1,5O-ért káposztát, 3,6O-ért krumplit termeszteni, inkább beszántják, mert még az is olcsóbb, mint betakarítani a termést

KÜ RT Ö S

s Q t r W k III. évfolyam 1. szám

Közéleti havilap

2005. január

2OO5 - a kakas éve

P.F. - 2005

To v á b b k a p i r g á l h a t u n k Közép-Európa képzeletbeli szemétdombján Lassan kihunynak a karácsony meghitt nyugalmat árasztó fényei, elfogynak a mécsesek, a szaloncukor, s életünk ritmusa észrevétlenül beidomul a mindennapok mozgásába. A mindennapokéba, melyek egyre több aggasztó hírt sodornak magukkal az éter hullámain. Szökőár, globális felmelegedés, földrengés, a megbolydult, megbolygatott természet segélykiáltásai, amit nem veszünk, nem akarunk észrevenni. Pedig éppen itt volna az ideje. Úgy tizenöt-húsz évvel ezelőtt még megmosolyogtam édesanyám aktuális jóslatait arról, hogy megéljük mi még azokat az időket, amikor az évszakok összeolvadnak, nem lesz ősz és tavasz, nyár és tél. Ma már nem mosolygok rajta, s nem is merem továbbgondolni a többi jóslatát. A természet csapása azonban csak egy dolog a sok rossz közül, amelynek még nagyobb összefogásra kellene serkentenie az emberiséget. E helyett azt halljuk, hogy az árván maradt gyerekeket eladják, mint a kutyákat, a szökőárban odaveszett turisták házait kifosztják jól szervezett bandák, az időseket, a kiszolgáltatott, földönfutóvá vált embereket zsarolják, rettegésben tarják a lelketlen, önző bűnözők. De, hogy haza is pillantsunk kicsit, nekünk is jönnek a megemelt villany-, víz-, és gázszámlák, meg a percemberkék tanácsai, akik havi nyolcvannal a zsebükben okítanak, hogyan lehet megélni havi ötezerből. Tehát minden marad a régiben ez új esztendőben is, (gaz)emberségből nem lesz hiány. Tovább kapirgálhatunk az új, most már egyesült Európa képletes szemétdombján, ahol a nagyobb kakasok válogatják ki előttünk a jobb falatokat, mi meg turkálhatunk a szétkapart maradék között.

Ára 10,- korona

Az ünnepek előtt és után is sok ismerőssel, baráttal beszélgettem, akik jelezték, lehúzzák a rolót, nem vállalkoznak tovább az őseiktől örökölt földjeiken, mert nem tudnak 1,5O-ért káposztát, 3,6O-ért krumplit termeszteni, inkább beszántják, mert még az is olcsóbb, mint betakarítani a termést. És itt lép az életünkbe újra a politika. Olvasom az ország első embereinek jókívánságait a gazdasági jólétről, fejlődésről, meg a havi tizenhatezer koronás átlagbérről, és a nyolcvan év óta folyamatosan leépülő, ma is közel negyven százalékos munkanélküliséggel küszködő régiómban lassan összeáll bennem a kép: azért vagyunk a világon, hogy valakik jól éljenek benne. Olvasom, hogy a romániai választásokon győztes párt miniszteri tárcákat, sőt, kormányalelnöki posztot ad az RMDSZ-nek. Hát igen. Ez egy ismerős recept, valahol már főztek ebből töltött káposztát. Csak azt nem értem, hogy ha jobboldal, ha baloldal, mindegy, csak a hatalom maradjon? Románia még az Európai Unió kapuja előtt áll. Kell a pozitív kép. Mi már tudjuk, tudhatjuk, csak addig, míg a magyarok hátán be nem eveznek a kikötőbe. Utána jönnek majd a nagy nemzeti összeborulások, ahol egyetlen téma lesz, hogy hogyan lehet kitúrni a hatalomból a kisebbséget, mert azért az nem nagyon jó, ha gazdaságilag esetleg ők is megerősödnek. Autonómia, kisebbségi törvény, egyenlő esélyek? Hallom a választ, nincs rá politikai akarat. És emberi, az van még? A halak versenyében ez már csak így van. A nagy hal megeszi a kis halat, mindig a csuka fut be elsőre, és a remény hal meg utoljára. Boldog új esztendőt mindenkinek! HB

Eseménydús világunkban minden emberben a legkülönfélébb gondolatok fogalmazódnak meg újév napján, sokszor ellentmondásosak, mintegy előrejelezve azt, hogy az idén sem fognak előreláthatóan jobban menni a dolgok, hogy legtöbben kényszerpályán mozgunk, és az erős egyéni elhatározások már az első próbálkozásnál kisiklanak.

A forgandó szerencse

Marad talán az, mint máskor, hogy a jóra, a szebbre, a jobban odafigyelésre, a változtatás szükségességére, a saját vagy a mások által ásott gödrökből való kievickélésre, a mindennapi családi és munkahelyi (már akinek van) megélésre és túlélésre rendezkedünk be. Ami ezen felül van a világban az olyan messze van, hogy nem érdemes rá időt vesztegetni, mert csak akkor érzékeljük, ha dolgunk van vele, vagy annyiszor ismétlődik, hogy kénytelenek vagyunk odafigyelni. Ez történik már 15 éve, és a bennünk felgyülemlő kérdéseket még magunknak sem merjük megválaszolni, sőt talán feltenni sem. Elütjük a témát azzal, hogy „így sem volt jó, úgy sem volt jó...“, mint a nótában. Sajnos ez az az eset, amikor mások irányítják az életünket, és beleszólásunk vajmi kevés. Amikor a világversenyre hivatkozva mindig kapaszkodnunk kell, nehogy behozhatatlanul lemaradjunk, ezért úgymond minden áldozatot vállalni kell. Azt is, hogy érzéketlenek leszünk már minden iránt, és nem érdekel bennünket a világ sorsa. (Folytatás a 3. oldalon)

2 Kürtös

Gazdaság

2005. j a n u á r

Válságban a ... Folytatásképpen bármilyen ágazatot írhatnánk, hisz az országban a termelés, a kereskedelem, az iskolaügy, az egészségügy, a kultúra és még sorolhatnánk a társadalommal bezárólag minden válságban van, és még sokáig így is marad. Úgy vagyunk ezzel is, mint amikor a gödör alját kerestük, hogy legyen honnan elrugaszkodnunk, de azt hiszem, hogy még mindig behajlított térdekkel tekintgetünk felfelé a szárnyalást sóvárogva. A bõség kosarából most a zölségtermesztést vesszük elemzés alá, mert a mezõgazdaságon belül ez a legtöbb személyt foglalkoztató ágazat, és nem mindegy, hogy vállalkozóink hogyan élik túl a 2004-es év árzuhanását. Vigaszul szolgálhat, hogy tavaly egész Európában ezt érték meg, és a kormányok tehetetlenek. Igazságos megoldás nincs, a folyósított segélyek még a tüzet sem oltják el, az uniós versenyszabályozást nem sérthetik meg. Mégis mi a legkézenfekvõbb megoldás? A termelõi szerzõdés, válságalap létrehozása, idénymunkások alkalmazása, a termelési költségek maximális leszorítása, hatékonyabb piacszabályozás a kifizetõ ügynökségen keresztül, és nem utolsó sorban a fogyasztásnövelõ kampányok. Ez mûködhet egy viszonylag stabil termeléssel és mûszaki felszereltséggel rendelkezõ, nem eladósodott, nagyobbrészt saját földön termelõ gazdálkodónál. Ha ezt átvetítjük a hazai, sok esetben eladósodott termelõkre, akkor nagyobb részt egy kézlegyintéssel el is intézhetnénk az ügyet. A válság elõidézõi, az áruházláncok, erõfölényüket kihasználva a termelõi árakat minden eszközzel igyekeznek lefelé szorítani. Meg szabad-e engedni, hogy az áruházláncok tönkretehessék a gyenge lábakon álló termelõket, hogy elnyomják bármelyik élelmiszeripari ágazatot? Hazai szinten a Szlovák Zöldségtermesztési Unió értékelte az elõállt helyzetet, javaslatokkal fordult a Földmûvelésügyi Minisztérium felé, várjuk a tárca megnyilvánulását ezen a téren. E rövid áttekintés után lássuk régiónk három legnagyobb zöldségtermelõjének múlt évi vesszõfutását, és kilátásaikat az új évben. Megszólítottuk Bálint mérnököt és társait Ipolybalogról, Pölhös Vendel mérnököt Nagycsalomjáról és Lestyánszky Viktort Ipolyhidvégrõl. Kérdéseink arról szóltak, hogy milyen a termelési struktúrájuk, mennyire volt megalapozva a tavalyi termés, a költségek magassága, a támogatások

összetétele, az árak alakulása, a piac és általában a mezõgazdaság, de fõleg a zöldségtermelés problémái. Mindhármójuk elmondása alapján a közös vélemények a következõk voltak: A tavalyi év egy jó év volt, mert a termés általánosságban jó volt. A költségek ennek megfelelõen alakultak, sõt a bérköltségek (alapórabérek) emelkedtek, mert egy kimondott jó termés ígérkezett. Amit elõre nem lehetett látni, az egyrészt a piaci árak alakulása, másrészt az áru eladathatatlansága még a csökkentett árak mellett is. Az állami támogatás rendszere megváltozott, és az idén elõször uniós támogatás is volt. A támogatások öszszességében nem emelkedtek, inkább valamivel a tavalyelõttiek alatt maradtak, de ez abból adódik, hogy a zöldségtermesztés kiesett a támogatási rendszerbõl, másrészt függ a termelési struktúrától, és ez minden termelõnél más lehet. Az új támogatási rendszer javára írható, hogy a támogatás összege már az elsõ félévben ismert lesz, és ennek kifizetése garantálva van. Ezelõtt mindig év végén dõlt el, hogy lesz-e pénz, és mennyi. Bálint mérnök és társai mintegy 650 ha-on gazdálkodnak, ebbõl 80 ha a zöldségtermesztés, a többin cukorrépát és gabonaféléket termesztenek. Elmondása szerint a zöldségek árai a tavalyelõtti szintnek csak az 50 %-át érték el. A külföldi olcsó áru behozatala azt eredményezte, hogy árujukat nem tudták eladni, ill. csak a megtermett mennyiség 1/3-át, másik harmada raktáron van, a maradékot pedig le sem szedték, beszántásra került. Betakarításuk csak a ráfizetést emelte volna, de raktározási lehetõségük is véges. Raktáraik ráadásul klasszikus kivitelezésûek, nem hõszigeteltek, ezért a már elraktározott áru minõsége is erõsen romlani fog, ha az idõjárás továbbra is így marad. A tél folyamán radikális intézkedések bevezetését fontolgatják, ami a munkaerõgazdálkodást és zöldségtermesztés további sorsát illeti. Természetesen tovább foglalkoznak új piacok felkutatásával akár külföldön is. Pölhös Vendel mérnök 200 ha-on gazdálkodik, ebbõl 100 ha gabona, 30 ha borsó (vetõmag), 35 burgonya és 35 zöldség. A zöldségféléken belül hagymát, gyökérzöldségeket és káposztát termeszt. „A termés az átlagosnál jobb volt. Ami a gazdaságosságot illeti, a termelés összességében ráfizetéses volt, illetve

nem tudni még a raktáron maradt készlet sorsát: beszántottunk 5 ha termést, a hagyma eladása és átteleltetése is problémás. A költségek szempontjából az év olyan volt, mint a többi. Olajár, vegyszerek, mûtrágya, energiahordozók, mind magasabbak voltak, de ez minden évben így van. Az árak viszont csak a tavalyiak 50 %-os szintjét érték el. Öntözni ugyan kevesebbet öntöztünk, de a tavalyi árszint kétszeresébe került, mindamellett, hogy a víz ingyen volt. A bevételi kieséseket esetemben az állami és EU-s támogatás sem csökkentette, mert összességében valamivel a 2003-as szint alatt volt. Ez az én termelési struktúrámból adódik, mert nagyarányú a zöldségtermelés, és ezt az állam már ebben az évben nem támogatta. A raktárkészlet megfelelõ minõségben való tartása újabb anyagi ráfordítást igényel, ami a kiadásaimat növeli. Ugyanis van két 50 vagonos hûtõházam, amelyet a jelenlegi enyhe tél mellett hûtenem kell, hideg esetén elég lett volna csak levegõcserével megoldani. Ebben az évben sok együttható (pl. áruházláncok, uniós követelmények, kis piac), nehezítette az átállást. Szó van a termelõi-értékesítõi szervezetek (tész) létrehozásáról, ami jó dolognak néz ki, de magában nem old meg mindent. Megkötik a szerzõdéseket az áruházláncokkal, megvan az áru, mégis Csehországból és egyéb helyekrõl hozzák be. A szerzõdések csak egy irányba fizetnek. Hónapokra viszszamenõleg százalékokat vonnak le. Nem kell fejtegetni, hogy reklamálás vagy ellenkezés esetén ki fizet rá? Hogyan látnám a kifelé vezetõ utat? Sok megoldás akad bizonyára, mert a kérdés sok mindennel összefügg, de többek közt talán az áruházláncokkal kellene kezdeni, mert tisztességtelenül és arrogánsan viselkednek, ezt másutt vagy odahaza biztosan nem engedhetnék meg maguknak. A minisztérium felé talán olyan kérdést lehetne feltenni, hogy vizsgálják felül a zöldségtermesztés jövõjét Szlovákiában, van-e rá szükség vagy nincs, mert ellenkezõ esetben át kell állni más termelési formákra. A zöldségtermesztésen kívül még ott van az egyéb szántóföldi termesztés, ahol szintén sok a megoldatlan kérdés (magas áfa, földadó, elvezetések stb.). Ha más országokban meg tudták ezt oldani, akkor nálunk is bizonyára volna rá lehetõség." (Folytatás a 4. oldalon)

2005. j a n u á r (Folytatás az 1. oldalról)

A nagy anyagi hajszában leginkább szellemiségükben sorvasztják el az embereket, mert erre már nem jut sem pénz, sem idő. Az a pár önkéntes lelkes ember meg majd csak megunja egyszer, ha van egy kis esze, hisz úgysem tudja megváltani a világot. Nem is lehet. Ami az iskolarendszerben, a kultúrában, a községeknek juttatott, átspekulált, állandóan csökkenő juttatásokban, az állami, hivatali rendszer jól átgondolt állandó (főleg a falun élő, kisebb közösségeket érintő, számukra diszkriminatív intézkedésként értendő) változtatásaiban történik, az számunkra, főleg kissebbségiekre olyan hatást gyakorolhat, hogy ebből vagy észhez térünk, vagy nem. Olyanokká válunk, amilyenekké még röviddel ezelőtt, vagy ma sem lenni nem akartunk.

Ennek a jelei már itt vannak, csak még nem fogtuk fel, vagy másként értelmezzük. Vegyük a népszavazást Magyarországon. Megmondom őszintén, bennem egy világ omlott össze, ennek ellenére teszem a dolgom, még ha a szívem vérzik is. Már nem kérem a kettős állampolgárságot sem. Majd ha jő egy jobb kor! Amikor majd a politika nem kísérletezni fog pártérdekek szerint, beleértve az Magyarok Világszövetségét is, hanem a hon és a nemzet iránti hűség és elkötelezettség kettősége fogja irányítani tetteit. Széchenyit

Közélet

Kürtös 3

P.F. - 2005 idézve: „...mert csak a gyáva engedi süllyeszteni magát, midőn a bátor még a halállal is szembeszáll, mivel nemzeti élet nélkül ocsmány pálya a rideg élet; és azért mert magyar, mert férfiú, veszni, vagy meg kell menteni fajtáját, a magyarságot ha szívvérét kellene is áruba bocsátani bár.“ Az anyaország megtagadta gyermekeit. Az eredményt magyarázni lehet, elfogadni nem. Ez kérem még Trianont is felülmúlta. Becsület a három milliónak, hogy merte vállalni, de hol volt a további öt millió. Tisztelt véreim, az Önök hadserege került ki ebből a csatából győztesen, de azt hiszem, hogy háborút sosem fognak nyerni, és közönyükkel örök vesztesek lesznek, a magyarság sírásói. Soha nem kértem és vártam el semmit adományként. Mindig azt kívántam és reméltem, hogy felemelkedünk, van erőnk mindig újra és újra kezdeni, mint a történelem folyamán annyiszor, hogy lesz egy erős haza, amelyre cselekedeteiben is büszkék leszünk, és a sors megadja a kegyet, hogy egyszer egyek lehetünk. Most sem vártam el mást, és ha el kell fogadjak is a jövőben valamit a közösség érdekében és nevében, megalázottnak fogom érezni magam. A közelmúltbeli szökőár nem végzett olyan pusztítást, mint a népszavazás eredménye. Az elsőt részben anyagiakkal rendbe lehet hozni (csodálatos, ahogyan a nemzet megmozdult a gyűjtőakciók beindításával - másról sem hallani éjjel-nappal), a másikat pedig eddig meg sem próbálták. A kormány és az okosak pótmegoldások halmazát javasolják megkérdezésünk nélkül. Kár az erőlködésért, előbb kellett volna, rögtön az elején. A miniszterelnökök egyikemásika kijelenti, hogy ennyi meg annyi magyarnak (ki milyen erős matematikából) szeretne ilyen vagy olyan módon miniszterelnöke lenni. Frázisok, nincs mögöttük erő, homokvár mind. Ami romba dőlt, azt úgyis nekünk kell fel-

építeni újból, Önök nélkül. Úgy látszik, Trianon örök, és meg kell tanulnunk, hogy csak magunkra, vagy hasonló sorstársainkra számíthatunk. Ezért erősnek kell lennünk és józannak. Egy szilveszteri buli után is a kijózanodás következik, hát most ezt kell megélnünk. Sorstársaim! Be kell látnunk, hogy „... a nagyvilágon e kívül nincsen s z á m u n k ra hely...“ ezért kérlek benneteket, mutassuk meg, hogy „... annyi balszerencse közt és oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem,“ élünk és élni fogunk. Újból Széchenyit idézve: „... csak ébredjen fel bennünk a lélek! Nagyra vihetjük, csak magunkban keressük az erőt, s mindenen fogunk diadalmaskodni.“ Szeressük és becsüljük szülőföldünket, amely szülőhazánk is, megért és átélt történelmét, apáink és nagyapáink helyhez kötött küzdelmét, keserveiket és örömeiket. Ez az, ami a miénk, és nem vehetik el. Fogjunk össze, becsüljük egymást, együtt törekedjünk szellemi, lelki és anyagi felemelkedésünkre. Befejezésül újból gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar gondolataiból idéznék: „Aki kicsiben, - hol dicséret és jutalom csak a lélekben és a szívben van jelen - szülőhazájának használni nem akar, igazi szeretet azt sohasem fogja népe iránt fűteni!“ Szerettem volna örömtelibb hangot is megütni, mert lehetne sok minden szépről is írni, de úgy éreztem, hogy most erre van szükség, mert a baj akkor is baj, ha nem fáj egyformán, vagy nagyságrendjében ki-ki másként ítéli meg. Legyen ez az én szubjektív véleményem, és ha sokakban hasonló érzést, megértést és ösztönzést vált ki, már nem volt hiábavaló, köszönöm mindannyiuknak, és az új évben kérem segítségüket közös küzdelmünkhöz. Balogh Gábor

Az Ipolymenti Falvak Társulásának konferenciája Január 12-én Apátújfaluban az Ipolymenti Falvak Társulásának Közössége konferenciát tartott, amelyen a térség középtávú fejlesztési elképzeléseit magába foglaló stratégiai tervet vitatták meg. A több mint 300 oldalas dokumentumot a KözépsőIpoly mente Régiófejlesztési Ügynökség dolgozta ki a községek és vállalkozók álltal kínált lehetőségek alapján, melyek elkészítéséhez európai uniós forrásokból kapott támoga-

tást. A stratégiai terv célja elsősorban a régió községeinek gazdasági fellendítése. Az anyagot Lőrinc Mária, az ügynökség igazgatója terjesztette elő. A tanácskozáson 37 község és két kistársulás képviseltette magát. Jelen voltak még kerületi képviselőink, Hamerlik Richárd parlamenti képviselő, Katarína Bednárová, az OTP Bank Losonci kirendeltségének igazgatója, valamint Udvardy Péter mérnök az építésügyi és régiófejlesztési

minisztérium menezsment osztályának igazgatója. A községek a bemutatott anyagot január 20-ig véleményezhetik. B.G

4 Kürtös

Gazdaság - Közélet

Vá l s á g b a n a . . .

2005. j a n u á r

Ta k n y a f a l v i t ö r t é n e t e k

(Folytatás a 2. oldalról)

Lestyánszky Viktor magánvállalkozó 260 ha-on gazdálkodik, ebből 40 ha rét és legelő, amelyet csak külterjesen használ, a többi 45-45 ha-t viszont intenzíven zöldség- és burgonyatermesztésre, 130 ha-t pedig árpa, búza, repce és kukorica termesztésére használ. Húzóágazat mindenféleképpen a zöldség és a burgonya. A termés jó átlagos volt, az eladhatóság és az ár rossz. A zöldség hozza a pénzügyi forgalomnak a 70 -75 %-át, ez az idén lecsökkent 40 %-ra, és nincs ami helyettesítse. A ráfordított költségek 5-10 %-kal emelkedtek, mert az energiahordozók, az áram, vetőmagok, vegyszerek árai is emelkedtek. A helyi öntözési költségek a tavalyihoz képest összességében nem változtak. Meg kell említeni, hogy a víz ára is 6.- Sk-ról indult, végül 2,50 lett 1 köbméter víz ára a költségekkel együtt - maga a víz ingyen volt - de a tavalyihoz viszonyítva ez is 1,20 Sk emelkedést jelent. Kötelezettségeinknek eleget kell tennünk. Az élő munka is drágább volt, idén biztos, hogy hitellel kezdünk. A zöldségtermesztés támogatása megszűnt, az egyéb és uniós támogatás összességében kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt, tehát az ágazat igazán válságba került. Jövőre nagyon meg kell gondolni mindenkinek, hogy miből mennyit termel, a szűkebb értékesítési lehetőségek miatt is. Az uniós országok jóval előttünk járnak ezen a téren, ott már működnek a tész-ek. Magyarországon is vannak, amelyek már 7 éve működnek. Magyarországon csak az elmúlt évben 100 tész-t regisztráltak, míg nálunk 4 alakult meg. Ez kevés, vagy a propagációban vagy a lehetőségekben van a különbség a két ország között. Régiónkban egyenlőre szintén nincs, de a termelők többsége érdekelt benne, sőt a szomszédos régió is. A tész létrehozása és működtetése egy bonyolult feladat, komoly szervezés és beruházás kell hozzá, és egy menedzsment, aki ezt működteti, ha életképes szervezetet akarunk létrehozni, és nem csak „pro forma“, tessék-lássék tész-t. A régióbeli képviselők és Hamerlik képviselő úr támogatásával létrejött egy eredményes tárgyalás a parlamentben, amelyen felhívtuk a földművelésügyi miniszter és a politikusok figyelmét azokra a problémákra, amelyek miatt mára kétségessé vált, megmarad-e nálunk a sok embernek megélhetést adó ágazat. Az összefogás, mint egyik orvosló tényezője a problémák megoldásának, érthető, de mire ez kialakul, addigra sokan becsukják a kaput. Vannak még lehetőségek és döntések, melyeknek meghozatala nem a mi kezünkben van. Természetes, hogy egyéni termelőként partnereinknek kicsik vagyunk, és a korszerű csomagolási feltételeknek sem tudunk minden esetben megfelelni. Szükséges, hogy nagyban és koordinálva folyjon az értékesítés. Próbálunk magyarországi piacra is bejutni, amely igényes piac, nem egyszerű helytállni. Velünk szemben jóval előnyösebb helyzetben vannak a lengyel, a francia vagy osztrák termelők, mert alkalmazottaik után bizonyos %-ot nem kell befizetniük, vagy másutt földadót nem fizetnek stb., nálunk erre nincs lehetőség. Máshol meg tudták oldani. Miért kell a mezőgazdásznak azt a problémát is megoldani, hogy fölvállalja földadó formájá-ban a költségvetési hiányt? Ha ezt más országban megoldották, akkor most mégis jó a mezőgazdász, vagy nem jó? A szezonjellegű munkások ún. téli pihentetése miért nem megoldható? Miért nem előnyös az államnak ha 6-8 hónapra tudunk szezonjellegű munkát biztosítani olyan régióban, ahol a munkanélküliség egy adott időszakban a 40 %-hoz van közel? Itt is megoldhatnák, hogy ebben a közös EU-ban egy startvonalról indulhassunk. Balogh Gábor

A következõ számban a cikkben fölvetett és a mezõgazdaságot érintõ problémákról Simon Zsolt földmûvelésügyi miniszter nyilatkozik lapunknak.

Ha valaki megkérdezi, hogy hol van Taknyafalva, a válaszom az, hogy mindenhol és sehol, vagy éppen ott, ahol a taknyafalviak önmagukra ismernek egy-egy történet kapcsán. Taknyafalván, a többi kis falutól eltérően, van helyi újság. No persze nem olyan szokványos, mint a Nyú Zó, vagy mint a Bokrok, hanem olyan taknyafalvi. Úgy híjják, hogy Galád Frici, és általában a heji, Vidám vadkanhoz címzett búfelejtőben szokott ücsörögni egész nap, 1 ihatatlan fröcss társaságában. A híreket ő írja, nyomtatja és továbbítja egy szeméjben. Persze, mint minden jó újságnak, neki is Á-ra van, de B-re már nincs. Két féldeciért többet megtudhat az ember, mint ha a Csikket olvasná egész nap. Az alábbi hírt árengedményesen, egy házmesterért cserébe mesélte el. A heji cérnagyárban hónapok óta gyártották a cérnát. Annyi cérna volt már raktáron, hogy tele volt a padlás is cérnával. Csupán egy hiba volt. Bárhogyan is hordták szét a cérnát szerte a világba, a heji cérnagyáros egy cérnát, annyit sem fizetett a cérnagyári munkásoknak hónapok óta. Nem csoda hát, hogy a tisztességes cérnagyáriaknak, akik egyébként türelmes emberek hírében álltak, egyszer csak elfogyott a cérnájuk, és bizottságot szalasztottak a cérnagyároshoz, hogy adjon már valami cérnáravalót, mert jukas a nadrág, meg az erszény, és nincs mivel bevarrni. A cérnagyáros, nosza sebtiben, összehívta a főszabászait, akiknek sosem volt szakadt a ruhájuk és sosem voltak híján a cérnának, hogy meg kellene oldani a cérnaválságot. A főszabászok arra az elhatározásra jutottak, hogy el kell adni egy autót, melyet a heji alszabászok egyike, másika használ kiemelten közhaszontalan célokra. A leendő transzakcióról (trenzeksün) tudomást szerzett Nyakigláb Muki is, aki a Nagy Állami Kioktatóintézet alkalmatlanozottja volt és mások munkájából és kioktatásából élt. Nyakigláb Mukinak már régen megtetszett a cérnagyár hintaja, mivel a színe hasonlított a kedvenc fogkeféjének a színéhez, ezért elhatározta, hogy megszerzi azt. Mivel gyakran megfordult a Cérnagyárosok Állami Szövetségénél megtudta, hogy a heji cérnagyár a fekete cérna gyártására kapott állami támogatást, aranyhörcsögfarm létesítésére használta fel, teljesen törvénytelenül, hogy növelje az aranyfonál gyártásához szükséges alapanyag mennyiségét. Mivel Nyakigláb Muki otthonosan mozgott azokban a körökben, ahol némi aranyhörcsögért eltekintettek ilyen apróbb szabálytalanságoktól, elintézte, hogy ezentúl a fekete cérna gyártásához szükséges állami pénzekből lehessen aranyhörcsögfarmot is létesíteni. A cérnagyár igazgatója hálából megkérdezte, hogy nem tisztelné-e meg azzal a cérnagyárat, hogy elfogadja a válság megoldására felszabadított autót, mire Nyakigláb Muki szerényen csak annyit mondott, hogy boldogan. A hintót a cérnagyáriak a király (Zámbó J.) utáni tiszteletből rögvest el is nevezték Jimmy 1-nek. Mindenki boldog volt, Örült Nyakigláb Muki, örültek a cérnagyár főszabászai, örült a cérnagyáros, csak a cérnagyár dolgozói jártak továbbra is jukas nadrágban és erszénnyel, lehajtott fejjel, némán gyártották a cérnát tovább. Ha valaki a történet elovasása egészen véletlenül magára ismerne, az csak a véletlen műve, mivel Galád Frici ezt a történetet az esti mese rovatból olvasta fel. A többiek pedig azóta is élnek, ha közben el nem fogyott a cérnájuk. Csibész

2005. j a n u á r

Kürtös 5

Közélet

Megkérdeztük E címszó alatt havonta képviselőinktől és olyan személyektől szeretnénk rövid információkat kapni, akik régiónkban felelős posztokban dolgoznak. Reméljük, hogy olvasóinkat időben tudjuk tájékoztatni már megtörtént vagy pedig készülő fontos eseményekről. Kezdjük a sort Jámbor Lászlóval, kerületi képviselőnkkel, aki a kövtkezőkről informált bennünket. A Besztercebányai Kerületi Önkormányzata 2004. december 20-án jóváhagyta az 1/2004 számú általános rendeletének javított változatát a pályázati kiírásokkal kapcsolatban. Ez évben több pénzzel rendelkeznek, mint tavaly. A pályázók melyek lehetnek vállalkozók és községek, a következő területekre nyújthatják be pályázatukat: - új munkahelyek létrehozása a régióban - infrastruktúra és területfejlesztés - közhasznú tervezetek a; a régió propagálása b; újító jellegű aktivitások főleg morális téren c; alkotókészség fejlesztése d; kulturális örökség megőrzése és továbbfejlesztése e; az ifjúság testi és szellemi fejlődésére irányuló tervek. Támogatás nem kérhető étkeztetésre, szerzői jutalmakra és olyan kiadásokra, amelyek hivatalos okmánnyal nem támaszthatók alá. A támogatás összege egy beadványra nem haladhatja meg a 50 ezer Sk-t, és az adott támogatásról legkésőbb a következő év január 31-ig el kell számolni. A kérvények leadásának határideje március 31., döntő a hivatal iktatójának pecsétje. Bővebb információt a hivatal világhálós címén találnak: www.vucbb.sk Köszönjük a tájékoztatást. Balogh Gábor

Villáminterjú Tóth István mérnököt, Ipolynyék község polgármesterét kérdeztük, hol tart a választási idõszak felénél terveinek megvalósításával? Amikor 2003-ban elfoglaltam a polgármesteri széket, a sok, ismeretlen új dolog mellett, ami a nyakamba szakadt, mindjárt az év elején beszakadt a Janko Krá¾ utcai gyaloghidunk, amit rögtön meg kellett javítanunk, majd jöttek olyan apróbb problémák, mint a futballpálya öntözésének megoldása, mert új gyepszõnyeget kapott, és öntözés nélkül kiszáradt volna, valamint az óvoda egyik pavilonjára fel kellett szerelnünk az óriási melegek miatt a redõnyöket. A könyvtár öreg épületének eladása után ezt az intézményünket átköltöztettük az óvoda egyik üresen maradt pavilonjába, ahol sokkal kulturáltabb helyen van már. Beindítottuk a szennyvíztisztító állomás építését. 2003-ban, az utolsó pillanatban sikerült 3 millió korona állami támogatást szereznünk az épít-

HOL ÉS MIT ÉPÍTENEK? Harmadik évébe léptünk a mostani választási ciklusnak. Ezt adta az ötletet, hogy megkérdezzük térségünk egyes településeinek polgármestereit, melyek azok a beruházások, amelyek idén elsõbbséget élveznek, vagy ha úgy tetszik, milyen építkezések elkezdését, ill. befejezését tervezik? Csáb: - Ebben az évben szeretnénk befejezni a szennyvízcsatorna-hálózat építésének II. szakaszát, és elkezdeni a III. szakasz építését. Terveinkben szerepel a helyi utak portalanítása, kisebb parkok létrehozása a községben, az iskolai sportpálya megépítése. S ha már említettem az iskolát, az épület tetõszerkezetének átépítése is ebben az évben vár ránk, hasonlóképpen a bérlakások építésének elkezdése is - nyilatkozta lapunknak Zatyko Ferenc polgármester. Lukanénye: - Idén szeretnénk átadni rendeltetésének az ún. kastély épülete tetõterének beépítésével kialakított tizenegy egyszobás lakást, amely fiatal házasoknak nyújt majd a kor elvárásainak megfelelõ kényelmes otthont. Reményeink szerint az új tornaterem is megépül ebben az évben, és elkezdjük a szociális lakások építését is - közölte Kuzma Zoltán polgármester. Kõkeszi: - Igazából nagy beruházásra nincs kilátás, hiszen tavaly a községi hivatal teljes belsõ felújítása nem volt olcsó mulatság, idén pedig a külsõ felújítási munkálatokat tervezzük. Itt mondanám el, hogy várhatóan a nyár elején mi leszünk házigazdája a Keszi nevû települések soron levõ találkozójának, amit szeretnénk méltóképpen elõkészíteni - tudtuk meg Gyurkovics Tibor polgármestertõl. B.Gy.

kezés megkezdéséhez, majd az idén ugyanennyit kaptunk, hosszas utánajárások és intézkedések következtében, és ebben az évben szeretnénk megpályázni a maradék 8,5 milliót, ami egyelõre egy nagy álom, de dolgozunk rajta. Pályázat útján 2003-ban, Csáky Pál kormányhivatalától 300.000 koronát kaptunk az iskola kerítésének felújítására, és az iskola elõtti tér rendezésére, majd tavaly év végén újra ugyanennyit a fûtés és a mosdók korszerûsítésére. Ezt idén májusig kell befejeznünk. A kultúrház teljes belsõ festése után kívülrõl is szebbé tettük ezt a számunkra nagyon fontos épületet, hiszen a helyi kulturális élet évrõlévre magasabb színvonalra emelkedik, köszönhetõen a Csemadok helyi szervezetének. Példaként említeném itt a szüreti ünnepélyt, folklórmûsorokat, színdarab-bemutatókat, vetélkedõket vagy a helyi iskolások mûsorait. Nagyon örülök, hogy ilyen jól kihasználjuk ezt az intézményünket. Pályázati pénzekbõl sikerült a községi

hivatal épületének tetõszerkezetét leszigetelnünk, mert évek óta beázott. Kitisztítottuk az árkokat a falu egész területén, és elkészült négy, községi területen fekvõ utcánk tervdokumentációja is, melyeket ebben az évben aszfaltozunk. A szõlõtulajdonosokkal közös összefogásban felújítottuk a zsobráki utat, és ezt az együttmûködést szeretnénk további utakra is kiterjeszteni. A nagyobb összefogás reményében szeretném üzenni polgártársainknak, hogy mindenki vegye ki a részét saját háza tájának rendben tartásában, és hogy ne szennyezzük a környezetünket illegális szemétlerakatok létrehozásával, mert nagyon komoly büntetéseket fogunk kiszabni azokra, akiket tetten érünk. Egyébként pedig minden olvasónak boldog, békés új esztendõt kívánok, és szeretettel várunk mindenkit idén is községünkben szolgáltatásaink igénybevételére valamint rendezvényeink megtekintésére. HB

6 Kürtös

2005. j a n u á r

Oktatás

Beiratkozások előtt… Iskoláink életében az új év egyben azt is jelenti, hogy meg kell kezdeni a felkészülést a következő tanévre, s ilyenkor dől el, vajon a júniusban ballagó és az alapiskolából távozó kilencedikesek helyét átveszik-e új tanulók, szeptembertől újra megtelnek-e az üresen hagyott iskolapadok. A januári és februári időszak az első osztályba történő beiratkozások ideje. Iskoláink igazgatóságai és tanítói egyaránt azon fáradoznak, hogy intézményüket minél vonzóbbá tegyék diákok és szülők számára egyaránt. Ennek érdekében dolgoznak, tanítanak, nevelnek, s munkájukat gyakran siker és elismerés koronázza, még ha ez a nyilvánosság számára nem is mindig szemmel látható. A legtöbb család már bizonyára eldöntötte, hová, melyik alapiskolába íratja be gyermekét. S valószínűleg a többség jól döntött, és a szülőkhöz

hasonlóan gyermekük is olyan tanítási nyelvű alapiskolát fog látogatni, amilyen az anyanyelve, amelyen a legjobban tud, s amely nyelven a legtöbb és legmélyebb tudást sajátíthatja el. Pedagógusok és pszichológusok sokszor bizonyították, hogy az anyanyelven megszerzett tudást nem pótolhatja semmi, s teljes - gyökereit és kultúráját ismerő - személyiséggé azok az emberek válhatnak igazán, akik tudásukat anyanyelvükön szerzik meg. Így a magyar családok számára is egyértelmű kell hogy legyen, hogy gyermekeiket magyar tannyelvű oktatási intézménybe íratják, ahonnan majd ők az anyanyelven megszerzett tudással felvértezve bátran léphetnek ki az életbe. Reméljük, hogy sok szülő gyermeke boldogulása érdekében már most megteszi az első helyes lépést. Németh Ágota

MAGYAR ISKOLAVÁLASZTÁS MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK 2005-ben 1. A magyar iskola olyan többletismeretek és tudás megszerzését teszi lehetővé, amelytől elesik az a gyermek, aki nem magyar tannyelvű iskolában folytatja tanulmányait. 2. Aki magyar iskolába jár, annak magyar identitása megerősödik, annak, akit nem magyar iskolába járatnak, annak magyar identitása elsatnyul, elindul az asszimiláció útján. Ez egyrészt azzal függ össze, hogy magyar nyelvismerete megkopik,lelkét és szellemiségét nem erősítik a magyar történelmi ismeretek és a magyar kultúra (zene, irodalom), másrészt az ilyen diák életének nagy részét nem magyar környezetben tölti, emberi kapcsolatai is a magyar közösségtől távolítják. 3. Ha egy magyar család gyermekét szlovák iskolába adja, fennáll a veszélye annak, hogy a diákot olyan szellemi behatások érik, amelyek otthon, a családban feszültséget hoznak létre, a harmonikus családi békét veszélyeztetik. 4. Aki magyar iskolában kezdi tanulmányait, annak számára sokkal nagyobb mozgástér nyílik későbbi tanulmányai során is. Egyetemi tanulmányait folytathatja Szlovákiában magyar nyelven, vagy ha olyan szakmát választ, amiben nincs Szlovákiában magyarnyelvű képzés, szlovákiai szlovák tannyelvű egyetemen folytathatja tanulmányait, továbbá Magyarország és Szlovákia együttes EU-s csatlakozása

nyomán könnyen hozzáférhetővé válik számára minden magyarországi egyetem is. 5. Tudományosan sokszorosan bebizonyított tény, hogy az ismeretek megszerzésének leghatékonyabb módja az anyanyelven történő tanulás. Sokféle felmérés igazolja, hogy már a korábbiakban is azok tudtak az életben jobban érvényesülni, akik anyanyelvükön szerezték meg a tudást. 6. Aki magyar iskolába jár és, ennek megfelelően magas szintű magyar nyelvtudással rendelkezik, otthon érezheti magát az egész Kárpát-medencében. A szlovákiai magyar iskolák sokrétű, egyre bővülő partnerkapcsolatai magyarországi, sőt más Kárpát-medencei magyar iskolákkal is sokrétű baráti szálak létrejöttét eredményezi, ami nyilvánvalóan nem valósul meg, ha valaki nem magyar iskolában végzi tanulmányait. 7. A magyar iskola versenyképes mind a pedagógusok színvonala, mind a technikai felszereltség tekintetében más iskolákkal szemben. Ez abból is fakad, hogy az iskola a szlovák államtól elnyert támogatás mellett Magyarországról is rendszeres támogatásban részesül. 8. A kedvezménytörvény értelmében az iskolák és az iskola melett működő szülői szervezetek minden évben jelentős támogatásban részesülnek, és e támogatás felhasz-

SZERELMES ÉNEK Anyanyelvem olyan volnék nélküled, mint egy idegen alkatrésszel csattogó gép, mely egy-két beteg mozdulat után kifulladva megáll, s mint illatok nélküli kert, mint naptalan s holdtalan ég, mint paradicsomból kivert, lángpallossal űzött teremtmény, akinek nyelve bedagadt, szívéből lefutott a vér, s feje kiürült hirtelen, miként rajzás után a kas, mint szív nélküli szerető, mint szerelem nélkül a kedves. Nekem Berzsenyi nyelvén zeng az ég, s Vörösmarty szavával jajdulók az elpiszkolt-ingű eszmék. Nekem Károli Gáspár nyelvén beszélt az isten, soha nem hittem volna különben egy szavát sem. Nekem József Attila nyelvén mondd hát: szeretsz-e? És Ady Endre gyilkos mondataival átkozz, ha el tudlak feledni. S ha lesz világ, amelyben magyarul senki sem tud, fátlan, kopár világ lesz, nem vágyom benne élni.

nálása jelentős mértékben csökkenti a szülőkre háruló, gyermekeik oktatásával és nevelésével összefüggő költségeket. A Pázmány Péter Alapítvány erre a célra 2004. évben több mint 1,8 milliárd Ft támogatást kapott a magyar államtól, amelyet pályázatok alapján juttatott el az iskolákhoz, a szülői szervezetekhez és ezen keresztül közvetve a diákokhoz is. 9. Közvetlenül a diákokhoz jutott el több éves hagyományt folytatva az első osztályba beiratkozó diákok teljes évi tanszercsomagja, amelyet rendre a tanévnyitó ünnepségen adnak át a diákoknak. Erre a továbbiakban is minden évben számítani lehet, nemcsak az első osztályba beiratkozó diákok, hanem valamennyi diák esetében. 10. A kedvezménytörvény a magyar iskolába járó diákok részére tanulmányaik befejezéséig minden évben Magyarországon is kedvezményeket nyújt. A magyar iskolába járó, magyar igazolvánnyal rendelkező diákok a magyarországi diákokkal azonos diákigazolványt kapnak, amely jelentős utazási kedvezményeket és más kedvezményeket is biztosít részükre Magyarországon. 11. A magyar iskolába járó és magas szintű magyar nyelvtudást szerző diák számára Magyarország és Szlovákia

Kónya Lajos együttes EU-s csatlakozása nyomán megnyílik a magyarországi munkaerőpiac. 12. A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére a magyarországi civil társadalom, civil szervezetek, Polgári Körök, cégek, magánszemélyek beiratkozási ösztöndíjat ajánlanak fel a 2005-ben beiratkozó azon gyermekek számára, akiknek családjai szórványban, vagy gazdaságilag hátrányos területeken élnek. A Rákóczi Szövetség felhívása alap-

ján összeállította Urbán Aladár Az ünnepélyes beíratkozások a 2005/2006-os tanévre az Ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskolában 2005. február 6-án és az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában 2005. február 7-én lesz. Mindkét helyre szeretettel várják a szülőket és a leendő kis elsősöket.

2005. j a n u á r

Kultúra - Oktatás

ESEMÉNYNAPTÁR Február 6. - Operett, nóta és pop fesztivál Ipolynyék Március 4. - Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny - járási forduló - Ipolynyék Március 5. - a Csemadok tisztújító járási konferenciája Március 15. - Megemlékezés az 1848/49-es szabadságharcról Március 18. - Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny - kerületi forduló - Ipolynyék Március 27. - Színházi bemutató - Ipolynyék Április 25. - Bíborpiros - népzenei fesztivál Április 30. - Kutyakiállítás - Lukanénye Május 8. - Kis pacsirta - Ipolybalog Május 23-29.- MIKSZÁTH NAPOK - Szklabonya, Nagykürtös Június 5. - „JUNIÁLIS“ - Járási Kulturális Ünnepély Nagycsalomja Július 2. - Amatõr elõadók fesztiválja Július 1 - 3. - Keszi Találkozó - Kõkeszi Augusztus 14 - Szent Korona-ünnepség - Ipolybalog Augusztus 20-21. - Mézfesztivál - országos rendezvény - Inám Szeptember 10-11.- Szüreti ünnepély és borfesztivál Ipolynyék Szeptember 18. - Területi szüreti ünnepély - Bussa Szeptember 25. - Hegyaljai Õsznyitó - Kõkeszi Október 3 - 9. - MADÁCH NAPOK - Alsósztregova Október 9. - „ÕSZIRÓZSA“- magyarnótaénekesek országos versenye Felhívásunkra csak a fenti programok szervezõi tájékoztatták lapunkat tervezett rendezvényeikrõl.

Az új év elsõ ajándéka Számítógépet kaptak ajándékba a Nagykürtösi járás parlamenti és megyei képviselõjétõl, Hamerlik Richárdtól a csábi és az ipolybalogi alapiskolák. Az ajándékozó szerint az adományok azt a célt szolgálják, hogy a minõségi oktatás vonzóbbá tegye az iskolákat és beíratkozáskor a magyar szülõk gyermekeiket magyar iskolába írassák be. „Nekem ez a hozzájárulásom az anyanyelvi oktatás propagálásához és segítéséhez. A jövõben folyamatosan más iskoláknak is szeretnék ilyen számítógépet ajándékozni“-mondta Hamerlik Richárd. Balogh G.

Kürtös 7

„Százszorszép“ iskola, a gyengébbek kedvéért Kedves telefont kaptam december utolsó napjain a magyarországi Szátokról, a szomszédos N ó g r á d megyéből egy ott működő kisegítő iskola igazgatójától, aki olvasta lapunkat, és megkért, hogy informáljam az itt élőket iskolájukról, mivel a gyermekhiány az ő iskolájukat is elérte, és szívesen fogadnának csökkent képességű gyermekeket intézményükben, akik anyanyelvükön tanulhatnának. Tudva azt, hogy Szlovákiában nagyon nehéz olyan iskolát találni, ahol a gyengébb képességű magyar gyermekek anyanyelven tanulhatnak, örömmel teszünk eleget ennek a felkérésnek. Az intézmény 1958 óta foglalkozik sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésével, nagyon jó színvonalon. Az iskolában alacsony létszámú csoportokban (max. 13 fő alsó tagozaton, 15 fő felsőn) folyik az oktatás. A tanulók a kötelező tanórákon kívül szükség szerint részt vehetnek logopédiai, képességfejlesztő, gyógytestnevelési foglalkozásokon, ill. az érdeklődésüknek megfelelő szakköri órákon. Az intézmény menetrendszerinti autóbusszal is jól megközelíthető, ám a napi bejárást így megoldani nem tudó gyerekek igénybe vehetik a kollégiumi szolgáltatásokat is, ahol modern, jó körülmények között tanulhat, élhet 18 diák. Az iskola mindennapjaihoz tartozik a kulturális bemutatókon, különféle versenyeken való részvétel, de a kirándulások, nyári táborok is részei az életüknek. Bekerülni az iskolába a Salgótarjánban működő (Ruhagyári út 9. tel O632/432272) Tanulmányi Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát követően, annak szakvéleménye alapján lehet. A nem magyar állampolgárságú gyerekek is igénybe vehetik az intézményt, ugyanis az Európai Unióban a diákok szabadon választhatják meg oktatási intézményüket. Ehhez a fogadó tagállamban a tanulmányok idejére tartózkodási engedélyre van szükség, amelyet automatikusan kiállítanak számukra akkor, ha beiratkoznak az iskolába, és rendelkeznek betegbiztosítással. (A tartózkodási engedély iránti kérelem az E-111-es számú nyomtatványon nyújtható be Salgótarjánban). Az iskola címe: Százszorszép Általános Iskola Diákotthon és Gyermekotthon SZÁTOK Kossuth út 1O6 - 1O8 tel: O635/ 559O1O email:[email protected]

8 Kürtös

2005. j a n u á r

Utiélmények

Idegen földre ne siess... 2OO4. december 12-e és 15-e között a Magyar Koalíció Pártjának járási elnökei, titkárai, polgármesterei, néhány újságíró kíséretében Strasbourgba látogattak, ahol Bauer Edit és DukaZólyomi Árpád, európai parlamenti képviselõink vendégeként ismerkedhettek meg a német-francia határon fekvõ, hangulatos európai várossal, és az ott mûködõ Európai Parlamenttel. December 12-e, kora reggel. Az autóbuszok lassan kigördülnek a Jókai Színház melletti térrõl. Elindulunk. Mire Pozsonyba, az utolsó felszállóhelyre érünk, már csaknem teljes a teltház. Beszélgetünk, a hangulat jó. A határátlépés zökkenõmentes, szinte észrevétlenül hagyjuk magunk mögött az építkezésektõl feldúlt fõvárosi tájat. Eltûnnek lassan az akácok, helyükbe kisebb-nagyobb fenyvesek telepednek a ködös, télies tájra. Ami szembetûnõ, a rendezett vidék, rendezett kisváros. Valaki mellettem megjegyzi, hogy itt olyan a rend, hogy szinte már fáj. Igaza van. Az autópálya mellett úgy suhan a táj, mintha valahová sietne. Aztán lassan, az autópályát övezõ hangszigetelõ falak hatására egyhangúvá válik a táj is. Elgondolkodom azon, hogy az Európát átszelõ autópályák abban különböznek csak a Kínai Nagy Faltól, hogy a Holdról valószínûleg nem láthatók, mi meg a hangszigetelõ falaktól nem láthatunk semmit. Ahogyan múltak az órák és csökkent az út, úgy váltak egyre gyakoribbá a kényszerpihenõk. Mire megérkezünk, az idõ már jócskán az estébe nyúlik. Szállásunk Strasbourg külvárosában van, s csak némi jóindulattal lehet hotelnek nevezni. A háromágyas szobákban az egy személyre esõ négyzetméterek száma nem haladta meg az ágyak számát, és ebbe benne van már a zuhanyzó is. Valaki epésen megjegyzi, hogy valószínûleg kiszuperált tengeri hajóból építették, mert annyi a vas benne, és az egész úgy kong. Igaza van. Aztán valaki azt is megjegyzi, hogy odahaza a menekülttáborokban is több a hely. Neki is igaza van. Erre megszólalok, hogy rongyos harminc euróért, amiben a reggeli sincs benne, hol szeretnétek aludni, egy repülõgépen? Egyetértünk, hogy nekem is igazam van, és mindenki megnyugszik. Lassan éjfélbe nyúlik a nap. Eltesszük magunkat holnapra.

Reggel kilenc körül már talpon van mindenki, és egy szó szerint könnyû francia reggeli után megértjük, miért olyan karcsúak a franciák. Elindulunk felderíteni a környéket. Kiderül, hogy a miénkhez hasonló szállodából még vagy öt van körülöttünk, meg egy rakás raktáráruház. Nézelõdünk a környéken, mint a rablóhal a nádasban. Idõnk van tizenegy óráig, akkor indulunk városnézésre. Dél körül az autóbuszok bevisznek a belvárosba. A Rue d´Austerlitz téren van a megállónk, mely nevét Slavkov városáról kapta, amelynél Napóleon katonái 1805. december 2-án gyõzelmet arattak az orosz-osztrák sereg felett. Ugyanezen az utcán keresztül hagyta el Napóleon 1805. október 1-jén a várost, hogy aztán 1806. január 22-én ide gyõzedelmesen visszatérjen. Az utcából némi tájékozódás után elindulunk a tervezett sétahajó-kirándulás helyszíne felé. Utunk a Place de cochon de lait-on vezet keresztül. A tér neve az 1587-ben felállított és egészen 1870-ig mûködõ mészárszéktõl származik. Ma történelmi múzeumként mûködik. Strasbourg városát keresztül - kasul szelik át a hajózásra alkalmas csatornák, melyek mára inkább turisztikai szempontból jelentenek bevételt a városnak, hiszen a belváros egészen, az Európai Parlament hatalmas építményeit is beleértve, körbehajózható. A hajóból nagyszerû kilátás nyílik az Elzász vidékére oly jellemzõ építészeti megoldásokra, a gazdagon díszített, fagerendás elemekkel tarkított homlokzatokra, apró tetõteres ablakok sokaságára. Az ember képzeletben visszautazik az idõben a XVII.-XVIII. századba. Minden takarosan kifestve, megõrizve, érezhetõ, hogy a város sokat ad a múltjára. A sétahajókázást követõen este kilencig szabad program, városnézés következik. Mivel senki sem ismerõs itt, megbeszéljük, hogy a város legmagasabb és legláthatóbb

pontjához orientálkódunk, hogy el ne tévedjünk, ez pedig nem más, mint a katedrális, mely olyan magas, hogy a csúcsa ködbe vész. A katedrálishoz a Place Kleber-en keresztül vezet az út. A tér a város szívének számít. A város szülöttje, Kleber ezredes szobra 1840 óta áll a téren. Minden fontos városi megmozdulás, tüntetés, ünnepség bemutató itt kerül megrendezésre. 1533-ban a teret teljesen lerombolták, majd a XVII. században borpiacként újraépítették. Késõbb itt állították fel a város gillotinját. A térrõl szûk utcán keresztül jutunk el a katedrális monumentális építményéhez. A nyugati homlokzat alapjait 1275 körül Conrad de Lichtenber püspök kezdte építtetni. A fõkapu felett láthatjuk

Erwin Steinbach rózsáját. A katedrális belülrõl festményekkel gazdagon díszített, legtöbbjük eredeti. A Silbermann orgona a mai napig megõrizte eredeti funkcióját. Érdekesség még az a mintegy tíz méter széles betlehem, mely a háromkirályok megérkezését ábrázolja a kis Jézus jászolához. Odakint lassan besötétedik, és kigyulladnak a csodásan feldíszített utcák lámpái, mindent elönt a fény. Minden utcában sátrak tömkelege, forralt bort szürcsölgetve, vidáman járnak-kelnek az emberek. Nézelõdünk, ajándékokat választunk, a sarkon harmonikaszó. Arra indulunk. A harmonikás mellett egy kisfiú ül kutyájával, kezében sapka. Pénzt kér. Adunk egy eurót, megköszöni. Lehet, hogy éppen most segítettük a román, szlovák, vagy roma koldusmaffiát, de ez most senkinek nem jut el a tudatáig. Karácsony lesz. Mindenkinek elönti a szívét a várakozás öröme, meg a bagett mindenhol jelenlévõ illata. (Folytatás a 9. oldalon)

Kürtös 9

Utiélmények

2005. j a n u á r

Idegen földre ne siess... (Befejezés a 8. oldalról)

Valamikor itt állítólag a karácsonyi vásár kezdete egybeesett advent kezdetével, december 6-ával, ezért a népnyelv Mikulás-napi piacnak nevezte el. Csak késõbb keresztelték át a gyermek Jézus vásárra, s ezt a német eredetû elnevezést, Christel-kindermarik, õrzi a mai napig. Az áru bõsége és sokszínûsége nem olyan, mint a mi, hagyományos KGST-piacainkon. Itt inkább a kézmûvesek kínálgatják portékáikat. Sok itt is a bóvli, az értéktelen csecsebecse, de hangulata van a piacnak, és mindenhol szól a zene. Lassan elindulunk a Rue d´Austerlitz felé, ahol már vár az autóbusz. Mindenki fáradt, de élményekkel teli.

December 14-e reggel. Kiköltözünk a szállásunkról, bepakolunk mindent az autóbuszba. Valaki megszólal, remélem ez is elsüllyed, mint a Titanic. Nem volt igaza, az autóbuszból még látjuk, lassan elhaladva mellette, újabb csoport érkezik, hajótöröttnek. Alig félórás utazás után, szitáló ködben szállunk ki az Európai Parlament melletti parkolóban, és indulunk délelõtti programunk helyszínére, Strasbourg város Városi Tanácsának épületéhez a Joséphine pavilonhoz. Utunk egy parkon keresztül vezet. A lassan gyarapodó havas füvön, százéves platánfák alatt gólyák sétálnak a világ legtermészetesebb módján. Késõbb megtudjuk, hogy a városiak etetik õket, hogy átvészeljék a telet. Odabent az épületben elõadást hallgatunk a Városi Tanács mûködésérõl, majd a polgármester-helyettes egy kis fogadásra invitál bennünket. Többen máris fogadnak, hogy a kis fogadás attól is kisebb lesz, mint amilyet várunk. Igazuk lett. Egy pohár fran-

cia fehérbor, meg néhány apró sütemény, néhány fotó, aztán irány a végcél, az Európai Parlament. Az épület már messzirõl is hatalmas, közelebb érve még hatalmasabb. A bejáratnál olyanok a biztonsági intézkedések, mint a reptereken. Mindent ki a zsebekbõl, egy tálcára, át a detektoros kapun, majd vissza a zsebekbe mindent. Valaki megszólal, hogy a mi zsebünkben nem találnak semmit. Neki lett igaza. Az épület belülrõl tiszta üveg, még a lift is az. Tiszta XXI. század. Valaki megszólal: itt sem szeretnék ablakot pucolni. Mindenki egyetértõen bólogat. Beállunk egy hosszú sorba, állítólag ebéd lesz. Két nap után ez az elsõ. Hozzák a tálcákat. Elõször a villa fogy el, aztán a kés. Aztán mindkettõ. Végre valami az otthonra emlékeztet. Néhányan pityeregni kezdenek, de már ez sem szegi a kedvünket. Francia kaja. Csirke borsóval meg csigatésztával, szárazon, egy deci narancslé, az élelmesebbeknek kettõ, meg egy a zsebbe. Ebéd még ilyen gyorsan nem fogyott el a parlament ebédlõjében. Odakint összeterelõdünk lassan. Egy terem felé igyekszünk, melynek száma LOW H 1-3, de mi már a OO MENnél leragadunk. Hiába! Szoknunk kell még az európai demokráciát. Végül csak összeverõdünk egy kisebb elõadóteremben, ahol végre ismerõs arcok tûnnek fel. Bauer Edit és Duka -Zólyomi Árpád parlamanti képviselõk, valamint Agárdi Attila külügyi titkár tart elõadást az Európai Parlament mûködésérõl. Késõbb egy fiatal szlovák hölgy beszél ugyanarról még egyszer másfél órán keresztül, majd biztat, hogy kérdezzünk. Valaki megkérdezi, hogy tud-e magyarul. A hölgy azt mondja, hogy sajnos nem, és innentõl kezdve már nem lehet kérdezni. A kimerítõ elõadások után kávészünetet követel a nép, mire kitör a kávészünet. A kávézó felé igyekezve többször is találkozunk önmagunkkal, ahogyan a kávézót keressük, míg végül két félemelet között megleljük. Alig öt euró egy szimpla habos, de egyszer élünk, így úgy döntünk, nem iszunk. Helyette inkább egyéni felfedezõkként a fõbejárat elõtt fényképezkedünk a tagállamok zászlóinak társaságában. Valaki nagy büszkén felmegy, és lefényképezteti magát könnyektõl küszködve az olasz zászlót szorongatva kezében. Valaki megszólal: az az olasz zászló. Nem

baj, az is egy tagállam, és mi szeressük a pizzát. A kávé után újra próbálnak összeszedni minket. Megyünk megtekinteni a Parlamenti Közgyûlést. A terem elõtt az ajtón kirajzolva, hogy kutyát bevinni tilos, fényképezni tilos, telefonálni tilos. Kicsit elbizonytalanodunk. Odabent

elfoglaljuk a helyünket a lelátón. Alul a terem hatalmas kör alakú. Próbálunk fényképezni. Máris jön a felügyelõ és integet. Mi visszaintegetünk. Az ülésteremben a költségvetésrõl folyik a bizottsági vita. A melletünk lévõ fülhallgatón keresztül magyarul hallgatjuk. Úgy húsz perc után letelik a kiszabott idõ. Más csoport jön. Búcsúzóul fényképezünk. Jön a felügyelõ. Valaki megszólal: csak nem hoztatok be kutyát? Lassan learaszolunk az ötemeletnyi

mozgólépcsõn, lent tolongás, fényképezkedés, várakozás, búcsúzkodás, majd egy fél óra múlva ugyanez, csak visszafelé. Bátortalanul keressük a ruhatárat, mire eltévedünk, de most már utoljára. Az autóbusz felé terelõdünk, feltöltõdve az európai demokrácia fellegvárának szellemével, melynek kísértete egész éjjel, hazáig követ minket. Világosodik. Feltûnnek Pozsony romjai, végre valami hazai idill. Az elsõ akácfáknál elsírjuk magunkat. Hazaértünk!!! HB

Kürtös 10

Kultúra

2005. j a n u á r

M A G YA R Í R Á S s A r I s A v o r Az alábbiakban véleményeket adunk közre a rovásírásról. A régészeti vagy néprajzi kutatásokon alapuló vélemények legősibb kultúrkincsünk mellett szólnak, egyben kijelölik azt az utat, amelyen járnunk kell, ha magyarságunkat értéknek tartjuk, és meg akarjuk őrizni, át akarjuk adni utódainknak. A kolozsvári Mátyás-szobor alkotója, Fadrusz János fogalmazott így: „Látnoki szememmel nézem a jövőt... Látom, jönnek az idők, amikor iskoláinkban tanítani fogják gyermekeinket őseink betűrendszerére... A középületek homlokán rovásírásban fogjuk olvasni rendeltetését. Az idegen látja őseink legsajátosabb keze írását. És minden magyar büszkén, fönndobogó szívvel fogja az idegennek mutatni a rovott felírást és magyarázni, hogy őseink évezredeken át ezekkel a betűkkel írtak.„ Sir Bowring angol nyelvész, műfordító megértette a magyar nyelv és írás csodáját: „A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idő viharai karcolást sem ejtettek. Nem az idők változásától függő naptár. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem alkudozik, nem ad és nem vesz senkitől. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke.“ Magyar Adorián azt tartotta: „A népek műveltségi foka ma is legbiztosabban aszerint ítélhető meg, hogy az írniolvasni tudók számaránya milyen náluk. A legtöbb európai nép írni-olvasni csak a kereszténység felvétele után tanult meg... Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját, azaz nem másoktól átvett írása... A magyar rovásírás

betűit semmilyen más írás betűivel így összehasonlítani nem lehet. Kétségtelen tehát, hogy a magyarok, valamikor igen régen saját maguk alkották meg betűiket.“ A középkori magyar inkvizíció c. könyvében írja Fehér Mátyás Jenő: „Összegezve adatainkat az inkvizíció által elkobzott vagy megsemmisített irodalmi termékekről, számba véve azok sokszerűségét, de főképp több ízben említett magyarnyelvűségét, el kell vetnünk a hivatalos irodalomtörténeti állítást a középkor szellemi igényeinek sivárságáról, irodalmunk szegénységéről. Voltak magyar írások, teljes könyvek A Halotti Beszéd és a Mária-siralom előtt is.“ Végül Forfai Sándor szavait idézzük: „...könyvem tanulmányozása közben az olvasóban olyan érzés támadhat, mintha ősi írásunk együtt keletkezett volna nyelvünkkel, egységes jel és rövidítés rendszere annyira összeforrott nyelvünk törvényeivel. Ebből az következik, hogy nyelvünk olyan ősi eredetű, mely évezredek fejlődése során máig egy igen magas fejlődési fokot ért el. Csakis egy fejlett magyar nyelv tudott létrehozni fejlett rövidítéses írásrendszereket: rovásírásunkat és gyorsírásunkat. Legnagyobb kultúrkincsünk tehát a nyelvünk és az ősi írásunk, a magyar rovásírás!“ Elmúlt havi feladványunk megfejtői közül a Palóc Társaság könyvajándékát Juhász Béla nyerte. Idei első számunkban ismét közzétesszük a rovásjeleket, hogy ezzel is megkönnyítsük olvasóink dolgát. Kérdésünk: Ki az alkotója a kolozsvári Mátyás-szobornak? Nevét rovásírással leírva küldje be szerkesztőségünkbe!

A Palóc Társaság rovásírásversenye - felhívás

Évfordulók - január

Mint azt novemberi számunkban már jeleztük, a Palóc Társaság 2005-ben rovásírásversenyt hirdet, amelyen felvidéki alap- és középiskolások vehetnek részt. A verseny célja: megismertetni a fiatalokkal ősi kulturális örökségünknek e meghatározó bizonyítékát, általa elmélyíteni bennük a magyarsághoz való tartozás tudatát.

Lesznai Anna - 120 éve, 1885. jan. 3-án született Budapesten. Költő, író, festő, illusztrátor, iparművész. József Attila egyik mecénása Bécsben. Legjobb meseíróink közé tartozik. Dénes Zsófia - 120 éve, 1885. jan. 14-én született Budapesten. Író, újságíró. Ady Endre jegyese volt, de házasságra nem léptek. Adyhoz fűzűdő kapcsolata élete végéig elkísérte, több emlékirata jelent meg erről: Élet helyett órák, Az ismeretlen Ady... Tóth Elemér - 65 éve, 1940. jan. 14-én született. Költő, újságíró, a Tábortűz volt főszerkesztője. Legújabb kötete Mese az aranykalapácsról címmel jelent meg 2004-ben. Gratulálunk születésnapján, és további termő éveket kívánunk! Mécs László - 110 éve, 1895. jan. 17-én született Hernádszentistvánon. Költő, pap. Kassán, Nagykaposon, Királyhelmecen teljesített szolgálatot. Versei 1915től jelentek meg. 1945 után Pannonhalmán élt, 1953ban letartóztatták, 1956-ban szabadult. Válogatott versei Vadócba rózsát oltok címmel jelentek meg. . Gyurcsó István - 90 éve, 1915. jan. 27-én született Garamkövesden. Költő. Versei 1949 óta jelentek meg. Több éven át az irodalomnépszerűsítő mozgalom irányítója volt a Csemadokban. 1984-ben hunyt el. Szülőfalujában versmondó versenyeket szerveznek tiszteletére. Csokonai Vitéz Mihály - 200 éve, 1805. jan. 28-án hunyt el Debrecenben, ahol született is. Költő. Verseken kívül (Az estve, A Reményhez, Zsugori uram...) színdarabokat is írt (Az özvegy Kamyóné, A méla Tempefői...).

A verseny korosztályok szerint zajlik: 1. korosztály: alsó tagozat 3-4. évfolyam 2. korosztály: felső tagozat 5-9. évfolyam 3. korosztály: középiskolás

A verseny feladatai: 1. korosztály: 5 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűsre 5 sor terjedelmű átírás latin betűsről rovásírásra 3 sor terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása; 2. korosztály: 10 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűsre, 10 sor terjedelmű átírás latin betűsről rovásírásra, 3 sor terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása; 3. korosztály: 15 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűsre, 15 sor terjedelmű átírás latin betűsről rovásírásra, 3 sor terjedelmű rovásírásos szöveg hangos olvasása. A versenyen Forrai Sándor rovásbetűit használjuk. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. A verseny helyezettjei megfelelő díjazásban részesülnek. Egy-egy iskolából korcsoportonként hárman jelentkezhetnek 2005. február 14-ig. A jelentkezést - név, évfolyam, iskolacím, telefonszám feltüntetésével - a Palóc Társaság címére kell küldeni: 991 22 Olováry 132. A jelentkezőknek további tájékoztatást és segítséget nyújtunk.

Az oldal anyagát írta és összeállította Urbán Aladár

2005. j a n u á r

Kürtös

Kultúra

11

„Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában...“

A m a g ya r ku l t ú ra n a p j á n , K ö l c s ey re e m l é ke z ve Aki a poros földúton zötykölődve még sohasem járt Kölcsey Ferenc szülőhelyén, Sződemeteren, annak az „isten háta mögött“ kifejezés, nem mond semmit. A mára már csaknem egészen román többségű kis faluban a főút abban különbözik a mellékúttól, hogy nincs kimosva, mint a patakmeder, és kis jóindulattal két autó is elfér egymás mellett. Mégis minden évben a Himnusz írójának születésnapján, augusztus 8-án, elzarándokolnak ide az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) tagjai, valamint a Kárpátmedence magyarjai, hogy leróják tiszteletüket a nagy hazafi előtt, kinek szobra a helyi református templom melletti udvaron, domboldalon áll, méltóságteljesen. Aki nem érezte a hely szellemét, az nem érti a Himnusz mélységét, de magasságát sem. Aki nem próbált bejutni szülőházába, amely ma egy görög- keleti román pap otthonául szolgál, s az ő kényétől-ked-

vétől függ, hogy beenged-e megtekinteni azt az emléktáblát, melyet születésének 100. évfordulóján 1890-ben

„Bár az idő soha meg nem áll, és a világ mindig változik, a karácsony áldása időtlen időkig megmarad a béke, az öröm és a szeretet örök ígéretének.“

állíttatott a Szilágy vármegyei Wesselényi Egyesület a bejárati ajtó fölé, az nem érti, hogy mit jelent: „Bal sors akit régen tép.“ A nemzet nagy költőinek művei nem fakulnak meg az évszázadok során, mert a költő igazsága, egyben a nemzet igazsága is. Kölcsey ilyen költő volt. 1823. január 22-én írta meg a Himnuszt, s 1989 óta ezt az évfordulót a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Gondolatai, szavai a mának és a máról is szólnak. A Himnusz sorai ma elsősorban nekünk, a határon túl rekedt magyaroknak adnak kapaszkodót, mert mi értjük, s éljük azokat a sorokat, melyeket megfogalmazott: „Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában.“ Ha Kölcsey Ferenc élne, ma ő sem lenne magyar állampolgár, mégis négy szócskát üzen nekünk örökül az Emléklapra című versében: „A haza minden előtt.“ És mindenki előtt. - bé -

A helyszín az ipolynyéki római katolikus templom. Már a 2005-ös év második napját írjuk, a harang elüti a délután 3 órát. A sekrestyében tágra nyílt szemek, feszült csend, gombócok lifteznek a torkokban, s bejelentem: KEZDÜNK! Kilépek a mikrofonhoz, s a húszegynéhány énekkarosom félelme most belém költözik. TÖMEG van. Teli a padok, a kórus. Itt vannak a családtagok, rokonok (még más falvakból is), a szomszédok, egyedülállók, öregek, gyerekek. Belekapaszkodom a határozottságomba, mert hisz végre el kellene kezdeni. Mialatt bemutatom a kórus évi tevékenységét, csak ez zakatol a fejemben: itt vannak, eljöttek, örülök. Mielőtt szólítanám az énekkar tagjait, megköszönöm mindenki segítségét, aki hozzájárult a kórus fejlődéséhez. Refka Dániel, Jusztin Balázs, mons. Dobos Péter, Tóth Éva, Cseri Ilona (az anyukám), a szülők, az énekkar tagjai, s azok, akik az alakulás első percétől kitartottak. Nagy levegővétel, s aztán mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne a színpadi szereplés - kígyózik ki a sekrestyéből a „vadiúj“ egyenruhákban az énekkar. Eléjük lépek, s látjuk egymás arcán: látjátok, látod mennyien vannak? Mi lesz most? Istenem add, hogy jól sikerüljön! S belekezdünk. Zeng a templom, csendül a hang, az ének, szavalnak a legkisebbek, tapsol a közönség. Boldog vagyok nemcsak a taps miatt, bár nagyon jólesik. Végre magam előtt látom a jövő reménységét: elfogadja felnőtt a gyermeket, gyermek a felnőttet. Mindkettő megérti a másikat, segítik egymást. Tudják, hogy az egységük az, ami sokat ér. S a hátam mögött a közönség figyel. Megtisztelnek bennünket, értékelik munkánkat. Úgy érzem, ebben a közösségben kell és van értelme tovább dolgozni. Ipolynyék hívő közössége ünnepelt. Szerintem mindenki fülében ott csengtek Reményik Sándor szavai: „Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom - csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök.“

Ünnep

A betlehemi történet, mely vallásunk alappillére, ugyan már régen történt, mégis a szívekben egy örök folyamat, melyet nem lehet kitörölni, és persze nem is szeretnénk. Az istállóban született kisded az evilági életbe vetett bősz ragaszkodásunkat sugárzó fényével megsemmísítette. Reményt, vágyakozást adott számunkra, mely olyan erős, hogy képes minden évben, újra és újra várakozást gyújtani szíveinkbe. Ennek jegyében telik el adventünk, a csodás Istengyermek-várás. Ennek kicsúcsosodása a karácsony szent ünnepe. Egy gyönyörű ünnep, melyet az egész világ megünnepel. Minden nemzetnek megvan a maga ünnep-szokása, melynek főbb motívumai a kulturális események, betlehemezés, szállást keres a Szent család, ünnepi koncertek stb. Tájainkon a rokonság meglátogatja egymást. Ennek jegyében már több éve, talán hagyományt is teremtve ezzel, az ipolybalogi Szent Korona Kórus tagjai meglátogatnak minden otthont Ádám-Éva napján, karácsonyi énekeket énekelve, boldog ünnepet kívánva a ház lakóinak. A kezdeményezés pozitív visszhangra talált, hisz az emberek már örömmel várják a fiatalokat minden évben. Az idén Ipolybalogon kissé színesebbre sikerült az ünnepi program. Nagykarácsony napján a kórus hagyományos hangversenyére hívta a híveket, melyet PUER NATUS IN BETLEHEM címmel hirdetett meg. Szent család vasárnapján pedig a délutáni órákban a helyi egyházközség gyermekei pásztorjátékot mutattak be a templomban. Ezt követően a Balassagyarmati Nagytemplom Szent Felicián Kórusa adott koncertet. A kórust vezényelte illetve orgonán játszott Unterwéger József Zsolt karnagy, a balassagyarmati Szent Háromság-templom kántora. Továbbá hegedűn közreműködött a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója, Banda Ádám. Csodás zenéjükkel és játékukkal méltón megkoronázták karácsony ünnepét, adózva az isteni kisded előtt. CM

Cseri Ilona, az Angyalszív kórus vezetője

12 Kürtös

Napjaink

2005. j a n u á r

NÉPI KALENDÁRIUM

Európában is egyedülálló mozgó harangláb

Mivel a KÜRTÖS c. havilap általában az adott hónap közepén jelenik meg, a NÉPI KALENDÁRIUM nevet viselő új rovatunkban mindig a következő hónap, esetünkben a február jeles napjaira, az azokhoz fűződő szokásokra, népi megfigyelésekre hívjuk fel az olvasók figyelmét, természetesen a teljességre való törekvés igénye nélkül. Ignác névünnepével köszönt majd ránk a február, vagy ahogy a régi magyar kalendáriumok emlegették: a Vízöntő csillagképéből a Halak jegyébe váltó Télutó hónapja. A február, mint a január gyakori ikertestvére, úgy általában véve különösen hajlamos az időjárási furcsaságokra. Sokévi magatartásából nem hiányoznak a szélsőségek. Előfordulhat, hogy az alattomos tél ilyenkor, a hanyatló időszakában dühöngi ki magát, beárnyékolván még a márciusi reményeinket is. Így azután az sem véletlen, hogy a télűző farsang legjelesebb napjai még inkább összefonódtak a népi megfigyelés időjóslataival. Közöttük is kiemelkednek a hónap eleji, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez fűződő és mindmáig fennmaradt télutói hiedelmek, amelyeknek főszereplője a barlangjából előbújó, ám a napsütésre visszaballagó medve. Az apáról fiúra öröklődött népi megfigyelés megannyi mondásban, rigmusban gyarapította február eleji „időjárlati“ következtetéseit. A legelterjedtebb vélekedés szerint: „Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke.“ „Gyertyaszentelőn ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig már a tél!“ Harmadikán Balázs napja valamikor - akárcsak Európa-szerte - az egészséget óvó Balázsáldás templomi osztogatásának alkalma volt. Faluhelyen Ágota napján ötödikén - kezdték megtisztítani a ház környékét s az ólakat a betegséget okozó férgektől, bogaraktól, készülődvén a közelgő tavaszi munkákra. Hatodikán a farsang dámája, Dorottya - a néphit szerint - még gyakran kemény fagyokkal szorongatja ünneplőit, amit viszont, ha így történik, tizenhatodikán a Juliannák névünnepe már enyheségbe tágít. Tájainkon Dorottya-napkor az asszonyok tartózkodtak a varrástól, s a juhászok igencsak megörülek az esőnek, mert ennek áldásából sok juhtejre számítottak. Néhány éve már nálunk is megújhodott kultuszával ünnepelhetjük - február tizennegyedikén - a szeretet és a szerelem BálintValentin napját. Merthogy mi is átvettük az angol kultúrkörben meghonosodott régi szép szokást, amikor a szerelmesek levélben vagy virággal köszöntik egymást. Bálint, vagy latinosan Valentin, ókeresztény püspök volt, aki a hitéért szenvedett vértanúságot 269-ben. Zsuzsannák névünnepéhez kapcsolódó régi hiedelem, miszerint ha tizenkilencedikén (vagy ekkortájt) magasan száll a pacsirta, hamarosan beköszönt a jó idő. Hátra van még a Juliannáknál és a Zsuzsáknál is harciasabb időjós: jégtörő Mátyás (huszonnegyedikén). Aki, ha nem törheti, még ránk hozhatja a jeges-fagyos időt. Mit tudunk e jeles nap névadójáról? Amikor Jézus meghalt, az apostolok 11-en maradtak, hiszen az áruló Júdás fölakasztotta magát. Hogy kilegyen a tizenkettő, Krisztus mennybemenetelét követően, de még pünkösd ünnepe előtt Júdás helyébe választották Mátyást. Aki szintén a vértanúk sorsára jutott: nyakazóbárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták a középkori szentképeken bárddal vagy szekercével, s tekintették patrónusuknak a mészárosok meg az ácsok. Az emlékezetéséhez kapcsolódó, időjósló regulákat a halála napjának, még pontosabban a mi időjárásunk - tudományosan is kimutatott - ellentétes szakaszosságának köszönheti. Román napján - huszonnyolcadikán - a februártól búcsúzkodók sokfelé tüzet raktak a szabadban, s átugrálták, hogy egészségesek legyenek: lánggal melegítették a közelgő kikeleti időt: ne térjen vissza a zordulat. Idén igencsak rövidre sikeredik a farsang. Hosszát az szabja meg, hogy a húsvét mikorra esik. A niceai zsinat döntése szerint (Kr.u. 325) a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ami az idén március 27-e. Ettől a dátumtól a visszafelé számított negyvenedik nap hamvazószerda, a vigalmi időszak vége. Az igazi mulatságok a „farsang farkára“ esnek, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. A „húshagyó“ az olasz karnevál fordítása, ami viszont a latin carnem levare (húst elhagyó) kifejezésből ered. Ebből a vidáman mulatozó emberek a „Carne, vale!“ (Hús, ég veled!) búcsúzást kreálták. Hamvazószerda a nagyböjt kezdete. A hamu már az Ószövetségben a bűnbánat szimbóluma: a bűnös megbánása jeléül hamut szór a fejére. Hamvazószerdán a katolikus hívek homlokára keresztet rajzol a pap a hamuval. Bármilyen jól is mulatoznak, a nagyon bölcs népi mondást ne felejtsék el: „Minden farsangnak van böjtje.“

Két régebbi újságkivágás hever az íróasztalomon. A Nógrád Megyei Hírlap 1998. szeptember 28-án megjelent számában Haranglábszobor készül Terényben címmel a címoldalon megjelent tudósításban olvasható egyebek mellett, hogy monumentális, mozgó harangláb alapkövét rakták le Terényben. Az önkormányzati területen felépülő haranglábat a terényi Artéka művészeti egyesület építi Peter Abonyi, Jurkovič-díjas szlovák építész tervei alapján. A harangláb stilizált hajó szimbóluma, a két nép közötti barátságot jelképezi, haranglábszoborként is működik. Szlovákiában, a társközség Apátújfaluban a magyar Artéka egyesület építészei készítenek haranglábat. A harangokat Őrbottyánban öntik ki azonos módon, azonos latin felirattal, és ünnepélyesen szentelik fel őket határon innen és túl a jövő évben. Rá egy évre az azóta megszűnt Kis Újságban olvastam, hogy Európában is egyedülálló, kilenc méter magas, fából készült mozgó haranglábat adtak át a szlovák építőmesterek a kisnógrádi falu, Terény lakóinak augusztus 20-án, ünnepélyes körülmények között... A tetsvérfalu, Apátújfalu polgármestere, Jámbor László a harangláb építésének történetét ismertette, amely egy egyetemes szimbólumrendszer jegyében született alkotás, a két nép együttélésének gyönyörű jelképe. Jövőre az Ipolyon túli faluban, Apátújfaluban magyar építész, a terényi Karaba Tamás és az Artékához kötődő építészek tervei alapján megépítenek egy haranglábat. Akkorra elkészülnek Őrbottyánban a harangok, amelyek egyidőben megszólaltva, a határokon is átbongva hirdetik a békességet... A magyar és szlovák himnusz elhangzása után Peter Abonyi, a tervező fölmászott a harangláb tetejére, és jeladására az építők mozgásba hozták a kerekeken gördülő szerkezetet... Aztán a falu apraja-nagyja kipróbálta.

Korabeli lapokból válogatta és összeállította: Bodzsár Gyula

Téli kép a Noé bárkájára emlékeztető terényi haranglábról

A Noé bárkájára emlékeztető harangláb ünnepélyes átadásán jómagam is részt vettem, s bevallom, én is felszálltam a „bárkára“. Az évek óta gondosan őrizgetett lapkivágások a minap kerültek szemem elé, és újraolvasva őket jutott eszembe, hogy bizony, ha jól tévedek, Apátújfaluban azóta sem készült el a szóban forgó harangláb párja. Vajon miért? A kérdésre Jámbor László polgármestertől kértem és kaptam választ: - Természetesen a harangláb építéséről nem mondtunk le, ami elsősorban pénz kérdése, és történtek is érdemi lépések ez ügyben. Az Artéka építészei elkészítették a terveket, és idén hozzá is látunk a szerkezet kivitelezéséhez. Mivel idén száz éve annak, hogy a két település, Apáti és Újfalu egyesült, s ebből az alkalomból nyáron többnapos, nagyszabású falunapi ünnepséget tervezünk, ennek keretében szeretnénk átadni a haranglábat. (B.Gy.)

Kürtös 13

Hitélet

2005. j a n u á r

JUBILEUM Kevés embernek jut részül az az Istentől való kegyelem, hogy egészséggel, szellemi frissességgel megáldva, megélje a kilencvenedik életévét. Az ipolynyékiek által oly nagyon tisztelt Dombi Ferenc, szentszéki tanácsosnak ebből a kegyelemből kijutott, híveinek, befogadó közösségének mérhetetlen örömére. Dombi Ferenc 1915. január 4-én született a magyarországi Csépán. 1939. február 26-án szentelték pappá az esztergomi bazilikában. Komáromi és budapesti káplánkodása után került Őrsújfalura, onnan pedig 1963-ban Ipolynyékre, ahol a mai napig is él és tevékenykedik. Kiemelkedően jó és ízes humoráért, jóságos és tisztességes szívéért, egyszerűségéért és szerénységéért mindnyájan tisztelik és becsülik őt széles e környéken. 2OO5. január 9-én barátai, pályatársai, tisztelői körében köszöntöttük őt egy ünnepi ebéd keretén belül, ahol Ipolynyék község polgármestere, Tóth István mérnök többek között így méltatta tevékenységét: „E szorgalmas évek alatt, melyeket az ipolynyéki és a környező falvak híveinek szolgálatában töltött el, mindenki szívébe belopta magát odaadásával, jellemével és soha meg nem szűnő humorával. Nemcsak a lelkek ápolásában járt elöl, de mindig kiállt magyarságunkért, és nemzeti értékeink megőrzésére, ápolására buzdított. Nagyon nagy tisztelettel és megbecsüléssel tartozunk Önnek mindazért, amit lelkipásztorként tett és tesz a mai napig az itt élő közösségért. Engedje meg, hogy Ipolynyék község lakossága nevében tolmácsoljam Önnek, ebből a nem mindennapi alkalomból, szívből jövő hálánkat. Adja az Isten, hogy még nagyon sokáig szolgálja falunkat jó egészségben és erőben.“ Természetesen lapunk minden munkatársa és olvasója nevében mi is csatlakozunk a jókívánságokhoz. Bé

A LOURDES-I BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA A katolikus világ számára a franciaországi Lourdes neve igen ismerősen hangzik. A Mária-kegyhelyek sorában a legjelentősebbek között tartjuk nyilván. Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858-ban, február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Március 25-én nevét is elárulta: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.“ A hölgy neve mindenkit megdöbbentett. Azt is alig tudták néhányan, hogy IX. Piusz pápa négy évvel korábban, 1854. március 25-én hirdette ki a szeplőtelen fogantatás dogmáját. Franciaországban gyorsan terjedt a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária tisztelete, egyre nagyobb zarándok tömeg látogatta a jelenés helyét. A lourdes-i eseményekben nem csupán egy Máriakegyhely létrejöttét, nem csupán a bűnbánatra, az imára, a rózsafüzér imádságra való buzdítást kell látnunk. Még csak nem is egy zarándokhelyet, ahol betegek gyógyulhatnak meg. Sokkal fontosabb a lelkek gyógyulása. A lourdes-i szobrok és barlangok, valamint a könyvek által a Szent Szűz gondoskodó jósága (gyógyítás, imameghallgatás), egyrészt átmegy a köztudatba, másrészt pedig igen előnyösen befolyásolja a népi vallásosságot. Az emberek számára világszerte természetessé válik, hogy minden lelki-testi bajukban égi anyánk hatalmas segítőnk és közbenjárónk, a bűnbánatra és az imádságra való felhívás pedig előrevetíti az engesztelés gondolatát.

Az egyház 1993-tól az első lourdes-i jelenés napján, február 11-én ünnepli a Betegek Világnapját.

Február egyházi ünnepei Ez a naptár felsorolja a Magyar Egyház által hivatalosan ünnepelt szenteket és ünnepeik rangját. 2. 3. 5. 11. 22. 24.

Gyertyaszentelő Boldogasszony Szent Balázs püspök és vértanú Szent Ágota szűz és vértanú A Lourdes-i Szűz Mária Szent Péter apostol székfoglalása Szent Mátyás apostol

-

ünnep emléknap emléknap emléknap ünnep ünnep

URUNK BEMUTATÁSA (GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY) A liturgiában több neve is van, mivel az Úr ünnepe is, de Szűz Máriáé is. Jézust születése után a negyvenedik napon bemutatták a templomban. Már a 4. században Jeruzsálemben ünnepelték, csakhamar nyugaton is elterjedt. A Karácsony rendszeresítésével vált Mária-ünneppé. Az ünnepet a gyertyaszentelés teszi különösen ünnepélyessé. A gyertyák megáldása a 10. században, Galliában kezdődött. Az egyház a gyertya és a fény szimbólumát a liturgiában többféle jelképes jelentésben használja: - jelképe az örök Istenségnek - tűzoszlop a pusztában, - az istenemberi Megváltónak - a világ világossága, aki jogosult az örök égi fényességre, - a Szentlélek Pünkösdi kegyelme - a lélek megtisztítója és Isten világító képmásává tevője, - az Istenember jelképe - (a viasz az emberi, a láng az isteni mivoltot mutatja).

SZENT BALÁZS püspök és vértanú Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemreméltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők. A legenda szerint szentünk örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy magányos hegyi barlangba, jóllehet tette nem éppen egyezett a kor püspök-eszményével. Innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki. Amikor elfogták, a város lakói kitódultak az utcákra, kihozták betegeiket is, hogy meggyógyítsa őket. Ekkor egy gyermek életét megmentette, akinek a torkán egy szálka megakadt. Az Egyház minden torokbaj ellen közbenjáróként tiszteli. A középkor óta tisztelői a Balázsáldás szentelményével kérik közbenjárását. A hívő nép még ma is szívesen fogadja a szent áldását a Gyertyaszentelő gyertyáinak szelíd fényében. Ünnepét Rómában a 12. század óta ülik február 3-án. Az oldal anyagát öszeállította Kliment Éva

14 Kürtös

2005. j a n u á r

Egészség

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell A gyógytornász válaszol H. A. l evelébõl idézek: „...Szeretném tudni, hogy mi a különbség a szárazföldön történõ torna és a vízi torna között? Melyik a hatásosabb a súlyfelesleggel küzdõk részére? Kisvárosban élek, ezért van lehetõség mindkét mozgásformára. " Pácienseim közül nagyon sokan úgy érzik, hogy súlyfelesleggel rendelkeznek, emellett fáj minden porcikájuk, és a húszon már túl vannak. Nos, ilyen esetben, ha lehetõség van rá, nagyon hatékony megoldás többek közt a vízi torna. Hogy mi a különbség a szárazföldi és a vízi torna között? Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor beleugrunk, vagy lassan bemegyünk a medencébe, testsúlyunk Archimédes törvénye alapján veszít a súlyából, ezért sokkal könnyedebben mozgunk, mint a medencén kívül. A kellemes hõfokú víz egyrészt nyugtató hatással van ránk, másrészt a tiszta légkörben történõ torna pozitívan hat idegrendszerünkre és légzõrendszerünkre. Nagyon nagy elõnye ennek a mozgásformának, hogy a mozdulatok teljes mértékben izületkímélõk,

FEKVÕ INFRASZAUNA

így a túlsúlyban szenvedõk is minden feltétel nélkül tudnak mozogni. Az izületi megterhelést a víz gyakorlatilag teljesen kivédi, az izmok pedig intenzíven dolgozhatnak. A vízitorna sokkal könnyebb, mindemellett a sikerélmény is sokkal nagyobb, mint a szárazföldi torna esetében. Tornával megemelkedik a pulzusunk, beindulnak az anyagcserefolyamatok, egészségesen elfáradunk, és ha tornateremben tornáztunk, passzívan megpihenünk, míg a vízben a pihenés is aktív, hiszen a víz felhajtóereje és ellenállása elõsegíti a légzõizmok mûködését. A vízi tornát elsõsorban gyógyászati célokra használjuk, de manapság nagyon divatos ezt a mozgásformát betegségmegelõzés, kondíciófenntartás és nem utolsó sorban fogyókúra céljából alkalmazni. Végezetül egy utolsó megjegyzés a vízi torna elõnyéhez: korhatár nélkül gyakorolható, csoportosan illetve egyénileg is. A csoporttorna minden egyes tagja kitartásra buzdítja a másikat, így a psziché segítségével nagyobb fizikai erõvel rendelkezünk, ami elengedhetetlen a cél elérése érdekében. Várom a kedves olvasók kérdéseit a szerkesztõség címére, illetve a saját e-mail címemre: [email protected]

Az Infraszaunát az I980-as évek óta egyre kiterjedtebben alkalmazzák kórházak, klinikák, egészségvédõ természetgyógyászati központok, fitneszszalonok, egészségügyi központok, stb. Gyógyászatban nagyon sok betegség kezelésére használják. Egy pár területet említünk, amire hatással van: izületi gyulladásra, izmok lazítására, reumatikus fájdalmak enyhítésére, pórustisztításra, méregtelenítésre, általános ellenálló képesség fokozására, zsírcsoportok fellazítására, immunrendszer erõsítésére. Amit tudnunk kell az infraszaunáról: Az infrasugarak kb. 4 cm-re behatolnak a bõr alá, ahol a fény átalakul hõenergiává, és a szervezetet felmelegítve hozza létre a méregtelenítõ, sejtregeneráló hatást. Méregtelenítõ hatása kihat az egész szervezetre, és stimuláló hatása van. Az infravörös hõkabin 40-60 C fokon fejti ki hatását, a sugarak mélyen behatolnak a bõr alá, a test szöveteibe, így normális testhõmérséklethez sokkal közelebb álló hõ belülrõl kifelé gyakorol nyomást. Az infravörös hõkabinok gyógyító hatásával foglalkozó orvosi szakirodalom igen terjedelmes. Balázs Anasztázia

Balázs Tünde, Mgr.

A hosszú és egészséges élet titka A SZÓJA Kínában a szója mintegy 5000 éve ismert tápláléknak számít. Külsőre a babhoz hasonló, egynyári növény. A fogyasztásra szánt szójababot felhasználása előtt megfelelően kell kezelni, ugyanis a nyers szója olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek gátolják az emésztést. A reformboltokban kapható szójatej, szójaszósz, tofu már konyhakész értékes tápanyagait hasznosítja szervezetünk. A tofut a kínaiak csont nélküli húsnak is nevezik. Bármilyen húsétel elkészíthető belőle. - A szója az egyetlen olyan növényi forrás, amely az állati fehérjével szinte egyenértékű. Tartalmazza mindazokat az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat, amelyek csak a húsban fordulnak elő. - A szójában lévő olaj lecitinben gazdag. Olyan anyagok is találhatóak benne, amelyek idegnyugtató hatásúak, javítják a koncentrálóképességet. A tojás után a második leggazdagabb lecitinforrás, ám koleszterint nem tartalmaz. - A benne lévő E-vitamin védi a sejteket és a mirigyeket, gátolja a gyulladásokat, fokozza a látásélességet. - Magas kalóriatartalma miatt laktató táplálék. - Vastartalma nagy, ami fontos a vérképzéshez és a növekedéshez. - Jelentős mennyiségű benne a B-vitamin. - Magas foszfor- és mésztartalma csökkenti a csontritkulás kialakulásának lehetőségét.

Kiknek ajánlható a szója? - Cukorbetegeknek fontos táplálék-kiegészítő, mivel olyan szénhidrátot tartalmaz, mely lassan szívódik fel a vérből, ezért nem lép fel túlzott inzulinigény a szervezetben. - Köszvényeseknek, mivel növényi eredetű fehérje. Az állati eredetű fehérjék lebomlásakor húgysav keletkezik, amelynek egy része a vizelettel kiürül. Ha túl sok húst fogyasztunk, a húgysavkristályok lerakódnak, az ízületek pedig begyulladnak. - Vesebetegeknek, mivel a vesekövek nagy része az állati fehérjék bomlásakor képződő húgysavkristályokból áll. - Laktózérzékenyeknek is ajánlható, mivel a tejfehérje emésztési zavarokat, például puffadást okoz. A szójából előállított tej fogyasztása viszont megszünteti a panaszokat. dr. Gálik Ágnes nyomán

Az alma szerepe az egészségvédelemben Az átlagos súlyú alma 1.07 gramm pektint tartalmaz. Ez a nem cukorszerű szénhidrát csökkenti a koleszterint. Az almában lévő cellulóz székrekedés ellen jó, segít a bélrák megelőzésében. A benne található bór javítja a szervezet kalciumfelszívó képességét. A felnőtteknek naponta 3 milligramm bórra van szükségük. Ezt a szükségletet naponta két alma fedezheti. Azoknál az idős embereknél, akik naponta legalább három almát esznek, ritkábban fordul elő magas vérnyomás. B.Eszter

Szabadidõ

2005. j a n u á r

MIT REJT KÉZIRÁSUNK? B EV E Z E T É S A G R A FO L Ó G I Á BA A Tisztelt olvasót egy eddig kevésbé ismert tudománnyal, a grafológiával annak rejtelmeivel és gyakorlati felhasználásával szeretném megismertetni dióhéjban. Az ember egy parányi lény a világegyetem méreteihez képest, de az atomok világával egybevetve félelmetes óriás. Több olyan jellemzője is van, ami megkülönbözteti embertársaitól és egyedivé teszi, mint a születési helye, ideje, hangja, beszéde, arcképe, ujjlenyomata, de nem utolsó sorban az írása, amely számos személyiségjegyéről és tulajdonságáról tanúskodik, hiszen nincs még annyira sajátosan emberi megnyilvánulás, mint az írás. Aki levelet ír, az számolhat azzal, hogy rengeteg alapvető dolgot elárul magáról még azelőtt, hogy az olvasó értelmezné a szavakat, vagy megpróbálná a mögöttes tartalmat kibogozni. Írni naponta kell, és így titkainkat is naponta eláruljuk. A grafológia - íráselemzés az ember személyiségének kézírásból való megismerésével foglalkozik. Az írásnak az iskolai normától való eltérését vizsgálja. Minél inkább közelít valakinek írása a normához, személyisége annál átlagosabb - minél jobban tér el a normától, annál egyénibb. A grafológiát sok helyütt misztikumként említik, kételkednek tudományosságában, úgy vélik, hogy kizárólag jósláson alapszik. Pedig bizonyított tény, hogy a grafológia nem egy földtől elrugaszkodott áltudomány, a valóság talaján nyugszik. A grafikumokból és annak jellemzőiből állapítja meg az író személy tulajdonságát, gondolkodásmódját és érzelemvilágát. Pl. betűink nagysága megmutatja, mekkora az önértékelésünk, betűink szélessége, hogyan illeszkedünk a társaságba, a betűk egymáshoz való kapcsolása megmutatja a külvilághoz való közeledést, nyitottak vagyunk-e vagy zárkózottak kapcsolatainkban, befolyásolhatóak illetve erős akaratú, határozott emberek. Hogy milyen szögben dőlnek betűink és melyik irányba balra illetve jobbra - elárulja, hogy szeretünk-e elidőzni a múltban vagy a haladás, jövő felé orientálódunk-e. A sorok iránya a hangulatunk függvényében változik. Megfigyelhetjük, hogy egy optimista ember sorai mindig felfelé futnak, ellentétben a pesszimistáéval, akinek sorai süllyednek. A hullámos sorok viszont érzelmi labilitásra utalnak. Minden testilelki betegség hat valami módon a központi idegrendszerre, így a pszichében, a szervezetben és ebből kifolyólag a kézírásban is megjelennek. Vannak jelek, amik utalnak vérkeringési zavarokra, szívbajra, légzési zavarokra, asztmára, daganatokra, de jól megfigyelhetők a lelki rendelleneségek, depreszió, személyiségzavarok stb. Felismerhetők továbbá a figyelmeztető jegyei az alkoholizmusnak, de a kábítószer-élvezők írásaikban önkéntelenül elárulják szenvedélyüket,

amit a szakavatott grafológus észrevesz. Nemcsak a betegségek, de pl. a jó humor is felismerhető írásunk elemzésekor, mivel a humoros ember írása csak olyan lehet, mint maga az ember. Intuitív, pozi tív beállítottságú, fantáziadús, el és befogadó, hiszen Apport szerint annak jó a humora, aki ismeri önmagát. Ezek csak pár jellemzők a sok közül, amit egy grafológus értékel, amikor egy átfogó személyiségképet készít. Több száz évvel ezelőtt a delphoi templom falán ott állt a híres felirat: „Ismerd meg önmagad“ - mégis az emberek nagy többsége sosem akarta magát megismerni, mert a reális valóság kellemetlenül érint mindenkit. A grafológia őszinteségre tanít, hogy szembenézzünk önmagunkkal, de a felismerés kevés. Óriási akarattal, belső erővel kell rendelkezni annak, aki úgy dönt, hogy a változás útjára lép. A grafológia fő céljaihoz tartozik a segítségnyújtás önmagunk megismerésében, személyiségkép készítése írásunk elemzése alapján. A pályaválasztásnál tanácsot adhat milyen foglalkozás felé orientálódjunk. A megfelelő partner kiválasztásánál is segítségül hívhatjuk a grafológiát. Összehasonlító elemzéssel rámutat a partnerkapcsolat erős és gyenge pontjaira, segíthet abban, hogyan kell kivédeni az érzelmi kudarcokat és csalódásokat. Felhasználható a munkahelyen, a munkaerő kiválasztásánál - a jellemvonások alapján meglehetősen nagy biztonsággal megállapítható a jelentkező alkalmassága. Természetesen az íráselemzőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a Grafológusok Nemzetközi Etikai Kódexét, amely kötelezi őket az országban érvényes törvények, a magánélet tiszteletben tartására, és ezekhez az alapelvekhez való szigorú ragaszkodáshoz. Ha valakinek felkeltette érdeklődését e rövid ismertetés a grafológiáról, még tudnia kell, hogy egy íráselemzés elkészítéséhez nem elegendő pár sor vagy egy aláírás, ez alapján nem lehet analízist készíteni. Szükséges spontán kézírással megírt folyamatos szöveg - A/4-es oldalra - legalább 15-20 sor, amely tartalmaz aláírást és megszólítást is, továbbá fel kell tüntetni korunkat, nemünket, iskolai végzettségünket és foglalkozásunkat. A kézírás kétféle vonatkozásban értelmezhető: egyrészt azt a felfogást sugallja, amellyel a környező világot szemléjük, másrészt bemutatja a személyiség lélekrajzát, amely az egyén legbelső énjébe enged bepillantást. A legnagyobb hatású görög filozófus, Arisztotelész az írásról így vélekedett: „Miként a beszéd árulkodik a lélekben lakozó gondolatokról, a kézírás ugyanilyen módon mutatja be az egyén szemléletét.“ Kilácskó Gabriella okleveles grafológus

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban Az előző számban az operációs rendszerekről esett szó általában. Az operációs rendszerek közül annak ellenére, hogy rengeteg kritika éri őket, még mindig a Microsoft operációs rendszerei, a Windows különböző fajtái a legelterjedtebbek. Ezekről szeretnék egy rövid áttekintést adni ebben a részben.

A Microsoft, a Windows és MS−DOS operációs rendszerek gyártója 1975− ben alakult. Az MS−DOS első változata 1981−ben jelent meg, az utolsó az MS− DOS 6.22−es 1994−ben. A karakteres felület hátrányait a Windows ablak− keretes rendszere tette−teszi kényelme− sebbé a felhasználó számára. A fel− használónak a parancsvezérelt operá− ciós rendszerrel ellentétben már nem kell a parancsokat megjegyeznie és begépelésükkel bajlódnia, elég azokat a menüből kiválasztani és „ráklikkelni“. A Windows 1.0 1985−ben került forga− lomba 100 dolláros áron 5 darab 5,25" 360 kilobyt−os flopylemezen. A telepí− tés után kevesebb helyet foglalt, mint 1 MB, de nem volt teljes értékű operációs rendszer, csak az MS−DOS bővítménye. 1993−ban a Windows NT megtervezésével egy új operációs rend− szert hozott létre a Microsoft, és így operációs rendszereinek termékcsalád− ja két ágra oszlott. Az otthoni fel− használók számára fejlesztett DOS alapú Windows 9x egészen a Windows Me−ig bezárólag − és a nagyobb hard− verigényű vállalati rendszerekben hasz− nált NT − magra épülő rendszerek. A két ág egyesítése a Windows XP−től történt meg. Ezentúl a gyártó csak az NT magra épülő rendszert fogja fejleszteni. Természetesen jelenleg a Windows 98, Me−t is támogatja a gyártó, de már a Windows 95 támogatása teljesen meg− szűnt. Ezért új gépre ilyen operációs rendszert nem érdemes telepítenünk. A sok kritika ellenére az operációs rendszereket legelőször is saját magunktól kell megvédeni. Balázs Péter, RNDr.

2005. j a n u á r

Kürtös 16

Tá j é k o z t a t ó

A Bussai Csemadok Alapszervezete és az önkormányzat V. Keresztény jótékonysági bált szervez 2005. 02. 5-én Bussán a plébánia épületének felújítása céljából. A kultúrmûsort a helyi Csemadok biztosítja. Beléptidíj: 200,- Sk., amely tartalmaz 2 vacsorát valamint bõséges frissítõt. Érdeklõdés a 0915/80 80 56 telefonszámon Molnár Katalinnál. Január 22-én Kõkesziben az egyházközösség a tavalyihoz hasonlóan szintén jótékonysági bált rendez.

A SZÉPSÉG ÖNBIZALOM KÉRDÉSE Nemigen értjük, hogy a KÜRTÖS SZÉPE 2005 címmel lapunk novemberi és decemberi számában megjelent felhívásra idei, januári számunk lapzártáig miért nem akadt egyetlenegy jelentkező sem. Nem tudjuk mire vélni térségünk szebbnél szebb magyar lányainak teljes érdektelenségét. Nem olvassák a lapot, nem olvasták benne a szépségverseny felhívását? Mindenesetre a benevezési határidő - 2005. január 31. - még nem járt le, tehát akik fontolgatták vagy fontolgatják még a benevezést, ne késlekedjenek vele, mert a rendezvény komoly szervezési előkészületet igényel, és a verseny időpontjáig, 2005. március 27-ig (húsvétvasárnapig) bizony már csak bő két hónap van hátra. Lányok, egyet ne felejtsetek el: a szépség csak önbizalom kérdése!

Felhívás! Csemadok - évzárók A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöksége kéri az alapszervezeteket, hogy legkésõbb február végéig tartsák meg tisztújító évzáró közgyûléseiket. A járási konferencia elõreláthatólag március 6án, szombaton lesz. A pontos idõpontot és helyszínt a meghívóban közöljük A konferenciára minden szervezet delegálhat 3 tagot.

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a Lukanényei Községi Hivatallal közösen hirdeti meg a

K Ü RT Ö S S Z É P E 2 0 0 5 területi szépségversenyt, amelyre várják 16-23 év közötti hajadonok jelentkezését a lapban közölt Jelentkezési lapon, legkésõbb 2004. január 31-ig az alábbi címen: OV Csemadok, Hlavná 75, 991 11 Balog nad Ip¾om. A háromfordulós verseny – bemutatkozás, szabadon választott produkció (vers, ének, tánc, gimnasztika, stb.), színpadi felvonulás egyrészes fürdõruhában – döntõjére elõreláthatólag 2005. március 27-én, húsvétvasárnap kerül sor a lukanényei mûvelõdési ház színháztermében. Bõvebb tájékoztatás a 0905/717 776-os telefonszámon.

JELENTKEZÉSI LAP

Kürtös Szépe 2005

Név: .............................................

Életkor: ................

Lakcím: .......................................

Foglalkozás: ................................

Elérhetõség: ...............................

Aláírás: ........................................

Ajánló Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola

HANGVERSENY a zenei világnap alkalmából 2005. febr. 22. kedd este I8.30Balassagyarmat, Óváros tér II.

Teleki Miklós - orgonaestje Bach: C-dúr toccata, adagio és fúga Liszt: Szent Erzsébet legenda-részlet Liszt: BACH preledium és fúga Lehotka Gábor: Variációk és fúga Beatles témákra Duruflé: Szvit, op.5. Jegyek elővételben a Művészeti Iskolában kaphatók 1600 Ft-ért.

Bármennyire is tiltakozunk ellene, napjaink, mindennapi életünk részévé vált a reklám. Adunk, veszünk, kínálunk és keresünk, üzenünk és vesszük mások üzenetét. Lapunk szerkesztõsége is lehetõséget kínál mindenki számára, aki igénybe szeretné venni a K Ü RT Ö S havilap hirdetési kapacitását. Nyitottak vagyunk c é g e k , h i v a t a l o k , sz e r v e z e t e k , e g y é n i v á l l a l k o z ó k , d e m a g á n s z e m é l y e k irányába is. Köszönteni szeretné családtagjait, barátait, vagy emlékezni szeretne szeretteire, munkatársat keres, vagy eladni akar, vagy csak egyszerûen támogatni szeretné hirdetésével a havilapot? Itt az alkalom! Ha nem tudja hogyan, s miképp, hívjon minket vagy írjon. Megszerkesztjük hirdetését, reklámját, üzenetét. Ismétlõdõ hirdetéseknél engedményeket biztosítunk. Háromszori ismétlõdõ hirdetés - 5% kedvezmény. Ötszöri ismétlõdõ hirdetés - 10 % kedvezmény.

Tisztelt Olvasó!

1/1 oldal (195 x 277) - 5000.-SK 1/3 oldal (195 x 89) - 1650.-SK 1/2 oldal (195 x 138) - 2500.-SK 1/4 oldal (98 x 70) - 1250.-SK 1 négyzetcentiméter hirdetés ára 10.-SK, így mindenki saját maga eldöntheti hirdetési keretének nagyságát, kiszámíthatja költségeit. A hirdetések felvételének határideje minden hónap utolsó napja. Köszönjük, hogy igénybe veszi szolgáltatásainkat, és reméljük, hogy nálunk megtalálja számításait. H I R D E S S E N A K Ü R T Ö S B E N ! M E S S Z I R E F Ú J J U K Ü Z E N E T É T !

Ajánlatunk keretes hirdetésekre:

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail: [email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.