1940. május 19. NYÁRI MENETREND október 5. Budapest Miskolc Debrecen Munkács

NYÁRI MENETREND

1940. május 19.

1940. október 5.

Budapest—Miskolc—Debrecen— Munkács Budapest Miskolc

ind. *23.00 23.42 érk. * 2.30 4.25

Miskolc Szerencs

ind. * 2.40 érk. * 3.19

—

6.54 10.01

8.16 9.08

10.30 11.06

—

4.52 5.49

7.22 10.28 Nyíregyháza érk. — 8.04 11.48 Debrecen érk. érk. * 4.13 7.10 Saujhely 6.03 érk. 9.24 Ungvár — érk. * 6.26 9.57 Munkács ind. 19.05 •23.47 Munkács ind. 19.40 Ungvár - , — ind. 22.05 * 2.25 Saujhely Debrecen ind. 18,44 — — Nyíregyháza ind. 20.25 Szerencs Miskolc

4.58 6.35

23.39 0.36

*3.24 *4.05

Miskolc Bpest

ind. érk,

0.51 5.40

*4.17 *8.00

Miskolc Kassa

ind. érk.

3.08 6.21

7.45 10.20

Kassa Miskolc

ind. érk.

19.10 21.53

0.13 3.28

Miskolc Torna Kassa

ind. érk. érk.

Kassa Torna Miskolc

ind. 17.01 ind. 19.05 érk. 21.55

Miskolc Bánréve Rozsnyó

ind. érk. érk.

Rozsnyó Bánréve Miskolc

ind. 19.21 ind. 21.25 érk. 22.59

—

5.00 9.15

7.26 8.38 8.17 10.15 —T 13.02 16.55 — 1 10.38 13.35 11.31 14.31 12.44 14.23

20.00 20.41 19.02

20.00 21.30

0.01 1.23

11.40 12.37

14.40 15.16

13.52 18.46

15.26 18.20

19.05 22.31

4.50 4.40

4.40

4.40

6.07 7.04

6.56 7.30

7.05 7.57

9.19 10.16

—

—

7.40 18.58

12.48 16.06 15.40

— —

22.18 23.11

22.00 22.33

—

11.56 13.37 14.06

17.02 21.35

17.49 18.40

3.09 3.50 6.06

—

?

19.00 21.50

17.42 18.15

16.01 — 17.12 15.37 T 18.04 19.35 18.49 5.03 7.08 5.35 7.43 8.00 10.15 4.50 8.20 6.37 9.48

—

14.10 17.25

11.52 12.15 13.58 10.58 13.19

—

.

20.05 23.19 0.22 0.29 1.10 13.33 16.23 14.35 16.44 16.34 18.31 14.45 15.37 — 16.30 16.30 17.53 18.50

19.19 19.55

19.25 5.30

20.17 23.15

17.35 19.09

18.07 22.10 21.02 23 25

20.22 23.05

13.50 15.08

14.54 17.32

18.40 20.07

—

Víiskolc—Hidasnémeti—Kassa 10.23 11.52

— —

4.32 7.16

—

•—

6.03 7.23

—

13.56 16.40 —

—

9.58 12.47

—

Miskolc—Torna— Kassa —

— —

5.01 7.38 7.50 10.19 9.40 12.04

— — —

—

—

—

—

—

—

—

—

10.25 13.07 15.28 2.40 4.24 7.18

— — —

.— — —

13.48 16.47 18.34 5.22 7.08 9.40

— — - '

19.00 21.43 23.39

: 8.39 1Q.32 Ä 13.21 —

-

5.00 6.58

•

13.58 15.44 18.35

—

—

—

..

—

—

~

—

19.31 21.19 —

Miskolc—Bánréve—Rozsnyó — — —

4.38 6.25 —

7.54 9.24 11.04

10.11 11.33 15.09

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

_

—

—

—

—

4.15 5.55 7.27

— —

—

14.10 15.40 17.51

— —

— 6.25 8.17 11.36 9.54 13.10

17 40 19.19 21.01

—

22.10 23.34

—

—

—

13.27 15.00

14.06 17.24 18.52

—

—

—

—

5.40 4.30

7.23 6.18

:—

Miskolc—Mezőcsát 7.45 8.52

13.58 15.36

17.00 20.52 18.03 22.03

ind. érk.

Csillag sebesvonatot, vastag óraszám gyorsvonatot jelent.

Miskolc Mezőcsál

érk. ind.

„

—

14.03 13.21

—s.

OLTALMAD ALÁ S I E T Ü N K MARIAPOCSI SZÜZANYÁNKI

KELETI EGYHÍZ

T U D O M Á N Y O S

É S

E G Y H Á Z P O L I T I K A I

FOLYÓIRAT

A „ S Z E N T M I K L Ó S M A G Y A R O R S Z Á G I U N I Ó S S Z Ö V E T S É G " (SZEMISZ) T U D O M Á N Y O S ÉS I R O D A L M I OSZTÁLYÁNAK HAVI FOLYÓIRATA ALAPÍTOTTA: SZÁNTAY-SZÉMÁN ISTVÁN DR. '

Szerkesztő-bizottság: ELNÖK: SZÁNTAY-SZÉMÁN ISTVÁN DR. TAGOK: BOKSAY EMIL, LIKI JÁNOS, LIPPAY LAJOS DR., PAPP GYÖRGY DR., PFEIFFER MIKLÖS DR, ROHÁLY FERENC DR.

Szerkesztő:

KOZMA JÁNOS

VII. évfolyam.

1940. julius—augusztus.

7—8. (67—68.) sz.

VII. évfolyam.

7-8. (67-68.) szám.

1940. jul—aug.

Keleti Egyház

A „SZEMISZ" tagilletménye. Megjelenik havonta, július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Melinda-utca 11. SZ. Telefon (csak hétköznap délután 11—17 órák között): 57—98. Előfizetési ára nem tagok részére: évi 6 pengő. Külföldön évi 8 pengő. A SZEMISZ alapító és rendes tagjai tagsági díj fejében kapják.

TARTALOM! KRÓNIKA:

CIKKEK:

Dudás Miklós dr.: Sentire, vivere

agere cum Ecclesia. — Massalskij Miklós hg.: Az orthodoxia válaszúton.

—

Cselényi

István:

Szolovjev vallásbölcselete mint messzianizmusának alapja.

Keleti nap Máriabessenyőn. FIGYELŐ: Vasile Popa-Nicoara:

Határozott,

okos beszéd a szent unióról.

UNIÖS SZEMLE:

Központi igazgatóságunk első ülése. — Főtitkári jelentés. — Ügyvezető elnöki előterjesztés.

Caa|aaÍ||

flpiontfllic

CLLICSIU

UriClllUIK».

Következő számunk szeptember hó 15-én jelenik meg.

Periodicum ¿¡onfoederationis S. Nicolai pro SanctaUnione. Redactio et Administratio: Miskolc, Hungaria, Melinda-utca 11. — Redactor et moderátor: Joannes Kozma. Pretium annuum extra Hungáriám: 8 Pengő aurea.

Summarium. „Sentire, vivere, agere cum Ecclesia" (Allocutio pra,e>sidentis Confoed S. Nicolai pro S. Unione Eppi Nicolai Dudäs in sessione prima directorii centralis.) — Articulus prineipis Russici Nicolai Massalskij de

crisi Ecclesiae Orthodoxae. — Philosophia relig. Solovjev-i, qua fundamentum messianismi eius. — Relationes protosecretarii et directoris-administratoris Confoed. S. Nicolai. — Articuli presbyteri rumeni-orthodoxi de necessitate unionis Ecclesiarum.

A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség (SZEMISZ) postatakarékpénztári csekkszáma: 7775. — Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében minden pénzküldeményt erre kérünk beküldeni, az értesítő lapon jelezve a küldemény rendeltetését

SENTIRE, VÍVERE, AGERE CUM ECCLESIA Megnyitó beszéd a „Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség" központi igazgatóságának első ülésén, Nyíregyházán, 1940. junius 6*án.

DUDÁS MIKLÖS

DR.

hajdúdorogi püspök, országos elnök.

Örömmel és meleg szeretettel üdvözlöm a Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség központi igazgatóságának jelen első ülése alkalmából az igazgatóságnak itt jelenlevő tagjait s Isten áldását kérem arra a nemes és magasztos célú törekvésre, mely bennünket ma itt egybegyűjtött, -— bőséges kegyelmét és segítségét ahhoz ,a munkához, melyhez ma itt hozzáfogni, melyet ma szélesebb alapon megindítani akarunk. ; Mikor azokra a nagy feladatokra gondolok, melyeknek megérzése és megértése egy év^el ezelőtt, a budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus évfordulóján tartott országos katholikus nagygyűlés alkalmával ezt a Szövetséget életre hívta, a lelkeket mentő tevékenységnek és szerető buzgalomnak nagy példája és mintaképe, a katholikus megújhodásnak nagy vezéralakja, Loyolai Sz. Ignác jut eszembe s úgy érzem, hogy azoknak a gondolatoknak és eszméknek, meiyekkel feladataink teljesítésére indulnunk kell, e nagy ¡szentnek szellemiségéből kell kisugározniok, ki állandóan hangoztatta, sürgette és követelte: sentire cum Ecelmia, — együtt jérezni az Egyházzal. Krisztus titokzatos teste, a Corpus Christi Mysticum nem valami elvont fogalom, nem lelketlen tömeg, nem holt anyag, hanem élő valóság, egységes, eleven organizmus. Ennek megértése és öntudata az Egyház minden egyes tagjától az élő organizmus egyes tagjainak eleven együvétartozását és együttérzését követi. Áll ez minden egyes hívőre, de áll különösen ránk, papokra nézve. Mint egy élő szervezet tagjainak, nekünk nem lehet a legcsekélyebb mértékben sem kikapcsolódnunk a szervezet életéből. ¡Az Egyház üdvözítő m u n k á j a rajtunk át valósul; mi vagyunk atz isteni üdvözítő Gondviselés eszközei és elsősorban! mi — kell — Jhogy átérezzük az Anyaszentegyház jó- vagy bálsorsát, örömét vagy fájdalmát. Meg kell éreznünk mindent, ami az Egyházra nézve jó vagy kellemes, de nekünk —i kell — hogy fájjon is mindaz, ami az Egyházra! nézve égető és fájó. Az Egyházzal való iez az együttérzés, a Sz. Ignác által követelt sentire cum Ecclesia az élő szervezet belső egységét követeli, egyszersmind az élő szervezet egységének követelménye is, és amikor ezt magunkra vonatkoztatni kívánom, ennek nyomán logikus kapcsoMként

145

egy másik gondolat tolul elő. Az Egyházzal való együttérzés megköveteli, — másképen nem is lehetséges — hogy az Egyházban s az Egyház által éljünk; megköveteli, hogy egészen egybeforradjunk vele, az ő életét éljük. Az Egyházzal élni: vivere cum Ecclesia. Bele kell tehát kapcsolódnunk az Egyház küzdelmes és diadalmas életébe. Sőt ma, a katholikus tevékenység fokozásának, az Actio Catholicá-nak korában még ennél is tovább kell mennünk. Nemcsak sentire et vivere, hanem agere cum Ecclesia: együttműködni az Egyházzal. Az élő szervezet minden tagjának részt kell vennie a/z élő test minden munkájából: tehát együtt kell dolgoznunk, tevékenykednünk, munkálkodnunk az Egyházzal. Sentire, vivere et agere cum Ecclesia a mi számunkra annyit jelent, hogy az Egyháznak minden örömét és fájdalmát, dicsőségét és megaláztatását, diadalát és szenvedését átérezzük; kivesszünk részünket az Egyház ¡küzdelmes életéből; vele együtt küzdünk és harcolunk Isten ügyéért. Az Egyház minden igaz gyermekének át kell éreznie a szerető édesanyának azt a mély fájdalmát, hogy még ma is milliók és százmiihók élnek a földkerekségen, kikhez el nem juthatott az Evangélium hirdetése, Krisztus üzenete, az Anyaszentegyház üdvösségszerző gondoskodása. De át kell éreznünk azt ai nagy fájdalmat is, amit a jó édesanyának az eretnekségek, szakadárságok következtében népeknek és nemzeteknek az Egyház közösségéből való kiszakadása, élő, virágzó ágaknak az Egyház fájáról való letörése okozott. Nem egyszer politikai tervek, nemzetiségi túlzások bontották meg a hívék egységét s akadályoeták meg Krisztus legbensőségesebb hangulatban, az utolsó vacsora meghitt környezetében kinyilvánított végső akaratának valóra válását: ut omnes unum sint. De ahol és amikor megosztották az Egyházat s virágzó részeket szakítottak le testéről, ugyanott s ugyanakkor nem csupán a vonagoló fájdalom remegtette meg annak valóját, hanem mint minden élő test és szervezet azonnal megindította a regenerálódás, a gyógyulás folyamatát is. Mint ahogy a sérült testi szervezet, mihelyt elszenvedte a sebeket, m á r is fokozott tevékenységbfe kezd és önmagában is önmagától, lüktetve szállítja a gyógyító, a regeneráló (erőt, hogy a nyitott sebet mielőbb begyógyítsa: az Egyház is, mihelyt testén a szakadások sebet ütöttek, a bensőséges szeretetnek, a sebeket gyógyító testvéri érzületnek bőséges áradatát indította meg az elszakadtak felé és szállította a regeneráló, újjáteremtő életerőt, hogy a sebeket begyógyítsa s a szakadás tényét nyomon követte az újraegyesítés gondolata. Az élő szervezetnek

146

ez a regeneráló, gyógyító törekvése az oka annak, /hogy a misszió eszméje mellett soha egyetlen gondolat vagy eszme sem támadt, mely az Egyház életében annyira általános lett volna, mint az újraegyesülés, az unió gondolata. Minden igaz katholikus ember lelkét — kell, hogy megfogja ez a gondolat, mert az Egyháznak egyetlen hűséges gyermeke sem könyvelheti el lemondólag, hogy a szentatyák drága öröksége szétszóródott és Sz. Athanáz, Sz. Miklós, Nagy Sz. Bazil, Nazianzi Sz. Gergely ¿s Aranyszájú Sz. /János Egyháza, a remeteséget és szerzetesi életet kitermelő egyház, a vértanúk vérével öntözött egyház egyszerűen csak leváljék, végleg elszakadjon Krisztus titokzatos testéről s nem nyugodhatunk meg addig, míg a szakadás okozta sebet Isten kegyelmétől és szeretetétől átfűtött emberek munkája, tevékenysége be nem gyógyítja. Az unió gondolatánál nincs krisztusibb és katholikusabb gondolat. Krisztusi gondolat ez, mert Krisztus utolsó akaratának, végintézkedésének megvalósítására törekszik. Katholikus gondolat, mert azt akarja elérni, hogy Krisztus (Egyháza ne csak essentialiter iegyen katholikus, hanem az az Egyház, melyben minden népnek helye van, actualiter is katholikus legyen és minden nép valóban benn is legyen az Egyházban. Mi, keletiek, legjobban érezzük, hogy mit jelent az Egyházra nézve ez a veszteség, imekkora ez a fájó seb s legjobban tudjuk, hogy ez a seb nem gyógyulhat be másképen, mint az isteni kegyelem és a krisztusi szeretetből fakadó katholikus tevékenység által. Imádkoznunk, dolgoznunk, áldozatokat kell hoznunk érte. És ha kötelessége ez 'minden igaz katholikusnak, mennyivel nagyobb kötelességünk nekünk, magyaroknak. A világ minden kultúrnemzete megmozdult ebben az irányban. Nem akarom felsorolni itt, ami a világon ebben az irányban már történt és ma ; s történik. Elég talán rámutatnom a leyeli akcióra, az északaimerikai Egyesült Államokban folyó nagyszerű uniós munkára, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Olasz- és Németország uniós szervezeteinek munkásságára. Tudományos intézetek, folyóiratok, egyesületek, ima-apostolságok kereteiben folyik világszerte a nagyszerű munka. És mi még alig mozdultunk meg! Pedig szomszédai ívagyunk a vörös Moloch karmai között vergődő Oroszországnak, sőt hazánkban is bőségesen vannak szakadárok, kiket többnyire, majdnem általában, nem a hitbeli meggyőződés, hanem csupán emberi szempontok, át nem gondolt hagyományok tartanak vissza attól, hogy az édesanya kitárt karjai közé visszasiessenek. A hűséges ruszin nép: a gens fidelssiima tagjai közül is közel százezren szakadtak el az Egyház kebléről, nem hitbeli okok miatt, hanem in-

147

kább csak politikai számításból, küslő körülmények folytán. Szinte érthetetlen volt tehát, hogy Magyarország — mely pedig mindenkor kitűnt az Egyház iránt való hűsége által — eddig mé'g bele nem kapcsolódott az Egyház évezredes törekvésének, a nagy pápák s ezek között épen dicsőségesen uralkodó Szentaityánk e szívügyének hatékonyabb munkál ás ába. Hálát kell adnunk azért az Istennek, hogy a Budapesten tartott nemzetközi eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban nálunk is nagyobb lendületet kapott az unió ügye. Űj világ van kialakulóban — halljuk mindenfelé. Az ú j világ kialakítása közben azonban nem szabiaid megfelejtkeznünk azokról, kiknek számára ez az ú j világ nemcsak ú j politikai elhelyezkedést, hanem az ősök hitéhez való visszatérést, a jó édesanya kebelére visszavezető hitbeli meggyőződést jelent. Most itt azért jöttünk össze, hogy Krisztus utolsó akaratát megértsük és átérezzük, az unió gondolatának fontosságát magunkévá tegyük s megállajpítsuk az ennek érdekében kifejtendő munka alapelveit és irányát, hogy e nagyszerű munkában is a bennünket megillető helyen, az első sorban vehessünk részt. Meg kell állapítanunk a teendőket és meg kell határoznunk a módozatokat, melyek által hasznos tevékenységgel segíthetjük elő az egyházak újraegyesülésének valóra válását. Meg kell keresnünk, hogy imiképen is lehet és keli nekünk is sentire, vivere et agere cum Ecclesia. Örömmel látom, hogy a Szent Miklós Szövetség igazgatóságának tiagjai ennek fontosságát mennyire átérezték. Hiszem, hogy jó és üdvös munkát fogunk végzeni, melyre Isten kegyelmét és áldását kérve, ebben a reményben nyitom meg a Szövetség központi igazgatóságának első ülését. —

148

—

A Z ORTHODOX EGYHÁZ VÁLASZÚTON Az orthodox egyház a maga egyéb vallásfelekezetekhez való viszonya tekintetében érdekes körfutást végzett, mely most a r r a a pontra vezette vissza, amelyen ezelőtt mintegy ötszáz évvel állott, s egyben válaszútra jutott, melyen két ezidőszerint való lehetőség között választania kell. Az egyházszakadás végzetes esztendeje — 1054 — óta az „egy akol és egy pásztor" — tehát a „mindnyájunk egyesítése" után való, mindenkiben élő vágyakozás a középkori eseményekben erőteljes megnyilatkozásokra vezetett, melyek a két uniónak, a lyoninak és a ferrara— flórencinek megkötésében csúcsosodtak ki, melyek azonban a helyzetet végeredményben nem tudták maradéktalanul megoldani. Érdekes azonban, hogy mindkét uniónál politikai motívumok voltak azok, amelyek az egyházak egyesülésének rejtett ösztönét megnyilatkozásra bírták, és bár a tuLajdonképeni rúgó ez az ösztön volt, az időnkénti politikai események kevés szerepet játszottak benne s alig voltak komoly tényezői az elért eredményeknek. Az is figyelemre méltó, hogy ebben az időben, vagyis a XIII. és XV. században csak két egyház volt: a katholikus és az orthodox s ezeken kívül semmi más vallási közösség fenn nem állott. A flórenci zsinat óta már teljes ötszáz év telt el. Az orthodox egyház hegemóniáját ezalatt Konstantinápolyról a moszkvai egyházra ment át, amely saját céljait és vezető szerepét féltékenyen őrizve, csírájában elfojtott minden olyan törekvést, mely a Rómával vaió egyesülésre irányult. Az orthodox egyházak az egyes államokban az államhatalommal szemben teljes függőségbe kerültek, ami önállóságukat teljesen megszüntette és odáig vezetett, hogy 1917-ben, mikor az oroszországi forradalom bekövetkezett, és az államkormány támogatását az orosz egyház elveszítette, az orthodox egyház ¡teljes tehetetlensége is nyilvánvalóvá lett. Közben azonban egy újabb tényező is jelentekezett a történelem színpadán. Az a számos protestáns jellegű vallási közösség, mely a XVI. századbeli reformációnak következménye. Gyakorlatilag ez azzai a következéssel járt, hogy az orthodox egyháznak most már két irányban kellett kapcsolatokat keresnie: egyfelől a katholikus egyházzal, másfelől pedig a protestáns felekezetekkel, ami ismét oda veze tett, hogy az orthodoxok közül azok, akik magukat arra határozták, hogy ezen az egyházon és állami közösségen kívül próbálnak kapcsolatokat keresni, két áramlat közé jutottak: a Róma-barát és a protestánsbarát áramlatok közé. Ez a körülmény adja meg a kulcsát a keleti egyház további magatartásának is a többi vallásokkal szemben, elannyira, mikép most azt azt kell mondanunk, hogy az orthodox egyház arra a válaszútra jutott, melyen döntenie kell, vájjon a katholikus egyházzal való egyesülést az uniót választja-e, vagy inkább a protestánsokkal való együttműködést. Ez utóbbinak megvalósítására való első jelentékenyebb megmozdulás ,life and work"' — élet és munka — jelszó alatt a stockholmi „világegyház-kongresszus" volt, mely eredetileg azzal a célzattal ült

149

össze, hogy programját csak a keresztény tudomány terén való gyakorlati együttműködés módozatainak keresésére fogja korlátozni, de valójában ezen túlmenő célokra tekintett. És elhatározta, hogy hasonló öszszejöveteleket máskor is fognak rendezni. Két évvel később azonban, mikor a „világegyház-kongresszus" Lau sanne-ban ismét összeült, az orthodoxok ezen nem vettek részt és annak határozataival egyáltalán nem voltak megelégedve. Ez a második konferencia, mely a „faith and order" — hit és rend -— jelszavával ült össze,, javarészt protestáns belső ügyekkel foglalkozott és egész lefolyása, — mely abban csúcsosodott ki, hogy a résztvevők valami formulát találjanak, melyen saját alapelveiket valami közös plattformra hozzák, amely törekvésük egyébként sikertelen maradt, — tanúsította, hogy a keletieknek joguk és okuk volt magukat attól távoltartani. Ennek a konferenciának igen érdekes kritikáját olvashatjuk a Schweitzerisehe Kirchenzeitung folyó évi 49. és 50. számainak 425—26. és 435—36. lapjain. Most aztán egy ú j áramlat tört előre a keleti egyházakban. A Rómával való egyesülés tilos volt, a protestánsokkal való együttműködés gyümölcstelen maradt; — most m á r csak egy út m a r a d t a számukra: az összes orthodox egyházaknak egymással való egyesítése. Az utak, melyek e féladat megoldásához vezethettek, különbözők lehettek. Elsősorban egy pánorthodox kongresszus összehívására gondoltak a konstantinápolyi pátriarka elnöklete ailatt, az összes orthodox egyházak részvételével, mint kisegítő eszközre az egyetemes zsinat helyett, mely csak a kathoiikus püspökök közreműködésével volna megvalósítható,, amire azonban aligfta lehetne számítaniuk. Ennek a zsinatnak az előkészítésére egy előzsinat összehívását tervezték a Phanar-ba. (A konstantinápolyi pátriarka rezidenciájába.) Ez a terv sem sikerült, mert Barnabás (Varnava) szerb pátriarka, ki az orosz emigráns egyházban beállott megoszlással szemben tanúsított magatartása miatt a Phanárral szemben elégedetlen volt, megtagadta a részvételt. (Az orosz emigráns egyház tudvalevőleg 1926-ban kettészakadt, a szerém—karlócai úgynevezett „felsőbb egyházigazgatás" híveire, mely Jugoszláviából kormányozta a hívéket és az Eulogius-féle csoportra, ki Párisban tartotta székhelyét, melyek közül a Phanár az utóbbinak pártián voit, míg Barnabás pátriairka az előbbinek fogta pártját.) Minthogy pedig a jugoszláv egyház részvétele nélkül megtartandó zsinat semmi tekintetben sem lehetett célravezető, az egész terv megvalósítását bizonytalan időre el kellett halasztani. Ezek az előzmények juttatták az ügyet az 1936. évi athéni kongresszus összehívásáig, mely „az orthodox egyház theologiiai tudományának helyzetéről" szándékozott tárgyalni, azonban az orthodox egyházak együttműködésánek ügyét is kerékvágásba igyekezett hozni. Éz el is határozta egy egytemes zsinat összehívását, melyre az összes keresztény hitvallások meghívandók lesznek 1 ). *) A h a t á r o z a t ilven f o r m á b a n n e m jött létre. Az athéni theologus-kongresszus csak a n n v i t h a t á r o z o t t , hogy keresni f o g i á k a m ó d o t egy egyetemes z s i n a t n a k az összehivására. Alivizates, az athéni egyetem egyház j o g - t a n á r a volt az előidó, aki r e f e r á t u m á b a n m i n d j á r t ki is fejtette, hogy e r r e most milyen

150

Ezek után ült össze az 1937. évi oxfordi „világegyház konferencia," amely azután meglepetést is hozott. E konferenciának fő eredménye ugyanis az „Üzenet" volt a világhoz, melyben egyebek között az egyházaknak a népiséghez való viszonyáról is szó volt. Minden egyes embernek — mondja az üzenet — isteni hivatása; van testvéreivel szemben; de ha a nemzeti önállóság idegen fajok és népek, mint kisebbségek elnyomására vezetne, az épúgy mint minden egyéni törekvés is, súlyos hiba volna. A népnek, fajnak, osztálynak vagy valamely politikai eszménynek istenítése — bálványimádás! Az egyház feladata, hogy közbelépjen, ha a való eszmények helyébe önámító hamis eszményeket helyeznének, bárha ezek a saját f a j iránt való szeretetből erednek is. Az állam — mondja tovább az üzenet — csak a nép politikai akaratának legyen hordozója s ezt a speciális rendeltetését különbözőképen töltheti be. Az egyháznak kötelessége közbelépni akkor is, ha az állam Isten valamiképen tekintélyét sár ti. Az Üzenet, melyet tudvalevőleg a konferencia orthodox résztvevői sugalmaztak, majdnem ugyanazon gondolatok csíráit foglalja magában, melyeket további kifejtésükben a Summi Pontificatus kezdetű pápai enciklika is tartalmaz, mint a legfőbb Pásztor akaratának és óhajtásainak pontos meghatározásait. És ez ama mutat, hogy az orthodox egyház ideológiai fejlődése eljutott odáig, hogy a maga elgondolásai a Rómáéval egymást teljesen födik. A körfutás a fejlődés e fokán ér véget. Elkezdődve a lyonai és ferrara-flórenci zsinatokon történt közeledéstől, eljutott Stockholmban a protestáns közeledéshez, hogy ettől ismét eltávolodva, Athénben egy „autarcha" eszményhez jusson el. Ez utóbbi lépése elvezette Oxfordba, hol aztán nyilvánvalóvá lett saját eszményeinek a katholikus egyház eszményeivel való azonossága. Ezen ia fejlődési fokon jutott vissza körfutásában arra a kiindulópontra, melyen ötszáz évvel ezelőtt állott, mikor a Rómával való egyesülést kereste. Most válaszúton áll. Kivált a protestánsok igyekeznek megnyerni őket maguknak szüntelen törekvéssel. Az oxfordi Üzenet azonban m á r biztosítéka annak, hogy a helyes utat fogják választani és visszatérnek oda, ahonnan 1054-ben elindultak. Ezt a törekvést azonban katholikus részről tetterősen segíteni kell s ezért ma az unió problémája az Anyaszentegyháznak legfontosabb problémája. Massctlskij Miklós

herceg.

kevés a kilátás, m e r t egyetemes zsinatot csak a p á p a h í v h a t n a össze a s a j á t elnöklete ¡alatt,, ahhoz pedig, hogy ilyen kéréssel m i hozzá f o r d u l h a s s u n k , most semmi lehetőség sincsen. Szerk.

151

SZOLOVJEV VALLÁSBÖLCSELETE, MINT MESSZIANJZMUSÁNAK A L A P J A Irta: CSELÉNYI J Ó Z S E F (Folytatás és vége.)

Röviden összegezzük még Szolovjev ismertetett gondolataihoz megjegyzéseinket. A rossz mibenlétét a korlátolt ¿ények abszolút önállításában keresni — nem utolsó gondolat. Tulajdonképen ez nem is más, mint a skolasztikus ,,rossz"-magyarázat más oldalról való megragadása. Szerintünk u. i. a rossz mindig hiányt jelöl. Márpedig ha a térben, időben, erőben, jelentőségben és egyáltalán létben nagyon is határok közé szorított egyedi lény 'törekvéseiben egyedül önmagát állítja, ezeken a határokon egyszerűen túlméretezi követeléseit, erői és törekvései közt ür marad, azaz a rossz. A törekvés — amint m á r Schopenhauer kifejtette — mindig a hiányból keletkezik, tehát fájdalom. (Helyesebben: fájdalom a gyökere.) A lények egymásratörő összeütközése, a khaotikus lét, mely sínylődés és végül széthullás — mind a hiányról beszélnek. Ha Szdlovjev a létet, amennyiben lét, rossznak, ¡s az önállításba kifejező akaratot a rossz hordozójának mondja, ez a létnek, ill. akaratnak más lélekkel harcot vívó törekvésére, mint pozitív tulajdonságára értendő. Szolovjev nem áll meg Schopenhauerrel a csonka lét rossznak minősítésénél és nem követel megoldásul megoldást nem nyújtó öntagadást, hanem ha hirdette az elkülönzött lét értelmetlenségét, hirdeti a mindennek értelmei adó egységet is; az előbbit ugyan logikai priusként az ember számára, de az egységet ontológiai egyidejűségében. Világosan felismeri tehát a valóság két pólusát, az egyedet és az összességet, s az egészhez való vonatkozások reális értékét annyira becsüli, hogy náluk nélkül a konkrét egyedi lót is szenvedés és szétesés, sőt egyáltalán létre sem jöhet. Itt lendül át aztán Szolovjev merész lendülettel a teozófikus szemlélet síkjára. A világot egyesítő és neki értelmet adó elvet a szubszisztens Értelemben, az isteni Logosíban ismeri fel. Nincs-e itt a bölcseleti és teológiai gondolkodásnak valami öszekeverése? Keverés semmiesetre. De a kettőnek szerves, szintetikus egyesítése, amit Szolovjev teozófiának nevezett, valóban az ő eszménye volt. Ha tehát úgy tetszik, ez már nem fs filozófia, ha filozófiának a világ a priori magyarázását tekintjük, obiectum materiale-jából is kizárva a természetfölöttit, mint amelyhez a természetes ész eleve el sem juthat. Nincs itt szó Hermes és Giinther szemiracionalizmusáról sem, melynél inkább semmi sem állott ellentétben Szolovjevnek egyrészt inkább ifttuicicnizmusra, mint merev racionalizmusra hajló lelkével, másrészt a vallási igazságokról vallott felfogásával, mely szerint míg az evidens matematikai igazságoknak egyetemes jelentésük van, de morális vonatkozásban jelentéktelenek, a szemméllátható tények pedig érdekességük ellenére nem fejeznek ki változhatatlan igazságot, esetlegesek, — addig mindaz, ami az egyetemest és belsőleg szükségszerűt az élet számára jelentőssel egyesíti — így a vallási igazság is — nem mint evidens és érzékelhető tény jelentkezik az érte-

152

lem, illetve az érzékek számára. („A hitetlenség lelkiismerete.") Tehát a vallást mindenesetre mint kész realitást tekinti, ami épenséggei nem zárja ki, hogy a keresztény ember bölcseleti szemmel mégegyszer áttekintse a világ rendjét, melyben már a vallás valóságai is reális hellyel bírnak. Amikor tehát Szolovjev az isteni Ige kinyilatkozásait és végül megtestesülését a világ rendjében mint középponti tényt szemléli, s mindennek célirányos törekvését erre magyarázza, nem állítja, hogy ennek felismerésére eleve rájött volna. De a keresztény ember utánagondolása Isiten cselekedeteiben mélységes rációt fedez fel. Isten akciói ugyancsak a d intra szükségszerűek, de ad extra sem történnek minden emberit meghaladó logikusság és megalapozottság nélkül. Krisztus a világtörténelembe oly központilag beletartozik, mint naprendszerünkbe a nap; hogy megjelenése természetfölötti, ez nem zárja ki bölcseleti szemléletét, aminthogy a teodicea is megmutatja az Istent, nem a természetes Istent, mert ilyen nincs, hanem Istent, az olyant, amilyen: a természetfölöttit. Ami m á r most a Lógósnak a világnak értelmet adó szerepét illeti, a további eszmélődésnek itt beláthatatlan terület nyílik meg. Szolovjev e kérdésben kissé homáyosan beszél, azonban igazat kell neki adnunk abban, hogy h a a rossz gyökere a „bellum omnium conltra omnes", az elkülönzöttség (az Istentől való elkülönzöttség is), a jót csak egyetemes mindent átjáró és egyesítő elv hozhatja, mely Istennel is egyesít. De minthogy a megsemmisülést jelentő széthullás megszüntetése, a lények fenntartása tulajdonépen folytonos újrateremtés, nyilvánvalóan a világ fenntartásának, azaz a széthullás meggátlásának ugyanazon elv által keld történnie, amely által a világ létrejött. Azt hiszem, nem járunk talán helytelen csapáson, ha a világot egységesítő és fenntartó elvet valami módon ugyanabban a Lógósban keressük, amely által — az eléggé ki nem fejlett teológiai elv szerint — „mindenek lettek és nála nélkül semmi sem lett, ami lett." Tehát a világ egysége is általa van, annál is inkább, mert az egység, az összefüggés értelmet is jelent, s az értelmi megnyilvánulás nem mehet a Logos nélkül. Az Ige megnyilatkozásaira valóban nem h á n y h a t u n k szemet. Istennek a világgal való törődése mindezt észszerűvé 'teszi. S amint a formális kinyilatkoztatások hosszú sora készítette elő a hypostatikus kinyálatkozást, a megtestesülést, valóban úgy Ikell kutatnunk és felismerünk az emberi és s aiz egész kozmikus történetben ennek bámulatosan célszerű előkészítését. Lehetetlen itt észre nem venni Szolovjevvel az anakephateiósis örök tervét, a teista teremtés és gondviselésnek az incarnatióval való betetőzését, mely (Scotushoz hasonlóan) Szolovjev szerint, amint kivettem, akkor is bekövetkezett volna, ha bűnbeesés nincs, mert az önmagukban szemlélt teremtett lények korkitoltságuiknál, khaotikus állapotuknál és mértéktelen önállításuknál fogva lehetetlenné váltak volna Isten közelítése és fokozatos kinyilatkozása nélkül. További részletes taglalás igen messzire vezetne, de kétségtelenül mind filozófiailag, mind teológiailag érdekes kérdéseket vetne fel. Tény az, amit maga Szolovjev mond: „Az Isten-kérdés voltaképen emberi probléma. Mintahogy az emberkérdés is az Isten problémája." Az Isten az embernek, az ember az Istennek legnagyobb eszméje és témája. —

12

Van bennünk valami sóvárgás egymás után. S ezért lett Isten emberré. Ezt átérteni és a földi életet ennek mintájára alakítani: ez a messziandzmus. ¡Hogy ennek megvalósítását elbírja-e egy nemzet válla — akár Szolovjev szelíd elgondolása szerint is — a tények ellenmondása után nem merném állítani. A teokrácia 'hordozója csak az egyetemes emberiség lehet, bár az egyes nemzeteknek ebben sajátos részlethivatásuk lehet, és kelil is, hogy legyen. A szabad teokrácia keresése Szolovjevet válaszút elé állította, és Oroszország legnagyobb zsenije egyre határozottabban közeledett a katholikus Egyházhoz, s négy évvel halála előtt formálisan is Ikatholi'kussá lett. Született metafizikus volt. Sokat mondott, de a legnagyobbat nem mondhatta el, mert az elmondhatatlan. Lelke súlypontja a vallás volt, s ezt maradék nélkül kiírni lehetetlenség. A léleknek megvan a maga külön útja. Amint ő í r j a egyik legszebb költeményében: „Szürke reggeli ködben lépek Titokzatos, csodás partdk felé. A hajnalpír küzd imég a csillag utolsó sugarával, Még álmok úsznak a térben, és álomképtől érve Imádkozva hajlik lelkem ismeretlen istenség felé. Hideg és tiszta most a nap, — mint m á r egykor, Ügy lépek egyedül távol, idegen országok felé. A köd nedves, és tisztán felismeri szemem, Mily nehéz fel a magasba az út, és |miiy messze, Oly messze még minden, mit cél gyanánt a lélek álmodik. Még az éjféli óráig bátran oda akarok A forrón vágyott partokhoz vándorolni, Hol a hegycsúcson ú j csillagok alatt Győzelmi lángban fényesen ragyogva A megigért templom köszönt reám . . . " «11—

* A „Blahovisztnik", a m a g y a r - r u szinok hitbuzgalmi f o l y ó i r a t a f. é. máj u s havi s z á m á b a n is f o l y t a t j a az egyház egységéről szóló u n i ó s cikksorozatot és a „pravoszláv-igazhitű" szó jelentését fejtegeti. Cikket közöl még a p r e m o n t r e i e k missziós tevékenységéről, v a l a m i n t a f i n n o r s z á g i katholicizmus helyzetéről. Szokásos rovatai is eleven t a r t a l m ú a k .

13

— AZ 1942-1 EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS színhelyéül eredetileg Nizza volt kijelölve. U j a b b a n az eucharisztikus k o n g r e s s z u s o k állandó bizottsága m e g v á l t o z t a t t a a tervet és a spanyolországi Sevillát jelölte ki az 1942-i kongresszus színhelyéül.

UNIÓS SZEMLE A SZENT MIKLÓS MAGYARORSZÁGI UNIÓS S Z Ö V E T S É G KÖZLEMÉNYEI

KÖZPONTI IGAZGATÓSÁGUNK ELSŐ ÜLÉSE 1939. május 19-én, a XXXIV. nemzetközi eucharisztikus kongresszus évfordulóját ünneplő országos katholikus nagygyűlés keretében tartott uniós napunkon megalakult Szövetségünk központi igazgatósága a folyó évi június h ó 6-án jutott el odáig, hogy első ülését megtarthassa. A megalakulás formaságai sok időt követeltek. Alapszabályainkat jóváhagyás végett előbb a nm. püspöki kar elé kellett terjesztenünk, a belügyminiszteri jóváhagyás, mely nélkül egyesületek működésüket meg nem kezdhetik, csak ezután volt kérhető. A belügyminiszteri engedély elnyerése után jutottunk ahhoz a kitüntető szerencséhez, hogy közvetlenül a püspök úr kánoni egyházlátogatásainak előestéjén, május 3-án rendkívüli kihallgatáson megtehettük jelentésünket és> előterjesztéseinket 1 püspök-elnökünk előtt, ki már ugyanakkor intézkedett felőle, hogy az egyházlátogatások befejezése utáni első alkalmas napra, június 6-ára a szövetség központi igazgatósága öszszeüljön. Az első igazgatósági ülést a püspök-elnök úr Nyíregyházára» saját püspöki széklakába hívta össze. Megjelentek Ilniczky Sándor dr. pápai protnotárius, kormányzói biztosi főtanácsadó, munkácsi e. m. székeskáptalani nagyprépost, Lindenberger János dr. p. prelátus, a nagyváradi latin szert, csonka egyházmegye ap. kormányzója, Bányay Jenő p. prelátus, hajdudorogi székeskáptalani nagyprépost, ált. püspöki helynök, Szántay-Szémán István dr. archipresbyter, p. prelátus, miskolci ap. korm. ált. helynök, Pfeiffer Miklós dr. p. prelátus, kassai kanonok, püspöki ési ap. kormányzói másodhelynök, Jeőcsák Máté O. S. B. M. tartományfőnök, Melles N. Géza és Sereghy László hajdudorogi e. m. kanonokok, Minya Lajos dr. ungvári theológiai rektor-kanonok, Krajnyák Gábor dr. budapesti kanonok-parochus, Zapotoczkv Igor Konstantin c. archimandrita, p. kamarás, abaujszántói esperes-parochus, Angeli Ottó dr. érseki tanácsos, kalocsai és Lippay Lajos dr. szerkesztő, esztergomi theolóigiai tanár, Boksay Emil ungvári s.2sz. tanácsos, hittanár, Németh Sándor dr. ungvári szemináriumi igazgató, Rohály Ferenc dr. szsz. tanácsos, makói parochus, Papp György dr. püspöki tanácsos, titkár, Kozma Ferenc, a miskolci Magyar Jövő főszerkesztője, Kozma János püspöki tanácsos, miskolci hittanár. Dudás Miklós dr. püspök úr a lapunk élén hozotí ¡meleg szavakkal

155

üdvözölte az unió munkásait. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg P. Bangha Béláról, az igazgatóság elhunyt tagjáról, ki még utolsó nehéz napjaiban is telítve volt az uniós munkát illető nagy tervekkel és üdvös eredményeket ígérő eszmékkel. A hatalmas koncepciójú megnyitó beszéd után bejelentette, hogy Papp Antal érsek úr, továbbá Vécsey Aurél dr. báró p. prelátus, kassaegyházmegyei irodaigazgató, Krywald Ottó p. prelátus, c. prépost, Petró József dr. egri kanonok-plébános, Nyisztor Zoltán dr. p. kamarás, szerkesztő, továbbá Gulovics Andor SZEMISZ főpénztáros távolmaradásukat kimentették. Elsőbben is Kozma János főtitkár terjesztette elő lapunk más helyén közölt első jelentését, részletesen ismertetvén a Szövetség megalakulásának előzményeit és az azóta törflénteket. Jelentését az igazgatóság egyhangúlag tudomásul vette. A püspök-elnök a jelentés kapcsán külön is meleg köszönő szavakat intézett a munka eddigi hordozóihoz, elsősorban Szántay-Széimán István dr.-hoz. Szántay-Szémán István dr. ügyvezető elnök előterjesztése következett soron a legközelebbi teendőkről. A jelentés felolvasását időkímélés céljából mellőzve, előszöris a tudományos és irodalmi osztály ¡megalakítására tett javaslatot. A központi igazgatóság az alapszabályok értelmében a SzEMISz tudományos és irodalmi szakosztályát a következőleg alakította meg: Elnökéül az igazgatóság Szántay-Szémán István dr.-t választotta. Tagjai lettek: Angeli Ottó, Avedik Félix, Bányay Jenő, Boksay Emil, Holik Sámuel dr., Ijjas József dr., Ilniczky Sándor dr., Kovács Géza, Kozma Ferenc, Kozma János, Krajnyák Gábor dr., Krywald Ottó, Kühár Flóris dr., Ladomérszkv Béla, Liky János, Lindenberger János dr., Lippay Lajos dr., Mihályi Ernő dr., Minya Lajos dr., Naszályi Emil dr., Német József S. J., Németh Sándor dr., Nyisztor Zoltán dr., Papp György dr., Petró József dr., Pfeiffer Miklós dr., Prodán János, Pungutz Antal, Rohály Ferenc dr., Szabó Vendel dr., Szunyogh Xavér dr., Tornyos Gyula S. J., Vargha Dámján dr., Vucskits Jenő, Zapotoczky Konstantin. Az ülés további tárgyai a taggyüjtő propaganda megindítása és adminisztrációs ügyek voltak. Ezek kapcsán az igazgatóság postatakarékpénztári csekkszámla nyitását határozta el. Elhatározta továbbá az igazgatóság, hogy a Keleti Egyház-at átveszi és az alapító, valamint a rendes tagoknak tagilletményül fogja — külön előfizetés nélkül — küldeni. A lap irányítására szerkesztő bizottságot alkotott, melynek elnöke Szántay-Szémán István dr. eddigi főszerkesztő lett, tagjai Boksay Emil, Liky János, Lippay Lajos dr., Papp György dr., Pfeiffer Miklós dr. és Rohály Ferenc dr. A lapot felelős szerkesztői minőségben Kozma János fogja jegyezni, felelős kiadója SzántaySzémán István dr. marad. A pártoló és ifjúsági tagok részére „Szent Miklós Szövetség" címen havi értesítőt indít. Valamennyi tag meg (fogja kapni a Szövetség évkönyvét. Az igazgatóság lelkes örömmel vette tudomásul az országos elnök püspök úr bejelentését, hogy az uniós imanyolcadot a conversio Pauli előtti 8 napra az egyházmegyei direktóriumban is előírta. Javaslatára elhatározta az igazgatóság, hogy minden évben országosa négy uniós

156

vasárnapot törekszik rendezni s erre az alkalomra szentbeszéd- és konferencia-anyaggal fogja a papságot ellátni, hogy az unió gondolatát népszerűsítse. Fölkérte az ügyvezetőt és a főtitkári!, valamint a szakosztály tagjait, hogy a tudományos és irodalmi szakosztály számára évi munkatervet dolgozzon ki s terjesszen mielőbb a szakosztály elé, mely most már mint autonóm testület fogja magát igazgatni a Szövetség keretében és az Alapszabályok értelmében ezentúl tagjait is önmaga választja. Ilniczky Sándor dr. felszólalása kapcsán foglalkozott az igazgatóság a kárpátaljai ruszin schiama elleni küzdelemben az ottani papság támogatásának kérdésével. Az igazgatósági ülés üdvözlő táviratban kérte a budapesti pápai nunciust, hogy a Szentatya előtt a Szövetség hódolatát tolmácsolni méltóztassék. Táviratilag üdvözölte Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, fővédnököt és Papp Antal érseket, mint az alakuló közgyűlésnek volt elnökét. A mindvégig igen tartalmas és messzeható erejű gyűlést a püspöki palotában ünnepi ebéd követte.

FŐTITKÁRI JELENTÉS a SZEMISZ megalakulása óta lefolyt első esztendő szövetségünket érintő eseményeiről. Nagyméltóságú és Főtisztelendő P ü s p ö k , Országos E l n ö k Ür, Nagyméltóságú, Méltóságos, Nagyságos és Főtisztelendő Igazgató Urak! Első f ő t i t k á r i jelentésem kezdetén megilletődött lélekkel s boldog ö r ö m m e l száll h á l a f o h á s z o m a m i n d n y á j u n k egységét oly h ő n ó h a j t ó isteni Üdvözítő felé — megköszönni, hogy igénytelen m u n k á n k gyümölcsét beérlelve, a Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség m e g a l a k u l á s á t s m a i első igazgatósági ülésével az ö n t u d a t o s és tervszerű uniós m u n k a megindítását m e g é r n ü n k engedte. Az Anyaszentegyház isteni alapítás, de e m b e r e k b ő l álló és e m b e r e k igazg a t á s á r a bízott társaság Ez utóbbi j e l l e m v o n á s á n a k eredménye, hogy isteni e l g o n d o l á s é egységét emberi számítások g y a k o r t a m e g z a v a r t á k , emberi érdekek g y a k r a n m e g b o n t o t t á k . M á r Sz. P á l panaszkodik, hogy a keresztények p á r t o k ra szakadtak, m i n t h a Krisztus megoszlott volna. A n i k o l a i t á k óta az e r e t n e k ségek és s z a k a d á s o k ezrei és ezrei t é p á z t á k Krisztus v a r r a t l a n köntösét, de a k k o r a szakadást, m i n t a keleti skizma és a r e f o r m á c i ó , egyik sem ejtett r a j t a . Amilyen régi a z o n b a n a szakadás, époly régi az ú j r a e g y e s ü l é s vágya is. Nyugaton és Keleten egymást é r t é k az unió-kísérletek. Hogy kevés e r e d m é n y nyel, azt a keleti szakadás óriási volta és közel kilencszáz év óta égő sebe biz o n y í t j a . Azt is sokszor k i f e j t e t t ü k m á r , hogy az egyesülési iörekvéseknek legfőbb f o g y a t k o z á s a i voltak, hogy t ö b b n y i r e csak az ideigvalókra épültek, politkai, társadalmi, k u l t ú r á l i s és eféle é r d e k e k r e voltak alapozva s n e m a r r a a krisztusi kincsre, ami Sz. Bazil szavaival élve „az egy k e n y é r és egy kehely közösségében," Krisztus m i s z t i k u s testének titokzatos belső egységében rejlik.

A XiX. és XX. század nagy pápái voltak azok, akik az unió helyes megalapozásának módjait elénk tárták s ezek fáradozásai nyomán megindult a munka. A keresztény nyugat országainak katholikussága egymás után sorakozott fel az unió lobogója alá s mikor végre 1939. május 19-én Budapesten, a Központi Katolikus Kör dísztermében tartott uniós gyűlésünk végén az újraegyesülés után való vágyakozásunkat határozati javaslat formába öntve, a SZEMISZ megalakulását kimondhattuk, ez a ránk nézve oly igen fontos hatá-

15T

rozat semmi egyéb n e m volt, mint egy ú j a b b m o z z a n a t a a n n a k ti nagystílű általános uniós m u n k á n a k , melyről uniós s a j t ó n k ismételten is beszámolt, s amely az Anyaszentegyház kebelében állandóan, céltudatosan folyik. Az uniós m u n k a m e g i n d í t á s á r a két gondolat vezeteti b e n n ü n k e t . Egyik a n n a k a s z á m o k k a l ki n e m f e j e z h e t ő lelki k á r n a k a nagysága, melyet keleti s z e r t a r t á s ú o r t h o d o x t e s t v é r e i n k n e k az egyháztól való clszakítottságuk m i a t t szenvedniök kell, holott legtöbben, teljes jóhiszeműséggel m a g u k a t is „az egv, szent, k a t h o l i k u s és apostoli A n y a s z e n t e g y h á z " t a g j a i n a k vallják, és milliókn a k közülök f o g a l m u k sincs arról, hogy elszakítottságuk f o l y t á n mily sok lelki kincstől: búcsútól, egyéb kegyelem-eszköztől v a n n a k megfosztva. A másik a n n a k a h a r c n a k a meggondolása, melyet m a Krisztus E g y h á z á n a k többé m á r n e m c s a k a p r ó b b szakadások, az Egyház egy-két hittételét vagy fegyelmi intézkedését n e h é z m é n y e z ő vagy tagadó eretnekségek ellen, h a n e m az álprófét á k és álkrisztusok ellen is kell vívnia, kik az Űr Jézus n a g y h e t i jövendölése szerint m á r - m á r m é g a v á l a s z t o t t a k a t is tévedésbe ejtik s megkeresztelt, sőt m a g u k a t k a t h o l i k u s o k n a k valló e m b e r e k sokaságát r a g a d j á k n y u g a t o n az ú j p o g á n y s á g vér- és fa'jjmádó tévelyébe, keleten >1 teljes istentagadásba és az erkölcsi l e r o m l á s n a k Szodomát is m e g h a l a d ó m o c s a r á b a . Mily boldogság j u t n a osztályrészéül sok istenhívő keleti léleknek, h a ismét b e k a p c s o l h a t n é k őket az E g y h á z közösségébe, Krisztus misztikus testének élő vérkeringésébe?! Mily h a t a l m a s erőtényezővé válnék a k a t h o l i k u s Egyház, h l mai 360 milliós tömegét a s c h i z m a t i k u s Kelet megnverésével 550 milliósra növelhetné! Külföldi példák és a p á p a i e n c v k l i k á k ihlető h a t á s a alatt ügyvezető elnök ü n k , S z á n t a y - S z é m á n István dr. p r e l á t u s ú r ő Méltósági az azóta megszűnt „Gör. kat. L e l k i p á s z t o r " h a s á b j a i n m á r 1926—27-ben elkezdte az uniós megmozdulás p r o p a g á l á s á t . 1932-ben megjelent „ U n i o n i z m u s " c. művével megindította a m a g y a r unionisztikus i r o d a l m a t . 1933-ban, m i k o r az isteni Gondviselés intézkedése csekélységemet u g y a n a b b ' i a v á r o s b a sodorta, ahol ő m u n k á l k o d o t t s ahol testvéröcsém igazgatása alatt egy keresztény n y o m d a v á l l a l a t állott fenn, megszületett az uniós folyóirat eszméje. 1934 j a n u á r j á b a n a „Keleti E g y h á z " megindításával az eszme meg is valósult. Csak a m i k o r 'i folyóirat megindítása u t á n rendszeresen h o z z á l á t t u n k külföldi k a p c s o l a t a i n k kiépítéséhez, a k k o r láttuk át a terület n a g y voltát, melvre m u n k á l k o d á s u n k c é l j á n a k k i t e r j e d n i e kellett, de v i g a s z t a l á s u n k r a szolgált m i n d j á r t az a biztató megállapítás is, mely egyébként ügyvezető e l n ö k ü n k unionisztikus cikkeiben és a m a g v a r egvházi irodalom m e z e j é n egészen egyedül álló könyveiben m á r m e g s e j t e n i engedett, hogv az uniós m u n k a terén n e m v a g y u n k elsők, vagy épen egyedüliek, m e r t a k a t h o l i k u s világ m i n d e n részében állandó céltudatos m u n k a folyik, uniós egyesületek, folyóiratok, latin szerzetesrendek keleti s z e r t a r t á s ú ágai készülnek arra, hogy az í r a t á s ura, h a m a j d idejét látja, sok-sok j;ó m u n k á s t küldhessen a r a t á s á b a . L á t ó k ö r ü n k n e k ez a megszélesedése s a Keleti E g y h á z a k Sz. Kongregációjával való érintkezés m e g g v a r a p o d á s ' i egyre jobban átérttette velünk az Egyház egyetemességének eszméjét, de egvben m e g h o z t a s z á m u n k r a azt az ö r ö m ö t is, hogy kis c s a p a t u n k egyre növekedett, a „Keleti E g v h á z " olvasót á b o r á b a latin szert, p a p t e s t v é r e i n k is egyre s z á m o s a b b a n kapcsolódtak be, sőt világiak is kezdtek érdeklődni. E l j u t o t t u n k a görögkeleti p a p o k és hívek h a j lékaiba, el p ü s p ö k i sőt p á t r i á r k á i rezidenciákba s m e g m o z d u l á s u n k a t hol szkepszissel, hol a siker r e m é n y é n e k b á r h a igen h a l v á n y megcsillogtatásával figyelni kezdték n e m c s a k Szentendrén és Z o m b o r b a n , h a n e m Konstantinápolyban, Athénben, A l e x a n d r i á b a n is, és m i h a m a r r á n k talált n e m egy görögkeleti paptestvér, k i v a l ó b a n „lélekben és igazságban" i m á d k o z z a szent liturgiáiban Sz. Bazil szavaival: „Emlékezzél meg U r u n k a te szent k a t h o l i k u s és apostoli Egyházadról, mely a f ö l d k e r e k s é g egyik h a t á r á t ó l a másikig t e r j e d . . . Szüntestd m e g 'iz e g y h á z s z a k a d á s o k a t . . . és add, hogy egy szájjal és egv szívvel dicsőítsük és m a g a s z t a l j u k a te legtiszteletesebb s fölséges nevedet! . . . " Ilyen előkészítés u t á n köszöntött r á n k az 1938-í eucharisztikus esztendő. Uniós s z e m p o n t b ó l is valóban a kegyelmek esztendeje volt. A „Keleti Egyház""

158

1937-es é v f o l y a m á n a k kezdetén (49. lap) m á r r á m u t a t t u n k a Kelet és Nyugat h a t á r m e s g y é j é n t a r t a n d ó e u c h a r i s z t i k u s ¡kongresszus n a g y uniós jelentőségére. Ügyvezető e l n ö k ü n k ettől fogva á l l a n d ó a n zörgetett az illetékesek a j t a j a i n , míg végre megnyittatott. Sikerült beilleszteni az e u c h a r i s z t i k u s kongresszus p r o g r a m m j á b a n e m c s a k a m u n k á c s i és h a j d u d o r o g i egyházmegyék hivatalos k ü l ö n szentmiséit, h a n e m egy h a t a l m a s reprezentatív jellegű görög s z e r t a r t á s ú szentmisét is, melyet két görög és egy b u l g á r főpap, m a g y a r g ö r ö g k a t h o l i k u s p a p o k és p a p n ö v e n d é k e k asszisztálása mellett, a b u d a p e s t i Sz. István bazilik á b a n , tehát a lehető legméltóbb helyen p o n t i f i k á l t s a rádió h u l l á m a i a szélr ó z s a m i n d e n i r á n y á b a elvitték a n n a k színes leírását, fönséges szép melódiáit, fölmagasztosult áhítatát. De helyet talált a kongresszus k e r e t é b e n egy h a t a l m a s m é r e t ű uniós gyűlés is, m e l y e n a keleti egyház egyetlen bíboros f ő p a p j á n a k , T a p p a u n i Gábor Ignác antiochiai szír k a t h . p á t r i á r k á n a k elnöklete alatt a világ m i n d e n részéből egybegyűlt, k ü l ö n f é l e nyelvű és nemzetiségű keleti s z e r t a r t á s ú f ő p a p o k és p a p o k tettek bizonyságot az e g y h á z n a k a s z e r t a r t á s o k és nyelvek sokféleségén á t is t ü k r ö z ő d ő egységéről és egyetemességéről. Ez sem m a r a d t megfelelő visszhang nélkül. Nemcsak a katholikus, h a n e m az o r t h o d o x s a j t ó b a n is r e a g á l t a k r á . Kétség és r e m é n y tört át itt is a róla megemlékező s o r o k o n . R á m u t a t t a k sok-sok nehézségre i n n e n is, t ú l n a n is, de inn e n is, t ú l n a n is á t ü t ö t t a k é t k e d ő szavakon a reménység: egyszer b e kell következnie, m e r t Krisztus a k a r j a , és h a Krisztus a k a r j a , dolgoznunk, f á r a d n u n k kell érte. A kongresszusi renováció, az évforduló ü n n e p a z t á n létrehívta a Szent Miklós Szövetséget. A szövetség a l a k u l ó gyűlését megelőző „ u n i ó s gyűlés" — b á r m é r e t e i b e n és megrendezésében n e m lehetett olyan nagystílű, m i n t az eucharisztikus k o n gresszus alatt t a r t o t t nemzetközi gyűlés volt, n e k ü n k n e m k e v é s b b é volt kedves. A m a g y a r o r s z á g i k a t h o l i k u s f ő p a p i k a r számos t a g j a t ü n t e t t e ki m a g a s megjelenésével ezt a gyűlést, és hogv szónokaink, előadóink n e m h i á b a f á r a d tak, azt m á r előadásaink k ö z b e n észrevettük abból a feszült érdeklődésből, a z o k b ó l a helyeslő gesztusokból, a szemek ragyogásából, m e l y e k a t á r g y á n á l fogva k ü l ö n b e n nehéz és f á r a s z t ó gyűlést mindvégig kísérték. Boldogan emlék e z ü n k meg róla, hogy az uniós és a l a k u l ó gyűlés elnöki tisztét hajdudorogi Papp Antal érsek, miskolci ap. kormányzó úr ő Nagyméltósága n e m c s a k elvállalni volt kegyes, h a n e m t a n u l s á g o k b a n gazdag megnyitó beszédével m i n d e n szívet előre m e g n y e r t s z á m u n k r a . De egyik legnagyobb b ü s z k e s é g ü n k mégis az m a r a d , hogy i m m á r országos elnök u r u n k , Dudás Miklós dr. hajdudorogi püspök úr ö Nagyméltósága p ü s p ö k k é t ö r t é n t fölszenteltetése és e g y h á z k o r m á n y z a t i tevékenységének megkezdése u t á n ezen a gyűlésen emelt szót első ízben a k a t h o l i k u s s á g n a g y nyilvánossága előtt, h a t a l m a s szónoki felépítésű beszédével kedve meg a m a g a részéről — m i n t f ő p á s z t o r — az a r a n y h í d építését Kelet és Nyugat között. „Digitus Dei" — m o n d o g a t t u k m a g u n k között; jel, melyet Isten adott n e k ü n k , hogy a m u n k á t esüggedetlen bátorsággal folyt a s s u k ; lesz vezérünk, ki a főpásztori t r ó n magasából még szélesebben tekinti át a munkateret s irányítani fog bennünket. Alakuló közgyűlésünk az a l a p s z a b á l y o k a t — az idő rövidsége m i a t t szinte csak elvileg a l k o t h a t t a meg, részletes kidolgozását a Keleti E g y h á z b a n közölt tervezet n y o m á n beérkezett hozzászólások figyelembevétele mellett utólag fejeztük be. A n a g y m é l t ó s á g ú p ü s p ö k i k a r 1939 okt. 3 - á n t a r t o t t őszi k o n f e r e n c i á j a B r e y e r István győri p ü s p ö k ú r ő N a g y m é l t ó s á g á n a k előterjesztése a l a p j á n elvben jóvá is hagyta, c s u p á n lényegtelen m ó d o s í t á s o k a t kívánt. (Pl. hogy a tagsági év ne szeptember 1-ével ¡kezdődják, h a n e m j a n u á r 1-ével és hasonlókat.) Ezek keresztülvitele u t á n 1939 d e c e m b e r 19-én (érdekes d á t u m : a J u l i á n n a p t á r szerint ü n n e p l ő k Sz. Miklós napja!) a bíboros H e r c e p r í m á s ú r ő E m i n e n t i á j a 9228—1939. sz. m a g a s intézkedésével a l a p s z a b á l y a i n k a t p ü s p ö k k a r i j ó v á h a g y ó z á r a d é k k a l is ellátta. Egy m é g 1914-ből s z á r m a z ó ¡s azóta is é r v é n y b e n t a r t o t t miniszteri rendelet az egyesületek a l a k u l á s á n a k lehetőségét igen e r ő s e n korlátozta, sőt egyen e s e n csak kivételes esetekre szorította vissza. E n n e k f o l y t á n lehetetlen volt

159

b á r m i f é l e m ű k ö d é s t is k i f e j t e n ü n k , míg az Alapszabályok l á t t a m o z á s a által a m. kir. belügyminiszter ú r is meg n e m a d t a az engedélyt a szövetség m ű k ö désbe lépésére. Az Alapszabályok belügyminiszteri l á t t a m o z á s a 1940 ápr. 18-árt 137.380/1940—VII. a. szám alatt m e g t ö r t é n t . A közigazgatási hatóságok szinte átérezni látszottak az ügy fontosságát, m i k o r n e m c s a k a belügyminiszteri jóv á h a g y á s t ö r t é n t m e g a fölterjesztés u t á n a r á n y l a g elég rövid idő alatt, (rendszerint félévnél is t ö b b e k e r ü l az ilyesmi) — h a n e m a jóváhagyott alapszabályokat m á r á p r . 22-én kézhez is k a p t u k és k i n y o m a t t u k . Ö r ö m ü n k e t ezzel m a j d n e m egyidejűleg a bíboros h e r c e g p r í m á s ú r ő E m i n e n t i á j á n a k két nevezetes ténye tetőzte 1 be, m i k o r 1940. n a g y p é n t e k é r ő l keltezett 951/1940. számú lei r a t á b a n értesítette ügyvezető elnök ú r Ö Méltóságát, hogy a nagymélt. m a g y a r p ü s p ö k i k a r m á r c i u s 13-i tavaszi k o n f e r e n c i á j a szövetségünket a p a p s á g m e l e g figyelmébe a j á n l o t t a , — április h ó 20-án kelt 2640. sz. leiratával pedig közölte velünk, hogy az országos elnöki tisztre D u d á s Miklós dr. h a j d u d o r o g i p ü s p ö k ú r Ö Nagyméltóságát m é l t ó z t a t o t t a nmélt. p ü s p ö k i k a r nevében f e l kérni, illetve ezzel megbízni. Országos elnök u r u n k , ki az uniós ü g y n e k régi tevékeny m u n k á s a és t ö rekvéseinek első p r ó b á l k o z á s a i n k óta t á m o g a t ó j a , főpásztori szíve egész melegével és lelkesedésével f o r d u l t f e l é n k s ez ismét megacélozta e r ő n k e t a további, most m á r n a g y a r á n y ú n a k ígérkező m u n k á r a : a t u l a j d o n k é p e n i szervezésre. F ő p á s z t o r i egyházlátogató k ö r ú t j a u g y a n m e g a k a d á l y o z t a benne, hogy előbb hívhasson magához, hogy a jövő teendőit m e g b e s z é l j ü k és i r á n y í t ó rendelkezéseit meghallgassuk, de még ezen ú t j a előtt, sőt közben is tudott jelentéseink m e g h a l l g a t á s á r a és a legsürgősebb t e e n d ő k r e v o n a t k o z ó u t a s í t á s o k r a időt és a l k a l m a t találni. A szervező m u n k a t e h á t ezalatt is folyt. P ü s p ö k - e l n ö k u r u n k átírt a m u n k a felvétele é r d e k é b e n m i n d e n egyházmegyei főhatósághoz. Mi pedig utasítása szerint k i n y o m a t t u k a szükséges t a g g y ű j t ő lapokat, a p á r t o l ó tagok és a helyi vezetők részére szánt, egyelőre csak kézirat g y a n á n t és csak szűkség szerint, t e h á t n e m p e r i o d i k u s a n m e g j e l e n ő szövetségi értesítő első számát, hogy ezeket az egyházmegyei irodák, illetve egyházmegyei igazgatók ú t j á n m i n d e n plébánia-hivatalhoz e l j u t t a s s u k . Hogy több n e m történt, a n n a k oka c s u p á n az, hogv még mindig úgyszólván k e t t ő n k e r e j é r e kell t á m a s z k o d n u n k , holott a végzendő m u n k a n e m csak szellemi erőinket, h a n e m fizikai időnket és f á r a d s á g u n k a t is n a g y o n igénybe veszi. M á r is segítségre volna s z ü k s é g ü n k , hiszen m i n d k e t t e n csak elsőrendű hivatalos elfoglaltságaink u t á n s o r o z h a t j u k a szövetség ügyeivel való foglalkozást, é j s z a k á v a l toldva meg az egyébként is eléggé megterhelt n a pokat. É s még egy b a j u n k v a n : a l a k u l ó gyiilésünk egy tevékeny, fiatal főp é n z t á r o s t választott. A mi n a g y elfoglaltságunk mellett a z o n b a n e n n e k a fiatal p é n z t á r o s n a k m é g eddig semmi, de semmi dolga n e m akadt. Ezekből az adottságokból kiindulva p r ó b á l o m k ö r v o n a l a z n i a jövő h e t e k teendőit, kérve a k ö z p o n t i igazgatóság kegyes h o z z á j á r u l á s á t . Ezek a teendők a következők v o l n á n a k : 1. F ö l h a t a l m a z á s t k é r ü n k rá, hogy még lehetőleg ebben a h ó n a p b a n k é relemmel f o r d u l h a s s u n k a szövetség ügyvezetősége részéről a n a g y m é l t ó s á g ú p ü s p ö k i k a r t a g j a i h o z és a főtiszt, és nagyságos székeskáptalanokhoz, n e m k ü lönben a nevezetesebb szerzetes-házakhoz és f ö l k é r j ü k őket, hogy a szövetség alapító tagjai közé belépni k e g y e s k e d j e n e k , ' hogy a m u n k á h o z kellő anyagi megalapozással l á t h a s s u n k hozzá. 2. H a s o n l ó é r t e l e m b e n s z e r e t n é n k m e g k e r e s n i m i n d e n plébániát és m i n den k a t h o l i k u s paptestvért, hogy legalább m i n t r e n d e s tag csatlakozzék szövetségünkhöz, híveiket pedig legalább p á r t o l ó t a g o k u l n y e r j é k meg. 3. Be a k a r juk k é r n i a plébániahiviataloktól a m a g a s a b b értelmiségű k a tholikus hívek névjegyzékét, hogy ezeket szövetségi értesítőnkkel, p r o p a g a n d a i r a t a i n k k a l és i s m e r t e t ő n y o m t a t v á n y a i n k k a l fölkeresve közvetlenül n y e r h e s sük m e g a szövetség t a g j a i u l . 4. L é p é s e k e t s z e r e t n é n k tenni a z i r á n t , hogy szövetségi értesítőnk h a v o n k é n t jelenhessék meg, o l y a n i s m e r e t t e r j e s z t ő f o r m á b a n tárgyalva -az u n i ó s

160

ügyet és a keleti egyház sajátosságait, hogy a k a t h o l i k u s hívősereg igényeinek megfeleljen. T u d o m á n y o s a b b a n képzett r e n d e s t a g j a i n k részére tovább is f e n n szeretnők t a r t a n i a Keleti E g y h á z a t a szövetség t u d o m á n y o s és irodalmi osztályának f o l y ó i r a t a g y a n á n t , míg a r ö p l a p s z e r ű szövetségi értesítőt a p á r t o l ó t a g o k n a k is szeretnők tagilletményül n y ú j t a n i . 5. Alapszabályszerű kötelességünk gondoskodni az évkönyvről, melyet tagsági d í j u k f e j é b e n t a g j a i n k n a k m á r az ősz f o l y a m á n n y u j t a n u n k kell. Mindezekre nézve k ü l ö n - k ü l ö n előterjesztésieket leszünk b á t o r tenni. E jelentésem célja c s u p á n az eddig t ö r t é n t e k ismertetése és a jövő teendők ált a l á n o s a b b k ö r v o n a l o z á s a volt, s mély tisztelettel kérem, hogy azt ilyen értel e m b e n t u d o m á s u l venni méltóztassék. Miskolc, 1940 június 6. Kozma János p ü s p ö k i tanácsos, főtitkár.

UGYVEZETŐ-ELNÖKI ELŐTERJESZTÉS a SZEMISZ központi igazgatóságának első ülésén, 1940. junius 6-án. Nagyméltóságú és Főtisztelendő P ü s p ö k , E l n ö k ú r ! Mélyen tisztelt Igazgatóság! Az isteni Gondviselés irán térzett mélységes hálával és a n m . P ü s p ö k i Kar i r á n t érzett hódolattal kezdem jelentésemet, illetve előterjesztésemet. Nem a k a r o k a m a g y a r uniós m u n k a hét évi ú t t ö r ő m u n k á j á r ó l beszámolni, f o l y ó i r a t u n k a n n a k m i n d e n változatáról és f o r d u l ó j á r ó l h í r t adott. Nehéz is volna a beszámoló,- m e r t e n a g y h o r d e r e j ű m u n k a n á l u n k m a g á n k e z d e m é n y e zésből indult és kisded volt az a csapat, amely az idők szavát megértette és a sokszor legyőzhetetlennek látszó a k a d á l y o k ellenére is k i t a r t o t t — egészen addig, amíg a n m . P ü s p ö k i K a r és a belügyi k o r m á n y z a t alapszabályainak jóváhagyásával az országos szervezés lehetőségét m e g a d t a . Személyi vonatkozásokat kellene érintenem, a z o k n a k pedig az ügy nagysága mellett el kell némulniok. K i t a r t á s u n k n a k éltetője! volt a r ó m a i Keleti Szent Kongregáció állandó b u z d í t á s a is, amely n e m engedte a megkezdett m u n k a a b b a h a g y á s á t , m e r t hitte, hogy a nm. miagyar P ü s p ö k i Kar m a g á é v á teszi az ügyet, a m i n t az valóban meg is t ö r t é n t s a m i r ő l itt a hálás köszönet szavával kell megemlék e z n ü n k . — A hálás köszönet szavával kell m e g e m l é k e z n ü n k püspök-elnök u r u n k r ó l is, aki a n m . P ü s p ö k i Kar bizalmából és a k a r a t á b ó l n e m c s a k irán y í t a n i és vezetni f o g j a az Orsz. Szövetséget, h a n e m b e f e l é a n n a k lelki mélységét, kifelé pedig a n n a k v a l ó b a n országos jelentőségét is képviselni f o g j a és aki készséges lélekkel vállalta ezt a n a g y m u n k á t . Köszönet illeti a m a i igazgatósági ülés kegyes összehívásáért is, amely alapszabályszerű szövetségi é l e t ü n k n e k első hivatalos megnyilvánulása, amelynek összehívására a m u n k a - i n d í t á s é r d e k é b e n szükséges intézkedések megtételéhez is sürgős szükség volt. H á l á t l a n lennék, h a a hódolatos köszönettel n e m e m e l n é m ki, hogy valah á n y s z o r az uniós ügy n a g y o n nehéz helyzetbe 1 került, h a j d u d o r o g i P a p p Antal c. érsek ú r készséges anyagi t á m o g a t á s á v a l sikerült a nehézségeket megoldani. A lat. szert. kath. f ő p a p s á g köréből L i n d e n b e r g e r Jánosi apostoli k o r m á n y z ó

161

ú r két ízben is 100—100 pengős n e m e s a d o m á n y á v a l segítette a „Keleti Egyh á z " k i a d á s á n a k ügyét. H á l á s k ö s z ö n e t ü n k száll felé is. A m u n k a i n d í t á s á n a k első része az egyházmegyék főpásztoraival való érintkezés és a taggyüjtés, a m i r ő l a szövetség f ő t i t k á r a n y ú j t o t t m á r t á j é k o z tatást; a második része pedig a szövetség szellemi m u n k á j á n a k rendszeresítése é r d e k é b e n szükséges t u d o m á n y o s és i r o d a l m i szakosztályi m e g a l a k u l á s , valamint a szövetség s a j t ó o r g á n u m á r ó l , a n n a k további f e n n t a r t á s á r ó l és szerkesztéséről való intézkedés. Az első rész m e g o l d á s á n a k nehézsége n e m Abban áll, hogy n e m volna elég számú tudós g á r d á n k , amely az uniós k é r d é s e k m u n k á l á s á t végezné, h a n e m az hogy még n e m m u t a t k o z o t t elég érdeklődés az ország m i n d e n részéből e m u n k a iránt, m i é r t is a püspök-elnök ú r r a l való előzetes megbeszélés alapj á n csak az eddigi érdeklődők sorából b á t o r k o d u n k a t u d o m á n y o s és i r o d a l m i osztály t a g j a i n a k az alapszabályok n y ú j t o t t a j o g u n k szerint való megválasztását javasolni azzal a hozzáadással, hogy a szakosztály a később m u t a t k o z ó érdeklődés szerint a l a p s z a b á l y s z e r ű e n egészítse ki ö n m a g á t . B á t o r k o d u n k a javaslat e l f o g a d á s a esetén az első tag-névsort is elfogadásr a előterjeszteni. A t u d o m á n y o s és i r o d a l m i osztály m e g a l a k u l á s a u t á n h a l a s z t h a t a t l a n a Szövetség s a j t ó o r g á n u m á n a k megállapításáról, esetleges megszervezéséről és f e n n t a r t á s á r ó l való h a t á r o z a t h o z o t a l is. B á t o r vagyok erre nézve is szerény i n d í t v á n y o m a t m e g t e n n n i . A szövetség folyóiratául és közlönyéül f e l a j á n l o m az az á l t a l a m 1934-ben alapított, hét év óta f e n n t a r t o t t és az egész országban, sőt m á r a k ü l f ö l d ö n is bevett folyóiratot, a m e l y n e k miniszterelnökségi engedélyirata van. A m e n n y i b e n a Szövetség, illetve a m. t. Igazgatóválasztmány magáévá teszi a j á n l a t o m a t , kötelezem m a g a m a t , hogy 1940 július 1-től a f o l y ó i r a t o t a Szövetség t u l a j d o n á b a á t a d o m és a j o g á t í r á s b a n , illetve a sajtóosztály főnök é n e k h o z z á m intézett levele é r t e l m é b e n szükséges ú j engedélyezés ügyében is eljárok. A folyóiratot 1940 július 1-ével t e h e r m e n t e s s e n a d o m át olyképen, hogy addig a n n a k m i n d e n n y o m d a s z á m l á j á t r e n d e z e m — és az előfizetéseknek az 1940. év II. felére eső részét is n y i l v á n t a r t á s u n k szerint á t a d o m . A h á t ralékok és az I. félévre eső előfizetési d í j a k engem illetnek és a számlák fedezetéül szolgálnak. Az anyagi k é r d é s rendezésével k a p c s o l a t o s a n szükséges a kiadó szövetséget képviselő személy megjelölése, aki a folyóiratot jegyezni f o g j a és a kiadóhivatali t e e n d ő k e t is ellátja. A szerkesztés alapossága s o k o l d a l ú s á g a s z e m p o n t j á b ó l egy s z ű k e b b k ö r ű szerkesztő bizottság m e g b í z a t á s á t t a r t a n á m szükségesnek és k é r e m hogy erre v o n a t k o z ó j a v a s l a t u n k felől is h a t á r o z n i m é l t ó z t a s s a n a k . , A felelős szerkesztői tisztre K o z m a J á n o s püspöki tanácsos, eddigi szerk e s z t ő - t á r s a m a t t a r t a n á m l e g a l k a l m a s a b b n a k , aki m i n t s a j t ó k a m a r a i tag, erre jogosított is és akinek á l d o z a t o s m u n k á j a , önzetlen és n e m l a n k a d ó készsége tette lehetővé, hogy a f o l y ó i r a t o t hét éven át f e n n t a r t a n o m sikerült. Nemcsak szerkesztésben való szakavatottsága, h a n e m a lap-adminisztrálásban való tökéletes j á r t a s s á g a is p r e d e s z t i n á l j á k a legbelsőbb m u n k a vezetésére. Ezek u t á n n e k e m csak egy, t a l á n első p i l l a n a t r a egyéni h i ú s á g n a k látszó kérésem az volna, hogy egyelőre nevem, m i n t alapítóé m a r a d j o n meg a fo-

162

lyóirat c í m l a p j á n , m e r t ezzel is d o k u m e n t á l v a volna, hogy a múlt és jelen megértő harmóniában fonódik össze a magyar uniós munkában s elkerülhető volna 'i dolgok k o m m e n t á l á s a , m e r t h i v a l k o d á s nélkül m o n d h a t o m , hogy 1932 óta itt és k ü l f ö l d ö n is sok kedves hívet szereztem a m a g y a r uniós ügynek, a k i k csekély személyem i r á n t is j ó i n d u l a t t a l és megértéssel viseltetnek. H a az örvendetesen változott k ö r ü l m é n y e k f o l y t á n látszólag félre is állok a nyilvános m u n k a t é r r ő l , m i n t az unió egyszerű m u n k á s a , t o v á b b r a is készséggel a j á n l o m fel csekély t u d á s o m a t és fizikai erőmet a n a g y ügy szolgálatára. Kérem, hogy a lebonyolítással j á r ó teendők intézésére a megválasztandó szerkesztő-bizottságot a n n á l is i n k á b b m e g h a t a l m a z n i méltóztassék, m e r t a két n y á r i h ó n a p b a n a folyóirat n e m jelenik meg s ú j a b b igazgatósági ülés összehívása is nehézségekbe ütközik, viszont az orsz. k a t h . nagygyűléssel kapcsol a t b a n a l a p s z a b á l y a i n k szerint közgyűlést kell t a r t a n u n k , amely hivatva lesz az ideiglenes vezetőség és tisztikar helyett véglegeset adni a Szövetségnek. P ü s p ö k - e l n ö k u r u n k i r á n t érzett fiúi b i z a l o m m a l s az igazgatóválasztmány m i n d e n t a g j a i r á n t érzett testvéri szeretettel b o c s á t o m megítélés alá a múltb a n végzett szerény uniós kezdeményezést épúgy, m i n t a jövő lendületes m u n k a é r d e k é b e n előterjesztett javaslataimat. Szántay-Szémán István dr., archipresbyter, p á p a i prelátus, ügyvezető elnök.

— A VILÁG N É P E S S É G E az 1939. évi p á p a i évkönyv adatai szerint a következő s z á m a d a t o k a t m u t a t j a : Katholikus 398,277.000 Orthodox 161,305.000 Protestáns 201,868.000 Egyéb keresztény 9,348.000 Zsidó 16,891.000 Mohamedán 296,177.000 Hindu 252,362.000 Buddhista 180,990.000 Sintóista 3,930.000 Egyéb p o g á n y 116,828.000 Ismeretlen vallású 77,742.000 A világ egész l a k o s s á g á n a k száma az évkönyv szerint 2.122,668.000 lélek. Eszerint a k a t h o l i k u s s á g az összemberiség 16.8 százalékát teszi ki, az

o r t h o d o x o k s z á m a 7.6 százalék, a protestánsoká 9.5 százalék. A kereszténység egész tömege az emberiségnek mindössze 36.4 százaléka, 14 százaléka m o h a m e d á n és 0.8 százalék pedig zsidó. Szerencsés keleti unió esetén a k a t h o l i k u s s á g száma számszerűleg 559,582.000-re, százalékban 24.4re e m e l k e d n é k . — A VILÁG KATHOLIKUSSÁGÁT az Apostoli Szentszék, illetve a p á p a f ő h a t ó s á g a alatt 10 tényleges és 4 címzetes p á t r i a r k a , 221 metropolita, 37 s u f f r a g a n e u s nélkül való érsek, 994 valóságos és 772 cimzetes p ü s p ö k k o r m á n y o z z a . Van 52 nullius prelátus és apátság, 306 apostoli helynökség, 128 apostoli p r e f e k t u r a és 18 missziós kerület.

163

KRÓNIKA Keletí nap Máríaremeíén. M á r i a r e m e t é n m á j u s 26-án, a szervita a t y á k p r o p a g a n d á j a mellett nagystílű keleti n a p zajlott le. A szervita r e n d f a l r a g a s z o k b a n és szószékekről erőteljesen b e a j á n l o t t a a k a t h o l i k u s h í v e k n e k s n e m h i á b a , m e r t csak a fővárosból mintegy ötezer f ő n y i hívősereg z a r á n d o k o l t e r r e az a l k a l o m r a Máriaremetére. Nagy s z á m m a l voltak képviselve a b u d a i gör. k a t h . egyházközség és a fővárosi gör. k a t h . Mária-kongregációk is. Az ü n n e p é l y délelőtt 10 ó r a k o r görög s z e r t a r t á s ú énekes nagymisével kezdődött, melyet Balogh Bálint m. kir. k o r m á n y f ő t a n á c s o s , tb k a n o n o k , b u d a i gör. k a t h . lelkész celebrált. U g y a n a k k o r a t e m p l o m egyik m e l l é k o l t á r á n á l Kiss Andor dr. h i t t a n á r olvasott aiisét végzett. Ugyanő m o n d o t t a a nagymise evangéliuma u t á n a szentbeszédet is. Szűz Mária tiszteletét m u t a t t a be a keleti szertartás t ü k r é b e n . A beszéd a t e m p l o m o t betöltő s o k a s á g r a és a t e m p l o m o n kívül h a n g s z ó r ó k o n hallgató közönségre igen mélv h a t á s t tett. A közönség n a g y l é t s z á m á r a jellemzésül elég annyit f ö l e m l í t e n ü n k , hogy a szervita a t y á k kénytelenek voltak k i n t k ü l ö n t á b o r i oltárt is állítani, melynél latin szertartású szentmisét végeztek. A szentmisét ú r n a p i k ö r m e n e t fejezte be, melyen úgy a latin, m i n t a görög s z e r t a r t á s ú p a p s á g részt vett. E z u t á n P. Casari szervita h á z f ő n ö k , apostoli n u n c i u s i t i t k á r a görög k a t h o l i k u s vendégeket ebéden látta. D é l u t á n két ó r a k o r a kolostor k e r t j é b e n állított emelvényen uniós ünnepet rendeztek. A megnyitó beszédet Balogh Bálint m o n d t a , m a j d Kiss Andor dr. székesfővárosi gör. k a t h . h i t t a n á r t a r t o t t előadást „ L i t u r g i k u s g o n d o l a t o k " címen. E l ő a d á s á b a n , m e l y n e k egész szövegét csak ősszel h o z h a t j u k , n é h á n v részletét ide i k t a t j u k . A m e r r e h a j n a l b a n p i r k a d n i kezd az égbolt, a m e r r e az Űr Jézus megváltói vére folyt, v a n egv csodás titokzatos föld Kelet. Titkokat, b ű b á j o s t i t k o k a t sejt a r r a az e m b e r i elme. N e k ü n k a z o n b a n n e m titokzatos föld az, a mi szem e i n k előtt a Kelet f o g a l m a többszázmillió lelket ielent, kik közel 900 évvel ezelőtt vezetőik megtévedése f o l y t á n elszakadtak a péteri szoklától, az Anyaszentegyháztól. Van p a p i r e n d j ü k , h i e r a r c h i á j u k , v a n n a k szentségeik, hitvallásuk, teológiájuk, tiszteli a Szent Szüzet, a többi szenteket, kiket mi is tisztelünk, v a n g y ö n y ö r ű s z e n t m i s é j ü k és sok egvéb s z e r t a r t á s u k , melyekből tiszta k a t h o l i k u s tanítás árad. E z e k n e k n e m i s m e r é s e a z o n b a n megakadályozza egymáshoz való közeledésünket. E z é r t f á r a d o z n a k p á p á i n k azon, hogy a keletiek megismerése révén a velük való egyesülést előmozdítsuk. R á m u t a t o t t ezután Máriapócs görög, szert. k a t h . k e g y h e l y ü n k jelentőségére, mely Szűz Mária tiszteletében egyesíti a két szertartás híveit, de oda vonz számos másvallású keresztényt is. A k ü l ö n b ö z ő s z e r t a r t á s ú keresztények gyakori találkozása által el fog következni a szükséges megértés is. Előbb a z o n b a n meg kell s z ü n t e t n ü n k n é h á n y tévedést s előítéletet. Ily pl. az, mely szerint az egyház külső fegyelmét és a s z e r t a r t á s o k a t a n n y i r a lényegeseknek t a r t i á k , hogy a hit egysége mellett ezeknek egységét is követelik. Pedig az egyház ilv értelmű egységesítésre s o h a s e m törekedett. A keleti liturgiák keletkezését és fejlődését vázolta ezután s e n n e k keretében mintegy t ü k ö r b e n m u t a t j a be az egész k a t h o l i k u s dogmatikát. R á m u t a t arra, hogy 3 s z a k a d á r keletiek liturgiái e r e d e t ü k b e n és felépítésükben k a t h o likusok. Végül az uniós m o z g a l o m r a hívta fel hallgatóinak figyelmét. E l ő a d á s a u t á n L a u r i s i n Irén énekművésznő Koudela Géza búcsúénekével és m i a t y á n k j á v a l g y ö n y ö r k ö d t e t t e a közönséget, Rotharidesz J a n k a oki. tan á r n ő , a b u d a p e s t i gör. k a t h . l e á n y o k k o n g r e g á c i ó i á n a k p r e f e k t á j a ,,Sz. István országa és az u n i ó " címen t a r t o t t érdekes előadást. Nádler P i r o s k a oki. tanítónő, m á s o d p r e f e k t a Sík S á n d o r „ H i s z e k " c. k ö l t e m é n y é t szavalta nagy h a -

164

tással. P. Gombos Alfonz szervita atya az unió g o n d o l a i á n a k krisztusi eredetét f e j t e g e t t e és köszönetet m o n d o t t az e l ő a d ó k n a k . (A Rend részéről k ü l ö n b e n ő volt az uniós n a p leglelkesebb, semmi f á r a d s á g o t n e m i s m e r ő rendezője.) A p á p a i h i m n u s z és a m a g y a r nemzeti ima f e j e z t é k be a p o m p á s sikerű gyűlést. Utána a közönség ismét a t e m p l o m b a vonult, hogy a kihelyezett Oltáriszentség előtt Besszárion i m á j á v a l k ö n y ö r ö g j ö n a keleti és nyugati egyház egységének helyreállításáért. A keleti n a p sikeréhez n a g y b a n h o z z á j á r u l t a b u d a i gör. k a t h . ú r l e á n y o k kongregációja, mely a s z e r t a r t á s o k énekszolgálatait látta el élményszerű lelki gyönyörűséget keltve -a h a l l g a t ó k b a n . Az éneket miszticei Zékány Gyula gimn á z i u m i t a n á r vezette.

— HALÁLHÍREK. M á j u s h ó 1-én N y í r e g y h á z á n e l h u n y t Bihon István. Mindvégig kitüntetéssel végzett iskolái u t á n m i n t i k t a t ó és levéltáros k e z d t e el p á l y á j á t b. e. Miklósy Istv á n h a j d u d o r o g i p ü s j ö k k ö z p o n t i irod á j á b a n . F ő p á s z t o r a igen kedvelte s g y o r s a n léptette elő szsz. jegyzővé, fogalmazóvá m a j d p ü s p ö k i titkárrá. Mint ilyen, p á p a i k a m a r á s i rangra emelkedett, m a j d pedig s z é k e s k á p t a l a n i k a n o n o k s végül, kevéssel Miklósy p ü s p ö k h a l á l a u t á n , egyházmegyei f ő t a n f e l ü g y e l ő lett. E g y i k e volt az e g y h á z m e g y e legképzettebb p a p j a i nak. M á j u s 30-án rövid szenvedés u t á n B u d a p e s t e n e l h u n y t Balogh Bálint m. kir. k o r m á n y f ő t a n á c s o s , h a j d u d o r o g i e. m. tb. k a n o n o k , b u d a i gör. k a t h . lelkész. P a p i m ű k ö d é s é n e k javarésze A m e r i k á r a esik, hol -a m a g y a r b a r á t r u t é n egyesület l a p j á t szerkesztette. Az a m e r i k a i cölibátus-ellenes mozgalomban, mely u t ó b b independentizm u s r a s végül s c h i z m á r a vezetett, erősen e x p o n á l t a m a g á t a katholicizxnus érdekében, s ezért, v a l a m i n t erős m a gyar érzése m i a t t sokat kellemetlenkedtek neki. H a z a t á r v e b. e. Miklósy István p ü s p ö k a h a j d u d o r o g i egyházmegyébe fölvette s tb. esperesi ranggal az ú j o n n a n szervezett, illetve a b u d a p e s t i p a r o c h i a testéből kihasított b u d a i p a r o c h i á t bízta rá. H a l á l a előtt négy n a p p a l még h a t a l m a s z a r á n d o k latot vezetett a m á r i a r e m e t e i kegyh e l y r e s ott keleti n a p o t t a r t o t t . Ré-

gi, m á r gyógyultnak hitt betegsége tért vissza h i r t e l e n ü l és r a g a d t a el az élők sorából. — ILNICZKY SÁNDOR dr.-t, a munkácsegyházmegyei székeskáptalan n a g y p r é p o s t j á t és K á r p á t a l j a kormányzói biztosi f ő t a n á c s a d ó j á t , ki a SZEMISZ-nek is igazgatósági tagja, ő Szentsége p á p a i protonotáriussá nevezte ki. Személyében a m a g y a r o r szági görögkatholikusságot és az uniós m u n k á t érte m a g a s kitüntetés, m e l y n e k n e m c s a k részese, h a n e m a mnukácsi egyházmegye schizmától fertőzött részeiben előharcosa és útm u t a t ó j a . ő s z i n t e lélekkel gratulálunk. — HEGYI SZ. B E R N Á T TÁRSULATÁNAK április h ó 28-i visegrádi kir á n d u l á s a és ü n n e p é l y e ezidén szinte uniós e s e m é n n y é nőtte ki m a g á t azáltal, hogy a t á r s u l a t a Magyar Turista Egyesülettel és a B u d a p e s t i Egyetemi T u r i s t a Egyesülettel egyetértésben Dudás Miklós dr. h a j d u d o r o g i gör. kath. p ü s p ö k ö t k é r t e föl az ün^ nepi szentmise végzésére és a turista felszerelések m e g á l d á s á r t . A p ü s p ö k ú r a Római f ü r d ő és Visegrád közötti D u n a - s z a k a s z o n f ö l f e l é h a l a d ó turista h a j ó n szentbeszédet m o n d o t t , amit részint közvetlenül, részint hangerősítő b e r e n d e z é s segítségével a h a j ó n több m i n t 1300 t u r i s t a hallgatott. „ N e k ü n k többet jelent a természetj á r á s p u s z t a gyönyörködtetésnél, vagy p i h e n t e t ő egészséges szórakozásnál. A természet s z á m u n k r a a Mindenható áhítatot keltő t e m p l o m a : Isten szent

165

u j j á v a l megírt k a t e k i z m u s . Mit susog a virágos gally tavaszzal, mit énekel a csacsogó kis m a d á r , h a n e m Isten végtelen nagyszerűségét. A tenger szil á i hullámai, a f o l y a m o k csendes folyása. a p a t a k o k a p r ó h a b j a i , m i n d az Ő m é r h e t e t l e n jóságát hirdptik. A természet az ő h a r m ó n i á j a , az ö zenei műve, fenséges k a t e k i z m u s , mely megtanít m i n k e t ö t i m á d n i . Ugyanazt hirdeti, amit a zsoltáros szavakban énekelt meg: L a u d a t e D o m i n u m ! De n e m c s a k h i m n u s z a természet, h a n e m példa is. Meg kell l á t n u n k az abszolút engedelmességet, az Isten által belé oltott t ö r v é n y e k iránt. Csak a k k o r van eltérés, h a a M i n d e n h a t ó könvörületességével n é h a csodás kivételt tesz. Rá kell többenni. h o g y mi is u g y a n a n n a k az I s t e n n e k v a g y u n k a t e r e m t m é n y e i ; n e k ü n k is adott törvén y e k e t és h a n e m is vakon, m i n t ahogv a természet, de szabad a k a r a t ból, önként, szeretve teljesítsük azokat. A szabad természetben n e m szab a d szabaddá lenni Istennel szemben. Ha valaki, a k k o r a t u r i s t a az. aki tud áldozatot hozni. Szívesen, ö n k é n t teszi. Mi, k a t h o l i k u s t u r ' s t á k , ne csak a természet r a i o n g ó i legyünk, h a n e m hegvmászói a lelki c s ú c s o k n a k is, és ne csak a f o l y a m o k evezősei, h a n e m tudjuk indulataink hömpölygő árján a k a r a t u n k c s ó n a k j á t odavinni, ahová a k a r j u k . így n e m c s a k a természetet i s m e r j ü k meg, de f e l t á r u l n a k előtt ü n k a lelkivilág g y ö n v ö r ű szépségei is." A szentbeszéd u t á n a t u r i s t a fölszerelés megáldása következett. A h a j ó ról való kiszállás u t á n Visegrádon a róm. k a t h . p l é b á n i a - t e m p l o m b a n a p ü s p ö k ú r f ő p a p i misét pontifikált K r a i n y á k Gábor dr. tb. k a n o n o k , b u dapest-balparti p a r o c h u s és számos gör. kath. p a p segédkezése mellett. Mise alatt a t u r i s t á k nagy s z á m b a n j á r u l t a k a szentáldozáshoz. A szertartás előtt a h a j ó n p ü s p ö k e l n ö k ü n k e t Dobieczky S á n d o r dr. miniszteri tanácsos, a nagyvillámi m e n e d é k h á z n á l Zsitvay T i b o r m i n . tanácsos köszöntötte.

166

— CANONICA VISITATIO. D u d á s Miklós dr. h a i d u d o r o g i p ü s p ö k úr, a SzEMISz országos elnöke m á j u s h ó 4-étől 26-áig hivatalos egyházlátogatásokat végzett a zempléni főesperesség területén. Több, m i n t h a r m i n c anya- és f i ó k e g y h á z a t látogatott meg, hogy híveit a világnézeti h a r c o k közepette i r á n y í t á s s a l és bátorítással lássa el. L á t o g a t á s a i n a k sorát Szerencsen kezdte és a H e g y a l j á n , m a j d a B o d r o g k ö z ö n végighaladva, m á j u s 19-én este Miskolcra érkezett. 20-án ugyanitt f ő p a p i misét pontifikált (amit egyébként m i n d e n ü t t megtett) s meglátogatta P a p p Antal érseket, a róm. k a t h . egyház plébánosait és a m i n o r i t á k t a r t o m á n y f ő n ö k é ? . Látogat á s a i n a k s o r á t 26-án Sajószögeden megszakította, j u n i u s 23. és 24-én a sajómelléki és h e r n á d m e l l é k i szórván y o k b a n f e j e z t e be. Hivei m i n d e n ü t t t nagy szerettei f o g a d t á k a főpásztort, ki látogatásait ősszel Budapesten, Szegeden és a keleti h a t á r s z é l e n szándékszik folytatni. — ETIOP-SZERTARTASU KATHOLIKUS KOLOSTOR létesölt Olasz Kel e t a f r i k á b a n . A kolostort a cisztercita rend etióp ritusu ága részére alapították E r i t r e a fővárosa, Asmara közeléb e n egy Belesa nevű f a l u b a n . — A GYULAFEHÉRVAR—FOGARASI gör. k a t h . érsek segédpüspököt k a p o t t Aftenie Bazil dr. volt szemináriumi r e k t o r - k a n o n o k személyében. Aftenie hosszabb időn át a B u k a r e s t ben élő g ö r ö g k a t h o l i k u s o k p a r o c h u s a , m a j d a balázsfalvi h i t t u d o m á n y i főiskolán a d o g m a t i k a és filozófia tan á r a volt. — Domide Oktávián dr. kolozsvári n a g y p r é p o s t n y u g a l o m b a vonult. Utóda Vidican György dr. kanonok, teol. t a n á r lett. — AZ ALEXANDRIAI P a n t a i n o s c. görög egyházi lap szerkesztőjét, Kykkotes Dénest mareotiszi püspöki címmel a p á t r i a r k a segédpüspökévé szentelték. Fölszentelése ápr. 20-án m e n t végbe n a g y ünnepélyességgel. — PALESZTINA VALLÁSI HELYZETÉRŐL tartott érdekes előadást n e m r é g P. Vries Vilmos S. J., a ró-

tnai keleti intézet t a n á r a . Az ígéret F ö l d j é n e k 1,476.000 lakosából 32 százalék m u z u l m á n , 60 százalék zsidó és csak 118.000 a keresztény, az egészn e k mindössze 8 százaléka. A m u z u l m á n o k és zsidók küzdelmeiben a keresztény a r a t o k a m o h a m e d á n o k k a l t a r t a n a k . Az 1931. évi hivatalos statisztika szerint a k e r e s z t é n y lakosságból 55.820 schizmatikus vagy protestáns és csak 35.578 katholikus. A n e m egyesült keletiek s z á m a 39.727, vagyis 43.5 százaléka Palesztina kereszténységének. P á t r i á r k á j u k állandó antagon i z m u s b a n él a görög papsággal és az a r a b o k k a l is. Anyagilag is n a g y o n

rossz helyzetben van, m e r t azelőtt orosz p é n z e n t a r t o t t a f e n n magát. Az a l s ó p a p s á g legnagyobbrészt a r a b eredetű és igen alacsony képzettségű. A 35.578 k a t h o l i k u s b ó l 21,249 latin szertartású, a többi k ü l ö n f é l e keleti szertartások között oszlik meg. Legs z á m o s a b b a n a görög m e l k i t á k vannak, k i k n e k száma 12.545. Külön szem i n á r i u m u k is van. T r a n s j o r d á n szám á r a 1932-ben ú j gör. k a t h . püspökséget alapított a Szentszék. Híveinek s z á m a 30 ezer k ö r ü l van. A J o r d á n o n innenső részekben l a k ó k a t részben a jeruzsálemi p á t r i a r k a vikáriusa, részb e n a galileai p ü s p ö k k o r m á n y o z z a .

FIGYELŐ HATÁROZOTT, OKOS BESZÉD A SZENT UNIÓRÓL.1) Irta: V A S I L E POPA--NICOARA. Gondolatok a keresztény egyházak közeli egyesüléséről. Az az óriási lelki feszültség, mely a jelen ó r á b a n az emberiségre nehezedik, a magas h ő f o k és gyászos elesettség, melyben azok a pillanatok születnek, mely ekei átélünk, t e r m é s z e t s z e r ű e n a r r a késztetnek, hogy h i g y j ü k , m i k é p a történelem l á t h a t a t l a n rétegei a h o l n a p életének valamelyes ú j f o r m á i t rejtegetik s z á m u n k r a . Természetes o p t i m i z m u s u n k is feljogosít, hogy foglalkozzunk az emberiségnek e t r a g i k u s bolygón való együttélése j ö v e n d ő f o r m á i v a l és azokról véleményt nyilvánítsunk. Hisszük ugyanis, hogy ezek az é l e t f o r m á k a f á j d a l m a s széthúzás u t á n h a t a l m a s lépést f o g n a k jelenteni az egyes emberek és nemzetek egymáshoz való közeledésének ú t j á n . Lehet, hogy a szenvedések, melyek iaz emberiségre v á r n a k egyedüli eszközei lesznek az előítéletektől való s z a b a d u l á s n a k , sok szellemi bálványtól, sok 1 ) Az itt közölt két cikk a r o m á n i a i Curentul (Futár) c. n a p i l a p 1940 febr u á r 15-i és április 2-i s z á m á b a n jelent meg, h o n n a n a c i k k ü n k fölé írt főcím alatt a balázsfalvi Unirea is átvette.. A cikk szerzője Vasile Popa-Nicoara slobozia-botosani, r o m á n i a i görögkeleti pap, ki m i n d e n elfogultságtól m e n t e s éleslátással m u t a t r á az o r t h o d o x e g y h á z n a k a katholikussal való egyesülésének elkerülhetetlen szükségszerűségére. Cikke igazolja, amit m i annyiszor h a n goztattunk, hogy Krisztus vetése szépen érik. Nemcsak k a t h o l i k u s részről közeledünk erősen Kelet felé, h a n e m Kelet is tekintget i m m á r Sz. P é t e r h a j ó j a felé. P o p a - N i c o a r a Bazil testvérünk apostoli bátorsággal ad h a n g o t a lelkek mélyén s z u n n y a d ó uniós v á g y n a k s m á s o d i k cikke bizonyítja, hogy meggyőződése komoly, törekvése h a t á r o z o t t s n e m ijed meg az ellene indított t á m a d á soktól is. A Szent Miklós Szövetség t a g j a i n a k sokat kell érte és eszmetársaiért ; m á d k o z n i s k é r n i Istent, támasszon odaát számo^ P o p a - N o c i a r á t , a k k o r mi sem dolgozunk sziszifuszi m ó d o n a szent unióért.

167

gondolkozásbeli, értelmi és szokásbeli f o r m a s á g t ó l való m e n e k e d é s n e k , íriélyek tárgyilagosan b í r á l v a o k t a l a n féligazságoknak t ű n n e k föl. A h o l n a p i tűzvész u t á n az emberiség n a g y tapasztalati t ő k é r e fog szert tenni, mely egyes d o l g o k n a k h a t á r o z o t t a b b megértésére f o g j a vezérelni olyanokéra, melyek nélkül élni n e m lehet. A h o l n a p e m b e r e meg f o g j a érteni, hogy az ember, a k á r egy m i n d m á i g is rejtély,eis fejlődési f o l y a m a t s o r á n egy áldott m a j o m p á r t ó l ered, a k á r valami s o k k a l n e m e s e b b származás, a k á r fehér, a k á r s á r g a sugárból való, a k á r dicsőséges t ö r t é n e l m i szerepléssel b í r ó n é p n e k ivadéka, a k á r valamely névtelen s a századok f o l y a m á n letűnt, elenyészett t ö r t é n e l m i m ú l t ú n é p l e s z á r m a z o t t j a , közös sorssal, közös rendeltetéssel bír. Az emberiség r á f o g jönni, hogy m i n d a n n y i a n testvérek v a g y u n k s csak egy A t y á n k és egy Megváltónk van. Az e m b e r e k vissza f o g n a k t é r n i a j á m b o r s á g h o z , hithez és szeretethez s ú j légáramlat leng át fölötte, melyet h u m a n i z m u s n a k kellene n e v e z n ü n k , de semmi közösségben sem f o g állani azzal a genfi h u m a n i z m u s s a l , m e l y v é g e r e d m é n y b e n s e m m i egyebet n e m tett, m i n t hogy visszaidézte e m l é k e z e t ü n k b e a f r a n c i a f o r r a d a l o m által felszínre hozott és p r o k l a m á l t e m b e r i jogokat, m e l y e k e t a jelen esetben m i n t népjogok a t hirdetett. A n é p j o g o k a t a z o n b a n csak földi é r t e l e m b e n h a n g o z t a t t a és p r ó b á l t a megvalósítani, t u d o m á n y o s a n , pozitív értelemben, külsőleg és sokoldalúan megvilágosítani, a z o n b a n s ü k e t és n é m a m a r a d t a túlvilág m e g m é r h e t e t l e n realitásaival és lehetőségeivel szemben. T a l á n a h o l n a p h u m a n i z m u s a másféle lesz. A h o l n a p E u r ó p á j a a kereszténység ú j f o r m á i szerint lesz keresztény. Mert, h a >azt a k a r j a , hogy t ö b b m i n t négyszáz éve elvesztett n y u g a l m á t és békességét megtalálja, k é n y t e l e n lesz szociális és állami t ö r v é n y h o z á s á t a keresztény elvekhez a l k a l m a z n i és a kereszténységgel összhangba hozni. Mikor a z o n b a n e ragyogó ó r a elérkezik, a z o n n a l föl fog m e r ü l n i a két egyház egyesülésének p r o b l é m á j a is. É s hisszük, hogy ez az idő m á r n i n c s messze. Igen, az Úr o l t á r á n á l szolgáló testvéreim! N e k ü n k egyesülnünk kell m a j d a k a t h o l i k u s o k k a l . Eggyé kell l e n n ü n k r ó m a i testvéreinkkel. Hogy fog ez bekövetkezni? M i k é p e n ? Nem t u d j u k . De egyesülnünk kellesz. E z t d i k t á l j a nek e m egész p a p i lényem, ezt m o n d j a 'i szívem, ezt k i á l t j a lelkiismeretem, ezt m o n d j a n e k e m a logika. E n é l k ü l a k á r a mi létünk, a k á r az övék képtelenség. E r r e a n a g y n a p r a fel kell k é s z ü l n ü n k . Szükséges, hogy f ö l e n g e d j ü n k merevségünkből, hogy sablonszerű, mesterségesen szított, m o n d v a csinált előítéleteinket m e g t a g a d j u k , hogy az előzetes k á r h o z t a t á s módszereiből kigyógyulj u n k s n y u g a t i testvéreink felé szeretettel, megértéssel és főleg b i z a l o m m a l k ö z e l e d j ü n k . Vizsgáljuk életüket, tanulmányo-zzuk m ú l t j u k a t , olvassuk k ö n y veiket, figyelemmel k í s é r j ü k eszméiket és cselekedeteiket, egyszóval: készen t a r t s u k szívünkben égő mécseinket az egyetemesség gondolatával és érzésével. T u d o m , hogy e n n e k a közeledésnek m i az a k a d á l y a : a r ó m a i k a t h o l i k u s o k föltételezett kevélysége, vagy sméginkább h a t a l m i gőgje, mely a katholikusság elöljáróiban testesül meg, — a p á p a ! Testvéreim, én a k a t h o l i k u s o k b a n ezt a kevélységet n e m találom. Az esetb e n azonban, h a ez a gőg mégis megvolna, n e k ü n k viszont jó volna L a R o c h e f o u c a u l d - n a k , a n a g y lélekelemzőnek és kiváló orvosnak szavaira eml é k e z n ü n k , m e l y e k b e n azt m o n d j a : „Si nous n'avions paint d'orgueil, nous ne

168

nous plaindrions pas de celui des autres." (Ha b e n n ü n k n e m volna egy cseppecske kis gyűlölet, a m á s o k é m i a t t sem p a n a s z k o d n á n k . ) F é l r e t e h á t a büszkeséggel! Amilyen m é r t é k b e n m i alázatosak és szerényebbek, ö n m a g u n k f e l á l d o z á s á r a készebbek leszünk, olyan m é r t é k b e n fogj u k tanúsítani, hogy mi közelebb állunk az Ü r h o a É j j e l - n a p p a l fölkészülten s alázattal kell v á r n u n k l e l k ü n k b e n , hogy a két egyház e l s z a k a d o t t s á g á n a k f á j ó sebei b e h e g e d j e n e k , „ i n c o n c r e t o " belső sebei n k e t kell kezelés alá venni és gyógyítani szíveinkheh. Mihelyt úgy f o g u n k nézni a k a t h o l i k u s o k r a , m i n t testvérekre, el fog j ö n n i a v á r t szent óra. N a p r ó l - n a p r a ezen törődve el f o g u n k j u t n i ahhoz a lelki állapothoz, melyben r á t a l á l h a t u n k a h o l n a p vezércsillagára és előlépéseinket m e g t e h e t j ü k a r e m é n y t e l j e s jövő felé. Az Egyházak egyesülésnek kérdéséhez. A Curentul f. é. f e b r u á r 15-i s z á m á b a n m e g j e l e n t c i k k e m egyebeknél felh á b o r o d á s t idézett elő. Legalábbis ezt vettem észre n é h á n y hozzám intézett levélből s egyes s a j n á l a t o s incidensekből. Senkinek mással, m i n t szeretettel adósa m a r a d n i n e m a k a r v á n , s élve a lap szerkesztőjének jóvoltából élvezett vendégjoggal, n é h á n y p o n t o s megállapításra visszatérek. Mit is m o n d t a m legutóbbi c i k k e m b e n ? Hogy eljön az idő, m i k o r a két egyház egyesülése p a r a n c s o l ó szükség lesz, hogy m a j d egyesült erővel adh a s s u n k E u r ó p á n a k egy jobb t ö r t é n e l m i életformát, m i n t a m i n ő t a laicizmus adott. Sem többet n e m m o n d t a m , sem kevesebbet! Azt jelenti-e, hogy k a t h o l i k u s v a g y o k ? Azt jelenti, hogy k a t h o l i k u s ügyet védek? Azt m o n d h a t n á m talán, hogy t a g a d j u k meg o r t h o d o x i á n k a t , szert a r t á s a i n k a t , vallásos é l e t f o r m á i n k a t és vegyük át a k a t h o l i k u s o k é t ? Isten őrizzen! É n elvül állítottam fel a két egyház egyesülését anélkül, hogy a n n a k m ó d j á t m e g h a t á r o z t a m volna. É n n e m k é r t e m és n e m k í v á n t a m , hogy a görögkeletiek r ó m a i k a t h o l i k u s o k k á legyenek. De azt sem kívántara, hogy azok legyenek o r t h o d o x o k k á . É n csak azt m o n d t a m , hogy szükséges lesz, hogy ez a két egyház egyszer egyesüljön. Aki csak egy kicsikét is lelkiismeretesen és logikusan szokott gondolkozni, megérti, hogy mit a k a r o k . V á j j o n az o r t h o d o x egyház e l l e i e van-e a k a t h o l i k u s o k k a l való egyesül é s n e k ? Nem! Ellene m o n d a n i e n n e k az egyesülésnek a n n y i volna, m i n t szembe helyezkedni az E v a n g é l i u m m a l , melynek kitűzött célja megvalósítani az emberi t á r s a d a l o m b a n e szent szabályt: egy akol és egy pásztor! V á j j o n mi, papok, az o r t h o d o x i a m i n d e n á g á b a n és területén n e m i m á d k o z u n k - e m i n d e n szent liturgiában Isten szentegyházainak jólétéért és mindn y á j u n k egyesítéséért? H i r d e t h e t ü n k - e mást az o l t á r n á l és m á s a z o n kívül? És miért ellenezné e g y h á z u n k a k a t h o l i k u s o k k a l való egyesülést u g y a n a k k o r , m i k o r — legalább elvben — az a n g l i k á n o k k a l való uniót n e m ellenzi, holott ezek sokkal távolabb állanak az igazságtól, m i n t a k a t h o l i k u s o k ? De ki n e m jutott még el az o r t h o d o x egyház nagy gondolkozói közül erre a következtetésre? íme, p é l d a k é p e n idézzük Szvetlovnak „Keresztény t a n í t á s " c. művét, melyet T o m e s és B e j á n p r o f e s s z o r o k ragyogó f o r d í t á s á b a n i s m e r ü n k . Szvetlov, a n a g y gondolkozó „A dogma és dogmatika f o g a l m a " c. fejezetében, m i u t á n az egyház egyetemességének és egységének p r o b l é m á j á t kifejti, következtetéseit ebbe az egyetlenegy, szinte r e m é n y t e l e n f e l j a j d u l á s s z e r ű m o n -

169

datba f o g l a l j a : „Egy nyolcadik egyetemes zsinatra volna szükség! Az egyházak egyesülése elkerülhetetlen!" (I. kötet, 288. lap.) É n tehát, m i k o r az egyházak u n i ó j á n a k szükségességét h a n g o z t a t o m , m á r taposott ösvényen j á r o k . Mit k í v á n t a m még c i k k e m b e n ? Kértem, hogy erre az előbb-utóbb bekövetkező u n i ó r a való tekintettel kés z ü l j ü n k el lelkileg, g y a r a p í t s u k szívünkben a testvéri szeretet energiáit. F ő leg pedig azt kértem, hogy m e n t e s í t s ü k m a g u n k a t a l e l k ü n k b e m i n d e n k r i t i k a nélkül felszívódott t ö m é r d e k ellenséges indulattól és előítélettől. K é r t e m , m e r t i s m e r e m azt a megkövesedett ellenszenvet, amely s o k u n k lelkében ott él a k a t h o l i k u s o k k a l szemben. K é r t e m érzelmeink revízióját! Hol van hát a b ű n , amit elkövettem? Igaz, hogy a mi tradícióink tisztábbak, d o g m á i n k ö r ö k k é v a l ó k és v á l t o z h a t a t l a n o k , történelmiek, ünnepélyesség ü k b e n és szentségükben megmerevedettek, -— igaz, hogy a szentíráshoz m i n t f o r r á s h o z mi állunk a legközelebb, a szent h a g y o m á n y o k , szokások, szertartások és előírások m e g t a r t á s á b a n mi v a g y u n k a legállhatatosabbak. Tisztelet n e k ü n k ! Az Atyaisten az ítélet n a p j á n b i z o n y á r a meg is j u t a l m a z érte. De mit ér mindez, h a szeretet n é l k ü l é l ü n k ? „Szóljak b á r e m b e r e k vagy angyalok nyelvén, h a szeretetem nincs, o l y a n n á lettem, m i n t a zengő érc és pengő cimb a l o m . " (Kor. L. 13. 1.) De — m o n d h a t n á valaki — a k a t h o l i k u s o k gyűlölnek m i n k e t ! Ök is? H á t lehetséges, hogy ők is gyűlölnek m i n k e t . Igazolás ez a mi s z á m u n k r a ? H a igaz a fenti állítás, hogy a k a t h o l i k u s o k általánosságban gyűlölnek minket, n e m k e v é s b b é igaz az is, hogy a k a t h o l i k u s s á g kábelében az ú j a b b időkben m é l y r e h a t ó változások jelenségei m u t a t k o z n a k i r á n y u n k b a n . Hogy erről bizonyítékot n y ú j t s a k , elegendő a híres-növezetes amey-sur" meus-i k o l o s t o r r a h i v a t k o z n o m . E b b e n az uniós k o l o s t o r n a k nevezett k a t h o l i k u s k o l o s t o r b a n k a l h o l i k u s p a p o k a keleti s z e r t a r t á s szerint szolgálnak. Ott a mi t r o p á r a i n k , doxologiáink, vecsernyéink, reggel szolgálatunk és l i t u r g i á n k szerint dicsőítik Istent, u g y a n úgy, a m i n t a z o k a t mi, keletiek i m á d k o z z u k i m m á r közel kétezer év óta. A n n a k a k o l o s t o r n a k tudós szerzetesei életüket a keleti nyelvek t a n u l á s á n a k szentelik, szinte m á m o r o s a n szürcsölve a mi o r h o d o x k ö n y v e i n k h a s o n l í t h a t a t l a n szépségeit és bölcseségeit. Olvassa b á r k i is Irénikon című f o l y ó i r a t u k a t s látni fogia ezeknek az e m b e r e k n e k m e g h a t ó lelkesedését a mi keleti kincseink i r á n t . És e kolostor p é l d á j a csak egyike a p é l d á k n a k . Ugyanígy f ö l e m l í t h e t n é m még a folyóiratok közül a L'uniée de l'Église-t, amely P á r i s b a n jelenik meg, mint az Echos d'Orient-et, mely még n e m r é g e n K o n s t a n t i n á p o l y b a n jelent meg. Mennyiben volna elítélendő az, hogy én a szeretet ezen megnyilatkozásaival szemben azt k é r t e m , hogy u g y a n i l y e n szejetettel v á l a s z o l j u n k ? Ezek u t á n az összegező és kiegészítő fölvilágosítások u t á n ú j b ó l leszögezem m ú l t k o r i következtetéseimet. Nincs mélységesebb, lényegesebb és sürgősebb f e l a d a t u n k , m i n t a két egyház u n i ó j á n a k kérdése. És aki ezért harcol, a legszentebb és legigazabb úton jár. Valóban k ö z p o n t j á b a n áll a Názáreti tanításainak. B a r á t o m n a k pedig, ki n e k e m azt tanácsolja, hogy h a g y j a k fel eme téves felfogásommal, egyetlen i n d o k u l hozva fel i r á n t a m t a n ú s í t o t t barátságát, testvéri szeretettel azt válaszolom: Amicus Plató, sed magis amica veritas!

170

A „SZEMISZ" TAGNÉVSORA Tagsági nyilatkozatukat beküldvén, az Alapszabályok 21. §-ának 3. pontja értelmében a SZEMISZ kebelébe fölvétettek: Alapító tagokul: Hajdudorogi Papp Antal c. érsek, ap. kormányzó, Miskolc. — jVirágh Ferenc megyéspüspök, Pécs. — Grósz József megyéspüspök, Szombathely. — Szántay-Szémán István dr. p. prelátus, ap. kormányzói helynök, Miskolc. — Krywald Ottó p. prelátus, c. prépost, Budapest. — Kozma János püsp. tanácsos, hittanár, Miskolc. —• Dr. Breyer István megyéspüspök, Győr. Rendes tagokul: Csintalan József szsz. tanácsos, rk. esperes-plébános, Diósgyőr-Vasgyár. — Leskó József gk. lelkész, Levelek. — Géczy Géza rk. esperes-plébános, Becske. — Szalay József rk. plébános, Gyirmót. — Veress B. Endre gk. igazgató-tanító, ker. iskolalátogató, Szárazkék. — Dr. Petró József kanonok, rk. plébános, Eger. — ///'. Véghseő Dániel gk. lelkész, Bévaranyos. — Dr. Ladomérszky Béla gk. parochus, Szeged. •— Dr. Kiss Andor hittanár, Budapest-jobbparti lelkészet. — Dr. Hanuy Ferenc prelátus-kanonok, püspöki helynök, Pécs. — Oláh Kornél gk. s. lekész, Makó. — Vladimír Ede tb. kanonok, gk. esperes-parochus, Takcsány. — Kobulniczky Cirill tb. kanonok, gk. esperes-parochus, Garaidna. — Zapotoczky Igor Konstantin c. archimandrita, esperes, parochus-consultor, Abaujszánitó. — Dr. Heintz Mátyás rk. plébános, Mosonszentpéter. — Szalka László gk. lelkész,, Napkor. •— Babej Béla gk. lelkész, Szárazkék. — Id. Véghseő Dániel tb. kanonok, esperes-parochus, Hajdúböszörmény, t— Bellovics Gyula gk. esperes-parochus, Buj. — Herenkó Ferenc rk. plébános, Dömsöd. — Hász István dr. tábori püspök,Budapest. — Dr. Kiss Antal gk. lelkész, Büdszentmihály. — Simon György gk. esperes-parochus, Baktalorántháza. — Ladányi László áll. iskolaigazgató, Sátoraljaújhely. — Gyulai Jenő hitoktató, Kassa. — Dezső István rk. plébános, Felcsút. — Kovács Géza kórházi lelkész, Székesfehérvár. — Nádasi 'Béla gk. parochus , Poosaj. — Mosolygó Sándor gk. parochus, Fábiánháza. — Kemény Gusztáv gk. esperes-parochus, Baskó. — Horváth János ¡rk. plébános, Vág. —Kiss Kornél nyug. Máv. felügyelő, Miskolc. — Dr. Nyisztor Zoltán p. kamarás, szerkesztő, Budapest. — Lengyel Gyula p. t. káplán, gk. parochus, Mikóháza. — Dudinszky Ernő hitoktató, Budapest. — Juhász János nyug. el. isk. igazgató, Szerencs. — Dr. Csigi Imre püsp. levéltáros, Pécs. Belépési iszándékukat még a megalakulás előtt jelentették: Dudás Miklós dr. hajdudorogi püspök, Nyiregyháza. — Gulovich Andor dr. szsz. jegyző, ap. korm. fogalmazó, Miskolc. — ^ Ladomérszky Béla gk. lelkész, Szeged. — Bubnó Andor tb. káplán, gk. esperes-parochus, Homrogd. )— Melles Géza kanonok, Nyiregyháza. — Mosolygó József szsz. tanácsos, gk. főesperes, Tokaj. — Angelí Ottó dr. pápai kamarás theol. tanár, Kalocsa. — Bányay Jenő p. prelátus, nagyprépost, (Nyiregyháza. — llniczky Sándor dr. p. protonotárius, nagyprépost, kormányzói biztosi főtanácsadó, Ungvár. — P. Jeőcsák Máté O. S. B. M. rendfőnök, Máriapócs. — Krajnyák Gábor dr. tb. kanonok, g. kath. parochus, Budapest. — Lindenberger János dr. p. protonotárius, apostoli kormányzó,

171

Debrecen. — Lippay Lajos dr. theol. tanár, Esztergom.—Papp György dr. püspöki tanácsos és titkár, ¡Nyíregyháza. —Petró József dr. kanonok, rk. plébános, Eger. — Pfeiffer Miklós p. prelátus, kanonok, püspöki másodhelynök, Kassa. — Rohály Ferenc dr. szsz. tanácsos, gkath. parochus, Makó. — Vécsey József Aurél dr. báró pápai prelátus, ap. kormányzói irodaigazgató, Kassa. — Sereghy László kanonok, ¡érseki irodaigazgató, Nyíregyháza. — Kozma Ferenc, a 'Magyar Jövő főszerkesztője, Miskolc. — Papp Emil dr. képviselőházi elnöki tanácsos, Görömböly. — Illés József dr. orsz. gy. képviselő, egyetemi tanár, Budapest. — Prodán János min .osztálytanácsos, Budapest. — Tóth István dr. ügyvéd, Hajdudorog. — Vaskovics Antal p. kamarás, gk. ifőesperes, Mucsony. — Papp Arzén tanító, Hejőkeresztur. — Papp iGyörgy gk. püspöki tanácsos, gkath. praochus, Tornyospálca. — Juhász J. Dénes gkath. s. lelkész, Múosony. — Kosztyó Antal görög katholikus lelkész, Beregdaróc. — Borúss Irén tanítónő, Hajdúnánás. — Legeza József szsz. tanácsos, érd. esperes, gk. parochus, Oros. — [Sáji László szsz. bíró, gkat. lelkész, Rudabányácsba, Zemplén m. — Oláh Kornál s. lelkész, Makó. — Puskás Lajos gk. s. lelkész, Budapest. — Gyulay János hittanár, Miskolc. — Szalka János gk. lelkész, Napkor. — Fedor János gk. lelkész, Viszló. -— Hudáky Gyula szsz. tanácsos, gk. esperes-parochus, Nagykálló. — Szántai Gyula ny. tisztviselő, Kispest. — Cselényi István hittud. hallgató, Budapest. — Gyulay Gábor gk. s. lelkész, Abaujszántó. — Juhász István dr. kúriai bíró, Szeged. — Kalapos István tanító, Nyirpazony. — Szabados János gk. lelkész, Boldogkőváralja.. — Bába Miklós dr. gk. esperes-parochus, Hosszúpályi. — Zsedényi Géza el. isk. igazgató, Múcsony. — Ruttkay Miklós dr. hittanár, (Budapest. — Gör. kath. papnövendékek testülete, Budapest. — Simon Sándor hittud. hallgató, Budapest. — Rojkovich István hittud. ¡hallgató, Budapest.

ram.

A „Keleti Egyház" szeptembertől a „Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség" (SZEMISZ) tulajdonába megy át. Legközelebbi számunk már ¡az új szerkesztó'bizottság égisze alatt SZEPTEMBER 15-ÉN jelenik meg. — A szerkesztőség és kiadóhivatal új címe: MISKOLC, MELINDA-UTCA 11. — Pénzküldésnél kérjük a Szemisz 7775. sz. postatakarékpénztár! csekkbefizetési lapot használni.

Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay-Szémán István dr. pápai prelátus. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi-utca 3. Nyomatott Ludvig István könyvnyomdájában Miskolc, Rákóczi-utca 18. szám.

172

D i c s é r j é t e k a z Ur n e v é t ! Gör. kath. egyházi zsolozsmás könyv a nagy Horologion teljes anyagával, a szentek rövid életrajzával, az ünnepi és közös ménea szükséges részeivel bőrkötésben tokban, havi mellékletekkel arany metszéssel vörös metszéssel

30'— P 25' —' P

Énekeljetek a mi Istenünknek! A z előbbinek kivonata. Teljes népénekíár, a régi hajdudorogi szövegekkel csinos vászonköíésben

7*— P

Görög kath. Szertartástan Papnövendékeknek, kántortanító-j elöl* teknek kiválóan alkalmas. 227 oldal. Fűzve

3 80 P

fl görög katholikus Szertortűstan Elemei. A z előbbinek 120 oldalas bő kivonata. Fűzve

Ünnepi officiumok görög szertartás szerint,

2'40 P

magyarul:

Az Űrnap, Jézus Szíve és a Fájdalmas Boldogasszony ünnepi officiuma, együtt.

Fűzve

— "60 P

Krisztus király és a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának officiuma együtt.

Fűzve

—'40 P

Megrendelési cím: Ludvig Isíván könyvnyomdája, Miskolc, Rákóczim. 18. Tel.: 25*69