1970. I. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖNKIADVÁNYA

MIKOLÓGIÁI

KÖZLEMÉNYEK 1970. I.

AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖNKIADVÁNYA

MIKOLOGISCHE

MITTEILUNGEN

LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKO LOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION

1

TARTALOM Oldal:

DR.IGMANDY ZOLTÁN:

M a g y a r o r s z á g taplógombái (I. r é s z )

3

DR. NESPIAK, ANRZEJ :

A gombacönológia é r d e k e s jellegzetességei

9

SZILI ISTVÁN:

Szaporodás, sexualitás, örökló'dés a gombáknál, különös tekintettel a t e r m e s z t e t t l a s k a g o m bára és csiperkére

V

A japán siitake gomba t e r m e s z t é s e PASSECKER, F . cikkének r é s z l e t e s i s m e r t e t é s e _ _

_

26

Hozzászólások DR. KUBICKA (CSSR) előadásához DR. LÁZÁR IMRE; A thioktsavval kiegészitett t e r á p i a 4-éves m é r l e g e a falloid tipusu g o m b a m é r g e z é s e k ben ___

31

DR. ZULIK RÓBERT: A gyilkosgalóca m é r g e z é s e k thioktsavas k e z e lésének tapasztalatai Tatabányán _ Irodalomismertetés:

_

17

_

43 46

INHALT Seite: DR. Z.IGMÁNDY: Die Polyporales Ungarns ( I . T e i l )

__

DR. A.NESPIAK:

I n t e r e s s a n t e Probleme d e r Pilzsoziologie

I.SZILI:

Fortpflanzung, Sexualität, Vererbung bei den Pilzen, mit b e s o n d e r e r Hinsicht auf Pleurotus o s t r e a t u s und Agaricus bisporus

Die Zucht des japanischen Shiitake-Pilzes Besprechung des A r t i k e l s von F . PASSECKER _

3 9

_

_

17 26

2

Seite: D i s k u s s i o n s b e i t r ä g e zum Vortrag von DR. KUBICKA (^SSR) Abgehalten in Budapest, 1969. DR.I. LAZAR : Erfahrungen über die mit Thioktsäure e r g ä n z t e T h e r a p i e , bei A. phalloides Vergiftungen D R . R . ZULIK: Erfahrungen in Tatabánya über die Behandlung mit Thioktsäure bei A. phalloides Vergiftungen

_

__

31

_

L i t e r a r i s c h e Rundschau

43 46

CONTENT Page: Z.IGMÁNDY:

T h e Polyporaceae of Hungary (I. p a r t )

A NESPIAK:

I n t e r e s t i n g f e a t u r e s of the coenology of the m u s h r o o m s

_

9

Reproduction, sexuality, inheritance of the m u s h r o o m s , with special r e g a r d to the cultivated Pleurotus o s t r e a t u s and the Agaricus b i s p o r u s

_

17

I. SZILI:

_

_

3

C u l t u r e of the J a p a n e s e Shiitake m u s h r o o m s : detailed review of Prof.PASSECKER's a r t i c l e _ v C o m m e n t s on DR, KUBICKA'S l e c t u r e , held in Budapest I. LAZAR: F o u r y e a r s r e s u l t s in the therapy, completed with thioctacid m u s h r o o m poisonings of the _ Phalloid type R. ZULIK: T h e Tatabánya (Hungary) e x p e r i e n c e s in t r e a t i n g the Phalloid poisonings with thioctacid _

43

L i t e r a r y rewiew

46

26

31

3

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 1. szám M a g y a r o r s z á g taplógombái ( I . r é s z ) DR.IGMÄNDY ZOLTÁN, Sopron Dolgozatomban. a taplógombák (Polyporaceae c s a l á d ) valódi tapló ( F o m e s g e n u s z ) fajainak határozókulcsát, ezek hazai e l t e r j e d é s é t é s gazdasági jelentőségét adom közre. ( Fomes ( F R . ) GILLET) Valódi taplók A t e r m ő t e s t rendszerint oldalasan ülő, többnyire többé-kevésbé félkörös, olykor elterülő, az aljzatra r á f e k v ő (annosus). A t e r m ő t e s t állományától jól elkülönülő különböző vastagsága kéreg boritja. A has f e h é r e s , halvány krémszinü, r ó z s a s z í nes, r o z s d a s á r g a vagy r o z s d a b a r n a ; állománya taplós, p a r a f a s z e r ü vagy csaknem f á s . A csöves r é s z a hústól elég jól elkülönül, szinben azonban többé-kevésbé v e le megegyező; a csövek rétegezettek, a csőnyilások aprók, szabályosak, kőr a l a kúak. A t e r m ő r é t e g b e n (himénium) cisztidák és tüskék nincsenek. A ^póra gömbölydedtől h e n g e r e s i g változó alakú, áttetsző ( h i a l i n ) ; a s p ó r a p o r fehér. Évelő fajok. Hazánkból a valódi taplóknak öt f a j a i s m e r t . A fajok határozókulcsa la

A t e r m ő t e s t husa r o z s d a s á r g a , rozsdabarna, puha, t a p l ó s z e r ü ; a kéreg vastag, fehéres - mogyorószinü- szürke - f e k e t é s , a KOH vizes oldatát v é r p i r o s r a s z i n e z i ; a spóra hosszúkás-elliptikus, 14-18 x 5-7 m i k r . : 1. Fomes fomentarius

A s z e r z ő elkészítette M a g y a r o r s z á g taplógombáinak határozókulcsait, pontos diagnózisait és hazai előfordulási viszonyait t a r t a l m a z ó monográfiáját, amely német é s latin nyelven a Magyar Tudományos Akadémia Acta Phytopathologica Acad.Sci. Hung, c. kiadványában jelent meg. (1968. 3. p. 221.). Ennek magyar nyelvű szövegét kezdjük itt most meg folytatásokban közölni. (A S z e r k . )

4

lb

A termőtest h u s a más s z i n ü ; a kéreg a KOH oldatot n e m , vagy b a r n á r a színezi

2a

A termőtest h u s a r ó z s a s z í n ű ; a kéreg vékony, feketés; a spóra 5, 5-6, 5 x 2, 0 - 2, 5 mikr. Fenyőn; 2. F o m e s r o s e u s

2b

A termőtest h a s a fehér - f e h é r e s - halvány krémszínű

3a

2

3

A termőtest k é r g e aceton, benzol, k l o r o f o r m h a t á s á r a elfolyósodik, • és tartósan l a k k s z e r ü , fénylő mázt kap; a kéreg n a r a n c s s z í n ű - p i r o s -feketés, a t e r m ő t e s t szélén mindig világosabb, és h a t á r o z o t t s z e gélyt képez; a spóra elliptikus, 5, 8 x 2, 5-4 m i k r . : 3. F o m e s marginatus

3b

A bélyegek m á s o k

4a

A termőtest a l a k j a rendkívül változó; konzolszerü, e l t e r ü l ő - v i s s z a hajló, vagy az a l j z a t r a v a r s z e r ü e n ráfekvő (ez utóbbi esetben is a széleken a k é r e g jól f e l i s m e r h e t ő ) ; vékony; a kéreg g e s z t e n y e b a r na, f e k e t é s ; a spóra kerekded-elliptikus, 4 - 6 x 3, 5-4 m i k r . Fenyőkön: 4. F o m e s annosus

4b

A termőtest konzolszerü, nagy (15-50 c m ) , vastag; a k é r e g k r é m s z i nü - s z ü r k é s b a r n a ; a spóra tojásdad, 7 - 9 x 5-6, 6 m i k r . Lombosfákon, főleg akácon: 5. F o m e s fraxineus

1 . / F o m e s f o m e n t a r i u s ( L . ) KICKX. - Bükkfatapló vagy tüzitapló Ez a f a j az alföldi sikságtól hazánk legmagasabb pontjaiig, mindenütt előfordul. Megtalálható s z i n t e minden lombosfán (juharok, vadgesztenye, bálványfa, n y i r e k , gyertyán, bükk, kőris, diók, nyárak, m a d á r c s e r e s z n y e , tölgyek és c s e r , hársak, szilek, stb.) Leggyakrabban, amint e r r e m á r SCHULZER (1857) is r á m u t a t o t t , a bükkön, ezután a n y i r e n , de néha j á r ványszerüen lép fel pusztuló szileken, idős vöröstölgyesben, tultartott n e m e snyá r a s ban, stb. Az idős bükkállományokban olykor a törzsek nagy százalékán előfordul, és egy-egy pusztuló vagy elpusztult törzsön t u c a t s z á m r a találhatók t e r m ő t e s t e i . Tipikus sebparazita gomba, amely az élő vagy élettelen környezet által okozott kisebb-nagyobb sebzéseken k e r e s z -

5

tül támadja meg a t ö r z s e k e t . Korhasztása főleg a lágy lombosfákban és a bükkben, gyorsan halad előre, és a megtámadott fák gyakran a szél és a v i h a r t ö r é s áldozatául esnek. Az elpusztult, kidőlt törzseken, valamint a tüskökön azután még sokáig tenyészik a gomba. A faanyag f e h é r k o r h a dását okozza, ezenkivül álgesztesit i s . Súlyos erdőgazdasági k á r t okozó faj. A gomba húsából készitett taplónak, amelyet a korábbi évszázadokban elsősorban t ű z g y ú j t á s r a használtak, igen nagy jelentősége volt. Egyes vidékeken számottevő taplókészitő háziipar alakult ki. A korábbi mikro lógiai munkák (SCHULZER 1869, ISTVANFFI 1899, HOLLOS 1933, stb.) r é s z l e t e s e n i s m e r t e t t é k a taplőkészitést, valamint ennek a terméknek sokoldalú felhasználását. 2 . / F o m e s r o s e u s (A. et S . ) COOKE - Rózsás tapló Az eddigi megfigyelések és h e r b á r i u m i adatok alapján csak az o r s z á g nyugati h a t á r s z é l é n , e l s ő s o r b a n a telepitett lucosokban, szórványosan előforduló f a j . L u c t u s k ó n é l ; szaprofiton, vöröskorhadást okoz. Ritka előfordulása miatt gazdasági jelentősége nincs. 3 . / F o m e s marginatus (FR.Ji GILLET - Szegett tapló Az alföldi sikságtól hazánk legmagasabb pontjaiig előforduló f a j . A hegységi fenyvesekben, bükkösökben nem ritka, másutt előfordulása s z ó r ványos. Gazdanövényei a fenyőfák ( l u e - , jegenyefenyő, erdei - é s feketefenyő, stb.) é s lombosfák (bükk, nyir, hársak, é g e r , gyertyán, nyárak, m a d á r c s e r e s z n y e , gyümölcsfák, s t b . ) . Tuskőn, elpusztult kidőlt törzseken, főleg lucon é s bükkön t e r e m . Ritkán mint s e b p a r a z i t a található a gyümölcsfákon, nyárféléken, e s e t l e g más lombosfákon i s . Vöröskorhadást okoz. Az elsősorban szaprofiton jellegű gomba kártétele n e m számottevő. Az e l pusztult, döntött faanyagot csak akkor támadja, ha az hosszabb ideig az erdőben m a r a d . A v i s s z a m a r a d ó faanyagnak (főleg a fenyőfélék tuskóinak) e r ő t e l j e s elbontásával az erdő szervesanyag körforgalmát elősegiti.

6

4. / F o m e s annosus ( F R . ) COOKE - Fenyőrontó tapló Ezt a gombát gyakran T r a m e t e s radiciperda HARTIG néven emiitik a kor á b b i irodalmi adatok. A sikságtól a hegyvidékig, hazánkban mindenütt előfordul, ahol a f e nyők őshonosán vagy telepitetten megtalálhatók. Főleg a telepitett fenyveseinkben, e g y e s vidékeken gyakorinak mondható f a j . Megtalálható a hazánkban előforduló összes faalaku fenyőn, ritkán lombosfákon (nyir, h á r s ) , c s e r j é n (ribizli, s t b . ) i s . A hazai fenyvesek - - elsősorban lucosok - - l e g v e s z é l y e s e b b gombakárositója, hasonlóképpen, mint a k ö r nyező országokban. Gesztbontó, sebparazita f a j , amely a gyökér é s a gyökfő sérülésein keresztül f e r t ő z i a t ö r z s e k e t . Korhasztása a lue - és jegenyefenyőben a gyökerektől, gyökfőből kiindulóan hatol fel a t ö r z s b e . Ezzel - - főleg idősebb állományokban - - számottevő műszaki kárt, f a tömegveszteséget okoz. Ennél azonban sokkal nagyobb az a kár, amit a gyökerek elkorhasztásával idéz elő. A támadott gyökérzetü t ö r z s e k gyakr a n válnak a széldöntés áldozatává, és e z é r t a gomba e r ő s támadása e s e t é n az állomány kiritkul, kisebb-nagyobb foltok keletkeznek benne. Támadását elég biztosan fel lehet i s m e r n i a kárositott t ö r z s e k gyökfőjének h a r a n g s z e r ü megvastagodásáról, az itt jelentkező e r ő s gyantafol y á s r ó l , valamint a harkályok által vájt lyukakról (harkálykutak), é s a t ö r z s tövénél épülő hangyabolyról. A gomba támadását a kezdeti s z a kaszban a faanyag lilás árnyalatú, foltos elszineződése j e l z i . F e h é r k o r hadást okoz. A legsúlyosabbak a károk ott, ahol a lue - - de a többi f e nyőfélék gyökerei i s - - a kedvezőtlen termőhelyi adottságok (sekély, s z á raz,vagy túlságosan nedves t a l a j ) miatt elpusztulnak, é s f e r t ő z é s i k a put nyitnak a gombának. - A F o m e s annosus t e r m ő t e s t e i r e n d s z e r i n t a t ö r z s elpusztulása után, a kikorhasztott üregekben, a gyökereken j e lennek meg. A széldöntött t ö r z s e k talajjal együtt kifordult gyökérzetét, un. gyökértányérját, olykor t e l j e s e n elboritják a gomba lepényszerü termőtestei.

7

5 . / F o m e s fraxineus ( F R . ) COOKE - Kőristapló Ezt a gombát gyakran F o m e s cytisinus (BERK.) GILLET néven emliti a szakirodalom. A kőristapló hazánk s i k - és dombvidékein, erdőkben, fasorokban, s t b . . a mindenütt nagymértékben telepitett akácon, gyakran előfordul. Olykor más lombosfákon (vadgesztenye, szürkenyár, s t b . ) i s . Az akácosokban gyakran előforduló tőkorhadásnak ez a f a j az okozója. T e r m ő t e s t e i azonban ritkán fejlődnek ki a támadott törzseken, ezeket főleg tuskókon és idős törzsek gyökfőjén találjuk meg. A gomba a gyökfőn és a vastagabb gyökereken k e l e t kezett sebzéseken keresztül f e r t ő z . Az ilyen sebzések nagyon gyakoriak a s a r j a z t a t á s s a l kezelt akácosokban. A gyökfőből kiinduló korhadás az idős vagy tultartott akácosokban számottevő faanyagveszteséget okoz. Fiatal és középkorú állományokban a korhadás nem hatol föl magasan a törzsbe, é s r e n d s z e r i n t csak a bél körüli, 2-5 cm á t m é r ő j ű r é s z r e korlátozódik. F e h é r korhadást okozó, erdőgazdasági szempontból számottevő károkat okozó f a j .

Irodalom: HOLLÓS L. (1933): Szekszárd vidékének gombái. Math. T e r m t u d . Közi. 32. IGMANDY Z. (1965): Magyarország taplógombái (Polypori Hungáriáé), I. - Az E r d é s z e t i é s Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1-2. p. 202-222. IGMÁNDY Z. (1968): Die Poriinge Ungarns und i h r e phytopathologische Bedeatung (Polypori Hungáriáé), II. - Acta Phytopathologien Acad.Sei, Hung., 3. p. 221-239. IGMANDY Z. (1968): Die Porlinge Ungarns und i h r e phytopathologische Bedeutung (Polypori Hungáriáé). III. - Acta Phytopathologica Acad.Sei. Hung., 3. p. 349-359. ISTVANFFI GY. (1899) : A magyar ehető és mérgesgombák könyve. Budapest. SCHULZER I. (1857): Systematische Aufzählung d e r Schwämme Ungarns. Slavoniens und des Banates, welche d i e s e Länder mit anderen gemein haben. - Verh. ZB. G e s . , 7. SCHULZER I. (1869): Schwämme und Pilze aus Ungarn und Slavonien ( k é z i r a t ) .

8

Die Polyporales Ungarns (I, T e i l ) Sopron

DRTZÜLTÁN IGMÁNDYT

D e r Autor v e r f a s s t e einen Bestimmungschlüssel s a m t d e r genauen Diagnose d e r in Ungarn Vorkommenden Polyporales, sowie eine ausführliche, i h r e heimischen V o r k o m m e n s v e r h ä l t n i s s e beschreibende Monographie. Diese e r s c h i e n in deutscher und lateinischer Sprache, in d e r Ausgabe d e r Ungarischen Wissenschaftlichen Akademie. (Acta Phytopathologica Acad. Sei. Hung., 1968. 3. p. 221.) Diesen Text beginnen wir jetzt in m e h r e r e n Fortsetzungen, in ungarischer S p r a c h e zu v e r öffentlichen. In d i e s e m e r s t e n Teil macht uns d e r V e r f a s s e r mit den Arten des Genus Fomes bekannt.

Néhány ritka gombalelet Jugoszláviából A közelmúltban több kisebb közlemény látott napvilágot egyes külföldi folyóiratok ban, amelyekben MILICA TORTIŐ mikológusnő i s m e r t e t t e egyes ritka gombák megtalálását Jugoszláviában, illetve közelebbről Z á g r á b környékén. Ezek közül, mint érdekesebbet, kiemelhetjük,högyTG'RTIÖ Z á g r á b mellett, gyertyánfa d a r a bon, a T r e m e l l a f o l i a c e á h o z hasonló gombát talált, amely azonban tömlősgomba volt. Megállapitotta, hogy ez az A s c o t r e m e l l a fagineá-val azonos, amelyet e d dig bükkfán, csak néhány északibb országban, valamint Bulgáriában észleltek. TORTIŐ a gombát töl gyes-gyertyánosban találta, melyben azonban bükk is akadt. A gomba t e r m ő t a r t ó j a a l e i r á s szerint 3 - 9 mikron vastag hifafonalakból áll, amelyek között kocsonyás anyag foglal helyet, felettük 15-30 mikronos hifákból álló réteg van, az aszkuszok 70-90 x 4-7 mikronosak, é s közöttük 3 mikron széles p a r a f i z i s e k helyezkednek el. A spórákban 1-2 olajcseppecske l á t ható, különben o r s ó alakúak, 7-11 x 4-4, 5 mikronosak, kettős sejtfaluk miatt ráncosaknak tűnnek, hosszanti csikozottsággal. Ezenkivül TORTIÖ Jugoszlávia gombavegetációjának folyamatos f e l t á r á s a során több ritka, és eddig csak más országokban megtalált gomba előfordulását á l lapította meg, így a Polyporaceae családba tartozó Piptoporus q u e r c i n u s - t , a Pycnoporellus f i b r i l l o s u s - t , a SINGER által külön családba sorolt l i k a c s o s gombát, a Bondarzewia montaná-t, továbbá az Ischnoderma c o r r u g i s - t T A szlovéniai Julián alpokban az ujabb gombaelőfordulások közül említhető az Oxyporus ravidus, a Gomphidius g r a c i l i s , a Rhodophyllus catalaunicus és a Rhodophyllus m ^ n u s T DR. LASZLC^ I.

9

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 1. szám

A gombacönológia é r d e k e s jellegzetességei NESPIAK, ANDR.2ÉJ, Wroclaw (Lengyelország) A növénycönológiában több mint 30 éve jelennek meg olyan tudományos müvek., amelyek a magasabbrendü gombáknak, azaz a kalaposgombáknak, a különböző erdőtipusokban való részvételével foglalkoznak. Ezen dolgozatok főleg azt emelik ki, hogy bizonyos erdőtársulásokban csak bizonyos gombák nőnek, a m e lyek tehát azoknak fontos jellemzői. A gombák mint növények a talajtól i s függnek, igy annak v á l t o z á s a i r a is é r z é kenyek, e z é r t sok kutató ugy véli, hogy bizonyos társulásokban k a r a k t e r f a j o k ként i s felhasználhatók. Majdnem minden s z e r z ő , aki a g o m b a t á r s u l á s i kutat á s s a l foglalkozott, igyekezett ilyen k a r a k t e r f a j o k jegyzékét összeállitani. Ámde ha a különböző vidékeken levő ugyanazon a s s z o c i á c i ó s tipusoknak a kutatási eredményeit összehasonlitjuk, azt találjuk, hogy a közös g o m b a - k a r a k t e r f a j o k s z á m a kevés, vagy alig beszélhetünk ilyen fajokról. E z é r t a gombafajokat c s a k mint helyi k a r a k t e r f a j o k a t vehetjük figyelembe. Ezen ténynek az alapja a gombák és növények közötti kapcsolat kombinációinak sokfélesége, amit talán a talaj különbségek-sokfélesége is befolyásol. Hiszen minden homogén t á r s u l á s bármelyik erdőtipusban mindig igen vegyes lelőhelymozaikját m u tatja a különféle gombák előfordulásának. Ha a mikológus figyelmesen tanulmányozza a növénycönológus által meghatározott a s s z o c i á c i ó t , a r r a az e r e d m é n y r e kell jutnia, hogy a gombatermőtestek azon belül legnagyobbrészt - - m á s kriptogám növényekhez hasonlóan - - kisebb különálló csoportokat képeznek. Ezeket a kisebb egységeket szinuziumoknak nevezik. A szinuziumok megkülönböztetése é s m e g i s m e r é s e különös figyelmet érdemel a jövő g o m b a t á r s u l á s i kutatásaiban, e z é r t szenteljünk most ennek néhány szót. A szinuziumok megkülönböztetésére jó példa két karakterében é s helyzetében egymástól igen különböző e r d ő t á r s u l á s , az egyik egy Carici fagetum a Weser hegységben (Német Szöv. Közt.) a m á s i k egy Piceetum hercynicum az Óriás hegységben (Sziléziában), amely tipikus hegyifenyves. A példaként kiválasztott C a r i c i fagetum t á r s u l á s a i a W e s e r hegység meleg, m e r e d e k lejtőin, e r ő sen m e s z e s altalajon terülnek el. A legtöbb magasabbrendü növény, és a g o m bák is, itt mészkedvelő fajok (pl. Tricholoma pardinum, Phlegmacium

10

c o e r u l e s c e n s , Albatrelliis e r i s t a t u s , R a m a r i a f o r m o s a , R a m a r i a flava, stb.) Azokon a helyeken azonban, ahol a fákról lecsurgó viz a talajba szivárog, keskeny, nyelvszerü csikókat figyelhetünk meg, amelyeken savanyu talajt kedvelő növényeket, főleg mohákat (Mnium hornum, Dicranella heteromalla, stb.) találunk. Ezeken a helyeken acidofil gombákat találtak (pl. Lepista seminuda, L a c t a r i u s blennius, Russula emetica, Oudemansiella plathyphylla), amelyek a savanyu bükkösökre jellemzők. Ezek azonban csak ott hoztak t e r m ő t e s t e t , ahol a lecsurgó viz a talajból a m e s z e t kimosta. Mellette az alkalikus talajon ezeket a fajokat soha n e m találták. A gombáknak ez a m o z a i k s z e r ű beosztása az egész C a r i c i fagetum területen annyira szembeötlő, hogy lehetetlen ezeket a kis szigeteket önálló a s s z o c i á cióknak tekinteni. Másként áll a helyzet, ha ennek az egész asszociációnak a kisebb, homogén t á r s u l á s a i t nézzük, vagy egy olyan bükktársulást, ahol m e s t e r s é g e s árok fut végig. Az utóbbiban például mindig vastag lombréteg halmozódik fel, amelyen csak bizonyos - - a környezettől e l t é r ő - - gombafajokat találunk, de rajtuk kivül ott más növény viszont szinte nem is található. A Weser hegység bükköseiben ezt s o k s z o r észlelhetjük, e z é r t látszik helytállónak az a javaslat, hogy ezeket a gombatársulásokat önálló asszociációknak - - p l . Clitocybetűm - - tekintsük. (JAHN, NESPIAK, TÜXEN, 1967.) Második példaként a főként mohákból é s gombákból álló szinuziumokat, az Ó r i á s hegység Piceetum hercynicum társulásaiban figyelhetjük meg. Ez t i pikusan hegyi erdő, amelyben sürü, s z á r a z fenyőtüréteg van, é s amelyben az egyenként fekvő szikladarabokat moha t a k a r j a . Ezeken találhatunk julius közepétől, augusztus végéig Galerina miophilaGalerina s a l e r i i , Galerina hypnorum, stb. t e r m ő t e s t e k e t . Ezek a szinuziumok m á r t e l j e s e n kifejlettek, mielőtt a humuszos t a l a j r é t e g b e n növő m i k o r r i z a gombák ott megjelennének, Ezek tehát nemcsak területileg, de időben is elhatárolhatók, különálló kis t á r s u l á s o k . Ott ahol a Piceetum hercynicum t á r s u l á s erősen átnedvesedik, a lejtőn lecsurgó viz kedvező tenyészfeltételeket biztosit a Sphagnum fajoknak. Ezeken a helyeken képződnek az e l s ő stádiumu magasföldi lápok, amit az ott megjelenő mohakedvelő gombák (pl. Tephrocybe palustre, Hypholoma elongatipes, Hypholoma subericeum, Galerina sphagnorum, é s Galerina p a l u s t r e ) is jeleznek. A Sphagnum fajok jellemző ö s s z e t é t e l e é s egyes hozzájuk társuló gombafajok azonban a Piceetum hercynicumon kivül is megtalálhatók, ezeket tehát egyes önálló asszociációknak lehetne tekinteni, a m e -

11

lyeket m á r a magaslápi növénytársulásokhoz sorolhatnánk. Minden mikolőgus, aki az erdőtársulásokkal foglalkozott, sok hasonló példát hozhat fel. Nem mindig könnyű azonban az egyes gomba szinuziumokat pontosan megjelölni, esetleg a független asszociációk fejlődésének kezdeti á l l a potától megkülönböztetni. A telepitett erdőkben, és mindenek előtt a monokultúrákban például ez a megkülönböztetés teljesen bizonytalanná válik. E z e k nek az erdőállományoknak gomba vegetációjában tulnyomóaí; az ubikvista f a jok, é s hiba lenne bármilyen következtetést levonni az ilyen erdőtipusokkal v a ló látszólagos kapcsolatokból. Az a mikolőgus, aki valamely lomboserdőben vagy fenyvesben talált gombafajokról kimutatást készit, ebből még n e m kap a gombatársulási kutatásokhoz megfelelő anyagot. Amint a bükkerdő megjelölés a növénycönológusnak csak keveset mond, épp ugy az ebben az erdőben talált gombák f e l s o r o l á s a csak fajgyüjtemény, amely nagyobbrészt sok m á s lombose r d ő tipuséval azonos. Csak az egyes pontosan meghatározott kisebb növényt á r s u l á s o k gombaelőfordulásainak megfigyelése adhat alapot azok gombavegetációjának kielemzéséhez, é s adhat összehasonlítási anyagot a további v i z s gálatokhoz. Kétségkívül a kryptogám növények egyéb képviselői mellett a gombák is jő mutatói azoknak a különbségeknek, amelyek az egyes társulások között kimutathatók. Szinuziumaik osztályozása és helyes megkülönböztetése jó segitséget fog nyújtani a növénytársulások fejlődésdinamikájának kutatásához i s . A kisebb növény közösségek gombatársulásainak tanulmányozása, a jövőben kétségkívül hozzájárul majd a kialakulásuk folyamatának és azoknak a váltó zásoknak a felderítéséhez, amelyek egy-egy egész biotópon belül előfordulnak. A mikológus előnye - - ha a növénytársulástannal foglalkozik - - abban kiemelkedő, hogy olyan anyaggal rendelkezik, amely a változások egyik legérzéke nyebb mutatója. I n t e r e s s a n t e Probleme der Pilzsoziologie ANDRZEJ NESPIAK, Wroclaw (Polen) Seit über 30 Jahren erscheinen wissenschaftliche Arbeiten auf dem Gebiete d e r Phytosoziologie, welche sich auf die Teilnahme d e r höheren Pilze d . h . d e r Hutpilze in verschiedenen Waldtypen beziehen. Aus den Ergebnissen

12

d i e s e r Bearbeitungen geht h e r v o r , d a s s in bestimmten Waldassoziationen bes t i m m t e Pilzarten wachsen, die d o r t einen wichtigen c h a r a k t e r i s t i s c h e n Teil bilden. (BOHUS, BABOS, i 9 6 0 ; LISIEWSKA, 1963; NESPIAK, 1960; UBRIZSY, 1943, u . a ) . Da die Pilze als Pflanzen vom Boden abhängig, daher auch empfindlich auf seine Veränderungen sind, nahmen viele F o r s c h e r an, d a s s man sie a l s Char a k t e r a r t e n der b e s t i m m t e n Assoziationen einreihen kann. F a s t jeder V e r f a s s e r , d e r die pilzsoziologische Untersuchungen vornahm, bemühte sich eine L i s t e solcher Arten aufzustellen, Wenn man jedoch gegenwärtig die F o r schungsergebnisse d e r s e l b e n Assoziationstypen, die sich in verschiedenen Gegenden befinden vergleicht, e r g i b t sich, d a s s die Zahl d e r C h a r a k t e r a r ten sich v e r r i n g e r t , o d e r man kann sogar kaum von solchen sprechen. D e s s halb kann man d i e s e Arten nur a l s lokale C h a r a k t e r a r t e n b e s t i m m e n . D e r Grund dieser T a t s a c h e liegt i m Reichtum d e r Verbindungskombinationen d i e s e r zwei Pflanzengruppen, z.B. die Mykorrhizapilze, Pilze, die nur zwischen Moosen o d e r auf m o r s c h e m Holz vorkommen, was aus d e r g r o s s e n Mannigfaltigkeit d e s Bodens h e r v o r g e h t . Jede homogene F l ä c h e d e r beliebigen Waldgesellschaften ist doch i m m e r ein v e r s c h i e d e n a r t i g e s Standortmosaik f ü r das Wachstum d e r Pilze. Wenn d e r Mykologe die vom Phytosoziologen bestimmte Assoziationsfläche a u f m e r k s a m beobachtet, m u s s e r zu dem E r g e b n i s s kommen, d a s s der g r ö s s t e Teil d e r Pilze - ähnlich wie a n d e r e Kryptogamen - b e s o n d e r e Gruppierungen bilden, die Synusien genannt werden. Das Problem i h r e r Unterscheidung und i h r e s Kennenlernens verdient in den künftigen pilzsoziologischen Untersuchungen besondere A u f m e r k s a m k e i t und d e s h a l b widmen w i r ihnen jetzt einige Wörter. Ein gutes Beispiel können in d i e s e m Fille zwei sich hervorragend rakter und Lage voneinander verschiedene Waldgesellschaften ci Fagetum im W e s e r g e b i r g e in d e r Deutschen Bundes Republik, Piceetum hercynicum, welche sich i m Riesengebirge in Schlesien Bergnadelwälder a u s b r e i t e n .

nach C h a sein, C a r i sowie als typische

Die Flächen der C a r i c i Fagetum entwickeln sich auf den w a r m e n , steilen Hängen d e s W e s e r g e b i r g e s auf einer kalkreichen Unterlage. Die meisten höhere Pflanzen sowie die Pilze sind da kalkliebende Arten, z.B. T r i c h o l o m a p a r -

13

dinum, Phlegmacium c o e r u l e s c e n s , Albatrellus e r i s t a t u s , R a m a r i a f o r m o s a , R a m a r i a flava u. a. An den Stellen jedoch, wo das von den Buchenstämmen herablaufende W a s s e r in den Boden einsickert, bemerkt man s c h m a l e zungenähnliche Streifen, auf denen säureliebende Pflanzen, besonders Moose (Mnium hornum, Dicranella h e t e r o m a l l a u . a . ) überwiegend sind. An diesen Stellen wurden die azidophilen Pilze gefunden (z.B. Lepiota seminuda, L a c t a r i u s blennius, Russula emetica, Oudemansiella plathyphylla) die typisch f ü r sauren Buchenwaldboden sind. I h r e F r u c h t k ö r p e r treten nur dort auf, wo das von den Stämmen herablaufende W a s s e r den Boden entkalkt. Auf a l k a lischen Unterlage wurden s i e n i e m a l s bemerkt. Diese mosaikartige Einteilung d e r Pflanzen d e r ganzen Carici F a g e t u m - F l ä che ist f ü r sie d e r a r t bezeichnend, d a s s diese kleinen Inseln unmöglich als ~ selbstständige Assoziationen zu betrachten sind. Ganz a n d e r s steht die Sache, wenn durch die homogene Fläche d i e s e r Assoziation, oder a n d e r e Buchenwaldgesellschaften, ein künstlicher Graben lauft. Dort s a m m e l t sich i m m e r eine dicke Laubschich:e,wo man nur gewisse - von d e r Umgebung abweichende Pilzarten findet, a u s s e r ihnen a b e r f a s t keine a n d e r e Pflanzen^ Dies kann man im W e s e r g e b i r g e in den Buchenwäldern oft beobachten, deshalb scheint d e r Vorschlag richtig zu sein, diese Mycozönose als selbstständige Assoziation - Clitocybetum - zu betrachten. (JAHN, NESPIAK, TÜXEN, 1967). Das zweite Beispiel f ü r die vorwiegend aus Moosen und Pilzen gebildeten Synusien können wir in den Piceetum hercynicum Assoziationen im Riesengebirge beobachten. Diese sind typische Bergwälder, mit dicker, t r o c k e n e r F i c h tennadelschicht, wo die einzeln liegende Felsen moosbedeckt sind. Dort findet man von Mitte Juli bis Ende August Galerina miophila,Galerina s a l e r i i , Galerina hypnorum usw. D i e s e Synusien sind schon vollausgebildet bevor die in d e r Humusbodenschicht wachsende Mykorrhiza-Pilze erscheinen. Sie sind also nicht nur örtlich, a b e r auch zeitlich zu unterscheiden, sie sind kleine selbstständige Assoziationen. Dort wo die Piceetum h e r c y n i c u m - F l ä c h e stark angefeuchtet wird, bildet das herablaufende Wasser günstige Wachstumsbedingungen f ü r die Sphagnum-Arten. An diesen Stellen bilden sich die e r s t e n Stadien des Hochmoores, was die e r s t e n sphagnumliebende Pilze (z.B. Tephrocybe palustre, Hypholoma elongatipes, Hypholoma subericeum, Galerina sphagnorum, Galerina palustre) zeugen.

14

Die c h a r a c h t e r i s t i s c h e Zusammensetzung d e r Sphagnum-Arten und einiger von ihnen abhängigen Pilze die auch a u s s e r h a l b d e r Piccetum herycnicum anzutreffen sind, sollte man a l s einige selbstständige Assoziationen betrachten, welche man schon in die Hochmoorgesellschaften einreihen kann (NESPIAK, in Bearbeitung). Jeder Mykologe, d e r Waldgesellschaften bearbeitet, kann viele d e r a r t i g e Bispiele vorführen. Es i s t jedoch nicht i m m e r leicht d i e s e einzelne Synusien genau zu bezeichnen, eventuell Sie von den Anfangsstadien d e r Entwicklung d e r imabhynrriirhen Assoziationen 7.11 unterscheiden. In Wirtschaftswäldern und vor allem in Monokulturen wird d i e s e Bezeichnung unklar. Die Pilzflora d i e s e r Waldbestände besteht vorwiegend aus den Ubiquisten -Arten, und es wäre ein F e h l e r irgendwelche ScHüsse aus d e r wesentlichen Abhängigkeit von diesen Waldtypen zu ziehen. D e r Mykologe welcher aus einem sogenannten M i s c h - L a u b oder Nadelwald eine L i s t e d e r dort gefundenen Pilz-Arten zusammenstellt, verfügt demnach ü b e r kein f ü r pilzsociologische Forschungen entsprechendes M a t e r i a l . So wie die Bezeichnung: Buchenwald, f ü r den Phytosoziologen nur wenig sagt, so sind die in d i e s e m Walde gefundenen Pilze nur eine Artensammlung, die man g r ö s s t e n t e i l s auch in vielen anderen Laubwaldtypen finden kann. E r s t die Beobachtung d e s Pilzvorkommens auf den Flächen d e r strickt bezeichneten Pflanzenassoziationen geben einen Grund zur Folgerung über i h r e Pilzflora und bilden V e r g l e i c h s m a t e r i a l f ü r w e i t e r e Untersuchungen. Zweiffellos sind Pilze neben anderen V e r t r e t e r n d e r Kryptogamen, gute Z e i g e r d e r Änderungen, welche in gegebener Zönose vorkommen. Eine gute Kenntniss d e r Unterscheidung und Klassifikation i h r e r Synusien wird also eine von d e r Erkennungsweise d e r Entwicklungsdynamik d e r Pflanzenassotiation. Die Studie d i e s e r kleinen Pflanzenklaven mit b e s o n d e r e r Berücksichtigung d e r Pilze werden in d e r Zukunft zweiffellos zur Aufklärung d e r Bildungsprozesse "und Veränderungen beitragen, die i m ganzen Biotop vorkommen. Die Rolle des Mykologen - d e r sich d e r Phytosoziologie widmet - ist deshalb hervorragend, weil e r über das Material verfügt, welches eins d e r empfindlichsten Zeiger d i e s e r Änderungen i s t .

15

Irodalom: BOHUS G. - BABOS M. ( I 9 6 0 ) : Coenology of t e r r i c o l o u s macroscopic fungi of deciduous f o r e s t . Bot. Jahrb. 80: 1-100, Stuttgart. JAHN, H. -NESPIAK-, A. - TÜXEN, R. (1967): Pilzsoziologische Untersuchungen in Buchenwäldern des W e s e r g e b i r g e s . Mitt. F l o r , -soziol. Arbeits. 11/12: 159-197. LISIEWSKA, M. (1963): Mikoflora zespoiow lesnych Puszczy Bukowej pod Szczecinem. Monogr. Bot. 15: 77-151. NESPIAK, A. ( 1 9 5 9 ) : Studia nad udziafem grzybów kapeluszowych w zespoiach lesnych na terenie Biaiowieskiego Parku Narodowego. Monog. Bot. 8: 3-141. NESPIAK, A . : Grzyby wyzsze zespoíu Piceetum hercynicum w Karkonoszach. Acta Mycol. (Megjelentés alatt) UBRIZSY G. (1943): Szociológiai vizsgálatok a N y i r s é g gombavegetációján. Acta Geobot. Hung. 5 ( 2) : 251-279.

Több figyelmet a kalaposgombák r e n d s z e r e z é s é b e n az ökológiai tulajdonságokra Az utóbbi időben a kalaposgombák r e n d s z e r e z é s é b e n világszerte SINGER uj alapokon nyugvó, modern r e n d s z e r é t követik, amelyet az európai viszonyokra MOSER dolgozott át. Ennek az általánosan elfogadott rendszernek helyessége azonban sok esetben vitatható. Külső tulajdonságaiban egymáshoz igen hasonló, és ugyanazon életkörülmények között előforduló (és egyező életmódú), tehát kétségtelenül közel rokon gombafajok kerültek például egymástól távolra e « r e n d s z e r b e n . Kizárólag valamely anatómiai bélyeg alapján, - - tehát tulajdonképpen m e s t e r s é g e s r e n d s z e r e z é s , önkényesen mérvadóul vett szempont alapján, - - pedig ez épp olyan e l j á r á s , mint például a spóraszin s z e r i n t i (vagy mint pl. a növényeknél a porzószám s z e r i n t i ) régi csoportositás ! Mert ki á l lithatja, hogy az anatómiai tulajdonság biztosabb j e l e a s z á r m a z á s t a n i rokonságnak, mint mondjuk a külső alaktani tulajdonság, vagy az illető f a j előfordulási körülményei ? Nem célom vitába szállni az uj r e n d s z e r e z é s i m ó d s z e r r e l , sem az uj r e n d szerekkel. Azt s e m akarom bizonyitani, hogy sok esetben az alaki, morfológiai hasonlóság talán jobban jelzi a rokonságot, mint az anatómiai jel.

16

Ennek a problémának az eldöntését bízzuk a jövő szisztematikai kutatásokra. E helyett s z e r e t n é m azonban felhivni a figyelmet a r r a a szempontra, amit eddig erősen figyelmen kivül hagytak. S z e r e t n é m ugyanis azt hangsúlyozni, hogy sokkal jobban figyelembe kellene venni a kalaposgombák r e n d s z e r e z é s é b e n az ökológiai tulajdonságokat! Meg vagyok győződve a r r ó l , hogy valamely f a j életmódja, növekedésmódja, növénytársulási viszonyai, tápanyagainak nak megválogatása, h ő m é r s é k l e t i és nedvesség-igénye, legalább olyan j e l l e m ző tulajdonságai a fajnak, - - é s legalább annyira jelzik a m á s fajokkal való rokonságot is, - - mint az alaktani sajátságai (mondjuk szine, spóraszine, g a l l é r j a , stb.), vagy az anatómiai tulajdonságai (pl. cisztidák, s p ó r a s a j á tosságok, stb.) Nagyon helytelen tehát, hogy m é g a legújabb r e n d s z e r e z é s e k ben is a legkevesebb figyelmet f o r d i t j á k a gombák ökológiai j e l l e g z e t e s s é g e i ben megnyilvánuló hasonlatosságokra vagy különbségekre, m e r t bizonyos, hogy éppen a táplálkozásmód, a növekedésmód, a t e r m é s h o z a m r e a g á l á s a a k l i m a tikus tényezők h a t á s á r a , s t b . , olyan öröklött tulajdonságok, amelyek a s z á r mazástani rokonság mellett - - vagy az ellen - - szóló bizonyítékok. Az életmódban való megegyezés egészen bizonyos, hogy a legtöbb esetben ősi, s z á r m a z á s t a n i rokonságot j e l e z . Számos példáját látjuk is, hogy egy-egy helyesen körülhatárolt genuszban az odatartozó fajok vagy mind m i k o r r i z á k , vagy mind xilofág gombák, vagy mind higrofil fajok, stb. (Jellegzetesen szaprofitonok például: Coprinaceae, A g a r i c a c e a e ; m i k o r i z z á k : Boletus, R u s sula, Amanita; x i l o f á g : Pleurotus. ; c s o p o r t o s a k : Pholiota, Hypholoma.) Vannak azonban a szóbanlevő uj. r e n d s z e r e z é s b e n olyan esetek is, hogy az anatómiai bélyegek szerint ö s s z e k e r ü l t e k egyes nemzetségekbe a többi fajtól ökológiailag t e l j e s e n elütő, kirivó fajok. Ezek az esetek véleményem s z e r i n t olyan hibák a csoportosításban, amiket rövidesen korrigálni kell. Egészen bizonyos, hogy ezekben az esetekben az ökológiai tulajdonságoknak kell az irányadóbbnak lennie, (pl. Inocybe t e r r i g e n a , Hebeloma r a d i c o s a , Agrocybe cylindracea, Amanita vittadinii, Leucopaxillus rhodoleucus, stb.) Véleményem s z e r i n t ezért az egyes fajok ökológiai tulajdonságainak kutatás a , pontosabb i s m e r e t e a jövő igen fontos mikológiái feladata. Nemcsak a gyakorlati élet s z á m á r a fontos ez a tudományterület, hanem amint látjuk, a szisztematika s z á m á r a i s . Bizonyos, hogy a f a j o k ökológiai j e l l e g z e t e s s é geinek f e l d e r í t é s e meg fogja hozni a mostani r e n d s z e r t a n i csoportosítások revideálását i s . DR. KALMÁR ZOLTÁN

17

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 1. szám Szaporodás, szexualitás, öröklődés a gombáknál, különös tekintettel a t e r m e s z t e t t laskagombára é s c s i p e r k é r e (A legújabb irodalmi közlések alapján összeállított témadokumentáció) SZILI ISTVÁN, Budapest Fejlődéstörténeti szempontból a gombákat a következő fő r e n d s z e r t a n i e g y s é gekbe s o r o l j á k : nyálkagombák, moszatgombák, tömlősgombák, bazidiumos gombák, konidiumos gombák. A nyálkagombáktól a bazidiumos gombákig t a r t ó fejlődés morfológiailag, fiziológiailag, és a szaporodás szempontjából j e l l e mezhető. Sőt a szexuális viszonyok morfológiailag is jól jellemezhetők. A nyálkagombák és egyes moszatgombák fejlődése vizhez kötött. Szaporítós e j t j e i k ostorosak. A többi gomba teljesen alkalmazkodott a szárazföldi é l e t módhoz. A nyálkagombák sejtfal nélküliek és egysejtűek (eltekintve a p l a z m ó diumtól). A moszatgombák szintén egysejtűek, sejtfaluk van, de a fejlettebbeknél ez a sejt elágazó, és több sejtmagot t a r t a l m a z . A tömlősgombák elágazó telepei néhány kivételtől eltekintve soksejtüek, de a haploid hifák esetében a magok egyik sejtből a másikba átvándorolhatnak. Az aszkogén hifák harántfalai m á r jobban záródnak, é s magvándorlás nincs. Ugyanez a helyzet a bazidiumos gombák esetében i s . A legnagyobb e l t é r é s e k a gombák egyes csoportjai között azonban az i v a r szervek, i v a r z á s , és a s z a p o r i t ó s z e r v e k területén találhatók. A nyálkagombáknál, egyes moszatgombáknál nincs különösebb ivari d i f f e r e n c i álódás. A szaporitósejtek ( z o o s p ó r á k ) önállóan táplálkozhatnak, osztódhatnak. Két egyforma gaméta összeolvad, é s lejátszódik az ivaros s z a p o r o d á s r a j e l lemző redukciós sejtmagosztódás, majd az egész sejt sporangiummá vagy zoosporangiummá alakul. A moszatgombák nagy r é s z é n é l és a tömlősgombáknál a gaméták a gametangiumokban keletkeznek. A nő jellegű sejtmagok az oogőniumban (Oomycetes), gametangiumban (Zygomycetes) és az aszkogóniumban (Ascomycetes) találhatók. A him jellegű i v a r s e j t e k (ill. s e j t m a g o k ) pedig az un. antheridiumban keletkeznek. Az i v a r s z e r v e k összekapcsolódásával a sejtmagok egyesülnek, vagy magpárokat alkotnak. A magpáros állapot m á r a nyálkagombáknál megjelenik, de az ilyen állapotban bekövetkező osztódás

18

csak az aszkogén hifákban és bazidiumosgombák m a g p á r o s hifáiban fordul elő. A tömlősgombáknál a t e r m ő t e s t e t haploid hifák képezik, é s ezen jelennek meg az i v a r s z e r v e k , majd az aszkogén hifák. A telepet alkotó micélium tehát haploid. A bazidiumos gombáknál nincsenek h i m és nő jellegű i v a r s z e r v e k . E g y s z e r ű en csak az eltérő jellegű haploid hifák olvadnak ö s s z e , rövidesen a c s i r a s p ó r á z á s a után. A másodlagos ( s z e k u n d é r ) micélium képezi az évelő tenyésztestet, amely megfelelő körülmények között t e r m ő t e s t e t növeszt. Az ivaros s z a k a s z tehát rövid (bazidium, bazidióspóra, c s i r a t ö m l ő ) . Lényeges j e l l e m zője az aszkogén hifának a horogképződés, a bazidiumos gombák magpáros hifáinak pedig a csatképződés. E képletek a sejtosztódáskor keletkeznek, é s biztosítják, hogy az uj sejtekbe szintén ellentétes nemű magpár kerüljön. Ha ugyanazon az egyeden him és nő jellegű i v a r s z e r v e k vagy i v a r s e j t e k keletkeznek, monöciáról beszélünk (pl. az Oomycetes). Azok a fajok, amelyek öntermékenyülők, homothallikusak, az idegentermékenyülők heterothallikusak. A diöcikus gombáknál külön nő és him jellegű egyedek találhatók. Ezek s z i n tén heterothallikusak (pl. a tömlősgombák). ESSER é s KUENEN (1967) megkülönböztetett morfológiai és fiziológiai (pl. a Saccharomycetaceae és Mucoraceae családokban) diöcizmust. A "homothallizmus" és " h e t e r o t h a l l i z mus" fogalmakat h a s z n á l j á k a bazidiumos gombáknál is, bár itt a különböző nemű egyedek morfológiailag nem különböznek egymástól. Végül meg kell emlékezni a gombák utolsó osztályáról, a D e u t e r o m y c e t e s r ő l . Az ide tartozó gombák tenyészteste haploid (konidiumképzéssel) é s soksejtű. A sejtek egy vagy több magvuak. A sejtmagok a harántfalakon átvándorolhatnak. Nagy r é s z ü k e t m á r besorolták a tömlősgombák közé, mivel i s m e r t t é vált ivaros szaporodásuk i s . Sexualitás néhány bazidiumos gombánál HARTMANN (1956) osztályozása s z e r i n t a gombákra a haplogenotipusos i v a r m e g h a t á r o z á s jellemző. Ez annyit jelent, hogy a nemi jelleg a haploid f á zisban érvényesül (ellentétben a diplogenotipusos i v a r m e g h a t á r o z á s s a l ) . A diploid f á z i s . h e r m a f r o d i t a , mert mindegyik nem r e a l i z á t o r tényezőit t a r t a l m a z z a . Az " F " ( f e m i n i n ) alléi a nő, az "M" ( m a s z k u l i n ) alléi pedig a him jelleget r e a l i z á l j a . Haploid f á z i s b a n a tényezők külön-külön fordulnak

19

elő, és ez ellentétes jelleget biztosit s z á m u k r a . A haploid fázisban mindkét ivar kialakulásának lehetősége megvan ugyan, de csak az egyik vagy a m á s i k ivar irányában lehetséges a realizáció ( F vagy M ) . A haploid spórák és a belőlük f e j lődő haploid micéliumok nemük s z e r i n t csak k e r e s z t e z é s i próbákkal különböztethetők meg egymástól. Ezt a jelenséget, a m i k o r eltérő párosodási tipusu egyedek alkotják a populációt, heterothallizmusnak nevezzük. T e r m ő t e s t k é p z ő d é s csak abban az esetben lehetséges, ha két különböző párosodási tipusu haploid micélium összeolvad és dikariont képez. Ez általánosan érvényes a bazidiumos gombákra, ezen belül pedig a kalaposgombákra. FINCHAM és DAY (1963), továbbá ESSER é s KUENEN (1967), könyveikben több s z e r z ő r e hivatkozva, r é s z l e t e s e n tárgyalják egyes Hymenomycetes (Polypor a l e s és A g a r i c a l e s ) nemi viszonyait. Ezek s z e r i n t a gombák haploid m i c é liuma kettő, négy, vagy több párosodási tipusu lehet. Bipoláris h e t e r o thallizmus esetén a sexuális kompatibilitás egy alléi génpártól függ. A tetrapoláris heterothallizmus ettől annyiban t é r el, hogy a kompatibilitást két alléi génpár határozza meg. E génpárok r e n d s z e r i n t nem kapcsoltak (különböző k r o m o s z ó mákon foglalnak h e l y e t ) . ESSER é s KUENEN megkülönböztetnek "homogén" és "heterogén"inkompatibilitás. A homogén inkompatibilitás tulajdonképpen az előbb leirt jelenség. A heterogén inkompatibilitás pedig annyiban t é r el tőle, hogy az ö s s z e f é r h e t őségét "nem alléi" gének szabják meg, igy azokat m á s - m á s betűvel is jelzik. A heterothallizmus egy allélpár esetén 50%-os párosodási valószinüséget eredményez. Ha több alléi van jelen, vagyis az ö s s z e f é r h e t ő s é g é r t f e l e l ő s géneknek n e m c s a k kettő, hanem több a l t e r n a t i v f o r m á j a fordul elő a populációban (poliallél sorozat), akkor a párosodás valószinüsége megnő. Földr a j z i l a g s z é l e s e b b körből s z á r m a z ó egyedek esetén elérheti a 100%-ot. Az egyes párosodási tipusokat A^, A^, A^, A ^ . . . stb. jellel illetik. A^ + A^. A„ + A pl. összeférhetők, de A + A vagy A + A , stb. n e m . «J ~r JL JL Z Z A t e t r a p o l á r i s heterothallizmus esetében egyik gént A-val, a másikat B-vel jelölik. Ugyanannak vagy rokon termőtesteknek a spórái 25 %-os valószínűséggel párosithatók. A s z é l e s körben e l t e r j e d t t e r m ő t e s t e k spórái azonban szintén nagyobb valószínűséggel párosithatók, m e r t mindkét lokuszban itt is az alléi sorozat különböző tagjai lehetnek jelen. (A. , A , A , . . . stb. B , B , B , . . . s t b . ) .

20

A Coprinus lagopus gombánál, ha az egyik tényező köz ö s , magvándorlás (dikarion) lehetséges ugyan, de t e r m ő t e s t nem képződik. Ha egyik tényező s e m közös, akkor t e r m ő t e s t képződik (A^ B^ + A^ B^). RAPER, KRONGELB és BAXTER (FINCHAM - - DAY 1963) kísérleteik a l a p ján a Schizophyllum commune "A" alléljeinek számát több mint 300-ra, a "B" allélek számát 6 0 - 7 0 - r e becsülték. A párosodási t i p u s t meghatározó kromoszómahely (gén) azonban nem elemi é s oszthatatlan, hanem alegységekre oszlik. Ezek az alegységek a m e i ó z i s ban rekombinálódhatnak, igy "nem szülői" párosodási tipusok jöhetnek l é t r e . A Schizophyllum commune é s a Coprinus lagopus "A" tényezőinek ö s s z e t é t e l é r ő l k r o m o s z ó m a térképet i s készítettek. Ha a "B" tényezők eltérőek egymástól, akkor a z "A" tényezők két alegysége a következőképpen h a t á r o z z a meg az ö s s z e f é r h e t ő s é g e t : A - bl + A - bl ö s s z e f é r h e t e t l e n al al A bl + A al " al " b 2 összeféhető A bl + Á al ~ a2 " b2 összeférhető Mindkét tényező (A,B) két a l e g y s é g r e oszlik a Collybia velutipes esetében. A Pleurotus o s t r e a t u s n a k viszont csak egyik lokusza összetett. A párosodási tipus mutáció á l t a l i megváltozását ESS ER é s KUENEN nem t a r t j á k l e h e t s é gesnek. Különös jelenség a "másodlagos" homothallizmus. Ha egy heterothallikus g o m ba mindkét p á r o s o d á s i tipusu magjait közös citoplazmában t a r t a l m a z z a , akkor öntermékeny h e t e r o k a r i o n keletkezik (FINCHAM - - D A Y , 1*963). Klasszikus e s e t e ennek a N e u r o s p o r a t e t r a s p e r m a é s a Podospora anserina tömlősgombák, amelyeknél az aszkuszban a két meiózis é s az ezt követő mitózis 8 sejtmagot eredményez, s ezek a sejtmagok négy spórában egyesülnek ugy, hogy egy s p r ő r á b a két e l t é r ő párosodási tipusu s e j t m a g kerül. Homothallikus spórák keletkeznek a bipoláris Coprinus sassii ( C . e p h e m e r u s f. bisporus) t i n t a gombánál is 80%-ban (LANGE, ugyanott). 20%-ban viszont egyező magok kerülnek a s p ó r á b a , ezért az s t e r i l . A n é g y s p ó r á s és t e t r a p o l á r i s Coprinus plagioporus é s C. subpurpureus esetében is voltak homothallikus spórák . 50%-ban (ez a j e l e n s é g az e s é l y s z e r ü p á r o s o d á s alapján magyarázható). Ha a négyspórás bazidiumon van homothallikus spóra, akkor a mitótikus o s z t ó dásnak (8 m a g ) a bazidiumban kellett bekövetkeznie. Kétspórás bazidium e s e tében a 4 leány s e j t m a g ( 2 - 2 ) i s elégséges.

21

Az Agaricus c a m p e s t e r f. bispora (Agaricus b i s p o r u s ) szintén másodlagosan homothallikus (ESSER - - KUENEN, 1967), UBRIZSY é s VÖRÖS,RAPERre hivatkozva megállapították, hogy a bazidiumos gombák nagy r é s z e t e t r a p o l á r i s , ellentétben a m o s z a t - és tömlősgombákkal, amelyek körében a homothallizmus vagy a bipoláris heterothallizmus e l t e r jedt. T e t r a p o l á r i s a k a következő fajok (ESSER - - KUENEN, 1967.): Collybia velutipes Coprinus lagopus Lentinus edodes Pleurotus spodoleucus, Pleurotus o s t r e a t u s , Schizophyllum commune Coprinus micaceus M a r a s m i u s o r e a d e s (SINGER, 1961.) Lepista nuda (SINGER, 1961.) A Pleurotus o s t r e a t u s és az Agaricus bisporus n e m e s í t é s é n e k lehetőségei. A Pleurotus o s t r e a t u s tehát heterothallikus és t e t r a p o l á r i s . Ha két e l t é r ő párosodási tipusu haploid micélium találkozik, akkor "dikarion" jön l é t r e . Ennek minden s e j t j e egy magpárt t a r t a l m a z . Ha m e s t e r s é g e s körülmények között ténylegesen csak két spórából s z á r m a z ó micéliumot sikerült p á r o s í tani, ennek eredményeképpen - - megfelelő környezeti feltételek mellett - termőtestképződés l e h e t s é g e s . A t e r m é s z e t b e n azonban gyakoribb a multispórás szaporulat, így sokféle dikariotikus m i c é l i u m alkotja a populációt. E magpáros micéliumok között nincsen összeolvadás (anasztomózis), m a g c s e r e , igy mindegyik egy törzsnek felel meg. Lehetne klónoknak, bioti pusnak nevezni őket, s ezek a végső r e n d s z e r t a n i egységet jelentik. E t ö r zsek az adott szubsztrátumon versenyben állnak e g y m á s s a l . Azok szaporodnak el nagyobb mértékben, amelyek jobban h a s z n o s í t j á k az alapanyagot. Vizsgálni kellene, hogy az ilyen t ö r z s e k kiszűrve - - amellett, hogy az átszövés h a m a r a b b bekövetkezik, - - nagyobb t e r m é s t adnak-e. A c s i r á t i s mételten t e r m ő t e s t - s z ö v e t b ő l kellene készíteni, ezt k i t e r m e s z t e n i , e t e r mésből i s m é t c s i r á t készíteni, és igy tovább. Ennek a szelekciónak a h a tékonysága a populációt alkotó törzsek számától é s heterogenitásától függ,

22

é s h a m a r be is fejeződik (eltekintve a mutációktői). Uj kombinációk s p ó r á r ó l végzett s z a p o r í t á s s a l állíthatók elő. A szelekció másik m ó d s z e r e abban áll, hogy sok-sok m e s t e r s é g e s f e r t i l i s "dikariont" állitunk elő ( 2 - 2 spóra k e r e s z t e z é s é v e l ) , és ezeket külön-külön tenyészetben összehasonlítjuk. Tudomásom s z e r i n t jelenleg igy i s nemesitik a laskagombát, amellett, hogy multispórás " t ö r z s e k e t " is összehasonlítanak. A " t ö r z s " helyett c é l s z e r ű b b lenne az utóbbi esetben a fajta szó használata. Egy t e r m e s z t é s r e szánt f a j t a valószínűleg a k kor a legszilárdabb, ha ezt egy t ö r z s b ő l s z á r m a z ó micélium képezi, és a továbbszaporitást n e m spóráról végzik. Az ilyen f a j t a azonban szük r e a k c i ó n o r m á j u , azaz kevésbé képlékeny, é s meghatározott környezeti feltételeket (pl. alapanyag, h ő m é r s é k l e t ) igényel. Több törzsből álló fajtából az alapanyag viszont "kiválogatja" a neki m e g f e l e l ő t ö r z s e k e t . A t e r m e s z t e t t csiperkegomba ( A g a r i c u s b i s p o r u s ) szaporodásbiológiai v i szonyait FRITSCHE (1964) nagy irodalmat felölelő, és egyúttal saját g e n e tikai vizsgálatokat is tartalmazó munkája alapján s z e r e t n é m i s m e r t e t n i . A csiperkegomba egészen rendhagyó f a j a kalaposgombák ( é s a többi c s i p e r kék) között, az elmondottak szempontjából. Az egy spórából s z á r m a z ó m i c é l i u m itt is képez t e r m ő t e s t e k e t . Ez a m i c é lium ugyanis nem haploid. A bazidiumon két spóra képződik, s a szabályos m e i ó z i s folyamán, illetve a második meiótikus osztódáskor keletkező " n e m t e s t v é r " sejtmagok hatolnak be a spórákba (EVANS, 1959). így a spórák két haploid magot kapnak. E haploid magok párosodási tipusa n e m tisztázott. A s p ó r á b a került két mag mitótikusan osztódik, igy az é r e t t s p ó r a 4 haploid magot tartalmaz. A spórából f e j l ő d ő micélium s e j t j e i többmagvuak (20-30 db is előfordulhat), a sejt ugyanis n e m osztódik mindig, a m i k o r a magok o s z t ó d nak (endomitózis). További lényeges e l t é r é s , hogy a magok nem képeznek párokat, s egymástól függetlenül osztódnak. Csatképződés szintén nincs. A s e j t m a g o k száma a szubhiméniumban m á r redukált, s a bazidiumban r e n d s z e rint két mag található. A m o n o s p ó r á s törzsek bizonyos százaléka azonban s t e r i l . Felvetődött az a gondolat, hogy ezeknél a spóráknál n e m szabályos a magok eloszlása, a z a z ha 3 s p ó r a képződik a bazidiumon, akkor a 4 haploid magból két spórába csak egy-egy mag kerülhet, vagy pedig a " t e s t v é r " m a gok kerülnek egy spórába.

23

KLIGMAN (1943) k e r e s z t e z e t t s t e r i l törzseket (barna é s fehér kalapszin) a micéliumok e g y m á s r a növesztésével, é s termőtesteket kapott. Ezek azonban egyértelműen barnák vagy f e h é r e k voltak, ugyanugy ezek monospórás s z á r m a zékai is. Tehát itt m a g c s e r e (és hibrid bazidium) nem fordult elő. Miért képződött m é g i s termőtest ? FRITSCHE feltételezi, hogy valamilyen a t e r m ő t e s t képzéshez szükséges anyagok kicserélődtek (együttesen fejlődő autotróf egyedek kölcsönösen kiégészithetik e g y m á s t ) . FRITSCHE k i t e r j e d t k e r e s z t e z é s i kísérleteket végzett két t ö r z z s e l . Az egyik szabályos alakú (N) és b a r n a kalapszinü ( B ) , a másik szabálytalan t e r m ő t e s t e t képző ( a ) é s fehér s z i n ü ( b ) volt. (A nagy és kis betűk itt nem a dominancia viszonyokat jelentik.) A fehér t e r m ő t e s t s z i n t é s szabálytalan f o r m á t s i k e r e s e n átvitte barna szinü, n o r m á l i s alakú monospórás egyedre. Az NB és nb fajták kevert csirázásból s z á r m a z ó barna egyedek (1. g e n e r á c i ó ) spórái az utóbirálat s o r á n 5-félének bizonyultak (2. g e n e r á c i ó ) . Legtöbb spóra NB t e r mőtesteket hozott (92, 5 %), 3, 2 %-ban NB és Nb, 2, 1 %-ban NB és nb, továbbá 0, 4 %-ban NB, Nb és nb t e r m ő t e s t e k e t képező spórák fordultak elő. Nagyon é r d e k e s tehát, hogy egyetlen spórából fejlődő micélium 2-3 féle t e r m ő t e s t e t képez. Ez azt jelenti, hogy a monospórás micélium genetikailag e l t é r ő , sokf é l e t e r m ő t e s t e t képezhet, feltéve, hogy az eredeti s p ó r a (a kétféle s e j t m a g g a l ) nem volt minden tulajdonság tekintetében homozigóta. A második gener á c i ó NB t e r m ő t e s t j e i n e k ( a 92, 5 %-hoz tartozóknak) legtöbb s p ó r á j a NB t e r mőtesteket képzett, és c s a k kis számú spóra hozott m á s termőtesteket ( s z i n tén keverten, vagy egyedül c s a k N b - t ) . A második generáció Nb t e r m ő t e s t jeinek legtöbb s p ó r á j a pedig Nb termőtesteket hozott. A hibrid bazidium NB és nb allélokat t a r t a l m a z . FRITSCHE nem emliti, hogy a z alakot és szint hordozó gének kapcsoltak-e. Az adott kísérletekből ez nem i s állapitható meg, csupán az, hogy kombinációs öröklődés lehetséges. Példaképpen azonban közöl egy elméleti vázlatot a r r ó l , hogy c r o s s i n g - o v e r e k e s e t é n milyen s e j t m a g - , b a z i d i u m - és spórakombinációk jöhetnek l é t r e . E s z e r i n t 7-féle bazidium és 10-féle spóra keletkezhet, azonos és különböző genotipusu magokkal (NB, Nb, nB és nb). Az elmondottakból következik, hogy egy adott spóra kétféle sejtmagjai a t e lep növekedése során különválhatnak, külön micéliumot képezhetnek, de együtt is maradhatnak a m i c é l i u m sejtjeiben. Háromféle t e r m ő t e s t i s kelet-

24

kezhet tehát, amint azt a k í s é r l e t e k bebizonyították. FRITSCHE azt a következtetést vonja le ebből, hogy a t e r m ő t e s t színét, alakját, a túlsúlyban levő m a g f a j t a határozza meg. F e l t é t e l e z i azonban, hogy a plazmának is s z e r e p e lehet az átörökítésben. É r d e m e s megemlíteni a "túlsúlyban levő magfajta" k i f e j e z é s s e l kapcsolatban két kísérletet (DR.HORVÁTH, 1964), amelyet ugyan nem csiperkével, hanem Penicillium és F u s a r i u m ( D e u t e r o m y c e t e s ) fajokkal végeztek. Ha két különböző f é l e magokat t a r t a l m a z ó heterokarionta Penicillium 10 % almapépet t a r t a l mazó táptalajon növekszik, akkor a kétféle mag közötti a r á n y 1: 11. Ha a t á p talaj a l m a p é p t a r t a l m á t 2 % - r a csökkentik, az arány 1: 6 - r a változik. A m á s i k kísérletet egy F u s a r i u m fajjal végezték. A kétféle mag a r á n y a a táptalaj s z é n hidráttartalmának megfelelően változott. Visszatérve a t e r m e s z t e t t csiperkéhez, - - az a tény, hogy a különböző magok igy szétválhatnak é s tetszés s z e r i n t kombinálódhatnak a micélium növekedése során, azt is bizonyítja, hogy n e m tartoznak különböző párosodási típusokhoz. Azonban a csiperkénél is együtt kell lenni bizonyos tényezőknek ahhoz, hogy t e r m ő t e s t képződjön, mivel a monospór kulturák egy r é s z e s t e r i l . A n e m e s í tést két f á z i s r a lehetne bontani. Először olyan törzseket szelektálni ( m u l t i spóra - - c s i r a t e r m e s z t é s - - ebből ismét s p ó r a , és igy tovább), melyek az adott alapanyagon gyorsabban fejlődnek, majd ezek közül kiválogatni azokat, amelyek egymással párosítva biztosítják a t e r m ő t e s t k é p z é s t . E feltevést megnehezíti azonban az a tény, hogy - - amint azt láttuk - - , a monospór t ö r zsek is képlékenyek. Jelenleg viszont nincs olyan m ó d s z e r , amivel a m e g f e lelő, esetleg homozigóta - ha ilyen egyáltalán létezik - t ö r z s e k e t kiválogas suk. A r r a kell törekedni, hogy olyan fajták birtokába jussunk, amelyek bár lehetnek összetettek, de a populációt alkotó t ö r z s e k (ill. sejtmagok) ne m u t a s s a n a k nagy e l t é r é s t egymástól a terméshozamot meghatározó tényezőkben. Jelenleg multispórás és monospórás kulturák összehasonlításával folyik a n e mesítés. Fortpflanzung, Sexualität, Vererbung bei den Pilzen, mit besonderer Hinsicht auf Pleurotus o s t r e a t u s und Agaricus bisporus ISTVÁN SZILJ~Budapest D e r Sexuelle C h a r a k t e r d e r Sporen der Hutpilze kann nur mit Hilfe von Kreuzungen festgestellt werden. Im Falle von bipolarem Heterothallismus

25

hängt die sexuelle Kompatibilität von einem allelen Genenpaar ab. Bei tetr a p o l a r e m Heterothallismus wird die Kompatibilität von zwei allelen Genenpaaren b e s t i m m t . D e r Pleurotus o s t r e a t u s ist heterothallisch und t e t r a p o l a r . Die Sporen sind also haploid. D e r Agaricus bisporus ist a b e r homothallisch, denn die Sporen sind diploid, und sogar das aus einer einzigen Spore entwickelte Myzel kann F r u c h t k ö r p e r entwickeln. Aus d i e s e m Grunde sind die Möglichkei ten d e r KreuzungsZüchtung begrenzt. GERDA FRITSCHE gelang die Übertragung d e r S o r t e n m e r k m a l e . Die Nachkommenschaft prüfend, zeigte e s sich, dass infolge d e r v e r s c h i e d e n a r t i g e r Verteilung d e r Zellkörner in den Hyphen, aus einer einzigen Spore des Agaricus bisporus, sich verschiedene F r u c h t k ö r per bilden können. Aus d i e s e m Grunde stösst die Herstellung genetisch einheitlicher Linien auf Schwierigkeiten.

Irodalom : ESSER, K. - KUENEN, R. (1967): Genetics of fungi. Springer Verlag, Berlin. Heidelberg, New York. FALUDI BÉLA (1965): Örökléstan. Tankönyvkiadó, Budapest. FINCHAM, J . K . S . - D A Y , P . R . (1963): Fungal genetics. Oxford. FRITSCHE, G. (1964): Merkmalsübertragung beim Kulturchampignon. D e r Züchter, Berlin, 34 ( 2 ) 76-92 p. DR. HORVÁTH JÁNOS ( 1 9 6 4 ) : Mikrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. SINGER, R. (1961): Mushrooms and t r u f f l e s . London. UBRIZSY GÁBOR - VÖRÖS JÓZSEF (1968): Mezőgazdasági mikológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

26

A japán siitake gomba t e r m e s z t é s e PASSECKER, F. ( I m s t , Ausztria) p r o f e s s z o r n a k a Z e i t s c h r i f t für Pilzkunde 1968. é v i . 2. füzetében megjelent cikke nyomán Mostanában sokat vitatkoznak azon, hogyan lehet a jövőben az e m b e r i s é g t á p lálkozását megoldani, mert a világ népességének rohamos megsokszorozódása belátható időn belül k a t a s z t r ó f á l i s m é r e t ű éhínséghez vezethet, ha nem s i k e rül az é l e l m i s z e r i p a r t ugyanolyan rohamosan fokozni. Ez előreláthatólag t a r tósan n e m lesz l e h e t s é g e s azokon a jelenlegi t e r m ő t e r ü l e t e k e n , amelyeken ma tápláléknövényeket é s takarmánynövényeket t e r m e s z t e n e k , főleg m e r t e z e k ből a területekből mind többet v e s z n e k igénybe a közlekedés, lakás, ipari l é tesítmények, stb. s z á m á r a . Ilyen körülmények között különös figyelmet é r demelnek a jövőben azok az eleségnövények, amelyek nem igényelnek nagy t e r ü l e t e t , hanem t o r o n y s z e r ű épületekben vagy földalatti helyiségekben, az odaszállított táptalajon t e r m e s z t h e t ő k lesznek. E r r e alkalmasak a jóízű és t á p láló gombák. Japánban ma rendkívül nagy jelentőségű a siitake gomba (Lentinus edodes (BERK.) SING.)termesztése. Ez a lemezesgombák Tricholomataceae családjába t a r t o z ó f a j ott főleg szárítva, - - m é g nagyobb mértékben mint nálunk a c s i perke, - - igazi néptáplálékká é s piaci áruvá vált. Miután a siitake exportja 1963-ban már túlszárnyalta a tea exportot, ez a gomba ma a legjelentősebb a g r á r exportcikke Japánnak. Több siitake t á r s a s á g védi a t e r m e s z t ő k érdekeit, é s a termesztéstechnológia j a v í t á s á n is fáradozik. A japán siitakeegyesülés Tottoriban saját kutatóintézetet t a r t fenn, és tudományos folyóiratot ad ki. Behatóan foglalkoznak a fajták javításával, amit mutációkkal é s k e r e s z t e z é sekkel igyekeznek e l é r n i . Az i v a r o s szaporodás folyamata i s teljesen f e l d e r í t e t t , igy céltudatosan és jelentős eredményekkel tudnak k e r e s z t e z é s e s t e r m e s z t é s t végezni. A síitákét főleg a síi fán (Pasania cuspidata), a tölgy és a bükk közeli r o konán t e r m e s z t i k . Emellett egyéb lombosfát, mint a szelid gesztenye, tölgy, bükk, éger, japáni gyertyánfa ( C a r p i n u s laxiflora) is felhasználnak. Külön telepítenek erdőket i s , hogy a m e g f e l e l ő faanyag elegendő mennyiségben á l l jon r e n d e l k e z é s r e . A t e r m e s z t é s japán m ó d s z e r s z e r i n t a következő: Először kivágják a fákat, a téli nyugvás alatt, késő ősztől k o r a tavaszig. A fák legmegfelelőbb kora

27

12-25 év. Ha a fák t ö r z s e 10 cm, és a kéreg még s i m a ; ez alkalmasabb, mint a vastagabb, repedezett kérgü törzsek. Minthogy a siitake csak elhalt fát vagy elhaló fát támad meg, a z é r t a kivágott fákat 2-4 hétig fekve hagyják, azután l - l , 5 m hosszú d a r a b o k r a vágják. így repedések keletkeznek a kéregben é s a vágásfelületeken. Kedvezőnek t a r t j á k , ha a vágásfelület r e p e d é s e i a középről kiindulva, majdnem vagy teljesen elérik a kambiumot ( h a t á r a f a r é s z é s a háncs között). A r e p e d é s e k mutatják, hogy a fának megfelelő-e a nedvességtartalma (40-50%). A rönkök beoltását részben még késő ő s s z e l , de leginkább tavasszal végzik el. A beoltáshoz az oltóanyagból kétféle tiszta tenyészetet állitanak e l ő : 1. / laza tenyészetet, amelyet f ü r é s z p o r o n , 2% r i z s k o r p a hozzáadásával, bádog vagy üvegedényekben, sterilen állitanak e l ő ; 2 . / keményfa tenyészetet, többnyire ék alakura vágott fadarabokon, amelyet petri csészékben vagy egyéb alkalmas edényben szövetnek át a siitake micéliumával. Ha laza tenyészetet használnak, akkor a tuskókba 1 cm s z é l e s , 1-2 cm mély lyukakat készitenek, é s azt teletömik a tenyészanyaggal. Ha keményfa tenyészetet alkalmaznak, akkor a fába egy speciális s z e r s z á m m a l ( k a l a p á c s s z e r ű , éles é l l e l ) ék alakú bevágásokat készitenek, és abba nyomják bele az átszövetet tényészanyagot. Az oltáshelyek nem lehetnek távol egymástól, hogy a fát lehetőleg h a m a r és teljesen á t s z ő h e s s e a micélium, s igy a kórokozó gombák ne tudjanak olyan könnyen b e f é r kőzni. A beoltott rönköket hosszanti sorokban r a k j á k le, a sorok egymástóli távolsága 7, 5 cm. A sorokban az oltáshelyek távolsága 33 cm. A legfelső és legalsó oltáshely minden sorban a homlokoldaltól (vágásfelület) csak fél távolságnyira van. A beoltás után a rönköket kötegenként azonnal ö s s z e á l l i t j á k , és s z a l m a g y é kénnyel befedik, a tetejét pedig rőzsével boritják be. Ezáltal a rönkök körül z á r t , nyirkos a t m o s z f é r a keletkezik, ami a tenyészet növekedéséhez szükség e s . A boritás egyúttal bizonyos védelmet is nyújt a kárositó idegen gombaspórák és r o v a r o k bejutása ellen, juniusban-juliusban, amikor japánban a n y á r i esős idő beállt, a rönköket ferdén, de meglehetősen laposan, lefektetik a földre. Ekkor m á r kissé több levegő kivánatos. A rönköket rendszerint n e m tul sürü erdőben helyezik el. Ha a rönköket nem lehetséges árnyékos helyen tartani, akkor r ő z s e t a k a r á s s a l védik a szél és a Nap száritó hatása ellen. Fontos az, hogy a micélium ne csak a belsejét szője át a rönköknek, hanem a külső oldalait is, főleg a vágásfelületeket. így m a r a d nak a rönkök 1 -2 nyáron át fekve.

28

Ha a 2. vagy 3. évben m á r várható a t e r m ő t e s t k é p z é s , akkor a rönköket k i s s é nyirkosabb vagy erősebben árnyékolt helyen kell felállitani. Ekkor azokat v í z szintes rudakhoz vagy dróthoz t á m a s z t j á k , m a j d n e m függőlegesen. Ha s z ü k s é g e s , öntözőkannával - - v a g y nagyüzemekben öntözőberendezéssel - - n e d v e s i t i k is a rönköket. A t e r m ő t e s t k é p z é s optimális hőfoka 12-20 C° között van. A megfelelő r e l a t i v p á r a t a r t a l o m 70-80%. A t e r m é s t évente k é t s z e r szedik, e g y s z e r t a v a s s z a l , amikor a c s e r e s z n y e f á k virágoznak, é s e g y s z e r ősszel, a m i k o r a juharfa l e velei színesednek. Általában ugy s z á m í t j á k , hogy mindegyik időszakban átlag 3 rönk ad 1 kg gombát. Egy rönk 3 - 4 évig t e r m ő k é p e s . Az extenzív kultura mellett ujabban mindinkább előretör a b e l t e r j e s (intenzív) t e r m e s z t é s , a t e r m e s z t ő h á z a k b a n . A termesztőházakban a rönköket ugyanugy készítik elő, mint a szabadban. Az oltás utáni 3. évben, a tuskókban levő siitake micéliumot m e s t e r s é g e s e n pihentetik azzal, hogy a tuskót egy ideig kiszáradni hagyják. E célból a t u s kókat keresztben e g y m á s r a r a k j á k egy ideiglenes tető alatt, vagy h u l l á m l e m e z z e l betakarják, hogy az esőtől é s Naptól védjék. Sokszor oldalt is g y é k é nyeket helyeznek k ö r é j ü k az á r n y é k o l á s miatt, de a farakástól bizonyos t á volságra, hogy a levegő j á r á s á t ne akadályozzák. Igy hagyják a rönköket 50 napig állni, azután ezt a pihenést megszakítják, é s a micéliumot ú j r a működ é s r e késztetik a z á l t a l , hogy a rönköket állott, nem m e s z e s (legjobb a 4 p H - j u ) vízbe b e á z t a t j á k . A p H - é r t é k l e s z á l l í t á s á r a savanyu foszfátokat a d nak hozzá. Az á z t a t á s h o z r e n d s z e r i n t beton medencéket használnak. A r ö n köknek teljesen viz alatt kell lenniök, ezért a rönkök t e t e j é r e kővel n e h e z í tett farostélyt helyeznek. A rönkök 4 napig m a r a d n a k a vizben. Azután mindegyik rönköt e r ő s e n odaütögetik egy kőhöz. Ez stimulálja a micéliumot, és megpuhítja a r ö n k felső lapját, igy elősegíti a z oxigén bejutását, ami a micélium növekedését meggyorsítja. Ezután a rönköket z á r t helyen sürün egymás mellé á l l í t j á k , és gyékénnyel t a k a r j á k . Igy hagyják 3 - 5 napig, lehetőleg 15 C -on. Ezután viszik a t e r m e s z t ő h á z a k b a , ahol vízszintesen elhelyezett, kötéllel körülfont bambuszrudakhoz t á m a s z t j á k a rönköket, majdnem függőlegesen. A kötéllel való körülfonás a rönkök oldalra dőlését akadályozza meg. A h ő m é r s é k l e t i átlagnak itt 15-20 C -nak kell lennie, nappal s e m szabad 20-24 C fölé, éjjel pedig 4 C alá e s n i e . A kedvező r e l a t i v p á r a t a r talom 90%. A rönkök beállítása után 4-10 nappal megjelennek az első t e r m ő testek. A hely jobb kihasználása végett polcok i s alkalmazhatók.

29

A siitake a legkülönbözőbb módon készíthető el ételnek, különösen levesnek é s hus köretnek használják, de önálló fogásként, pl. sütve is fogyasztható. Ma m á r a csemegeüzletekben kapható dobozolt konzerv és szárított alakban i s . Vitamintartalma miatt - a japánok állítása s z e r i n t - életmeghosszabbitó h a tása. Az első, aki Európában a siitake t e r m e s z t é s é t m e g k í s é r e l t e , valószínűleg HEINRICH MAYR müncheni p r o f e s s z o r volt, aki japáni tanulmányútjáról siitake micéliummal átszőtt fadarabokat hozott magával. Ezekkel oltott be 1903-ba.n kb 100 rönköt különböző fanemekből. Az eredmény gyenge volt. PASSECKER p r o f e s s z o r 1931-ben kezdte meg k í s é r l e t e i t , a japáni t e r m e s z t é s pontosabb i s m e r e t e nélkül. A Japánból, közvetlenül kapott spórákat, s t e r i l maláta, zselatin é s á g á r táptalapjra oltotta kémcsövekbe. A s t e r i l e z é s t 1, 30 Atm. nyomáson, 15 percig végezte. A c s i r á z t a t á s és a t i s z t a siitake micélium előállítása sikerült. Az e l s ő fejlett t e r m ő t e s t e k e t vérbükkön, szelid gesztenyén é s Japánból kapott fán (feltehetőleg Pasania), tiszta kulturában, v i lágos valamint sötét helyen elhelyezve, 8-12 hónappal az oltás után nyerte, amelyek bőséges, c s i r a k é p e s spórát t e r m e l t e k . A kémcsövekben levő micélium segítségével PASSECKER olyan siitake t e n y é s z e tet állított elő, amellyel gyakorlati kísérleteket i s kezdhetett. Beszámol a r ról, hogy keveréket készített vérbükk gyaluforgácsból és f ü r é s z p o r b ó l , ezt é j j e l r e vízbe áztatta, másnap kinyomta a f e l e s l e g e s vizet, és a nedves anyagot nagy tűzálló kémcsövekben, autoklávban, 2, 5 Atm. nyomáson s t e r i l i z á l t a 30 percig. A szubsztrátumot a siitake micéliuma 6 - 8 hét alatt átszőtte. 1935-ben b e s z e r z e t t nyáron döntött bükkfából és szelidgesztenyéből kb 60 c m hosszú, karvastagságú rönköket, ezekbe lyukakat f u r t , amelyeknek á t m é r ő j e 2, 5 cm, é s mélységük is kb ennyi volt. Hogy a m á r k i s z á r a d t fa a szükséges nedvességet megkapja, a rönköket é j j e l r e beáztatta. Másnap következett a beoltás, amikor a lyukakat teletömte a micéliumtenyészettel. Azután a rönköket e l h e lyezte egy m a j d n e m teljesen sötét pincében, é s m é r s é k e l t e n nedvesen t a r t o t t a . Az első t e r m ő t e s t e k 1937 októberében jelentek meg, vagyis több mint két éves tenyészidő után. A gombakalapok á t m é r ő j e e l é r t e a 7 c m - t , és - nyilván fényhiány miatt - feltűnően halvány szinüek voltak. Ugyancsak s i k e r e s siitake t e r m e s z t é s i k í s é r l e t e k r ő l adott hirt LOHWAG, aki 1954-ben, gyertyánon (Carpinus betulus), termesztőházban végezte azt.

30

Eberswalde-ben

(NDK) LIESEnek a szabadban is sikerült t e r m é s t elérnie.

Annak m e g á l l a p í t á s á r a , hogy a siitake t e r m e s z t é s e Európában rentábilis lenn e - e , fontos lenne a japáni siitake területek klimatikus viszonyait az e u r ó p a i a kéval összehasonlítani. Japán k l í m á j a ugyanis nagyrészt nyirkos, esődus. A siitake kulturák főleg Japán szubtropikus vidékein vannak, b á r egy r é s z ü k a hűvösebb vidékeken t e r ü l el. A h ő m é r s é k l e t azonban ott is - - kb Tokio és Yokahama vidékén - - alig száll le -5, -10 C -ig. Hűvösebb helyeken a m i c é l i u m fejlődés idejét a n y á r i hónapokra kell áthelyezni. Ilyenkor c é l s z e r ű , ha a r ö n köket gödrökbe helyezik, és r ő z s é v e l vagy gyékénnyel fedik ugy, amint azt MAYR tette, és ahogy azt itt-ott Japánban is teszik. A t e r m é s megindulása előtt legjobb a rönköket termesztőházakba, vagy klimatizált helyiségekbe á t vinni. A zárt helyen való t e r m e s z t é s gyors fruktifikációt eredményez, s igy rentábilis kell legyen. Laboratóriumi körülmények között MOLISCH m á r 4 hónap tenyészidő után is e l é r t t e r m ő t e s t k é p z é s t . PASSECKER laboratóriumi kísérleteiben is, m á r 8 h ő nap után, részben elkezdődött a t e r m ő t e s t k é p z é s . Ez a r r a mutat, hogy meg l e hetne rövidíteni a t e r m é s i d ő t , csak fel kellene deríteni azokat a körülményeket, amelyek a t e r m é s nélküli periódust megrövidítenék. Meg kellene kísérelni lapos ládákban, különféle alkalmas talajokból s z o r o s a n összetömöritett f ü r é s z p o r o n és p r é s e l t rostlemezeken is a t e r m e s z t é s t . + Fordította é s kivonatolta; DR.CSUKASSY LORANTNE

Die Zucht des japanischen Shiitake-Pilzes Auszug aus dem Artikel des P r o f e s s o r s F . PASSECKER (Ismt. Ö s t e r r e i c h ) . E r s c h i e n im 2. Heft d e r Z e i t s c h r i f t f ü r Pilzkunde, 1968, (Speisepilzkultur a l s wichtige Nahrungsquelle d e r Zukunft.)

Tudomásunk s z e r i n t ezt Magyarországon a Soproni Erdészeti é s Faipari Egyetemen, a Talajkutató Laboratóriumban folyó siitake t e r m e s z t é s i kís é r l e t e k során m á r megoldották. (A S z e r k . )

31

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 1. s z á m

A t h i o k t s a w a l kiegészített t e r á p i a 4 - é v e s m é r l e g e a falloid tipusu gombamérgezésekberi^" D r . LÁZÁR IMRE, Budapest

A gyilkosgalóca m é r g e z é s a klinikai toxikológiai gyakorlat egészét - - tehát nemcsak a g o m b a m é r g e z é s e k területét - - tekintve, a hatásos t e r á p i á s l e hetőségek hiánya miatt a legfélelmetesebb m é r g e z é s e k közé sorolható. Osztályunkon, a Korányi Kórház Baleseti Belosztályán (amely Európa legnagyobb m é r g e z é s i osztálya é s ahol 20 év alatt negyedmilliós betegforgalmat bonyolitottunk l e ) ma i s eseményszámba megy a gyilkosgalóca m é r g e zettek m e g j e l e n é s e . Ez sajnos nepn a z é r t van, m e r t a g a l ó c a m é r g e z é s r i t ka, hanem a z é r t , m e r t noha t e r á p i á s beavatkozásaink során a gyógyszerek é s egyéb t e r á p i á s e l j á r á s o k legszélesebb skáláját vetjük be, mégis a tehetetlenség é r z é s é v e l kell végignéznünk a súlyos galócamérgezettek pusztulását. A toxikológiai t e r á p i a ideális kezelési tipusai: 1. A méregnek a s z e r v e zetből való eltávolitása ( g y o m o r m o s á s , bélmosás, adszorpciós t e r á p i a , s t b . ) 2. Az antidotum t e r á p i a , tehát a m é r e g kémiai vagy biológiai közömbösitése. Ezen t e r á p i á s e l j á r á s o k az etiológiai f a k t o r r a hatnak, azt eliminálják, é s csak akkor hatásosak, ha időben alkalmazhatók, tehát abban a fázisban, amikor a szervezetben i r r e v e r z i b i l i s károsodások még nem jöttek l é t r e . A heveny m o r f i n - m é r g e z é s b e n például, ha a mérgezett gyomrából a morfint azonnal kimossuk, a m é r g e z é s klinikai képe egyáltalán nem alakul ki. Csak ha ez nem sikerül, akkor jelentkeznek a m é r g e z é s t i pusos klinikai tünetei, elsősorban a légzési d e p r e s s z i ó . Ilyen esetben ideális kompetetiv antagonistával, az n-allyl-normorphinnal 1-2 p e r c alatt n e m c s a k ezt a kardinális tünetet, hanem az ö s s z e s m é r g e z é s i tünetet meg tudjuk szüntetni. A m o r f i n - m é r g e z e t t az antidotum hatásának idej é r e tünetmentes lesz, beavatkozásunkat a tünetek u j r a j e l e n t k e z é s e k o r megismételjük, é s ezt a terápiát addig folytatjuk, a m i g a méreganyag - - s z e r e n c s é r e gyorsan - - lebomlik. Ilyen esetben a mérgezett s z e r v i kár o s o d á s nélkül meggyógyul. A morfin m é r g e z é s esetén azonban megtörténhet,

Hozzászólás DR. KUBlCÍKA: A gyilkosgalóca m é r g e z é s thioktsavas kezelésének ujabb tapasztalatai cimü, Budapesten, 1969. okt. 30-án tartott előadásához.

32

hogy a beteget n e m találják, e z é r t sem g y o m o r m o s á s r a , s e m antidotum t e r á p i á r a nem kerülhet sor. A beteg ekkor légzésbénulás miatt a helyszínen meghal, A m á s i k eshetőség, hogy a mérgezettet a légzés megszűnés után 4, 5. percben t a l á l j á k meg, a m i k o r szivbénulás még nem következett be, de az agy i r r e v e r z i b i l i s e n károsodott, az agysejtek s z á m á r a m á r kritikus oxigénhiány következtében. Ilyen esetben légzőközpont izgatókkal és nalorphinnal a spontán légzés meginditható, vagy az ilyen t e r á p i á s beavatkozás sikertelensége esetén gépi lélegeztetéssel i s fenntartható ugyan, a beteg mégsem gyógyulhat meg a diffúz agyi károsodások miatt. E példával talán érzékeltetni lehet a toxikológiai terápia lehetőségének az árnyalatait. Vannak m é r g e z é s e k , ahol a j e l l e g z e t e s toxikológiai terápiát egyáltalán nem tudjuk alkalmazni. Például m a r ó s z e r mérgezésben m á r az expozició pillanatában kialakul a toxikus h a t á s következménye. A savak é s lúgok koncentrációjuktól, é s nem vegyhatásuktól függően azonnal nekrotizálják az é r i n t e t t szöveteket, sem g y o m o r m o s á s r a , s e m antidotum t e r á p i á r a nincs lehetőség, csak a m é r g e z é s szövődményeit, következményeit van m ó dunkban több-kevesebb s i k e r r e l gyógyitani. Milyen lehetőségeink vannak gyilkosgalóca m é r g e z é s esetében ? Mindenki tudja, hogy a gyilkosgalóca m é r g e z é s mennyire alattomos. A m é r g e z é s tünetei csak hosszú lappangási idő után, 6-12-24 ó r a múlva j e lentkeznek. Sajnos ez a hosszú latencia-idő tipikus. A m á s i k tipikus tényező - - mi é s mások megfigyelése szerint i s - - az, hogy a prognózis kétségtelenül l i n e á r i s összefüggést mutat az elfogyasztott gomba menynyiségével, és a z egyéni érzékenységgel. (Gyermekek, idősebb korúak, idült alkoholisták, idült májgyulladásban szenvedők esetében például a m é r g e z é s l e f o l y á s a súlyosabb, a prognózis kedvezőtlenebb.) Megfigyelhet ő az is, hogy a m é r g e z é s e k prognózisa évjáratonként is ingadozást mut a t , ' valószinüleg a gombák különböző m é r e g t a r t a l m a miatt. A gyilkosgalóca mérgezett tehát manifesztálódott m é r g e z é s i tünetekkel, súlyos par e n h i m á s károsodásokkal kerül a kórházba f e l v é t e l r e . Legtöbbször tehát a g y o m o r m o s á s m á r eredménytelen, és csak igen kis haszonnal j á r . Anti dotumunk nincs. Mi marad h á t r a ? Köznapi k i f e j e z é s s e l é l v e : "mentsük, a m i még menthető ! " É v r ő l - é v r e gondos figyelemmel alkalmazunk ujabb és ujabb tüneti gyógys z e r e k e t . É r t h e t ő , hogy milyen nagy örömmel é s uj bizakodással vettük be e z é r t a thioktsavat is t e r á p i á s arzenálunkba a K U B I C K A főorvossal folytatott e s z m e c s e r é n k után.

33

Mit várhattunk a thioktsavtól ? Abszolút jó e r e d m é n y r e nem számíthattunk, mivel toxikológiai szemléletünk ezt, ebben a kérdésben nem i s engedhette meg. Tudtuk azt, hogy az Amanita phalloides toxinjai általános s e j t m é r g e k , é s minden vitális fontosságú szerv, tehát a májon kivül a g y o m o r - b é l r e n d s z e r , a sziv, az agy - - különösen a vazomotorcentrum - - a z erek, a vese, stb. sejtjeinek károsodását okozzák e g y s z e r r e . Sok esetben rohamos lefolyást é s z lelünk, a központi és p e r i f é r i á s keringési elégtelenséget kivédeni nem tudjuk, a heroikus kardiális, viz é s elektrolit t e r á p i á r a választ nem kapunk, s a beteg röviddel a beszállítás után, vagy 1 - 2 napon belül elpusztul. Elképzelésünk szerint még egy un. ideális antidotum s e m lehetne hatásos, mivel a beszállítás ó r á j á b a n a citotoxikus hatás m á r érvényesült, a hosszú lappangási idő alatt a m é r e g hatni tudott. Nem emlékezünk ugyanis olyan e s e t r e , amikor a beteg tünetmentesen, a lappangási idő alatt jelentkezett volna f e l v é t e l r e . Kórbonctani leletekből is tudjuk, hogy noha az első napokban a m á j elégtelenség szembeötlő tünetei még nem jelentkeznek, a toxikus májlézió patológiai alapja m á r megvan. A boncleletek szerint a szivizom és a vesék z s i r o s d e g e n e r á c i ó ján kivül m á r megtalálható a máj z s i r o s elfajulása i s , a később meghaltaknál pedig m á r sejtelhalások találhatók. A klinikai tapasztalat s z e r i n t egyes mérgezetteknél a m é r g e z é s e l s ő f á z i s á nak l e z a j l á s a után némi javulás mutatkozik. Ez a z é r t van, m e r t a m á j - vagy veseelégtelenség kibontakozása nincs szinkronban a folyadék és az elektrolitz a v a r r a l , a heveny szívelégtelenséggel és a p e r i f é r i á s vazomotorbénulással. Tudjuk, hogy a falloid tipusu m é r g e z é s b e n mindig számolni lehet a májmüködés zavaraival, igen gyakran a májelégtelenséggel i s . E z é r t a m é r g e z é s első szakaszában is m á r a m á j a t védő beavatkozásokat kell alkalmazni. A sokkellenes hatáson kivül itt kiemelkedő jelentősége van a szteroidok adásának. Ezt célozza a kolinterápia (ujabban a laevocholin), a vitaminok, továbbá az ammónia produkció megakadályozására szolgáló s z e r e k , mint a glutaminsav, az arginin é s a neomycin i s . A falloid tipusu mérgezésekben, - - d e minden m á j á r t a l m a t okozó mérgezésben, különösen a klórozott szénhidrogének által okozott mérgezésekben, - - tehát a thioktsav is helyet kaphat. A következőkben megpróbálom a thioktsav kezeléssel bővített eddigi terápiás tapasztalatainkat áttekinteni, a Korányi Kórház m é r g e z é s i osztályán az utóbbi 7 évben kezelt falloid-tipusu g o m b a m é r g e z é s e k t e r é n .

34

Statisztikánkban c s a k a biztosan falloid -tipusu m é r g e z é s e k kaptak helyet. Csak olyan m é r g e z é s e k e t vettünk fel, amelyekben a g a s z t r o e n t e r á l i s tüneteken kívül, a m á j á r t a l o m n a k legalább laboratóriumi jeleit észleltük. Nem vettük fel az un. galóca-gyanús eseteket, amelyekben a mérgezettek például fehér gombát fogyasztottak, de a lappangási idő nem volt tipusos, és c s a k g a s z t r o e n t e r á l i s tünetek voltak észlelhetők. A feldolgozott 7 évből az első háromban (1963-ban, 1964-ben é s 1965-ben) a szokásos, a thioktsavval még ki nem egészitett terápiát alkalmaztuk. 1963-ban 29 falloid tipusu gombamérgezésből 3 volt halálos kimenetelű a m o r t a l i t á s 10, 8 % - o s volt, a betegek átlagosan a 4. napon haltak meg. 1964-ben 38 g a l ó c a - m é r g e z e t t közül 5-öt veszítettünk el, a halálozási a r á n y s z á m tehát 17, 3 % volt, a halál átlagosan a 3. -4. napon következett be. 1965-ben 23 g a l ó c a - m é r g e z e t t közül 4 halt meg, a m o r t a l i t á s i százalék 17, 3, az ápolási napok átlaga a halálig 6 volt. E h á r o m évben, - - mint azt a későbbi adatokkal ö s s z e tudjuk majd hasonlítani, - - osztályos viszonylatunkban nagyobb volt a gomba-, igy a gyilk o s g a l ó c a - m é r g e z é s e k száma. Ezekben az években nem a súlyos és nem a könnyű, hanem a középsúlyos e s e t e k száma volt nagyobb. A thioktsavat 1966-ban soroltuk be a falloid-tipusu gombamérgezésekben alkalmazott gyógyszerek közé. Ebben az évben m á r minden gombamérgezett kapott thioktsavat a kórházi k e z e l é s 1. napjától kezdve. Elegendő gyógys z e r n e m állott r e n d e l k e z é s ü n k r e , igy mindössze napi 50-100 mg mennyiségben tudtuk adagolni a gyógyszert a "Tioctidasi" nevü olasz, és a "Thioctacid" elnevezésű német készítmény f o r m á j á b a n . Ebben az évben - - tehát 1966-ban - - 1 4 m é r g e z e t t közül 5 halt meg, ez 35,7 %, a letális mérgezésekben az ápolási napok átlaga közel 7 nap (6, 8). Az 5 halálos m é r g e z é s közül 1 esetben az exitus a gasztrointesztinális s z a k a s z végén következett be, de a hepatorenális szindróma tüneteit is észleltük m á r . A többi beteg a hepatargiás kómában, illetve hepatorenális s z i n d r ó m á r a j e l l e m z ő tünetek között halt meg a 7. -13. napon. Egyik betegünket p r a e u r é m i á s állapotban a művese o s z t á l y r a szállíttattuk át. Az MN érték az á t s z á l l í t á s napján 198 mg % volt.

35

Ebben az évben 2 igen súlyos esetünknél az volt a véleményünk, hogy a thioktsav kezelésnek feltétlen köze van a gyógyuláshoz. Egy 65 éves, naponta 3 liter bort fogyasztó idült alkoholista, pulmonális tbc. -ben szenvedő mérgezettünk a felvételt megelőző 2. napon, reggel, délben és e s t e fogyasztott s a j á t k é s z i t é s ü galóca-pörköltjéből. 14 ó r á s lappangási idő után k o l e r i f o r m h a s m e n é s és számtalan hányás jelentkezett, m a j d 10-15 liter vizet ivott meg g y o m o r m o s á s i céllal b e s z á l l i t á s a előtt. F e l vételkor súlyos exszikkáció jeleit észleltük, afóniás állapottal. Massziv viz és elektrolit terápiát kezdtünk, a só - és folyadékháztartás z a v a r a gyorsan rendeződött. A thioktsavat az e l s ő naptól kezdve adtuk a többi tüneti gyógyszer mellett, 2 x 5 0 mg-nyi mennyiségben. Kezelésünk 2. napján a SGOT értéke 1168 E, a s z é r u m - b i l i r u b i n szint 3, 0 mg % volt. Ezen a napon a beteg zavarttá vált, majd stupor-kóma alakult ki, amely 3 napra húzódott el. Ezalatt a s z é r i u m t r a n s z a m i n á z é r t é k 1522 E - r e emelkedett, i k t e r u s z a kifejezetté vált. Az 5, napon szenzóriuma f e l t i s z tult, i k t e r u s z a napokon át stagnált, a 7.napon szubikterikus, a se t r a n s z a mináz é r t é k e 393 E - r e csökkent, a s z é r u m - b i l i r u b i n szint m á r c s a k 1-2 m g %' A 26. napon gyógyultan távozott. Másik esetünkben a 30-éves nőbeteget f é r j é v e l együtt a tatai kórház továbbította osztályunkra. A mérgezett m á r a felvételkor kapott 100 mg thioktsavat, és kezelésének további 40 napján ugyanennyi mennyiséget. A m é r g e z é s lefolyása különös volt. A beszállítás utáni 3. napon a s z é r u m - b i l i r u b i n érték m á r 4, 0 mg % volt, é s fokozatosan emelkedett a m é r gezés 19. napjáig, amikor 22,0 m g % - o s értékkel kulminált, ezután f o kozatosan csökkent, és csak a felvétel után 5 héttel normalizálódott. A beteg a 3. napon komatózussá vált, a 6. napon pedig moribund állapotban volt. A kóma 6 napon át húzódott el, majd fokozatosan e s z m é l e t r e t é r t . A s z é r u m t r a n s z a m i n á z é r t é k e k a klinikai állapothoz képest igen a l a c s o nyak voltak, a 3. napon 400 E, a 4. napon 527 E, a 8. napon 393 E volt csupán. Végül is másfél hónapi kezelés után gyógyultan távozott. A két gyógyulást biztatónak és reménytkeltőnek tartottuk, mivel a 3 és 6 napon át t a r t ó hepatargiás kómából való gyógyulásra még nem volt példa beteganyagunkban, az előző 17-éves tapasztalataink során. A következő években, 1967-ben és 1968-ban, ö s s z e s e n 17 gyilkosgalóca mérgezettet kezeltünk, 3zek közül mindössze 3 volt középsúlyos m é r g e z é s , a többi könnyű lefolyású eset volt. Betegeink ezekben az években i s az

36

50-100 mg-os thioktsav mennyiséget kapták. Ebben a két évjáratban a m o r t a l i t á s 0 volt. A jó eredmény fokozta bizakodásunkat. Nem mondhatjuk el azonban ezt a z idei, az 1969-es esztendőről. Az idén m i n d ö s s z e 6 gyilkosgalóca m é r g e z e t t e t szállítottak osztályunkra. Ezek közül 4-et elveszítettünk, igy a m o r t a l i t á s rendkívül nagy, 66, 6 % volt, noha minden betegünknek az e l s ő naptól kezdve a KUBIŐKA által ajánlott nagy adag thioktsavat adtuk. Egy betegünk s e m volt, aki naponta 300 m g nál kevesebb thioktsavat kapott volna. A m a x i m á l i s napi adag 750 mg volt. A thioktsavat mindig infúzióban adagoltuk. A 3-tagu Takács családból az apa a 3. napon halt meg, a hepatargiás kóma g y o r s a n kialakult. A 3. napon, a halál napján 1400 E volt a SGOT érték, a s z é r u m - b i l i r u b i n é r t é k 4, 2 mg % volt. Az anya az 5. napon pusztult el, a hepatargiás kóma 3. napján (SGOT 1150 E, a se. bi. 6 mg %). Lányuk halála a 6. napon következett be, 3-napos kómatozus állapot után, a m i k o r r a a t r a n s z a m i n á z 1140 E - r e emelkedett, a s z é r u m - b i l i r u b i n szint pedig m á r 15, 6 mg % volt. A negyedik beteg 3 nappal a galóca fogyasztás után került a k ó r h á z b a . S o r s t á r s a , akivel a gombát együtt szedte és e t te, m é g otthon m e g h a l t . Beszállításakor m á r zavart állapotban volt, m á ja 12 c m - r e l haladta meg a jobb bordaivet. E z a beteg m á j kómában halt meg a beszállítás utáni 3. napon. Az életben m a r a d t 2 beteg közül az egyik középsúlyos, a másik könnyebb m é r g e z é s t vészelt á t . Véleményünket összefoglalva, jelenleg tehát a következőket mondhatjuk e l : 1. / A thioktsavval kiegészített terápia e g y e s igen súlyos esetekben, t e l j e s e n nem objektivizálható m e g í t é l é s s z e r i n t , a m é r g e z é s lefolyását valószínűleg módosította. Ugy véljük, hogy a 2 reménytelennek hitt h e p a t a r g i á s kómában levő gyilkosgalóca m é r g e z e t t gyógyulásához h o z z á j á rult a thioktsav m á j védő -detoxikálő hatásával. 2. / A thioktsav terápia a bevezetése utáni 9 halálos m é r g e z é s b e n nem gátolta meg a m á j á r t a l o m p r o g r e s s z i ó j á t , m é g nagy adagban, a legkorábban kezdett adagolással sem. 3. / A thioktsav terápia b e v e z e t é s e óta jelentkező nagyobb m o r t a l i tást n e m a thioktsav okozta, h a n e m az véleményünk s z e r i n t - - a t e r á p i á s eljárásoktól függetlenül -- nagy mértékben függ a s z e r v e z e t b e jutott m é r e g mennyiségtől és a lappangási idő t a r t a m á t ó l . 4. / Négy év m é r l e g e kevés végleges eredmény kialakításához, ezért a következő években is folytatni kívánjuk a thioktsav t e r á p i á t D r . K U B I C K A m ó d s z e r e szerint, é s ehhez k é r j ü k további segítségét.

37

V i e r j ä h r i g e Erfahrungen über die mit Thioktsäure e r g ä n z t e T h e r a p i e bei A. phalloides Vergiftungen^ DR. IMRE, LÁZÁR, Budapest

Die Amanita phalloides Vergiftung ist in d e r ganzen klinischen Praxis, also nicht nur auf dem Gebiet d e r Pilzvergiftungen - wegen Mangel von w i r k s a m e r T h e r a p i e - zu den f u r c h t b a r s t e n Vergiftungen zu zählen. In u n s e r e r Abteilung im Korányi Krankenhaus - welches in ganz Europa die g r ö s s t e Vergiftungs Abteilung ist - hatten wir während 20 Jahre einen Krankenverkehr von viertel Million Personen - und doch ist heute noch ein E r e i g n i s s das Eintreffen der A. phalloides Vergifteten. Leider nicht deswegen weil es selten vorkommt, sondern weil wir - obwohl wir die w e i t e s t e n Möglichkeiten d e r Arzneien und and e r e therapeutische Verfahren anwenden - mit dem Gefühl der Hilflosigkeit zusehen müssen d a s Veränden d e r schweren phalloid Vergifteten. Die idealen Typen d e r toxikologischen T h e r a p i e sind: 1. / das entfernen des G i f tes aus dem O r g a n i s m u s , also Adsorptive T h e r a p i e , Darmwaschen, usw. 2 . / Antidotum T h e r a p i e , d . h . eine chemische oder biologische neutralisierung des G i f t e s . Diese therapische Verfahren wirken auf den etiologischen F a k t o r , eliminieren diesen, sind aber n u r dann w i r k s a m , wenn sie rechtzeitig a n wendbar sind, also in der Phase, wo das O r g a n i s m u s noch keinen i r r e v e r s i bilen Schaden erlitten hat. Zum Beispiel, bei akuter Morphin Vergiftung, wenn man das Gift vom Magen sofort auswascht so entsteht überhaupt kein klinisches Bild. Nur wenn d i e s nicht gelingt, t r e t e n die typische Symptomen d e r Vergiftung auf, in e r s t e r Linie die Atmungs-Depression. In solchem Fall kann man mit einem idealen kompetetiven Antagonist, mit n-allyl-Morphin, binnen 1-2 Minuten, nicht nur diese kardialen, sondern auch alle vergiftungs Symptome beheben. Der Morphin vergiftete wird, solang das Antidotum wirkt, Symptomenfrei sein, und wenn Symptomen wieder erscheinen, wiederholen wir, und setzen diese T h e r a p i e solange fort, bis das Gift - glücklicherweise r a s c h - Abgebaut wird. In solchen Fällen wird d e r Vergiftete ohne organische Schädigung genesen. Bei Morphin Vergiftung kann sich ereignen, d a s s d e r Kranke nicht aufgefunden wird, so kann keine Magenausspülung, keine Antidotum Therapie angewendet werden. In d i e s e m Fall stirbt d e r Kranke wegen Atemlähmung. Eine andere Möglichkeit, d a s s d e r Vergiftete 4 - 5 Minuten nach aufhören des Atmens aufgefunden wird, als die Herzlähmung noch nicht eintrat, aber d a s Gehirn schon i r r e v e r s i b i l e n Schaden erlitten hat, zufolge des kritischen Oxigenmangels.

Diskussionsbeitrag- zum Vortrage von DR. KUBI^KA; N e u e r e Erfahrungen in d e r Behandlung mit Thioktsäure bei Amanita phalloides Vergiftung (30. 10. 1969.)

38

In solchem Fall kann die Atmung mit Atmungszentrale-stimulierenden Mitteln, und mit Nalorphin in Gang g e b r a c h t werden, oder wenn dies keinen E r f o l g hätte, kann wohl Atmungsmaschiene angewendet werden, doch kann d e r Kranke nicht genesen, wegen den diffúzén Gehirn-Schädigungen. Mit diesem Beispiel kann man villeicht veranschaulichen die Möglichkeits Nüancen der toxikologischen T h e r a p i e . Es giebt Vergiftungen wo die c h a r a k t e r i s t i s c h e toxikologische T h e r a p i e nicht anwendbar i s t . z.B. bei Atzlauge Vergiftung, weil schon im Augenblick der Exposition die Folgen d e r toxischen Wirkung sich ausstalten. Die Säuren und Laugen, - abhängend von d e r Koncentration, nicht aber von i h r e r c h e m i s c h e r Wirkung - n e k r o t i s i e r e n s o f o r t die berührten Stoffe; es i s t keine Möglichkeit zur Magenspülung, weder z u r einer Antidotum Therapie,allein die Komplikationen und Folgen d e r V e r giftung können w i r mit mehr o d e r weniger E r f o l g heilen. Welche Mitteln haben wir bei phalloides Vergiftung ? Jedermann weiss, wie hinterlistig diese i s t . Die Symptomen d e r Vergiftung t r e t e n e r s t nach l a n g e r Latenszeit, e r s t nach 6-12-24 Stunden auf. Dies ist leider typisch. D e r andere typische F a k t o r ist - nach u n s e r e r und nach a n d e r e r Beobachtung - dass die Prognose zweifellos in linearen Z u s a m m e n hang mit der Menge des v e r z e h r t e n Pilzes, und mit d e r individuellen Empfindlichkeit i s t , (Bei Kinder, bei Älteren, bei chronische Alkoholikern, bei chronishe* Hepatitis Fällen, ist der Ablauf der Vergiftung s c h w e r e r , und die Prognose ungünstiger.) Man kann auch das beobachten, d a s s die Prognose auch jahrgänglich Schwankungen zeigt, vermutlich wegen v e r s c h i e denen Giftgehalt d e r Pilze. D e r phalloid Vergiftete kommt also mit V e r giftungs-Symptomen, mit s c h w e r e parenchimalen Schäden ins Krankenhaus. Es ist also meistens die Magenspülung schon erfolglos, und hat nur wenig Nutzen. Antidotum haben wir keinen. Was bleibt also übrig ? Mit alltäglichem A u s d r u c k : "Retten, was noch r e t t b a r i s t ! " Von Jahr zu Jahr wenden wir mit sorgfältiger Aufmerksamkeit die neuen und n e u e r e n symptomatische Arzneimittel an. So haben wir auch - nach d e r Besprechung mit DR. KUBIÖKA - die Thioktsäure mit g r o s s e r Freude und Zuversicht in u n s e r therapeutisches Arzenál eingereiht. Was ist von d e r Thioktsäure zu erwarten ? Ein absolut guter Erfolg nicht, da unsere toxikologische Anschauung in

39

d i e s e r F r a g e e s nicht e r l a u b t e . Wir wüsten, d a s s die Toxine des Amanita phalloides allgemeine Zellgifte sind, und so die Zellen a l l e r wichtigen vitalen Organe, also a u s e r d e r L e b e r , den Magen und die Gedärme, das Herz, das Gehirn - besonders d a s Vasomotorencentrum - die Adern, die Nieren usw. zugleich schädigen Oft beobachten wir einen so r a s c h e n Verlauf, d a s s die Unzulänglichkeit der centralen und periferialen Kreislauf unabwerbar war, und bekamen keine Antwort auf die h e r o i s c h e kardiale, W a s s e r und Elektrolit Therapie, und der Kranke geht kurz nach seiner Einlieferung, oder binnen 1-2 Tagen zugrunde. U n s e r e r Vorstellung nach, könnte noch ein sogenannter idealer Antidotum auch nicht w i r k s a m sein, nachdem zur Zeit d e r Einlieferung die Citotoxin Wirkung z u r Geltung kam, und während d e r langen Latenszeit das Gift schon seine Wirkung ausübte. Wir können uns nämlich auf keinen solchen Fall e r i n nern, d a s s ein Vergifteter ohne Symptomen, während d e r Latenszeit sich zur Aufnahme gemeldet hätte. Aus die Sektionsbefunde wissen wir auch, d a s s obwohl in den e r s t e n Tagen die Unzulänglichkeit d e r L e b e r noch nicht auffällt, die pathologische Grundlage d e r Leberläision schon vorhanden ist. Nach die Sektionsbefunde findet man schon a u s e r fettiger Degeneration der Herzmuskeln und Nieren, auch eine fettige Degeneration d e r L e b e r , und bei den später gestorbenen auch schon das Absterben d e r Zellen. Nach klinischer Erfahrungen folgt bei einigen Vergifteten nach Ablauf d e r e r s t e r F a s e eine Besserung. Das erscheint deshalb, weil die Unzulänglichkeit der L e b e r und N i e r e , mit d e r W a s s e r und Elektroliten Störung, mit d e r akuten H e r z Unzulänglichkeit, und mit d e r p e r i f e r i a l e n und v a s o m o t o r i s c h e n Lähmung,nicht in Sinkron steht. Bei phalloid Vergiftung ist i m m e r mit Leberstörungen zu rechnen, auch s e h r oft mit Unzulänglichkeit d e r Leber. Deshalb m u s s man schon in d e r e r s t e n F a s e Leberschützende massnahmen einleiten. A u s s e r Abreichen Anti-Sokk Therapie, ist von h e r v o r r a g e n d e r Wichtigkeit das Abreichen von Steroiden. Das bezweckt die Kolintherapie (neuerlich Laevocholin), Vitaminen, f e r n e r die Ammoniaproduktion verhindernde Arzneien, wie Glutaminsäure, Arginin und Neomycin. Bei phalloid Vergiftungen - - wie auch bei allen Leberschädigenden Vergiftungen, besonders bei den durch klorierten Kohlenwasserstoffen v e r u r s a c h t e Vergiftungen - - kan die Thioktsäure auch einen Platz bekommen. In den folgenden versuche ich unsere bisherige, mit d e r Thioktsäure e r weiterte therapische Erfahrungen überblicken Im Durchschnitt d e r letzte-

40

ren 5 Jahren. In u n s e r e r Statistikand nur die s i c h e r als phalloid V e r giftung erkannte F ä l l e eingereiht. Wir gliedern nur diese ein, wo a u s s e r gastrointestinalen Symptomen, mindest Laboratorium Zeichen d e r L e b e r s c h ä d i gung vorhanden w a r e n . Die nur phalloides Verdächtige Vergiftungen erwehnen wir nicht. In den e r s t e n 3 d i e s e r 7 Jahren (1963-64-65) haben wir die übliche Therapie, ohne Thioktsäure, angewendet. Im J a h r e 1963 hatten wir 29 Fälle, von denen 3 tödlich verliefen. Die M o r t a lität betrug 10, 8 %, d e r Tod e r f o l g t e im durchschnitt am 4. Tag. Im J a h r e 1964 war u n s e r Verlust 5 von 38 Kranken, d . h . 17, 3 %. Der Tod e r folgte a m 3. -4. -Tag. Im J a h r e 1965 s t a r b e n von 23 Vergifteten 4.Die Mortalität betrug 17, 3%. Die Pflegetage bis zum Tod, betrugen i m Durchschnitt 6 Tagt.1. Wahrend diese 3 J a h r e waren die m e i s t e n Fälle von Mittelschwerer Natur, Im J a h r e 1966 begonnen wir auch die Thioktsäure anwenden. In d i e s e m Jahre bekam j e d e r Vergiftete vom e r s t e n T a g an. Thioktsäure, aber n u r 50-100 mg pro Tag, weil es uns nur in ungenügender Menge z u r Verfügung stand. Wir wendeten das italienische "Tioctidasi" und das deutsche "Thioctacid" an. In d i e s e m Jahr, s t a r b e n von 14 Vergifteten 5, also 35,7 %. Die Pflegetage betrugen i m Durchschnitt 6, 8 Tage. Von diesen 5 Vergifteten s t a r b einer am Ende der Gastrointestinalen F a s e , die Symptomen d e r hepatorenalen Sindroma waren auch schon b e m e r k b a r . Die übrigen starben an hepatorenalen Koma, r e s p e k tive an typischen hepatorenalen Sindroma, am 7 - 1 3 - T a g . Ein Kranker wurde wegen P r a e u r e m i e auf die Kunstnieren-Abteilung ü b e r f ü h r t . D e r MN Wert war an d i e s e m Tag 198 m g %. In d i e s e m Jahre t r u g bei zwei s c h w e r Kranken - - u n s e r e r Meinung nach - - die Anwendung der T h i o k t s ä u r e zur Genesung zu. Ein 65 j ä h r i g e r , d e r täglich 3 L i t e r Wein trank, ein chronischer Alkoholiker, mit pulmonalem T b c . , consum i e r t e 2 Tage vor s e i n e r Aufnahme, Morgens, Mittag und Abends selbst zuber e i t e t e Knollenblätterpilz Gericht. Nach 14 stündiger Latenszeit kam choler i f o r m i g e r Durchfall und Erbrechen zur Erscheinung, später, vor seiner E i n lieferung, trank e r 10-15 Liter W a s s e r , um seinen Magen aus zu waschen. Bei

41

seiner Aufnahme fanden wir s c h w e r e Symptomen d e r Exsikkation, in afonialem Zustand. Wir begonnen mit W a s s e r und Elektrolit Therapie, auf dessen W i r kung d e r Salz- und W a s s e r h a u s h a l t sich bald ordnete. Neben die anderen Arzneien bekam e r täglich 2x 50 mg. Thioktsäure. Am 2. Tag w a r d e r SGOT Wert 1168 E, Niveau des Serum-bilirubin 3, 0 mg %. An diesen T a g wurde d e r Kranke v e r w i r r t , es bildete sich eine Stupo-Koma aus, das 3 T a g e anhaltete. Während d i e s e r Zeit erhöhte sich d e r T r a n s a m i n a s e Wert auf 1522. Icter u s wurde deutlich. Am 5. Tag k l ä r t e sich sein Sensorium, d e r Icterus stagnierte tagelang, a m 7. Tag sank es zum Subicterus und d e r Wert der Se. T r a n s a m i n a z e auf 393 E, Niveau des Se.Bi. w a r bloss 1-2 mg %. Am 26. Tag wurde e r genesen entlassen. Ein a n d e r e r Fall, eine 30 jährige F r a u wurde s a m t Gatten aus dem Krankenhaus von Stadt-Tata zugesandt. Die Kranke bekam schon bei i h r e r Aufnahme 100 mg Thioktsäure, und während i h r e r 40 tägiger Pflege ebensoviel. Der Ablauf d e r Vergiftung w a r eigentümlich. Am 3. Tag nach i h r e r Einlieferung, betrug d e r Se.Bi Wert 4, 0 mg %, und steigerte sich bis zum 19. Tag der V e r giftung, als es mit 22, 0 mg % kulminierte, danach sank es allmählich, und nur nach 5 Wochen nach i h r e r Aufnahme wurde e s n o r m a l . Am 3. Tag wurde d i e Kranke komatoz, am 6. Tag v e r f i e l sie in moribundem Zustand. Das Koma d a u e r t e 6 Tage lang, wonach sie das Bewustsein l a n g s a m zurückbekam. Die W e r t e des Se. T r a n s a m i n a s e waren zu i h r e m klinischen Zustand g e m ä s s sehr niedrig, am 3. Tag 400 E, am 4. T a g 527 E, am. 8. Tag bloss 393 E. Endlich nach 6 Wochen wurde sie gesund entlassen. Diese zwei genesungen waren ermuthigend und hoffnungsvoll, nachdem es noch keinen Prezedent gab - - Während u n s e r 17 jährige Praxis - - d a s s jemand nach 3 -6 Tagelang anhaltender hepatargialem Koma gesund wurde. In den nächstfolgenden Jahren, 1967-68, behandelten wir 17 phalloides V e r giftete, von diesen waren bloss 3 mittelschwere Vergiftungen, die übrigen hatten einen leichten Ablauf. U n s e r e Kranken haben auch in diesen Jahren 50-100 mg Thioktsäure bekommen. Während d i e s e zwei Jahren hatten wir k e i nen Verlust. D i e s e r gute Erfolg s t e i g e r t e noch u n s e r Vertrauen. Aber von dem Jahr 1969 können wir dies nicht behaupten. D i e s e s Jahr hatten wir bloss 6 phalloides Vergiftete. Von diesen v e r l o r e n wir 4, so w a r die Mortalität a u s s e r o r d e n t l i c h hoch (66, 6 % ) , obwohl ein j e d e r , vom ersten Tag an, die von DR. KUBI<SKA empfohlene g r o s s e Dose T h i o k t s ä u r e erhielt. E s

42

bekam keiner weniger als 300 mg Thioktsäure. Die maximale Dose pro Tag w a r 750 m g . Wir gaben e s i m m e r in Infusion. Aus e i n e r drei G l i e d e r zählender F a m i l i e , s t a r b d e r Vater am 3. Tag, das hepatargiale Koma entfaltete sich r a s c h . An d i e s e m 3. Tag w a r d e r SGOT wert 1400 E, der S e . B i . Wert 4, 2 m g %. Die Mutter s t a r b a m 5. Tag, am 3. Tag d e r hepatargialen Koma (SGOT 1150 E, Se.Bi. 6 mg %). I h r e Tochter kam am 6. Tag zum Ende, nach 3 t ä g i g e r komatozen Zustand; als die T r a n s a m i n a z e 1140 E, und das S e . B i . Niveau schon 15, 6 mg % e r r e i c h t e . D e r v i e r t e Kranke, wurde 3 Tage nach d e m Genuss von A. phalloides ins Krankenhaus geliefert. Sein Leidensgefährte, mit dem e r d i e Pilze s a m m e l t e , kam noch zuhause um. Bei s e i n e r Einlieferung war er schon v e r w i r r t , seine Leber ü b e r s t i e g mit 12 c m den rechten Rippenbogen. Dieser s t a r b . a n Leberkoma am 3. Tag nach seiner Einbeförderung. Von die zwei im Leben gebliebenen überstand d e r eine mittel s c h w e r e , und der a n d e r e eine l e i c h t e r e Vergiftung. U n s e r e Meinung z u s a m m e n g e f a s t , können wir die Nachfolgenden a u s s a g e n : 1. / In einigen s e h r schweren Fällen hat die mit d e r Thioktsäure ergänzte T h e r a p i e - - nach nicht ganz s u b j e k t i v e r Beurteilung - - den Ablauf d e r Vergiftung warscheinlich beeinflusst. W i r meinen, d a s s zur Genesung bei zwei hoffnungslosen, in hepatargischem Koma leidenden Vergifteten, die Thiokts ä u r e durch ihre Leberschützende detoxizierende Wirkung beihalf. 2. / Seit der Einführung der Thioktsäure T h e r a p i e , hat es bei 9 tödliche Vergiftungen, die Progression d e r Leberschädigung nicht v e r h i n d e r t , selbst bei g r ö s s t e r und s o f o r t begonnener Dosierung nicht. 3. / Die, seit d e r Einleitung d e r neuen T h e r a p i e w a h r n e h m b a r e höhere M o r t a lität, kann sicherlich nicht der T h i o k t s ä u r e zugeschrieben werden. Die M o r talität i s t - - nach u n s e r e r Meinung - - i n g r o s s e m M a s s e auch noch heute unabhängig von den therapeutischen Verfahren - - von d e r ins O r g a n i s m u s g e r a t e n e Giftmenge, und Latenszeit beeinflusst. 4. / Die Bilanz d e r vier Jahre i s t wenig um ein Endergebniss zu gestalten, deshalb wollen wir in den nächsten Jahren die T h i o k t s ä u r e T h e r a p i e fortneczen nach der von DR. KUBIÖKA angegebene Methode, wozu w i r seine Hilfe auch weiterhin beanspruchen.

43

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 1. s z á m

A gyilkosgalóca m é r g e z é s e k thioktsavas kezelésének tapasztalatai Tatabányán DR. ZULIK ROBERT, Tatabánya

Mint a Tatabányai Megyei Kórház I. Belgyógyászatának vezetője, KUBiCKA főorvos előadásához, valamint LÁZÁR főorvos hozzászólásához a következőket fűzöm hozzá: Tatabánya és környéke, főleg Oroszlány, k ö z i s m e r t e n galócával "fertőzött" vidék. Négy hónap óta, amióta a belosztályt vezetem, 14 Amanita phalloides m é r g e z e t t e t volt alkalmam kezelni. S z e r e n c s é n k r e letálisan végződő esetünk nem volt. Az átlagos ápolási idő 11-16 nap között volt. Az esetek s z e r e n c s é s kimenetele részben annak tulajdonitható, hogy valószinüleg kevesebb gombát fogyasztottak, r é s z b e n azonban a s i k e r e s egészségügyi p r o pagandának is (a tünetek jelentkezésekor ugyanis azonnal orvoshoz, kórházhoz fordultak). T e r á p i á s e l j á r á s a i n k ugyanazok voltak, mint amit az előttem szólók i s m e r t e t tek. É r d e k e s , hogy a mi eseteinkben lényegesen magasabb t r a n s z a m i n á z é r tékek fordultak elő. (Nem volt ritka a 8-10. 000 E SGPT érték s e m . ) Rends z e r e s e n végeztünk utánvizsgálatokat, de eddig még maradandó m á j k á r o s o dást nem észleltünk. Sem az előadásban, sem a hozzászólásban nem volt szó a kevert g o m b a m é r g e z é s e k r ő l . Osztályunkon nem ritka az ilyen m é r g e z é s . A betegek legtöbbs z ö r nemcsak egyféle gombát szednek, hanem az ehető gombák mellett - - a galócán kivül, - - igen gyakran világitó tölcsérgombát (Omphalotus o l e a r i u s ) is. Ez közismerten gastrointestinalis tipusu m é r g e z é s t okoz: 1 - 3 órai lappangás után nagyfokú hányással. Ezek a tünetek elfedhetik a falloid tipusu m é r g e z é s tüneteit, é s ezáltal késleltethetik a h a t á s o s terápia bevezetését. E z é r t osztályunkon szabály, hogy minden g o m b a m é r g e z é s esetén - - naponta k é t s z e r - - meghatároztatjuk a t r a n s z a m i n á z é r t é k e k e t . Ha emelkedést é s z lelünk, azonnal elkezdjük a kombinált thioktsav-kortikoszteroid-infúziós kezelést. R e n d s z e r e s e n végzünk vérgáz analíziseket (Astrup metodika) az acidózis e l l e n ő r z é s é r e . Az acidózis kezelésében nagy előny, hogy gyógys z e r t á r u n k 1/2 mólos ( 4 , 3 %) nátrium hidrokarbonát infúziót készitett,

44

igy kevesebb mennyiségű folyadékkal is hatásosan tudunk alkalizálni, ami az idősebb - - kardiálisan m á r nem e g é s z s é g e s - - betegekben igen lényeges. Az infúziós v i s z é r t r o m b ó z i s o k m e g e l ő z é s é r e olyan esetekben, ahol e l ő r e l á t h a t ó an hosszabb ideig vénás folyadékbevitelre szorul a beteg, s e b é s z e t i o s z t á lyunkkal centrális vénás katétert vezettetünk fel. Ezzel egyidejűleg tájékozódunk a szervezet folyadékháztartásáról, igy elkerülhetjük a v i z m é r g e z é s t , illetve a t u l h i d r á l á s t ; m á s r é s z t nagymennyiségű koncentrált folyadékot vihetünk be a trombózis veszélye nélkül. Ami a polarográfiás toxinkimutatást illeti, ez speciális f e l s z e r e l é s t igényel. Ha e g y s z e r meg i s valósul, akkor s e m fogom azonban megvárni, hanem az a n a m n é z i s r e , a t ü n e t e k r e és a t r a n s z a m i n á z é r t é k r e alapozva kezelem a b e teget. Az antifalloidin s z é r u m r a vonatkozó véleményem megegyezik az előttem sző lókéval. Nem alkalmazzuk, m e r t eddig minden betegnél kisebb-nagyobbfoku a l l e r g i á s tüneteket okozott. Befejezésül még néhány szót szólnék a thioktsavas kezelésről. Az előadásban emiitett m a x i m á l i s adagot ugyanis nem minden esetben sikerült adnunk, m e r t időnként a thioktacid ellátásban fennakadások voltak, b á r az utóbbi h e tekben ez m á r n e m fordult elő. E gyógyszert m é g a nem egyértelműen tipusos esetekben is alkalmazzuk, m e r t eddig mellékhatást sem aktuálisan, sem az utánvizsgálatok kapcsán nem észleltünk. Erfahrungen in Tatabánya über die Behandlung mit Thioktsäure, bei A. phalloides V e r g i f t u n g e n * DR. ROBERT, ZULIK, Tatabánya Als leitender O b e r a r z t d e r I. Internabteilung d e s Komitats-Krankenhauses von Tatabánya, möchte ich zu den Vorträgen die Folgenden hinzufügen: Tatabánya und i h r e Umgebung, sowie Oroszlány ist allbekannt eine mit phalloides "infizierte" Gegend. Während 4 Monate, seit ich die Internabteilung des Krankenhauses leite, hatten wir 14, • A. phalloides Vergiftete behandelt. Die Pflegetage betrugen im Durchschnitt 11-16 T a g e . Glücklicherweise hatten wir keinen Totenfall. Der glückliche Ablauf kann einerseitz dem z u g e s c h r i e -

45

ben werden, d a s s sie vom Pilz warscheinlich wenig verzehrten, anderseitz der erfolgreichen Propaganda ( d . h . als die Symptomen auftraten, hatten sie sich sofort zum Arzt, oder ans Krankenhaus gewendet.) Unsere therapeutische Verfahren waren dieselben, wie im Krankenhaus Korányi. Interessant ist, d a s s bei unseren Fällen viel höhere T r a n s a m i n a s e Werte vorkamen, auch 8 - 1 0 . 0 0 0 SGPT Werte w a r e n nicht selten. Wir nehmen ständig Nachprüfungen vor, aber bis jetzt fanden w i r keine p e r s i s t e n t e LeberSchädigung. Hier sind auch die g e m i s c h t e Pilzvergiftungen nicht selten. Die Leute s a m meln m e i s t e n s nicht nur eine Art, die sie kennen, sondern - - a u s s e r A. phalloides - - auch Omphalotus olearius, welcher wie bekannt, gastrointestinale Vergiftung h e r v o r r u f t ; nach 1-3 stündiger Latenszeit folgt gewaltiges E r brechen. D i e s e Symptome können die der phalloides Vergiftung verdecken und dadurch die Einleitung d e r e r f o r d e r l i c h e n T h e r a p i e verzögern. Deshalb ist bei uns Regel, d a s s bei jeder Pilzvergiftung die T r a n s a m i n a s e W e r t e - täglich zweimal - bestimmt werden. Wenn d e r Wert steigt, beginnen wir sofort die, mit Thioktsäure-Cortikosteroid-Infusion kombinierte Behandlung. Zur Kontrolle d e r Azidose vollführen wir ständig Blutgasanalyse mit Astrup' s Methodik. Bei Azidosis Behandlung ist g r o s s e r Vorteil, d a s s u n s e r e Apotheke 4, 3 %-tigen Natrium Hydrocarbonat Infusion b e r e i t e t , so können wir mit wenig e r Flüssigkeit a l k a l i s i e r e n , was bei den eiteren, cardialisch nicht gesunde Kranken wesentlich i s t . In solchen Fällen, wo d e r Kranke voraussichtlich angewiesen ist längere Zeit durch Vänen die Flüssigkeit zu bekommen, führt u n s e r e Chirurgische Abteilung zentralen Catether ein, um Infusionstrombose zu verhindern. Zur gleichen Zeit prüfen wir auch den Wasserhaushalt um e i n e r s e i t z Wasservergiftung, respektive die ü b e r m ä s s i g e Hydration zu verhüten, a n d e r e r s e i t z kann man so g r o s s e Menge k o n z e n t r i e r t a Flüssigkeit ohne Trombosengefanr einführen. Die polarographische Toxinausweisung beansprucht speziale Einrichtung. Wenn es auch einmal vielleicht verwirklicht wird, werde ich d a s Ergebniss nicht abwarten, sondern ich werde mich auf die Anamnese, auf die Symptome und auf die T r a n s a m i n a s e Werte stützend die Kranken versorgen. Bezüglich des Serum Antiphallinique stimmt meine Meinung mit d e r , vor m i r sprechenden überein. Wir wenden e s nicht an, nachdem es bisher i m m e r m e h r oder weniger - Allergie h e r v o r g e r u f e n hat.

46

Zum Schluss noch einiges von d e r Thioktsäure. Die maximale Dosen konnten wir nicht immer abreichen, da d i e Thioktacid Versorgung oft stockte, abgesehen die letzteren Wochen. D i e s e Arznei wenden wir auch bei nicht eindeutig typischen Fälle an,weil wir Nebenwirkungen bis jetzt weder aktuell, weder bei den Nachkontrollen wahrgenommen haben.

IRODALOM :

KORONCZY IMRÉNÉ - UZONYI SANDORNE G o m b a t e r m e s z t é s i utmutató Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969. A közel 200 oldalas könyvben a s z e r z ő k és munkatársaik a g o m b a t e r m e s z t é s legmodernebb g y a k o r l a t i i s m e r e t e i t nyújtják. A szerkezetileg jól felépitett munka fejezetei végigvezetik az olvasót a csiperkegomba biológiai és botanikai jellemzésétől, a termesztőhelyiségek, a t e r m e s z t é s i alapanyagok, a beoltás é s a gombakultúra kezelésének i s m e r t e t é s é n keresztül egészen a szedésig. Külön fejezet foglalkozik a növényházakban való t e r m e s z t é s lehetőségeivel. A mü r é s z l e t e s é s modern növényvédelmi utmutatót és kezelési utasitást is ad. A t e r m e s z t é s s o r á n felmerülő k é r d é s e k r e hasznos, gyakorlati tanácsokat és gazdaságossági számitásokat is közöl. A könyv utolsó f e j e z e t e az egyéb gombák t e r m e s z t é s é v e l foglalkozik. Elsős o r b a n a laskagomba t e r m e s z t é s technológiáját, majd a siitake gomba t e r mesztését ismerteti. A könyv igen h a s z n o s gyakorlati t a n á c s a i mellett sok és igen é r d e k e s uj kutatási é s gyakorlati eredményről, m ó d s z e r r ő l i s tájékoztatja a szakembereket é s az érdeklődő olvasókat. A 27 táblázat jól áttekinthető, é s igen kifejező adatai egészitik ki a mondanivalókat. Kitűnő fényképek és r a j z o k i l l u s z t r á l j á k a szövegben l e i r t a k a t . Ö r ö m m e l üdvözöljük e könyvecske megjelenését é s a szerzőknek gratulálunk a jól sikerült m u n k á é r t . DR.KONECSNI I.

47

BABOS, M. Egy uj Inocybe-faj Magyarországon. (Inocybe aeruginascens n. s p . ) (Eine neue Inocybe-Art in Ungarn.) Fragmenta Botanica, Budapest, 1968. ( 6 . ) 1-4, p. 19-22. S z e r z ő a Magyar Alföld nyárasaiből ( C s é v h a r a s z t , Pestlőrinc, Ócsa, Üllő, Bugac, stb.) egyre gyakrabban és tömegesen is előkerülő uj susulykagomba l e i r á s á t , termőhelyi viszonyait és h e r b á r i u m i adatait i s m e r t e t i dolgozatában A f a j f e l i s m e r é s é t elősegiti az Inocybe fajok között nagyon ritka s a j á t o s s á g , a tönk zöldülése. A zöldülés m é r t é k e különböző lehet, gyakran c s a k halvány zöldes árnyalatú a tónk, s főleg f o g á s r a tűnik elő e szin, más példányokon azonban m á r a termőhelyen is feltűnő a tqnk piszkos olaj zöld-kékeszöld s z i ne. Az okker - r o z s d á s o k k e r - r o z s d a b a r n a ' k a l a p púpja is lehet zöldes szinü. E jellegzetes makroszkopikus sajátosságon kivül a termőhelyi körülmények (homoki n y á r a s ) is elősegitik e f a j m e g h a t á r o z á s á t . Dr. BOHUS G.

HARMAJA, H. A tölcsérgomba nemzetség. - (The genus Clitocybe ^AgaricalesJ in Fennoscandia) Karstenia, Helsinki, 1969. (10.) p. 121. A Clitocybe ( F R . ) STAUDE nemzetség r e n d s z e r t a n i feldolgozása Norvégia, Svédország, Finnország és a Szovjetunió északnyugati területének anyagára vonatkozik. A s z e r z ő összesen 3220 anyagot vizsgált meg. A nemzetségek e l határolásában főként a modern szerzőket követi (pl. SINGER, 1962). A t i p u s fajnak az Agaricus nebularis (BATSCH) FR. -t t a r t j a . A fajokat, szekciókat elválasztó tulajdonságok sorában fontosnak talált olyan tulajdonságokat, a m e lyeket egyes m á s s z e r z ő k nem i s m e r n e k , illetve k e v é s r e értékelnek, igy a kalapfelület bizonyos tulajdonságait, a tönk bázismicéliumának alakulását, a higrofán s a j á t s á g o t , a szagot, az ultraibolya fényben észlelt tulajdonságokat, a spórapor szinét, a spórák egyes s a j á t s á g a i t . Számos makrokémiai reagenst is kipróbált, amelyek közül a kálilúg bizonyult a leghasznosabbnak. Néhány makro - és mikroszkópos bélyeg, továbbá egyes ökológiai és m á s tulajdonságok többé-kevésbé azonosak az egész Clitocybe nemzetségben, é s igy a n e m zetséget elhatárolják. A s z e r z ő figyelmet forditott a termőhelyi k ö r ü l m é nyekre ( s z u b s z t r á t u m , erdőtipus, t a l a j m é s z t a r t a l m a , emberi környezet h a t á s a ) , t e r m é s i d ő r e és a földrajzi e l t e r j e d é s r e . A fajok legnagyobb r é s z e

48

a félboreális és d é l b o r e á l i s fenyőerdőkben é s kevert erdőkben található. A keleti fajok s z á m a jelentős. É r d e k e s a s z e r z ő megállapítása a fajok f ö l d r a j z i e l t e r j e d é s é n e k okára vonatkozóan. Szószerint i d é z v e " K ü l ö n ö s e n a Pseudolyophyllum szubgenusz f ö l d r a j z i e l t e r j e d é s e alapján azt lehet f e l tételezni, hogy a földtörténeti tényezők, különösen amelyek kapcsolódtak az utolsó e l j e g e s e d é s h e z , nagy hatást gyakoroltak a Clitocybe-fajok (és bizonyára más nagygombák) f ö l d r a j z i e l t e r j e d é s é r e , miként sok edényes növény, moha é s zuzmó esetében i s . Csak egészen ritkán (pl. a Clitocybe geotropánál) d e t e r m i n á l h a t j á k az e l t e r j e d é s t edafikus faktorok. A m i k r o klimatikus tényezőknek hasonlóan kevés hatásuk van, - ha egyáltalán van az e l t e r j e d é s r e . E z e k magyarázzák, miért van Finnországban nagyobb s z á mú Clitocybe-faj, mint a többi skandináv á l l a m b a n " . 3 északamerikai é s 2 ázsiai fajt itt észlelt a s z e r z ő először, 14 uj fajt i r t le. A 121 oldal t e r j e d e l m ű munkát 9 oldal t u s r a j z a t e r m ő t e s t e k h o s s z m e t s z e t e i r ő l , 16 oldal fénykép a h e r b á r i u m i példányokról, 3 oldal s p ó r a r a j z é s 38 a r e a - t é r k é p egészíti ki. A gondos és nagy munkával készült monográfia alapot szolgáltat Európa további területeinek feldolgozásához. DR.BOHUS G. GERRITS, J . P . G . G o m b a t e r m e s z t é s Dániában De Champignoncultuur, Horst. 1969. 13-9. 332-334. 3. --OMgK,

x2735. 5.

Szükségessé vált a r é g i G o m b a t e r m e s z t é s i K í s é r l e t i Állomás kibővítése, s e z é r t a Mezőgazdasági és Állatgyógyászati Főiskola uj, komplex l a b o r a t ó riumaiból kap vizsgálataihoz s a j á t laboratóriumot, és távolabb megépítik az uj komposztáló é s t e r m e s z t ő helyiségeket i s . - - A dániai g o m b a t e r m e s z t é s évente mintegy 5 - 7 millió k g - r a tehető. Ennek 70-80%-át a tiz legnagyobb ü z e m termeli m e g . Az ö s s z e s gombaüzemek s z á m a 75-80. Legjelentősebb ü z e m a HANSEN g o m b a f a r m mintegy évi 2300 t g o m b a t e r m é s s e l . Uj ü z e m r é s z e a legmodernebb dán konstrukció: aluminium-fa-kombináció alapján épült. 3-zónás r e n d s z e r r e l dolgozik, nagyfokú g é p e s í t é s s e l oldja meg a k é z i munka-igényes folyamatokat (töltés, c s í r á z á s , t a k a r á s ) . Hozama 20-40 k g / m ^ közt ingadozik. UZONYI S. -né

Kiadja: MTESZ O r s z á g o s Erdészeti Egyesület S z e r k e s z t i : a Szakosztály Vezetősége Felelős s z e r k e s z t ő : D r . KALMÁR ZOLTÁN Budapest, V. , Szabadság t é r 17. Engedélyszám: 23213/70 Készült: 380 példányban 70-3084-MTESZ HNy.Bp.of.

MIKOLÓGIÁI

KÖZLEMÉNYEK 1970. II.

AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA

MYKOLOGISCHE

MITTEILUNGEN

LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION

4507

49

TARTALOM Oldal DR. UBRIZSY GÁBOR é s VÖRÖS JÓZSEF: A gombák t ö r z s f e j l ő d é s e és rendszere (I.rész)

51

KISSZÉKELYI GYULA: A bazidiumos gombák életének körfolyamata a c s í r á z á s t ó l a spőrázásig

55

NAGY LAJOS: M a g y a r o r s z á g és az U . S . A . közönséges kalaposgombáinak összehasonlítása

71

DR. BOHUS GÁBOR :

Kisebb közlemények

Megjegyzés SMARDA és BOHUS -BABOS mikocönológiai tanulmányában levő ellentmondások feltételezett okairól

83

_

87

Irodalom i s m e r t e t é s

93

INHALT Seite:

DR. UBRIZSY, G. und VÖRÖS , J . : P h y l o g e n e s e und Systematik d e r Pilze ( I . T e i l )

51

KISSZÉKELYI, Gy.: Lebenskreislauf d e r Basidiomyceten von d e r Keimung bis zur Sporenbildung

55

NAGY, L . : Vergleich d e r häufigen Hutpilze d e r U . S . A . und Ungarn

71

4507

50

Seite: DR. BOHUS, G . : Bemerkungen zur vorausgesetzten U r s a c h e d e r Wiedersprüche in den Abhandlungen SMARDA und BOHUS-BABOS

83

Kleinere Mitteilungen

87

_

_

L i t e r a r i s c h e Rundschau

93

CONTENT

Page: G. UBRIZSY and J. VÖRÖS: Phyllogenesis and s y s t e m a t i c s of fungi

51

Gy. KISSZEKELYI: Life-circulation of basidial fungi f r o m germination to sporation

55

L.NAGY: Comparison of common mushrooms in Hungary and the U . S . A .

71

G.BOHUS: On the causes of supposed c o n t r o v e r s i e s in the microsociologic studies of SMARDA and BOHUS -BABOS

83

S h o r t e r publications

87

Rewiew of l i t t e r a t u r e

4507

_

__

93

51

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 2. szám

A gombák t ö r z s f e j l ő d é s e é s r e n d s z e r e (I. r é s z ) DR. UBRIZSY GABOR akadémikus és VÖRÖS JÓZSEF, Budapest A szakemberek túlnyomó többsége növényeknek t a r t j a a gombákat. Ezt mutatja a gombák rendszertani b e s o r o l á s a , és az, hogy a mikológiát általában a botanika egyik ágának tekintik. A növényvilághoz tartozásukat tükrözik a korábbi gomba taxon nevek végződései i s (Mycothallophyta, Mycophyta, stb. ). Az élővilág két r e g n u m r a (állat - é s növényvilágra) tagolt r e n d s z e r e hosszú ideig nem volt vitatott. A magasabbrendü növények é s állatok közötti táplálkozásmódbeli különbség nyilvánvaló. Az alacsonyabbrendü organizmusoknál azonban 3 táplálkozási tipus különböztethető m e g : autotróf, holozoikus, és chylotróf ( h e t e r o t r ó f ) . Ennek megfelelően a növények a producensek, az á l l a tok a consumensek, mig a gombák és a baktériumok a reducensek csoportját alkotják. Äz első két tipus b e s o r o l á s a a kétregnumos r e n d s z e r b e nem okozott problémát, az utóbbiakat azonban csak nehezen, másodlagos, gyakran vitatható jellemvonások alapján lehetett r e n d s z e r e z n i . Részben ez indokolta a 3, i l letve a 4 r e g n u m r a tagolódó r e n d s z e r e k kialakitását (COPELAND 1956, WHITAKER 1959, PÉNZES 1962, UBRIZSY és VÖRÖS 1964). A k o r s z e r ű felfogásnak megfelelően a gombákat önálló, az á l l a t - é s növényvilágtól független t ö r z s f e j l ő d é s i vonalon kialakult élőlénycsoportnak tekintjük (MARTIN 1955, HAWKER 1965, UBRIZSY és VÖRÖS 1966). A gombákat f e l ölelő Mycota törzs legfontosabb megkülönböztető jellemvonásait a következőkben foglaljuk ö s s z e : 1. Táplálkozási módjuk heterotróf. A tápanyagokat (az amöboid alakokat kivéve) oldatok f o r m á j á b a n veszik fel (chylotróf t á p l á l k o z á s s a l ) . A producens autotróf növényvilággal (Cormobionta, Plantae) é s a consumens holozoikus táplálkozásu állatvilággal (Metazoa, Animalia) ellentétben reducens h e t e r o t rófikus életmódot folytatnak, s igy az élővilág nagy biociklusában nélkülözhetetlenek. 2. Sejtfaluk a magasabbrendü növények cellulóz sejtfalától eltérően elsősorban kitinből (N-glukózaminból felépült poliszaccharid) é s h e m i c e l lulózból (glükóz, mannáz, kallóz) áll (kivéve a s a r j s e j t e k e t ) . Az egyetlen cellulóz sejtfalu gombacsoport az Oomycetes, s e j t s z e r k e z e t és egyedfejlődés, nemzedékváltás szempontjából is alapvetően különbözik a valódi gombáktól.

4507

52

Az Oomycetes j e l e n l e g sokat vitatott r e n d s z e r t a n i helyére és t ö r z s f e j l ő d é s é r e a későbbiekben m é g utalunk. 3. A magasabbrendii növények sejtjeiben minden esetben jelenlevő endoplazmatikus r e t i k u l u m a gombasejtekben csak ritkán található meg (pl. P e r o n o s p o r a l e s ) , vagy pedig csak f e j l e t l e n formában alakul ki (pl. Basidiomycetes s e j t j e i n e k harántfalán levő p ó r u s - s a p k a , p a r e n t h e s o m a ) . Az endoplazmatikus retikulummal r e n d e l k e z ő gombasejtekben - a magasabbrendii növényekkel e l l e n tétben - a r i b o s z ó m á k soha sincsenek kapcsolatban az endoplazmatikus r e t i k u l u m m a l , hanem e l s z ó r t a n helyezkednek el az endoplazmában. 4. A gomba mitokondriumok (chondriosomák), ha egyáltalában e l ő f o r dulnak a sejtben, sokkal szabálytalanabbak, és nem olyan m e r e v e k , mint a m a gasabbrendii növények hasonló s e j t o r g a n e l l u m a i : plazmatikus mitokondriummatrixből és a n e m plazmatikus mitokondriumhártyából (un. külsőleges kondrioplazma) á l l n a k . 5. A sejtfal é s a plazmalemma között kialakult, amorf anyagból álló, i s m e r e t l e n feladatú sejtorganellum, a l a m a s z ó m a , kizárólag a gombák s e j t j e i ben fordul elő. J e l e n l é t e a g o m b a s e j t e k r e minden esetben j e l l e m z ő . 6. A sejtmagosztódás a gombasejtekben általában nagyon e g y s z e r ű folyamat, orsóképződés ritkán figyelhető meg. A s e j t m a g azonban valódi nukleusz, amely karioplazmából és plazmatikus maghártyából épül fel. A karioplazma egy vagy több nukleoluszt és kromoszómákat t a r t a l m a z , amelyek s z á m a csekély (n = 2 - 1 4 ) . Poliploid sorok csupán az Allomyces és Cyathus -fajoknál i s m e r t e k . Az élesztőgombákban eddig nem találtak kromoszómákat. A vakuolumok un. folyadék-vakuolumok. Az Ascomycetes körében egymás mellett létező vakuolumr e n d s z e r fordul e l ő : egy megszakítatlan glikogén vakuolum é s egy discontinuus volutin -vakuolum. A lüktető vakuolumok a gombáknál hiányzanak. 7. Golgi-testek (dictyosoma) igen ritkán (pl. Pythium debaryanumban é s a z Ascomyceteshez tartozó Neobulgaria purában van). Ami a gombákra j e l l e m z ő egyéb citológiai és biokémiai adottságokat illeti, emlékeztetünk a r r a , hogy a tartalékanyagaik közül a glikogén, a volutin (egy nukleoproteid), é s a lipidek említendők, amely utóbbiak s z á m o s gombafaj spóráinak olajcseppjeiben fordulnak elő. A gombák ö s s z e s lipidtartalmának mintegy 5-10%-át foszfatidok alkotják, igy egyes penészgombákban lecitint és kefalint mutattak ki. Számos élesztőgomba, a Claviceps purpurea, és a Basidiomycetes c e r e b r i n t t a r t a l m a z n a k , amely nitrogéntartalmú lipid. A

4507

53

színanyagok sorából a gombák körében hiányoznak a m á s növényekre jellemző következő színanyagok: klorofill A és B; phycobilinek (phycocyan é s phycoe r y t h r i n ) , a flavonoid-származékok, és a betacyan. Ezzel szemben igen kar a k t e r i s z t i k u s a k a gombák fontos színanyagai közül a kinonok (perietin, p o l y p o r u s s a v ) ; a fenoltartalmu festékek, mint a depsidek és depsidonok (pl. orsellinsav, gyrophorsav, l e c a n o r u s s a v , s t b . ) : a phenoxazonszármazékok (cinnabarin), karotinoidok (karotin és xanthofill), é s végül a melaninek. A gombamérgek közül megemlitendők a ciklikus k é n - t a r t a l m ú oligo- é s polyp e p t i d e ^ mint az alfa, béta, gamma és delta amanitin, amanin, phalloin, phalloidin, valamint a phallacidín, amelyek az Amanita phalloides legfontosabb méreganyagai. Az iboténsav mint aminosav az Amanita muscariában. Egyszer ű toxikus alkaloidok, mint a kolin, acetilkolin, m u s z k a r i n , muszkaridin (pl. az Amanita muscariában é s A. pantherinában, valamint Inocybe - f a j o k b a n ) ; továbbá a pszichotrópikus h a t á s ú i n d o l - s z á r m a z é k o k : a psilocin és psilocybin (Psilocybe-fajokban), és a velük rokon bufotein (pl. mappin az Amanita citrinában é s A. porphyriában). Az ergotoxin, ergotamin és ergobazin-csoport alkaloidái a Claviceps purpureában. A s z t e r i n v á z a s vegyületeket az e r g o s z t e r i n képviseli (Claviceps p u r p u r e a ) . Az k é r d é s e s , hogy a t r o p i n - s z e r ű vegyületek e l ő f o r dulnak-e a gombák körében, igy a mycoatropin az Amanita m u s c a r i á b a n . Egyéb metabolitok közül soroljuk fel az aneurint (vitamin B-^), a riboűavint (vitamin B9), a h i r e s s é vált antibiotikumokat (pl. penicillin, glyotoxin, cephalosporin, griseofulvin, trichothecin, s t b . ) ; több f i t o h o r m o n s z e r ü anyag, mint a g i b b e r e l lin, a citokininek. Az a l i f á s savak sorából pl. a c i t r o m s a v , glukonsav, itakonsav, és a tulajdonképpeni agaricinsav jelentős. Mint látható, a gombákat alapvető táplálkozásélettani, citológiai, é s r é s z ben biokémiai jellemvonások különitik el az élővilág m á s tagjaitól. Ugyanakkor a növény-, állatvilág é s a gombák közös e r e d e t é r e utal az a körülmény, hogy az o s t o r o s alakok flagellumainak szubmikroszkőpikus s z e r k e z e t e e h á r o m élőlény-csoportban megegyezik (SLEIGH 1962). A baktériumoknál f e j l e t tebb valódi, sejtmagburokkal körülvett sejtmaggal rendelkező organizmusok körében a flagellumok minden esetben 9 p e r i f é r i á l i s é s 2 központi fibrillumból tevődnek ö s s z e . Ez a j e l e n s é g a r r a utal, hogy a h á r o m élőlénycsoport egy közös ősalakból, feltehetően 2 flagellummal ellátott, kemoszintetizáló típusból vezethető le. Az autotróf növények, a holozoikus állatok és a chylotróf gombák azonban egymástól független t ö r z s f e j l ő d é s i ágon alakultak ki.

4507

54

A r e c e n s gombafajok körében kétféle flagellum-tipus fordul e l ő : az un. "whiplash" flagellum felülete s i m a , mig a "tinsel" tipusu o s t o r felülete finom rostoktól b o r z a s (MANTON és m u n k a t á r s a i 1951, 1952, KOCH 1956, 1958).

Phylogenese und Systematik d e r Pilze ( I . T e i l . ) D r . GÁBOR UBRIZSY - JÓZSEF VÖRÖS, Budapest Im ersten Teil d e r auf m e h r e r e Abschnitte geplanten Arbeit, stellen V e r f a s s e r fest, d a s s e s heute v e r a l t e t ist, die Lebenswelt in die zwei k l a s s i schen Reiche ( T i e r - und Pflanzenreich) einzuteilen. Auf Grund der neuren phylogenetischen und Abstammungs-Forschungen, sowie auf Grund d e r mikro morphologischen (elektronenmikroskopischen) Untersuchungen teilen wir die Lebenswelt in d r e i Reiche, wonach die Pilze selbstständige, von der T i e r und Pflanzenwelt durch unabhängige Stammesentwicklung entstandene lebende Organismen sind. Sie unterscheiden sich durch die h e t e r o t r o p h e (chylotrop i s c h e ) Ernährungsweise, d u r c h aus Chitin oder Hemizellulose bestehende Zellwände, durch das selten vorhandene endoplasmatische Reticulum, durch d a s oft fehlende Mitochondrium, durch die s e h r einfache Teilung d e r Z e l l k e r n e und durch d a s Fehlen o d e r die Seltenheit der Golgi - K ö r p e r . Dagegen sind die Lomasomen spezielle Organellen. Gleichfalls c h a r a k t e r i s t i s c h f ü r die Pilze ist d a s Vorkommen g e w i s s e r Giftstoffe und a n d e r e r organischer Verbindungen. U n t e r den r e z e n t e n Pilzarten gibt es zweierlei FlagellumT y p e n ; den sog. "whiplas" T y p mit glatter Oberfläche, und den "tinsei" Typ mit rauher Oberfläche.

" g ° m ^ a -elhalás" -ról Az 1968-as n a g y m é r v ű "gomba-elhalás" betegséggel kapcsolatban a holland g o m b a t e r m e s z t é s i kisérleti á l l o m á s kérdőiveket adott ki. Az 1100 holland termesztőnek mintegy 58%-ához eljutott a kérdőiv, és az időközben v i s s z a é r kezett 600 adatlap információjából a következő helyzetkép alakitható ki 1968-ra v i s s z a m e n ő l e g : a betegség fellépését az üzemek 25, 1 %-ában é s z l e l ték kisebb-nagyobb mértékben. Az átlagos becsült kár a kiesésekből mintegy 16, 7 %, ha az á t l a g t e r m é s t 12, 7 kg/m^ -nek, és a telepitések számát 3, 2-nek ( é v i ) vesszük. Megállapítható volt, hogy a nagyobb üzemekben erősebb m é r v ű volt a fertőzés, mint a kisebbekben. UZONYI S. -né

4507

55

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 2. szám A bazidiumos gombák életének körfolyamata a csírázástól a spórázásig KISSZEKELYI GYULA, Budapest I s m e r j ü k meg néhány bazidiumos gomba egy-egy életciklusát a c s i r á z á s t ó l a s p ó r á z á s i g . Ezáltal közelebb kerülünk a modern r e n d s z e r t a n elveihez, amely genetikai alapokon kutatja a gombák r e n d s z e r e z é s i lehetőségeit. A Basidiomycetes osztályt általában ugy jellemezhetnénk, hogy egymagvu és haploid spórái plazmogámia, kariogámia és meiőzis utján keletkeztek. Az e l s ő folyamat még a p r i m é r micéliumban, a két utóbbi folyamat pedig már a bazidiumban játszódott le ( l . á b r a ) . A plazmogámia két haploid sejtmagot hoz össze egy sejtbe, ez az állapot azután végig m e g m a r a d a szekundér micélium, tehát a vegetativ test minden sejtjében (haplofázis). Végül a kariogámia egyesiti a sejtmagokat egy haploid sejtmaggá a bazidiumban (dipl o f á z i s ) , a meiózis (redukciós s e j t o s z t ó d á s ) pedig visszaállítja a haploid á l lapotot a keletkező spórákban. A bazidiumos gombák vegetativ micéliuma jól f e j l e t t , harántfalakkal s e j t e k r e tagolódó hifákból áll. Az aljzatban s z é t t e r j e d , és onnan táplálékokat sziv fel. A legtöbb bazidiumos gomba életének körfolyamatában a micéliumon három különböző fázist figyelhetünk meg. 1. / A p r i m é r micélium a bazidiospóra c s í r á z á s á b ó l alakul ki. Kezdeti szakaszán egymagvu, de lehet többmagvu is, m e r t a bazidiospóra s e j t m a g j a esetleg többször osztódik, mielőtt a c s i r a t ö m l ő kilép a spórából. A p r i m é r micélium többmagvu f á z i s a azonban rövid életű, m e r t a keletkező h a r á n t f a lak h a m a r o s a n egymagvu s e j t e k r e tagolják. Egyes fajoknál a szeptum ( h a r á n t s e j t f a l ) képződése egyidejűleg következik be a spóra sejtmagvainak o s z t ó dásával, s ez esetben a p r i m é r micélium szeptált é s egymagvu m á r kezdettől fogva (haplofázis). 2. / A szekundér micélium a primérből alakul ki. Sejtjei tipikusan kétmagvuak. A kétmagvu állapot az i v a r o s szaporodáskor ugy jön l é t r e , hogy két különböző ivaru egymagvu hifasejt plazmája egyesül (plazmogámia), de a sejtmagegyesülés (kariogámia) egyelőre még e l m a r a d . Tehát a plazmogámia révén olyan sejt keletkezik, amelyben két különböző ivaru sejtmag foglal helyet. Ezt nevezzük magpáros vagy dikarionos sejtnek. A hifa további növekedése

45-07

56

1. ABRA

A bazidiinn fejlődésének szakaszai

kariogámia

2. ABRA

45-07

mitotikus osztódás

Csatképződés sematikus ábrája

a sejtmagok a spórákba vándorolnak

57

folyamán - amint uj sejt keletkezik - a sejtmagok mindig s z á m t a r t ó f e l e z é s sel (mitotikusan) osztódnak tovább, tehát minden uj sejtbe ismét m a g p á r vándorol, Az egész kialakult vegetativ micélium minden s e j t j e tehát mag párt t a r t a l m a z , dikariofázisban van. Hogy a plazma mozgása, élettevékeny sége folyamán véletlenül s e kerülhessen össze egy sejtben azonos ivaru s e j t magpár, s a. plazmogámia által kialakult rend biztosan fennmaradjon, azt egy érdekes mechanizmus, a csatképződés biztositja (2, á b r a ) .

Ha a dikarionos sejt m e g é r e t t és kész az o s z t ó d á s r a , egy rövid ág nő ki a sejt oldalából a két s e j t m a g között, ami majd visszahajló horgot képez. A sejtmagok i s megkezdik az osztódást, Az egyik mag ( b ) a c s a t - k e z d e ménybe húzódik, és ott osztódó, megnyúlt állapotában rézsut helyezkedik el. A másik s e j t m a g ( a ) a sejt hossztengelyében kezdi el az osztódást. Mire a csat kifejlődik é s szabad végével hozzánő az anyasejthez, addigra a magok is befejezik az osztódást. Az uj (a^) s e j t m a g elválik az őt létrehozó régi (a) magtól, s kettőjük között, a csat visszanövésénél feloldódó s e j t falon átvándorol a másik (b) régi sejtmaghoz, Ezután szeptum, válaszfal képződik, amely merőlegesen l e z á r j a a sejtet a kapocs hidja alatt, s ezzel az anyasejtet két l e á n y s e j t r e o s z t j a . Egy másik s e j t f a l pedig a kapocs kiinduló ágát r e k e s z t i el. A leánysejtnek ebben a r é s z é b e n lesz az uj sejtmagok (a^ - b^) helye. 3. / A t e r c i é r micéliumot csak a bazidiumos gombák magasabbrendü csoportjaiban találjuk meg. Tulajdonképpen nem egyéb, mint bonyolult spór a t e r m ő r é t e g . Sejtjei kétmagvuak, s a szekundér micélium specializálódott hifái alkotják. Ezeknek a hifáknak párhuzamosan egymás mellé r e n d e ződött különböző képleteit nevezzük himéniumnak, termőrétegnek, A s p ó r a t e r m ő bazidiumok között gyakran találunk ebben különböző alakú, a b a z i diumhoz hasonló, vagy attól e l t é r ő s t e r i l sejteket is, mint pl, a p a r a fizisek, amelyeket sokan éretlen bazidiumnak tartanak, vagy a cisztidák, amelyek a bazidiumnál hosszabb, s i m a , duzzadt, vagy fogakkal elágazó, esetleg többsejtű képletek, E meddőhifák jelenléte vagy hiánya, a l a k j a , sok esetben fontos mikroszkópos határozó bélyeg (3, á b r a ) , (Egyes mikológusok nem t a r t j á k indokoltnak a t e r c i é r micéliumnak a szekundértől való elkülönitését), A magasabbrendü Basidiomycetes bazidiuma tehát egy dikarionos, kétmagvu hiía végén keletkezik, amelyen rendszerint csatképződményt találunk, s a

45-07

58

3. ABRA bazidium

dendrofizis

cisztida

parafizis

Bazidiumos gomba himéniuma 4. ABRA

„

MELLÉKSP^RA ALAKOK

oidiofor

egymagvu hifa oidiumokra szakadozik

szomatikus hifa rövid oldalágán sok oidium képződik, amelyeket egy nedvcsepp tart össze. A harmat vagy az esőviz szórja szét őket, és gyorsan csíráznak

59

bazidiumot az alapsejttől válaszfal v á l a s z t j a el ( l . á b r a ) . Kezdetben a bazidium keskeny é s megnyúlt, de gyorsan növekszik é s vastagodik. Mig ez a külső fejlődés tart, a fiatal bazidium belsejében a két s e j t m a g egyesül (kariogamia), tehát az ivaros szaporodás befejeződése tulajdonképpen csak itt következik be. A keletkezett z i g o t a - s e j t azonban h a m a r o s a n á t megy a redukciós osztódáson is ( m e i ő z i s ) , s ezután k é t s z e r i mitotikus, azaz s z á m t a r t ó osztódással négy haploid sejtmag jön l é t r e . E közben négy s t e r i g m a kezd kitüremleni a bazidium bunkós végén, a hegyük megduzzad, s ezen képződnek a spórák. Ekkor a négy s e j t m a g átnyomul a s t e r i g mák keskeny csövén a spórákba, amelyek igy mint egymagvu haploid szaporitósejtek, fejlődésük végére értek. A spórákból kettő-kettő ellentétes ivaru l e s z .

A Basidiomycetes osztályba tartozó gombákat bazidiumaik s a j á t s á g a i a l a p ján a következőképpen csoportosíthatjuk;

I. alosztály.

Heterobasidiomycetidae (régi nevén Phragmobasidiomyc e t e s ) , a bazidium hosszanti vagy keresztfalakkal több s e j t r e tagolt Auricularia-tipusu bazidium

T r e m e l l a - tipusu bazidium II. alosztály.

45-07

Homobasidiomycetes (régi nevén Holobasidiomycetes) a bazidium egysejtű

sticho -bazidium:

(villásan elágazó, a Dacryomyces re jellemző)

chiasto -bazidium:

(bunkó alakú, a bazidiumos nagygombákra j e l l e m z ő )

60 Auricularia tipusu bazidium kialakulása. Az Auricularia auricula-Judae életciklusa ~ ~ ! (C.J. ALEXOPOULOS: "Introductory mycology" 1962, New York- London.) 5. ABRA

bazidiospőra

termő bazidium

bazidiospőra A

szeptáció

konidium

61

Nézzük meg most m á r , hogyan i s alakul a különféle tipusu bazidiumos gombák élete, c s i r á z á s t ó l s p ó r á z á s i g : Auricularia tipusu bazidium Legjobban tanulmányozható a közismert Auricularia auricula Judae nevü gombán (5. á b r a ) . E sorozat gombáinak spórái c s i r á z á s u k s o r á n többsejtűvé válnak ( A ) . C s í rázhatnak csiratömlővel (B) vagy konidiumokkal ugy, hogy a bazidiospóra minden egyes s e j t j e a szeptáció után egy-egy konidiumot hajt ( C - D - E . ) . Mindkét esetben egymagvu hifák, s azokból p r i m é r micélium fejlődik ( E ) . Két, egymás közelében fejlődő, különböző ivaru egymagvu hifa t a l á l k o z á s a kor a találkozási ponton feloldódnak a sejtfalak, bekövetkezik az i v a r o s s z a porodás, a plazmogámia; ez esetben csak szomatogámia, azaz két testhifa (szomatikus hifa) egyesülése folytán. Ezután csatképződéssel kialakul a szekundér micélium (G-G^), amely kedvező körülmények h a t á s á r a t e r m ő testet fejleszt (H). A t e r m ő r é t e g a t e r m ő t e s t alsó oldalán van. A f i a t a l bazidium kétmagvu (I), azonban hamarosan bekövetkezik benne a kariomágia, s ezzel egymagvu diploid zigóta-sejtté válik (J). Ez a diplofázis a gomba életében. Majd a zigóta redukciós osztódással ( m e i ó z i s ) kettéválik, é s a két sejtmag között válaszfal keletkezik, amely által a bazidium két s e j t r e tagozódik (K). A mitotikus magosztódás után i s m é t keletkezik két harántirányu válaszfal, s igy jön l é t r e a hipobazidium négy s e j t j e . Ezután minden sejtből egy-egy hosszú kar nyúlik ki (epibazidium), s ugyanabba az irányba hajlik, mint amelybe a hipobazidium is állt ( L ) . Ez a növekedés folytatódik mindaddig, amig a karok áttörik a kocsonyás r é t e g e t , amely az egész t e r m ő t e s tet bevonja. Ekkor mindegyik kar végén egy-egy s t e r i g m a keletkezik. Ezeken jelennek meg a bazidiospórák, amelyekbe felvándorolnak a sejtmagok. Ilyenformán két-két különböző ivaru spóra jön l é t r e egy bazidiumon. T r e m e l l a - t i p u s u bazidium A T r e m e l l a l e s (rezgőgombák) sorozatának spóraképzését a kormos mirigygombán (Exidia glandulosa) mutatom be, BARNETT é s COOKE r a j z a i alapján egy életciklust é s a bazidium jellegzetes alakját ( 6 . á b r a ) . A spóra c s í r á z h a t csiratömlővel (A), amelyből kifejlődik a p r i m é r m i célium ( E ) . A spórából különböző irányba kiindulhatnak rövid c s i r a t ö m lők, amelyek mindegyikéről pici, görbe konidium szakad le, ez c s i r á z i k , és uj micéliumot képez ( B - C . E ) . A bazidiospórán kis, hegyes s t e r i g m a nőhet, amelyen ujabb, másodlagos bazidiospóra keletkezik, hasonló az

45-07

62 TREMELLA-tipusu

bazidium kialakulása. Az Exidia glandulosa életciklusa

(C.J. ALEXOPOULOS; "Introductory mycology" 1962. New York, -London) 6. ÁBRA bazidiospőrák / /

63

előzőhöz C.D ). A p r i m é r micélium két ellentétes i v a r u hifája egyesül (plazmogamia) ( F ) . A szekundér micéíiumon c s a t k é p z ő d é s található (G). A szekundér hifák épitik fel a t e r m ő t e s t e t . A bazidiumok formálódásának e l s ő jele, hogy sok hifának a csúcsa - közvetlenül a t e r m ő r é t e g e t bevonó kocsonyás réteg alatt - duzzadni kezd. A fiatal bazidium kezdetben k é t magvu, de h a m a r o s a n bekövetkezik a kariogámia (I. -J.), amelyet a meiózis követ (K). A zigóta e l s ő osztódása után egy hosszanti irányú válaszfal keletkezik ( L ) , amely a hipobazidiumot két f é l r e osztja ( M ) . A második s e j t m a g - o s z t ó d á s után keletkező ujabb két hasonló válaszfal i m m á r négy haploid é s egymagvu s e j t r e tagolja a bazidiumot. Ugyanekkor a bazális hifán is válaszfal keletkezik, amely elkülöniti a bazidiumot a szülőhifától. Közben a bazidium hosszú ágakat hajt minden egyes s e j t jéből (epibazidium) (N), ezek addig növekednek, amig áttörik a k o c s o nyás réteget. Ekkor sterigmák, majd azokon bazidiospórák keletkeznek (O). A sejtmagok fel vándorolnak a spórákba, az é r e t t spórák pedig e r ő vel kilövődnek a s t e r i g m á k r ó l , majd pedig a szél viszi őket tovább. Villásan elágazó egysejtű bazidiumok (sticho-bazidiumok) Tipikus képviselői a Dacryomycetaceae családba tartozó enyvesgombák. Legfőbb megkülönböztető jegyük éppen a bazidium s a j á t o s alakja. A hipobazidium ugyanis egy kétsejtmagvu hifán e r e d , villa alakban hosszú karok nyúlnak ki belőle, melyek végén ülnek a bazidiospórák. A hosszúkás, görbült, egysejtű bazidiospórája a c s i r á z á s s a l egyidejűen h á r o m válaszfallal négy s e j t r e tagolódik ( A ) . Egy vagy több parányi konidium s a r j a d minden egyes sejtből (B. - C . ) , ezek csiratömlővel c s i r á z nak, és létrehozzák az egymagvu micéliumot ( D . ) . Néha a bazidiospóra a m e l l e t t , hogy konidiumokat produkál, szabályos csiratömlővel is c s i r á zik ( E . ) , amelyből ugyancsak egymagvu hifafonadék, p r i m é r micélium fejlődik, (D.). Hogy a kétsejtmagvuvá válás hogyan megy végbe, azt nem tudjuk, de a t e r m ő t e s t m á r bizonyosan kétmagvu micéliumból ered ( F . -G.). Ha a t e r m ő t e s t bizonyos érettséget elért, a p e r i f é r i á l i s hifákról k é t m a g vu oidiumok szakadnak le, ezek lecsúsznak a kocsonyás t e r m ő r é t e g r ő l , s az esőcseppel, a viz á r a m l á s á v a l sodródnak tovább ( H . ) . Az oidiumok könnyen csíráznak, és kétmagvu micéliumot képeznek. Amint a konidiumok képződése fogyatkozik, a t e r m ő t e s t felületén helyenként, foltokban m e g indul a bazidiumok fejlődése. A kétmagvu hifák csúcsain keletkeznek a

45-07

64 D A C R Y O M Y C E S deliquescens életciklusa. (Sticho-basidium kialakulása) (C.J. ALEXOPOULUS: "Introductory mycology" 1962. New York - London.) 7. ÁBRA

bazidiospőrák

konidiumok a csirazas kétféle módja

konidium bazidium egymagvu micélium

kariogámia HAPLOFAZIS DIKARIOFAZIS

oidium láncok

45-07

dikariotizáció

DIPLOFAZIS

kétmagvu micélium

fiatal bazidiumok

65

bazidiumok, és t e r m ő r é t e g e t alkotnak ( I . ) . A fiatal hipobazidiumban k a riogámia ( J . ) , majd meiózis következik be ( K . ) . Ezután villásan k e t t é ágazva az epibazidium kinyúlik az enyves, ragadós, kocsonyás r é t e g fölé. Igy jön l é t r e a tipusos, villásan elágazó, egysejtű Dacryomyces-bazidium ( L . ) . A redukció során keletkező két haploid s e j t m a g mégegyszer mitotikusan is osztódik, é s közülük kettő bevándorol az epibazidium karokba, majd a karok végén keletkező sterigmán át a tojás alakú, görbült bazidiospórákba. Az é r e t t spóra nedv-csepp hatással lelövődik a bazidiumról. Bunkó alakú bazidiumok (chiasto-basidium) Legjellegzetesebbek a l e m e z e s b é l é s ü kalaposgombák ( A g a r i c a l e s ) f a j a i n . A p r i m é r micélium egymagvu spórából e r e d . Plazmogámia vagy oidizáció létrehozza belőle a szekundér micéliumot. Ebből fejlődnek a t e r m ő t e s t e k , amelyeken felületnagyobbitó szerkezet, himénium alakul ki. A bazidiumok szabályos bunkó alakúak, egysejtűek, sterigmákkal, többnyire négy s p ó r á val. A p r i m é r micélium t e r m é s z e t e s körülmények között rövid életű. Sokkal hosszabb a szekundér micélium élete, mely áttelel, és é v r ő l - é v r e uj termőtesteket hoz. Az Agaricales szekundér micéliumán általában van kapocsképződés. Számos f a j mellékspórákat is t e r m e l , igy konidiumokat (pl. Coprinus f i m e t a r i u s , Coprinus lagopus, s t b . ) , sőt gyakran oidiumokat is produkálnak. Ezek az oidiumok kettős célt szolgálnak; ha c s i r á z n a k , a k kor micéliumot képezhetnek; de működhetnek mint spermáciumok i s . Ismét m á s fajok (pl. Agaricus c a m p e s t e r ) klamidospórákat fejlesztenek. Ez t u lajdonképpen leszakadt hifasejt, amely vastag fallal veszi magát körül, s átalakul kitartó spórává (4. á b r a ) . Az ide tartozó gombák közül külön emlitést érdemelnek a rozsdagombák (Uredinales) é s az üszöggombák (Ustilaginales), amelyek egy-két f a j kivételével nem fejlesztenek t e r m ő t e s t e t . Sőt olyan is akad közöttük, a m e l y nek nem i s m e r j ü k i v a r o s szaporodásmódját. Az i s m e r t e k bazidial appar á t u s a is erősen e l t é r a szokványostól ( 8 . á b r a ) . Ezek a gombák ugyanis többnyire egy kétmagvu hifa csúcsán keletkező vastagfalu teleutospórával telelnek át, amely keletkezésekor dikarionos, majd lejátszódik benne a kariogámia, igy ezáltal mindkét s e j t j e diploid és egymagvu zigóta l e s z . Ha a c s i r á z á s h o z a kedvező körülmények elérkeztek, a spóra mindkét s e j t j e csiratömlőt hajt, ez a promicélium. A diploid sejtmagok ide bevándorolnak, s itt következik be a redukció, majd a további s z á m f e l e ző osztódás i s . A keletkező négy s e j t m a g között válaszfalak fejlődnek,

45-07

66 8. ÁBRA

A rozsda-gombák bazidiumképző apparátusa (teleutospőra)

45-07

67

amelyek a promicéliumot négy haploid egymagvu s e j t r e tagolják. Mindé egyik sejten egy s t e r i g m a fejlődik, ezeken bazidiospőrák jelennek meg, majd a sejtmagok ide bevándorolnak. A r o z s d a - é s üszögombák bazidiumképző apparátusa tehát 1 . / teleutospőra, tulajdonképpen = probazidium, amely c s i r á z á s után hipobazidiummá l e s z . 2. / promicélium, amely a voltaképpeni epibazidium. Sejttanilag ez a folyamat vitán felül bazidium jellegű, csupán m o r f o l ó giailag különbözik a fejlettebb Basidiomycetesétől. Egyébként a Hymenomycetes sorozatba tartozó nagygombákat csak vázlatosan, röviden emiitettem, mivel ezek jól i s m e r t bazidiumai igen állandó alakú, stabil képletek, s a köztük való r e n d s z e r t a n i problémák e l s ő s o r ban a t e r m ő r é t e g e t , a spóra tulajdonságait, valamint a termőtest t u l a j donságait, s e j t s z e r k e z e t é t , morfológiáját stb. é r i n t i k . Összefoglalva az elmondottakat, a tudomány a Basidiomycetest az Ascomycetesből vezeti le, m e r t a bazidiospórákat is lényegében hasonló i v a r o s folyamat hozza l é t r e , mint az aszkospórákat. Az aszkospórák aszkuszokban t e r e m n e k (általában 8), a bazidiospőrák pedig a bazidiumokon (általában 4 ) . A bazidiospórának kettős fala van; a külső vastagabb ( p e r i s p o r i u m ) , a belső h á r t y a s z e r ű vékony ( e p i s p o r i u m ) . Igy a bazidiospóra G A Ü M A N N s z e r i n t lényegében egy sporangiolumnak felel meg, amely egy aszkospórát tartalmaz. A Basidiumycetesre általában jellemző t e l j e s életciklust igy összegezhetnénk; BXZIDIOSPÖRATc s i r á z á s , harántsejtfalak keletkezése, PRIMER MICÉLIUM, » plazmogámia, csatképződés, SZEKUNDÉR MICÉLIUM, t e r m ő t e s t , t e r m ő r é t e g , BAZIDIUM, kariogá mia, meiőzis, • mitőzis, BAZIDIOSPORA (pl. 5. á b r a ) . Az i v a r o s folyamat s z a k a s z a i ; plazmogámia - - kariogámia - - m e i ő z i s . A plazmogámia két különböző ivaru sejtmagot hoz ö s s z e egy sejtbe (dikarion). A kariogámia egyesiti őket a diploid zigotában, é s a meiőzis redukálja i s m é t a zigotát egy-egy haploid h i m - , illetve nőivarú maggá. A plazmogámia előtti szakasz a haplofázis, utána a kariogámia bekövetkezéséig t a r t a dikariofázis, ezt követi a diplofázis, amelyet a m e i ő z i s zár le. Az egyes

45-07

68

fázisok hossza különböző, de a bazidiumos gombákra általában az jellemző, hogy a vegetativ tenyésztest a dikariofázisban van. Az ivaros folyamat a gomba t e s t é n e k meghatározott r é s z e i h e z kötött ( p r i m é r micélium, szekundér micélium, bazidium), és k ü l s ő ökológiai tényezőktől, valamint belső h o r m o n á l i s hatásoktól függően nem mindig következik be. A bazidiumok a t e r m ő t e s t felületén, vagy felületnagyobbitő szerkezetén, a z á r t termőtestüeknél a t e r m ő t e s t belsejében jelennek meg, é s a velük s z o m s z é d o s steril hifavégekkel párhuzamosan elrendeződve t e r mőréteget alkotnak. Kezdetben semmiben s e m különböznek a környező dikaríonos sejtektől, de gyorsan növekednek, s a bennük lezajló kariogámia és meiózis folyamán jellegzetes alakú s p ó r a t e r m ő szervvé fejlődnek. T e r m ő t e s t e t általában csak a szekundér micélium f e j l e s z t . A bazidiumos gombák legfejlettebb csoportjainál valószinüleg m á r nincs i s p r i m é r m i célium. Sok f a j bazidiospórája ugyanis dikarionos, és a c s i r á z á s során magpár vándorol be a csiratömlőbe, majd mitotikusan osztódott magpárok vándorolnak tovább, s e j t r ő l - s e j t r e , azaz rögtön szekundér micélium keletkezik. Ez esetben hiányzik a g o m b a életciklusából a p r i m é r micélium, s mivel nincsenek különivaru s e j t e k , a plazmogámia is e l m a r a d . A továbbiak s o r á n a bazidiumban szabályosan lejátszódik a kariogámia, majd a meiózis, é s ezt követőleg a mitotikus o s z t ó d á s s a l 4 haploid sejtmag keletkezik. Ha c s a k két spóra fejlődik ki a bazidiumon, mindegyik egy-egy magpárt fog befogadni, - S z á m o s faj bazidiospórája egyáltalán nem c s i r á z i k laboratóriumi körülmények között, ezért - amint ALEXOPOULOS i r j a - n e m sok azon fajok száma s e m , amelyeken a fejlődés menetének a c s i r á z á s utáni korai fázisait tanulmányozni lehetett. Partenogenetikus uton egyetlen bazidiospórából kinőtt haploid micélium i s fejleszthet t e r m ő t e s t e t ( A r m i l l a r i e l l a mellea, Schizophyllum commune, Panaeolus c a m p a n u l a t u s ) ; ezt a folyamatot esetenként külső ökológiai tényezők válthatják ki. Az alacsonyabbrendü bazidiumos gombák sok f a j a egyáltalán nem fejleszt termőtestet. A Basidiomycetes. hasonlóan a z Ascomyceteshez, ivartalanul keletkezett meílékspórákkal, a micélium s e j t e k r e való töredezésével, é s s a r j a d z á s s a l i s szaporodhatnak. Az ivartalan uton való szaporodás sokkal könnyebben

45-07

69

megvalósulhat, mert kevesebb feltételhez kötött. Az évente többször is számlálhatatlan mennyiségben keletkező oidiumokat, konidiumokat stb. ugy a p r i m é r , mint a szekundér micélium t e r m e l i , s ezek nagy számukkal megbizhatóan gondoskodnak a f a j f e n n m a r a d á s á r ó l é s t e r j e d é s é r ő l . Bár ezúton nagy számban keletkezhetnek uj egyedek, de a f a j evolúciós fej l ő d é s é r e csak az ivaros szaporodás nyújt lehetőséget. A sejtmagok genetikai anyaga t a r t a l m a z z a ugyanis a f a j r a jellemző ö s s z e s információt, csak a zigóta állapot képes tehát a f a j két képviselőjének az ö s s z e s elődöktől örökölt sajátságait, az ő egyedi életük tapasztalataival kibővítve összegezni. A meiózis során i m m á r olyan uj egyedek jönnek l é t r e , a m e lyek a t ö r z s f e j l ő d é s folyamatában egy-egy parányi lépéssel előbbre haladhatnak.* Lebenskreislauf d e r Basidiomyceten von der Keimung s zur Sporenbildung. GYULA KISS ZEKE LYI, Budapest ALEXOPOULOS berichtet in seinem im Jahre 1962 erschienenen Werk sehr gründlich und ausführlich über die sexuellen Erscheinungen bei d e r Vermehrung und d e r Sporenbildung d e r Basidiomyceten. In diesem R e f e r a t möchte ich seine wertvollen neuen Feststellungen unseren L e s e r n zugänglich machen, und kurz z u s a m m e n f a s s e n : D e r typische Lebenskreislauf d e r Basidiomyceten ist im allgemeinen: BasidiQspor,en, —^ — Keimung, ^ Entstehung der Querzellwände Sekundarmyzel — F r u c h t k ö r p e r , Fruchtschicht, Basidium ^ Kariogamie - Meiosis • —Mitosis - Basidiospóren. (5. Abb.) Die Phasen des Sexualprozesses sind: Plasmogamie - Kariogamie - Meiosis. Die Sexualprozesse sind an bestimmte Körperteile des Pilzes ( P r i m ä r m y z e l . Sekundärmyzel, Basidium) gebunden, laufen a b e r abhängig von den ä u s s e r e n ökologischen und inneren hormonalen Faktoren, nicht i m m e r ab. x

Az i s m e r t e t é s ALEXOPOULOSnak az irodalomjegyzékben idézett müve nyomán készült.

xx Die Abhandlung ist nach dem, in d e r L i t e r a t u r v e z e i c h n i s s zitierten Werk von ALEXOPOULOS v e r f e r t i g t .

45-07

70

Im allgemeinen entwickelt nur d a s Sekundärmyzel einen F r u c h t k ö r p e r . Bei den höchstentwickelten Gruppen d e r Basidiomyceten spielt warscheinlich das P r i m ä r m y z e l keine Rolle mehr. Bei vielen Arten sind nämlich die Basidiosporen d i kariotisch und w ä h r e n d der Keimung wandert ein Nucleus - P a a r in den Keimungs schlauch. Dann wandern die mitotisch geteilten Nucleus-Paare von Zelle zu Z e l l e weiter, d a s heisst, d a s s s o f o r t ein Sekundärmyzel entsteht. Auf parthenogenetische Weise kann das aus e i n e r einzigen Basidiospore entstandene haploide Myzel F r u c h t k ö r p e r hervorbringen ( A r m i l l a r i e l l a mellea, Schizophyllam commune, Panaeolus c a m p a n u l a t u s ) ; diesen Vorgang v e r u r s a c h e n fallweise ä u s s e r e ökologische F a k t o r e n . Viele Arten d e r niedrigeren Basidiomyceten entwickeln überhaupt kein F r u c h t k ö r p e r . Die Basidiomyceten können sich älnlich wie die Ascomyceten, durch Zerbröckeln des Myzels in Zellen und auch durch Granulation fortpflanzen.

Irodalom; ALEXOPOULOS, C . J . (1962): Introductory mycology (J. Wiley, New-York, London) BÁNHEGYI-BOHUS-KALMÁR-UBRIZSY ( 1 9 5 3 ) : Magyarország nagygombái (Akadémiai Kiadó, Budapest) BOHUS-KALMÁR-UBRIZSY ( 1 9 5 1 ) : Magyarország kalaposgombái (Akadémiai Kiadó, Budapest) GÄUMANN, E. ( 1 9 4 9 ) : Die Pilze (Basel) KALMÁR-MAKARA (1963): Ehető és m é r g e s gombáink (Gondolat Kiadó,Budapest) / KALMAR Z. ( 1 9 6 8 ) : A gombák csodálatos világa (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest) KREISEL, H. ( 1 9 6 1 ) : Die Phytopathogene G r o s s p i l z e Deutschlands (Veb.Gustav) F i s c h e r Verlag, J e n a ) SZALAI I. ( 1 9 6 7 ) : A biológia é s a haladás (Tankönyvkiadó, Budapest)

45-07

71

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 2, s z á m M a g y a r o r s z á g és az U. S. A. közönséges kalaposgombáinak összehasonlitása NAGY LAJOS, Budapest.

Sokszor hangzik el olyan kérdés, hogy vájjon hány gombafaj él a Földön. E r r ő l pontos, vagy csak megközelitőleg is pontos választ adni s z i n t e l e hetetlen, hiszen a 100, 000-t is meghaladja a m á r l e i r t fajok s z á m a , s még igen sok a nem i s m e r t f a j i s . De ha c s a k szűkebb k ö r r e korlátozzuk is é r deklődésünket, és például csak a kalaposgombákkal foglalkozunk, akkor is igen sok fajjal kell megismerkednünk ahhoz, hogy képet alkothassunk egy földrajzi terület gombavegetációjáről. MOSER, M. (1967) határozőkönyvében 2547 kalaposgombafajt i s m e r t e t KözépEurópa t e r ü l e t é r ő l , de az európai f a j s z á m ennél i s jóval nagyobb, hiszen a m e d i t e r r á n és atlantikus hatás alatt álló területek, valamint az északi tájak gombaflórájában m á s fajok is előfordulnak, viszont számos középeurópai f a j hiányzik ott. Sok gombafaj kozmopolita, e l t e r j e d t az egész világon, mások s z á m á r a azonban határt szabnak a környezeti tényezők, éghajlati, talajtani adottságok, s ugyanezen tényezőktől függően a gazdanövény e l t e r j e d é s i területe i s . A t á volságot nem tekinthetjük korlátozó tényezőnek, hiszen közismert, hogy a parányi spórák könnyen lebegnek a levegőben, az óceánok légterében is nagy mennyiségben fordulnak elő, igy tehát el tudnak jutni egyik t e r ü l e t r ő l a m á s i k r a , a kontinensek közötti távolság sem akadály s z á m u k r a . SINGER -nek (1962) az A g a r i c a l e s - r e vonatkozó világmonográfiájában n e m csak igen sok olyan f a j t , de sok nemzetséget is találhatunk, amelynek f a jai Európában nem fordulnak elő, m á s földrészeken viszont közönséges gombák. Nemcsak a trópusok különleges g o m b a f l ó r á j á r a gondolok, m e r t ha például csak a m é r s é k e l t égöv fajait vesszük is figyelembe, akkor i s s z e m b e ötlő a különbség. S nem i s a déli félgömb m é r s é k e l t övi vagy szubtrópusi területén élő fajokkal s z e r e t n é m a hazánkban élő fajokat összehasonlítani, hiszen Dél -Amerika, Ausztrália é s a szigetvilág gombavegetáciőjával alig találhatók közös fajok, t e r m é s z e t e s e n azoknak a mindenhol e l t e r j e d t , szaprofiton fajoknak a kivételével, amelyek az egész világon közönségesek, m e r t életfeltételeiket mindenhol megtalálják. Az emiitett területek m a g a sabbrendü növényzete is teljesen e l t é r a mi területünk vegetációjától, igy

45-07

72

az egyes fafajokhoz kötött m i k o r r i z á s fajok ott t e r m é s z e t e s e n nem élhetnek, helyettük az ott élő fafajoknak más - Európában elő n e m forduló s z á m o s m i k o r r i z á s partnerünk van. Az északi félgömb mérsékelt övének összehasonlitó mikológiái vizsgálatához jó lehetőséget nyújt SMITH, A. H„ (1964) gyakorlati utmutató könyve, melyben ö s s z e s e n 188, az A m e r i k a i Egyesült Államokban gyakori gombafajt i s m e r t e t . Hasonló m a g y a r o r s z á g i kiadvány a KALMÁR Z„ - MAKARA GY.: "Ehető és m é r g e s gombáink" c. , 1963-ban megjelent n é p s z e r ü s i t ő könyv, amely a hazai fontosabb fajokat, 160 fajt t a r t a l m a z . Mindkét mü azonos szempontból, azonos elképzeléssel készült, igy tehát a közönséges g o m b a fajok ö s s z e h a s o n l i t á s á r a a l k a l m a s . T e l j e s mikológiái f l ó r a m ü ö s s z e h a s o n l í t á s a nagyon nehéz lennp, s n e m is tűnnének ki olyan mértékben a különbségek és azonosságok, mint a közönséges fajok esetében, h i s z e n a ritka vagy kevésbé i s m e r t fajok helyesen csak a t e r ü l e t nagymértékű kikutatottsága esetén értékelhetők, (Példaként említhető, hogy Magyarországon az a p r ó , múlékony szemétgomba fajok, vagy a nedügombák előfordulása még alig kikutatott, viszont az U.S. A, -ban m á r monografikus feldolgozásukat elvégezték.) Számszerint SMITH munkájában 136, KALMÁR - MAKARA könyvében 128 az összehasonlítás alapját képező kalaposgomba fajok s z á m a . Ezek s z e r e pelnek az itt közölt táblázatos összehasonlításomban, Mindkét idézett munkában a közönséges fajok sorában előfordulnak ezenkívül m é g Ascomycetes fajok is, továbbá a Polyporaceae, Hydnaceae családba tartozó, valamint G a s t e r o m y c e t e s f a j o k is. SMITH nomenklatúrájában nem követi egészen a SINGER-féle r e n d s z e r t , hanem részben m á s a m e r i k a i és angol szerzőket idéz, ezért a táblázatban ilyen esetben e l t é r é s t tapasztalhatunk a latin n e vek között. T a l á l h a t ó a táblázatban a gomba ehető vagy nem ehető, m é r g e z ő voltára utaló megjegyzés, a t e r m ő h e l y r e vonatkozó megfigyelés, é s a m a g y a r o r s z á g i előfordulási gyakorisága i s , A gomba e h e t ő s é g é r e vonatkozóan SMITH néhány é r d e k e s s é g e t közöl az Agaricus n e m z e t s é g fajainál. Számunkra ugyanis érdekes, hogy nem a j á n l hatónak i r j a pl. a következő 3 f a j t : Agaricus silvicola, A. silvaticus és A. placomyces. E z e k közül az utóbbi, a tintaszagu csiperke hazánkban is a nem ehető gombák közé tartozik, a másik két fajt azonban jó ehetőnek tartjuk, legfeljebb az esetleges ö s s z e t é v e s z t é s v e s z é l y é r e kell felhivni a figyelmet.

45-07

73

Olyan nagy k i t e r j e d é s ű államban, mint az Amerikai Egyesült Államok, még a r r a is gondolt a szerző, hogy táblázatban foglalja ö s s z e a nyugati t e r ü letek, valamint a délkeleti-déli területek gyűjtői s z á m á r a fontosabb f a j o kat, m e r t még országon belül is olyan nagy különbségek adódnak az egyes területek gombavegetációjában, hogy e r r e külön is é r d e m e s felhivni a t e r m é s z e t j á r ó k figyelmét. Érdekes a s z á m s z e r ű ö s s z e h a s o n l i t á s : az U . S . A . -ban gyakoribb gombafajok közül ( t e r m é s z e t e s e n c s a k e n é p s z e r ü s i t ő könyv é r t e l m é b e n ) : 47% nem fordul elő Magyarországon, 8% ritka hazánkban, 45% a közös, gyakori fajok s z á m a . A Magyarországon piacon árusitható, tehát igen gyakori, jól f e l i s m e r h e t ő fajok közül viszont nem szerepel SMITH könyvében a Russula cyanoxantha, Clitocybe nebularis, Collybia fusipes, Kuehneromyces mutabilis é s a T r i choloma t e r r e u m . Néhány - - r é s z ü n k r e f u r c s á n a k tűnő - - további megjegyzés is szembetűnik az egyes fajok fogyaszthatóságával kapcsolatban: például az Agaricus fajok közül nem a j á n l j a f o g y a s z t á s r a az A. silvaticus -t é s a silvicola-t, s ugyanigy jelzi a tintaszagu A. placomyces-t i s . Feltűnő, hogy a Hypholoma fajokat ehetőnek jelzi, csak kérdőjellel emliti a H, f a s c i c u l a r e m é r g e z ő voltát ("ehető-mérgező ? " ). A k e s e r ű izü gombák közül a Paxillus a t r o t o m e n t o s u s - t 'ehetőként emliti, s nincs f o g y a s z t á s r a vonatkozó adata, tehát kérdőjelesnek t a r t j a az ugyancsak k e s e r ű Pholiota d e s t r u e n s -t. Ilyen e l t é r é s e k e t azonban tapasztalhatunk Európában is, mert mig Magyarországon, illetve KözépEurópában nem fogyasztják, sőt á r t a l m a s n a k t a r t j á k a L a c t a r i u s t o r m i n o s u s - t , addig északon, Finnországban vagy a Szovjetunióban egyes területeken eszik. A gombák termőhelye i s nyújt é r d e k e s adatokat, sok olyan f a f a j s z e r e p e l a táblázatban, - - f ő l e g a fenyőfélék szembetünőek, - - a m e l y e k Európában csak parkokban, arborétumokban találhatók, Mivel éppen az a m e r i k a i e r e detű fafajok fejlődnek jól a m a g y a r o r s z á g i arborétumokban, ez a d j a a gondolatot, hogy é r d e m e s volna ezek gombaflóráját tanulmányozni. E s e t l e g a fákkal együtt é r d e k e s m i k o r r i z á s gombák is betelepültek, vagy pedig a r r ó l az oldaláról vizsgálni a kérdést, hogy ezeknek a hazánkban nem őshonos fafajoknak itt milyen gombapartnerük van.

45-07

74

C 'fH bíl N ro co 1H ^cd O l-i T 3 cd l-l

Sn <04-4 cd

O >. tí 0

aj

o

cd .Y

cd &

SO

0) tí

:0 >

- °j £j Ű cd ^cd

" 'G

g s. to S :0 j-i

SH

•l-l fi O

3 Q

aj

Jíj rt

z>>

o aj


Q. cd

G

tí 0

cd

N

aj ' ' r-3 CO^ aj so «ö »r 4-J

-Q

•fH (H

u

tí •§1

T3 l-l ü SO >>

£r> £

c
tí

-•o4-4 D

£U N* E ^ s-l

p H

'o m o

«J ^QJ

co

o X) e o

'2 «

CS 1—i aj

1-1 SO

M

:0 >

cd bo 3 >,

0

X 'iH is ^

cd1 1— cd ^

JQ so T3 (H

SO 3 &>•£

SO

:0

c

> fi

.-I cd

hJ

4 J

-

G

tí

a) <4-1

G

1-1

0 «4-1 <0 aj

,3

0 co 3 -Q O 4-J CO

"bo

B

J

SO >.

J3 "ctí so >,

<0)4-1 co v
.a

M
0

g .y <4—1 I., *

5tí X3

CO 3 e

3 O

o

P

M

44--J1 — tcdl cd SO ÉT

CD > •M 0 4-J

cd
4cd-J CO 3 tí

w

tí

^

l-l

4-4

SO

l-l o 4-4 tí o o co

4

-'

t i CO cd 3 "cd "cd

0— M 1 ^ 4-J so CO 3 Mco t4-4tí0) tírH Cl4

Cd i-H cd

3 _

.-4 cd n . .»H ^ -—I ^ O « ÍJ ™

cd

c
>

M so ÉT CD >4-4 C0 :3 Y

CO

&

co

v(D

Ö

N

o
X

cd

h

L/J 0 lil

1S)

—'

3 CO 3

CO v(D

>> tí O

ÉT l-l 0) CO 0

m

so 4-» 0) rC 0

ai

v



M

S*J O (D SÍ CD

S4-) O 0 Xi 0

0 w 1 §

co

X cd J3

£ o O

4-4 tí Cd X o "Ö o 4= Vh CO M o

a

oI 1— 1—I >>

J3 a.

4507

o "tí v

<-<

co 3

cd

CO
4-4

m

0) "Ö

y

X O

3 l-i o

5 i-i >>

O

jD

co 0 4-J JU

"n

"n

S4O -J 0 XI 0

S4O -J 0 X. 0

0

!

4o-J 0 0

so 4—4 0 X 0

,tí

so 4-J S4O -J 0 0 0 0

co 0 4-1

"n •—4

1—1

s
CD N

0) tí

so 4-4 so 4-J 0 0 .3 -3 0 0

so 4-J CD X CD

co

53 co 2 8 0

•S ft o

" o

co co 3 c 33

B 2 2 -a c o

co

3 O

oo S co 3

co co

-S " <" co

O -Q O O

CO

3 Ph

3 0 C a 4-J

CO

3 tí

0

co

cd o

0 o

co 3 . l-l

CQ a o 1-4 >, O

co §

M

o co

CD

cd »—4

ö cd o

co 3 l-i o QO l-l >. O

co 3

> i-i bű co 3 3

ir>

•55 . 2 o CO CQ 3 3 cn

3

co

03 0) •rH

>

Q. CO 3 tí -r-4 4-1 0) o CQ

cd o co 3 tí

o CQ

CO 3

CO 3 O

4-J

CU ja 3

XJ

co 3

cd tí O

co

3

co

3

to 3

co 3

3 C/D

3 C/3

co 3

co O 4-J tí
s

4O -J CO 3 3

in

4507 valőszinüleg ehető ehető

ehető, Ízletes ehető nem ajánlható, mérgező mérgező mérgező ehető, Ízletes ehető, Ízletes

Suillus subaureus

Suillus brevipes

Suillus granulatus

Boletus frostii

Boletus luridus

Boletus eastwoodiae

Boletus subvelutipes

Boletus edulis

Boletus variipes

korhadó fenyőtönkön bokros tölegyes, lápok szélén fenyő, lombos - és vegyeserdőben

ehető ehető, izletes ehető mérgező

Boletus mirabilis (Boletellus mirabilis)

Boletus paliidus

Boletus miniato-olivaceus

rezgőnyár és nyir alatt

füves, bozótos tölgyesben

nyilt lomboserdőkben

fenyők alatt

tölgyes

fenyők alatt (Pinus contorta var. latifolia, Pinus banksiana, Pinus taeda) fenyőerdőben

Boletus chromapes (Leccinum chromapes)

Boletus aurantiacus és rokonfajai (Leccinum aurantiacum és rokonfajai)

keleti fehérfenyő (P. strobus)

ehető, vékony husu

Suillus americanus fenyők alatt és lomberdőben

Termőhely, mikorrizakapcsolat az USA-ban

Fogyasztható -e? (SMITH szerint)

Gombafaj

gyakori

gyakori

gyakori

Magyarországi előfordulás

75

4bu/ keserű,nem mérgező ehető, nem jó izü ehető ehető

Tylopilus felleus

Strobilomyces floccopus Craterellus cornucopioides Craterellus cantharellus Polyozellus multiplex

Rhododendron és fenyő (Pinus contorta var. latifolia) alatt

ehető, izletes nem ajánlott

ehető

Cantharellus cinnabarinus

Cantharellus infundibuliformis (Cantharellula " ) Armillaria mellea (Armillariella mellea) Armillaria zelleri

ehető

korhadt fenyőtönkökön vagy gazdag humuszon különféle fák alatt

ehető, izletes

Cantharellus cibarius

lombos - és fenyőerdőben

lombos - és fenyőerdőben

ehető, izletes

ehető, izletes

gyakori

gyakori

-

nem ritka gyakori

nem ritka

gyakori

Magyarországi előfordulás

I fenyőerdőben mohás fenyő- és lomboserdőben Ny.Dunántulon és Zemléni hegységben Douglas fenyő alatt

lombos erdőkben lomboserdőkben lomboserdőkben

korhadó fenyőtönkön, tölgy-, vagy egyéb lomberdőben talajon

bükk, juhar erdőkben

Douglas fenyő, nyugati vörös cédrus, stb.

Termőhely, mikorrizakapcsolat az USA-ban

Cantharellus subalbidus

(Comphus clavatus)

Cantharellus clavatus

Gantharellus floccosus (Gomphus floccosus)

ehető, de egyes formák nem ízletesek

Boletus chrysenteron (Xerocomus chrysenteron)

1

ehető, nem ajánlott (ritka faj) nem ajánlott, megárthat I

ehető, nem ajánlott

Fogyasztható -e? (SMITH szerint)

Boletus zelleri (Boletellus zelleri)

Gombafaj

76

mérgező mérgező

Tricholoma pardinum Tricholoma venenata Pleurotus ostreatus Flammulina velutipes Marasmius oreades Laccaria laccata

Lepista irina (Tricholoma irinum)

Laccaria trullisata Lepista nuda

Laccaria ochropurpurea

nem ehető

Leucopaxillus albissima var.paradoxa (Leucopaxillus paradoxus)

ehető

ehető, izletes

ehető ehető, nem ajánlott ehető, nem ajánlott ?

ehető ehető

lombos - és vegyeserdő

ehető

Clitocybe alba

erdőben, nyilt és sürü helyeken lomberdőben homoktalajon lombos - és fenyőerdőben, lehullott leveleken lombos - és fenyőerdőben

nyilt füves helyeken erdőben, nyilt és sürü helyeken

gyakori

gyakori

gyakori gyakori gyakori gyakori

ritka (1 adat)

fenyő korhadékon

ehető, nem ajánlott

Clitocybe aurantiaca (Hygrophoropsis aurantiaca)

fenyőerdőben lomberdőben

fenyőerdőben és vörösfenyő alatt öreg fák tövében, tönkökön (tölgy)

ehető mérgező

ritka

helyenként gyakori

fenyőerdőben

ehető, nem izletes

lomberdőben

nem gyakori gyakori

főleg lomberdőben

ehető

Magyarországi előfordulás

Armillaria caligata (Tricholoma caligatum) Catathelasma imperialis Lentinus lepideus Clitocybe illudens (Omphalotus olearius)

2-tüs fenyők és egyéb fák alatt

Termőhely, mikorrizakapcsolat az USA-ban

ehető

Fogyasztható -e? (SMITH szerint)

Armillaria ponderosa (Tricholoma ponderosum)

Gombafaj

77

450/ lombos - és fenyőerdőben

?

Limacella lenticularis var. fischeri (Limacella guttata var. f . ) Limacella illinita

?

mérgező nem ajánlott mérgező nem ajánlott mérgező

Amanita Amanita Amanita Amanita Amanita

muscaria flavoconica pantherina citrina brunnescens

déli országrészben (A.bisporigera déli tölgyesekben; A. virosa északi nyir -rezgőnyár erdőkben terem ; az A. virosa a leggyakoribb) fenyő és rezgőnyár-nyir alatt nyiresben lombos - és fenyőerdőben lomboserdőben lomboserdőben, rezgőnyár cserjésben, tölgyesben szil-kőris erdőben

halálosan mérgező

fenyőerdőben lomboserdőben lápvidéken

Amanita calyptroderma (valószínűleg A. calyptratoides) Amanita verna

nem ajánlott ehető, nem ajánlott

?

gyakori gyakori

gyakori

helyenként gyakori

(olyan mint az A. caesarea)

nem gyakori

gyakori

fenyőtuskón

ehető ? kaliforniai mammutfenyő alatt

gyakori

különféle erdőkben fenyőtuskón

ehető ehető

gyakori

Magyarországi előfordulás

Collybia dryophila Collybia família (Clitocybula família) Collybia acervata Collybia umbonata Mycena overholtzii Mycena leaiana Amanita fúlva

fenyőerdőben

Termőhely, mikorrizakapcsolat az USA-ban

ehető

Fogyasztható -e? (SMITH szerint)

Collybia butyracea

Gombafaj

78

4507 legelőn, gazdag talajon legelőn, füves helyeken lombos - és fenyőerdőben

Termőhely, mikorrizakapcsolat az USA-ban

ehető, nem ajánlott ehető, izletes ehető ehető, nem ajánlott ehető, nem ajánlott ?

Rhodophyllus abortivus Cortinarius violaceus Cortinarius corrugatus Paxillus involutus

Paxillus atrotomentősus Phaeocollybia kauffmanii Pholiota squarrosoides Pholiota kauffmanü

ehető ?

nem ajánlott ehető

ehető, izletes ehető, izletes ehető, izletes ehető, izletes ehető, nem ajánlott nem ajánlott

fenyőerdőben, tönkökön "Sitka" lucfenyő zónában lomboserdőben korhadó fenyőtönkökön

füves helyen, utak mellett, lomberdőben lombos - és fenyőerdőben fürészporon, korhadó keményfa hulladékon lomboserdőben, tönkökön is fenyőerdőben, Douglas fenyő alat bükk-juhar erdőben fenyvesben

fenyőerdőben

legelőkön, nyilt területeken

ehető, nem ajánlott, mert hasonlit a Ch. molybdites hez ehető legelőkön, réteken ehető gyakran városokban, utcán

mérgező nem ajánlott ehető

Fogyasztható -e? (SMITH szerint

Agaricus silvicola Plute_s magnus

Agaricus placomyces

Agaricus campestris Agaricus rodmani (Agaricus bitorquis) Agaricus pattersonae Agaricus crocodilinus Agaricus augustus Agaricus subrutilescens Agaricus silvaticus

Chlorophyllum molybdites Leucoagaricus naucinus Leucoagaricus procerus (Macrolepiota procera) Leucoagaricus rhacodes (Macrolepiota rhacodes)

Gom bafaj

gyakori, más termőhelyeken is gyakori

gyakori

nem gyakori

gyakori

elég gyakori

gyakori gyakori

gyakori gyakori

Magyarországi előfordulás

79

80 G o m b a f a j Pholiota squarrosa Pholiota squarroso-adipo8a Pholiota destruens Togaria aurea (Phaeolepiota aurea) Rozites caperata Galerina autumnalis Stropharia hornmannl (Stropharia hornemannii) Stropharia ambigua Naematoloma sublateritium (Hypholoma sublateritium) N a e m a t o l o m a capnoides (Hypholoma capnoides) Naematoloma fasclculare (Hypholoma fasciculare) Coprinus atramentarius

Fogyasztható-e? (SMITH s z e r i n t )

Termőhely, mikorrizakapcsolat az USA-ban

%

Magyarországi előfordulás

fiatalon e h e t ő ehető ? ehető ?

fenyőerdőben, lue-rezgőnyár l o m b o s f á k tönkjein, n é h a fenyőn különféle nyárfák tuskóin, törzsein

gyakori ritka gyakori n e m gyakori

ehető, Í z l e t e s gyanús

fenyő- é s lomboserdőben lombos - é s fenyőerdőben

helyenként gyakori

? ehető ehető

fenyőerdőben

'

-

-

l o m b e r d ő b e n (tölgy, bükk, s t b . ) 1

•

gyakori

..

ehető

fenyőerdőben

ritka

lomberdőben füves helyen, városban, utszéleken, kertekben szerves anyagokon ti ii ti

gyakori gyakori

Coprinus comatus Coprinus micaceus Gomphidius rutilus Gomphidius vinicolor Hygrophorus russula Lactarius indigo f .actarius thyinos

ehető vagy m é r g e z ő ? ehető, alkohollal rosszullétet okoz ehető, Í z l e t e s ehető ehető ehető ehető, Í z l e t e s ehető ehető

j

Lactarius Lactarius Lactarius Lactarius Lactarius Lactarius

ehető, Í z l e t e s ehető, Í z l e t e s gyanús kétes, n e m ajánlott ehető, n e m Í z l e t e s nem ehető

1

Lactarius torminosus

',

" i

i ! |

sanguifluus deliciosus chrysorrheus triviális aurantiacus representaneus

Lactarius volemus

mérgező- n e m ehető Szovjetunióban fogyasztják ehető, Í z l e t e s

Lactarius corrugis Lactarius vellereus Lactarius deceptivus Lactarius rufus Lactarius helvus Russula virescens Russula foetens Russula emetica

ehető ehető, n e m ajánlott ehető, n e m ajánlott mérgező gyanús ehető, Í z l e t e s nem ehető mérgező ?

4507

.

ö r e g tönkök körül, v á r o s b a n i s fenyőfák alatt fenyőfák alatt

gyakori gyakori gyakori elég gyakori

vegyes - és lomboserdőben cédrusmocsarakban és hasonló helyeken fenyőerdőben fenyőerdőben tölgy, f e n y ő alatt fenyők alatt fenyőerdőben, erdőszélen, vidéken nyi r e s e k b e n

hegy-

-

elég gyakori gyakori gyakori ritka -

helyenként gyakori

lomboserdőkben, füves erdőkben, tölgyesekben, bükk-juhar erdőben ii ii ii

gyakori

tölgy -rezgőnyár erdőkben lomboserdőben tőzegmohalápokon é s fenyők alatt ii ii ii

gyakori

nyift lomberdőkben lombos - é s fenyőerdőben tőzegmohalápokon, fenyőerdőben, korhadó tönkökön Is

-

-

gyakori ritka gyakori gyakori gyakori

81

Irodalom: BOHUS G. - KALMÁR Z. - UBRIZSY G, (1951).: Magyarország kalaposgombái. Budapest KALMÁR Z. - M A K A R A G Y . ( 1 9 6 3 ) . : Ehető é s m é r g e s gombáink. Budapest. SINGER,R. (1962).: The Agaricales in modem taxonomy. 2 . k i a d á s . Weinheim. SMITH, A. H. (1964) . : The mushroom h u n t e r ' s field guide. Ann. A r b o r .

Vergleich d e r häufigen Hutpilze d e r U,S. A. und Ungarn. LAJOS NAGY, Budapest. D e r V e r f a s s e r zieht einen Vergleich zwischen den Verhältnissen d e s Vorkommens, d e r Häufigkeit und d e r Verbrauchbarkeit, d e r - - i n von SMITH im Jahr e 1964 erschienen Werke dargestellten - häufigen Hutpilze d e r U . S . A . und Ungarn. Die Verschiedenheiten d e r Arten sind in Tabellen d a r g e s t e l l t . In diesen Tabellen stehen nach den Artnamen, in den Rubriken: die V e r b r a u c h barkeit, die Vorkommensverhältnisse in d e r U.S, A , , und die Häufigkeit in Ungarn.

Comparison of common m u s h r o o m s in Hungary and the U . S . A . LAJOS NAGY, Budapest ' The author compared on the basis of the book of SMITH 1964, describing the p r e s e n c e c i r c u m s t a n c e s of m u s h r o o m s in the U . S . A . with those of the fungus vegetation in Hungary and showed the differences in tables.

A századforduló előtti idők nagy magyar mikológusai A 19. század második felében több h i r e s magyar mikolőgus élt. Közülük talán a legérdekesebb egyéniség volt BÄUMLER ANDRAS Pozsonyban, Az eredetileg h e n t e s m e s t e r , mint s z o r g a l m a s autodidakta, kiváló mikológussá képezte magát. Négy nagy tudományos dolgozatában több mint k é t e z e r gombafajt i r t le, - - nagyr é s z t mikroszkópikus gombákat, - - é s élete végén az egykori h e n t e s m e s t e r b ő l m á r Európa s z e r t e e l i s m e r t tudós lett.

45-07

82

A kor másik h i r e s m a g y a r mikolőgus tudósa, SCHULZER ISTVÁN ugyancsak autodidakta volt. Mint katona kezdte pályáját, és az o s z t r á k c s á s z á r i hadsereg tisztjeként csak mellékesen foglalkozhatott a gombákkal. Kutathatott igy azonban s z á m o s t e r ü leten, nemcsak az országban, hanem Szlavóniában is, Nyugdijba vonulása után teljes lendülettel foglalkozott a mikológiával, s z á m o s t e r j e d e l m e s tudományos müvében rengeteg gombafajt i r t le, és egyes vidékek gombavilágáról t e l j e s monografikus f e l dolgozást készitett. Legszebb müvét a Magyar Tudományos Akadémia kéziratban megvásárolta, é s c s a k a körülmények hibája, hogy az nyomtatásban nem jelent meg. Ugyanebben az időben a felvidéken élt és munkálkodott az élete végén v i l á g s z e r t e i s m e r t hires mikolőgus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, KALCHBRENNER KAROLY, aki kezdetben Szepesolasziban volt evangélikus lelkész. Gyűjtött anyagainak tudományos feldolgozásai gyakran jelentek meg a szakfolyóiratokban, szines képekkel illusztrált müvét pedig, amelynek elkészitésében SCHULZER ISTVÁN is s e g í t s é g é r e volt, a Magyar Tudományos Akadémia adta ki. KALCHBRENNERrel együtt gyűjtött és dolgozott a felvidéken HAZSLINSZKY FRIGYES, aki Eperjesen volt t a n á r . Hatalmas gyűjtött anyagából számos dolgozatban i s m e r t e t t e a felvidék gombáit, nemcsak a kalaposgombákat, hanem a növényi kórokozó gombákat i s . Az Országos T e r m é s z e t t u d o m á n y i Muzeum Növénytárának gombagyüjteményében nagyon sok p r e p a r á t u m még az ő gyűjtésének anyagából s z á r m a z i k . Ugyanebben a korban élt az e m b e r i kórokozó gombák első m a g y a r kutatója, GRUBY DÁVID, aki orvos volt, és egész tudományos munkásságát az e m b e r egészségét rontó mikroszkopikus lények kutatásának áldozta. Hazájától távol, Párizsban dolgozott, és ott jelentek meg tudományos felfedezéseinek i s m e r t e t é s e i , a m e l y e k r e a k kor az egész tudományos világ felfigyelt. A mult század végén é s a 20. század elején élt magyar mikológusok közül k é t s é g kívül a legkimagaslóbb tudós ISTVÁNFFI GYULA volt. Róla ebben a számunkban, a Szakosztály n e m r é g megtartott emlékülésével kapcsolatban, a 87. oldalon külön emlékezünk,meg, Az ISTVÁNFFIval egyidőben élt, sikertelen, göröngyös életutat járó HOLLÓS LÁSZLCÓról pedig következő számunkban fogunk r é s z l e t e s e b b i s m e r tetést nyújtani. BÁNYAI E - n é .

45-07

83

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 2. szám Megjegyzés SMARDA, F. és BOHUS G. - BABOS M. mikocönológiai tanulmányában levő ellentmondások feltételezett okáról DR. BOHUS GABOR, Budapest ~ A Mikológiái Közlemények 1969, évi 3. számában megjelent SMARDA, F, "Geobotanikai t é r k é p e z é s i egységek gombacönózisainak áttekintése a dél - é s nyugatm o r v a o r s z á g i lomberdők vegetációöveiben" cimü tanulmánya. E műben a s z e r ző az általa tanulmányozott szubacidof.il t á r s u l á s o k k a r a k t e r - , ill. szubkarakterfajainak tekinti többek között a következő gombafajokat: Hygrophorus russula, L a c t a r i u s a c r i s , L a c t a r i u s c h r y s o r r h e u s , Tricholoma sciodes. Ugyanezen fajok BOHUS G. - BABOS M. szerint ("Mycocoenological investigation of acidophilous deciduosus f o r e s t s in Hungary". Bot. J a h r b . , 87, 1967, p. 304-360. Stuttgart) Magyarországon - - lomberdei t á r s u l á s o k a t tekintve - - a z acidofil erdőkben j e lennek meg, a savanyu talajú t á r s u l á s o k r a jellemzők. Ennek az e l t é r é s n e k az lehet az oka, hogy Dél - é s Nyugat-Morvaországban a magyarországinál nagyobb csapadékmennyiség miatt a t a l a j kilugozódása fokozottabb, é s e z é r t a szubacidofil t á r s u l á s o k egyes pontjain (pl. kisebb-nagyobb lejtőkön a talaj savanyúbb, mintegy átmenetet képez az acidofil erdők talajai felé. Magyarországi analógiák alapján ez azt jelenti, hogy pl, a m o r v a o r s z á g i Potentillo -Quercetum pannonicum KLIKA t á r s u l á s lejtősebb foltjai m á r átmenetet jelentenek a megfelelő acidofil t á r s u l á s (Luzulo -Quercetum) felé, F e l t é t e l e z h e tőleg a felsorolt fajok ezeken az átmeneti foltokon jelentek meg. A konkrét bizonyítékot e r r e a f e l t é t e l e z é s r e a termőfoltok talajának pH vizsgálata adhatja meg.

Bemerkungen zur vorausgesetzten U r s a c h e d e r Widersprüche in den Abhandlungen von SMARDA" F. und~BOHUS G, -BABOSAM? DR. GÁBOR BOHUS, Budapest Das von SMARDA, F . v e r f a s s t e Studium über die "Ubersicht von Mykozönosen d e r geobotanischen Kartierungseinheiten und d e r Vegetationsstufen d e r Laubwälder in Süd- und Westmähren" wurde in N r . 3, 1969, der "Mykologischen Mitteilungen" veröffentlicht. In d i e s e m Werk betrachtet d e r Autor folgende Pilzarten a l s Kenn- bzw. Unterkennarten d e r von ihm untersuchten subazidophilen Assoziationen: Hygrophorus russula., L a c t a r i u s a c r i s , L a c t a r i u s c h r y s o r r h e u s ,

45-07

84

Tricholoma s c i o d e s . Dieselben Arten kommen nach BOHUS, G. - BABOS, M, (Mycocoenological investigation of a c i d o p h i l u s deciduous f o r e s t s in Hungary, "Bot, J a h r b . " , 87, 1967, p. 304-360, Stuttgart) in Ungarn - in Hinsicht auf Laubwald-Assoziationen - in azidophilen Wäldern vor, und sind f ü r Assoziationen mit Sauerboden typisch, Die Ursache d i e s e r Abweichung mag darin bestehen, d a s s in Süd - und W e s t m ä h r e n die Niederschlagsmenge g r ö s s e r als in Ungarn ist, und demzufolge die Auslaugung s t ä r k e r und der Boden (zB. an k l e i n e r e n - g r ö s s e r e n Abhängen) s a u r e r i s t , und b e r e i t s einen Übergang zu Böden d e r azidophilen Wälder bildet, Auf Grund von ungarischen Analogien bedeutet das zB., d a s s die m e h r abhängigen Flecke der m ä h r i s c h e n Potentillo -Quercetum pannonicum KLIKA-Assoziation b e r e i t s einen Übergang in die entsprechende azidophile Assoziation bildet (Luzulo Q u e r c e t u m ) . Vermutlich erschienen die oben aufgezählten Arten auf diesen Übergangsflecken, Ein konkreter Beweis d i e s e r Voraussetzung kann durch die pH-Untersuchung des Bodens d e r Fundorte gewonnen werdein.

KR EIS E L, H,: A Bovista n e m z e t s é g r e n d s z e r t a n i és növényföldraj zi monográfiája H, KREISEL munkája, amely megjelent a "Beihefte zur Nova Hedwigia" 1967, évi (25,) évfolyamának 244. oldalán, 70 táblával illusztrálva, (Taxonomisch pflanzengeopraphische Monographie d e r Gattung Bovista c í m m e l ) , a Bovista nemzetség kitűnő színvonalú vílágmonográfíája, A s z e r z ő a Bovista nemzetséget nemcsak taxonomiailag dolgozta fel, hanem anatómiai, morfológiai, fitogeográfiai és filogenetikai vonatkozásban is, S éppen e két utóbbi szempont, amelyeket gondos figyelemmel kísér, különösen é r t é k e s , mert eddig a Gasteromycetá k egyik nemzetségét sem dolgozták fel ilyen széles szemszögből. Munkájának e r e d m é n y e i a Lycoperdales sorozat nemzetségei és egyes f a j a i közötti filogenetikai rokonságról tágabb é r t e l m ű végkövetkeztetések levonására adnak lehetőséget, mint amilyenekre eddig lehetőség volt, s fényt derítenek ennek az egész gombacsoportnak a többi gombához való sok kapcsolatára i s . Ilyen modellmunkához a Bovista nemzetség különösen alkalmas, m e r t fajilag se nem tul kicsi, s e n e m tul nagy, s olyan fajokat t a r t a l m a z , amelyek a h e r b á r i u m ban jól megmaradnak. Ezen oknál fogva tarthatjuk ezt a nemzetséget viszonylag jól ismertnek i s , Kozmopolita e l t e r j e d é s e van ugyan, de fajainak nagy

45-07

85

r é s z e sokkal kisebb kiterjedésű areálokkal rendelkezik. A s z e r z ő m e g á l l a pította. hogy a primitivebb fajoknál reliktumjellegü areálok vannak, r é s z b e n s z é t s z ó r t areálok. A fiatalabb fajoknak nagyobb a r e á l j a i k vannak, é s e l l e n kezőleg a régebb s z é r i e s e k n e k és szekcióknak kozmopolitka az e l t e r j e d é s ü k , mig a fiatalabb tipusok a h o l a r k t i s z r a korlátozódnak, A s z e r z ő á t t a n u l m á nyozta a világ herbáriumaiban elhelyezett és hozzáférhető anyag nagy r é s z é t , összesen kb, 9000 tételt, s különös figyelmet szentelt a típusoknak, ugy hogy sok fajt nomenklatorikus oldalról is jól megfigyelhetett. Ö s s z e s e n 29 nyilvános és 10 magánherbárium anyagát vizsgálta át, Feltételezi, hogy a Bovista nemzetség valószínűleg az eocénban, a jelenlegi neotropis területén keletkezett. Legrégebbieknek t a r t j a a Lagoperdon KREISEL szekció primitiv fajait, amelyek ma a trópusokra és a déli kontinensekre korlátozódnak. Valószínűleg a kedvezőtlenné alakult klímaviszonyok következtében a további időszakokban (oligocén, miocén) keletkezett Xyloperdon KREISEL, Globaria (QUÉL). KREISEL, Nanobovista KREISEL, s talán a Geastrostoma~ KREI SEL szekciók i s . Legfiatalabbak a Bovista szekció é s a Nanobovista KREISEL szekciókból az Ovisporae KREISEL s z e r i e s e k , amelyek keletkezésüket valószínűleg a további lehűlésnek és a sztyepp-klima é r k e z é s é n e k köszönhetik, A Lycoperdon és a Bovistella nemzetségek leválása talán a m á s o dik fejlődési stádiumban ment végbe, ami valószínűleg az oligocén és a miocén idején volt. Ezek azonban csak teoretikus feltevések, mivel paleontológiái bizonyítékok ezideig nem fordultak elő. Mivel a pöfetegek m e s t e r s é g e s gombacsoport, bizonyos, hogy fejlődésük polifiletikus volt. A Lycoperdales csoport fejlődése, ahova a Bovista nemzetség is tartozik, talán a földalatti Ascomycetákból történt, de a pöfetegek l e g tökéletesebb típusai nem a tinorugombafélék ősei voltak. Sokkal valószínűbb, hogy degradált típusokról van szó, amelyek a lemezesgombákból, és a tinorugombákból valószínűleg ugy keletkeztek, hogy azok egyes fejlődési ágai a l kalmazkodtak a s z á r a z helyeken való élethez, é s tartósan zárt, vagy végül földalatti t e r m ő t e s t e k e t kezdtek kialakítani. Ugy tűnik, hogy a Bovista nemzetség keletkezését sokkal régebbi korba kell helyeznünk, mint a t e r c i e r , legalábbis a középső mezozoikumba. A 133 publikált Bovista taxonból KREISEL csupán 35-öt t a r t jő fajnak, a többi 98-at kiselejtezi (véleménye szerint 58 máshova tartozik, 13 kétséges f a j é s 27 szinonium, homonim, vagy ortográfiai v a r i á n s ) . A s z e r z ő 10 uj fajt i r t le, s igy monográfiája ö s s z e s e n 46 fajt t a r t a l m a z . Ennek a nemzetségnek a Földön előforduló ö s s z e s képviselője kb, 50 f a j l e s z , vagy talán kevéssel több. Két a l n e m z e t s é g r e és hat szekcióra o s z t j a őket, Sok f a j e l t e r j e d é s e eddig csak tökéletlenül i s m e r t , m e r t a h e r b á riumokban elhelyezett példányok csak kevés számú lelőhelyről s z á r m a z n a k , 10 f a j eddig csak a tipus lelőhelyéről i s m e r t .

45-07

86

A Bovista n e m z e t s é g e l t e r j e d é s e kozmopolita, s ugyanagy a két alnemzetség, valamint a szekciók és s z é r i e s e k egy r é s z é n e k e l t e r j e d é s e is kozmopolita, vagy közel kozmopolita, s a fajok legnagyobb részének hazája a h o l a r k t i s z . Ami a fajok s z á m á t illeti, a neotropis csak másodrangú. É r d e k e s a s z e r z ő n e k azon megállapítása, hogy két eddig nem eléggé t i s z t á zott összefoglaló f a j kivételével az ö s s z e s fajnak specifikus a r e á l j a i vannak. Ezek vagy csikókban helyezkednek el, vagy szétszórtak, vagy endemikusak. A Bovista l e u c o d e r m a - t , B. c o l o r a t a - t és a B0 domingensis -t az Újvilág f a j a i nak kell tartanunk. A többi f a j a csikókban elhelyezett vagy s z é t s z ó r t a r e á lokkal kelet-nyugati irányban van e l t e r j e d v e . A pöfetegeknél nem találjuk a fajok világos, jól kivehető koncentrációját bizonyos körzetekben ( e l t e r j e d é si centrumokban). Még ott i s , ahol a fajok legnagyobb koncentrációját t a l á l juk, azok s z á m a az egész n e m z e t s é g fajgazdaságának csupán kb az ötödrészét t e s z i ki. Az e l s ő d l e g e s fejlődési centrumot nem lehet g e o g r á f i a i - m o r f o l ó g i a i módszerekkel megállapitani. Ennek oka valószinüleg a nemzetség magas f i l o genetikai korában lejlik.

A miiben található 40 t u s r a j z instruktiv rajzokkal á b r á z o l j a , r é s z b e n az a n a tómiai részleteket, főleg a kapillicium szálait s az ö s s z e s leirt f a j spóráit, m á s r é s z t kis térképeken láthatjuk a szekciónkénti és fajonkénti a r e á l o k a t . Az utolsó vázlaton az egész n e m z e t s é g egyes fajainak morfológiai vonatkoz á s a i találhatók. További 30 mellékleten azoknak a típusoknak fényképei láthatók, amelyek megfordultak a s z e r z ő kezében. KREISEL monográfiája nagyon aprólékos é s t a r t a l m a s munka, E l s ő l á t á s r a nyilvánvaló, hogy hosszú évekig tartó alapos kutatás eredménye. Az ő é r d e m e , hogy ma a Bovista n e m z e t s é g egyike a legjobban i s m e r t e k n e k , Ez a monografikus feldolgozás s z i l á r d alapja s kiindulópontja lehet n e m c s a k e nemzetség további tanulmányozásának, de sok tekintetben minden többi pöfeteg tanulmányozásának is. KREISEL munkáját az utóbbi években megjelent munkák egyik legjobbjának t a r t o m , A könyvet a s z e r z ő tanára, D r . WERNER ROTHMALER p r o f e s s z o r (1908-1962) emlékének ajánlotta.

DR. A. PILÁT r e c e n z i ó j a (Ceska Mykologie, 1968. 2. p. 159-160.) DR.B.G.

45-07

87

ISTVÁNFFI GYULA emlékülés Az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztálya 1970. junius hó 12-én ISTVÁNFFI GYULA születésének évfordulója a l k a l m á ból emlékülést t a r t o t t . Az ülésen DR. UBRIZSY GÁBOR elnök megnyitója után DR.HORTOBÁGYI TIBOR egyetemi tanár i s m e r t e t t e ISTVÁNFFI GYULA botanikai munkásságát, majd DR. UBRIZSY GABOR akadémikus méltatta a nagy tudóst mint korának kiváló mikológusát. Ezután DR, LEHOCZKY JÁNOS tudományos k u tató i s m e r t e t t e ISTVÁNFFI GYULÁnak a szőlőkártevők leküzdése t e r é n elért n e m zetközi jelentőségű sikereit,a magyar ampelológiai kutatást megalapozó és a hazai szőlőtermelést tudományos alapokon kifejlesztő é r t é k e s munkásságát, amelyért nemcsak hazai megbecsülést és e l i s m e r é s t , hanem a F r a n c i a Tudományos Akadémiától többizben nagydijat és kitüntetést is kapott. Az előadók hangsúlyozták, hogy ISTVÁNFFI GYULA rendkivül sokoldalú tudós volt, m e r t a szőlőkártevők leküzdésére irányuló e r e d m é n y e s kutatásán kivül az algákkal, az é l e s z t ő - és penészgombákkal, az ehető és m é r g e s gombákkal, a farontó gombákkal és a házigombával, sőt még a s ö r g y á r t á s és a p a p í r g y á r tás gyakorlati kérdéseivel is foglalkozott. Felhívták a figyelmet kiváló f e s t ő művész t e h e t s é g é r e , amit nemcsak az bizonyít, hogy tudományos dolgozatait nagy gonddal készített művészi ábrákkal maga i l l u s z t r á l t a , hanem elsősorban a CLUSIUS-Codexről facsimilében kiadott gyönyörű müve, amellyel a külföld osztatlan csodálatát is kivívta. ISTVÁNFFI GYULA s z e l l e m i nagyságát azonban legjobban mutatja, - - amint az az előadásokból kiérezhető volt, - - az a korát m e s s z e meghaladó é l e s l á t á s a , amellyel m á r a század elején rámutatott például a r r a , hogy az ehető gombák országosan m e g s z e r v e z e t t g y ű j t é s e a néptáplálkozást javitó jelentős gazdasági hasznot eredményezne, vagy hogy a penészgombákban r e j l ő nagyhatású anyagokból gyógyszereket lehetne készíteni, Legzseniálisabb gondolata i s kétségkivül éleslátásának bizonyítéka, amikor kidolgozta a szőlőperonoszpóra ellen eredményes m ó d s z e r é t , a ma minden téren annyira divatos e l ő r e j e l z ő szolgálatot, amellyel ezt az i j e s z t ő m é r e t e k ben t e r j e d ő járványt egész Európában sikerült megfékezni, DR, K. Z, GYULA ISTVÁNFFI Gedenkfeier Die Mykologische und Holzschutz Sektion des Landesverein für F o r s t w e s e n hielt am 5. Juni 1970, anlässlich des 110, Geburtstags ISTVÁNFFIs ein Gedenkfeier. Die Sitzung eröffnete d e r Sektions-Vorsitzende D r . GÁBOR UBRIZSY, danach

45-07

88

machte U n i v e r s i t ä t s p r o f e s s o r DR. TIBOR HORTOBÁGYI bekannt mit d e r botanischen Tätigkeit ISTVANFFIs, nachher würdigte Akademiker DR.GABOR UBRIZSY den g r o s s e n Gelehrten als Mykologe. Schliesslich, setzte Dr.JANOS LEHOCZKY, w i s s e n s c h a f t l i c h e r Mitarbeiter, die bedeutenden internationalen Erfolge in der Überwältigung d e r Peronospora-Schäden, d i e ungarische ampelologische F o r schung und die den Weinbau begründende wissenschaftliche Entwicklung entfaltende wertvolle Tätigkeit auseinander, wofür e r nicht nur in d e r Heimat annerkannt und geschätzt wurde, sondern auch m e h r e r e ausländische Auszeichnungen und den "Grand Prix" der F r a n z ö s i s c h e n Wissenschaftlichen Akademie e r w a r b . Sie betonten alle seine ausserordentliche Vielseitigkeit, denn a u s s e r d e r erfolgreichen Peronos pora-Bekämpfung, e r s t r o c k t e sich seine Forschungstätigkeit auch auf die Algen, auf die H e f e - , und Schimmelpilze, auf die E s s b a r e und Giftpilze, auf die holzschädigenden Pilze, besonders auf den Hausschwamm. E r befasste sich s o g a r auch mit den praktischen Fragen d e r Bierbräuerei und Papiererzeigung. Ausserdem w a r e r auch ein begabter Mahlkünstler, denn e r i l l u s t r i e r t e nicht n u r seine Wissenschaftlichen Arbeiten s e l b e r und erzeugte mit g r o s s e r Sorgfältigkeit kunstvolle Abbildungen, sondern in e r s t e r Reihe sein vom GLUSIUS -CODEX in F a c s i m i l e herausgegebenes prachtvolles Werk, welches auch i m Ausland ungeteilte Anerkennung e r r a n g . Seine G e i s t e s g r ö s s e zeigt villeicht am besten, - - was auch aus den Vorträgen hervorklang, - - die, sein Z e i t a l t e r weit überragende Scharfsichtigkeit mit dem e r schon a m Anfang des Jahrhunderts darauf hinwies, d a s s , zB, das o r g a n i s i e r t e Sammeln d e r essbaren Pilze einen die Volksernährung v e r b e s s e r n d e n , beträchtlichen wirtschaftlichen Vorteil h ä t t e ; oder dass aus den, in den Schimmelpilzen verborgenen w i r k s a m e n Substanzen Heilmitteln zu gewinnen wären. Seine Genialität zeigt noch zweiffellos die Ausarbeitung d e r erfolgreichen Peronospora-Bekämpfung, d e r jetzt schon überall angewendete Prognosendienst, durch welchen d i e s e Epidemie in ganz Europa bezähmt werden konnte. ISTVANFFI m e m o r i a l session The section for Mycology and T i m b e r Conservation of the Hungarian F o r e s t r y Association a r r a n g e d on the 12th June, 1970, a memorial session on the o c c a sion of the 110. anniversary of the birth of GYULA ISTVANFFI. After the opening speech of president DR.GABOR UBRIZSY, university p r o f e s s o r Dr.TIBOR HORTOBÁGYI analysed the botanical activity of GYULA ISTVANFFI. This was f o l -

45-07

89

lowed by the lecture of academician DR,GÁBOR UBRIZSY, who spoke of the g r e a t scientist and outstanding mycologist of his time. A f t e r w a r d s r e s e a r c h worker DR. JANOS LEHOCZKY appraised the s u c c e s s of international significance of GYULA ISTVANFFI in fighting againts v i n e - p a r a s i t e s , f u r t h e r his valuable a c tivity in the foundation of Hungarian ampelologic r e s e a r c h and the development of Hungarian vine-culture on scientific b a s i s . F o r his activity he was honoured and acknowledged not only in his country, but also the French Academy of Science awarded him repeatedly with grand p r i z e s and medals, The l e c t u r e r s emphasized that GYULA ISTVANFFI had been a comprehensive r e s e a r c h e r , for he was engaged beside his successful r e s e a r c h work againts v i n e - p a r a s i t e s also in problems of algas, y e a s t - and mould-fungi, edible m u s h r o o m s , toadstools, wood spoiling and domestic fungi, m o r e o v e r he was a l so concerned with practical problems of b e e r - m a k i n g and paper-manufacturing. Th-y called attantion to the fact that he had an outstanding talent in painting and he not only illustrated his scientific papers with a r t i s t i c figures made by himself with g r e a t c a r e , but also his beautiful work of CLUSIUS-CODEX, published in f a c s i m i l e , which a r o s e a general appreciation also abroad. The g r e a t n e s s of mind of GYULA ISTVANFFI is best shown - as all p e r f o r m a n c e s emphasized in his f a r s i g h t e d n e s s being ahead of his time, for he had pointed already at the beginning of the century to the fact that the organized collection of edible fungi was of g r e a t significance in the improvement of the food of the m a s s e s in the whole country and also of l a r g e economic profit, He also suggested the preparation of medicaments f r o m the effective m a t e r i a l s the mould-fungi contain. It was his most inspired thought that he elaborated a succesful method against p e r o n o s pores, the fashionable p r e d i c t i o n - s e r v i c e used in r e c e n t times everywhere, by the help of which the frightfully spreading epidemic could be stemmed in whole Europe.

Beszámoló a Mikológiái é s Faanyagvédelmi Szakosztály 1970 első félévi tevékenységéről 1970 első féléve a t i s z t u j i t á s jegyében kezdődött. Mint a r r ó l a Mikológiái Közlemények 1969. évi 3, s z á m a 122, oldalán m á r beszámoltunk, Szakosztályunk f e b r u á r 5. -én uj vezetőséget választott, é s az O r s z á g o s Erdészeti Egyesülettől kapott irányelvek s z e r i n t a vezetőségben s z e r k e z e t i változásokat is v é g r e hajtott. A változások lényege, hogy a feladatok s z a k o s i t á s a és koncentrálása érdekében 4 szakbizottság alakult, amely meghatározott feladatkörben hivatott

45-07

90

az ügyeket vinni. A szakosztályi tevékenység egészét t e r m é s z e t e s e n továbbra is a Szakosztály Vezetősége f o g j a össze. A Szakosztály tevékenységének főirányát és a k c i ó p r o g r a m j á t beiktatási b e s z é d é ben, majd későbbi előadásában DR, UBRIZSY GÁBOR akadémikus, a Szakosztály uj elnöke fogalmazta meg. E s z e r i n t a Szakosztály feladata a magyar tudományos mikológia e g y r e s z é l e s e d ő t á r s a d a l m i alapon való müvelése és i r á n y i t á s a , a tudományos igényű mikológusok kinevelése, képzése. Ezen cél megvalósítása érdekében fokozni kell a tagtoborzást, különösen az egyetemi és főiskolai h a l l gatók, illetve f i a t a l s z a k e m b e r e k körében. Szakosztályunk tevékenysége 1970 e l s ő félévében m á r ezt az uj irányvonalat követte. Eddig 15 uj belépő tagunk van, és ezzel e l é r t ü k a 200-as taglétszámot. Tagjaink tagdijbefizetési kötelezettségüknek rendben eleget t e s z n e k . Ebben a félévben Szakosztályunk 22 szakosztályi ülést t a r t o t t . Szaküléseink közül kiemelkedik a Természettudományi Muzeum Állattárával közösen rendezett ülésünk, ahol az Állattár m u n k a t á r s a i i s m e r t e t t é k meg tagságunkkal az erdei gombák állati kártevőit. A közös rendezvény következménye a kiépülőfélben levő kooperációs kapcsolat. Szakosztályunk elnöke, DR. UBRIZSY GÁBOR tagságunk előtt e l s ő izben i s m e r t e t te a gombák t ö r z s f e j l ő d é s é r e é s rokonsági kapcsolataira vonatkozó kutatásainak eredményét é s u j r e n d s z e r é t , amelynek értelmében a gombák az élőlények között önálló regnumot képeznek, é s a növényekkel, valamint az állatokkal egyenrangú rendszertani egységbe foglalandók össze. Mint eddig is, ebben a félévben i s hatalmas közönségsikere volt vetítéseinknek. Dr.HORÁNSZKY ANDRÁS egyetemi docens növénytársulási felvételeiből m u t a tott be értékes képeket, VESSEY EDE és MILKOVITS ISTVÁN pedig zenei a l á f e s t é s s e l közreadott ú j s z e r ű d i a v e t í t é s s e l gazdag és lenyűgözően szép képanyaggal nyújtottak nagy élményt. Két nagyobb rendezvényünk volt a félév s o r á n , Ünnepi ülésen emlékeztünk meg ISTVÁNFFI GYULA születésének 110 éves fordulójáról. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából r e n d e z e t t évadzáró ülésünkön pedig DR. KALMAR ZOLTÁN és GYARMATI BÉLA adtak történeti összefoglalót a magyar mikológia, illetve a magyar faanyagvédelem 25 évének történetéről. Szakosztályunk két tanulmányutat irányzott elő a t a v a s z r a . Az egyik az ócsai l á p e r d ő m e g i s m e r é s e lett volna, e r r e azonban a tartósan magas belviz miatt

45-07

91

nem kerülhetett s o r . Helyette Dunavarsánynál a csepeli Dunaágban levő szigetet kerestük fel, amely sajátos biotópként mikológiailag kiaknázatlan gazdag lelőhelynek bizonyult. Másik tanulmányutunk célpontja a vácrátóti botanikuskert megtekintése lett volna, a rövid tavasz és a r o s s z időjárás miatt azonban ez az utunk gyakorlatilag e l m a r a d t , Szakosztályunk ülésein örvendetesen növekedett a megjelentek s z á m a . Fontosabb rendezvényeinken a létszám r e n d s z e r e s e n meghaladta az 50-et i s . Az ú j s z e r ű diavetitésen kb 200 fő volt jelen, rendes tagjaink mellett sok vendég i s . Az uj vezetőség r e n d s z e r e s e n tanácskozott a Szakosztály feladatainak megoldás á r ó l . Célul tűzte ki, hogy a Tudományos Szakbizottság havonta e g y s z e r önálló kutatási eredményekből tudományos vitaüléseket rendezzen, Az Oktatási Bizottság elkésziti a k o r s z e r ü s i t e t t tanfolyami tematikát, A Faanyagvédelmi Szakbizottság keretében több kisebb bizottság alakult a r é s z l e t k é r d é s e k intézés é r e , és kéthavonként egyszer t a r t szakülést. A S z e r k e s z t ő Bizottság gondoskodik a Mikológiái Közlemények számainak és a tanfolyami jegyzetek uj kiadá sainak e l k é s z í t é s é r ő l , valamint megkisérli alkalmi kiadványokkal i s s z o r o s a b b r a fűzni vidéki tagtársainkkal a kapcsolatot. Szakosztályunk - a fennállása óta követett gyakorlatnak megfelelően - igyekszik a társintézményekkel való jó kapcsolat f e n n t a r t á s á r a , Első helyen kell emliteni az O r s z á g o s E r d é s z e t i Egyesület Elnökségének és adminisztratív titkárságának baráti támogatását, amellyel mindenben segitik célkitűzéseink megvalósulását. E helyről i s hálás köszönetünk é r t e ! Szoros együttműködésben vagyunk a Gombaszakoktatási Bizottsággal. Jó kapcsolatban állunk ezenfelül több szakegyesülettel i s , ügy érezzük, hogy előirányzott terveink közül - erőfeszítéseink e l l e n é r e még sok mindent nem sikerült megvalósitani. Ennek többek között sajnálatos oka, hogy ügyvezetőnk SCHUSTER VIKTOR január 1. -e óta tartó súlyos betegsége következtében hiányzik körünkből, é s aktivitásának hiánya nagyon érezhető, Reméljük, a téli félévben ismét a régi erőben üdvözölhetjük körünkben, 1970 második f é l é v é r e a Vezetőség m á r elkezdte a Szakosztály munkatervének ö s s z e á l l í t á s á t . Reméljük, hogy őszi indulásunkkor sok olyan ú j s á g r ó l adhatunk m á r h i r t , amely a magyar mikológia további fejlődését fogja előmozdítani, DR. REMÉNYI K.A.

45-07

92

UZONYI

SÁNDORNÉ

1930 - 1970

A magyar mikológiát ismét f á j d a l m a s gyász é r t e . UZONYI SÁNDORNÉ tragikus hirtelenséggel, fiatalon eltávozott az élők s o r á b ó l . Halálával a magyar g o m b a t e r m e s z t é s t pótolhatatlan v e s z t e s é g é r t e . S z a k m a s z e r e t e t e , úttörő lelkes munkája igen nagy m é r t é k b e n járult hozzá a g o m b a t e r m e s z t é s b e n az utóbbi években bekövetkezett nagy változásokhoz. SÁNDORNÉ L Á T K ( 4 C Z K Y ADÉL 1930-ban EndrődÖn született. A K e r t é s z e t i Egyetemet 1954-ben végezte el, és azóta a gombatermesztésben dolgozott. 1957 óta a G o m b a t e r m e l é s i Vállalat, majd a Duna MTESZ kezelésében levő gombakisérleti l a b o r a t ó r i u m vezetője volt, váratlanul bekövetkezett haláláig. UZONYI

Tudományos munkáját a gombaélettan, a s p ó r a c s i r á z á s és a micéliumnövekedés feltételeinek kutatása terén, DR.BOHUS GÁBOR irányitásával kezdte meg. Munk á s s á g á t azonban h a m a r o s a n t e l j e s e n a c s i p e r k e t e r m e s z t é s szolgálatába á l l i totta, és ezen a t é r e n rövidesen e l i s m e r t szaktekintéllyé vált. A 16-éves, l e l k i i s m e r e t e s , k i t a r t ó kutatómunkájának s z á m o s eredményét hasznositotta, é s hasznositja ma i s a gyakorlat. Mint a c s i p e r k e t e r m e s z t é s i k i s é r l e t i laboratórium vezetője, a g o m b a t e r m e s z t é s t e l j e s problematikájával foglalkozott, és irányitotta a különböző t é m a k ö r ö k ben dolgozó m u n k a t á r s a i t is. Fő é s egyben legkedvesebb munkaterülete a c s i perkefajták n e m e s i t é s e volt, az a fajtafenntartó munka, amelynek eredményeként az elmúlt évtizedben egyenletesen jó minőségű gombacsirához juthattak a t e r mesztők. F e l t a l á l ó t á r s volt abban a világon i s egyedülálló, uj n e m e s i t é s i e l j á r á s kidolgozásában, amellyel a feltalálók a vadontermő kétspórás csiperkegombát vonták be a m e s t e r s é g e s t e r m e s z t é s b e (DR.BOHUS - HELTAY - KORONCZYNÉ UZONYINE, 1963.), Az uj n e m e s i t é s i e l j á r á s s a l nyert két uj c s i p e r k e f a j t á t (XVII. és XX. j e l ű t ) 1964-ben á l l a m i l a g e l i s m e r t é k .

45-07

93

Eredményes munkásságának bizonyítéka müvei. Munkatársa volt a Magyar o r s z á g Kulturflórája sorozat "A t e r m e s z t e t t c s i p e r k e " c. kötetének. Önállóan állitotta ö s s z e a csiperkekomposztokról szóló témadokumentációt. S z e r k e s z t é sében készült el a legújabb g o m b a t e r m e s z t é s i kézikönyv, a G o m b a t e r m e s z t é s i Útmutató, amelynek jelentős r é s z é t maga is i r t a . Ezen kivül m é g számos tudományos é s i s m e r e t t e r j e s z t ő cikke jelent meg-a Mikológiái Közlemények s z á m á r a pedig r e n d s z e r e s e n készitett i s m e r t e t é s e k e t a külföldi szakirodalomból. UZONYI SANDORNE tudását szivesen osztotta m e g másokkal. Az Országos E r dészeti Egyesület Mikológiái Szakosztályának hosszú időn át vezetőségi tagja, az annak keretében megalakult g o m b a t e r m e s z t é s i munkacsoportnak pedig m o t o r j a , lelkes s z e r v e z ő j e volt. Mint nemzetközileg is e l i s m e r t szaktekintély, számos előadást é s tanfolyamot tartott, és senki sem fordulhatott hozzá ugy szaktan á c s é r t , hogy azt meg ne kapta volna. Kedves, halkszavu, nagytudásu, és m é g i s szerény egyénisége felejthetetlenül emlékezetébe vésődött mindazoknak, akikkel együtt dolgozott. K.I. -NÉ

IRODALOM: FRITSCHE, G. Kísérletek a t e r m e s z t e t t csiperke fenntartó szaporításának k é r d é s é v e l kapcsolatban. I . S z a p o r í t á s micélium á t o l t á s s a l ; II. Szaporítás szövettenyészett e l ; III. Multispórás s z a p o r í t á s . (Versuche z u r F r a g e der Erhaltungszüchtung beim Kulturschampignon. I. Vermehrung durch Teilung d e s Myzels; II. Vermehrung durch Gewebekulturen; III. Vermehrung durch V i e l s p o r a u s s a a t . ) Der Züchter, Berlin. 36-37. (1966, 1967) p. 66-79, 224-233, 110-119. S z e r z ő tanulmányozta a különböző szaporítási módok hatását különböző t ö r z s e k r e . A kísérleteket multispórás é s monospórás tenyészetekben végezte, A m i c é l i u m - á t o l t á s o s módszernél azt tapasztalta, hogy a monospórás tenyészet esetében, 4 0 - s z e r e s átoltásnál sem tapasztalható elváltozás a micéliumban, a multispórás tenyészetnél ezzel szemben 13 szőri átoltás után m á r degenerációs jelenségek tapasztalhatók. A hozam-vizsgálat hasonló e r e d m é nyeket mutatott. Szétválasztott l a s s a n és gyorsan fejlődő micéliumokat i s ;

45-07

94

ezt a sajátságot a m u l t i s p ő r á s szaporításból s z á r m a z ó micéliumok többszörös átoltáskor is m e g ő r i z t é k , a monospórás tenyészeteknél e l t é r é s e k is adódtak. A micéliumtenyészetek Biomalz-agaron fejlődtek leggyengébben, komposzt-aga ron a leggyorsabban. A r o s s z a l fejlődő micéliumokban f e r t ő z é s t nem lehetett kimutatni. A szövettenyészet esetében a s z ö v e t - d a r a b nagysága nem befolyásolta a m i c é lium növekedését, nagy hatása volt ezzel szemben a táptalaj minőségének. Legnagyobb fejlődést a komposzt-agaron tapasztalta. A gombatörzsek eltérően reagálnak a t á p a n y a g - ö s s z e t é t e l r e , és a tápanyaghiány hatása különösen akkor jelentkezik, a m i k o r a tényészet a generativ fázisból a vegetativra áll át. A szövettenyészet fejlődését az s e m befolyásolja, hogy az oltóanyagot mekkor a termőtestből vágják ki, A t e r m ő t e s t - h o z a m a szövettenyészetben mindig kisebb, mint m i c é l i u m - á t o l t á s esetén. A kisérletek azt mutatták, hogy a szövettenyészetes t ö r z s f e n n t a r t á s nem ajánlatos, m e r t sok a bizonytalansági t é n y e z ő ; a plektenchym a diploid sejtmagok mellett különböző mennyiségű haploid sejtmagot, sőt sokszor g e n e tikusan eltérő sejtmagokat is t a r t a l m a z , A multispórás s z a p o r i t á s n á l a táptalajok nem mutattak szelektiv hatást. A t e r m ő t e s t - h o z a m általában nem sokkal tért el az eredeti t ö r z s n é l tapasztalttól. Az uj tenyészetek t e r m ő t e s t j e i néha szinben eltérnek az eredetitől, és gyakran más a m i c é l i u m alakja i s ; a multispórás szaporitás tehát nem mindig biztos módszer. A végzett kisérletek ö s s z e v e t é s e alapján megállapítható, hogy megfelelő t á p talajon a csiperke t ö r z s e k m i c é l i u m - á t o l t á s s a l évekig eltarthatok. A multispőr á s szaporitás c s a k akkor lehet eredményes, ha az uj tenyészetet ö s s z e h a s o n lítják az eredeti t ö r z z s e l . DR. TÖRLEY D, GEYN, J . v . D . -KLAVER, J . S . : Az uj termesztőház típustervről De Champignoncultuur, Horst, 1970. A korábbi t e r m e s z t ő ü z e m e k f e j l e s z t é s é t gátolja az a körülmény, hogy n e hézkes bennük a g é p e s í t é s ; az uj üzemeknek pedig gépi megoldásokkal kell üzemelni. Az á t t e r v e z e t t tipus-üzemek főbb a d a t a i : az egység 6 helyiségből áll, ezek egyenként 182 m^ ágyásfelületüek. Folyosója széles (4 m ) , j á rulékos helyiségei hasonlóak a korábbiakhoz. A t e r v s z e r k e z e t e lehetővé

45-07

95

teszi az üzemelést m á r 3 helyiséggel i s , de 12-ig növelhető a cellák száma, Egy helyiség: 5, 6 m s z é l e s , 16 m hosszú, és 3, 7 m m a g a s ; 5 polc-szint van benne, az alsó 25 c m - r e van a padlótól. A polcok s z é l e s s é g e 1, 4 m. A középen vezető ut 1, 5 m s z é l e s . A közfalak gázbeton téglából, az épület külső falai pedig klinker tégla boritással készülnek. A mennyezet a z b e s z t cement b o r i t á s u ; a f a l a k r a a viz és gőz romboló hatása ellen hidraszfalt kezelést alkalmaznak. A celláknak igen s z é l e s kapui, nyilászárói vannak, s ezek megfelelő tagolásuak, igy kis ajtó-nyilás i s , és 2, 7 m s z é l e s s é g is nyitható r a j t u k . A helyiségek komposzttal való töltésekor az eddig használatos gépi megoldásokon kivül tömöritő-gépeket is tudnak majd alkalmazni, s igy az egységnyi t e r ü l e t r e 100-liO kg komposzt elhelyezése n e m lesz nehéz. UZONYI S. -NÉ

TOLEMAN, E . E . : Uj -Zéland kereskedelmi g o m b a t e r m e s z t é s é r ő l New Zealand Journ. of Agriculture, Auckland, 1969. A t e r m e s z t h e t ő gombák közül Uj -Zélandban csak a csiperkét t e r m e s z t i k , s ezt is alig 2 évtizede. Éghajlatilag az egész országban folytatható a t e r m e s z t é s , egyébként m á r c s a k modern üzemet épitenek. A fogyasztópiac igénye nagy. Problémát az alapanyag b e s z e r z é s e jelent, s ezért a nagyobb távolságban fellelt t r á g y a f o r r á s r a épült üzemekből a t e r m é s piacra való szállitása jelent ujabb nehézséget. A helyi költségtényezők mellett az 1000 m ^ - e s , vagy az ennél nagyobb üzemek kialakítása gazdaságos. A t e r melési r e n d s z e r t tekintve: mind a polcos, mind a ládás üzemek m e g t a l á l hatók. A gépesités m é r t é k e eltérő, az ujabb üzemek t e l j e s mechanizációra törekszenek. Hőkezelést általában helyiségenként végeznek. A komposztálási e l j á r á s , adagolások, összetevők hasonlóak az európaiakhoz. Kiegészitőanyagul baromfitrágyát és szalmát használnak. Gyakori a szintetikus komposzt k é s z i t é s e i s . Szemcsirával dolgoznak e l s ő s o r b a n , s keverten c s i r á z n a k . A t e r m é s i d ő ládás rendszerben 6 hét, polcos üzemben 10 hét. A t e r m é s h o z a m kb 8 - 1 1 k g / m ^ . Nagy súlyt helyeznek az üzemekben a higiéniai előirások b e t a r t á s á r a . A t e r m é s t 3 osztály szerint szedik.

45-07

96

A s z e r z ő r é s z l e t e s t e r v e z é s i , s z e r v e z é s i utmutatást is ad, kezdve az épiteni szándékozók felé, a helyiség kiválasztás, épitőanyag i s m e r t e t é s , a l a p r a j z i elhelyezés, stb. k é r d é s e i r ő l ; m a j d a munkaszervezés és a külföldi szakmai tapasztalatok átadásával fejezi be azt. UZONYI S. -NÉ

d' HARDEMARE, G. Montessoni k r ó n i k a : bibliográfiai tanulmány a móléról Bull. Fed. Nat. Synd. Agr. C h a m p . , Paris, 1969. A s z e r z ő az i r o d a l m i adatok összefoglalásával és saját k i s é r l e t i üzembeli tapasztalatokra alapozva kifejti, hogy a molé (Mycogone p e r n i c i o s a ) f e r t ő z é sének legfőbb f o r r á s a a takaróanyag. A molé f e r t ő z é s i mechanizmusa f e l t e h e tőleg a következő: elsősorban a micélium s é r ü l t részein, szakadási, t ö r é s i felületeken, vagy baktériumok által megtámadott foltokon kezdi meg parazita tevékenységét. Baktériumok jelenléte nélkül igen ritka a f e r t ő z é s , a molé r e n d s z e r i n t t á r s u l , együtt f e r t ő z a Verticilliummal ( s z á r a z mólénak i s n e v e z i k ) , s fellépésük feltételei is hasonlóak. A micélium e g y r é s z t bizonyos e l lenállóképességgel rendelkezik, m á s r é s z t a leküzdéséhez a t e r m e s z t ő n e k kell preventiv módon hozzájárulni. I s m e r t e t i a dolgozat a használatos növényvédő készítményeket, dózisokat i s . UZONYI S. - NÉ

LABORDE, J. - DELMAS, J. E x p r e s s z -komposztálás Bull. Fed. Nat. Synd. Agr. C h a m p . , Paris, 1969. A hagyományos komposztálás hosszantartó folyamatának kiiktatásával 6 hónapon át végeztek k í s é r l e t e k e t . Az eredmények alapján félüzemi megvalósítást t e r veznek, a következők s z e r i n t : a trágyát f e l a p r í t j á k , r e n d s z e r i n t d a r á l á s s a l , Nedvességét 73-80 % - r a állítják be, N-értékét pedig 1, 6-1, 8 % - r a , Ládákba töltik, s a hőkezelőben gyors f e l f ű t é s i indítanak. Gőz bevezetéssel a levegő hőjét mihamarabb (1-2 óra a l a t t ) 60 C ° - r a emelik, s a 4, órában l é g c s e r é t végeznek; ekkor m á r a komposzt h ő m é r s é k l e t e is magas, a 6. óra idején r e n d s z e r i n t 60-65 C körüli. Mintegy 6 órán át t a r t a n i kell a 65-68 C hőértéket, s utána le kell hűteni 48-50 C - r a . A 72. ó r a után befejeződik a hőkezelés. A további munkák a szokásosak, A terméshozamok 7 kg/q körüliek. N-dusitók adagolása előnyös volt. UZONYI S. -né

45-07

97

SINGER, R. A r m i l l a r i e l l a mellea Schweiz. Zeitschrift"f. Pilzkunde, 48. (1970) 3. p. 25. Az európai mikológusok s z á m á r a rendkívül fontos közlemény jelent meg a s v á j c i mikológiái folyóiratban, amelyben SINGER felhívja a figyelmet a r r a , hogy sürgősen tisztázni kellene az A r m i l l a r i e l l a mellea r e n d s z e r t a n i problémáját. Figyelmeztet elsősorban a r r a , hogy ez nem egyetlen egységes faj, hanem olyan "gyüjtőfajnak" kell tekinteni, amely több a l f a j r a , vagy közel rokon önálló f a jokra bontható. Feltűnő elsősorban az életmódban mutatkozó változatossága, m e r t a veszedelmes kártevő parazitától, a m i k o r r i z a kapcsolatot felvevő ökotipusokon át, a tisztán szaprofiton variánsokig, minden lehetséges módon j e lentkezik. Nagyobb figyelmet kellene forditani ezért a teljesen f e h é r vagy k r é m s z i n ü s p ó r a p o r r a (lemezek s z i n é r e ) , az e r ő s e n összehúzó, c s i p ő s vagy alig csipős i z r e , a tönk tövében é s a micéliumban található r i z o m o r f á k r a , a kalap különféle szinét okozó festékanyagokra, végül a kalap pikkelyezettségében mutatkozó különbségekre. A r e n d s z e r t a n i t i s z t á z á s megkönnyítésére igen alapos diagnózist ad meg az alaptípusról. Felhívja a figyelmet a világ különböző t á j a i r ó l leirt többi A r m i l l a r i e l l a f a j o k r a is, amelyek feltehetően mind az alaptípus variánsai, é s nem l e hetetlen, hogy az európai e l t é r ő példányokkal is összefüggésbe hozhatók, DR. KALMÁR Z,

GÖPFERT, H. Fomitopsis r o s e a Schweiz. Zeitschrift f. Pilzkunde, 48. / 1 9 7 0 / 5. p, 53. A s z e r z ő Svájcban találta ezt a szép r ó z s a s z í n ű t e r m ő r é t e g ü taplót egy kivágott, és az erdőszélen fekvő vörösfenyő törzsön, 1200 m tengerszint feletti magasságban a hegyoldalon. A több éven át megjelenő t e r m ő t e s t e k olykor nagy mennyiségben - kb. 30 d a r a b - borították a korhadó, széthasadozó farönköt, A szerzőnek feltűnt a gomba k e s e r ű ize, amely s z e r i n t e talán hasonló lehet az egyébként is hasonló Fomitopsis officinalis keserűségéhez. Összehasonlította még a talált gombákat a Fomitopsis pinicola nevű rokon taplófajjal is, de véleménye s z e r i n t a r o s e a egyikkel s e m azonos. KELEMEN J.

45-07

98

KÜNG, W. Feltételesen e h e t ő gombák Schwéiz7~Zeitschrift f, Pilzkunde, 48, /1970/„ 5, p. 61 A s z e r z ő i s m e r t e t i néhány "feltételesen ehető"-nek jelzett gombafajjal s z e m ben a svájci viszonyoknak m e g f e l e l ő hivatalos álláspontot. Közülük emlitést é r d e m e l , hogy a Clitocybe n e b u l a r i s olykor kisebb-nagyobb e m é s z t é s i zavarokat okozott, e z é r t á r u s i t á s a n e m engedélyezett, és fogyasztását csak a fogyasztó " s a j á t f e l e l ő s s é g é r e " javasolják. A Lactarius volemus fogyasztásától is jelentkeztek panaszok. Az A r m i l l a r i e l l a mellea jól i s m e r t hibája miatt felhivja a figyelmet a r r a , hogy á r u s í t á s á b a n ne mulasszák el a gondos e l k é s z í t é s ( l e f o r r á z á s , t a r t ó s f ő z é s ) s z a b á l y á r a figyelmeztetni a vásárlókat. KELEMEN J. "Agarica", az uj, többzónás holland gombaüzem A "Der Champignon" (Bad G o d e s b e r g ) i s m e r t e t egy 5 éve létesített holland g o m b a t e r m e s z t ő üzemet, amely e l t é r a "tipikus" holland üzemektől. M é r e t e i ben i s nagyobb az átlagosnál, de f e l s z e r e l t s é g e , gépesítettsége különösen felülmúlja a többi üzemét. Kezdetben saját készítésű komposzttal dolgozott, 1969-től már v á s á r o l j a Ottersumból, - é s a hangárokat is t e r m e s z t ő h e l y i s é gekké alakították. Külön helyiségben hőkezel, hajtat, termesztőhelyiségeit igy jobban kihasználja, Szállítást, sőt sok egyéb munkafolyamatot géppel v é g e z , Hozamai csupán a többzónás-megoldás révén mintegy 35%-kai emelkednek m a j d . Termesztőhelyiségei k l í m a b e r e n d e z é s s e l ellátottak. T e r m é s e hetenként 5-8, 000 kg g o m b a ; munkaerőgondjait jugoszláv vendégmunkások felvételével oldja meg. UZONYI S. -né G o m b a t e r m e s z t é s b e n használatos ládák f e r t ő t l e n í t é s e A holland "De Champignoncultuur" ( H o r s t ) folyóiratban é r d e k e s közlemény jelent meg a g o m b a t e r m e s z t é s b e n használatos ládák f o r m a l i n o z á s á r ó l , Ebben közzéteszik a védekezési e l j á r á s pontos kivitelezési u t a s í t á s á t : z á r t helyiségben kell a göngyölegeket, ládákat, hordókat bevinni, és ott légköbméterenként 35 ml kereskedelmi (40%) f o r m a i i n t és 17, 5 g káliumpermanganátot kell ö s z szehozni, A f e r t ő z ő spórák néhány óra multán a gáz h a t á s á r a csiraképtelenné válnak. Ezért legalább 24 ó r á s kezeléseket kell esetenként végezni. Ez i d ő t a r tamon belül, - s a biztosabb h a t á s érdekében, - ismételten lehet formaiint és káliumpermanganátot a helyiségbe juttatni, UZONYI S. -né

45-07

Kiadja: MTESZ Országos E r d é s z e t i Egyesület S z e r k e s z t i : a Szakosztály Szerkesztőbizottsága Felelős s z e r k e s z t ő : D r . KALMÁR ZOLTÁN Felelős kiadó: FEKETE GYULA Budapest, V. , Szabadság t é r 17. Engedélyszám: 24665/70 Készült: 380 példányban 4507-MTESZ HNy.Bp.

MIKOLÓGIÁI

KÖZLEMÉNYEK 1970. III.

AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI ÉS FAANYAGVÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA

MYKOLOGISCHE

MITTEILUNGEN

LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN MYKOLOGISCHE UND HOLZSCHUTZ SEKTION

549

Kiadja: MTESZ Országos E r d é s z e t i Egyesület Szerkeszti: a Szakosztály Szerkesztőbizottsága F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Dr. KALMÁR ZOLTÁN F e l e l ő s kiadó: FEKETE GYULA Budapest, V. , Szabadság t é r 17. Engedélyszám: 92540/971 Készült: 380 példányban 549. -MTESZ HNy.Bp./pné.

99

T A R T A L O M Oldal DR. IGMÁNDY ZOLTÁN:

Mikológia és faanyagvédelem

105

DR.IGMÁNDY ZOLTÁN:

M a g y a r o r s z á g taplógombái (II. r é s z )

109

DR. PAGONY HUBERT:

Mikológia az erdőgazdálkodásban

113

GYARMATI BÉLA:

A faanyagok lágy-korhasztó gombái _

119

VÉSSEY EDE:

A F ö l d m é r ő és Talajvizsgáló Vállalat tevékenysége a magasépitési faanyagvédelem területén

129

Kisebb közlemények

139

Irodalom i s m e r t e t é s

150

I N H A L T Seite DR.IGMÁNDY, Z.

Mykologie und Holzschutz

105

DR.IGMÁNDY, Z.

Die Polyporaceae von Ungarn (II. Teil)

109

DR. PAGONY, H.:

Mykologie in der F o r s t w i r t s c h a f t

113

GYARMATI, B.:

Moderfäule v e r u r s a c h e n d e Pilze des Holzmaterials

119

549

100

Seite:

VESSEY, E . :

Die Tätigkeit d e s Unternehmens FTV auf dem Gebiet des Holzmaterialschutzes für Hochbauzwecke

129

Kleinere Mitteilungen

139

L i t e r a r i s c h e Rundschau

150

CONTENT Page: /

Z.IGMANDY:

Mycology and wood p r e s e r v i n g

105

Z. IGMÁNDY:

Tinder

109

H.PAGONY:

Mycology in the f o r e s t r y _ __

B. GYARMATI:

Soft r o t causing fungi of the t i m b e r s

E.VÉSSEY:

T i m b e r p r e s e r v i n g activity of the F . T . V.

fungi of Hungary (2. part)

in overground constructions

__

_

113 119

129

Shorter publications

139

Rewiew of l i t t e r a t u r e

150

549

SCHUSTER VIKTOR 1903-1970 A magyar mikológiái életet nagy v e s z t e s é g é r t e : egy évig tartó súlyos betegség után, 1970. d e c e m b e r 30.-án csendesen elhunyt SCHUSTER VIKTOR, a Mikológiái é s Faanyagvédelmi Szakosztály Ügyvezető elnöke.

102

SCHUSTER VIKTOR 1903 m á j u s 21 -én Kolozsváron született, és g y e r m e k korát is ott töltötte. A kolozsvári főgimnáziumban é r e t t s é g i z e t t . Fő iskolai tanulmáiyait Németországban végezte. Elete első időszakában kereskedelmi pályán működött, édesapja s p o r t á r u üzletét vezette. Kereskedelmi hajlamához élete végéig hü m a r a d t , és ezirányu tehetségét a gombagyujtés é s é r t é k e s i t é s , de főleg az o r s z á g gombaexportjának s z e r v e z é s e és f e j l e s z t é s e t e r é n hasznosította. Állásában 1952-től nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig, rövid megszakítással, az országos gombagyüjtést végző Erdei T e r m é k e k e t Értékesítő és F e l v á s á r l ó Vállalatnak, - illetőleg kezdetben a Vállalat jogelődjének, - é r t é k e s s z e r v e ző munkatársa volt. SCHUSTER VIKTOR gombák iránti szeretetét m á r gyermekkorában szivta magába. Nagyapja tanító és n e v e s természetkutató volt, HERMAN OTT<^) b a r á t j a , aki t e r m é s z e t j á r ó utjain unokáját megtanította a gombák i s m e r e t é r e i s . E r d ő j á r á s a i során az erdélyi hegyek gazdag gombavilágát igy nemcsak kitűnően m e g i s m e r t e és m e g s z e r e t t e , hanem f e l i s m e r t e az ehető gombákban r e j l ő gazdasági értéket is, e z é r t fogyasztásuk és ér tékesitésük fokozását m á r abban az időben s z o r g a l m a z t a . Budapestre költözése é s a második Világháború vihara után a magyar gombaé r t é k e s í t é s m e g s z e r v e z é s é b e 1950-ben kapcsolódott be. A felsőfokú gombai s m e r ő i tanfolyam elvégzése után célul tűzte ki Magyarországon egy o r s z á gos gombabegyűjtő, é r t é k e s í t ő é s exportáló s z e r v e z e t létesítését. T e r v e zetei, beadványai, szorgos küzdelmei eredményeként alakult meg a z az o r szágos gombagyüjtő és é r t é k e s í t ő vállalat, amelynek megindításában nagyr é s z t maga is aktivan vett r é s z t , é s amelynek továbbra is egyik irányító szervezője m a r a d t . SCHUSTER VIKTOR munkássága a gombákkal kapcsolatban azonban nemcsak az értékesítési viszonyok fokozására t e r j e d t ki. Élete t e l j e s e n e r g i á j á v a l ugyanis inkább a gombák kutatásának és i s m e r e t ü k t e r j e s z t é s é n e k f e j l e s z tésén, oktatásán fáradozott. A kutatómunkában állásánál é s hivatásánál fogva maga nem tudott ugyan r é s z t venni, m é g i s minden e r e j é v e l a r r a törekedett, hogy a g o m b a i s m e r e t i tudás átlagos színvonala az országban m i nél magasabb legyen. E z é r t munkaerejének zömét t á r s a d a l m i síkon kifejtve fáradozott azon, hogy Magyarországon is "Gombakutató Központ" é s "Gombászati Egyesület'' legyen létesíthető. Ezek a tervei nem váltak ugyan t e l -

549

103

jesen v a l ó r a , mégis j ó r é s z t az ő tervei alapján létesültek azok a ma is működő egyesületi csoportosulások és létesitmények, amelyeknek mindig rendkivüli szervező tehetségű lelkes irányitőja, " m o t o r j a " volt.

Szakosztályunk nemcsak egyik megalapítója, hanem kezdettől fogva s z e r v e ző titkára volt. Ebben a minőségében az egyesületi életet sokrétűen kié pitette, m o z g a l m a s s á és e r e d m é n y e s s é tette. A gyűlések, ankétok, országos vándorgyűlések, kiállitások gazdag p r o g r a m j á t n e m c s a k rendkivüli leleményességgel és ötletességgel t e r v e z t e meg, hanem azok sikerét h a t a l m a s munkateljesítményével is biztositotta. A terveket a legapróbb részletekig kidolgozta, miközben figyelme mindenre kiterjedt. Minden felmerülő nehézséggel szemben talált megoldást, kiutat. Bármilyen probléma merült i s fel, mindig megtalálta, hogyan kell azt áthidalni, leküzdeni. A rendezvények szervezésében nem türt meg semmiféle lazaságot - voltak akik e r é l y e s s é g é t nem e g y s z e r zokon is vették-, pedig mindent az ügy s i k e r e érdekében, a mikológia fejlődésének előbbrevitele érdekében tett.

Az egyesületi életbeni s z e r v e z é s e i , intézkedései később az oktatás vonalára is kiterjedtek. Minden e r e j é v e l azon fáradozott, hogy a gombaismertető tanfolyamok szinvonalát e m e l j e . Ha elgondolásai olykor kissé túlzottaknak látszottak is, - e z é r t nem e g y s z e r gáncs is érte, - a z idő igazolta, és a fejlődést szolgáló tervei később mégis valóra váltak.

Az oktatásban maga is aktivan vett r é s z t , é s a tanfolyamokon kiváló oktatónak bizonyult. Közismert tény volt, hogy azok a tanfolyamhallgatók mind kitűnően i s m e r t é k a gombákat,akiket e r r e ő tanított. A gombahatározási v e r senyeket, f e l i s m e r é s i gyakorlatokat i s ő vezette be, é s ezeket ma m á r az ő általa kigondolt r e n d s z e r s z e r i n t bonyolítjuk le az oktatásban. De a tanfolyamokon kívül, a t á r s a d a l m i élet számos területén végzett i s m e r e t t e r j e s z t é s b e n is hatalmas tevékenységet fejtett ki. T e r v e i t , javaslatait felhasználták az Egészségügyi Minisztérium g o m b a m é r g e z é s e k elleni kiadványainak elkészítésénél, különféle szakegye sületek rendezvényein, a V ö r ö s k e r e s z t kiadványaiban épp ugy, mint a vállalati plakátokon, vagy az iskolai g y e r m e k r a j z pályázatokon. Az i s m e r e t t e r j e s z t é s érdekében pedig maga is vállalt é s tartott g o m b a i s m e r t e t ő előadásokat, n e m c s a k a fővárosban, hanem mindenütt az o r s z á g gombatermő vidékein.

549

104

Mikológiái s z e r v e z ő munkája hamarosan túlnőtt az o r s z á g határain. F e l f i gyeltek rá a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Lengyelország tudományos körei épp ugy, mint az ott működő gombabegyüjtő vállalatok. A számos kölcsönös látogatás, t a p a s z t a l a t c s e r e m e g s z e r v e z é s é v e l kitűnő kapcsolatot épitett ki ezen országok é s hazánk s z a k e m b e r e i között, sőt később kialakitotta a kapcsolatot Románia, Jugoszlávia és Ausztria mikológusaival i s . E r r e különösen akkor került sor, a m i k o r felujitotta Magyarországon a v i s s z a e m l é k e z é s t CLUSIUS-ra. Szorgos munkával felkutatta a CLUSIUS emlékeket hazánkban és külföldön egyaránt, és a CLUSIUS r e n dezvények s o r á v a l elérte a z t is, hogy a mikológia t e r ü l e t é n külföldi kapcsolatainkat szélesithettük. Ma m á r nemzetközi CLUSIUS bizottság alakult. CLUSIUS munkásságának k i á s á s a a feledés homályába borult régmúltból SCHUSTER VIKTOR é r d e m e . Ennek e m l é k e z e t é r e alapitotta - az ő j a v a s l a t á r a az Országos E r d é s z e t i Egyesület Elnöksége a CLUSIUS-emlékérmet a k i e m e l kedő tudományos és t á r s a d a l m i tevékenység e l i s m e r é s é r e , amelyet - éppen rendkivüli szervezői é r d e m e i r e való tekintettel - az elsők között SCHUSTER VIKTOR is kapott.

Hogy mennyire "szivügye" volt SCHUSTER VIKTORnak az egész magyar mikológiát átfogó fejlődés előmozditása, azt legjobban az bizonyitja, hogy s z a bad idejének nagy r é s z é t i s a tervezésnek, a s z e r v e z é s n e k áldozta. A munkaszüneti napokon, otthon, Írógépe előtt ülve órákon át dolgozott, és a fél szobát kitevő, gondos rendben, dossziékban csoportosított rengeteg i r a t , tervezet, szakkiadvány, plakát, kimutatás és j a v a s l a t változatos tömege bizonyitja kimeríthetetlen alkotóerejét. Ha a Sors szeszélye t ö r t é n e tesen más munkaterületre állította volna, ezzel az energiával, - ki tudja milyen beláthatatlan sikereket érhetett volna el ! Törhetetlen a k a r a t e r e jével és alkotókészségével m é g betegágyáról i s , - az utolsó év alatt, é r t é k e s irányitó és szervező tevékenységet végzett, t e r v e k é s elgondolások változatos sorát adta át munkatársainak, akik t a n á c s é r t a betegsége alatt is sokszor f e l k e r e s t é k . Rendkivüli s z e r v e z ő tehetségét pótolhatatlannak érezzük, é s nagyon sokáig fogjuk őt nélkülözni. Emlékét valamennyien s z e r e t e t t e l zárjuk szivünkbe !

Dr. KALMÁR ZOLTÁN

549

105

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 3. szám

Mikológia é s faanyagvédelem DR. IGMANDY ZOLTÁN, tanszékvezető'egyetemi tanár E r d é s z e t i é s Faipari Egyetem, Sopron

Az Országos Erdészeti Egyesület keretében működő csoportunk a "Mikológiái é s Faanyagvédelmi Szakosztály" nevet v i s e l i . Mi is tulajdonképpen a kapcsolat a két tudományág között, mennyiben segítette é s segiti elő a miko lógia a faanyagvédelem fejlődését, milyen kérdések megoldását v á r j a a f a anyagvédelem a mikológiától ? - E z e k r e a k é r d é s e k r e szeretnék nagy vonásokban válaszolni a Mikológiái Közleményeknek ebben a faanyagvédelmi k é r désekkel foglalkozó számában. A faanyagvédelem célja a döntött, tárolt, feldolgozott é s beépitett f a a nyag megóvása a kárositóktől, az ipari célokra szánt faanyag é l e t t a r t a m á nak jelentős meghosszabbitása. Ahhoz, hogy a faanyagvédelem e l é r h e s s e a kitűzött célt, számos tudományág i s m e r e t é t kell segitségül hivnia. Igy először i s m e r n i kell a faanyagot mint a védelem tárgyát, a farontó s z e r vezetek e n e r g i a f o r r á s á t . Nagyon fontos a kárositók alapos i s m e r e t e is, a melyek lehetnek az élettelen környezet tényezői (pl. tüz, a Nap u l t r a i bolya sugarai, stb.), é s az élővilág egyes csoportjai: i a r o n t ó gombák és rovarok. Ez utóbbi károsító csoportok romboló munkájának elhárításához szükség van alaktanuk, életmódjuk alapos i s m e r e t é r e . A kárositók t u l a j donságainak pontos ismeretében tudjuk csak megválasztani azokat a védős z e r e k e t , amelyeket jó h a t á s s a l tudunk alkalmazni ellenük. A v é d ő s z e r e k jó hatásának fontos előfeltétele, hogy ezeket megfelelő mennyiségben és mélységben vigyük be a faanyagba, tisztában kell tehát lennünk a t e l í t é sek technológiájával. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a faanyagvédelem s i k e r e s a l k a l m a z á s á hoz szükségünk van a mikológia egészének vagy e g y e s részeinek alapos i s m e r e t é r e i s . A mikológia tehát a faanyagvédelem egyik fontos előkészítő tárgya, vagy megfordítva, a faanyagvédelem részben alkalmazott mikológia. A mikológia é s faanyagvédelem s z o r o s kapcsolatát szemléltetően példázza ez utóbbi fejlődése i s . A faanyagvédelem tulajdonképpen a felfelé ivelő kapitalizmus korában, a mult évszázad fordulóján fejlődött ki. A vasútépítések (talpfa), hírközlés (táviróoszlop), később pedig az e l e k t r o m o s energia továbbítására szolgáló vezetékek tartóoszlopai olyan mennyiségű faanyagot i -

549

106

gényeltek, a m e l y szinte m e g s e m m i s ü l é s s e l fenyegette a z európai kontinens erdőségeit. Csupán a faanyagvédelem k i t e r j e d t a l k a l m a z á s a tette lehetővé a nagy erdőpusztitások megszűnését, és a faanyagok talpfaként, v e z e t é k o s z lopként való gazdaságos a l k a l m a z á s á t . A faanyagvédelemben használt védőszereket kezdetben t e l j e s e n empirikus u ton választották ki, anélkül, hogy i s m e r t é k volna a faanyagot pusztító gombákat. E z e k e t ugyanis ekkor még nem önálló, a korhadást okozó é l ő l é nyeknek tartották, hanem a faanyag úgynevezett " e r j e d é s e " , "rothadása" s o rán keletkező k ó r o s termékeknek vélték. Az elmúlt század kiváló mikológusai, elsősorban a TULASNE fivérek és DE BARY úttörő munkássága nyomán vált csak i s m e r e t e s s é a századfordulón, hogy a növények betegségeit, pusztulását számos e s e t b e n a gombák okozzák. A faanyag gombák okozta korhadásával először ROBERT HARTIG az e r d é s z e t i növénykórtan megalapítója foglalkozott, aki "Die Zersetzungserscheinungen des Holzes" c , 1878-ban megjelent könyvében fektette le a gombák károsításának e z t a f o r m á j á t . Tulajdonképpen csak annak f e l i s m e r é s e után, hogy a korhadást a gombák okozzák, ezek a l a k tanának, életmódjának alapos tanulmányozásával nyilt lehetőség a r r a , hogy a faanyagvédő s z e r e k e t előzetes laboratóriumi vizsgálat alapján, tudatosan válasszák meg é s alkalmazzák. Hazánkban is - hasonlóan, mint európai és világviszonylatban, - egy e r d é s z e ti növénykórtannal foglalkozó tudós munkásságát tekinthetjük a faanyagvédelem tudományos alapozójának. Ez az e m b e r a volt Selmecbányái Bányászati é s Erdészeti Akadémia oktatója, DR. TUZSON JÁNOS volt, akinek az 1900-as évek elején a bükk f ü l l e d é s é r e , k o r h a d á s á r a é s t a r t ó s í t á s á r a vonatkozó m u n k á s sága nemcsak hazánkban, hanem az egész világon e l i s m e r t t é vált. Egy kiváló mikológus, DR.MOESZ GUSZTÁV, a Magyar Természettudományi Muzeum Növénytárának igazgatója irta a faanyagvédelemnek egy r é s z é t felölelő e l s ő munkát is: "A házigomba és az épületek elgombásodása" c i m m e l (Bpest, 1934). T e r m é s z e t e s e n nemcsak a mikológiái i s m e r e t e k fejlődése hatott serkentően a faanyagvédelemre, hanem ez a hatás fordítva i s érvényesült. A faanyagvédelem nagy problémái a r r a ösztönözték a mikológusokat, hogy behatóbban foglalkozzanak a faanyagban súlyos kárt okozó gombákkal, elsősorban pedig a magasépitészetben jelentkező kárositókkal. Ennek következtében azután ezeknek a gombáknak (pl. Merulius lacrymans, Coniophora cerebella, s t b . ) a l a k - és élettanát mintaszerűen felderítették.

549

107

A faanyagvédelem e r e d m é n y e s s é g e szempontjából amint a múltban, ugy a jövőben is nagy jelentősége van a mikológiái kutatásoknak. Nehéz lenne r a n g s o rolni azokat a mikológiára háruló feladatokat, amelyeknek megoldása kisebb vagy nagyobb lépéssel elősegitené a faanyagvédelem problémáinak megoldását. Néhányat mégis megemlítek ezek közül. Számos felhasználási helyen még nem i s m e r j ü k megfelelően a beépített faanyag gombakárositóit. A legutóbbi években végzett vizsgálatok derítettek például fényt a r r a , hogy a vasúti bükk talpfák korhasztásában résztvevő gombák közül valószínűleg nagyon nagy r é sze van egy eddig figyelmen kivül hagyott kárositónak, amely a lerne z e s taplók nemzetségébe tartozik (Gloeophyllum trabeum). Kevéssé i s m e r j ü k a magas n e d v e s s é g t a r t a l m ú faanyagokban a tömlős és konidiumos gombák által okozott lágykorhadást, illetve azokat a fajokat, amelyek ennek okozói. Nem i s m e r j ü k megfelelően hazai lombfáink faanyagának gombakárositóit, é s t e r m é s z e t e s e n ezek érzékenységét a különböző faanyagvédőszerekkel szemben. Az a s z o r o s kapcsolat, amely a mikológia é s a faanyagvédelem között szűk • ségszerüen kialakult, tette indokolttá, hogy a faanyagvédelem éppen a Mikológiái Szakosztály keretében kapott otthonra. Éppen a faanyagvédelem számos, ma még megoldatlan mikológiái p r o b l é m á j a a biztosíték a r r a , hogy ennek a szakosztálynak a keretén belül e r e d m é n y e s lesz további működése i s .

Mykologie und Holzschutz DR. Z. IGMANDY, Sopron Der Holzschutz hat heutzutage g r o s s e wirtschaftliche Bedeutung. Von g r o s s ter Wichtigkeit ist zu kennen die Lebensweise und Lebenslage der Schädlinge. Von diesen Standpunkt a u s sind die bedeutendsten die holzzerstörende Pilze. Die Forschung d i e s e r Pilze begann in Ungarn schon frühzeitig; DR. JÁNOS TUZSON U n i v e r s i t ä t s p r o f e s s o r , und GUSZTÁV MOESZ Abteilungs-Direktor des National Museums und auch einige andere F o r s c h e r leisteten - schon a m Anfang d i e s e s Jahrhunderts - auf diesen Gebiet eine sehr wertvolle Tätigkeit. Ihre wissenschaftlichen E r e i g n i s s e brachten a n s Licht die Biologie des Merulius lacrymans und Coniophora cerebella; sie machten auch viele neue Feststellungen (z.B. die Sehädigung des Gloeophyllum trabeum), und so b e f ö r d e r t e n sie mit g r o s s e m Sacheiffer die Angelegenheit des Holzschutzes auch in d e r Praxis.

549

108

Megemlékezés KURT LOHWAGról Fiatalon, 56 é v e s korában, munkakedvének javában, váratlanul hunyt el Bécsben LOHWAG p r o f e s s z o r . Édesapja nyomdokait követve, ő i s a mikológiát választota élethivatásául. Tanulmányai b e f e j e z é s e után tanársegéd, majd docens lett a Talajtani Főiskolán,- néhány év múlva pedig kinevezték a Főiskolán a mezőgazdasági növényvédelmi é s e r d é s z e t i fitopatológia r e n des tanárává. Ugyanakkor meghívták az Állatorvosi Főiskolára i s a botanika előadó tanárának. Számos tudományos munkája jelent meg a faanyagvédelem és a mikológia területén, nagy tudásával é s közszeretetnek örvendő közvetlenségével egyik vezetője lett az Osztrák Mikológiái Társulatnak. Nem volt mikológiái kongresszus, amelyen ne tartott volna n é p s z e r ű s í t ő vagy tudományos előadást, sőt az Európai Nemzetközi Mikológiái Kongresszus e l nökévé is megválasztották. Magyarországon két alkalommal vett r é s z t az Országos E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái Szakosztálya által rendezett vándorgyűlésen, mindkét esetben ritka szép dia felvételek vetítésével t a r tott előadást. Legutóbb Fritzensben (Tirol) MOSER p r o f e s s z o r r a l együtt a "Dreiländertagung" főrendezője volt. Akkor m é g mindnyájan örültünk, hogy felgyógyult súlyos epebajából, é s nem gondoltuk, hogy utoljára vezet t a nulmányutat a t i r o l i hegyekbe.

Tudományos munkássága főleg a faanyagvédelem terén kimagasló. Ezen a m u n katerületen e l ő s z ö r mint a b é c s i faanyagvédelmi kutatóintézet tudományos csoportvezetője, majd később mint főiskolai tanár a bécsi Talajkutató F ő iskola alkalmazott mikológiái intézetének vezetőjeként, az utóbbi két évtized alatt nemzetközi szaktekintéllyé lett. Szerteágazó nagy mikológiái tudásával azonban nemcsak a z élő és holt faanyag korhadást okozó gombáinak vált kiváló tudósává, hanem é r t é k e s munkásságot fejtett ki a kalaposgombák rendszertani é s é r t é k e s í t é s i kérdéseinek t e r é n , sőt a c s i p e r k e t e r m e s z t é s i kutatások terén i s . Nálunk Magyarországon legutóbb az 1968. évi Vándorgyűlésünkön "Clusius a mikológiában" cimmel tartott előadást. LOHWAG p r o f e s s z o r igen kedves egyéniség volt. S z e r e t e t r e m é l t ó vidám t e r m é szete és segítőkészsége miatt mindenki s z e r e t t e , nemcsak közvetlen környezetében és az o s z t r á k mikológiái egyesületben, hanem a külföldi mikológusok körében i s . Tanítványai pedig a kiváló t a n á r t tisztelték benne. Emlékét s z e r e t e t t e l megőrizzük. SCHUSTER V.* *

549

SCHUSTER VIKTOR halála előtt készített utolsó í r á s a .

109 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 3. szám

M a g y a r o r s z á g taplógombái (II. r é s z ) DR. IGMANDY ZOLTÁN, tanszékvezető egyetemi tanár E r d é s z e t i é s Faipari Egyetem, Sopron.

Lakktaplók - Ganoderma KARST. A t e r m ő t e s t nyeles vagy nyélnélküli, konzolszerü; 0, 0-1, 5 m m vastag, ker e s z t m e t s z e t b e n rozsdabarna - feketésbarna k é r e g boritja, a m e l y gyakran lakks z e r üen fénylő. A hus t a p l ó s - p a r a f a s z e r ü, halvány krémsziniitől v ö r ö s b a r n á ig változó szinü. A csöves r é s z különböző színárnyalatú barna, egyrétegű vagy r é t e g e z e t t . A csőnyílások aprók, többé-kevésbé szabályos kör alakúak. A termőrétegben tüskék nincsenek. A spóra tojásdad, jellegzetes: sima, á t tetsző (hialin) külső- (epispor), és tüskés, sötét szinü belső hártyával (endospor). A spórapor s á r g á s b a r n a . Egy éves vagy évelő fajok. Hazánkban a lakktaplóknak 5 faja fordul elő. A fajok határozókulcsa la lb 2a

2b

A t e r m ő t e s t kérge aceton, benzol, kloroform h a t á s á r a elfolyósodik, é s tartósan, lakkosan fénylő bevonatot kap A k é r e g nem változik meg A k é r e g igen vékony (0, 1-0, 2 mm), oszlopszer üen álló, bunkósan megvastagodott hifákból áll; a hus k r é m s z i n ü - v i l á g o s b a r na; a csöves r é s z egyrétegű; a spóra 7-10x5-7 mikron; a t e r mőtest egyéves, nyeles vagy nyeletlen A k é r e g vastagabb (0, 3-0, 6 mm), szabálytalanul szövődött hifákból áll; a hus r o z s d a b a r n a szinü; a csöves r é s z r é t e g e zett; a t e r m ő t e s t évelő, nyeletlen; a spóra 10, 0-11, 5 x 7, 0-8, 5 mikron: 3. Ganoderma cupreolaccatum

2 4

3

Az I. r é s z megjelent a "Mikológiái Közlemények" 1970. évi I_ számában. Der Originale Artikel "Die Polyporales Ungarns" e r s c h i e n in deutscher und lateinischer Sprache in der: "Acta Phytopatologica Acad. Sei. Hung. ", 1968. 3. p. 221.

549

110

3a

A t e r m ő t e s t hosszabb-rövidebb, oldalasan álló, lakkszerü kéreggel boritott nyéllel; főleg a talajon, lombfák tuskó ján, r i t k á n élő fák t ö r z s é n : 1. Ganoderma lucidum

3b

A t e r m ő t e s t nyeletlen, konzolos, 10-40 cm átmérőjű; lombfák gyökfőjén parazitaként, vagy tuskókon: 2. Ganoderma r e s i n a c e u m

4a

A t e r m ő t e s t r e n d s z e r i n t lapitott; vékony, körömmel benyomható, 0, 2-0, 5 m m vastag k é r e g boritja; a hus r e n d s z e r i n t vékony, s á r g á s b a r n a - b a r n a ; a spóra 6, 0-8, 5 x 4, 0-7, 0 mikron: 4. Ganoderma applanatum

4b

A t e r m ő t e s t r e n d s z e r i n t boltozott; vastag, körömmel nem vagy csak nehezen benyomható, 0, 5-2, 0 m m vastag kéreg boritja'; a hus r e n d s z e r i n t vastag, sötét r o z s d a b a r n a - c s o k o l á d é b a r n a ; a spóra 9, 0 - 1 2 , 0 x 7 , 0-8, 5 mikron: 5. Ganoderma linhartii

1.

Ganoderma lucidum (LEYSS.) KARST. - pecsétviaszgomba

A f a j az egész országban e l t e r j e d t . Gyakori a siksági, domb- é s előhegységi tölgyesekben, c s e r e s e k b e n . Olykor kis területen s z á m o s példány t a l á l ható, amelyek néha kör alakban (boszorkánygyürüszerüen) helyezkednek el. A gomba leggyakrabban a talajt boritó humusztakaróban, a talajban levő f a anyagon (ágon, gyökéren, s t b . ) n ő . Ezenkivül előfordul tuskón, sőt ritkán pusztuló vagy elpusztult t ö r z s e k gyökfőjén i s . F e h é r k o r h a d á s t okozó s z a p rofiton faj. Előfordulását hazánkban leggyakrabban tölgy, c s e r é s füz, azután pedig gyertyán, platán é s zöldjuhar faanyagán figyelték meg. A f a j életmódja, annak ellenére, hogy előfordulása gyakorinak mondható, számos vonatkozásban (pl. parazitizmus) még nem teljesen tisztázott. 2. Ganoderma r e s i n a c e u m BOUD. Az eddigi megfigyelések s z e r i n t ez a gomba e l s ő s o r b a n tölgyesekben fordul elő. Megtalálható a siksági kocsányos tölgyesekben, épp ugy, mint a dombé s hegyvidéki c s e r e s e k b e n é s kocsánytalan tölgyesekben. Főleg idős, tult a r t o t t állományokban figyelték meg, ahol a t ö r z s e k tőkorhadását okozza. Növekszik azonban tuskókon i s . F e h é r k o r h a d á s t okoz. A tölgyeken kivül eddig akácon, füzön való előfordulása bizonyitott.

549

Ill

Korábban a pecsétviaszgomba alfajának tartották. Alaktanilag hasonlit is hozzá, különösen akkor, ha ezt az összehasonlítást kiszárított g y ű j t e m é nyi példányok alapján végzik. Életmód tekintetében azonban jelentős közöttük az e l t é r é s . A lucidum az esetek túlnyomó többségében elpusztult a n y a gon, szaprofitonként él. A r e s i n a c e u m viszont tipikus sebparazita, b á r a megtámadott t ö r z s elpusztulása, k i t e r m e l é s e után i s , szaprofitonként tovább él még a v i s s z a m a r a d t tuskón. 3. Ganoderma cupreolaccatum KALCHBR. n . c . - gyantás lakktapló WETTSTEIN (1885) e r r ő l a f a j r ó l a következőket i r j a : a gombát KALCHBRENNER 1882-ben találta, és azt hozzám intézett levelében mint uj fajt, c u p r e o -laccatus névvel jelölte. E z t a nevet WETTSTEIN azután l a c c a t u s - r a e g y s z e r ű s í t e t t e . Az ujabb mikológiái irodalom általában p f e i f f e r i BRES. néven említi a fajt, ahogyan PATOUILLARD 1889-ben, BRESADOLA nyomán leirta.A pfeifferi fajnevet valószínűleg a z é r t r é s z e s i t i k előnyben, mivel a WETTSTEIN által használt laccatus nevet korábban m á r egy másik Ganoderma f a j r a (a lucidum-ra) is alkalmazták. A p r i o r i t á s elméletének szem előtt tartásával a cupreolaccatum név használatát tartom helyénvalónak. E f a j - hasonlóan mint e g é s z Európában - hazánkban is igen ritka. Csupán E r d ő s m e c s k e és Pusztavám környékéről vannak gyüjteménypéldányok b i r tokunkban.

4. Ganoderma applanatum (PERS. ex WALLR. )PAT. - d e r e s lakktapló Az alföldi síkságtól a hazánk legmagasabb hegységeit boritó bükkösökig, erdőben, parkban, fasorban, mindenütt előfordul. Az eddigi megfigyelések szerint a következő fafajokon t e r e m : A c e r , Aesculus, Alnus, C a r p i n u s , Fagus, Prunus, Q u e r c u s , Robinia, Salix, Tilia. Leggyakoribb bükkön é s füzön. Előfordulása szórványos, e g y e s helyeken, idős, tultartott bükkösökben gyakori. T e r m ő t e s t e leginkább tuskón, kidűlt törzseken található, ritkábban e r ő s e n sebzett, pusztuló t ö r z s e k e n . A faj tehát inkább szaprofiton jellegű. F e h é r korhadást okoz, gazdasági jelentősége csekély. A korábbi mikológiái, növénykórtani munkák ide sorolták a következő fajt i s , amely azonban n e m c s a k alaktanilag, de az eddigi - m i n d e n e s e t r e elég kis számú - megfigyelések alapján életmód, k á r o s í t á s tekintetében i s különbözik tőle.

549

112

5. Ganoderma linhartii (KALCHBR.) n . c . - Linhart lakktaplója E z t a fajt KALCHBRENNER e l ő s z ö r FRIES véleménye alapján (1868) Polyporus a u s t r a l i s FR. néven irta le. Ennek oka az volt, hogy egy, a déli féltekér ő l származó, é s FRIES á l t a l leirt fajhoz hasonlított. Később azonban KALCHBRENNER a884 in LINHART) m á r mint uj fajt, Polyporus (Placoderma) Linharti-nak n e v e z t e . SCHULZER a d s p e r s u s névvel, m á r 1876-ban i r t e r r ő l a Ganoderma f a j r ó l , anélkül azonban, hogy pontos diagnózist adott volna r ó la. A "Fungi hungarici" sorozatban 55-ös s z á m m a l Polyporus (fomentarius) a d s p e r s u s SCHULZ, névvel kiadott gomba azonban kétséget kizárólag azonos e z z e l a fajjal. STEYAERT 1961-ben mint u j fajt, europaeum néven i r t a le. Az eddigi adatok é s megfigyelések alapján e z a f a j főleg hazánk sik- é s dombvidéki e r d e i b e n fordul elő. Gazdanövényei a következő fafajok: Fagus, Gleditschia, M o r u s , Populus, (nigra L . ; ? alba L.), Q u e r c u s , (borealis MICH.; robur L . ; s e s s i l i f l o r a SALISB.). Erdőben, vágás területen, parkban, fasorban, e l s ő s o r b a n élő t ö r z s e k e n mint sebparazita, de tuskón, sőt beépi/

/

tett faanyagon (kerítésoszlop) i s talalható. Életmódját tekintve - az eddigi hazai és külföldi (JAHN 1963) megfigyelések alapján - a f a j inkább s e b p a r a z i t a . Tovább tenyészik azonban az elpusztult törzsön, tuskőn, stb. i s . Fehérkorhadást okoz. A f a j életmódjának, károsításának, e l t e r j e d é s é n e k , g a z dasági jelentőségének, stb. tisztázásához további r é s z l e t e s megfigyelésekr e van még s z ü k s é g .

Irodalom: /

IGMANDY Z. (1968): Die Poriinge Ungarns und ihre phytopathologische Bedeutung (Polypori Hungáriáé). II. Teil. - Acta Phytopathologica, Vol. 3. N. 2. pp. 221-239. JAHN,H. (1963): Mitteleuropische Poriinge und ihr Vorkommen in W e s t f a len. - Westfälische Pilzbriefe, IV. 1-143. KALCHBRENNER, K. (lo68): Diagnosen zu einigen Hymenomyceten, etc. - Verh. zool. -bot. G e s . , 18, 429-432. LINHART, GY. (1882-87): Fungi hungarici. I . - V . cent. M a g y a r - Ó v á r . SCHULZER I. (1878): Mykologisches. - F l o r a , 36, 11-15. STEYAERT, R. L. (1961): Genus Ganoderma (Polyporaceae). Taxa nova, I. - BULL. J a r d . Bot. Bruxelles, 31, 69-83. WETTSTEIN, R. (1885): Über einen neuen Polyporus aus N i e d e r ö s t e r r e i c h . - Oest. Bot. Z e i t s c h r i f t . 35, 81-82.

549

113

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 3. szám

Mikológia az erdőgazdálkodásban DR. PAGONY HUBERT erdőmérnök, ERTI tud. osztályvezető, Budapest

Közismert dolog, hogy a gombáknak fő élettere a z e r d ő . A heterotróf táplálkozásukhoz szükséges anyagokat itt találják meg elsősorban, és az élettevékenységükhöz megfelelő mikroklimát is az e r d ő biztositja legjobban. A korhadéklakő, az erdő talaján, a v a r j á n , vagy a z elhalt tuskókon élő gombafajokat a szélesebb néprétegek is i s m e r i k . E l s ő s o r b a n t e r m é s z e t e s e n a z o kat, amelyek a táplálkozás céljait i s szolgálják, illetőleg azokat a f a j o kat, amelyek mint e r ő s e n mérgezőek, fogyasztásra nem a l k a l m a s a k . Az emli.tett gombafajok az e r d ő életközösségi rendjében fontos s z e r e p e t töltenek be, r é s z b e n a humuszképzésben, r é s z b e n szimbionta kapcsolat révén elősegitik a f á s növények táplálkozását. Ezen hasznos gombafajok mellett azonban számtalan, kevésbé i s m e r t f a j is él. Némelyek az erdőgazdálkodás zavartalan menetét akadályozzák, é s sok e s e t ben jelentős kárt okozhatnak mind a z élőfákon mind a holt faanyagban. Sok gombafaj parazita vagy félparazita módon k á r o s i t j a a fák, c s e m e t é k leveleit. Ezek megtámadják a fák t ö r z s é t , és foltos kéregpusztulást okoznak, behatolnak bizonyos körülmények között az élő fa t ö r z s é b e , é s ott a faanyagban elszigetelődést, korhadást okoznak. Vannak gombafajok, amelyek az élő fa gyökereit támadják meg. Ezek a fa pusztulását, később pedig faanyagának r o m l á s á t eredményezik. A k i t e r m e l é s t követően is számtalan problémát okoznak az erdőgazdálkodás menetében egyes gombafajok. A különböző elszineződést, fülledést és k o r hadást okozó gombák megtámadják a rönköket, é s azoknak minőségi r o m l á s á t okozzák. A leveleken élő gombafajok közül azok okoznak érzékeny károkat, amelyek tevékenységükkel a csemeték, fák tápanyagkör forgalmát veszélyeztetik. Ezáltal r é s z b e n növedékveszteséget, fagyérzékenységet, illetőleg pusztulást okoznak. Ezek j a v a r é s z t mikroszkópos gombák. A nyárfák leveleit az utóbbi években a Marsonninabrunnea MAGN. kárositotta tömegesen. Egyes n y á r f a j t á k különösen fogékonyak a gomr.uval szemben.

549

114

\ z okozott kár korai levélhullás, ezzel összefiieerő növedékvesztesség, illetőleg fagyérzékenység. Gyakori nyárlevél gombakártevők a különböző Melampsora rozsdagomba fajok. Az általuk okozott a s s z i m i l á c i ó s zavarok nem okoznak ugyan növedékveszteséget, de az anyatelepeken, c s e m e tekertben, fiatal ültetvényekben gyengültségi állapotot teremtenek, ami lehetővé teszi m á s kórokozó gombák megtelepedését, k á r o s í t á s á t . Tölgyeseink gyakori levélkárositó gombája a tölgylisztharmat (Microsphaera alphitoides GRIpF. et MAUBL.). A megtámadott hajtások befásodni nem tudnak, és igy a korai fagy áldozatául esnek. A kár különösen c s e m e tekertekben és fiatalosokban jelentkezik. Idősebb állományok egészségi állapotát is veszélyeztetheti, mint a kárláncolódás egyik tagja. A gyapjaspille okozta t ö l g y - t a r r á g á s t követően az uj hajtásokat csaknem mindig megtámadja a l i s z t h a r m a t . Károsításának m é r t é k é t ő l függően az állomány el is pusztulhat. Az erdeifenyő c s e m e t é k , fiatalosok egyik gombakártevője az e r d e i f e n y ő - t ü karcgomba (Lopfadermium p i n a s t r i SCHRAD. ex F R . ) . Ez a tömlősgomba egyes években olyan mértékben támadhatja meg a c s e m e t é k leveleit, hogy azok mind megvörösödnek, lehullanak. E r ő s k á r o s í t á s esetén a csemeték, f á c s kák elpusztulhatnak, illetőleg a z a s s z i m i l á c i ó s felület e l v e s z t é s e miatt jelentős a növedékveszteség. A nyárfásitási p r o g r a m maradéktalan megvalósításának egyik nagy akadálya a nyárfák kérgét megtámadó é s pusztító Dothichiza populea S A C C . et BR. . Az okozott kár e g y e s években olyan nagymértékű lehet, hogy a telepitett suhángok többsége elpusztul, é s a telepítést a suhángok tőrevágásával tudjuk csak megmenteni. A gomba nemcsak a telepítésekben okoz jelentős kárt, hanem a c s e m e t e k e r t e k b e n i s . Gyakori ugyanis az, hogy a vegetativ uton szaporított n y á r dugványanyaga i s fertőzött. Ebben az esetben a dugványok megeredési százaléka nagyon alacsony lesz, ami t e r m é s z e t e s e n j e lentős anyagi v e s z t e s é g e t jelent. Meg kell e m l í t e n e m a Dothichiza mellett a Cytospora gombafajok k á r o s í t á s á t i s , amelyek ugyancsak elsősorban a nyártelepitésekben okoznak pusztulást. Ezen gombafajok azonban nem e l sődleges kártevők, hanem kártételük valamilyen kezelési hibára vezethető v i s s z a , ami az ültetett husángok túlzott vízveszteségét e r e d m é n y e z i .

549

115

Az élő fák törzsét, gyökerét sok un. sebparazita gomba veszélyezteti, Sebzéseken, legtöbbször ágcsonkokon keresztül t á m a d j á k meg a törzseket, behatolnak a faanyagba, é s ott álgesztesedést (rendellenes barna e l s z i n e ződést), illetőleg bélkorhadást okoznak. Ezen gombák többsége a Polyporales é s az Agarica les rendbe tartozik. Közülük két gombafaj a gyökéren ker e s z t ü l támadja meg a t ö r z s e k e t . A mézszinü gyürüs tölcsérgomba (Armillariella mellea SACC.) lomberdeinkben mint korhadéklakó, kárt n e m okoz. Fenyveseinknek azonban v e s z é l y e s ellensége. Megtámadja a fa s z i j á c s á t , amellyel a tápanyagszállitást meggátolja. T ö m e g e s k á r o s í t á s a főleg akkor jelentkezik, ha a lombállományt fenyvessé alakítjuk át, vagy ha aszályos évszakok legyengitik fenyveseink életfeltételeit. A gyökérrontó tapló (Fomes annosus F R . ) még v e s z e d e l m e s e b b gombakárositó fenyveseinkben. Hazánkban úgyszólván minden idősebb lue - é s e r d e i f e n y v e s ben találkozunk k á r o s í t á s á v a l . A megtámadott állomány foltosán kipusztul. Lucosainkat '40-50 éves kornál tovább nem is é r d e m e s fenntartani, m e r t a gyökérrontó tapló olyan k á r t okozhat a faanyagban, hogy az ipari c é l r a m á r nem használható. A t ö r z s legértékesebb r é s z e - a gyökfőtől felfelé néhány m é t e r - teljesen elkorhadhat. A többi sebparazita gomba különböző fafajokon okoz jelentős k á r o k a t k o r hasztó tevékenységével. Talán legismertebb közülük a bükkfa tapló (fomes fomentarius (L./KICKX„), amely h a t a l m a s t e r m ő t e s t e i v e l hivja fel a figyelmet. A lábon álló bükktörzsek e r ő t e l j e s k o r h a s z t ő j a . Előfordul azonban egyéb fafajokon i s . A tölgyeken a vastagtaplő ( F o m e s robustus KARST.), füzeken és nyárakon a parázstapló (Fomes igniarius / L . / GILL.) , cseren a csertapló (Xanthoc_rous_ obliquus /PERS. / B. et G . ) a legjelentősebb sebpar a z i t a gombák. Ezenkívül azonban számtalan Polyporus, T r a m e t e s , Xanthochrous, Placodes, Ganoderma, Pleurotus, Pholiota, stb. f a j van, amelyek mint sebparazita gombák, veszélyeztethetik és k á r o s í t j á k az élő fát. A fa k i t e r m e l é s e után a faanyagban bizonyos változások következnek be. Elsősorban a faanyag v í z t a r t a l m a kezd fokozatosan csökkenni. E z a körülmény lehetővé teszi, hogy azok a gombafajok, amelyek a nagy víztartalom miatt eddig nem tudtak a fába behatolni, azt megtámadják, és mind kémiai, mind fizikai elváltozásokat okozftak. A döntött faanyag kártevői között elsősorban az elszíneződést és ffcilledést okozókat kell megemlítenem, ezek

549

116

m é g igen nagy víztartalom m e l l e t t képesek a faanyagot megtámadni. A kékfülledést okozó Ceratostomella (Ophiostoma) fajok a fenyőfélék s z i j á c s á t szinezik el. Műszakilag ugyan a faanyag é r t é k e nem változik, de e s z t é t i kailag kifogásolható, tehát r o n t j a a minőséget, jelentős kártevője a f e nyők faanyagának a csikóit b á m u l á s t előidéző Discula brunneo-tingens n e vű gombafaj, a m e l y m á r n e m c s a k elszineződést, hanem s z i l á r d s á g i változást i s előidéz a faanyagban. A fülledés .tulajdonképpen különböző vizigényü gombák egymásutáni m e g t e l e püléséből kialakuló kárláncolódás, amely végsősoron a faanyag szijácsának korhadását e r e d m é n y e z i . Különösen azok a f a f a j o k fogékonyak a fülledésre, amelyeknek s z i n e s gesztjük n i n c s e n . Legfüiledékenyebb fafajunk a bükk. A t e r m e l é s t követően a biikkrönk néhány hónap alatt teljesen elkorhadhat, műszakilag értéktelenné válhat. Hasonló a helyzet a tölgy vagy c s e r s z i j á c s á v a l is. A r o s s z u l tárolt rönkök szijácsa a gombák korhasztó tevékenysége következtében rövid idő a l a t t elpusztul. Az erdei fenyő s z i j á c s a i s áldozatul eshet a fülledésnek. A fülledést különböző tömlősgombák, a bazidiumos gombák közül pedig főleg a Stereum fajok idézik elő. Legfontosabb fajok fenyőn a vörösödő r é t e g g o m ba (Stereum sanguinolentum F R . ) , lombfákon a lilás réteggomba (Stereum purpureum PERS.), a borostás réteggomba (Stereum h i r s u t u m /WILLD. PERS.) stb. A fülledést követően, illetőleg ezzel párhuzamosan számtalan taplógomba kezdi m e g korhasztó tevékenységét mind a faanyag szijácsában, mind a gesztjében. E l s ő s o r b a n azonban a szijács korhad el. A g e s z t ugyanis különböző védőanyagokat t a r t a l m a z , amelyek a gombák élettevékenységét á l t a lában gátolják. Az egyrétü taplók (Trametes) számtalan f a j a jelentős k á r o k a t okoz a k i t e r m e l t faanyagban, főleg egyik legismertebb f a j a lepketapló (Trametes v e r s i c o l o r / L . / PIL.), amely minden fc&jonelőfordul. Az e g y r é t ü taplók m e l l e t t még s z á m t a l a n a Polyporaceae családba tartozó egyébb gombafajok (Polyporus, Xanthochrous, Lenzites, Daedalea, Ganoderma, F o m e s , Placodes, Poria) jelentős károkat okozhatnak a döntött faanyagon, különösen, ha a z t r o s s z u l , helytelenül tároljuk az erdőben. «

E vázlatos f e l s o r o l á s b ó l is látható, hogy az erdőben számtalan olyan g o m b a f a j él, amelyek a z erdőgazdálkodásnak jelentős gondot okoznak. Ahhoz, hogy az általuk okozott károkat csökkenthessük é s ezáltal a gazdálkodást biztonságosabbá tehessük, a m e g t e r m e l t faanyag értékét, minőségét pedig

549

117

megtartsuk, védekezési rendszabályokat kell foganatosítanunk. L e g e r e d m é nyesebb és leggazdaságosabb a megelőzés m ó d s z e r e . A gombák biológiájának ismeretében vegyszeres uton eredményesen tudunk védekezni több g o m b a k á r tevő ellen, amelyek a fák leveleit vagy kérgét támadják meg. Sokkal n e h e zebb feladat a sebparazita gombák elleni küzdelem, m e r t a megtámadott fákat megvédeni m á r nem tudjuk. Ezekkel szemben e l s ő s o r b a n erdőművelési rendszabályokat kell foganatosítanunk, hogy az állományok egészségi á l l a potát megvédjük. A fertőzött fák k i t e r m e l é s é v e l , a termőhely v á g á s é r e t t s é gi korának megfelelő, helyes megállapításával csökkenthetjük a k á r t é t e l nagyságát. Minthogy a f e r t ő z é s legtöbbször ágcsonkokon keresztül következik be, kíméletes á g n y e s é s s e l csökkenthetjük a f e r t ő z é s i lehetőségeket. A döntött f a a n y a g v é d e l m e egyszerűbben megoldható. Különböző c s i r á z á s g á t l ó és gombaölő szereknek a rönkök felületére juttatásával - p e r m e d é - a l a k j á ban - megoldhatjuk, hogy a faanyagot hosszabb-rövidebb ideig megmentsük az elszíneződéstől, fulledéstől, vagy a korhadástól. Ennek ellenére az e r d ő gazdasági gyakorlatban nincsen megoldva a faanyag védelme. Ennek egyik oka a megfelelő minőségű és mennyiségű vegyszer hiánya. Másik oka abban keresendő, hogy a gombák pusztító tevékenységét nem értékelik m é g jelentőségükhöz m é r t e n , azaz hiányoznak azok a m é r é s i adatok, amelyekkel igazolni lehetne az okozott kár pénzbeli értékét, szembeállítva a v é d e l e m r e f o r d í tott költségekkel. Ezen a t é r e n tehát m é g sok k é r d é s t kell tisztázni ahhoz, hogy általánossá váljék a gyakorlatban a döntött faanyag védelme, mint a faanyagvédelem t e l j e s témakörének első és alapvető teendője.

Mykologie in der F o r s t w i r t s c h a f t DR. H.PAGONY, Budapest Der Haupt-Lebensraum d e r Pilze ist der Wald. Hier finden sie in e r s t e r Linie die nötigen Stoffe zu i h r e r heterotrophen Ernährung. Die Mehrheit der im Waide lebenden Pilzarten spielt eine wichtige Rolle in d e r Humusbildung und mit der Mykorrhiza-Verbindung begünstigt die E r n ä h r u n g der Baumartigen Pflanzen. E s gibt a b e r sehr viele Pilzarten, die den störungslosen Verlauf d e r F o r s t wirtschaft hindern. Diese Parasiten und Halbparasiten schädigen die Blätter der Bäume und Pflänzlingen, überfallen den Stamm d e r Bäume und v e r u r s a c h e n fleckige Zerstörungen der Rinde, d r i n g e n i r den Stamm des lebenden Baumein und v e r u r s a c h e n im Holzmaterial Entfärbungen und Fäulen.

549

118

In Ungarn - von den Blätter schädigenden Pilzarten - v e r u r s a c h e n die M a r s o n nina brunnea MAGN. , und Me lamp sora Arten Schädigungen auf den Blättern der Pappeln. Die Blätter der Eichen beschädigt die Microsphaera elphitoides GRIFF, et MAUBL. Die Nadeln der Kieferpflänzlinge werden oft von Lophodermium pinastri SCHRAD. CHEV. überfallan. Die Dothichiza populea SACC. et BR. Pilz-Art, die die Rinde z e r s t ö r t , v e r u r s a c h t beträchtliche Schädigungen in den Pappel-Kulturen. Neben dieser Pilzart kommt auch oft die Schädigung der Cytospora-Pilze vor. Auf den Stämmen und Wurzeln der Bäume sind viele Wundparasitenpilze vorhanden. Die M e h r h e i t dieser Pilze gehört cfem Genus Polyporales und A g a r i c a l e s zu. In unseren Nadelwälder sind die A r m i l l a r i e l l a mellea (VAHL in F l . Dan. ex F R . ) KARST, und Fomes annosus-FR. vorhanden. Wegen der Schädigung der letzteren Art lohnt sich nicht die Fichtenbestände Uber 40-50 Jahre zu erhalten. Auf unseren Laubhölzern kommen häufig die folgenden Pilzarten vor: F o m e s fomentarius / L . / K I C K X . und F o m e s r o b u s t u s KARST. , a u s s e r d e m F o m e s i g n i a r i u s / L . / GILL, und Xanthochrous obliquus/PERS./ B. et G. Auf dem gefällten Holzmaterial kommen auch viele Pilzarten v o r . Die C e r a t o stomella (Ophiostoma)Arten v e r u r s a c h e n d a s Blauwerden des Splintes bei den Koniferen und die Discula brunneo-tingens die Bräune des Holzmaterials. Bei der Fäulnis d e r Laubhölzer spielen viele Pilze eine wichtige Rolle. Die wichtigsten sind die S t e r e u m Arten. Die Fäulnis.des Splintes des Holzm a t e r i a l s v e r u r s a c h e n T r a m e t e s Arten (z. B. T r a m e t e s v e r s i c o l o r / L . / PIL.), a u s s e r d e m die verschiedenen Polyporus, Xanthochrous, Lenzites, Daedalea, Ganoderma, F o m e s , Piacodes und Poria A r t e n . Gegen die pathogenen Pilze sollen Bekämpfungsmassnahmen durchgeführt werden. Gegen viele Pilzarten kann auch chemische Bekämpfung angewendet werden, bei den Laub - und Rinde schädigende A r t e n . Gegen die Wundparasiten können a b e r nur waldbauliche Massnahmen durchgeführt werden, nämlich mit dem Hieb der befallenen Bäumen, mit der Bestimmung des den Standart entsprechenden Umt r i e b s , oder mit richtiger Astung u . s . w . Die Bewahrung d e s gefällten Holzmaterials könnte mit c h e m i s c h e r Bekämpfung gelöst werden. In der Praxis d e r F o r s t w i r t s c h a f t ist a b e r diese F r a g e noch nicht gelöst. Die Ursache i s t d e r Mangel an entsprechenden Chemikalien und die Unterschätzung der Tätigkeit der pathogenen Pilze. Um die Bekämpfung verallgemeinern zu können, sind in der Praxis noch viele F r a g e n zu lösen.

549

119

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 3. szám

A faanyagok lágy-korhasztó gombái GYARMATI BELA, erdőmérnök, 1 Fatelitő V. Budapest. Az 1950-es évek elején, V . P . K . FIND LAY és J.G. SAVORY irányították a figyelmet egy jellegzetes korhadási módra, amelyet "soft rot"-nak (németül "Moderfä'ule"-nak) neveztek el. A k á r o s i t á s t okozó gombafajokat addig nem sorolták a farontó gombák közé. j e l l e g z e t e s a korhadás képe és folyamata, valamint az előfordulás körülményei. Ilyen tünetü k o r h a d á s r ó l m á r 1863 óta (SCHACHT) található adat az i r o d a lomban. BAILEY és VESTAL szerint - akik 1937-ben i r t á k le e korhadási t í pust - 32 családból való 118 fenyő és lombos fafajnál volt ilyen f e l i s merhető. Rendszerint olyan vízépítés, hűtőtornyok, nedves t a l a j j a l é r i n t kező talpfák, vezetékoszlopok, mezőgazdasági választékok faanyagában f o r dult elő, melyeknek nedvességtartalma jóval a rostteli tett s ég felett volt. Az elmúlt 15 évben sokan foglalkoztak a gombafajok meghatározásával, a k á r o s í t á s m a k r o - é s mikroszkópikus leírásával, a faanyag enzimatikus bontási folyamatának kémiai vizsgálatával, é s a védelem lehetőségeivel. (Az első összefoglalót H.IELLMANN adta 1961. évi cikkének b i b l i o g r á f i á j á b a n . ) A k á r o s i t á s t okozó fajok az Ascomycetes é s a Fungi imperfecti osztályokba tartoznak. Egyrészüket addig mint a faanyag felületét vagy a s z i j á c s o t színező, illetve fülledést okozó gombákat i s m e r t é k , nagyobb r é s z ü k k e l nem is foglalkozott a korábbi faanyagvédelmi szakirodalom. Az utóbbi években lágykorhasztóként emiitett fajok a következők: Az Ascomycetes osztályban a Ceratocysüs (Graphium), Orbicula, Chaetomium fajok, a Deuteromycetes (Fungi imperfecti) osztályban: Coriothyrium, Bispóra, Phialophora, Helicoma, Hormodendrum, Pullularia, Cladosporium, A l t e r n a r i a , Mollisia, T r i c h o d e r m a , T r i c h u r u s , Macrosporium, Stysamus, Rhizoctonia f a jok. (Közülük a leginkább tanulmányozott és a védőérték vizsgálatokhoz leggyakrabban használt - a peritécium felső r é s z é n levő hosszú s z ő r ö c s kékről f e l i s m e r h e t ő - Chaetomium globosum KUNZE.) A lágykorhadást okozó fajok mint mikrogombák sokkal nehezebben ismerhetők fel a micéliumuk és a termőtestek alapján, mint a bazidiumos gombák. Spóráik kisebbek, a termőtestek r e n d s z e r i n t alig vehetők é s z r e , és kevésbé

549

120

tanulmányozottak. A fajok többsége a t a l a j m i k r o f l ő r á j á n a k jelentős tagja, ahol szerepük a fásodott növényi r é s z e k lebontása, a humifikálási f o lyamat fontos szakasza. A lágykorhadás a kémiai e l e m z é s e k s z e r i n t destrukciós (barna-) korhadás, amelynek s o r á n a gombák a szénhidrátokat támadják m e g és használják fel enzimjeik segitségével. A folyamat azonban lassúbb, mint a bazidiumos f a jok okozta tipikus barnakorhadás. Feltűnő, hogy ezen gombafajok sokkal nagyobb nedvességtartalmú faanyagban élnek, mint a z i s m e r t farontőgombák. LIESE és AMMER (1964) s z e r i n t bükkfa anyagon 30 % nedvességtartalomtól egyre kedvezőbb számukra a környezet, s egyes fajok közel a m a x i m á l i s nedvességtartalomhoz i s életben m a r a d n a k . Ellenállóképességükre jellemző, hogy a hosszabb ideig tartó szárazságot (10 % alatt) i s b i r j á k , igy a s z á r a z faanyag felnedvesedése esetén a lágykorhadás felujjulásának veszélye sokkal nagyobb, mint a bazidiumos gombák károsításáé, melyek ilyen hosszabb ideig t a r t ó s z á r a z s á g o t nem viselnek el. A nedvességtartalom ingásához hasonlóan a h ő m é r s é k l e t változásokat i s jobban birják, mint a többi farontó gomba. A Chaetomium hőmérsékleti optimuma 35 C° körül van. A táptalajt n e m savanyitják ugy, mint a barnakárositók. Chaetomiumnál LIESE 7, 5 - 8, 0 pH közötti értékeket talált. A lágykorhadás m a k r o s z k ő p i kus képe FIND LAY és SAVORY szerint a következő: A megtámadott faanyag szine (a nedvességtartalom függvényében) világostól sötét barnáig változó. A legkülső vékony r é t e g (1-2 mm) puha, k ö r ö m m e l b e nyomható, ledörzsölhető. A k á r o s í t á s ütemét jelentősen meggyorsítja, ha ezt a puha réteget mechanikai h a t á s - hűtőtornyokban a viz csörgedezése - e l távolítja, s u j a b b r é t e g kerül a f e l s z í n r e . A k i s z á r a d t faanyag világosabb szinü, és felszínén a d e s t r u k c i ó s korhadás jellegzetes h a r á n t r e p e d é s e i l á t hatók. A legfelső r é t e g alatti r é s z világos b a r n a szinü, majd szinte á t m e net nélkül következik az e g é s z s é g e s faanyag, amelyben azonban kékes foltok i s találhatók. A lágykorhadás ténye makroszkóposán gyakran - de nem egyértelműen - felismerhető, f o r m á i azonban külső tényezőktől függően változatosak lehetnek. Biztosibbá teszi a m e g h a t á r o z á s t a makroszkópos vizsgálat.

549

121

A faanyagot r e n d s z e r i n t spórák fertőzik. A bazidiumos gombák hifáinái jóval vékonyabb hifák (BELLMANN szerint eleinte alig 0, 4 - 0, 7 mikron, majd pl. a Chaetomium globosum-nál 1, 9 - 2, 5 mikron) gyorsan növedeknek a f a a nyag sejtüregeiben. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint (LIESE, 1966) az élő hifákat valószinüleg nyálkahártya veszi körüfc A ritkán t a lálható konidiumok nagysága 1, 2 - 1, 9 mikron között van, és "Picroanilinblau"-val festhetők. A fenyőfélék tracheidáinak sejtfalaihoz tapadó hifák egyes fajoknál igen, másoknál nem támadják meg a másodlagos sejtfal ü r e g felőli r é t e g é t . A lombfák r o s t - és tracheida sejtfalainak ezen r é t e g e azonban kevésbé látszik ellenállónak. A sejtfalak belső rétegének különböző mértékű bontása részben azok m o r f o lógiailag és kémiailag különböző felépitésének (elsősorban a fenyőfélék nagyobb lignintartalmának), részben a gombafajok egymástól e l t é r ő e n z i m r e n d s z e r é n e k tudható be. A másodlagos sejtfal középső rétegének bontása a d j a a lágykorhadás jellegzetes mikroszkópos képét. A fenyőfélék sejtüregéből a hifák a z alig megtámadott, s e j t ü r e g felőli rétegen áthatolnak, e s e t l e g abban tovább i s t e r jednek, de a tulajdonképpeni és a jellegzetes bontás a másodlagos falban alakul ki. Az e l s ő szakaszban a hifák körüli c s a t o r n á c s k á k á t m é r ő i nem sokkal nagyobbak, mint maguk a hifák, később bővülnek, inkább a lamellákkal párhuzamos irányban. A hifák hosszirányában, szakaszonként ismétlődve, nagyobb üregek (kavernák) alakulnak ki. Ezeknek m é r e t e i nagyon változóak, szélességük 0, 6 - 13, 0 mikron, hosszuk 5, 0 - 140 mikron lehet, közöttük vékony m a r a d a h i f a c s a t o r n á c s k a , Gyakran egymásba is olvadnak a kavernák, de a k kor i s a középlemez é s a belső r é t e g között m a r a d n a k . Az üregek általában gyöngysorhoz hasonlóan következnek egymásután. A bontást végző ektoenzimek tehát e s e t l e g a hifa különböző szakaszaiban keletkeznek, és innen diffundálnak a környező s e j t f a l - r é s z e k b e . Az i s lehet, hogy időszakonként bontás megy végbe, amig a közbenső bomlási termékek el nem fogynak. De okozhatja ezt a képet a sejtfalak morfológiai felépítése, a cellulóz micellák különböző ellenállóképességü részeinek i s m é t l ő d é se i s .

549

122

Feltűnő a kavernák kúpos vége (a c s u c s s z ö g 40-70° közötti nagyságú). A korhadási alaptípusoknál nincs ilyen jellegzetesség, bár a b a r n a k o r h a d á s nál is előfordulnak hasonló bontási képek. A kavernák m é r e t e i és alakja annyira változó (valószinüleg a sejtfal morfológiai felépitésétől és a gombafajtól függően}, hogy ezeknek alapján m é g s e m lehet a lágykorhadást okozó fajt egyértelműen é s mindig meghatározni. A sejtfalak vegyszerekkel való kezelésekor is megfigyeltek (BAILEY) hasonló bontási képet, ez tehát a s e j t f a l szénhidrátjainak hidrolitikus bontás á r a lehet j e l l e m z ő . A lágykorhadás egyik jellemzője a z , hogy a fenyőfélék faanyaga ellenállóbb, mint a lombfáé. Olyan lombfaanyagban is komoly k á r o s i t á s következik be, melyet a bazidiumos gombákkal szemben ellenállónak i s m e r ü n k . A fenyő- és lombfa anyag bontási intenzitásában mutatkozó különbséget a szerzők elsősorban a fenyő sejtfalainak nagyobb lignintartalmára vezetik v i s s z a . Ezt a l á t á m a s z t j a az is, hogy ezek a gombák a ligninben szegényebb sejtfal-rétegben élnek. Összangban van ezzel a z is, hogy a miroszkópikus korhadási üregek, a kavernák, leggyakrabban az évgyűrűk korai részében ta lálhatók. A cellulózban gazdagabb másodlagos s e j t f a l - r é t e g a korai p á s z t á ban ugyanis r e l a t í v e vékonyabb (1, 0-1, 5 mikron), mint a késeiben. A hifák é s a kavernák méreteinek i s m e r e t é b e n ugy látszik tehát, hogy a fenyőfák évgyűrűinek e l s ő részében levő sejtfalakban nincsen a z enzimek s z á m á r a kellő h a t á s t e r ü l e t , a hifák nem találnak n o r m á l i s fejlődésükhöz elegendő, könnyen felhasználható cellulózt. Az egyre előrehaladó bontás során egymásba kapcsolódó kavernákká alakul a szekundér r é t e g nagyobb r é s z e , benne b a r n á s anyag marad v i s s z a . Közben a elsődleges s e j t f a l r é t e g és a középlemez úgyszólván épen maradnak, a f a a nyag s e j t f a l s z e r k e z e t e nagyrészt változatlan. A Chaetomium globosum bükkfaanyagot bontó tevékenységét r é s z l e t e s e n SEIFERT (1966) vizsgálta, é s a következőket állapította meg: A cellulóz lebontása, depolimerizációja, az e l s ő időszakban m é g g y o r s a b ban indul meg, mint a b a r n a - vagy a fehérkorhadásnál. Ennek ellenére nem halmozódnak fel alkáliákban oldódó közbenső t e r m é k e k , a cellulóz tehát

549

123

azonnal lebomlik széndioxiddá é s vizzé. A t e l j e s bontási folyamatot t e kintve azonban a cellulózbontás üteme lassul, s egészében mérsékeltebb, mint a barnakorhadásnál, de nagyobb mint a fehérnél. A pentozánokat is folyamatosan széndioxiddá é s vizzé bontja a gomba. Az e g é s z s é g e s faanyagban levő szacharidok szinte azonnal eltűnnek, a bontás t e l j e s folyamata során sem mi&ithatók ki mono- vagy oligoszacharidok. Ebben különbözik a folyamat a barnakorhadástól, ahol mindig több az a l k á l i ákban oldható szacharid, mint a z e g é s z s é g e s faanyagban. A lignin lebontása lassan indul meg, majd a t e l j e s folyamat során m e g h a ladja a barnakorhadásnál m é r t értéket, de n e m kőzeliti m e g a f e h é r k o r h a dás ligninveszteségét. A bontás előrehaladásával növekszik az alkáliákban oldható anyagok mennyisége. A kémiai e l e m z é s e k szerint a poliszacharidák enzimatikus elbontása következtében - a barnakorhadáshoz hasonlóan - e l e inte tulajdonképpen tiszta, továbbra is nagy polimerizációval rendelkező lignin marad v i s s z a . J e l l e g z e t e s a ligninbontás során a metoxyl-csoportok számának csökkenése. Ebből a szempontból i s a két korhadási alaptipus közötti helyzet alakul ki. A tulajdonképpeni döntő változás, a depolimerizáció, mélyreható átalakulás sal j á r , vanillin, vanillinsav é s syringasav mutatható ki. A d i s s z i m i láció ütemét tekintve azonban jellegzetes különbség van a két alaptipus és a lágykorhadás között, m e r t az utóbbi sokkal lassabban folyik, mint az előzők. Az ektoenzimek biokémiai jellegzetessége, a bontott faanyag kémiai ö s s z e tétele, s a bontás képe itt is a z t mutatja, hogy ezek a gombák gyenge b a r n a korhasztók. A cellulóz aktivitása é s az enzimeknek a sejtfalban való diffuzióképessége azonban gyengébb, mint a tipikus barnakorhasztóké, de - ha korlátozott mértékben is - a lignint is bontják. RÖSCH, LIESE, BERNDT (1969) 3 kékülést okozóként i s m e r t gombafajnál (Pullularia pullulans, A l t e r n a r i a humicola, C e r a t o c y s t i s minor) mutattak kis sejtfal alkotó anyagokat lebontó enzimeket - 1 , 4 - glucan-, glucanohydroláz mint a cellulózmolekulák megröviditői; polygalakturonsav, pektine s z t e r á z , polygalakturonid-lyáz a pektin bontók; p-difenyloxidáz a lignin bontó).

549

124

WALCHLI (1969) szerint a Pullulariapullulans a fotókémiai bontás utáni lignint is fel tudja használni. A bükkfa-talpfákból izolált gombákkal (Bispóra, Mollisia, Phialophora, Trichoderma fajok) végzett k i s é r l e t e k során ZYCHA (1964) a következőket állapitotta meg a korhadással j á r ó s z i l á r d s á g csökkenéséről: Az ütő-hajlitó s z i l á r d s á g a bontás kezdeti szakaszában nagyobb, a végsőben kisebb, mint az a sulyveszteség alapján várható. i

A szilárdságcsökkenés m á r akkor észlelhető., amikor még kevés kaverna található. 20 % szilárd ságcsökkenésnél m á r mindegyik r o s t s e j t b e n vannak kavernák, szorosabb összefüggés azonban nem állapitható m e g a kavernák s z á m a és a szilárdságcsökkenés közt. t* WALCHLI az a m e r i k a i "soil block" m ó d s z e r s z e r i n t vizsgálta a lágykorhadás sulyveszteségének é s szilárdságcsökkenésének ö s s z e f ü g g é s é t . Szerinte e r dei fenyő s z i j á c s n á l kisebb a különbség, de a bükknél a s z i l á r d s á g c s ö k k e n é s %-a a sulycsökkenési %-nak 8 - 1 0 - s z e r e s e lehet. A lágykorhadást okozó gombák védőszerekkel szembeni ellenállóképességét m é g kevesen, é s nem egységes módszerekkel vizsgálták, a teszt gombafaj azonban r e n d s z e r i n t a Chaetomium globosum volt. G.THEDEN vizsgálatai s z e r i n t (1961), az a m e r i k a i "soil block" e l j á r á s változatával é s bükkfaanyagon, az egyes v é d ő s z e r e k a következő hatásokat mutatták: Nem mutatkoztak eléggé hatásúnak 1 %-os oldatban, 6 k g / m mennyiségben a következő anyagok: nátriumfluorid, káliumarzenát, b ó r s a v , a r z é n - k r ó m tartalmú keverékek. Kevéssé h a t á s o s volt a dinitrofenol, a savanyu kémhatású fluor - a r z é n - k r ó m keverék, valamivel még jobb volt a hagyományos fluor-arzén-króm-dinitrofenol összetétel. Hatásosnak minősült 1 %-os oldatban a r é z s z u l f á t (amely több bazidiumos gombánál nem elég védőképességű). A legjobb fungicid hatású a pentaklorfenol n á t r i u m volt, amely m á r 0, 1 %-os oldalban határozottan gátota a k á r o s i t á s t .

549

125

Hasonló m ó d s z e r r e l állapitotta meg WALCH LI (1969), hogy a lágykorhadást okozó gombák a szokásos fluor és a r z é n tartalmú szerekkel szemben ellenállóbbak, mint a bazidiumos gombák. A nátriumfluorid és a "savanyu WdmanitUAR" védőszer h a t á s o s s á g á t (Kolle-edényben bükkfaanyagon) ZYCHA vizsgálta, s a következő v é d ő é r t é k - p á r o kat kapta: NaF Eispóra. Phialophora Mollisia Trichoderma

3,2-9,7 9,7 —

Wolmanit

o

3, 2 - 6,4 k g / m 6,4-9,7 3,2 3,2

A laboratóriumi védőérték vizsgálatok még nem egységesek, a lágykorhadást okozó gombafajok közül még kevés érzékenységét vizsgálták, de a f o r g a l o m ban levő védőszerek közül i s csak kevés hatásosságát ellenőrizték. Az NDK faanyagvédelmi előirásai s z e r i n t a hűtőtornyok faanyagát beépités előtt kell - jó behatolást biztositó e l j á r á s s a l - védőkezelni. E c é l r a Xylamon, kőszénkátrányolaj, UA tipusu készitmények oldata használható. A faanyagvédelmi problémák komplex mivoltára mutat FINDLAY é s SAVORY (1954) megállapítása, mely s z e r i n t a lágykorhadás veszélyét fokozza, ha a z egyébként gyorsabban növekvő bazidiumos gombák k á r o s í t á s á t olyan védőszerekkel gátoljuk, amelyek a lágykorhasztók ellen nem eléggé hatásosak. A lágykorhadás gyakoriságának é s a szokásos faanyagvédelmi megoldásoknak hatásossága szempontjából GERSOND és MEYER (1964) végeztek vizsgálatokat 600 db olyan erdei é s lucfenyő vezetéktartó oszlopon, amelyek 10-50 éve álltak vonalban. A megtámadott darabok aránya a következő volt: kőszénkátránnyal teli tett, 24-47 éves erdei fenyő oszlopok v é d ő s z e r k e v e r é k oldatával telitett, 11-26 éves e r d e i fenyő oszlopok v é d ő s z e r k e v e r é k oldatával telitett, 10-29 éves lucfenyő oszlopok

549

28 % 90 % 82 %

126

Ezek a meglepően nagy %-ok a r r a lités sem biztosit - valószínűleg a következő v é d ő s z e r v e s z t e s é g miatt okozói ellen. Különösen v e s z é l y e s dőszerkeverék e s e t é n .

mutatnak, hogy még a kőszénkátrányolaj t e legkülső rétegekben az évek során b e - kielégítő védettséget a lágykorhadás a helyzet a vizben oldva használatos v é -

A lágykorhadás gyakorisága okozta aggodalmat kis mértékben ellensúlyozza az, hogy a k á r o s o d á s csak lassan halad a külső rétegből befelé. Összefoglalva az elmondottakat ugy vélem, hogy a lágykorhadással a hazai mikológiái és faanyagvédelmi szakembereknek is foglalkozniok kellene. F e l mérendő lenne a lágykorhadás e l t e r j e d é s e , veszélye; meghatározandók a z előforduló gombafajok, azok életkörülményei; vizsgálni kellene a különböző hazai védőszerekkel szembeni ellenállóképességüket, és szükség van m e g felelően hatásos készítmények ö s s z e á l l í t á s á r a . Irodalom: H. BELLMANN

(1961): Zur Kenntnis der Z e r s t ö r u n g von Nadelhölzern durch Moderfaule-Pilze. Holz als R o h - u n d W. Jg. 17, H. 11.

H. ZYCHA (1964); Einwirkung einiger Moderfäule-Pilze auf Buchenholz. Holz a l s R o h - u n d W. Jg. 22, H. 2. W. LIESE (1964): Über den Abbau v e r h o l z t e r Zellwände durch ModerfäulePilze. Holz a l s R o h - u n d W. Jg. 22, H. 2. W.LIESE (1964): Über den Befall von Buchenholz durch Moderfäule-Pilze in Abhängigkeit von der Holzfeuchtigkeit. - V. AMMERM: Holzforschung, Bd. 18, H. 4. K. SEIFERT (1966): Die chemische Veränderung der Buchenholz-Zellwand durch Moderfäule. - Holz als R o h - u n d W. Jg. 24. H. 5. W.RIPACEK (1966): Biológia drevokaznych hub. Praha. O.WALCHLI (1969): Die Prüfung d e r Wiederstandsfähigkeit von Holzschutzmitteln gegen Moderfäule. - Schw. A r c h . f . a n g e w . W . u . T . Jg. 35, N r . 3.

549

127

Moderfäule v e r u r s a c h e n d e Pilze des Holzmaterials BÉLA, GYARMATI, Budapest.

Der V e r f a s s e r - auf Grund der letztjährigen F a c h l i t e r a t u r - fast die E r folge der Forschungen der Moderfäule v e r u r s a c h e n d e Pilze und die p r a k tische Erfahrungen der Verteidigung gegen diese zusammen; und vergleicht sie mit der w e i s s e und braune Fäule verursachenden Pilze. Macht bekannt mit den c h a r a k t e r i s t i s c h e n Lebensbedingungen, mit d e r höheren feuchtlgkeit-, und T e m p e r a t u r - O p t i m u m , und mit den breiteren Schwankungsmöglichkeiten, mit der Moderfäule verursachenden, in die Ascomycetes und Fungi i m p e r f e c t i Klassen gehörenden Arten. Befasst sich mit dem Biochemischen P r o z e s s des Abbaus, mit den m i k r o - , und makroskopischen Symptomen und Folgen der Fäule, und mit der Verminderung d e r Festigkeit des Holzmaterials. E r setzt ausführlich auseinander die E r f o l g e mit den v e r schiedenen Holzschutzmitteln im Laboratorium ausgeführten Untersuchungen, sowie mit den konserwierten Sorten erworbenen praktischen Erfahrungen, und betont die Notwendigkeit der heimischen Forschungen.

HOLLOS LASZLC^ emlékünnepség Szekszárdon A TIT Tolna-megyei Szervezetének Biológiai Szakosztálya és az Országos E r d é s z e t i Egyesület Mikológiái Szakosztálya közös emlékünnepséget r e n d e zett 1970. október hó 11-én Szekszárdon, a TIT Székházában DR. HOLLOS LÁSZLÓ, a kiváló mikológus halálának 30. évfordulója alkalmából. HOLLOS LÁSZLÓ tanár, akadémiai levelező tag nevét a század elején m e g j e lent két nagyszabású tudományos munkája, a " M a g y a r o r s z á g Gasteromycetái' é s a " M a g y a r o r s z á g földalatti gombái, szarvasgomba f é l é i " cimü könyvek tették világhírűvé. Feldolgozta ezenfelül Kecskemét é s Szekszárd k ö r n y é kének gombáit i s , hogy csak néhányat említsünk mintegy 100 tudományos dolgozatából. Az ünnepi ülésen Dr.NEDOK PÁL, a v á r o s i tanács V.B. elnökhelyettese m e leg szavakkal emlékezett m e g Szekszárd v á r o s h i r e s s z ü l ö t t j é r ő l . Ezután DR. UBRIZSY GÁBOR akadémikus, az OEE Mikológiái Szakosztályának elnöke is-

549

128

m e r t e t t e HOLLÓS életútját, é s méltatta őt, mint a mikrogombák kutatóját. BABOS LORÁNTNÉ, a Természettudományi Muzeum s z a k é r t ő j e pedig HOLLOS LÁSZLÓ szakirodalmi m u n k á s s á g á r ó l szóló előadásában i s m e r t e t t e a pöfeteggomba félékről és a földalatti gombákról i r t két nagy müvét, s vázolta ezek keletkezésének körülményeit. Végül DR. PRANTNER JÓZSEF, a T I T Tolnamegyei Szervezetének elnöke mondott zárszót, amelyben hangsúlyozta, hogy a jövőben a városi tanáccsal együttműködve, a v á r o s és a megye világhírű szülöttjének igyekeznek maradandó e m l é k e t állítani a v á r o s b a n . A zárszó elhangzása után megnyitották a tengelici t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü letről összegyűjtött gombákból készített kis gombakiállitást. A tartósan s z á r a z őszi i d ő j á r á s e l l e n é r e i s sikerült mintegy 40 f a j élő gombát b e m u tatni a közönségnek. A kiállítás anyagának jelentős r é s z é t a TIT Komárom megyei Szervezete á l lította össze, GALAMBOS KÁLMÁN Komárom megyei gomba szakértői i r á n y í t á sával és közreműködésével. E z az anyag n é p s z e r ű s í t ő m a g y a r és külföldi gombászati irodalomból, gombabélyeg-sorozatokból, szines diapozitivekből, a g o m - « b a m é r g e z é s e k elleni küzdelem érdekes plakátjaiból, s z á r í t o t t gombákból- és gombakonzervekből állott. Külön helyet foglalt el a kiállításon a HOLLÓS LÁSZLÓ munkásságával kapcsolatos anyag. Láthatók voltak tudományos dolgozatai, néhány gomba a világhírű h e r b á r i u m i anyagából - kaukázusi, k e c s k e méti és s z e k s z á r d i gyűjtésekből -, a " M a g y a r o r s z á g g a s t e r o m y c e t á i " cimü könyv néhány k é z í r á s o s oldala, s a s z e r z ő s a j á t - művészi k i v i t e l - r a j zai a pöfetegfélékről. A rendkívül értékes kéziratot és a z eredeti szines r a j z o k a t a Természettudományi Muzeum Történeti Gyűjteménye ő r z i . A kiállítás megtekintése után a z ünneplő közönség elvonult HOLLÓS LÁSZL(^ Mátyás király utca 48. sz. a l a t t i házához, ahol a ház falán elhelyezett emléktáblát a Városi Tanács V.B és a Tolna megyei TIT Szervezet megkoszor ú z t a . A Magyar Tudományos Akadémia koszorúját DR.UBRIZSY GÁBOR, az Országos E r d é s z e t i Egyesületét pedig DR. KONECSNI ISTVÁN helyzete el. Az ünnepség után, 1970. október 22-én Budapesten, az Országos E r d é s z e t i Egyesületben L. DR. ALLODIATORIS IRMA tudománytörténet-kutató, muzeológus t a r t o t t előadást HOLLOS LÁSZLOról, a tudósról és az e m b e r r ő l . Mivel az előadó a HOLLÓS által i r t önéletrajzokat használta fel, sok u j és é r d e k e s anyaggal i s m e r t e t t e meg a hallgatóságot. BABOS L. -né

549

129

MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1970. évi 3. szám

A Földmérő é s Talajvizsgáló Vállalat tevékenysége a magasépítési faanyagvédelem területén VÉSSEY EDE, főmérnök. F . T . V . Budapest. A magasépítési faanyagvédelem helyzete, igények. Az építési faanyag jelentős r é s z é t importáljuk, az e r r e a c é l r a fordított költség importdeviza kiadásaink egyik legnagyobb tétele. Bár a faanyagot egyre sikeresebben pótolják m á s épületszerkezeti anyagokkal, é p í t k e z é s e ink volumenének növekedésével é v r ő l - é v r e fokozódik a felhasznált famennyiség. A t e r m e l t és i m p o r t á l t faanyagból előállított f a s z e r k e z e t e k , b u r k o l a tok legnagyobb r é s z é t minden védelem nélkül épitik be, annak e l l e n é r e , hogy a felhasznált választékban egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elő a káros hatások ellen érzékenyebb fafajok (pl. nyár) é s faminőségek (forgácslapok, ragasztott, p r é s e l t lemezáru). A városi lakosságnak több mint 60 %-a olyan épületekben lakik, amelyeknek építéséhez nagy mennyiségű faanyagot használtak fel, e z a szintén védőkezelés nélkül beépített famennyiség jelentős nemzeti vagyont képvisel, é s állagának m e g ő r z é s é h e z - a lakáspolitikai szempontokat i s figyelembe v é ve - fontos közérdekek fűződnek. A háborúk pusztítása, a zsúfolt, célszerűtlen igénybevétel, a tartós b e á zások, sérülések, főleg azonban a javításokhoz felhasznált, bontott, f e r tőzött faanyag beépítése folytán nagymértékben jelentkeztek a károsodások. Az 1960-as években folyó sortatarozások idején szinte e g y s z e r r e j e l e n t k e zett építőiparunkban - f a s z e r k e z e t e k vonatkozásában is - igen jelentős helyreállítási igény. A rekonstrukciós munkálatokat általában a faanyagvédelem mellőzésével végezték el, vagy túlzott biztonság okából tömegesen c s e r é l t e k ki olyan ép f a s z e r k e z e t e k e t , amelyek megfelelő védőkezeléssel még évtizedekig alkalmasak lettek volna az igénybevételre. A második v i lágháborút követő időben, az 1950-es években a F a i p a r i Kutató Intézet lett a profilgazda, mely a tornyosuló feladatok e l v é g z é s é r e jogot kapott ugyan, de elegendő kapacitást nem. Ugyancsak elégtelen volt a magán szakértők tevékenysége is, akik főleg biológiai károsodásvizsgálatokat v é g e z tek, és - kevés kivételtől eltekintve - nem tevékenykedtek a kivitelezés, műszaki irányítás, e l l e n ő r z é s területén.

549

130

Jelenleg is a z a helyzet, hogy a beépitett faanyagnak mintegy 7-8 %-a évente tönkremegy, és a pótlásukra felhasznált faanyag, valamint a h e l y r e á l l í t á s s a l egyiittjárő egyéb tennivalók költségei t e t e m e s e k . A faanyagvédelem területén tehát, magasépítési vonatkozásban, Európa egyik legelmaradottabb o r s z á g a vagyunk. E téren tapasztalható mulasztásaink különösen akkor szembetünőek, ha helyzetünket m á s szocialista országok ilyenirányú felkészültségével hasonlítjuk össze. Jellemző' például, hogy a z NDK-ban több mint 50 f é l e védőszer van kereskedelmi forgalomban, s ezek minőségét, használatát hatósági intézkedések szabályozzák, ellenőrzik, forgalombahozatalukat megkönnyítik. Nálunk csak 2 - 3 féle védőszer kapható, ezek sem r e n d s z e r e s e n , s a b e s z e r z é s ü k , felhasználásuk a méreganyagok a l k a l m a z á sához kötött, elavult korlátozások miatt nehézkes. Ahhoz, hogy a k o r s z e r ű faanyagvédelem igényelt m é r t é k ű a l k a l m a z á s á r a a magasépítés vonalán sor k e r ü l h e s s e n , mind rendeleti szabályozás, mind a vizsgálat, t e r v e z é s , kivitelezés, e l l e n ő r z é s tekintetében számos feltétel b i z t o s í t á s á r a , a szakmai é s műszaki felkészültség jelentős növelésére, az e g é s z o r s z á g építőiparát átfogó s z e r v e z é s i , irányítási, propaganda tevékenységre lenne szükség. Célkitűzéseiben közérdekű, de eredményeiben kevés sikerű volt az i s m e r t e tett problémák átfogó r e n d e z é s é r e szánt, 1966-ban kiadott kormányrendé let a Faanyagvédelem s z a b á l y o z á s á r a , é s az ugyanebben az évben megjelent • Faanyagvédelmi szabályzat. Magasépítési vonatkozásban a rendelkezéseknek ugyanaz a h i b á j a , mint az e t é m a k ö r r e l foglalkozó valamennyi eddigi r e n delkezés koncepcióinak: túlzottan a magánszakértők tevékenységére alapítja a feladatok elvégzését, n e m szabályozza a szakkáderképzést, az e l l e n ő r z é s s z e r v e z e t e i t , nem t a r t a l m a z szankciókat a mulasztókkal szemben. E két rendelkezés felvázolta ugyan a tennivalókat, az illetékes szervek azonban n e m tudták a z előírások jelentős r é s z é t végrehajtani. A rendelet alapján előállott b e r u h á z á s i , helyiség, létszám, stb. igények k i e l é g í t é s é r e nem volt gyakorlati lehetőség. Véglegesen felborította a helyzetet e téren az, hogy a r e n d e l k e z é s megjelenésének időpontja után á t s z e r v e z é s r e kerültek, részben pedig megszűntek e g y e s illetékes hivatalok. Magasépítés vonalán leginkább az a körülmény gátolja a faanyagvédelem szakmai kifejlődését, hogy a z ÉVM keretében nincs az i r á n y í t á s r a , e l l e n ő r z é s r e , a t e r v e z é s r e , valamint a kivitelezés, v é d ő s z e r g y á r t á s , oktatás, b e -

549

131

ruházások engedélyezésére kijelölt c é l s z e r v . Hátrányos továbbá az i s , hogy nem működik az országban e c é l r a létrehozott szakipari vállalat, a m e l y nagyobb városainkban létesitendő fiókvállalataival, többszintű szaktanfolyamokon képzett dolgozókkal, komoly f e l s z e r e l t s é g g e l é s kellő kapacitással láthatná el a helyi é s környékbeli faanyagvédelmi munkákat. A v é d ő s z e r g y á r t á s tipikusan KGST koordinációt igénylő feladat, ugyanezen a módon lehetne szabályozni a védőszerek kereskedelmi forgalombahozatalának, h a s z nálatának, stb. feltételeit, továbbá a tömegesen előkezelt tipusfaanyag választékok kereskedelmi f o r g a l m a z á s á t .

A FTV tevékenysége. A Földmérő é s Talajvizsgáló Vállalat az EVM tárcához tartozik. Az elnevezésében megjelölt tevékenységen felül s z á m o s előtervezési profi Iter ületen működik, igy témagazdája az épületszerkezetek k o r r ó z i ó s vizsgálatainak, a komplex épületvizsgálatoknak, é s a k o r r ó z i ó s szaktanácsadásnak. Az 1960-as évekig ipari épületek vegyi é s talajmechanikai károsodása volt az épületkár vizsgálatok zömének tárgya. Majd javaslatomra a Vállalat létrehozott egy szerény laboratóriumot, ahol a faanyagvédelmi vizsgálatok é v r ő l - é v r e fokozódó mértékben megindulhattak. év 1962 1966 1967 1968 1969

laborlétszám 1 3 8 8 6

vizsgált épület 3 15 56 93 92

t e r m e l t F t . érték

283.550 484. 600 854.000

Eleinte a laboratórium tevékenysége - külső szakértők bevonásával - lakások, kisebb üzemi épületek biológiai károsodásának v i z s g á l a t á r a s z o r í t k o zott. Később kinevelődtek a vállalat s a j á t szakértői, é s a vizsgálatok tárgya mindinkább a jelentősebb épületek, műemlékek lettek. 1965-ben Szakosztályunk kezdeményezésemet magáévá tette, és az Országos Erdészeti Egyesület a. Faipari Tudományos Egyesület, é s az Építőipari Tudományos Egyesület rendezésében, faipari technikusok, építésztechnikusok és építészmérnökök, biológusok r é s z é r e megvalósult az e l s ő faanyagvédelmi szakelőa d ó i t a n f o l y a m Ezt követően évente megszerveztük a tanfolyamot, é s ezeken 1969-ig,

549

132

ö s s z e s e n több mint száz s z a k e m b e r t képeztek ki. Egy-egy tanfolyam hathónapos, vizsgaköteles volt. Hallgatói az o r s z á g jóformán valamennyi városából, ingatlankezelőségek, faipari, e r d é s z e t i , takaritó vállalatok dolgozói közül kerültek ki. Az előadók e tárgykör legjobb hazai szakemberei voltak. 1970-ben szándékoztuk az oktatást kiterjeszteni szakmunkásképzésre is, á csok, parkettások, kőművesek, stb. r é s z é r e . 1968-ban a FTV példáját követve, főleg az emiitett tanfolyamokon képzett munkavállalókkal, a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat i s létrehozta a s a ját épületeinek v i z s g á l a t á r a a l k a l m a s faanyagvédelmi laboratóriumot, és feladatát azóta i s jó felkészültséggel, eredményesen látja el. Bár - a FAKI~t is b e l e é r t v e - ezzel h á r o m r a emelkedett az ilyen vizsgálatok v é g z é s é r e alkalmas c é l s z e r v e k s z á m a , mégis a felmerülő igényekhez képest - különösen a vidéki épület-vizsgálatok érdekében - tovább kellene ezek s z á m á t bőviteni. A FTV uj célkitűzéseiben a faanyagvédelmet a felujitandó épületek komplex problémái közé s o r o l j a . A vállalat 5 éven belül megvalósítandó tervei között szerepel egy jelentékenyen nagyobb, kb 30 főt foglalkoztató m é r n ö k biológiai laboratórium l é t e s í t é s e , b e r e n d e z é s e és működtetése. Ebben a szakgárdát sztatikusokkal, biológusokkal egészítik ki. Nemcsak a m e g s z ü n tető, hanem a megelőző v é d e l e m r e is lényegesen nagyobb vizsgálati, t e r v e z é si, művezetési kapacitást biztosítanak. E labor a l k a l m a s lesz a műszaki f e j l e s z t é s i , kutatási feladatok e l l á t á s á r a i s . Az eddigi vizsgálatok során a FTV a r r a törekedett, hogy a kapott e r e d m é nyeket az eddigi gyakorlattól eltérően, célszerűbben dokumentálja. E z é r t kidolgozta a faanyagvédelem házi szabályzatát, bevezette a r é s z l e t e s r a j zi dokumentációt mind a helyszinről, mind a károsodás m é r t é k é r ő l , k i t e r j e d é s é r ő l , sőt a javasolt műszaki megoldások területi e l h a t á r o l á s á r ó l . A szakvélemények ö s s z e á l l í t á s á b a n igénybe v e s z i a fotodokumentáció nyújtotta előnyöket, lehetőségeket i s , lényegében azonban alkalmazkodik a z e m l i tett rendelet vonatkozó e l ő í r á s a i h o z . É r d e k e s megfigyelni néhány mikológiái vonatkozású eredményközlést. Igy az I960, évben végzett vizsgálatok során a gomba - és rovarkártevők közötti megoszlás százalékos aránya a következő volt:

549

133

Vizsgálat helye a z épületen belül

Csak gomba fertőzés

pince lakás fafödém fedélszék

C s a k rovar fertőzés

80 63 2 1

Gomba é s r o v a r fertőzés

12 24 12 81

8 13 86 18

A helyiségek é s a talált gombafajok aránya a következő volt (szintén százalékban kifejezve): Gombafaj

, Pince

Merulius l a c r y m a n s Coniophora cerebella GkjL-ophyllum abietinum Poria félék Egyéb f a j v . t ö b b ágens fertőzése

Lakás

30 46 9 3

41 42 12

12

5

-

Fafödém 1 17 68

Fedélszék -

12 75 -

-

14

13

Az emiitett gombafajokon felül, az épületvizsgálatok s o r á n , megállapítható volt a következő gombafajok aktiv vagy m á r befejezett kártétele, r é s z ben mint a bontási lánc alkotói, részben mint önálló kórokozók: Trametes versicolor PaxiIlus acheruntius Grifola sulphurea Daedaléa quercina

Ganoderma applanatum Stereum hirsutum Schizophyllum commune Néhány c s ö v e s , tömlős é s konidiumos gombafaj.

A padlástérben a faszerkezetek h ő m é r s é k l e t e időnként tartósan meghaladhatja a 40 C°-ot i s . Ezt kevés gombafaj képes átvészelni. Ilyenkor a f e d é l szék elemeinek nedvességtartalma is jelentősen csökken. A pincében é s a földszinthez közeli - leggyakrabban az alá nem pincézett épületrészeken a pincegomba é s a könnyező házigomba kártételét t a l á l tuk. A Poria csoport tagjai viszont a t a r t ó s a n nedves, viszonylag m e l e g pincében vagy földszinti helyiségekben (pl. kazánházak, nedves i p a r i ü z e mek közelében), 90 % r e l . l é g p á r a t a r t a l o m feletti t é r s é g b e n találhatók.

549

134

Leggyakoribb a z épületgombásodás előfordulása olyan egyszintes, 30 évnél n e m idősebb lakóházban, ahol az épület viszonylag m a g a s talajvíz állású területen épült, a falazat szigetelése elpusztult, s a talajnedvesség a falakon kapillárisán felhúzódik a lakástérbe i s . A f ő v á r o s egyes k e r ü l e teiben többszáz ilyen épület van, s a gombásodás a házakban néhány éven belül felujul. Ezekben a pincegomba k á r t é t e l e a jellemző, a padlóburkolatok gombásodása mellett itt megfigyelhető azonban a bontott faanyagot és a gombafehérjét kedvelő ormányosbogarak r á g á s a is. Az utóbbiak e g é s z életciklusa jóformán teljesen a gombásodott faanyagban zajlik le. Vizsgálataink s o r á n szembetűnő volt a s z i j á c s b o g á r (Lyctus linearis) k á r tétele, főleg a z u j fektetésü szijácsos c s e r p a r k e t t á b a n . Debrecenben t a l á l tunk olyan uj, többszintes lakóépületeket, ahol a p a r k e t t á t 5 éven belül h á r o m s z o r k e l l e t t kicserélni, m e r t e b o g á r f a j a lécek faanyagát egy-két éven belül tönkretette. Epületasztalosiparunk nem r é s z e s i t i v e g y s z e r e s v é delemben ezt a f e r t ő z é s r e fogékony, kényes lécanyagot, pedig ezt a z e m l i t e t t rendelet egyértelműen e l ő í r j a , s e z z e l évente többmillió forint v o l na megtakarítható. A padlástereken - b e l e é r t v e a födémgerendákat é s b o n t á s anyagot is - f ő l e g a kopogóbogarak (Anobium punctatum, Dendrobium pertinax), a házicincér (Hylotrupes bajulus), és ritkábban m á s cincérfélék (Callidium violaceum) k á r t é t e l é t tapasztaltuk.

Die Tätigkeit d e s Unternehmens FTV auf dem Gebiet d e s Holzmateria 1 schutzes f ü r Hochbau zwecke EDE VESSEY, Budapest In Ungarn wohnt etwa 60% d e r städtischen Bevölkerung in Gebäuden, die bei Verwendung e i n e r beträchtlichen - jedoch ohne irgendwelche Schutzmassnahm e n eingebauten - Bauholzmenge e r r i c h t e t wurden. Da sich an dem Bewahren d i e s e r Holzmenge, die einen Teil des nationalen V e r m ö g e n s bildet, e r n s t e Interessen knüpfen, finden z u r z e i t g r o s s e und w i r k s a m e Anstrengungen zur Modernisierung des Holzmaterialschutzes statt. In d i e s e r Arbeit n i m m t auch d a s vom V e r f a s s e r geleitete Laboratorium für Ingenieurbiologie und Holzmaterialschutz d e s zum Ministerium für Bauwesen gehörenden Unternehmens FTV ( d . h , Unternehmen für Geodäsie und Bodenforschung) t e i l . Die Mitteilung m a c h t dessen Tätigkeit u n t e r Anführung e i n i g e r -statistischen Untersuchungsdaten bekannt und e r ö r t e r t auf die Lösung d e r aufgetauchten technischen Probleme g e r i c h t e t e Vorschläge,

549

135

Néhány farontó Hymenomycetes fajmeghatározása tisztakulturák alapján (R. SIEPMANN- és H. ZYCHE cikke nyomán)

*

A Hymenomycetes f a j m e g h a t á r o z á s á t a gyakorlatban a termőtestek alakja és anatómiai felépitése alapján végzik. A fában talált micéliumból azonban csak néhány gombánál lehetséges azonositani a fajt, mint pl. a Merulius lacrymans esetében. A kárositó azonositását általában a hifák alapján, tisztatenyészetekből végzik. Több k i s é r l e t e t végeztek olyan határozőkulcs f e i á l i i t á s á r a , amelynek s e gítségével az i s m e r e t l e n tisztatenyészetek faja meghatározható. Az e l s ő ilyen határozókulcsot DAVIDSON é s munkatársai készitették 1948-ban. NOBLES a Hymenomycetes egyik jelentós csoportjának szöveti jellemzőit i r ta le, majd 1965-ben 60 jellemző tulajdonságot magába foglaló, s z á m j e l ü határozószámkulcsot állított össze. Az itt következő néhány gombafaj vizsgálatához i s NOBLES m ó d s z e r é t h a s z n á l ták, m e r t c é l s z e r ű s é g e miatt a továbbfejlesztésre e z felel meg a legjobban. A ki s é r leteket SIE P MANN é s ZYCHA 10 cm á t m é r ő j ű p e t r i - c s é s z é k b e n , 2% s z á las ágárból és 3% maláta ki vonatból főzött táptalajon végezték. A s t e r i l i zálás 120 C -on 20 p e r c i g tartott. A Bavendamm-reakció vizsgálathoz egy g a l l u s z - s a v a s és egy tanninos táptalajt is készitettek. A fajok biztos meghatározása céljából, TAMBLYN é s DA COSTA m ó d s z e r e szerint, a v i z s gált gombákból t e r m ő t e s t e t is kitenyésztettek. A vizsgált gombafajok, illetve tenyészetek a következők voltak: 1. Stereum areolatum FR. Hessenből és Alsó-Szászországból, lue fenyőről (Picea abies) s z á r m a z ó 29 a z o nosított t ö r z s e t vizsgáltak. Meghatározókulcs s z á m a i : 1. 3. (5.) 13. 35. 36. 37. 39. 42-47. 50. 55. A növekedés üteme néhány törzsnél g y o r s volt, a táptalajt 2-3 hét a l a t t

/

549

R. SIEPMANN és H. ZYCHE: Artdiagnose einiger h o l z z e r s t ö r e n d e r Hymenomyzeten an Hand von Reinkulturen. "Nova Hedwigia", XV. sz. kiadvány.

136

befutotta, de a legtöbbnél ez a folyamat 3 - 4 hétig e l t a r t o t t . A növekedő micélium 8 nap után rövid, z s i n ó r s z e r u , r a d i á l i s irányban terjedő, f e h é r , selyemfényű. A hifák között a táptalaj áttünik. Kb. 3 hét után a t e n y é s z e tek koncentrikusan sávos képet mutatnak. A középső kör v i l á g o s - b a r n á s , selym e s , s ez f e h é r sávba megy á t . A következő sáv ritkább, a táptalaj áttünik a kötegek között. 6-7 hét után a tenyészetek egy r é s z e b a r n á s b ő r s z e r ü v é vált. Alulról a micélium minden esetben barna szinü volt. Gallusz-sav é s tannin-ágár táptalajon barna diffuziózónák mutatkoztak, növekedés az e l sőn nem volt, a másodikon egy hét után i s csak csekély m é r t é k ű volt. Mikroszkópos jellemzőként kiemelhető, hogy a hifák 2-5 mikron vastagok, mérsékelten elágazók. Az oidiumok 3-20 x 2, 5-4, 5 mikron méretűek, s z é t e s ő k . A tenyészet közepén 50-100 mikron hosszú, KOH oldatban barna szinti cisztidák képződtek. Azok a hifák, amelyekből a cisztidák kiindulnak, KOH-ban szintén barnák, a tenyészet idősebb r é s z e i n pszeudoparenchimatikus képződményekkel. A St. a r e o l a t u m minden nedvességi fokon termőtestet fejlesztett, ami m e g egyezett SKOVSTED (1956) megfigyelésével. A St. areolatumnak a t e r m ő t e s téből kiemelt himénium a St. sanguinolentummal ellentétben nem vörösödik. További összehasonlítási alap, hogy a St. sanguinolentum himéniumában l e vő cisztidák n e m inkrusztálódtak, belső tartalmuk KOH-ban s z e m c s é s m a s s z a . Összehasonlítás céljából közöljük a h á r o m hasonló S t e r e u m - f a j NOBLES féle számjeleit: St.areolatum: 2. 3. (5) 11. 13. 35. 36. 37. 39. 42-47. 50. 55. St. sanguinolentum: 2. 5. 7. 13. 21. 32. 36. 38. 43-45. 55. 57. St. abietinum: 1. 3. 4. 5. 7. 8. 34. 37. 39. 47. 53. 55. 2. Polyporus stipticus (PERS.) ex FR. (Korábbi l e í r á s a : KÄÄRIK-RENNERFELT, 1957) Meghatározókulcs számai: 1. 2. 3. 7. 32. 36. 38.

42-44. (48) (50) 55.

A növekedés üteme néhány t ö r z s n é l g y o r s , a táptalajt 2-3 hét alatt b e f u totta, a többinél ez csak kb 3 - 4 hét után következett be. A fehér szinü, laza micélium a táptalajon elfekvő, kötegei között a t á p t a l a j átlátszó.

549

137

Néhány hét elteltével minden tenyészet a táptalajon t e r m ő t e s t e t hozott, amelyek közül néhány édeskés szagú, a többi pedig szagtalan volt. Galluszsavas táptalaljon, egy hét után, néhány törzsnél b a r n u l á s mutatkozott, a tanninos táptalajon két hét után sem volt számottevő növekedés, sem barnulás. A termőtestek fehér szinüek, keserű izüek voltak. Mikroszkópos jellemzői: A hifák 2-6 mikron s z é l e s e k . A szubsztrátumban levők részben e r ő s e n elágazók, méretük 9 mikronig t e r j e d . Klamidospórákat nem találtak. A bazidiumok m é r e t e 10-20 x 4-7 m i k r o n , a bazidiospórák oválisak, 2 - 3 x 5 mikron méretűek. A P. Mipticus micéliuma jól megkülönböztethető a P. borealisétől, a klamidospórák hiányával, és a t e r m ő t e s t b ő l hiányzó cisztidákkal. A P. stipticus (PILAT 1936) hasonlit a z északamerikai P. p a l u s t r i s h e z (BERK, és CURT. NOBLES 1965.); ez utóbbi kulcsa: 1. 3. 8. 32. 34. 36. 38. 43. 44. 48. 54. 55. 59. 3. Polyporus b o r e a l i s FR. (Korábbi l e i r á s a : FRITZ 1923, ROBAK 1932, FINDLAY 1946, NOBLES 1965.) A vizsgált t ö r z s e k lue fenyőről, a Harz hegységből s z á r m a z t a k . A meghatározó kulcs számai: 2. 3. 12. 14. 34. 36. 38. 44-47.. (48) 55. A t ö r z s e k növekedési üteme lassú, a táptalajt 4-8 hét alatt futották be. A micélium f e h é r , l i s z t s z e r ü pontokkal, kb 3 hét után fehér, b ő r s z e r ü . Néhány tenyészetben 3-4 hét után l i k a c s o s t ó l - l e m e z e s i g változó t e r m ő r é t e g ü t e r m ő t e s t e t fejlesztett, amelyek minden esetben szagtalanok voltak. Galluszsavas táptalajon nem növekedett, tanninos táptalajon 2 hét alatt 1 c m - t , mindkét esetben barna sávval. A t e r m ő t e s t c s a k alacsony n e d v e s s é g tartalom mellett fejlődött ki. Mikroszkópos jellemzői: A hifák 2-6 mikron szélesek, a csúcsoknál erősen inkrusztáltak. Klamidospórák számosak. A bazidiumok: 15-25 x 4, 5-7 mikron méretűek, a bazidiospórák rövid ovális, gyakran kör alakúak, 4, 5 - 9 x 3, 5-8 mikron nagyok. Cisztida számos, 15-30 x 5-7 mikron m é r e t ű . 4. Paxillus panuoides (FR. ex F R . ) F R . (Korábbi l e i r á s a : FINDLAY 1932). A vizsgált kulturát termőtestből tenyésztették. A meghatározó kulcs s z á mai: 2. 3. 16. 32. 36. 37. 39. 47. 55.

549

138

Növekedése 6 hét után kb. 7 c m . Az első héten az oltványból b a r n á s f e h é r hifanyalábok fejlődtek, a második héten világos s z ü r k é s b a r n a szinüek, é s kb. 1 cm m a g a s a k . A közvetlenül a táptalajon levő micélium szine b a r n á s v ö r ö s . Mikroszkópos jellemzői: A hifák 1, 5 - 5 (-7) mikron vastagok, gyengén elágazók, erősen fénytörő gömbölyű olaj cseppekkel. A kéthetes tenyészetek hifái részben inkrusztálódtak, e g y e s r é s z e i KOH-ban b a r n á s szinüek. VÁRALLYAY CSABA

Uj t e r m e s z t h e t ő gombafaj A Német Demokratikus Köztársaságból kapott értesülésünk s z e r i n t r e n d k i vüli sikerrel t e r m e s z t e n e k egy harmatgomba f a j t , a Stropharia r u g o s o - a n n u l a t a - t . Ez a z u j f a j a c s i p e r k é n é l sokkal könnyebben, szabadban is termeszthető, n a g y m é r e t ű , h ú s o s , jóizü gomba. Laboratóriumi oltóanyagát a t e r m e s z t é s i ú t m u t a t á s s a l együtt már nagy mennyiségben hozzák f o r g a l o m ba, sőt több f a j t á j á t tenyésztették ki. T e r m e s z t é s é v e l a hazai k í s é r l e tek i s megindultak, és ennek e r e d m é n y e i r ő l a következő számunkban r é s z l e t e s közleményt fogunk közreadni. DR. KALMÁR

Z.

A Cortinarius orellanus m é r g e z ő s é g e nincs véglegesen tisztázva Pl LAT p r o f e s s z o r a "Ceská Mykologie" 1970. évi 3. számában rövid közleményben hivta fel a figyelmet a r r a , hogy a C o r t i n a r i u s orellanus FR. rendszertani helyzete még n e m teljesen tisztázott. Figyelmeztet a r r a i s , hogy nemcsak a morfológiai tulajdonságok, hanem a méreganyagtartalom szempontjából i s nagy még a bizonytalanság a z orellanus körül. Nem t e kinthetjük tehát a m é r g e z ő s é g é r ő l eddig közölteket sem véglegesnek. B.E.

549

139

Állandó és váltakozó hó'mérsékletek hatása ^ négy farontó gomba f e j l ő d é s é r e . (K. F . JENSEN cikke nyomán.) A gombák életében a környezeti tényezők egyik legfontosabbika a h ő m é r s é k let. A h ő m é r s é k l e t hatásait számosan vizsgálták m á r , de ezek a v i z s g á l a tok állandó h ő m é r s é k l e t r e vonatkoztak. K. F.JENSEN foglalkozott a fák belsejében m é r t h ő m é r s é k l e t alakulásával és hatásával i s . Ezt a vizsgálatot 35-40 cm á t m é r ő j ű a m e r i k a i vöröstölgyön végezte. Az élő fán kb. mellmagasságban, a f a k e r e s z t m e t s z e t közepén és a sugár felében helyeztek el érzékelőket. A külső hőmérsékleteket a fán kivül kb. azonos magasságban m é r t é k . Az érzékelők, illetve a hőmérők adatait r e g i s z t r á l ó berendezésen rögzitették az egész tenyészeti idő folyamán. A fák belsejében a napi h ő m é r s é k l e t ingadozása, mint várható i s , a külső h ő m é r s é k l e t változásait követi, de annál lassúbb, és kisebb a t e r j e d e l m e , mégpedig az é r z é k e l ő mélységével növekvő mértékben. A hőmérsékletnek a gombák f e j l ő d é s é r e gyakorolt hatását vizsgálva, ennek során az állandó hőmérsékleteket 14 C° és 37 C° között egyenletesen e l o s z ló fokozatokkal, hét inkubátor biztositotta. A váltakozó h ő m é r s é k l e t ű inkubátorokat t á r c s á s programozóval v e z é r e l t é k . Az ebben a sorozatban m é r t h ő m é r s é k l e t - t a r t o m á n y o k a következők voltak: 21 C állandó, 18-24 C°, 15 - 27 C°, 10 - 32 C°, 10 - 21 C ° és 21 - 32 C°. A h ő m é r s é k l e t e k e t 12 óránként változtatták. A folyékony tápközeg h ő m é r s é k l e t é t az egyik s z é l ső hőmérsékleti é r t é k r ő l a m á s i k r a a lehető leggyorsabban változtatták - m á s f é l óránál általában nem tartott tovább -, majd az u j h ő m é r s é k l e t e t annak e l é r é s e után a 12 órából v i s s z a m a r a d ó ideig állandóan tartották. m 3 A folyékony közeg 2, 5 %-os diamait volt. A 250 cm - e s kulturedényeket 121 C°-on 20 p e r c i g sterilizálták, majd a beléjük öntött 50 cm'^ tápfolyadékot aktiv tenyészetből vett 0, 2 m g homogenizált micéliummal oltották. A kísérletet a beoltás után 7 nap múlva kezdték meg, addig a kulturákat inkubátorban tartották. A vizsgálat végén a kulturák abszolút s z á r a z s ú lyát m é r t é k .

Phytopathology, 1966. 59. k. 5. sz.

549

140

A kísérletben a következő farontó gombák viselkedését vizsgálták: Stereum gausapatum /FR./ F R . ; Stereum f r u s t u l a t u m (PERS. ex FR, ) FCKL. Polyporus v e r s i c o l o r L. ex F R . ; Polyporus sulphureus BULL ex FR. Az állandó hőmérsékleten végzett vizsgálat során a gombák s z á r a z s u l y t e r melése 27-30 C ° között volt a legnagyobb. A csökkenés mértéke^ettől a hőmérséklettől felfelé sokkal e r ő s e b b , mint lefelé, vagyis a görbék lefelé szálló ága meredekebb, mint a z emelkedő. A görbéknek ez az a s s z i m e t r i á j a az alacsony h ő m é r s é k l e t e k gátló hatásának a következménye. A hőmérséklet emelkedésével a s z á r a z s u l y t e r m e l é s e arányosan növekszik, de a maximális növekedést biztosító h ő m é r s é k l e t e k e l é r é s e után a s z á r a z s u l y t e r m e l é s h i r telen csökken. Mivel a kísérletben vizsgált gombák állandó h ő m é r s é k l e t e k mellett a legtöbb szárazsulyt 27-30 C° hőmérsékleten t e r m e l t é k , ezeket a farontó gombákat HUMPHREY és SIGGERS szerint k ö z e p e s h ő m é r s é k l e t igényűek közé lehet sorolni. A változó h ő m é r s é k l e t e k esetében a gombák s z á r a z a n y a g t e r m e l é s e a 18-24 C é s a 15-27 C hőmérsékleti tartományokban nagyobb, a 10-32 C t a r t o mányban pedig kisebb, mint a z ö s s z e h a s o n l í t á s r a szolgáló 21 C állandó hőmérséklet m e l l e t t . Kivétel volt a S. frustulatum, amelynek a 10 - 32 C váltakozó és a 21 C állandó h ő m é r s é k l e t e k r e vonatkozó értékei közel a z o nosak. Hasonlóképpen növekszik a gombák s z á r a z a n y a g t e r m e l é s e a 10-21 C váltakozó h ő m é r s é k l e t h e z k é p e s t a 15-27 C vagy 21-32 C váltakozó hőmérsékleti tartományokban. A hőmérséklet ingadozások mértékének 0 C ° - r ó l 6 C ° - r a , vagy 12 C ° - r a való növekedése fokozta, a 22 C - r a való növekedése pedig csökkentette a s z á r a z anyag t e r m e l é s t . Az adatok hasonlóak SMITH (1964) talajgombákkal kapcsolatos megállapításaihoz. A hőmérséklet-ingadozás mértékének változásával együtt járó szárazanyagt e r m e l é s változásának oka vagy a növekedés s e r k e n t é s e , vagy az egyes á l landó hőmérsékletek hatásainak az összegeződése, vagy mindkettő. Az egyes állandó h ő m é r s é k l e t e k hatásának összegeződése megmutatkozik a h á r o m 11 C , illetve 12 C t e r j e d e l m ű , váltakozó hőmérsékleti tartomány

549

141

15 - 27 C°, 10 - 21 C ° és 21 - 32 C° eredményeinek összehasonlításában. Az átlag h ő m é r s é k l e t emelkedésével a s z á r a z a n y a g t e r m e l é s is nő, de ez a növekedés a 21 C° és a 26, 5 C° átlaghőmérsékletek között nem olyan nagy, mint az ezekkel azonos állandó hőmérsékletek mellett. Megmutatkozik az állandó hőmérsékletek hatásainak összegeződése a 10-21 C° é s a 10 - 32 C terjedelmű, váltakozó h ő m é r s é k l e t e k reakcióinak ö s s z e h a sonlításában i s . A szárazanyag t e r m e l é s - a S. frustulatumot kivéve - a 21 C és a 32 C állandó hőmérsékleteken egymáshoz hasonló. Ugyanilyen hasonlóságot mutat a 10 - 21 C és a 10 - 32 C° váltakozó hőmérsékletek melletti szárazanyag t e r m e l é s i s . Az S. f r u s t u l a t u m esetében viszont, a melynek szárazanyag t e r m e l é s e állandó hőmérsékletek mellett 32 C°-on n a gyobb, mint 21 C°-on, a.váltakozó hőmérsékletek melletti s z á r a z a n y a g t e r m e l é s i s ehhez hasonló, vagyis 10 - 32 C tartományban nagyobb, mint a 10 - 21 C° tartományban. Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy a farontő gombák működésének vizsgálata során a hőmérsékleti hatások e l e m z é s é h e z a külső hőmérsékleti átlagadatok é s az állandó hőmérsékletű inkubátorok nem elegendők. A k i s mértékű hőmérsékleti ingadozás serkentheti, a nagy pedig gátolhatja a gombák fejlődését. E z é r t a farontó gombák tevékenysége és a hőmérsékleti h a tások közötti összefüggések tökéletes m e g é r t é s é h e z a váltakozó h ő m é r s é k l e ti hatások minél több különféle kombinációkban elvégzett v i z s g á l a t á r a van SZÜkSég

-

JÁNDI GYÖRGY

ROSENBERSZKY ÖDÖN, volt gombaszakértő, Szakosztályunk tagja elhunyt. Magányosan élt, egész életét szakmunkásságának szentelte, családot sosem a l a pított, viszont szenvedélyesen s z e r e t t e a t e r m é s z e t e t , gyógynövényeket, a virágokat, a lepkéket. A t e r m é s z e t s z e r e t e t e vezette a gombák i s m e r e t é n e k e l s a j á t í t á s á h o z i s . Törhetetlen kedvvel gyűjtögette az apróbb t e r m e t ű és ritkább gombafajok százait, azon igyekezve, hogy a z é r t é k e s ritkaságokat s z e r e z z e meg gyűjteménye s z á m á r a . Visszavonult életében s i k e r e k r e nem t ö r e kedett, m e g m a r a d t az i s m e r e t l e n s é g homályában, a tudomány s z e r é n y szolgálatában. Végső távozása is csendes volt, a r r ó l az illetékesek i s csak késve s z e r e z t e k tudomást. Emlékének áldozunk most, az egyéniségéhez i l lően, néhány szerény gondolattal.

549

142

A faanyagvédelem 25 éve hazánkban Az élő fák alkotta erdőben, é s a kitermelt, a felhasznált holt faanyagban a lebontó tevékenység (a gombák okozta kárositások, e l s ő s o r b a n a korhadás) az évente növekedő és k i t e r m e l t faanyag jelentős hányadát tönkreteszi, és ez a kár olyan nagy, hogy csak sok millió forinttal mérhető. Az ez ellen való védekezés a növény-, a z e r d ő - és a faanyagvédelem e g y m á s s a l szorosan kapcsolódó témaköreinek feladata. A felszabadulás óta eltelt negyed évszázad alatt ezen a téren bekövetkezett fejlődést - a r e n d e l k e z é s r e álló lehetőségek keretei között - csak a t e l j e s s é g igénye nélkül lehet összefoglalni. A háború utáni - katasztrofálisnak látszó - helyzet után, a z ujjáépités időszakában, a hazai faanyagellátottság biztositása, az erdeink fatömegével való jobb gazdálkodás, a z egyébként h a m a r korhadó fafajok t a r t ó s í t á s á val elérhető n y e r s a n y a g b á z i s - n ö v e l é s , valamint az import csökkentési c é lok egyaránt a z t követelték, hogy a m á r k i t e r m e l t és beépített faválasztékok használati é l e t t a r t a m á t növeljük, tehát a faanyagot a gomba-, a r o v a r - é s a tüzkárositás ellen minden r e n d e l k e z é s r e álló eszközzel védelmezzük. Különösen nagyok voltak, é s szinte a mai napig éreztetik hatásukat, a raagasépitmények megrongálódása miatt bekövetkezett gomba - és r o v a r k á r o s i t á sok. A védekezési lehetőségek ki nem használása miatt nemcsak a tönkrement faanyag értéke, s a c s e r é l é s s e l járó - sokszor a faanyag á r á n a k többszörösét kitevő - egyéb költségek jelentkeztek kárként, hanem mintegy d i s z k r e ditálták is az egyes ipari faválasztékokat é s f a s z e r k e z e t e k e t . 25 év multán, a z o r s z á g k i s m é r e t ű é s kedvezőtlen összetételű e r d ő s ü l t s é g é ből származó problémák tudatában, - az egyes választékok értékesítésében és felhasználásában szinte dialektikus ellentmondásszerüen jelentkező problémák i s m e r e t é b e n - a z t kell megállapítanunk, hogy a faanyagvédelem terén sok m á s országnál kedvezőtlenebb helyzetből indultunk, s e z é r t a f e j lődés üteme s e m tölthet el megelégedéssel. A felszabadulás utáni években, a faanyagvédelem jelentőségére rámutató j a vaslatok alapján, kormányzatunk h a m a r o s a n több rendelkezést hozott. E t é m a k ö r r e l foglalkoztak a 103.000/1950. é s a 10.670/1951. sz. OT. r e n d e l e tek, a 2. 500-62/1954. sz. együttes m i n i s z t e r i utasítás, majd a KNEB vizsgálata

549

143

é s javaslata alapján hozott Kormányhatározatnak megfelelően a 21/1966. évi Kormányrendelet, és az ennek v é g r a h a j t á s á r ó l szőlő Faanyagvédelmi S z a bályzat, valamint 10-nél több szabvány. Ezek az o r s z á g o s hatályú e l ő i r á sok - időrendben - egyre inkább csökkentették, de nem szüntették meg a nemzetközi szinttől valő e l m a r a d á s t . Jelentőségüket értékelve n e m szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy nemcsak rendelkezések, hanem bizonyos fokig hézagpótló szakmai tájékoztatók is voltak, az érintett hatósági szervek, az intézmények r é s z é r e . A rendeletek m é g s e m váltották be a hozzájuk fűződő sok r e m é n y t . Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a tartósításhoz szükséges költségek megtakarítása érdekében sokan lemondtak a védelem következményeként később mutatkozó megtakarításról; m á s r é s z t kevesen i s m e r t é k fel - és sokan nem alkalmazták - a faanyagvédelem lehetőségeit, harmadsorban a hatósági szinten nem tulajdonítottak kellő fontosságot a kérdésnek, de nem i s volt szerv a megfelelően hatékony e l l e n ő r z é s r e . A faanyagvédelem helyzetét a Központi Népi Ellenőrző Bizottság 1964-ben vizsgálta, s m e r t nem találta azt kielégítőnek, Kormányintézkedésre tett javaslatot. A 2026/1965. sz. Kormányhatározat alapján elkészült a 21/1966. sz. rendelet é s a "Faanyagvédelmi Szabályzat", a m e l y szerint a faanyagvédelem témafelelőse az OEF, illetve a z á t s z e r v e z é s után a MÉM lett. Személy szerint a z e r d é s z e t és a faipar irányitója, FÖLDES LÁSZLÓ m i n i s z t e r h e l y e t tes vállalta a legfelsőbb i r á n y í t á s t . A faanyagvédelmi károk f e l m é r é s é t elvégző, és a teendőket előiró s z a k é r tők munkájának továbbfejlesztése érdekében a miniszterhelyettes l é t r e h o z ta a Minősítő Szakbizottságot, amely időközben Faanyagvédelmi Szakbizottsággá alakult át. Jelenleg ez a bizottság a Faipari Kutató Intézet igazgatójának, STRÓBL KALMANnak elnökletével dolgozik. Feladata véleményező, javaslattevő é s tanácsadói tevékenységgel bővült, tehát munkája elvben átfogja a faanyagvédelem t e l j e s t é m a k ö r é t . A számos rendezendő k é r d é s i s m e r e t é b e n azonban ugy látszik, hogy e r r e a t á r s a d a l m i t e s t ü l e t r e tul sok olyan f e l a dat hárul, amelyet egy nagyobb a p a r á t u s s a l dolgozó hatósági s z e r v vagy szakintézmény is csak nehezen tudna időben megoldani. Az egyik ilyen fontos témakör éppen a szakértők k é r d é s e . Az elmúlt évtizedekben sem volt, s most sincsen elegendő számú és kellően képzett faanyag-

549

144

védelmi s z a k é r t ő a különböző iparágakban. Különösen é r e z h e t ő ez a hiány a magasépítésben é s a mezőgazdaságban, ahol a gomba-, é s r o v a r k á r o k megelőz é s e és megszüntetése érdekében sok a m u l a s z t á s . A m á s i k alapvető k é r d é s a feanyagvédőszerek hiánya. Mig a legtöbb országban szakintézmények által minősített és szakszerűen propagált s z e r e k tucatjaiból válogathatják ki a szakemberek - sőt még a laikusok is - a céljaiknak é s a felhasználás körülményeinek legmegfelelőbbet, addig nálunk m é g mindig nincsen megfelelő használati u t a s í t á s s a l ellátott készítményekből megfelelő választék. Fokozott jelentőséget ad e k é r d é s n e k ma a r o s t - é s a f o r g á c s lemezek, valamint a különböző m ű s z a k i és dekoratív f a s z e r k e z e t e k védelmének szükségessége. (Ebben a témakörben a Bizottság által előkészített rendeletek közül az e l ső, - a faanyagvédőszerek e n g e d é l y e z é s é r ő l é s nyilvántartásáról szóló, m á r megjelent a Magyar Közlönyben.) A szakemberek e l s ő nagyobb szabású, közös kezdeményezése a II. F a i p a r i Kongresszus faanyagvédelmi bizottságában m á r 1953-ban megkezdett munka volt. Az itt elfogadott határozati javaslatok egyike nyomán a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályán, a F a i p a r i Szakbizottság keretében, 1953-1955 között sokatigérő munka folyt a faanyagvédelem tudományos és gyakorlati problémáinak megoldása érdekében. Kár, hogy - i s m e r e t len okból - ez a kezdeményezés megszakadt. Ebben a munkabizottságban font o s szerepe volt a Faipari Kutató Intézet v e z e t ő szakembereinek. Az Intézet ugyanis megalakulása óta e témakör szakintézményének számított. A Faipari Kutató Intézetben folyó sokirányú faanyagvédelmi munkát r é s z l e tesen nem i s m e r t e t h e t j ü k , de kiemelhetjük abból a magasépitészeti gombaé s rovarkárok vizsgálatát, f e l m é r é s é t , é r t é k e l é s é t , a szanálási munkák szakvéleményezésének t é m a k ö r é t , a védőszerekkel kapcsolatos kutatásokat és vizsgálatokat, a bányászati é s a mezőgazdasági faválasztékok védelmének kérdéseit, v a l a m i n t a faanyagvédelmi rendeletek megalkotásában való k ö z r e működést. Ezeken a munkaterületeken BÁLINT GYULA kutató végzett k i m a g a s ló tevékenységet, é s jelentős eredményekkel vitte előbbre a faanyagvédelem ügyét. A hazai faanyagvédelmi szakirodalom nagy r é s z e i s ebből az időből, a z Intézet kutatóinak tollából s z á r m a z i k . Meg kell emlékeznünk az e l s ő időszakban a Természettudományi Muzeum Növénytárában v é g z e t t faanyagvédelmi kutatásokról, egyes vegyületcsoportok hatásosságának vizsgálatáról, é s a magasépitészeti gombakárok s z a k v é l e m é nyezéséről, a m e l y e t főleg DR. BOHUS GÁBOR kandidátus végzett.

549

145

A faanyagvédelmi s z a k i s m e r e t e k k o r s z e r ű szinten való t e r j e s z t é s e é r d e k é ben egyik legjelentősebb lépés a z volt, hogy a z E r d é s z e t i é s Faipari E g y e temen 1957-től felvették a faipari mérnökök képzésében a faanyagvédelem a lapismereteinek oktatását. Ennek keretében főként DR.IGMÁNDY ZOLTÁN tanszékvezető tanár fáradozott azon, hogy a fákkal, az erdővel, majd a k i t e r melt faanyaggal folglalkozó legkülönbözőbb iparágakban működő fiatal m ű s z a ki vezetők jelentős r é s z e i s m e r j e a k á r o s i t á s o k okát, a z ellenük való védekezés módjait és ennek népgazdasági jelentőségét. A tanszék faanyagvédelmi témakörébe tartozik a faanyagok t e r m é s z e t e s tartósságával, a v é d ő s z e r e k fungicid hatásával kapcsolatos kutatás, valamint a gomba- é s r o v a r k á r o k vizsgálata, s ezzel kapcsolatos szakvéleményezések. Külön jelentőséget kell tulajdonitanunk annak, hogy a tanszéken a faanyagvédelmi témából közel 10 diplomamunka készült el. Az Erdészeti Tudományos Intézetben folyó erdővédelmi kutatások s o r á n DR. PAGONY HUBERT foglalkozott faanyagvédelmi kutatásokkal és fejtett ki szakirodalmi tevékenységet. Meg kell említenünk azt is, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem i s foglalkozott a faanyagvédelem gazdaságosságának kérdéseivel, s a tananyagban ott i s előfordulnak ilyen jellegű példák i s . A faanyagvédelem terén e l é r t előbbrehaladásunk jelentős állomása az 1964ben megjelent alapvető szakkönyv:GYARMATI, IGMÁNDY, PAGONY:. Faanyagvédelerr(Mezőgazdasági Kiadó), valamint a farontógombák k o r h a s z t á s á r ó l Dr.lJBRIZSI GÁBOR: Mezőgazdasági Mikológia(1968) cimü könyve. A faanyagvédelem érdekében végzett felvilágositó és oktató munkában f o r d u lópontot jelentett az 1965-ös év i s . Ekkor ugyanis a szakemberek t á r s a d a l mi kezdeményezésére három tudományos egyesület (az E r d é s z e t i , a F a i p a r i és az Építőipari) védnökségével, a z 1965 év végén megindultak a faanyagvédelmi szakelőadói tanfolyamok. A neves mikológusok oktató é s VÉSSEY EDE szakosztálytitkár e r e d m é n y e s szervező munkája nyomán az 1965-69. évek között t a r tott 4 tanfolyamon mintegy 100 műszaki s z a k e m b e r kapott lehetőséget a r r a , hogy e l s a j á t i t s a a legfontosabb faanyagvédelmi tudnivalókat, s hogy továbbtanulással és a megfelelő szakmai gyakorlat m e g s z e r z é s e után szakértői m i n ő s í t é s r e pályázhasson.

549

146

A mikológia i r á n t érdeklődő faanyagvédelmi szakemberek m á r a 4 0 - e s évek végén keresték a kapcsolatot a mikológia szaktekintélyeivel és művelőivel, de igazán csak a z Országos E r d é s z e t i Egyesület keretében, az 1962. év után forrhatott ö s s z e é s mélyülhetett el ez a kapcsolat. Ebben kezdettől fogva nagy segitséget nyújtott az Egyesület jelenlegi elnöke és főtitkára. DR.MADAS ANDRÁS tervhivatali főosztályvezető és FEKETE GYULA min. főosztályvezető h . , valamint a Mikológiái Szakosztály akkori vezetőségi tagjai, e l s ő sorban DR. HARACSI LAJOS é s DR. BÁNHEGYI JÓZSEF egyetemi tanárok, valamint DR. KALMÁR ZOLTÁN kandidátus, SCHUSTER VIKTOR é s VESSEY EDE mikológusok. A Mikológiái Szakosztály által rendezett mikológiái vándorgyűléseken és kiállításokon (1962, 1964, 1968) mindig helyet kaptak a faanyagvédelmi t é m á k . Egyre r e n d s z e r e s e b b é váltak a közös klubnapok keretében is a faanyagvédelmi tárgyú előadások é s vitadélutánok. A kapcsolatok épülésének e r e d ményeként az 1967. évvégi tisztujitó közgyűlésen a Szakosztály Mikológiái é s Faanyagvédelmi Szakosztályra bővítette nevét. Az 1970. évben pedig a Szakosztály keretében megalakultak a szakbizottságok, igy a faanyagvédelmi szakbizottság i s , amelynek keretén belül 4 témakörben munkabizottságokat létesítettünk, a legkülönbözőbb munkaterületen dolgozó szakemberekből. A Szakosztály jelenlegi elnökének, DR.UBRIZSY GÁBOR akadémikusnak k o r s z e r ű tudománypolitikai elvei a l a p j á n irányított Mikológiái Szakosztály biztosítja igy a témakör szakembereinek széleskörű együttműködését. A hazai faanyagvédelem gyakorlata szempontjából nagyjelentőségű, hogy a magasépitészeti faanyagvédelem területén alapvető változás lehetőségét teremtette m e g a Földmérő é s Talajvizsgáló Vállalat, valamint az I. k e r . Házkezelési Igazgatóság, a m i k o r faanyagvédelmi laboratóriumokat l é t e s í t e t tek. A lakóházakban annyi kellemetlenséget okozó gomba- és r o v a r k á r o s i t á sok vizsgálatával, megszüntetésével é s megelőzésével igy közvetlenül is hozzájárulnak a lakosság életszínvonalának e m e l é s é h e z . Az építőipari és a fatelitőipari laboratóriumok vezetői, s z a k e m b e r e i jelentik a legszorosabb kapcsolatokat a z egyesületekben folyó t á r s a d a l m i élet é s a mindennapi gyakorlati problémák között i s . Jelentős eredménynek számit az is, hogy a műemlékvédelem terén i s egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a faanyagvédelemnek. Ennek h a t á sa, a megmentett műkincsek értéke szinte felbecsülhetetlen. Ezen a téren a z úttörő é r d e m ÚJLAKI ENDRE r e s t a u r á t o r nevéhez fűződik.

549

147

Figyelemre méltónak kell tartani azt is, hogy a faanyagvédelmi kutatásokat végző intézmények (FKI, az E r d é s z e t i é s Faipari Egyetem, az EMI, a Belügyminisztérium O r s z á g o s Tüzrendészeti Parancsnoksága), valamint a faanyagvédőszerekkel i s foglalkozó iparvállalatok (Epitő Vegyianyagokat Gyártó V., a Fatelitő V . ) között egyre erősödnek a kapcsolatok. Nagyon sajnálatos viszont az a tény, hogy egyes olyan intézmények, amelyek a múltban fél évszázadnál i s hosszabb időn k e r e s z t ü l foglalkoztak ilyen problémákkal (pl. a Posta és a MÁV laboratóriumainak faanyagvédelmi munkája), ma m á r nem helyeznek súlyt e r r e . Nincs megoldva a padlásterek fedélszékének előzetes védelme sem, m e r t a felujitási munkákban ezt nem h a j t j á k v é g r e . Pedig itt a védelmet a tűzkár elleni k e z e l é s s e l lehetne e g y bekötni, s ezáltal a s z e r k e z e t e k é l e t t a r t a m a jelentősen meghosszabbitható lenne. Az elmúlt negyedszázad faanyagvédelmi vonatkozású történetének vázlatos áttekintése során sok e r e d m é n y r ő l és számos feladatról számoltunk be. Szeretettel é s hálával emlékezünk meg mindazokról, akik ebben a 25 é v ben valamit i s tettek közös témáink m e g o l d á s á é r t . A mult i s m e r e t e mindig feltétele a jövő fejlesztésének, reméljük tehát, hogy ezzel a rövid összefoglalóval sikerült olyan gondolatokat é b r e s z t e ni és kezdeményezésekre ösztönözni, melyek a jövőben további e r e d m é n y e ket hoznak, é s ilymódon i s elősegitik a népgazdaság célkitűzéseinek m e g valósítását, ezen belül pedig a faanyagvédelmi mikológia fejlődését. Megítélésünk szerint az O r s z á g o s Erdészeti Egyesület keretében működő Mikológiái és Faanyagvédelmi Szakosztály t a g j a i r a v á r az a feladat, hogy a hazai faanyagvédelem ügyére, sürgősen megoldandó p r o b l é m á i r a , minden l e h e t s é g e s módon felhívja a z illetékesek figyelmét, és a tennivalókat ankétok, előadások, vitaülések, tanulmányutak, helyszíni bemutatók, kiállítások rendezésével i s m e r t e s s e a szakemberek, valamint a nagyközönség előtt. Ezenfelül a jövőben együtt kellene működni a Szakbizottságnak, a kutató szerveknek, a z illetékes egyetemi tanszékeknek, a tudományos egyesületeknek, a laboratóriumot fenntartó intézményeknek, a faanyagvédelmi témákkal foglalkozó vállalatoknak, a c é l s z e r ű faanyagvédelem gyakorlati megvalósításában. E széleskörű kooperációra irányuló kezdeményezésnek is az OEEtől kell kiindulnia, ahol a z elmúlt öt év alatt ezt m á r r é s z b e n s i k e r r e l létrehozták. A Mikológiái Szakosztály Faanyagvédelmi Szakcsoportjának Vezetősége

549

148

Szakosztályunk élete 1970-ben. Szakosztályi életünk a tavaszi és őszi félévben, hetenként, a csütörtöki napokon megtartott szaküléseinken valósult meg. A tavaszi félév hat hónapja során 22, az őszi félév négy hónapjában pedig 14 hétközbeni összejövetelt tartottunk. SzakUléseink tárgya majdnem kizárólagosan a mikológia volt, és azon határterületi tudományok, amelyeknek ismerete a mikológia felső szintű gyakorlása során szükséges. Tematikusan szaküléseinken 2 faanyagvédelmi, 25 makro-, és mikromikológiai előadás hangzott el, 2 vitadélutánt, és 8 vetítést i s tartottunk. Aránylagosan nagyobb számú nyugdíjas tagtársaink részére negyedévenként nyugdíjas klubnapot rendeztünk, amelyeken mikológiái témákban igen tartalmas, sokszor magas színvonalú eszmecserék folytak. Tagságunk összejöveteli igényére és érdeklődésére jellemző, hogy ezeken a klubnapokon a nem nyugdíjas és fiatalabb tagtársaink is megjelentek. 1970-ben nemzetközi vagy egyéb un. nagyrendezvényünk nem volt. Az év s o rán 3 ünnepélyes emlékülést tartottunk (ISTVANFFI és HOLLOS emlékülések). Tagságunk kívánságára az évi programba 6 meghatározott célú, belföldi tanulmányutat iktattunk'be. Ebből az időjárás és a kedvezőtlen gombavegetáció miatt csak 3 volt megvalósítható. Előirányzott jugoszláviai tanulmányutunkról az előzetes jelentkezések csekély volta miatt kényszerültünk elállni. Egyesületen belül a társ-szakosztályokkal munkaterv-egyeztetéseket végeztünk, és egy vendég előadót fogadtunk. Hagyományos közös rendezvényeink voltak a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógynövény Szakosztályával és a Természettudományi Muzeum Allattárával. Felkérésünkre vendég előadók jöttek üléseinkre az ELTE Természettudományi Kar Növényrendszertani Intézetéből, az Országos Meteorológiai Intézetből, a Növényvédelmi Kutató Intézetből, a Tápiószelei Kísérleti Intézetből, a T.M. Növénytárából, a T . I . T . t tői. Faanyagvédelmi vonatkozásban kapcsolataink a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, az Erdészeti Kutató Intézet, a Faipari Kutató Intézet, a Fatelitő Vállalat, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, valamint a Faipari Tudományos Egyesület felé valósultak meg. Külön ki kell emelni hagyományos kapcsolatunkat a Gomba szakoktatási Bizottsággal, amellyel szoros együttműködésben a gombaismerői tanfolyamokat

549

149

szerveztük. Az elmúlt évben Szakosztályunk Budapesten 5 gombaismerői - ebből 1 felsőfokú, 3 középfokú, 1 alapfokú -, vidéken pedig - Zala m e gyében Lentiben, és Hatvanban - 2 alapfokú g o m b a i s m e r ő i tanfolyamot t a r tott. Ezenkivül 2 középfokú tanfolyamot Szegeden é s Sopronban, valamint 1 alapfokú tanfolyamot Hajdúnánáson patronáltunk. A Szakosztály kiadásában megjelenő "Mikológiái Közlemények" - bői 1970ben is 3 szám készült el. Ezekben javarészt önálló kutatások és megfigyelések eredményeiről készitett beszámolókat, vagy a'szaküléseken elhangzott előadások szövegét tettük közzé. Szakosztályunk régi vezetősége 1969 év végén leköszönt, e z é r t 1970 febr. 5 -én uj vezetőséget választottunk. Az u j v e z e t ő s é g névsorát é s ügykörét a Mikológiái Közlemények 1970. évi II. számában é s az 1970. évi m á r c . á p r . -i munkatervünkben m á r közreadtuk. Az 1970. évben a korábbiakhoz képest szaküléseink és egyébb rendezvényeink látogatottsága növekedett, egy-egy alkalommal 30-50 főnyi hallgatóság volt jelen. Legnagyobb létszámunk (170 fő) a VESSEY EDE s z i n e s fénykép felvételeinek b e m u t a t á s a alkalmával volt. Rendezvényeinken rends z e r e s e n s z á m o s vendég i s megjelent. Szakosztályunk 1970. évi tervét lényegében t e l j e s i t e t t e . Bár működésűnkkel anyaegyesületünk é s t a g t á r s a i n k - a hozzánk é r k e z e t t vélemények s z e rint - elégedettek voltak, a Vezetőség ugy é r z i , hogy a maga elé kitűzött célok közül m é g sokat nem tudott e l é r n i . Megvalósítatlan terveink r e a l i z á l á s a az 1971. évi feladataink közé tartozik. DR. REMÉNYI K. ANDRÁS szakosztálytitkár

Kitüntetés Az Egyesület é s a Szakosztály vezetősége ö r ö m m e l gratulál é s a g o m b a t e r m e s z t é s t e r é n további s i k e r e s munkát kiván VÉSSEY EDE és TÓTH ERNŐ tagtársainknak, akik a késői laskagomba t e r m e s z t é s é r e vonatkozó találmányaikkal az 1970. évi b r ü s s z e l i XIX. Nemzetközi Találmányi Kiállításon - a z s ű r i egyhangú dicsérete mellett - nagy a r a n y é r m e t , a hazai Mezőgazdasági Kiállításon pedig a r a n y é r m e t nyertek.

549

150

IRODALOM SZEMERE L Á S Z L ^ Földalatti gomba világ Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1970.

A szerző ebben a müvében a földalatti gombákról mondja e l mindazt a sok é r t é k e s megállapítását és tapasztalatát, a m i t a több évtizedes tudományos munkája é s gyakorlati megfigyelései során összegyűjtött. Amint i r ja, a Kárpátmedence földalatti gombáiról i r o t t , nem régen megjelent, s a világviszonylatban tapasztalt nagy érdeklődés miatt n é m e t nyelven kiadott müvében foglaltakat óhajtotta magyar nyelven is közreadni a hazai érdeklődők s z á m á r a . De sokkal többet nyújt ennél. Élvezetesen, s z ó r a k o z tatóan megirt könyvében a gyakorlati, h a s z n o s tanácsoknak, a figyelmet lebilincselő, é r d e k e s megfigyeléseknek, egyéni meglátásainak é s v é l e m é nyeinek gazdag tárházát s o r a k o z t a t j a fel, a tudományos leirások és r e n d szertani kritikai bírálatok anyagával változatosan keverve. Könyvében mindent elmond a földalatti (és nem "föld alatti") gombákról, a m i csak az olvasót érdekelheti. Ismerteti termésviszonyaikat, nehezen e r e d m é n y e s s é tehető gyűjtés ük módozatait, sőt fogásait. Alapos r é s z l e tességgel t á r g y a l j a a gyűjtési eszközöket é s a g y ü j t ő f e l s z e r e l é s t épp ugy, mint azt, hogy a gyűjtésre hogyan lehet a kutyát betanítani, vagy azt, hogy e gombák t e r m ő h e l y é t hogyan á r u l j á k el a gombafogyasztó rovarok. Gazdag tapasztalatai alapján vázolja, hogyan befolyásolják a klimatikus tényezők a gombák termésviszonyait. Megtanit a r r a , hogyan kell a termőfoltokat f e l térképezni, hogy azokat a gyűjtő máskor is megtalálja. Részletesen m e g a d j a az e m b e r i élvezetre különösen a l k a l m a s földalatti gombák étellé k é szítésének é s eltevésének r e c e p t j e i t . I s m e r t e t i a m e s t e r s é g e s t e r m e s z t é sűkre és a szabad t e r m ő t e r ü l e t e n elérhető t e r m é s f o k o z á s u k r a irányuló külföldi és h a z a i törekvéseket, valamint azok eredményeit. Hangsúlyozza, hogy a földalatti gombák g y ű j t é s e Magyarországon régebben mennyire d i v a t o s volt, é s hogy ezeknek a gombáknak a t e r m e s z t é s é v e l i s hasznos lenne foglalkozni. A könyv legértékesebb anyaga a fajokat leiró é s r e n d s z e r t a n i vonatkozásokat tárgyaló fejezetek. Mindenek előtt hangsúlyozza, hogy a földben

549

151

termő gombák rend szertani lag nem tartoznak ö s s z e , hanem az egymástól igen távolálló rendekből kerülnek ki. Pontos képet nyújt e gombák hazai előfordulási helyzetéről. A gyakorlati érdeklődőnek éppúgy, mint a tudományos szakembernek rendkívüli segítséget jelentenek a gombák m e g h a t á r o z á sához a könyvben megadott határozókulcsai. Felbecsülhetetlen tudományos súlya van azoknak a s z e r z ő egyéni véleményét tükröző kritikai m e g j e g y z é seknek, amelyeket a fajok leírásaiban é s a r e n d s z e r t a n i csoportosítások indokolásában, mintegy a szövegben e l r e j t v e ad meg. Rábizonyít olykor a külföldi irodalomban tapasztalható hibákra i s . Alapos r é s z l e t e s s é g g e l állította ö s s z e HOLLÓS LASZLOnak a földalatti gombákról 1911-ben készült - világszerte i s m e r t - munkájában, a tudomány haladása következtében e s e dékessé vált módosításokat. SZEMERE LÁSZLÓ könyve a " T e r m é s z e t és Mezőgazdaság" sorozatban jelent meg, tehát i s m e r e t t e r j e s z t ő jellegűnek k é szült. Az itt vázolt tudományos megállapításai és értékelései azonban egyúttal olyan szakkörywéavatják, hogy méltó helyet é r d e m e l a m a g y a r tudományos szakirodalomban i s . E z é r t é r d e m e s r á felfigyelni azoknak i s , akik a szisztematikai tudományos munkát értékelik. Az é r t é k e s é s élvezetes, u j mikológiái könyvnek az i s m e r t e t é s é t - ugy é r z e m - nem fejezhetem be azonban anélkül, hogy m e g ne e m l í t s e k egy olyan kifejezésbeli problémát i s , amiben a s z e r z ő v e l nem értek teljesen egyet. Könyvében ugyanis a földalatti gombák k e r e s é s é t mindenütt " k u t a t á s " - n a k olvassuk, é s mindazokat, akik földalatti gombát keresnek: "gombakutató"nak nevezi. Tiszteletben t a r t o m a s z e r z ő álláspontját, de a z é r t m e g kell jegyeznem, hogy a kutatás szó alatt általában tudományos munkát, k í s é r letezést é s búvárkodást értünk. Nem helyes gombakutatásról szólni akkor, amikor csak a termőfoltok k e r e s é s e és azok megtalálása rejlik a k i f e j e zés mögött, é s ne nevezzük kutatónak azokat, akik csak a földalatti g o m bák után keresgélnek. Végül meg kell említeni, hogy a Kiadó is gondos, szép munkát végzett, és a sorozatot odaillő, tudományos és gyakorlati értékében színvonalas m ü vei növelte. Ugy vélem, hogy a tisztelettel övezett, idős mikológusunk u j müve nemcsak élvezetes olvasmányt fog sokaknak nyújtani, hanem uj híveket s z e r e z majd a földalatti gombák k e r e s é s é n e k , és hasznos f o r r á s m u n kaként használják majd az e gombákkal foglalkozó tudományos kutatók i s . DR. KALMÁR Z.

549

152

HOLZHEY, R. Az 1968. évi g o m b a m é r g e z é s e k gombafajok s z e r i n t Mykologisches Mitteilungsblatt, 13 (1969). 2. 67-68. old.

A s z e r z ő e l s ő s o r b a n megállapítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a gombamérgezések száma az előző évekhez képest emelkedett és 1968-ban 370 volt. Meglepő, hogy a legnagyobb számban a párducgalóca okozott m é r g e z é s e k e t . Második helyen a begöngyöltszélü cölöpgomba áll, é s n e m c s a k n y e r s e n vagy nem eléggé megfőzve, hanem még szárítva is okozott m é r g e z é s e k e t . A gyilkosgalóca m é r g e z é s e k s z á m a csak a h a r m a d i k helyen következik, 4 halálesettel. Feltiinő a redős papsapkagomba m é r g e z é s e k e r ő s v i s s z a e s é s e , ami ennek a gombának ebben az évben feltűnően csekély mennyiségű előfordulásával magyarázható. A mérgezési e s e t e k száma gombafajonként a következő volt: párducgalóca: 125, begyöngyöltszélü cölöpgomba: 28, gyilkosgalóca: 27, téglavörös susulyka: 9, fehér gyílkosgalóca: 3, légyölőgaióca: 3, r e d ő s papsapkagomba: 1. A többi e s e t e t egyéb gombák okozták, vagy bizonytalan esetek voltak. Érdekes még az a kimutatás is, ami a szaktanácsadó hálózat munkájáról készült, E szerint a gyűjtött é s bemutatott gomba kész letekből gyilkosgalócát 1391, párducgalócát 815, légyölőgalócát 555, fehér tölcsérgombákat 1677, téglavörös susulykát 765, r e d ő s papsapkagombát 162, nagy döggombát 13 darabot válogattak ki. I s m e r e t t e r j e s z t ő előadást tartottak 1365, tanulmányi kirándulást 1624 e s e t b e n , a megrendezett kiállítások száma 1968-ban 777 volt. DR. LÁSZL^ I.

BABOS, M. A ritka Lepiota wichanskyi PILAT Magyarországon Öeská Mykologie, 24 (4) 1970. p. 217.

A s z e r z ő közleményében beszámol a r r ó l , hogy a PILAT által Lepiota wichanskyi néven leirt őzlábgomba fajt Magyarországon is, a Nagy Alföld több pontján sikerült megtalálni (Budapest, Felsőbabád, Bugac). A magyar példányok, amelyek igen jól megegyeztek a prágai példányokkal, homokos talajú akácosokban és nyárfásokban t e r m e t t e k . A Lepiota wichanskyit PILAT 1953-ban i r ta le és róla latin diagnózist adott. Ugyanezt a gombát R. KÜHNER sublittor a l i s néven m á r 1936-ban leírta ugyan, de latin diagnózis nélkül, e z é r t a p r i o r i t á s elve alapján PILAT elnevezése é r v é n y e s . PILAT l e í r á s á t a s z e r z ő ebben a közleményben még néhány megfigyelt tulajdonsággal egészítette ki. DR. KALMÁR Z.

549