1.nap: augusztus 17. hétfő Utazás:
Szállás: Sonkád kisbukónál a Büfé udvarán.
2.nap augusztus 18. kedd Útvonal: Sonkád kisbukó – Kölcse Táv: 9 km
Szállás: Ifjúsági táborban 3.nap augusztus 19. szerda Útvonal: Kölcse – Túristvándi – átutazás Szatmárcsekére Táv: 13 km
Szállás: Szatmárcseke kemping
4.nap augusztus 20. csütörtök. Pihenőnap Kulturális program gyalog, talán autós segítség is lesz (fakultatív). Táv: 12 km 1. Túr bukógáthoz gyaloglás, megfelelő vízállás esetén fürdés. Tovább gyaloglás Tiszacsécsére. Móricz emlékház megtekintése. Csécsi lángos megkóstolása.
Visszaút Tiszacsécséről busszal Szatmárcsekére.
2. Miután visszaértünk Szatmárcsekére a Kölcsey emlékszobát megtekintjük. Ezután elsétálunk a temetőbe, ahol megnézzük a ladik alakú fejfákat és Kölcsey sírját.
Szállás: Szatmárcseke kemping
5.nap augusztus 21. péntek. Útvonal: Szatmárcseke – Tivadar Táv: 15 km
Szállás Tivadar Katica kemping Este a tivadari vízparti szórakoztató centrumban megyünk. 6.nap augusztus 22. szombat. Útvonal: Tivadar – Gergelyiugornya Táv: 15 km
Szállás: Gergelyiugornyai kempingben Fürdőzés (éjszakai) a vízi vidámparkban. Infó: Gergelyiugornyai éjszakai fürdőzés http://www.atlantika.hu/index.php/szolgaltatasaink
7.nap augusztus 23. vasárnap. Hazautazás
Útbaeső ládák: Odaút: gcfazs http://geocaching.hu/caches.geo?id=2664 WAP: A mágneses mikroláda a templomablaknál. Akit érdekel a templom az megnézheti belülről is, de csak bejelentkezéssel látogatható a templom, telefonszám: 42/718-264, a Lelkészi hivatal a kapcsolattartó.
NYÍRMIHÁLYDI: A település igen régi, XII-XIII. századi lehet. Nevét a XIII. században említették először Miháldi vagy Mihálydi alakban. Árpád-kori település. A Gut-Keled nemzetség birtokkomplexumához tartozott. 1372-ben a nemzetségből kiágazott Rakamazi Domokos adta át cserébe a szomszéd Szakolyért a Balog-Semjén nb. Lengyel Lőkösnek (Kállay család), de úgy tűnik, nem maradt meg a Kállayak kezén. A XV. században már több kisnemesi család birtokolja, ezek közül tartósabban csak a Hodos család bírta a legnagyobb részét még a XVII. században is. Mellettük a Szokoly család volt nagyobb birtokosa. Majd Szokoly Erzsébet révén Melith Péter lett a földesura. A XVII. században már több nemesi közbirtokos bírta, és ezek egy részének birtoka a kincstárra szállott. Egy időre báró Holló Zsigmond szepesi kamarai elnök is megkapta. A kincstár birtokrészét 1719-ben báró Barkóczy István szerezte meg. 1774-ben 19 telkes és 9 házas zsellére jobbágyán 10 földesúr osztozott. Ezek közül csak a Kutassy család volt százéves birokossa, báró Eötvös Miklós és báró Barkóczy János voltak a jelentékenyebbek, de az elsőnek is csupán 3 jobbágya, 7 zsellére és 3 cigánya, az utóbbinak pedig 1 telkesjobbágya volt. A jobbágyfelszabadítás idején 1064 lélek lakott a faluban, aki 31 földesúr között oszlott meg. A XIX. század végén az Úfjalussy család épített itt egy nagyobb szabású úrilakot. A község szülötte Balkányi Szabó Lajos (1823-1889) neves népregeszerző és nótaköltő, a Kossuth Lajos azt üzente és a Káka tövén költ a ruca című ismert dalok szerzője. FAZSINDELYES TEMPLOM: Viszonylag épségben megmaradt az Árpád-korabeli templom, az akkori egyetlen szilárd téglaépület, mely ma értékes műemlékként van országosan is nyilvántartva. A templomról legkorábbi adat 1744ből, illetve 1762-ből maradt fenn. A román stílusú templomot a XIII. század második felében emelték. Félköríves szentélyrésze eredetileg talán körtemplomnak épült. A XVIII. században részben átalakították, ekkor kapta a barokk stílusjegyeket. A szentély apró, szűk, eredeti rézsűs résablakai megmaradtak, és a sekrestye dongaboltozatának nyomait is megtalálták a feltárások során. A szentélyrésznél valamivel szélesebb hajó északkeleti és délkeleti sarkát egy-egy merőleges, kétosztású támpillér erősíti. A mostani déli bejárat előtt - törtvonalú oromzattal lezárt - késő barokk előcsarnok áll. A déli hajófal keleti felében a poklot ábrázoló XV. századi falfestmény töredékeit találták meg. A szentély déli, román kori ablakának kávájában is mértani festés látható, s középkori festésnyomok maradtak meg a hajó északkeleti falán és a szószékkorona környékén is. A hajó déli ablakai körüli piros-kék népi virágos, festett keretelés, azonos jellegű a XVIII. századi ófehértói és a vámosatyai virágos festéssel. Fa harangláb A kilenc faoszlopon álló, négyszögű fa harangtorony 1782-ben épült. A szoknyát és a sisakot fazsindely fedi, a toronyaljat és az aránytalanul magas törzset deszkaborítás takarja. A zárt harangház - amit erőteljes osztópárkány választ el a törzstől - négy oldalán két-két egyszerű, zsalus ablak látható. A helyreállítás során a sisak négy alsó sarkát díszítő fiatornyokat nem rekonstruálták. gcnyib http://geocaching.hu/caches.geo?id=377 A jelszó: állj a megadott koordinátára, a templom felé fordulva. Az óra járása szerint fordulj, és nézd a templomon kívül levő szobrokat (tehát az első szobor a főbejárat előtt ül)! Az ábrázolt alakok (csupa zenész!) vezetékneveinek első két betűjét írd le egymás után, csupa nagybetűvel! (Ez hat betű lesz.) Az utolsó rajzon a szobrok jelenlegi helye, az 1,2,3 ami fontos, a 0 jelű maga Báthory.
A város a Báthoryakról kapta nevét is, mint sok minden mást. Mi a református templomot jelöltük meg, amely 1484-1511 között épült fel. Mellette áll az ország legnagyobb fából készült harangtornya, melyet a székely mesterek fém kapcsok nélkül raktak össze. gckoun http://geocaching.hu/caches.geo?id=4724 9x3cm-es PET előforma, a templom nyugati oldalán az ereszcsatorna mögött, fejmagasságban keresd! Az autóbejárat melletti kiskapu ha nincs nyitva, kérlek hívd Géza bácsit a 06 70 946 5632-es számon, nyugodtan hivatkozz a ládára, nem messze lakik a templomtól és szívesen megmutatja vagy hívd Bartha Mária-Zsuzsánna lelkészt a 06/44/404-876 vagy +4 0744 351 84 számon! Ő minden csütörtökön és vasárnap délelőtt ott van a templom melletti lelkészlakban, de telefonos egyeztetés után máskor is megtekinthető a templom. Kérlek óvatosan keresgélj, nagy a forgalom erre a főút miatt! Alternatív jelszó: ha bármilyen oknál fogva nem tudnál bejutni a templomhoz, alternatív jelszó szerzési lehetőség a templom hátsó bejáratánál (Nagymező utca) levő villanyoszlop betonágyai között alul egy (4x3cm-es sárga) kindertojásban találod. Az unitárius hitről Az unitárius elnevezés a latin unus [est Deus] = egy [az Isten] szóból képződött. A szabadelvű, lelket megkötő dogmáktól mentes, az Isten-ember kapcsolatot középpontjába állító unitárius vallás alapvető tanítása Isten egysége, az ember-Jézus példájának követése, a lélek halhatatlansága, az élet és a teremtett világ feltétlen tisztelete, a jóravaló képességekkel született ember fejlődésének segítése. E tanítások alapján az Unitárius Egyházban az oktatás, a közművelődés és az egyháztársadalmi élet szerepe kiemelkedő fontosságú. Több száz éves iskoláik mellett említésre méltóak az egyháztársadalmi szervezeteik és egyházi folyóirataik (Dávid Ferenc Egylet, Unitárius Irodalmi Társaság, nőszövetség, ifjúsági egylet, lelkészszövetség, illetve Keresztény Magvető, Unitárius Közlöny), amelyek Erdélyben a legrégebbiek közé tartoznak. Az Unitárius Egyház tanítása bibliai alapon áll, vagyis értékeljük és tiszteljük a kereszténység alapiratát - azonban azt természetesen nem szó szerint értelmezzük, hanem a bibliatudomány eredményeinek felhasználásával. Szertartásaik: keresztelés, házasságkötés, temetés, úrvacsora, konfirmáció. Egyházi építészetük, templomaik felszereltsége, az ún. kegytárgyaik, valamint a papi ruházat szinte teljesen hasonlít a református testvéregyházéhoz. Hitvallás: Hiszek egy Istenben, az élet teremtőjében, gondviselő Atyánkban. Hiszek Jézusban, Isten legjobb fiában, a mi igaz tanítómesterünkben. Hiszem a szentlelket. Hiszek az unitárius egyház hivatásában. Hiszem a bűnbocsánatot és az örök életet. Ámen. A fentiekből kitűnik, hogy az unitáriusok keresztényeknek tartják magunkat. A keresztény szó eredeti jelentése: Jézus-követő. Trianon átkaként ma két magyar unitárius egyházat tartunk számon. A 126 anyaegyházközségből álló és 6 egyházkörbe tagolódó Erdélyi Unitárius Egyház tagjainak száma kb. 65.000; főhatóságaiak, püspöki hivatalának, egyháztársadalmi szervezeteinek, valamint belső intézményei nagy részének székhelye Kolozsváron van. A 11 egyházközséget magában foglaló, budapesti székhelyű
Magyarországi Unitárius Egyház tagjainak száma nem több néhány ezernél. Mindkét egyházszervezet zsinatpresbiteri elveken nyugszik, legfőbb szervei: a Zsinat és az Egyházi Főtanács. Érdekességek: - A magyar királyok közül egyedül II. János vagy másképpen megnevezve János Zsigmond magyar király volt unitárius, aki egyben 1570 végétől Erdély fejedelme. Az erdélyi fejedelmek közül, az egyetlen székely fejedelem, Székely Mózes volt unitárius. - Az egyház címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó. A Kocsordi Unitárius Egyházközség története és temploma A műemlék Kocsordi Unitárius templom 1938-ban épült. Az Unitárius Egyház egyetlen temploma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kocsordi Unitárius Egyházközség 1938-ban létesült, amely év folyamán lelkészt alkalmaztak, harangot öntettek és templomot építettek. A gyülekezeti tagok az Unitárius Egyház intézményei támogatása mellett óriási anyagi terheket vállalt. A templom épületegyüttesét dr. Szente László sepsiszentgyörgyi származású unitárius műépítész tervezte népi stílusban. Az építést Kereki Gábor első lelkész vezette és saját kezűleg festette a mennyezet 104 kazettáját aranyosmenti, főleg mészkői bútormintákkal. A szószéket és irodaszekrényt dr. ifj. Ferencz József segédlelkész, későbbi budapesti unitárius püspök festette népi mintákkal. A hívek székely faragású csillárt, 11 fali virágtartót rendeltek. Végh Mihály lelkész virágvázát, Nyitrai Levente lelkész lámpatartót faragott népi stílusban. A 27 méteres tornyot eredetileg zsindellyel fedték, faragott gerendákkal, deszkacsipkével díszítették. A belépő melletti és az iroda előtti 3 tornácot, valamint a székely kaput szintén faragott gerendákból építették. A templom mellé lelkészi lakást és gyülekezeti termet építettek ugyanabban az erdélyi stílusban. A templomot faragott padokkal bútorozták be és népi stílusú kerítéssel kerítették el. Ezüst klenódiumokat (úrvacsorai és keresztelő kellékeket) adományoztak ötvös díszítésekkel. Az asszonyok hímzett kelmékből állították össze az úrasztali és szószéki takarókészletet, saját munkákból. A templom betonpadlóját szőnyegekkel fedték, az ablakokat függönyökkel látták el. Ezeket a konfirmálók évente újabb adományokkal egészítik ki. A csajági hívek az 5 mázsás nagyharang mellé 3 mázsás kisharangot öntettek, ami külön haranglábon áll. A templomban gázfűtés és villanyvilágítás van, illetve a vizet is bevezették. Klasszikus orgona hiányát elektronikus orgonával, illetve a gyülekezeti teremben harmóniummal pótolják. A templomban faragott emléktábla áll dr. Abrudbányai János lelkész, 56-os mártír emlékére, aki a község állatorvosa is volt és az első kultúrházat is ő létesítette filmvetítő géppel. Kereki Gábor lelkész özvegye is emléktáblát állíttatott templomfestő és építő férje emlékére, valamint felújíttatta saját költségén, illetve a londoni unitárius hívek hozzájárulásával a templom tetőhéjazatát, illetve mennyezetét. A kocsordi hívek közadakozásból több felújítást végeztek, toldást vásároltak a telekhez. Bajor János lelkész 1965-ben a templom elé fenyőfákat ültetett, melyek a harmadik évezredet 20 méteres magasságukkal köszöntötték. (ma már nem állnak). gcktu1 http://geocaching.hu/caches.geo?id=4302 A ládát a templomkertben keresd, fémtárgy alatt. Mérete 20 x 10 x 10 cm. nyitvatartás:10-18 óráig. Az ország keleti részébe invitállak benneteket a Szatmári Erdőhátra, Kölcsébe. Kölcse az új Túr és a
régi Túr által körbefogott település. A középkorban vámszedőhely és a szűkebb környék középpontja volt. Egyházáról az 1332-es pápai tizedjegyzékből hallunk először. Az erdélyi ugocsai főesperességhez tartozott, plébánosát ekkor Tamásnak hívták. Mindez azt jelenti, hogy a településen a 14. század első felében már kellett állnia templomépületnek. Az átlagos falusi méretekkel rendelkező templom, jórészt ma is középkori formájában látható. Falai törtkővel, vegyes téglából vannak rakva. Szerkezeti elemei minden bizonnyal kőből készültek. A templom hajójához a nyolcszög öt oldalával záródó, ugyan olyan széles szentély csatlakozik. Feltáráskor előbukkant a régi sekrestye bejárata, a templom főút felöli oldalában. A szentélynek minden sarkán és a déli falának oldalán is áll támpillér. A templomot ma, egységes tagolatlan betonlábazat és újkori fa koronázópárkány fogja körbe. A középkori lábazat a déli előcsarnokban még megfigyelhető. A templom déli kapuja szintén csúcsíves. Belsejének jelenleg egységes terét a középkorban diadalív osztotta ketté. A szentélyben megmaradtak a boltozat indítások alsó rétegkövei. A templom valószínűleg egységes építkezés eredménye, 1500 körül készülhetett. Miután a település a középkorban a Kölcsei család birtokközpontja volt, a templom építésében leginkább -e család tagjai vehették ki részüket. A középkori templomok útját többségében olyan középkori eredetű templomok alkotják, amelyek műemléki védelem alatt állnak és a történeti Szatmár jellegzetes templomépítészeti hagyományait és karakterét mutatják. A 20 x 10 x 10 cm-es műanyag dobozkát a templomkertben rejtettem el fémtárgy alatt. Pótjelszó a templomon kívüli infó táblán van valahol de azt nem árulom el, mit kell keresni. Templomkert nyitvatartása: 10-18 óráig.
gcstvv http://geocaching.hu/caches.geo?id=4918 15 x 15 x 8 cm-es konyhai doboz a templomfal mellett borostyán alatt található, ÉK-i oldalon, falhoz közelebb eső részén. Nyitvatartás: minden nap 10:00-19:00 (előzetes egyeztetés javasolt) Telefon: +36 44 377 171 vagy +36 44 370 105 A templom története A sonkádi református templom a középkori Szatmár vármegye egyik jelentősebb családjának, a Csaholyi családnak kegyúri temploma volt, amely a 15. században, nem sokkal a reformáció elterjedése előtt épült. A Csaholyiak reformált vallásra való áttérésük után változtatták meg a templom belsejét, amely aztán a 18. században esett át jelentős átalakításon. Ennek legfőbb oka az 1717-es tatár betörés volt. Ekkor ugyanis a tatárok nemcsak a lakosságot, hanem magát a falut sem kímélték. A településsel együtt gyújtották fel a templomot is, amelynek ekkor semmisült meg tetőszerkezete és a szentély gótikus boltozata. A templom helyreállítása viszonylag későn, az 1750-es években kezdődött, amelynek egyik fénypontja az 1766-ban festett, kazettás mennyezet és karzat elkészítése volt. A szószék 1773-ra készült el, a korábbi karzat elemeinek felhasználásával, 1795-ben készítették a ma is meglévő, L alaprajzú karzatot. A nyugati torony építésére a XIX. század elején került sor. A déli bejárat előtt fából készült, nyitott előcsarnok védi a mívesen kiképzett, kőkeretes, gótikus kapuzatot. A XV. században épült sonkádi református templom néhány éve közelebb állt a teljes pusztuláshoz, mint bármikor az évszázadok során. Ekkorra a templom már olyan rossz állapotban volt, hogy istentiszteletek megtartására sem volt alkalmas. Az 1990-es évek közepén induló munkák során kiderült, hogy falak felületei és a lyukas mennyezet valódi kincseket rejtenek. Váratlanul, a nádvakolat alól előkerült, kékre átfestett, az 1766-ból származó töredékes famennyezetnek a restaurálás nyomán felragyogott gazdag ornamentikája és változatos festése. A töredékes mennyezet néhány kazettáján a festést nem lehetett hitelesen rekonstruálni, ezeken az elemeken csak az alapszín és a keretezés pótlására került sor. A restaurálás nyomán ma hasonlóan
gazdag színekben pompázik a szószék, az életfa motívumokat ábrázoló karzatok és a padok. A falakon is nagyon szép, különböző korból származó falfestések váltak láthatóvá. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által helyreállított gótikus épület foglalatában megjelenő képzőművészeti alkotások restaurálásának is köszönhetően, a bravúros és rendkívül látványos helyreállításért a sonkádi református templom 1998-ban Europa Nostra-díjban részesült. Azóta virágok templomaként emlegetik a középkori templomot. Kívül is festettek voltak a templomok. Erre éppen Sonkád az egyik legjobb példa, ahol valamennyi megmaradt a külső festésből is. Sonkádon a diadalív körüli festés például faragott kváderköveket imitál - jellegzetesen középkori szokás volt ez a díszítésmód. A falakra festett növényi ornamentika a famennyezeteken folytatódik. Ezek mindig az égboltot jelképezik. Ezért gyakran az égitestek jelennek meg rajtuk, máshol bibliai szimbólumokat találunk, de leggyakrabban kizárólag növényi motívumok díszítik a kazettákat. A festett famennyezetek egyik legszebbike Sonkádon látható. gckibu http://geocaching.hu/caches.geo?id=4608 A 16x11x6 cm cm méretű műanyag geoláda a Túr holtága melletti fás-bokros területen. A környezetbe illeszkedő, természetes anyagból készített rejteket talajszinten, egy háromtörzsű akácfa tövénél keresd! A Túr és a Kisbukó A Túr a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója. Észak-Erdély területén, a Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered és Garbolcnál, a román-ukránmagyar hármashatár közelében ér az ország területére. Szabályozása előtt sűrűn kanyargó volt, Olcsvaapátinál érte el a Tiszát és egy ága elszakadva Nagyar községnél közvetlenül folyt a Tiszába. Itt írta híres, A Tisza című versét Petőfi Sándor. "Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére." A Túr 1930-ban befejezett szabályozása óta az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a "Kisbukónál" megépített zsilipen át folyik a víz. A zsilip után egy 15 km-es mesterséges mederben, a Túr-csatornában éri el a folyó a korábbi tiszai torkolatot Szatmárcseke és Tiszakóród között. Itt, a Nagybukó-gátnál egy régebbi geoládát is találhatsz: GCBUKO. A régi folyóág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65 km-t kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát. A Túr vizében gazdag halfaunát találunk, több tucat egyéb faj mellett él itt domolykó, paduc, süllő, harcsa, csuka és ponty. Kisbukó. Ezen a vidéken csak így hívják. Népszerű piknikező és sátras pihenőhely, hiszen az Öreg- és az Új-Túr találkozásánál, csodálatos és érintetlen természeti környezetben fekszik. Nyári napokon nagyszerű lehetőséget nyújt egy kis bográcsozásra, szalonnasütésre vagy éppen vadvízi fürdőzésre. Tapasztalatból tudom ajánlani ezt a programot mindenkinek, remek kikapcsolódási lehetőség a Túr partján.
Pihenőnapi ládák: gcbuko http://geocaching.hu/caches.geo?id=1134 A ládát egy öreg fa odva rejti. A Túr bal parti töltése felől érdemes közelíteni. Útiokmány (útlevél, személyi) legyen nálad, mert a határőrök bármikor igazoltathatnak. Figyelem! Annak ellenére, hogy a gát körül fizetőstrand van, a gát közvetlen környezetében a fürdés tilos! A Tiszáról és a Túrról röviden: A Tisza a Duna legjelentősebb mellékfolyója, a jelenlegi hossza 962.2 km, a szabályozás előtt 1420 km volt. A Tisza az Ukrajnában levő Máramarosi-havasokban 1886 m magasságban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik. A vízgyűjtő területe 157000 km2. A Visó torkolatától 63 km hosszan az ukrán-román határon folyik. Magyarországot a 744.5 fkm-nél éri el. Tiszabecstől kezdődik a 25.2 km hosszú ukrán-magyar határ. A Tisza mindkét partja Szatmárcsekétől, a 719.3 fkm-től magyar terület. A 643 fkm-től, Lónyától 17.2 km-en újra az ukrán-magyar határon, majd 5 km-en a szlovák határon folyik a 620.8 fkm-ig. Magyarországi hossza 584 km. A 159.6 fkm-nél átlépi a szerb határt. A Tisza Slankamennél, az 1214.5 fkm-nél ömlik a Dunába. A Felső-Tisza az Ukrajnabeli Viso torkolatától a Szamos torkolatáig (686. fkm) tart. (A Túr is ezen a szakaszon éri el a Tiszát.) Magyarországon ez a rész a leggyorsabb, 3,5 - 5 km/h sebességgel folyik, 60 - 100 m széles és 1 - 2,5 m mély, a meder kavicsos, lejjebb homokos. A víz tiszta, I. osztályú, járása gyors, órák alatt több métert áradhat - ilyenkor a víz zavarossá, hideggé válik. A Túr a belőle ki- majd újra visszaágazó öntözőcsatornákkal, holtágakkal szövevényes vízi világot alkot. A Romániával és Ukrajnával alkotott hármas határ közelében éri el hazánkat, a folyó mentén az első magyar település Nagyhódos. A Palád-patak és az Alsó-Öreg-Túr Kispalád felé forgalmas útkereszteződéshez hasonló csomópontot alkot. Az Alsó-Öreg-Túr és az Öreg-Túr több nagy kanyarja a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része. Sonkád község határában, a "Kis-Bukógát" után a Túr nyílegyenes, mély csatornaként folytatja útját, míg egy-két fordulóval eléri a Tiszát, néhány folyamkilométerrel Szatmárcseke előtt. Az itteni duzzasztómű, a "Nagy-Bukógát", melynél eme doboz is helyet kapott. gcmozs http://geocaching.hu/caches.geo?id=1899 Virtuális láda. A kerítés sarok oszlopán lévő felirat első és második sora. (egybeírva, ékezet nélkül) TISZACSÉCSE Az őskortól lakott a területe, amit a Tisza-part mellett előkerült leletek is tanúsítanak. Valószínűleg a Kölcsey nemzetség alapította, 1344-ben, amikor I. Lajos királytól új adományt kaptak rá a Kölcseyek, már Cheche alakban írták a nevét. A XVII-XVIII. században végig Kölcsey birtok, 1696-ban a szatmári vár tartozéka volt. Régebben az almát és a diót tutajon ( lábón ) szállították le a Tiszán egészen Szegedig. TISZACSÉCSEI MÓRICZ EMLÉKHÁZ A meredek hajlású, taposott szalmával fedett pici szegényparaszti lakóház a XIX. század, harmadik harmadában épült, s néhány évig a Móricz Család lakóhelyéül szolgált. A Szatmári - Tiszaháton a csöndes faragott tornácokkal teli házak egyikében született 1879 július 2-án
a XX. század első felének legnagyobb magyar regényírója, a kritikus, realizmus korszakos jelentőségű nagyhatású képviselője az író, Móricz Zsigmond. A Csécsén töltött gyermekévek világáról, részletesen beszámol az "Életem Regénye" című művében. 1942-ben így írt a szülőfalujáról. "...tündér sziget Csécse ott fenn a Tiszaháton, a szőke Tisza partján a hatvanhét házból álló kis falu, amely úgy körül van véve gyümölcsössel, szilvásokkal, hogy ha az ember szekérrel közeledik felé, semmit sem lát belőle távolról csak a gyümölcserdőt és annak a közepén a pompás fatornyot, hegyiben egy kopja gombbal..." Az emlékház szabadkéményes konyhából nyíló egyik helyiségben az író születési idejének megfelelő paraszti bútorok, a másikban az életpályáját jellemző kiállítás látható, néhány személyes holmijával. Az emlékház udvarán áll Varga Imre szobrászművész alkotása, az író egész alakos bronzszobra. A jelszó a kerítés sarok oszlopán keresendő. Első és második sor. Egybeírva ékezet nélkül. Református templom és harangláb: A favázas, szép arányú barokk templom 1820-25 között épült. A templom keleti, íves záródású végétől alig egy méterre emelkedő négyzet alaprajzú fatorony is abban az időben, 1822-ben készült. A 24 méter magas négy fiatornyos, tűhegyes sisakban végződő, galériás torony és a fehérre meszelt falú fazsindelyes templom együttese - a középkori falvak szerkezetét idéző térben - különleges hatású. Bejelentkezéssel látogatható: 0644/705006. Errefelé a táj tökéletes síkság. Itt még a TERMÉSZET JELEN VAN . Csöndesek, nyugodtak a falvak. Az emberek pedig nem olyanok mint mi városiak... talán igazabbak. gcpefa http://geocaching.hu/caches.geo?id=954 A ládát a fától kb. 150 méterre dél-keleti irányban a Túr partján egy nagyobb fatönk rejti. 200 évvel ezelőtt a szatmári tájon még ősi, érintetlen természet honolt. Ezen a helyen egykor hatalmas erdő terült el, melyből napjainkra már csak egyedül a Petőfi-fa élettelen törzse maradt meg. Petőfi Sándor 1846-ban járt először Nagyarban, Lubay Zsigmond földesúr vendégeként. Az itteni táj adta az élményanyagot a Tisza c. költeménye megírásához. A folyószabályozások előtt a Tisza gyakran változtatta a medrét, akkoriban közelebb folyt a falu mellett. A Kis-Túr sem a jelenlegi torkolatánál "sietett beléje", hanem valahol ezen a tájon. A költő mindenképpen láthatta ezt - az utókor által emlékére Petőfi-fának elnevezett - hatalmas tölgyet, mely élete delén 20 m magas, 30 m koronaátmérőjű és 6,5 m törzskerületű volt. Előbb a lombkorona fél oldala pusztult el a fát emésztő betegség miatt, majd egy vihar a második felét roppantotta le. A faóriást 1995-ben egy villámcsapás végleg földre terítette. Az eredetitől néhány méterre mégis él a tölgy ifjú utódja, így bizakodhatunk abban, hogy hosszú időkön át fogja hírdetni a Nagyarban több alkalommal is vendégeskedő Petőfi Sándor emlékét. A fa közelében kellemes pihenőhely, padok, játszótér található.
Tivadarban: gctaet http://geocaching.hu/caches.geo?id=3976 Egy 6 x 10 x 20 cm méretű műanyag tároló dobozt keress tujafák ölelésében, ~1.8 m magasságban az árvízi emlékmű közelében. A láda sérülése, eltűnése esetén 2,5 x 8,5 cm méretű fémlapocskán alternatív jelszótalálható a közeli ( ~20 m ) "Szatmár-Beregi Szilvaút" köszöntő fatábláján. Az 1947-48-as nagy tiszai árvíz Részlet Fejér László: A szilveszteri gátszakadás c. publikációjából "Amikor - nem egészen ötven esztendővel ezelőtt - az ország közvéleményének figyelme Szilveszter, s így Petőfi Sándor születésnapjának kapcsán a kiskőrösi szülőház felé fordult, mintha a nagy költő Tiszáról írott félelmetes sorai elevenedtek volna meg a Felső Tisza népének életében. A hirtelen jött tiszai árvíz még a határon túl átszakította a gátat és december 31-ikén, szerda hajnalban Uszka, Tiszabecs, Milota és Magosliget községeket elöntötte. A kiáradt víznek azonban nehéz volt ellenállni, fokozatosan víz alá került Tiszacsécse, Tiszakóród és Szatmárcseke alacsonyabban fekvő része. Az akkori megyeközpontban, Mátészalkán az ifjúság a háború utáni első szilveszteri báli mulatságra készülődött, amikor a rossz hír megérkezett. A báli mulatságot némi huzavona után megtartották ugyan, de a bevétel teljes összegét már az árvízkárosultaknak ajánlották fel. Ami azonban 1947-ről 1948-ra virradóan történt, az a további napokban kiteljesedő árvízi katasztrófának csak előjátéka volt. Az ünnepek kellős közepén gazdák és parasztok ezrei magasították a töltéseket, emeltek nyúlgátakat, vagy éppen településüket igyekeztek körgátakkal megvédeni. Az esetek túlnyomó többségében sikertelenül. Ahogy a korábban említett falvak, úgy Tivadar sem kerülhette el a sorsát. Mindaddig a víz a szovjet-oldali gátszakadás következtében a töltéseket megkerülve ömlött a magyarok nyakába, az itteni helyzetet azonban az súlyosbította, hogy a Tisza a község határában immár egy magyarországi fővédvonalat szakított át. A látvány, ami az egykori védekezők szeme előtt lejátszódott, félelmetes lehetett. Másfél méter magas vízoszlop tört át a mentett oldalra. A töltés előterében lévő fűzfaerdőre olyan erővel zúdult a víz, hogy az egész erdő ledőlt. De a legnagyobb pusztulást mégsem ez jelentette, hanem az összedőlt házak, elvesztett jószágok és értékek. A mentés azonnal megindult. Több száz embert az utolsó pillanatban, még nedves ruhában menekítettek el. Nagy szerencse volt, hogy a háborúban elpusztított Tisza-hidat addigra helyreállították. Akit csak lehetett ezen a hídon szállítottak át a biztonságos túloldalra... ...Magyarországon az árvíznek három halálos áldozata volt. Közülük két férfit Tiszakóród határában a mentési munkálatok idején sodort el az ár. Az érintett 255 négyzetkilométernyi területen a 4500 ház több mint 20 %-a összedőlt, vagy lakhatatlanná vált. Az anyagi kár nagyságát nehezen lehet megbecsülni, különösen azért nem, mert ez a vidék az ország egyik legszegényebb területe volt, ahol a házak többsége vályogból épült." Tivadar története, a Tisza folyó jelentősége A község neve 1333-ban a pápai tizedjegyzékben tűnik fel, mint parókiával rendelkező hely, Dyodor és Thihedor alakokban. A XIV. században már virágzó község, melynek birtokosa a Gulácsi család. 1566-ban tatárok törtek a térségbe, mely során Tivadart elpusztították. A falu újjáéledését a Tisza folyónak köszönhette, mely évről évre nagy károkat okozott a településnek, de a jó természeti adottságok, a bő termésű dzsungel-gyümölcsösök vonzották ide a birtokosokat. Így a település
viszonylag kicsiny határának 1600 és 1676 között 22 birtokosa volt. 1880-ban a Kölcsei családnak is volt itt jelentősebb birtoka. A falu határa kiválóan alkalmas a gyümölcstermesztésre. Már a XVIII. sz. végén jól jövedelmező almáskertek vették körül, míg a Tisza kanyarulatai által keletkezett szegekben nagy mennyiségben termelték a Penyigei, vagy ahogy itt mondják a "Nem tudom" szilvát. Tivadar híres az ebből készült aszalt szilvájáról és szilvapálinkájáról. Természeti értékei között legismertebb a hideg vizű szabad strandja, melynek vízminősége kiváló, selymes, tengerpartot idéző homokja felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódni vágyó turistáknak. A folyó e szakasza lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, horgászatra. Nevezetes esemény az évenként induló Nemzetközi Tisza-túra, illetve a kérészek rajzása - népiesen tiszavirágzás - amiben itt is gyönyörködhet az idelátogató. gckdtt http://geocaching.hu/caches.geo?id=4787 10x15x9cm-es átlátszó doboz az adott koordinátán, egy jellegzetes fa odvában, kb. 160cm magasan ágakkal és fahánccsal álcázva. Pótjelszó: A Kis-Tisza Camping tábla hátoldalára felírva.
Kisar A falu a Tisza bal partján fekszik, a 491. számú főút szeli ketté. A folyó a szatmári térség határvonala, a rajta átívelő híd köti össze Szatmárt és Bereget. A települést védő töltés és a Tisza bal partja között puhafaliget terül el. A Dzsungelgyümölcsös A Tisza árterében, Kisar határában található Európa máig fennmaradt egyik legnagyobb, körülbelül 16 hektár területű ártéri dzsungelgyümölcsöse, amely természetvédelmi terület, de szabadon látogatható. Kisarban valóban ősi, eredeti formájában megőrzött ártéri vegyes gyümölcsösökkel találkozhatunk, ahogy a helyiek nevezik, dzsungel-gyümölcsösökkel, amelyek vezető, kimagasló gyümölcsfája a diófa. Nemcsak méretben a legnagyobb, számban is a diófa a legtöbb. Természetes, "vad" körülmények között, vegyesen, vagyis összevissza telepített, jórészt természetes úton újult diósok, máshol nem látható méretre megnőtt almafák, hatalmas szilvafák adják a dzsungelgyümölcsös zömét. De van benne meggyfa, körtefa és egyéb gyümölcsfa is. A dzsungelgyümölcsös rengeteg apró területre osztva szerepel a telekkönyvben, a kívülálló számára áttekinthetetlen összevisszaságban. Minden tulajdonos máshogy műveli, többségében alig-alig, vagyis évi egy vagy két kaszálással, de nagyon sok műveletlen, áthatolhatatlan parcella is van. A dzsungel-gyümölcsös valóban a dió hazai legjelentősebb génbankjának számít, fiatalabb-idősebb fáinak túlnyomó többsége magonc, igen kevés a pótlásként tudatosan betelepített fajtadió. Szemmel láthatóan minden diófa külön egyéniség itt, megjelenésben, egészségességben és termésmennyiségben a legnagyobb különbségeket mutatják. A 60-80 éves fák némelyike ma is alkalmas lenne szelekciós alapanyagnak, olyan egészséges, bőtermő, szép diót termő. Története A környék (Szamos- és Tiszahát) ártéri gyümölcsöseit - a fennmaradt hagyományok szerint - még a honfoglalás idején ültették elődeink, más vélemény szerint viszont nem emberi tevékenység hozta létre őket, hanem a víz vagy madár hordta magok gyökereztek le az ártéren, idővel erdőt alkotva, majd a fák gyökérsarjairól, elhullott magvak és gyümölcsök által állandóan pótlódott, megújult. A magról kelt, ártereken, töltések mentén és kubikgödrökben sűrű bozótot alkotó gyümölcsbokrokat legtöbbször csak megritkították, hogy egyenes fákká növekedjenek, mert bokorként különben nem
hoznának termést. Az új hajtásokat pedig csak oltani kellett, hogy nemes gyümölcsöt hozzanak. E gyümölcsfák kezelése az oltáson, átültetésen kívül esetleg a sűrű lombozat ritkításából és az elszáradt vagy viharban megsérült ágak eltávolításából állt. Már a 15-16. századból maradtak feljegyzések az itteni kertekben lévő aszalókemencékről, lekvárfőző katlanokról, a 18. századtól e vidéken már pálinkafőző kazánokról is hírt adtak a fennmaradt leírások. A szilván kívül az itteni ártéri gyümölcsösökben alma és körtefélék, meggy is termett. Az almafélék közül a bőralmát elvermelték télire is, mert úgy jobb árat kaptak érte. Ezek a gyümölcsfák ősi fajok utódai, legnagyobb értékük, hogy kártevők nem sokat árthatnak nekik, nem nagyon van szükségük permetezésre, locsolásra, kapálásra, és a nemesített fajoknál jobban bírják a tavaszi fagyokat, és gyümölcsük is jobban eláll.
Ezen a vidéken négy szilvafaj is élt vadon ember emlékezet óta: A kökényszilva, vagy kékszilva (macskatökű), a penyigei, vagy nemtudom szilva, a boldogasszonyszilva, és a lotyószilva, vagy "fosószilva". Diófajták A diófajták közül honos: Fás dió, Milotai, Papírhéjú, Tökös dió, Tiszacsécsei dió. A Tiszahát diótermesztéséről az első írásos adat a 16. századból maradt fenn; mely szerint a "Tiszahátról tutajon a tokaji piacra szállított 8 köböl diót Krakkóba". Som Valamikor ebből is 10-14 fajtát tartottak számon, a Túr mellékén, Túristvándi környékén például 2 fajtáját ismerték: az egyik kisebb és savanyúbb szemű volt, a másik nagy szemű, kevésbé savanyú som volt, melyből a helyiek levest, lekvárt főztek. Történelmi adatok A környék ártéri gyümölcsöseiről már a középkor óta vannak írásos adatok: 1573-ból fennmaradt levelében például I. Miksa Verancsics Antal érseket kérte meg, hogy saját kertje számára szerezzen oltványt a híres magyar gyümölcsfajtákból.Az 1800-as években Luby Margit Szatmár megyéről szóló néprajzi írásaiban is említést tett a Tisza ártereinek dzsungelgyümölcsöseiről. Akkoriban még 8-10 almafajtát, 4-4 féle dió-, körte- és szilvafajta volt ismert a környéken. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején Borovszky Samu írta, hogy a tiszaháti és szamosháti almák már a régi időkben híresek voltak, és tutajon szállították le a Tiszán a magyar Alföldre. A második világháború előtt Kisar község határában egy fennmaradt jegyzői feljegyzés szerint 36.000 termő gyümölcsfát számoltak össze. A kisari ártéri gyümölcsös mára már védett, és egyben génbank is. A kisari ártér is felmérésre került 2004-ben a Vásárhelyi-terv kapcsán, és a tanulmány az ártéri területről ezt állapítja meg: "Nagy része szántó és intenzív gyümölcsös, csak néhány helyen találunk extenzív dióés szilvaültetvényeket..." Vagyis elhanyagolt diófákat. Tiszavirágzás Aratás elején, úgy Péter Pál körül, minden évben tart a kérészek rajzása. E természeti látványosságot a kisariak Tiszavirágzásnak hívják. A repülő kérészek mint megbolydult méhkas szállnak sűrűn, embermagasságig a víz felett. A repülés iránya megegyezik a folyó irányával. A kérész 2-3 évig lárva alakban az iszapban fejlődik ki és mikor kikel, akkor repdes a víz felett, és ez tulajdonképpen a nászrepülés. Csak 1-2 óráig élnek, míg a levegőben megtermékenyülnek és utána erőtlenül a víz felszínére hullnak, terített asztalt kínálva a halaknak. Repülés közben egy picit megpihenni a legközelebbi tárgyakra is rászállnak - gally, falevél - de még az emberre is. A látvány óriási és
megható. Végül összekapaszkodva a vízen kört alkotva egy virágsziromhoz hasonlít. Innen a "Tiszavirágzás". A lenyugvó nap színe, a parti növények sokszínű zöldje, a csillogó szőke Tisza víztűkre felett a világossárga pillangó, tényleg egy virágzó kert színpompájához hasonlítható. Szürkemarha szobor Fehérgyarmat felől érkezve a műút kisari leágazásánál, a kanyar jobb oldalán kialakított parkban található a 2000-ben felállított Vándor-szobor. A falu 1948-1958-ig élt legszebb szürkemarha tenyészbikáját ábrázolja. A régi beregszászi, munkácsi, szatmári vásárok nem múlhattak el kisari szarvasmarhák és lovak nélkül. Vándor 1953-ban az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nagydíjat nyert. Tisza Híd A híd köti össze a megye Szatmári részét a Bereggel, várhatóan 2016-ban újjáépül.
Vásárosnaményban gcvnto http://geocaching.hu/caches.geo?id=2217 a kastélykert bejáratával szemben lévő parkban, könyvet formáló világháborús emlékmű jobb oldalának legalsó sorának első szava a jelszó (egy vezetéknév). A fejrész koordinátái ide mutatnak. Az árkádos, oszlopos tornácos, négy tornyos, sarokszobás műemléki védettségű épület a kastélydombon magasodik, ahol a XVII. században a Lónyay-kúria állt. Itt szállt meg, s itt bocsátotta ki II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem 1703-ban a "naményi pátenst", melyben hadba hívta a szabolcsi nemességet. Lónyay László 1729-ben emeltette a barokk kastélyt, amit időközben bővítettek, átépítettek. A kastély alaprajza jellegzetes barokkos elrendezésű, ettől csak az épületből kiugró, később hozzáépítetett négy saroktorony (sarokszoba) tér el. A kastély homlokzatát függőleges falsávok tagolják, a nagy manzárdtető eleganciát kölcsönöz az épületnek. A belső terek részben boltozottak és helyenként még fellelhetők a mennyezetet díszítő gipszstukkók is. A Tomcsányi nevet a legutolsó tulajdonosárol kapta, a lakosság azóta így emlegeti az épületet. Az épület helyreállítása hosszú ideje sürgető feladat volt, de anyagiak híján nem volt rá lehetőség. Az önkormányzat azonban nem mondott le a felújítás tervéről, ezért pályázatot nyújtott be a Regionális Fejlesztési Operatív Programhoz. A beregiek sikerrel pályáztak, s csaknem 292 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek. A felújítás után az 1963-ben alapított Beregi Múzeum költözött az épületbe. A tárlat magját az a csaknem 40.000, nagy részben országosan is jegyzett néprajzi, régészeti és történeti tárgy adja, amely a térség kulturális örökségének gyűjteménye. A hírneves Tomcsányi kastély tíz teremben csoportosítva, válogatott tárgy együttesekkel és eddig nem igen látott fotókkal, képző- és iparművészeti alkotásokkal és hangulatosan alakított közönségterekkel szolgálja az érdeklődő látogatókat. A Bereg kincsei címet viselő tárlat a beregi Tiszahát, valamint az oklevelekben először 1214-ben említett, később jelentős térségi központ szerepet is ellátó Vásárosnamény (Namény) tájtörténeti és társadalmi viszonyait vázolja fel.
A kiállítás részei: -A legendás múzeumalapító és református lelkész, Csiszár Árpád tiszteletes (1912 - 1989) izgalmas és a jövőnek is példát mutató életútját bemutató tárlat -A páratlan, közel félezer darabos vasöntvény- és öntöttvaskályha-gyűjtemény, valamint a 4000 darabból álló, híres beregi textilkollekció a múzeum legértékesebb része. -A néprajzi anyag jelentős gyűjteménye a több mint 600 darabból álló kerámia- és a 750 darabos hímestojás-gyűjtemény. A kastély mögött elterülő parkot is nagyon szépen helyrehozták, gyönyörű famatuzsálemeket láthatunk benne.
