14

ÜZLETI JOG I. 12. előadás

2013/14

Az oltalmi jogok Iparjogvé Iparjogvédelem III. III.

Áttekintés: I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya B.) Az oltalom sajátosságai I.2 Jogi tartalma A.) A használati mintaoltalom tartalma: személyhez fűződő és vagyoni jogok B.) Jogok és kötelezettségek a mintaoltalom alapján C.) A használati mintaoltalom megszűnése, egyéb kérdések I.3 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A mintaoltalmi eljárás B.) A használati mintaoltalom megszűnése, egyéb kérdések II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.1 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája és jogvédelme A.) Az oltalmazható topográfia B.) A topográfia és szerzője II.2 Az oltalom jogi tartalma A.) Az oltalmazható topográfia és szerzője B.) Jogok átszállása, bitorlás II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése A.) A lajstromozás B.) Az oltalom megszűnése C.) Eljárások az oltalommal összefüggő ügyekben II.4 Összegzés III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA

III.2 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A formatervezési mintaoltalom keletkezése B.) A formatervezési mintaoltalom megszűnése III.3 Összegzés IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai A.) A védjegy gazdasági funkciója B.) A védjegy jogi fogalma, a védjegyoltalom feltételei C.) Kizárás a védjegyoltalomból D.) Feltétlen kizáró okok E.) Viszonylagos kizáró okok F.) Egyes speciális védjegyfajták I. G.) Egyes speciális védjegyfajták II. IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma A.) A védjegyoltalmi jogviszony B.) A védjegyoltalom korlátai I. D.) A védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban E.) Bitorlás IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése A.) A védjegyoltalom keletkezése B.) A védjegyoltalom formái C.) Az SZTNH eljárása D.) A védjegyoltalom megszűnése IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma A.) A földrajzi árujelző fogalma B.) Az oltalom keletkezése – a kizárás esetei C.) Az oltalom jogi tartalma D.) Az oltalom megszűnése, az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások IV.5 Összegzés

III.1 A formatervezési mintaoltalom A.) A formatervezési mintaoltalom fogalma, jellege B.) A mintaoltalom feltételei C.) A mintaoltalom megítélése D.) A szerző személyhez fűződő jogai E.) A szerző vagyoni jogai F.) A mintaoltalom korlátjai, kimerülése; a szolgálati és alkalmazotti minta

2

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya

- Általános értelme: a találmányi szintet el nem érő, új elgondolások jogi védelme („kistalálmányok”) > 1991. évi XXXVIII. tv. (*) - Fogalma: használati mintaoltalomban részesülhet  valamely tárgy kialakítására vagy szerkezetére, ill. részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás  ha: ~ új > belföldön nem tartozik a technika állásához (figyelemmel kell lenni az európai szabadalmi bejelentésekre is) ~ feltalálási lépésen alapul > a mesterségben jártas személy számára nem nyilvánvaló ~ iparilag alkalmazható > ha valamely iparágban (a mezőgazdaságot is ide értve) előállítható vagy hasznosítható (*) számos, elsősorban az eljárásjogi kérdéseket érintő módosítással (pl. 2006. évi CIX. tv. 2007. évi CXLII. tv., 2009. évi LVI. tv. )

4

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom B.) Az oltalom sajátosságai

- A használati mintaoltalomból való kizárás esetei:  termék esztétikai kialakítása ipari mintaoltalom tárgya  állat- és növényfajta  az olyan minta, melynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik - Alanyok:  feltaláló (aki a mintát megalkotta)  a feltaláló jogutódja  több alkotó/jogutód esetén közösen illeti meg - Alkalmazotti minta:  - Szolgálati minta:  a feltalálónak munkaviszonyból vagy más jogviszonyból eredő kötelezettsége a minta megalkotása  a mintaoltalom a munkáltatót illeti

5

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.2 Jogi tartalma A.) A használati mintaoltalom tartalma: személyhez fűződő és vagyoni jogok

- Személyhez fűződő jogok:   

névjog, feltalálói minőség, a mintaolt. iratokon neve feltüntetése, titokban tartás Integritás  az integritáshoz való jog itt is korlátozottan érvényesül a szabadalmi törvény megfelelő szabályait kell alkalmazni

- A mintaoltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy A JOGSZABÁLYOK KERETEI KÖZÖTT  a mintát hasznosítsa  a hasznosításra másnak engedélyt adjon - A hasznosítás a minta szerint termék: kereskedelmi előállítása  használata  behozatala  forgalomba hozatala 

- A vagyoni jogok: átszállnak  átruházhatók  megterhelhetők 

6

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.2 Jogi tartalma B.) Jogok és kötelezettségek a mintaoltalom alapján

- A mintaoltalom jogosultjának kötelezettségei:  a minta megfelelő feltárása (közlése)  hasznosítás  megszegése kényszerengedély magadásához vezethet  fenntartás  díjfizetés - Bitorlás:  minta bitorlása: ha a mintaoltalmi bejelentés vagy a mintaoltalom tárgyát jogosulatlanul mástól veszik átSZANKCIÓJA: ÁTRUHÁZÁS  mintaoltalom bitorlása: jogosulatlan hasznosításSZANKCIÓJA: SZABADALOMBITORLÁS - Nemleges megállapítás:  aki attól tart. hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak  ennek megindulásáig a bíróságtól kérheti annak kimondását, hogy  az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik az általa megjelölt mintaoltalomba

7

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.3 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A mintaoltalmi eljárás - A bejelentés napjára visszamenő hatállyal akkor keletkezik, mikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap > az eljárás mente

8

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.3 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése B.) A használati mintaoltalom megszűnése, egyéb kérdések - Ex nunc hatállyal:  oltalmi idő lejárta  fenntartási díj meg nem fizetése  lemondás - Ex tunc hatállyal:  a mintaoltalmat megsemmisítették  jogerős határozattal szabadalmat adtak a mintaoltalmi bejelentésből származtató/származtatott bejelentésre szabadalmat adnak - A megsemmisítés:  részben vagy egészben  ha a mintaoltalom tárgya ~ nem felel meg az oltalom törvényi követelményeinek, vagy kizárt az oltalomból ~ a leírás nem fele meg a törvényes feltételeknek - Egyebekben (érdemi és eljárási kérdések) a szabadalmi tv. előírásai irányadók

9

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.1 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája és jogvédelme

A.) Az oltalmazható topográfia

- 1991. évi XXXIV. tv: az oltalom indoka az alkotói erőfeszítés (a meglévőknél jobb áramköri elrendezési minta létrehozása) és a gazdasági hasznosság (jövedelemforrás, további kutatások előmozdítása) - A topográfia: a mikroelektronikai félvezető termékek elemeinek (amelyek közül legalább egy aktív elem) és összeköttetéseinek, vagy annak egy részének  bármely formában való térbeli elrendezése  vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés 11

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.1 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája és jogvédelme B.) A topográfia és szerzője

- A jogvédelem előfeltétele: az eredetiség  saját szellemi alkotómunka eredménye  megalkotása idején az iparban nem szokásos > A SZOKÁSOS RÉSZEKBŐL ÁLLÓ TOPOGRÁFIA IS OLTALMAZHATÓ, HA AZOK ELRENDEZÉSE EREDETI - Szerző: aki megalkotta, ill. megalkották (több szerző), jogutódaik  szolgálati topográfia: ha a szerzőnek munkaviszonyból származó kötelezettsége a topográfia megalkotása  SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK, OLTALMI IGÉNY, SZOLGÁLATI TOPOGRÁFIA EGYEBEKBEN AZ SZ ELŐÍRÁSAIT KELL ALKALMAZNI 

12

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.2 Az oltalom jogi tartalma A.) Az oltalmazható topográfia és szerzője

- Az oltalom jogosultjának kizárólagos joga, hogy  a topográfiát hasznosítsa (topográfia a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, ill. kereskedelmi célú behozatala, forgalomba hozatala) és  erre másnak hasznosítási engedélyt (licencia) adjon - Az oltalom terjedelme: a lajstromozott topográfia ábrázolása határozza meg  kiterjed ~ topográfia önállóan használható eredeti részeire ~ arra az eszközre, ami a topográfiát elválaszthatatlanul hordozza  nem terjed ki ~ a topográfia alapját képező elem, eljárás, rendszer, a félvezető termékben tárolt információ ~ a topográfiaelemzés, értékelés vagy oktatás céljára való többszörözése, az annak alapján eredeti topográfia ~ a topográfiával azonos, harmadik személy által attól függetlenül alkalmazott topográfia ~ a jogosult által, vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia/félvezető termék behozatala, forgalomba hozatala

13

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.2 Az oltalom jogi tartalma B.) Jogok átszállása, bitorlás

- Jogok átszállása  a szerző személyéhez fűződő jogai kivételével a jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők  jogutódlás, hasznosítási szerződés, közös oltalomaz SZT rendelkezéseit kell alkalmazni - Bitorlás: a topográfia  az oltalom > NEM BITOROL AZONBAN AZ, AKI „TUDATLANUL” BITORLÁSSAL TÖBBSZÖRÖZÖTT ARUT BEHOZ. FORGALOMBA HOZ 

- A topográfia esetén is helye van a nemleges megállapításnak (Szt. szerint)

14

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése A.) A lajstromozás

- Az oltalom lajstromozással keletkezik:  visszahat a bejelentés napjára, ill. a bármely országban történt első nyilvános hasznosítás napjára, s  az attól számított 10 évig tart - Az SZTNH előtt eljárás:  bejelentés (kérelem, azonosításra alkalmas ábrázolás, mellékletek külön isz. szerint)  vizsgálat (megfelel-e az alaki és érdemi követelményeknek)  esetleges hiánypótlás  ELUTASÍTÁS ~ a bejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet ~ ill. a hiányosságokat nem pótolták)  vagy LAJSTROMOZÁS (tanúsító okiratkiadása és a hivatalos lapban meghirdetés)

15

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése B.) Az oltalom megszűnése

- Az oltalom megszűnik:  az oltalmi idő lejártával ill. lemondással > ex nunc  megsemmisítéssel > ex tunc - Megsemmisítés: a topográfia már eredetileg sem lett volna oltalmazható  külföldi személyt nem illette meg az oltalom  a topográfiát nem az első nyilvános hasznosítást követő 2 éven belül jelentették be  a bejelentés nem tartalmazott a topográfia azonosítására ábrát 

HA A MEGSEMMISÍTÉSI FELTÉTELEK CSAK RÉSZBEN ÁLLNAK FENN: KORLÁTOZÁS

16

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése C.) Eljárások az oltalommal összefüggő ügyekben

- A topográfia oltalmával összefüggő ügyekben  az SZTNH jár el  speciális kivételekkel a szabadalmi eljárásara vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - Az SZTNH hatásköre: a topográfia lajstromozása  az oltalom megszűnésének megállapítása  az oltalom megsemmisítése  a nemleges megállapítás  a topográfia ábrázolásának értelmezése  az oltalom nyilvántartása 

HATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATA, OLTALOM MEGSZÜNTETÉSE, OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ PEREK, JOGVITÁK > bírósági hatáskör > főszabályként Itt is) a Fővárosi Bíróság jár el

17

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.4 Összegzés

- Összegzés:  a szabadalommal szemben támasztott követelményektől eltérve az iparjogvédelem egyes műszaki alkotásokra speciális oltalmi rendszereket alakított ki  a használati mintaoltalom lényege: a találmányok műszaki színvonalát el nem érő műszaki alkotások jogvédelmének biztosítása  a jogvédelem megszerzésére (bejelentési eljárás) és megszűntére a szabadalmi joghoz hasonló megoldások alakultak ki, és sok esetben konkrétan a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni  mikroelektronikai félvezető termékek térbeli elrendezése az elrendezés egyediségét helyezi oltalom alá: arra a topográfiára szerezhető oltalom, mely valamilyen egyéni, eredeti jelleget tud felmutatni  e jogok harmadik személyre átruházhatók, a bitorlás ellen a szabadalmi joghoz hasonlatos módon lehet fellépni

18

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom A.) A formatervezési mintaoltalom fogalma, jellege

- Fogalma:  valamely termék külső kialakításának, megjelenésének jogi védelme  a dolog külső sajátos formája meghatározó  a műszaki jelleg háttérbe szorul  a termék külső kialakítása akkor részesül formatervezési oltalomban, ha formatervezői (design) tevékenység eredményeként jön létre - A jogi szabályozás jellege: a szerzői jog és az iparjogvédelem „határán” helyezkedik el - A 2001. évi XLVIII. tv. szerinti mintaoltalmi követelmények:  ha minta új  egyéni jellegű

20

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom B.) A mintaoltalom feltételei

- Minta:  valamely termék egészének vagy részének megjelenése  melyet magának a terméknek, ill. díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek - Termék:  bármely ipari, kézműipari árucikk  csomagolás, kikészítés, grafikai jelzések, nyomdai betűformák > ÖSSZETETT TERMÉK IS - Újdonság:  ha az elsőbbség időpontját megelőzően  azonos minta  nem jutott nyilvánosságra - Egyéni jelleg:  ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott  bármely mintához képest  a tájékozott felhasználóra eltérő benyomást tesz

21

III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma C.) A mintaoltalom megítélése

- Az újdonság és egyéni jelleg megítélésekor  nem vehető figyelembe  a mintának az elsőbbségi időpontját legfeljebb 12 hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha ~ az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy ~ a bejelentő, a jogelődje vagy tőlük származó tájékoztatás, cselekmény eredményeként  harmadik személy hozta nyilvánosságra - Az összetett termék alkotóelemét képező mintát akkor kell újnak, egyéni jellegűnek tekinteni, ha:  az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is  látható marad rendeltetésszerű használat során  látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek

22

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom D.) A szerző személyhez fűződő jogai - A szerző:  aki a mintát megalkotta  ha több alkotó: ~ a szerzőségi részarányt ~ ellenkező kikötés hiányában ~ egyenlőnek kell tekinteni - A személyhez fűződő jogok: forgalomképtelenek  névjog  szerzői minőség elismerésének joga  nyilvánosságra hozatal joga  integritás joga (korlátozottan)  a PTK szabályai szerint fellépés lehetősége azokkal szemben, akik jogait megsértik

23

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom E.) A szerző vagyoni jogai

- Vagyoni jogok: kizárólagos jogok a minta szerinti ipari vagy kézműipari termék  előállítására  forgalomba hozatalára  a hasznosítás más részre való engedélyezésére ~ a minta szerinti termék előállítása ~ használata, forgalomba hozatala ~ forgalomba hozatalra való > felkínálás > behozatala > kivitele > e célból raktáron tatása  hasznosításért a szerzőt díjazás illeti meg - A kizárólagos jog alapján: a szerző bárkivel szemben felléphet  aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát 

- A vagyoni jogok:  forgalomképesek  átruházhatók  átszállhatnak

24

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom F.) A mintaoltalom korlátjai, kimerülése; a szolgálati és alkalmazotti minta

- Korlátok:  a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást magánhasználat céljából, ill. gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények (ha azok összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal)  a mintaoltalom hatálya nem érvényesül tranziteszközök és olyan külföldi áruk vonatkozásában, melyek belföldön nem kerülnek forgalomba VISZONOSSÁG ESETÉN - A mintaoltalom kimerülése:  a kizárólagos használati jog nem terjed ki  a jogosult, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával más általi  belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre - Szolgálati és alkalmazotti minta:  szolgálati minta: a szerző munkaviszonyból eredő kötelezettsége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki a munkáltatót jogutódként illeti meg  alkalmazotti minta: annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelezettsége lenne olyan mintát alkot mely munkáltatója tevékenységi körébe tartozik > az oltalom a szerzőt illeti, a hasznosításra a munkáltató jogosult s erre másnak is engedélyt adhat

25

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.2 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A formatervezési mintaoltalom keletkezése

- Keletkezés és időtartam:  ex tunc hatállyal, ha megadás után az SZTNH a minta lajstromozását elrendeli  időtartama: 5 év, ami 4 alkalommal, további 5-5 évre meghosszabítható - Az SZTNH eljárása:  bejelentés (díjfizetés)  alaki és érdemi vizsgálat: kielégíti- e az előírt alaki követelményeket  ha igen > újdonságkutatás > jelentéssel zárul  a bejelentés közzététele: az elsőbbség napjától számított 9 hónap után > észrevételezhető  észrevétel alapján nincs-e kizárva az oltalomból  ha nincs kizáró ok: a mintaoltalom megadása: a közzétételtől számított 1 hónapon belül sor kerül > bejegyzés a lajstromba, közzététel az SZTNH hivatalos lapjában

26

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.2 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése B.) A formatervezési mintaoltalom megszűnése

- Az ideiglenes mintaoltalom megszűnése: a mintaoltalmi bejelentést jogerősen elutasítják  a bejelentő az oltalomról lemond ex tunc hatállyal 

- A végleges mintaoltalom megszűnik: az oltalmi idő megújítás nélkül lejár  az oltalom jogosultja lemond  az oltalmat megsemmisítették 

27

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.3 Összegzés

- Összegzés:  a formatervezési mintaoltalom valamely termék egészének vagy részének új és egyéni jellegű külső megjelenését részesíti sajátos oltalomban  az egyéni jelleg megítélésében a tájékozott használóra tett összbenyomás a döntő: ez a gyakorlatban tág teret ad a bíróság jogértelmező lehetőségének  az oltalom jogi tartalma a mintaoltalom hasznosíthatóságának kizárólagossága: a hasznosítási jogot általában licencia szerződés útján ruházzák harmadik személyekre át  a bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell megtenni, mely ha a jogszabályi feltételek fennállnak határozott időre biztosítja a mintaoltalmat

28

IV. VÉDJEGY ÉS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai A.) A védjegy gazdasági funkciója - A védjegy  az árujelzők legfontosabb fajtája,  a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyik legfontosabb jogintézménye, mint árujelző > ALKALMAS  az egyes áruk, szolgáltatások ~ azonosítására ~ egymástól való megkülönböztetésére  a fogyasztók tájékoztatásának előmozdítására > EREDET/SZÁRMAZÁS, VÁLLALATHOZ KÖTŐDÉS, MINŐSÉG, REKLÁM, PIACI BEVEZETÉS A magyar szabályozás alapja - a közösségi jog szabályaival összhangban – az 1997. XI. törvény

30

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai B.) A védjegy jogi fogalma, a védjegyoltalom feltételei - Fogalma:  olyan grafikailag ábrázolható megjelölés  amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól, szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére  és amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg - A védjegyoltalom feltételei:  grafikailag ábrázolható megjelölés legyen, mely  megkülönböztető jelleggel bírj > a védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet (taxatív !): ~ szó, szóösszetétel (személynevek, és jelmondatok is), ~ betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat (beleértve az áru csomagolását vagy formáját is) ~ szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang ~ mindeme megjelölések összetétele

31

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai C.) Kizárás a védjegyoltalomból

- Bizonyos jelzések nem részesülhetnek jogi oltalomban  KIZÁRÁS  feltétlen, abszolút jellegű: az árujegyzéktől függetlenül kell figyelembe venni  viszonylagos, relatív: csak azonos vagy hasonló áruk esetén érvényesülnek 32

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai D.) Feltétlen kizáró okok - Feltétlen kizáró okok  ha a megjelölés grafikailag nem ábrázolható vagy nem tartozik a tv.-ben taxatív módon meghatározott megjelölések közé  ha a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel  közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütközik  a származás, fajta, minőség vagy egyéb tulajdonság vonatkozásában alkalmas a fogyasztók megtévesztésére  rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra  a PUE-ben meghatározott ~ állami felségjelekből ~ hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből álló megjelölések ~ olyan kitüntetésre, jelvényre, címre vonatkozó jelzésből áll. megj., melynek használatához közérdek fűződik DE! > ha csak a védjegy elemét képezik és az illetékes szerv ehhez hozzájárul, LEHET!  intenzív szimbólum tartalom (pl. vallási jelkép)

33

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai E.) Viszonylagos kizáró okok

- Viszonylagos kizáró okok  az azonos, vagy hasonló árukra érvényesülő lajstromozási akadályok  korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségi megjelölés  olyan megjelölés, amelyet a fogyasztók korábbi védjeggyel összetéveszthetnek ~ a megjelölés és a védjegy azonossága és hasonlósága ~ a szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága > zsinórmértéke: a fogyasztókban általában kialakuló megítélés

34

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai F.) Egyes speciális védjegyfajták I. - Jó hírű védjegyek:  a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű védjegy eltérő áruk, szolgáltatások esetén sem részesülhet oltalomban, ha annak használata  a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná - A korábbi védjegy: belföldön lajstromozásra bejelentetett ill. a PUE alapján belföldön a lajstromozástól függetlenül közismertté vált  más személyhez fűződő jogát, szerzői vagy iparjogvédelmi jogát sértené 

35

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai G.) Egyes speciális védjegyfajták II. - Együttes védjegy:  a társadalmi szerkezet, köztestület, egyesülés tagjainak áruit különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól > az együttes védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás minősége, származása, egyéb tulajdonsága alapján különbözteti meg  oltalomból kizárás: ~ a megjelölés jelegét, jelentőségét illetően megtéveszti a fogyasztót ~ ha a használatáról keletkező szabályzat közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütköző előírást tartalmaz - Tanúsító védjegy:  meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja  oltalomból kizárás: a tanúsított áru gyártója, forgalmazója, azok a vállalkozások, akik velük e körben tartós kapcsolatban állnak vagy összefonódtak - MINDKÉT KÖRBEN:  a védjegyjogosult a védjegyet nem használhatja  használatát ellenőrizni köteles  a használat feltételeiről szabályzat rendelkezik

36

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma A.) A védjegyoltalmi jogviszony - A védjegy árujelző funkciójából adódóan  csak vagyoni jogosultságok  kizárólagos jog arra, hogy  árujegyzéken belül  a védjegyként oltalmazott megjelölést árukon alkalmazza, felhasználja, a felhasználásra engedélyt adjon ill. mindenki más ettől eltiltson  akkor is, ha fennáll az összetéveszthetőség veszélye - Igényjogosult: az oltalom  azt illeti meg  aki azt törvényes eljárásban lajstromoztatja 

- Ha többen kérik:  közös védjegyoltalom  több jogosult: eltérő rendelkezéshiányában  részarányukat egyenlőnek kell tekinteni

37

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma B.) A védjegyoltalom korlátai I. - A védjegyjog kizárólagos jog, de nem korlátlan: a védjegytulajdonos nem tilthat el mást attól, hogy a kereskedelemben használja  a természetes személy a nevét és címét  az áru, szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási idejére, egyéb jellemzőire vonatkozó jelzést  a védjegyet, ha az a termék/szolgáltatás rendeltetésének jelzésére (különösen tartozékok, alkatrészek esetén) szükséges - A védjegyoltalom kimerülése:  csak árukkal összefüggésben  azokat a védjegytulajdonos hozza belföldi forgalomba, vagy  erre engedélyt ad - Belenyugvás:  hallgatólagos hozzájárulás 5 éves belföldi használat esetén  a fellépési jog elvesztését eredményezi

38

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma D.) A védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban - A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok  átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők ~ átszállásjogi személy jogutódja ~ átruházásszerződéssel, az árujegyzék valamely résére is > A SZERZŐDÉS SEMMIS, HA A FOGYAZSTÓK MEGTÉVESZTÉSÉT EREDMÉNYEZHETI ~ megterhelhetőség  jelzálogjog (írásba foglalt szerződés, védjegylajstromba bejegyzés)  több jogosult: saját hányadával bármely jogosult rendelkezhet, de a többi jogosultat elővásárlási jog illeti meg  minden jogosult önállóan is használhatja, társainak azonban részesedésük arányában megfelelő díj fizetésére köteles  harmadik személyek részére használatra csak közösen adhatnak engedélyt > A HOZZÁJÁRULÁST A BÍRÓSÁG ENGEDÉLYE PÓTOLHTJA  költségek: a jogosultak részesedési arányukban viselik

39

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma E.) Bitorlás - Védjegybitorlás  védjegybitorlásnak minősül a jogosultat megillető kizárólagos használati jog bármely megsértése  kombinált (több elemből álló) védjegy bitorlása: nem az egyes elemek, hanem a védjegy valamennyi elemének a vásárlókra gyakorolt összbenyomása dönti el  jogkövetelmények ~ objektív: a bitorlás megtörténtének bírói megállapítása, abbahagyás, eltiltás, adatszolgáltatás, elégtételadás nyilvánosság előtt, eszközök, anyagok, termékek, csomagolóanyagok lefoglalása, jogsértő mivoltuktól való megfosztása, megsemmisítése, indokolt esetben értékesítése ~ szubjektív: ha a bitorló magatartása felróható volt, kártérítés követelése a Ptk. szabályai szerint ~ vámjogi: a jogosult külön jogszabály alapján követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására  ha a jogosult másnak használati engedélyt ad, s a jogosult 30 napig felhívása ellenére nem tesz lépéseket, a használó saját nevében léphet

40

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése A.) A védjegyoltalom keletkezése

- A védjegyoltalom a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban keletkezik bejelentés  kérelem árujegyzék mellékletek



a bejelentés napja: ha az SZTNH-hoz beérkezett bejelentés legalább tartalmazza utalás az igényre a bejelentő azonosítására alkalmas adatok megjelölés és árujegyzék (egy megjelölésre egy védjegyoltalom kérhető)

- Elsőbbségi nap: • a bejelentés napja (általában) • a PUE által meghatározott esetekben az MK-ban közzétett esetekben a megjelölés kiállításának napja (a bejelentési napnál max. 6 hónappal korábban)  kiállítási elsőbbség (igazolással) • a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének 6 hónapnál nem korábbi bejelentés napja, ha azzal kapcsolatban más igényt nem érvényesítettek (belső elsőbbség)

41

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése B.) A védjegyoltalom formái

42

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése C.) Az SZTNH eljárása - A védjegyoltalom keletkezése, az SZTNH eljárása:  a benyújtást követően az SZTNH megvizsgálja: ~ a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek ~ megfizették-e a bejelentési díjat ~ benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket  ha nem: ~ hiánypótlás határidő tűrésével ~ ha ez nem történik meg: visszavontnak kell tekinteni  ha kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeket: hatósági tájékoztatás közzététele a hivatalos lapbanÉSZREVÉTELEK  alaki és érdemi vizsgálat  módosítási tilalom: a megjelölés megváltoztatása és az árujegyzék bővítése  a bejelentés megosztása: ha egy bejelentésben több megjelölésre igényel oltalmat vagy az árujegyzékeket szétválasztva meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkozásában külön-külön  érdemi határozat lajstromozás, védjegyokirat kiadás

43

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése D.) A védjegyoltalom megszűnése - A megszűnés esetei:  az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt  a védjegyjogosult az oltalomról lemond  a védjegyet törölték  a jogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta  a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált - Részleges megszűnés: csak az árujegyzékben meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkoztatásában kérnek megújítást - A védjegy nem törölhető:  olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet a törlési eljárás idején nem használtak megfelelően  vagy olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja ~ tudott a védjegy lajstromozásáról, és ~ egymást követő 5 éven át tűrte annak használatát ~ kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el - Ha a védjegyoltalom ex tunc hatállyal szűnik meg: a védjegyjogosult által jelzett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni amelyet a védjegy használatából gazdasági előnyök nem fedeznek

44

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma A.) A földrajzi árujelző fogalma - Jelentősége, fogalma:  a földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés gyűjtőfogalma  földrajzi árujelzésként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban: a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés - Földrajzi jelzés: valamely  táj, helység, ország neve, amelyet az e helyről származó (meghatározott földrajzi területen termelt és feldolgozott, ill. előállított) olyan termékmegjelölésére használnak, és  amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a származásnak tulajdonítható > MINŐSÉG JELZÉSÉRE CSAK KÖZVETVE ALKALMAZHATÓ - Eredet-megjelölés:  közvetlenül is utal az áru származási helyéből adódó jellegzetességek (természeti feltételek, emberi tényezők) vagy minőségi tulajdonságaira (egri bikavér, gyulai kolbász, herendi porcelán)  az élelmiszerekre hagyományosan használt földrajzi nevek és a Lisszaboni Megállapodás alapján korábban lajstromozott magyar eredet-megjelölések is oltalomban részesíthetők

45

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma B.) Az oltalom keletkezése – a kizárás esetei - Az oltalom keletkezése  ha a földrajzi árujelző és annak bejelentése megfelel a törvényi feltételeknek és nincs kizárva a törvényi oltalomból, oltalomban kel részesíteni > A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ OLTALMA A BEJELENTÉS NAPJÁRA VISSZAMENŐ HATÁLLYAL A LAJSTROMOZÁSKOR KELETKEZIK ÉS KORLÁTLAN IDEIG TART  oltalmat szerezhet: bármely természetes jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság > külföldi személy: csak nemzetközi szerződés, viszonosság esetén amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére az árujelzőt használják - Ki van zárva az oltalomból:  azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző  azonos vagy hasonló termékek esetében a korábbival azonos vagy hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha azt a fogyasztók a korábbival összetéveszthetik  eltérő termékek tekinttében a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná

46

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma C.) Az oltalom jogi tartalma

- Az oltalom jogi tartalma:  az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatra, de arra másnak ENGEDÉLYT NEM ADHATNAK  jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban az oltalom alatt álló árujelzőt utánozza, utaló módon használja, hamis vagy megtévesztő megjelölést használ  aki az árujelzőt jogosulatlanul használja: bitorlás ( VÉDJEGYBITORLÁS)

47

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma D.) Az oltalom megszűnése, az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások

- Az oltalom megszűnése:  oltalmat törölték (ex tunc)  a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket (a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszamenő hatállyal) - Az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra:  LÉNYEGÉBEN A VÉDJEGYELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT KELL – eltérésekkel - MEGFELELŐEN ALKALMAZNI  a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó követelmények ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik

48

IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.5 Összegzés

- Összegzés  a védjegy és a földrajzi árujelzők joga nem hagyományos értelemben vett szellemi alkotásokat oltalmaz, hanem valamely termék, szolgáltatás megkülönböztetésére alkalmas megjelölését  védjegyoltalomban megkülönböztethető és grafikailag ábrázolható megjelölés részesülhet  a védjegyoltalom a jogosultat alap esetben 10 évre illetheti meg, amely további 10-10 évekre korlátozás nélkül meghosszabbítható.  az oltalom lényege a jogosult kizárólagos hasznosítási joga, mely kiterjed a hasznosítás szerződésben való átruházására is  a védjegyoltalom nemzeti, nemzetközi, és európai úton szerezhető: mindhárom esetben kérelemhez kötött, formális eljárás keretében lehet rá szert tenni

49