1995. évi CXXV. törvény. a nemzetbiztonsági szolgálatokról. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

1

1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról Az Országgyőlés a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos mőködésérıl a következı törvényt alkotja:

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása 1. § A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai a) az Információs Hivatal, b) a Nemzetbiztonsági Hivatal, c) a Katonai Felderítı Hivatal, d) a Katonai Biztonsági Hivatal, e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok). 2. § (1) Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítı Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörő, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek. (2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelıen - helyi, területi szerveket hozhatnak létre.

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai 3. § A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy az e törvényben meghatározott feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyőjtés eszközrendszerével elısegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közremőködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében. 4. § Az Információs Hivatal a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetıleg külföldi eredető, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat; b) felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértı vagy veszélyeztetı külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet; c) információkat győjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetı, külföldi szervezett bőnözésrıl, különösen a terrorszervezetekrıl, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemrıl, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az elıállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról; d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket; e) közremőködik a nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelızésében; f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévı magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét; g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenırzésének feladatait; h) ellátja a rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági engedélyezését, felügyeletét, és rejtjelkulcsot állít elı. 5. § A Nemzetbiztonsági Hivatal a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértı vagy veszélyeztetı külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet; b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történı megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;

2

c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit; d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztetı leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet; e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét; f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenırzésének feladatait; g) végzi a letelepedési engedélyt kérelmezı, továbbá a menekültkénti elismerését kérı, illetıleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötıdıen - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenırzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat; h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bőncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bőncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve mőködési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bőncselekmények felderítését; i) felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást; j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erıszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármő hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni igazgatás (Btk. 269. §), és a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) bőncselekményekre vonatkozóan; k) közremőködik a nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelızésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenırzésében; l) közremőködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelızésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenırzésében; m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenırzéseket. 6. § A Katonai Felderítı Hivatal a) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetıleg külföldi eredető, a biztonságpolitika katonai elemét érintı katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat; b) felfedi a Magyar Köztársaság ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket; c) felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértı vagy veszélyeztetı törekvéseit és tevékenységét; d) információkat győjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetı jogellenes fegyverkereskedelemrıl, valamint a fegyveres erık biztonságát veszélyeztetı terrorszervezetekrıl; e) közremőködik a nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelızésében; f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadmőveleti tervezı munkájához szükséges információkat; g) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévı magyar katonai szervek és létesítmények (intézmények) biztonsági védelmét; h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenırzésének feladatait. 7. § A Katonai Biztonsági Hivatal a) felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet; b) mőködési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történı megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket; c) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél felderíti és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit; d) információkat győjt a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget veszélyeztetı szervezett bőnözésrıl, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemrıl; e) közremőködik a nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelızésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenırzésében; f) közremőködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelızésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenırzésében; g) ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és katonai vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét; h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenırzésének feladatait;

3

i) mőködési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bőncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bőncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bőncselekmények felderítését; j) mőködési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §); k) mőködési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erıszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármő hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287. §) bőncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bőncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását; l) ellátja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggı nemzetbiztonsági feladatokat; m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenırzéseket. 8. § (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyőjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyőjtı, illetve titkos adatszerzı tevékenységéhez; b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyőjtı, illetve a titkos adatszerzı tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat; c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére; d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggı hatósági felügyeletet; e) szakértıi tevékenységet végez; f) elvégzi a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenırzését. (2) A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat. (3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésének a)-d), f) és g) pontjaiban meghatározott eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és a 9. § d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja. (4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdésének e), h)-j), pontjaiban, valamint az 56. §-ban meghatározott titkos információgyőjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre - a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátását kivéve - nem alkalmazhatja. (5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások térítésmentesek. (6) A titkos információgyőjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttmőködés rendjét a Kormány határozza meg. 9. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttmőködhetnek egymással és más szervekkel; b) ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggı, külön törvényben meghatározott feladataikat; c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelmi miniszter által meghatározott feladatokat; d) ellátják a belsı biztonsági és bőnmegelızési célú ellenırzési feladatokat; e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzésérıl.

A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése 10. § (1) A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja. (2) Az (1) bekezdés szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító kijelölt miniszter nem lehet a belügy-, a honvédelmi és az igazságügyminiszter. 11. § (1) A miniszter a) elıkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok mőködésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetıleg részt vesz azok elıkészítésében; b) biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;

4

c) rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és mőködését; d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttmőködésének elısegítése érdekében. (2) A miniszter irányító jogkörében a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad; b) félévente írásban meghatározza a fıigazgatók számára a szolgálatok idıszerő feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére; c) a fıigazgatók elıterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és mőködési szabályzatát és az állománytáblát; d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére; e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelıs szerv vezetıjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelıs szerv vezetıjének jogszabályokban meghatározott tervezési, elıirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenırzési kötelezettségeit és jogait; f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerőségi és eredményességi ellenırzést végez; g) ellenırzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerő mőködését, feladataik végrehajtását; h) a fıigazgatók elıterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyőjtés belsı eljárási és engedélyezési szabályait; i) a fıigazgatók elıterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat; j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a fıigazgatók kinevezésére és felmentésére; k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a fıigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat; l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre; m) a fıigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket; n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévı személyek felmentését; o) intézkedik a fıigazgatókat, helyetteseiket érintı belsı biztonsági és bőnmegelızési célú ellenırzések elvégzésérıl; p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat. (3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a fıigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja. (4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a fıigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat. (5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményérıl és a megtett intézkedésekrıl 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidı egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. (6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az állami szervektıl származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselıkészítést támogató munkát. 12. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén fıigazgatók állnak, akiket a miniszter elıterjesztésére a miniszterelnök nevez ki, és ment fel. (2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fıigazgatójára vonatkozó elıterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelmi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben teszi meg. 13. § (1) A fıigazgatók e törvény, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelısséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat. (2) A Magyar Honvédség vezérkari fınöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Felderítı Hivatal fıigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelmi miniszter állapítja meg. (3) A fıigazgató a) felelıs a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerő és szakszerő mőködéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak végrehajtásáért; b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki; c) felelıs a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;

5

d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyőjtés belsı eljárási és engedélyezési szabályait; e) meghatározza az adatkezelés belsı eljárási szabályait; f) gondoskodik a szervezeti és mőködési szabályzat, valamint egyéb belsı rendelkezések elkészítésérıl, azok összhangjának megteremtésérıl és érvényesítésérıl; g) javaslatot tesz a miniszternek a fıigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre; h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történı kinevezést és felmentést; i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében - jogszabályban meghatározott kivételekkel gyakorolja a munkáltatói jogokat; j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységérıl szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.

A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenırzése 14. § (1) Az Országgyőlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenırzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közremőködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselı lehet. (2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérıl rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja. (3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja. (4) A parlamenti ellenırzés gyakorlása során a Bizottság a) tájékoztatást kérhet a minisztertıl és a miniszter egyidejő értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetérıl, a nemzetbiztonsági szolgálatok mőködésérıl és tevékenységérıl; b) tájékoztatást kérhet az igazságügyminisztertıl, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertıl, a honvédelmi minisztertıl és a fıigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról; c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet; d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerő tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményérıl tájékoztatja a Bizottságot; e) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes mőködését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetıleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévı, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait; f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerő mőködését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelısség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményérıl tájékoztatja a Bizottságot; g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyőjtésre jogosult egyéb szervezetek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyőlésnek; h) kinevezésük elıtt meghallgatja a fıigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal. (5) A Bizottság - ha ellenırzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértıi tevékenységre kérheti fel az illetékes fıigazgató egyidejő értesítésével. 15. § (1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelı, valamint a Kormány számára készített jelentéseket. (2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni. (3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyőlési képviselıre vagy vele közös háztartásban élı hozzátartozójára vonatkozóan információgyőjtı tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényrıl a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselı e tevékenységrıl nem kaphat tájékoztatást. 16. § (1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenırzés során a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem terjed ki azon információk szolgáltatására,

6

amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közremőködı személye) védelméhez főzıdı kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné. (2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a minisztert és a fıigazgatót a titkos információgyőjtés során belföldön alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel. 17. § (1) Az Országgyőlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenırzi a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül a) a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérıl; b) a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról; c) a Honvédelmi Bizottság kinevezésük elıtt meghallgatja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal. (2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyőlési képviselı választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenırzést. (3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idıtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek. 18. § (1) A Bizottság ülései az ellenırzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17. §-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak. (2) A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minıségükben birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszőnését követıen is fennáll. (3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenırzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerő mőködésével kapcsolatos panaszra vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyőjtı tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni. 19. § (1) A Bizottság tagjának csak az az országgyőlési képviselı választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenırzést. (2) Az Országgyőlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek ellenırzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági ellenırzést kezdeményezni a Bizottságba a képviselıcsoportok vezetıi által jelölt képviselık tekintetében. A képviselıcsoportok vezetıi legfeljebb kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult a képviselıcsoport. (3) A bizottsági tagságra jelölt képviselı tekintetében a nemzetbiztonsági ellenırzést a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényezı merül fel, a Nemzetbiztonsági Hivatal fıigazgatója errıl tájékoztatja az érintett képviselıt. (4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenırzés elvégzését követıen a képviselıcsoport vezetıje ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselıcsoport. (5) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezı áll fenn és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezırıl tájékoztatja az Országgyőlés elnökét és az érintett képviselıcsoport vezetıjét. (6) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezı áll fenn és már mőködı Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezırıl tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselıcsoport vezetıjét. (7) Ha az érintett képviselıcsoport vezetıje a jelölést a tájékoztatást követıen is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyőlés elnöke, a (6) bekezdésben meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt. (8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idıtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya 20. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos állományú személyekbıl és közalkalmazottakból áll. A hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a közalkalmazotti jogviszony részletes szabályait külön törvények állapítják meg.

7

(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítı szervezetbe berendelni. 21. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan idıtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik. (2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvıképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezı, büntetlen elıélető magyar állampolgárral létesíthetı, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához elıírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenırzéshez és az ellenırzés kockázati tényezıt nem tár fel. (3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenırizhetı. 22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a) fontos és bizalmas munkakört betöltı személynek minısül; b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja; c) pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat; d) társadalmi szervezetbe történı belépési szándékát köteles elızetesen a fıigazgatónak bejelenteni, a fıigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetı össze, illetıleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség); e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné; f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a fıigazgató elızetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetı össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles a) esküt tenni, b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes elıírásoknak megfelelıen teljesíteni, c) elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni, d) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni. 23. § (1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthetı, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó biztonsági ellenırzéshez. (3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetıleg a közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminısíthetı. Az átminısítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak. 24. § A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott állam- és szolgálati titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja az állam- és szolgálati titok megırzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszőnése után is terheli. 25. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási illetményük 25%-áig terjedı titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra jogosító beosztásokat - a fıigazgató javaslatára - a miniszter határozza meg. E pótlék a szolgálati idıpótlék számítása során nem vehetı figyelembe.

A nemzetbiztonsági szolgálatok mőködési alapelvei 26. § A nemzetbiztonsági szolgálatok belsı szervezetét és mőködésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelısség mindig megállapítható legyen.

8

27. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bőncselekményt követne el. (2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényrıl jelentést tesz a fıigazgatónak. A fıigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak. (3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó figyelmét, az utasítás végrehajtását - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg. (4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes mőködését észleli, észrevételérıl írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendelésérıl és annak eredményérıl a Bizottságot és a bejelentıt tájékoztatni. 28. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttmőködnek egymással. (2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttmőködés részletes szabályait - a törvényi elıírások keretei között - külön megállapodások rögzítik. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttmőködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel. Az együttmőködés részletes szabályait - a törvényi elıírások keretei között - külön megállapodások rögzíthetik. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttmőködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal. (5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékő irat védelme érdekében végzett levéltári ellenırzéssel, valamint a speciális mőködési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elıírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik. 29. § (1) A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban kérhetik a minisztertıl információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni. (2) Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak szerint - térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni. 30. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltetı, a nemzetközileg ellenırzött termékeket és technológiákat elıállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelı munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek. (2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott idıtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevıszéknél, az Országgyőlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyőlés Hivatalánál. (4) A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. A munkaviszony létesítésének nemzetbiztonsági jellege államtitok, kivéve, ha a megállapodást kötı felek eltérıen rendelkeznek.

A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések 31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32-36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bőncselekmények megelızése, illetve az ilyen bőncselekmények elkövetıjének elfogása érdekében alkalmazhatja. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekő adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez főzıdı jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.

9

(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (5) Az intézkedés során kényszerítı eszköz alkalmazása esetén lehetıleg kerülni kell sérülés okozását. (6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetıleg kényszerítı eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. 32. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bőncselekmény tetten ért elkövetıjét elfoghatja és elıállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követıen az elıállítást azonnal végre kell hajtani. 33. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására; b) támadásának megakadályozására; c) szökésének megakadályozására; d) ellenszegülésének megtörésére. 34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lıfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg. 35. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lıfegyverhasználati jog illeti meg. A lıfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet. (2) Lıfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minısül. 36. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lıfegyvert használhat a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztetı támadás, illetve az ezekkel történı közvetlen fenyegetés elhárítására; b) az alkotmányos rend erıszakos megváltoztatása (Btk. 139. §), a rombolás (Btk. 142. §), a kémkedés (Btk. 147. §), a népirtás (Btk. 155. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légijármő hatalomba kerítése (Btk. 262. §) bőncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására; c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggı államtitoknak személy vagy dolog elleni erıszakkal történı jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén; d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegetı támadás elhárítására. (2) A lıfegyverhasználatot meg kell elıznie a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak; b) más kényszerítı eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lıfegyverhasználat következik; d) figyelmeztetı lövésnek. (3) A lıfegyverhasználatot megelızı intézkedések részben vagy egészben teljesen mellızhetık, ha az eset összes körülményei folytán a megelızı intézkedésekre már nincs idı és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. (4) A lıfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását. (5) A lıfegyverhasználatot, illetıleg a figyelmeztetı lövés leadását - annak következményeitıl függetlenül - az intézkedést követıen haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. (6) Lıfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható láthatóan terhes nıvel és gyermekkorúval szemben. 37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32-36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett - akadályoztatása esetén hozzátartozója - panasszal élhet. (2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat fıigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstıl számított 5 éven túl panasz nem terjeszthetı elı. (3) A panasz tárgyában a fıigazgató a beérkezéstıl számított 8 napon belül dönt. (4) A döntés ellen a panaszos a közléstıl számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstıl számított 8 napon belül az elsıfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet elıterjeszteni.

10

(6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fıvárosi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértı határozatot megsemmisíti.

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése 38. § A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátásának érdekében személyes adatot (ezen belül különleges adatot) és közérdekő adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek. 39. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben elıírt kötelezı adatszolgáltatásával; b) nyílt forrásból; c) adatkezelést végzı szerv adatszolgáltatásából; d) titkos információgyőjtéssel. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni. (3) A fontos és bizalmas munkakört betöltı, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenırzéssel összefüggı személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenırzést végzı nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni. 40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérı törvényi rendelkezés hiányában bármely adatkezelési rendszerbıl - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevı szervnél dokumentálni kell. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végzı szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelı szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétıl történı adatkérés, az érintettel és más adatkezelıvel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak. 41. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a Belügyminisztérium és a Rendırség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenırzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az intézkedés céljának megjelölésével jelzések elhelyezését rendelhetik el. (2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetésérıl, ha az arra okot adó körülmény megszőnt. 42. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek tartalma államtitoknak minısül. (2) Az az adatkezelı szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetıleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényérıl, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekrıl az érintettet, illetıleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat. (3) A hatósági jogkörrel nem rendelkezı adatkezelı szerv vagy intézmény vezetıje az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez. 43. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendı bőncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevı maga is jogosult az adat megszerzésére. 44. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek. (2) A Rendırség, a Határırség, a Vám- és Pénzügyırség, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.

11

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttmőködı személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyőjtı módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói korlátokat határozhatnak meg. (4) Az adatszolgáltatást kérı szervek felelısek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni. 45. § A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelı részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között. 46. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza a) az adatigénylési kérelmet; b) az adatkérı nyilvántartási azonosítóját; c) az adattovábbítás idejét; d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát. 47. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelı részérıl is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelı szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják. (2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követıen meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követıen törölni kell. 48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történı tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekő adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat fıigazgatója - nemzetbiztonsági érdekbıl vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektıl érkezı kéréseket nyilvántartják, a kérelmekrıl, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják az adatvédelmi biztost. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokká minısített adataival kapcsolatban az érintettnek - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 11. § (3) bekezdésben biztosított - adatbetekintési jogát a fıigazgató nemzetbiztonsági érdekbıl korlátozhatja. 49. § (1) A fıigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelızésérıl, illetıleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemrıl (adatbiztonság). (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenırizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelı adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik. 50. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig; b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig; c) a nemzetbiztonsági ellenırzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszőnésétıl számított 20 évig; d) az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben győjtött személyes adatokat az adatgyőjtés megszüntetésétıl számított 70 évig. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha a) az (1) bekezdésben meghatározott határidı letelt; b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte; c) az adat kezelése jogellenes; d) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott esetben; e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen. (3) A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári megırzésre kell átadni. 51. § (1) A miniszter, illetve a fıigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó adatokon túlmenıen - a nemzetbiztonsági szolgálatok a) objektumaival és személyi állományával,

12

b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerzıdéseivel, c) biztonsági ellenırzési és védelmi feladataival kapcsolatos adatok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik az adatvédelmi biztost. 52. § (1) Az állampolgári jogok országgyőlési biztosa a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében külön törvényben meghatározottak szerint jár el. (2) Az adatvédelmi biztost a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintı eljárása során az állampolgári jogok országgyőlési biztosának jogosítványai illetik meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenıen az adatvédelmi biztos betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének szervezetére és mőködésére vonatkozó belsı szabályzatokba és utasításokba. (4) Az állampolgári jogok országgyőlési biztosa és az adatvédelmi biztos tevékenységét a fıigazgatók - e törvény keretei között - kötelesek elısegíteni.

Titkos információgyőjtés 53. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4-9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyőjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyőjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetık meg.

Külsı engedélyhez nem kötött titkos információgyőjtés 54. § (1) A titkos információgyőjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok a) felvilágosítást kérhetnek; b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt győjthetnek; c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel; d) az információgyőjtést elısegítı információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak; e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak; f) a saját személyi állományuk és a velük együttmőködı természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedıokmányt készíthetnek és használhatnak fel; g) fedıintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn; h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, jármővet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik; i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik; j) hírközlési rendszerekbıl és egyéb adattároló eszközökbıl információkat győjthetnek. (2) Rendvédelmi szerv fedıintézményként, okmánya fedıokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetıjének tájékoztatásával alkalmazható. 55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfıbb ügyész által kijelölt ügyész elızetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bőncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történı együttmőködéshez főzıdı nemzetbiztonsági érdek jelentısebb, mint az állam büntetıjogi igényének érvényesítéséhez főzıdı érdek. (2) Nem köthetı megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bőncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg. (4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetıt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyminiszter képviseli.

Külsı engedélyhez kötött titkos információgyőjtés 56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külsı engedély alapján

13

a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik; b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik; c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenırizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik; d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítı távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik. 57. § (1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyőjtés engedélyezésére irányuló elıterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítı Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 8. § (1) bekezdésének f), valamint a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fıigazgatója nyújthat be. (2) Az elıterjesztésnek tartalmaznia kell a) a titkos információgyőjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy körét, illetıleg az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatokat; b) a titkos információgyőjtés megnevezését és szükségességének indokolását; c) a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva; d) az 59. §-ban meghatározott engedély iránti elıterjesztés esetén annak indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes mőködéséhez feltétlenül szükség volt. 58. § (1) Az 5. § b), d), h)-j), valamint a 7. § b), d), i)-k) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyőjtést a Fıvárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyőjtést az igazságügyminiszter engedélyezi. (3) A bíró, illetve az igazságügyminiszter (a továbbiakban együtt: engedélyezı) az elıterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül határozatot hoz. Az elıterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (4) Az engedélyezı a titkos információgyőjtést esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidıt az engedélyezı indokolt esetben - a fıigazgatók elıterjesztése alapján - további 90 nappal meghosszabbíthatja. (5) A bíró a határidı meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyőjtés során szerzett és rögzített adatokat. (6) Az engedélyezı eljárásáról, illetve a titkos információgyőjtés tényérıl az érintettet nem tájékoztatja.

Kivételes engedélyezés 59. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyőjtés folytatását legfeljebb az engedélyezı döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyőjtés külsı engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes mőködéséhez főzıdı érdeket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külsı engedély iránti elıterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói kötelesek engedélyezésükkel egyidejőleg benyújtani. (3) Ugyanabban az ügyben - kivéve, ha a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztetı új tény merül fel - csak egyszer rendelhetı el az (1) bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos információgyőjtés.

A külsı engedélyhez kötött titkos információgyőjtés megszüntetése 60. § (1) A külsı engedélyhez kötött titkos információgyőjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a) az engedélyben meghatározott célját elérte; b) a további alkalmazásától eredmény nem várható; c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt; d) a titkos információgyőjtés bármely okból törvénysértı. (2) Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyőjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyőjtés folytatását az engedélyezı nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyőjtés során nyert adatokat - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó törvényi elıírások szerint - haladéktalanul meg kell semmisíteni.

14

A titkos információgyőjtésre vonatkozó egyéb szabályok 61. § (1) Ha a titkos információgyőjtésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyőjtéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelı szerv feladata. Az alkalmazás jogszerőségéért a megrendelı szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel. (2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyőjtés során nyert valamennyi adatot a megrendelı szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell. (3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) a megrendelı szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel, b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes adatokat, c) az adott ügyben felhasznált titkos információgyőjtés eszközeinek és módszereinek leírását, d) a megrendelı szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét. (4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyőjtést megrendelı szerv felelıs. 62. § A titkos információgyőjtés során beszerzett adatok a büntetıeljárásban bizonyítási eszközként való esetleges felhasználásáig, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálattal együttmőködı természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek kiléte, az információgyőjtés ténye és technikai részletei államtitoknak minısülnek. Az együttmőködı személyek és szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a fıigazgatók engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.

A titkos információgyőjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok 63. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel összefüggı speciális mőködési kiadásaik fedezésére elkülönített elıirányzatot szerepeltethetnek. A speciális mőködési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérıen - egy összegben kell szerepeltetni. (2) Speciális mőködési kiadásnak minısülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyőjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötıdı személyi és tárgyi vonatkozású kiadások. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttmőködı magánszemély részére kifizetett összegbıl 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetınek pedig nem kell errıl személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetıleg a magánszemély részére igazolást kiadnia. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggı külszolgálata alapján kifizetett jövedelembıl az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetınek pedig nem kell errıl személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetıleg a magánszemély részére igazolást kiadnia. 64. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok elıírásai szerint - fedıintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn. Fedıintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. (2) A fedıintézmény létrehozása és fenntartása a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésébıl történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális mőködési kiadásnak minısülnek. (3) Ha a fedıintézmény megszőnik, vagyona a nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti. (4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedıvállalkozásra nem vonatkoznak. 65. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek. 66. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mőködési kiadásai felhasználásának külsı szerv által történı ellenırzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerőségi és eredményességi szempont szerinti ellenırzés - a 11. § (2) bekezdésének f) pontját kivéve - nem végezhetı. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külsı szerv által történı ellenırzése során az ellenırzést végzı szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyőjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyőjtı módszer konkrét jellegére utal.

15

A nemzetbiztonsági védelem és ellenırzés szabályai 67. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötıdı védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértı vagy veszélyeztetı - leplezett törekvések felderítése és elhárítása. (2) A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendı személyt érintıen csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és nyílt információgyőjtés eszközeit és módszereit. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendı személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekrıl és az intézkedések által érintett személyek körérıl. 68. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenırzés (a továbbiakban: ellenırzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltı személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerő mőködéséhez szükséges, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek. (2) A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezık, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltı személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértı vagy veszélyeztetı helyzet állhat elı. (3) A fontos és bizalmas munkakört betöltı személyek körét a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbízatásuk elıtt egyszeri biztonsági ellenırzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében: a) a titkos információgyőjtést engedélyezı bíró, b) valamennyi miniszter, c) a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság eljárásában közremőködı szakértı, d) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész, e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közremőködı olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenırzéssel védendı, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(6) bekezdésében szereplı, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvényben meghatározott külföldi minısítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismernie. 69. § (1) A köztársasági elnök kezdeményezi az ellenırzést a) a Magyar Honvédség parancsnoka és vezérkari fınöke, b) a Határırség országos parancsnoka, c) a Köztársasági Elnök Hivatala vezetı beosztású munkatársai tekintetében. (2) Az Országgyőlés elnöke kezdeményezi az ellenırzést a) az Országgyőlés Nemzetbiztonsági Bizottságába és Honvédelmi Bizottságába jelölt képviselık, b) az Országgyőlés Hivatalának vezetı beosztású munkatársai tekintetében. (3) A miniszterelnök kezdeményezi az ellenırzést a) valamennyi miniszteri tisztségre jelölt személy, b) az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetık, c) a Miniszterelnöki Hivatal vezetı beosztású munkatársai, d) a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörő szervek vezetıi, helyettesei, és a vezetıkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetık tekintetében. (4) Az illetékes miniszter kezdeményezi az ellenırzést a) a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetık, b) a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító fıkonzulok, c) a miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetıi, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetık, d) a minisztériumi fıosztályvezetık és az azonos jogállású állami vezetık, e) az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei, valamint a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba kinevezettek, f) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek vezetıi,

16

g) a többségi állami tulajdonban lévı bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezetı beosztású munkatársai, h) az általa - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - meghatározott munkakört betöltı személyek tekintetében. (5) A honvédelmi miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el, illetve kezdeményezi az ellenırzést a Magyar Honvédségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltı személyek tekintetében. (6) Az országos rendırfıkapitány kezdeményezi az ellenırzést a) a rendırfıkapitányok és rendırkapitányok, b) a Rendırségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltı személyek tekintetében. (7) A Határırség országos parancsnoka kezdeményezi az ellenırzést a Határırségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltı személyek tekintetében. (8) A rendvédelmi szervek országos parancsnokai kezdeményezik az ellenırzést a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltı személyek tekintetében. (9) A nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói kezdeményezik az ellenırzést a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében. (10) A Fıvárosi Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenırzést a titkos információgyőjtést engedélyezı bírói tisztségre jelölt személyek tekintetében. (11) A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenırzést a Bizottság eljárása során szakértınek jelölt személyek tekintetében. A Honvédelmi Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenırzést a Honvédelmi Bizottság eljárása során szakértınek jelölt személyek tekintetében. (12) A legfıbb ügyész kezdeményezi az ellenırzést az általa az 55. § alapján kijelölt ügyész tekintetében. (13) A titokbirtokos szerv vezetıje kezdeményezi az ellenırzést a 68. § (4) bekezdésének e) pontjában és a 2. számú melléklet 19. pontjában meghatározott személyek tekintetében. (14) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke kezdeményezi az ellenırzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenırzéssel védendı adatokat szükséges megismerniük, ha az (1)-(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenırzés kezdeményezésére jogosult személy. 70. § (1) A fontos és bizalmas munkakörbe történı kinevezés elıtt kezdeményezni kell a jelölt személy ellenırzését. (2) A fontos és bizalmas munkakört betöltı személy ellenırzését a kezdeményezésre jogosult saját mérlegelési jogkörében - de legalább ötévenként - kezdeményezi. (3) Az ellenırzésre kötelezett munkakör, illetve tisztség betöltésére jelentkezı vagy felkért személyt (szakértıt) elıre tájékoztatni kell a biztonsági ellenırzés elrendelésének lehetıségérıl és annak lehetséges módjairól. (4) Ellenırzés csak a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltı személy (a továbbiakban együtt: érintett személy) elızetes írásbeli hozzájárulásával folytatható. (5) Ha az érintett személy az ellenırzéshez nem járul hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható. (6) A biztonsági ellenırzést kezdeményezni jogosult személy az ellenırzés elrendelésére - a 71. §-ban meghatározott kérdıív megküldésével egyidejőleg - írásban kéri fel a minisztert. A miniszter az ellenırzést elrendeli. 71. § (1) Az érintett személy az ellenırzés kezdeményezését megelızıen - a jogosult, illetve az általa kijelölt személy kérésére - a 3. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdıívet tölt ki. (2) A 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban, valamint a 68. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, "C" típusú kérdıívet töltik ki. A 68. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott személyek a megismerendı adat minısítésétıl, illetve jelölésétıl függıen az alábbi típusú kérdıívet töltik ki: a) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó adatok esetében: 1. az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében felsorolt iratokban foglalt adatot megismerı személyek "C" típusú kérdıívet; 2. államtitkot tartalmazó adatot megismerı személyek "B" típusú kérdıívet. b) nemzetközi szerzıdés alapján átvett vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minısített, valamint korlátozottan megismerhetı adatok esetében: 1. törvényben vagy nemzetközi szerzıdésben a szigorúan titkos minısítésnek megfeleltetett minısítéső adatot megismerı személyek "C" típusú kérdıívet; 2. törvényben vagy nemzetközi szerzıdésben a titkos minısítésnek megfeleltetett minısítéső adatot megismerı személyek "B" típusú kérdıívet;

17

3. a 2. pontban meghatározott minısítési szintet el nem érı, törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján védelmet igénylı adatokat megismerı személyek "A" típusú kérdıívet. (3) Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetıje a 2. számú melléklet 18., 19. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott "A", "B" vagy "C" típusú kérdıívet töltenek ki. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a 69. § (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében - a megismerendı adat védelmi szintjének megfelelıen egyedileg dönt a kitöltendı kérdıív típusáról. (4) Ha az "A" vagy "B" típusú kérdıívhez kötıdı ellenırzés során kockázati tényezı meglétére utaló adat keletkezik, az ellenırzést végzı nemzetbiztonsági szolgálat javasolhatja a kezdeményezınek a "B" vagy "C" típusú kérdıív kitöltetését. (5) Az ellenırzés a kérdıívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezık felderítésére terjed ki. Az ellenırzést "A" típusú kérdıív esetén az elrendeléstıl számított 30, "B" típusú kérdıív esetén 45, "C" típusú kérdıív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidı egy esetben - az érintett személy és a kezdeményezı egyidejő tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható. (6) Az ellenırzésnek, a kockázati tényezık vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez főzıdı titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel. (7) Az ellenırzést végzı nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenırzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenırzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetık meg, - titkos információgyőjtési eszközöket és módszereket alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §-ban meghatározott, külsı engedélyhez kötött titkos információgyőjtést csak a "C" típusú kérdıívhez kapcsolódó ellenırzés során alkalmazhat. 72. § (1) Az ellenırzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezıt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelısség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követıen a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezıhöz továbbítja. A kezdeményezı a szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenırzéssel védendı adatokat szükséges megismernie. (2) Az ellenırzés befejezésérıl, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - kivéve a bőncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - a kezdeményezı tájékoztatja az érintett személyt. (3) Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben szereplı, általa valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatosan - a 11. § (5) bekezdés alapján - panasszal élhet a miniszternél, illetve ezt követıen a Bizottságnál. (4) A kezdeményezı a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt - az Országgyőlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással - döntése kialakításánál szabadon mérlegeli. Ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbított szakvélemény kockázati tényezıt tartalmaz, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenırzéssel védendı adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítvány nem adható ki. (5) Az ellenırzéshez kitöltött kérdıív, valamint az ellenırzés során a szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minısülnek.

Záró rendelkezések 73. § Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23. §-ának (2) bekezdése, valamint a munkaügyi központok tájékoztatására vonatkozó szabályai.

Értelmezı rendelkezések 74. § E törvény alkalmazásában a) nemzetbiztonsági érdek: a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme, ennek keretén belül - az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése, - az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértı vagy veszélyeztetı leplezett törekvések felfedése és elhárítása,

18

- a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetıleg külföldi eredető információk megszerzése, - az ország az alapvetı emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és az alkotmányos intézmények mőködésének törvénytelen eszközökkel történı megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, - a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása; b) állami szerv: a minisztériumok, az országos hatáskörő államigazgatási szervek, az ügyészség, a fegyveres erık (Magyar Honvédség és Határırség), valamint a rendvédelmi szervek; c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendırség, a polgári védelem állami szervei, a hivatásos tőzoltóság, a vám- és pénzügyırség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet; d) lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívüli minden egyéb helyiség vagy terület; e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelıszülı, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. 75. § (1) Ahol jogszabály fegyveres erıket és testületeket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell. (2) Eltérı rendelkezés hiányában, ahol jogszabály rendvédelmi vagy rendészeti szerveket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell. (3) Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelı minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes minisztert kell érteni.

Hatálybalépés 76. § (1) E törvény a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével a kihirdetését követı 90. napon lép hatályba. (2) A 25. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-jén lép hatályba. (3) A 63. § (3) bekezdése és a 89. § (3) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba. (4) A 14. § (4) bekezdésének c)-e) pontjai, a 15. §, valamint a 27. § (2) és (4) bekezdései a Bizottságnak a 19. §ban foglaltak szerint történı megalakítását követıen lépnek hatályba. (5) E törvény kihirdetését követı 90. napon lép hatályba az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.

Felhatalmazó rendelkezések 77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa: a) a rejtjeltevékenység szakirányításának és hatósági felügyeletének rendjét; b) a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait; c) a titkos információgyőjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyőjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttmőködésének rendjét és szabályait. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa: a) a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más szervekkel történı együttmőködésének szabályait; b) a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fı irányait; c) a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait; d) a nemzetbiztonsági védelem alá esı szervek és létesítmények körét. (3) A Kormány a törvény hatálybalépését követı hat hónapon belül biztosítsa a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és szervezeteik e törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerinti mőködését. 78. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa: a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét; b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait; c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét; d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;

19

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa: a) a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági feltételek ellenırzésének szabályait; b) a nemzetbiztonsági szolgálatok fedıintézmények létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait; c) mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló jogszabály saját hatáskörő szabályozásként ír elı; d) a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetıinek körét, a védelmi intézkedések részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minısülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenırzések szintjét.

Hatályukat vesztı rendelkezések 79. § E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti: a) a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény; b) a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 26. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata: c) a fontos, bizalmas munkakörök betöltésérıl szóló 1957. évi 66. törvényerejő rendelet; d) a fegyveres erık és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejő rendelet 52. §-ának második mondata; e) az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejő rendelet 4. §-a, a 11. §-ának (1) bekezdése nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szövegrésze, a 11. §-ának (5)-(7) bekezdései, valamint az 1974. évi 17. törvényerejő rendelet módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény; f) a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II. 14.) MT rendelet, valamint az azt módosító 90/1990. (V. 2.) MT rendelet, a 98/1990. (VI. 11.) MT rendelet, és a 38/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, a 43/1994. (III. 29.) Korm. rendelet 20. §-ának (3) bekezdése; g) a honvédelemrıl szóló 1993. évi CX. törvény 11. §-ának g) pontja és a 77. §-a; h) az egyes nemzetközileg ellenırzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezésérıl szóló 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/1992. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. §-a; i) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodásának, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek egyes szabályairól szóló 85/1994. (V. 31.) Korm. rendelet 5. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a 6. §-ának (2) bekezdése; j) a dr. Katona Béla tárca nélküli miniszter feladatairól szóló 108/1994. (VII. 21.) Korm. rendelet.

1. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez A védelem alá esı tisztségek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyőlés elnöke, alelnökei, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Legfelsıbb Bíróság elnöke és elnökhelyettesei, a miniszterek, a legfıbb ügyész és helyettesei, az Állami Számvevıszék elnöke és alelnökei, az országgyőlési biztosok és az állampolgári jogok országgyőlési biztosának általános helyettese, az Országgyőlés Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai, a titkos információgyőjtést engedélyezı bírók, a legfıbb ügyész által az 54. § alapján kijelölt ügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei.

20

2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez Fontos és bizalmas munkakört betöltı személyek: a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító fıkonzulok, az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetık, a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetık, az országos hatáskörő szervek vezetıi, helyettesei és a vezetıkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetık, miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetıi, valamit a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetık, 6. az Országgyőlés Hivatala vezetı beosztású munkatársai, 7. a Köztársasági Elnök Hivatala vezetı beosztású munkatársai, 8. a Miniszterelnöki Hivatal vezetı beosztású munkatársai, 9. a Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari fınök, 10. a Határırség országos parancsnoka, 11. a rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei, 12. az országos rendırfıkapitány, helyettesei, a rendırfıkapitányok és rendırkapitányok, 13. a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezettek, 14. a minisztériumi fıosztályvezetık és az azonos jogállású állami vezetık, 15. az állami vagy többségi állami tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek vezetıi, 16. a többségi állami tulajdonban lévı bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezetı beosztású munkatársai, 17. a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai, 18. a minisztériumokon, országos hatáskörő szerveken, a fegyveres erıkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltı személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenırzéssel védendı, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplı, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvényben meghatározott külföldi minısítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külsı, leplezett támadás által fenyegetett, 19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezetı által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenırzéssel védendı, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplı, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvényben meghatározott külföldi minısítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük. 1. 2. 3. 4. 5.

3. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez Szigorúan titkos! Különösen fontos! (kitöltés után)

BIZTONSÁGI KÉRDİÍV fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt, illetve ilyen munkakört betöltık biztonsági ellenırzéséhez "A" típusú ellenırzés Általános személyi adatok 1. Családi és utóneve: 2. Elızı nevei (leánykori neve):

21

3. 4. 5.

Születési helye, év, hó, nap: Anyja neve: Személyi igazolvány száma:

Állampolgársági adatok 6. 7. 8.

Jelenlegi állampolgársága: Korábbi állampolgársága (ország, idıpont megjelölése, okmány száma): Külföldi, illetve kettıs állampolgárság esetén: itt-tartózkodásának kezdete: jogcíme, státusa: tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése: útlevelének száma: letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése: honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése: Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok

9.

Családi állapota: nıs, nıtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élı, özvegy 10. Jelenlegi házastársának, élettársának családi és utóneve: elızı neve (leánykori neve): születési helye, év, hó, nap: anyja neve: 11. Gyermekeinek személyi adatai: családi és utóneve: születési helye, év, hó, nap: anyja neve: családi és utóneve: születési helye, év, hó, nap: anyja neve: Lakcímének, tartózkodási helyének adatai 12. Jelenlegi állandó lakcíme (helység, kerület, utca, házszám, lépcsıház, emelet, ajtó): 13. Ideiglenes lakcíme: 14. Tartózkodási helye, ahol elérhetı, címe, telefonszáma (amennyiben nem azonos állandó, illetve ideiglenes lakcímével): Iskolai végzettségére vonatkozó adatai 15. Legmagasabb iskolai végzettsége, igazoló okirat száma, kelte: 16. Kiállító oktatási intézmény megnevezése: Foglalkozásával kapcsolatos adatok 17. Jelenlegi foglalkozása, beosztása: 18. Munkáltató neve, címe: Katonai adatok 19. Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége): Büntetı- és szabálysértési eljárások adatai 20. Indult-e Ön ellen a nyilatkozat keltétıl visszaszámított 15 éven belül olyan büntetıeljárás, amely büntetéssel fejezıdött be ("igen" válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés idıpontjának feltüntetésével): Indult-e Ön ellen a nyilatkozat keltétıl visszaszámított 5 éven belül olyan szabálysértési eljárás, amely büntetéssel fejezıdött be ("igen" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével): 21. Jelenleg van-e függıben lévı büntetı- vagy szabálysértési ügye ("igen" válasz esetén részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság): Speciális adatok

22

22.

23.

Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése elıtt biztonsági kérdıívet, vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie ("igen" válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, idıpontját): Ismert-e Ön elıtt olyan körülmény (kockázati tényezı), melynek jelzését a biztonsági ellenırzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. káros szenvedélyek, személyének kompromittálására, zsarolására alapot adó információk stb.):

"A" típusú

BIZTONSÁGI NYILATKOZAT Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott biztonsági ellenırzés keretében személyemet érintıen adatokat győjtsenek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a szükséges adatok más módon nem szerezhetık be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - a törvény szerinti külsı engedélyköteles eszközök kivételével - személyemet érintıen titkos információgyőjtést folytathatnak. Tudomásul veszem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a ki nem töltött kérdések tekintetében is elvégzik a szükséges biztonsági ellenırzéseket.

A kérdıívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bőncselekmény elkövetésével vádolni.

Budapest, 19 aláírás, cím

Házastárs, élettárs, közös háztartásban élı felnıtt korú hozzátartozó nyilatkozata Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenırzése személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetık be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - az igazságügyminiszter által engedélyezett eszközök kivételével - titkos információgyőjtést is folytathatnak.

Budapest, 19 aláírás, cím Szigorúan titkos! Különösen fontos! (kitöltés után)

BIZTONSÁGI KÉRDİÍV

23

fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt, illetve ilyen munkakört betöltık biztonsági ellenırzéséhez "B" típusú ellenırzés Általános személyi adatok 1. Családi és utóneve: 2. Elızı nevei (leánykori neve): 3. Születési helye, év, hó, nap: 4. Anyja neve: 5. Személyi igazolvány száma: Állampolgársági adatok 6. Jelenlegi állampolgársága: 7. Korábbi állampolgársága (ország, idıpont megjelölése, okmány száma): 8. Külföldi, illetve kettıs állampolgárság esetén: itt-tartózkodásának kezdete: jogcíme, státusa: tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése: útlevelének száma: letelepedési vagy bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése: honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése: Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok 9. 10.

Családi állapota: nıs, nıtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élı, özvegy Jelenlegi házastársának, élettársának családi és utóneve: elızı neve (leánykori neve): születési helye, év, hó, nap: anyja neve: állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok): foglalkozása, munkaköre: munkahelye neve, címe:

11.

Gyermekeinek személyi adatai: családi és utóneve: elızı neve (leánykori neve): születési helye, év, hó, nap: anyja neve: állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok):

24

foglalkozása, munkaköre: munkahelye neve, címe: 12.

Az elızıekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élı 18 év feletti személyek adatai: családi és utóneve: elızı neve (leánykori neve): születési helye, év, hó, nap: anyja neve: állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok): foglalkozása, munkaköre: munkahelye neve, címe:

13.

Külföldön élı hozzátartozói: családi és utóneve: születési helye, év, hó, nap: lakcíme: foglalkozása, munkahelye: állampolgársága: rokoni foka:

Lakcímének, tartózkodási helyének adatai 14. Jelenlegi állandó lakcíme (helység, kerület, utca, házszám, lépcsıház, emelet, ajtó):

15.

16.

17.

18.

Ideiglenes lakcíme:

Tartózkodási helye (amennyiben nem azonos állandó, illetve ideiglenes lakcímével):

Elızı állandó és ideiglenes lakcímei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott (5 évre visszamenıleg):

Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és külföldi tartózkodásának okát (15 évre visszamenıleg):

25

Iskolai végzettségére vonatkozó adatai 19. Legmagasabb iskolai végzettsége - külföldön folytatott tanulmányok esetében is -, oktatási intézmény neve, címe, a képzés idıtartama, befejezésének idıpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okirat száma, kelte:

Foglalkozásával kapcsolatos adatok 20. Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe:

21.

Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - idıpont megjelölésével (5 évre visszamenıleg ) munkáltatóinak megnevezése, címe:

Katonai adatok 22. Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége):

Jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggı adatok 23. Fıfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme:

24.

25.

26.

27.

Fıfoglalkozásán kívüli bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai:

Adóhatósággal, társadalombiztosítással, kötelezettségei 5 évre visszamenıleg:

pénzintézetekkel

szemben

fennálló

tartozásai,

pénzügyi

Az elmúlt 5 év során folyt-e Önnel vagy vállalkozásával szemben végrehajtási eljárás, ha igen, akkor miért:

Rendelkezik-e érdekeltséggel hazai vagy külföldi gazdálkodó szervezetben:

a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe: tevékenységi köre: érdekeltség jellege (tulajdonos, résztulajdonos, vezetı testület tagja, tanácsadó stb.): Büntetı- és szabálysértési eljárások adatai 28. Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétıl számított 15 éven belül olyan büntetıeljárás, amely büntetéssel fejezıdött be ("igen" válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés idıpontjának feltüntetésével):

Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétıl számított 5 éven belül olyan szabálysértési eljárás, amely büntetéssel fejezıdött be ("igen" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével -

26

részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével):

29.

Jelenleg van-e függıben lévı büntetı- vagy szabálysértési ügye ("igen" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):

Speciális adatok 30. Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése elıtt biztonsági kérdıívet, vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie ("igen" válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, idıpontját):

31.

32.

Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerzıszolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen kérjük fejtse ki részletesen:

Milyen nagyságrendben tart fenn külföldi állampolgárokkal magánjellegő kapcsolatot? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolatait, maximum 10 fıt: családi és utóneve: születési helye, év, hó, nap: lakcíme: foglalkozása, munkahelye: állampolgársága: kapcsolat jellege, rövid jellemzése:

33. 34. 35.

36.

Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint jelenleg külföldi kormány vezetı beosztású munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.) Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint külföldi hírszerzı szolgálat vagy annak fedıszerve munkatársa, vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.) Ismert-e Ön elıtt olyan körülmény (kockázati tényezı), melynek jelzését a biztonsági ellenırzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. káros szenvedélyek, személyének kompromittálására, zsarolására alapot adó információk stb.): Van-e kapcsolata a demokratikus jogállam alkotmányos alapelveit tagadó, vagy ilyen jellegő tevékenységet kifejtı szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb.? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)

"B" típusú

BIZTONSÁGI NYILATKOZAT

Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

27

Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott biztonsági ellenırzés keretében személyemet érintıen adatokat győjtsenek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a szükséges adatok más módon nem szerezhetık be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - a törvény szerinti külsı engedélyköteles eszközök kivételével - személyemet érintıen titkos információgyőjtést folytathatnak. Tudomásul veszem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a ki nem töltött kérdések tekintetében is elvégzik a szükséges biztonsági ellenırzéseket.

A kérdıívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bőncselekmény elkövetésével vádolni.

Budapest, 19 aláírás, cím

Házastárs, élettárs, közös háztartásban élı felnıtt korú hozzátartozó nyilatkozata

Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenırzése személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetık be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - az igazságügyminiszter által engedélyezett eszközök kivételével - titkos információgyőjtést is folytathatnak.

Budapest, 19 aláírás, cím

Szigorúan titkos!

Különösen fontos! (kitöltés után)

BIZTONSÁGI KÉRDİÍV fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt, illetve ilyen munkakört betöltık biztonsági ellenırzéséhez

"C" típusú ellenırzés Általános személyi adatok 1. Családi és utóneve: 2. Elızı nevei (leánykori neve): 3. Születési helye, év, hó, nap: 4. Anyja neve: 5. Személyi igazolvány száma: Állampolgársági adatok

28

6. 7.

Jelenlegi állampolgársága: Korábbi állampolgársága (ország, idıpont megjelölése, okmány száma):

8.

Külföldi, illetve kettıs állampolgárság esetén: itt-tartózkodásának kezdete: jogcíme, státusa: tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése: útlevelének száma: letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése: honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése: Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok

9.

Családi állapota: nıs, nıtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élı, özvegy 10. Jelenlegi házastársának, élettársának családi és utóneve: elızı neve (leánykori neve): születési helye, év, hó, nap: anyja neve: állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok): foglalkozása, munkaköre: munkahelye neve, címe: 11. Gyermekeinek személyi adatai: családi és utóneve: elızı neve (leánykori neve): születési helye, év, hó, nap: anyja neve: állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok): foglalkozása, munkaköre: munkahelye neve, címe: 12. Az elızıekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élı 18 év feletti személyek adatai: családi és utóneve: elızı neve (leánykori neve): születési helye, év, hó, nap: anyja neve: állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok): foglalkozása, munkaköre: munkahelye neve, címe: 13. Önnek és házastársának/élettársának külföldön élı hozzátartozói: családi és utóneve: születési helye, év, hó, nap: lakcíme: foglalkozása, munkahelye: állampolgársága: rokoni foka: Lakcímének, tartózkodási helyének adatai 14. Jelenlegi állandó lakcíme (helység, kerület, utca, házszám, lépcsıház, emelet, ajtó): 15. Ideiglenes lakcíme: 16. Tartózkodási helye (amennyiben nem azonos állandó, illetve ideiglenes lakcímével): 17. Elızı állandó és ideiglenes lakcímei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott (15 évre visszamenıleg): 18. Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és külföldi tartózkodásának okát (15 évre visszamenıleg): Iskolai végzettségére vonatkozó adatai

29

19.

20. 21. 22. 23.

Középiskolai tanulmányaitól kezdve sorolja fel azokat az oktatási intézményeket, melynek tanulója, hallgatója volt (oktatási intézmény neve, címe, a képzés idıtartama, befejezésének idıpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte): Külföldön folytatott tanulmányok esetében az oktatási intézmény neve, címe, a képzés idıtartama, befejezésének idıpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte: Tudományos fokozata (hol szerezte, mikor, milyen témakörben): Szakmai, tudományos publikációi (cím, megjelenési hely, idı, témakör): Idegennyelv ismerete, szintje: Foglalkozásával kapcsolatos adatok

24. 25.

Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe: Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - idıpont megjelölésével (15 évre visszamenıleg ) munkáltatóinak megnevezése, címe: Amennyiben munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésére szőnt meg, annak körülményeit, okát részletesen ismertesse:

Katonai adatok 26. Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége): Jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggı adatok Önnek, házas- és élettársának: 27. Fıfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme: 28. Fıfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai: 29. Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, kötelezettségei 15 évre visszamenıleg: 30. Rendelkeznek-e érdekeltséggel hazai cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetben: a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe, tevékenységi köre:

pénzügyi

érdekeltség jellege (tulajdonos, résztulajdonos, vezetı testület tagja, tanácsadó stb.): 31.

32.

Van-e hivatalos kapcsolatuk külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezettel, az együttmőködés/kapcsolat jellege: a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe: tevékenységi köre: cégbejegyzés helye: Az elmúlt 15 év során folyt-e személyük vagy vállalkozásaikkal szemben végrehajtási eljárás ("igen" válasz esetén részletezze, mikor, miért, elrendelı bíróság, hatóság megnevezése):

Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élı hozzátartozójának: 32/A. Tulajdonában álló ingatlanok címe és helyrajzi száma: alapterülete: tulajdoni hányad: a szerzés ideje és jogcíme: 32/B. Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok gépjármővek (típus, rendszám): védett mőalkotás, védett győjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám): egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme): 32/C. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának megnevezése:

30

sorozatszáma: összege: 32/D. A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetétszerzıdés alapján fennálló követelése a hitelintézet neve: számlaszáma vagy a betétkönyv száma: összege: 32/E. Külföldrıl származó jövedelme jövedelem forrása: jövedelem nagysága: jövedelem jogcíme: jövedelemszerzés ideje: Büntetı- és szabálysértési eljárások adatai 33. Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétıl számított 15 éven belül olyan büntetıeljárás, amely büntetéssel fejezıdött be ("igen" válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés idıpontjának feltüntetésével): Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétıl számított 5 éven belül olyan szabálysértési vagy fegyelmi eljárás, amely büntetéssel fejezıdött be ("igen" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével): 34. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függıben lévı büntetı-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye ("igen" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság): Speciális adatok 35. Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése elıtt biztonsági kérdıívet vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie ("igen" válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, idıpontját): 36. Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerzı szolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen kérjük fejtse ki részletesen:

Önnek, házas- és élettársának: 37. Milyen nagyságrendő magán jellegő kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolataikat, maximum 15 fıt: családi és utóneve: születési helye, év, hó, nap: lakcíme: foglalkozása, munkahelye: állampolgársága: kapcsolat jellege, rövid jellemzése: 38. Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint jelenleg külföldi kormány vezetı beosztású munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)

39. 40.

41. 42.

Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint külföldi hírszerzı szolgálat vagy annak fedıszerve munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.) Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben: szenvedett-e alkoholfüggıségben: volt-e alkoholelvonó kúrán: Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, elıállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát: Van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is):

31

43. 44. 45.

Áll, illetıleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alkotmányos alapelveit tagadó vagy ilyen jellegő tevékenységet kifejtı szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb. (ha igen, akkor fejtse ki részletesen): A fentieken kívül ismert-e Ön elıtt olyan körülmény (kockázati tényezı), melynek jelzését a biztonsági ellenırzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk): Megnevezhet referenciaszemélyeket (max. 3 fı), akik Önrıl tárgyilagos véleményt tudnak adni, és akikkel sem rokoni, sem függıségi viszonyban nem áll: név, cím, telefon: mióta ismerik egymást: "C" típusú

BIZTONSÁGI NYILATKOZAT Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott biztonsági ellenırzés keretében személyemet érintıen adatokat győjtsenek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a szükséges adatok más módon nem szerezhetık be, a nemzetbiztonsági szolgálatok személyemet érintıen titkos információgyőjtést is folytathatnak. Tudomásul veszem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a ki nem töltött kérdések tekintetében is elvégzik a szükséges biztonsági ellenırzéseket.

A kérdıívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bőncselekmény elkövetésével vádolni.

Budapest, 19

aláírás, cím

Házastárs, élettárs, közös háztartásban élı felnıtt korú hozzátartozó nyilatkozata Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenırzése személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetık be, a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyőjtést is folytathatnak. Budapest, 19

aláírás, cím