14

ÜZLETI JOG I. 17. előadás

2013/14

A társaság létszakaszai

1

Áttekintés: I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte A.) A jogi személy létrejöttének folyamata B.) A nyilvántartásba vétel C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele E.) A nyilvántartás közhitelessége F.) A jogi személy időtartama G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége H.) Törvénysértő létesítő okirat I.2 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés B.) A jogi személy névválasztása és székhelye C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése D.) Ügyvezetés – a jogi személy vagyona E.) Felelősség F.) A felelősségátvitel intézménye G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint A.) Áttekintés B.) A jogi személyekre irányadó szabályok alkalmazása C.) Áttekintés – az alapítás lépcsői

I.4 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma B.) A társaság cégneve, székhelye C.) A társaság tevékenysége D.) A társaság vagyona E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése

II.4 Szétválás A.) A szétválás esetei B.) A szétválás joghatásai C.) Követelések érvényesítése – speciális szabályozás II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. B.) A megszűnés okai II. C.) A megszűnés joghatásai

I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság A.) Minősített alakisági követelmények B.) Az előtársaság C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén

II.6 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI

II.1 A jogi személy státusváltozásainak esetei A.) A létesítő okirat módosítása B.) A státusváltozások további esetei

III.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya B.) A főszabály alóli kivételek

II.2 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése B.) Az átalakulás joghatásai C.) Az átalakulás folyamata D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége

III.2 Átalakulás A.) Lényege B.) Lényege C.) Menete

II.3 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei B.) Az egyesülés a gyakorlatban

III.3 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés B.) Szétválás III.4 Jogutód nélküli megszűnés

2

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

3

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte A.) A jogi személy létrejöttének folyamata

- Az alapítás fázisai:  a létesítő okirat elfogadása ~ a társasági szerződés megkötése, ill. ~ alapszabály/alapító okirat elfogadása  írásbeli formakényszer, kötelező tartalmi elemek  az iratok jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartó bírósághoz való benyújtása > ez lehet ~ cégbíróság (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet) ~ rendes bíróság (alapítvány, egyesület)  költségvetési szerv > Magyar Államkincstár > a jogi személyiség a nyilvántartásba vétellel keletkezik

4

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte B.) A nyilvántartásba vétel - Az aktus jogi jellege:  konstitutív ~ a bejegyzés ténye keletkezteti a jogi személyiséget ~ (főszabályként) a jövőre nézve szól  közhiteles  ha a létesítő okirat a törvényi követelményeknek megfelel ~ a bíróság köteles nyilvántartásba venni ~ gazdasági, politikai, célszerűségi szempontok nem mérlegelhetők > a szervezet jogi személyiségét a nyilvántartásból való törléssel veszti el - Ki kezdeményezi?  a képviseletre a létesítő okiratban megjelölt személy (Ptk. 3:12 §)  aki a mulasztásáért, késedelemért stb. a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel de! > több esetben a kijelölt képviselő nem is tud erről, illetve még nem is fogadta el a megbízást (az alapítványoknál pl. rendszeresen az alapító nyújtja be a nyilvántartási kérelmet és nem a kurátor)

5

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója - A jogi személyek törvényességi felügyeletét  a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el  a felügyelet ~ kizárólag törvényességi jellegű > tehát nem jelentheti a jogi személy döntéseinek célszerűségi felülvizsgálatát ~ általános és alaki jellegű (iratokon alapuló) felügyelet > kivétel a költségvetési szerv > alapítója egyben a jogi személy irányító szerve - A törvényességi felügyeleti eljárást, annak módszereit, szankcióit (pl. pénzbírság)  a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések esetén a Ctv. alapján a cégbíróság  egyesületek–alapítványok esetében civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) alapján a rendes polgári bíróság lát el  ha az enyhébb szankciók nem vezetnek eredményre, úgy a nyilvántartó bíróság meg is szünteti a jogi személyt (3:34. §).

6

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele

- A nyilvántartásba jogot, tényt, adatot bejegyezni csak  jogszabályokban meghatározott okirat vagy bírósági, illetve más hatósági határozat alapján lehet  valamennyi jogi személy nyilvántartása ~ a Ptk. szerint nyilvános, abba bárki betekinthet ~ a jogi személyek jelentős részénél a törvény hivatalos lapban való közzétételt is előír (általában a Cégközlönyben). - Ha a Ptk. a jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, tv. eltérő rendelkezése hiányában annak a Cégközlöny útján kell eleget tenni 7

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte E.) A nyilvántartás közhitelessége

- A nyilvántartás közhiteles  vélelmezni kell a nyilvántartott adatok valódiságát  senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem tudott > a nyilvántartás nyilvános, tudomást szerezhetett volna róla.  az ellenkező bizonyításig (megdönthető vélelem) ~ vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki ~ a nyilvántartásban bízva ~ nem ingyenesen (tehát ellenértékét fejében) szerzett jogot. 8

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte F.) A jogi személy időtartama

- A jogi személy időtartama:  a jogi személy határozott vagy határozatlan időre egyaránt létrejöhet  erről az alapító(k) dönt(enek)  a Ptk. kiegészítő jelleggel csak annyit mond, hogy ~ ha e kérdésről a létesítő okirat nem rendelkezik, úgy ~ a jogi személy határozatlan időre jön létre.

9

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége

- A jogi személyek létesítő okirat érvénytelenségére nézve a szerződések érvénytelenségének általános szabályai, pl. a megtámadás lehetősége  a közhitelesség érdekében csak a jogi személy nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig irányadóak  ezt a korábbiaknál csak a gazdasági társaságoknál fennálló szabályt a Ptk. valamennyi jogi személyre nézve  részben általánosította, részben szigorította > Ptk. 3:15. §: ~ a nyilvántartásba való jogerős bejegyzés után ~ érvénytelenség jogcímén törlési pert egyáltalán nem lehet indítani 

Gt.: korábban a táraságoknál néhány kivételes esetben helye volt a perindításnak (a cég bejegyzését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapos jogvesztő határidővel) 10

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte H.) Törvénysértő létesítő okirat

- Ha a létesítő okirat törvénysértő  korrigálására az állami törvényességi felügyelet hivatott  felszólítja a jogi személyt a törvénysértés korrigálására  végső soron – ha a törvénysértés másként nem kiküszöbölhető – a törvényességi felügyeletet gyakorló bíróság megszünteti a jogi személyt > törli a nyilvántartásból. 11

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés

- A jogi személy létesítő okiratában (3:5. §) meg kell határozni  a) a jogi személy nevét,  b) a jogi személy székhelyét,  c) a jogi személy célját vagy főtevékenységét,  d) a jogi személyt alapító személy(ek) nevét, lakhelyét, (székhelyét),  e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulást (hozzájárulásokat), a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,  f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét (tisztségviselőit).

12

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma B.) A jogi személy névválasztása és székhelye - A névválasztással, névhasználattal összefüggő követelmények:  a jogi személy nevének különböznie kell a már nyilvántartásba vett más jogi személyek nevétől > névkizárólagosság elve  a névválasztással az időbeli elsődlegesség érvényesül > azé a név, aki előbb nyújtotta be e névvel a kérelmét a nyilvántartásba vételre  a jogi személy neve nem kelthet valósággal ellentétes látszatot > névvalódiság elve  az elnevezésnek a magyar nyelv szabályainak megfelelőnek kell lennie > névszabatosság elve) > a jogi személy nevében a jogi személy típusát is fel kell tüntetni. - A jogi személy székhelye  a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett irodája  az iroda fogadja a jogi személyhez intézett jognyilatkozatokat,  biztosítja ~ a jogi személy kereskedelmi forgalomban való ~ illetve a hatóságok általi elérhetőségét. 13

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése - A Ptk. a személyek magánautonómiáját a tevékenységi kör tekintetében is biztosítja:  a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amit jogszabály ~ nem tilt, vagy ~ nem korlátoz  egyes tevékenységek folytatásához ~ hatósági engedély kell, és ~ ún. képesítési követelmények is vannak - A jogi személynek egy vagy több alapítója van  a nem intézménytípusú, hanem a személyegyesítő jogi személyeknek egyben a jogi személyek tagjává is válnak  a létesítendő okiratban az alapítókat fel kell sorolni. 14

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma D.) Ügyvezetés – a jogi személy vagyona - A jogi személy ügyvezetése:  vezető tisztségviselők látják el > a Ptk. általánosította a társasági jogi terminológiát  egyénileg vagy testületben  a jogi személy működőképességéhez szükséges, hogy ~ az első tisztségviselőket ~ a létesítő okirat kijelölje. - A jogi személy vagyon nélkül nem működhet  az alapítóknak a jogi személy részére vagyont kell biztosítaniuk, ennek ~ értékét ~ módját ~ időpontját  a létesítő okiratnak tartalmaznia kell > egyes jogi személyeknél – kft., rt. – a Ptk. a vagyon legkisebb mértékét is meghatározza 15

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma E.) Felelősség

- A jogi személy felelőssége (Ptk. 3:2. § /1/ bek.):  a jogi személy önálló jogalany > bizonyos mértékben szükségképp függetlenül ~ alapítóitól, illetve ~ tagjaitól  ennek eredménye a jogi személy önálló vagyoni felelőssége  főszabály > a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni ~ a jogi személy tagjai és alapítói ~ a jogi személy tartozásaiért nem felelnek  a jogi személy önálló felelőssége alól a Ptk. egy általános kivételt tesz > felelősségátvitel

16

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma F.) A felelősségátvitel intézménye - A felelősségátvitel intézménye > a társasági jogból absztrahálva a Ptk. minden jogi személyre kiterjesztve került a Ptk.-ba  ha a jogi személy tagja vagy alapítója  a korlátolt felelőségével visszaélt és  emiatt ~ a jogi személy jogutód nélküli megszűnéskor ~ kielégítetlenül maradt hitelezői követelések maradtak fenn (felszámolás)  e tartozásokért az alapító (tag) köteles helytállni [Ptk. 3:2. § (2) bekezdés]. > a felelősségátvitelnek életszerűen csak az üzleti vállalkozások körében van helye, non-profit szektorban erre aligha kerülhet sor.

17

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok

- A Ptk. 3:5. § csak a létesítő okirat általános törvényes kellékeit tartalmazza  jogi személy egyes típusainál kiegészül az adott típus létesítő okiratával kapcsolatos többletkövetelményekkel  a jogi személy alapítói a létesítő okiratba bármilyen további feltételt is fakultatívan felvehetnek.

18

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint A.) Áttekintés

- A gazdasági társaság létszakaszai a következők:  alapítás (Ptk. 3:94–3:101 §),  a társasági szerződés módosítása (Ptk. 3:102. §),  a társaság formaváltozása, azaz más társasági formába való átalakulása (Ptk. 113–135. §),  társaságok egyesülése (Ptk. 3:136. §),  a társaságok szétválása (Ptk. 3:136. §),  a társaság jogutód nélküli megszűnése (Ptk. 3:137. §).

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint B.) A jogi személyekre irányadó szabályok alkalmazása

- A gazdasági társaságok létszakaszaival kapcsolatban vissza kell utalni a Ptk. jogi személyekkel kapcsolatos általános szabályaira  a társaságalapítással kapcsolatban figyelembe kell venni a 3:5–3:10. §-át,  az átalakulással, egyesüléssel és szétválással kapcsolatban a 3:39–3:47. §-át,  a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatban a 3:48. §-át is > az általános rész a létesítő okirat módosításáról nem rendelkezik.

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint C.) Áttekintés – az alapítás lépcsői - Az alapítás lépcsői a következők:  a társasági szerződés megkötése;  a társasági szerződés ügyvédi ellenjegyzése (közjegyzői okiratba foglalása) > ezzel a társaság előtársasági állapotba jut  a társaság bejelentkezése a cégbíróságnál;  a bejegyzési eljárás lefolytatása;  a társaság cégjegyzékbe való bejegyzése > a bejegyzési eljárás eredményeképpen végül a társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján a jövőre nézve jön létre A szindikátusi szerződés  a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá tartozó nem nevesített szerződés  amelyet a társulni kívánók általában a társasági szerződés előtt kötnek meg

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma - A társasági szerződés  kötelező tartalmát a Ptk. határozza meg ~ részben a Ptk. általános szabályai (3:5–3:10. §) ~ részben a 3:95–3:99. § (cégnév, székhely, tagok felsorolása, tevékenységi kör, időtartam stb.) ~ az egyes társasági formáknál az adott társasági forma jellegzetességei miatt szükséges további törvényi kellékek  rendelkeznie kell a társaság ~ cégnevéről ~ székhelyéről ~ által folytatott tevékenységről ~ vagyonáról > a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az egyszemélyes kft. és rt. alapszabályára, a zártkörűen alapított rt. alapszabályára és a nyilvános alapítású rt. alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályára > egységesen: létesítő okirat

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése B.) A társaság cégneve, székhelye - Minden gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik  a jogi személy nevére vonatkozó, 3:6. §-ban foglalt általános szabályokon túl  az erre vonatkozó részletes szabályokat a cégtörvény (Ctv.) határozza meg. - A társaság székhelye nem kell feltétlenül azonosnak lennie a központi ügyintézés helyével  ha ez a két hely egymástól elkülönül, a társasági szerződésben ~ a székhely mellett ~ a központi ügyintézés helyét is fel kell tüntetni > a társaságnak más földrajzi helyen lévő telephelyei (fióktelepei) is lehetnek, ezeket a cégnyilvántartásba csak akkor kell bejegyezni, ha a társaság kéri. 

- A társaság székhelye az uniós jog alapján külföldre is áthelyezhető

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése C.) A társaság tevékenysége - A gazdasági társaság  elvileg minden olyan tevékenységet folytathat, amit a törvény nem tilt, illetve nem korlátoz (Ptk. 3:8. §)  ha azonban jogszabály valamely tevékenység folytatását hatósági engedélyhez köti (működési engedély) ~ e tevékenység ugyan szerepelhet a társasági szerződésben foglalt tevékenységi körében ~ de e tevékenységet a társaság csak a hatósági engedély birtokában kezdheti el  egyes vállalkozásoknál – kereskedelmi bankok–biztosítók – ún. alapítási engedélyre is szükség van > e nélkül az ilyen társaság nem jegyezhető be a cégjegyzékbe  jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor végezhet ~ ha van olyan tagja, munkavállalója, illetve megbízottja ~ aki a képesítési követelménynek megfelel

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése D.) A társaság vagyona - A gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenységre irányul  ellentétben a polgári jogi társasággal, a gazdasági társaságnak mindig van vagyona és  ezt a társasági szerződésben meg kell határozni  a vagyont a tagoknak kell biztosítaniuk és minden egyes tag vagyoni hozzájárulásra köteles  a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból  vagyoni minimum: ~ kft.-nél 3 millió ~ zártkörűen működő rt.-nél 5 millió, ~ nyilvánosan működő rt.-nél 20 millió Ft. a kötelező törzs(alap)tőke-minimum  a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport)

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) - Apport lehet  legáltalánosabban minden forgalomképes és vagyoni értékkel bíró testi tárgy, szellemi alkotás vagy jog  a követelés akkor képezhet apportot, ha ~ azt az adós elismerte vagy ~ jogerős bírósági határozaton alapul  a tag személyes közreműködése, szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem minősülhet apportnak  a társaság tagjai az apport értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban nem állapíthatják meg  a törvény a korlátolt felelősségű társaságoknál az apportra többletszabályokat állapíthat meg > így pl. meghatározhatja a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányát, mely Rt. esetében kötelezően 30–70% > az apport főszabályként a társaság tulajdonába kerül

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése - A gazdasági társaságok egyes fajainál előírt szabályok szerint  a vagyoni hozzájárulást a tagoknál általában a társaság cégbejegyzéséig szolgáltatniuk kell  a társasági szerződés – ha törvény nem tiltja – erre hosszabb időtartamot is megállapíthat ha a tag ~ a társasági szerződésben megállapított időpontig vállalt vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, és ~ ezt a hiányt a társaság ügyvezetésének felhívására 30 napos póthatáridőn belül nem tagsági jogviszonya a póthatáridő lejártát követő napon megszűnik (Ptk. 3:98. §)  e szabálytól a társasági szerződés nem térhet el, az eltérés semmis > a tagot tehát ez esetben a társaságból nem zárják ki, hanem tagsági jogviszonya törvényi rendelkezés alapján automatikusan megszűnik.

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság A.) Minősített alakisági követelmények - A társasági szerződést - az ügyvédi ellenjegyzéstől függetlenül – a társaság minden alapító tagjának, illetve képviselőjének alá kell írnia - A társasági szerződés minősített alakisághoz kötött okirat a tagok által aláírt társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) ~ ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy ~ közjegyzőnek közokiratba kell foglalnia  az ellenjegyzés (közokiratba foglalás) legfontosabb jogi hatása, hogy az ellenjegyzés napjától a keletkezésben lévő gazdasági társaság a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet 

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság B.) Az előtársaság - Az előtársaságra a „végleges” társaságra vonatkozó szabályokat kell a törvényben meghatározott kivételekkel alkalmazni  az előtársasági lét a jogerős cégbejegyzésig, illetve a cégbejegyzés jogerős elutasításáig tart  az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért ez esetben a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni  a Ptk. nem tiltja meg, hogy az előtársasághatósági engedélyhez kötött tevékenységet végezzen > az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzési kérelem benyújtása után folytathat - A Ptk. – a Gt. 15. § (2) bek.-től eltérően – nem rendelkezik arról, hogy az előtársasági jelleget az iratokon és a megkötött jogügyletek során a bejegyzés alatt (b.a.) toldattal jelezni kell.

I. ALAPÍTÁS – NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén - Ha a társasági szerződés valamilyen ok miatt törvénysértő és a cégbíróság a bejegyzést jogerősen elutasítja  az előtársaság haladéktalanul köteles működését megszüntetni  az e kötelezettség megszegésével okozott károkért ~ az előtársaság vezető tisztségviselői ~ egyetemlegesen felelnek. - Az esetleges tartozásokat  elsődlegesen a létrehozni kívánt társaság részére biztosított vagyonból kell fedezni  ha ez nem elégséges ~ az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni ~ ha a tagok felelőssége korlátozott és kielégítetlen tartozások maradnak fenn, ezekért a megszűnt előtársaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek - A Gt.-ben (16. § /3/ bek.) a vállalt kötelezettségekből fakadó tartozáskorét a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI

31

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.1 A jogi személy státusváltozásainak esetei A.) A létesítő okirat módosítása   

- A létesítő okirat módosításával a Ptk. a jogi személyek általános szabályai között lényegében nem foglalkozik a jogi személyek egyes fajainál találhatók a tartalmi rendelkezések

- A személyegyesülések körében  általában a tag(köz)gyűlés minősített többségű (pl. kétharmados) döntése szükséges a létesítő okirat módosításához  a módosítás ~ a nyilvántartásba való bejegyzéssel lesz hatályos ~ ha csak a törvény a szabály alól kivételt nem tesz 32

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.1 A jogi személy státusváltozásainak esetei B.) A státusváltozások további esetei

- A státusváltozások további esetei:  átalakulás  egyesülés  szétválás

33

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése

- Az átalakulás  a jogi személy típusának megváltoztatását jelenti  egyetemes jogutódlással  itt is a tág értelemben vett társasági jog intézményéről van szó, ~ átalakulás más jogi személy típusoknál (egyesület, alapítvány, költségvetési szerv) ~ nem jöhet számításba > nem korlátlan jogi lehetőség >a végelszámolási, illetve csőd vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló jogi személy nem alakulhat át (3:40. §)

34

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás B.) Az átalakulás joghatásai - Jogok, kötelezettségek átszállása, az átalakuló társaság jogi sorsa:  a megszűnő jogi személy összes joga és kötelezettsége (követelések, tartozások, munkáltatói jogok, kollektív szerződés, hatósági engedélyek)  a nyilvántartásba való bejegyzéssel az átalakulással keletkező új jogi személyre szállnak át (3:39. §) – pl. kft.-ről rt.-re stb.  a bíróság ~ az átalakuló jogi személyt törli ~ az átalakulással keletkező jogi személyt egyidejűleg bejegyzi a nyilvántartásba > ha a bíróság elutasítja az átalakulást, a jogi személy a korábbi formájában működik tovább.

35

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás C.) Az átalakulás folyamata - Az átalakulási folyamata a személyegyesüléseknél  az átalakulás a tag(köz)gyűlés határozatával indul ~ legalább háromnegyedes többséggel dönthet ~ e szabálytól a létesítő okirat érvényesen nem térhet el (bár törvény ezt kifejezetten nem mondja ki)  ezt követően a társaság (szövetkezet, egyesülés) ügyvezetése köteles ~ átalakulási tervet és ~ vagyonmérleg-tervezetet készíteni ~ ezt közzé kell tenni  e dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül ~ a tagoknak nyilatkozniuk kell, ha nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjai lenni ~ a törvény (hibásan) nem ír elő jogvesztő határidőt > a kiváló tagok tagsági jogviszonya az átalakulás bírósági bejegyzésével megszűnik, és velük el kell számolni

36

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége - Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége:  az átalakulásról szóló döntést és a végleges vagyonmárleget közzé kell tenni  azok a hitelezők ~ akiknek le nem járt követelései a közzététel előtt keletkeztek ~ a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül  ha az átalakulás követelésük kielégítését veszélyezteti ~ az átalakulással létrejött jogi személytől ~ megfelelő biztosítékot követelhetnek, > pl., ha kkt. kft.-vé alakul át, hiszen megszűnik a tagok mögöttes felelőssége.  a biztosíték (óvadék, zálog) tárgyában esetleg létrejövő jogvitában bíróság dönt.

37

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.3 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei

- Ptk.: 3:44. §: a jogi személy  más jogi személlyel (személyekkel)  összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet (fúzió) - Összeolvadásnál  a fúzióban résztvevő minden jogi személy megszűnik  és egy új jogi személy jön létre egyetemes jogutódlással. - Beolvadásnál  csak a beolvadó jogi személy(ek) szűnik(nek) meg és  valamennyi beolvadó jogi személy általános jogutódja az a megmaradó jogi személy, amelyben a beolvadás történt.

38

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.3 Egyesülés (fúzió) B.) Az egyesülés a gyakorlatban - Az egyesülésre az átalakulás terv és a vagyonmérleg tekintetében az átalakulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni  közös átalakulási terv készül  amelyet ~ az egyesülésben résztvevő ~ minden jogi személynek el kell fogadnia  a Ptk. az egyesülésben résztvevők által kötött egyesülési szerződésről nem beszél > természetesen a résztvevők köthetnek ilyet egymással - A jogi személyek alaptípusaira vonatkozó szabályok szervesen kiegészítik az egyesülés általános szabályait  így pl. egyesület, illetve alapítvány csak egyesülettel, illetve alapítvánnyal fuzionálhat 

- A társaságok egyesülése versenykorlátozó hatással járhat a versenytörvény szabályait is figyelembe kell venni a fúziónál  esetlegesen a Gazdasági Versenyhivatal engedélyére van szükség (1996. évi LVII. törvény) 

39

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.4 Szétválás A.) A szétválás esetei - A szétválás  különválás vagy  kiválás útján történhet > ugyancsak az átalakulás szabályainak alkalmazásával (3:45–3:47. §) - Különválás esetén  az eddigi jogi személy módosult létesítő okirattal fennmarad és  az eddigi jogi személy vagyonának egy részével új jogi személy alakul - A Ptk. ismer beolvadásos különválást, illetve kiválást is  a különváló jogi személyek (a kiváló jogi személy) a szétválással egyidejűleg  már létező más jogi személyhez csatlakoznak 40

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.4 Szétválás B.) A szétválás joghatásai

- A szétváló jogi személyek jogutódjai  a szétválás előtti kötelezettségekért ~ a szétválás előtt elfogadott szétválási terv szerint kötelesek helytállni ~ szétválási szerződésről a Ptk. nem beszél)  de ha a kijelölt jogutód nem áll helyt ~ valamennyi szétválással keletkezett jogi személy ~ egyetemlegesen felel a hitelezővel szemben > ugyanez a helyzet az olyan kötelezettségnél is, amelyről a szétválási terv nem rendelkezik

41

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.4 Szétválás C.) Követelések érvényesítése – speciális szabályozás

- A szétválással megszűnő jogi személy követeléseit  a szétválási tervben megjelölt jogutód érvényesíti  ha valamely követelésről a szétválási terv nem rendelkezik ~ ezt a jogutódok ~ a köztük fennálló vagyonmegosztás arányában érvényesíthetik - A szétválásra (is) az egyes jogi személy alaptípusoknál a Ptk. speciális előírásokat állapít meg.

42

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. - A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének  általános okait a 3:48. § állapítja meg  a részletes szabályokat – differenciáltan – az egyes jogi személy alaptípusainál megállapított rendelkezések tartalmazzák - A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha  a) határozott időtartamra jött létre és ~ ez az időtartam eltelt, illetve ~ megszűnése feltételhez volt kötve és a feltétel bekövetkezett;  b) az erre jogosult szerve kimondja megszűnését ~ ez a személyegyesítő jogi személyeknél a tag(köz)gyűlés (az alapítvány megszűnésére speciális szabályok vonatkoznak) ~ ez esetben le kell folytatni a jelenleg Ctv.-ben szabályozott végelszámolási eljárást 43

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése B.) A megszűnés okai II.

- A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha  c) felszámolási eljárás alapján a bíróság a Cstv. alapján megszüntetni. ~ felszámolási eljárásra a jogi személy fizetésképtelensége esetén kerül sor ~ főszabályként a bíróság által kijelölt felszámoló folytatja le  d) törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a bíróság megszüntetni. ~ gazdasági társaságok (valamint a szövetkezet és az egyesülés) esetében a cégbíróság a Ctv. szerint > súlyos törvénysértés, illetve > a fantomcégként való működés esetén ~ alapítvány és egyesület bíróság általi megszüntetésére az ún. civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) előírásai szerint alapvetően > súlyos , illetve > ismételt törvénysértés esetén kerülhet sor.

44

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése C.) A megszűnés joghatásai

- A megszűnő jogi személy  valamennyi esetben a nyilvántartásból való bírósági törlés eredményeként szűnik meg  vagyoni viszonyait valamennyi megszűnési esetben teljes értékűen le kell zárni > a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon sorsáról a jogi személy alaptípusainál megállapított szabályok az irányadók

45

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.6 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban - Az új Ptk. jogi személy könyve  hetedik része a jogi személy típusok között  utolsónak rendelkezik az állam részvételéről a polgári jogviszonyokban. - Az új Ptk. szerint az államot az állami vagyonért felelős miniszter képviseli  a képviselet módját ~ az államháztartási törvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg ~ ez a szabályozás közjogi jellege miatt a Ptk.-ból kimaradt  törvény az állam képviseletét meghatározott speciális jogviszonyokban másra is bízhatja az állami vagyonért felelős miniszter pedig ~ az államháztartási törvény keretei között ~ másra is átruházhatja képviseleti jogát. 

46

II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.6 Az állam, mint jogi személy B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban - A Ptk. 3:406. §-a átfogó jelleggel kimondja, hogy az államot  polgári jogviszonyokból származó kötelezettsége  költségvetési fedezet hiányában is terheli > az állam helytállási kötelezettsége kiterjed az „államháztartás részét képező jogi személyekre” is - Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az állammal adott esetben szemben álló jogalanyoknak, mint az eddigi szabályozás, amely  egyfelől csak a kártérítési jellegű követelésekre (megtérítési és kártalanítási kötelezettség is e körbe esik)  illetve a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre terjedt ki > a jövőben az állam kötelezettsége objektív alapon (nem kell a jóhiszeműség) bármilyen polgári jogviszonyból származó valamennyi kötelezettségre kiterjed

47

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI

48

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya

- A társasági szerződés módosítása  arról a társaság legfőbb szerve (taggyűlés) is határozhat  a tagok aláírására nincs szükség  a taggyűlés általában a jelen lévők háromnegyedének háromnegyedes többségével is döntést hozhat  történhet szerződésmódosítással is > cégjogilag a változásbejelentési eljárás útján történik, amelyre a cégbíróság főszabályként az alapítási eljárás szabályait alkalmazza

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.1 A létesítő okirat módosítása B.) A főszabály alóli kivételek - E főszabály alóli kivételek:  a) egyhangú döntésre van szükség, ha a módosítás valamely tag jogait hátrányosan érintené > az a tag is szavazhat, aki egyébként szavazati joggal nem rendelkezne (3:102.§ /3/ bek.);  b) a kkt. és bt. társasági szerződése módosításához (3:143. §);  c) a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyének, fióktelepének és tőtevékenységének nem minősülő tevékenységi körének megváltozatásához a tag(köz)gyűlés egyszerű többséggel hozott határozata is elégséges (3:102. § /2/ bek.) - A Ptk. 3:102. § nem tartalmaz eltérést tiltó rendelkezést, tehát kérdéses, hogy a társasági szerződés e szabályoktól eltérhet-e, pl.  háromnegyed helyett alkalmazhat egyszerű többséget  korábban a c) pontban foglalt technikai változtatásokról a létesítő okirat felhatalmazása alapján az ügyvezetés is dönthetett – kérdés, lehetséges-e ez a továbbiakban is?

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.2 Átalakulás A.) Lényege

- Az átalakulás lényege: társasági formaváltás, egyetemes jogutódlással  a régi társasági forma megszűnik, és a megszűnés pillanatában – amikor is a régi társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből és az újat bejegyzi – új társaság keletkezik (pl. kft.-ből rt. vagy fordítva)  gazdasági társaság a Ptk. szerint más gazdasági társasággá, valamint egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át

IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás B.) Lényege - A Ptk. 3:39. §-a szerint az átalakulásra mögöttes jogterületként az alapítás szabályait kell alkalmazni > eltérő, sajátos szabályok  felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló gazdasági társaság nem alakulhat át  az átalakulási folyamatban előtársaság nincs  az átalakulóban lévő társaságnak iratain az átalakulás tényét jeleznie kell > az átalakulás útján létrejövő új társaságra átszáll a megszűnt társaság összes joga és kötelezettsége [Gt. 70. §] - Az átalakulással kapcsolatban is problematikus, hogy a Ptk. sem a jogi személy általános részében, sem a gazdasági társaságok közös szabályainál nem mondja ki e szabályoktól való eltérés semmisségét.

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.2 Átalakulás C.) Menete - A gazdasági társaság legfőbb szervének az átalakulásról főszabályként két alkalommal kell döntenie (3/4-es szótöbbséggel)  az első döntés elvi jellegű > egyetértő döntés esetén ~ a társaság vezető tisztségviselői elkészítik az átalakulni kívánó gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteit ~ ezeket (a nem rendes) könyvvizsgálóval, (ha pedig a társaságnál felügyelőbizottság működik, a felügyelő-bizottsággal is) ellenőriztetni kell  a vagyonmérleg-tervezetek alapján ~ meg kell határozni az átalakulás útján létrejövő társaság törzs(alap)tőkéjét és ~ az egyes tagokra eső vagyonhányadot, ~ az „új társaságban” részt venni nem kívánó tagokkal pedig 60 napon belül (Gt.: főszabályként 30 nap) el kell számolni  az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönyben két egymás után megjelenő számban közleményt kell megjelentetni > biztosítékokat lehet kérni (30 nap)  az átalakulás cégbejegyzése után mind a megszűnő, mind az új társaságra nézve 90 napon belül végleges vagyonmérleget kell készíteni > a társasági szerződés azonban eltérhet a kettős – elvi és konkrét döntési konstrukciótól, és úgy is dönthet, hogy egy ülésen döntenek az átalakulásról

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.3 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés - A gazdasági társaság  más társasággal  szövetkezettel és  egyesüléssel egyesülhet (3:136. §). - Egyesülés ha több gazdasági társaság összeolvad, vagy ha egy vagy több társaság egy másik társaságba beolvad versenykorlátozó hatással járhat, ezért ~ az eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tartalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szabályai szerint ~ esetlegesen be kell szerezni a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét

  

- A Ptk. az egyesülési szerződésről (Gt. 78. § /4/ bek.) hallgat

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.3 Egyesülés, szétválás B.) Szétválás - A szétválásról a társaságok közös szabályai nem tartalmaznak rendelkezést  mivel azonban a jogi személy általános szabályai szerint az átalakulásra vonatkozó rendelkezések mögöttes jogterületet képeznek a szétválásra nézve is  a társaság ~ gazdasági társaságokra ~ szövetkezetre és ~ egyesülésre válhat szét, - Szétválás ha egy gazdasági társaság több társasággá bomlik (különválás), vagy ha egy társaság valamely része önálló társasággá válik (kiválás) > szétválás esetén az eddigi formától eltérő társasági forma is választható

 

- A Ptk. a szétválási szerződésről is hallgat hallgat

III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.4 Jogutód nélküli megszűnés - A jogutód nélküli megszűnésnek esetkörei  a társaságot tagjai ~ önkéntesen szüntetik meg a legfőbb szerv határozata alapján végelszámolással > a végelszámolót főszabályként a taggyűlés jelöli ki > ált. a társ. vezető tisztségviselője > beszedi a kintlévőségeket, kielégítik a követeléseket, a fennmaradó vagyont a társasági szerződésben szabályozott módon (ált. vagyonaránylagosan) szétosztják a társaság tagjai között ~ a társasági szerződésben eleve meghatározott időre hozták létre a társaságot, s ez az idő eltelt  a bíróság felszámolást elrendelő ítélete alapján  cégbírósági érdemi döntés alapján ~ súlyos és ismételt törvénysértés esetén (Ctv. 81. § (6) bek) ~ a nem működő ún. fantomcég hivatalból való törlése (Ctv. 89-93. §) > a Ptk. ezekről nem rendelkezik  törvényben meghatározott speciális okból (pl. kkt, bt. > tagok száma egyre csökken) > valamennyi esetben a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel, a törlés napjától szűnik meg.