Tartalomjegyzék 15. ÉPÍTÉSI TERMÉKEK ÉPÍTMÉNYBE TÖRTÉNŐ BETERVEZÉSÉRE ÉS BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN .......................................... 3 15.1. Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények .................................................. 3 15.2. Az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése .............................................................................................................................. 4 15.3. A kiviteli tervek építésfelügyeleti hatósági ellenőrzése ................................................ 6 15.4. A kivitelezés építésfelügyeleti hatósági ellenőrzése...................................................... 7 15.5. Kölcsönös elismerés elve............................................................................................... 8 15.6. Ellenőrző kérdések ........................................................................................................ 9
2
15. ÉPÍTÉSI TERMÉKEK ÉPÍTMÉNYBE TÖRTÉNŐ BETERVEZÉSÉRE ÉS BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN
15.1. Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények 31.§ (2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeket. Az alapvető követelményeket az OTÉK 50. §-ának (3) bekezdésében sorolja fel. (3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. Ezeket a követelményeket részletesebben az OTÉK következő 51-56/B. §-ok tartalmazzák. Az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU Európai parlamenti és Tanácsi rendelet I. Melléklete állapítja meg. Ezzel az OTÉK előírásai összhangban vannak, de további követelményként megjelennek az akadálymentesség és az élet- és vagyonvédelem követelményei. Az építmények tervezésének és megvalósításának alapelveit az Étv. 41. §-a fogalmazza meg: 41. § (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. (2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek. 3
Az Étv. 41. § (2) bekezdés c) pontjában hivatkozott jogszabály a 275. Kr. 275. Kr. 3. § (1) Az építési termék akkor teljesíti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 41. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket, ha a) a tervező az építési-műszaki dokumentációban a 4. § (1) bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét, és b) a beépítés során a tervező előírásai mellett, figyelembe veszik az építési termék gyártójának a termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is. (2) Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja. 15.2. Az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése Az építésügyi hatósági eljárásokat az Étv. 34–37. §-ai ismertetik. A 34. § (1), (2) és (3) bekezdései sorolják fel röviden és tömören az építésügyi hatóság által lefolytatható legfontosabb eljárásokat. Az előbbiekben felsorolt tevékenységek részletesebb szabályozása a 312. Kr.-ben található. Az építési termékekkel kapcsolatos ellenőrzés értelemszerűen olyan engedélyezési eljárások esetén jön szóba, ahol nem bontási, hanem építési tevékenységről van szó, és az eljárás során a kérelmezőnek mellékelnie kell az építészeti-műszaki dokumentációt (engedélyezési tervet). A 312. Kr. 17–22. §-ai foglalkoznak az építési engedélyezési eljárással. A 17. § (9) bekezdésének a) pontja írja elő, hogy a kérelemhez az ÉTDR-be történő feltöltéssel mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt. Hasonló előírás található az összevont engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan a 24. § (2) bekezdésében; az összevont telepítési eljáráshoz kapcsolódóan a 32. § (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 35. § (4) bekezdésének a) pontjában; az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásához kapcsolódóan a 36. § (3) bekezdésének a) pontjában; továbbá a fennmaradási engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan a 42. § (6) bekezdésének a) pontjában. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát a 8. melléklet részletezi. Az építési termékekre az I. rész 1.1. pontjának 1.1.5. alpontja vonatkozik: 1.1. Építészeti műszaki leírás Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat: … 1.1.5. jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását, Az építési termékek kapcsán tehát az építésügyi hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a dokumentáció megfelelően tartalmazza-e a betervezett termékek teljesítmény-jellemzőit. A teljesítmény-jellemző meghatározásához szükséges előírásokat a 275. Kr. 2. § 5 pontja, a 3. § (1) bekezdése, és a 4. § (1), (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdései tartalmazzák. 4
Az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét alapvetően kétféle módon lehet megadni. Az egyik lehetőség, hogy a tervező egyértelműen beazonosítható terméket határoz meg, például márkanévvel, típusmegjelöléssel. Ebben az esetben a termék műszaki előírásában (műszaki specifikációjában: szabvány vagy európai műszaki értékelés vagy nemzeti műszaki értékelés) foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása. A másik lehetőség, hogy a lényeges elvárt műszaki teljesítményértékeket határozza meg a tervező. Hangsúlyozni kell, hogy értelemszerűen csak azokról a termékekről és azokról a műszaki jellemzőkről van szó, amelyek szükségesek az építmény alapvető követelményeknek való megfelelésének igazolásához, illetve a melyeket a tervező a tervezési program alapján lényegesnek tart. 275. Kr. 4. § (4) Amennyiben a tervező az építési termékeket nem a (3) bekezdés szerint jelöli meg, hanem az építési termékekre vonatkozóan elvárt műszaki teljesítményeket határoz meg, az építészeti-műszaki dokumentáció az építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan legalább a következő információt tartalmazza: a) a tartószerkezet - előre gyártott építési elemek vagy késztermékek esetén aa) anyagának megjelölését, főbb méreteit, ab) alkalmazott terméktípusának megnevezését, amennyiben már ismert; b) a tartószerkezetnek az állékonyság és mechanikai szilárdság szempontjából legjellemzőbb elvárt teljesítményét, amennyiben azokra jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány követelményt állapít meg; c) az egyéb építményszerkezetben az építési terméknek a felhasználás szempontjából legjellemzőbb elvárt termékjellemzőit, amelyekre jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány tűzvédelmi (pl. tűzállósági határérték, tűzvédelmi osztály), épületenergetikai (pl. hőátbocsátási tényező), zajvédelmi vagy egészségvédelmi követelményt állapít meg; d) akadálymentes kialakítás esetén alkalmazott burkolatok, rácsok, kapaszkodók, lépcső elemek, ajtócsukó berendezések és más speciális építési termékek elvárt teljesítményét; e) amennyiben jogszabály, szabvány vagy a tervezési program a tervezett építmény szempontjából közegészségügyi, biztonsági vagy más követelményeket tartalmaz, akkor a követelmények teljesítéséhez szükséges mértékben és részletezettséggel kell megadni az alkalmazott építési termékek elvárt teljesítményét; f) a létesítendő épületgépészeti rendszerek (fűtési, hűtési, gépi szellőztetési és használati melegvíz-előállító) berendezéseinek elvárt termékjellemzőit, amennyiben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet követelményt állapít meg. A 275. Kr. segítségként tartalmaz egy mellékletet, amely nem kötelező listát ad a lényeges terméktulajdonságokról. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az engedélyezési dokumentációhoz nem kell és nem is lehet teljesítménynyilatkozatot mellékelni, megkövetelni. A teljesítménynyilatkozat csak a ténylegesen legyártott és kereskedelmi forgalomba hozott építési termékekhez adható ki. A tervezés során a tervező az írott és elektronikus gyártói katalógusokból szerezhet információkat az egyes termékekről és azok teljesítmény-jellemzőiről. A teljesítménynyilatkozat célja, hogy a kivitelezés során igazolja, hogy az építési helyszínre szállított, és az építménybe beépíteni szándékozott konkrét építési termékek megfelelnek az elvárt műszaki teljesítménynek. A jogszabályokban, illetve a jogszabályban hivatkozott szabványokban található követelmények vonatkozhatnak közvetlenül építési termékre, de gyakrabban inkább épületszerkezetre vagy építményre. Ha a követelmény nem közvetlenül építési termékre vonatkozik, akkor tervezői feladat a szerkezetre vagy építményre vonatkozó követelményből a termékkövetelmény meghatározása. 5
Ha egy épületszerkezet egyúttal építési termék (pl. előre gyártott komplett homlokzati falpanel) vagy egy készlet elemeinek összeépítésével jön létre (pl. vékonyvakolatos homlokzati hőszigetelő rendszer), akkor az építési termékre vonatkozó elvárt műszaki teljesítmény egyúttal a szerkezetre vonatkozó elvárt műszaki teljesítmény és azt kell a dokumentációban rögzíteni. A kivitelezés során az építési termékként kezelhető szerkezet teljesítménynyilatkozata fogja igazolni a szerkezetre vonatkozó követelmények teljesítését. Ha azonban az épületszerkezet több önálló és külön-külön forgalmazott építési termékből a helyszínen, a kivitelezés során jön létre, akkor a szerkezet nem kezelhető építési termékként (pl. komplett lapostető). Ebben az esetben a szerkezetet alkotó építési termékek elvárt műszaki teljesítményét kell külön-külön meghatározni, a teljes szerkezetre vonatkozó követelmények teljesítését azonban a tervezőnek kell igazolnia az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint számítással vagy más módon (pl. hőátbocsátási tényező követelmény teljesítését igazoló számítással). 15.3. A kiviteli tervek építésfelügyeleti hatósági ellenőrzése Az építésfelügyeleti tevékenységre vonatkozóan az Étv. 46. §-ban találhatók előírások a kiviteli terv ellenőrzésével kapcsolatban: 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében … b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység … bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét, … (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon … b) a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását ba) megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, A kiviteli terv bizonyos esetekben az engedélyezési tervből és költségvetési kiírásból, továbbá szükség esetén további kiegészítő dokumentumokból áll. Ezeket az eseteket, illetve a teljes körű kivitelezési dokumentáció készítés esetét a 191. Kr. 22. §-ának (3), (4) és (5) bekezdései részletezik. A kiviteli tervdokumentáció építési termékekkel kapcsolatos előírásait a 275. Kr. 4. §-ának (5) bekezdése határozza meg. 4. § (5) A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia. Továbbá a 191. Kr. 9. § (5) bekezdésének e) pontja, valamint (10) bekezdései tartalmazzák. Ezeket összefoglalva, a tervezőnek az elvárt műszaki teljesítmény alapján meg kell határoznia a beépítésre kerülő építési terméket oly módon, hogy legalább az elvárt teljesítményadatokkal 6
rendelkező építési terméket válasszon ki, és a kereskedelemből való beszerzéshez elegendő információt szolgáltasson. A kiviteli terv esetén is érvényes az a megállapítás, hogy a teljesítménynyilatkozatokat nem kell és nem is lehet a tervdokumentációhoz mellékelni. 15.4. A kivitelezés építésfelügyeleti hatósági ellenőrzése Az Étv. 46. § (2) bekezdésének ba) pontja alapján az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének szakszerűségét, jogszerűségét. A szakszerűtlen tevékenységet a törvény 48. §-ának (5) bekezdése definiálja: 48. § (5) Szakszerűtlen … a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. Az építésfelügyeleti hatóság építési termékekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatairól a 312. Kr. 62. § (2) bekezdésének a) pontja rendelkezik konkrétabban: 62. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, Ez az az eset, amikor az építésfelügyeleti ellenőrzés alapvetően a teljesítménynyilatkozatok meglétére, illetve tartalmára vonatkozik. A teljesítménynyilatkozatot vagy a 305/2011/EU rendelet, vagy a 275. Kr. szerinti tartalommal kell kiállítania a gyártónak és mellékelnie kell a forgalomba hozott építési termékhez. Azt, hogy mely termékek teljesítménynyilatkozatára vonatkozik az uniós, és melyekére a hazai jogszabály, azt a 275. Kr. 5.§-ának (1)-(3) bekezdései határozzák meg: Amennyiben az építési termékre van elfogadott harmonizált szabvány, vagy európai műszaki értékelést készítettek, akkor a 305/2011/EU rendelet előírásainak megfelelő teljesítménynyilatkozatot kell a gyártónak a felhasználó részére rendelkezésre bocsátani. Amennyiben az építési termékre még 2013. július 1-je előtt építőipari műszaki engedélyt adtak ki, akkor az ehhez készült típusvizsgálati jelentés felhasználásával – az ÉME érvényessége alatt – teljesítménynyilatkozat adható ki. Ha az építési termékre van elfogadott, nem harmonizált magyar szabvány (beleértve a magyar szabványként bevezetett nemzetközi vagy európai szabványokat is), amely tartalmazza az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzőket, ezek vizsgálatának, értékelésének módszereit és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszerének meghatározását (1+, 1, 2+, 3, 4 módozat), akkor ez alapján állítható ki a teljesítménynyilatkozat; Az előzőek hiányában, vagy ha a fenti dokumentumok nem szolgáltatnak elegendő információt, nemzeti műszaki értékelést kell készíttetni a 275. Kr. 8. §-a szerint és ez alapján adható ki a teljesítménynyilatkozat. Mind az uniós, mind a hazai jogszabály meghatároz olyan kivételeket, amikor nem kötelező az építési termékhez teljesítménynyilatkozat. Ezek az egyedi termékek alkalmazása, a műemléki egyedi alkalmazások, a helyszínen előre gyártott termékek, valamint a 275. Kr. 7.§-a szerinti természetes anyagú vagy bontott termékek esetei. Ekkor azonban a felelős műszaki vezetőnek az építési naplóban kell nyilatkozatot tennie. 7
Az építési termékek szakszerű felhasználása szempontjából igen lényeges, hogy a beépítés során a tervezői előírások mellett figyelembe kell venni a gyártó tárolásra, szállításra, beépítésre vonatkozó előírásait is a 275.Kr. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A kivitelezés során az építési termékekkel kapcsolatban a kivitelezőnek, a felelős műszaki vezetőnek és a műszaki ellenőrnek is vannak feladatai, az építési termékekkel kapcsolatos építésfelügyeleti ellenőrzés értelemszerűen e területre is kiterjed. 15.5. Kölcsönös elismerés elve Az Európai Unió más országában már jogszerűen forgalomba hozott építési termékre akkor vonatkozik a kölcsönös elismerés elve, ha nincs rá harmonizált műszaki előírás (és ezért a forgalomba hozatalra nem alkalmazható a 305/2011/EU rendelet). Általános értelemben a forgalomba hozatal nem korlátozható, ha a termékre vonatkozó nemzeti jogszabályok biztonsági szintje azonos. Emiatt az eredeti forgalomba hozatal országának és a magyar vonatkozó jogszabályok biztonsági szintjét kell elméletileg összehasonlítani biztonsági, közegészségügyi, stb. vonatkozásokban. Építési termékek esetében a 275.Kr. 10. §-a tartalmazza a kölcsönös elismerési záradékot. Akkor tekinthető a védelem egyenértékűnek, tehát akkor tervezhető és építhető be az építési termék szabadon ha: a KR előírásainak teljes mértékben megfelelő, magyar nyelven kiállított és az összes más hazai jogszabályi követelményt is teljesítő (pl. tűzvédelmi, akusztikai, energetikai jogszabályok) gyártói teljesítménynyilatkozat rendelkezésre áll.
8
15.6. Ellenőrző kérdések A.15.1. Melyek az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények? A.15.2. Mely hazai követelményeit?
jogszabály
tartalmazza
részletesen
az
építmények
alapvető
A.15.3. Milyen építési termékek tervezetők be és építhetők be építményekbe A.15.4. Milyen módon lehet megadni az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét az építészeti-műszaki dokumentációban? A.15.5. Milyen módon kell megadni az építési termékekre vonatkozó információkat a kivitelezési dokumentációban, A.15.6. Mit lehet ellenőrizni az engedélyezési eljárás során az építési termékekkel kacsolatban? A.15.7. Mit ellenőriz az építési termékek esetében az építésfelügyeleti hatóság? A.15.8. Mit jelent a kölcsönös elismerés elve?
9
