15. Melléklet. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmi és jogszabály-alkotási kérdései

Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés

15. Melléklet A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmi és jogszabály-alkotási kérdései

ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. ● BME VKKT ● VTK Innosystem ● ARCADIS


A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmi és jogszabály-alkotási kérdései

Készítette Dr. Simonffy Zoltán, BME Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Dr. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.

ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. ● BME VKKT ● VTK Innosystem ● ARCADIS


TARTALOMJEGYZÉK

Gondolatok a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) tartalmáról .......................................... 2 A VGT jogszabály-alkotási kérdései .................................................................................... 10 EMLÉKEZTETŐ .................................................................................................................. 14

1


Gondolatok a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) tartalmáról Általában A VKI-ban rögzített tartalomból következően a 2009. december 22-ig elkészülő VGT tartalmazza a környezeti célkitűzések megállapításához szükséges információkat, illetve azoknak a szabályozásoknak és intézkedéseknek az összefoglalását, amelyek együttesen biztosítják a környezeti célkitűzések elérését. Ez azért „tervezés”, mert a különböző célkitűzések összehangolása mellett tartalmazza a megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság ... stb. ) elemzését és az optimális változat kiválasztását is, de nem jelenti az intézkedések konkrét, víztest szintű részletes megtervezését! (Tehát a VGT nem „kiviteli terv”.) A VGT megvalósítása az állam részéről kötelezően annyit jelent, hogy kidolgozza, (tartalmilag, területileg, egyéb létező vagy tervezett programokkal, az érdekeltek bevonásával) összehangolja, beindítja és működteti a környezeti célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedések programját. Az is feladata, hogy megteremtse a programok végrehajtásának jogszabályi alapját és a finanszírozhatósági feltételeit (nem magát a pénzt, csak a lehetőségeket, esetleg a támogatásokat és a külső forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítését), valamint ellenőrizze a végrehajtást. Azt, hogy sikeresek voltak-e a VGT-ben összefoglalt intézkedések, a monitoringra alapozott állapotértékelés mutatja meg, amely egyértelműen állami feladat, bár az adatok beszerzésének végrehajtása részben áthárítható a vízhasználókra. Az állam a fenti feladatok végrehajtásának felelősévé a KvVM-et jelölte ki, amely a tervek elkészítésének koordinációját és a tervek összeállítását tervezési egység/alegység szinten a KÖVÍZIG-ekre bízta, az országos terv elkészitésének koordinációját pedig a VKK-ra. Az ellenőrzés feladatkörének kiosztása nem egyértelmű. A tervnek tartalmaznia kell a célkitűzések elérését szolgáló ún. alapintézkedéseket (jelenlegi jogszabályokat, és a már most működő intézkedési programokat), valamint a szükséges kiegészítő intézkedéseket (jogszabályok módosítását, új programokat a szükséges támogatási és finanszírozási rendszerrel). Az alapintézkedések végrehajtása a már folyamatban van azok terveiben foglalt ütemezés szerint. 2012-re a kiegészítő intézkedési programokat is működőképessé kell tenni (vagyis ki kell adni a hiányzó jogszabályokat, el kell készíteni a részletes megvalósíthatósági tanulmányokat/terveket, működnie kell a finanszírozási és támogatási rendszernek, illetve meg kell születniük azoknak az előírásoknak, amelyeket a terv még nem tartalmazott konkrétan). A kiegészítő intézkedések között azonosított beruházás jellegű (pl. csapdékvízelvezetés, vízrendezési feladatok, stb.) konkrét megvalósítása és az ehhez kapcsolódó részletes tervezés 2009-től indulhat, elsősorban az alapintézkedések alapján, és folyamatosan terjed ki a kiegészítő intézkedésekre, ahogyan azok működésbe lépnek. (Elvileg részletes terv és megvalósítás készülhet 2015-ben is, ha a beavatkozás olyan rövid idő alatt végrehajtható, és olyan hatékony, hogy 2015-re eredménye is van.) A VGT-ben található környezeti célkitűzések víztestek szintjén történő megvalósítását biztosító intézkedéseket „bárki” végrehajthatja, a terveket „bárki” elkészítheti és „bárki” finanszírozhatja. Az állam is, ha az ő kompetenciája (pl. állami tulajdonban lévő vízfolyások szabályozása és árvízvédelme), de ebből a szempontból már nem kiemelt szereplő.

2


Az érdekeltek kénytelenek lesznek a jogszabályokban (és a lehetőleg jogszabályi státusszal felruházott VGT-ben) megjelenő előírások szerint alakítani a tevékenységüket (akár új tevékenységről van szó, akár a meglévő bizonyos határidőre történő módosításáról), és – ha a VGT jó – ez biztosítani fogja a környezeti célkitűzések elérését. A tervező (jogszabályokban rögzítendő) feladata, hogy betartsa a VGT-ben rögzített követelményeket. A műszaki jellegű követelmények betartása mellett, a terveknek az optimális megoldás kiválasztása érdekében megfelelő részletességű költség-hatékonyság elemzésen kell alapulniuk, illetve a tervezőnek be kell vonnia a társadalmat a megvalósításra javasolt változat kiválasztásába. A VGT megvalósítása az állam részéről kötelezően annyit jelent, hogy kidolgozza, (tartalmilag, területileg, egyéb létező vagy tervezett programokkal, az érdekeltek bevonásával) összehangolja, beindítja és működteti a környezeti célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedések programját. Nyilván az is feladata, hogy megteremtse a programok végrehajtásának jogszabályi alapját és finanszírozhatósági feltételeit (nem magát a pénzt, csak a lehetőségeket, esetleg a támogatásokat és a külső forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítését), valamint ellenőrizze a végrehajtást. Azt, hogy sikeresek voltak-e a VGTben összefoglalt intézkedések, a monitoringra alapozott állapotértékelés mutatja meg, amely egyértelműen állami feladat, bár az adatok beszerzésének végrehajtása részben áthárítható a vízhasználókra. Az állam a fenti feladatok végrehajtásának felelősévé a KvVM-et jelölte ki, amely a tervek elkészítésének koordinációját és a tervek összeállítását a KÖVÍZIG-ekre bízta, de az ellenőrzés feladatkörének kiosztása nem egyértelmű. A VGT megjelenése után, az abban található környezeti célkitűzések, víztestek szintjén történő megvalósításával kapcsolatos terveket „bárki” elkészítheti és „bárki” finanszírozhatja. Az állam is, ha az ő kompetenciája (pl. állami tulajdonban lévő vízfolyások szabályozása és árvízvédelme), de ebből a szempontból már nem kiemelt szereplő. Az érdekeltek kénytelenek lesznek a jogszabályokban (és a lehetőleg jogszabályi státusszal felruházott VGT-ben) megjelenő előírások szerint alakítani a tevékenységüket (akár új tevékenységről van szó, akár a meglévő bizonyos határidőre történő módosításáról), és – ha a VGT jó – ez biztosítani fogja a környezeti célkitűzések elérését. A tervező (jogszabályokban rögzítendő) feladata, hogy betartsa a jogszabályokban vagy a VGT-ben rögzített követelményeket. A műszaki jellegű követelmények betartása mellett, a terveknek megfelelő részletességű költség-hatékonyság elemzésen kell alapulnia, illetve a tervezőnek be kell vonnia a társadalmat a megvalósításra javasolt változat kiválasztásába.

Mire készüljön VGT? Teljes tartalmú VGT csak a négy részvízgyűjtőre készüljön, felesleges lenne ennél többet vállalni. Csak a terv egyes(!!) részletezett elemei készüljenek a kisebb tervezési részegységekre, amelyekből a részvízgyűjtő tervét össze kell állítani. (A rendelet úgy is értelmezhető, hogy a tervezési részegységekre teljes terv készül, de javasoljuk, hogy ne így értelmezzük, mert sok felesleges munkával járna).

Konkrétan (a VKI VII. melléklet alapján)

3


1. A vízgyűjtő kerület jellemzőinek általános leírása 1.1. a felszíni vizek esetében típusok, referenciaviszonyok és a víztestek térképe 1.2. a felszín alatti vizek esetében a víztestek határai, esetleg a típusok, ha ilyet a jellemzéshez és a monitoringhoz használtunk (van erre vonatkozó javaslat) 2.

Az emberi tevékenységből származó jelentős igénybevételek, terhelések és ezek hatásainak összefoglalása

3. A VKI szerint nyilvántartásba vett védett területek (az összes!) azonosítása és térképi ábrázolása 4. A monitoring hálózat elemei, és az ennek alapján végrehajtott állapotértékelés eredményei 5. A környezeti célkitűzések listája Víztest szintű elemzések eredménye. Itt jelenik meg az, hogy a jó állapot elérése hol nem lehetséges 2015-re (helyette: határidő megnyújtása, gyengébb állapot, jó ökológiai potenciál). Az már a tervezés részének tekinthető, hogy a környezeti célkitűzések szempontrendszere országosan azonos. Az elemzés kiindulási pontja az állapotértékelés, országosan azonos módszerrel történik, amelynek eredményeként megközelítően azonos állapotjellemzőkkel rendelkező víztestek azonos minősítést kapnak. A közgazdasági elemzés és a társadalom véleménye az állapotértékelés szerinti besorolást módosíthatja – így az intézkedési programban megjelenhetnek területi különbségek. Ezek azonban szorosan kapcsolódnak az intézkedési programok kidolgozásához, ahhoz célszerű kapcsolni, más kérdés, hogy magában a tervben itt jelenik meg. 6.

Közgazdasági elemzés

Ez csak összefoglalás (a VKI 5. cikk és a III. melléklet szerint), a részletes elemzések az intézkedési programok megalapozásához kapcsolódva történnek. Az érintett négy fő témakör: - A szolgáltatások jövőbeni költségmegtérülésével kapcsolatos számítások. - A vízhasználatok jelentőségének gazdasági jellemzése, „baseline-szcenárió” (Megjegyzés: A WATECO útmutató szerint ezt már meg kellett volna csinálni nemcsak országos szinten - 2004-ig. Tehát nem kötelező tételesen szerepeltetni a tervben. Mivel drága és időigényes, döntést igényel, hogy a jelen projekten kívül kelle ezzel tovább foglalkozni.). - Költség-hatékony intézkedések kiválasztására (CEA) vonatkozó módszerek alkalmazása. - Aránytalanul nagy költségek megállapítására vonatkozó költség-haszon számítások alkalmazása. 7.

Az intézkedések programja

Az 5. pontban megjelenő környezeti célkitűzések és az intézkedések programja közötti kapcsolatot egy olyan táblázattal célszerű alátámasztani, amely mutatja, hogy a jelenlegi állapotnak a jó állapottól való elmaradása milyen okra vezethető vissza. Ez lehetőséget ad a csoportosításra is. A VKI 11. cikke és VII. melléklete tételesen tartalmazza a figyelembe veendő közvetlen emberi hatásokat („pressures”) (pontszerű szennyezőforrások, diffúz

4


szennyezőforrások, elváltozások).

a

földhasználatban

bekövetkező

változások,

hidromorfológiai

Az egyes intézkedési programok tárgyalásakor utalni kell arra, hogy az adott program mely víztestek környezeti célkitűzésének megvalósítását oldja meg. A műszaki jellegű szabályozáson kívül tartalmaznia kell a program megvalósításának ütemezését (2012-ben mindennek el kell indulnia), várható költségeit (beleértve a társadalom bevonásával kapcsolatos költségeket is!) és finanszírozásának módjait. A leghatékonyabb formák kiválasztásához felhasználhatók a jelenlegi programok sémái és tapasztalatai. A VKI VII. melléklete és a 11. cikk szerint a következő témakörökben kell intézkedési programokat kidolgozni: 7.1.A vizek védelmére irányuló közösségi joganyag alkalmazásához szükséges ún. alapintézkedések összefoglalása Beszámoló a VKI VI. Melléklet „A” részében szereplő EU-irányelvek hazai végrehajtásával kapcsolatos programokról: − Ivóvíz minőség javító program (A nagyarányú felszín alatti vízhasználatok miatt területileg a felszín alatti víztestekhez kapcsolható. Az értékelést vízgyűjtő-gazdálkodási egységenként (17) érdemes elvégezni, vizsgálva, hogy üzembiztonsági és közgazdasági szempontból az egyedi vagy a regionális vízellátó rendszerek kiépítése a kedvezőbb). − Települési szennyvízelhelyezés (A programban szereplő célkitűzések és követelmények felülvizsgálata, és szükség esetén korrekciója, úgy, hogy a kommunális szennyvízbevezetések miatt kockázatosnak ítélt felszíni víztestek jó állapotának elérését a szennyvízbevezetés ne korlátozza. Figyelembe kell venni az időszakos vízfolyásokra vonatkozó újabb követelményeket, illetve az egyéb szennyvízelhelyezési lehetőségeket (egyedi csatornapótló módszerek, tisztított szennyvíz szikkasztása és/vagy elpárologtatása). Ez utóbbiak megvalósíthatók a „futó” program kiegészítésével vagy ezzel szoros kapcsolatban lévő külön programok indításával. Az alacsonyabb szinten elvégzett értékeléseket vízgyűjtő-gazdákodási egységenként (17) célszerű összesíteni. − Szennyvíziszap elhelyezése (elsősorban a felszín alatti víztestek sérülékenységéhez kapcsolódik – nem tudunk olyan értékelésről, amely ezt az összefüggést országosan vizsgálta volna.) − Mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelem. (A jelenlegi szabályozás országosan egységes. Értékelni kell, hogy a nitrátérzékeny területek módosításával megoldható-e, hogy az emiatt kockázatos felszíni és felszín alatti víztestek állapota megfelelően javul-e. A hiányt kiegészítő intézkedésekkel kell kezelni (l. később). A nitrát-érzékeny területek és a VKI szempontjából kockázatos víztestek kijelölése nincs összehangolva. Ebből adódhatnak különbségek az intézkedés hatékonyságát illetően. Összesítéseket vízgyűjtő-gazdákodási egységenként (17) javasoljuk elkészíteni. (Megjegyezzük, hogy a települési eredetű nitrát és a mind települési, mind mezőgazdasági eredetű foszfor-terhelések szabályozása kiegészítő intézkedések keretében történik). − Növényvédőszerek (Országos szabályozás. Valószínűleg nem igényel semmilyen területi finomítást) . 5


− Felszín alatti vizek védelme (A közvetlen és a közvetett bevezetésekre vonatkozik. Az egyedi szennyezőforrások felől közelíti a kérdést egy kormányrendeleten keresztül. Értékelni kell, hogy ez önmagában biztosítja-e a felszín alatti vizek jó állapotának 2015-re történő elérését, vagyis vannak-e olyan szennyezőforrások, amelyek így nem kezelhetők – túl sok van vagy a vonatkozó jogszabály nem elég hatékony). − Környezeti hatásvizsgálat, haváriák (Tartalmazza-e a VKI ezzel kapcsolatos követelményeit – ha nem, javaslat kiegészítésre). − A vízszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása, felszíni vizek vízminőség védelmének szabályozása, az országos szennyezés-csökkentési terv (768464 EGK irányelvvel és leánydirektíváival összhangban) (Kiegészítések?) − Az IPPC végrehajtásához kapcsolódó egyéb, főként a takarékos technológiák bevezetésével foglalkozó szabályozás. (Kiegészítések?) − Fürdővizek (Országosan egységes, de más szemléletű, mint a VKI védőterületekre vonatkozó követelménye, mert nem fürdésre kijelölt védett területekre vonatkozik, hanem meglévő állapotot minősít. A módosítás elsősorban szakma-politikai kérdés, tárcaközi egyeztetéssel) − A madarakról és az élőhelyekről szóló irányelvek. (KvVM TVH vélemény??). 7.2.

Beszámoló a költségvisszatérülés elvének érvényesülése érdekében tett lépésekről és intézkedésekről Összefoglalás arról, hogy az országos és ágazati szintű intézkedések hogyan jelennek meg az adott részvízgyűjtőn, illetve melyek a VGT kidolgozását befolyásoló következményei.

7.3.

A ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos intézkedések (érintett víztestek és védőterületek kijelölése, monitoring, a szennyezéssel szembeni védelem, ivóvíz minőség biztosítása kezeléssel, de ennek szennyezés miatti minimálása) A sérülékeny vízbázisokra vonatkozó kormányprogram folytatása, és ennek összefoglalása elegendőnek tűnik (jelenleg felfüggesztve).

7.4.

A vízkivételek (nyilvántartással), duzzasztás (tározás) és mesterséges vízpótlások engedélyezésére/szabályozására vonatkozó intézkedések. Lehet szó a vízhiányt enyhítő vízigény-szabályozásról, vagy víztakarékos technológiák bevezetéséről Itt egyértelműen szabályozásról van szó, tehát azt kell megadni, hogy a vízhasználatok milyen feltételekkel valósíthatók meg. Vízkivételek és visszavezetések engedélyezése és a kapcsolódó feltételrendszer, amelynek egy része a VKI jó állapotra vonatkozó követelményeiből adódik. Ez az általános szabályozás alóli kivételeket is tartalmazza, ha bizonyítható, hogy a vízhasználatnak nincs szignifikáns hatása. Az általános alapelveken kívül, a szabályozással kapcsolatos határértékeket vízgyűjtő-gazdálkodási egységenként (17) célszerű összefoglalni.

7.5.

A pontszerű bevezetésekre vonatkozó szabályozás Lásd. a települési szennyvízelhelyezésnél és az IPPC alkalmazásával és az ipari eredetű szennyezésekkel kapcsolatos szabályozás 6


Diffúz szennyezőforrások szabályozása (a VII. mellékletből hiányzik, de a 11. cikk 3(h) pontja említi) L. a nitrát- és a peszticid-irányelv teljesítésével kapcsolatos feladatokat, de ide kapcsolódik a települési eredetű nitrát-szennyezések és a foszfor-szennyezések kérdése is, ami nem szerepel a nitrát irányelvben. Területhasználattal kapcsolatos szempontok(!) Felszíni víztestek jó ökológiai állapotával vagy jó ökológiai potenciáljával összhangban lévő hidrológiai-morfológiai állapot megvalósításával kapcsolatos intézkedések. Vizes élőhelyek helyreállítása Ezzel a problémával meglévő programok alig foglalkoznak (kivétel pl. Vásárhelyi Terv, Rába Folyógazdálkodási Program..) Mint beavatkozás (tervezés) kis léptékű is lehet, de szabályozási szempontból inkább nagyobb területekre vonatkozik. Probléma-orientált felosztásra van szükség (pl. dombvidéki tározás, dombvidéki vízfolyások rendezésére vonatkozó szabályok, síkvidéki folyók szabályozása, árvízvédelme és duzzasztása, egyes síkvidéki régiók vízgazdálkodási koncepciója beleértve az árvízvédelem, a belvízvédelem és az öntözés kérdéseit, holtágak rehabilitációja, a jó halgazdálkodás gyakorlata … stb.). Ezek kidolgozása sok esetben érinti a területhasználatokat is (követelmények a fenntartható területhasználatokkal kapcsolatban). Ezeket célszerű a futó programok mintájára kidolgozni, az adott problémának legmegfelelőbb formát választva (jogszabály-típus esetleg mellékletekkel vagy jogszabályokra utaló koncepció jellegű program). 7.6.

Felszín alatti vizekbe történő közvetlen bevezetés szabályozása L. a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos programot, illetve kormányrendeletet.

7.7.

Az elsőbbségi anyagokkal kapcsolatban tett intézkedések összefoglalása L. a többi programot (peszticidek, szennyezőanyagok kibocsátása, IPPC). Megvizsgálandó, hogy szükséges-e egyéb intézkedés? (Pl. a legjobb technológiára vonatkozó hiányzó előírások …)

7.8.

A balesetszerű szennyezési események hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása L. 7.1. ponton belül a haváriákkal foglalkozó részt. Megvizsgálandó, hogy szükséges-e egyéb intézkedés?

7.9.

Olyan víztestekkel kapcsolatban tett kiegészítő intézkedések összefoglalása, amelyek esetében valószínűtlen, hogy teljesülnek a környezeti célkitűzések Várható esetek: − Szennyezések, ahol a tisztítás túl költséges lenne. − Hidromorfológiai elváltozások, amelyeknél a jó állapot nem érhető el, de az erősen módosított állapotúvá minősítés nem indokolt, vagy indokolt, de a jó ökológiai potenciál elérése nem reális. − Váratlan események, katasztrófák.

7


Be kell mutatni az okokat, és azokat a körülményeket vagy intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a probléma más víztestet nem érint. Igazolni kell, hogy amit ésszerűen meg lehetett tenni, az megtörtént. 7.10.

Azoknak a kiegészítő intézkedéseknek a részletes ismertetése, amelyek szükségesek a meghatározott környezeti célkitűzések eléréséhez Ide tartoznak, többek között (kiemelések a VKI VI. Melléklet „B” részéből): − A fentieken kívüli jogi eszközök (általános rendeletek) − Adminisztratív eszközök (engedélyezési eljárás, ellenőrzés ….. ) − A beruházások megvalósulását, illetve a megfelelő működtetést biztosító normatív vagy pályázható támogatási források, a finanszírozás támogatását segítő kedvezményes hitelkonstrukciók − Gazdasági ösztönzők (környezeti adók, díjak, járulékok, adókedvezmények, árszabályozás) − Intézményi feltételek, intézményfejlesztés az együttműködés és partneri viszony erősítése érdekében − A VGT-t érintő egyezmények, megállapodások (belföldi, külföldi, illetve nemzetközi egyaránt) − Oktatás, képzés, kutatás − Tanácsadás, tájékoztatás − Társadalmi részvételhez kapcsolódó speciális intézkedések (a PPstratégiához kapcsolódó, de a terven felüli események az .. pl. kampányok, tematikus kiadványok, általános és aktuális tájékoztató jellegű rendezvények…)

. 8. Jegyzék a részvízgyűjtőre készített bármely egyéb, részletesebb programról és gazdálkodási tervről, amelyek egyes alsóbb szintű tervezési egységekkel, szektorokkal, kibocsátásokkal és víztípusokkal foglalkoznak, a programok és tervek tartalmának összefoglalásával együtt Itt jelennek meg azok a speciális programok, amelyek a részvízgyűjtőn belül található tervezési egységek vagy alegységek egyikére-másikára vonatkoznak. De ide tartozik a területfejlesztési tervvel történő egyeztetés, vagy az olyan ágazatfejlesztési koncepciók/tervekkel való kapcsolódások bemutatása is, amelyek fontosak lehetnek a VGT szempontjából (környezetvédelmi programok, egyéb regionális és helyi programok) 9.

A társadalom bevonására tett intézkedések és eredményeik összefoglalása

Alapvetően kétféle megközelítés lehetséges: (i) intézkedési programok szerint, az abból adódó léptéknek megfelelően, (ii) egy területre összegyűjtve mindent. Természetesen ennek kombinációja is lehetséges (sőt valószínűleg ez lesz a legkedvezőbb). Ezzel részletesen a PPstratégia foglalkozik, de itt is felhívjuk a figyelmet, hogy a társadalom bevonása szempontjából fontos lenne, hogy a jelenlegi 221/2004-es kormányrendeletben megfogalmazott PP kötelezettségen túl egy szigorúbb, részletesebb PP előírás szerepeljen a kialakítandó jogszabály(ok)ban, amely nemcsak a kormányzati intézmények számára teszi kötelezővé a benne foglaltakat, hanem a végrehajtásban érintettek (érdekeltek, tervezők) számára is, rávilágítva arra, hogy ez a tervezés szerves része, nem különálló feladat.

8


A VGT jogi formájának lehetőségeit egy külön anyag részletezi, amely megállapítja, hogy a választott jogi megoldás azt is meghatározza, hogy a terv milyen jellegű előírásokat tartalmazhat, illetve lehetnek-e mellékletei. Emiatt tehát nem lehet pontosan megadni, hogy mi lesz a terv tartalma és mi kerül mellékletbe, illetve háttéranyagba, de a bizonytalanságok ellenére a VGT-k és a projekt kapcsolatára a következő javaslatot tesszük.

A VGT és a projekt kapcsolata A VGT tartalma (jellegétől függően törzsszövegre és mellékletekre bontva) - A kötelező, pontokba szedett tartalmi előírások szerint. Benne a társadalom által is támogatott intézkedési programok (=szabályozási változatok: jogszabályszerű megfogalmazás vagy különálló jogszabályokra való hivatkozás, kapcsolódó határértékek vagy arra vonatkozó hivatkozások, egyéb háttéranyagokra és útmutatókra vonatkozó hivatkozások) - A megvalósítás ütemezése - Finanszírozási terv Minta a projekt keretében, ami nem lehet teljes, mert nem fedi le a teljes Tisza részvízgyűjtőt A VGT-ben meg nem jelenő háttéranyagok (ez is publikus, tehát a honlapon hozzáférhető, esetleg lehetnek a terv mellékletei is): - Az intézkedési programok során vizsgált változatok (műszaki, közgazdasági és PP szempontú elemzések eredményei), amelyek közül a tervben szereplő változatot kiválasztották. Minta az esettanulmányok eredményeire és a területi kiterjesztés szerint elvégezhető összesítésekre alapozva - Az adott részvízgyűjtőre vonatkozó olyan speciális adottságok összefoglalása, amelyek befolyásolták a terv tartalmát (kiemelések az országosan egységes intézkedési kézikönyvből, az adaptációt meghatározó szempontok). Minta a projekt keretében, ami nem lehet teljes, mert nem fedi le a teljes Tisza részvízgyűjtőt Országosan egységes útmutatók: - Intézkedések kézikönyve (jelen projekt) - Közgazdasági elemzési módszerek (jelen projekt) - A társadalom bevonás módszertana, azaz PP a tervezés és végrehajtás szintjén (jelen projekt) - A nyílt tervezés módszertana, azaz PP a tervezés szintjén (jelen projekt) - A VGT egyes elemeinek kidolgozására vonatkozó útmutató (a Zagyva VGT és a jelen projekt tapasztalatai alapján részben a jelen projekt keretében) ----------------------- A részletes megvalósítási tervek kidolgozására vonatkozó útmutatók (erre is szükség lenne, de ez nem része a jelen projektnek).

9


A VGT jogszabály-alkotási kérdései A VKI keretét a hazai szabályozásban a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól alkotja, „a rendelet célja, hogy a vizek külön jogszabályban meghatározott jó állapotának (a továbbiakban: jó állapot) elérése és fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket, intézkedési programokat egységes keretbe foglalja és meghatározza az ezeket összefoglaló vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát, valamint a tervezés szabályait”. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtőin tizenhét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységre egységes tartalommal kell elkészíteni. A vízgyűjtő-gazdálkodás egységes rendjének kialakítása érdekében az alábbi szabályozási kérdéseket szükséges tisztázni: 1. az egymásra épülő tervek (tervdokumentumok) elfogadásának szabályozási kérdései 2. Alapvetően szükséges eldönteni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodás hatályos külön jogszabályai milyen egységes „vízvédelmi” jogszabályi rendszerbe foglalhatók, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes részletszabályainak megalkotása. A tervdokumentumok elfogadásának szabályozási kérdései A tervek megvalósításának szándékát a jelenlegi gyakorlatban általában Országgyűlési határozatban rögzítik. Erre példa a Nemzeti Környezetvédelmi Program, vagy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. A Nemzeti Környezetvédelmi Program logikája hasonlít a VGT logikájához abban, hogy mindkét program keretterv jellegű. Az állampolgárok jogait és kötelességeit érintő jogi szabályokat törvény vagy rendelet formájában kell megalkotni, az állami szervezetrendszer belső működésére irányuló jogi szabályokat pedig határozat vagy utasítás formájában. A kettő között az a fontos különbség, hogy a határozat és az utasítás csak az állami hierarchiában alacsonyabb szintű szerveknek tartalmazhat előírásokat, a rendelet viszont hierarchián kívül is bárkinek. Az Országgyűlés, a Kormány illetve az önkormányzatok határozatai tehát csak az általuk irányított szervek feladataira és saját működésükre vonatkozhatnak, a miniszterek utasításai csak a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozhatják 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról 46. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. E jogalkotási forma lényege, hogy tényleges, kötelező érvényű szabályokat a gazdaság és társadalom számára nem fogalmaz meg, a programok előrehaladásáról a jogalkotó beszámolók útján tájékozódik. A VGT szempontjából ez a forma azt jelenti, hogy áttekinthetők a jelenlegi és jövőben szükséges főbb cselekvési irányok, azokhoz határidőt szabva (környezeti célkitűzések és 10


intézkedési programok), de ezek mellett a célok elérését szolgáló konkrét, a gazdasági szereplőket és társadalmat érintő szabályok megalkotására nem alkalmas. Az Országgyűlési vagy kormány határozat tehát csak kijelölheti a kormány számára a főbb jogalkotási feladatokat, amelyek a terv megvalósításához szükség lesz. Speciális terv ebből a szempontból az Országos Területrendezési Terv (OTT), amely törvényi szintű jogszabály! Tartalmát tekintve szintén egy átfogó szemléletű dokumentum, hasonlóan a VGT-hez, amely már konkrét építésügyi vagy gazdálkodói szabályokat is tartalmaz az egyes területi övezeteken élőkre vonatkozóan. A VGT-nek is van területi vonatkozása, hiszen a VKI-nek a védett és egyéb címen (lásd EMVA támogatási kifizetések) nyilvántartásba kell vennie területeket. Ha a VGT törvényi szintű szabályozása nem lehetséges vagy nem szükséges, megfontolandó, hogy a VKI területek e törvény hatálya alatt kerüljenek kijelölésre (hasonlóan például az Országos Ökológiai Hálózathoz), és ezen övezetre vonatkozó szabályok törvényi erővel rendelkezzenek pl. a mezőgazdasági, vízrendezési egyéb területhasználati stb. tevékenységre vonatkozóan stb. Ehhez az OTT törvény módosítása szükséges. A vízgazdálkodás területén is van példa egy terv törvényi szintű szabályozására lásd 2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról. Szükséges tehát mérlegelni, hogy a VGT törvényi vagy országgyűlési határozatban kerüljön-e elfogadásra. A törvényi szabályozás előnye, hogy konkrét szabályok megfogalmazására is egyúttal lehetőséget ad, hátránya viszont az, hogy leíró, elemző és célokat megfogalmazó „tanulmány jellegű” dokumentumot még mellékleteiben sem szokott tartalmazni (kérdéses, hogy ettől függetlenül lehetséges-e). Elképzelhető az a megoldás is, hogy kormányrendeletben kerül elfogadásra a VGT. Ebben az esetben paragrafusok tartalmazzák a gazdaság és társadalom szereplőire vonatkozó szabályokat és mellékletben pedig a VGT elemző, célkitűzéseket megfogalmazó tanulmányát. Ebben az esetben viszont a jogszabályok hierarchikus rendjében egyenlő szintre kerül az épp befolyásolni szándékozó egyéb kormányrendeletekkel (az intézkedési program egyes intézkedéseit már jelenleg is szabályozó rendeletekkel). A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes részletszabályainak szabályozási kérdései Az intézkedési program egy részére már jelenleg is rendelkezésre állnak konkrét részletszabályok kormányrendeletek formájában (pl. Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, vízbázisvédelem, felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szabályok stb.), viszont másokra nem pl. síkvidéki és dombvidéki víztározás, belterületi csapadékvíz rendezés, árvízvédelem, természetközeli vízfolyás szabályozás, vízhiányt enyhítő vízigény-szabályozás stb. Fontos megemlíteni, hogy a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 5. §. (2) úgy rendelkezik: „Ha a környezeti célkitűzések megvalósítását előre nem látható, elháríthatatlan külső ok, vagy a fenntartható fejlesztéssel összefüggő tevékenység akadályozza, az e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott

11


követelményeknek az adott körülményre figyelemmel történő érvényesítését szolgáló külön intézkedési programot kormányhatározatba kell foglalni.” A Kormányhatározat viszont nem a gazdálkodók és egyéb társadalmi szereplőkre fogalmaz meg szabályokat, hanem a Kormány saját maga és intézményei számára, tehát ebben csak pl. egyes kormányzati intézkedések megtételét, illetve a költségvetésben majd elkülönítendő forrásokat lehet ütemezni a feladat, felelős és határidő megjelölésével. (Erre volt példa az elmúlt években a VTT, Balatoni intézkedési terv stb. esetében). Elsősorban el kell dönteni, hogy az intézkedési program mely intézkedéseire szükséges konkrét jogszabály megalkotása, amelynek hasonlóan a meglévőkhöz nem határozati, hanem rendeleti forma szükséges. Elképzelhető esetleg a jogalkotási folyamat hosszúsága ismeretében, hogy a hiányzó intézkedésekre vonatkozó szabályok nem egy-egy jogszabályban, hanem egy darab kormányrendeletben jelenjenek meg. A fentiekből adódik, hogy sokféle jogszabályi rendszer képzelhető el a VGT-re, különösen akkor, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a négy részvízgyűjtőre illetve részegységeikre önálló vagy különálló, de együtt kihirdetett jogszabályok alkothatók. E probléma csak látszólag formai, ugyanis a megalkotandó jogszabályok alapvetően megszabják a szükséges háttérdokumentumok logikai szerkezetét és így tartalmát is. Szabályozási intézkedések a VGT tervezésben A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtőin tizenhét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységre egységes tartalommal kell elkészíteni. A jogszabályok ugyanakkor országos hatáskörűek, így ezen intézkedések összefoglalását célszerű az országos tervben bemutatni (pl. határértékrendszer, engedélyezés, vízhasználatok szabályozása stb). A részegységekre készülő tervekben ezek bemutatása a jelenlegi mintaprojektek alapján sem értelmezhető. Bizonyos szabályozási intézkedések tehát csak országosan tervezhetők, hiszen nem igazán képzelhető el az, hogy bizonyos országos szabályozást az egyik tervezési részegység területén szigorítanak, míg a másik területén nem. Az országos szabályozások ugyanakkor alapvetően meghatározzák víztestekre vonatkozó célkitűzések elérhetőségét, amelyek az egyes részegységre készülő tervekben kerülnek bemutatásra. Ha viszont a részegységekre készülő tervek nagy részében felmerül bizonyos szabályozási módosítás szükségessége, azt az országos tervben szükséges megtervezni vagy megalkotni. A területi tervekben elsősorban a szükséges műszaki beavatkozások számbavétele lehetséges. A műszaki beavatkozások esetében viszont, ha azok nagy számban számos helyen felmerülnek, szükséges lehet az egységes szempontok érvényesítése érdekében egy egységes átfogó országos szabályrendszer megalkotása (a Szennyvíz Programhoz hasonlóan). A műszaki intézkedések esetére alkotandó országos szabályok megalkotásának különös jelentőséget ad az a tény, hogy jelentős vízgyűjtő gazdálkodást érintő források kerültek át a Regionális Operatív Programokba, és szükséges lehet a forrásfelhasználás szakmai szabályainak országos, egységes szempontok alapján történő összehangolása.

12


Példa az országos szabályozás és a területi tervezés összehangolására Részegység VGT 1

Részegység VGT 2

Részegység VGT n

Kibocsátás szabályozás (pontszerű, diffúz)



Országos szabályozás az érintett víztestek kijelölésével

Morfológiai beavatkozások



Országos szabályozás az érintett víztestek kijelölésével

Lefolyás szabályozás



stb.

stb.

Országos VGT

Országos részletszabályozás Pl. egyes speciális részegységekre

13

stb.


EMLÉKEZTETŐ „A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis” projekt A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmáról és jogszabály-alkotási kérdéseiről tartott szakmai megbeszélésről 2006. szeptember 4. 10:00-13:00 Helyszín: KvVM Víz Keretirányelv Főosztály 711. szoba Megjelentek: Holló Gyula, KvVM Havasné Szilágyi Eszter KvVM Kovács Péter KvVM Dr. Gayer József, KvVM Dr. Rákosi Judit ÖKO Rt Mozsgai Katalin ÖKO Rt Dr. Clement Adrienne BME-VKKT Simonffy Zoltán BME-VKKT Futaki Károly T&F Kft Ereifej Laurice WWF Magyarország A megbeszélés során a résztvevők megvitatták a megküldött két vitaanyagot (amit mellékelünk): • Gondolatok a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmáról • A VGT jogszabály-alkotási kérdései 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek jogi formájára vonatkozóan sokféle megközelítést vitattunk meg, abból a szempontból, hogy az egyes jogi megoldások, milyen jogérvényesítési lehetőséget biztosítanak. Így a minél magasabb szintű szabályozás megalkotásának (törvény, kormányrendelet) lehetősége és előnye, az intézkedési programok önálló vagy a VGT szabályozáson belüli jogszabályi szabályozása (ahol ez jelenleg nincs meg és indokolt lehet). .Lehetséges, hogy a VGT egyes elemeihez különböző szintű és típusú jogi formák fognak tartozni. Tovább kell vizsgálni az anyagban szereplő és esetleg egyéb megoldási lehetőségeket. A konzorcium álláspontja az, hogy az erre vonatkozó döntést sokáig nem szabad elhúzni, mert a jogi forma befolyásolja a kidolgozást. Erre vonatkozóan a Konzorcium a következő előrehaladási jelentésben kiegészített döntés-előkészítő anyagot mutat be. 2. A VGT tartalmával kapcsolatban az anyagban megfogalmazott irányokkal a résztvevők általában egyetértettek. Vita tárgyát képezte Havasné Szilágyi Eszter felvetése, hogy a legmagasabb szintű VGT tartalmazza-e az egyes víztestekre vonatkozó, a környezeti célkitűzést biztosító konkrét beavatkozások meghatározását, vagy azok az intézkedési programokra vonatkozó részletszabályokban kerüljenek meghatározásra. . Felmerült annak lehetősége, hogy a KÖVIZIG-ek által készítendő alacsonyabb tervezési szintű VGT-k alapján tartalmazhatná a víztest szintű beavatkozásokat. . Dr. Rákosi Judit és Simonffy Zoltán válaszaikban hangsúlyozták, hogy véleményük szerint az egyes víztestekre alkalmazandó, a

14


műszaki, közgazdasági és finanszírozhatósági szempontból optimális megoldás kiválasztása és ennek a társadalommal való egyeztetése túl részletes feladat, amely 2009. decemberéig aligha hajtható végre valamennyi kockázatos víztestre. A VGT-k alapján történik a konkrét intézkedések, intézkedések kombinációinak kiválasztása (gazdasági elemzés figyelembe vételével) és a végrehajtás megkezdése. A tárgyban döntés nem született. Egyéb konkrét észrevételek: •

•

• •

•

• •

•

Az intézkedési programok részletezettsége illeszkedjen a finanszírozási lehetőségekhez, vagyis figyelembe kell venni az NFT-II, NVT dokumentumait, valamint egyéb támogatási rendszereket. Az EU támogatási rendszere által determinált hazai támogatási rendszer alapvetően meghatározza a finanszírozható intézkedések körét és a VGT megvalósítására rendelkezésre álló forrásokat. Az intézkedési programok általában több, hasonló problémával küzdő víztestet érintenek. A területi felbontás ehhez illeszkedik, következésképpen az adott problémától függően változó lehet (országos, egy-egy részvízgyűjtő, 17 tervezési egység, 40 tervezési alegység, esetleg ezektől eltérő víztest csoportok). A releváns léptéket nem csupán az adott megoldandó probléma szabja meg, hanem befolyásolhatja a vele összefüggésben lévő egyéb tevékenységek szabályozásának léptéke is (integrált megközelítés!). A VGT-nél és az alapintézkedésekhez tartozó programoknál a hazai jogszabályokra is hivatkozni kell. Készül egy másik munka, Futaki Károly végzi, amelynek része a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet 2. számú melléklete I. alatti pontjainak tematikus meghatározása, vagyis azonos a megbeszélésen megvitatott 2. anyag céljával (a VGT tartalma). Szoros együttműködés ajánlott. Az ipari eredetű szennyezéssel kapcsolatosan az adatok beérkeztek, de az adatfeldolgozás nem kezdődött meg. Az elsőbbségi anyagok immissziós határértékeiről új irányelvet fogad el az EU 2006. december 22-ig, amit a tervezés során figyelembe kell venni. A mezőgazdaságot érintő intézkedési programok kidolgozásával kapcsolatban szoros együttműködés szükséges a FVM-mel, amihez a KvVM támogatása szükséges. Ez érvényes a projekt keretében kidolgozandó, minta jellegű intézkedési programra is. A VGT tartalma és a PP szempontjából egyaránt fontos, hogy meghatározzuk azt a döntési mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a terv kidolgozása során a javaslatok, intézkedések közül azok kerüljenek a tervbe, amelyeket a társadalom támogat, illetve alkalmas a konfliktusok kezelésére is (pl. minősített többség szerinti döntés és/vagy a további feladatok meghatározásának szükségessége) A konfliktusok száma csökkenthető egyes területhasználati lehetőségek országos szabályozásával. A döntéshozatalra a legvalószínűbb megoldás a jelenlegi Területi Vízgazdálkodási Tanácsok tagjainak és jogköreiknek ennek megfelelő bővítése (a részletek kidolgozása, esetleg más forma választása további elemzéseket igényel). A döntéshez szükség van az intézkedésekhez vagy azok elmaradásához kapcsolódó következmények bemutatására. Ezt a terveknek vagy háttéranyagaiknak tartalmazniuk kell. A KÖVÍZIG-ek feladataként jelentkező VG-tervezés(koordináció) megkezdésével valószínűleg nem lehet várni a projekt befejezéséig. További egyeztetés szükséges, hogy a projekt részeredményei közül melyek és mikor adhatók át a KvVM-nek (módszertani javaslatok a KÖVÍZIG-ek és a Felügyelőségek számára). 15


•

A VGT tartalmára, mellékleteire és a kapcsolódó útmutatókra vonatkozó javaslatot (mellékelt anyag utolsó oldal) a KvVM képviselői írásban véleményezik.

3. A megbeszélés során számos egyéb, részletekre vonatkozó észrevétel is elhangzott, amelyet a kidolgozás során hasznosítani lehet. Az ilyen, tematikus, szakmai megbeszélések a továbbiakban is hatékonyan segíthetik mind a résztvevők munkáját, mind a projekt előrehaladását. Budapest, 2006. szeptember 12. Emlékeztetőt készítette: Rákosi Judit

16

15. Melléklet. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmi és jogszabály-alkotási kérdései

Recommend Documents