2. (2005), pp

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIII/2. (2005), pp. 525-524

A SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI TALÁLMÁNYI JOG A SZERB (SZERBIA-MONTENEGRÓ ÁLLAMKÖZÖSSÉGI) JOGBAN SZALMA JÓZSEF* 1. Általában a szellemi alkotások jogforrásairól Államközösség jogában

Szerbia-Montenegró

A Szerbia-Montenegró Államközösség (a továbbiakban: SZM) jogában, új közösségi Alkotmányának (2003) értelmében, közösségi (konföderális) hatáskörben maradt a szellemi alkotások jogának törvényi szabályozása.1 SZM a szellemi alkotások területén jobbára átveszi és adaptálja volt Jugoszlávia e téren korábban fennálló törvényi és rendeleti jogszabályait.2 Megjegyzendő, hogy a polgári jognak szinte egésze, a szellemi alkotások jogi szabályozását kivéve, az új közösségi Alkotmány értelmében átkerült a fokozatosan önállósodó tagköztársaságok törvényhozási hatáskörébe.3 A szerzői jog területén új törvény *DR. SZALMA JÓZSEF egyetemi tanár Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék 1 Ustavna povelja drzavne zajednice Srbija i Crna Gora - Szerbia és Montenegro Államközösség Alkotmányi Alapokmánya, SzM HL 2003. február 4.-ei 2003/1.sz. Az Alapokmány 19. szakasza szerint az Államközösség Képviselőháza által meghozott törvényeivel szabályozza a szellemi alkotásokjogát. 2 Ld. a (volt) JSZK(Kis) Jugoszlávia találmányokról szóló törvényét (JSZSZK HL, 1995/15, az Európai szabadalmi Egyezmény megerősítéséről - ratifikációjáról szóló Törvényt, JSZK HL Medjunarodni ugovori, 1996/3, Törvény a az Európai Szabadalmi Egyezmény megerősítéséről, JLSZK HL Medjunarodni ugovori, 1996/3. sz. Az újabb szabadalmi jogi irodalomból, ld. Slobodan M. Markovié, Patentno pravo, Nomos, Beograd, 1997. A korábbi szerb irodalomból, Dr. Miodrag Janjic (jelenleg legjelentősebb Szerbiai szerző), Industrijska svojina i autorsko pravo (Ipaijog tulajdon és szerzői jog), II. átdolgozott kiadás, Belgrád, 1982. A Horvát irodalomból: Dr. Albert Verona, Pravo industrijskog vlasniStva (Ipaijogi oltalom), Informátor, Zagreb, 1978. A boszniai irodalomból: Dr. Vojislav Spajic, Autorsko pravo (Szerzői jog), Veselin Maslesa, Sarajevo, 1957. Legújabban: Mr. Sanja Radovanovic, Naknada imovinske Stete u autorskom pravu ( A vagyoni kár térítése a szerzői jogban), magiszteri disszertáció, mentor: Prof. Dr. Szalma József, Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, 2004 júniusa. 3 Ehhez hozzá fűzhető, hogy A Szerb Kormány 2003. év végén előteijesztette az új köztársasági Alkotmányt mely teljesjogú köztársasági szabályozást, továbbá meghatározott, nem pontosított jogviszonyok tekintetében pedig delegált tartományi törvényhozási jogkört irányoz elő. 2005 januáijának első felében Belgrádban alkotmányjogi kerekasztal jött létre, amelynek témája arról szól, hogyan hozza meg Szerbia az új alkotmányt. Ugyanis a hatályos, még 1990-ben meghozott köztársasági Alkotmány szerint az alkotmánymódosítás, vagy új alkotmány meghozatalára népszavazás útját irányozza elő. A tárgyalások során azonban kifejezésre jutott az a nézet, hogy az

526

Szalma József

lép hatályba 1998-ban4, számos vhr rendelettel.5 A találmányi jog új törvényi szabályozására 2004. júliusában került sor6, számos vhr rendelettel.7 új szerbiai Alkotmányt, a jelenlegi Parlament alkotta Alkotmányozó Gyűlés kétharmados konszenzusos alapon hozhatná meg, tekintettel arra, hogy a tárgyalók megítélése szerint kevés esély van arra, hogy a népszavazás eredményes legyen. Szerbia Alkotmánybíróságának elnöke közben annak a nézetnek adott hangsúlyt, mely szerint az Alkotmánynak Alkotmányozó Gyűlés által való meghozatala nem lenne összhangban a hatályos alkotmánnyal. Megjegyezhető, hogy a hatályos Szerbiai Alkotmányt még a hosszantartó milosevityi korszakban (rezsimben) hozták meg (vagyis 1990-ben). Pontosabbami akkor, amikor Szerbia akkori Parlamentje megszegi a volt JSZSZK 1974. évi Alkotmányának azon rendelkezését, mely szerint alkotmányi jelentőségű kérdésekről nem lehet (a volt) tagköztársaságok konszenzusa nélkül dönteni. Vagyis akkor, amikor a konszenzus hiányában a két tartomány önálló státuszát Szerbia egyoldalúan megváltoztatta, pontosabban megszüntette. Kitűnik, hogy a Szerbiai „alkotmányozása", mint minden Európába igyekvő ország esetében, nemcsak belső kérdés, hiszen az emberi jogok, így az alapvető személyiségi jogok és ezen belül a szellemi alkotások joganyaga is, a közösségi joggal harmonizálandó kérdés. 4 Zakón o autorskún i srodnim pravima -Törvény a szerzői és vele rokon jogokról - Jugoszlávia Szövetségi Köztársaság (JSZK) Hivatalos Lapja, 24/1998. szám, 17. o. 5 Ld, a) Uredba o evidenciji autorskih dela i predmeta srodnih prava - Rendelet a szerzői és a vele rokon jogosultságok lajstromáról - , JSZK HL 50/1999 - 1. o. b) Tarifa naknada kője korisnicima fonograma naplaóuje organizacija za kolektivno ostvarivanje srodnih prava proizvodaía fonograma Jugoslavije (OFPJU) - Hangrögzítő Eszközök (fonogramok) Gyártói Szervezetének Térítési Szabályzata melynek alapján e Szervezet a fonogramok használóitól téríti a használati díjat (SZM HL, 2/2003. sz. 2. o.). c) Tarifa o nakandama kője Savez organizacija kompozitpra Jugoslavije (SOKOJ) naplaóuje od korisnika od strane DruStva za zaátitu autorskih prava Díjtételekről szóló szabályat, melynek alapján a Jugoszláviai Szerzői Jogvédelmi Társaság a felhasználóktól megvalósítja a felhasználói díjak térítését a szerzők javára - SZM HL 30/2002, 34/2002 - 10. o , 35/2004 - 10. o. d) Díjtérítési Szabályzat amelynek alapján a térítéseket a DVD formátumú DVD-GROUP videogram gyártói szervezet számára fizetnek be a felhasználók, SZM HL 35/2001, 8. o. e) Díjtérítési Szabályzat melynek alapján térítést fizetnek a zeneszerzők és a zenei müvek előadói a zeneművek használatáért, JSZK HL 1998/63 stb. 6 Zakón o patentima (Törvény a szabadalmakról), Szerbia-Montenegró Hivatalos Lapja (Sluzbeni list SCG Szerbia - SZM HL) 2004/32. s z , kiegészítések, 2004/33. s z , 2004 júliusából 7 L d , a) Uredba o postupku za priznavanju patenta odnosno malog patenta - Rendelet a szabadalmi jog és az ún. kisszabadalmi jog elisméréséről szóló eljárásról, JSZK HL 7/1996, 1. o. b) Uredba o upisu u registar zastupnika koji vodi Savezni Zavod za intelektualnu svojinu - Rendelet a Szövetségi Szellemi Alkotások Hivatalánál vezetett, szellemi alkotások G°gO képviseletét ellátó képviselők lajstromáról, JSZK HL 39/1995, 1. o. c) Odluka o visini naknada posebnih troSkova postupka koji vodi Zavod za intelektualnu svojinu i naknade troSkova pruianja informacionih usluga Zavoda - A Szellemi Alkotások Hivatala által vezetett eljárás, valamint az Intézet információs szolgáltatásaiért járó költségtérítésről szóló határozat (SZM HL 2004/35. sz. 4. o.). d) Pravilnik o polaganju struínog ispita za lica koja se bave zastupanjem u postupku zaStite pronalazaka, íigova, modela, uzoraka i geografskih oznaka porekla, Szabályzat a találmányi, árujelzői, ipari minták és földrajzi eredetjelzők oltalmi eljárásában résztvevő képviselők szakvizsgájáról (JSZk HL 1995/48, 1. o.). e) Uredba o odredjivanju poverljivih pronalazaka koji su znaőajni za odbranu i bezbednost SRJ - A JSZK honvédelme és biztonsága szempontjából jelentős bizalmi jellegű találmányok meghatározásáról szóló rendelet - JSZK HL 1997/10. s z , 1. o.

A szolgálati és alkalmazotti találmányi jog a szerb jogban

527

Megemlíthető még az árúmintáról szóló törvény8 és az azt végrehajtó rendelet, valamint a topográfiai integrált félvezetők oltalmáról szóló törvény9 és az azt végrehajtó rendelet. 10

2. A szabadalmi törvény alapvető rendelkezéseiről Bevezető rendelkezések.A szabadalmi törvény 1. szakasza szerint e törvény a találmányok jogi oltalmát szabályozza. A 2. szakasz értelmében a szabadalom olyan jogosultság amellyel elismerét nyer a technika bármely területéhez tartozó találmány, mely, új, inventív szintű és iparban alkalmazható. A 3. szakasz szerint külföldi jogi és természetes személyek a találmányok oltalma tekintetében SZM-ban azonos jogosultságokkal rendelkeznek mint a hazai jogi és természetes személyek, amennyiben ez a nemzetközi egyezményekből, vagy a viszonosság elvéből következik.A viszonosság fennforgását illetően a rá hivatkozó személy köteles bizonyítani. A 4. szakasz szerint külföldi természetes vagy jogi személyt a szellemi alkotásokra illetékes minisztertanácsi közigazgatási szerv előtti eljárás során köteles a szellemi alkotások terén képviseleti joggal rendelkező személyek lajstromában vezetett valamely képviselő, vagy hazai ügyvéd által képviseltetnie magát. Szabadalmaztatható találmányok. A szabadalmi törvény értelmében" a szabadalommal oltalmazható találmány tárgya lehet termék (pl. berendezés, szubsztancia-összetevő, kompozíció-összetétel, biológiai anyag), vagy eljárás. A szabadalommal védett találmány tárgya lehet: 1) termék mely biológiai anyagból áll, vagy amely biológiai anyagot tartalmaz, 2) eljárás mellyel a biológiai anyag elkészült, megmunkált, vagy felhasználásra kerül, 3) biológiai anyag mely a természetes környezetéből izolált, vagy technikai eljárással gyártott, abban az esetben is, ha előzetesen a természetben is létezett. E törvény értelmében a biológiai anyag alatt értendő az az anyag, amely genetikai információt tartalmaz. Képes továbbá önmagát reprodukálni, vagy reprodukálható a biológiai rendszerben (mint a mikroorganizmusok, növényi vagy állati eredetű sejtkultúrák, génszakaszok). E törvény értelmében nem tekinthetők találmányoknak. 1) a felfedezések, tudományos elméletek és a matematikai módszerek, 2) esztétikai alkotások, 3) a szellemi tevékenység, a játékok és munkafolyamat tervezetei, szabályai és eljárásai, 4) számítógépes programok, 5) 8

Zakón o modelima i uzorcima, JSZK HL 1995/15.sz„ 15. o„ JSZK HL 1996/28. sz. 15. o. (új törvény) 9 Zakón o zaStiti topografskih integrisanih kola, JSZK HL 1998/12. sz., 22. o, 1998/15. sz., 11. o. (szöveghelyesbítés) 10 Uredba o postupku za priznanje modela i uzoraka, JSZK HL 1996/7. sz. 19. o. " Ld. SZM szabadalmi törvényének 5. szakaszát

528

Szalma József

információk bemutatása, stb. A törvény értelmében12 az emberi test, létrejövetelének és fejlődésének bármely szakaszára vonatkozó találmányt, beleértve az emberi test elemeire, génszakaszaira vagy génszakasz részeire vonatkozó ismereteket, nem tekinthetők találmánynak. Az emberi testből, műszaki eljárással kiválasztott (izolált) elemek, beleleértve a génszakaszokat vagy a génszakasz részeire vonatkozó felfedezéseket, szabadalmaztathatok, még akkor is, ha ezen elemek összetétele azonos a természetes elem összetételével.A génszakaszra, vagy annak részére vonatkozó, ipari alkalmazást lehetővé tevő felfedezésnek a szabadalmi igény benyújtásának időpontjáig kell létre jöjjön. A törvény szabályozza a szabadalmaztatás alóli kivételeket.13 Szabadalommal nem oltalmazhatóakr. 1) azok a találmányok amelyek jogrend- és erkölcsellenesek, mint pl. a) az emberi klónozási eljárás, b) az ember genetikai azonosságának módosítását célzó eljárások, d) az emberi embrió ipari és kereskedelmi célokra való felhasználása, e) az élet genetikai azonosságának módosítására irányuló eljárások, f) eljárások, melyek előidézik az állatok kínzását és nincs jelentőségük az emberi vagy állati egészség oltalma szempontjából, 2) sebészeti, diagnosztikai és gyógykezelési eljárások, melyeket közvetlenül alkalmaznak ember vagy állat testén, 3) növény-, vagy állatfaj vagy biológiai eljárás ezek létrehozatalára stb. A szabadalmi oltalom feltételei: 1) az újdonsági jellege a találmánynak14, ami azt jelenti, hogy az adott találmány a technika (műszaki ismeretek) addigi állása szerint nem volt ismert. 2) A további15 szabadalmaztatási feltétele, hogy a találmánynak nincs káros hatása, következménye. 3) A törvény megköveteli a találmány inventív szintjét.16 A törvény szavai szerint, e követelmény akkor áll fenn, ha ezt a szintminősítést a találmányról az illető szakterület szakemberei megállapítják, valamint amennyiben e szint elérése a technika eddigi állásából értelemszerűen következik. 4) A szabadalmaztatás további feltétele a találmány ipari alkalmazhatósága}1 Ipari szempontból a találmány akkor alkalmazható, ha a találmány tárgya gyártható és felhasználható az ipar bármely ágában, vagy a mezőgazdaságban. A szabadalmi jog. A szabadalmi oltalom alanyai. A törvény szerint a szabadalomra jogosult a feltaláló vagy jogutódja, továbbá a törvénnyel megállapított esetekben a munkáltató vagy ennek jogutódja. Amennyiben a találmányhoz több feltatáló közös munkával járult hozzá akkor az oltalom 12

Ld. SZM szabadalmi törvényének 6. szakaszát Ld. SZM szabadalmi törvényének 7. szakaszát 14 Melyet a SZM szabadalmi törvénye 8. szakasz által szabályoz 13 A SZM szabadalmi törvénye 9. szakasza általi előirányzata szerint 16 Ld. SZM szabadalmi törvényének 10. szakaszát 17 Ld. SZM Szabadalmi törvényének 11. szakaszát 13


529

mindegyiket megilleti. Nem tekinthető feltalálónak aki a feltalálónak műszaki segítséget nyújtott. 18 A feltaláló erkölcsi (személyi) és vagyoni jogai. A szabadalmi törvény19 a feltalálónak jogában áll, hogy e a minősítése megállapítást és hivatkozást nyeljen a szabadalmi kérelemben, szabadalmi iratokban és okiratokban, szabadalmi lajstromokban és találmányáról szóló publikációkban a törvénnyel előírt módon. A fekltalálónak jogában áll, bejelentett azaz szabadalmaztatott találmányának gazdasági gyümölcsöztetésére. Amennyiben a találmány munkaviszony keretében jött létre, a találmány feltalálójának és azon szervezet jogait, melyben a találmány létrejött, e törvény, a munkaadó általános jogi aktusai, a munkaadó és az alkalmazott, azaz az őket képviselő megbízottak által megkötött szerződés szabályozza. A törvény részletes szabályokat tartalmaz a szabadalom elismerésére irányuló eljárásról, 20 a szabadalmi jog tartalmáról, megszerzéséről és mértékéről (terjedelméről).21 A szabadalmi jog jogosultja (szabadalmas) kizárólagos joggal rendelkezzik, hogy a szabadalmaztatott találmányt 1) felhasználja a termelésben, hogy 2) a szabadalmaztatott találmány tárgyát forgalmazza, hogy 3) a szabadalommal rendelkezzen.22 A szabadalom jogosultjának, az oltalmazott szabadalom kizárólagos gazdasági hasznosítói minősítése szerint jogában áll, hogy bármely harmadik személyt, akinek nem adott jóváhagyást, megakadályozzon, abban hogy: 1) Gyártsa (előállítsa), kínálja, forgalmazza, vagy használatba vegye a szabadalmi oltalom szerint előállított terméket, hogy az ilyen terméket az országba (külföldről) behozza, az említett rendeltetésekre raktározza. 2) A szabadalmaztatott eljárást alkalmazza. 3) Ajánlja a szabadalmaztatott eljárást. 4) Gyártsa, ajánlja, forgalmazza, behozza, vagy raktározza e rendeltetésekre közvetlenül a szabadalmaztatott eljárás szerint előállított terméket. 5) Kínálja és kézbesítse (leszállítsa) azokat a termékeket, amelyek a találmány lényeges alkotó elemeit képezik, mégpedig olyan személyeknek, akiknek e termékekre nézve nincs felhasználói jogosultságuk. A szabadalom megszerzésére a jóváhagyott szabadalomnak Szabadalmi Közlönyben való megjelentetésével kerül sor, és a kérelem benyújtásától keződően hatályosul.23 A szabadalmi oltalom mértéke a szabadalmi kérelem tartalma, a szabadalmi leírás és tervezet által és alapján

11 19 20 21 22 23

Ld. Ld. Ld. Ld. Ld. Ld.

SZM SZM SZM SZM SZM SZM

Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi

törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének

12. szakaszát 13. szakaszát 16-51. szakaszait 52-70. szakaszait 52. szakaszát 55. szakaszát

Szalma József

530

meghatározott.24 A szabadalmaztatott találmányon kényszerlicencia hozható létre, ha a szabadalomra jogosult más személyeket elutasít szabadalmának gazdasági felhasználási joga tekintetében, vagy erre indokolatlan feltételeket támaszt, amennyiben: 1) a szabadalmas nem használja a szabadalmaztatott találmányt. 2) Ha az adott találmány felhasználása nélkül részben, vagy teljes egészében nem lehetséges egy olyan másik találmány gazdasági felhasználása, melynek szabadalmáztatására utóbb, más személy javára került sor.25 Kényszerlicencia létre hozható a találmány közérdekből történő hasznosítása céljából, amiről SZM illetékes Minisztertanácsa dönt.26 A találmány szabadalmi oltalma 20 évig tart, kezdve a kérelem benyújtásának időpontjától.27 Az oltalomra való jog megszűnhet (Szabadalmi Hivatalnak fiztendő) térítés (taksa) Ag

MA

AM

'

elmulasztásával , a jogosultságról való lemondás , a jogosult halálával. A törvény a továbbiakban szabályozza a szabadalmi oklevél (kivonat, certifíkátum)31 kiadásának, továbbá a szabadalom semmissé nyilvánításának eljárását.32 A szabadalom polgári jogi oltalma. A polgári jogi oltalom hasonló a magyar jogban (Ptk) ismeretes megoldáshoz. A szabadalom megsértése esetén bírósági uton érvényesíthetők jogosult mint felperes által a jogbitorlóval mint alperessel szemben a törvény által előirányzott keresetek. Kereseti kérelemmel ugyanis, polgári peres eljárásban követelhető: 1) a szabadalom megsértésének megállapítása, 2) a szabadalmi jogosultság sérelmét előidéző tevékenység betiltása, 3) a szabadalmi jogosultság megsértéséből következő kár megtérítése, 4) a marasztaló bírói ítélet megjelentetése az alperes költségén, 5) a jogellenesen felhasznált szabadalommal oltalmazott tennék elvonása, mesemmisítése, 6) azon eszközök elvonása amelyekkel a szabadalommal oltalmazott termék létrejött.33 A jogosult ideiglenes intézkedéseket igényelhet.34 A kereset irányulhat a találmányi joggal kapcsolatos jogosultság fennforgásának megállapítására is.35 A szolgálati és munkahelyi szabadalom esetén a munkáltató és a munkavállaló jogainak oltalma céljából a törvény külön keresetet irányoz elő.A 24

Ld. SZM Ld. SZM 26 Ld. SZM 27 Ld. SZM 28 Ld. SZM 29 Ld. SZM 30 Ld. SZM 31 Ld. SZM 32 Ld. SZM 33 Ld. SZM 34 Ld. SZM 35 Ld. SZM 25

Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi

törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének törvényének

56. szakaszát 63. szakaszát 66. szakaszát 71. szakaszát 73. szakaszát 74. szakaszát 75. szakaszát 77-86. szakaszait 87-90. szakaszait 92-93. szakaszait 94. szakaszát 98. szakaszát


531

törvény szerint36, a munkaadó, azaz a munkavállaló, aki e törvény rendelkezései szerint a munkaviszonyból eredő találmány oltalmára, vagy a találmány gazdasági felhasználására jogosult, tereseti kérelemmel igényelheti a bíróságtól e törvény 108-120 szakaszai szerinti jogosultságok megállapítását és oltalmát. A szabadalom polgári jogi oltalmához tartozik a feltalálói minősítés megállapítása iránti per.37 A szabadalom forgalmazása, azaz felhasználása licencia szerződés alapján történik.38 3. Szolgálati és alkalmazotti találmány SZM jogában a) Szolgálati találmány SZM Szabadalmi törvénye39 szabályozza a szolgálati találmány egyik formáját, mégpedig bizalmi találmányok címszó alatt. Ezek a találmányok a törvény szavai szerint olyan találmányok melyek SZM honvédelme és biztonsága számára bírnak jelentőséggel. A törvény szabályozza a szabadalmaztatási eljárást40, valamint elismerését.41 A szabadalmi törvény szerint42 az ilyen találmányok szabadalmi jogosultja, felhasználója a honvédelemre illetékes szerve. A szolgálati találmány a törvény a 106. szakasz értelmében a bizalmi találmányok nem kerülnek megjelentetésre. A találmány külföldi oltalmát a feltaláló csak a honvédelemre illetékes szerv jóváhagyása alapján kérelmezheti, mely a 107. szakasz szerint előírt szakvéleményezés alapján adható meg. b) Alkalmazotti találmány A SzM szabadalmi törvényének értelmében43 munkaviszonyból következő találmánynak tekinthetők: (1) Az a találmány amelyet a munkavállaló rendszeres munakötelességének végzése során, valamint a tudományos-műszaki és fejlesztési kutatás kapcsán meghagyott, elrendelt feladatok végzése, továbbá amely a munkáltatóval kötött tudományos kutatói szerződés teljesítése alapján alkot. (2) Az a találmány amely nem tartozik a törvény e szakaszának 1. pontja alá, amelyet azonban a munkavállaló a munkaadó tevékenységével kapcsolatosan alkot meg, felhasználva a munkadó által biztosított anyagi és műszaki eszközeit és egyéb feltételrendszerét. 3) Az a találmány, amelyet a

36 37 38 39 40 41 42 43

Ld. Ld. Ld. Ld. Ld. Ld. Ld. Ld.

SZM SZM SZM SZM SZM SZM SZM SZM

Szabadalmi törvényének 99. szakaszát Szabadalmi törvényének 100. szakaszát Szabadalmi törvényének 101. szakaszát Szabadalmi törvényének 102. szakaszát a Szabadalmi törvényének 103. szakaszát a Szabadalmi törvényének 104. szakaszát a Szabadalmi törvényének 105. szakaszát a Szabadalmi törvényének 108. szakaszát

532

Szalma József

munkavállaló egy évvel a munkaviszony megszűnése után alkot meg, amely, amennyiben a munkaviszony fennállása idején jött volna létre, a törvény e szakaszának 1. és 2. pontja szerinti találmányként minősült volna. Az alkalmazotti találmány (szabadalmi) oltalmára, amikor a találmány megalkotására a feltaláló rendes munkakötelezettségének végzése körében kerül sor, vagy mint külön munkakötelezettségi megbízás alapján,44 hasonlóan a magyar Szabadalmi törvény megoldásához, (1) a munkaadó jogosult, kivéve, ha a feltaláló és a munkaadó közötti szerződés másként rendelkezik. (2) Amennyiben a munkahelyi találmány szabadalmi oltalma a munkaadó nevén nyer oltalmat, a feltalálónak járnak a találmánnyal kacsolatos erkölcsi (személyiségi jogi) jogosultságok, valamint a megfelelő díjtérítés függően a találmány gazdasági felhasználásának eredményétől. (3) A feltalálónak jár e szakasz (2) bekezdése szerinti térítés abban az esetben is, ha a munkaadó az oltalmazott találmányai kapcsolatos jogosultságát vagy a licenciát felhasználás céljából harmadik személyre ruházza át. Amikor a találmány nem munkakötelesség végzésén belül, de a munkaadó tevékenységének körén belül jött létre a talaálmány oltalmára a munkavállaló jogosult, azzal, hogy s a találmány gazdasági hasznosítására a munkaadó jogosult, azzal a kötelezettséggel, hogy a munkavállalónak ki kell fizesse a díjtérítést, összhangban azzal a szerződéssel, amelyet minden konkrét találmánnyal kapcsolatban egymás között megkötnek.45 (2) E szakasz (1) bekezdése alól kivételt képez az az eset (úgy mint a magyar jogban) amikor a találmány a munkaadó gyártási titoktartásához tartozik. Ebben az esetben a munkaadónak jogában áll a, hogy a találmány megjelentetését megakadályozza, azzal, hogy köteles a munkavállalónak díjtérítést szolgáltatni, azzal, hogy a munkavállalónak ebben az esetben nem áll jogában, hogy a találmányt szabadalmaztatás céljából bejelentse. Az alkalmazott díjtérítése mértékének és időpontjának meghatározása tekintetében a tv. értelmében46 mérvadó vállalkozás a általános jogi aktusa, a munkaadó és a munkavállaló között megkötött munka szerződés, vagy a közöttük minden egyes találmány kapcsán megkötött különleges szerződés. A a térítés összege, vagy fizetési módja és időpontja kapcsán felmerült jogvitáról a bíróság dönt, a feltaláló, vagy munkáltató kérelmére, figyelemmel a találmánynak a vállalkozás nyereségéhez, vagy megtakarításaihoz való hozzájárulására.47 A foglalkoztatottnak nem áll jogában a 44

A SZM Szabadalmi törvénye 108. szakaszának 1. bekezdése szerinti esetben, a Szabadalmi törvény 109. szakasza alapján 45 Ld. a SZM törvényének 110. szakaszának (1) bekezdésének, és a 108. szakasz 2. bekezdése szerinti jogosultság oltalmára vonatkozó vonzatát 46 Ld. SZM törvényének 111. szakaszának (1) bekezdését 47 Ld. SZM törvényének 111. szakaszának (2) bekezdését


533

térítésről való előzetes lemondás. Az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos eljárás. A törvény értelmében,48 ha a munkaviszonyban alkalmazott, találmányt valósít meg, köteles találmányáról írásbeli jelentést tenni a munkaadónak, melyben értesíti őt a találmányról. Külön jogszabály szabja meg a jelentés tartalmát. Amennyiben a jelentés nem tartalmazza az előírt elemeket, a munkaadó alkalmas határidőt szabhat meg a jelentés hiányosságainak kiküszöbölése céljából. A helyes jelentéstétel napjától számítva kezdődik kéthónapos határidő.49 (Amelyen belül a munkáltató köteles eljárni a szabadalmaztatás ügyében). Amennyiben a rendszeres munkakötelezettség végzése során munkakötelezettségként létrejövő találmányról van szó,50 a munkaadó köteles a jelentés51 megtétele után értesíteni a munkavállalót arról, hogy a találmány bejelentését, a szabadalmaztatási kérelmet be fogja-e nyújtani. Amennyiben a munkaadó úgy dönt, hogy a találmány iránti szabalmaztatási kérelmet igényelni fogja, köteles a munkavállalóval közölni e szándékát, valamint értesíteni őt a szabadalmi igény (kérelem) tartalmáról.Ugyanakkor köteles értesíteni a munkavállalót, a feltalálót, az eljárás folyamatáról, valamint az illetékes szerv minden határozatáról. A munkavállaló feltaláló köteles a munkaadónak minden információt átadni, ami szükséges a találmány oltalmához. Amennyiben a munkaadó nem kívánja a találmányt szabadalmaztatni és amennyiben a találmány nem képez vállalkozói titkot,52 köteles erről a feltalálót értesíteni, akinek ez esetben jogában áll, hogy a találmányt saját nevén szabadalmaztassa. Amennyiben a munkaadó elindította a szabadalamazási eljárást, de ennek folytatásától időközben eláll, köteles erről írásban értesíteni a feltalálót és egyúttal a szabadalmaztatási jogot át kell ruháznia a feltalálóra.53 Amennyiben a szabadalmaztatási kérelem késedelmes,54 a feltalálónak jogában áll a szabadalmat saját nevén oltalmazni.55 Amennyiben a munkavállaló a találmányt nem munkakötelezettség eredményeként valósítja meg, hanem csupán a munkaadó által biztosított feltételek, munkaeszközök felhasználása révén jött létre,56 a szabadalom iránti kérelmet a szabadalmaztatásra illetékes szervnek benyújthatja, mielőtt a munkaadó

48

Ld. SZM törvényének 112. szakaszát Ld. SZM törvényének 112. szakasza (1) bekezdését 50 Vagyis a tv. 108. szakaszának (1) bekezdése szerinti találmány forog fenn 51 A tv. 113. szakasz szerinti jelentésről van szó 52 A tv. 110. szakasza értelmében 53 Ld, SZM szabadalmi törvénye 114. szakaszának (l)-(5) bekezdéseit 54 SZM szabadalmi tv.-nek 113. szakasza szerinti határidő tekintetében 55 Ld. SZM szabadalmi törvénye 115. szakaszát 56 Vagyis a feltaláló a SZM szabadalmi törvénye 108. szakaszának (2) bekezdése szerinti találmányt hozza létre

49

534

Szalma József

értesítené őt a találmányi jelentéstételről szóló elhatározásáról.57 Annak az alkalmazotti találmánynak felhasználása kapcsán, melynek szabadalmaztatására a feltaláló nevére történt, a találmányi jelentés58 benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül, a munkaadó köteles nyilatkozni arról, h o g y hajlandó-e, igényli-e a kizárólagos licenciát megszerezni.59 E határidő elteltéig a feltalálónak nem áll jogában a találmányi jogosultság harmadik személyre történő, vagy a találmány felhasználási licenciáját illető átruházására.60 A munkahelyi találmány felhasználása nem kezdődhet meg a térítés szabályozása (meghatározása), azaz az illetékes bíróság erre vonatkozó határozata nélkül.61 A munkaadó és a feltaláló kötelesek a munkahelyi találmány titkoban tartására a szabadalmi bejelentés megjelentetésének időpontjáig, azaz addig az időpontig, amíg a találmány más módon nem kerül a nyilvánosság elé.62 A SZM szabadalmi törvény egyébként részletesen szabályozza az európai szabadalmi bejelentést azaz kérelmet63 és a nemzetközi szabadalmi bejelentést a találmányi Egyezmény alapján, 64 továbbá az ún kisebb találmányok kérdését65, valamint a képviselők képviselői lajstromába való bejegyzésének feltételeit. 66 SZM új találmányi (szabadalmi) törvénye nagy vonalakban a magyar joggal konvergens elemeket tartalmaz. A mukahelyi találmányok területén SZM törvénye nagyobb hangsúlyt fektet a feltalálói jogosultságokra.Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a munkadó a munkahelyi kötelezetsség végzése során megvalósított találmánya esetén is átruházhatja a feltalálóra a találmány szabadalmaztatási jogát. Munkahelyi találmány esetén is külön szerződés kötehető, melynek alapján a felek kölcsönös egyetértés alapján szabályozhatják a találmányi jog címzettjének kérdését, a díjazást és egyéb jogokat és kötelezettségeket. Minden esetre a díjazás külön kötelezettsége a munkaadónak, akkor, ha ő kívánja a találmányt hasznosítani. Figyelemre méltóak a (munkahelyi) biológiai és géntechnológiai találmányokra, ismeretek alkalmazására vonatkozó rendelkezések.

57

Ld. SZM szabadalmi törvényének 116. szakaszát SZM szabadalmi tövrvényének 112. szakasza szerinti jeletéslételről van szó 59 Ld. SZM szabadalmi törvényének 117. szakaszát 60 Ld. SZM szabadalmi törvényének 117. szakaszának (2) bekezdését 61 Ld. SZM szabadalmi törvényének 118. szakaszát 62 Ld. SZM szabadalmi törvényének 119. szakaszát 63 Ld. SZM szabadalmi törvényének 120-121. szakasz 54 Ld. SZM szabadalmi törvényének 130-133. szakaszait ^ 65 Ld. SZM szabadalmi törvényének 134-139. szakaszait 66 Ld. SZM szabadalmi törvényének 140. szakaszát 58

2. (2005), pp

Recommend Documents