt mezıgazdasági mőveléső gyep volt. A lerakó Mezıberény, Tarhos, Csárdaszállás, Méhkerék, Újszalonta, Dévaványa, Zsadány, Mezıgyán-Naggyanté, Ecsegfalva, Kertéssziget, Körösújfalu, Füzesgyarmat, Kamut, Körösladány települések kommunális hulladékai, illetve a településeken tevékenykedı üzemek, intézmények és szolgáltatóknál képzıdı kommunális hulladékok kerülnek elhelyezésre. A településeken a kommunális szilárd hulladék győjtése pormentes kukás és félpormentes konténeres hulladékgyőjtı jármővekkel történik. A közterületeken képzıdı zöldhulladékok győjtése és szállítása tehergépjármővekkel, az építési és bontási hulladékok konténeres, és platós kiszállítással történik A szemmételep nem rendelkezik hídmérleggel, a depónián elhelyezett hulladék mennyisége a szállító jármővek térfogata alapján lett regisztrálva. A betöltött hulladékmennyisége a környezetvédelmi felülvizsgálat során geodéziai méréssel lett meghatározva. A lerakott hulladékmennyiség: 68. 133 m3 (tömörített), 68.600 tonna. A hulladék átlagos magassága: 3,105 méter. A 2002 évben lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége 25013,2 t volt.


38


A beszállított hulladékok reprezentatív mintáiból végzett hulladékanalízis alapján a hulladékfrakciók tömegszázalék aránya a május és augusztus hónapban az alábbiak:

•

Május havi hulladék összetétel

7. sz. táblázat Hulladék frakció

Tömegszázalék

Szerves anyag

33,2

Papír

20,5

Mőanyag

15,8

Üveg

5,7

Fém

4,2

Textil

3,5

Építési törmelék

5,3

Inert

11,8

Összesen

100,0

•

Augusztus havi hulladék összetétel

8. sz. táblázat Hulladék frakció Tömegszázalék Szerves anyag 38,1 Papír 14,3 Mőanyag 18,4 Üveg 5,0 Fém 2,5 Textil 3,2 Építési törmelék 6,3 Inert 12,2 Összesen 100,0 Az inert hulladék között lehetnek veszélyes hulladékok is


39


A településen képzıdı hulladékok típus szerinti megoszlását a 9. sz. táblázat szemlélteti. 9. sz. táblázat Hulladék

Mennyiség (t/év)

Települési szilárd hulladékok

5800

Települési folyékony hulladékok

4041

Kommunális szennyvíziszap

25,2

Építési, bontási és egyéb inert hulladékok

118

Mezıgazdasági

és

élelmiszeripari

nem

15029

veszélyeshulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes

0

hulladékok Összesen

25013,2

Szelektív hulladékgyőjtés A településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés. A 6 db győjtı sziget három frakció győjtésére alkalmas (papír, mőanyag, üveg), a kihelyezett edényzet zárt, megfelelı bedobó nyílással és feliratokkal ellátott. − − − −

Mőanyag Papír Színes üveg Fehér üveg

2 m3 1 m3 1 m3 1 m3

A szelektíven győjtött hulladékok elszállítását speciális győjtı jármővel végzi a szolgáltató. A győjtıszigetek száma még nem megfelelı mennyiségő. A győjtési rendszer bıvítésének (hulladékgyőjtı szigetek, hulladék udvar, speciális edényzetek) pénzügyi forrásait pályázat útján teremhetik elı. A hulladéklerakó telepen kialakított hulladékválogató épület még nem teljesen alkalmas a hulladékok fogadására és kezelésére. Jelenleg csak átmeneti tárolás történik benne. A válogató épület belsı térburkolatát ki kell alakítani, illetve a hulladékok kezelésének mőszaki berendezéseit be kell állítani (válogató, bálázó). Állati hulladékok átmeneti győjtése Az átmeneti tároló, győjtıhely egy oldalon lezárt, fedett szín, szilárd térburkolattal. A hulladéktároló edényzetek biztosítottak. A tároló megközelítı útvonala nem megfelelı. Az elszállítás az ártalmatlanító helyre rendszeres (heti két alkalommal). Az elszállítást az ATEV Rt. végzi, 2002-ben 75 t állati tetem került elszállításra. Az állati hulladéktároló és győjtıhely csak részben felel meg az elérhetı legjobb technológiának, technikának. Elıkészítés alatt van egy regionális állati hulladékgyőjtı telep kialakítása, amely megvalósításának elısegítésére a kistérség pályázatot nyújtott be.


40


A hulladéklerakó szigetelése A depónia szigetelés nélkül került kialakításra, nem épül meg a képzıdı csurgalékvizek és a képzıdı biogáz győjtési és ártalmatlanítási rendszere. A depóniára esı csapadékvíz elvezetése nem teljes körő. A hulladék rendezése és tömörítése biztosított az üzemelı HANOMAG kompaktorral (30 tonnás). A lerakott hulladékok napi takarása nem minden esetben megoldott, a rézsők folyamatos rekultivációja hiányos. A lerakás irányított rendezett módon történik. A hulladéklerakó aljzatszigetelése nem felel meg a 2001- es évben hatályba lépett 22/2001. (X. 10..) KöM rendelet elıírásainak. Ennek megfelelıen a hulladéklerakót a területi hulladékgazdálkodási tervben meghatározott idıpontig (2008. december 31.) lehet, ilyen mőszaki feltételek mellett üzemeltetni. A bezárást követıen a hulladéklerakó rekultivációját el kell végezni és meg kell oldani a rekultivált hulladéklerakó utógondozási munkáit is A hulladéklerakó hosszabb távú üzemeltetése csak akkor valósítható meg, ha eleget tesz a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott feltételeknek. A hulladéklerakó körül véderdı került kialakításra. A depónia töltési szakaszán hulladékfogó háló nem került telepítésre.

A korszerő hulladékgazdálkodási célok megvalósításának alapelvei a városban: A hulladékképzıdés megelızése, a keletkezı hulladékok veszélyességének csökkentése. A hulladékban lévı hasznosítható összetevık kigyőjtése a szelektív hulladékgyőjtéssel, és a kigyőjtött hulladékok újrahasznosítása. A hulladéklerakó 2010. december 31. utáni bezárása és rekultivációjának megvalósítása

A hulladékképzıdés megelızését és a képzıdı hulladékok veszélyességének csökkentését elsısorban a településen tevékenykedı intézmények, szolgáltatók és termelı üzemek feladata, az önkormányzat segíti annak sikeres megvalósítását A szelektív hulladékgyőjtés még nem felel meg az elérhetı legjobb technológiának, technikának, alapvetıen a komplex, teljes területet átfogó kiterjesztés hiánya miatt. A továbbiakban az önkormányzat szerepe a meghatározó. Tájékoztatni, felkészíteni, megnyerni a lakosságot a szelektív hulladékgyőjtésben való aktív részvételre egy folyamatos és hatékony PR tevékenységgel lehet. A lakosság tájékoztatása érdekében a szolgáltatónál állandó ügyfélszolgálati ügyelet mőködik a lakosok hulladékgazdálkodási ügyeinek intézésére. Mivel a lerakó 2007. november 30-ig üzemeltethetı a jelenlegi mőszaki apparátussal, ezért az elvégzendı feladatok: 1. A lerakó rekultivációs tervének elkészítése 2006. december 31. 2. A rekultivációhoz szükséges pénzügyi források megteremtése. 2009. december 31. 3. A rekultiváció elvégzése 2010. december 31.


41


2.4. Területhasználat, zöldfelület gazdálkodás, településtisztaság 2.4.1. A város helyzete és szerepe Közigazgatási területe 11852 ha ebbıl - belterület: 667 ha 2584 m2 - külterület: 11184 ha 7416 m2 - lakóingatlanok száma: 4485 db Mezıberény egy olyan város, amely nem követni akarta az eseményeket, hanem igyekezett kialakítani saját jövıjének képét. A város képének alakításában nagy szerepe van a jelenlévı erıs lokálpatriotizmusnak, amely az itt letelepedıkre is azonnali hatással van. 1745 m2

a, Kossuth téri teljes terület:

2590 m2

b, Hısök úti játszótér teljes területe: - játszótér és a Hısök útja úttest közti füves területe:

225 m2

- játszótér és a Kölcsey utca úttest közti füves területe:

420 m2

- A Hısök útja és a Kölcsey utca úttest közti szakaszának 424 m2

az út és gyalogjárda közti füves területe:

3494 m2

- Hısök úti lakótelep belsı játszótér: Összesen:

7153 m2

c, Liget tér a Hısök útjától – Tőzoltószertár bejáratáig, 336 m2

járda- úttest közti füves terület: - Liget tér Liget elıtti oldalán a Hısök útjától a Kunhalom utcáig.

7336 m2

(teljes terület): - Liget tér Kunhalom utcától a Tessedik térig, az árok és az úttest közti füves terület:

1584 m2

- Kunhalom utca Óvoda melletti területe:

504 m2 1500 m2

- Kunhalom utca Liget kerítése melletti terület: Összesen:

11260 m2

d, Fı utca kerékpárúti oldala 205 m2

- Hısök útjától a Liget utcáig: - Liget utcától a Luther térig a virágágyás és az úttest közti

155 m2

füves terület: Összesen:


360 m2

42


e, Liget utca (buszmegálló) - Kölcsey utcától a Fı utcáig (páros oldalon):

1275 m2

- Buszmegálló a Fı utcáig ( páratlan oldalon):

377 m2 1652 m2

Összesen: f, Piactéri zöldfelület - Szent István utca járdás oldala a Fı utcától 228 m2

a Szent István utca 2. számig:

- Szent István utca 2-4/a –ig az árok és az úttest közti füves terület: 139 m2 367 m2

Összesen: 275 m2

g. Gyomai út az Eötvös utcáig: - Gyomai úti kerékpárút és az úttest közötti füves terület

3120 m2

a Fı utcától a Mátyás király útig: Összesen:

3359 m2 190 m2

h, Hunyadi utca – Kodály Z. utca sarok: 1376 m2

i, Luther tér teljesen körbe a templomkerítéstıl az úttestig: j, Széchenyi utca - Kossuth tértıl a Széchenyi u. 12. számig,

525 m2

a járda és az úttest közötti füves terület: k, Puskin utca - Kossuth tértıl a Gyıri J. utcáig,

355 m2

a járda és az úttest között füves terület: - Gyıri utca a Puskin utcától a Gyıri j. u. 9. számig,

312 m2

az úttest közötti füves terület: Összesen: l, Luther utca 1 szám elıtti parkoló: m, Fortuna téri gyepterület:

667 m2

260 m2 594 m2

n, Petıfi utca - virágágyás és az úttest közötti füves terület végéig:


590 m2

43


o, Tessedik tér - Kálmán- fürdı és Piknik- park körül 6524 m2

az árok és az úttest közötti füves terület:

420 m2

- Kálmán fürdı elıtti háromszög:

6944 m2

Összesen: p, Martinovics utca 25, szám (iskola) - udvar 50 %-a:

304 m2

- utca a telekhatár és úttest közötti füves terület:

572 m2 876 m2

Összesen: q, Békési út - buszmegálló mindkét oldala:

1148 m2

- József A. út -tól a Mol kútig.

186 m2

- Vágóhíd – József A. sarkon lévı háromszög alakú füves terület: 1392 m2 - Békési úton az Áchim utca sarok 47-es fıút közötti 175 m2

füves terület:

2901 m2

Összesen:

2534 m2

r, Vasút utca és Vásártér utca közti füves terület:

206 m2

s, Szabó Árpád utca és Gutenberg utca sarki füves terület

3371 m2

sz, Mátyás kir. úti játszótér teljes területe az úttestig t, Kerékpár út

2875 m2

- Mátyás király utcától a téglás utcáig két oldalon

3250 m2

- Köröstarcsai határcsatornától a Körgátig két oldalán: - Vasúti átjárótól a Szárító üzem bejárójáig két oldalán:

Összesen:

2525 m2 8650 m2

u, Laposi kert elıtti út mindkét oldala:

5725 m2

- Sport utca két oldala:

1950 m2

- Belencéresi út mindkét oldala, Szénáskert utcától a Laposi kertig: 950 m2 Összesen:

1254 m2

v, Juhász Gyula utca:

340 m2

w, Békési út 3-tól Békési út 17-ig:

162 m2

x, Békési út 1-11. számú lakóházak udvara:

1254 m2


44


1400 m2

y, Köztemetı kerítése körül végig: - a temetıhöz vezetı út melletti MÁV kerítés és

1650 m2

az árok közötti terület:

- a temetıhöz vezetı szérőskert melletti bekötıút mindkét oldala: 380 m2 2585 m2

- temetı melletti út mindkét oldala:

6015 m2

Összesen: 530 m2

z, Nyárfa utca járdás oldala:

72542 m2

Mindösszesen: Külterület Megnevezés:

Mennyiség (ha):

Szántó

8758,8183

Kert

1045

Gyümölcsös Szılı Gyep (Rét)

2,4266 2161 52,6445

Gyep (Legelı)

842,0566

Gyep összesen

894,7011

Mezıgazdasági terület

9666,2614

Erdı

302,2822

Nádas

24,0776

Halastó

138,7293

Termı terület

Átl. AK:32,03

Átl. AK:30,16

10131,3505

2.4.2. Zöldfelület A városban kiemelkedınek mondhatjuk az egy fıre jutó zöldfelület nagyságát, amely magasan felülmúlja az EU által meghatározott normát (kb. 30 m2- ert). Az Ókert egy részét célszerő belterületbe vonni és, mint beépítésre szánt területe kezelni azon belül az övezeti besorolást falusias lakóterületként megállapítani. Itt a megengedett legnagyobb beépítettség 30 % lehet. A beépítés módját, feltételeit, a telekméreteket, a zöldfelület legkisebb méretét stb. az Önkormányzat a Helyi Építési Szabályzatban határozza meg. A beépítés feltétele a közmővesítettség szempontjából a villamos energia, az ivóvíz biztosítása, a keletkezı szennyvíz és csapadékvíz ártalommentes elhelyezése. Javasolható a 20-30 %-os beépítettség elıírása. A közterületek fásítási tervét a 6. sz. melléklet tartalmazza.


45


2.4.3. Mezıgazdaság fejlesztése és külterület A mezıgazdasági jelleg a jövıben is meghatározó lesz, amely most átmeneti állapotban van, az átalakulás iránya jórészt politikai döntések függvénye. A mezıgazdaságból élık száma ma is jelentıs, a helyi mezıgazdasági nagyüzemekbıl átalakult különbözı szövetkezetek, társulások, kft-k és szolgáltatók közössége tevékenykedik. Nagyobb mezıgazdasági szövetkezetek: Csárdasszállási Petıfi Mg.Tsz-illetékességi területe átnyúlik Mezıberény közigazgatási területére, Köröstarcsai Petıfi Mg.Tsz a Kereki részen. Mezıgazdasági tárházak: Berény-Tárház Kft. Rákóczi Major Kettıskúti Tároló, Kereki Raktár, Agrowerk- gabonaszárító, Csárdaszállás Petıfi Mg.Tsz. Nagyobb egyéni vállakozások: Agrowerk Szövetkezet, Landmark Kft.- Szőcs Gábor, Galibák Kft., Triır Kft.- Gál Imre, Csárda- Agro Szövetkezet- szántóföldi zöldségtermesztés, Csárda Szolg- Csárdaszállási központú. Nagyobb egyéni vállalkozók: Mellár Zoltán- termelı és szolgáltató, Vincze Miklós, Mezei János, Szekeres József, Püski Lajos. Fıbb mezıgazdasági termények elsısorban a gabonafélék, de elıfordul cukorrépa termesztés is a szolnoki cukorgyár részére. Jellemzı még a zöldségtermesztés: paradicsom, zöldborsó és csemegekukorica (Csárda Agro). A felsorolt mezıgazdasági egységek munkaerı foglalkoztatása mára nagyon lecsökkent, jelenleg max. 150 fıt foglalkoztatnak. Öntözés A mezıgazdasági termelés biztonsága érdekében igyekeznek minél nagyobb területet öntözni Linear és csévélı Bauer öntözıberendezésekkel kb. 4-5 e ha-on. Legnagyobb egységek: - Hidasháti öntözési szolgáltatás (volt Aranykalász területén), - Csárdaszolg, - Szekeres József, -Szőcs Gábor, - Püski Lajos.

2.4.4. Erdıgazdálkodás és vadgazdálkodás Jelentıs erdıgazdasági mővelés nincs a térségben. A Dél-Alföld erdısültsége, az erdıtelepítések aránya rendkívül alacsony, mindössze 4 %. Mezıberény erdısültsége 2,54 %os területi aránya a település közigazgatási területén, amelynek növelése feltétlen szükséges több szempontból is (környezet-egészségügy, táj- és településvédelem, turisztika stb.). Mindenképpen a város környezetvédelmi problémakataszterének egyik legfontosabb eleme az erdısültség, fásítás kérdése lesz. A NAKP elırejelzései szerint 1 millió ha szántóföldi terület kivonása nyújthat megoldást és az erdı- és gyepterület elosztásán változtatva azokat hasznosítása megoldható. Természetesen elsısorban a gyengébb talajadottságú területek, köztük szikesek kivonására kerülne sor.


46


Szántóföldi kultúrák közötti erdısávok, fatelepítések kismértékőek, jórészt akácosok, nyarasok. A fás területek arányát tekintve legszegényebb a Csabai út és Hunya közti rész, ahol fıleg a táj- és talajvédı fasorok erdısávok hiányoznak, kivétel például Kettıskút környéke vagy a volt Székelydőlı kiserdeje. Ide sorolható még a Gyoma felé esı rész is. Itt a nagyobb majorok körül található fásítás, de itt már a vasút mentén is találhatóak erdısávok. Nagyobb arányú erdısült területek a Kettıs – Körös és holtágainak vonzáskörzetében találhatóak, például Nagy-zug, Belencéres, Laposi kert és környéke is ide sorolható. Az erdıtelepítések megkezdése elıtt minden esetben szükséges a szakmai egyeztetés a KörösMaros Nemzeti Park Igazgatóságával. Erdıtelepítés lehetıségének vizsgálata Meg kell vizsgálni, hogy a külterület mely része alkalmas az erdı telepítésére. Földutak mentén célszerő a Települési Fásítási Programban meghatározottak alapján eljárni. A védısávok és erdısávok telepítésének a helyének, irányának vizsgálata szükséges. Vadgazdálkodás A XIX. sz.-i folyószabályozások a vadfajok és élıhelyeik a vadászat és a vadgazdálkodás átalakulását is magával hozta. Az árterek kiszáradása a tájmintázat átrendezıdése az új agrárviszonyokhoz alkalmazkodni képes fıként száraz élıhelyekre jellemzı vadfajoknak kedvezett. A két világháború között a nagybirtokosok felismerték, jó vadgazdálkodás nemcsak az úri passzió kielégítésére szolgálhat, hanem egyben jövedelmezı gazdálkodási ágazat is lehet. Azonban csökkent a táj vadeltartó képessége. Mezıberényben egy vadásztársaság található, a „Mezıberény Vadásztársaság „. Székházuk a Luther utca 23. alatt található. A vadásztársaság bruttó földterülete: 11 ezer ha, amelyen az elıforduló fı vadfajok: ız, mezei nyúl. A bérvadásztatás jellemzı vadászati hasznosítási mód, amelyet elsısorban spanyol, osztrák, idınként olasz vadászokkal végeztetnek. 2.4.5. Településtisztaság Mezıberény tisztának mondható. Az illegális hulladéklerakók felszámolása a Szikes tó környékén és a Liget mögötti területeken szükséges. A Gyomai úti „Hosszú tó” út felıli részén építési hulladék van. A belterületi utak locsolása az idıjárás függvény a kisugárzó fıbb utakon megtörténik. Az útszegélyek állapota kielégítı, a Gyomai úton a belvíz elvezetése árokásással megtörtént, mellette kerékpárutat építettek ki. A forgalom biztonság érdekében a körforgalom megépítésével csökkentette a balesetek számát. Ki kell emelni a Fı teret és a körülötte lévı tereket (Pl. a szálló körüli) parkosítással és virágosítással. A piac újszerő kialakítása a tisztíthatóságot teszi lehetıvé. A Fásítási Program elkészültével és annak fokozatos végrehajtásával a település képe megújul és környezetegészségügyi szempontból is elınyösnek bizonyul.


47


2.5. Közlekedés Úthálózat Mezıberény úthálózatát tekintve egy komoly csomópontnak is nevezhetjük, közlekedési útvonalait több helyrıl futnak be és ágazódnak szét. Ezt a rendelkezésre álló 2002/2003 évben a város különbözı pontjain végzett forgalomszámlálási adatok is alátámasztják, amelyek jól reprezentálják a városon áthaladó nagy számú forgalmat. A forgalomszámlálási adatokat a 10. sz. táblázat tartalmazza. A városban a 1. sz. térképi részletén megjelölt pontokon történt a felmérés. 1. sz. térkép

A színezett térképi pontok az alábbi útszakaszokon végzett forgalomszámlálási felmérés helyszíneit jelölik: • szürke: Gyomaendrıd• zöld: Köröstarcsa-


48


• • • • •

ciklámen: Békéssárga: Bélmegyerpiros: Szarvaskék: Békéscsaba felé vezetı út, fehér: Vasút utca.

10. sz. táblázat: a 2002/2003 évben végzett forgalomszámlálás kimutatása Érintett utak

Út+útszelvény

Gyomaendrıd 46

Éves átlagos napi forgalom Szgk.

Tgk.

Egyéb

66+000

2630

467

878

Köröstarcsa

47

106+000

2495

719

606

Békés

47

108+000

5047

886

1058

Bélmegyer

4237

18+000

321

54

140

Szarvas

4641

0+800

1928

474

749

4641

5+000

89

10

75

4643

2+000

3146

846

1457

46355

0+200

911

66

515

Békéscsaba (alsó út) Vasút utca

A városháza elıtti körforgalom 1998-ban épült, üzemeltetése korszerő és biztonságos. Legfıbb útvonalak: Békés- Bcs. 47-es folytatása Köröstarcsa Szeghalom Debrecen felé illetve Szeghalomtól Karcag felé Bucsa felé Jász Nagy kun Szolnok megye felé. Mezıberény- Gyomaendrıd- Mezıtúr Hunya- Szarvas alsóbbrendő útvonal. Mezıberény alsóút Murony- Kamut- Békéscsaba Kerekin át Bélmegyer felé az újonnan megépült út Ezeknek az utaknak a kiépítettsége kielégítı. Belterületi úthálózat hossza: Ebbıl a burkolt: A Békés megyei átlagot ez az érték meghaladja.

46 sz. út 4641 sz. út 4643 sz. út 4232 sz. út

58,2 km

64,841 km 89,7%

Állami közút: 10,5 km Önkormányzati tulajdonú kiépjtett út: 47,7 km 86% Ebbıl kiépítetlen: 6,7 km Szél utca, Tökhöly, Tulipán, Dózsa , Újtelep összekötı út, Madár, Könyök, Kismester, Hattyú, Zsák, Sas, Óvoda köz, Fürjes utca


49


Külterületi összes burkolt út hossza Kiépítésük 1994-tıl kezdıdött meg.

6,7 km

Kerékpárutak belterületi hossza: Külterületi: Összesen a kerékpárutak hossza: Legrosszabb állapotban a Gyomai út szakasza

4,532 km 4,629km 9,161 km

Járdák összes hossza: Ezek aránya, egy- ( 40%) illetve kétoldali (60%) .

85 km.

Kijelölt gyalogos átkelıhelyek a KHT. kezelésében lévı utakon találhatók, jelzésük és megvilágításuk megfelelı. Önkomrányzati kezelésben a Kossuth L. téri átkelı van. Parkolók Összes területe Ebbıl önkormányzati: KHT kezelésben:

4048 m2 3743m2 305 m2

Hiányoznak a parkolók a Gimnázium- Iskola- Rendırırs- Boltok, (részben megoldott)Luther tér-Sportcsarnok- Sportelep elıtt. A parkolóhelyek kialakítása növelése érdekében három megoldás képzelhetı el: - közösségi célt szolgáló épületek területén úgy, hogy a zöld terület az OTÉK elıírásának megfeleljen, - közterületeken, épületek elıtt a lehetıség szerinti leállósáv létesítésével, - középületek közvetlen közelében a lehetıség szerinti szomszédos telekrész megvételével illetve kisajátításával. Tömegközlekedés Helyi járatú busz: 2 járat. Helyközi és távolsági buszjárat: Békés, Békéscsaba, Köröstarcsa irányába aktív napi idıszakban 30 percenként indulnak járatok. Vasút: Szolnok-Budapest irányába naponta 13 vonat, Békéscsaba-irányába napi 16 vonat. Miskolcra napi 1 vonat közlekedik. A város ebbıl a szempontból szerencsés helyzetben van. Az A1 besorolású E56-os nemzetközi törzshálózati vasúti fıvonal nemcsak a térségi, hanem a nemzetközi szállításban is rendkívüli jelentıséggel bír. Az autóbusz-közlekedéssel kiegészítve jó közlekedési kapcsolatokat biztosít. A fejlesztési tervek megvalósulásával csökken a jelenlegi zajterhelés, ami egyébként is csak kisebb területeken érzékelhetı. Helyi buszközlekedés felülvizsgálata szükséges a Liget utcai buszforduló megszüntetése miatt.


50


A tervek szerint megépül az elkerülı út a 47-es fıútvonal, amely Ny-ról kerülné el a várost. A tervek szerint csomópont lesz a Szarvasi és a Csabai útnál, amely az elképzelések szerint a vasutat felüljáróval keresztezi majd. Jelenleg két szintbeli keresztezés van a városban a Szarvasi és a Csabai úton. Mindkét átjáró fénysorompóval van ellátva, valamint labirint gyalogátkelıhellyel, amelynek megszüntetése folyamatban van, mert a lakosok nem használják A tervek szerint a központ tehermentesítése érdekében új utak nyitására is sor kerülhet. A tehermentesítésként szolgál a 47-es fıút újonnan megépült nyomvonala a Liget Hajnal után. Híd egy darab van a Kettıs-körös hídja, amely 12 t teherbírású. Felújításra szorul, ez a Békés Megyei Közútkezelı KHT. kezelésében van. Önkormányzati kezelésben egy híd van, amely 15 km- re a Bünkösdi -csatornán található teherbírása jó, állapota elhanyagolt.

Légi közlekedés A feltételek teljes hiánya miatt nincs.

2.6. Energiagazdálkodás, szolgáltatás és azok környezeti hatásai Mezıberény város energiaellátásában a földgáz és az elektromos áram játszik meghatározó szerepet, kis mértékben a folyékony tüzelıanyagok használata is tapasztalható még, fıként a kertészeti és háztáji mezıgazdasági termelésben. Villamosenergia ellátás A város közigazgatási területét 120/80 kv-os állomás látja el villamos energiával. Egy transzformátor üzemel, terheltsége 50%-os. A városi nagyfeszültségi hálózat hossza 22 km, ebbıl földkábel 0,9 km. A kisfeszültségő hálózat hossza 86,7 km, ebbıl földkábel 9,4 km. A transzformátor állomások száma: 97 db kommunális, 21 db ipari, mezıgazdasági, vízügyi. A közvilágítási lámpatestek száma 1346 db. Gázellátás

Mezıberény gázhálózata 1981- tıl 1992- ig épült ki. A városi gázhálózat hossza 96,655 km. A kiépítettség 95%-os. A lakossági bekötések száma 3620 db, ami 79 %- os . A hiányzó hálózat utca szerinti felsorolása: Gárdonyi u.-Rózsa u.- Hattyú u.- Fürjes u.- Szivárvány u.Zöldfa u.- Olajfa u.- Szegfő u. Távközlés A városban a távközlési szolgáltatás kiépített. 3396 db telefonvonal elıfizetı van, ebbıl 2624 db lakossági elıfizetı. Igény szerint a közterületeken 27 db nyilvános telefonfülke áll a lakosság rendelkezésére. Az ISDN vonalak száma 11 db. A kábeltelevíziós rendszer szövetkezeti formában mőködik. Alternatív energiaforrások Az alternatív energiaforrások (nap, szél, bio) használata még nem indult meg. A jövıben az egyik fejlesztési terület az alternatív energiaforrások használatának bevezetése, kiszélesítése.


51


Kereskedelem és szolgáltatás A városban mőködı 192 kereskedelmi egység azt jelenti, hogy minden 59 lakosra jut egy üzlet (1980-ban 236 lakosra jutott 1 kereskedelmi üzlet). Ez a viszonyszám a nagyobb városok hasonló mutatójával is megállja az összehasonlítást. A 192 üzlet 74 %-a /142/ bolti kiskereskedelmi tevékenységet, míg 26 %-a /50/ vendéglátóipari tevékenységet folytat. 1. A bolti kiskereskedelmi egységek szakmánkénti (üzletkörönkénti) megoszlása a következı: - élelmiszer

28 % /40 üzlet/

- ruházat

20 % /28 üzlet/

- mőszaki, elektronikai

12 % /17 üzlet/

- háztartási, vegyi- építıanyag

11 % /15 üzlet/

- virág, ajándék

5%

- egyéb

24 % /34 üzlet/

/8 üzlet/

Az élelmiszerboltok hálózata az É-D irányú Komfort ÁBC – Jééé áruház – Landmark ÁBC tengelyre épült, s ezt igen jól egészíti ki az 1998-ban megnyitott PENNY Market. Üde színfoltja Mezıberény kereskedelmi / és bizonyos fokig társasági/ életének a Piac. A piac újjáépített, esztétikus burkolattal ellátott, rendezett külsı placcával – a csarnok mellett most már méltó helyszíne a város tradicionális kereskedelmi intézményének. A város kiskereskedelmi vonzása legerısebben Csárdaszállás, Köröstarcsa és Kamut községre hat. Másodlagos vonzáskörzetbe tartozik Murony, Körösladány, Békés, Hunya és Bélmegyer. Ez utóbbi két település kereskedelmi vonzódása az úthálózat korszerősítésével erısebbé válhat. A MOL Rt. a közelmúltban nyitott meg egy üzemanyag kutat. Összességében el lehet mondani, hogy a város kereskedelmi, vendéglátó-ipari hálózata jól kiépített, az üzletek száma, szakmánkénti összetétele megfelelı. Csak szakmából jelentkezik hiány /pl. bútor, cipı/.

3. IDEGENFORGALOM KÖRNYEZETI HATÁSAI

Idegenforgalom és turizmus Mezıberény jövıjének, gazdasági és társadalmi elımenetelének hosszú távon meghatározó faktora lehet az idegenforgalom. Az adottságok megvannak. Békés megye rendkívül nehéz megközelíthetısége, a fıvárostól és nyugati turistaáramlás fı útvonalaitól való távolság, a központi fejlesztési források szőkössége miatt a térség turisztikai szerepe azonban háttérbe szorult. Mezıberény sincs kedvezı helyzetben, ráadásul a város az idegenforgalomra vonatkozó több mutatóban is elmarad a megye hasonló nagyságrendő településeitıl.


52


A város földrajzi, természeti és kulturális adottságait tekintve mégis a környék egyik jelentıs idegenforgalmi településévé válhat. Egyik ilyen, gazdasági szempontból domináns projekt lehet az üdülést, szociális és társadalmi körzet javítását, a gyógy-idegenforgalmat szolgáló Mezıberényi Rekreációs Park kialakítása, amelynél az önkormányzat terveztetéssel, kútfúratással megtette az elsı lépéseket. A KettısKörös közelsége és annak ártere, holtágak és tavak, kisebb-nagyobb foltokban fekvı erdı kiválóan alkalmasak a hobbiturizmus – elsısorban a természetjárás, horgászat, vadászat, kerékpározás és lovaglás – számára. A Mezıberénytıl néhány kilométerre, a Kettıs-körös mellett fekvı Boldisháti -holtág üdülı övezetté alakítása egy folyamatban lévı önkormányzati beruházás. Két bányató tulajdonosa is kíván horgászati lehetıséget biztosítani, amelyhez kapcsolódó épületek építését is tervezné. (bolt, szálláshelyek, illemhelyek, stb.). A volt II. sz. Téglagyár bányatavait érinti a másik a Csárdaszállási Petıfi MgTSz. volt homokbányájának területe a Köröstarcsai út mellett. A vízi turizmus, vízi sportok számára kedvezı lehetıséget kínál a Kettıs-körös, hosszabb vízi túrák esetén összekapcsolva a többi Körössel, Tiszával. A kiépített szabad strand sokak számára biztosíthatna kikapcsolódást. Egy ilyen strand kialakítása és karbantartása viszonylag alacsony költséggel megoldható. A Gyomai úti „hosszú tó” adottságai folytán alkalmas kajak-kenu illetve jetski pálya kialakítására. Helyi lehetıségeket rejt magában a falusi turizmus. A sportturizmus lehetısége lényegében adott, ilyenek a két általános iskolai tornaterem, az új gimnáziumi tornacsarnok, a városi Molnár Miklós Sportcsarnok, a sportpálya, valamint a középiskolai kollégium férıhelyei kiválóan alkalmasak a különbözı egyéni- és csapatsportok edzıtáborainak, versenyeinek a lebonyolítására. Mezıberény fıbb idegenforgalmi látnivalói: - Mezıberény látnivalókban gazdag a helytörténeti és néprajzi győjteménye, amely a város festı szülöttérıl, Orlai Petrics Somáról elnevezett múzeumban található. - A régi gyógyszertár muzeális értékő bútorzata - A városi Petıfi-emlékhely - A Kossuth Lajos terén található, 1901-ben épült Városháza és a három népcsoport összefogását jelképezı szobor-kompozíció - A városközpontot díszítı, a Kastély elıtt álló Szendrey Júlia szobra - A háromnyelvő lakosság által külön-külön épített templomok, az evangélikus templomban látható Orlai egyik legszebb festménye. - A Városi Liget a 2000-ben teljesen újjáalakult Piactér, minden év augusztusában megrendezésre kerülı Berényi Napok rendezvénysorozat meghatározó helyszíne A környezetvédelmi program elkészítésénél nem hagyhatók figyelmen kívül azon környezeti hatások sem amelyeket az idegenforgalomból eredı környezeti terhelések okoznak. Amikor a város fejlıdése szempontjából elengedhetetlen az idegenforgalom és az ebbıl származó elınyök növelése, akkor ennek hatásait figyelembe véve kell a fejlesztéseket megtervezni megvalósítani. Ennek a város teljes mértékben tudatában van és a település rendezési tervét, az infrastrukturális fejlesztéseit ezen szempontok figyelembe vételével készítette el és valósítja meg.


53


Az idegenforgalom környezeti hatásainak elemzésének területei: o A város környezeti állapotának helyzete, milyen természeti és épített környezeti értékekkel rendelkezik, a befogadó város infrastrukturális ellátottsága, a város tisztasága, hangulata, az idegenforgalom szempontjából elengedhetetlen városi rendezvények száma. o Az idegenforgalom hatása a város környezetére, fejlıdésére. A kettı szoros kölcsönhatással van egymásra, hiszen az idegenforgalom növekedése ösztönzi a városi fejlesztéseket, de hatással is van a környezeti elemekre. Nagyon fontos, hogy a város fejlesztései, környezeti értékeinek, szépségének fenntartása, javítása az elsıdleges, hiszen a vendég csak egy szép, tiszta, megfelelı infrastruktúrával, látnivalóval rendelkezı városba szeret pihenni. Az idegenforgalomból származó környezeti terheléseket és egyéb gondokat a várható elınyök birtokában a városnak pedig meg kell oldania. Ezek a következık: megfelelı parkolási lehetıségek biztosítása, szállodai szolgáltatások bıvítése, a megfelelı ellátás biztosítása, a megnövekedett szennyvíz megfelelı elvezetése és tisztítása, a növekvı kommunális hulladék győjtése és elszállítása, a megnövekedett energiaigény biztosítása. Nem elhanyagolható szempont az idegenforgalmat is érintı belterületi állattartás. Annak ellenére, hogy a háznál történı állattartásnak jelentıs hagyományai és gazdasági okai is vannak, az állattartásból eredı bőzhatás, különösen a nyári idıszakban a város lakóit és az idelátogatókat is zavarhatja.

4. KÖRNYEZETBIZTONSÁG

Az 1949. évi XX. Törvény „A Magyar Köztársaság Alkotmánya” 18. §.-a határozza meg: A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

A 70/D. §-ban az alábbiak állnak: (2)

A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. („) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az 1995. évi LIII. törvény „a környezet védelmének általános szabályairól” 1. § (1) bekezdése rögzíti:

A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintő, összehangolt védelem, a fenntartható fejlıdés biztosítása.


54


A városnak szükséges elkészíteni egy összefoglaló tervet, melyben meghatározásra kerülnek a különbözı környezeti veszélyhelyzetek (árvíz, belvíz, ipari, mezıgazdasági szennyezések, közúti haváriák, vízminıségi problémák stb.), és elkészül a vészhelyzetek elhárításának szervezeti-szakmai programja. A város helyzetébıl eredıen nagyon fontos veszélyhelyzetet jelenthet a Kettıs- Körös töltésszakadásából adódható árvíz kialakulása. Ennek elkerülése érdekében nagyon fontos állami feladat a védıtöltések folyamatos ellenırzése, karbantartása, szükség esetén felújítása. A belvíz elvezetı rendszer mőszaki problémái miatt a csapadékos idıszakokban gondot jelent a csapadékvíz gyors elvezetése, a belvizek kialakulásának megakadályozása. Ennek érdekében el kell végezni a belvízelvezetı csatornarendszer komplex geodéziai felmérését, az esetleges mőszaki problémák kijavítását.

5. KÖRNYEZETI NEVELÉS 1. Környezeti nevelés és a Nemzeti Környezetvédelmi Program A környezeti nevelés rendszerint elsısorban a természet védelmére, megırzésére irányul. Hagyományosan a természet, az élı táj jelenti a közvélemény számára a környezet szó tartalmát. A környezeti nevelés fogalmának az új évezredben azonban ki kell terjednie a természeti és az épített környezethez főzıdı kapcsolatokra, magatartásformákra is. Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program és ennek részeként a Nemzeti Környezet-egészségi Akcióprogram lendületet és támogatásokat ad azoknak a közoktatási innovációknak, amelyek az Oktatási Minisztérium Közoktatásfejlesztési Stratégiája megvalósulásaként szolgálják a hazai iskolaügy és tanulásfejlesztés törekvéseit. A megújult Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervek elıírják és egyben lehetıvé teszik a közoktatási intézmények számára a környezeti nevelés sokféle formáját, az egyes tantárgyakba beépítve, az erdei iskolák keretében, a szakkörök és ünnepségek alkalmával. A folyamatot jellemzi továbbá, hogy kiadásra került a megújított Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, amely bemutatja a különbözı társadalmi szektorok részvételi lehetıségét a környezeti nevelésben és a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatában. Az oktatás és szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely ez idáig csak érintılegesen játszott szerepet a társadalom különbözı érintett szegmensei életében. A természet- és környezetvédelem megvalósításában a társadalom legkülönbözıbb résztvevıi érintettek. A környezeti nevelés alanyai lehetnek nem csupán a gyerekek, hanem a felnıttek is. Ennek megfelelıen a környezeti nevelés színterei lehetnek a különbözı társadalmi civil szervezıdések, az oktatási intézmények, a könyvtárak, az önkormányzatok, valamint a családok. Ezen egységek mindegyike jelentıs szereppel bír a természetvédelemmel kapcsolatos tudatformálás és ismeretterjesztés területén. Hazánk számos intézményében már ismert a környezeti nevelés, jóllehet a pedagógusképzés még adós azzal, hogy a képzésben általánosan és széleskörően felkészítsen e feladatra. A hatalmas adósságot a pedagógus továbbképzés és a környezeti neveléssel foglalkozó szakmai szervezetek próbálják törleszteni. A pedagógusok értékrendjében, viselkedésében nem kellıen jelenik meg a természet megırzésének fontossága, sokszor a tankönyvírótól, a tanártól, az intézménytıl függ, hogy milyen hangsúlyt kap a környezeti nevelés.


55


Emiatt lényeges, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a környezeti nevelést alulról építkezı módon kell megszervezni. Helyi települési szinten kell bevonni a tervezésbe a helyi közösséget, a családokat, az önkormányzatot, az iskolákat és közösen kidolgozni a környezeti nevelés helyi megvalósítását.

2. A környezeti nevelés megvalósítása Mezıberényben A városi környezeti nevelés létjogosultságát mára nem szükséges bizonygatni, hiszen Magyarország lakosságának 64%-a városokban él. A városi környezeti nevelés célja a városi környezet ökológiai sajátosságainak és összefüggéseinek felismertetése. A városban élık környezeti kölcsönhatásainak megismerésével és tudatosításával, a városlakók szokásainak és életmódjának feltárásával elısegíthetı a környezettudatos magatartás. A cél a környezet és a benne élık együttes fenntarthatósága és életminıség javítása. A városi környezeti nevelés helyi sajátosságokból építkezik, a közvetlen környezet megismerésére és megóvására késztet. Foglalkozik a város múltjával, jelenével és jövıjével. A városi élet fenntarthatósága szempontjából vizsgálja az élılények és a környezeti tényezık egymásra hatását, a város egészséges környezete érdekében segíti a személyes és a kisközösségi felelısség megerısödését. Mindehhez aktív módszereket és iskolán kívüli helyzetek sokaságát igényli. A városi környezeti nevelés össze kell hogy hangolja a természeti és a társadalmi vonatkozású foglalkozásokat, tantárgyakat, és jó, ha a globális problémákra is figyelmet fordít (levegı-, zaj-szennyezés, hulladékkezelés, ózonpajzs, konfliktus megoldás, másság-tolerancia, stb.) Az információszerzés és feldolgozás pontosságára, tudományos módszerek alkalmazására nevelhet, bevezethet a nyomtatott és az elektronikus adatbázisok használatába. Okvetlenül beavat az emberi tényezık problémáiba (egyéni és csoportos döntések, vélemények befolyásolása, meggyızési stratégiák stb.)

a) Környezeti nevelés az óvodákban A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító erejét ma már nem lehet vitatni, sıt egyre többen vallják, hogy ez a nevelés fonala, és a nevelés tevékenységeit (játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás stb.) gyöngyként főzzük fel rá, így lesz komplex egész. A környezeti nevelés alapozza meg a gyerekek tapasztalatait, ami késıbb ismeretté, egész életre szóló tudássá alakul. A környezeti nevelésnek is alapelve, hogy „a születés elıtt kilenc hónappal kell elkezdeni”. Ha ennyire nem is megyünk most vissza, azt mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy mivel az emberi társadalom alapsejtje a család, a családban tapasztalt viselkedési, fogyasztási, életvezetési szokások alapvetıen meghatározzák az ott nevelkedı gyermek környezeti érzékenységét. A környezeti értékrendszer alapjai egész bizonyosan már az iskolába menetel elıtt kialakulnak. Minthogy az intézményes nevelés kezdete az óvoda, az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegő, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. Mezıberényben jelenleg 6 óvoda mőködik jelenleg közös gazdasági irányítás alatt. Összevont Óvodák Gondnoksága Csendes köz 4. sz.


56


A városban szétszórtan helyezkednek el az óvodák a város minden pontjáról jól megközelíthetıen, a következı helyeken: -

Kálvin János utca 2. sz. Kinizsi Pál utca 13. sz. Kodály Zoltán utca 8. sz. Liget tér 5. sz. Luther Márton utca 9. sz. Mátyás király utca 2. sz..

A környezeti nevelés célja és feladatai az óvodában: • készségek tudatos fejlesztése, amelyek elısegítik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel — pontosabban az ott lévı értékekkel — olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a természet-, és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését; • a gyermek közvetlen környezetében lévı világ értékeinek megismertetése, megszerettetése; • a természeti és társadalmi környezethez főzıdı pozitív érzelmi viszony alakítása; • az élı és élettelen környezeti tényezık leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával; • a környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése); természetes élethelyzetek kínálta lehetıségek felhasználása: modellezés szenzitív játékokkal. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a következıket írja: „Az óvoda a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságára építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetrıl.” Az ebbıl következı feladatokat is pontosan megfogalmazza: „Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetıvé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, idıt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre.” Ezek megvalósítását a 3-7 éves gyermekek életkori jellemzıi teszik lehetıvé: • érzelmileg kötıdik az ıt nevelı felnıttekhez, „modellkövetı”, • cselekedeteit mindig valamilyen érzelem motiválja, kíséri, • tevékeny, aktív, nyitott, kreatív, • a körülötte lévı világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg. A kisgyermekeket lakóhelyismeret-bıvítı terepséták, kirándulások során ismertethetjük meg szőkebb lakóhelyükkel. Megnézhetik a városi természeti környezetet, a közeli tér vagy liget növényeit és állatait, a különbözı házakat, úgymint a posta, rendırség, iskola és más helyi közintézmények épületei. Tekintsük meg a jelentıs közeli mőemlékeket. Figyeljük meg a közlekedést, az utca életét. Milyen kellemetlen jelenségekkel találkozhatnak? (Zaj, szennyezıdések, szemét, por stb.) A sétából visszatérve meg lehet beszélni a látottakat, mesélni a történtekrıl, esetleg lerajzolni azokat. Bábozás tartható a kutyák, galambok és egyéb állatok életérıl.


57


Szituációs játékban játszható el a városlakók magatartása. (Pl. szemetelés, hangoskodás, rongálás, növények pusztítása) Meg lehet hallgatni régi történeteket, szokásokat, például nagyszülıktıl, a régi városról, a régi életmódról (közlekedéstörténet, várostörténet, kultúratörténet). Látogatást lehet tenni a település Tájházában és beszélgetni a látottakról. Össze lehet hasonlítani a város képét a különbözı évszakokban. A környezethez történı pozitív kapcsolat kialakításában tehát már az óvodák is nagy szereppel bírhatnak. Célszerő lenne a városban egy-két óvodát kinevezni, aki felvállalná a környezeti nevelés óvodai nevelési programba való illesztését, esetleg az ezzel kapcsolatos tanácsadást. b) Környezeti nevelés az iskolákban A környezeti nevelés iskolai oktatásba történı integrálása nem jelent annyira új feladatot, mint azt sokan gondolják. Hiszen Mezıberényben is évek óta foglalkoznak az iskolák az egyes részeivel, ilyen elızmények szinte mindenhol vannak, csak nem így hívták: járták a környéket, szedték a szemetet akcióban vagy anélkül, győjtöttek papírt, elemet. Készültek a Föld napjára, a Madarak és fák napjára. A környezeti nevelés konkrét iskolai alapelveit, céljait, a környezeti nevelési programban kell megfogalmazni úgy, hogy egyértelmően tükrözze az iskola hitvallását, elkötelezettségét a fenntartható fejlıdés, a fenntarthatóság pedagógiájának alapeszméi mellett. Olyan általános és konkrét célokat kell meghatározni, amelyek eléréséhez feladatokat, eszközöket tudnak rendelni. Az összevont iskola környezeti nevelése az országosan elıírt nevelési program alapján történik. Ezen kívül dolgozik egy természet megismerı szakkör és a Zöldszíves program, amely a szabadidıben pedagógusok irányításával zajlik. Egészségnevelési és környezeti Program be van építve a megfelelı tantárgyak tematikájába. A környezeti nevelés célja elısegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását, ezáltal: • • • •

váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt; alakuljon ki bennük egy egyetemes környezeti etika, a jövıre vonatkozó felelısségérzet; ismerjék meg a környezetet befolyásoló globális és helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat; szerezzenek (éljenek meg) személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelésében, megoldásában.

A környezeti nevelés az iskolákban direkt és indirekt módon történhet. Iskolában a tanórákon: • tantervbe beillesztve szakórákon (biológia, kémia, fizika, idegen nyelvek); • osztályfınöki munkatervekben célkitőzés az egészségügyi és környezetvédelmi nevelés; • mővészeti és humán tárgyaknál a tantervekben kiegészítésként jelenik meg. • és a tanórán kívül:


58


• • • • •

megemlékezés a jeles napokról (pl. Föld-Víz napja) – (meghívott elıadók, vetélkedık, kiállítások); a természet- és környezetvédelmi újságok terjesztése; szelektív hulladékgyőjtés: elemgyőjtés, papírgyőjtés; az iskola kertjének, gyakorló kertjének ápolása, a folyosókon, osztálytermekben növények elhelyezése; az iskola tisztaságának megırzése.

Iskolán kívül: • az osztályok erdei iskolában terepgyakorlaton vehetnek részt; • természetjáró kirándulások, kerékpár- és kenutúrák; • kirándulás a városi Túraútvonalon és a Tanösvényen; • a nyári szünetben táborozások, továbbá részvétel sport- és természetbarát programokon; • lehetıség szerint bekapcsolódva más környezetvédelmi programokba is, részvétel az ilyen témában szervezett versenyeken. Mezıberényben az alábbi iskolák vannak: Általános iskola •

2005. szeptemberétıl a két helyi általános iskola és a Bélmegyeri Általános Iskola összevonását követıen Városi Alapfokú Zene- és Mővészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat néven összevont általános iskolaként látja el az alapfokú közoktatási feladatokat.

Középiskola •

Petıfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Intézmény Petıfi Sándor u.13-15. sz. épülete 2000. évben felújításra és bıvítésre került. A bıvítés során egy új korszerő sportcsarnokkal gyarapodott az épület együttes. A kollégium (270 férıhely) Petıfi Sándor u. 14-16. sz. jelenleg ellátja funkcióját, de a közeljövıben bıvítése szükséges, amelyet pályázat útján kíván az Önkormányzat biztosítani. A bıvítés saját ingatlanon belül megoldható. A Kollégiummal közös ingatlanon található az 1200 adagos konyha épülete, amely 2000. évben felújításra került. A konyha nem csak diákétkeztetési feladatokat lát el. Felmerült a Kollégium konyhájának leválasztása és bérbeadása útján történı mőködtetése is.

A környezeti nevelés megvalósítása az iskolák fenntartóira is új feladatokat szab, többek között felül kell vizsgálni az intézmények alapító okiratait, amellyel esetlegesen az intézmény mőködése is módosulhat. Az önkormányzatok számára a legnagyobb feladatot a minıségirányítási programok elkészítése jelentheti. Ennek során viszont a fenntartóknak többek között meg kell fogalmazniuk elvárásaikat intézményeikkel szemben, valamint meg kell tervezniük a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Szükség van a környezeti neveléssel kapcsolatos programok kidolgozására az elkészítık folyamatos konzultációja, vezetéssel és tantestülettel történı információcseréje mellett. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

59


A munkafolyamat fı lépései, vagyis mit tartalmazzon a környezet nevelési program: Helyzetelemzés: • •

az iskola eddigi környezeti nevelése, erıssége, gyengesége, fejlesztésre váró feladatok, erıforrásai (személyi, tárgyi). A tantestület által elfogadott alapelvek, célok megfogalmazása, ezekhez feladatok, módszerek, eszközök.

A környezeti nevelés színterei: • tanórák, • tanórán kívüli tevékenységek - felsorolás, rövid cél és tevékenység ismertetése. Nagyobb, hagyománnyá váló iskolai programok, projektek leírása, célja, feladata, cselekvési terve - itt az erdei iskolát is. Az akcióterv tartalma: • projektelem, tevékenység megnevezése, célcsoport, idıskála, szükséges erıforrások: tárgyi, személyi, módszerek, értékelés módja, felelısök, várt eredmények. Folyamatos akciók. • A diákönkormányzat szerepe a környezeti nevelési program megalkotásában, zöld feladatai. • A szülık szerepe a környezeti nevelési program megalkotásában. • Az iskola mint „zöld miliı”: o épületek, udvar, kert, büfé "ökosága", o mindennapi környezetgazdálkodás: hulladék, energia, víz. • Az iskola pedagógusainak és technikai dolgozóinak példamutatása • Ellenırzés, mérés, értékelés, minıségbiztosítás, (mérés, értékelés, minıségi kritériumok meghatározása az iskola minıségirányítási programjában). Dokumentálás: iskola zöld bemutatója, kiállítások, poszterek, albumok, CD, floppyk stb. Információáramlás: zöldhírek faliújsága, iskolaújság, Internet, iskolarádió, iskolagyőlés stb. A környezeti nevelés átfogó célja a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, hogy "a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését." A környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel, a természetet, az élı és élettelen környezetet tisztelı erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása minden gyermeket nevelı intézmény célja. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért az iskolai oktatásnak és nevelésnek elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése. A legfontosabb cél azonban a saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Emellett lényeges szerep jut a lakóhelyen és környékén felmerülı környezeti problémák felkutatásának, a környezeti konfliktusok felismerésének, megoldások keresésének. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség, felelısség és tisztelet. Olyan állampolgárrá váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

60


c) Környezeti nevelés az önkormányzaton és a civil szervezeteken keresztül A környezetvédelemben, a nevelés-oktatásban, közelebbrıl a környezeti nevelésben is érvényesül a szubszidiaritás elve. Eszerint a feladatokat a lehetı legalacsonyabb társadalmi illetve állami szinten kell megoldani. A helyi társadalom önállóságát az önkormányzatiság elve testesíti meg, ami a szubszidiaritással összevetve azt jelenti, hogy a helyi társadalom szintjén az önkormányzatoknak kell elsısorban felelısséget vállalni a környezetvédelmi feladatokért. Ezt az elvet kell követnie Mezıberény Város Önkormányzatának is. A környezetvédelmi tevékenység, illetve általában a környezettudatos életvitel kialakítása szempontjából a helyi közösségeknek kiemelkedı fontossága van, mert: • az emberek életét közvetlenül érintı környezeti problémák jelentıs része helyi szinten keletkezik, és elsısorban helyi szinten kezelhetı; • a környezet védelmére irányuló tevékenység legjobban a helyi közösségek szintjén szervezhetı, a helyi közösségek megfelelı környezeti tudatossága az elıfeltétele a regionális és országos szintő kezdeményezések összehangolásának és ezáltal sikerességének; • elsısorban helyi szinten szervezhetık sikeres környezetvédelmi akciók, amelyek a lakosság számára tudatosítják a hosszú távú, tágabb - regionális, országos, nemzetközi, globális - szemlélető környezetvédelmi tevékenység illetve környezettudatos életvitel fontosságát. A helyi közösségek szervezésének legfontosabb intézményi kerete napjainkban a helyi önkormányzat. Rendelkezik a legitimációval, helyismerettel, valamint a közigazgatási és pénzügyi eszközökkel, amelyek képessé és egyben felelıssé teszik e feladat ellátására. Szükségszerő, hogy a környezeti nevelésben is fontos szerepet játsszon. A helyi közösség környezetvédelmi tevékenységének, környezettudatos életvitelének kialakítása azonban lehetetlen pusztán hatósági, azaz autoriter eszközökkel. A helyi környezeti nevelés illetve társadalmi tudatformálás alapkérdése, hogy van-e a fenntartható fejlıdés szemléletének helyi mozgástere. A helyi környezeti nevelés és tudatformálás lehetséges kiindulópontja a helyi környezeti problémák feltárása és a helyi értékek tudatosítása. Mezıberény Város Önkormányzata ezen környezet nevelési tudatformálás terén az alábbi feladatokat tőzi ki célul: • • • • • • •

a helyi környezetvédelmi problémák feltárása, dokumentálása és széles körő ismertetése, a helyi környezetvédelmi problémák megoldására vonatkozó tanulmányok készítése és megvitatása helyi fórumokon (képviselı-testület, közmeghallgatás), a település helyi értékeinek bemutatása, propagandája újságokban, interneten (helyi védettségő területek, természeti értékek), a helyi értékek védelmére irányuló tevékenység (rendeletek, ellenırzés, bírságolás), természet- és környezetvédelmi tárgyú ismeretterjesztés a helyi médiákon keresztül, mint intézményfenntartó felügyeli intézményei környezet nevelési programjainak kidolgozását és betartását, környezetvédelmi ügyintézı foglalkoztatása.


61


A környezeti neveléssel kapcsolatos helyi közösségek szervezése megvalósulhat spontán módon és intézményesített formában. Az elızıekben bemutatott intézményesített formával szemben létezik egy spontán mód is, melyet a társadalmi civil szervezetek jelentenek. A helyi zöld civil szervezetek jelenléte esetén a településeken a környezeti tudatosság erıteljesebben mutatkozik meg a szervezet tevékenységének győrőjében, a körülötte dolgozó társadalmi csoportok soraiban. A helyi szükségletek a helyi társadalom környezeti nevelése terén általában a következık: • • • • • • •

a "saját hely" ismerete (domborzat, felszín, mikroklíma, vizek, talaj, természeti értékek, azok veszélyeztetettsége stb.), a "saját hellyel" való lelki azonosulás, a helyet magáénak vallás, közösségi érzés, tudat, a gondoskodás, a védelem attitődje, állampolgári szintő figyelem, ismeretek a helyi természet illetve környezet védelmének regionális, országos, globális beágyazottságáról, összefüggéseirıl, a környezetpolitika irányultságáról, a helyi természet illetve környezet védelmének stratégiája, eszközei, a megvalósítási készség, a helyi közösség közös erkölcsi rendje, kommunikációja, a "helyi védelem cselekvı részese" attitőd kialakulása, mőködése, a természet- illetve környezetvédelemben való közösségi részvétel természetessé válása.

A civil szervezetek által végzett helyi társadalom környezeti nevelésére az alábbi lehetıségek kínálkoznak: • • • • •

a környezetvédelmi törvényben foglalt önkormányzati feladatokban történı együttmőködés, helyi lakossági akcióprogramok szervezése (pl.: szemétgyőjtés, holtágtisztítás stb.), helyi ismeretterjesztés (elıadások szervezése, újságcikkek, szórólapok), „ökoturizmus” népszerősítése, együttmőködés az intézményekkel, iskolákkal, óvodákkal.


62


6. A VÁROS PROBLÉMAKATASZTERE, ELÉRENDİ CÉLOK ÉS VÉGREHAJTANDÓ FELADATOK 6.1. Levegı Problémakataszter

• A városban nincs telepített imisszió mérési pont. Szükséges volna legalább évente egy • • • •

•

alkalommal mérni a városban a légszennyezettségi értékeket fıleg a megnövekedett átmenı forgalom, illetve a jelentıs porterhelés miatt. A külterületekrıl, illetve a még burkolatlan belterületi utakról csapadékos idıben jelentıs sárfelhordás tapasztalható, amelynek következtében a belterületi utakon a porterhelés jelentıs. Az erdısültség kis aránya, illetve a dőlıutak melletti fasorok hiánya miatt csapadékmentes, szeles idıszakban jelentıs porterhelés éri a várost a külterületekrıl. Az elkerülı út hiányában a jelentıs átmenı forgalom okozta környezeti terhelések szennyezik a város levegıjét. Még több esetben gondot okoz a belterületi, illetve külterületi állattartásból származó bőzterhelés. Egyes idıszakokban magas az allergén növények okozta pollenterhelés.

Célok • • • • •

Az ülepedı és szálló porszennyezés csökkentése. Az elkerülı út kiépítésével a városon áthaladó forgalom csökkentése, ezáltal a levegıszennyezés csökkentése. A megfelelı mezıgazdasági táblaméretek kialakítását követıen a dőlıutak és csatornapartok melletti fásítások növelése. A belterületi állattartási rendelet elıírásainak szigorú betartása, a külterületi állattartó telepeken a hígtrágya és almos trágya tárolás rendelet szerinti megvalósításának elısegítése, a megfelelı elhelyezés szorgalmazása. A parlagfő folyamatos irtása, elterjedésének megakadályozása, a helyi rendeletben megfogalmazottak betartatása, ellenırzése

Feladatok • • • • • •

A belterületi burkolatlan utak szilárd burkolattal való kiépítésének folyamatos végzése. A belterületi utak folyamatos tisztítása, nyári idıszakban a pormentesítı locsolása. A külterületen a dőlıutak és csatornapartok melletti fásítás, a városi zárt véderdı övezet folyamatos kialakítása. Parlagfő térkép készítése. A belterületi állattartás szigorúbb ellenırzése, a rendezési tervben meghatározottak megvalósítása. A hatósági ellenırzések fokozása a jelentısebb légszennyezı kibocsátó üzemeknél.


63


6.2. Talaj Problémakataszter Nem rendelkezünk olyan tényszerő adatokkal az emberi tevékenység kiváltotta talajdegradációs (fokozódó talajsavanyosodás, másodlagos szikesedés, defláció, vizenyısödés, talajtömörödés, porosodás, szervesanyag tartalom csökkenése stb.), és talajszennyezési jelenségek tekintetében, ám illúzióink nem lehetnek, a település intenzíven mővelt területének nagy részén e kedvezıtlen folyamatok valamelyike minden bizonnyal fellelhetı. Mezıberény környezetvédelmi programja, a javasolt fejlesztési irányok, talaj-szempontú feladatok megfogalmazásakor, alapvetıen szükséges leszögeznünk: • Földünknek ez a vékony takarója a bioszféra egyik alapeleme, önmaga is többszörösen összetett ökoszisztéma, pótolhatatlan, nélküle nemcsak a mezıgazdasági termelés, de az élet is lehetetlenné válna; • A talaj igénybevételénél a teljes funkció-együttest (élettér, a természeti erıforrások összegzıje és átalakítója, a Föld felszínét érı kedvezıtlen természetes és mesterséges hatások tompítója, a felszín alatti vízkészletek megóvója) figyelembe kell venni, és ezek ellátására a feltételeket biztosítani; • A talaj fizikailag is sérülékeny, térbelileg változékony, tompítóképessége révén a káros hatások hosszú ideig rejtve maradhatnak, a leromlott talaj újraképzıdése lassú folyamat, a talajjal kapcsolatos tevékenységünk a környezet többi elemére is hatással van. Bármely, a talajt érintı cselekmény csak akkor lehet életképes, ha tudatában van a beavatkozás sokszínő következményeinek, és - a megismerés a törvényszerőségek, a szabályozás elméleti lehetıségeinek feltárása mellett - képes valós, célszerő és gazdaságos változatok kiválasztására, a talaj valamennyi funkciójának maradéktalan megırzése, a talajtermékenység és a megújuló képesség fenntartása végett. Célok • • • • •

A talaj termıképességének fenntartása, javítása. A belvizes területek csökkentése. A talajok fizikai és kémiai degradációjának megelızése. Ha szükséges új ipari területek kijelölése a kedvezıtlen adottságú területeken. A talajt szennyezı potenciális szennyezı források felszámolása (pl. régi hulladéklerakó rekultivációja, mőszaki védelem nélküli hígtrágya és almos trágya tárolók megszüntetése stb.).

Feladatok • •

minden nemő talajszennyezés, tájsebek felszámolása; a környezetkímélı tápanyag gazdálkodás további kiterjesztése (szerves trágya, szennyvíziszap, komposztok stb.), • a talajdegradációs folyamatok mérséklése, az agrotechnika valamennyi közismert (okszerő, kíméletes talajmővelés, harmonikus tápanyagellátás, a szerves anyagok,


64


• • • • •

biohulladékok, melléktermékek visszajuttatása, a természeti viszonyokat figyelembe vevı vízgazdálkodás, vetésváltás stb.) eljárásának alkalmazásával; talajvédelmi munkálatok (meszezés, defláció elleni védelem stb.) elvégzése; a talajadottságok, mővelési ágak, mezıgazdasági termelés intenzitása, gazdasági és környezetvédelmi szempontok összehangolása, az optimális táblaméretek kialakítását követıen a dőlıutak mentén a talajvédı erdısávok visszatelepítése a defláció megelızése érdekében, a belvízlevezetı csatornák folyamatos karbantartása a felszínen összegyőlt csapadékvizek gyors elvezetése, ezáltal a belvizek kialakulásának megelızése céljából, a rossz minıségő termıterületek újszerő hasznosítása pl. energiafő termesztésére

6.3. Felszíni és felszín alatti vizek Problémakataszter

• A terület nagyfokú árvízi veszélyezettsége, ami alapján rendkívüli helyzetekre is fel kell • • • • • • • • • • • • •

készülni. A várost védı körtöltés elhanyagolt állapota, a védekezést nehezítı növénybenövések, a záró mőtárgyak állapota. A felszíni vízkészletek hiánya a csúcsigények idıszakában. Az öntözési célú vízigények visszaestek, másrészt azon a területen jelentkeznek, ahol a mértékadó idıszakban nincs szabad vízkészlet. A Boldisháti holtág üzemeltetésének kérdése. A holtág vízellátása és a rendszeres frissítés biztosítható, de jelentıs anyagi ráfordítás igényes. Illegális lakossági szennyvízbevezetések a talajvízbe és a belterületi csapadékvíz árkokba. Az állattartásból eredı folyékony hulladék elhelyezésének megoldatlansága (szennyvízhálózatba ill. a csapadékvíz hálózatba vezetése). A vízügyi létesítmények tulajdon viszonyainak megváltozott helyzete, a tulajdonosi tudat kialakulatlansága, a volt üzemi csatornák helyzete számos probléma forrása. A csapadékvíz elvezetı rendszerre nincs vízjogi engedély, ennek megfelelıen alapvetı mőszaki dokumentáció hiányzik. Nem minden utcában megfelelı a csapadékvíz elvezetı csatorna. A csatornák mőtárgyak vízszállító képességének megtartásához a rendszeres ellenırzés, karbantartás nem minden esetben megoldott. A záportározók erısen feliszapolódta, partjaik rendezetlenek, a feltöltések miatt területük egyre csökken. A csapadékvíz elvezetı rendszerben nincsenek vízkormányzó mővek, vízmércék. A belterületre jellemzı talajvízszint észlelı kutak hiányoznak.


65


Célok

• Az árvízvédelmi biztonság fokozása. • A felszíni vízkészletek bıvítése a kritikus idıszakokban, vízhiányos idıszakok hosszának • • • •

csökkentése. A Boldisháti holtág széleskörő hasznosításának biztosítása. Ennek érdekében a környezeti állapotának biztosítása. A belterületek csapadékvíz elvezetésének biztonságossá tétele, a kül- és belterületi mővek kapacitásának összehangolása, a lakott területek vízelvezésének elsıdlegességének biztosítása. A záportározó tavak, vízszint szabályozása, a záportározó funkciót megtartó rendezése, többcélú hasznosítása. A partrendezéssel és ellenırzéssel az illegális feltöltések, hulladéklerakások megszüntetése. A város belterületén a havaria jellegő beavatkozások során okozott károk helyreállítása, a sebek begyógyítása.

Feladatok

• Fokozott együttmőködés a területi vízgazdálkodási szervekkel, szervezetekkel, az • • • • • • • • • • • • • •

információ gyors és zavartalan áramlásának biztosítása érdekében. A várost védı másodrendő körtöltés növény benıttségének megszüntetése, a mőtárgyak javítása, az átvágásoknál lévı depóniák karbantartása. Vízhiányos idıszakok csökkentése érdekében a tározási lehetıségek felkutatása. A potenciális szennyezı források felkutatása. A pontszerő szennyezı források felkutatása, felszámolása. Monitoring rendszer kiépítése a város belterületére jellemzı talajvízszint és vízminıség észlelésre. Az öntözési lehetıségek biztosítása, a készlet az igények összehangolásával. A Boldisháti holtág és környezetének folyamatos javítása, a pihenési, sportolási megoldása. Fel kell készülni a Boldisháti holtágon keletkezı rendkívüli szennyezések elhárítására. A belterületi csapadékvíz elvezetı hálózat felülvizsgálata, a szükséges beavatkozások megtétele. A csapadék elvezetı hálózat folyamatos felmérése, engedélyezési eljárásainak lefolytatása. A csapadék elvezetı hálózat fokozatos kiépítése, rekonstrukciója. A vízelvezetés biztonságának megtartása. A csatornák rendszeres ellenırzése, fenntartása, együttmőködve a Körösi Vízgazdálkodási Társulattal és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal. A folyamatos fenntartáshoz szükséges létszámkeret biztosítása. A nyilvántartási rendszer térinformatikai alapokra helyezése és ennek folyamatos vezetése. A belvíz védekezési tervek rendszeres felülvizsgálata, karbantartása.


66


6.4. Élıvilág Célok

• Az élıvilág biodiverzitásának megırzése, növelése. • Nem védett, természetileg értékes területek feltérképezése, pontos megjelölése, helyi • • • • • • • • •

védettségre való javasolása. A bányatavak rehabilitációja A meglévı, de eléggé föliszapolódott régi holtágak rekultiválása (Nagyzug, Boldishát). Erdısítés növelése érdekében a holtágak, nagyobb belvízelvezetı rendszerek mentének fásítása. A már helyileg védett Városi Liget mielıbbi felújítása. A Kettıs- Körös partmenti puhafás erdıinek védelme. Határdőlıknél erdısávok telepítése. Erdıállomány növelése, kiemelt figyelemmel a településvédı erdısávokra. Gazdasági erdık telepítése rosszabb minıségő talajok hasznosításával. Értékmegırzı erdık telepítése.

Feladatok

• Kiemelt feladat a meglévı természeti értékek védelme, bıvítése, fejlesztése ilyenek: - helyi zöldterületek ápolása, növelése, megırzése, - természetes élıhelyek fenntartása, újak létesítése a vadállomány növelése érdekében a helyi Vadásztársaság irányításával, a település ifjúságának bevonása az élıvilág feltáró munkájába. Védelmi célú és parkerdı célú egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterületek alakítandók ki a szabályozási tervben kijelölt helyeken. Telepítésre ajánlottak a következı szárazságtőrı fafajok: Fehér, rezgı vagy szürke nyár (Populus alba, P. tremula, P.x canescens), mezei és tatárjuhar (Acer campestre, A. tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), magaskıris (Fraxinus excelsior), akác (Robinia pseudoaccacia).

• • • • •

Pályázatok benyújtása erdıtelepítésre. İshonos fafajok arányának javítása. Erdık, fasorok megvédése. Mezıgazdasági mővelés alól kivonható erdısítésre alkalmas területek feltérképezése. Külterületi csatornák egyik oldalának befásítása.


67


6.5. Környezetegészségügy Alapvetı feladat olyan környezet biztosítása a városban, amely lehetıvé teszi az itt élık számára, hogy szép, tiszta és egészséges környezetben éljenek. Ennek érdekében a környezeti terheléseket minimalizálni szükséges, a környezeti kibocsátások tekintetében pedig az elıírt határértékeket szigorúan be kell tartatni, túllépés esetén meg kell hozni a szükséges intézkedéseket (bírságolás, megszüntetés). Problémakataszter • • •

• •

A szálló por, ill. a nagymérvő átmenı forgalom légszennyezı kibocsátásai okozhatnak környezet-egészségügyi problémát. Az allergén növények jelenléte és terjedése komoly egészségügyi problémák okozója. Az ivóvíz szabványok EU szintő betartása. A Közép Békési Regionális Vízmőrendszer által biztosított ivóvíz As és ammonium-ion koncentrációja kis mértékben meghaladja az EU határértékeket. Szükséges az új vízminıség javító program regionális szintő megvalósítása. A még üzemelı és használatban lévı helyi mélyfúrású kutak vízminısége nem mindenben felel meg a szabványoknak. Annak fogyasztása problémát okozhat. A felszíni és felszín alatti vizek folyamatos minıségi ellenırzése nem megoldott.

Célok • • • • •

Csökkenteni a szálló por kibocsátását. Az átmenı forgalom és ezáltal a légszennyezés csökkentése a települést elkerülı útvonal kiépítésével. Az allergiás megbetegedések számának a visszaszorítása. A helyi fúrt és ásott kutak vízminıségi problémáiból adódó egészségkárosodás megelızése. A felszíni és felszín alatti vizek átfogó és rendszeres ellenırzése.

Feladatok • • • •

A rendszeres szőrıvizsgálatok megkövetelése, tájékoztatás annak szükségességérıl. A felszíni és felszín alatti vizek átfogó monitoring rendszerének kialakítása. A nagyobb légszennyezı kibocsátok fokozottabb ellenırzése. Az allergén növények visszaszorítása érdekében a helyi rendeletben meghatározottak szigorú betartatása.


68


6.6. Szennyvízkezelés és csatornázottság Problémakataszter • • • •

•

Az egyéb közmővekhez képest kevés az üzemeltetı létszám. Az ivóvízvezetékek elöregedésébıl eredı egyre gyakoribb csıtörések. A csıtörések helyreállítása során okozott útburkolati, zöldterületi károk helyreállításának megoldatlansága. A város központi részén még mindig vannak szennyvízcsatornával nem rendelkezı területek. A gazdaságosan nem csatornázható területek szennyvíz elhelyezési kérdéseinek megoldatlansága. A csapadékvíz szennyvízcsatornába történı bevezetése

Célok • • •

A csatornázottság növelése A város belterületén a havaria jellegő beavatkozások során okozott károk helyreállítása, a sebek begyógyítása. A csapadékvíz szennyvíz hálózatban történı elvezetésének megakadályozása.

Feladatok • • • • •

Az ivóvíz hálózat rekonstrukciójának megkezdése az üzemeltetı Békés Megyei Vízmővek Rt.-vel együttmőködve. A város központjában a hiányzó szennyvízcsatorna szakaszok megépítése. A gazdaságosan nem szennyvíz csatornázható területek szennyvíz elhelyezésére megoldás kidolgozása. A csapadékvíz szennyvízcsatornába történı bevezetésének megakadályozására a szükséges intézkedések megtétele, helyszíni ellenırzés, bírságolás. A keletkezı szennyvíziszap mezıgazdasági elhelyezésének a feltételeinek kidolgozása, partnerek felkutatása.

6.7. Hulladékgazdálkodás Problémakataszter

• • • •

A város hulladékgazdálkodási terve nincs elfogadva. A hulladéklerakó nincs megfelelı mőszaki védelemmel ellátva. A szelektív hulladékgyőjtés még nem teljes körő. Illegális hulladéklerakás pl.: a Hosszú- tónál törmelék, a Szikes- tónál fıleg növényi eredető lomb, nyesedék hulladék.


69


Célok

• • • •

A hulladékgazdálkodási terv elfogadása. A hulladéklerakó bezárása és rekultivációja. A szelektív hulladékgyőjtés hatékonyságának növelése. A vadlerakók felszámolása.

Feladatok

• • • • •

A hulladéklerakó bezárása 2007. november 30. követıen. A rekultiváció megvalósítása 2010. december 31-ig. A lakosság minél szélesebb körének bevonása a szelektív hulladékgyőjtésbe. A szelektív győjtıszigetek számának növelése. Fokozott ellenırzések bevezetése az illegális szemétlerakás visszaszorítására.

6.8. Területhasználat, zöldfelület-gazdálkodás, településtisztaság Jelenlegi Intézményi helyzetelemzés A város üzemeltetésére, a bevételek növelésére vonatkozó elképzelések, operatív intézkedések Idıszerő a Liget és Sportpályával kapcsolatos rekonstrukciós elképzelések mielıbbi elkészítése. A folyamatos rendbenés karbantartáshoz, vagyonvédelemmel kapcsolatban felmerült egy szolgálati lakás kialakítása, a feladatok meghatározásával gondnoki alkalmazás lehetısége. Idegenforgalmi, gazdasági és egészségügyi szempontból is fontos a Strand üzemeltetés hatékonyabb módjának vizsgálata, az eddigi tapasztalatok értékelése. Ezzel párhuzamosan a Szabadidı központtal kapcsolatos hasznosíthatósági javaslatok elkészítése. Temetık: szükséges a Köztemetı fenntartásához kapcsolódó állagmegóvó és rekonstrukciós munkák számbavétele és mielıbbi megvalósítása, a ravatalozó lehetséges felújítása. Az Egyházi (felekezeti) temetıkben vállalható tevékenységek áttekintése. Nagyon fontos és idıszerő a csapadékvíz elvezetéssel, vízkárral, árkokkal, csatornákkal összefüggı feladatok pontos meghatározása Közjóléti fontosságú a parkok, zöldfelületek, kiemelt kezelése, az elfogadott fásítási program végrehajtása a lehetıség szerinti zöldfelület növelése. Napirenden van az önkormányzati tulajdonú lakásgazdálkodás, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a mezıgazdasági és egyéb közterületek bérbeadásával foglalkozó koncepció mielıbbi elkészítése. A városüzemeltetésre vonatkozó minıségbiztosítási rendszer jövıbeni kidolgozását, a minıségi követelmények deklarálását.


70


Problémakataszter • •

Nagyon alacsony a külterületeken az erdısültség aránya (2,4 %). A nagyüzemi táblaméretek megszőnését nem követte a kisebb területek melletti dőlıutak fásítása. Nem indult el még a rossz minıségő termıterületek újszerő hasznosítása (energiafő termesztés, erdısítés).

Célok • • • • • • • •

A városi zöldfelületek, parkok, ligetek folyamatos és gyakoribb ápolása, gondozása. A belterületen az intenzíven mővelt területek további bıvítése. Az allergén fafajok kiváltása ıshonos fafajokkal. A ligetekben elöregedett, balesetveszélyes faegyedek kivágása ás pótlása. Az utak hómentesítésénél a só használatának a csökkentése, új környezetkímélı módszerek bevezetése. Az ipari és szolgáltatási fejlesztésekre további területek kijelölése. Települési hulladékgazdálkodási terv megvalósítása Együttmőködés a kistérséggel, szomszéd településekkel

Feladatok • • • • • • •

A városi zöldfelületek, parkok, ligetek folyamatos és gyakoribb ápolása, gondozása. A belterületen az intenzíven mővelt területek további bıvítése. Az allergén fafajok kiváltása ıshonos fafajokkal. Mezıvédı erdısávok telepítése a dőlıutakon és csatornapartokon A ligetekben elöregedett, balesetveszélyes faegyedek kivágása ás pótlása. Az utak hómentesítésénél a só használatának a csökkentése, új környezetkímélı módszerek bevezetése. Az ipari és szolgáltatási fejlesztésekre további területek kijelölése.

6.9. Közlekedés Program • •

A program célja az emberközpontú közlekedés-fejlesztés. A közlekedési hálózat kialakításának elengedhetetlen szempontja az életkörülmények javítása, a közlekedés ártalmainak minél jelentısebb mértékő csökkentése.

Problémakataszter • • • • •

A város közlekedési célú fejlesztéseinek egységes szerkezetbe foglaló program hiánya. Az elkerülı út hiánya. Az útépítések idıbeli csúszása. A tranzit teherforgalom nagysága. A kiépített úthálózat mőszaki paramétereinek esetenkénti hiányosságai.


71


• • • • • • •

Néhány belterületi útszakasz szők keresztmetszete, nem optimális forgalomszervezése. A parkolási gondok, az ebbıl fakadó környezet terhelések. Az autóbusz-állomány korszerősítésének szükségessége. A kerékpárutak rövid hossza, az ebbıl fakadó közlekedésbiztonsági problémák. A gyalogutak szélességi, minıségi jellemzıi. A vasút-korszerősítési program lassú üteme. A vízi szállítás feltételeinek hiánya, a gazdaságilag érdekeltek feltérképezései, a koordináció teljes hiánya

Célok • • • • • • • • • • •

Az emberbarát városi közlekedés feltételeinek biztosítása. Az elkerülı út megépítése. A belterületi úthálózat korszerősítése. A közúti csomópontok korszerősítése. A tranzitforgalom elterelése a városközpontból. Az autóbusz-közlekedés fejlesztése. A parkolóhiány felszámolása. A kerékpárút-hálózat fejlesztése. A teljes körő gyalogjárda kiépítése. A vasút korszerősítése a személyszállítás feltételeinek javítása és a közút teherfuvarozás csökkentése érdekében. A vízi szállítás feltételeinek megteremtése és ezzel a környezetbarát közlekedési mód bevezetése

Feladatok

• A 47 j. Debrecen- Szeged másodrendő fıút tervezett megkerülı szakaszának megépítése • A belsı úthálózat folyamatos karbantartása, fejlesztése. • A belsı utak hálózat szemlélető forgalomszabályozása úgy, hogy biztosítsák a -

győjtı – elosztó – kiszolgáló funkciók folyamatosságát, rugalmas használhatóságot, az átmenı forgalom kizárását, áttekinthetıségét, az egyes részek közötti kapcsolatot, az egyenletes, de nem nagy haladási sebességet, az úti cél legrövidebb úton való elérését, a környezetterhelés alacsony szinten tartását.

• A belváros parkolóhelyeinek bıvítése a gimnázium, iskola , rendırırs, boltok, (részben • • • •

megoldott),Luther tér, Sportcsarnok, Sportelep elıtt. A tömegközlekedés feltételeinek javítása elsısorban a jármőpark korszerősítésével, az autóbuszöblök és várók építésével. Távolsági buszjárat beindítása Mezıberény Vasútállomás és Bélmegyer, Vésztı között. A teherfuvarozói kisvállalkozások számára ellenırzött telephely(ek) kijelölése. A kerékpárutak folyamatos karbantartása, különösen a Gyomai úti szakaszon.


72


• Az E 56-os nemzetközi törzshálózati vasúti fıvonal korszerősítése, mely távlatban a TEN hálózat nagysebességő vasúti funkciójának ellátására is alkalmas. Ez hosszú távon a 160 km/h sebességre alkalmas pályakorszerősítést jelent a jelenlegi nyomvonalon.

6.10. Energiagazdálkodás Problémakataszter • •

Az alternatív energiaforrások használata még nem indult meg. A rendelkezésre álló geotermikus energia kis mértékő használata.

Célok • •

•

A földgázzal való ellátottság növelése, a még üzemelı szilárd és folyékony tüzelıanyagok fokozatos kiváltásával. Az alternatív energiaforrások használatának megkezdése családi és települési szinten egyaránt. A közvilágítás fejlesztése.

Feladatok • • • • •

Fokozottabb tájékoztatás az alternatív energiaforrások használatáról, lehetıségeirıl. Új ösztönzési rendszer kialakítása az alternatív, környezetkímélı energiaforrásokat bevezetık számára. A hiányzó gázhálózat kiépítése. A távközlés liberalizációja után az IP rendszer kiépítse. Energiatakarékos közvilágítási lámpatestek alkalmazása, külterületek villamosítása.

6.11. Az idegenforgalom környezeti hatásai Problémakataszter • •

Nincs komplex program az idegenforgalom és a környezet és természetvédelem egységes szemlélető megközelítésére. A növekvı idegenforgalom által okozott környezeti terhelések kedvezıtlen hatásai még nem teljes mértékben vannak feltárva.

Célok •

•

Az idegenforgalom és a környezetállapot összefüggéseinek pontos feltárása, és az ebbıl adódó feladatok meghatározása. A város környezeti, természeti, kulturális értékeinek széles körő (területi, országos) megismertetése.


73


• • •

A rendkívül változatos és egyedülálló természeti adottságok (Kettıs-Körös, holtágak) turisztikai, jóléti, rekreációs, természetkutató használatának fokozása. A település infrastruktúrájának további fejlesztése (úthálózat, kerékpárutak, parkolók, szolgáltatások stb.) az idegenforgalom további növelése érdekében. A helyi speciális kulturális rendezvények (pl. Berényi Napok, Nemzeti Önkormányzatok és Egyesületek Rendezvényei, testvérvárosi rendezvények) fenntartása, továbbfejlesztése.

Feladat •

Az idegenforgalom és annak környezeti hatásai tanulmány elkészítése, meghatározni az ebbıl adódó legfontosabb feladatokat.

6.12. Környezetbiztonság A város életében megtalálhatók azok a veszélyforrások (árvíz, belvíz, ipari, mezıgazdasági szennyezések, közúti haváriák, vízminıség problémák stb.), amelyek veszélyeztethetik a környezetet, az itt élı embereket. Ezen problémakör feltárása már részben megtörtént, rendelkezésre állna azon üzemelési és beavatkozási tervek, amelyekkel megelızhetık a havária helyzetek, illetve meghatározásra kerültek a szükséges intézkedések. Ennek ellenére szükséges volna egy egyeztetı koordinációs bizottság létrehozása, amely bizottságban az érintett önkormányzati, szakmai szervezetek, gazdálkodó egységek, civil szervezetek képviselıi vennének részt és dolgoznák ki a megfelelı intézkedési terveket. Ki kellene építeni a környezeti monitoring hálózat komplex rendszerét, amely segítségével folyamatosan lehetne értékelni a környezeti állapotokat. Ehhez kapcsolódóan létre kell hozni egy környezeti információs rendszert a naprakész tájékoztatás, bemutatás érdekében. Szükséges még egy mozgósítási terv elkészítése is a szükséghelyzetek minél gyorsabb felszámolása érdekében.

6.13. Környezeti nevelés A környezeti nevelés jelenleg még nem átfogóan és szervezetten valósul meg. A környezeti nevelés az oktatási intézményekben nem önálló tananyagként jelenik meg, az fıleg a természettudományi oktatási anyaghoz kapcsolódik, illetve meghatározóan pedagógusfüggı. A felnıtt lakosság környezeti nevelése már sokkal nehezebb terület. A lakosság tájékoztatása, informálása, meggyızése még nem teljes körő. A környezeti nevelés szempontjából legfontosabb fiatal generációt több hatás is éri ezen a téren. A környezeti nevelés akkor hatékony és eredményes ha az iskolai oktatás és nevelés és


74


a családi minta összhangba van és jól kiegészítik egymást. A fiatal korosztály még sok esetben találkozik azzal a ténnyel, hogy mást tanul és mást tapasztal a gyakorlatban. Ennek a kettıségnek a felszámolása alapvetıen fontos a környezettudatos, környezetét szeretı és azért tenni akaró új generáció kialakulásához. Fontos feladat, hogy az iskolákban egy egységes szemlélető és önálló tananyagként jelenjen meg a környezeti nevelés témaköre. Az iskolákban, de a város széles rétegeit érintı programok szervezése a környezeti, természeti értékek minél jobb megismerésére, a környezetvédelmi feladatok konkrét megvalósítására. Nagyon fontos, hogy minél több helyi kezdeményezéső civil szervezet alakuljon, amelyek felvállalják a szőkebb-tágabb környezetük tájékoztatását, mozgósítását és aktív bevonását a környezetvédelmi problémák megoldásárban.

7. Célmeghatározás, elvárások és követelmények a Városi Közszolgáltató Intézménnyel szemben Az „új” intézmény a helyi társadalom igényeit kielégítı önálló szervezetet jelent. Helyi társadalom alatt értendı: a fenntartó önkormányzat és valamennyi intézménye, a helyi vállalkozók, gazdasági társaságok, egyéni gazdálkodók a civil egyesületek, az egyházak, a Mezıberényben érdekeltséggel rendelkezı egyéb társadalmi és gazdasági szervezetek. A helyi társadalom igényeinek megfelelve ki kell jelölni a jövıbeli célt / célokat ahhoz, hogy megvalósulhassanak az elképzeléseink. Van egy fı cél, és ennek a célnak az eléréséhez rendeljük alá a rész célokat, melyeket tekinthetünk bontott vagy ütemezett célnak is. Ezek az ütemezett célok már rövidebb idıtartamúak, beláthatóak, és a bennük megfogalmazottak megvalósítása rendkívüli mértékben függ a helyes célkitőzéstıl, -

a mindenkori társadalmi-gazdasági helyzettıl,

-

az önkormányzat teherbíró képességétıl,

-

a közszolgáltató intézmény megfelelı színvonalú mőködésétıl,

-

a lakosság öntudati fejlıdésétıl, a megteremtett értékek megbecsülésétıl, a lakók környezet iránti igényességtıl,

-

a közszolgáltató intézmény által kijelölt kapcsolatrendszertıl.

Mezıberény legyen olyan város, ahol az Önkormányzat és általa mőködtetett Városi Közszolgáltató Intézménye vállalja azon tevékenységi körök folytatását, melyek a település mőködését meghatározzák, a lakosságot közvetlenül kiszolgálják, az itt élık hangulatát javítják, befolyásolják. A végzendı tevékenység kötelezı és nem kötelezı önkormányzati


75


feladatokból, valamint település politikai szempontból felvállalt egyéb szolgáltatásokból tevıdik össze. Az intézményen keresztül, anyagi lehetıségeinek függvényében, optimális gazdálkodás mellett, felügyelete alatt tartja a szolgáltatásokat, melyek kötelezı jelleggel vagy szükségszerően érintik s lakosságot anyagilag és erkölcsileg. A részben Városi Közszolgáltató Intézmény jelenleg TEAOR besorolás szempontjából kilenc fajta feladat végzésére rendelkezik jogosultsággal. Ennek megfelelıen a szakfeladatok a következık: város és községgazdálkodási szolgáltatás, közutak, járdák, hidak, alagutak, üzemeltetése, fenntartása, épületfenntartás és korszerősítés, kisegítı mezıgazdasági szolgáltatás, települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység, sportintézmények, sportlétesítmények mőködtetése, temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatások, fürdı és strandszolgáltatás. Az önálló Intézmény alapvetı feladatai: -

-

az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, kezelése, karbantartása, az önkormányzati tulajdonú lakásokkal való gazdálkodás, lakbér beszedése, lakásfenntartás, az önkormányzati tulajdonú mezıgazdasági célú területek bérbeadása, az önkormányzati tulajdonú közterületek használati szerzıdéseinek megkötése, vízkárelhárítás és egyéb katasztrófák elhárítása, a belterületi csapadékvíz elvezetı kezelése, helyi közutak, hidak, alagutak létesítése és felújítása, ezen belül utak, járdák, kerékpárutak építése, burkolása, a saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, a máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatás, az intézményi vagyon mőködtetése, a szennyvízelvezetés- és kezelés.

Mezıberény, 2006. június 12.

Dr. Cserei Pál ügyvezetı


76


Mellékletek

1. sz. A Körösök vízminıségi mérési adatainak térképe 2. sz. A csapadékvíz elvezetı csatornák elhelyezkedése 3. sz. Mezıberény település adatai 4. sz. Mezıberény város emlékmővei, emlékhelyei 5. sz. A szennyvíz csatornahálózat helyszínrajza 6. A közterületek fásítási terve 7. Térképmelléklet


77

2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÉS AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁG BEMUTATÁSA

Recommend Documents