Programozás 2 HTML és CSS
Az Internet programozása I. utolsó változtatás 2008.04.27.
Internet
Sok millió kisebb (akadémiai, üzleti, kormányzati és magán) hálózat összekapcsolt világmératű nyilvánosan hozzáférhető hálózata. Hálózat: fizikai adathordozókkal (vezeték, optikai szál, elektromágneses hullámok) összekapcsolt csomópontok (útválasztók, számítógépek, PDA-k, mobilok, stb). Az interneten mozgó adatok (e-mail, chat, web oldalak) csomagokban haladnak a fizikai hordozókon keresztül az n1es hálózati csomópontok között. Az adatok az n1es csomópontokon változó ideig tartózkódnak. A következő csomópont kiválasztása statisztkius módszerekkel dinamikusan történik.
Protokoll
A protokoll egy olyan szabvány, ill konvenció, ami leírja az adat továbbítás és szinkronizáció szabályait. A protokoll megvalósítható szoftver és/vagy hardver alapon. A protokollokat rétegekre szokás bontani. Az interneten legelterjedtebb az 5 szintű TCP/IP protokoll. (TCP - Transmission Control Protocol, IP – Internet Protokoll ) A többszintű protokollok lényege, hogy az adattovábbítást leválasszuk a fizikai megvalósításról. A magasabb szintű protokoll
A TCP/IP protokoll rétegei 1. 2. 3. 4. 5.
Fizikai réteg Adatkapcsolati réteg Hálózati réteg Szállítási réteg Alkalmazási réteg
A TCP/IP protokoll rétegei 1. Fizikai réteg 1.
Adatbitek továbbítására szolgál, függetlenül azok jelentéséről. A biteket azonban bármilyen fizikai jelekkel reprezentálhatja, illetve csoportokba összefoglalva is továbbíthatja Definíciója tartalmazza a fizikai jelek paramétereit, a vezetékek és csatlakozók paramétereit. Pl. ethernet vezetéken, optikai szálon, mikrohullámon keresztüli átvitel
A TCP/IP protokoll rétegei 2. Adat kapcsolati réteg Feladata az adatátvitel szomszédos WAN vagy LAN csomópontok között (hop to hop). A hálózati rétegből jövő kéréseket továbbítja a fizikai réteg felé. Gondoskodik a fizikai rétegben esetlegesen megjelenő adathibák javításáról. ide tartozik pl. az Ethernet, FDDI, WiFi protokoll
A TCP/IP protokoll rétegei 3. Hálózati réteg A szállítási rétegből származó kéréseknek megfelelő kéréseket továbbítja az adatkapcsolati rétegnek Feladata az adatátvitel a kezdő és végpont között Az internetes hálózati kapcsolatok nem állandó kapcsolatiak (nem olyanok, mint pl. a vonalas telefonnál), ezért minden adatcsomagnak tartalmaznia kell a cél címét. Ezen a szinten mind a rögzített, mind a rögzítetlen kapcsolatok kezelhetőek Ide tartozik pl. az IP (IPv4, IPv6) protokoll
A TCP/IP protokoll rétegei 4. Szállítási réteg
A legfelső alkalmazási réteg és a hálózati réteg közötti kapcsolat. Az interneten legelterjedtebb az állandó kapcsolati TCP (Transmission Control Protocol) és a nála n1szerűbb UDP (User Datagram Protokoll) Adatcsomagokat hoz létre, a fejlécébe beírja a csomag sorszámát, a kiindulási és a cél címet és port-ot. A port egy olyan azonosító szám, aminek a révén az ugyanazon IP címekre érkező csomagok szétálogathatóak. A TCP megbízható kapcsolatot jelent a kiinulási és a cél állomás között. Az UDP esetében a megbízhatóságról az alkalmazásnak kell gondoskodnia. Az UDP gyorsabb, ezért gyakran használják valósidejű multimédiás alkalmazásokban.
A TCP/IP protokoll rétegei 5. Az alkalmazási réteg Ez az, amivel mi foglalkozunk. Nem foglalkozik az adat továbbítás módjával, csak az adattal magával Ide tartozó protokollok pl.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
HTTP – web oldalak továbbítása FTP – adattovábbítás POP3,IMAP – levelek letöltése SMTP – levelek továbbítása SSH – biztonságos titkosított adatátvitel DHCP – automatikus IP cím kiosztás
A HTTP protokoll I.
HyperText Transfer Protocoll A HTTP egy kérés-válasz alapú protokoll a felhasználónál futó program (a kliens) és a HTTP szerverek között. A kliens lehet egy WEB böngésző, egy internet pók, stb A szerver futhat ugyanazon a gépen, ahol a kliens, vagy egy másik gépen. Általában a TCP/IP protokollt használja
A HTTP protokoll II. A működés menete:
1.
2.
A kliens létrehoz egy TCP kapcsolatot a szerverrel általában a 80 – as, vagy a 443-as porton. Az utóbbi titkosított (SSL) kapcsolatot jelent. A kliens küld egy kérést a szervernek. A kérés egy módszer sorból, opcionális fejléc sorokból és egy üres sorból áll. Minden sort két bájt zár le. Ezek a 13-as (CR) és 10-es (LF) kódok. A módszer az alábbi szavak n1ike: HEAD, GET, POST, PUT, DELETE, TRACE, OPTIONS és CONNECT
3.
A szerver választ küld a kérésre. A válasz egy állapot sorból, azt követő fejléc sorokból, egy üres sorból és az üres sort esetleges követő adatokból áll. Minden sort CR LF pár zár le, de az adatokban nem feltétlenül van így.
A HTTP protokoll Példa
Kérés:
GET / HTTP/1.1 Host: www.photographyblog.com User-Agent: Mozilla/5.0 (Windows; U; Windows NT 5.1; en-US; rv:1.8.1.13) Gecko/20080311 Firefox/2.0.0.13 Accept: text/xml,application/xml,application/xhtml+xml,text/html;q=0.9,text/plain;q=0.8,image/png,*/*;q=0.5 Accept-Language: en-us,hu;q=0.7,en;q=0.3 Accept-Encoding: gzip,deflate Accept-Charset: UTF-8,* Keep-Alive: 300 Connection: keep-alive Cookie: __...
A HTTP protokoll Példa (folyt.)
Válasz:
HTTP/1.x 200 OK Date: Sun, 13 Apr 2008 11:19:09 GMT Server: Apache/1.3.37 (Unix) mod_auth_passthrough/1.8 mod_log_bytes/1.2 mod_log_bytes/1.2 mod_bwlimited/1.4 PHP/4.4.4 FrontPage/5.0.2.2635.SR1.2 mod_ssl/2.8.28 OpenSSL/0.9.7a X-PoweredPowered-By: PHP/4.4.4 SetSet-Cookie: exp_last_visit=1207996317; exp_last_visit=1207996317; expires=Mon, 13 Apr 2009 11:19:09 GMT; path=/; domain=.photographyblog.com domain=.photographyblog.com SetSet-Cookie: exp_last_activity=1208081949; exp_last_activity=1208081949; expires=Mon, 13 Apr 2009 11:19:09 GMT; path=/; domain=.photographyblog.com domain=.photographyblog.com SetSet-Cookie: exp_tracker=a%3A1%3A%7Bi%3A0%3Bs%3A5%3A%22index%22%3B%7D; exp_tracker=a%3A1%3A%7Bi%3A0%3Bs%3A5%3A%22index%22%3B%7D; path=/; domain=.photographyblog.com domain=.photographyblog.com Expires: Mon, 26 Jul 1997 05:00:00 GMT LastLast-Modified: Sun, 13 Apr 2008 11:19:11 GMT Pragma: Pragma: nono-cache KeepKeep-Alive: timeout=2, max=1000 Connection: KeepKeep-Alive TransferTransfer-Encoding: chunked ContentContent-Type: text/html ---------------------------------------------------------http://www.photographyblog.com/index.php?css =weblog/weblog_css http://www.photographyblog.com/index.php?css=
HTML (Hypertext Markup Language)
Az első általánosan használt internetes oldal leíró nyelv volt. (1990) Markup – olyan szöveg kiegészítés, ami megadja az oldal strukturáját, megjelenését vagy formázását. Alapvetően a WEB oldalak tartalmat és a megjelenítést írja le. Rendszerint szöveges formátumú. Az n1es html szimbólumok < > közötti szövegek. egy HTML elem egy nyitó és egy záró szimbólumból és a köztük levő n1éb elemekből áll. Pl.
dőlt Tartalmazhat ún. Hiper hivatkozásokat (Hyperlinks). Manapság korszerűbbnek tekintink a tartalmi, formai és viselkedésbeli leírásokat szétválasztását. A tartalmat megadja a HTML, a megjelenítést leírja a CSS (ld. később), a viselkedést pedig a script-ek. Konvencionálisan a HTML tartalmú fájlok kiterjesztése .htm, vagy .html, de bármi más is lehet. Gyakran előforduló kiterjesztések még:
.php, vagy .phtml - PHP nyelvű kódot tartalmazó fájl. A PHP kód a szerver oldalon hajtódik végre, a kliens oldalon már nem látszik .asp, .aspx – Microsoft: 'Active Server Pages'
HTML fájl példa
Minimális szabványos html fájl szerkezet:
Ez egy HTML fájl
egy HTML fájl felépítése
dokumentum típus definíció sor:
fejléc sorok. Ezeket általában nem mutatja meg a böngésző. (Kivétel a
...) Ide szokás beírni, vagy betölteni stílus (CSS) és javascript (js) fájlokat, megadni kulcsszavakat ls n1éb ún. "meta" információt. Ezt ... határolja. A HTML fájl törzse ..
HTML szimbólumok I.
A dokumentum strukturáját leíró szimbólumok (csak a nyitó nyitó szimbó szimbólumokat soroljuk itt fel. A szimbó szimbólumokban ugyan kis és nagybetű nagybetű ugyanaz volt, de az xhtml és dhtml szabvá szabványokban kisbetű kisbetűk szerepelnek.)
dokumentum megnevezése
(fejlé (fejlécben) fej sorok: ,,,,, paragrafus:
nem rendezett (számozatlan) lista:
rendezett (számozott) listák:
a listaelemek: a szó - , a jelentése
és <span>
a listaelemek
szótár listák:
a listaelemek
, | ,
|