v n v fi l i. évf. 11. szám
a
«
E
U BW1M B r o l
GÖR. KATH. HITBUZGALMI L A P
Előfizetés: Egész évre 4 pengő Negyedévre . . . . . 1 pengő Egyes szám ára 20 fillér Külföldön egy évre . . . 6 pengő
A hajdudorogi e. m. főhatóság 43/1935. sz. engedélyével Megjelenik minden hó 10-én és 25-én
A Szenllélek^Isten szárnyai alatt Pünkösd ünnepe elmúlt, hatása, hangulata azonban tovább él az emberek lelkében. Mert .valahogy úgy áll a dolog, hogy pünkösd csak a naptárban múlik el két nap alatt, a lelkekben állandó marad. Nagyon szépen jelképezi ezt a mi szertartásunk, mert a nagyböjti és húsvéti szent időszak szertartási rendkívüliségei után folytatólag az egész éven át úgy végezteti a szertartásokat, mint a Szentlélek eljövetelének magasztos ünnepén. Ha szabad volna idővel mérni az örökkévaló Istenség személyeinek emberileg tulajdonított különleges tevékenységeket, talán azt mondhatnók, hogy az Atya teremtő tevékenysége, a Fiú megváltói működése bizonyos tekintetben már befejeződött s a Szentlélek Isten állandó tevékenységének korszakát éljük, melynek csak a világgal együtt szakad vége, de akkor ia csak arra az aránylag, a nagy mindenséghez viszonyítva alig számbavehető határoltságra, melyre a mi gyarló értelmi fölfogásunk kiterjeszkedni képes.
munkra a kenyeret; fájdalom és gyötrődés árán tartjuk fent fajunkat s lépten-nyomon sarkunkat lesi az ősi kígyó, hogy megfoszthasson az üdvösségnek még reményétől is. Ám jöri a Fiúisten, leszáll az égi trónról és elszenvedi érettünk a büntetést, amit magunkra vontunk. Megtanít ismerni azt a legszentebb akaratot, mely mindent javunkra intéz; szerez számunkra kegyelemszközlő eszközöket, hogy egybeforradhassunk Istennel, kit ő számunkra visszaszerzett. Mindez hálával tölt el — érzéseinkben, de cselekedeteinkben ez a hála nem tud érvényesülni. A tagadás ¡szelleme lázadozásra bujtogat Isten ellen s halogatjuk a jó útra térést, nem vesszük észre az értünk hozott isteni áldozat nagyságát s makacsul a rosszban maradunk. Még ha Szent Pál lelkületével vagyunk is megáldva: látjuk és helyeseljük a jót, de a rosszra hajlunk. És ekkor segítségünkre j ő a Szentlélek.
Lelkünket megfürdeti megszentelő malasztjában, mikor a szent Azt a munkát, mit a teremtéssel keresztvíz fejünkre hull. Mindjárt az Atya, a megváltással a Fiú vitt utána megkapjuk az olimpiai bajvégbe, most a Szentlélek teszi bennoki erőt fokozó olaj kenetet, hogy nünk teljessé, tökéletessé, gyümölmegerősítsen a lélek harcában. csözővé. Az Atya megteremtett, de mi A'stán — ha beszennyeződik keresztségen nyert fehér ruhánk, ha beszennyeztük önmagunkban az lelkünkoön Isten képét a bűm rozső képmását. Ádám bűne által ledája kezdi belepni: jön a Szentlévetettük a halhatatlanság hímpolek újból, hogy visszaállítsa Isten rát s kizártuk magunkat azoknak eltorzított képmásának épségét a az örökkévaló javaknak élvezetélelkünkben, fehérre mossa menyből, melyeket a jóban való megnyegzős köntösünket, visszaállítsa maradásunk jutalma gyanánt neisteni eredetünk nemesi levelének künk készített. Szabad akarattal érvényét s az Atya és Fiú akaratáruházott föl és mi ezt a képességet val egyazon akarattal „meg ne legelsőbben is ellene használtuk szűnjön mindent teljesíteni, míg a föl. Keserű könnyhullatás lett a mennyekbe föl nem emel s nekünk vége, mert a föld siralomvölggyé lett számunkra. Arcunk verítéke nem ajándékozhatja a jövendő jaáztatja, mégis szűken hozza szávak országát." ,
I
1935. junius 10.
Szerkesztőség és Kiadóhivatal:
Miskolc, Urak utcája 43. szám Hivatalos órák szerdán ÍO—1. Postatakarékpénztári csekkszámla: (Kelet kiadóhivatala) 54.084. sz.
A Szentlélek a Jordánnál szelíd fehér galamb képében jelent meg. Pünkösd szent ünnepén tüzes nyelvekben mutatkozott. Megnyilvánulási formája most is egyre változik. Az Istentől eltévedt, bűnbeesett léleknek elsősorban a kezdő malasztot nyújtja oda. Nem is egyszer, százszor is megteszi, de az ember a maga lelki vakságában, érzéketlenségében nem mindig veszi észre. Elfeledkeztünk Istenről, hogy segítségét kérjük és a nyert jókat megköszönjük: de fülünkbe hozza a harang kongását és Isten eszünkbe jut. Csak akarnunk kell rágondolni és megnyitni előtte szívünket. Megfelejtkeztünk róla, hogy mindenünk az övé s nekünk csak azért adta, hogy magunknak s embertársainknak j ó t tegyünk vele: elvesz valamit tőlünk, hogy ráeszméljünk az igazságra. Nagyon eltelik a lelkünk elbizakodottsággal és már-már mindent a magunk erejének, érdemének szeretnénk tulajdonítani: ő eljön s megaláz abban, amire legbüszkébbek vagyunk, hogy észrevegyük tévedésünket. Megdöbbent egy-egy váratlan csapás, egy-egy rokonunk, j ó iemerősünk hirtelen halála álta, hogy a számadás elmaradhatatlanságára figyelmeztessen. És ha mindez nem használ, magasba emel, hogy aláejthessen és az ütődés rezzentse föl elaludt lelkiismeretünket. Imádkozó tembert látunk s hangulat ébred bennünk az imádkozásra. Kíváncsiság ösztönével becsal a templomba s ott valami egészen csekély dolog által, megragadja a lelkünket. Elénk hozza egy ismerősünket, akinek lelki élete rejtve volt előttünk s vágyat kelt bennünk, hogy utána mi is odatérdeljünk a gyóntatószék zsámolyára vagy az áldoztató helyen mel-
2
KELET
léje húzódjunk. Itt egy figyelmez- alkotnak számunkra: az Anyszenttetés, ott egy véletlen eset szavá- egyház kegyelemkincstárának peval szól hozzánk s néha csak ké- rnek darabjait. Megtanít rá, hogy sőbb, az eredményes közreműkö- lehet hozzájuk jutni és arra is, dés gyümölcseinek üdvös élvezete hogy kell felhasználni azokat. közben eszmélünk rá, hogy ő je„Élet és életadó ő, legtisztább jólent meg nekünk. És ha a kezdeság és a jóság forrása" -— „jósáményező malasztot ¡egyszer elfogos, igaz és ok os, uralkodó és a bűgadtuk, kifogyhatatlan bőségszaru- nöktől megtisztító" — „beszélő, jából újabb és újabb kegyelmek cselekvő és ajándékokat osztoáradnak felénk. Megszentel, szinte gató.'" észrevétlenül megszentel bennün Ne is szűnjünk meg sohasem ket. segítségét kérni: „Mennyei KiÉszrevéteti velünk azt a sokféle rály . . . j ö j j el és lakozzál mibeneszközt, melyet Isten Fia érdemei nünk! . . ."
Miért csatlakozott Szent István a latin szertartáshoz? —- Kik vagyunk mi, magyar görögkatolikusok ? (3) Szent István, mint kortársainak nagy része, nem akart sem keleti, sem nyugati szertartású lenni, hanem egyszerűen csak keresztény: Krisztus igaz egyházának híve és apostola. Egyformán szerette a görög és latin szertartást. A latin szertartásúak számára Pannonhalmán bencés apátságot alapított, a görög szertartásúak számára Veszprémben bazilissza apácazárdát s azt is, emezt is bőven ellátta javakkal. Felesége, Bajor Gizella származásánál fogva inkább a nyugatiakhoz húzott. Ez valami hatással Sz. Istvánra is lehetett, de Sz. Istvánnak anyjától öröklött görög szertartás iránti hajlandósága viszont hatással tudott lenni Gizellára is. A koronázó palást görög misetruha formájára készült és azt Gizella fejedelemasszony a veszprémvölgyi gör. kath. apácákkal együtt munkálta. A görög katholikus templomok képcsarnokának szent-alakjait hímezték rá gondos női kezek: a királynőé és a vele dolgozó bazilissza apácáké. Ha mint uralkodó mégis a latin szertartású egyházhoz törekedett népét kapcsolni, annak nagy okának kellett lennie. Mi lehetett ez a nagy ok? A nemzet jövendőjének biztosítása. A magyar kereszténység még nem volt olyan erős, ,hogy a maga lábán megállhasson. Ha egyebe volt is, de saját nevelésű papokkal nem bírta ellátni magát. Az idegenből behívott papok pedig nemcsak a vallás igéit hozták ma-
gukkal, hanem saját hazájuk egész szellemét. Azzal a néppel, melytől a magyarság papokat kapott, erős szellemi kapcsolatba került, észrevétlen is befolyása alá jutott. A papok átidomították a lelkeket nemcsak vallásilag, hanem világnézetileg és külső szokások tekintetében is. Magyarországnak a kelet és nyugat határán egész jövője függött attól, hogy a kelettel tart-e együtt vagy a nyugattal. Sz. Istvánnak kellett a kérdést eldöntenie s tudta, hogy döntésétől egy nemzet jó- vagy balsorsa függ. A kelet a legtipikusabb képviselője s szinte ,egyházi központja, Konstantinápoly tele volt palotaforradalmakkal, cselszövésekkel, belső viszályokkal. Vallási tekintetben is szomorú képet mutatott. A császárok hatalmi törekvéseiket az egyházra is kiterjesztették s az egyház életében a pápai tekintély rovására a konstantinápolyi pátriárkát s ezen át saját hatalmukat igyekeztek erősíteni. Egyszer, a 869. év körül, néhány évre el is szakadtak Krisztus földi helytartójától. Szent István korában szintén nem volt valami békés a helyzet s szinte előre vetette árnyékát az 1054-ben valóban bekövetkezett végleges "szakadás. Sz. István attól tartott, hogy ha továbbra is keletről, Konstantinápolyból hozat papokat, ezek magukkal hozzák a forron bizánci szellemet és a tekintélytiszteletet nem nagyon tudó gondolkodást is, ami új utakra induló országának kárára Jesz, inkább a nyugodtabb szellemű és
1935. junius 10. iégkörű nyugat felé vonzódott tehát. De volt más oka is rá. Nípe többé már nem élhetett pusztán halászatból, vadászatból, állattenyésztésből és hadakozásból. Földműjvelésre és iparra pedig szintén a hittérítők s ezek kísérői oktatták a népet. Görögország éghajlati és talajviszonyai azonban annyira ¡különböznek ¡hazánkétól, {hogtá a görög papok aligha tudták volna itt úgy művelni a földet, amint a mi viszonyaink követelik. A Német- vagy Olaszországból érkező papok ebben a tekintetben sokkal többet tehettek. Sz. István teh. országának és népének jól felfogott érdekében jobbnak látta, hogy nyugat felé orientálódjék. Koppány és Achtum. Ez nem ment egészen simán. Nyugaton ekkor volt kialakulóban a hűbéri rendszer. Ennek egyik oldalhajtása volt az, hogy a németrómai császárok magukat az egész kereszténység világi uraiként szerették tekinteni s azoktól az uralkodóktól, kiket hittérítők kiküldésével vagy másként akár anyagilag, akár erkölcsileg támogattak, hűbéresküt követeltek, ami egyértelmű volt az ország függetlenségének feláldozásával. Magyarország Szent Istvánig nem ismerte a teljes egyeduralmat. A fejedelem csak h a dvezéi volt, az ország egyes részein a törzsfők utódai, vezérek uralkodtak. Ilyen volt Koppány a somogyi részeken, (egyes történetírók szerint Bulcsu származéka,) továbbá a Marosvidéken Ajtony s Erdélyben Gyula, Sarolta fejedelemaszszony testvére, vagyis Sz. István anyai részről való nagybátyja. Ezeknek már az sem tetszett, hogy Sz. István magát királlyá koronáztatta s az egész ország fölötti hatalmat magának követelte, még kevésbbé tetszett a nyugatról bevándorolt hittérítők és a velük jöttek szaporodása, mert attól féltek, hogy ezek az országot a német császár hűbérállamává játsszák át s ez a kettős körülmény fölkelésre vezetett. A magyarság fegyvert fogott az ó hit védelmére. A mi tudósaink régen vallják már, hogy ezek a fölkelők nem a pogányságot kívánták viszsza, hanem azt követelték, hogy a nemzet maradjon meg a Konstantinápolyból régebben hozott vallás mellett, < azonban a hivatalos tu-
1935. jjunius 10. domány ezt mindenkor erélyesen Cáfolta. Ujabban itt is kezd kiviláglani a mi igazunk. Ugyanaz az Erdélyi László dr., kirí Sz. István megkeresztelésével kapcsolatban már hivatkoztam, megállapítja, hogy Koppány és Ajtony lázadása nem pogány-lázadás volt. Koppány keresztneve Mihály keresztény név. Koppány öccse Szár László, eredetileg Vazil vagy Vazul s ennek fia András szintén keresztények — állapítja meg Erdélyi dr. Mí még további következtetést is megengedhetünk magunknak: a László névnek nyugaton a Ladislaus felel meg, keleten, nevezetesen Erdélyben azonosítják ma is a Bazil és László neveket. Szár Lászlót eredetileg Bazilnak keresztelték s ezen az alapon nevezzük Lászlónak, ami ma is gyakori név. Koppány és származékai nevük szerint ítélve tehát minden valószínűség szerint görög szertartású keresztények voltak. Gyuláról, Sarolta testvéréről ez kétségtelen. Ajtonyról szintén Erdélyi állapítja meg, hogy megkereszteltetése előtt mohamedán volt, (nem magyar, hanem a magyarokhoz csatlakozott kabaroknak levén főnöke,) tehát nem valószínű, hogy az ősmagyar pogányság védelmére kelt volna fel Szent István ellen s ugyanakkor görög szerzetesekkel lett volna körülvéve. Szent István alatt s utána még sokáig erős gör. kath. egyház volt Magyarországon. (Folytatjuk.) Kozma János. — SZENT KONSTANTIN ÉS I L O N A képét akarja megfestetni temploma ¡részére a miskolci gör. kath. egyház kebelében működő kongregációk magisztrátusa. A szükséges összeg előteremtése céljából többirányú akciót indított Schirilla Szóion Andor kanonoklelkész. Legutolsó június 1-én tánccal egybekötött kávé-estét rendezett a Sz. Ilona egyesület a miskolci Szent Imre Otthonban, mely a szükséges összegnek körülbelül egyharmadát már összehozta, Az akció tovább folyik, úgy hogy remélnünk lehet, mikép a szent Kereszt első fölmagasztalásának tizenhatodik századfordulóján már ott fog állani helyén a keresztény vallásszabadság szerzőjének és a szent Keresztet fölkutató szent királyasszonynak képe,
3
K ELET
KATHOLIKUS — ESPERESI BEIKTATÁS. A cserháti esperesi kerület papsága május hó 21-én tartotta tavaszi gyűlését Homrogdon. A gyűlésen az egyházmegyei főhatóság ¡¡képviseletében Zapotoczky Igor Konstantin p. kamarás, konzultor, provikárius jelent meg. A papi gyűlés keretében ¡Gulovics Andor dr. szikszói lelkész értekezett „A parochus elj £tI*clScl ct házasságkötésnél" címen. Főhatósági rendeletre a kerület lelkészei írásbeli előterjesztést mutattak be az isteni szolgálatok végzésénél dívó helyi szokásokról, melyeket aztán részletes megbeszélés tárgyává tettek oly célból, hogy e szokások lehetőleg egységesíttessenek. A .kerületi, gyűlés alkalmával iktatta be hivatalába Vaskovich Antal p. kamarás, főesperes a kerület új esperesét, Bubnó Andor dr.-t. — ELSŐ ÁLDOZÓK ÜNNEPÉLYE. Május 30-án ¡57 ártatlan gyermek fogadta első ízben szívébe a szentségi ú r Jézust a miskolci gör. kath. templomban. A szentmisét hitoktatójuk, Kozma János végezte a kath. gimnázium tanulóinak orgonás énekkíséretével. Áldozás előtt a gyermekek megújították keresztségi fogadalmukat, majd Schirilla Szólón Andor tb. kanonok intézett hozzájuk meleg szeretettől áthatott intelmet. Az áldozás előtti imának közös elvégzése után boldogan ölelték szívükre az isteni gyermekbarátot. A szentmise ^befejeztével Szántay-Szémán István dr. szentbeszédében a szülők előtt vázolta az első szentáldozás messzekiható jelentőségét. Végül p. gyermekek szeretetlakomára gyűltek össze a Gróf Apponyi Albert-utcai állami iskola szépen földíszített termében, hol Béres Dezsőné úrnő irányítása mellett a Sz. Ilona kongregáció tagjai kedves vendégekként szolgálták ki a csöppségeket. Áldozatos jó lelkek gondoskodtak a reggeliről, de gondoskodtak arról is, hogy a legszegényebb gyermekek is illően felöltözve járulhattak a szentáldozáshoz. 18 gyermek kapott ez alkalomra ruhát vagy cipőt részint a kongregáció május 4-i műsoros estjének jövedelméből, részint jószívű hívek adomá-
ÉLET
nyaiból. Az |adományozóknak és az ünnepség rendezésében tevékenykedőknek Kozma János hitoktató mondott köszönetet. — KINEVEZÉS. Az 1984. évi 1.1. c. alapján szabályszerű elbánás alá kerülő gör. kath. tanítók ügyének lefolytatására az egyházmegyei főhatóság által kijelölendő bizottság tagjául három /évi időre Papp Antal érsek, ap. kormányzó Szántay-Szémán István dr. p. prelátus, korm. helynök elnöklete alatt Lengyel Gyula szsz. bíró, mikóházai lelkészt és Kiss József baskói igazgató-tanítót nevezte ki. Az elnököt akadályoztatása esetén Zapotoczky Igor Konstantin p. kamarás, abauj szántói konzultor-lelkész helyettesíti. — ELKÉSZÜLT A jBERZÉKI TEMPLOM. A sajópetrii lelkészet köréhez tartozó Berzék zemplénmegyei fiókegyház kis temploma, ősi szertartásunk szeretetétől izzó lelkek minden jóra kész áldozatának eredménye, elkészült. Az új istenháza fölszentelésével a hajdudorogi püspök Schirilla Szóion t. kanonok, miskolci ker. esperest bízta meg, ki pünkösd második napján tett eleget a püspöki megbízásnak és a berzéki gör. kath. hívek régi szent óhajának. A berzéki hívek meghívták az ünnepélyére Pataky István csegöldi lelkészt fis, kit a megyéspüspök nemrégiben nevezett ki a sajópetrii egyházközség új lelkészévé. — ACTIO CATHOLICA GYŰLÉSEK. Előző számunkban hírt adtunk a szatmári csonka egyházmegye A. C. szervezete által ÍMátészalkán, a múlt hó 12-én megtartott katholikus napról. Mint értesülünk, a mátészalkai helyi'Jap különösen kiemeli ezen az ünnepségen a görögkatholikusságnak impozáns részvételét. Az ünnepséggel kapcsolatos körmenetben a nyírcsaholyi görög és latin szert, egyházak együttes csoportja után legnagyobb volt a mátészalkai és ópályi gkath. híveké, kik Turzán József gör. kath. lelkész vezetése alatt ezeregyszáz főnyi tömegben vonultak fel és vettek részt az ünnepségekben, oly számban, mely még a nagyobb lélekszámú latin szert, egyházak csoportját is felülhaladta.
4 Az abauj szántói gör. kath. egyház A. C. szervezete által áldozócsütörtökre 'tervezett kath. napot a görög és latin szert, egyházközség együttes szervezésben június 23-án tartják meg. — ÉRSEKVÁLASZTiS ¡BALÁZSFALVÁN. A világháború előtti Magyarország területén élő görögkatholikusságnak egyik, unió-okmányilag is biztosított előjoga volt, hogy főpapjait rnaga választhatta mindaddig, míg a magyar király főkegyúri joga a javadalomadományozások kapcsán a mi egyházunkra is ki nern terjesztetett. Ez a jog a főkegyúri jog szünetelése óta ismét föléledt, főleg azokon a területeken, melyek idegen uralom alá jutottak. Az erdélyi» gylafehé:rvár-fogarasi főegyházmegye a világháború óta most élt először ezzel a joggal s a balázsfalvi érseki szék betöltése alkalmával. A főegyházmegyei zsinat még a volt metropolita életében megalkotta az erre vonatkozó szabályzatot, de az Apostoli Szentszék a 120 tagú választó testület helyett mindössze 60 tagút óhajtott szervezni. A tárgyalások eredménye végül is az lett, hogy a Szentszék ideiglenesen, erre az egy alkalomra jóváhagyott egy szabályzatot, mely a választók szám á t százban állapította meg. A szabályzatban meghatározott választó testület május 7-én teljesítette feladatát. A választásra jogosított egyházi méltóságok az érseki főszékesegyházban gyűltek össze. A Szentlélek segítségülhivása után zárt ajtók mögött, a külvilágtól teljesen elválasztva, egyenként esküt tettek az oltár előtt, hogy Szavazatukat a főpapi méltóségia teljesen méltó egyénre fogják fidni. Ezután titkosan leadták szavazatukat. Legtöbb szavazatot nyert Nikoleszku Sándor lugosi püspök {(52), Hosszú Gyula kolozsvári püspök (27) és Ferenc Valér Traján nagyváradi püspök (12). Az Apostoli Szentszék e három közül fogja az érseket kinevezni. A többi szavazat Russz Sándor nagybányai püspökre, Makavej és Beján kanonokokra esett. — ELADÓ TEMPLOM. Az orosz cári követség bécsi palotája mellett szép orosz templom is állott. A követségi palotát most a szovetkormány követsége birtokolja s ennek nincs szüksége Is-
KELET
1935. junius 10.
T Á J É K O Z T A T Ó Június 16—30. Június 16. Mindenszentek vasárnapja. A pünkösd után való első vasárnapot egyházunk az összes szentek tiszteletére szenteli közös ünnepül. Az évnek minden napján van egy, néha egyszerre több szentnek is emléknapja. A szentek száma azonban olyan nagy, hogy egy egész emberélet folyamán sem kerülne sor kétszer egy és ugyanazon szent tiszteletére, ha minden egyes szentet külön napon akarnánk tisztelni. Ezért az egyház egy közös ünnepen az egész győzedelmes anyaszentegyházat elénk állítja. (A római kath. szertartás szerint ugyanezt november 1-én cselekszi az egyház.) A sok ezer megdicsőült szent között mindenki találhatna olyat, kinek életsorsa az övéhez hasonló. Ezzel igazolva van, hogy amit Isten tőlünk üdvösség ünk végett kíván, nem lehetetk'ii, sőt nem is túlságosan nehéz. A Szentlélek mindenkinek ad elegonoc segítséget, nekünk csak az a ringunk, hogy azt észrevegyük, elfogadjuk s vele együtt munkálkodjunk. — A 8. hang. énekei mellett mai szertartásainkban az öszszes szentek tisztelete foglal helyet, kik üdvösségüket, mint az apostoli levélben Sz. Pál a zsidóknak írta: hit által érték el, s mél-
tenre. A templomot eladóvá tették. Az Apostoli Szentszék — mint mondják — kísérletet tett, hogy a templomot a bécsi görögkatholikusok számára átvegye, de olyan magas árat kérnek érte, mit nem lehet megadni. — A kijevi Sz. Szófia-székesegyházat a szovjetkormány le akarta romboltatni. Ez a templom egyike Oroszország legrégibb műemlékeinek, ezért a lerombolás terve az egész művelt világ tiltakozását váltotta ki. Ennek hatása alatt a szovjetkormány elhatározta, hogy megtartja, sőt 135 zer rubel költséggel helyre is állítja az épületet, de csak mint műemlék marad fenn s világi célokra fogják használni. És mert hát rombolni valamit mégis csak kell, helyette a kijevi Sz. Mihály kolostort rombolják le templomostul s ennek helyén a szovjetközpont épülete fog emelkedni.
tók voltak az evangélium szerint is Krisztushoz, mert fölvették és viselték keresztjüket, életük Istentől kiszabott sorsát és Krisztust követték. Mától kezdve a vecsernyében Uram tehozzád kiál tok után 3 sztihirát többnyire a folyó hangból éneklünk, (ma a 8-ikból), 3 sztihirát pedig a hétfőre eső szentnek, ma Sz. Mánuel, Szabell és Izmael vértanúknak, kik perzsa származású testvérek voltak s a hitehagyott Julián császár idejében 363ban szenvedtek vértanúságot ¡keresztény hitük miatt. Június 17-én, hétfőn kezdődik a Sz. Péter és Pál ünnepét megelőző szent böjt. Hétfőn, szerdán és pénteken szigorú böjt van, kedden és csütörtökön enyhített, Ker. Sz. János születése ünnepén fölemelés. Június 20. Csütörtök, Űrnapja. A latin szert, egyház ünnepe a legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére, melyet e napon, vagy az utána következő vasárnapon körmenetben hordoznak körül s a helység négy |helyén felállított oltárnál áldást adnak vele. Az áldástadást megelőzőleg azon evangéliumi szakaszok egyikét olvassák föl, melyeket körmeneteink alkalmával mi is olvasni szoktunk. Ez az ünnep a latin szertartású egyházban nem egyéb, mint a nagycsütörtök megismétlése. Nagycsütörtökön a Jézus szenvedéseinek közelsége a szomorúság hangulatát viszi a szertartásokba, az Oltáriszentség létezése pedig öröm a számunkra. Ezt az örömöt juttatja kifetjezésre az egyház a mai ünneppel, melyot sok helyütt már a gör. kath. egyházban is bevezettek. Az ünnep bevezetése azonban a görög egyház szertartási berendezkedésének nem felel meg. Mi mindent a szorosan, vett évfordulón ünneplünk s pl. a Fiúisten megtestesülésének hírüladását (gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét) szertartásaink még a nagypéntekkel is össze tudják egyeztetni, nincs [tehát szükség rá, hogy a nagycsütörtökön kívül is külön emléknapot szenteljünk a szentmise alapításának. Vegyes szertartású helyeken azonban a szentségi Jézus iránt
1935. jjunius 10. érzett köteles tisztelet és a hitbeli egység érzete arra indít bennünket, hogy részt vegyünk a testvér latin szertartás ünnepében. Nem végzünk tehát szolgai munkát, nem mintha az Egyház nekünk is tiltaná, mint latin test véreinknek, hanem a /testvéregy ház ünnepe iránti testvéri megbecsülésből; misét hallgatunk nem kötelességből, hanem a szentségi Jézus iránt való vágyakozó tiszteletből és csatlakozunk az úrnapi körmenethez a hitbeli egység külső megvallása céljából.
K ELET
5
riadni, csak erős akarattal ki kell tartani, mert „Senki, aki kezét az Január 17. ekére tévén, hátratekint, nem alkalmas az Isten országára!" (LuNagy Szent Antal remete kács 9, 62.) A gonosz lélek folytonosan tamad minket, e harcban Egy hegyen várromra talált, az ú r keresztjével kell védekezamely melleítt friss! forrásvíz is nünk. Az ördög változtatja a harcvolt, itt húzta meg magát, befalazta a romnak egy kiis zugát, kő- modorát, hol csábít, hol megfélemlít, de sem ígérgetéseinek hinni, vel elzárta a nyilast s 20 esztensem fenyegetéseitől félni nem szadőt töltött itt szent elmélkedésben bad, hanem vessük meg cselvetéegyedül1; innen sohasem jött ki, seit. A legjobb fegyver ellene az senkit sem fogadott, csak évente őszinte élet és az állhatatos hit, kétszer átvette a keményre sült mert a sátán fél a krisiztusi szerekenyeret. A thebeiek szokása volt a kenyeret 6 hónapig is megtarta- tettől, mely tiszta szívből jön. Antal elbeszélte, hányszor kísértetJun. 23. Pünk. u. 2. vasárnap, 1. ni, mert az úgy volt kiisütve, hogy hang. Sz. Agripin vértanúnő em- egy év alatt sem. romlott el. Ezt ték őt is különböző módszerekkel, hol dicséretekkel,, hol fenyegetésléke, ki 275-ben szenvedett vérta- azután vízbe áztatva ették; az sel, mint felfegyverzett katonák, núságot. A vecsernye már egészen ilyen étkezést xerophagiának lovakkal, skorpiókkal, kígyókkal Keresztelő Sz. Jánosé. (száraz étkezésnek) nevezték. Sz. vették őt körül, ő pedig zsoltárt Jún. 24. Keresztelő i Sz. János Antal híre azonban itt is messzire énekelt: „Ezek szekerekben és elterjedt ás sokan jöttek a barszületése. Atyja Zakariás nevű amazok lovakban, m i pedig a mi langjához, hogy lássák őt és tanulzsidó pap volt, anyja Sz. Erzsébet Urunk Istenünk nevében keresünk janak tőle. A barlangnál hallotÁron nemzetségéből. Születését segítséget." (Zs. 19. 8.) így lett tak i's hangokat, úgyhogy azt hitangyal hirdette előre az atyjának, S'z. Antal mintegy ősatyja a reték valaki bent van nála. A hasametéknek, akik körülötte letelede ez nem akarta elhinni, hogy dékon benézve azonban senkit sem pedtek és megtöltötték a Pispirkéső vénségükre még fiuk lehesláttak s ekkor megértették, hogy hegyet zsoltárénekléssel, imádkozsen, ezért Isten némasággal büna gonosz lélek küzd ellene. Más- tak, böjtöltek, virrasztottak s az tette, mely csak akkor szűnt meg, kor pedig csodálkozva hallották, egész vidék jámborsággal éts igazmikor a 8 napos gyermeket az anamint zsoltárokat énekel: „Keljen sággal telt meg. gyal jövendölése szerint — a rofel az Isten és széledjenek el az ő konság ellenére — Jánosnak ne- ellenséged és fussanak orcája elől, Maximinus császár közben üldöveztette. A böjt mai napon az ün- kik őt gyűlölik." Az így eltelt húsz zést támasztott a keresztények elnep miatt megtartóztatássá eny- év teljesen Isten emberévé alakílen és Alexandriában Péter püshül. totta át. Oly sokan jöttek barlangpök és. társai vértanúi lettek ez jához, hogy őt utánozzák, tanítáüldözésnek. Antalt is elfogta a Jún. 29. Szombat. Szent Péter vágy a mártiromiság után s felszósát kikérjék, hogy mikor már szinés Pál apostolfejedelmek ünnepe. te erőszakkal sizakftották fel az aj- lította a testvéreket, hogy menjeKr. sz. u. 67-ben e napon végeznek a vértanú testvérek diadalüntót, Végre megjelent közöttük. ték ki mindkettőjüket Rómában. nepére, vagy legalább a küzdelmüMindenki bámulta méltóságát, beJúnius 30. Pünkösd u. 3. vasárket megnézni. Bejárta a börtönöszédének kellemét és ő vigasztalta nap. 2. hang. A mai napon együt- a szomorúakat, tanította a tudat- ket és bátorította a foglyokat s tes ünnepet tartunk a 12 apostol lant. sokat meggyógyított beteghogy őt is elfogják, fehérre mosta tiszteletére. Délután a vecsernyé- ségéből és mindenkit arra buzdíremeteruháját, hogy feltűnjék a ben ja folyó hang énekeit nem bírónak, de Istennek más szándétott, hogy Kitísztuís szíjretdtének ka volt vele. vesszük, hanem tisztán csak a Sz. semmit se tegyen elébe.l LassanKozma és Demjén vértanúk tiszte- ként egész remete-telepi keletkeAlexandriából visszatérve ismét letét. Rómában éltek s orvosokzett az ő cellája körül s az itt lévő sokan keresték fel s ezért, nehogy ként működtek. Csodásan gyógyí- testvérek arra kérték, hogy oktas- kevélység szállja meg szívét, Felső tottak ),s ezért semmi mást nem sa őket. Ez volt a Pispir-hegyi: reThebaisba akart elvonulni. Isten követeltek és nem fogadtak el, mete telep, ahol ő a remetéket sugallatára azonban Kelet felé mint azt, hogy aki meggyógyul, atyai szerétettel kezelte s hosszú ment és 3 nap és 3 éji utazás után térjen a keresztény hitre. Emiatt éveken á t szerzett tapasztalataiegy magas hegyhez ért, mélynek 284-ben vértanúságot szenvedtek. val gazdagon megajándékozta. Fi- tövében édes forrásvizet és a he(November 1-én is ünnepel egyhágyelmeztette őket, hogy a megkezgyen pálmafákat talált. I t t telepedett szándékot sohase hagyják abdett meg és itt is maradt élete vézunk két hasonló nevű ingyen orgéig. E hegyet róla Szent Antal ba, mert az élet rövid és kicsiny, vost, kik Ázsiában éltek.) hegyének nevezték el. Mivel a hegy de ha Istenért dolgozunk, felbetermékeny volt, magot vetett el s csülhetetlen jutalmat kapunk érte Jézus Szive búcsúja ezidén cserébe. A vétek ellen legjobb vé- örült, hogy így saját magát tartjunius 27-én lesz. Mindenki hatja el. A gonosz lélek itt is kídekezés az élet bizonytalanságávegyen részt benne ! sértene, de a szent minden kísérnak a meggondolása, mert ez visztést visszavert. sza fog tartani attól, hogy a töréKövetkező számunk mint összekeny vágyak elragadjanak. Az Nem sok idő múlva a remetevont 12—13. szám julius 1-én fog erényes élettől nem kell visszatestvérek arra kérték, hogy látómegjelenni.
SZENTJEINK
6 gassa meg őket. Engedett kérésüknek, felkereste őket s megdicsérte az előhaladást, új törekvésekre buzdította s atyai tanáccsal látta el őket. De a nála tanácsot keresőket is útbaigazította, bátorította és erősítette a jóban, buzdította őket lelkiismeretvizsgálatra, állhatatosságra. A remete telepeknek rendszeres látogatója és tanítója lett. Szent Antal igen sok embert meggyógyított, a megszálltakból kiűzte a gonosz lelket, de még több embernek terelte életét a helyes útra tanításával és példáival. Senki sem bánta meg a fáradtságot, aki hozzá zarándokolt, mert mindenki lelkiekben bőven gazdagodva távozott tőle. ő azonban sohasem ongedte meg, hogy neki tulajdonítsanak bármit is, mindent áthárított az Istenre. Az áriánus tévtan, mely Krisztus Urunk istenségét tagadta, nagyon kezdett erősödni Alexandriában. Az egyiptomi püspökök arra kérték Sz. Antalt, hogy tekintélyével tegyen hitet az igaz tan mellett az eretnekekkel szemben. Szent Antal el is ment Alexandriába és ott nyilvánosan elítélte az áriánus tévtant és bebizonyította nekik, hogy Jézus Krisztus nem teremtmény, hanem valóságos Isten,, egylényegű az Atyával. Az ő beszéde nagyon megerősítette a hívek hitét és mindenki örült, hogy >az Egyház e nagy oszlopa nyíltan elítélte Krisztus ellenségeinek tévtanát. E napon egész Alexandria eljött őt látni, még a pogányok is ott voltak, mert híre messze fífldön ismert volt. Sokan megtértek, többeket meggyógyított, aki csak ruhája szegélyét érintette. Máskor filozófusok jöttek hozzája, azt hivén, hogy Antalt bé lehet csapni. Sz. Antal azonban éleseszüen, bölcsen válaszolt nekik és végül felszólította őket, hogy az oktalan pogányságról térjenek Krisztushoz. \A filozófusok elámultak Sz. Antal bölcseségén s csodálták éles eszét és logikus beszédét. Rendkívül tanulságos, hogy Sz. Antalhoz, aki pedig még írni sem tudott s így válaszait mással Íratta meg, még császárok is levelet írtak. így Nagy Sz. Konstantin és fiai, Constans és Constantius is. Szent Antal válaszolt nekik s levelében dicsérte, hogy Krisztust tisztelik, de figyelmeztette őket, hogy ne tartsák nagyra a királyi hatal-
KELET mat, fel ne fuvalkodjanak, kegyesen bánjanak az alattvalókkal, igazságot gyakoroljanak s ne feledjék, hogy ők is emberek, akiket Krisztus, az igazi és örök császár, szintén meg fog ítélni. A pogányok megcáfolása, a királyok figyelmeztetése és a testvérek megvígasztalása után a belső hegybe vonult vissza, szigorú magányba. Itt többször előrelátta azokat az eseményeket, amelyek Egyiptomban történtek. Isten vízióban tudtára adta, hogy a Katholikus hitet nagy zavarok fenyegetik s tényleg 2 év múlva az áriánusok vad dühe zúdult az Egyházra. De megjósolta az Egyház győzelmét is és hogy az áriánizmus el — i JAPÁNI BENSZÜLÖTT PAP ELSŐ MISÉJE. A műveltebb pogányok között kik közé a japánokat is számíthatjuk, a katholikus hit terjedésének legfőbb akadálya, hogy a hozzájuk menő hitterjesztőkben az európai országok politikai kémeit és megbízottait gyanítják, ezért az állami hatóságok neim igen szívesen látják őket. Most dicsőségesen uralkodó pápánk ezért arra törekszik, hogy a távol kelet országai részére benszülöttekből neveltessen papokat, mert ezekhez nagyobb bizalommal vannak saját véreik s a térítő munkában nagyobb és szilárdabb eredményeket érhetnek el. Ez persze csak ritkán sikerül, mert a papsághoz hivatás és nagy előtanulmány kell, amit a 1 benszüíöttek köizül csak kevesen képesek megszerezni. Ezért egy-egy benszülött pap fölszentelése a missziókban nagy esemény számba megy. Egy benszülött pap el<ső szentmiséjének ritka ünnepélyességében volt része nemrég a japáni Nagoya város katholikusainak. Noriya Ferenc, egy benszülött japán hitoktató fia tartotta első szentmiséjét, kit Chambon tokiói érsek március 21-én szentelt pappá, i Az ünnepélyességen igen sok hittérítő s hívő vett részt. Japán 90 millió lakosságából csak 93 ezer a katholikus, vagyis a lakosságnak alig egy század része. Volt idő miikor kath. hittérítőnek be sem lehetett tenni a lábát Japán területére, annál nagyobb jelentőséggel bír, hogy most már 36 kath. középiskola, sőt kath. egyetem is van Japánban. Az újszentelt különben a tokiói központi szeminárium neveltje.
1935. junius 10. fog múlni, Balaciust, aki Egyiptom vezére volt és buzgó pártfogója az áriánizmusnak s a szerzeteseket és szerzetesnőket nyilvánosan megverette, Sz. Antal levélben figyelmeztette, hogy hagyjon fel az üldözéssel, nehogy őt is elérje a közeli veszély. Balacius e levélre fenyegető választ küldött Sz. Antalnak, azonban az isteni végzés hamarább elérte, mintsem Antalnak árthatott volna. Egy kilovaglásnál a ló ledobta és combján úgy megharapta, hogy 3 nap múlva belehalt sérülésébe. 'Halálában az Antaltól előre megmondott ítélet beálltát kell látnunk. Általában Sz. Antal mindenkire nagy hatással volt; akivel csak beszélt, az nem tudott szabadulni jóságának, életbölcsességének, igaz emberszeretetének hatása alól. Sz. Antal mellett a szomorúság örömre változott, a haragosból békés ember lett, a szegény nem irigyelte többé a gazdagot, de örvendett szegénységében, a tüzes ifjú szemérmessé lett, a beteg meggyógyult, a megszállt megszabadult. Ő kinek-kinek a sebei szerint gyógyított és senki nem járt nála hiába. Híre oly nagy volt, hogy a testi-lelki bajban szenvedők részére külön tevejáratot szerveztek a Nilus partjától az Antal-hegyig. Tíz-húsz naponként ő maga is bejárt a remete-telepre s itt fogadta a hozzáfordulókat. jTanításaibol és gyógyításaiból néhány esetet fel fogunk itt sorolni. Egy remete-testvért dicsértek Antal előtt, mire ő ki akarta próbálni, vájjon a jogtalanságot el tudja-e viselni és midőn látta, hogy nem, így szólt: „Hasonló vagy a házhoz, mely élőiről fel van díszítve, hátulról azonban a rablók kifosztották." Máskor egy férfi jött hozzá, aki ugyan le akart mondani a világról, vagyonát is szétosztotta, de keveset mégis ¡megtartott magának. Ezt Sz. Antal a következőképen oktatta ki. Elküldte a szomszéd faluba nyers húst venni s megmondta neki, hogy ,a húst tegye a saját testére s úgy térjen vissza. Útközben azonban a kutyák és madarak marcangolni kezdték a húst és a testét is megsértették. Sz. Antal ekkor így szólt: „Akik lemondanak a világról, de pénzt is akarnak bírni, azokat éppen így ostromolják a gonosz lelkek és széttépik." l Folytatjuk.) Bcmlovics Zoltán dr.
7
K ELET
1935. jjunius 10.
PM*e*t& évákca „Hogy mindnyájan eggyé legyetek" *) amint te, Atyám,, énbenmöm és ón tebenned, úgy ők is mibennünk eggyé lesznek...." Imádkozik az úr. Arany hajára hull az esti napsugár. S az esti napsugárban; mind valahány pohár van a vállalt szenvedésből: szívére önti kínját. Az Úr fölött megírták, most végigjárni hívják a végrendelkezést. Vacsora asztalánál ünneppel kezdi el a szörnyű szenvedést. Imádkozik az Úr. És népek mennek el a szemei előtt. Kelyhébeöntenek, a vérpiros borába üdvösség lajstromára keserves cseppeket. Millió tévedés pár ezredév alatt, amíg a vér halad emberből emberbe, iránya (száz akad, méregvivő patak, patakból folyamba, folyamból tengerbe, a tenger nem apad, tengerből tengerbe ojtódik a méreg s a tengetr kicsap, — partján ittas fényér: ott a Krisztus kelyhe, abba még belefér. Imádkozik az úr. És ¡látja fiait, kedves barátait és megváltottaát, kikéit testével étetett, kiket vérével itatott, minit futnak egymás ellen, mint hajthatatlan el lein, és őt magát is üldözik, inert az övéit üldözik. Mert vér az ember átka, teremtő hozománya, s ha ¡Isten-vérrel jóllalkott, még embervérre szomjazik. Csordul a Jézus Krisztusi kelyhe, a Brutus-bűn is benne, a testvérharc is benne, a visszavert malaszt, sok elhatárolás és körülárkolás és jsok vitatkozás, ióta-vita benne. Áriad a Jézus Krisztus kelyhe, hogy az áradás bús levét a sors őszbe keverje Leviátán nyomára, az egek ostromára, de őszült háborgása i— halk imádságba fúl. Imádkozik az úr. Arany hajára hull az esti napsugár. Az esti napsugárban /imádkozik az úr és búcsúkönnye hull belé: hogy ők a kedvesek, együtt maradjanak, s a liépek ezrei együvé jöjjenek. ömlik a népek árja, (az örök éleit várja a belecsöpögő időt. Ezerkilencszáz fv előtt imádkozott az úr, s hogy kétezer év elrepült, a kelyhe sokszor újratelt és mindannyiszor megürült. Ha ősapánk a tornyon^ ott Báb'elban az égre nem ment, leitatjuk AZ Istenembert, a bűneink borával, kínjaink mámorával, — nem mégy el szárazon, ha ide szabadultál, te szeretetre kárhozott, *) Az egri szemináriumiban iwid©z,ett, kelet,i napon maga a sízersziő adita elő 1935 imájus 6-án.
Az utolsó percben A Niemojevszky legendája.
(4) De a rabbi erre sem szólott egy szót sem. A helytartó elmosolyodott. Gúny csillant meg a szemében. — Azt mondják, hogy te magadat a zsidók királyának nevezted! — mondotta gúnyosan. > A rabbi kissé hátra szegte a fejét és így felelt: — Te mondád! A főtanács követei nyomban ott termettek s mutató ujjakat rázva ( kiáltották: — Mindig így felel! Ez ravasz kétértelműség! Uram, te nem hiszel a főtanács tagjainak? Ez az ember föllázította a népet, királynak kiáltotta ki magát, megsértette a császárt, akit itt te képviselsz ! < A helytartó fölrántotta a szemöldökét, fenyegetően ránézett és egy lépést tett feléjük. Azok a fal felé hátráltak, a helytartó pedig ismét a rabbihoz fordult s nagyon szelíden beszélt hozzá: , — Mondd, hadd t u d j a m : higyjek-e ezeknek a szakállasoknak vagy sem? < A rabbi ekkor beszélni kezdett, száraz hangon, szaggatottan: — Ha én izgattam volna föl a népet, akkor ez a tömeg, mely most ellenem van, az én dicsőségemért emelné föl szavát... H a király volnék, testőreim levágnák rólam e kötelékeket és fegyvereiket neked szegeznék. Az én országom nem e világból • való. Én az igazságból jöttem s az igazságért dolgozom... Míg ezt mondta, a helytartó arca gúnymosolyra torzult, majd elhomályosultak a szemei, végül pedig rosszalás jelent meg az arcán. Egy pillanatig hallgatott, aztán kezeit rázva fordult a kiküldöttekhez : < — Semmi bűnt sem találok benne! A zajgás ismét kitört. < Valamennyi kiküldött egyszerre kezdett beszélni. A tömeg emberfölötti ordítást vitt végbe, karok emelkedtek a levegőbe s ökleiket rázták. — Büntesd meg a rabbit, i büntesd meg! — ordítoztak mindenfelől. Mikor a zajongás kissé alábbhagyott, a helytartó fölemelte a fejét s lekiáltott: < — Megbüntetem.
8
kit Atyád arra átkozott, ha szereted, hát vedd magadra kínjuk, — , Istenfiú, Fiatal úr! Bírod-e még? Mi bírjuk. S ahogy széj jelszákadtunk: ezerfelé szaladtunk, pokolkodott alattunk — a Tévedés, a másik úr. , S ezerkilencszáz év utáni tavaszodó kertek fölött, s félégett puszták fölött, erény fölött és bűn. fölött, a mennybe vivő út fölöött, és Szent Péter sírja fölött, örök tornyok ialatt egy apostol maradt, a kétszázötvenkilencedik Kéfás. Hossz úsor Kéfás húzott végig a mai Kóma püspökéig, és szájról-szájra adták az imát, amit az úr imádkozott. Az Isteni keble tárva, s az Egyház visszavárja különvált sok fiát. A nagy halász, a pápa a szikla-poszton állva mindennap intonálja a főpapi imát. S most eldobom üresen csengő muzsikámat, tetszést esengő 1 hiú hárfámat, és üres késszel megyektérdep elni, és meztelen ajkamra veszem az evangélium szent prózáját, és |— bár én főpap sohasem leszek — az imádság hagyományos lendületével elmondom az úr főpapi imáját: ; hogy mindnyájan eggyé legyenek, amint te, Atyáin, énbennem, és én tebenned, úgy ők is mibennünk eggyé legyenek!" Demeter István. Intett a katonáknak. Ezek a rabbit egy oldalszobába vitték a tornáctól balra. Nemsokára ostorcsapások hangzottak ki onnan. A helytartó kiadta a parancsot, hogy a küldöttek távozzanak, maga pedig befelé indult. < A küldöttek azonban súlyosabb ítéletet követeltek. A helytartó bosszankodott. Intett az őröknek, hogy dobják le őket a lépcsőn, ő pedig lassan eltávozott s eltűnt a ház ajtaja mögött. A tömeg, mikor látta, hogy az öregeket a lépcsőn lefelé taszigálj á k , olyan fenyegető magatartást kezdett tanúsítani, hogy a katonák kénytelenek voltak lándzsát szegezni. A vének, mikor a tömeg közé jutottak, az öklüket rázva fenyegetőztek, hogy panaszt tesznek Rómában. A csőcselék gyalázó szavakat kiabált az őrök és a legionáriusok felé. <
V M :o Ö
CO • o too
H w « •H CQ V
CÖ 0)
^
h 2 &Q P (D s •
P4 tQ O •H CD O
I I I I
í>JrO
!
hű cö i CO CÖ N I ic\ Esi CO I CM
1
1935. junius 10.
KELET
Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési díjak beküldésére, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Akinek nincs hátraléka, szíveskedjék csekklapj á t megőrizni vagy előfizetni kívánó ismerőseinek adni át.
Ezalatt a helytartó ismét kijött kézen vezetve a rabbit is. Alig lehetett ráismerni. Fején tövis koronát viselt, mely alól vércseppek szivárogtak. Skarlátpiros köpönyeget adtak rá, megkötözött kezeibe pálmaágat adtak. A tömeg egy pillanatra elcsöndesült, a helytartó pedig valami
furcsa mosollyal a rabbira mutatva, lekiáltott: ' — í m e a ti emberetek! Szavában és mosolyában mély megvetés érzett a szakálasok nemzete iránt, kiknek makacsságát nem tudta megérteni. Alig hangzott él szava, m á r is újból kitört a vad zsivaj, mint valami őrült orkán. Lent a főtanács küldöttei egyre hadonásztak kezükkel : i — Halált reá! Halált reá! A helytartó azonban nem törődött a lármával; intett a katonáknak, hogy oldozzák le róla a kötelékeket. De erre a zaj minden határon túlnőtt. A főtanács küldöttei üdvözölték: < — Elbocsátod-e azt az embert, aki magát a zsidók királyának mondja ? •— A felségsértőt! > — Aki merényletre készül a császár ellen. — Ha a császár megtudja, megköszöni neked! — Vigyázz magadra, mert a császárnak vannak hívei, kik elmondják neki, hogy védted meg őt. A tömeg megmozdult, hogy megtámadja a házat. < A z őrök lándzsái m á r nem bírtak a nyomásnak ellenállni. A helytartó újra megkötöztette a rabbit. Kezével csendet intett és hangosan lekiáltott : (Folytatjuk.)
Testvérem, az Isten úgy lesz mindig veled, Hogyha családodnál otthont lel a „Kelet"
S Z l V G Á R D A GÁRDAPARANCS junius hóra Mennél több mise hallgatás Jézus sz. Szive tiszteletére
önfeláldozó gyermeki szeretet A párisi akadémia 1879-ben az erénydíjat egy Leontine nevű leánynak ítélte oda- Ennek a leánynak anyja gyógyíthatatlan elmebajjal áz őrültek házába jutott. Leánya, hogy anyját maga ápolhassa, majdnem fizetés nélkül, segédápolónőnék szegődött be fflz örültek házához. Egész napnösen is édesanyjénak szentelte.
Huszonnyolc éven át élt így, míg ját e szerencsétlenek ápolásával töltötte, szabadidejét meg külöanyja végre meghalt. Leontine azonban most már annyira megszerette a szerencsétleneket, hogy végleg közöttük maradt. Szeretetteljes ápolása több, mint ötszáz betegnek adta vissza egészségét. Hősies önfeláldozása valóban megérdemelte az erénydíjat. Van-e ma gyermek, ki szüleit így szeretné? Felelős szerkesztő és kiadó: K O Z M A JÁNOS,
Ludvig István könyvnyomdája Miskolc, Eákóczi-utca 18. — Telefon: 8—82.
