Munkájuk során az egészségügyi dolgozók folyamatosan és számos formában találkozhatnak szakterületük etikai, ill. jogi jellegű szabályozásával. Ezeket összefoglaló néven eü ill. orvosi jognak szokás nevezni. Ez egy olyan diszciplina, melyet sem a kontinentális sem az angolszász jogrendszerben nem vitatnak. Ennek fejlettsége eltérő, ezt az egyes országokban az orvosi jogi kódexek, orvosi jogtudományi írások, jogi kurzusok léte mutatja. Hazánkban a törvényi háttér adott, a jogtudományi megalapozás sokáig váratott magára, prokrusztészi ágyba kényszerítve mutatható be a szakterület.
A perek számának lineáris emelkedése alátámasztja, hogy a társadalom széles rétegei számára is hasznos lehet a döntések hozzáférhetővé tétele, és hozzájárulhat az egészségügyi ismeretek kibővüléséhez, egészségtudatosság, és egészségkultúra fejlődésének kiteljesedéséhez.
2
1876 XIV. törvénycikk a közegészségügy rendelkezéseiről 200.§-ból állt, és közel egy évszázadra rendezte az egészségügy legfontosabb területeit. Kassai és Szőke 1938. az orvos felelőssége című kötetükben egy new yorki ügyvéd orvosi felelősségéről a következőket írták. „ Rendelkezzék a tudás, ügyesség, és tapasztalat kellő mértékével, gyakorlatban fejtse ki a szükséges gondosságot és szorgalmat, kétes esetekben legjobb meggyőződése szerint járjon el. Taylor által felállított orvosi general standard szinte szó szerint azonos a magyar orvosi jog alapvető tételével
3
1908-as törvénycikk minősíti az orvos és beteg között létrejövő jogviszonyt , mégpedig megbízásként kezelve. 1935 orvosi gyakorlat szabályai című kiadvány határozatot kellett hozni egy kezelés eltiltásáról, mert az súlyos károsodást okozhat. Ezzel párhuzamos a felelősségbiztosítás és érdekérvényesítés kialakulása is. Az egészségügyi jog olyan területek találkozási pontja, mint a munkajog, orvosi felelősségi jog, gyógyászati segédeszközök joga, szervezeti jog, kábítószertörvények, orvosi termékekre vonatkozó jogszabályok, gyógyászati gépeket érintő rendelkezések, különböző eljárási jogok, büntetőjog, környezetvédelmi jog, közigazgatási jog, eü igazgatás, szabálysértési jog, TB és polgári jog.
4
Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére a külön törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor jogosult, ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas.
Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor: a) szabadfoglalkozás keretében, b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, e) munkaviszonyban, f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, g) szolgálati jogviszonyban, h) egyházi személyként i) önkéntes segítőként, j) egyéni cég tagjaként.
5
Az orvos-beteg kapcsolat fontos jellemzője a mellérendeltség, mely több helyen kifejezésre jut az Eütv-ben is. 15.§
beteg hozzájárulása szükséges az ellátás igénybevételéhez
kezelést érintő döntésekben a beteg részvétele
a gyógykezelést a beteg saját felelősségére megszakíthatja, invazív beavatkozásokhoz beteg írásbeli nyilatkozata szükséges.
6
A mellérendelt orvos-betegviszony fogalma jellemzői 2.
A mellérendelt jogviszonyban érvényesülő alapelveknek két speciális funkciója van.
legfontosabb
1. értelmezési funkció: célja, hogy a szabályokat egyformán értelmezzék és alkalmazzák, hiszen ez a jogbiztonság megvalósulásának feltétele. 2. hézagpótló funkció: az általános jogi normák és egyes életviszonyok szükségszerű különbözősége miatt van szükség. ilyen alapelvek: igazságosság elve, jóhiszeműség és tisztesség elve, rendeltetésszerű joggyakorlás elve, joggal való visszaélés tilalma, együttműködés elve, elvárható magatartás elve.
7
A paternalista szemlélet nálunk igen elterjedt, a jó orvos általában arra a következtetésre jut, minél kevesebbet tud a beteg, annál kevésbé izgatja fel magát. Mi értelme annak, hogy a beteget szakmai információk tömegével lássuk el, képes lesz-e azt megérteni. Egyes felmérések szerint igen. a gyógykezelésről szóló tájékoztatás után a résztvevők 70%-a emlékezett a kezelés főbb jellemzőire, 1/3-uk még a mellékhatásokat is képes volt felidézni. Tehát a tájékoztatáshoz, döntéshez való jog nem a törvényalkotó által a jog vívmányaként az ember autonómiájának mesterséges kiszélesítése, hanem a társadalom igényeinek az egészségügyben való megjelenítése a jog eszközeivel.
8
Paternalista szemlélet 2. Az egészségügy több évtizedes követelménye, hogy beteg bízzon az egészségügyi személyzetben. Ugyanilyen fontos az a követelmény, hogy az egészségügyi személyzet is bízzon a betegben, hogy a páciens részt akar venni saját kezelését meghatározó döntésekben, és képes is erre. A tradicionális tekintélyelvű orvos –beteg kapcsolatban a beteg passzivitása, engedelmeskedő attitűdje a jellemző. Ez a betegtípus az orvos ideálja, ezt tekintik általában „jó” betegnek. Az autonóm, informálódni akaró, a paternalisztikus szemléletet semmibe vevő egyén a rossz beteg.
9
Bizonyos megközelítések szerint a gyógyító tevékenység középpontjában nem a jogviszony áll, hanem az eü team munkája. A szerződés jellegű jogviszony ténye azonban nehezen kérdőjelezhető meg. Eütv 8.§ a betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű eü szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt
egészségi állapot, ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége nem zárja ki.
10
Gyógyító tevékenység és jogviszony 2.
az eü szolgáltató részéről a megbízás teljesítése nem eredményszolgáltatásra irányul, hanem a gondossági kötelem szabályai szerint értelmezendő. A modern orvoslásban létrejöhet a betegellátó és a beteg között olyan jogviszony is mely eredmény szolgáltatására köteles. Pl. a nem terápiás célú, megrendelésre végzett szépészeti műtét, ami inkább vállalkozásnak minősíthető. Eredménykötelem a vállalkozási szerződés, ha a vállalt eredmény nem jön létre, akkor szavatossági felelősséggel tartozik az orvos, amiért a megrendelő díjat fizetett. Az ítélkezési gyakorlat a jogviszonyt a általános kártérítési szabályok szerint minősíti,(nem feltétlenül meggyőződésből, inkább a jogi cizellalatlanságból fakadóan.
11
Kétségkívül jogviszony jön létre az orvos- egészségügyi intézmény és a beteg között, de általában a felek ezt megelőzően szerződéses kapcsolatban állnak a társadalombiztosítással. Ugyanakkor nem az alapján kell az orvosi jogviszonyt eredmény –vagy gondossági kötelemnek minősíteni, hogy milyen a beavatkozás jellege, hanem a beavatkozás milyenségétől kell függővé tenni. Eredménytényállásnak minősíthető az, amikor a beteg egyik veséjét ki kell venni, de az orvos az egészséges vesét távolítja el a szervezetből. Ez egyszerű bizalmi vagy gondossági viszonyon alapuló jogviszony is eredményfelelős, ha ennyire hibás.
12
Az LB gondossági kötelemnek tekinti az orvosi beavatkozást,az ítélkezési gyakorlat a megbízási és vállalkozási szerződés között ingadozik a minősítést illetően. Ez egy közigazgatási elemekkel átszőtt magánjogi jogviszony,specifikumai:
megbízás bizalmi jellege
megbízás személyiségi jogokat érint,
szakmai ismeret – és tudásfölény
a döntés tájékozottságon és tájékoztatáson alapul
közigazgatási elemekkel sűrűn átszőtt magánjogi jogviszony
megbízás nélküli elem gyakorisága
13
A hazai elmélet többé kevésbé egységes abban a tekintetben, hogy beteg és eü dolgozó között szerződéses jogviszony áll fenn.
a bírói gyakorlat a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai alapján jár el – ez nem a jogviszonyt támasztja alá.
kárigény tekintetében a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség polgári jogi szabályait kell megfelelően alkalmazni.
a kárért ált a polgári jogból ismert mögöttes felelősség intézményére utalnék, ált. az eü szolgáltató mint intézmény felel.
A megbízás tehát nem eredménykötelem, ha az eü dolgozó úgy jár el a beteg gyógykezelése érdekében, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, nem vonható felelősségre azért, ha a beteg által kívánt eredmény elmarad.
14
Napjainkban az eü dolgozóknak egyre inkább számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy a beteg vagy hozzátartozója ha nem elégedett az ellátással a bíróság előtt keresi az igazát. A kártérítési eljárások száma jelentősen megemelkedett.
Az eü dolgozónak tevékenységét a foglalkozás szabályainak megfelelően és ezek alapján kell végeznie. Ha foglalkozásának általános, vagy írott, akár szakmai, akár jogi szabályát megszegi, valamely kötelezettségét nem vagy nem megfelelő módón teljesíti, vagy jogaival visszaél, felelősséggel tartozik.
a hazai joggyakorlat szinte csak a gondosságot kéri számon
15
A jogágak szétválnak: A 9/2015. számú közigazgatási elvi döntés kimondja: a közigazgatási felelősség esetén nincs jelentősége az egészségügyi szolgáltató által nyújtott szolgáltatás során tanúsított esetleges szándékosságnak, súlyos vagy enyhe gondatlanságnak, felróható magatartásnak, ezek az intézkedések alkalmazását nem, legfeljebb a mérlegelés szempontjait befolyásolják.
Polgári felelősség megállapítása szempontjából az az eldöntendő kérdés, hogy a betegnek okozott hátrány és a kórház magatartása vagy mulasztása között az okozati összefüggés fennállása megállapítható-e.
16
17
