19

FVM ASzK, Szakképző Iskola – Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium, Gyöngyös – Mátrafüred minőségirányítására vonatkozó külön előírások


Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 1/19


Tartalom 1.

A tagintézmény szervezete és minőségirányítása .............................................................. 3 1.1. A tagintézmény szervezeti rendszere, irányítása ......................................................... 3 1.2. Minőségfejlesztési csoport .......................................................................................... 4 2. Intézményi minőségcélok ................................................................................................... 5 3. Minőségfejlesztési rendszer ............................................................................................... 7 3.1. Partnerkapcsolatok irányítása ...................................................................................... 7 3.1.1. Partnerek azonosítása ........................................................................................... 7 3.1.2. Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése ........................................... 8 3.2. A vezetés szerepe a minőségfejlesztési programban ................................................... 8 3.2.1. Jogszerűség........................................................................................................... 8 3.2.2. Tervezés ............................................................................................................... 8 3.2.2.1. Stratégia, célok és fejlesztési irányok megfogalmazása, jövőtervezés ......... 8 3.2.2.2. Pedagógiai program készítése ....................................................................... 8 3.2.2.3. Képzési kínálat összeállítása ......................................................................... 9 3.2.2.4. Felnőttképzési terv készítése......................................................................... 9 3.2.2.5. Ellenőrzési terv készítése .............................................................................. 9 3.2.3. Erőforrások menedzselése .................................................................................... 9 3.2.3.1. Emberi erőforrások ..................................................................................... 10 3.2.3.2. Pénzügyi erőforrások .................................................................................. 10 3.2.4. Ellenőrzés ........................................................................................................... 10 3.2.4.1. Az általános tagintézmény-vezető helyettes ellenőrzési feladatai .............. 11 3.2.4.2. Az oktatási-nevelési tagintézmény-vezető helyettes ellenőrzési feladatai . 11 3.2.4.3. Szakmai tagintézmény-vezető helyettes ellenőrzési feladatai .................... 12 3.2.4.4. Gyakorlati oktatásvezető ellenőrzési feladatai............................................ 12 3.2.4.5. Kollégium vezető ellenőrzési feladatai ....................................................... 13 3.2.5. Értékelés ............................................................................................................. 13 3.2.5.1. Intézmény értékelése, jelentések készítése ................................................. 13 3.2.5.2. Egyéni teljesítmények értékelése ................................................................ 13 3.2.5.3. Teljes körű intézményi önértékelés ............................................................ 14 3.2.5.4. Éves értékelés.............................................................................................. 14 3.3. Oktatás-nevelés folyamata ......................................................................................... 15 3.3.1. Tervezés ............................................................................................................. 15 3.3.1.1. Munkaterv készítése.................................................................................... 15 3.3.1.2. Tantárgyfelosztás ........................................................................................ 15 3.3.1.3. Órarend készítése ........................................................................................ 15 3.3.1.4. Tankönyvkiválasztás ................................................................................... 16 3.3.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés ............................................................................... 16 3.3.2.1. Helyi mérések, értékelések ......................................................................... 16 3.3.2.2. Országos mérések ....................................................................................... 17 3.3.2.3. Vizsgáztatás ................................................................................................ 18 3.3.3. Tanügyi adminisztráció ...................................................................................... 18

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 2/19


1. A tagintézmény szervezete és minőségirányítása 1.1. A tagintézmény szervezeti rendszere, irányítása társadalomtudományi munkaközösség-vezető

társadalomtudományi munkaközösség tagjai

természettudományi munkaközösség-vezető

természettudományi munkaközösség tagjai

osztályfőnöki munkaközösség-vezető

osztályfőnökök

kollégium vezető

nevelőtanárok

minőségfejlesztési csoportvezető

minőségfejlesztési csoport tagjai

oktatási-nevelési tagintézmény-vezető helyettes

ifjúságvédelmi felelős diákönkormányzat munkáját segítő tanár

könyvtáros általános tagintézmény-vezető helyettes

tagintézmény-vezető szakmai tagintézmény-vezető helyettes

gyakorlati oktatásvezetők

műszaki dolgozók

szakmai munkaközösség-vezetők

szakmai munkaközösségek tagjai

tankert vezető tanüzem vezető

gondnokság és dolgozói gazdasági vezető

ügyviteli alkalmazottak konyhai dolgozók

iskolatitkár

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 3/19


1.2. Minőségfejlesztési csoport A minőségirányítási rendszer kiépítését, működtetését, a minőségirányítási munka koordinációját az ezzel kapcsolatos feladatok szervezését, irányítását 5 fős minőségfejlesztési csoport végzi. A csoport tagjainak kiválasztása – az iskolavezetés ajánlása alapján – alapvetően önkéntes alapon történt. A team vezetését egy fő választott csoportvezető látja el. A csoport munkája elképzelhetetlen az intézmény vezetésének segítő támogatása nélkül. Az iskolában a vezetés részéről a minőségfejlesztési csoport munkáját az oktatási-nevelési tagintézményvezető helyettes segíti. A minőségirányítási rendszer kiépítéséhez, a munka különböző fázisaiban külső szakértő, tanácsadó segítségét kívánjuk igénybe venni. A minőségirányítási munka eredményeként azt várjuk hogy:    

Folyamatos párbeszéd alakul ki az iskola és a külső partnerei között. Érdemi együttműködés bontakozik ki a felnőttek át- és továbbképzésében érintett és érdekelt tényezőkkel (személyekkel, munkahelyet biztosítókkal, állami és érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetekkel) Az intézményi önértékelés iránti belső igény kialakul, beépül az iskolai munkába, továbbképzési elképzeléseinkbe. Minőségirányítási rendszer intézményi szintű bevezetése után az iskola alkalmassá válik arra, hogy tervszerű, rendszeres önértékelést végezzen a folyamatos fejlesztés érdekében.

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 4/19


2. Intézményi minőségcélok Az intézményi minőségirányítási programnak olyannak kell lenni, hogy képes legyen valamennyi képzési területén az alábbi célok megvalósulását segíteni, az intézkedési tervek megvalósítását ellenőrizni a szükséges korrekciókat elvégezni. Cél Indikátor A partnerek igényeinek,  a megkérdezettek elégedettségének megismeválaszadási hajlandórése, az igények elemzése, sága az eredmények beépítése a nevelő oktató és szakképesítést adó munkába, az éves intézményi munkatervbe A nevelési, oktatási és mar-  a beiskolázás létketing feladatainkat színvoszámadatai 9. és 13. nalasan, hatékonyan végezni évfolyamra valamint tanfolyamainkra  a pályaválasztási héten a kérdőívet kitöltők válaszadási hajlandósága  a felvételt nyert tanulók általános iskolai tanulmányi átlaga  felnőtt korúak előképzettsége Az intézmény által képvi tanulmányi átlagok selt, a pedagógiai program évismétlésre utasított ban megfogalmazott értékek tanulók létszáma beépítése a napi oktatási tanulmányi versenyek nevelési és szakképzési eredményei gyakorlatba  igazolt és igazolatlan (Nappali és levelező tagozahiányzások ton, felnőttképzésben)  jutalmazások és büntetések Nyitottság és önfejlesztés  továbbképzésen részt iránti igény kialakítása és vevők létszáma erősítése az intézményben  az alkalmazottak dolgozók körében megfelelő szakképesítése  a hiányzó szakemberek száma  nevelési módszertani témák megvitatása tantestületi értekezleteken Dátum: 2009.

Változat: 1.

Sikerkritérium  a partnerek 60%-a visszajelez  az erőforrások, értékek figyelembevételével a jelzett igények beépítése, illetve betervezése    

  

  

minden évben legalább kétszeres túljelentkezés legyen a 9. évfolyamokra a pályaválasztási hét résztvevőinek 60 %-a visszajelez a felvett tanulók tanulmányi átlaga 3,0 felett legyen a 13. évfolyamra beiratkozottak létszáma érje el a 12. évfolyam létszámát

tanulók neveltségi szintje nem romlik, esetleg javul az iskolai tanulmányi átlag nem romlik, esetleg javul a tanulóinkról adott külső visszajelzések (gyakorlati helyszín, a tanulókkal látogatott egyéb külső helyszínek) általában pozitívak a szakos ellátottság a nevelőtestületben nem romlik, esetleg javul évente legalább 5 pedagógus vegyen részt továbbképzésen tanévenként legalább két tantestületi módszertani értekezlet

Oldalszám: 5/19


Az iskola partnereinek és a munkaerő piaci szükségletnek megfelelő szakképzési irányok, szakok indítása

 

Együttműködés a társisko lákkal, környékbeli általános és középiskolákkal, agrárfelsőoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel

a képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya a partneri kérdőívek



együttműködési megállapodások száma









A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, további bővítése, fejlesztése

 

Érettségizett tanulóink tanuljanak tovább szakképző és felsőfokú szakképző évfolyamainkon, a legjobbak pedig még tovább a felsőfokú oktatási intézményekben, a továbbtanulásra jelentkezett tanulók jelentős részét vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe



Felnőttképzésben szakképesítést szerzettek munkába állása Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés



Dátum: 2009.



a csereprogramban résztvevők tanulók száma a csereprogramban részt vevő tanárok száma a 13. évfolyamra beiratkozott tanulók létszáma tanulói visszajelzések a felvételi eljárás után

 









elhelyezkedők létszáma a végzettek közül a további szakképesítést szerzők száma

Változat: 1.

 

a partneri igények évenkénti mérése a felnőttképzési kínálat évenkénti átvizsgálása az igények és lehetőségek alapján Évente legalább 1 szakmai beszélgetés a társiskolák pedagógusaival Évente legalább öt környékbeli általános iskola meglátogatása, és ott ismertetni iskolánkat és a benne folyó képzéseinket Folyamatos kapcsolattartás, tanácskozás az agrárfelsőoktatási intézményekkel, különösen a gyöngyösi főiskolával évente legalább 2 diákcsere program valósuljon meg a partnerekkel történő együttműködés rendszeres legyen azon tanulóink száma, akik érettségi után más szakirányban folytatják tanulmányaikat 10 % alatt maradjon a végzett tanulók legalább 25 %-a főiskolán, vagy egyetemen erősítse tovább szakmai tudását a továbbtanulásra jelentkezők legalább 50%-át vegyék fel a kiszemelt felsőoktatási intézménybe legalább a végzettek 80 %-a munkahelyet találjon a végzett hallgatók legalább 10 %-a 3 éven belül újabb szakmai továbbképzésben vesz részt

Oldalszám: 6/19


3. Minőségfejlesztési rendszer 3.1. Partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányításának szabályozása a Pedagógiai programban és a Szervezeti és működési szabályzatban leírtak szerint történik. A minőségfejlesztés az intézmény közvetlen és közvetett partnereinek közügye, ennél fogva az intézmény teljes alkalmazotti köre részt vesz, részt vehet a minőségfejlesztés egyes munkafázisaiban, a minőségbiztosítási munka figyelemmel kísérésében, annak véleményezésében. Az iskola partnereinek képviselői (szülők, tanulók, a felnőttképzésben érintettek) szintén rendszeres tájékoztatást kapnak az iskolában folyó minőségfejlesztési munkáról.

3.1.1. Partnerek azonosítása A partneri kör meghatározása alapvető fontosságú a minőségfejlesztésben: meg kell tudnunk, kik azok, akik szakmai, pedagógiai munkánk „fogyasztói” és részesei, akik számára szolgáltatást kívánunk nyújtani. Az elkötelezettség a partnerek felé alapvetően szükséges a folyamatos fejlődéshez, javuláshoz. Partnereinket két csoportra oszthatjuk: közvetlen partnerek (mindennapi nevelési-oktatási tevékenységünk részesei), illetve közvetett partnerek (személyesen nem vesznek részt az oktatási nevelési folyamatban). Közvetlen partnereink:  tanulók  felnőttképzésben résztvevők  szülők  pedagógusok  alkalmazottak  fenntartó Közvetett partnereink:  szerződéses kapcsolatban álló erdészeti, mezőgazdasági és vadgazdálkodási egységek  szakmai irányítók (OKM, VKSZI, NSZFI, OH)  általános iskolák (beiskolázás)  középiskolák (társiskolák szakmai vagy földrajzi értelemben)  felsőoktatási intézmények  Munkaügyi Központok  szakirányú elhelyezkedést biztosító vállalkozások, társaságok  külföldi kapcsolatok

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 7/19


3.1.2. Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése Közvetlen partnereink körében az alábbi méréseket tervezzük: Partner Tanulók Felnőttképzésben résztvevők Szülők Pedagógusok Alkalmazottak Volt diákjaink

Eszköz kérdőív

Mintavétel 10, 12, 14. évfolyam

Gyakoriság évente

kérdőív

minden résztvevő

képzés végén

kérdőív kérdőív

10, 12, 14. évfolyam minden pedagógus

klímateszt

minden pedagógus

kérdőív kérdőív

minden alkalmazott

3 évenként 2 évenként igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben 2 évenként 5 évenként

A minőségfejlesztési csoport feladata a 2000/2001. tanévi mérések tapasztalatait is figyelembe véve a megfelelő (összehasonlításra is módot adó) kérdőívek elkészítése, azok folyamatos fejlesztése, a mérések megszervezése, az adatok feldolgozása, elemzése, értékelése és nyilvánosságra hozatala.

3.2. A vezetés szerepe a minőségfejlesztési programban 3.2.1. Jogszerűség A vezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében az intézmény vezetése fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok, rendeletek a fenntartó és az intézmény belső szabályozói minden munkatárs számára hozzáférhetők legyenek, azokat minden érintett ismerje meg, munkaköri feladat ezek betartása. Mindezeknek a biztosítására eljárást dolgozunk ki.

3.2.2. Tervezés 3.2.2.1. Stratégia, célok és fejlesztési irányok megfogalmazása, jövőtervezés Az intézményi fejlesztési stratégia kialakítása, a „jövőtervezés” a mindenkori intézményvezető egyik legfontosabb feladata, amelyet a nevelőtestülettel történő egyetértésben az intézmény adottságainak és lehetőségeinek figyelembevételével a társadalmi-gazdasági viszonyok által többé-kevésbé determináltan alakít ki. 3.2.2.2. Pedagógiai program készítése A pedagógiai program készítése illetve felülvizsgálata a tantestület egészének bevonásával történik.

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 8/19


A pedagógiai program részei:  Nevelési program (felelős: oktatási-nevelési igazgató helyettes)  Helyi tanterv (felelős: oktatási-nevelési igazgató helyettes)  Szakmai program (felelős: szakmai igazgató helyettes) A nevelési program részei a munkaközösségek javaslatai alapján készülnek, egyes fejezeteknél kiemelt szerepet kap a diákönkormányzat működését segítő tanár, illetve az ifjúságvédelmi felelős A helyi tanterv a munkaközösségek javaslatai alapján az tagintézmény-vezető helyettesek előterjesztésében készül. 3.2.2.3. Képzési kínálat összeállítása A képzési kínálatot az intézményi fejlesztési stratégia részfeladataként a nevelőtestület és a fenntartó egyetértésével alakítjuk ki. A képzési kínálattal szemben támasztott követelmény egyfelől, hogy az kellőképpen távlatos, az állandóság irányába mutató legyen, másfelől pedig éppen ellenkezőleg, tükrözze a változást és a mozgást a mindenkori aktuáligények iránti érzékenységet. 3.2.2.4. Felnőttképzési terv készítése Az igazgató által megbízott felnőttképzési felelős a felnőttképzésről éves képzési tervet készít, melyet a Szakmai Tanácsadó Testület hagy jóvá. Ebben rögzíti a meghirdetendő OKJ-s képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a képzésekhez szükséges személyi tárgyi feltételek biztosításának módját. 3.2.2.5. Ellenőrzési terv készítése Az ellenőrzésnek át kell fognia az intézménynek, mint gazdálkodási egységnek és az összetett oktatási-nevelési intézménynek, mint pedagógiai szakfeladatokat ellátó intézmény – iskola és kollégium – tevékenységét. Az előbbi, azaz a pénzügyi témakörben a költségvetési törvényben előírt szabályrendszer szerint az intézményi belső ellenőrzés, utóbbiban az közoktatási, szakképzési és felnőttképzési törvény és a végrehajtására kiadott ágazati és fenntartói rendeletek illetve útmutatások és a pedagógiai alapelvek figyelembevételével járunk el.

3.2.3. Erőforrások menedzselése A nappali és levelező tagozatos oktatáshoz és a felnőttek át- és továbbképzéséhez az erőforrások felkutatása és a hozzáférés lehetőségeinek megteremtése az intézményvezető illetve az intézményi menedzsment számára a stratégiai célok és fejlesztési irányok meghatározásával egyenrangú, sőt azt jelentősen meghaladó feladat. Az intézményi költségvetés csak a legritkább esetben tartalmaz fejlesztésre, innovációra fordítható elemeket, ezért ezen célokra ún. „átvett pénzeszközökre”, továbbá pályázati forrásokra Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 9/19


kell szert tenni. Lehetőleg minél nagyobb mértékben. Csakis az ilyen szabad felhasználású pénzalapok biztosíthatják az ún. hozzáadott értékű fejlesztések külön forrását. 3.2.3.1. Emberi erőforrások Az emberi erőforrások az anyagi erőforrásokhoz hasonlóan nagy jelentőségűek, esetenként szinte kizárólagosságra szert tenni képes hajtóerőt képviselnek. A munkáltatót képviselő vezető kiemelkedő jelentőségű feladata az egyéni és a közösségi alkotószellem kibontakoztatására alkalmas munkahelyi légkör megteremtése a munkatársak tisztelete és megbecsülése útján. Különösen igaz ez tanulóközösségek fejlesztésére, nevelésére vállalkozó felnőtt közösségek, a pedagógus közösség vonatkozásában, hiszen ilyen közösségekben az alkotószellem és egymás kölcsönös tisztelete, szeretete automatikusan áttevődik, illetve megjelenik diákközösség és a nevelőtestület viszonylatában is, ami „ingyen” hajtóerőt képez a közösségi célok elérésében. Az emberi erőforrások fejlesztésének fontos fejezete a harmonikus nevelőtestület korosztályösszetételének kialakítása és folyamatos gondozása, továbbá a levelező és felnőttképzés speciális teendőire való felkészítés. Az általános műveltséget adó tantárgyak ill. tantárgycsoportok vonatkozásában ez nem jelent megoldhatatlan feladatot, míg a szakképzés területén – különösen az erdőmérnök-tanár utánpótlás tekintetében – a helyzet sokkal problematikusabb. Az intézményvezetés permanens feladata és kötelezettsége a szakember-utánpótlás biztosítása, az attraktívabb módozatok kidolgozása és alkalmazása. 3.2.3.2. Pénzügyi erőforrások A pénzügyi erőforrások alapvetően a fenntartó által, az állami költségvetésből, pályázatokból, szakképzési hozzájárulásokból és saját bevételből biztosíthatók. A pénzügyi erőforrások és az erőforrások menedzselése között éppen ezért nagyon szoros korreláció áll fent. Az intézményvezetés lehetőségei a pályázati források, a szakképzési támogatások és a saját bevételek növelésében vannak.

3.2.4. Ellenőrzés Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai program a szervezeti és működési szabályzat, ill. az évente az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Az intézményi belső ellenőrzés legfontosabb feladata az összetett intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy mely területeken szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a nevelési-oktatási folyamatokat segítő felszereléseket korszerűsíteni, ill. bővíteni. Az ellenőrzést a pedagógiai program és a munkaterv célkitűzései alapján, a körülmények és a pedagógusok módszertani szabadságának figyelembevételével kell végezni. A levelező tagozat és a felnőttképzés alapvető ellenőrzési struktúrája megegyezik a nappali tagozaton kialakítottakkal. A nevelő-oktató munka ellenőrzését és a hozzákapcsolódó méréseket a pedagógus esetében: Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 10/19


       

az igazgató az tagintézmény-vezető helyettesek a gyakorlati oktatásvezetők a felnőttképzési vezető a munkaközösség vezetők a munkaközösségek az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, ill. külső szakértők végezhetik.

3.2.4.1. Az általános tagintézmény-vezető helyettes ellenőrzési feladatai Ellenőrzi az iskola napi tevékenységét, az iskolai szintű döntések végrehajtását, az oktatásinevelési intézményre vonatkozó jogszabályok érvényesülését és betartását. Ellenőrzi a felnőttképzés és átképzés szakmai elméleti és gyakorlati foglalkozásainak előkészítését és végrehajtását. Az egyes tanfolyamok elméleti és gyakorlati foglalkozásai során ellenőrzi a szakszerűség és a törvényesség betartását (az érvényes általános és tantárgyi programok valamint az adott szakképesítési szakmai és vizsgakövetelményei alapján). Ellenőrzi a felnőttképzés és átképzés jogszabályokban szereplő dokumentumainak vezetését és a pénzügyi elszámolásokat. Ellenőrzi a záróvizsgák lebonyolításának törvényességét, a vizsga dokumentumait. 3.2.4.2. Az oktatási-nevelési tagintézmény-vezető helyettes ellenőrzési feladatai Tanórai tevékenység ellenőrzése óralátogatással az alábbi szempontok szerint:  a tanítási órák módszertani, didaktikai szervezése  tantárgy-pedagógiai szempontok betartása  szemléltetés korszerűsítése  objektivitás és egységesség a tanulói teljesítmény elbírálásánál  tantárgyi koncentráció lehetőségeinek kihasználása  az óratartó tanár stílusa, kapcsolata a tanulókkal  a tanulók munkája, magatartása. Tanügyigazgatási ellenőrzés:  munkafegyelem (órakezdés, befejezés, ügyelet ellátása)  tanári adminisztrációs tevékenység (naplóvezetés, osztályzatok beírása, törzskönyv, bizonyítvány, tanulói hiányzások vezetése)  munkatervek tartalma  teremrend, szertárrend, eszközök beszerzése, fejlesztése  túlórák, helyettesítések leadása  tanév végén osztálynaplók, törzskönyvek, záróvizsgák anyagainak leadása irattári elhelyezésre  irattár ellenőrzése az őszi záróvizsgák befejezése után.

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 11/19


3.2.4.3. Szakmai tagintézmény-vezető helyettes ellenőrzési feladatai A szakmai elméleti oktatás ellenőrzése:  A szakmacsoportos alapozó és a szakmai elméleti órák ellenőrzése tartalmi, szakszerűségi, korszerűségi, pedagógiai, módszertani szempontból a nappali, levelezős és felnőttképzésben.  Szakmaszeretetre és munkára nevelés megvalósulása.  Demonstrációs eszközök, segédletek, célszerű felhasználásának ellenőrzése.  Szakmai szertárak, szükséges mértékű korszerű felszereltsége összhangban a tanterviés egészségvédelmi előírásokkal.  Tantervek és előrehaladás összhangja.  Kötelező tanulmányút szervezés és végrehajtás ellenőrzése tantervvel való összhang, szakszerűség, időtartam, szállás, étkezés, egészség és balesetvédelem szempontjából.  Szakmai versenyekre való felkészítések ellenőrzése.  Munkaközösségek szakmai továbbképzési terveinek és végrehajtásának ellenőrzése.  Szakmai munkaközösségek és munkaközösség vezetők munkájának ellenőrzése.  Gyakorlati oktatásvezető munkájának ellenőrzése.  Szakképzés dokumentumaink, szakmai vizsgák dokumentumainak ellenőrzése. Felnőtt oktatásban és felnőttképzésben az igazgató eseti megbízása alapján ellenőrzi az oktatást szakmai, tartalmi és módszertani valamint a személyi és tárgyi feltételek megfelelősége szempontjából.

3.2.4.4. Gyakorlati oktatásvezető ellenőrzési feladatai A szakmai gyakorlati oktatás ellenőrzése:  A szakmacsoportos alapozó és szakmai gyakorlati foglalkozások ellenőrzése tartalmi, szakszerűségi, korszerűségi, pedagógiai, módszertani szempontból a nappali, levelezős és felnőttképzésben.  Szakmaszeretetre és munkára nevelés megvalósulása.  Szerszámok, munkához szükséges eszközök, segédletek, gépek megléte, célszerű felhasználása.  Teljes körű foglalkoztatás a gyakorlatokon (üresjáratok, felesleges téblábolások kiküszöbölése).  Balesetvédelmi és biztonságtechnikai előírások betartása az elméleti és gyakorlati órákon.  Raktárak, gyakorlati csoportfoglalkoztatók szükséges mértékű korszerű felszereltsége összhangban a tantervi- és egészségvédelmi előírásokkal.  Terepi gyakorlóhelyszínek, üzemi munkahelyek felszereltsége szakszerűségi, egészség- és balesetvédelmi szempontból.  Nyári összefüggő gyakorlatok tantervnek való megfelelése, szakszerűsége, életkormunkaidő összefüggése, munkaidő kitöltése, egészség és balesetvédelmi előírásoknak megfelelése.  Osztályok gyakorlat-felelőseinek tevékenysége: csoportok, csoportvezetők kijelölése, gyakorlati napló vezettetése és félévenként kétszeri ellenőrzése, értékelése.

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 12/19


3.2.4.5. Kollégium vezető ellenőrzési feladatai       

A kollégiumi pedagógiai munka ellenőrzése a vonatkozó programok, tervek, törvények és utasítások alapján. Kollégiumi tevékenységek (foglalkozások, rendezvények, programok) ellenőrzése, látogatása. Kötelező adminisztráció (éves tervek, naplók, jegyzőkönyvek, leltárok) ellenőrzése. A kollégiumi lakhatási feltételek (szobarend, felszerelési tárgyak, kényelmi szempontok) ellenőrzése. Kollégiumi szemlék a gondnokság és a diákönkormányzat bevonásával. (A tapasztalatokról feljegyzés és intézkedési terv készül tanév elején és végén.) Tűz- és balesetvédelmi ellenőrzés az intézmény szakfelelősével évente legalább egy alkalommal. Technikai személyzet (takarítók, karbantartók) kollégiumi munkavégzésének ellenőrzése.

3.2.5. Értékelés 3.2.5.1. Intézmény értékelése, jelentések készítése Az intézmény értékelése az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők feladata, melyre elsősorban a félévi és a tanévzáró tantestületi értekezleteken kerül sor. A szükséges jelentések, beszámolók a munkaközösség vezetők javaslata alapján készülnek. 3.2.5.2. Egyéni teljesítmények értékelése Az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógusok teljesítményértékelésének alapelvei:  személyre szóló  ösztönző hatású, fejlesztő célú, támogató  valamennyi tevékenységi területre kiterjedő  egységes szempontrendszer alapján történik  az értékelés nyilvános eljárásrend alapján történik. A teljesítményértékelés céljai:  legyen értékelhető a pedagógus teljesítménye  támogassa az egyén fejlődését. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai:  szaktanári munka  vezetői-szakmai felkészültség  intézményvezető helyettesítése  tanügyigazgatási feladatok ellátása  vezetői munka tervezése, szervezése  ellenőrzési, értékelési tevékenység

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 13/19


     

döntés-előkészítési feladatok tájékoztatási tevékenység gazdálkodási tevékenység humánerőforrás fejlesztés kapcsolattartás a dolgozókkal. konfliktuskezelés hatékonysága.

A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai:  tanórai nevelő-oktató munka  tanórán kívüli, tanulókkal együtt végzett nevelő-oktató munka  előírt adminisztráció elvégzése  együttműködés  intézményi szintű programok szervezése, lebonyolítása  az intézmény fejlesztésével összefüggő tevékenység  osztályfőnöki feladatok ellátása  munkaközösség-vezetői feladatok ellátása. A teljesítményértékelés rendje:  A teljesítményértékelés kétévente, a tanév végén történik.  A teljesítményértékelés értékelőlap segítségével történik, kombinálva az önértékelést vezetők általi értékeléssel. A vezetők és a pedagógusok önértékelő lapon értékelik saját teljesítményüket. Az önértékelésnél szereplő szempontok szerint történik a vezetők általi értékelés, melyet vezetők esetén az igazgató, pedagógusok esetén a munkaközösség-vezetők és az adott vezető végez. Az így készült értékelő lapok eredményét a vezetők a pedagógusokkal szóbeli beszélgetés keretében ismertetnek, amit végül mindketten aláírnak.  A minőségfejlesztési csoport feladata az üres értékelőlapok elkészítése. 3.2.5.3. Teljes körű intézményi önértékelés A fejlesztendő területek meghatározásához teljes körű intézményi önértékelést végzünk. Az intézményi önértékelés a partnerek igényeinek és elégedettségének kérdőíves felmérésén alapul. Az intézményi önértékelés alkalmával a vezetők körében is készül kérdőíves felmérés. Teljes körű intézményi önértékelésre 5 évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben kerül sor. 3.2.5.4. Éves értékelés Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelésére évente (a tanév végén) kerül sor. A minőségfejlesztési csoport feladata, hogy a szülői közösséggel és a nevelőtestülettel megismertesse az országos mérés és értékelés eredményeit, és az osztályfőnökök bevonásával elkészítse a tanulók egyéni fejlődésének, valamint az egyes osztályok teljesítményének követésére alkalmas, a tanulmányi eredményeket bemutató statisztikai táblázatokat.

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 14/19


Az éves értékelést a nevelőtestület végzi a szülői szervezet véleményének kikérésével. Az éves értékelés az alábbi területekre kell, hogy kiterjedjem:  a minőségfejlesztési csoport éves munkatervében megjelölt feladatok végrehajtása,  az országos mérés értékelés eredményei alapján javasolt intézkedések. Az éves értékelést és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak, a javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

3.3. Oktatás-nevelés folyamata 3.3.1. Tervezés 3.3.1.1. Munkaterv készítése Az iskolai munkatervet az igazgató készíti, de az egész nevelőtestület részt vesz benne. Alapja az előző tanév végén elkészülő értékelés, a tanévvégi statisztika, a beosztott vezetők, munkaközösség vezetők, osztályfőnökök beszámolói, melyek tartalmazzák a következő tanév feladataira vonatkozó javaslatokat is. Az előzetes értekezleten az igazgató megfogalmazza a fő feladatokat, esetleg kiegészítve a végrehajtás módjára, eszközeire vonatkozó javaslataival. A nevelőtestületi értekezlet által elfogadott feladatok alapján készítik el a munkaközösségek a munkaterveiket. Az igazgató a saját munkatervjavaslatát ezekre a tervekre építi. Az iskolai munkaterv része az általános tagintézmény-vezető helyettes által előterjesztett „Eseménynaptár”, mely az éves tevékenység időrendi ütemezését tartalmazza. Kiegészíti a munkatervet az ellenőrzési terv, melyet az igazgató, a helyettesek, a gyakorlati oktatásvezetők és a munkaközösség vezetők készítenek. Egy évre szól a pedagógusok továbbképzési terve, a helyettesítési rend és az ügyeleti beosztás. 3.3.1.2. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás a tanév végén készül, de a nyáron rendszeresen bekövetkező változások miatt augusztusban módosítani kell. A munkaközösségek javaslatai alapján az tagintézményvezető helyettesek állítják össze az alábbi szempontok szerint:  Érvényesüljön a folyamatosság.  Arányos legyen a pedagógusok leterhelése.  Feleljen meg a pedagógusok érdeklődésének.  A díjazott és a díjazás nélküli feladatok elosztása egyenletes, arányos legyen. 3.3.1.3. Órarend készítése

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 15/19


Az órarend készítése megbízás alapján külön ellátandó feladat. Az órarend készítése az iskolában az egyik legkényesebb feladat. Befolyásolja az oktató-nevelő munka hatékonyságát, de vannak körülmények melyeket figyelembe kell venni: Szakképzés sajátosságai:  Gyakorlati órák tömbösítése.  A szakmai tanárok gyakorlati elfoglaltsága. Tárgyi feltételek:  Tornaterem  Számítógépterem  Természettudományi előadó Legfontosabb szempont a tanulók minél egyenletesebb terhelése mellett az egyes tantárgyak heti óraszámának arányos elosztása, a tanárok egyenletes heti, napi terhelése, a helyettesítés lehetősége és végül a pedagógusok személyes kérései. 3.3.1.4. Tankönyvkiválasztás A tankönyveket a pedagógusok a pedagógiai programban rögzített szempontok alapján választják ki. Célszerű, hogy az azonos tantárgyakat tanító szaktanárok összehangolják tankönyvválasztásukat indokolatlan tankönyvcserék elkerülése érdekében.

3.3.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés 3.3.2.1. Helyi mérések, értékelések Tudásszint mérés 9. évfolyamon magyar nyelv, matematika, biológia, kémia, idegen nyelv tantárgyakból. A mérőlapok az általános iskolai tananyagot ölelik fel. Azt mérjük, hogy milyen az iskolánkba érkező tanulók tudásszintje az adott tárgyból, vagy annak részeiből. Kiválasztjuk az igen alacsony és a kimagasló teljesítményű tanulókat is, és annak megfelelően foglalkozunk a későbbiekben velük. A tudásszint felmérése és a meglévő szakmai végzettség során szerzett tanúsítványok alapján történő beszámítás, felmentés a felnőttképzésben egyéni elbírálás alapján történik. A felmérést a szaktanárok készítik, a szakmai tagintézmény-vezető helyettes összegzi és javaslatot tesz az intézmény vezetőjének a döntésre. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését és értékelését a Pedagógiai program szabályozza részletesen. Az iskolai nevelő – oktató munka elengedhetetlen feltétele a folyamatos, rendszeres ellenőrzés és értékelés. Az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 16/19


Az osztályközösségek és az egyes tanulók neveltségének és tanulmányi munkájának értékelése A tanulói közösségek (osztályközösségek) és az egyes tanulók neveltségének és tanulmányi munkájának értékelésére tanévenként négy alkalommal kerül sor.  Az első negyedév végén kiemelt szempont a 9. évfolyamos tanulók felzárkóztatása, tehetséggondozása, a tanórán kívüli tevékenységük megszervezése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése.  A harmadik negyedév végén a végzős tanulók neveltségét, tanulmányi helyzetét, továbbtanulási és munkavállalási elképzeléseit és lehetőségeit tekintjük át részletesen.  A félévi értekezleten és a tanév végi értekezleten a munkaközösség-vezetők írásos beszámolói alapján a tagintézmény-vezető helyettesek szóban értékelik az oktató-nevelő munkát. A tájékoztatót kiegészíti az iskolai statisztika. A tantestületi értekezlet megállapításairól fogadóórán és szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. Az értékelés szempontjai:  az osztályközösség statisztikai adatai – létszámváltozás  az osztály szociális összetétele, családi háttér, szülők elvárásai, ifjúságvédelmi munka  tanulmányi munka (tanulmányi átlageredmény, bukás, tanulmányi nehézségekkel -küszködő tehetséges tanulók  az osztályközösség társas szerkezete, közösségi struktúra  neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedés, magatartási zavarral küszködő tanulók)  közösségi tevékenység, önkormányzati szintje, közös programok, rendezvények, tanórán kívüli foglalkozáson való részvétel,  szakmai orientáció iránya, alakulása, elmélyültsége, a szakmai kötődés és szakmaszeretet mélysége,  szülői házzal való kapcsolat (szülői értekezlet tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető feladatokat:  milyen változások történtek,  milyen új problémák jelentkeztek,  milyen beavatkozás látszik célszerűnek. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, az iskolai jutalmazás és büntetés formái A tanulók magatartását és szorgalmát a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök, az osztály tanulóinak és szaktanárainak véleménye alapján osztályzattal minősíti, és ezt félévkor az értesítőbe, év végén a bizonyítványba bejegyzi. Vitás esetekben az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az értékelés szempontjait, valamint a jutalmazás és büntetés formáit a Házirend részletesen szabályozza. 3.3.2.2. Országos mérések A kötelezően szervezett országos méréseken kívül igyekszünk minden olyan mérési lehetőséggel is élni, amelyre önkéntesen jelentkezni lehet.

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Oldalszám: 17/19


3.3.2.3. Vizsgáztatás Az országos vizsgarendszer a közoktatás minőségirányításában kiemelt szerepet játszik. Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga a mérés-értékelés utolsó lépcsője az iskola nappali és levelező tagozatán valamint a felnőttképzésben. A vizsga egy lehetőség arra, hogy mérjük az oktatási-nevelési folyamat befejezését, azt, hogy a tanuló tudásszintje hogyan és milyen mértékben fejlődött. Visszajelzésre van mód a diák, a felnőtt korú, a szülő, az iskola, a fenntartó és az oktatásirányítás számára. Az előre meghirdetett követelmények és előzetesen tisztázott módszerek szerint lebonyolított vizsgák pedagógiai jellemzői:  tanulásra ösztönzik az oktatásban, képzésben résztvevő tanulókat  összesített képet adnak a tanulás egészéről, illetve fontosabb szegmenseiről  adott követelmények és módszerek keretei között lehetőséget adnak arra, hogy az értékelést a tanulók egyéni képességeihez és érdeklődéseihez lehessen igazítani.

3.3.3. Tanügyi adminisztráció Dokumentáció Beírási napló Osztálynapló

Felelős iskolatitkár osztályfőnök osztályfőnök szaktanárok

Törzslap

osztályfőnök

Bizonyítvány

osztályfőnök

Záróvizsgák anyaga

tagintézmény-vezető helyettesek jegyzők tagintézmény-vezető helyettesek oktatási-nevelési tagintézmény-vezető helyettes oktatási-nevelési tagintézmény-vezető helyettes rendszergazda osztályfőnökök tagintézmény-vezető helyettesek munkaközösségvezetők

Tantárgyfelosztás Órarend OSA

Iskolai tanulmányi, neveltségi statisztika Versenyeredmények

Dátum: 2009.

Változat: 1.

Határidő tanév első hete megnyitás: vezetés: lezárás: megnyitás:

tanév első hete folyamatos tanévzáró értekezlet 9. évf. tanév második hete lezárás: tanévzáró értekezlet megnyitás: 9. évf. tanév második hete lezárás: a tanév utolsó tanítási napja záróvizsgák befejezése után 2 hét tervezés: tanév vége véglegesítés: tanévnyitó értekezlet tanévnyitó értekezlet véglegesítés: tanév első hete október 15.

félévi tantestületi értekezlet tanévzáró értekezlet tanévzáró értekezlet

Oldalszám: 18/19


Beiskolázásról kimutatás Továbbtanulási statisztika

Dátum: 2009.

iskolatitkár osztályfőnökök

Változat: 1.

tanévzáró értekezlet tanévnyitó értekezlet

Oldalszám: 19/19

19

Recommend Documents