Tartalomjegyzék 16. AZ ENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN ................................................ 3 16.1. Mit jelent a gyakorlatban, hogy a hővédelem és energiatakarékosság az építmények alapvető követelményei közé tartozik? ................................................................................... 3 16.2. Milyen építményekre terjednek ki az energetikai követelmények és az energetikai tanúsítás kötelezettsége? ......................................................................................................... 3 16.3. Az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció tartalma az épületek energetikai követelményeinek teljesítésével kapcsolatban ...................................... 4 16.4. Az épületek energetikai követelményeinek ellenőrzése a használatbavételi engedélyezési eljárás során ..................................................................................................... 5 16.5. Az épületek energetikai követelményeinek ellenőrzése a használatbavétel tudomásulvétele során ............................................................................................................ 6 16.6. Mi a teendő, ha az épület eltér az engedélyezett műszaki megoldástól, illetve fennmaradási engedélyezés során megállapítható, hogy az épület nem felel meg az épületre vonatkozó energetikai követelménynek? ................................................................................ 7 16.7. Közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó különleges előírások ........................ 7 16.8. Ellenőrző kérdések ........................................................................................................ 8
2
16. AZ ENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN 16.1. Mit jelent a gyakorlatban, hogy a hővédelem és energiatakarékosság az építmények alapvető követelményei közé tartozik? Az OTÉK 50. § (3) bekezdésében sorolja fel az építményekkel szembeni alapvető követelményeket. Az f) pont az energiatakarékosság és hővédelem, amely részletesebben kifejtésre kerül az 56. §-ban. Energiatakarékosság és hővédelem 56. § (1) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. A megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell. (2) Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései - az energetikai, a hőtechnikai és a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően - együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására. Tehát hasonlóan a tartószerkezetekhez, az épületek építészeti megjelenését, külső határoló szerkezeteit és épületgépészeti rendszereit is az energetikai követelményeknek megfelelően kell megtervezni, méretezni és megvalósítani. Az energetikai követelményeket és a számítás módszerét az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló a 7. TNMr. tartalmazza. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az OTÉK követelményeitől eltérési engedély kérhető figyelemmel az OTÉK 111. § (4) bekezdésére, de az épületek energetikai követelményeitől eltérés nem engedélyezhető. 16.2. Milyen építményekre terjednek ki az energetikai követelmények és az energetikai tanúsítás kötelezettsége? A 7. TNMr. csak épületekre és épületrészekre állapít meg követelményeket és csak olyanokra, amelyekben a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség belső komfortjának biztosítására energiát használnak. Kivételt képeznek a 7. TNMr. 1. § (2) bekezdésében felsoroltak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre, c) hitéleti célra használt épületre, d) a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre, e) a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre,
3
f) az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, g) a sátorszerkezetre, h) a sajátos építményfajtákra. 16.3. Az építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció tartalma az épületek energetikai követelményeinek teljesítésével kapcsolatban Minden olyan építésügyi hatósági eljárásban, ahol az építési engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építmény és az alkalmazott műszaki megoldás megfelel-e az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében, illetve az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeknek, az energetikai követelményeknek való megfelelést is vizsgálni kell a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció alapján. Az építészeti –műszaki dokumentáció munkarészeit és lehetséges tartalmát a 312. Kr. 8. melléklete sorolja fel. A szükséges munkarészek a tervezés tárgyától függően és az egyes engedélyezési eljárásoktól függően változhatnak. Az energetikai követelmények érvényre juttatása az épületenergetikai számítás, illetve az alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése révén kerülhet az építészeti-műszaki dokumentációba. 7. TNMr. 5. § (1) Új épületnek az építése esetén a tervezési programban és az építészetiműszaki dokumentációban vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint. (2) Az alternatív rendszerek elemzését el lehet végezni egyedi épületekre vagy hasonló épületek csoportjaira vagy azonos területen levő, azonos adottságú épülettípusokra vonatkozóan, illetve közös fűtési vagy hűtési rendszer esetében valamennyi, a rendszerre rákötött épületre vonatkozóan is. Ehhez kapcsolódóan a 312. Kr. 8. melléklete I. részének 1.9. pontja hivatkozik az alternatív energiaellátás megvalósíthatóságának elemzésére: 312. Kr. 8. melléklete I. 1.9. Alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint. Értelemszerűen, tehát új épületek építési engedélyezése esetében a 7. TNMr. 4. melléklete szerinti, kitöltött mintalapot is fel kell tölteni a műszaki leírások között. A 312. Kr. 8. melléklete I. részének 1.1.3. pontja szerint az építészeti műszaki leírásban kell ismertetni az építményre vonatkozóan az energetikai követelmények teljesítésének módját. Ez azokra az engedélyezési esetekre vonatkozik, amikor a tervezett építési tevékenységre a 191. Kr. 22. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint az építményre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni. Természetesen ebben az esetben is csatolható az építészeti-műszaki dokumentációhoz épületenergetikai számítás. A 191. Kr. 22. §-ában állapítja meg a kivitelezési tervdokumentáció tartalmát. Azokban az esetekben, amikor a kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációból, 4
költségvetési kiírásból és jogszabály előírása esetében biztonsági és egészségvédelmi tervből áll, ezek mellett épületgépészeti, épületvillamossági kivitelezési dokumentációt és energetikai számítást is kell készíteni. 191. Kr. 22. § (4) A (3) bekezdésben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáción túlmenően a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, kivéve a 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, ab) az aa) alpontban foglaltak kivételével az épület teherhordó szerkezetének támaszköze 5,4 m-nél nagyobb, ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb, vagy ad) b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre, c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele, d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint. Ez azt jelenti, hogyha külön kivitelezési dokumentáció nem készül, és az épület a 7. TNMr. hatálya alá tartozik az építészeti műszaki dokumentáció részeként kötelezően kell energetikai számítást is készíteni. A számításokban be kell mutatni, hogy az engedélyezés tárgyát képező új épület, meglévő épület bővítése, kisebb engedélyt igénylő felújítása, továbbá jelentős felújítása esetében a 7. TNMr. követelményeinek eleget tesz. 7. TNMr. 6. § (1) Meglévő épület energia megtakarítási célú felújításakor az építési-szerelési munkával érintett épületelemeknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek. (2) Meglévő épület bővítésekor, ha a bővítés mértéke nem haladja meg a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az új határoló szerkezeteknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek. (3) Meglévő épület (2) bekezdésnél nagyobb mértékű bővítése, vagy jelentős felújítása esetében a 3. § szerinti előírásokat kell alkalmazni. (4) Meglévő épület jelentős felújítását megelőzően az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét és a gazdaságos megvalósíthatóságot az 5. §-ban előírt módon vizsgálni és dokumentálni kell. (5) Nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik. Amennyiben kivitelezési dokumentáció készül, akkor a 191. Kr. 1. melléklet 3.2.2. pontja alapján kell az épület energetikai számításait elkészíteni. 16.4. Az épületek energetikai követelményeinek ellenőrzése a használatbavételi engedélyezési eljárás során Egy épület energiahatékonyságát az energetikai tanúsítvánnyal lehet bemutatni. A tanúsítványt az Étv. definiálja. 5
Étv. 2. § 20. Energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. Új épületek építése esetén amikor az épület elkészül, energetikai tanúsítványt kell készíteni a 176. Kr. 1. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a 3. § (2) bekezdés előírása szerint: 7. TNMr. 3. § (2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a használatbavételi engedély kiadását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 90 napon belül. Ha az épület energetikai minősítése eléri legalább a „C” energetikai kategóriát, akkor teljesíti az épületre vonatkozó energetikai követelményeket. Amennyiben „B”, „A” vagy „A+” energetikai minőségi osztályba sorolható a 176 Kr. 3. melléklete szerint, akkor az előírt követelményeknél jobb az épület. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez nem kell mellékelni az energetikai tanúsítványt, mert a tanúsítványokat az energetikai tanúsítónak az OÉNY-be kell feltöltenie elektronikusan és az építésügyi hatóság ebből az adatbázisból a tanúsítvány meglétét és az épület vagy rendeletetési egység energetikai minősítését ellenőrizni tudja. 176. Kr. 9/A. § (1) A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. A használatbavételi engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság a 312. Kr. 40. § (2) bekezdésében előírtak teljesüléséről győződik meg. Többek között arról, hogy c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, Azonban az energetikai tanúsítvány megléte nem feltétele a használatbavételi engedélynek. Amennyiben a használatbavételi engedély határozat kiadásának időpontjáig az OÉNY-be nem került feltöltésre az épületre vonatkozó energetikai tanúsítvány, akkor a 312. Kr. 40. § (7) bekezdésének d) pontja szerint: (7) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: ….. d) - eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - kötelezést …. db) arról, hogy az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről, …. 16.5. Az épületek energetikai követelményeinek ellenőrzése a használatbavétel tudomásulvétele során Azoknak az új épületeknek az esetében, amelyek nem tartoznak a 176. Kr. 1. § (2) bekezdése szerinti kivételekhez, azonban az építési tevékenység az építésügyi hatóság tudomásulvételi 6
eljárásával használatba vehető szintén előírás, hogy energetikai tanúsítványt kell készíteni a 7. TNMr. 3. § (2) bekezdésének előírása alapján 90 napon belül. Az építésügyi hatóságnak a határidő lejártával az OÉNY-ben ellenőriznie szükséges, hogy a tanúsítvány feltöltésre került-e. Ennek hiányában az Étv. 47. § (2) bekezdés f) pontja alapján kötelezést kell kibocsátania, hivatalból indított eljárásban. Étv. 47. §-a tárgyalja a hatósági kötelezés eseteit. 47. § (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: …… c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ….. d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, ……. f) energetikai tanúsítvány elkészíttetését. 16.6. Mi a teendő, ha az épület eltér az engedélyezett műszaki megoldástól, illetve fennmaradási engedélyezés során megállapítható, hogy az épület nem felel meg az épületre vonatkozó energetikai követelménynek? Tekintettel arra, hogy csak a jogszabályoknak megfelelő épület engedélyezhető, nem lehet olyan épület, amely nem felel meg az energetikai követelményeknek. Amennyiben használatbavételi engedélyezési eljárás vagy a használatbavétel tudomásulvétele eljárás során derül fény arra, hogy az épület nem az engedélyezett terveknek megfelelően valósult meg, 312. Kr. 40. § (4) bekezdése szerint a fennálló hibák, hiányosságok megszűntetésére az építtetőt kötelezni kell. A fennmaradási engedélyezés során az építésügyi hatóság a megállapított szabálytalan állapot esetében a szabálytalan állapot megszűntetéséről, vagy a szükséges átalakítási kötelezettségről dönt a 312. Kr. 44. § szerint. 16.7. Közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó különleges előírások Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy 2018. december 31-e után csak közel nulla energiaigényű új, állami középületek épülhetnek. 2021-től pedig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű lehet. Az irányelv előírásait már a megadott határidő előtt hosszú idővel be kell vezetni, hogy az építtetők erre fel tudjanak készülni. Tekintettel arra, hogy az építési engedély 3 évig érvényes 2015. december 31-e után valamennyi új állami középület építési engedélyének egy tájékoztatást kell erre vonatkozóan tartalmazni az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint építésügyi hatósági eljárásokról és építési követelményekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 440/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint. Továbbá valamennyi új épület építési engedély határozatának a 440/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint 2019. január 1-jétől.
7
16.8. Ellenőrző kérdések A.16.1. Milyen jogszabály tartalmazza az épületek energetikai követelményeit? A.16.2. Mit jelent egy tervezett épület alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése, mi alapján kell ezt elvégezni? A.16.3. Mely esetekben kell az építészeti-műszaki dokumentációhoz energetikai számítást csatolni? A.16.4. Adható-e használatbavételi engedély, ha nincs még feltöltve energetikai tanúsítvány az OÉNY-be? A.16.5. Milyen határidővel kell az energetikai tanúsítványt elkészíteni ha egy épület elkészül?
8
