19

> M iskolc és a B ükk

besz állók árt ya Miskolc / 8 Magasság és mélység / 12 A Bükki Nemzeti Park / 15 Asztali örömök / 19

A régió követei / 21 A múlt nyomában / 24 Programajánló / 27

B e s z á l l ó k á r t ya

Miskolc A nyitott kapuk városa – hirdeti magáról Miskolc. Utalva ezzel az utcanevekben megőrzött egykori városkapukra, és az ide érkezőket fogadó vendégszeretetre. Földrajzi helyzete miatt mondhatnánk a Bükk kapujának, a találkozások városának, az itt tanulók létszámára utalva diákvárosnak, az itt talált régészeti leletekre hivatkozva a legősibb magyar városnak, de volt idő, amikor acélvárosnak nevezték, majd 2008-ban megkapta a Kultúra Magyar Városa címet, és szívesen idézik az itt élők az írót, Móricz Zsigmondot is, aki úgy fogalmazott: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város”.

Miskolc az Északi-középhegység egyik legfontosabb helyén, folyóvölgyek, tájegységek találkozásánál fekszik. Aki felmegy a város központjában lévő Avasi kilátó (➤ 91) teraszára, láthatja innen a Bükk és a Zempléni-hegység magaslatait, a Cserehát lankáit, ha pedig a hegy déli oldaláról néz körül, az Alföld felé is kitárul számára a panoráma. Földrajzi helyzetének is köszönhető, hogy szívesen telepedtek le ezen a helyen az emberek. Az Avason megtalált kovabánya és a megmunkált kovakövek bizonyítják, hogy már 70 ezer évvel ezelőtt is éltek itt. Napjainkban valamivel több mint 170 ezer ember állandó lakhelye Miskolc. > M iskolc és a B ükk

Miskolc

Magyarország harmadik legnépesebb városa. De iskolaidőben jelentősen megnő a lakosok száma, hiszen a Miskolci Egyetem (➤ 94) nyolc itteni karán évről évre közel 15 ezer hallgató tanul, és a város huszonkilenc középiskolájába is érkeznek diákok nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megye más településeiről, de távolabbi vidékekről is. A természeti értékek, elsősorban a Bükk (➤ 15) miatt is sokan jönnek a városba. Bakancsos turistákkal, kerékpárosokkal, kiránduló családokkal gyakran találkozhatunk a hegyi utakon. Télen – havas időben – a sípályák, a felvonók miatt Bánkút (➤ 136) és a közeli Bükkszentkereszt (➤ 159) a leggyakoribb úti cél, persze népszerűek ezek a helyek máskor is. Különösen kedvelt kirándulóhely Lillafüred és Miskolctapolca. A Palotaszálló (➤ 148) és a Barlangfürdő (➤ 102) két olyan hely, amewww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A Sötétkapu valamikor a piacra vezetett

A városkapuk

Érkezzünk bármelyik irányból Miskolcra, a belvárosba kapukon át vezet utunk. Igaz, csak az utcanevek őrzik a települést egykor körülvevő védőrendszeren nyitott városkapuk helyét, de ma is ezek a fő közlekedési irányok. Budapest felől Hejőcsabán át a Csabai kapun jutunk a belvárosba, Sajószentpéter felől a Szentpéteri kapun, Felsőzsolca irányából a Zsolcai kapun, Diósgyőrből pedig a Győri kapun át érünk a központba. A kevésbé forgalmas Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe vezetett, a Meggyesalja utca neve a Meggyesre-járó, az Avas alján található meggyesek, gyümölcsöskertek felé nyíló kapu emlékét őrzi. Az egyetlen, ma is létező Sötétkapu viszont nem utca, hanem a valamikori piacra vezető boltozatos kocsibejáró elnevezése.

B e s z á l l ó k á r t ya tivál (➤ 29) rendezvényein. Ilyenkor a színház és a szabadtéri színpadok mellett – ráadásként – különleges környezetben is élvezhetjük a muzsikát. Nem mindennapi élményt ígér, ha például egy világhírű operaénekes dalestjének helyszíne a zsinagóga (➤ 64) vagy az evangélikus templom (➤ 66).

A címer

10

A színház tornya

lyet semmiképpen sem szabad kihagyni. Diósgyőr vára (➤ 120) ugyancsak vonzó, és nem csak azok számára, akiket érdekel a múlt, de az itt tartott kulturális rendezvények, fesztiválok (➤ 27) programjai között is bárki találhat magának kedvére valót. Miskolc belvárosa is bővelkedik látnivalókban. A kultúrtörténeti emlékek közül mindenképpen figyelmet érdemel az avasi műemlék református templom, a harangtorony és a temető (➤ 76), páratlan érték az ortodox templom és a múzeum (➤ 55), vagy a többször újjáépített Deszkatemplom (➤ 55). A Miskolci Nemzeti Színház (➤ 44) múltja és jelene miatt egyaránt érdekes. Itt érdemes hoszszabb időt is eltöltenünk, és megnéznünk egy-egy előadást valamelyik játszóhelyen. Ha tehetjük, vegyünk részt az operafesz> M iskolc és a B ükk

Miskolc korábbi címereit egy-egy középületen ma is megtaláljuk. A Miskolci Galéria (xx o.) melletti Sötétkapu felett látható a XIV. század közepétől a XIX. század végéig leginkább használt királyfejes címer – egyik oldalon csillaggal, a másikon félholddal. Körülötte a felirat: Sigillum Civitatis Miskolcz. Az Avas Szálló homlokzatára és a városháza épületére is került városcímer, rajta a katonaruhás hajdú, egyik kezében szőlőfürttel, a másikban búzakalásszal. Az 1971-től használt címer – melyen a királyfejen kívül megjelent az azbesztruhás kohász is – ma már leginkább csak régi fényképeken tűnik fel. Az 1990. január 1-tól érvényes – korábbi elemeket felhasználó – régiúj címerpajzson Szent István látható kezében az országalmával és a jogarral, a fölötte lévő férfi, a hivatalos leírás szerint nem hajdú, hanem „miskolci polgár kék magyar dolmányban”. Ez a címer látható a város – arany színű, szélein vörös farkasfogakkal díszített – lobogóján is.

Miskolc

Miskolcot szokás a grafika városaként is emlegetni. A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (➤ 58) által szervezett triennále (➤ 29) kiállításai ma is erősítik ezt a hagyományt. De neves képzőművészek alkotásait őrzi a Herman Ottó Múzeum (➤ 84) képtára is, és páratlan értéket képvisel a Petró-házban lévő Szalay-gyűjtemény (➤ 61). A kulturális értékek mellett számtalan ipartörténeti emléket is őriz a város és környéke. A diósgyőri Papíripari Múzeum (➤ 126), a Felső-Hámorban található Kohászati Múzeum (➤ 142), az Újmassán rekonstruált kohó és vasverő (➤ 157) a kezdeteket, az ipartelepítés hőskorát is idézi. Az egykor ünnepelt szocialista nagyipar dokumentumait is őrzik a közgyűjtemények, múzeumok, és ezt a kort www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Az operafesztivál idején mindenütt szól a zene

idézi több, ma még kihasználatlan épület, üzemcsanok. Szenet régóta nem bányásznak sem Perecesen, sem Lyukóbányán, de az utolsó csillét láthatjuk Újmassán. A Vasgyár bizonyos részeiben ugyan dolgoznak még, de a szebb napokat látott kolónia házai megmentésre várnak. Viszont, ahogy régen, műszakváltás idején most is megszólal a duda, naponta háromszor „fúj a gyár” – reggel 6-kor, délután 2-kor és este 10 órakor. Miskolcról szóló, Miskolcot bemutató írás nem fejeződhet be úgy, hogy ne idéznénk ide Szrogh Sámuel 1800-ban papírra vetett sorait. A várost bemutató, Miskolcznak a’ javai című költeményben írja: „A’ki nem vólt Miskolczon, Nem tudja a’ Bóldogságot hol ülhet a fő polczon.”

11


Magasság és mélység Miskolc hegye, az Avas igazság szerint domb, viszont ez az alig több mint 200 méteres magasság titokzatos mélységeket, több mint nyolcszáz pincét rejt. A várost határoló Bükk hegység barlangjai révén ugyancsak tartogat mélységeket és magasságokat is, mert bár a Mátrában van Magyarország legmagasabb csúcsa, mégis a Bükk a legnagyobb átlagmagasságú hegységünk.

12

A vulkáni eredetű, 234 méter magas, egykor boráról és borpincéiről híres Avas Miskolc város egyik jelképe. Az északi oldalának nevezetessége a műemlék református templom és a harangtorony (➤ 76), körötte a védett temető, legfelül a kilátó (➤ 91). A kilátó mögött, az Avas déli, délkeleti oldalán pedig az 1970-es években felépült az ország egyik legnagyobb lakótelepe, ahol közel 40 ezer ember él. A domb neve, az Avas régi magyar szó, jelentése: tiltott, tilalmas. Valószínűleg arra utal, hogy egy időben tilos volt itt legeltetni a jószágot. Az XVII-XVIII. században az Avas északi részén több mint 800 pincét vájtak a száraz andezittufába. > M iskolc és a B ükk

Magasság Ezek az üregek egymással párhuzamosan, több szinten is haladnak a hegy belseje felé. A legtöbb pince 10–20 méter hosszú, de van 50–100 méteres is. Hőmérsékletük a mélységüktől függően 6 és 10 Celsiusfok között változik. A pincék többségét az 1700-as években vájták, de a borházak később épültek. A hegy egykori gyümölcsösei, szőlői jelentős szerepet játszottak a város gazdasági életében, ugyanakkor a pincesorok kedvelt színhelyei voltak a társasági életnek, szívesen jöttek ide az írók, költők, képzőművészek. A XX. század elején a paleolit kori Szeleta-kultúrához tartozó kőeszközöket találtak a Tűzköves dűlőben. Tudományos szenzáció volt az itteni kovabánya (➤ 73) feltárása. Ennek kapcsán vetődött fel egy régészeti park és a hozzákapcsolódó idegenforgalmi centrum létrehozásának ötlete. A tervpályázat 2006-ban lezárult, de anyagiak híján nem kezdődhetett el az építkezés. Valamikor úgy tartották, tősgyökeres miskolci csak az lehet, akinek pincéje is van az Avason. Bár miután 1885–1889ben a filoxéra elpusztította az itteni szőlőket, majd a később telepített ültetvények jelentős része az építkezések áldozata lett, napjainkban leginkább más vidékekről származó borokkal kínálják itt a vendéget. Több pince helyi védettséget kapott, némelyikben hangulatos borozót, vendéglátóhelyet találunk. Az Avasról nagyszerű kilátás nyílik a Bükk, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegysége felé. Bár egyetlen csúcsa sem éri el az 1000 métert, nagyon sok itt a 900 méternél magasabb hegy. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

é s m é ly s é g

A Szent István-barlang cseppkövei

Barlangjárók

A Bükki Nemzeti Park (3304 Eger, Sánc u. 6.; tel: 36/411-581) nyolc barlangba szervez úgynevezett overallos barlangtúrát. Szakszerű túravezető irányításával, a szükséges felszereléssel – lámpa, védőruházat – bejárható a Bolhási-víznyelőbarlang, az Esztáz-kői-barlang, a Gyurkó-lápai-barlang, a Kecske-lyuk, a Kő-lyuk, a Létrási vizes-barlang, a Lilla-barlang és a Vénusz-barlang. Ezeken a helyeken sem villanyvilágítás, sem betonjárda nincs, helyenként létra segíti a közlekedést. 13


A magas hegyek mély barlangokat rejtenek

Kilencszáz méter fölött

A Bükk hegység legmagasabb csúcsa, a 959 méteres Istállós-kő Szilvásvárad közelében van, de Miskolcról indulva is könnyen elérhetünk több 900 méternél is magasabb hegyet! Nézzünk meg néhányat! Istállós-kő (959 m), Bálvány (956 m), Tar-kő (950 m), Vörös-sár-hegy (950 m), Nagy-kő-hát (946 m), Felső-borovnyák (945 m), Kukucsó-hegy (941 m), Kis-kőhát (939 m), Nagy-István-erőse (938 m), Pipis-hegy (934 m), Fodor-hegy (931 m), Kis (Mély)-sár-bérc (925 m), Fekete-sárbérc (919 m), Huta-bérc (918 m), Ispánhegy (912 m), Nagy-kopasz (903 m), Három-kő (901 m) 14


A Bükk Magyarország egyik legjelentősebb karszthegysége: területén több mint 1100 feltárt barlangot tartanak számon. Itt található az ország legmélyebb barlangja, az István-lápai-barlang (254 m) is. Idegenforgalmi barlangként működik három: a lillafüredi Anna-barlang (➤ 145) és a Szent István-barlang (➤ 152), valamint a Miskolctapolcai-tavasbarlang, a Barlangfürdő (➤ 104). A Szeleta-kultúrának nevet adó, a Felső-Hámor feletti hegyoldalban lévő Szeleta-barlang (➤ 162) ugyan szabadon látogatható, de fokozott védelem alatt áll. Számos veszélyeztetett állatfajnak, többek között védett és fokozottan védett denevérfajoknak nyújt állandó vagy időszakos szálláshelyet. Vigyázzunk rájuk! De a saját testi épségünk érdekében se vállalkozzunk önálló barlangfelfedezésekre.

A B ü k k i N e m z e t i Pa r k

A Bükki Nemzeti Park Ez az ország legnagyobb hegyvidéki nemzeti parkja: területe 43 129 hektár, amelyből 5730 hektár fokozottan védett. A Bükk hegység számos lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros túrázásra, a hegyvidéki pihenésre, a természeti értékek megismerésére. Azonban mindig szem előtt kell tartani: a védett terület a turistától is fokozott figyelmet kíván.

A Bükk hegység természetes növény- és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek védelmére és megőrzésére 1976-ban alapították meg a Bükki Nemzeti Parkot (BNP), de a névadó hegységen, a Bükkön kívül eső természetvédelmi területek is tartoznak a BNP Igazgatóság felügyelete alá. A Kárpátok és az Alföld között lévő, 960 méteres magasságig emelkedő Bükk főleg tengeri üledékes kőzetekből, mészkőből, palává préselődött agyagból (agyagpalából), radiolaritból, dolomitból és homokkőből épül fel. A hegység karakterét a mintegy 230 millió éves (triász időszak) fehér és világosszürke, helyenként rózsaszín mészkő határozza meg, ezért a karsztwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

15

B e s z á l l ó k á r t ya jelenségek gazdag együttesével találkozni a Bükk-fennsík és a Kis-fennsík felszínén, az Északi- és a Déli-Bükk mészkőterületein. A víz mészkőben végzett munkájának eredményeként létrejövő karsztjelenség valamennyi formája (töbör, víznyelő, zsomboly, barlang, időszakos forrás) megtalálható a Bükkben. Több mint 1100 feltárt barlangot tartanak számon, közülük 52 fokozottan védett, például az Istvánlápai-barlang, amely az ország legmélyebb (254 m), egyben a hegység leghosszabb, 6 kilométernél hosszabb barlangja. Az Északi-középhegységhez tartozó Bükk hűvös hegyvidéki terület, ahol az évi középhőmérséklet 7-8 Celsius-fok. A viszonylag bőséges, 550-850 milliméter

16

éves csapadékmennyiség ellenére a hegység folyóvizekben szegény. A csapadékot a 20-30, de nem ritkán 150-200 méter átmérőjű töbrök, a víznyelők és a zsombolyok nyelik el. A karsztba szivárgó víz a mészkőterületek peremén kristálytiszta vizű forrásokként, vagy hosszabb utat megtéve a föld alatt, gyógyvízként tér vissza a felszínre. A hegység elhelyezkedése, változatos domborzata különleges mikroklimatikus környezetet hozott létre – rendkívül gazdag és sokszínű flóra- és faunaegyüttessel. Ennek köszönhetően egyaránt megtalálja itt életfeltételét a kárpáti, a mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág. Védendőek a meredek, északi lejtőkön ki-

Kilátás a Magos-kő sziklagyepes ormáról > M iskolc és a B ükk

A B ü k k i N e m z e t i Pa r k területén ritka északi sárkányfű, a sárga ibolya, az erdélyi lednek és a bükki korpafű. A geomorfológiai adottságoknak és a sokszínű vegetációnak köszönhetően változatos állatvilág lakja a nemzeti parkot. Az előforduló fajok számát 22 ezer körülire becsülik, ám kevés olyan akad közöttük, amely kizárólag ezen a területen él. A fészkelő védett, illetve fokozottan védett madárfajok – a bajszos sármány, a vízirigó, a fehérhátú fakopáncs, a holló, az uhu, valamint az Európában egyre fogyatkozó ragadozó madarak, mint a parlagi sas, a békászó sas, a törpe sas és a kígyászölyv – mellett külön is féltett madártani ritkaság a kerecsensólyom. Megőrzése és elterjedése érdekében az 1980-as években helyi Nektárkeresés védelmi program indult. A bükki barlangokban – néhány kivéalakult sziklai bükkösök, amelyek számos teltől eltekintve – megtalálhatóak a hazai növényritkaságnak adnak otthont. Külön is kiemelendő közülük az egzotikus szépségű, ritka orchideafaj, a boldogasszony papucsa, a légybangó, vagy a jégkorszak utáni idők tanúja, a hazánkban már csak a Bükki Nemzeti Park területén megtalálható gyógynövény, a poloskavész. A bükkerdő természetes formájában a 23 hektárnyi, több mint 100 éve érintetlen Őserdő nevű szigorúan védett természetvédelmi területen maradt fenn. A fátlan vegetációtípusok közül az úgynevezett Kövek vonulatán (a Bél-kőtől az Őr-kőn, a Pes-kőn, az Odvas-kőn és a Látó-kőn át a Három-kőig) mészkő-dolomit sziklagyepek, a vulkanikus kőzeteken szilikát sziklagyepek bukkannak elő, míg a hegyi rétek erdőirtások révén jöttek létre. Megtalálható itt a Magyarország Szigorú szabályok korlátozzák a fakitermelést www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

17


18

állóvizekben előforduló alpesi gőte, amelynek védelmét egykori vizes élőhelyeinek rekonstrukciójával, valamint zárttéri szaporítási programmal oldja meg a nemzeti park. Az emlősök közül sok rovarevő és rágcsáló él a bükki erdőkben, de nem ritkák a ragadozók, a vadmacska, a nyest, a hermelin és a menyét sem. A nagyvadak, a szarvasok és őzek könynyen megfigyelhetők a hegységben. Sőt, túlszaporodó állományuk jelentős károkat képes okozni a fiatal erdőkben és a környező szántóföldeken. A park állatvilágát színesíti a Bükkbe telepített lipicai ménes, amellyel Szilvásváradon és a Nagymező melletti Csipkéskúton is találkozhat a túrázó. A természeti látványosságok mellett kultúr- és ipartörténeti emlékek is találhatók a Bükki Nemzeti Park területén: például a XVIII. században még jelentősnek számító bükki üveggyártás emlékeit őrző elhagyott hutákat Bükkszentkereszt környékén, vagy a vaskohászat múltját idéző vasolvasztót és vasverő hámort Újmassán. A hagyományos erdei mesterségek napjadenevérfajok képviselői. Olyan ritkaságok inkra eltűnőben vannak, elvétve azonban élnek itt, mint az alpesi denevér, a brandt még látni füstölgő faszénégető boksákat, denevér, a bajuszos denevér, a pisze de- mészégető kemencéket. nevér, a nagyfülű denevér. Csak barlangokban szaporodik az Európában erősen praktikus veszélyeztetett hosszúszárnyú denevér és a kereknyergű patkósorrú denevér. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság A karsztforrások élővilágának jellemző Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6. állatai a hideg és tiszta vizet kedvelő csigaTel.: 36/411-581 Fax: 36/412-791 fajok, a hegység ugyanakkor vízi gerinceE-mail: [email protected] sekben igen szegény. A néhány nagyobb Honlap: www.bnpi.hu vízfolyás halfaunájának említésre méltó tagja a sebes pisztráng és a petényi márna, az > M iskolc és a B ükk

A s z ta l i

örömök

Gyomorerősítőnek vegyünk magunkhoz egy kis avasi keserűt, utána következhet a garadnai pisztráng, majd szomjoltóként lillafüredi ásványvíz, desszert gyanánt pedig választhatunk a diósgyőri Kisgergely cukrászda különlegességei közül. Ha pedig legendás ízekkel is szeretnénk teljessé tenni a miskolci lakomát: kóstoljuk meg a miskolci kocsonyát és ismerjük meg az István nádor borlovagrend ajánlatát.

Hogy milyen lehetett az a bor, melyet egykor a pálos szerzetesek készítettek, vagy hogyan készült az a bizonyos miskolci aszú, mely állítólag vetekedett a tokajival, arról már csak a mondák és a fennmaradt dokumentumok mesélnek. De az egykor jelentős miskolci bortermelés emlékét

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Asztali örömök

őrzik az avasi pincék és az István nádor borlovagrend is. A Diósgyőrben 1300 körül kővárat emeltetett Ákos nembeli Ernye bán fia, István nádor nevét vette fel az 1999-ben Lillafüreden megalakult borlovagrend. Így emlékeznek arra, hogy annak idején

19


20

Fesztiváli kocsonyakínálat

István nádor telepítette le ezen a tájon a pálos szerzeteseket, akik földterületet kaptak, és szőlőműveléssel, borkészítéssel is foglalkoztak. Ennek köszönhető, hogy az Avason, a kőporosi, a bábonyibérci, a tetemvári, és persze a csabai, a tapolcai valamint a görömbölyi domboldalakon termett szőlőből a Tokaj-hegyaljaihoz hasonló minőségű bor készült. Az itteni bor kiválóságát erősíti az a történet is, mely szerint 1381-ban Diósgyőr várába érkezett velencei békeköveteket miskolci borral, a béke borával kínálta Nagy Lajos király, miután ratifikálták a turini békeszerződést. Az 1880-as években a filoxéra teljesen elpusztította az itteni szőlőket. Ma > M iskolc és a B ükk

már csak kisebb ültetvényeket, vagy egyegy lugast láthatunk a kertekben. A miskolci kocsonya különlegessége elsősorban a hozzá kötődő mulatságos történettel magyarázható. „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka” – szoktuk mondani, ha valaki zavartan néz körül a számára szokatlan helyzetben. Arról, hogy hol került a pincében dermedő kocsonyalébe a béka, nincs pontos adat. Egyesek szerint a Három rózsa fogadóban, mások szerint valamelyik Szentpéteri kapuban lévő vendéglátóhelyen, esetleg a Búza téren vagy az Avason történt az eset, hogy a vendég elé tett tálban, a meleg helyen lassan felengedő kocsonyában pislogni kezdett a béka. Valamikor a város fogadóiban, pincéiben népszerű borkorcsolya lehetett ez az étel, ma a legtöbb a februári kocsonyafesztivál (➤ 27) idején készül és fogy el. A garadnai pisztráng mindenkor igazi csemege. Különösen nagy élmény, ha a pisztrángtelepen (➤ 163), a május 1-től szeptember 30-ig működő erdei sütödében fogyaszthatjuk ezt a fenséges étket. Ehetünk frissen kifogott, frissen sült halat, és megkóstolhatjuk a füstöltet is, amit saját recept szerint készítenek. Állítólag tizenkét, különféle fűszerben pácolják a pisztrángot, majd bükkfa hasábon és fűrészporon aranysárgára füstölik. A helyi likőrgyár saját receptje szerint, több mint 20 gyógynövény kivonatának felhasználásával készül az avasi keserű is. Az itt palackozott lillafüredi ásványvíz titkát a Bükk rejti. A Kisgergely-fagyi ugyancsak helyi különlegesség. Diósgyőri kirándulás során érdemes betérnünk a Nagy Lajos király utcában lévő cukrászdába is.

A

régió köve tei

A régió követei Kelemen Didák minorita szerzetes (Baksafalva /ma Kézdialmás/, 1683. aug. 21.–Miskolc, 1744. ápr. 28.)

A háromszéki születésű szerzetes híres hitszónok, a katolikus restauráció egyik kiemelke-

Fazola Henrik vasműves (Würzburg, 1730 körül–Diósgyőr, 1779. ápr. 18.)

Német származású, nevét Fassola, Fassole alakban is ismerjük. Magyarországra – Barkóczy Ferenc egri püspök-főispán meghívá-

Déryné Széppataki Róza színész (Jászberény, 1793. dec. 23.–Miskolc, 1872. szept. 29.)

Schenbach József jászberényi patikus leánya 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz Pestre. Több vándortársulattal is dolgozott. Eljutott Pozsonyba, Bécsbe, játszott www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

dő személyisége, a szegények nagy pártfogója volt. Számos iskolát és templomot építtetett. Az ő tevékenységének köszönhetően épült fel a miskolci minorita, Nagyboldogasszonytemplom (➤ 48), a rendház és az iskola. 1717-ben a miskolci minorita (ferences) rend főnöke lett. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja az általa alapított miskolci minorita templomban található. sára – 1758-ban érkezett. Az akkor épülő egri megyeházára is készített díszítő vasmunkát, vasrácsai a hazai barokk vasművesség kiemelkedő emlékei. A Bükk vasérctelepeit feltárva vasgyártáshoz fogott, a Garadna és a Szinva patakok völgyében 1765-től vashámorokat létesített. 1770–1772-ben felépítette az ómassai nagyolvasztót és a hámori vasverő üzemeket, és ide is költözött. Fazola munkásságának köszönhetően kezdődött el a kohászat (➤ 142) a térségben. Síremléke a hámori temetőben van. Egerben, Miskolcon, Pesten, Kassán, Debrecenben… Kolozsvárra 1823-ban szerződött, négy évig ott játszott; nevéhez fűződik az operaelőadások megindítása és felvirágoztatása: őt tartják az első magyar operaénekesnőnek. 1852-ben visszavonult a színpadtól, és férjével, Déry Istvánnal – annak haláláig – Diósgyőrben élt, majd beköltözött testvéréhez Miskolcra. Szobra a színház (➤ 44) művészbejárója előtt, a Déryné-kertben áll. Sírja a Szent Anna-temetőben van. Az ő nevét viseli Miskolc város színházi díja. 21


Latabár Endre színész, színházigazgató (Kiskunhalas, 1811. nov. 16.–Miskolc, 1873. júl. 10.)

A debreceni Jogakadémia hallgatója volt, amikor 1831-ben csatlakozott Kilényi Dávid társulatához. Operát is játszó egyesületek tagjaként többek között Kassán, Kolozsvá-

Szemere Bertalan miniszterelnök, író Vatta, 1812. aug. 27.– Pest, 1869. jan. 18.)

A nemesi származású ifjú közéleti pályáját 1832-ben jogászgyakornokként Pozsonyban kezdte. Később Borsod vármegye főszolgabírója, majd másodalispánja, végül alispánja

Lévay József költő, tanár, alispán, főjegyző (Sajószentpéter, 1825. nov. 18.– Miskolc, 1918. júl. 4.)

Tanulmányait Miskolcon kezdte, 1836-tól az itteni líceumban tanult, majd Késmárkon jogot hallgatott. Miskolcon lett joggyakornok. Szemere Bertalan írnokaként részt vett a pozsonyi országgyűlésen. A szabadságharc 22


rott, Pécsett lépett fel. Főleg tenorszólamot énekelt. Miután hangját túlerőltette – 1838 után – leginkább korrepetitorként, karmesterként, operarendezőként és fordítóként is dolgozott, majd önálló társulatot alakított. Ő avatta fel társulatával 1854-ben a szabadkai színházat, és 1857-ben az újjáépített miskolci színház (➤ 44) első igazgatója lett. A család sírboltja az avasi református templom temetőjében van. Szobra – Varga Éva alkotása – a színház művészbejárója előtt áll.

volt. 1848-ban belügyminiszter lett, 1849. május 2-től 1849. augusztus 11-ig miniszterelnök és belügyminiszter Kossuth Lajos kormányzó mellett. A szabadságharc bukása után először Törökországba menekült, majd Párizsba emigrált. Távollétében 1851-ben halálra ítélték. 1865-ben elborult elmével tért haza. 1869-ben meghalt, Budán temették el, majd 1871. május 1-jén Miskolcra szállították földi maradványait. Az avasi református temetőben helyezték örök nyugalomra. idején politikai tartalmú, hazafias verseket írt. 1850-től a Pesti Naplónál dolgozott, majd 1852-től a miskolci református gimnáziumban tanított. 1865-ben Borsod vármegye főjegyzője lett. 1894-től alispánként szolgálta szülőföldjét, 1895-ben vonult nyugalomba. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának. Munkásságának elismeréseként 1910-ben Miskolc város díszpolgárává választották. Még életében – 1913-ban – utcát, később gimnáziumot és könyvtárat neveztek el róla Miskolcon. Szobra a Deák téren áll.

A

régió köve tei

Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor (Breznóbánya, 1835. jún. 27.–Budapest, 1914. dec. 27.)

Diósgyőrben gyermekeskedett, 1850-ig a miskolci evangélikus algimnáziumban tanult, majd Bécsbe ment. 1864-ben a kolozsvári Múzeumban konzervátor volt, és lerakta

Szabó Lőrinc költő (Miskolc, 1900. márc. 31.–Budapest, 1957. okt. 3.)

Apja mozdonyvezető volt. Családjával már gyermekként elkerült Miskolcról. Az irodalmi életben először műfordításaival tűnt fel (élete végéig sokat fordított), majd 1922-ben

Szalay Lajos grafikus (Őrmező, ma Szlovákia, 1909. febr. 26.–Miskolc 1995. ápr. 1.)

A miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A két világháború közötti magyar művésznemzedék egyik legtehetségesebb rajzolója volt. Illusztrációkat is készített. 1946www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

a később híressé vált állattani gyűjtemény alapját. Volt függetlenség párti országgyűlési képviselő, de közben már a Nemzeti Múzeum tisztviselője. Nevéhez fűződik hazánkban az ősemberkutatás megkezdése, a Bükk barlangjainak ősrégészeti feltárása, a Magyar Ornitológiai Központ létrehozása (1893), a millenniumi kiállítás néprajzi anyagának rendezése. Szakmai könyvei tudománynépszerűsítő munkák is. A Pele-lak, egykori lillafüredi lakhelye ma emlékmúzeum (➤ 155). Sírja a hámori temetőben van.

megjelent első önálló verseskötete Föld, erdő, Isten címmel. Már ebben megmutatkozott kiemelkedő költői tehetsége, amely az Ady utáni nemzedék egyik legkiválóbb lírikusává avatta. Háromszor tüntették ki Baumgartendíjjal, 1954-ben József Attila-, 1957-ben pedig Kossuth-díjat kapott. 1956. október 23-án éppen Miskolcon tartott felolvasóestet. A város híven ápolja emlékét, a Miskolci Egyetem keretében Szabó Lőrinc Kutatóhely működik, az ő nevét viseli a város irodalmi díja.

tól Párizsban élt, 1949-ben Argentínában telepedett le. A tucumani egyetem professzora, a Buenos Aires-i Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1960-ban az USA-ba költözött. 1988-ban települt haza, haláláig Miskolcon élt. 1989-ben megkapta a kiváló művész elismerést, 1992-ben a Kossuth-díjat, 1993-ban Miskolc város díszpolgára lett. Állandó kiállítása (➤ 61) a Miskolci Galériához tartozó Petró-házban látható. Sírja Miskolcon a Szentpéteri kapui temető díszparcellájában van. 23


A múlt nyomában Bársony-házi szakócák i. e. 70 000–60 000

és Diósgyőrről is. A Gesta Hungarorum szerint az egyik honfoglaló vezér, Bors leszármazottai, a Miskóc nemzetség tagjai telepedtek le ezen a vidéken. A Miskócok a közeli Tapolcát (➤ 94) választották temetkezési helyül. Kolostort alapítottak, és oda telepítették a bencés rend tagjait. A szerzetesek iskolát működtettek, és gondoskodtak azokról, akik gyógyulni jöttek a tapolcai hévforrásokhoz. Kővár és kolostor

Miskolc belvárosában 1891 nyarán egy lakóház alapozásánál kerültek elő azok a jellegzetes, kovakőből készült szerszámok, amelyek bizonyították az őskori ember jelenlétét. Herman Ottó (➤ 23) a jégkor emberének munkaeszközeit ismerte fel és azonosította a Bársony-házi szakócákban. Ezt követően indult el a városban és környékén az őstörténeti kutatás. A Miskolc melletti Szeleta-barlangban (➤ 162) talált leletanyag a Szeleta-kultúra nevet kapta. Az ásatások bizonyították, hogy a mai Mindszent tér közelében is lehetett eszközkészítő műhely, az Avason pedig megtalálták a kovakőbányák maradványait. A honfoglaló Miskócok XI. század

24

Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője a magyarok történetét megörökítő krónikájában már említést tesz Miskolcról > M iskolc és a B ükk

XIII. század

Diósgyőr vára (➤ 122) helyén már a vaskorban is lehetett egy gyűrű alakú körsánc. (A gyűrű szóból eredeztethető a győr szó.) A későbbi földvárat a tatár hadak pusztították el. Majd Ernye bán, aki a hagyomány szerint megmentette IV. Béla király életét, jutalmul kapta ezt a területet – azzal, hogy építsen itt kővárat. Ernye bán fiának, István nádornak köszönhető, hogy a nemzetség kúriájából várpalota

A

m ú lt n y o m á b a n

lett. Ebben az időben telepedtek le a vár a várostörténet legkorábbi dokumentuközelében az egyetlen magyar alapítású mai: oklevelek, adománylevelek. Moharend tagjai, a pálosok. med pasa 1544-ben feldúlta és felégette a várost. A XVI. század végétől Miskolc A város és a vár virágkora 90 éven át az Eger központú török fennhatóság alá tartozott. Mivel a borból nem XIV–XV. század kellett tizedet fizetni a töröknek, egyre Miskolc 1365-ben mezővárosi rangot ka- jobban virágozhatott a borkultúra, de a pott I. (Nagy) Lajos királytól. Ez a cím ki- XIX. század végén a filoxéra elpusztította váltságokkal is járt. Így például adómen- a szőlőültetvényeket. tességet biztosított a kereskedőknek és az iparosoknak. Ennek köszönhetően sokan Üveghuta, papírmalom, vashámor költöztek ide, és Miskolc bekerült Közép- XVIII. század Európa vérkeringésébe. Szívesen időzött Disógyőrben Nagy Lajos király. A vár (➤ 120) a királynék jegyajándéka lett, vagyis a váruradalom bevétele a mindenkori királyné és udvartartásának kiadásait fedezete. A korábban leginkább csak földművelésből, bortermelésből élő településen egyre több kézműiparos telepedett le. Elsőként 1508-ban a mészárosok kaptak céhszabadalmat, majd a vargák és a szabók következtek. A Rákóczi-szabadságharc idején – túl a Pusztító elemek, pezsdítő borok hadi tehertételeken – Miskolcot még két katasztrófa is sújtotta: 1706-ban az osztrák XVI–XVII. század császári seregek kifosztották és felégették Az egykor virágzó mezőváros a XVI. szá- a várost, 1710–1711-ben pedig a lakosság zad közepétől nehéz időket élt meg. Pusz- közel fele (6000 ember) lett a pestisjárvány tították járványok, természeti csapások, áldozata. Csak a század második felében tűzvészek, árvizek, de a török szultán, a vett újabb lendületet a város fejlődése. A Habsburg császár és az erdélyi fejedelmek szőlőművelés és kereskedelem mellett egycsapatai is. re több családnak nyújtott megélhetést az Elpusztult a tapolcai bencés apátság, ipar. Miskolc közelében, a Bükk hegység amelynek templomában a várost alapí- erdeiben üveghuták működtek, a folyóvitó Miskóc nemzetség tagjai nyugodtak, zekre papírmalmok települtek, és Ómasés velük együtt elpusztultak műkincsek, sán megkezdődött a vasgyártás is. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

25

B e s z á l l ó k á r t ya Kereskedőkompániák XVIII. század

A Balkánról görög kereskedők, Lengyelországból zsidó kalmárok telepedtek meg nagyobb számban a városban. Saját „kompániát” (társaságot) alakítva specializálódtak a kereskedelem különböző területeire. A városi élet fejlődése, a kereskedők külföldi árui, a másfélszáz céhbeli iparos termékei egyre nagyobb tömeget vonzottak az itteni vásárokra. A vidékről Miskolcra beköltöző gazdag nemesek a század derekától barokk lakóházak sorát építették fel a főutcán. A II. József császár által 1786-ban elrendelt első népszámlálás a város 2414 házában 14 179 lakost talált. A kőszínház XIX. század

A felvilágosodás eszméinek terjedése és a reformtörekvések hatására Miskolcon is egyre nagyobb szerepet kaptak a közösségi élet fórumai. Megnyílt a kaszinó, megjelent a közérdekű híreket tartalmazó Miskolczi Értesítő, és itt épült fel 1823-ban Magyarországon az első magyar nyelvű kőszínház. (Bár a „két magyar haza” első

26


magyar nyelvű színháza a kolozsvári volt!). A Déryné utcai – a mai színház mögötti – telken emelt épület az 1843. július 19-i nagy tűzvészben elpusztult. A helyén lévő Színháztörténeti és Színészmúzeumban ma is láthatók falmaradványai. A Déryné utca és Széchenyi utca sarkán épülő új színház (➤ 44) alapkövét 1847-ben tették le, és 1857. szeptember 3-ára készült el. Nagy város, nehézipar XIX–XX. század

A természeti csapások – az 1843-as tűzvész, az 1845-ös és főleg az 1878-as nagy árvíz –, pusztításai ellenére a XIX. század végén fellendült a város ipara. Az önálló törvényhatósági jogot – az 1907: LI. tc. alapján – 1909-től gyakorolhatta a város. (Mivel Ferenc József címeres adománylevelének dátuma 1909. május 11., a városi közgyűlés 1992-ben úgy döntött, hogy ezen a napon tartják Miskolc város ünnepét.) Miskolc legrégibb üzeme, a kőedénygyár 1833-ban kezdte meg működését. Az 1860-as években alapított Borsod-Miskolci Gőzmalom volt a legnagyobb ilyen jellegű ipari vállalkozás – a főváros után – vidéken. 1859-ben bekapcsolódott a város a vasúti forgalomba, 1868-ban felépült a diósgyőri vasgyár, 1897-ben – az országban másodikként – megkezdődött a villamosközlekedés. Az 1945. január 1-jei rendelettel összevonták az addig különálló környékbeli településeket. Ekkor került Miskolchoz Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca, majd 1950-ben Görömböly, Szirma, Hámor, Lillafüred. (A Martintelep – ma Martin kertváros – 1935-tól, Mindszent 1880-tól Miskolchoz tartozott.).

Progr ama jánló

Programajánló Miskolci Tél – Kocsonyafesztivál

„Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka” – ez a szólás, illetve a kocsonyába dermedt béka története adta az ötletet a szervezőknek, hogy minden évben, február végén megrendezzék a téli fesztivált, melynek főétele a kocsonya, főszereplője pedig a béka. A kocsonyafesztivál olyan három napon át tartó mulatság, amely az egykori, híresneves miskolci vásárok hangulatát idézi. Ilyenkor Miskolc belvárosában számtalan szórakoztató programon vehetnek részt az érdeklődők, megcsodálhatják az erre az alkalomra készülő látványos kocsonyákat, és persze meg is kóstolhatják a vendéglátók által készített ínyencségeket. (Ilyenkor több mint 20 ezer adag kocsonya is elfogy.)

Az étkek mellett színvonalas kulturális programokkal is várják a vendégeket. Időpont: február vége Helyszín: belváros Információ: „Több mint legenda...” Közhasznú Alapítvány Tel.: 46/508-806 Fax: 46/508-807 E-mail: [email protected] Honlap: www.kocsonyafesztival.hu Nemzetközi Ásványfesztivál

A Miskolci Egyetemen 1983 óta megrendezett fesztiválon évről évre több mint száz kiállító vesz részt, a látogatók száma 3-4 ezer fő. Ma már ez Közép-Európa ásványgyűjtőinek egyik legjelentősebb találkozója. A börzéhez kapcsolódva tematikus kiállításokat, szakmai tanácskozásokat rendeznek, tudományos és népszerűsítő előadásokat is tartanak. Itt mindenki, aki kötődik az ásványokhoz – érdeklődő, www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

27

B e s z á l l ó k á r t ya gyűjtő, kereskedő, szakember – találhat vaskastélyba. Ezt az időszakot idézi ez a különlegességet. rendezvény. Ilyenkor megtelik élettel Diósgyőr: pompás ceremónia közepette fenIdőpont: március eleje séges étkekkel, muzsikával és játékkal köHelyszín: Miskolci Egyetem Információ: Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzetszönti a szépséges hölgyeket és a természet tani Tanszék kivirágzását a vár népe.

Tel.: 46/565-111 Fax: 46/563-465 E-mail: [email protected] Honlap: asvanyfesztival.hu Királynék Tavasza

Időpont: május második hétvégéje Helyszín: Diósgyőr vára Információ: Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ 3534 Miskolc, Árpád u. 4. Tel.: 46/530-516; 46/530-517 Fax: 46/530-465 E-mail: [email protected] Honlap: www.diosgyorivar.com Borsodi Fonó

A hagyományőrző folklórfesztivál a Kárpát-medence népművészetét, gasztronómiai hagyományait, népzenei világát és táncait mutatja be. A várárokban kirakodóvásáron kínálják portékáikat a szövők, hímzők, fafaragók, gyertyamerítők, nemezelők… Megkóstolhatják a vendégek a házi készítésű ételeket, italokat is. A várszínpadon népzenei koncerteket, tánc-

28

Diósgyőr vára (➤ 120) hagyományosan a királynék jegyajándéka volt, ezért szokás emlegetni a királynék váraként. Erre emlékeztet a 2005 óta évről évre megrendezett szezonnyitó fesztivál, a Királynék Tavasza. Beatrix, Mátyás király felesége volt az, aki igazi reneszánsz udvart varázsolt a > M iskolc és a B ükk

Progr ama jánló színházi előadásokat tartanak. Az esti elő- repel. Ennek megfelelően minden évben adások után mindhárom napon táncház- felcsendülnek Bartók művei, és szerepelt zal fejeződik be a program. már a címben – és a programban – Verdi, Puccini, Mozart, Csajkovszkij, majd a bel Időpont: június első hétvégéje canto, a verizmus és a szláv zenét képviseHelyszín: Diósgyőr vára lő zeneszerzők is. A fesztivál ideje alatt az Információ: Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ operaelőadások mellett komoly- és köny3534 Miskolc, Árpád u. 4. nyűzenei koncerteket, irodalmi esteket, Tel.: 46/530-516; 46/530-517 képző- és iparművészeti bemutatókat is Fax: 46/530-465 tartanak. E-mail: [email protected] Honlap: www.diosgyorivar.com

Bartók+... Miskolci Nemzetközi Operafesztivál

Időpont: június második fele Helyszín: Miskolci Nemzeti Színház Információ: Miskolci Operafesztivál Kht. 3525 Miskolc, Déryné u. 1. Tel.: 46/509-407 Fax: 46/509-408 E-mail: [email protected] Honlap: www.operafesztival.hu Jegyiroda: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 23. Tel.: 46/516-735 Fax: 46/509-835 E-mail: [email protected] Nemzetközi Grafikai Triennále

Az 1960-as években megnyílt Miskolci Grafikai Műhely kezdeményezésére indult – korábban kétévenként, 2008-tól háromévenként megrendezett – pályázat és kiálA 2001 óta megrendezett több mint egyhetes operafesztivál célja, hogy ez legyen a Kelet-Közép-Európában működő társulatok találkozásának, az itt élő tehetségek felfedezésének a helyszíne, miközben a világhírű operaházak – többek között a Scala, a Metropolitan és a Bolsoj – sztárjai is Miskolcon (illetve a megyében) vendégeskednek. A címben Bartók Béla mellett egy másik zeneszerző neve, vagy egy közösséget, stílusirányzatot jelentő kifejezés szewww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

29

B e s z á l l ó k á r t ya lítás célja, hogy az előző időszakban született értékes műveken keresztül áttekintést adjanak a hazai sokszorosított grafika helyzetéről, másrészt a kelet-közép-európai meghívásokon keresztül kitekintsenek a grafika nemzetközi világára. Időpont: minden harmadik év júniusa Helyszín: Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Információ: Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum 3530 Miskolc, Rákóczi u. 2. Tel.: 46/500-680, 46/500-681 Fax: 46/500-682 E-mail: [email protected] Honlap: www.miskolcigaleria.hu Kaláka Folkfesztivál

30

Az 1969-ben alakult Kaláka együttes kezdeményezésére 1980 júliusában rendezték meg először Diósgyőr várában (➤ 120) a Kaláka Folkfesztivált. Az akkor még kétnapos rendezvény mára már négynapos, és a vár mellett más helyszíneken is bemutatkoznak a világ minden tájáról érkező előadóművészek, a folkzenét, világzenét játszó együttesek. A minden év júliusának második hétvégéjén megtartott fesztivá> M iskolc és a B ükk

lon a műfaj legjobbjai, a rendszeresen viszszatérő vendégek mellett mindig feltűnnek a fiatal tehetségek is. A házigazda ma is a – Kossuth-díjas, és Miskolc város Pro Urbe-díjával is kitüntetett – Kaláka. Időpont: július második hétvégéje Helyszín: Diósgyőr vára Információ: Kaláka Zenei Művészeti Alapítvány 1052 Budapest V. kerület, Bárczy István u. 10. Tel./fax: 1/267-5331 E-mail: [email protected] Honlap: www.kalakafesztival.hu; www.kalaka.hu Diósgyőri Várszínházi Esték

A határainkon túl működő magyar színházak társulatai mutatkoznak be 1992 óta minden év augusztusának közepén a diósgyőri vár (➤ 120) színpadán. Évek óta visszatérő vendég a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a Komáromi Jókai Színház és a Temesvári Csiky Gergely Színház, de számíthat a közönség a beregszászi, illetve a kassai magyar társulatra is.

Progr ama jánló Időpont: augusztus közepe Helyszín: Diósgyőr vára Információ: Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ 3534 Miskolc, Árpád u. 4. Tel.: 46/530-516; 46/530-517 Fax: 46/530-465 E-mail: [email protected] Honlap: www.diosgyorivar.com Középkori Forgatag

vásári komédiások, valamint lovas hadijáték gondoskodnak a jó hangulatról. Időpont: augusztus 20. előtti hétvége Helyszín: Diósgyőr vára Információ: Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ 3534 Miskolc, Árpád u. 4. Tel.: 46/530-516; 46/530-517 Fax: 46/530-465 E-mail: [email protected] Honlap: www.diosgyorivar.com Cinefest – Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja

A 2004 óta megrendezett fesztivál versenyprogramjában a 35 éven aluli filmesek két évnél nem régebbi munkái szerepelnek. A világ minden részéről érkező alkotások nagyjáték-, kisjáték-, kísérleti-, animációs- és dokumentumfilm, illetve speciális szekciókban versenyeznek egymással. A filmvetítések mellett szakmai tanácskozásokat, közönségtalálkozókat is tartanak.

Az augusztus 20. előtti hétvégén Diósgyőr várában (➤ 120) megelevenedik Nagy Lajos kora: XIV. századi figurákkal lehet találkozni a várban, akiket beöltözött színészek, statiszták keltenek életre. A látogatók szemtanúi lehetnek egy-két leányrablásnak, csetepaténak... Benépesül a korabeli városka, a fogadókban pecsenyék és kitűnő borok várják a közönséget. Gólyalábasok, zászlóforgatók, muzsikusok és www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Időpont: szeptember közepe Helyszín: Kossuth Art-mozi (Széchenyi u. 1.) Művészetek Háza (Rákóczi u. 5.) Információ: Cine-Mis Moziüzemi Szolgáltató Kht. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 1. Tel./fax: 46/412-228 E-mail: [email protected] Honlap: www.cinefest.hu Formációs Táncfesztivál

Az 1975 óta minden év októberében megrendezett fesztivál és verseny keretében standard és latin formációs táncokat mutatnak be a hazai és külföldi táncegyüttesek. A nagyszabású, évről évre sokakat

31


vonzó rendezvényen természetesen részt tal vezetett, Miskolc város Pro Urbe-díjávesznek a Miskolcon működő táncegyüt- val kitüntetett Benkó Dixieland Band. tesek is. Időpont: október közepe Helyszín: Városi Sportközpont Információ: Ifjúsági és Szabadidő Ház 3532 Miskolc, Győri kapu 27. Tel.: 46/411-747, 46/505-863, Fax: 46/320-716 E-mail: [email protected] Honlap: www.ifihazmiskolc.hu Nemzetközi Dixieland Fesztivál

32

A miskolci nyarak Európa határain túl is ismert, jegyzett eseménye 1985 óta nyaranként megtartott Nemzetközi Dixieland Fesztivál. Korábban Diósgyőr várában tartották a koncerteket, a tervek szerint 2009-től a Művészetek Házában lesz a fesztivál. A rendezvény házigazdája a Liszt- és Kossuth-díjas Benkó Sándor ál> M iskolc és a B ükk

Időpont: november közepe Helyszín: Művészetek Háza Információ: Ifjúsági és Szabadidő Ház 3532 Miskolc, Győri kapu 27. Tel.: 46/411-747, 46/505-863 Fax: 46/320-716 E-mail: [email protected] Honlap: www.ifihazmiskolc.hu

19

Recommend Documents