Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"
Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális területe a munkajognak, amely több okra vezethető vissza. Az egyik ok a szabályok komplexitása, hiszen egyrészt a büntetés-végrehajtási jog, másrészt pedig a munkajog rendelkezései alkalmazandók e munkavégzéssel kapcsolatban. A másik a fogva tartott munkavállalók helyzete, ugyanis a büntetés-végrehajtási intézetben előzetesen letartóztatott vagy szabadságvesztést töltő személyek jogaikban korlátozva vannak (látni fogjuk, hogy nem érvényesülnek például a kollektív jogok). Harmadik okként az elítéltek egy másik meghatározó korlátja említhető, mégpedig a szabad mozgás tilalma. Az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés büntetés velejárója, hogy a fogva tartott személyek (a végrehajtási fokozattól függően) sem az intézeten belül, sem azon kívül nem mozoghatnak saját akaratuk szerint, ezáltal a munkavégzés helye is adott és kötött. E különleges munkavégzési forma szabályozása a nehézségek és a rendelkezések összetettsége ellenére azonban mindenképpen fontos, hiszen nem elhanyagolható szempont a bűnözés visszaszorítása, mely nagyban függ a társadalomba való visszailleszkedéshez való képességtől, márpedig az elítéltek reszocializálódását meghatározza a szabadságvesztés időtartama alatti munkavégzés. Ennek ellenére sajnálatos módon a kutatási témának kevés fellelhető szakirodalma van, nagyon kevesen foglalkoztak csupán e témakörrel. 1. A magyar jogi szabályozásról E munkáltatási forma előírásait több jogszabály is tartalmazza: az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.), az 1979. évi 11. ' DR. RÁCZ ZOLTÁN egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Munkajogi és Agráijogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros " DR. RÁCZ ORSOLYA ügyvédjelölt 3525 Miskolc, Patak u. 8.
574
Rácz Zoltán-Rácz Orosolya
törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról (továbbiakban: Bv. tvr.) és a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásainak szabályairól (továbbiakban: Bv. szabályzat). A jogszabályok egymáshoz való viszonyáról az mondható el, hogy a Bv. tvr.-t kell alapul venni e speciális jogviszony alkalmazásánál, ugyanis ez a törvényerejű rendelet ad felhatalmazást a Bv. szabályzatnak a részletszabályok kidolgozására, illetőleg meghatározza azokat a rendelkezéseket, melyeket az Mtből kell alkalmazni a fogva tartottak munkavégzése során. 2. Munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony? A fogva tartottak munkavégzése egy speciális jogviszony keretében történik. Nem nevezhetjük munkaviszonynak azért, mert a munkaviszony létesítésének alapvető feltétele hiányzik, nem kötnek a rabokkal munkaszerződést. A fogva tartott személyek az intézetbe való bekerülésük után dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a munkához való jogukkal élni, vagy sem. Ha igen, a befogadási és foglalkoztatási bizottság jogköre meghatározni, hogy mely munkahelyen és munkakörben történjen az elítélt munkáltatása. A munka kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt testi és szellemi képességeit, lehetőség szerint a szakmai képzettségét és érdeklődését is.1 Annak ellenére, hogy munkaszerződést nem kötnek, mégis a három legfontosabb munkavégzést befolyásoló tényező meghatározásra kerül: a munkadíj (ezt a jogszabály írja elő), munkavégzés helye (ami kötött) és a munkakör (ezekről pedig a befogadási és foglalkoztatási bizottság határoz, az elítélt bevonásával). írásbeli megállapodás ugyan nem születik a felek között, azonban a büntetés-végrehajtási intézet számára kötelezettségként írja elő a jogszabály, hogy a munkáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez (mint például a fizetett szabadság meghatározása) szükséges adatokat nyilvántartsa. 2 Ez a nyilvántartás tartalmazza a munkavégzéssel kapcsolatos releváns tényezőket. Látható tehát, hogy a munkaviszonyt keletkeztető jogi tény a munkaszerződés hiányzik e jogviszonyban. Márpedig a munkajogviszony - mint valamennyi obligatio - egy meghatározott jogi tény joghatása. 3 Ez a jogi tény azonban nem valósul meg, így munkaviszonyról nem, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról beszélhetünk a fogva tartottak munkavégzésével kapcsolatosan.
1
Bv. tvr. 44. § (2) bek. Bv. szabályzat 107. §. 3 Kiss György: Munkajog Budapest, 2000. 73. o. 2
A fogva tartottak munkavégzéséről
575
3. Az elítéltek jogai és kötelezettségei a munkáltatással összefüggésben A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát; az állampolgári kötelességei és jogai annyiban szünetelnek, illetve korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy törvény rendelkezik. Az elítélt állampolgári jogai a következőképpen módosulnak: a munkához való joga átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetel. 4 Hiába szerepel ez a szabály a Bv. tvr-ben, ez ellentétes rendelkezés a Bv. szabályzatban foglaltakkal, hiszen végezhetnek munkát a szabadságvesztés ideje alatt is: az elítélt jogosult társadalmilag hasznos munka végzésére, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő jövedelemre, munkavédelemre. 5 Úgy lehetne inkább megfogalmazni tehát, hogy munkaszerződés megkötéséhez, munkaviszony létesítéséhez való jog szünetel ebben az esetben. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga egyebekben: a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához, a gyülekezéshez, és a sztrájkhoz. 6 4. A fogva tartottak munkavégzésének egyes szabályai A következőkben a fogva tartottak munkavégzésével kapcsolatos speciális szabályokat ismertetjük és elemezzük. •
A munkáltatás fogalma
és formái
Munkáltatásnak minősül az elítélt szervezett foglalkoztatásának az a formája, amikor a munkavégzés rendszeresen, díjazás ellenében történik (nem számít ide a díjazás nélküli munkavégzés, mint pl. a körlet takarítása). Az elítéltet munkával az intézet vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatja. 7 A munkáltató szerződése alapján az elítélt más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Jelenleg a rabmunkáltatás három formáját különböztetjük meg: intézeten belül történő költségvetési; gazdálkodó szervezetnél végzett, illetve külső munkahelyen végzett munkáltatás. 8 4
Bv. tvt. 36. § (5) b). Bv. tvr. 36. §. 6 Bv. tvr. 36. § (6) bek. 7 Bár jogszabály kifejezetten nem írja elő, de a gyakorlatban ezek a gazdálkodó szervezetek korlátolt felelősségű társaságok. 8 Dr. Végh Marianna: A fogva tartottak foglalkoztatásáról, Börtönügyi Szemle, 2002/4. 12. o. 5
Rácz Zoltán-Rácz Orosolya
576 •
A munkáltatás általános
szabályai
A Bv. szabályzat alapján a munkáltató kötelességei lényegesen nem különböznek az Mt. előírásaitól. 9 Az elítélt kötelezettségei a következők: a kijelölt időben és helyen a munkát a munkáltató utasítása szerint elvégezni; munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és technológiai utasítások szerint végezni. 10 Az Mt-hez képest a Bv. szabályzat rendelkezései hiányosabbak, hiszen hiányzik belőlük a munkának a személyesen történő ellátása, illetve a munkavégzésre vonatkozó egyéb előírások (pl. a munkatársakkal való együttműködés, előkészítő és befejező munkák elvégzése), de vélelmezhető, hogy ezeknek annak ellenére is érvényesülniük kell az elítéltek munkaviszonyában, hogy azokat kifejezetten a rendelet nem említi meg. Példaként említhető még a titoktartási kötelezettség, melynek az elítélt szabadulását követően abban az esetben lehet jelentősége, ha a szabadságvesztés időtartama alatt, a munkavégzés során olyan, a bv. intézet által kitalált eljárást használt, amelynek felfedése az intézet jogos érdekét sértené. •
A munkaidő
A munkaidő beosztásával kapcsolatosan fontos körülmény, hogy figyelembe kell venni, ha az elítélt iskolai tanulmányokat folytat vagy szakképzésben vesz részt." Ehhez kapcsolódóan munkaidő-kedvezmény is megilleti a fogva tartottakat: az általános iskolai, a középiskolai és a szakiskolai oktatásban résztvevő elítélteket a vizsgára (beszámolóra) való felkészüléshez tanévenként a munkavégzés alól legalább öt munkanapra fel kell menteni, egyébként számukra az oktatási napokon egy óra munkaidő-kedvezmény jár. A munkavégzés alóli mentesség időtartamára és a munkaidőkedvezmény idejére az elítéltet az előző havi munkadíjának időarányos része illeti meg. Ha az elítélt az előző hónapban nem dolgozott, a térítést az alapmunkadíj alapján kell megállapítani. 12
9
Bv. szabályzat 106. § (1) bek. Bv. szabályzat 106. § (2) bek. 11 Bv. szabályzat 109-111. §. 12 Bv. szabályzat 112. §. 10
A fogva tartottak munkavégzéséről •
Fizetett
577
szabadság
A Bv. szabályzat nem állapít meg rendes, vagy betegszabadságra vonatkozó szabályokat, hanem csak a fizetett szabadságról szól. A Bv. tvr. röviden annyit mond ki, hogy az elítélteknek egyévi munkavégzés után húsz munkanap fizetett szabadság jár.' 3 Betegség miatti keresőképtelenség esetén nincs betegszabadság, az elítélt részére nem jár térítés akkor, ha betegsége miatt nem tud dolgozni. Ez az előírás is eltérést mutat az Mt-hez képest, ahol a betegszabadság idejére járó távolléti díjat részletesen szabályozza a törvény. Betegség vagy más akadály esetén a szabadságot legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni. A fizetett szabadság kiadásának időpontját a munkáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján - az intézet határozza meg, tehát nincs lehetőség a szabadnapokkal való arányos rendelkezésre. 14 Ha a munkáltatónál a munkáltatás szünetel, vagy az elítélt munkáltatása bármely okból megszűnik (pl. átszállítás) és az elítélt még ki nem adott időarányos fizetett szabadsággal rendelkezik, a megállapított szabadságát ki kell adni, ha ez nem lehetséges, úgy pénzben kell megváltani. 15 •
A munka
díjazása
Az elítéltet a munkáltatás keretében végzett munkájáért munkadíj illeti meg. A munkadíjat a teljesítmény, a ledolgozott idő, valamint az előzőek kombinációja alapján kell megállapítani. A teljes munkaidőben foglalkoztatott elítélt részére havi munkadíjként a kifizetés évét megelőző év első napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének legalább egyharmada (alapmunkadíj) jár. Ha a munkadíjat a teljesítmény alapján állapítják meg, a teljes munkaidő ledolgozása és a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése esetén az elítélt munkadíja az alapmunkadíjnál nem lehet kevesebb. A csökkentett, illetve nem teljes munkaidőben való foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj arányos része jár. 16 A munkadíjjal kapcsolatosan két körülményre érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy miután a fogva tartottak a minimálbér meghatározott részét kapják munkadíjként, ezért nem kötelesek adózni a keresményük után. A 13
Bv. tvr. 45. §(6) bek. Az. Mt. 134. § (2) bek. szerint az alapszabadság a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie. 15 Bv. szabályzat 119-123. §. 16 Mt. 146. § (2)-(3) bek., 147. § (l)-(5) bek., illetve 148. §. 14
578
Rácz Zoltán-Rácz Orosolya
másik pedig, hogy a szabadságvesztés időtartama alatt, az intézetben végzett munkával töltött idejük nem számítható be a nyugdíj alapját képező szolgálati időbe, sem az így szerzett jövedelem a nyugdíj összegébe. Ez egy hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén az elítélt jogait lényegesen korlátozó rendelkezés. •
Kollektív jogok
érvényesülése
A fogva tartottak esetében egyáltalán nem érvényesülnek a kollektív jogok, sem üzemi tanácsot, sem szakszervezetet nem hozhatnak létre, és kollektív szerződést sem köthetnek. Összefügg ezzel a kérdéssel az a rendelkezés is, amely szerint az elítélteknek szünetel a sztrájkhoz való joguk. 5. Értékelés Ha a rabmunkáltatás előnyeit és hátrányait kellene összevetni, nagyjából mindkét oldalon ugyanannyi okot sorolhatnánk fel. Előnyök tekintetében kiemelendő, hogy egyrészt segíti az elítéltek reszocializálódását; másrészt jótékony hatással van az egészségükre és testi épségükre (különösen a mezőgazdaságban végzett munka); harmadrészt, ha olyan munkát szeretne végezni, amihez nincs képesítése, és van rá lehetőség, hogy az intézeten belül megszerezze azt, akkor ezáltal tanul és képesítést is szerez az elítélt; negyedrészt pedig a fogva tartott személy számára sem elhanyagolható szempont, hogy mivel tölti el az idejét a szabadságvesztés időtartama alatt nap mint nap. Hátrányként említhető, hogy az intézetek számára rendelkezésre álló pénzügyi források miatt a rabok munkavégzésének technikai megoldása többletteherrel jár, hiszen a munkavégzés alatti őrzéshez több alkalmazottra van szüksége a bv. Szervnek. 17 A másik hátránya, hogy a munkáltatást ellátó gazdasági szervezetek nem képesek profitot termelni, veszteségesek. Az elítéltek szempontjából azonban a legmeghatározóbb hátrány (mely szintén a szűkös anyagi javakra vezethető vissza), hogy a büntetés-végrehajtási intézet a többség számára nem tud olyan munkakört biztosítani, amely hasznos lehet az elítélt számára a szabadulása után is, egyáltalán nem biztos, hogy szabad munkavállalóként el tud helyezkedni olyan munkakörben, mint amilyenben az intézetben dolgozott.
17
Aleku Mónika-Csordás Sándor-Pacsek József: A fogva tartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete, Börtönügyi Szemle, 2006/1. 14. o.
A fogva tartottak munkavégzéséről
579
A fogva tartottak munkavégzésével kapcsolatban van mit javítani mind a technikai és pénzügyi erőforrások, mind pedig a szabályozás tekintetében. A tanulmányban jelzett jogalkotási hiányosságok megszüntetését megfontolásra javasoljuk.
Zoltán Rácz-Orsolya Rácz The employment of prisoners Summary Our essay reviews the situation of the employment of prisoners in Hungary. There have been only a few studies on the subject that we processed nonetheless the resocialization of prisoners is an important issue. Our subject is special for several reasons. The first reason is the complexity of rules because this kind of employment is regulated by law on prison administration on the one hand and by labour law on the other hand. The second reason is the state of the imprisoned employees that they have legal boundaries. To name the third reason, it is the other dominant control: the prohibition of clearance; it is the nature of arrest that prisoners cannot act according to their free will nor inside the institution neither outside of it, so the place of work is determined. We studied this form of employment taking these specialties into consideration and whether it is rated a labour relation or other relation that intents labour.
