Alapszabály
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény felhatalmazás alapján CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I/1. Neve, jellege, székhelye I/1.1. Hivatalos megnevezése: Civil Szervezetek Szövetsége I/1.2. Székhelye: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/7. I/1.3.Levelezési címe: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/7 5600 Békéscsaba, Pf: 200. I/1.4. Szervezeti formája: közhasznú egyesület. I/1.5. Alapítás éve: 1999 I/1.6. Bélyegzője: körbélyegző, köriratban a Civil Szervezetek Szövetsége felirattal, középen Békéscsaba hivatalos logójával. I/1.7. A Civil Szervezetek Szövetségének jelvénye: kör alakú, köriratban a Civil Szervezetek Szövetsége felirat középen Békéscsaba hivatalos logójával alatta Békéscsaba felirat a jelkép hivatalos színe bordó alapon fehér betűk, vagy fehér alapon bordó betűk I/1.8. Tevékenységét Békéscsaba Megyei Jogú Város és Békés Megye területén végzi. I/2. A Szövetség, célja és tevékenysége I/2.1. A csatlakozó békéscsabai és Békés megyei civil szervezetek (jogi személyiséggel rendelkező egyesületek, alapítványok és jogi személyiséggel nem rendelkező, de működő körök, klubok) érdekképviselete. I/2.2. Az ezen szervezeteket érintő önkormányzati döntések és határozatok polgári, szakmai hátterének biztosítása: az egyes feladatok ellátásával kapcsolatos elképzelések feltárása, megoldási javaslatok felvetése és kidolgozása, részvétel a döntések előkészítésében és véleményezésében. I/2.3. Békéscsaba és Békés megye területén működő, a civil szerveződéseket tevékenységében érintő, segítő, képviselő hatóságok, intézmények és szervezetek közötti hatékony információáramlás biztosítása, e tevékenységek koordinálása, közös feladatok szervezése. I/2.4. A csatlakozó szervezetek közötti párbeszéd, koordináció biztosítása, számukra szolgáltatások biztosítása I/2.5. A tagszervezetek részére szakmai segítségnyújtás és képzések szervezése I/2.6. A célokkal kapcsolatos rendezvények, a célokkal kapcsolatos operatív feladatok
1 / 18
Alapszabály
szervezése, kiadványok létrehozása, pályázati programok készítése. I/2.7. Az alapcélokhoz kapcsolódó régiós és nemzetközi kapcsolatok kezdeményezése és működtetése. I/2.8. A tagegyesületek közös témájú együttműködésének elősegítése; I/2.9. Hasonló célú és jellegű hazai és külföldi szervezetekkel kapcsolatépítés és fenntartása; I/2.10. Euroatlanti integráció /európai integráció elősegítése; I/2.11 Tagszervezetek számára szolgáltatások nyújtása; I/3.A Szövetség közhasznú jogállása, közhasznú tevékenysége során a következő feladatokat végzi: I/3.1. A tagegyesületek által gondozott és képviselt kulturális, szociális, környezet és természetvédelmi ismeretek terjesztésének, rendezvények lebonyolításának elősegítése; kulturális örökség megóvása , műemlékvédelem A kiemelt kulturális örökség védelme 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 17. A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13. A kulturális örökség védelme 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 61/B § (3) Az épített környezet alakítása és védelme 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A § (2) természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1) A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 21. § Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); hulladékgazdálkodás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19. I/3.2. Kulturális és szociális tevékenység végzése; kulturális tevékenység Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések
2 / 18
Alapszabály
támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése 2008. évi XCIX. tv. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 3. § (1) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 8. Szociális ellátások biztosítása 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 4. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 11. I/3.3. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja, megelőzés biztosítása 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 10. Hajléktalan ellátás 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 18. Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja, megelőzés biztosítása 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 12.
I/3.4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai
3 / 18
Alapszabály
szolgáltatás 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u) I/3.5. Tudományos tevékenység, kutatás; Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában 2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3) I/3.6. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; Nemzetiségi feladatokat ellátó/más szervtől átvett intézmény fenntartása, érdekképviselet/esélyegyenlőség kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése. 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a)-i) Nemzetiségi oktatás, nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 163. § (1) Nemzetiségi intézmény alapítása; kitüntetés/ ösztöndíj alapítása; nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatáshelyi írott és elektronikus sajtó; hagyományápolás és közművelődés; társadalmi felzárkózás; szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és közfoglalkoztatás 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 163. § (1) I/3.7. Fogyasztóvédelem; Fogyasztóvédelmi oktatás 1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről 17. § (2) A fogyasztók érdekeinek/ jogainak érvényesítése, fogyasztói problémák feltárása, fogyasztói jogok érvényesülésének értékelése; fogyasztók képviselete; eljárás, vizsgálat, intézkedés kezdeményezése a fogyasztói jogok/érdekek védelmében; tájékoztatás, tanácsadó irodák, információs rendszer; a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a fogyasztók tájékozottságának javítása, közvélemény tájékoztatása 1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről 45. § (1) a)-k) I/3.8. Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b) Magán-munkaközvetítő tevékenység végzése és a hozzá kapcsolódó
4 / 18
Alapszabály
munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 6.§. ; 13/A.§. I/3.9. Közhasznú szervezetek számára – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások nyújtása. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § a)-b) I/4. A Szövetség vállalkozói tevékenységének gyakorlása, gazdálkodása és függetlenségének biztosítása: I/4.1. A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; I/4.2. A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; I/4.3. A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; I/4.4 A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. II. A CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK TAGSÁGA II/ 1. A tagság keletkezése és feltétele II/1.1.A felvételét kérő civil szervezetnek írásban a jelentkezési lap kitöltésével kell felvételét a Civil Szervezetek Szövetségébe kérnie. II/1.2. A felvételét kérő szervezetnek a belépés előtt a belépő szervezet taggyűlésén a belépési szándékot jóvá kell hagynia és rendelkeznie kell a delegált képviselő személyéről is. Az erre vonatkozó határozatot a belépési nyilatkozathoz mellékelnie kell. II/1.3.A tagfelvételről a taggyűlés szavazás útján dönt a tagszervezet személyes bemutatkozása után II/1.4.A Szövetség tagjainak nyilvántartását a Szövetség végzi. II/2. A tagszervezetek jogai és kötelességei II/2.1. A tagszervezetek jogosultak: II/2.1.1. Szavazati joggal rendelkező képviselőt jelölni, illetve delegálni a taggyűlésbe. A képviseletet szavazati joggal a tagszervezet elnöke, vagy írásban felhatalmazott képviselője láthatja el. II/2.1.2. Valamennyi csatlakozott tag szervezet egyenrangúként vesz részt a szövetség munkájában képviselője útján. II/2.1.3. Javaslatot tehet tisztségviselők személyére. II/2.1.4. Részt vehet a taggyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk
5 / 18
Alapszabály
megszervezésében és ellenőrzésében. II/2.1.5. Részt vehet a taggyűléseken, ott felszólalhat, kérdéseket tehet fel, szavazhat a döntést igénylő ügyekben, valamint az egyes műhelyek munkájában. II/2.1.6. Tájékozódhat a Szövetség, illetve az ahhoz csatlakozó bármelyik szervezet tevékenységéről. II/2.1.7. Tájékoztatást igényelhet a munkájához. II/2.1.8. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bármely tag az elnöknek írásban történő bejelentést követően, közösen egyeztetett időpontban betekinthet. II/2.2. A tagszervezetek kötelesek: II/2.2.1. A tagszervezetek kötelesek megtartani a jogszabályokban és a Civil Szervezetek Szövetségének Alapszabályában és egyéb szabályzataiban előírtakat. II/2.2.2. A tagszervezet 30 napon belül köteles írásban jelezni a taggyűlés felé, ha új képviselőt jelöl ki a szövetség munkájában való részvételre. II/2.2.3. Civil Szervezetek Szövetségének célkitűzéseit támogatni és képviselni. II/2.2.4. Olyan magatartást tanúsítani, mely elősegíti a Civil Szervezetek Szövetsége céljainak elérését kedvező társadalmi megítélését II/3. A tagság megszűnése: II/3.1. A Civil Szervezetek Szövetségének megszűnésével; II/3.2. A tagegyesület megszűnésével; II/3.3. A tagság megszűnhet kilépéssel, melyet a tagszervezet írásban jelez a taggyűlés felé; II/3.4. Kizárásra kerülhet az a csatlakozó szervezet, aki a Szövetség alapszabályában meghatározottakkal ellentétesen cselekszik; II/3.5. A tagság megszűnhet előzetes írásos figyelmeztetés után törléssel, amennyiben a tagszervezet egy éven át nem fizet tagdíjat; II/3.6. A Szövetség megszűnését a taggyűlés kétharmados többségének egybehangzó szavazatával lehet csak elfogadni. II/4. A tagság megszűnésének időpontja: II/4.1. A tagszervezet megszűnési időpontjának érvényes kimondásával II/4.2. A kilépési nyilatkozat benyújtását követő hónap első napjával. III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE, HATÁSKÖRE ÉS MŰKÖDÉSE III/1. Taggyűlés III/2. Elnökség III/3. Felügyelő bizottság III/4. Műhelyek III/5. Ügyvivő szervezet III/1. TAGGYŰLÉS A Szövetség legfőbb szerve a taggyűlés. III/1.1. A taggyűlés tagjai: a csatlakozó szervezetek által delegált, szavazati joggal rendelkező
6 / 18
Alapszabály
képviselők, tagszervezetenként 1 fő III/1.2. A taggyűlés állandó, szavazati joggal nem rendelkező meghívott tagja a Szövetség ügyvezetője III/1.3. A taggyűlés feladat és hatáskörét plenáris ülésein gyakorolja. III/1.4. A taggyűlés üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévente egy alkalommal tartja. III/1.5. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) Az alapszabály elfogadása és szükség szerinti módosítása, melyhez a taggyűlés 2/3-ának igen szavazata szükséges, b) A tagfelvétel, c) A tagkizárás, d) Az éves munkatervek elfogadása, e) A választott tisztségviselők megválasztása, visszahívása, f) A közhasznúsági melléklet elfogadása, g) A tagdíj éves mértékének meghatározása, h) A költségvetés és a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása i) A Szövetség feloszlásának kimondása, melyhez a taggyűlés 2/3-ának igen szavazata szükséges j) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása III/1.6. A taggyűlést az elnökség hívja össze. III/1.7. A rendkívüli taggyűlés összehívását indítványozhatja az elnökség felé a szövetség tagjainak 25 %-a, vagy a tisztségviselők bármelyike ha azt szükségesnek tartja. III/1.8. Az ülések nyilvánosak. Zárt ülés elrendelésére bármely tagszervezet képviselője, vagy az elnökség bármely tagja tehet kezdeményezést. A javaslatot a taggyűlés -szavazás útjánegyszerű szótöbbséggel elfogadhatja, vagy elvetheti. III/1.9. A taggyűlési meghívót írásban a napirendi pontok feltüntetésével a taggyűlést megelőzően legalább 10 munkanappal kell a szövetség tagjainak megküldeni A taggyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Taggyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Taggyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. III/1.10. A taggyűlés akkor határozatképes, ha legalább a jogi személy tagok 50%-a plusz egy fő igazolt képviselője útján megjelent. III/1.11. Határozatképtelenség miatt azonos napirenddel megismételt taggyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. III/1.12. A taggyűlés határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivételt képeznek az III/1.5. pont a) és i) pontjai. III/1.13. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a kérdést a többségi vélemény alakulásáig ismételt szavazásra kell bocsátani. III/1.14. A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A taggyűlést levezető elnök köteles a taggyűlés által hozott határozatokat haladéktalanul bejegyezni a határozatok tárába, oly módon, hogy azt taggyűlésenként és elnökségi ülésenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámozással az ülés dátumával is külön nyilvántartja. A bejegyzést a jegyzőkönyv-hitelesítő tagok hitelesítik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, és helyét, a meghozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét, a döntés hatályára és végrehajtására
7 / 18
Alapszabály
vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és az azt ellenzők számarányát valamint név szerinti szavazás esetén a nevét. III/1.15. A Szövetség működésével kapcsolatos közhasznú beszámolót a tárgyévet követő évben, legkésőbb május 31-ig, a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi. III/1.16. A taggyűlés minden év december 20-ig köteles dönteni a döntést követő év január 01. napjától december 31. napjáig terjedő időtartalomra vonatkozó tagdíjak mértékéről. A 2007. évre vonatkozó tagdíj 1500 Ft/év. Esedékessége március 15., ill. a belépés időpontja. III/2. ELNÖKSÉG III/2.1. Az elnökség 5 főből áll. Az elnököt és a négy alelnököt a taggyűlés tagjainak sorából a taggyűlés választja 4 éves időtartamra. III/2.2. Az elnökség feladata: a) a Szövetség képviselete; b) a műhelyek munkájának koordinálása; c) a Szövetség munkatervének, költségvetési tervének, költségvetési beszámolójának és közhasznúsági jelentésének az elkészítése és a taggyűlés elé terjesztése; d) a Szövetség ajánlásainak, javaslatainak képviselete, megvalósításának figyelemmel kisérése; e) a soros taggyűlés összehívása és annak vezetése; f) az elnökség a taggyűlést írásban hívja össze, a meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit; g) beszámoló készítése a szövetség éves tevékenységéről és ennek a taggyűlés elé terjesztése; h) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a taggyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő taggyűlésen az elnökség köteles beszámolni; i) az elnökség tagjai jogosultak a Szövetséget terhelő kötelezettségek vállalásáról szóló írásos elnöki tájékoztatót a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül írásban véleményezni. III/2.3. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, melyet az elnök hív össze. III/2.4. A Szövetség Felügyelő Bizottsága és ügyvezetője az elnökségi ülés szavazati joggal nem rendelkező állandó meghívottja III/2.5. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok közül legalább 3 fő jelen van. A vezetőség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 munkanap időköznek kell lennie. III/2.6. Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Egyenlőség esetén a levezetőelnök szavazata dönt. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, a meghozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és azt ellenzők számarányát. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség döntéseit a taggyűlésen hozza nyilvánosságra, ezzel egyidejűleg jól látható helyen a Székhelyen is kifüggeszti.
8 / 18
Alapszabály
III/2.7.Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. III/2.8.Mind a taggyűlésre, mind az elnökségi ülésre érvényes: A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. III/3. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG III/3.1. A szövetség felügyelő bizottsága 3 főből áll, akiknek megbízatása 4 évre szól III/3.2. A felügyelő bizottság ellenőrzi: a) a Szövetség működését, gazdálkodását; b) a pénzügyi, számviteli rendre vonatkozó szabályok betartását; c) az alapszabály megtartását; d) Kezdeményezi az elnöknél a Szövetség legfőbb szervének rendkívüli ülésének összehívását, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Szövetség vagy a tagok érdekeit; e) Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik; f) Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére; g) Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását; h) Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást a Szövetség munkavállalóitól; i) Megvizsgálhatja ill. betekinthet a Szövetség könyveibe és irataiba. III/3.3. A felügyelő bizottság feladata ellátásához: a) a szövetség elnökségétől, hivatali szervezetétől felvilágosítást, adatot kérhet, b) a szövetség tevékenységével összefüggő bármely iratba bejelentést követően, közösen egyeztetett időpontban betekinthet. III/3.4. A felügyelő bizottság véleményezi a szövetség éves tevékenységét, ellenőrzi a pályázatok és a költségvetés végrehajtását. III/3.5. A felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért csak a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel, és részükre csak a taggyűlés adhat utasítást.
9 / 18
Alapszabály
III/3.6. A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a szervezeteket, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. III/3.7. A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. III/3.8. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. III/3.9. Ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívtak össze Taggyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult. III/3.10.Haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. III/3.11.A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. III/3.12.A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság elnökét a taggyűlés választja titkos szavazással. III/3.13.A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. III/3.14.A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a Szövetség tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. III/3.15.A felügyelő bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti a felügyelő bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha a felügyelő bizottság elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. III/3.16.A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Taggyűlés hagy jóvá. III/3.17.Tanácskozási joggal részt vesznek az elnökség ülésein. III/3.18.Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, a Szövetség elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet. III/3.19.Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a Taggyűlést.
10 / 18
Alapszabály
III/4. MŰHELYEK Állandó vagy időszakos feladatok ellátására a tagszervezetek jogosultak műhelyeket létrehozni. A műhely létrejöttéhez legalább 3 tagszervezet egybehangzó kezdeményezése szükséges. Taggyűlés javaslatára az elnökség bízza meg a műhely elnökét határozott vagy határozatlan időre. A műhelyek elnöke gondoskodik a tagok felkéréséről. Működésüket az ügyvezető mellett saját szabályzatuk alapján végzik. III/4.1. A műhely: ügyrendjét maga határozza meg szakterületén megszervezi a tevékenység ellátását szakmai alapelveket, ajánlásokat, módszertani utasításokat, szakmai képzés elősegítő anyagokat dolgoz ki. tevékenységéről, tapasztalatairól, eredményeiről és javaslatairól tájékoztatja az elnökséget és a taggyűlést. III/5. ÜGYVIVŐ SZERVEZET III/5.1. Az ügyvivő szervezet a Civil Szervezetek Szövetségének ügyvezetője irányításával látja el a Szövetség működési feltételeinek biztosítását, a tagegyesületek számára szükséges közös és igényelt feladatokat. III/5.2. Az ügyvivő szervezet felépítését, működését, az alkalmazottakra vonatkozó követelményrendszert a vonatkozó szabályok alapján a Szövetség elnöke az ügyvezető útján gyakorolja, melyet a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz. IV. A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI IV/1. Elnökségi tagok: IV.1.1. Elnök - választott képviselő IV.1.2. Alelnökök ( 4 fő) - választott képviselő IV/2. Felügyelő Bizottság: Felügyelő Bizottság Elnöke - választott képviselő Felügyelő Bizottsági tagok - ( 2 fő) - választott képviselő IV/3. Póttagok: Elnökség részéről 1 fő – választott képviselő Felügyelő Bizottság részéről 1 fő – választott képviselő IV/1.1. Elnök: Feladata és hatásköre: A Szövetséget az elnök egy személyben is jogosult képviselni. Az elnök felelős a Szövetség törvényes működéséért. A taggyűlés által elfogadott költségvetési terv betartásáért és a
11 / 18
Alapszabály
jogszerű gazdálkodás feltételeinek megteremtéséért, továbbá felelős a működési szabályzat elkészítéséért. Feladatai: a) kapcsolatépítés és kapcsolattartás a Szövetség tagszervezeteivel, a hivatali szervekkel; b) a Civil Szervezetek Szövetségének képviselete; c) a taggyűlés és az elnökség üléseinek előkészítése és összehívása; d) gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető felett; e) Az elnök egy személyben jogosult dönteni a 5.000.000 Ft alatti Szövetséget terhelő kötelezettségek vállalásáról, a 5.000.000 Ft feletti Szövetséget terhelő kötelezettségek vállalása előtt az elnök köteles írásban tájékoztatni az elnökség tagjait és a Felügyelő Bizottság elnökét. Az elnököt távollétében megbízás alapján, az alelnökök képviselhetik. IV/1.2. Alelnökök: (4 fő) Feladata és hatásköre: a Szövetséget az elnök megbízásából a kiválasztott alelnök is képviselheti egy-személyben az alelnököket az elnökség határozata alapján önálló részterületek irányításával lehet megbízni, feladatuk a kapcsolattartás a tagszervezetekkel, az önkormányzattal IV/2. Felügyelő Bizottság: A Szövetség felügyelő bizottsága 3 főből áll. A felügyelő bizottság elnökét a taggyűlés választja ki titkos szavazással IV/2.1. Az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymással közeli hozzátartozók, illetve munkakörükben egymásnak alá és fölé rendeltek. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki. IV/2.2 . Nem lehet a felügyelő szerv elnöke, illetve tagja, aki: a) a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesített okiratoknak megfelelő cél szerinti juttatást; - illetve c) a IV.1.1. és a IV.1.2. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
12 / 18
Alapszabály
IV/3. Megszűnik a tisztségviselői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) a szövetségi tagság megszűnésével. IV/3.1. A tisztségviselő visszahívását a szövetség tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a taggyűlés. IV/3.2. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. IV/3.3. A tisztségviselő képviseleti joga megszűnik, ha az őt delegáló szervezet új képviselőt delegál a Szövetség taggyűlésébe. A képviseleti jog megszűnését a tisztségviselő 30 napon belül köteles írásban jelezni a Szövetség elnöke felé. IV/3.4. A tisztségviselő jogviszonyára - ha a tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak. IV/3.5 Amennyiben a tisztségviselő megbízása megszűnik, helyét automatikusan – a már előzetesen megválasztott – póttag veszi át IV/3.6 a vezető tisztségviselő bármikor visszahívható, amennyiben a Szövetség vezetése során, nem a tőle elvárható fokozott gondossággal vagy nem szövetségi érdek elsődlegessége alapján jár el, a jogszabályokban, a hatósági határozatokban, az alapszabályban, a taggyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi, illetve a Szövetség szabályzata alapján ellene elmarasztaló határozatot hozott a taggyűlés, fegyelmi vétség elkövetése miatt. IV/3.7 a visszahívási eljárást kezdeményezhet a rendes tagok egy harmada, a vezető tisztségviselők bármelyike, a Szövetség elnökénél írásban, megfelelő indokok alapján. A visszahívási eljárás lefolytatására az elnök, a kezdeményezés beérkezésétől számított 30 napon belül rendkívüli taggyűlést köteles összehívni. A visszahívási eljárás az évi rendes taggyűlésen is lefolytatható, amennyiben azt elnökségi határozat alapján az elnök egyébként is, összehívja. A 30 napon belüli határidőt ebben az esetben is, biztosítani kell. A visszahívási eljárás a vezető tisztségviselő jelenléte nélkül is lefolytatható. A vezető tisztségviselők visszahívásáról a taggyűlés 2/3-os többséggel dönt. IV/3.8 nem vehet részt a visszahívási eljárásban elnökként, tagként, jegyzőkönyvvezetőként: a) aki a visszahívási eljárás alá vont személynek hozzátartozója, b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőnként hallgattak meg, c) akinek a visszahívás elmaradásához érdeke fűződik d) aki a visszahívási eljárás alá vont személlyel perben vagy haragban áll, e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el IV/3.9 amennyiben a visszahívási eljárás a Szövetség elnökét érinti, a Taggyűlés köteles
13 / 18
Alapszabály
tagjai sorából más levezető elnököt választani, akit erre az egy esetre elnöki jogkörrel ruház fel. A Szövetség elnöke vagy az ülést vezető személy hivatalból vagy kifogás alapján köteles az érdekeltség kérdésében, határozatot hozni. Az ügyben érintett személy az összeférhetetlenséget köteles bejelenteni és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a taggyűlés az érintett személyt az eljárásból kizárja és tevékenységével érintett, részében megismételi. IV/4. Összeférhetetlenségi szabályok (2011. évi CLXXV. törvény 38.§-39. §) IV./4.(1)A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. IV./4 (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. IV./4 (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. IV./4 (5) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. IV./4 (6) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
14 / 18
Alapszabály
V. A VÁLASZTÁS SZABÁLYAI V/1. A szövetség tagjai közül a tisztségviselőket 4 éves időtartamra választja. V/2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. V/3. A tisztségviselők jelölését a taggyűlés által felkért öttagú jelölőbizottság végzi. A taggyűlés által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy a tagszervezeteket személyesen megkeresse és a tagszervezetek által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a taggyűlés elé terjessze. V/4. A jelölőlistára a taggyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a taggyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza. V/5. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni. V/6. Jelölés: a) Valamennyi tagszervezet jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, négy alelnök, három felügyelő bizottsági tag, egy elnökségi póttag, egy felügyelő bizottsági póttag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban. b) Egy szervezetet egy személy képviselhet az elnökségben vagy a felügyelő bizottságban V/7. A választás menete: a) a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás b) a választás kezdetén 5 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani c) a választás kétfordulós (elnök-választás, elnökségi és felügyelő bizottsági tagok-póttagok választása) és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik, d) az első forduló után a kieső elnök-jelöltek automatikusan felkerülnek az elnökségi tagokpóttag -jelölt listájára, amennyiben a jelölést elfogadják. e) valamennyi tagszervezetet, egy a szervezet által megbízott tag képviselhet egy szavazati joggal f) a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat g) a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták h) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.
VI. A SZÖVETSÉG GAZDASÁGI ALAPJAI VI/1. A tagok tagdíjat fizetnek. Mértékét és esedékességét évenként a taggyűlés határozza meg. VI/2. A szövetség pályázatok, szponzori támogatások útján és önkormányzatok támogatásából biztosítja működési feltételeit. VI/3. A szövetség működésének költségvetését az elnökség terjeszti elő és a taggyűlés fogadja el. VI/4. A szövetség pénzintézetnél önálló számlát vezet, ami feletti rendelkezéshez minden esetben két aláírás szükséges. Első helyen az elnök második helyen az alelnökök egyike vagy az ügyvezető aláírása szükséges. VI/5. Aláírási joga önállóan az elnöknek van.
15 / 18
Alapszabály
VII. A határozatokra és a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok VII.1. A Taggyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy Taggyűlési határozat (Tgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot. VII.2. A Taggyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként. VII.3. Az Szövetség biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Szövetség egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére - másolatot készíthessen. VII.4. Az Szövetség Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Szövetséggel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Szövetség érdekeit sérti. VII.5. Az Szövetség nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik. VII.6. Az Szövetség szolgáltatásai megismerhetők: • Az Szövetség székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből, • Az Szövetség által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból, • Az Szövetség által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján. VII.7. Az Szövetség szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Szövetség székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Szövetség által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VII/1. A Szövetség működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a Szövetség vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben helyi sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat, illetve azokat a Szövetség irodájában jól látható helyre kifüggeszti. VII/2. Az évente kötelező közhasznúsági mellékletet (éves beszámolót) jogszabályi előírásnak
16 / 18
Alapszabály
megfelelően letétbe helyezi. VII/3. A közhasznúsági mellékletet a hatályos jogszabály alapján előírt formában és tartalommal készíti el. VII/4. A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. VII/5. A Szövetség elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. VII/6. Az iratokba való betekintés iránti kérelmet írásban kell az Elnök részére megküldeni. VII/7. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. VII/8. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. VII/9. Az Szövetség bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. VII.10. (1) Az egyesület megszűnik, ha a)az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. (2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. (3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. VII/11.A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, az 1959. évi IV. törvény, másrészt a később meghozandó Taggyűlési határozatok az irányadók.
17 / 18
Alapszabály
VIII. TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezetek székhelye szerinti illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Az alapszabály 1. számú mellékletet tartalmaz. mely módosítva lett. Az alapszabályt a taggyűlés 2014. március 12-i ülésén elfogadta, rendelkezései e naptól hatályba lépnek. Békéscsaba, 2014. 03.12
Gólya Pál elnök
18 / 18
