1.b. Működő saját tőke fogalma I. SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK
• Saját tőke csökkentve a visszavásárolt saját részvényekkel, üzletrészekkel
Saldo Zrt. 2014. 1
4
1. Saját tőke fogalma a számviteli tv. szerint
1.c. Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet fogalma
• Sztv. 35. § (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
• Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék – Jegyzett, de be nem fizetett tőke vagy • Tőketartalék + Eredménytartalék + Mérleg szerinti eredmény – Jegyzett, de be nem fizetett tőke
2
1.a. Saját tőke állandó és változó elemei • Állandó tőkeelemek
5
1.d. Társasági formákra kötelezően előírt jegyzett tőke • Kft-k esetében 3000 e Ft PTK 3:161. § (4)
– Jegyzett tőke – Tőketartalék
– Megnevezése GT-ben törzstőke
• Zrt-k esetében 5000 e Ft PTK 3:212. § (2)
• Változó tőkeelemek
– Megnevezése GT – ben alaptőke
– Eredménytartalék – Lekötött tartalék – Értékelési tartalék – Mérleg szerinti eredmény
• Nyrt-k esetében 20 000 e Ft PTK 3:212. § (2) • Vagyoni hozzájárulás, vagyoni betét nincs korlát (KKt, BT, egyesülés) 3
6
1
Új PTK számviteli összefüggései
2.a. Valamennyi társasági formára jellemező szabályok Kft-kre, Rt-kre közösen vonatkozó szabály jegyzett tőke összegét el nem érő saját tőke esetében (PTK 3:133.§) – Ha 2 egymást követő évben ST < JT, akkor
• Kft 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményének teljesítése – Külső vagyoni hozzájárulással (követelés is) vagy – Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére (kapcsolódó szabály: osztalék fizetési korlát) – Legkésőbb: 2016.03.15-ig
– 3 hónapon belül intézkedés alaki és tartalmi követelményei – + 60 nap adta lehetőségek (átalakulás, megszűnés)
7
Könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés szabályai • Sztv. 35. § (4) bekezdés szerint a vállalkozóknál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
10
2.a. Valamennyi társasági formára jellemező szabályok • KKT, BT esetében nincs tőkemegtartási kötelezettség • Tagoknak van helytállási kötelezettsége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért (speciális számviteli elszámolás = végleges pénzeszköz átvétel, könyvelés a 98-as számla osztályban)
8
11
2.b. Kft-re vonatkozó speciális szabályok Kft-re a PTK 3:189. § előírásai vonatkoznak – Saját tőke a jegyzett tőke 50 %-a alá csökken, vagy – Saját tőke törvényben meghatározott minimum alá csökken, vagy – a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi.
2. Negatív saját tőke problémák kezelése, kapcsolódó számviteli elszámolások
– Tudomásra jutást követően az ügyvezető haladéktalanul köteles a taggyűlést összehívni intézkedés céljából. 3 hónapos végrehajtási határidő. 9
12
2
2. b. Rt-re vonatkozó speciális szabályok Rt-re a PTK 3:270. § előírásai vonatkoznak • Saját tőke a jegyzett tőke kétharmadára csökken, illetve • 5 millió Ft alá csökkent, vagy fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi.
Az Igazgatóság a tudomásra jutást követően 8 napon belül intézkedés céljából köteles a közgyűlést összehívni, 3 hónapos végrehajtási határidő.
2.c/2. Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel
Apportálással
Kötelezettség elengedéssel
Értékelési tartalékkal
13
2.c. Saját tőke rendezési lehetőségei
16
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel (1)
1. Pótbefizetés előírása Kft-nél, vagy Rt-nél részvényesek által történő befizetés előírása, vagy 2. Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása, vagy 3. Törzstőke, alaptőke leszállítása, mindezek hiányában, vagy 4. Más társasággá való átalakulás, vagy 5. Jogutód nélküli megszűnésről határozni. A határozatokat 3 hónapon belül végre kell hajtani.
• Általános szabályok: felemelésről csak akkor lehet dönteni, ha a korábbi vagyoni hozzájárulásokat már teljesítették, cégbíróságon tőketartalékot is be kell jelenteni • Tőketartalék növelés társasági formától függő szabályai – Kft-nél tőketartalék a számviteli tv. 36.§ (1) bek. b) pont szerint alapításkor vagy tőkeemeléskor – Rt-nél számviteli tv. 36. § (1) bek. a) pont szerint részvény kibocsátásakor, a jegyzési érték és névérték különbözet (ázsió)
14
17
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel (2)
2.c/1. Pótbefizetéssel Alkalmazhatják: • Kft-k a PTK 3:183. § alapján a társasági szerződésben foglalt feltételek szerint • Rt-k esetében pótbefizetés a közgyűlési határozat alapján, kötelezően előírni nem lehet Számviteli elszámolása: • T 38 Pénzeszközök – K 414 Lekötött tartalék (aki kapja) • T 413 Eredménytartalék – K 38 ( aki adja)
15
• Számviteli elszámolása: • Jegyzett tőke állományba vétele cégbírósági bejegyzéskor névértéken – T 325 (Részletezni kell a kapcsolt vállalkozási jogviszony szerint) – K 411 Jegyzett tőke • Tőketartalék növekedés – T 325 – K 412 • Kapcsolódó tételek – T 38, 1, 2, 3 Eszközök – K 325 Jegyzett, de be nem fizetett tőke 18
3
Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés
Követelés apporttal történő tőkeemelés
• Az Szt. 40. §-a (1) bekezdése alapján a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott osztalékként, részesedésként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. 19
Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés számviteli elszámolása
• • •
Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból eredő követelések, Kölcsön követelések, Osztalék mint követelés
Számviteli és adózási kérdései: (pl: tagi kölcsön) Számvitel: 1. T 36 – K 33 Jegyzett, de…: Átvett követelés állományba vétele 2. Önmagával szembeni kötelezettség elszámolása T 45 Kölcsön – K 479 Egyéb rövid lej. Köt. 3. JT, TT emelés könyvelése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg T 33 – K 411 4. Követelés, kötelezettség összevezetése T 479 – K 36 5. Tőketartalékba: T 33 – K 412 Adózás: Követeléssel azonos összegű tőkeemelés esetén nem merül fel adófizetési kötelezettség, (különbözet esetén rendezés szükséges) 22
Kötelezettség elengedéssel (1)
• Cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan: – T 413 Eredménytartalék vagy – T 412 Tőketartalék – K 411 Jegyzett tőke
• • • •
• Adózási kérdés magánszemélynél: SZJA tv. 77. § (2) bekezdés bb) alpont szerint nem bevétel a tőkeemelés időpontjával, elidegenítéskor a teljes összeg jövedelem.
Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek elengedése Kölcsönök elengedése Ki nem fizetett osztalék elengedése Magánszemély és szervezet általi elengedés
Számviteli elszámolása: Számvitel: T 4 Kötelezettségek – K 98 Rendkívüli bevétel T 98 Rendkívüli bevétel – K 48 Halasztott bevétel
20
23
Apporttal történő tőkeemelés
Kötelezettség elengedéssel(2)
• Apportálható eszközök fogalma (PTK 3:99 § ) • Könyvvizsgálati kötelezettség az apportálásnál (Kft, Rt) • Számviteli elszámolás az apportba adónál • Számviteli elszámolás az apportot fogadónál
• A számviteli törvény 45. § (1) bekezdés b) pont szerint amennyiben eszköz vásárláshoz kapcsolódott a kötelezettség, az elengedett kötelezettség összegét a passzív időbeli elhatárolások között mint halasztott bevételt kell elszámolni. A feloldás a költségként, ráfordításként való elszámolással arányosan történik. • Tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenés jelenti a költségként való elszámolást, illetve az eszköz állományból történő kivezetése esetében az egyéb ráfordítás elszámolása. • Anyaghoz, áruhoz kapcsolódó kötelezettséget engednek el, az anyag, áru költségként való elszámolásának időpontjában esedékes a feloldás, ha a költségként való elszámolás megelőzte a kötelezettség elengedését, nem lehet élni a halasztott bevétel elszámolással.
21
24
4
Kötelezettség elengedéssel(3)
Értékelési tartalékkal (3)
Adózás: fő szabály szerint adóalapot nem korrigál
• Specialitások:
FIGYELEM: átmeneti rendelkezés a tao tv-ben:29/Q.§ (3) bek. osztalékra vonatkozóan: • (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. • Tao adóalapot csökkent a 98-as számlaosztályban elszámolt elengedett osztalék
- Devizás tartós részesedéseknél különleges szabályok: a deviza árfolyam-különbözetet és az értékhelyesbítést egybeszámítva kell megállapítani – Eredményt nem érint – Számviteli politikában a választást rögzíteni kell
25
Értékelési tartalékkal (1)
28
Értékelési tartalék (4)
Fogalma: értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás Értékhelyesbítés = piaci érték – könyv szerinti érték Piaci érték = mérlegkészítéskor ismert piaci érték Számv tv. 57.-58.-59. § = eszközök és források értékelése
• Kiegészítő melléklet: – Befektetési tükörnek megfelelő részletezés – A piaci érték elveinek, módszereinek meghatározása • Könyvvizsgálati kötelezettség: Számviteli törvény 59. § (2) bekezdése szerint: Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
26
29
2.c/3. Törzstőke leszállítása (1) általános szabályok
Értékelési tartalékkal (2) Lehet: • Immateriális javaknál: Vagyoni értékű jogok és Szellemi termékek • Tárgyi eszközöknél: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki és egyéb berendezések, gépek, tenyészállatok • Befektetett pénzügyi eszközöknél: Tartós részesedések Könyvelése: 1. T 1..7 – K 417 Értékelési tartalék 2. Évente állomány növelés, csökkenés 27
• PTK 3:202. § [A törzstőke leszállításáról szóló határozat] • (1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. • (2) A határozatban meg kell határozni • a) a leszállított törzstőke nagyságát; • b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és • c) a törzstőke-leszállítás indokát. • (3) A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.
30
5
Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa
A feltételes tőkeleszállítás • PTK 3:202. § (4) bekezdés • A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőke emelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.
Példa (2) Növ. Új Leszáll. JT 3000 +11000 14000 3000 ET -10000 -10000 0 ME - 1000 - 1000 0 ST -8000 3000 3000 Tulajdonosok befizetése 11000 e Ft 31
Törzstőke leszállítása számviteli elszámolása Számvitel:könyvelés cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg. • Veszteség rendezésre, illetve saját tőke elemek javára: T 411 JT K 412 TT, K 413 ET, K 414 LT • Tőkekivonással: T 411 JT K 476 Tulajdonosokkal szembeni rövid lej.köt. Adózás: Tőkekivonás esetén magánszemély tulajdonos a vállalkozásból kivont jövedelem szabályai szerint
34
Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa Példa (3) JT 3000 ET -10000 TT ME –1000 ST -8000
Növ 100 11000 11100
Új 3100 -10000 11000 - 1000 3100
Veszteségrendez. 3100 0 0 0 3100
Befizetés a tulajdonosok részéről: 11100 e Ft
32
Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa
3. Egyéb saját tőke elemek számviteli specialitásai
Példa (1) Leszállítás Új Növ JT 3000 - 3000 0 3000 ET -10000 + 3000 - 7000 TT +8000 ME –1000 - 1000 0 ST -8000 - 8000 11000
35
• Jegyzett de be nem fizetett tőke
12.31. 3000 -8000 8000 0 3000
– Kft-nél és Rt-nél lehet, más cégformánál nem lehet a Gt-ből eredően – Teljesítés formája szerint: • Pénzzel • Nem pénzzel, apporttal
– Esedékesség szerint: Befizetés a tulajdonosok részéről: 11000 e Ft
• Le nem járt • Lejárt 33
36
6
3.a. Jegyzett de be nem fizetett tőke számviteli elszámolása •
•
Lekötött tartalék (3)
Átvett eszközök létesítő okirat szerinti értéke T 1,2,3 Eszközök K 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke
– Más jogszabály által vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot Pl. fejlesztési tartalék
• Pénzeszközökkel szemben
Cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a létesítő okirat szerinti jegyzett tőke állományba vétele: T 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke
– Kapott pótbefizetés összege
• Követelés, kötelezettséggel szemben a nem pénzben kapott pótbefizetés összegét
37
3.b. Lekötött tartalék (1)
40
Lekötött tartalék (4)
• Fogalma: a tőketartalék és az eredménytartalék nem szabad összegeinek kimutatása, valamint veszteség fedezetére kapott pótbefizetések . • Tőketartalékból kell lekötni: – Fel nem osztható szövetkezeti vagyon – Saját elhatározásból kötelezettségek fedezetére – Jogszabály alapján, pl. támogatás feltételeinek nem teljesítése esetén részben vagy egészbeni visszafizetés fedezete
• Feloldása, megszüntetése: – Ha már nem állnak fenn az elkülönítés, a lekötés okai, meg kell szüntetni azzal a tartalékkal szemben, amellyel a képzés, a lekötés történt. – Pótbefizetést annak kell visszafizetni, aki a visszafizetés időpontjában tag.
38
Lekötött tartalék (2)
41
Fejlesztési tartalék
• Eredménytartalékból kell lekötni ( akkor is, ha negatív lesz) – Visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzési, (bekerülési) értékét – Alapítás-átszervezés még le nem írt összegét – Kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget – Beruházási céllal felvett devizahitelek, forgóeszközhitelek nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolódóan képzett céltartalék különbözetét – Gazdasági társaság tulajdonosánál a megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét 39
• Adó évente döntési lehetőség az adózás előtti eredmény 50 % erejéig, maximum 500 M Ft fejlesztési tartalék képzésére. • Feltétel: mérleg fordulónapon legyen az eredménytartalék terhére, a lekötött tartalék javára kimutatva a mérlegben. • Tartalmában: előre hozott társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés • A képzés évét követő 4 adóévben fel kell használni beruházásra, a fel nem használt összeg után késedelmi pótlék fizetési kötelezettség. 42
7
3.c. Mérleg szerinti eredmény szerepe év végén
Osztalék korlát számítás (2) Jegyzett tőke Eredm.tartalék Tőketartalék Lekötött tart. Értékelési tart. Jegyzett, de T.Évi adózott er ST oszt előtt Tul.által igényelt osztalék Saját tőke oszt után
• A tárgyévben realizált adózott eredményből a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész, a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját tőkéjéhez. • Osztalékként kivehető, ha a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
3000 e Ft 10000 e Ft 2000 e Ft 4000 e Ft 2000 e Ft 1000 e Ft -5000 e Ft 15000 e Ft 10000 e Ft 5000 e Ft
15000-4000-2000= 9000 9000-10000= -1000 Nem fizethető ki
3000 e Ft 10000 e Ft 2000 e Ft 4000 e Ft 2000 e Ft 1000 e Ft -5000 e Ft 15000 e Ft 5000 e Ft 10000 e Ft
5=(3JT+2TT+4LT+2ÉT-1JNF)-15 10000= JT3+ET5+TT2+LT4+ÉT2-JNF1-MSZ5
43
46
Mérleg szerinti eredmény szerepe év közben
3.e. Törzstőke leszállítás tőkekivonással számviteli elszámolása • • • •
Közbenső mérleg készítési kötelezettség – – – – – –
Osztalék előleg alapjául Saját üzletrész, részvény megszerzése esetén Tőkeleszállítás miatt Tőkeemelés miatt Üzleti, cégérték megállapítás miatt Ésszerűen előre látható tőkevesztés esetén
44
3.d. Osztalék korlát számítása(1) Jegyzett tőke Eredm.tartalék Tőketartalék Lekötött tart. Értékelési tart. Jegyzett, de T.Évi adózott er ST oszt előtt Osztalék fizethető Saját tőke oszt után
3000 e Ft 10000 e Ft 2000 e Ft 4000 e Ft 2000 e Ft 1000 e Ft 5000 e Ft 25000 e Ft 15000 e Ft 10000 e Ft
25000-4000-2000= 19000 e Ft 19000-15000= 4000 (3000+2000-1000) e Ft 45
Bizonylata Rögzítés időpontja Számviteli elszámolása Üzletrészre, részvényre jutó arányos jegyzett tőkén felüli vagyon, a szokásos piaci értéken megállapított arányos vagyon kiadásának számviteli elszámolása (Szv.tv. 37. § (2) bek. g) pont 2014.01.01.-től) 47
4.a. Saját részvény, saját üzletrész jogszabályi feltételei (1) PTK 3:174. § szabályozza a Kft-k saját üzletrész megszerzésére vonatkozó szabályokat: • A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették. • Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. • A vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. • Nem haladhatja meg a törzstőke 50 %-át. 48
8
Saját részvény, saját üzletrész jogszabályi feltételei (2)
4.c. Saját részvény, saját üzletrész bevonás számviteli kezelése
PTK 3:222. § szabályozza a a RT-k saját részvény megszerzésére vonatkozó szabályokat: • A társaság a saját részvényét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Forrása az osztalékként kifizethető vagyon. • A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés előzetesen felhatalmazza az igazgatóságot, a felhatalmazás 18 hónapra szólhat. • A vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. • Nem haladhatja meg a törzstőke 50 %-át.
Saját részvény, saját üzletrész bevonása – – –
T 411 Jegyzett tőke ( névértéknek megfelelően) T 413 Eredménytartalék ( ha a könyvszerinti érték a névértéket meghaladja) K 373 Visszavásárolt saját részesedések könyv szerinti értéken
Vagy T 411 Jegyzett tőke – K 373, K 413 ET – Ha a könyv szerinti érték alacsonyabb mint névérték
49
Saját részvény, saját üzletrész jogszabályi feltételei (3)
52
Saját részvény, saját üzletrész számviteli kezelése (3)
• Számviteli törvény 35. §. (10) bekezdése szerint: A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
• Mérlegtételek közötti besorolás szabályai – 3-as számlaosztályban vagy – 1-es számlaosztályban ha éven túli a társasági szerződés szerinti értékesítési kötelezettség
50
4.b. Saját részvény, saját üzletrész vásárlás, értékesítés számviteli kezelése •
•
Vásárlás elszámolása 1. T 373 Saját részvény, saját üzletrész – K 38 Pénzeszközök a fizetett összegben 2. T 413 ET – K 414 LT a fizetett összegben Értékesítése 1. T 375 Egyéb köv.– K 373 Saját részvény, saját üzletrész - Könyv szerinti érték kivezetése 2. T 38 Pénzeszközök– K 375 Egyéb köv. =Eladási ár 3. Árfolyamkülönbözet
53
I. SZÁMVITELT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2014 ÉVBEN, ÉS EGYÉB, JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK
1. Árfolyam nyereség T 375 Egyéb köv.– K 975 Pü.müv bev. 2. Árfolyam veszteség T 875 Pü.müv.ráf.– K 375 Egyéb köv.
4. Lekötött tartalék feloldása T 414 LT – K 413 ET 51
54
9
1. Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata
Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata
• Nyilvántartásba vételi kötelezettséget jelentő lízing fogalma az új PTK szerint: PTK 6:409. § • Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
• Számviteli törvény szerinti pénzügyi lízing fogalma: (változatlan szabály) 3. § (8) bekezdés 13. pont: • pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet; Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.
55
58
Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (1)
Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata •
Az új PTK szerinti pénzügyi lízing szerződés és más szerződések elhatárolási ismérvei: 1. A lízing futamideje eléri vagy meghaladja az eszköz hasznos élettartamát (bérlettől határolja el, nem releváns, hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén). 2. A futamidő kevesebb mint a hasznos élettartam, de a lízingbevevő a szerződéskori piaci értéknél alacsonyabb értéken (maradványértéken) az eszköz tulajdonjogát megszerzi. (Nem releváns a futamidő hossza, a lényeg a tulajdonszerzés a futamidő végén). 3. Függetlenül attól, hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén, a lízingdíj összege eléri az eszköz piaci értékét. (Bérlettől határolja el, lízingbeadó úgy kalkulál, hogy a futamidő alatt fizetett lízingdíj eléri az eszköz értékét).
I. Zárt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll • 1. Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh – K 43 Pü. Lízing köt. T 16 Beruh – K 479 Egyéb köt. (ÁFA) T 479 Egyéb köt. – K 38 Pénzeszközök T 13 Járművek – K 16 Beruházás Bizonylat: számla •
•
2. Törlesztés T 43 – K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. – K 38 Pénzeszközök Bizonylat: Értesítő
5000 e Ft 1350 e Ft 1350 e Ft 6350 e Ft
2000 e Ft 200 e Ft
3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt. – K 38 Pénzeszközök 100 e Ft
56
59
Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (2)
Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata • PTK szerinti nyilvántartásba-vételi kötelezettség (6:410.§)
•
A lízingbeadó tulajdonjoga csak akkor elismert, ha bejegyzik hitelbiztosítéki nyilvántartásba, ingatlan nyilvántartásba.
II. Nyílt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll 1.Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh – K 43 Pü. Lízing köt. 5000 e Ft T 13 Járművek – K 16 Beruházás 5000 e Ft Bizonylat: Technikai számla, szerződés 2. Törlesztés T 43 Pü. Lízing köt.– K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. – K 38 Pénzeszközök T 466 vagy 86 Egyéb ráf. – K 479 Egyéb köt. (ÁFA) Bizonylat: Számla
2000 e Ft 200 e Ft 540 e Ft
3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt.– K 38 Pénzeszközök 1000 e Ft T 466 vagy 86 Egyéb ráf. - K 479 Egyéb köt. (ÁFA) 270 e Ft Bizonylat: számla ( maradványértékről ) 57
60
10
Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing)
Devizás lízingügyletek elszámolása 1./ Lízingbe adó által leszámlázott eszköz nyilvántartásba vétele a lízingbe vevőnél
• Számla helyesbítést kell adjon a lízingbe adó • A visszaadott eszközt piaci áron kell visszaadni PÉLDÁUL: Bekerülési érték volt: 6350 e Ft Maradványérték: 1 000 e Ft Lízingtartozás kötelezettségként előírva 5 000 e Ft 2 év alatt megfizetett lízingdíj törlesztő részlete 3 500 e Ft 2 év után visszaadás, hátralévő kötelezettség 2 850 e Ft Elszámolt értékcsökkenés: 2 év * 1270 e Ft (20%-os écs) = 2540 e Ft Nettó érték számviteli törvény szerint: 6350 e Ft – 2540 e Ft = 3 810 e Ft Piaci érték 2 000 Ft
(Lízingbe adó árfolyamán szerepel a számlán az eszköz bekerülési értéke és a kötelezettség pl. 298 Ft/euro) T 161 Beruházás – K 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség 2 980 000 Ft (100 e €*298 Ft) A bekerülési értéket és a kötelezettséget a saját választott árfolyamra kell korrigálni ( Teljesítés napján érvényes MNB árfolyam 300 Ft/€) 2./ Árfolyam-különbözet elszámolása T 161 Beruházás – K 43 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség 20 000 Ft (ha a telj. Napi árf. alacsonyabb, mint a lízingbe adó árfolyama, akkor T 43 -K 161) 3./ Aktiválás elszámolása ( gk. esetén forgalmi engedély szerint) 61
Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing) 2.
T 13-14 – K 161 = bekerülési érték választott árfolyam szerint
64
Devizás lízingügyletek elszámolása (2) 3./ Törlesztés könyvelése ( tőke + tőke árf. kül.+ kamat)
Könyvelési tételek: 1./ Visszaadott eszköz számla szerinti ára T 43 – K 13 Tárgyi eszköz bekerülési érték számla 2 000 e Ft 2./ Értékkülönbözet elszámolása Visszaadott eszköz piaci ára alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, különbözet 3 810- 2000 = 1810 e Ft T 86 TE terven felüli értékcsökkenése – K 138 TE terven felüli értékcsökkenése 1 810 e Ft (Ha magasabb lenne, T 139 TE terv szerinti értékcsökkenése – K 96 Egyéb bevételek)
3.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken – T 43 – K 38 tőke + tőke árfolyam-különbözet Ft-ban ( 299 Ft/€) – T 872 – K 38 kamat + kamat árfolyam-különbözet = kamat az átutalt összegben 3.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként – T 8762 – K 43 saját árfolyam)
vagy T 43 – K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyama-
(299 Ft/€ - 300 Ft/€ ) Év végén átértékelési kötelezettség van: ( 12.31. árfolyam 295 Ft ) T 43 - K 9763 Dev.köv.köt. Nem realizált árfolyam különbözete (analitika szerinti euros
62
Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing) 3.
kötelezettség * könyv szerinti árfolyam 300 Ft– 12.31. árfolyam 295 Ft )
65
Devizás lízingügyletek elszámolása (3) 4./ Következő évi törlesztések könyvelése
3./ Eszköz kivezetése a nyilvántartásból:
4.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken
T 139 TE terv szerinti értékcsökkenés
– T 43 – K 386 tőke + tőke árfolyamkülönbözet Ft-ban ( 302 Ft/€)
T 138 TE terven felüli értékcsökkenés
– T 872 – K 386 kamat + kamat árfolyam különbözet = kamat az átutalt összegben
K 13 Tárgyi eszköz bekerülési érték 4./ Kötelezettség alakulása Eredeti kötelezettség volt:
5000 e Ft
2 év alatt megfizetett
3 500 e Ft
2 év után hátralévő kötelezettség
2850 e Ft
Helyesbítő számla szerinti érték
2 000 e Ft (-)
Lízingbeadó kötelezettsége megállapodhatnak)
4.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként – T 8762 – K 43 árfolyam)
vagy T 43 – K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyama- saját
(302 Ft/€ - 295 Ft/€ )
850 e Ft ( melynek elengedéséről
63
66
11
2. Könyvvizsgálati kötelezettség változása • •
4. Külföldi pénznemhez kapcsolódó módosítások
Számviteli törvény 155. §. 2014.01.01.-től hatályos (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 2013.11.30-tól hatályos : 155. § (5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van.
•
• •
• Számviteli törvény 20. § (4) bekezdése bármely vállalkozó részére lehetőséget ad a beszámoló Euróban illetve USA dollárban történő elkészítésére. • USA dollárban való elkészítés lehetősége 2014.01.01-től hatályos. • Feltételek: • Üzleti év első napját megelőzően számviteli politikájában rögzítette • Létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. • Nem lehet visszatérni csak a döntést követő ötödik évben
• Áttérés fontosabb számviteli szabályai: Számviteli törvény 149. § (1) bekezdés szerint átszámítási különbözet nyereség esetén a tőketartalékot növeli veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.
67
70
3. Tulajdonosokkal kapcsolatos kötelezettségek könyvviteli elszámolása • •
• • •
Új PTK 3:184. § [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. (3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben.
5. E-útdíj elszámolása • Fuvarozó céget terheli, nem a fuvarozást megrendelőt • Nem közvetített szolgáltatás • Fuvarozó cégnél történő számviteli elszámolás: T 52 Igénybe vett szolg. – K 45 Szállítók • Fuvarozást megrendelő cégnél történő számviteli elszámolás: Számviteli tv. 47. §. (1) bekezdés alapján a bekerülési érték részét képezi T 1,2,5 – K 45 Szállítók
68
71
Tulajdonosokkal kapcsolatos kötelezettségek könyvviteli elszámolása • • • •
6. Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása •
Osztalékelőleg számviteli elszámolása Osztalék számviteli elszámolása Tőkeleszállítás számviteli elszámolása Tagi kölcsön számviteli elszámolása
• •
69
2013. 07.01. után megkötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában módosított szerződésekre alkalmazandó (régi PTK 301/A §, új PTK 6:155. § ) Késedelmi kamat mértékének számítása 2013.07.01.től változott Behajtási költségátalány összege független a pénztartozás mértékétől, illetve a késedelem időtartamától.
72
12
Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a kötelezett részéről
Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása több tartozás esetén
A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt és késedelmi kamatot a számviteli törvény 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként (86) illetve kötelezettségként (45, 47) számolja el. Számviteli bizonylat: egyéb számviteli bizonylat Felmerülés időpontja: A fizetési kötelezettség a PTK alapján a késedelembeesés tényével beáll, a jogosult külön értesítésének hiányában is kötelező az elszámolás. Kötelezettség megszűnése: Kiegyenlítéskor, vagy egyéb más módon történő rendezéskor: T 45,47 Egyéb rövid. Lej.köt. – K 38 Pénzeszközök vagy T 86 Egyéb ráfordítások – K 38 Pénzeszközök Mérlegfordulónap és mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, előző üzleti évet terhelő késedelmi kamat elszámolása T 86 Egyéb ráfordítások – K 48 Passzív időbeli elhatárolások Elengedéskor: T 45,47 Egyéb röv.lej. Köt. – K 98 Rendkívüli bevételek
•
•
Régi PTK 293. §, új PTK 6:46. § Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Diszpozitiv szabály: ha a jogosult jelzi, hogy a főkövetelésre számolta el a befolyó összeget és további követelése nincs, nem kötelező alkalmazni (NAV tájékoztató) – folyószámla egyenleg közlők szerepe!
73
76
7. Devizás és forint hitelek visszafizetésének, átváltásának elszámolása
Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a jogosult részéről •
Jogosult a számviteli törvény 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján a tárgyévhez illetve a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány és késedelemi kamat összegét az egyéb bevételek (96) között számolja el.
• •
• 74
Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a jogosult részéről (2) Járó késedelmi kamat illetve behatási költségátalány számviteli elszámolása Számviteli bizonylat: egyéb számviteli bizonylatot kell kiállítani. Könyvekben való rögzítés időpontja = Felmerülés időpontja: • Járó késedelmi kamat: a pénztartozás teljesítésével egyidejűleg • Járó behajtási költségátalány: a késedelemi kamat fizetés kezdőnapjával Főkönyvi könyvelés: 1. T 036 Egyéb követelések – K 096 Egyéb bevételek 2. Nem kívánja érvényesíteni, elengedi, számviteli bizonylat alapján T 088 Rendkívüli ráfordítások – K 036 Egyéb követelések 3. Befolyáskor, vagy egyéb más módon történő rendezéskor T 38 Pénzeszközök – K 96 Egyéb bevételek ( Kapcsolódó tétel: T 096 Egyéb bevételek – K 036 Egyéb követelések ) 4. T 39 Aktív időbeli elhatárolás – K 96 (ha a mérlegfordulónap után, a 75 mérlegkészítés időpontjáig folyik be)
•
A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz, forgóeszközhitelhez kapcsolódó halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításkénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást teljes összegében visszafizették Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.( Számviteli törvény 33. § (3) ) Számviteli törvény 177. § (Átmeneti rendelkezések) 2013.11.30.-tól hatályos A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti. Az e célból megképzett céltartalékot a devizakötelezettség visszafizetésekor teljes egészében meg kell szüntetni. 77 Indokolt a még el nem számolt árfolyamveszteségnek megfelelő lekötött tartalékkal rendelkeznie.
8. Munkáltató által nyújtott adómentes lakáscélú támogatások Adómentesség feltétele: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes bevétel a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). (12/2001.Korm. rend.) 78
13
Munkáltató által nyújtott adómentes lakáscélú támogatások elszámolása a főkönyvi könyvelésben a) b)
c)
a) Vásárolt eszközök
Vegyes feladással: T 55 Személyi jellegű ráfordítások - K 38 Pénzeszközök Bérfeladással T 55 Személyi jellegű ráfordítások – K 471 Jövedelem elszámolási számla T 471 Jövedelem elszámolási számla – K 38 Pénzeszközök Lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön fennálló összegének elengedésével Eredeti (nyújtáskor) könyvelt tétel: T 36 Egyéb követelések – K 38 Pénzeszközök Elengedéskor: T 55 Személyi jellegű ráfordítások – K 36 Egyéb követelések
Rögzítés időpontja: - Beruházási számlán történő rögzítés szabályai - Lízingelt eszközök állományba vételének szabályai
79
9. Nem jelentős hiba főkönyvi elszámolása a társasági adótörvény változáshoz kapcsolódóan
82
Aktiválás, üzembe helyezés általános szabályai
Társasági adótörvényben a változás lényege (Tao. tv. 8. § (8) bekezdés) Adóellenőrzés és az önellenőrzés megállapításaival kapcsolatos lehetőség • A nem jelentős hiba társasági adóhatását nem kell önellenőrizni, – ha az adófizetési kötelezettség csökken, és – a tárgyévi adóalap > hiba A Sztv-ben 2013-tól a jelentős hiba fogalma megváltozott: a mérlegfőösszeg 2%-a, de legalább 1 millió Ft, 500 millió Ft-os felső korlát törölve Fontos, minden esetben önellenőrzés, ha nő az adófizetési kötelezettség
– A bekerülési érték részét képező tételeket legkésőbb az üzembe helyezéskor kell könyvelni, akkor is, ha nincs bizonylat, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. – Módosítani utólag csak akkor kell, ha lényeges az eltérés, ha nem lényeges, egyéb bevétel, egyéb ráfordítás lesz a különbözet. – Nem feltétel a tulajdonszerzés, a földhivatali bejegyzés, valamennyi hatósági engedély megléte – Adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra alkalmas legyen, a próbaüzemeltetés sikeresen befejeződött, – Rendeltetésszerű hasznosítás kezdődjön meg
80
83
Üzembe helyezés időpontja
I. TÁRGYI ESZKÖZÖK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA
Üzembe helyezés időpontja 2013.01.01.től = használatba vétel időpontja (Számv. tv. 52. § (2) bekezdés)
81
84
14
Élettartam, maradványérték és értékcsökkenés megállapítása
Dokumentálási követelmények • Üzembehelyezési okmány vagy • Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap Alapadatok az üzembe helyezéshez: – Aktiválás vagy ráaktiválás – Hasznos élettartam – Hasznos élettartam végén várható maradványérték összege – Amortizációs számítás módszere a számviteli törvény szerint és a társasági adótörvény szerint – Fellelés helye – Analitikus nyilvántartási száma – Előre elszámolt értékcsökkenés (fejlesztési tartalékból)
• Maradványérték fogalma • A hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. • Nem jelentős maradványérték fogalmát számviteli politikában kell meghatározni • Bekerülési értékkel azonos maradványérték
85
Tárgyi eszköz analitikus nyilvántartás speciális adatai
88
Amortizáció számítási módszerek
• Elidegenítési feltételek • Nem jelentős maradványérték illetve bekerülési értékkel azonos maradványérték indoka • Csoportos nyilvántartás lehetősége
• Egyösszegű leírás • Időarányos leírás 1.Bruttó érték – maradványérték alapján 1.Lineáris 2.Degresszív (csökkenő kulcsok) 3.Progresszív (növekvő kulcsok) 2.Évenkénti abszolút összegben 1.Lineáris 2.Degresszív (csökkenő összegek) 3.Progresszív (növekvő összegek) 3.Nettó érték alapján • Teljesítményarányos leírás
86
Élettartam, maradványérték és értékcsökkenés megállapítása
89
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás
• Hasznos élettartam fogalma • Fizikai és erkölcsi elavulás, jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vétele vagy • Megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény • Adott vállalkozásra jellemző körülmények alapján
87
• Szv tv. 52. § (5) bekezdése szerint : – földterület – telek – erdő – képzőművészeti alkotás – régészeti lelet – üzembe nem helyezett beruházás után.
90
15
Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni
Ingatlanok bekerülési értékének speciális szabályai (1)
• Szv tv 52. §. (6) bekezdése szerint: – Ha értékükből nem veszítenek a használat során – Ha értékük egyedi mivoltukból eredően évrőlévre nő.
Telek és épület egyidejű beszerzése esetén ha az épület lebontásra kerül – bontási költségeket – építkezésre alkalmassá tétel miatti költségeket telek értékét növelik a telek piaci értékéig. A piaci értéket meghaladó költségek, ráfordítások a megvalósuló beruházás értékébe fognak számítani.
91
Bekerülési értéket módosító speciális tételek (1) • • •
94
Ingatlanok bekerülési értékének speciális szabályai (2)
Tervezés, előkészítés, betanítás, beruházás lebonyolítás díjai Devizás eszköz esetében a teljesítés napi választott árfolyammal számolt forintérték Beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek az üzembehelyezésig felmerült árfolyam különbözete (szállítói is)
• Korábban használatba vett épületet lebontanak és újraépítenek a bontás költségei az újraépített eszköz bekerülési értékét növelik. • Bérleti jog korábbi vásárlása esetén a bérleti jog még le nem írt összege is a bekerülési érték része, amennyiben az ingatlan értékébe szerződés alapján beszámítják. ( Ha nem, terven felüli écs)
92
Bekerülési értéket módosító speciális tételek (2)
95
Bekerülési értéknek nem része
• Idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által adott készletek, nyújtott szolgáltatások értéke • Próbaüzemeltetés során előállított és raktárra vett, értékesített termék, szolgáltatás előállítási értéke (csökkentő tétel) • Kapott kamat időarányos összege (csökkentő tétel)
• Az arányosítás szabályai szerint megosztott, le nem vonható ÁFA (86) • Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a le nem vonható ÁFA (86)
93
96
16
Devizás vásárlás belföldön – Termékbeszerzés elszámolása ( 1000 euro 300 Ft/euro) • T 16 Beruházások – K 454 Szállítói kötelezettségek devizában 300 000 Ft • T 368 ÁFA techn szla – K 454 Szállítói köt. devizában 81 000 Ft – ÁFA elszámolása az ÁFA tv szerinti árfolyamon ( számlán szereplő levonható ÁFA összegében 270 euro*290 Ft= 78 300 Ft) • T 466 Előzetesen felszámított ÁFA – K 368 ÁFA tech szla 78 300 Ft – ÁFA árfolyam-különbözet elszámolása ( 81 000 Ft – 78 300 Ft= 2 700 ) • T 8762 Dev köt. pü.rendezett árf. kül – K 368 ÁFA tech. szla 2 700 Ft – Pénzügyi rendezés ( Dev betétszla könyvszerinti árf: 289 Ft/ euro) • T 454 Szállítói köt.devizában – K 386 Dev betétszla 367 030 Ft (1270 euro*289 Ft/euro= 367 030 Ft) - Szállítói köt. árfolyam-különbözete ( 381 000 Ft – 367 030 Ft = 13 970 Ft) • T 454 Száll.köt. devizában – K 9762 Dev köv.köt pü.rend.árf kül 13 970 Ft - Hitel klts, kamat, biztosítás (kifizetett ill. felmerült, időarányos) bekerülési értékként - T 16 Beruházások – K 384 vagy 479
Beruházás, felújítás, karbantartás fogalmak elkülönítése Karbantartás: • Javítás, karbantartás a rendeltetésszerű használat érdekében • Nagyjavítás is ide tartozik, amennyiben nem felel meg a felújítás fogalmának • Anyag és szolgáltatás elszámolása karbantartásként • Felújítással együtt végzett karbantartási munkák felújításként számolandók el • Céltartalék képzési lehetőség a jelentős, időszakonként ismétlődő jövőbeni karbantartási költségekre ( Szv.tv. 41. §. (2) bekezdés)
97
Beruházás, felújítás, karbantartás fogalmak elkülönítése
b) Saját előállítású eszközök számviteli elszámolása
Beruházás két csoportba sorolható: • •
100
1. Felmerült költségek elszámolása T 51-57 – K 1-4 2. Közvetlen költségek aktiválása T 16 – K 581 SEEAÉ 3. Vigyázat! ÁFA tv. saját előállítású új tárgyi eszköz előállítását ellenértékes termékértékesítésnek minősíti, fizetendő ÁFA-t és feltételek fennállása esetén levonható ÁFA-t kell könyvelni, bevallani T 466 – K 467 vagy T 16 - 467
Olyan eszközbeszerzés, létesítés, melynek következtében a tárgyi eszközök állománya növekszik (mennyiségi növekedés) Olyan tevékenység (bővítés, átalakítás, rendeltetésváltozás) amely a már állományban lévő tárgyi eszközhöz kapcsolódik (nem jár mennyiségi növekedéssel)
98
Beruházás, felújítás, karbantartás fogalmak elkülönítése
101
c) Térítés nélkül átvett tárgyi eszközök elszámolása
Felújítás: • Időszakonként visszatérő • Élettartamot növelő • Eredeti állapotot, teljesítőképességet visszaállító • Jövőbeni gazdasági előnyöket jelentő – Eredetitől korszerűbb, eltérő megoldás teljesítőképességet vagy gazdaságosságot növel
Pontos meghatározása a számviteli politikában indokolt.
99
Bekerülési érték = piaci érték Számviteli elszámolás: 1. Az átvétel időpontjával T 16 – K 98 piaci értéken Amennyiben az ÁFA-t az átadó nem vállalta át és számlázta: T 466 – K 479 előzetesen felszámított ÁFA 2. Üzembe helyezés időpontjával T 12-14 – K 16 T 98 – K 48 időbeli elhatárolás 3. Év közben T 57 – K 129,139,149 terv szerinti értékcsökkenés T 48 – K 98 időbeli elhatárolás feloldása a költségként való elszámolással arányosan
102
17
d) Többletként fellelt eszközök elszámolása
Bérleti díjba beszámított idegen ingatlanon végzett beruházások • Bruttó elszámolás elve, a bérleti díjat és az idegen ingatlanon végzett beruházás értékét (ÁFA-san) számlázni kell. • Lehetséges: – Kompenzálás – Követelés – kötelezettség elengedés
Bekerülési érték = piaci érték • T 16 – K 98 piaci értéken • T 98 – K 48 időbeli elhatárolás • T 571 – K 129,139,149 terv szerinti értékcsökkenés • T 48 – K 98 időbeli elhatárolás feloldása a költségelszámolással arányosan
103
106
e) Bérelt ingatlanon végzett beruházások elszámolása
f) Fejlesztési tartalék igénybevétele beruházáshoz
Felújítás, beruházás főkönyvi könyvelésben való rögzítése: • • • •
• •
A bérleti szerződésben rögzíteni szükséges, hogy a bérbe vevő az adott eszközön milyen munkálatok elvégzésére jogosult A bérbevett eszközön végzett beruházást, felújítást, mint bérbevett tárgyi eszközön végzett beruházás, felújításként kell kimutatni a főkönyvben, analitikus nyilvántartással alátámasztva A bérleti időszak alatt kell az aktivált beruházási költségeket értékcsökkenési leírásként elszámolni, a számviteli törvény és az adótörvény szerinti értékcsökkenés A maradványérték megállapításánál a bérleti időszak végén várható piaci érték megállapításának jelentősége
• •
• • •
A fejlesztési tartalék képzése döntés, melyet dokumentálni kell. A képzést a mérlegfordulónappal a főkönyvi könyvelésben az eredménytartalék csökkenéseként, lekötött tartalék növekedésként rögzíteni kell ( eredménytartalék emiatt átmehet mínuszba) Nagyságát a tárgyévi adózás előtti eredmény határozza meg. A Tao tv. szabálya és a számviteli törvény beruházás fogalma alapján a megképzett fejlesztési tartalékot - több éven át tartó beruházás esetén - az egyes adóévek beruházási értékének (részösszegének) megfelelően kell feloldani. Fejlesztési tartalék képzés és felhasználás önellenőrzésének számviteli kérdései Jogutód fejlesztési tartalék felhasználásának elszámolása Jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályok ( Tao tv. 16.§ (1) bekezdés b) pont)
104
107
Fejlesztési tartalék nem használható fel
Bérleti jogviszony megszűnése Az elvégzett beruházások kivezetésére, megszüntetésére a lehetőségek • Elvégzett beruházások térítés nélküli átadása a bérbeadó felé – rendkívüli ráfordítás (ÁFA fizetési kötelezettség keletkezhet) • Elvégzett, használatba vett beruházás értékesítése a bérbeadó részére – egyéb ráfordítás, egyéb bevétel • Elvégzett beruházás, felújítás leszerelése, megszüntetése – terven felüli értékcsökkenés, egyéb ráfordítás
105
• • •
Nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközre (apport), Térítés nélkül átvett eszközre, Olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre terv szerinti értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt
108
18
h) Beruházásra adott előlegek számviteli elszámolásának szabályai, különös tekintettel a devizás előlegekre
Fejlesztési tartalék felhasználás feltételei • A tárgyi eszköz megvalósítás pénzügyi feltételei nincsenek meghatározva • A felhasználás elszámolásának nem feltétele az eszköz üzembe helyezése • A fejlesztési tartalék terhére beszerzett, előállított tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása az általános számviteli szabályok szerint történik, a számviteli politika előírásainak megfelelően • Amennyiben az eszköz bekerülési értéke nagyobb, mint a fejlesztési tartalékként elszámolt összeg, adóalap csökkentésként csak a kettő közötti különbözet számolható el, míg növelő tételként a teljes Sztv szerinti értékcsökkenés jelenik meg a használati idő alatt
• Főkönyvben 35-ös számlaosztály, adott előlegek, követelések között • Mérlegben A.II.6. tétel: Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. • Devizás előlegek esetében év végén nem realizált árfolyam különbözettel átértékelés kötelező
109
112
Fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszköz értékcsökkenése
Forintban adott előleg
• Bekerülési érték 50 M Ft Fejlesztési tartalék 20 M Ft Écs 2 %
1.év 2.év …… 30. év 30 M Ft 31. év 32. év
Szvit tv 1 M Ft 1 M Ft
Tao tv. 1 M Ft 1 M Ft
1 M Ft
1 M Ft 30 M Ft 0 0
1 M Ft 1 M Ft
Pl: Adott előleg összege 10 000 Ft + 27% ÁFA = 12 700 e Ft T 352 Beruházásra adott előleg – K 384 Elsz. Betétszla 10 000 e Ft T 466 Előz. Felsz. ÁFA – K 384 Elsz.betétszámla 2 700 e Ft Beszámítás a belföldi beruházási szállítói tartozásba: T 455 Beruh. Szállító – K 352 Beru.ra adott előleg T 455 Beruh. Szállító – K 466 Előz.felsz.ÁFA
10 000 e Ft 2 700 e Ft
110
113
g) Üzembe helyezés próbaüzemeléssel
Devizában adott előlegek elszámolása(1) •
Szállítónak adott devizás előleg (10 000 €) 1./ Ha devizaszámláról fizetjük ( könyv szerinti árf: 290 Ft/€)
• Próbaüzemeltetés költsége az eszköz bekerülési értékének része. • Bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás
T 352 – K 386 Devizabetét-számla (ÁFA nélkül)
2 900 000 Ft
Pénzügyi teljesítés napján a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán 2./ ÁFA számviteli elszámolása az előleg számla alapján a tovább hárított ÁFA összegében: T 466 – K 384 (EU-s beszerzés esetén előlegnél nincs ÁFA)
– előállítási költsége, – ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, – illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára legfeljebb a próbaüzemeltetés – bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett költségig.
3./ Az adott előlegnek követelésként a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon kell megjelennie a nyilvántartásokban, ezért árfolyam különbözet lesz
111
114
19
Garanciális csere elszámolása (2)
Devizában adott előlegek elszámolása(2)
-
Választott árfolyam nagyobb, mint az eladási, illetve a deviza könyv szerinti árfolyam, árfolyamnyereség pl 300 Ft T 352 – K 97 Real.árf.nyer. (10000*10 Ft)
-
100 000 Ft
Választott árfolyam kisebb, mint az eladási, illetve a deviza könyv szerinti árfolyam, árfolyamveszteség lesz pl 280 Ft T 87 Real.árf.veszt. – K 352 (10000*10 Ft)
3. Eszköz javíthatatlan, helyette más műszaki jellemzőkkel rendelkező eszközt kapnak: – Új eszköz értéke = régi eszköz könyv szerinti értéke – Régi eszközt értékesítésként, új eszközt beszerzésként kell elszámolni – Követelést kötelezettséggel össze kell vezetni
100 000 Ft
115
118
Devizában adott előlegek elszámolása(3) – Devizában adott előleg beszámítása a szállítói kötelezettségbe – T 455 Szállítói kötelezettség devizában – K 352
3 000 000 Ft
(Adott előleg nyilvántartás szerinti értékén) A szállítói kötelezettség a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon van, ezért árfolyam különbözet fog keletkezni (pl. 300 Ft) – Árfolyamnyereség, ha a szállítói számla könyv szerinti árfolyama nagyobb,(pl.310 Ft/€) mint az adott előleg könyv szerinti árfolyama Elszámolása: T 455 – K 97
100 000 Ft
– Áfolyamveszteség, ha a szállítói számla könyv szerinti árfolyama kisebb, (pl.290 Ft/€) mint az adott előleg könyv szerinti árfolyama Elszámolása: T 87 – K 455
I/2. Tárgyi eszközök állománycsökkenései, ezen gazdasági események számviteli elszámolása
100 000 Ft
Kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA T 455 – K 466 beszámításkor ha belföldi devizás elszámolás van
116
a) Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának lehetséges esetei
i) Garanciális csere elszámolása 1.
Eszközt elszállítják, kijavítva visszahozzák: • •
2.
Számviteli bizonylat: szállítólevél Főkönyvi könyvelésben nincs rögzítési kötelezettség
Eszköz javíthatatlan, helyette új vagy használt, de azonos teljesítménnyel, műszaki jellemzőkkel rendelkező eszközt kapnak: – – –
–
119
Számviteli bizonylat: szállítólevél Főkönyvben könyvelni nem kell, analitikus nyilvántartásban kivezetés, felvétel az új azonosító számokkal pl: gyári szám Amennyiben értékkülönbözetet számláz a szállító bekerülési értékre kell aktiválni, maradványértéket, használati időt meg lehet újonnan állapítani. Amennyiben a kapott berendezés piaci értéke az eredeti eszköz könyvszerinti értéke alatt van indokolt lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni. 117
• Értékben történő változás miatt • Használat körülményeiben történő lényeges változás értelmezése: • Használati mód változás Pl: bérbeadás • Kihasználás csökkenés • Használatból való kivonás • Maradványérték összegének jelentős várható változása • A terven felüli értékcsökkenés elszámolása illetve visszaírása miatt változtatható a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték is. Kiegészítő mellékletben indokolni kell.
120
20
Felújítás utáni terv szerinti értékcsökkenés elszámolási lehetőségek – Ha écs-t nem változtatnak, leírási idő változik. – Ha leírási időt változtatnak, écs változik. – Várható maradványérték is módosítható
Eredeti használati időn túli használat esetén követendő eljárás • A további hasznos élettartam megállapítása • Új maradványérték megállapítása • Értékcsökkenés %-os mértékének változása illetve megtartása
121
Példa a felújítás utáni értékcsökkenés elszámolásra
1.
124
b) Terven felüli értékcsökkenés
Gép bekerülési értéke 10 millió Ft, évenként elszámolt értékcsökkenés 14,5 százalék, a gépet öt éve vették használatba. A felújításig elszámolt értékcsökkenés összege 7,25 millió Ft, a nettó érték 2,75 millió Ft. A gép felújítása 5 millió Ft-ot tett ki. A hasznos élettartam 2 évvel megnő. Nem változik az értékcsökkenés százalékos mértéke: Értékcsökkenés alapja = 15 millió Ft Éves értékcsökkenés összege 14,5 %-al = 2,175 millió Ft Az elszámolható értékcsökkenés összege (nettó érték) = 2,75 + 5 = 7,75 millió Ft 7,75/2,175 = 3,6 év alatt fog 0 értékre íródni, azaz nem valósul meg a 2 év használati idő hosszabbodás
Terven felüli értékcsökkenés két jogcíme: 1. Ha a könyv szerinti érték tartósan, jelentősen magasabb, mint a piaci érték (értékelési eljárás, mérlegkészítéskor). 2. Ha az értéke tartósan lecsökken hiány, selejtezés, káresemény, feleslegessé válás miatt. Gazdasági esemény bekövetkeztekor kell könyvelni.
122
Példa a felújítás utáni értékcsökkenés elszámolásra 2.
125
Terven felüli értékcsökkenés hiány miatt
Leírási időt változtatnak: Nettó érték = 7,75 millió Ft Újra tervezett használati idő = 2+2 = 4 év Évente elszámolható értékcsökkenés összege: 7,75 / 4 év = 1,9375 millió Ft
• Könyvelendő az esemény megismerésének időpontjával • T 86 – K 1 a könyv szerinti érték összegében • Bizonylata: jegyzőkönyv • Adó kihatása: adóalapot növel, ha felelős a társaság, vagy nem megfelelően dokumentált.
Az értékcsökkenés százalékos mértéke 12,92-re változik.
123
126
21
Terven felüli értékcsökkenés selejtezés miatt
Forgóeszközök közé való átsorolás számviteli elszámolása példa Ingatlan bekerülési érték 10 000 e Ft Aktiválás időpontja: 2001.12.31. Hasznos élettartam eredetileg: 50 év (2 %) Feleslegessé válás időpontja: 2013.12.31. Elszámolt értékcsökkenés: 12 év *2%=24%= 2 400 e Ft Könyvszerinti érték 2013.12.31. = 7 600 e Ft Piaci érték a feleslegessé válás időpontjában: 5 000 e Ft Forgóeszközökké való átsorolás számviteli elszámolása:
• Selejtezés miatti terven felüli értékcsökkenés: – T 86 – K 128,138,148 a visszanyert értékkel csökkentett könyvszerinti érték elszámolása terven felüli értékcsökkenésként – T 21-22 – K 12-14 visszanyert érték elszámolása
1./ Terven felüli értékcsökkenéssel a könyvszerinti értéket a piaci értékre kell módosítani: T 86 TE terven felüli écs – K 128 Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése 2 600 e Ft 2./ Tárgyi eszköz számlák zárása: T 128,129 TE terven felüli és terv szerinti écs – K 12 Ingatlanok 5000 e Ft 3./ Átvezetés a forgóeszközök közé T 22 Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok – K 12 Ingatlanok 5000 e Ft 127
130
Terven felüli értékcsökkenés káresemény miatt
d) Bontási költségek elszámolásának lehetőségei 1.
• Káresemény miatti terven felüli értékcsökkenés: – T 86 – K 128,138,148 a visszanyert értékkel csökkentett könyvszerinti érték elszámolása terven felüli értékcsökkenésként – T 21-22 – K 12-14 visszanyert érték elszámolása – T 36 – K 96 Járó, kapott kártérítés
Beruházás bekerülési érték részét képezi a) Ha telek és épület együtt kerül megvásárlásra és nem veszik használatba az épületet, akkor az épület bontása a telek bekerülési értékét növeli a telek piaci értékének megfelelő összegig. A telek piaci értékét meghaladóan fizetett bontási költségek az új beruházás bekerülési értékének részét fogják képezni. b) Adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontási költségei az adott beruházás értékébe számítanak bele.
128
c) Forgóeszközök közé való átsorolás számviteli elszámolása
131
e) Térítés nélküli átadás elszámolása a főkönyvi könyvelésben
Szv.tv. 23. § (5) bekezdés szerint: Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Rögzítés időpontja: az esemény megtörténtekor, de legkésőbb az üzleti év mérleg fordulónappal Számviteli bizonylata: Belső bizonylat a döntésről, bizonylat a piaci értékről Készletek közé piaci értéken kell felvenni, értékesítéskor az anyagértékesítés szabályai szerint kell eljárni. Tao-ban az átsorolás miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege adóalap csökkentő tétel a 7. § (1) bekezdés d) pont alapján. 129
• Térítés nélküli átadás – T 88 - K 12-14 könyv szerinti értéken – T 88 – K 467 ha van fizetendő ÁFA, de nem • Előtte T 129,139,149 – K 12-14 terv szerinti értékcsökkenés és T 128,13,148 – K 12-14 terven felüli értékcsökkenés zárása a bekerülési érték számlára
Adózás: Tao tv 3. sz. mell. A fejezet 13. pont
132
22
f) Apportba adás • Apportba adás – T 88 – K 12-14 könyv szerinti értéken • Előtte T 129,139,149 – K 12-14 terv szerinti értékcsökkenés és T 128,13,148 – K 12-14 terven felüli értékcsökkenés zárása a bekerülési érték számlára – T 368 – K 98 létesítő okirat szerinti értéken – T 17 – K 368 Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor
II. TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA
(Részvénytársaságok esetében az új PTK 3:251 § tartalmazza, mikor kell és mikor nem kell könyvvizsgálóval hitelesíttetni a piaci értéket.) 133
g) Tulajdonos részére történő eszköz kiadás elszámolásának lehetőségei • Jóváhagyott osztalék kötelezettség teljesítése nem pénzben történő elszámolásának szabályai • Végelszámolás során a vagyonfelosztási javaslat szerinti eszköz átadások számviteli elszámolása – Változás van 2014.01.01.-el a 72/2006. Korm. rendeletben: piaci értékre kötelező helyezni a nem pénzbeni vagyoni eszközöket, a kötelezettséget. Az érték különbözeteket a rendkívüli eredmény kategóriában kell elszámolni.
• Tőkeleszállítás során az alapítókkal szembeni kötelezettség teljesítésének elszámolása tárgyi eszköz átadással
136
1.Támogatások csoportosítása a) Cél szerinti csoportosítás: 1) Költség-ráfordítás ellentételező (86,96) 2) Fejlesztési célra adott (88,98) 3) Cél nincs meghatározva (88,98)
b) Jogszabály alapján járó és egyéb támogatások c) Pályázati támogatások d) Adományok és nem adományok
134
137
2. a) Adott és kapott költség ellentételező támogatások jogszabály alapján járó illetve egyéb támogatások esetében (1)
3. Év végi értékelés - Könyv szerinti értéken
• Főkönyvi könyvelése: Adott támogatások: T 86 Egyéb ráfordítások– K 38 Pénzeszközök Kapott támogatások: T 38 Pénzeszközök – K 96 Egyéb bevételek Vagy T 39 Aktív id.elhat. – K 96 Egyéb bevételek • Rögzítés időpontja: Pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, vagy a mérleg fordulónap dátumával. A jogszabály alapján járó támogatás rögzítésének feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő igénylés beadása.
- Piaci értéken: Tárgyi eszközöknél: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki és egyéb berendezések, gépek, tenyészállatok Könyvelése: 1. T 1..7 – K 417 Értékelési tartalék Évente állomány növelés, csökkenés - Tartósság fogalmának változása ( Szv.tv. 46. § (4) bekezdés)
135
138
23
2. a) Adott és kapott költség ellentételező támogatások jogszabály alapján járó illetve egyéb támogatások esetében (2)
2. b) Adott és kapott fejlesztési célú támogatások (3) Időbeli elhatárolási kötelezettség: A számvitelről szóló törvény 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett és rendkívüli bevételként elszámolt (T 384 - K 9894) támogatás összegét időbelileg el kell határolni és a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként (T 9894 - K 4832) kimutatni.
• Számviteli bizonylat: Bankszámla kivonat, szerződés, igénylés és az igénylés analitikája • Időbeli elhatárolási kötelezettség: Szv.tv. 44.§ (2) bekezdés alapján az elszámolt bevételt időbeli elhatárolás alá kell vonni, ha a kapcsolódó költségek, ráfordítások még nem merültek fel! Kapcsolódó költséget, ráfordítást nem lehet elhatárolni, ha a bevételt megelőzően merültek fel! • Előleg kezelése: Hosszú vagy rövid lejáratú kötelezettség. 139
142
2. b) Adott és kapott fejlesztési célú támogatások (1)
2. b) Adott és kapott fejlesztési célú támogatások (4)
• Főkönyvi könyvelése: Adott támogatások: T 88 Rendkívüli ráf. – K 38 Pénzeszközök Kapott támogatások: T 38 Pénzeszközök – K 98 Rendkívüli bev. Vagy Kapott támogatások: T 38 – K 412 Tőketartalék, feltételek esetén kötelező a T 412 – K 414 Lekötött tartalék könyvelése.
• Rögzítés időpontja: Kizárólag a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg.
A halasztott bevételként megjelenő támogatás feloldása: Az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni a halasztott bevételként elszámolt támogatást. (T 4832 - K 9894). A maradványértékkel azonos időbeli elhatárolásnak (ha az eszköz kizárólag támogatásból valósult meg), illetve a maradványértékkel arányos (ha az eszköz megvalósítása nem csak támogatásból történt, akkor a támogatással arányos) résznek a hasznos élettartam végén (a leírási időszak végén) meg kell maradnia, amelyet a maradványértéknek a könyvekből való kivezetésekor (értékesítéskor, selejtezéskor) kell megszüntetni.
140
143
2. b) Adott és kapott fejlesztési célú támogatások (2)
2. b) Adott és kapott fejlesztési célú támogatások (5)
• Számviteli bizonylata: – Magánszeméllyel, belföldi vagy külföldi gazdálkodóval kötött támogatási szerződés.
• A halasztott bevételként megjelenő támogatás feloldása: Befolyás üzleti évétől ellentételezi az eszköz költségeit, ráfordításait, emiatt az arányszám eltérhet a támogatási szerződésben meghatározottól Több részletbe, több év alatt kapott támogatás esetén minden évben az arányokat újra kell számolni Telek és épület esetén meg kell bontani a kapott támogatást is, a telekre jutó támogatást csak a telek értékesítésekor, apportálásakor vagy térítés nélküli átadásakor lehet feloldani A támogatás feloldása a vállalkozás döntése alapján (számviteli politika) az egyéb bevételek között is elszámolható
– Bankbizonylat. – Pályázaton elnyert támogatások esetén: • Pályázat kiírási feltételek, • Benyújtott pályázat • Támogatási szerződés, támogatási határozat • Támogató felé benyújtott elszámolások
141
144
24
Társasági adótörvényben kedvezményezett támogatások számviteli elszámolása
2. b) Adott és kapott fejlesztési célú támogatások (6) Előleg kezelése Kötelezettségként kell kimutatni, mindaddig, míg az véglegessé nem válik (hosszú vagy rövid lejáratú) Mérlegkészítésig elfogadott elszámolás esetén adott üzleti év bevételeként elszámolható Rész elszámolások esetén a bevétel több részletben is elszámolásra kerülhet
Filmalkotás és előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatás bizonylatai és feltételei az adókedvezmény érvényesítéséhez: 1.) A mozgóképszakmai hatóság (MNHH) által kiadott támogatási igazolás alapján – a filmelőállító részére közvetlenül, vagy – a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. letéti számlájára befizetés esetén; 2.) A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Igazgatósága által kiadott támogatási igazolás alapján az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén A támogatási igazolásban szereplő összeg erejéig átutalás + kiegészítő támogatás átutalás (90 nap!)
145
2.c) Társasági adótörvényben kedvezményezett támogatások számviteli elszámolása
148
2. c) Társasági adótörvényben kedvezményezett támogatások számviteli elszámolása Adományok: Az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított IGAZOLÁSSAL, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.
• Látványcsapatsportok támogatása és • Filmgyártó, • Előadó-művészeti szervezetek támogatásának elszámolása: Számviteli elszámolása: Alaptámogatás, 1 %, kiegészítő támogatás: T 88 – K 38, 1,2
Könyvelése: T 86 vagy 88 – K 38 vagy 1,2 Tao. kedvezmény: támogatás, juttatás bekerülési értékének 20%ával adóalap csökkenthető legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. 146
149
Társasági adótörvényben kedvezményezett támogatások számviteli elszámolása Látványcsapatsport támogatás bizonylatai és feltételei: 2013/2014. támogatási időszakra (2013.07.01.- 2014.06.30.) vonatkozóan nyújtott támogatás utáni adókedvezmény feltételei: 1.) Támogatási igazolás – a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján, amelyet kiállít = a sportigazgatási szerv (2013.12.31-ig az NSI), illetve = a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége 2.) Támogatási igazolás iránti kérelem benyújtásakor az adózónak nem lehet lejárt köztartozása 3.) Kiegészítő támogatás teljesítése = alaptámogatás 10%-ának 75%-a, és ha szükséges még + alaptámogatás 7%-a, vagy = alaptámogatás 19%-ának 75%-a 4.) Alaptámogatás és (a 75%-os) kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóéven belül történő átutalása 5.) SPORTBEJ nyomtatványnak az adóhatósághoz megküldése: pénzügyi teljesítés + 8 napon belül (jogvesztő hatály) 147
III. Alvállalkozó és/vagy közvetített szolgáltatás számviteli elszámolása
150
25
Alvállalkozói teljesítés bizonylati követelményei
1. Alvállalkozói teljesítések fogalma Helyi adó tv. 52. §. 32.pont: Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.
Szerződés: Kizárólag írásban kötve a megrendelővel és a szállítóval Mindkét szerződés csak vállalkozási szerződés lehet, tartalom elsődlegessége! Vállalkozási szerződésnek minősített szerződések pl:
Tervezési szerződés Kutatási szerződés Utazási szerződés Kivitelezési szerződés (régen építési és szerelési szerződés) Mezőgazdasági vállalkozási szerződés Közszolgáltatási szerződés Bérmunka szerződés
Nem vállalkozási szerződés pl: Fuvarozási szerződések
151
154
Alvállalkozás vagy megbízási szerződés
Alvállalkozói teljesítések fogalma
• Megbízási szerződés: PTK 6:272. § Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Legfontosabb különbség: - nincs eredménykötelem Pl. Könyvelési, könyvvizsgálói, ügyvezetői szerződések • Megbízási szerződés szerinti teljesítés nem lehet alvállalkozói teljesítés.
• PTK 6:238. § [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
152
155
Alvállalkozói teljesítések
Alvállalkozás vagy szolgáltatás
• Beépül a vállalkozó saját teljesítményébe ( a közvetített szolgáltatás nem épül be) • A vállalkozási szerződések eredménykötelemmel együtt járnak • Sorozatgyártásban készített termékek értékesítése adás-vétel, egyedieké vállalkozási szerződés, lehet alvállalkozási szerződés
153
•
Amennyiben a megrendelővel illetve az alvállalkozóval írásos szerződés nincs, vagy nem felel meg a PTK, Htv. szerinti feltételeknek: • Igénybe vett szolgáltatás lesz, de nem levonható a helyi iparűzési adóalapból. • Nem alvállalkozói teljesítés
156
26
Alvállalkozói teljesítés bizonylati követelményei
2. Közvetített szolgáltatás fogalma
Számlázás: A megrendelőnek kiállított számlában nem kell külön szerepeltetni az alvállalkozói teljesítmény összegét, megnevezését. Analitikus nyilvántartás vezetése Tartalmaznia kell az egyes kimenő számlákhoz tartozó alvállalkozói teljesítményeket és a kapcsolódó szerződéseket.
157
Számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 1. pont: • Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. 160
Alvállalkozói teljesítmények számviteli elszámolása
Közvetített szolgáltatás fogalma
Alvállalkozói teljesítmény a saját teljesítménybe épül be, IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖTT KELL SZEREPELJEN! Amennyiben az alvállalkozói szerződés tárgya dolog: - anyagköltség vagy - eladott áruk beszerzési értéke lesz. (Nem alvállalkozói jogcímen csökkentik a helyi iparűzési adóalapot.) Közvetített szolgáltatásként nem könyvelhető alvállalkozói teljesítmény.
•
Helyi adó törvény 52. § 40. pont: Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.
158
161
Kritériumok a szerződésekben, számlázásban az IPA adóalapból való levonásához
Alvállalkozói teljesítmények számviteli elszámolása • Év végi feladat: – Alvállalkozói leltár készítése, a tovább nem számlázott alvállalkozók készletre vétele a 2-es számlaosztályban, mint befejezetlen szolgáltatás. – Nem számlázott alvállalkozókat a rendelkezésre álló adatok alapján könyvelni kell a nem számlázott szállítókkal szemben.
• Alvállalkozó teljesítési ideje nem lehet későbbi, mint a fővállalkozó teljesítési ideje.
159
• Írásos szerződés mind a megrendelővel, mind a harmadik személlyel, • A Htv. külön megfogalmazza a megrendelővel kötött szerződés írásbeliségének követelményét • Megrendelővel kötött szerződésből kell kiderüljön a közvetítés ténye : a szolgáltatást csak azért rendeli meg, hogy a megrendelő számára változatlan formában továbbadja, továbbszámlázza. • Egyidejű saját szolgáltatás és közvetített szolgáltatás között egyértelmű elkülönítés mind a szerződésben, mind a számlázásban. 162
27
Közvetített szolgáltatások elszámolása a főkönyvi könyvelésben
Kritériumok a szerződésekben, számlázásban • Közvetített szolgáltatás árát szolgáltatás fajtánként külön külön kell megállapítani • Közvetített szolgáltatás tovább számlázott összege nem kötelezően azonos a bekerülési értékkel • Kimenő számlában el kell különíteni, külön fel kell tüntetni a saját és a közvetített szolgáltatást • Amennyiben csak közvetített szolgáltatást tartalmaz a számla, akkor elégséges a „közvetített szolgáltatás” megnevezés feltüntetése • Analitikus nyilvántartás kell a bejövő és kimenő számlák, az azt alátámasztó szerződések kezelésére
• 815-re való elszámolás csak akkor, ha megfelel mind a számviteli törvény, mind a helyi adó törvény fogalmának, egyébként igénybe vett szolgáltatás, az 52-es számlacsoportban.
163
166
Közvetített szolgáltatások elszámolása a főkönyvi könyvelésben 1.
Közvetített szolgáltatások szerepe az iparűzési adón kívül
Folyamatos nyilvántartás vezetése esetén: T 271 – K 454
Vételár ÁFA nélkül
T 466 – K 454
Levonható ÁFA
T 31-33 – K 91-94
Továbbszámlázott közv. szolg.
T 31-33 – K 467
ÁFA
T 815 – K 271
Közv. szolg. értéke költségként
• Önköltségszámítási szabályzat készítés • Tao jövedelem – (nyereség-)minimum számítás
164
167
Közvetített szolgáltatások elszámolása a főkönyvi könyvelésben
Közvetített szolgáltatás gyakorlati esetei
2. Folyamatos nyilvántartást nem vezet: T 815 – K 454 Vételár ÁFA nélkül T 466 – K 454 Levonható ÁFA T 31-33 – K 91- 94 Továbbszámlázáskor T 31-33 – K 467 ÁFA T 271 – K 815 Időszak végén a ki nem számlázott szolgáltatás készletre vétele
165
• • • • • •
Bérleti díj és közvetített szolgáltatás esetei Igazgatási szolgáltatási díjak közvetítése Postai, csomagszállító szolgáltatások közvetítése Fuvarozási szolgáltatás és a közvetített szolgáltatás Cégtelefon költségeinek továbbszámlázása Fővállalkozásnál hogyan értelmezhető a közvetített szolgáltatás • Oktatás, képzési tevékenységnél nem lehet, tanácsadási tevékenységeknél előfordulhat közvetített szolgáltatás
168
28
