sz FA ep L te UN m A be P r 6.
5. évfolyam 17. szám, 2014. augusztus
E u ró p a i Po l g á r o k Ta l á l k o z ó j a , Fő t é r átadás
3
Tisztelt Sződligetiek! A szeptember 6-i falunapon ünnepeljük községünk születésnapját. Ez lesz a negyedik olyan falunap, amikor polgármesterként köszönthetem majd Önöket. Ami azt is jelenti, hogy eltelt négy év azóta, hogy Önök engem a község polgármesterének, a Tiszta Forrás Szövetség jelöltjeit pedig önkormányzati képviselőnek választották meg. Eltelt négy év és a választóktól kapott megbízatásunk a község ügyeinek felelős intézésére hamarosan lejár. A Köztársasági Elnök 2014. október 12-re kiírta az önkormányzati választásokat. Néhány hét múlva Sződliget választópolgárai újra polgármestert és képviselőket fognak választani az elkövetkező – az új törvényi előírások szerint immár – öt éves ciklusra. Megtisztelő számomra, hogy éppen községünk születésnapján köszönhetem meg a magam és képviselőtársaim nevében azt a bizalmat, amivel négy évvel ezelőtt megtiszteltek. Igyekeztünk ez alatt az idő alatt tisztességgel és becsülettel szolgálni Önöket és elindítani Sződligetet egy hosszú távon is fenntartható fejlődés útján. Remélem egyetértenek velem abban, hogy sok mindent sikerült elérnünk négy esztendő alatt – felépítettük az árvízvédelmi gátat, bővítettük és felújítottuk az óvodát, sok utcát tudtunk szilárd burkolattal ellátni, van rendőrünk, térfigyelő kameráink, új főterünk. A falunak már nem hitelei, hanem megtakarításai vannak. Egy szörnyű villamossal ugyan kevesebbünk van, helyette viszont szép, rendezett és élettel teli Duna-partunk lett. Összesen több mint fél milliárd(!) forint pályázati pénzből és az Önök adóforintjaiból valósultak meg ezek a beruházások, amelyek mindannyiunk életminőségét jobbá teszik. Mindez persze nem csak a polgármester és a képviselők érdeme. Ez egy közös munka eredménye, ami nem valósulhatott volna meg a sződligetiek összefogása, segítsége, e csodálatos közösség támogatása nélkül. Tiszta lelkiismerettel adjuk majd át Sződliget vezetését annak az új önkormányzatnak, amelyet Önök meg fognak választani. Kérem, hogy mindenképpen menjenek el szavazni október 12-én! Szavazzanak felelősséggel és bízzák a község szolgálatát olyan emberekre, akik mindent megtesznek majd azért, hogy Sződliget tovább fejlődjön és évek múlva is olyan hely legyen, amire büszkék lehetnek az itt élők. Olyan hely, ahol jó élni! Boldog születésnapot Sződliget!
Juhász Béla, polgármester
4
Olcsóbbá tettük a közvilágítást
November 8-án lomtalanítás! Figyelem, nem a korábban megszokott módon történik a gyűjtés! A közszolgáltató Zöldhíd Régió Kft. kéri Önöket, hogy a lakóhelyük közelében lévő gyűjtőpontra szállítsák a lomokat. Az utcára kitett lomokat nem fogják elszállítani!
Évente több, mint félmillió forint megtakarítást sikerült elérni. A megtakarított összeg fejlesztésekre költhető. Ha valaki elmegy vásárolni a sarki zöldségeshez és vesz egy kiló almát, annak az ára 350 Ft. Amennyiben azt mondja a zöldségesnek, hogy 100 kilót szeretne venni, akkor egészen biztosan engedni fog az árból az eladó. Elképzelhető, hogy a nagybani vásárlásnak az lesz az eredménye, hogy a vevő megkapja 300 Ft/kg áron az almát. Ez a piac törvénye. A zöldségpiachoz hasonlóan működik az árampiac is. Salgótarján gesztorságával öszszefogott egy tucat település – közöttük Sződliget is – és csoportos közbeszerzési eljárás keretében versenyeztettük meg az árampiac résztvevőit. A legolcsóbb ajánlatot az MVM Partner Zrt. adta, így a következő évben 722.364 Ft összeggel kevesebb áramdíjat kell fizetnünk. Az önkormányzat kasszájában maradt összeget pedig más fontos fejlesztésre tudjuk majd felhasználni. Juhász Béla polgármester
Köztéri kamerarendszerre nyert pályázatot az önkormányzat. A kamerák telepítése szeptemberben megkezdõdik. Nem volt olyan régen, mikor beszélgettem az egyik szomszédommal. Elmondta, hogy ameddig a családjával a szabadságát töltötte a Balatonnál, betörtek a házába. Pénzt, vagy ékszereket nem tartottak otthon, meg hát különben sem tehetõsek. Élik a mindennapi életüket, mint mindannyian. A felfeszített ajtóval a rongálási kár nagyobb volt, mint az ellopott tárgyak értéke, de mégis valami megváltozott. Borzasztóan bántotta az, hogy az elkövetõk öszszeturkálták a ruhásszekrényt, kihajigálták az ágynemûtartóból az ágynemût, kihúzogatták a fiókokat. Behatoltak a személyes terébe. Napok, hetek teltek azzal el, hogy mindent kimosott, fertõtlenített. Ami talán még ennél is rosszabb volt a megjelent félelem.
Sokszor, sok helyen hangzott el panaszként, hogy már a lomtalanítás megkezdése előtt „lomizók” hada lepi el a településünket. Széttúrják és megdézsmálják az utcára kitett lomokat. Egy-egy értékesebbnek tartott lomhoz odaülnek és autójuk megérkezéséig óvják tárgyat a rivális csapattól. Lakossági fórumokon a sződligetiek gyakran valószínűsítették azt az elképzelésüket is, hogy nem csak egyszerű „lomizók”, hanem akár megfigyelők, bűnözőknek tippet adók is furikáznak fel és alá az utcákon. Ezeket az észrevételek rendre továbbítottam a közszolgáltató, Zöldhíd Régió Kft. felé. A szemetes cég idén egy új, más településen már bevált módszert fog alkalmazni a panaszok megelőzésére. Sződligeten hat helyen állítanak fel egy-egy gyűjtőpontot, ahol a cég emberei vigyázzák majd a 30 m3-es konténereket. A gyűjtőpontok jellemzően a korábbi szelektív hulladékgyűjtő szigeteken lesznek kijelölve. Emlékeztetőül: Mátyás király utca, Új utca, Viola utca, Akácos utca, Lakópark bejárat és telepítve lesz egy a Szent István u. 29. szám alatt, a Közösségi Ház mögötti telken is. Önkormányzatunk felajánlja segítségét minden idős, beteg, vagy mozgásában korlátozott sződligeti lakosnak. Kérésükre házhoz megyünk és kisteherautónkkal a gyűjtőpontra szállítjuk az összegyűjtött lomot. A jelzésüket Bányavári Pál falugondnok várja a 0620/942218 telefonon.
Biztonságosabb lesz Sződliget!
Munka után, mikor sötétben hazaérkezett, a kerten átvágva félelemmel nézte a bokrokat. Vajon melyik mögött bújik a rabló? Egy-egy hosszú hétvége után, amelyet a távol lakó rokonoknál töltöttek félve nyitotta ki a bejárati ajtót. Vajon minden rendben van. Rácsot, riasztót szereltett fel, de a félelem csak lassan múlt. Jó hírrel tudtam a szomszédnak szolgálni. 2120 település adott be pá-
lyázatot a Belügyminisztérium által kiírt pályázatra és ebbõl 177 település nyert el támogatást. A nyertes települések között van Szõdliget is! 6,2 millió forint elnyert összegbõl hat darab köztéri kamera kerül telepítésre a település bevezetõ útjai mellé, valamint az iskolához és a fõtérre. A kamerák a képet egy szerverre továbbítják, amelyik több hétig tárolja majd a képanyagot. Az adatvédelmi elõírásoknak megfelelõen a felvételekhez csak a rendõrségnek lesz hozzáférése. Amennyiben valamilyen bûncselekmény történik Szõdligeten, akkor a rendõrség azonnal meg tudja nézni, hogy kik és milyen rendszámú autóval jártak településünkön. A rendõrségi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bekamerázott településeket nagy ívben elkerülik a bûnözõk, így még biztonságosabb lesz Szõdliget.
5
Jó l é s z e n j á r t u n k j ú n i u s b a n Amint azt 2011-ben, az „Üres-e a falu pénztárcája?” című cikkemben írtam, a 2010-es, „megörökölt” költségvetés hiány csökkentésére több korlátozó és takarékoskodó intézkedést hoztunk, ezek között volt a testvérvárosokkal kapcsolatosan betervezett kétszázezer forint elvonása is. A negyvenöt millió forint forráshiány mellett ez az összeg nem nagy, de a „sok kicsi sokra megy” elvét betartva, úgy gondoltuk, ennél fontosabb a hiány mérséklése akár ezzel a kis pénzzel is. Így az elmúlt három évben nem tudtuk tartani a kapcsolatot Jólésszel és Csíkszentdomokossal, szerencsére néhány civil szervezet megtette ezt és folyamatosan ápolta ezen kötelékeket, pl. a „Vándor Fakanál főzőverseny” és a „Nemzeti Összetartozás Napja – Trianoni megemlékezés” rendezvények keretében. A májusban megtartott „Európai Polgárok Találkozójá”-ra természetesen meghívtuk a testvérvárosaink vezetőit és képviselőit, de csak Csíkszentdomokos képviselete tudott eljönni. Jólészről június 5-én meghívás érkezett a polgármester és a képviselők részére a június 14-én tartandó, jólészi XI. Falunapra. Ilyen elõzmények után indultunk el autóval, június 14-én négyen: Juhász Béla polgármester, Szabó Attila alpolgármester, Dvornik Gábor képviselõ és a nõi nem képviseletében jómagam: Tari Istvánné, Ida képviselõ. Szép tájakon átautózva, pontosan három órával késõbb csodálatos helyen, csupaszív emberek vártak. Ahogy megálltunk, pont a jólészi alpolgármester úrral: Zagiba Tiborral találkoztunk, aki azonnal bevezetett a Hivatalba. Ott fogadott bennünket Barci Ferenc polgármester úr, a felesége, többen a képviselõk közül, a Szõdligeten is többször (legutóbb a június 1-jei Trianoni megemlékezésen) fellépett Jólészi Cházár András Énekkar tagjai és mások. Terüljterülj asztal(ka), minden földi jóval megrakva, koccintásra a férfiaknak vodka, a hölgyeknek Becherovka, és mindenkinek sör, sok habbal, mint Barci úr mondta, „a magyaroknál lecsapják a habot, pedig a sör habbal finom!” várt minket. 14 órára átmentünk az I. és II. világháborúban elhunytak Emlékmûvéhez, ahol a mi kis küldöttségünk is elhelyezte a magunkkal hozott koszorút. Az Emlékmûvön azon jólészi polgárok neve van felvésve, akik eltûntek a két világégés során, nem tudni, hol nyugszanak, és a falu minden évben így emlékezik meg róluk. A koszorúzás után Zagiba úrral tettünk egy sétát, miközben bemutatta pár mondatban a falut és megemlítette a fõ gondjaikat is. Jólész kb. 800 fõs, színtiszta magyar falu, Rozsnyó peremkerülete volt, majd önállóvá válása után kapott egy nagy „ajándékot”, két bérházat, amelyben romák laknak, közmû nincs, (képzelhetni, milyen állapotok uralkodnak ott!), de a lakbért sem nagyon fizetik. A bûnözés azóta komoly gondot okoz. A faluban van egy óvoda, templom és a Községi Hivatal. Iskolába már az alsósok is Rozsnyóra járnak, busszal, munkalehetõség, egészségügyi ellátás is csak ott van, helyben nincs. A falu, magyarsága révén, kevés támogatásban, fejlesztésben részesül, viszont csodaszép környezetben helyezkedik el: körben hegyek övezik és nem messze, szabad szemmel is látható Krasznahorka (sajnos, leégett és még helyre nem hozott) magas vára. Megnéztük Cházár András szülõházát, melyben egy Emlékszoba van, a nagyobbik részben régebben az iskola volt,
most templom van benne. Cházár András ügyvéd, megyei fõjegyzõ és gyógypedagógus volt, akinek a munkálkodásai, elgondolásai alapján (bár tevõlegesen nem vett részt a megvalósításában), 1802-ben megnyílt a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet, az elsõ magyar, ilyen jellegû intézmény. A falunapi mûsor a futballpályán felállított színpadon zajlott: énekkarok (a Jólészi és a szomszéd falvakból érkezõk), színjátszó csoportok, táncosok léptek fel, Zagiba úr mindkét fia szerepelt, a nagyobbik mesemondással (õ már Szõdligeten is volt elõadóként), a kisebbik fergeteges társastánccal. A bejáratnál hosszú sor fogadott bennünket, ugyanis azok a lakosok, akik tartoztak a falunak adóval, lakbérrel, nem mehettek be, csak ha fizettek, az egyébként ingyenes rendezvényre. Mindenki kapott szalagot a csuklójára, „XI. Jólészi nyár, 2014.” felirattal, csak a színek változtak annak függvényében, hogy vendég, lakos, vagy fizetõs belépõ volt. Hogy ne legyen feszültség, a biztonsági õrök a szomszéd faluból valók voltak. A mûsorok közben pedig beszélgettünk a helyiekkel, a két polgármester külön is megtárgyalta a falu vezetésével járó örömöket és gondokat. A program este 20 órától a Bikini együttes – már nem ingyenes – Koncertjével, majd táncmulatsággal folytatódott, de mi ezeken már nem vettünk részt, gyakorlatilag 18 órától kb. másfél óráig búcsúzkodtunk. Barci úr megemlítette, volt, ami volt, az a lényeg, hogy most itt vagyunk, és jól érezzük magunkat, és a kapcsolat maradjon élõ és közvetlen. Szlovákiában is idén, november-december körül lesz az önkormányzati választás, Õ már csak képviselõként fog indulni. Végül azzal váltunk el a jólészi vezetõktõl, hogy szeretettel várjuk Õket a szeptemberi Falunapra, és itt, Szõdligeten folytatjuk a most megkezdett ismerkedést. A hazafelé tartó hosszú úton elemezgettük a nap eseményeit, a kedves embereket, a szíves vendéglátást, s mindanynyian megállapítottuk, hogy egy nagyon kellemes, tanulságos, szép napot töltöttünk el Jólészen, a testvérvárosunkban. Tari Istvánné, Ida képviselõ, a Pénzügyi Bizottság elnöke
6
...egy csésze kávé...
Juhász Béla polgármesterrel Lassan a négyéves ciklus végére érünk, néhány hét múlva önkormányzati választások lesznek. Itt az ideje a számvetésnek. Mi történt és mi nem történt Sződligeten négy év alatt? Fejlődésről, sikerekről, kudarcokról, politikáról beszélgettünk Juhász Béla polgármesterrel egy csésze kávé mellett…
Egy kicsit menjünk vissza az időben: 2010-ben a Tiszta Forrás Szövetség meggyőző többséggel nyert az önkormányzati választáson és nemcsak polgármestert adhatott Sződligetnek az Ön személyében, hanem a teljes képviselő testület is tagjaiból állhatott fel. Hogyan látja ma, négy év távlatából, minek volt köszönhető, hogy a többség Önre és a Tiszta Forrás Szövetségre szavazott? Sződliget az ezredforduló utáni években, de különösen a 2010-et megelőző négy évben alig fejlődött. Az akkori önkormányzat évi közel 500 millió Ft-tal gazdálkodott, de ez a rengeteg pénz nem látszódott meg a falu fejlődésén. Szinte egyetlen méterrel sem bővült akkoriban az aszfaltozott utak hossza. A kultúrház egy kis közösségi házzá zsugorodott és a faluban élő emberek közössége is érdektelenné, fásulttá, megosztottá vált. Szinte az egyetlen kézzelfogható beruházás az a szörnyűséges villamos volt, ami teljesen elrondította Sződliget gyöngyszemét, a Duna-partot. Rossz volt a közbiztonság, a község mérhetetlenül eladósodott, de a felvett hiteleket is nagyrészt felélte az akkori egyre nagyobb és egyre drágább önkormányzati bürokrácia. Az utak többsége a kátyúktól járhatatlan, balesetveszélyes volt és az érintett 300 családnak oly fontos árvízvédelmi gát is egy átláthatatlan ígéret-halmaz volt csupán. A közterületek többsége elhanyagolt volt és szinte csak elszánt civilek és lakók tartották azokat karban. Olyan érzése volt az itt élőknek, hogy a falunak egyszerűen nincs gazdája. Akkoriban még nagyságrendekkel több pályázati lehetőség volt, de az akkori önkormányzat csak töredékét használta ki ezeknek – és akkor sem a legkedvezőbb feltételekkel kiírt pályázatokon indult. Emlékezzünk csak a Főtér
felújításának akkori tervére – több, mint 60 millió Ft-ból tervezték ezt elvégezni, amiből közel 30 milliót kellett volna saját forrásból, azaz hitelből kifizetni… Mindeközben, ha körülnéztek az emberek, azt látták, hogy a szomszédos települések – mint például Sződ, Veresegyház – látványosan fejlődtek. Faluházak, új utak, csodaszép terek, megújult óvodák nőttek ki a földből. Mind-mind pályázati pénzekből úgy, hogy ezek a települések pénzügyileg stabilak maradhattak. Ebben a helyzetben, 2010-ben, a Tiszta Forrás Szövetség egy szemléletváltást ígért Sződliget lakóinak. Fejlődést, gyarapodást, a község pénzügyeinek rendbetételét, a közpénzek hatékony felhasználását és tiszta, átlátható, demokratikus működést. Úgy gondolom, hogy a választók 2010-ben azért szavaztak ránk, mert elegük lett a sok éve tartó pangásból. Hittek benne, hogy lehet sikeresen is menedzselni a község fejlődését. Ezt a feladatot a Tiszta Forrás jelöltjeire bízták, akik nemcsak magasan képzett, hozzáértő szakemberek, hanem Sződligetet szívből szerető lokálpatrióták is. A választók bíztak bennünk és ez nagy felelősséget jelentett. Mi az első pillanattól kezdve úgy értékeltük a választási győzelmünket, hogy bennünket nem a falu vezetésével, hanem a szolgálatával bíztak meg a választók. Nagyon fontosnak tartom ezt és bízok benne, hogy valóban sikerült átvinni ezt a szemléletet a mindennapi munkánkba is.
Szép ígéretek, de mit sikerült ezekből megvalósítani? Úgy vélem, hogy a vállalásaink többségét teljesítettük. Sőt, bizonyos területeken a vállaltaknál sokkal többet is. 2014-ben magabiztosan mondhatom, hogy az elmúlt években Sződliget fejlődési pályára állt. Egy
olyan hosszú távon is fenntartható fejlődés indult el a községben, ami nem csak nagy értékű beruházásokat, a község anyagi gyarapodását, hanem színes kulturális életet, civil- és közösségi összefogást, érezhető életminőség javulást is jelent. A környékbeli települések lakói pedig ma már bennünket irigyelnek. Beleértve a két szomszédos várost, Gödöt és Vácot is.
Tényleg magabiztos a sikereket illetően… 2010-ben nekünk, a Tiszta Forrásnak egy részletesen kidolgozott, konkrét célokat meghatározó programunk volt. Ezt a programot ma is elolvashatja bárki az internetes honlapunkon (www.tiszatforras.net – a Szerk.) és pontról pontra haladva számon is kérheti a megvalósítását. Az elmúlt négy évben e program alapján dolgoztunk mindvégig. Fél milliárd(!) forint pályázati pénzt hoztunk Sződligetre négy év alatt. Ez több, mint egy év teljes költségvetési bevétele. Csak a legfontosabbakat sorolom: felépült az árvízvédelmi gát (375 millió Ft), bővült, megújult az óvoda (118 millió Ft), polgármesteri hivatal felújítása (13 millió Ft), európai polgárok találkozója (4 millió Ft) és a legutóbbi sikeres pályázatunk térfigyelő kamerák telepítésére (6,2 millió Ft)… és akkor a
7 kisebb, néhány százezer forintot jelentő pályázatokat még nem is említettem. Ez sződligeti lakosonként – beleértve a csecsemőket is – több, mint 110 ezer Ft. Ezek csak a pályázati pénzekből megvalósult beruházások. Az útépítéseket, a főtér felújítását, a Duna-parti tereprendezést és még sok-sok dolgot ezen felül, saját erőből, de hitel felvétele nélkül valósítottunk meg. Nincs a környéken még egy település, amely ilyen mutatókkal dicsekedhetne.
Ezek valóban meggyőző adatok. Mi a titka ennek a sikeres gazdálkodásnak? Egyrészt következetesek voltunk. Azt mondtuk, hogy legelőször a község pénzügyeit kell rendbe tenni. 2010ben üres kasszával, majd negyven millió Ft mínusszal vettük át a költségvetést. Meggyőződésem, hogy minden adófizető polgár joggal várhatja el, hogy az adóját felelősséggel használjuk fel. Ez az elvárás azonban csak akkor jogos, ha valaki nemcsak elvben, de a gyakorlatban is adófizető, azaz valóban be is fizeti a kivetett adókat. Hiszem, hogy ez így korrekt. Ezért nagyon következetesen igyekeztünk behajtani a helyi adókat. Ennek eredményeképpen sokat javult az adófizetési morál és az önkormányzat bevételei kiszámíthatóvá és stabillá váltak. Ma már nemhogy napi anyagi gondjaink nincsenek, de szolid pénzügyi tartalékkal
Épül az új főtér
is rendelkezik a község. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az elmúlt négy évben nem vezettünk be új adót és nem változtattuk a helyi adók mértékét. Másrészt abban is nagyon elszántak voltunk, hogy hatékonyan használjuk fel az itt élők adóforintjait. Szerződések tucatjait mondtuk fel, tárgyaltuk újra, fölöslegesnek ítélt kiadások sorát szüntettük meg. Kisebb, olcsóbb, hatékonyabb hivatalt alakítottunk ki. Megversenyeztettük minden beszerzésünket. Már első intézkedéseinkkel igyekeztünk olyan összeférhetetlenségi szabályokat, nyílt, átlátható szervezeti keretet létrehozni, ami ellenőrizhető és kizárja bármiféle korrupció lehetőségét. Az is bizonyára közrejátszott, hogy én egy konok ember vagyok. Nem ismerek elbukott pályázatot. Erre jó példa az árvízvédelmi gát előző ciklusból megörökölt ügye, amit már szinte biztosan vesztett pozícióból sikerült megfeszített munkával nyerő pályázattá tenni az „utolsó utáni” pillanatban. Az uniós polgárok találkozójára a pályázatunkat háromszor adtuk be újra és újra, mire nyertünk. A térfigyelő kamerák telepítésére is harmadik nekifutásra lett nyerő a pályázatunk. Ha esetleg nem sikerül egy pályázat, akkor nem a kukába dobjuk, hanem igyekszünk kiértékelni és tanulni belőle, hogy legközelebb ne kövessük el ugyanazt a hibát.
Eddig a fejlődésről beszélt, de szinte csak a pénzről, a gazdálkodásról esett szó. Ön szerint tényleg csak az anyagi javak gyarapodását jelenti a „fejlődés”? Természetesen nem. „Fejlődés” alatt az emberek életminőségének a javulását értem. Ezek sokszor nagyon egyszerű, mondhatni triviális dolgok. Néha elég, ha egy utcában megszűntetjük az egyirányú közlekedést, ha az nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, és az ott lakóknak nem kell három háztömböt körbe-körbe autózniuk, hogy beállhassanak a házuk elé. Ez is javítja az életük minőségét. De az is szégyen volt, hogy Sződligeten tíz utcából mindössze hatnak volt szilárd burkolata. A legtöbb ember Pestre jár dolgozni, esetleg szórakozni. Milyen dolog az, ha sáros cipőben állít be az irodába, vagy a színházba? Nyáron pedig a portól szenvedett a lakosság. Ma sem vagyunk még
teljesen készen. A Petőfi utcából még nyílik néhány utca, amelyre szilárd burkolat kell. Ennek ellenére ma már tíz utcából kilenc pormentesített. De, hogy tényleg ne csak anyagi beruházásokról beszéljünk, nagyon tetszik, hogy egyre több és egyre aktívabb kulturális- és civil szervezetek működnek Sződligeten. Van köztük, amelyik a nemzeti hagyományokat ápolja, van, amely túrákat, mások faültetéseket, főzőversenyt szerveznek. A fiatalok „szerelmes szombatot”, a nyugdíjasok klubdélutánokat. Vannak táncházba járók, okos nőknek való programok, művészet-kedvelők, mézeskalács falut építők, horgászok, sportolók, énekesek, zenészek, kicsik és nagyok, fiatalok és idősek. Természetesen az önkormányzat is sok programot szervez és sokat támogat valamilyen módon. A sződligeti Duna-partra ismét viszszatért az élet – alig van olyan hétvége, hogy ne lenne valamilyen érdekes program. A helyi vállalkozók összefogtak és a sportpályákat teljesen megújították. Csaknem százan rúgják rendszeresen a bőrt a focipályán 5-től 50 évesig. A kikötőben gyerekek tanulnak evezni, a rétre családok járnak le piknikezni, vagy régi barátok beszélgetni egy jót egy pohár sör mellett. Csodálatos sokszínűség, nagyszerű emberek, összetartó közösségek, ahol mindenki megtalálhatja a neki legkedvesebb foglalatosságot. Tényleg olyan hely lett Sződliget, ahol jó élni. No, hát ez is fejlődés és ugyanolyan fontos – ha nem fontosabb – mint az anyagi javak. Egyébként meggyőződésem, hogy a két dolog együtt jár és kiegészíti egymást. Például biztosan nem lenne ilyen élet a Duna-parton, ha az nem lenne rendezett és tiszta.
Sződliget maga a Kánaán… Tényleg nincs semmi olyan, amit nem sikerült az elmúlt négy évben megvalósítani, ami kudarc volt, vagy amit másképpen csinálna? Sződliget természetesen még nem a Kánaán, de tényleg egy fejlődő, rendezett, európai színvonalú életminőséget biztosítani képes kis község lett. Ha a falut mélyen megrázó kudarcok nem is, de olyan dolgok voltak az elmúlt négy évben, amiket szívesen megcsináltunk volna, de nem volt rá lehetőségünk. Folytatás a 8. oldalon.
8 Folytatás a 7. oldalról. Például az iskola épületére ráférne egy alapos felújítás, korszerűsítés. Ez nagyon sok pénzbe kerülne. Árgus szemekkel figyeltük a pályázatokat, hogy ezt valahogyan finanszírozni tudjuk, de sajnos nem volt ilyen pályázat. A kikötő jogi helyzetét sem sikerült megnyugtatóan rendezni. A sok-sok évvel ezelőtt összekuszálódott tulajdoni viszonyokat nem tudtuk kibogozni és a Magyar Államtól visszaszerezni a kikötő tulajdonjogát. A jelenlegi közösségi ház is nagyon kicsi. Méltatlan a faluhoz, hogy egy komolyabb kiállítást, egy 40-50 fős kulturális programot már nem tudunk hol elhelyezni. Nagyon nagy szükség lenne egy színvonalas faluházra. Jó lenne – jó lett volna – a Főtér másik oldalát is olyan széppé varázsolni, mint ahogyan az a Petőfi szobornál már elkészült. Most nem volt többre pénz, de remélem a második ütemben a templom körüli része is megújulhat majd a térnek. Soroljam még?...
Biztosan lehetne még hosszan sorolni. Mint ahogyan nekünk – és feltehetően a falu minden lakójának is – lenne néhány ötlete, hogy mi mindent lehetne még csinálni. Mi van például a munkahelyteremtéssel? Nézetem szerint egy önkormányzat nem teremthet munkahelyet, mert nem piaci szereplő. Bár az önkormányzat teremhet vonzó feltételeket a vállalkozások letelepedéséhez és működéséhez, munkahelyet csak vállalkozások tudnak teremteni. Korábban volt egy bíztató kezdeményezés, amikor egy jelentős nyomdaipari vállalkozás terve rajzolódott ki a Göddel határos településrészen. Önkormányzatunk teljes mellszélességgel támogatta – és támogatja – ezt a kezdeményezést, de a Zöldhatóság és a Földhivatal eddig még sajnos nem adta áldását a terület művelés alóli kivonására és átminősítésére. Pedig nagyon jót tenne Sződliget fejlődése szempontjából egy ilyen üzem idetelepülése. Ugyanakkor az M2 melletti területen viszont hamarosan átadásra kerül egy olyan kis gyár, amely szántóföldi növények hozamának növeléséhez készít majd bio-tápanyagot. Ez a zöldmezős beruházás is több mint tíz helyi la-
kosnak biztosíthat majd munkát és iparűzési adót is itt fog fizetni. E beruházás már a kezdet kezdetén is biztosított bevételt a községnek, ugyanis az önkormányzattól vásárolták meg az üzem számára a telket.
Beszéljünk a jövőről, a következő négy év feladatairól is! Milyen tervei vannak az elkövetkező évekre? Készül újra megméretni magát a közelgő önkormányzati választáson? Én úgy gondolom, hogy egy választott tisztségviselő, választott testület munkájának igazi értékelése a választás. Ha a polgármestert, a képviselőt újra megválasztják a szavazópolgárok, az azt jelenti, hogy elégedettek voltak a munkájával. Sorolhatjuk mi oldalakon keresztül, hogy mennyi mindent tettünk azért, hogy rászolgáljunk a bizalomra, az igazi értékelését annak, amit megtettünk – vagy éppen nem tettünk meg – a választók adják a szavazás napján. Ez a demokrácia – és én demokrata vagyok. Polgármester, politikus, aki mélyen hisz a demokrácia erejében és értékeiben. Igen, szeretném megméretni magam. A Tiszta Forrás Szövetség polgármester-jelöltjeként indulni szeretnék Sződligeten a következő önkormányzati választáson. „A Tiszta Forrás Szövetség jelöltjeként” – ezt kihangsúlyozta. Ön állítólag pártpolitikával is foglalkozik. Korrektnek tartja, hogy nem a pártja színeiben indul? Nekem közgazdász és politológus a végzettségem és a politika az életem. Bár ma Magyarországon általában a
politikum megítélése a béka feneke alatt van, én mégis hiszek abban, hogy lehet ezt a munkát tisztességgel is csinálni. Valóban, az Együtt-PM pártnak vagyok a választóköri vezetője. De szeretnék visszakérdezni: Tapasztaltae valaha, valaki azt, hogy behoztam Sződligetre a pártpolitikát? Volt-e itt az én meghívásomra bármilyen vezető pártpolitikus? Hoztam-e bármilyen ügyben is olyan döntést, amelyben nem Sződliget érdekei, hanem az én pártszimpátiám érhető tetten? Van egy politikai értékrendem, amit nyíltan vállalok. Ugyanakkor nem hiszem, hogy létezik bal-, vagy jobboldali aszfaltút, vagy főtér, esetleg kormánypárti, vagy ellenzéki Duna-part. Egy Sződliget méretű településen a polgármesteri, az önkormányzati munka nem lehet pártpolitikával átitatva. A beszélgetésünk elején már mondtam: én ezt egy szolgálatnak tartom. Itt egy közösséget kell szolgálni és nem pártoskodni. Azt gondolom, hogy Sződligeten nagyon szigorúan csak a község és a lokálpatrióta civil szervezet, a Tiszta Forrás Szövetség értékeit képviselem és ezt így tartom helyesnek. Ha pedig senkinek nem ártok itt Sződligeten ezzel, akkor ugyan miért ne foglalkozhatnék a politikával máshol?
A polgármesterség az egy szakma? Van olyan ember, aki misztifikálja. Van, aki mindig hivatásról beszél, meg elhivatottságról. Szerintem ez ugyanolyan munka, mint bármely más. Amit természetesen lehet elhivatottan, lelkiismerettel, szakértelemmel és alázattal is végezni, mint ahogy minden más munkát is. Itt a főnök a választópolgár, aki négyévenként az „X” megfelelő elhelyezésével mondja el a véleményét a munkámról. A politikán kívül van más hobbija is? Szeretem a veterán járműveket. Van egy 26 éves Mercedesem és egy 42 éves motorom. Évről-évre veteránjármű találkozót is szervezek augusztus utolsó hetében Sződligeten. Régebben ejtőernyőztem – 150 alkalommal ugrottam, de mára sportként csak a foci maradt. A fociban sikeres? Igen. A magyar válogatottban játszom. A magyar polgármesterek válogatottjában... ☺
9
Fontos az idősek véleménye! A gyerekeim füzetet vezetnek arról,milyenek nem szeretnének lenni felnőtt és idős korukban. Nekem van az agyamban egy fiók ahova azokat a dolgokat teszem,milyen szeretnék majd lenni öt, tíz, húsz év múlva. A sződligeti idősek tanácsának kompániája úgy ahogy van beköltözött a fiókomba. Kellemes nyári délutánra beszéltünk meg egy találkozót a Közösségi Házba. Vidáman és jókedvűen érkezett mindenki, kicsit megfáradtan a napi teendőktől. Mert mindenki dolgos, fontos nap után volt. Amikor a négy évről és a tanács munkájáról kérdeztem őket egymás szavába érve sorolták a feladatokat, eredményeket. Különösen fontos feladatuknak tartják a kapcsolattartást a lakókkal,tudják milyen fontos tudni a dolgokról és elmondani a híreket akár a bolt előtt a zöldségesnél vagy a rendelőben az orvosra várva. Úgy érzik, bizalommal fordulnak hozzájuk ismerőseik és ők, mivel minden községi ügyet megtárgyalnak velük, hiteles válaszokat tudnak adni. A testület a tájékoztatás mellett véleményüket is kikéri az aktuális ügyekben. Az ő javaslatuk volt a falu elején felállított üdvözlő táblák és a parkolóhelyek bővítése a főtéren. Konzultatív, javaslattevő jogkörük mellett feladataik is vannak, többek között teljes hatáskörrel intézik a
Tiszta udvar, rendes ház kitüntetést. Őszintén eddig nem is gondoltam bele a kilométerekbe, amit legyalogol évről évre a csapat, felkutatva a legszebb kerteket a községben. (Azóta már az országos médiába, konk-
rétan a Kossuth rádióba is eljutott a díjunk híre, 2014. augusztus 18-án polgármester úrral interjú készült). Az idei díjakat 2014. szeptember 6án a falunapon adják át a tanács tagjai.
Szõdliget Község Önkormányzatának jóvoltából 2014 szeptemberétõl a Gárdonyi Géza Általános Iskolában tanuló gyerekek étkezési díját csekkel, illetve átutalással lehet rendezni. Az önkormányzat ezt egy majd hatszázezres szoftver vásárlásával tudta megoldani.
Csekkel csöngetnek Még nyár van. Nekem kicsit nyaralás minden reggel, uzsonna készítés, tornazsák keresés és idõre érjünk oda nélkül. Persze reggeli kell, ebéd se árt, vacsora meg kétszer … de mégis, üdítõ a reggel nyert nyugalom fél órája kávéval a kezemben az esti tatárdúlás közepén… No eddig jutottam elmélkedésemmel, hogy valahogy odakanyarodjak az amúgy száraz hírként is leközölhetõre, miszerint szeptembertõl a szõdligeti iskolában csekken vagy átutalással lesz rendezhetõ a gyerekek étkezése. A hír hátterében egy majd hatszázezres szoftver áll, több munkaóra elõkészítés. De ezen túl kedves befizetõ szülõk érzik a hír nagyságát? Nincs havi logisztika, ki késsen el a munkahelyérõl, mert sorba kell állni a kis ablak elõtt több tíz sorstárssal egyetemben melegben, hidegben, huzatban, fülledtben, pont annyit számolgatva markunkba, hogy ne legyen gond a visszaadás. Egy csekk a többi közé a sorba, vagy egy gombnyomás és a gyerek eszik, gond nélkül, már csak a reggeli és a vacsora (serdülõknél duplázva) a feladat mit egyen, mikor vegyem, mikor fõzzem kérdésekkel…de az egy másik cikk kérem, most örüljünk ennek, részemrõl igazán… Egy többgyermekes anyuka Szõdligetrõl
10
Pe z s g ő é l e t S z ő d l i g e t e n ! A májusban önerőből elkészült új főterét Sződliget igazán kihasználja. A Főtéri esték sorozat majd minden péntekre kellemes szórakozást nyújt a község lakóinak. House of grooves együttes fellépése után a szeszélyes időjárás elmosta a foci vb kivetítését, de két hét múlva már a Shadows Magic T. Band koncertet kellemes időben hallgathatta az érdeklődő közönség. Augusztus 8-án pedig fergeteges utcabálon rophatta kicsi, nagy, idős, fiatal a Tutti együttes muzsikájára a táncot. A szórakozni vágyók tombolát is vásárolhattak, köszönhetően a helyi vállalkozóknak, majd negyven értékes nyeremény reményében. Ezúton is köszönjük mindenkinek a felajánlásokat! Pénteken, augusztus 15-én is átalakult a tér, mégpedig presszó hangulat költözött a díszkövekre. A jótékonysági rendezvény házigazdája Somogyi István volt a község tiszteletben álló polgára, aki sok jó tulajdonsága mellett a két világháború közötti bármuzsika lelkes előadója. Ezen az estén, 20 órától, a kedves vendégeket bóléval, koktéllal és
jeges kávéval is kínáltuk és az italokért felajánlott összeggel az óvodát és iskolát támogatta a rendezvény. Somogyi István és zenész barátja is tiszteletdíj nélkül a jó célnak felajánlva tudását muzsikált ezen az estén. A rendezvények folytatódnak, lapzárta utáni időpontban, augusztus 29-én ismét a főtér lesz a helyszíne egy Cseh Tamás emlékestnek, majd pedig másnap a Duna-partra várjuk a Tiszta Forrás civil szervezet rendezvényére, az immár tizedik, jubileumi veterán autós találkozóra az érdeklődőket. Sződliget minden rendezvénye, így az utoljára említett autós találkozó is, ami 9 órakor kezdődik, ingyenes. 30-án csak a nyári hónapoknak, de a rendezvényeknek nem lesz vége, szeptember 5-én kiállítás nyílik Vertel Andrea és Szalma Edit munkáiból, majd másnap délután a falunapra várunk mindenkit. A rendezvények sorát a szeptember 12-13-14-én megrendezésre kerülő sörfesztivál zárja (részletes programok az újság utolsó lapjain).
Hova tartozzon Vác-Dél? Részlet a 2014. augusztus 22-i rendkívüli testületi ülés egyik elõterjesztésébõl: „Az utóbbi idõben egyre több megkeresés érkezett hivatalunkhoz az ügyben, hogy valójában hova is tartozik a Vác-Dél településrész. Közigazgatásilag ez a terület Vác városához tartozik, ám a lakók ennek semmilyen elõnyét nem élvezik, érzésük szerint õk a város „mostoha gyermekei” és sokkal inkább szeretnének hivatalosan is Szõdligethez tartozni. Ennek számos oka van. A településrész távol esik a várostól, ez jelentõsen megnehezíti az ott lakók mindennapjait. A gyermeket abba az óvodába kell vinni, amihez területileg tartozik, ám ez hatalmas teher sok család számára, ugyanis nem minden család rendelkezik jogosítvánnyal és saját autóval. Ez a probléma még azon esetekben is mikor orvosra, gyógyszerre lenne szüksége az embereknek. Véleményük szerint sokkal könnyebb a bejutás Szõdliget központjába, ahol minden egy helyen megtalálható, mint beutazni Vácra és órákat keringeni a városban, hogy eljussanak a postára, iskolába vigyék a gyerekeket és megvásárolják a mindennapi élthez szükséges dolgokat. A szõdligeti csatlakozás mellet szól még az az érv is, hogy az árvízi védekezésben Szõdliget mindenben a lakók rendelkezésére állt, mikor nagy szükség volt a segítségre, ellenben Váctól semmilyen támogatást nem kaptak. A lakók abban bízva fordultak a képviselõ-testülethez, hogy a problémát sikerül megoldani, és a mindkét fél számára elõnyös Szõdligethez való csatlakozásról pozitív döntés születik.”
11
RÖVID HÍREK Baranyai Attila a fiatal judo tehetség 2012. szeptember 12-én próbálta ki magát először ebben a sportágban. Rátermettsége és kimagasló tehetsége hamar megmutatkozott, már 2012. december 8-án, első versenyén, az Óbudán megrendezett Mikulás kupán első helyezést ért el. Ezután nem volt megállás, a versenyeken sorra nyerte Attila az érmeket. 1. Óbudai Mikulás évzáró aranyérem 2. Óbudai diákolimpia I. hely (aranyérem) 3. szintfelmérő Budapest aranyérem 4. Kosice nemzetközi judo verseny IV. hely (komoly sérülés miatt leléptetve és nem engedték tovább küzdeni) 5. Diósd regionális diákolimpia IV. hely (ismét komoly sérülés miatt leléptetve nem engedték tovább küzdeni) 6. Paks országos verseny, regionális diákolimpia III. helyezett (bronzérem) 7. Batz Ippon Energy kupa I. hely (aranyérem) Megjegyzendő, hogy a Mikulás kupától a diósdi versenyig csak fél év telt el. Attila a nála képzettebb, illetve már négy öt éve aktívan versenyző gyerekekkel szemben nyert, amire a legkomolyabb magyarországi edzők is felfigyeltek (általában két három év kell, amire jönnek az eredmények a versenyeken). Ráadásul az egyik versenyen sérülést is szenvedett, ami miatt (Diósd) hónapokra vissza kellett vonulnia a versenyektől és az edzésektől. A sok kimaradás miatt hosszú, akadályokkal teli minimális edzések után az idén május 17-én megrendezésre került 2. Batz kupán Attila a Szépvölgy judo színeiben képviselte Sződligetet. A sok kihagyás és súlycsoportváltás (egy korosztállyal feljebb került a 16-17 évesek közé) ellenére a dobogó legfelső fokára állhatott! Fontos megjegyezni,
hogy a versenyeken a gyerekeink mindig a lakóhelyüket, adott esetben Sződligetet képviselik, nem pedig saját magukat, amire ők nagyon büszkék. Gondoljunk bele, hogy a versenyekre általában 15-20 fős csapatok érkezne településenként a versenyekre és a mi sződligeti 3-4 fős kis csapatunk két arany és két ezüstéremmel tért haza! Higgyék el nagyon felemelő érzés! Jelenleg az edzések Sződligeten megszűntek, így a felkészülést a veresegyházi judo klub segíti. Szeptembertől viszont a Vácon újonnan induló cselgáncs klubban (Váci forma se) folytatja pályafutását. A továbbiakban sok sikert és kitartást kívánunk neki!
RÓKAVESZÉLY Több bejelentés érkezett augusztus hónapban az önkormányzathoz, hogy rókák garázdálkodnak a község határában és területén. Az apróállatokat is pusztító állatok lakhelyét több helyen a gát vonalán is felfedezték. Az önkormányzat elindította az engedélyek beszerzését az állatok likvidálásához.
Edző: Széchenyi Linda
OKOS NŐK KLUBJA Érdekes és élményekben gazdag, vidám hangulatú kiránduláson vettek részt a klub tagjai családjukkal, barátaikkal együtt a nyár elején. Úticéljuk Ozora volt, Ozorai Pipo várának megtekintése, illetve a dégi Festetics kastélyt és a kastély kertjét látogatták meg a kirándulók.
12
Krisztina
...ha kimondjuk ezt a nevet Sződligeten, szinte mindenki azonnal Tóthné Kovács Krisztinára, a Közösségi Ház vezetőjére gondol. A falu kulturális életének szürke eminenciására, aki nélkül nincs semmilyen rendezvény a községben. Ez az újság is nagyrészt az ő munkájának és szervezőkészségének köszönheti rendszeres megjelenését. Bár egy újságban nem szokás az újságot írókról cikket megjelentetni, most kivételt tettünk, mert úgy gondoltuk, hogy amit ő csinál, az ennél sokkal, de sokkal több. Amikor leültünk beszélgetni és kérdezgetni életéről, munkájáról, akkor elénk tette az alábbi írást, amellyel a Magyar Népművelők Egyesülete által kiírt „Az én sztorim” pályázaton második helyezést ért el. Ezután már szinte nem is volt miről kérdezni. Az alábbi sorok mindent elmondanak az életéről, a hivatásáról, a munkájáról, a sikereiről és a kudarcairól. Kérésünkre hozzájárult, hogy leközöljük nyertes pályaművét, amely nemcsak egy népművelő csodálatos hitvallása, de az elmúlt néhány év sződligeti kulturális életének is hiteles korrajza…
LETT EGY HázaM Időszámításom előtt: Amikor még nem tudtam, mi leszek, ha nagy leszek, és éltem a gyermeki lét gondtalan életét is látható volt már valami a vénámból. Kisdobosként, úttörőként állandó szervezésben voltam a szervezetben. A középiskolában már vállalt újságszerkesztőként, színházjegyárusként – így minden előadáson törzsvendéggént résztvevő kultúrosként – éltem aktív életem. Nyiladozva: A magyar-népművelés szakon, Szombathelyen, már konkrét gondolataim voltak a közművelődésről, köztük: a „végeken” érdem a teremtés nem a csillogó jólétben. Hivatástudatom gyorsan a munkába űzött, levelezősnek álltam és még gyerekként (20 évesen) lettem népművelő, korombeli fiúkat művelve egy műszaki főiskola kollégiumában, Dunaújvárosban. Kinyílva: Aztán falura költöztünk, ifjú anyaként megkaptam a végeket, cserépkályhás, linóleumos, süllyedő színpados, virágkorában a környék legnagyobb, így a jelenben kifűthetetlen művelődési ház formájában. Gyorsan kiderült, a villanyhálózat életveszélyes s így én csak saját felelősségre nyitottam a házat. Nem sokáig. Szépen mondva áthelyeztek, csúnyán kirúgtak… túl lázadó voltam. Kalandozás: Tanítottam általános-, középiskolás és főiskolai szinten éveken át… Megérkezés: Aztán pályáztam. Négyezer fős kistelepülés közel Pesthez még közelebb Váchoz. Apró, de tiszta, rendbe tett két szoba, nem összkomfort Közösségi Ház és Könyvtár néven, ötven méterre a hivatal által elfoglalt emeletes „palota”, a község összefogásából épült volt művelődési ház árnyékában. Megnyertem. Mint kiderült, egy pár éve történt botrányos rendezvény után az elhíresült település mumus állására senki nem mert pályázni, aki meg mert, az olyan messziről jött idegen lett volna, hogy nem volt reális a szándék.
Hihetetlen? A könyvtárban egy nyolcvan év feletti nénit leltem, aki büszkén feszített a P betűig a polcokon heverő idejétmúlt könyvek között, valamikor vezetett poros leltárkönyvek és sok esetben már halottakat számon tartó olvasókartonok társaságában. A „hol az abc többi betűje alatt futó irodalom?” kérdésemre adott válasz: hát ez fért be, ezt hozták be a fiúk… után éreztem, itt se lesz minden fenékig tejföl. Mint kiderült, a már több mint fél éve történt átköltöztetéskor (szép nagy épületből, kicsi házikóba) a fogdmeg emberek pakolták át a könyveket az abc sorba tett bölcsességeket az elején kezdve. Amikor elfogyott a hely az új, kisebb helyen (a P betűnél), a többi könyvet egy raktárba zúdították tovább. Büszke könyvtáros nénimet ez nem zavarta, annál inkább megjelenésem és határozott fellépésem az állomány selejtezését és rendbetételét illetően. Lehet fokozni: Mindez semminek bizonyult azzal a harccal szemben, amit a státuszommal kapcsolatosan vezetőimmel harcoltam. Szakmabelinek nem kell magyarázni egy egyszemélyes intézményben dolgozó (mellékesen rá testálva újság és minden falu rendezvény) 24 órában dolgozik, hétköznap és hétvégén… szépen mondva kötetlen munkaidőben, nem túl jelentős összegért. Persze ez néha (sokszor) nem fedte a már említett ötven méterre lévő hivatali sereg munkaidejét, aminek következtetése (csupa jóindulatból) az lett, én nem is dolgozom le a munkaidőmet… következményként távozásomkor telefonon kellett jelentenem vezetőmnek hazaindulásom és napközbeni, nem a munkahelyemen töltött időt füzetbe vezetnem és az adott helyen, ahol vagyok, aláírással és pecséttel igazoltatnom. És még: Rendbetett könyvtár, növekvő érdeklődés, színvonalasabb falurendezvények, új klubok, elégedett civilek… mit sem érdekelte az akkoriakat, sokkal inkább: minek fűtök annyit, miért nem mondom azt, amit mondanom kellene és miért nem sikerül ravasz módon kitenni állásomból egy, kettő, három, nálam sokkal megfelelőbb jelöltet beültetve a hirtelen milyen jó állásomba. Nem sikerült.
13 Ma már… elült a politikailag kissé színezett szél, civilek vannak a pályán, értve a közművelődés, kultúra lényegét. Virul a Ház, élnek az olvasókartonok tulajdonosai… nem dolgozni járok, dolgom van. Minden szakmabelinek ezt kívánom, még ha harminc évig is tartott ide eljutnom. Mondhatom, van egy Közösségi Házam, ami bár ma már csak színtér, de velem azonosítják. Ezért a jogilag jogtalan, de érzelmileg mégis igaz birtokjel: HázaM. Ahol… virul az élet, ma már túlságosan is, egymásnak adják a kilincset a foglalkozások, külön logisztikai feladat, hogy mikor takarítsunk a programok között, hogy legyen ideje a padlónak felszáradni. Nincs csak egy terem, így a kiállítást nem megnézni érkeznek a vendégek, hanem látják, ha akarják, ha nem. Két hét alatt nagyobb művelődési házak dicsőségére is válna, ahányan látják a kiállított darabokat (durva számítással 140-150 ember). Apró, de barátságos termünk népszerűsége egyre nagyobb, egy évre előre betelt a kiállítási naptár. Legfiatalabb angolul tanulónk alig három éves a legidősebb 84 lesz. Bárki ihat egy teát, kávét, még ha ennek néha a kanalak rejtélyes eltűnése is az ára. Sose fogynak el a filterek, kávébabszemek, mert mindig több, amit hoznak, mint amit fogyasztanak, őszintén gondolt, vendégeim. Az új függönyt terembérlésért, a falat szülinapi vacsorára való összegért festik. Március 15-én jótékonysági Pilvax nyílik, ahol a gyerekek játszóterére, programjaira gyűjtünk. Őszintén… nem tudom, hogy csinálom, csináljuk. Most, leírva és mások unszolására kívülről nézve munkálkodásomat csodálkozom rá munkám eredményére. Hozta életem, meg én még ezt tanultam ott a főiskolán, népművelői időszámításom kezdetén.
Augusztus 20. ünnepség a fõtéren Szõdliget Község Önkormányzatának ünnepi mûsora 2014. augusztus 20-án az egyházak ünnepi Istentiszteletével kezdõdött, amit az új kenyér szelése és közös elfogyasztása követett. Az ünnepi mûsor keretében Bácskai Edit a Pénzügyi Bizottság tagja mondott beszédet, majd pedig Nász Renáta operaénekes csodálatos elõadását élvezhették a résztvevõk.
Így tervezze a családi programokat a 2014/15-ös tanévben (az iskolai tanítási szünetek tervezete) Őszi szünet: 2014. október 27-től 31-ig, előtte utolsó tanítási nap: október 22., szerda utána első tanítási nap november 3., hétfő Téli szünet: 2014. december 22-től 2015. január 2-ig előtte utolsó tanítási nap december 19., péntek utána első tanítási nap 2015. január 5., hétfő Tavaszi szünet: 2015. április 2-től 7-ig Nyári szünet: 2015. június 16-tól Piros betűs ünnepek, munkaszüneti napok, amikor nincs tanítás: október 23. (csütörtök), november 1. (szombat), december 24-25-26. (szerdacsütörtök-péntek), január 1. (csütörtök), húsvét: április 6. (hétfő), munka ünnepe: május 1. (péntek), pünkösd: május 25. (hétfő)
Tisztelt Választópolgárok! A köztársasági elnök a 270/2014. (VII. 23.) KE határozatával a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek 2014. évi általános választásának idõpontját 2014. október 12. napjára (vasárnapra) tûzte ki. 1. VÁLASZTÓK NYILVÁNTARTÁSA A választópolgároknak a névjegyzékbe történt felvételükrõl szóló értesítést a Nemzeti Választási Iroda 2014. augusztus 16–25. között küldi meg. Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítõt, vagy azt elveszíti kerületi választási irodától 2014. október 10-én 16.00 óráig új értesítõt igényelhet. A szavazóköri névjegyzék 2014. július 24. napjától 2014. október 10. (péntek) 16.00 óráig tekinthetõ meg a Polgármesteri Hivatalban (Béke tér 1.) a Választási Irodán hivatali munkaidõben. Névjegyzékkel kapcsolatos kérdések a 452-4145 telefonszámon tehetõk fel. a) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésõbb a választás kitûzését megelõzõ 30. napig – június 23-ig – tartózkodási helyet is létesített, bejelentett tartózkodási helyén átjelentkezéssel szavazhat. A választópolgár lakóhelye szerinti választási iroda az átjelentkezõt a kérelem alapján törli a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbõl, egyidejûleg felveszi a tartózkodási helye szerinti szavazóköri névjegyzékbe. A választópolgár legkésõbb 2014. október 10-én (péntek) 16.00 óráig kérheti az átjelentkezést, illetve visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe. Az átjelentkezés személyesen ajánlott levélben, a www.valasztas.hu honlapon, vagy ügyfélkapus regisztráció esetén a www.magyarorszag.hu honlapon kérhetõ. A kérelemnyomtatvány igényelhetõ a Választási Irodán. A kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár tartózkodási helyének címét. A választópolgárt akkor is vissza kell venni a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, ha legkésõbb 2014. október 10. 16.00 óráig a tartózkodási helyét megszünteti. b) Az a választópolgár, aki a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de egészségi állapota, fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt nem tud elmenni a szavazó-helyiségbe, mozgóurnát kérhet. A mozgóurna iránti kérelmet 2014. október 10-én 16.00 óráig a Választási Irodán lehet benyújtani, személyesen vagy meghatalmazott útján teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazással (teljes bizonyító erejû az okirat, ha azt saját kezûleg írták és aláírták, a nem saját kezûleg írt okiraton két tanú aláírásával vagy ügyvéd ellenjegyzésével tanúsítja, hogy azt a nyilatkozó írta alá. A tanúk lakcímét az okiraton fel kell tüntetni.), ajánlott levélben, a www.valasztas.hu honlapon, vagy ügyfélkapus regisztráció esetén a www.magyarorszag.hu honlapon. A szavazás napján mozgóurnát már csak a szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni. A kérelemnek a szavazás napján a szavazatszámláló bizottsághoz legkésõbb 15.00 óráig be kell érkeznie. c) A fogyatékossággal élõ választópolgár kérheti, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson a kérelmet a Választási Irodához kell benyújtani 2014. október 10-én 16.00 óráig. A névjegyzékkel kapcsolatos valamennyi kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját, továbbá a választópolgár megadhatja a postacímét, email címét vagy telefax számát, ahova a kérelmével kapcsolatos értesítés megküldését kéri. Az adatokat a személyi igazolványban szereplõ adatokkal megegyezõen kell megadni. A nem megfelelõ adatközlés a kérelem elutasítását vonja maga után. 2. JELÖLÉS Az egyéni önkormányzati képviselõ jelöltet, polgármestert 2014. szeptember 8-án 16.00 óráig lehet ajánlani az erre a célra rendszeresített ajánlóíven.
Az ajánlóíveket 2014. augusztus 25. és 2014. szeptember 8. között igényelhetik a jelöltek, illetve a jelölõ szervezetek. Az ajánlóívek sorszámozottak, a Választási Iroda hitelesítõ bélyegzõjével ellátottak, és az átadásuk átvételi elismervény kiállításával történik. Csak hitelesített ajánlóívvel lehet ajánlást gyûjteni. Az ajánlóíven az ajánlást gyûjtõ személy is feltûnteti nevét és aláírását. A választópolgár az ajánlását az ajánlóíven teheti meg. A választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben jogosult jelöltet ajánlani. Az ajánlóívre fel kell vezetni az ajánló választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, anyja nevét. Az ajánlóívet a választópolgár saját kezûleg írja alá, de az adatait más is rávezetheti az ajánlóívre. A választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet is ajánlhat. Egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat. Az ajánlás nem vonható vissza. A jelöltet legkésõbb 2014. szeptember 8-án 16.00 óráig lehet bejelenteni – a megfelelõ számú ajánlást tartalmazó ajánlóívek leadásával együtt – a Helyi Választási Bizottságnál. 3. SZAVAZÁS Szavazni a szavazás napján 06.00 órától 19.00 óráig, kizárólag személyesen, a választópolgár lakóhelye, átjelentkezés esetén tartózkodási helye szerinti szavazókörben lehet. A szavazókör sorszáma és címe a névjegyzékbe történõ felvételrõl szóló értesítõn szerepel. Szavazni a következõ érvényes igazolvány(ok) bemutatásával lehet: – lakcímet tartalmazó (régi típusú) személyazonosító igazolvány vagy – lakcímigazolvány ÉS - személyazonosító igazolvány vagy – útlevél vagy – 2001. január l-jét követõen kiállított vezetõi engedély. Az „Értesítõt” szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése érdekében szintén célszerû felmutatni. Azok a választópolgárok, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. Szavazni három szavazólapon lehet. Az egyik szavazólapon az egyéni választókerületi önkormányzati képviselõ jelöltek, a másik szavazólapon a polgármester jelöltek, a harmadik szavazólapon a fõpolgármester jelöltek szerepelnek. Minden szavazókörben a szavazólapok kitöltéséhez két-két szavazófülke áll a választópolgárok rendelkezésére. A szavazólapok kitöltése alatt csak a szavazó tartózkodhat a fülkében. A választópolgár, ha nem tud olvasni, illetve testi fogyatékossága, vagy bármely más ok akadályozza a szavazásban, akkor általa választott segítõt – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét – veheti igénybe. A látássérült választópolgár, amennyiben azt elõzetesen formanyomtatványon kérte, Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. ÉRVÉNYESEN szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplõ egy egyéni jelöltre, polgármester jelöltre, a jelölt neve alatti, melletti vagy feletti körbe tollal írt két, egymást metszõ vonallal (+ vagy X). Budapest, 2014. július 28. Dr. Prehlik Lajos
15
SZÕDLIGETI ARCOK Emlékeznek, az elmúlt Hírforrásban azon elmélkedtem, mennyi érdekes ember lakhat Szõdligeten. Kértem szóljanak, jelezzék, ha a környezetükben, szomszédjukban vagy akár önmagukban mások számára is érdekes emberre lelnek. Számtalan riportalanyom keletkezett. Most Szimhár Istvánnal beszélgetek, akit a véletlen sodort elém az egyik nagysikerû SZÕDLIGETI ESTÉN. István zenélt a Shadows Magic T. Band együttesben és csak véletlenül egy kedves pesti(!) ismerõs révén tudtam meg, hogy az õ civil foglalkozása lovas kaszkadõr, majd pedig színész volt. Gondolhatják, másnap már a fehér papírom és tollam társaságában faggattam a mikéntekrõl. Cris: Meséljen magáról. Sz.I.: Budapesten születtem, a nagy beat nemzedék fia vagyok, így aztán nem csoda, hogy érdeklõdtem, mint minden fiatal a zene iránt. Kisgyerekként hegedülni jártam, de nem voltam valami szorgos diák, többször elkéstem az órákról, mert jobban izgatott a jeges, szódás, aki akkoriban lovas kocsival rótta Budapest utcáit. Hatévesen nagyobb élmény volt a lovas kocsin ülni, mint a hegedû vonóját húzgálni. Tizenévesen két évig jártam zeneiskolába, gitárt tanulni, de aztán hamar rájöttem, soha nem leszek beat sztár így abbahagytam a tanulmányokat. Cris: Megbánta? Sz.I.: Igen, így felnõtt fejjel már bánom, nem véletlen, hogy ha bár csak amatõr módon, de visszakanyarodtam a zenéhez. Cris: Hogyan ismerkedett meg a Shadow T. Magic Band tagjaival? Sz.I.: Rudas István az együttes ritmusgitárosa talált rám az interneten. A többieket már rajta keresztül ismertem meg. Azóta igazi barátság szövõdött közöttünk. Cris: Az élete másfelé sodorta. Hogyan lesz valakibõl lovas kaszkadõr? Sz.I.: Véletlenül, meg az ismeretségek révén. Lovagoltam, sportoltam így találtak rám. Akkoriban még nem volt képzés, egymástól tanultuk a trükköket, fogásokat. Cris. Mit kell tudni egy lovas kaszkadõrnek? Sz.I.: Nem csak lovagolni. Verekedni, vívni, magasból zuhanni, koreografált mozgást végezni stb.
Cris: Annyira természetesen beszél ezekrõl a dolgokról. Sz.I.: Igen, én sose tartottam különleges dolognak a munkám. Ez is csak egy munka a maga szépségeivel és árnyoldalaival. Amikor meghallotta valaki, mit dolgozom rögtön a sok pénzt látták a zsebemben, de azt nem, hogy a lovainkat, ha volt munka, ha nem, gondozni, etetni, idomítani kellett. Istállóbérlet, kovács, állatorvos, stb. A védõfelszerelések is a mi költségünk volt. Sokszor hajnalban keltem, hogy a forgatás idõpontjára odaérjek az adott helyszínre. De ezt nem panaszként mondom, csak éreztetni szeretném hogy ez is munka és nem mindig csillogás ahogy azt sokan hiszik. Cris: Azért biztos vannak emlékezetes sztorijai? Sz.I.: Rengeteg van, elmondok egy vicceset. A Hortobágyon forgattunk. Egy földút mellett, az árokparton üldögéltem egy kollégámmal, jelenésre várva. Egyszer csak arra jött egy paraszt bácsi, aki igencsak rácsodálkozott a sok emberre, lámpákra, furcsa szerkezetekre. Amikor odaért hozzánk megkérdezte, hogy „Ugye ezek filmesek?” Mondtuk igen. Maguk is? Mi is! Színészek? Nem, kaszkadõrök vagyunk, válaszoltam. Ezen egy picit elgondolkodott a bácsi. Az micsoda? Kérdezte. Mondtam hogy van a filmben egy verekedés jelenet és azt mi ketten csináljuk. Persze nem igazából, hanem csak imitáljuk. Erre a bácsi: Jaaa....! Szóval maguk olyan bohóc félék, ugye? Igen bácsi, azok vagyunk, mondtam! Közben küzdöttem a feltörni akaró röhögéssel. Nem kinevetni akartam a bácsit, csak annyira aranyos, és valahol találó volt a definíció.
Cris: Mi a legnehezebb a kaszkadõrségben? Sz.I.: Ha egy megtervezett akciónál homokszem kerül a gépezetbe. Ilyenkor higgadtnak kell maradni és akár improvizálva de végig kell csinálni a jelenetet. Ilyenek a csatajelenetek például. Bármi elõfordulhat. Volt olyan forgatás ahol nagyon nehéz terepen mi kaszkadõrök mentünk elõl, utánunk a környék statiszta lovasai, no ott az életünket féltettük, hiszen ha bármelyikünk lova felbukik a terep miatt, a mögöttünk jövök nem tudnak megállni. Cris: Említette, hogy maguk autodidakta módon tanulták a szakmát. Ma már iskola van. Kit tart a szakma nagyjának? Sz.I.: Piroch Gábort, õ egészen Hollywood-ig jutott. Írt is egy könyvet Kaszkadõrnek születtem címmel. Cris: Kaszkadõrbõl színésszé lett. Sz.I.: Igen, ahogy kiöregedtem a kaszkadõrségbõl egyre több színészi szerepet kaptam, fõleg osztrák, nyári színházakban. Sose költöztem el, de 17 évig játszottam Ausztriában. Cris: Minden interjú alanyomtól megkérdezem három kívánságát. Sz.I.: Szerencsés, boldog embernek tartom magam, nem is tudom, mit kívánhatnék…legyen békesség,szeressük egymást emberek, és akkor nagy baj nem lehet! Cris: Számtalan kérdés bennem maradt, de a sorok végesek, köszönöm a beszélgetést.
16
A Z I D E I G Y E R M E K TÁ B O R E S E M É N Y E I Hagyományainkhoz híven az idén is megrendezésre került a Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítõ Szolgálat négy hetes nyári tábora. Célunk az volt, hogy maradandó élményekben részesítsük a gyerekeket, ahelyett hogy céltalanul csellengnek az utcákon vagy görnyednek naphosszat a számítógépek elõtt. Olyan lehetõségeket is kerestünk, a kulturális programok mellett, amelyek biztosítják, hogy minél többet játszhassanak, mozogjanak a szabadban. Már az elsõ héten otthonosan érezték magukat, felszabadultak, érdeklõdõek voltak. Nagyon aktívan vettek részt a kézmûves foglalkozásokon, saját kezû alkotásaikat örömmel vitték haza. Felajánlás révén hetente jártunk el a helyi fitnesz terembe, ahol Unger Tímea aerobik oktatóval zenés tornán vettek részt, kenguztak a gyerekek. A Szõdligeti Tömegsport Egyesület a tenisz és a futball pályát rendelkezésünkre bocsájtotta. Gönczöl János vezetésével kipróbálhatták a sárkányhajózást is. Önkéntes segítõnk, Parádi Melinda szervezése által izgalmas kincskeresõ kalandjáték részvevõi lehettek a szõdligeti gyerekek. A játék sikeres lebonyolítását többen is segítették a faluból. Bódi Istvánné, Dr Somogyi Istvánné, Szücs Ferencné, Dömötör Józsefné és Bányavári Pál. Többször kirándultunk busszal, vonattal. Ellátogattunk a Margit szigetre és a Budai várba. Megnéztük a Demona címû filmet a Cinema Cityben. Vácon a Memento Mori kiállítás világhírû múmiáit tárlatvezetõ mutatta be csoportunknak. A váci Tûzoltóságon is jártunk, közelrõl vizsgálták meg a gyerekek a tûzoltóautókat, kipróbálták az eszközöket, megnéztek egy pró-
ba riasztást. Gödöllõi kiruccanásunk alkalmával betekintést nyerhettek a Zöld-Híd Régió mindennapi munkájába. Megértették a szelektív hulladékgyûjtés fontosságát. Egy egész napos kirándulás alkalmával a vácrátóti Velo-tanyán lovagoltak, séta kocsikáztak, bográcsoztak, megismerkedtek a tanyasi élet szépségeivel. Meglátogattuk a Dunakeszi Repülõteret, ahol tapasztalt pilóta tartott nekik elõadást, elmagyarázta és bemutatta, hogy mûködnek a üzemanyag nélküli gépek a magasban. Biztonságos utazásukat a kirándulások alkalmával, lelkes önkéntesek és gyakorlati idejüket töltõ gimnazista fiatalok segítették. Helembainé Haris Judit és Zagyváné Kovalik Lívia többször is elkísérték a csoportot. Az idén is meghívtuk a Váci Rendõrkapitányság munkatársát, Juhász Rékát, aki a gyerekek bevonásával, életkoruknak megfelelõ érdekes és hasznos elõadást tartott a bûnmegelõzésrõl. Az egyre inkább növekvõ érdeklõdés és a szülõi visszajelzések alapján, sikeresnek mondható volt az idei gyermektábor. A költségeket teljes mértékben Szõdliget Község Önkormányzata finanszírozta, amelyet ezúton köszönünk a gyermekek és családok nevében! Élelmiszer felajánlásaikkal a CBA, az Italdiszkont, a Húsbolt, a Rábai Cukrászda, és a Zöldségbolt is hozzájárult a tábor színvonalának emeléséhez! Holeczné Nagy Mária Fejér Szilvia
„A nyári tábor számomra nagyon sokféle programot kínált. Nagyon jó volt a kézmûves foglalkozás, ahol érdekes technikákkal ismertettek meg minket. Sok helyre elvittek minket kirándulni. Láttuk a Budai várat, sétáltunk a Margit-szigeten, elmentünk a váci múmiákat megnézni, sõt moziztunk is. Voltunk a tûzoltóságon és a rendõrök elõadást tartottak nekünk. Ezen kívül még nagyon sok program várt minket a táborban.” Helembai Írisz
17
A Szõdligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola hírei Május és június hónapban a tanulás mellett sok-sok program várta diákjainkat. Német idegen nyelvi délutánon vehettek részt a németet tanuló gyermekek, majd az angolul tanulók az angol idegen nyelvi délutánon mutathatták meg, hogy a kötelezõ anyagon kívül mi mindent sajátítottak el játékos formában. Az immár szokásos Gárdonyi napot vetélkedõkkel, ügyességi játékokkal tartottuk meg, de az idõjárás miatt a Gárdonyi futás egy külön napra lett meghirdetve. Iskolánk tanulói egész évben különbözõ tantárgyakból versenyeken méretették
meg magukat, többen országos döntõbe is bekerültek, és ott is szépen teljesítettek. Az eredményeket a honlapunkon megtalálhatják, de egyet szeretnék kiemelni: A IV. Országos Komplex ÉnekZenei-Mûveltségi verseny Országos Döntõjében iskolánk Szinkópa csapata 1. helyezett lett. A csapat tagjai: Kiss Fanni (8. a), Gönczöl János (7. a), Puskás Petra (5.a) osztályos tanulók. Felkészítõ tanáruk: Báli Péterné tanárnõ. A 2013/2014-es tanévet ballagással és tanévzáróval zártuk. Mind a két eseményrõl nagyon szép fotókat készítettünk, melyet megtekinthetnek iskolánk honlapján (www.amisulink.hu). Iskolánkban a nyári szünet napközis táborral kezdõdött, melyen nagyon sok gyermek vett részt, majd folytatódott az angol-kézmûves táborral, ami két korcsoportban lett szervezve. Júliusban a Diákönkormányzatunk által szervezett táborban vehettek részt a
2014. augusztus 16-án az 1Úton NEMZETKÖZI ZARÁNDOKNAP zarándokai Szõdligetre is ellátogattak. A település nagy örömmel fogadta a résztvevõket.
diákjaink. A helyszín a már ismert Bogács volt, de így is sok újdonságot fedezhettek fel a strandoláson kívül. Kisvonattal és gyalogosan is jártak a Bükki Nemzeti Parkban, megnézték a Noszvajon található barlanglakásokat, kézmûveskedtek, valamint ügyességi- és sport játékokon mérethették meg magukat. A tábort tábortûzzel zárták. Iskolánk is bekapcsolódott az Erzsébet táborba, ez a tábor augusztus hónapban lesz a Balaton partján. Kápolnainé Dégi Lívia
Ismét indul JOBB AGYFÉLTEKÉS RAJZTANFOLYAM 2014. október végén, két hétvégén A foglalkozásokat Szűcs Emy festész tartja. Részvételi díj: 8000 Ft/fő Jelentkezni a Közösségi Házban, a 06-30-511-6260 telefonon, vagy a
[email protected] e-mail címen lehet.
Közel 100 féle sör és sörkülönlegesség!!!
FITNESS-EB TANFOLYAM Kedvencüket tudatosan kedvelõ
Utcabál, vidámpark, fantasztikus ételek, hatalmas hangulat, koncertek, néptánc, népzene, Retro disco
kutyatulajdonosok részére hirdetünk kutyamasszázs tanfolyamot (10 óra elmélet és 30 óra gyakorlat)
2014. szeptember 12-13-14.
Man-Diner koncert Kiki az Elsõ Emeletbõl Face II Face JUVENTUS fergeteg party PartyCsókák utcabál ...és még sokan mások...
TEMATIKA Elmélet: élettan, etológia, Bach virág terápia, színterápia, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gyakorlat: reflexológia, testmasszázs, Bach virág terápia, színterápia
JÓZANOK ÉS PITYÓKÁSOK FOCI RANGADÓJA
JEGYZET: kívánságra papír, vagy DVD: tartalmazza az elméleti és gyakorlati ismereteket, kézikönyvként használható! CSOPORTLÉTSZÁM: min. 10 fõ FOGLALKOZÁSOK: heti egy délután (2 hónap), vagy heti 2 teljes nap (egy hónap) A tanfolyam tanúsítvánnyal zárul (igény szerint német és/vagy angol nyelven is) A TANFOLYAM HELYSZÍNE: Közösségi Ház (Szõdliget, Szent István u. 29.) Ajánljuk: kutyakozmetikusoknak, masszõröknek, kutyaszeretõ gazdiknak. A tanfolyam elméleti ismereteit agrármérnök-állattenyésztõ tanár, a gyakorlati foglalkozásokat parapszichológus-reflexológus tartja.
Sörivó versenyek Sörhas szépségverseny Hordógurító verseny KÉZMÛVES SÖRFÕZDÉK!!! Szereted a sört??? OT T A H E LY E D S Z Õ D L I G E T E N : 2-es fõút mellett a sportpályánál
KÖLTSÉG: tandíj, mely a vizsgadíjat is magában foglalja: 16.000 Ft, két részletben fizethetõ + jegyzet 5000 Ft. JELENTKEZÉSI HATÁRIDÕ: 2014. szeptember 20., érdeklõdés esetén jelentkezési lapot küldünk. ÉRDEKLÕDNI: Bíró Ferencné Judit 06-30/2700-989 E-mail:
[email protected]
KIÁLLÍTÁS nyílt a Közösségi Házban 2014. augusztus 19-én Szûcs Emy festész Csodálatos csimoták kiállítását nyitottuk meg az augusztus 20-ai ünnepi rendezvények keretében, augusztus19-én este hat órakor. Gálosné Szûcs Emília ismét csodálatosan színes, derûs gyermekrajzokkal lepte meg a közönséget. A megnyitón Tarsoly Krisztina kedves gyerekvers összeállításának elõadása mellett egy igazi zenei csemegében, Molnár Gábor füttymûvész produkciójában is gyönyörködhettek a vendégek. A kiállítás 2014. szeptember 4-ig látogatható.
Felelõs kiadó: Szõdligeti Közösségi Ház vezetõje, Tóthné Kovács Krisztina A szerkesztõség és a kiadó címe: 2133 Szõdliget, Szent István u. 29. e-mail:
[email protected] A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg. Fenntartjuk a jogot a beérkezett anyagok átszerkesztésére és rövidítésére. A megjelenõ hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget. A lapban megjelent anyagokhoz szerzõi jogok kapcsolódhatnak. Nyomdai elõkészítés és nyomdai munkák: Grafit Pencil Nyomda ISSN 2062-3240
sz FA ep L te UN m A be P r 6.
Programajánló 2014. szeptember 5., 18.00 Vertel Andrea és Szalma Edit SZÍNES ÁLMOK KINT ÉS BENT című kiállításának megnyitója a Közösségi Házban
2014. szeptember 6. 14.30 Zászlóforgatók felvonulása 15.00 Váci Ifjúsági Fúvószenekar műsora 16.00 Motoros bemutató 16.30 Tumbász Márton és barátai zenélnek 17.00 Zászlóforgató bemutató 17.30 Táncbemutatók (Dancer Shadows és a Talentum Tánciskola) 18.00 Óvodások műsora 18.15 Bohóc műsor kicsiknek és nagyoknak 18.40 Ünnepi köszöntőt mond Juhász Béla polgármester Díjátadások 19.00 Meglepetés 19.15 Tombola sorsolás 20.00 Gödi Ifjúsági Fúvószenekar és Mazsorett csoport műsora 20.30 Mystery Gang együttes
Folyamatos programok: 25 népi fajáték, kosárhinta, kirakodó vásár, kürtöskalács, bográcsban főtt étel, büfé, vattacukor, jégkása