Mindentudó A rákszûrésrôl Schering Holdfény Club – A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa
2006/2
A Nôk Egészségéért Alapítvány kiadványa
A Mindentudó füzet megírásáért köszönetünket fejezzük ki
Dr. Kovács Kázmér
szülész-nôgyógyász szakorvosnak (Heves-megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelôintézet Szülészeti-Nôgyógyászati Osztály)
A rákszûrésrôl
Kedves
klubtagunk!
Legújabb Mindentudó füzetünkkel ismét fontos, egészségünket érintô témára szeretnénk felhívni a figyelmét. A méhnyakrákszûrés jelentôségét mi sem illusztrálhatja markánsabban, mint az a tény, hogy hazánkban a méhnyakrák évente több mint 500 áldozatot követel, pedig ez a betegség megelôzhetô, korai stádiumban felismerhetô, és gyógyítható lenne. A méhnyakrák kialakulásában idôben két jól elkülöníthetô szakaszt ismerünk. Az elsô a tüneteket nem okozó rákmegelôzô állapotok, a második az életminôséget lényegesen rontó méhnyakrák idôszaka. A rákmegelôzô állapotok fennállása hónapokig, évekig tarthat, és ez az a kedvezô idôszak, amikor a probléma megfelelô módszerekkel felismerhetô, és hatékonyan kezelhetô. Mindennek az alapja tehát a szûrôvizsgálat. A szûrésen éppen azért kell rendszeresen részt vennünk, hogy a vizsgálaton az orvos tünet és panaszmentes stádiumban is felismerhesse esetleges rejtett betegségünket. A cél a rákmegelôzô állapotok felismerése, és a kezelés idejében történô megkezdése.
. oldal
Mindentudó
Méhnyak – egy kis anatómia A méh két részre osztható. Felsô része a méhtest, melynek folytatásában lefelé találjuk a méhnyakat. A méhnyak hüvelyi része a nôgyógyógyászati vizsgálat során látótérbe hozható, így annak felszíne szabad szemmel és optikai mûszer segítségével is áttekinthetô. A méhnyak hüvelybe domborodó részét a portiot laphám, a nyakcsatornát hengerhám borítja. A két hámféleség találkozása általában a külsô méhszáj területén helyezkedik el. Mivel a méhnyakrák csaknem mindig errôl a területrôl indul ki, ennek vizsgálata a betegség felismerése szempontjából döntô jelentôséggel bír.
méhtest
petevezeték petefészek méhnyak hüvely
Mekkora a méhnyakrák
kockázata?
A méhnyakrák ma is a gyakori nôgyógyászati daganatok közé tartozik. Kisebb-nagyobb mértékben minden olyan nô veszélyeztetett, aki szexuális életet él. A kockázatot növeli, ha valaki a nemi életet igen fiatal korban kezdi, gyakran váltogatja partnereit, dohányzik illetve nemi úton terjedô betegségben szenved.
. oldal
A rákszûrésrôl
A méhnyakrák
kialakulása
A rákfejlôdés teljes folyamatát az orvostudomány tisztázta. A méhnyakrák nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. A hámszövetben kóros burjánzás kezdôdik, mely elôször csak a hám egy részét érinti. Késôbb továbbfejlôdve az egész hámréteg teljes vastagságában kóros burjánzás képét mutatja. Ezek a méhnyak rákmegelôzô állapotai, melyek csak a hámréteget érintik. Hónapokig, évekig tünetmentesen fejlôdhetnek, egyes estekben spontán is gyógyulhatnak. Késôbb ezekbôl a rákmegelôzô állapotokból alakul ki a hámréteget áttörô, a méhnyak állományát roncsoló kórkép, melyet méhnyakráknak nevezünk. Amennyiben az elfajulás túllépi a hámréteget, szétterjed a méhnyak szöveteibe. Késôbb közvetlen terjedéssel roncsolja a szomszédos szerveket (végbél, húgyhólyag). A nyirok- és véráram útján áttétek képzôdnek a távoli szervekben.
A méhnyakrákért vírus
a felelôs
A méhnyakrákot okozó tényezôk között elsô helyen említhetjük a humán papilloma vírus (HPV) egyes alfajait. Ezek a leggyakrabban elôforduló, nemi úton terjedô vírusok közé tartoznak, és – több szakintézetben történt felmérés szerint – Magyarországon a szexuálisan aktív fiatal nôk mintegy 18%-ában kimutathatók. A nôk többségénél a szervezet védekezése, az immunmechanizmusok képesek legyôzni a humán papilloma vírust. A fertôzés csak a nôk kisebb hányadában állandósul, ilyen esetekben hosszú tünetmentes idôszak után az átlagosnál nagyobb a daganat kialakulásának lehetôsége.
. oldal
Mindentudó
Hogyan ismeri fel az orvos? A méhnyak felszíne jól vizsgálható, szabad szemmel és megfelelô nagyítást biztosító eszközzel (kolposzkóp) a hüvely felôl megtekinthetô. A látható felszínrôl és a nyakcsatornából megfelelô eszközzel lekapart sejtek elôkészítés után vizsgálhatók (citológia), így a kenetvétel helyén zajló élettani és kóros folyamatok is követhetôk. A méhnyakról levett keneteket a Bethesda-rendszer szerint értékelik, amely – az onkológiai jellemzôk mellett – egyéb fontos tényezôkre is ráirányítja a figyelmet a kóreredet felderítéséhez. Ezzel párhuzamosan az ún. Papanicolaou szerinti 5 fokozatú skála alapján is megadják a méhnyak kenetek onkológiai értékelését (pl.: P1, P2).
Nôgyógyászati szûrôvizsgálat A méhnyakrákszûrés lényegében citológiai mintavétellel kiegészített nôgyógyászati szakorvosi vizsgálat, amelyre a menstruációs napokat kivéve bármikor sor kerülhet. Ajánlatos, hogy a citológiai vizsgálat eredményessége érdekében a kenetvételt megelôzô 24 órában a páciens ne végezzen hüvelyöblítést. Az alkalmazott eljárás 95%-ban kiszûri a méhnyak rákmegelôzô állapotait. Az utóbbi években megjelent tanulmányok szerint, ha egyidejû HPV meghatározás is történik, a szûrôvizsgálat hatékonysága eléri a 97%-ot.
. oldal
A rákszûrésrôl
A vizsgálat a következô részekbôl áll: 1. A szeméremtest megtekintése szabad szemmel és kolposzkóp segítségével. 2. A hüvely feltárása megfelelô tükörrel. A hüvelyfalak és a méhnyak látható részének vizsgálata szabad szemmel és kolposzkóppal. 3. Sejtkenet vétel a méhnyak hüvelybe domborodó részérôl és a nyakcsatornából. 4. A belsô nôi nemi szervek tapintással történô vizsgálata, melynek alapján az orvos tájékozódik a kismedencei viszonyok felôl. 5. Az emlô tapintással történô vizsgálata. Hangsúlyoznunk kell az önvizsgálat fontosságát, mely azonban nem helyettesíti a szervezett emlôszûrésen történô részvételt. Az emlôdaganatok korai felismerése, kiszûrése speciális röntgen vizsgálattal történik, melyet mammográfiának nevezünk.
. oldal
Mindentudó
Citológiai vizsgálat A méhnyakrákszûrés bizonyítottan hatásos módszere a méhnyak hüvelybe domborodó felszínérôl és a nyakcsatornából vett kenet mikroszkópos vizsgálata, azaz a citológiai vizsgálat. Egyedül ez a módszer alkalmas arra, hogy a méhnyak egészérôl – beleértve a látótérbe nem hozható, a kolposzkóp számára is felderítetlen területet jelentô nyakcsatornát is – tájékoztassa a vizsgálót. A kolposzkópos és bimanuális vizsgálatok ennek fontos, hasznos kiegészítôi, ám csakis a citológiai mintavétellel együtt tekinthetôk szûrôvizsgálatnak!
HPV vizsgálat Az utóbbi két évtizedben terjedt el az a nézet, miszerint a human papilloma vírus-fertôzés (HPV) alapvetô jelentôséggel bír a rákmegelôzô állapotok és az invazív méhnyakrák kialakulásában. Ezért ma a méhnyak citologiai és kolposzkópos vizsgálata mellett egyre nagyobb a jelentôsége a méhnyakrák kialakulása szempontjából magas rizikójú HPV-fertôzés molekuláris biológiai igazolásának.
. oldal
A rákszûrésrôl
A méhnyakrák megelôzése A méhnyakrák megelôzésében a szûrôvizsgálatok mellett nagy jelentôséggel bír a nemi úton terjedô fertôzô betegségek, különösen a human papilloma vírus-fertôzés elleni védekezés, az óvszerhasználat, és a monogám párkapcsolat. Pár év múlva a kislányok HPV elleni oltása jelentôs csökkenést okozhat a méhnyakrák elôfordulásának gyakoriságában.
A rákmegelôzô állapot
kezelése
A vizsgálat során kiemelt esetek további ellátást igényelnek. Amenynyiben a citologiai és/vagy kolposzkópos vizsgálat eredménye kóros, és konzervatív kezelésre nem javul, a méhnyakról kúpkimetszést szükséges végezni a visszamaradó nyakcsatorna és a méhnyálkahártyából történô diagnosztikus szakaszos méhkaparással kiegészítve. Esetenként csak a méh eltávolítása biztosít megnyugtató megoldást. A rákmegelôzô állapot teljes mértékben gyógyítható. A mûtétet követôen a beteget évekig ellenôrizni szükséges, az esetleges kiújulás mielôbbi felismerése céljából.
. oldal
Mindentudó
Kinek ajánlott a nôgyógyászati szûrôvizsgálat? A szûrést célszerû rendszeresen elvégeztetni. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy a rendszeres nôgyógyászati szûrôvizsgálat elvégzése a szexuális élet kezdetétôl, de legkésôbb a 20. életévtôl indokolt. A nemzetközi szakmai szervezetek ajánlásai a rendszeres lakosság szûrést a 25. életévüket betöltött nôknél javasolják elkezdeni, mert a méhnyakrákot megelôzô hám-rendellenességek ettôl a kortól válnak mind gyakoribbá, maga a méhnyakrák pedig átlagosan csak mintegy 8-10 évvel késôbb. A lakossági szûrôvizsgálatra ezért minden 25 év feletti és 65 év alatti nô kap meghívót. Ajánlatos, hogy minden meghívott asszony részt vegyen a szûrôvizsgálaton. Különösen azoknak a részvétele létfontosságú, akik még korábban sohasem voltak szûrôvizsgálaton. Életkortól függetlenül, ha bármi rendellenességet észlel vagy hüvelyi váladékozás, folyás és/vagy vérzés jelentkezik, különösen közösülés után, késedelem nélkül forduljon nôgyógyász szakorvoshoz!
10. oldal
A rákszûrésrôl
U 437 H
11. oldal
A Nôk Egészségéért Alapítvány kiadványa
Levelezési cím: 1390 Budapest, Pf.: 163/1. Információs vonal: (06-1) 453-8069 Internet: www.scheringclub.hu E-mail:
[email protected]
