14 tanév

Gyermekliget ÁLTALÁNOS ISKOLA

OM: 200192

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013/14 tanév

-1-

PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK

2

INTÉZMÉNYÜNK JELLEMZŐ ADATAI KÜLDETÉSNYILATKOZAT, PEDAGÓGIAI ALAPELVEK HELYZETELEMZÉS Az iskola rövid története Az intézmény földrajzi adottságai Az iskola tárgyi feltételei Az iskola személyi feltételei Az alapítványi iskoláról AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Pedagógiai - általános fejlesztési – alapelvek 2. Az oktató-nevelő munka pedagógiai céljai V. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Alapkészségek Szociális kompetenciák Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok VI. KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAMJA 1. Az iskolai egészségnevelés 1.1 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Mérési módszerek Általános mérési szempontok Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna A testnevelő által elvégzendő faladatok 2. A környezeti nevelés VII. A KÉPZÉS RENDJE A képzési rendszerünk sajátos eleme az integráció 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 2. Mozgáskorlátozott tanulók 3. Látássérült tanulók 4. Hallássérült tanulók 5. Pszichés fejlődési zavar 6. Alkalmazott eszközök, eljárások 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 8. A tanulói jogviszonyról VIII. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT Tanulásszervezés Tanítási szerkezet Az iskolai élet- és munkarendje A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1. Megelőzést szolgáló tevékenység 2. Feltárás IX. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 1. Preventív tevékenységek 2. Beilleszkedési, magatartási nehézség megszüntetését szolgáló feladatok X. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGITŐ PROGRAM XI. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHITÉSÉT SEGITŐ TEVÉKENYSÉG

5 5 5 5 6 6 7 7

I. II. III. 1. 2. 3. 4. 5. IV.

-2-

8 8 9 11 11 11 11 12 12 12 13 13 13 14 15 15 16 16 16 17 17 17 17 17 17 18 19 19 19 19 20 20 21 21 21 21 22 22

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGITŐ TEVÉKENYSÉGEK 1. Tevékenységek 2. Tanórán kívüli foglalkozások, hagyományaink XIII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A diákok közéleti szerepei és fórumai az iskolában A szülők közéleti szerepei és fórumai az iskolában XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. Alkalmazott jogszabályok 2. A pedagógiai program érvényességi ideje 3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 4. A pedagógiai program módosítása 5. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala XII.

HELYI TANTERV I. BEVEZETÉS Az alapfokú nevelés-oktatás ( 1 – 8. évfolyam ) 1. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza ( 1-2. évfolyam) Általános célok és feladatok Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret 2. Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (3-4.évfolyam) Általános célok és feladatok Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Élő idegen nyelv 3. Az alapfokú oktatás alapozó szakasza (5-6. évfolyam) Általános célok és feladatok Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Élő idegen nyelv 4. Az alapfokú nevelés fejlesztő szakasza Általános célok és feladatok Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Élő idegen nyelv II. ÓRASZÁMOK Az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A nem szakrendszerű oktatás minimumkövetelményei (a továbblépés feltétele az adott évfolyamról)

-3-

23 23 24

25 26 26 26 26 26 27 27 27 28 29 29 29 29 29 29 30 30 30 30 31 31 32 32 32 33 33 33 33 34 34 34 34 35 35 36 36 37 38 39 39

IV. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE 40 1. Értékelés, ellenőrzési tevékenység 40 Az igazgató illetve helyettese értékeli 41 A munkaközösség-vezetők, szaktanárok illetve osztályfőnökök értékelik 41 1.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 41 2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése 41 Az értékelés formái 42 3. A magatartás és szorgalom értékelése 43 A magatartás értékelése 43 Az értékelés módja 44 A szorgalom értékelése 44 Az értékelés módja 44 A kiemelkedő teljesítmények elismerése 44 Az iskolai jutalmazás formái 44 Fegyelmező intézkedések és azok formái 45 V. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI 46 1. A tanulás külső feltételei 46 2. A tanulás belső feltételei 46 3. Házi feladatok 47 VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJÁVAL KAPCSOLATOS KOMPLEX TEENDŐK 47 Látássérült tanulók 48 Gyengénlátó tanulók 50 Hallásfogyatékos tanulók 52 Enyhén értelmi fogyatékos tanulók 55 Beszédfogyatékos tanulók 70 Autizmus spektrum zavarával küzdő tanulók 70 Részképesség zavarával küzdő tanulók 73 Hiperkinetikus zavarok 75 Magatartás zavarok 75 Legitimációs záradék 76

-4-

I.

INTÉZMÉNYÜNK JELLEMZŐ ADATAI

Az intézmény jogállása Az iskola hivatalos elnevezése:

A fenntartó neve:

Montessori Általános Iskola 2112 Veresegyház, Gyermekliget Telefon: 28/559-655

„LURKÓ” OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY 2112 Veresegyház, Gyermekliget Telefon: 28/559-655

Az engedély kiállítója:

Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Az iskola székhelye:

Veresegyház város

Az iskola földrajzi működési területe: Veresegyház város és vonzáskörzete II. KÜLDETÉS NYILATKOZAT, PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Célunk tanítványaink harmonikus fejlődésének biztosítása, az egyéni igényeik maximális figyelembevételével. Ennek érdekében sokrétű tanítási, oktatási stratégiát alkalmazunk. Igyekszünk iskolánkban olyan pozitív környezetet teremteni, amelyben tanár és diák egyaránt jól érzi magát. Legfőbb ars poeticánk a folyamatos fejlődés. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Közvetlen kapcsolatban vagyunk a Hangvár óvodával, ezzel is segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda – iskola, alsó tagozat – közötti átmenet megvalósulását. III. HELYZETELEMZÉS 1. Az iskola rövid története 2000. szeptember 1.

Az önkormányzati fenntartású, veresegyházi Fabricius József Általános Iskola Montessori tagozataként kezdte el működését.

2000 – 2002 augusztus 31.

Montessori tagozatként működött

2002. szeptember 1.

Önálló, alapítványi fenntartású intézmény, Montessori Általános Iskola

2013. szeptember 1.

Önálló, alapítványi fenntartású intézmény, Gyermekliget Általános Iskola

-5-

2. Az intézmény földrajzi adottságai Veresegyház Pest megyében, a Gödöllői-dombság völgyében, a Gödöllő-Vác és a Budapest Galgamácsa országos közutak találkozásában, Budapesttől 23 km-re található. Területe: 28,56 km2, a lakosság száma meghaladja a 20 ezer főt. Az itt élő emberek foglalkozásszerkezetét tekintve ma már elsősorban az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban dolgoznak, a mezőgazdaság, mely korábban meghatározó volt háttérbe szorult. A város azon települések egyike, ahol a mai napig élő néphagyományról beszélhetünk. (Hagyományőrző együttesek, Tájház) A település a dombok által körülölelt Sződ-rákosi patak vízgyűjtő területe. A város idegenforgalmi vonzerejét többek között a természeti adottsága, három tóból álló tórendszere, természetvédelmi területei, különleges növényzete (úszóláp), gazdag állatvilága (jégmadár, gyurgyalag, vidra), a termálvíz, a „MEDVE PARK és ÁLLAKERT” adja. A Gyermekliget Általános Iskola a település Csomád felé eső északnyugati oldalán, a Ligetekben található. Mint az elnevezés is mutatja, egy növényzettel gazdagon borított ligetes, parkos terület központi részén helyezkedik el, távolabb a város központi részétől, az átmenő forgalomtól. Az önkormányzat 2004 tavaszán megkezdte a Gyermekliget területének bekerítését, így az itt működő óvodai csoportok és az iskola tanulói számára még biztonságosabb feltételeket teremtett. A park központi részén igényesen kialakított, környezet- és gyermekbarát játszótér található, melynek karbantartási munkáit, virágosítását rendszeres iskolai programként végezzük. Az intézmény kérésére az önkormányzat megfelelő számú, környezetbe illő szeméttárolók kihelyezéséről is gondoskodott. A füves terület mérete lehetőséget nyújt a szabadtéri játékok, sportfoglalkozások lebonyolítására, ugyanakkor az udvar hátsó részén megfelelően felszerelt és karbantartott kézilabda pálya található. (Mindezeket a lehetőségeket maximálisan kihasználjuk a mindennapos testnevelés és a napközi foglalkozások során.) A parkot félkörívben veszik körül a kívül-belül igényesen kialakított, a helyi építészeti hagyományok jegyeit magán viselő, gyönyörű épületek. A Gyermekliget Általános Iskola az épületegyüttesből két épületben kapott helyet. A központi épület tornatermét az óvodával közösen használjuk. Itt kerülnek megrendezésre közösségi- és egyéb programjaink is. 3. Az iskola tárgyi feltételei Az épület kivitelezésénél fontos szempontként jelent meg a természetes anyagok túlsúlya és a tájjellegű építészet hagyományai. A tetőszerkezet és a belső építészeti kialakításoknál a fa, mint természetes építő- és díszítőelem jelenik meg. A termek méretének növeléséhez falbontásokra volt szükség, így sikerült a tanulói létszámoknak megfelelő tantermeket kialakítanunk. A tanulók a termekben váltócipőt használnak. (Egészségügyi és higiéniai szempontok) A padlófűtés kiegészítve radiátorokkal, még a leghidegebb télen is biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. A közösségi teremben fatüzelésű kemencénk is van, amelyet inkább a családi, meghitt programok estén üzemelünk be. A bejáratnál helyeztük el az iskolai hirdetőtáblát, amelyre minden fontos információt kifüggesztünk. Az intézmény technikai felszereltsége közepes, de folyamatos bővítéssel szeretnénk korszerűsíteni. A vizesblokkok higiénikusak, zuhanyzókkal, folyékonyszappan-adagolóval, papírkéztörlővel felszereltek. Az öltőző szekrények az előtérben találhatók. A szelektív hulladékgyűjtést az önkormányzat támogatásával igyekszünk megoldani. Az étkezést a Misszió Egészségügyi Központtal kötött szerződéssel, szervezett formában valósítjuk meg. Az egészségügyi intézmény a gyermekétkeztetés elvárásainak megfelelően friss zöldség, gyümölcs, sovány húsok felhasználásával figyel az ételek minőségére.

-6-

4. Az iskola személyi feltételei Iskolánk tantestületének létszáma 10-15 fő között változik, a nevelő-oktató munkát speciális szakemberek is segítik az iskolaintegráló jellegéből adódóan (pszichológus, logopédus, mozgásterapeuta). Pedagógusaink nagy része több diplomás szakember, akik elhivatott képviselői szakmájuknak és az integrációnak egyaránt. 5. Az alapítványi iskoláról Hagyományos szerkezetű, nyolc osztályos általános iskola vagyunk, évfolyamonként általában egy osztállyal. Bár vannak olyan tanévek, amikor - a gyermeklétszám alacsony volta miatt - osztályok kerülnek összevonásra. Intézményünkben 80 gyermek nevelését-oktatását végezhetjük a hatályos engedélyek és jogszabályok alapján. Jelenleg több mint 30 gyermek jár hozzánk, de a beiratkozás folyamatos. Iskolai életünk aktív részese, támogatója és partnere az Iskolai Szülői Közösség. Anyagi és erkölcsi támogatásukkal segítik munkánkat. Iskolánkban a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeinkkel gyógypedagógus- logopédus foglalkozik, és - terveink szerint - az idei tanévtől dolgozik iskolánkban pszichológus kollega is. Fejlesztő pedagógus is segíti a rászorult tanulókat az egyéni fejlődésükben. Napközis csoportjainkban a tanulás mellett sokszínű szabadidős programok várják gyermekeinket. Nagy figyelmet fordítunk gyermekeink testedzésére. Az alsó tagozaton korcsolya és úszás oktatását tervezzük. A tehetséges és az érdeklődő gyermekeink különböző sporttevékenységet végeznek a veresegyházi városi sportegyesületben. Hagyományainkat igyekszünk évről évre bővíteni. A tanév az során tavasszal rendezzük meg a Gyermekliget-napokat. Ennek keretében pályázatokat hirdetünk, vetélkedőket, kiállításokat szervezünk. A tanév lezárásaként „Juniálist” – tréfás, játékos városi szintű rendezvényt tartunk. A tanév végén a 7. és 8. osztályos tanulóink házi vizsgát tesznek matematikából (írásbeli), magyar nyelvtanból (írásbeli), magyar irodalomból (szóbeli) és 8. évfolyamon informatika tantárgyból. Diákjaink a vizsgákkal átismétlik, rendszerezik és összegzik a megszerzett tudásanyagot és így lépnek a választott középiskolába. Immár hagyományosnak mondható az erdei iskolák szervezése is. Törekszünk arra, hogy tanítványaink az általános iskolai tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal eljussanak erdei iskolába. Az oktató-nevelő munkánk eredményességét a továbbtanulási mutatók is jelzik számunkra. Az iskolánkban dolgozó pedagógusaink nyitottak, fogékonyak az új módszerek, eszközök iránt. Követelnek tanulóinktól, de szeretetet is adnak számukra. Iskolánk rangját, értékét és szellemiségét humanizmusa, határozott követelményei adják.

-7-

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA ELJÁRÁSAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI

IV.

PEDAGÓGIAI,

Pedagógiai - általános fejlesztési - alapelvek

1.

 Gyermekközpontúság elve Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb és olcsóbb).  Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás elve A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket.  Képesség- és személyiségfejlesztés egységének elve A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, érzékeny, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.  Új típusú tanári attitűd érvényesítésének elve Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.  Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség elve Differenciált tanulásszervezést alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Rendszeresen dolgozunk heterogén összetételű csoportokban, melyeket összevont tanulócsoportok alkotnak.  Fokozatosság és folyamatosság elve Előnyben részesítjük azokat a módszereket, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával.  A tananyag egymásra épülésének és variálhatóságának elve Az elsajátítandó tananyag az alapozó és a felső évfolyamokon egymásra épül hiszen a gyermekek képesség struktúrája változatos szükséges a megbízható alkalmazható tudás elsajátításához a tananyag évfolyamonkénti ismételhetősége, újragondolása.  A kulcskompetenciák fejlesztésének elve Az oktatásunkban alapvető szerepe van annak, hogy mindenki megszerezze azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 2. Az oktató-nevelő munka pedagógiai céljai -

Az eredményes oktatás, nevelés alapfeltételének tekintjük a nyugodt, tanulást segítő osztálytermi légkör megteremtését, amelyben a pedagógusnak segítő szerepe van. A gyerek -8-

elfogadása, problémái iránti érzékenység, a humanitás, a tolerancia alapvető jegye kell, hogy legyen az oktatásunknak. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg. -

Iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

-

Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire.

-

Nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, valamint korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bővítésére.

-

Testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedék kinevelését fontos feladatnak tartjuk. Olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni.

-

Diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket.

-

Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, a városi önkormányzattal, a városi EGYMI intézményeivel, úgy mint a Nevelési Tanácsadóval, Szó-fogadó Általános Iskolával, Logopédiai Szakszolgálattal, „Kincstár” Általános Iskolával, a budapesti Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal és a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal.

-

Tanáraink figyelmet fordítanak a tanulói közösségek megszervezésére, ami nem csak az osztályfőnöki órákon, hanem kirándulásokon, „ beszélgető körök” keretein belül történik.

-

Az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása tanórai keretek között valósuljon meg, de megszervezzük a tanórán kívüli foglalkozásokat is szakemberek (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) segítségével.

-

A délutáni foglalkozások, szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

-

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését a szaktárgyi, sport, művészeti versenyeken való megmérettetés segíti. Tanulóinkat felkészítjük a versenyeken való részvételre.

-

A szülők, pedagógusok, együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási nap (közös rendezvények, programok).

-

Tantestületünk jól felkészült, szakmai megújulásra kész, innovatív pedagógusok közössége.

-

Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink a munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s munkájuk során igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni.

Az iskolánk olyan tanulásszervezést tervez, amely a tanuló egyénre koncentrál, annak fejlettségére, tanulási tempójára. Maximálisan törekszik az önállóság, a cselekvésbe ágyazott oktatás kialakítására, és az ehhez szükséges önismereti képességek és készségek valamint a tanulási technikák kialakítására. Kiemelten kezeljük a magas színvonalú oktatás mellet a gyermekek nevelését, személyiségük harmonikus fejlesztését. Ezek megszervezése a mindennapi oktatás keretin belül a játék, a munka, a kommunikáció tanításának területén realizálódik. A fentiek teszik iskolánkat alkalmassá a speciális nevelési igényű gyermekek fogadására, oktatására és nevelésére. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők is együtt munkálkodnának a gyermekek sikeres integrációján. Ennek érdekében az iskolában un. „szülő körök” indítását tervezzük, amelyen szakmai előadásokkal, eseti probléma megbeszélésekkel segítjük a szülők

-9-

munkáját. Iskolánk pszichológusa heti rendszerességgel vesz részt az iskola mindennapjaiban és havonta fogadóórán van lehetőség találkozni vele a tanároknak és szülőknek egyaránt. Közösen kialakított iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemléletelterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stressz mentesebb körülmények között tanulnak, valamint számos nyári táboroztatási lehetőségből választhatnak. Célunk tanítványaink következő tulajdonságainak, képességeinek fejlesztése:          

     

becsülje a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást legyen képes a problémák érzékelésére és megoldására tudjon eligazodni szűkebb és tágabb környezetében törekedjen jó eredmények elérésére (játékban, munkában, tanulásban) legyen reális elképzelése a jövőjét illetően ismerje a tanulás helyes és hatékony módszereit, aktívan vegyen részt a tanulásban önállóan szerezzen ismereteket tudását folyamatosan gyarapítsa, bővítse legyen képes az értő olvasásra, gondolatainak helyes és szabatos megfogalmazására ismerje, tisztelje, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket  a természet, a környezet értékeit  más népek értékeit, hagyományait  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit tartsa be a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat viselkedése udvarias, beszéde kulturált legyen szüleit, pedagógusait, társait tisztelje tartsa tiszteletben a másságot, a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészségesen éljen megjelenése és személyes környezete legyen tiszta, ápolt, gondozott

Az iskola – mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően – biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű – a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett -, az általános emberi és nemzeti értékek átadása, elfogadtatása alkotja. Az iskola pedagógusai a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elősegíteni különféle módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. Célunk a tanulási nehézségek enyhítése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, az esélyegyenlőség biztosítása. Az iskolában az oktatást sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyerekek egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Prioritást kap a versenyképesség és az elvárásoknak való megfelelés. Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a középiskolában, a szakiskolában a későbbiekben megfeleljenek. Alapfeladatunknak tekintjük, hogy diákjainkat felkészítsük az élethosszig tartó permanens tanulásra.

- 10 -

V. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt az iskola olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre segíteni kell a diákoknak észrevenni s értékelni a jót; megelőzni, felismerni a rosszat törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására kívánatos a tanulókat megismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet

 

    

Alapkészségek Olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. Az 5., 6. évfolyamokon több figyelmet kell fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban.





 

Szociális kompetenciák  A szociális kompetenciák fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi területekre: tolerancia, szolidaritás, önállósság, cselekvési hajlandóság, identitás, szabálykövetés és szabályalkotás. Kiemelt feladatunknak tekintjük a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését. Kulcskompetenciák  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia 

Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén



Digitális kompetencia



A hatékony önálló tanulás - 11 -



Szociális és állampolgári kompetencia



Kezdeményező és vállalkozói kompetencia



Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiemelt fejlesztési feladatok        

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a társadalmi életre

Az iskola a szülők bevonásával folyamatosan részt vesz a lakóhely életében. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel. Ennek alapján a szülők, a pedagógusok alapvető együttműködési formái a szülői értekezletek, a szülői fórumok, a fogadóórák, az Iskolai Szülői Közösség értekezletei, a családlátogatások, az iskolai és osztályrendezvények és ünnepségek, továbbá a nyílt órák, a kirándulások, a színházlátogatások, nyitott hétvégi programok. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. A pedagógusok – eddigi hagyományainkhoz híven – részt vesznek a tanulók számára szervezett városi szintű rendezvényeken, közreműködnek a szervezésben és a lebonyolításban.

VI.

KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAMJA

1.

Az iskolai egészségnevelés

Az iskolai egészségnevelés tartalmát az alábbiak képezik: 

Egészségvédő ismeretek átadása, egészségfejlesztő készségek és képességek kimunkálása a megelőző (preventív) testi egészségvédelem területén:  a személyes higiénia fejlesztése  a környezethigiénia új követelményeinek teljesítése  a balesetek megelőzésére felkészítés



A megelőző lelki egészségvédelem területén:  a stressz elviselése, feldolgozása  a szexuális nevelés  a munka, tanulás egészségvédelme  a tömeghírközlés, számítógép-használat és szabadidő eltöltés egészségvédelme



A kiemelt egészségvédő feladatok területén:  a dohányzás megelőzése  az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése  az aktív testmozgás elterjesztése  egészséges táplálkozásra nevelés  idősekkel való kapcsolat erősítése - 12 -



A hátrányos helyzetű gyermekek egészségvédelme.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

1.1

Az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebb jó közérzetre. A fizikai állapot legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejleszthető ki. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása tanulóink körében.   

minőségellenőrzés: a fizikai állapot és teherbíró képesség egységes mérése, értékelése, minősítése minőségbiztosítás: differenciált terhelés, felzárkóztató programok alkalmazása az iskolai évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.

Mérési módszerek 1.) Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt (12 perc futás) 2.) Erő, erő-állóképesség mérése: a) Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérése b) Hasonfekvésből törzsemelés – a hátizom erő, erő-állóképességének mérése c) Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) – a csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérése d) Fekvőtámaszban karhajlítás – a vállöv és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére Általános mérési szempontok 1) 2) 3) 4) 5) 6)

7)

8)

A fizikai teljesítmény mérésében az Oktatási Minisztérium által elkészített „Mérési útmutató” az irányadó. A mérés megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. - 13 -

9) 10)

A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1)

2) 3) 4)

5) 6) 7) 8) 9)

10)

11)

12)

13)

A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: - a kitűzött cél elérése ( vagy el nem érése), - az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőségre ad, az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai - adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. ( Ez elsősorban azokban a sportágakban jelent nagyobb merítési lehetőséget, amelyekben a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint elérését az örökletes tényezők nagymértékben behatárolják.) Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal - különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is - szorgalommal, kitartással eljuthat, akár az éjvonal szintjéig is.

Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket.

- 14 -

A testnevelő által elvégzendő feladatok  Egységes minőség-ellenőrzés A tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mérési eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával - a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek - törekedni kell az egészséges életmód kialakítására, megtartására. 

 Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.) A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó – kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú – fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével az élsport felé irányíthatjuk.  Az adatok nyilvántartása Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli. Megjegyzés: az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának módját, útját, (a változás/fejlődés nyomon-követelésével, az esetleges hiányosságok feltárását és annak felszámolási módját, a megtervezett edzésprogram hatására bekövetkező fejlődés

A környezeti nevelés

2.

A környezeti nevelés célja, hogy segítse a tanulókat környezettudatos, megfelelő készségekkel, ismeretekkel rendelkező felnőttekké válni, akik készek és képesek egyénileg vagy csoportosan a környezet minőségének védelmén, javításán, fenntartásán dolgozni a Föld élőlényeinek érdekében.             

Teremdekoráció, az igényes környezet kialakítása Tisztasági versenyek, felelősök Udvartakarítás (rendszeres és akció jelleggel) Elem-, papír- és telefonkönyv-gyűjtési akciók Állatkert látogatás, foglalkozások, tanórák szervezése Múzeumlátogatások – múzeumpedagógusi vezetéssel rendezvények, versenyek, pályázatok Igényes környezet kialakítása (iskola épülete, udvara, környezete) – akció jelleggel Előre tervezett, témájában a tananyaghoz kapcsolódó osztálykirándulások szervezése Szabadidős sportversenyek, túrák Szabadidős kézműves foglalkozások (természetes anyag felhasználása) Ünnepkörökhöz kapcsolódó kulturális rendezvények, kézműves foglalkozások – hagyományok felelevenítése, őrzése Erdei iskolák szervezése (tervezett, igényes természet- és környezetvédelmi programokkal) Nyári táborok szervezése (néphagyomány, sport)

- 15 -

A KÉPZÉS RENDJE

VII.

Iskolánk a későbbiekben is megőrzi hagyományos, osztályokra épülő, nyolc évfolyamos struktúráját. Ezzel a döntésünkkel igazodunk a fenntartó, a szülők elvárásaihoz, valamint a személyi és tárgyi feltételekhez. Az alapfokú oktatás nevelés szakasza az első osztályban kezdődik és a nyolcadik osztályig tart a következő rendben: a képzés négy részre tagolódik: Az első két évfolyam a bevezető, a harmadik és a negyedik évfolyam végéig a kezdő, az ötödik és hatodik évfolyamon tartó alapozó és a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakaszra. A nevelő-oktató munkát az iskolában egy vagy több szakképesítéssel rendelkező pedagógusok végzik. 2013/14-es tanévben a hatályos jogszabályok értelmében első és ötödik évfolyamon bevezettük az etika- erkölcstan oktatását. Az órákon a tanmenetben előírt tananyag mellett általános, morális kérdések is megbeszélésre kerülnek. A tantárgy témái (család, iskola, milyen vagyok, közösség, stb) közel állnak a gyermekekhez, könnyen megnyílnak, szívesen beszélgetnek. Ezt a kötetlen légkör is segíti. Reményünk szerint a gyermekek egymáshoz és a felnőttekhez való viszonyában a mindennapi életben felmerülő probléma megoldások keresésében pozitív változást hozhat ez a tantárgy. 2013/14-es tanévtől minden évfolyamon bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés, amelyet a hiányos infrastrukturális helyzetünk miatt részben táncórákkal váltjuk ki. A képzési rendszerünk sajátos eleme az integráció Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógiai eljárásaink minden szakaszban az életkori sajátosságokhoz igazodva biztosítsák a tanulók számára a tapasztalatszerzés örömét. Ez különösen fontos az iskolában tanuló SNI gyermekek számára, ahol is a fejlesztésük egyénre szabott, a tanulók közötti különbségeket maximálisan figyelembe vesszük. Szoros szakmaközi kapcsolatot alakítunk ki a fejlesztő szakemberek és a tanítók között, mely nyitott tanítási folyamban valósul meg. Az SNI tanulók beilleszkedésének megvalósításánál az alábbi gyakorlatot követjük:  Pedagógusaink céltudatosan felkészülnek az SNI gyermek nevelésére – oktatásárára  SNI – típusához megfelelő módszereket választunk szoros együttműködésben szakemberekkel

a

Az SNI tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos általános célok és feladatok - esélyegyenlőség alapjainak megteremtése - önálló életvitelre való felkészítés - reális énkép, önbizalom - kudarctűrő képesség növelése - önállóságra nevelés - segítségnyújtás a reális pályaválasztáshoz 1.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók   

Az alapfokú nevelés bevezető részében nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási, viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az alapozó és fejlesztő szakaszban hangsúlyossá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás területén előtérbe kerül a verbális szint, de a tanuló fejlettségének megfelelően jelen van a manipulációs ill. a képi szint is. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyisé formálására kell törekedni –erkölcsi nevelés.

- 16 -

2.

Mozgáskorlátozott tanulók A mozgáskorlátozott tanulókat segítjük a sérülésükből adódó hátrányok kompenzálásában ill. legyőzésében. Biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret.  kiemelt feladat a mozgásbiztonság kialakítása

3.

Látássérült tanulók 

4.

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelmet fordítunk arra, hogy részt vegyenek egyéni fejlesztésben, a személyiségfejlesztésnek itt speciális feladatai vannak.

Hallássérült tanulók A speciális feladatot a nyelvi kommunikáció alapozása jelenti. A kezdeti és bevezető szakasz megnövelt időtartama lehetővé teszi ennek a feladatnak az ellátását.  anyanyelvi készség intenzív fejlesztése

5.

Pszichés fejlődési zavar A tanulók iskola fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Az ott leírt feladatok az irányadók, de az egyes műveltségi területhez leírt tartalmak és fejlesztendő képességek módosulhatnak.  az egyéni sajátosságokhoz igazodó tanulási technikák alkalmazása  a fejlődés gyakori pozitív visszajelzése  családdal és speciális szakemberekkel való együttműködés Mindezekhez természetesen szükség van a pedagógiai kultúra minőségének emelésére. Fontos a közös döntések előkészítése, a team-munka erősítése, az együttműködésen alapuló feladat- és munkamegosztás, az élethosszig tartó tanulás tudatosulása.

6.

Alkalmazott eszközök, eljárások

Az alapkészségek fejlesztését lehetőség szerint minden tantárgy tanításánál kiemelt feladatként vesszük figyelembe. Az alkalmazott tevékenységek között meghatározó eleinte a játék, és tapasztalatszerzés, a sokoldalú érzékszervi kapcsolat útján. Célja a megfigyelés képességének fejlesztése. A második szakaszban ez kibővül vizsgálatok tervezésével, végrehajtásával. A diákok egyszerű vizsgálati módszereket alkalmaznak, adatokat gyűjtenek. Méréseket végeznek, adataikat vagy más vizsgálatok eredményeit bemutató táblázatok, grafikonok olvasását gyakorolják. Feltételezéseket fogalmaznak meg, összefüggéseket ismernek fel. Ezen eszközök segítségével fejleszthető képességek a figyelem, az összefüggések keresése, felismerése, csoportosítása, a rendszerszemlélet, a vizuális és verbális emlékezet, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Az alapkészségek kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkülözhetetlen feltétele a fejlesztő munkának.

7.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A gyermek nemcsak tárgya, hanem aktív alanya is nevelésének, saját személyisége fejlesztésének. Tesztek alkalmazása. Ezeket elsősorban pszichológusok alkalmazzák, akik a különböző módszerek eszközeivel, értékelésének ismeretével is rendelkeznek.

a)

- 17 -

Megfigyelés A pedagógiai szituáció rendkívül sok szálból összetevődő, komplex jellegű. Így alapvető módszer a megfigyelés. Megfigyelhetjük a tanuló viselkedését a tanítási órákon; érdeklődését, aktivitását, az új anyag elsajátításában való részvételének milyenségét. Szünetekben, órákon kívüli foglalkozásokon társas viselkedését.

b)

c)

Az explorációs módszerek (kikérdezés, irányított beszélgetés) a családlátogatás, környezettanulmány-készítés alkalmával hasznosíthatók. Az explorációs módszer írásos formái:: – kérdőív – tematikus dolgozatok – kívánságlisták – szociometriai felmérések

d)

A tanuló tevékenységének értékelése: – írásbeli dolgozatok – házi dolgozatok – szakköri munkák – pályázati munkák

A folyamatos, rendszeres adatgyűjtő munka megközelítően reális alapot biztosít a személyiség megismeréséhez, jellemzéséhez, fejlesztéséhez.

8.

A tanulói jogviszonyról

Iskolánk első évfolyamába lépés feltétele az iskolaérettség, melyet az óvoda illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján állapítunk meg. A beiratkozás rendjét a hatályos törvényi szabályozás szerint alakítjuk ki. Az első évfolyamon induló osztály egyéni arculatát a fenntartói elvárásokhoz, a helyi lehetőségeinkhez és a szülői igényekhez igazítjuk. Továbbhaladás az iskolában a tanulói jogviszony fenntartásával: Amennyiben a tanuló az első tanévben nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, abban az esetben az első évfolyamot előkészítő évfolyamnak tekintjük. A nyolcadik életévét betöltött első évfolyamos diákunk, ha nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, akkor engedélyt kaphat egyéni továbbhaladásra (pl. SNI-s tanuló). Számára az iskola olyan fejlesztő foglalkozásokat szervezhet a kötelező óráin felül, melyeken a tanuló köteles részt venni. Szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyak értékelése alól. Az 1. – 4. évfolyamon a délutáni választható foglalkozások szakköri jelleggel, az ezeken való részvétel nem feltétele a tanulmányi követelmények teljesítésének. A negyedik évfolyam végétől kezdve az évfolyamokon való előrehaladás feltétele az óratervbe épített valamennyi kötelező és választható tanórai (modul) foglalkozás tantárgyi követelményeinek legalább elégséges szinten való teljesítése. Ez természetesen nem vonatkozik az osztályfőnöki foglalkozások tantervi követelményeire. Az iskola nem elsős évfolyamaira az adott osztályba iratkozáshoz szükséges bizonyítvánnyal lehet jelentkezni. Ha olyan tanuló iratkozik iskolánkba, aki más tanterv, más oktatási rendszer szerint haladt korábban, vagy előzetes tájékozódó felmérés alapján az iskolánk adott évfolyamának minimumkövetelményeit az egyes kötelező tantárgyakból nem képes teljesíteni, akkor őt automatikusan a megfelelő évfolyam osztályába helyezzük. Ezeket a tanulókat egyéni felzárkóztatással segítjük, hogy megfeleljen az adott évfolyamon a továbbhaladáshoz szükséges követelményeknek, s erről különbözeti vizsgán tesz tanúbizonyságot az iskola tantárgyi rendszerének

- 18 -

megfelelően. Diákjaink tanulói jogviszonya akkor szűnik meg az iskolai tanulmányok befejezése előtt, ha a szülő gyermekét a hatályos jogszabályoknak megfelelően másik iskolába íratja át. Magántanulói státusz A hatályos jogszabályok alapján az iskola tud fogadni magántanulókat is abban az esetben, ha az előírásoknak megfelelő feltételek fennállnak a gyermek esetében. Magántanulói szabályzat rögzíti a jogokat és kötelességeket. A nyolcadik évfolyam végén a diákok nyolcosztályos általános iskolai bizonyítványt kapnak. Az iskola segítséget nyújt a pályaválasztásban Pályaválasztási Tanácsadó közreműködésével, amennyiben azt a szülő írásban igényli. További részleteket lásd a helyi tantervben!

VIII. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT Tanulásszervezés Az alsó tagozaton az induló osztályok szervezését a szülői igények, a gyermekek adottságai, valamint a törvény által előírt létszámhatárok alapján tervezzük. Az első évfolyamon kialakult osztályok lehetőség szerint a nyolcadik évfolyam végéig együtt maradnak. Iskolánkban a csoportbontás elsősorban osztályokon belül történik az egyéni bánásmód és az esélyegyenlőség tiszteletben tartásával, pedagógiai megfontolások alapján. Ezen csoportbontások alapelveit egyrészt a tantárgyi sajátosságok, másrészt a felzárkóztatás és tehetséggondozás elvei határozzák meg. Tanítási szerkezet Idő- és térszerkezet Alsó tagozaton a nagyfelmenő rendszert próbáljuk megvalósítani, de e törekvésünk a személyi feltételeinktől is függ. Általában egy vagy két tanító foglalkozik osztályonként a 6-10 éves gyerekekkel, a tehetséggondozás érdekében egyes készségtárgyakat megfelelő képesítéssel rendelkező, szakos pedagógusok tanítják. Az idegen nyelveket szükség esetén törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkező nevelők oktatják. Felső tagozaton önálló tantárgyi rendszerben oktatunk. A NAT műveltségi területeinek megfelelő egyes hagyományos és új képzési területek az egyes tantárgyakba beépülnek, mások (lásd modulok) önállóan alkotnak külön tantárgyat. Alsó és felső tagozaton osztálytermi rendszerben zajlik a tanítás, a napközis csoportok foglalkozásai az osztálytermekben vannak. Az iskolai élet- és munkarendje A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter évente rendeletben határozza meg, valamint az iskolai SZMSZ és az éves munkaterv szabályozzák. A tanulók értékelése, osztályzása az első félév végén, valamint a tanév végén történik. A tanév ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel záródik. A tanév időtartamát indokolt esetben az igazgató meghosszabbíthatja. A mindenkori tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület határoz az aktuális év helyi szervezeti rendjéről, éves munkatervéről, valamint a tanítás nélküli munkanapok pedagógiai célra való felhasználásáról. A heti és napi életrendet a mindenkor érvényes iskolai SZMSZ, valamint a Házirend tartalmazza. Az iskolai foglalkozások általános rendje évfolyamonként:  délelőtt (reggel 8-12 óra között) tanórai tantárgyi tanulás  12-14 óráig ebéd, szabadidős tevékenység  14-15 óráig tanulás egyéni vagy kiscsoportos fejlesztések  15-16 /30 óra között szabadidő, játék - 19 -

Az iskolában világnézetileg semleges nevelés és oktatás folyik, de tanítási időn túl teret és időt biztosítunk az ún „történelmi egyházak” által szervezett hitoktatáshoz. Az iskola egészségügyi szolgáltatás helye is, melyet az iskolaorvosi és védőnői hálózat szervez az iskolavezetéssel egyeztetve. A tanév rendjében egy napot önköltséges osztálykirándulásra is fordítunk,és lehetőség van a szorgalmi időben önköltséges erdei iskolában történő komplex képzésre. Az erdei iskola programja egyes tantárgyak, tantárgyi programjához kapcsolódik. Azok a tanulók, akik az erdei iskola programjában nem vesznek részt kötelesek az iskolában szervezett tanítási órákon részt venni. Erdei iskola a tanulócsoport legalább 80%-nak részvételével szervezhető. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem minden iskolánkban dolgozó pedagógus kötelessége. A gyermeki jogok megilletnek minden iskolánkban járó diákot. A pedagógust a mindenkori törvényi és adatvédelmi szabályozás szerint titoktartási kötelezettség terheli minden olyan információt illetően, amelynek hivatása ellátása közben szerzett tudomást. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy segítse a pedagógust gyermek- és ifjúságvédelmi munkájában. Ezen belül a feladatai közé tartozik:    

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni, tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

A gyermekvédelmi tevékenység három területre kell, hogy kiterjedjen: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

1.

Megelőzést szolgáló tevékenység

Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása illetve bármilyen más oknál fogva.

– Minden tanuló számára biztosítani kell:   

fejlődéséhez szükséges feltételeket családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.

– Rendszeres kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal. – Biztosítani kell, hogy a rászorulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket – – – – –

érintő kérdésekben. Biztosítani kell, hogy a nevelés és oktatás biztonságos, egészséges környezetben folyjon. Pihenőidő, szabadidő, sportolási, étkezési lehetőség az életkornak, fejlettségnek megfelelő legyen. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban illetve napközis ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. - 20 -

– Fontos feladat a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység. 2. Feltárás    

fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak

Cél: megelőzni a problémák súlyosabbá válását.

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

IX.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatunk két részterületre oszlik:  elsődleges a prevenció, a zavarok kialakulásának megelőzése, a tanuló személyiségének egészséges fejlődését veszélyeztető /fiziológiai, környezeti, helytelen nevelésből adódó / tényezők feltárásával és annak megszüntetésével vagy kompenzálásával  beilleszkedési, magatartási zavarok esetében a háttérben meghúzódó okok feltárása, azok csökkentése, a problémák megszüntetése, a pozitív viselkedési minták beépítése

Preventív tevékenységek

1. 

A tanulók személyiségének és környezetének megismerése, a veszélyeztető körülmények feltárása több módon is történhet :    



2.  

beszélgetés a szülőkkel, családlátogatás kapcsolat az előző intézménnyel, ahonnan érkezett / óvoda, iskola, gyermekotthon stb. /, illetve a védőnővel, gyermekorvossal képességeinek fejlettségi szintjének mérése — tanító, fejlesztő pedagógus, logopédus szükség esetén a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálata

Az egyéni képességekhez igazodó neveléshez, oktatáshoz tartozhatnak : a differenciált oktatás, a korrepetálás, a felzárkóztató foglalkozások, az előkészítő jellegű első osztály, a kis létszámú fejlesztő osztály, a napközi otthon, a tanulószoba, szakkörök, versenyek, különböző mentálhigiéniás programok bevezetése .E helyre tartozik még a szocio- kulturális hátrányok enyhítése (gyermekvédelem). Beilleszkedési, magatartási nehézség megszüntetését szolgáló feladatok A tünetek mögötti okok feltárása ugyanúgy történik, mint a prevenciónál. Törekvés az okok megszüntetésére:  szoros együttműködés a családdal, családi nevelés segítése, szükség esetén a gyermekvédelem intézményeit is bevonva - Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, Családsegítő  az okok jellegétől függően kapcsolat és segítségkérés a szakemberektől (gyermekorvos, pszichológus, gyermek ideggyógyász)  terápiás jellegű fejlesztő foglalkozások szervezése szakemberek segítségével (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) - 21 -



X.

A beilleszkedést, a magatartás módosítását segítő tevékenység lehet többek között, ha pozitív érzelmi kapcsolat alakul ki a tanuló és a pedagógus között a tanuló bizalmának elnyerésével. A beilleszkedést segíti, ha a pedagógus feltétel nélkül elfogadja a tanulót, és elfogadtatja a közösséggel, valamint ha sikeres a pozitív minták beépítése a személyiségébe cselekedtetésen keresztül.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő- és oktatómunkájukban olyan légkört teremtenek, ahol a tanulási kudarcnak kitett tanulók nyugalomban, feszültségmentesen érezhetik magukat. Ennek érdekében mindent megteszünk a sérült tanulóink személyiségének egészséges fejlődését elősegítő tényezők (fiziológiai, környezeti, otthoni nevelés) teljes mozgósítására. Célunk képessé tenni a tanulási kudarcnak kitett tanulókat, hogy eleget tudjanak tenni a tantervi követelményeknek. Az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségek, képességek (gondolkodási képesség, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességek) a kötelező tanítási órákon különböző tanítási módszerek és szervezési formák segítik. Fontos tényező a szemléletesség, a konkrét cselekvés útján történő ismeretszerzés. A pedagógusok az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Kis lépésekben fejlesztünk, sikerélményhez juttatjuk a tanulókat. A nem kötelező tanítási órák keretében felzárkóztató órákat tartunk. A differenciált foglalkozás előnye az egyénre szabott munkatempó, a következetes munkaforma, az állandó visszacsatolás. Iskolánkban az anyanyelvi nehézségekkel küzdő gyerekekkel logopédus foglalkozik. A beilleszkedést könnyíti az iskolai pszichológus; a kudarcélmények feldolgozását elősegíti a szakemberrel történő egyéni beszélgetések sora. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának fontos területe a napközi otthonos foglalkozás. Megkülönböztető figyelemmel kapnak egyéni feladatot az érintett tanulók a délutáni foglalkozásokon, amelyek megoldása sikerélményhez juttatja őket. Családlátogatások alkalmával tanácsot adunk a szülőknek az otthoni tanulásirányítás segítésére. Fontosnak érezzük a szoros személyes kapcsolatot a szülőkkel, a tanulókkal, közösen kimunkáljuk az egyéni bánásmód lehetőségeit, hangsúlyozzuk a dicséret és a motiváció szükségességét. A szülőkkel, a szakemberekkel (logopédus, pszichológus, Nevelési Tanácsadó) felkutatjuk a háttérben meghúzódó okokat és pozitív viselkedési mintával elősegítjük a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását.

XI.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHITÉSÉT SEGITŐ TEVÉKENYSÉG

Pedagógusaink egyik fő feladata: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Tanulóinkat segíti még a logopédus is, akinek egyik fő célja: az indulási hátrányok csökkentése. A szaktanárok fejlesztő tevékenységei közé tartoznak a korrepetálások, csoportbontások, felzárkóztató órák és foglalkozások, differenciált oktatás és képességfejlesztés. Ugyancsak fontos feladatkörünk, hogy tanulóinkat felkészítsük tanulmányi versenyekre, tehetséggondozó foglalkozásokon és szakkörökön való motiválással. Az osztályfőnökök egyik feladata a pályaválasztás segítése, a beiskolázás körültekintő megszervezése. Nagyon fontosnak tartjuk az egyéni kötődések erősítését, a személyes, egyéni tanácsadást (tanulónak, szülőnek), a szülőkkel való együttműködést. Osztálykeretben illetve csoportbontásban működik a családi életre nevelés, valamint különféle egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése.

- 22 -

Egyéb tevékenységeink körében a napközis foglalkozások, a városi könyvtár és más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata szerepel. A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok, nyári táborok) az egyik legsikeresebb módszer a szociális hátrányok enyhítésére. Egészségügyi szűrővizsgálatokat végzünk együttműködve az iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal. Célunk a személyiségfejlesztés, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, segítségadás, különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre. Tanulóink szociális helyzetének javítását iskolán belüli szociális szolgáltatásokkal; tankönyvtámogatással, étkezési kedvezménnyel, időnként természetbeni juttatásokkal ( Pl.: ruha, taneszköz) segítjük. Javaslatot teszünk ösztöndíjra (tehetséges, hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányainak segítésére), gyermekvédelmi támogatásra, segélyezésre. Tájékoztatást adunk a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A gyermekvédelmi felelős rendszeres munkakapcsolatban áll a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel, pedagógusaival. A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Rendszeres kapcsolatot tart fent az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGITŐ TEVÉKENYSÉGEK

XII.

Különféle tevékenységkör szervezésével a gyermekek számára hozzáférhetővé tesszük a kultúra teljes rendszerét. Egyéni tanulásszervezés, differenciált csoportbontás segíti a különböző fejlettségű, tempójú, eltérő képességekkel rendelkező tanulóink előrehaladását. Szakköri, fakultációs órák keretében biztosítjuk a lehetőséget a tanórán kívüli tevékenység szélesítésére. A mozgás, a mindennapos edzési lehetőség, a sportkörök minden gyermek számára elérhetőek. 2013/14-es tanévtől bevezetjük a komplex művészeti oktatást szakköri keretek között valamint a sakk oktatást heti egy alkalommal. A tananyaghoz kapcsolódó és az érdeklődést kielégítő szabadidős tevékenységek keretében gyakoriak a múzeum- és színházlátogatások, állatkerti séták. Az iskolában megtalálható eszközök (számítógépek, könyvtári állomány) hozzáférhetőségét minden tanuló számára biztosítjuk. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A pedagógusok az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Tevékenységek

1.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják:    

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezés csoportbontás a nem kötelező tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása tehetséggondozó foglalkozások - 23 -

   

szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szabadidős foglalkozások egy részre (pl. színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Tanórán kívüli foglalkozások, hagyományaink

2.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. Hagyományőrző tevékenységek

a)  



b)

Iskolánk a tanév folyamán iskolai szintű ünnepélyeket tartunk tanévnyitókon, október 23-a tiszteletére, március 15-e tiszteletére és tanévzárókor. Megemlékezést tartunk október 6-a tiszteletére; „Vackor avatás” az iskola új tanulóinak tréfás befogadó ünnepsége; „Egy doboznyi szeretet” jótékonysági est; közös karácsonyi ünnepséget rendezünk a szülők meghívásával; farsangi mulatságot tartunk; közös tavaszi kirándulást szervezünk a Hangvár Alapítványi Óvodával valamint megrendezzük a gyermeknapot és a 8. osztályos tanulóink búcsúztatását. A tanév zárásakor „Juniálist” tartunk, sok-sok játékkal, neves előadó művészekkel és színpadi előadással Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-6. évfolyamon napközi otthon, a 7-8. évfolyamon igény szerint tanulószoba működik. A tanítási szünetekben (munkanapokon) összevont napközi otthon üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

c)

Diákétkeztetés A tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

d)

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

e)

Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f)

Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden

- 24 -

tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g)

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítják. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését az egyes szaktanárok végzik.

h)

Tanulmányi kirándulások Az iskola pedagógusai a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

i)

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház - és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

j)

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

XIII.

A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A tanuló személyiségének fejlesztése, az iskola nevelési programjának hatékony megvalósulása nem történhet meg a szülőkkel való élő kapcsolat nélkül, melynek alapja az egységes követelményrendszer, a kölcsönös tájékoztatás és a közös program. Az együttműködés formáit illetve a továbbfejlesztés lehetőségeit kiszélesítjük az által, hogy a pedagógusok és a szülők gyakrabban és változatosabb programok alkalmával találkozhassanak. Ennek alapján a szülők, pedagógusok alapvető együttműködési formái a szülői értekezletek, a szülői fórumok, a fogadóórák és a családlátogatások, továbbá a nyílt órák, a kirándulások, a színházlátogatások, az iskolai és az osztály ünnepségek. A szülő tájékoztatása, a közös nevelési célok egyeztetése fogadóórán – ha szükséges –, egyéni megbeszélés alkalmával, családlátogatás keretében történik. Kiemelten fontosnak érezzük a szülők folyamatos tájékoztatását, a kölcsönös információ áramlását, ha szükséges egyéni konzultációs lehetőséget is biztosítunk a szülők számára. Az iskola és a szülő kapcsolatának továbbfejlesztése érdekében már az idei tanévben is az együttműködés egyik formája a szülői fórumok megszervezése volt. Évente több alkalommal tervezünk ilyen jellegű összejövetelt, amely minden egyes alkalommal egy-egy aktuális pedagógiai alapkérdést vet fel. Az együttműködés kiteljesedésének egyik formája lehet a családlátogatás, ahol az adott gyermek személyiségfejlődésével, tanulmányi munkájának elemzésével kapcsolatos gondolatcserére adódnak lehetőségek. A bizalmas, meghitt légkörben más megvilágításban is megismerhetjük a tanulókat és a szülői házat. - 25 -

A pedagógus pedagógiai eszközökkel segítséget nyújt a családi neveléshez. A szülők bevonása az iskolán kívüli programok szervezésébe, a hagyományos iskolai ünnepségeken való részvétellel történik. Iskolai ünnepségeink között szerepel a tanévnyitó, tanévzáró, október 23-a és március 15-e megünneplése, a ballagás. A szülők állandó meghívott vendégeink ezeken a programokon, együtt élhetik át az élményeket a gyerekeikkel és a pedagógusokkal. Még szorosabb és aktívabb lehet a kapcsolat a különböző osztályprogramokon: kirándulások, színházlátogatások, karácsonyi ünnepség, anyák napi rendezvény, klubdélutánok alkalmával. Élünk a szülők által felajánlott segítségekkel az ismeretek bővítése, a foglalkozások megismerése, a kísérés céljából. Lényeges láncszem a kapcsolat a szülői szervezetekkel. Az Iskolai Szülői Közösség lehetőséget kap az iskola cél- és feladatrendszerének megismerését követően, hogy észrevételeit, javaslatait elmondhassa. Az aktív együtt gondolkodás alapja a kölcsönös bizalom. A diákok közéleti szerepei és fórumai az iskolában A diákok legközvetlenebbül osztálykeretben a teljes tanítási időben valamint az osztályfőnöki órákon alakíthatják diákéletüket. Elsőként osztályfőnöküktől kaphatnak tájékoztatást az iskolai élet eseményeiről, itt fogalmazhatják meg legközvetlenebbül az órai és órán kívüli tanulási nehézségekkel, iskolai rendezvényekkel kapcsolatos kérdéseiket, kéréseiket. Az osztályfőnök mindezeket megválaszolja, orvosolja vagy összegyűjtve közvetíti a szaktanárokhoz, a nevelőkhöz, a tantestülethez és iskolavezetéshez A Közoktatási törvényben előírt valamennyi diákjog és a velejáró törvényi kötelezettség megilleti diákjainkat is. A szülők közéleti szerepei és fórumai az iskolában A szülők elvárásai az iskolával szemben, véleménye az intézmény nevelő-oktató munkájáról döntően befolyásolja egy vidéki iskola életét, jövőjét, hisz a bizalomvesztés vagy - nyerés jól mérhet: következményekkel jár a diáklétszám alakulásában. A fentiek miatt - a józan határokig - nyitott iskolaként igazodni szeretnénk a szülői elvárásokhoz, biztosítjuk érdekképviseletük valamennyi törvényes fórumát. Természetesen a közoktatási törvényben előírt valamennyi szülői jog megilleti diákjaink szüleit is a törvényben felsorolt kötelességekkel

XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1.

Alkalmazott jogszabályok

A pedagógiai program készítésénél és módosításánál alkalmazott jogszabályok:  2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

2.

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

- 26 -

A nevelőtestületnek a pedagógiai program felülvizsgálatát, értékelését – az első időszakban évente – el kell végeznie, és szükség esetén a módosításokat meg kell tennie.

3.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:  a pedagógusok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását

4.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója  a nevelőtestület bármelyik tagja  az iskola fenntartója A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

5.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy–egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál (nyomtatott forma) az iskola igazgatójánál (nyomtatott forma) az igazgatóhelyettesnél (elektronikus forma) az iskola nevelői szobájában (elektronikus forma) az iskola könyvtárában (nyomtatott forma)

- 27 -

Gyermekliget ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERV

- 28 -

2013. szeptember I.

BEVEZETÉS

Az alapfokú nevelés-oktatás ( 1 – 8. évfolyam ) Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza ( 1-2. évfolyam)

1.

Általános célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza (1–2. évfolyam) az iskolába lépő kisgyerekben megőrzi és továbbfejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermekben az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe a játékosság elvének szem előtt tartásával. Az iskola teret ad a gyermekjáték, és mozgás iránti vágyának, ugyanakkor fogékonnyá teszi a környezete megismerésére, a társas kapcsolatok, később a társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Különösen fontosnak tartjuk az SNI tanulók eredményes oktatása szempontjából azt a szakmai irányelvet, amely lehetővé teszi számukra a lassabb tempójú haladást az ún. „nyújtott” ismeret elsajátítását és az egyéni képességekre épülő differenciált oktatási módszertan alkalmazását. A következőkben a fő tantárgyak minimum továbbhaladási követelményei kerülnek felsorolásra 2. osztályban: Magyar nyelv- és irodalom:             

Legyen képes gondolatai egyszerű, világos, érthető megfogalmazására Folyamatosan fejlődjön kommunikációs készsége, aktívan vegyen részt beszélgetésekben, egyszerű üzenetek átadásában Ismerje , és tudja elmondani személyi adatait Tudatosodjon benne az aktív szókincséhez tartozó szavak kiejtésének artikulációs mozgássora Tudja olvasni és írni a magyar ábécé valamennyi betűjét Azonosítsa a betűt hanggal, a leírt szóképet jelentéssel, rövid mondatot egy gondolattal Tudjon felkészülés után egyenletes tempóban, szótagolva olvasni Legyen képes segítséggel a szövegértést bizonyító feladatok megoldására, kérdések segítségével a mondat tartalmi bővítésére. Tudja megkülönböztetni a magyar nyelv egységeit Legyen képes a szavak, egyszerű mondatok, áttekinthető, ceruzával és tintával történő írására másolással, tollbamondással, önállóan; az ismert szavak elválasztására; a tanult helyesírási és nyelvtani szabályok alkalmazására Ismerkedjen a képességeinek megfelelő magyar irodalmi és népköltészeti alkotásokkal Aktívan vegyen részt különböző ünnepekhez kapcsolódó műsorokban, versmondásokban, dramatizálásban, bábjátékokban Ismerjen 8-10 verset, mondókát, legyen képes 3-4 elmondására önállóan

Matematika:  Tudja írni, olvasni a számjegyeket 100-ig  Ismerje a szám szomszédaikat, helyüket a számegyenesen  Tudjon összeadni, kivonni 50-es körben eszközzel  Tudjon értelmezni és megoldani eszköz segítségével elemi szöveges feladatokat  Tudja használni a pénzeket 20-ig  Tudjon alkalmi mérőeszközzel és mértékegységgel mérni  Alkalmazza a környezeti relációkkal kapcsolatos fogalmakat - 29 -

  

Tudjon analóg sorozatokat képezni adott szabály alapján Értse és „vagy” és „nem” fogalmakat tartalmazó állításokat Legyen képes az igaz, hamis állítások differenciálására konkrét esetekben

Környezetismeret:  Ismerje fel környezete tárgyainak érzékelhető tulajdonságait  Tudja csoportosítani környezetének jól ismert tárgyait megadott és választott szempontok szerint  Ismerje fel a rész és egész kapcsolatát  Ismerje az évszakok egymást követő sorrendjét  Ismerje fel, és nevezze meg a legfontosabb csapadékformákat  Tudja a hét napjainak nevét  Ismerje fel, és nevezze meg megfigyelései alapján a közvetlen környezetében élő növényeket, állatokat  Vegye észre, hogy az évszakok változása befolyásolja a növények, állatok életét.  Törekedjen a természet védelmére. Ismerje fel, és nevezze meg az emberi test fő részeit és érzékszerveit  Legyen igénye a testi és környezeti higiéniára  Ismerje fel, hogy az évszakok változása befolyásolja az ember életét  Az iskolai közösség normáinak megértése, a beilleszkedés elősegítése  Tudjon tájékozódni iskolájában  Ismerje fel a tanterem tárgyait, eszközeit, tudja rendeltetésüket, azok helyét, megóvásuk módját  Tudja és alkalmazza a gyalogos közlekedés legelemibb szabályait  Értse, hogy a közösségi éltnek szabályai vannak, melyeket be kell tartania. Vállaljon (közösen vagy egyénileg) feladatot az osztály érdekében

2.

Az alapfokú nevelés- oktatás kezdő szakasza (3-4. osztály)

Általános célok és feladatok Ugyancsak a gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre épít az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (3–4. évfolyam). Motivált tanulási tevékenység során fejleszti a gyermekben a felelősségtudatot, a munkafegyelmet, növeli a kitartását, s egyben gazdagítja érzelemvilágát. Mintákat ad az ismeretszerzés lehetőségeire, a feladat- és problémamegoldó képesség fejlesztésével lerakja a tanulási szokások alapjait, megismerteti a tanulási stratégiák elemi szintjével. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, lehetővé teszi a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, akár a gyermek szociális-kulturális környezetéből, akár eltérő ütemű éréséből fakad a hátrány. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztésre való törekvés áll. Ennek során a kisiskolás megismeri szűkebb és tágabb környezetének erkölcsi értékeit, olyan humánus magatartásmintákkal, szokásokkal szembesül, amelyek formálják jellemét, ezáltal elősegítik a személyiségének érését. Tantárgyi minimum továbbhaladási szintek 4. osztályban: Magyar nyelv és irodalom:  Ismerje meg és alkalmazza az elemi udvariassági szabályokat, a megfelelő nyelvi formulákat a mindennapi társas érintkezésben  Gondolatait tudja kifejezni értelmes, összefüggő mondatokkal  Megfelelő előkészítés után tudjon 4-5 mondatot alkotni írásban is, adott témában

- 30 -

       

A tanult nyelvtani és nyelvhelyességi ismereteket legyen képes beszédben és írásban felismerni, alkalmazni Tudjon tartalmilag tisztázott és megértett szöveget folyékonyan, kifejezően olvasni az írásjeleknek megfelelően Legyen képes röviden, összefüggő mondatokkal beszámolni az olvasottakról, élményekről, eseményekről szóban, előkészítés után 4-5 mondatban írásban is Legyen képes írásmunkáit másolással, tollbamondással, emlékezetből írással a tanult helyesírási szabályok betartásával, áttekinthetően, rendezetten elkészíteni. Legyen tájékozott a tanult írók, költők és műveik körében. Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 3-4 verset Rendelkezzen elemi ismeretekkel a tanult műfajokról. Ismerkedjen a különböző szótárak, lexikonok használatával, szerezzen jártasságot a könyvtárhasználatban Vegyen részt ismert mese vagy történet dramatizálásban, bábozásban, drámajátékokban, különböző ünnepi műsorokban

Matematika:  Ismerje a számokat 1000-ig  Tudjon írásban összeadni, kivonni az ismert számkörön belül  Ismerje a helyi értékes írásmódot  Tudja alkalmazni az időegységek (év,hónap, hét, nap) fogalmát  Végezzen becsléseket és méréseket dm, dl, dkg pontossággal  Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat  Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában  Ismerje fel hasonló számsorok szabályát  Alkalmazza a minden…, van olyan …, egy sem …, és, vagy fogalmakat állításaikban  Legyen képes táblázatokba rendezett adatok leolvasására, szabályszerűség felismerésére  Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását Környezetismeret:  Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét egymáshoz viszonyítani, mérni  Legyen képes megfigyelni különböző anyagokat, ismerje fel közvetlen környezetében a halmazállapot- változásokat  Fogalmazza meg egyszerűen megfigyeléseit, méréseit rögzítse rajzban és/ vagy írásban  Legyen képes a fő világtájakat megnevezni. Használja a tanult földrajzi neveket  Ismerje fel a tanult felszíni formákat, használja a tanult fogalmakat  Tudja a felszíni formákhoz hozzárendelni a térkép színeit  Ismerje fel és nevezze meg a tanult növényeket, állatokat  Tudja megadott szempontok szerint csoportosítani lakóhelye élőlényeit  Ismerje, és tudjon példát mondani az ember termelő tevékenységeiről  Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket  Tudjon példát mondani az évszakok változásainak hatásairól a növény- és állatvilágból  Legyenek elemi ismeretei a növény- és állatvilág kapcsolatáról, az ember szerepéről  Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegeneket  Vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben  Ismerje fel és tudja csoportosítani a környezetében lévő tárgyakat anyaguk szerint  Legyen képes lejegyezni tapasztalatait rajzban, vagy írásban  Ismerje az időjárás fogalmának tartalmát, használja ezen fogalmakat pontosan  Tudjon példát mondani szilárd, folyékony és légnemű anyagokra  Ismerje a levegőszennyezés káros hatásait  Ismerje az egészséges életmód feltételeit, tartsa be a szabályait  Ismerje a különböző balesetek megelőzési módját

- 31 -

    

Tudja, hogy baleset esetén hova kell segítségért fordulnia Legyen képes a fő világtájak megnevezésére Ismerje az iránytűt Ismerje és használja a hegy, domb, völgy, síkság, folyó, tó földrajzi fogalmakat Tudjon különbséget tenni folyóvíz és állóvíz között.

Élő idegen nyelv: A négy nyelvi készségre lebontva: Hallás utáni megértés  Értse meg a pedagógusnak az óravezetéssel kapcsolatos egyszerűbb utasításait. A pedagógus, társai és hanghordozó által megfogalmazott kérdésre tudjon nonverbális választ adni, mozgással vagy egyéb cselekvéssel a kérést teljesíteni Beszédkészség  A legalapvetőbb tanult kommunikációs szándékokat legyen képes kifejezni (a köszönés, bemutatkozás, megköszönés nyelvi formái)  Legyen képes a tanórai interakciókban részt venni és ezekben rövid válaszokat adni  A tanult verseket, dalokat, mondókákat legyen képes reprodukálni Olvasási készség  Ismerje fel az idegen nyelv ábécé betűit  Ismerje fel a tanult szavak írott alakját  Ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat értsen meg Írás készség  Legyen képes az idegen nyelv ábécé betűinek leírására  Legyen képes helyesen lemásolni ismert szavakat  Legyen képes elkülöníteni az idegen nyelven és a magyar nyelven írott szöveget

3.

Az alapfokú nevelés- oktatás alapozó szakasza ( 5 – 6. osztály)

Általános célok és feladatok Az alapfokú nevelés- oktatás alapozó (5–6. évfolyam) szakasza szervesen folytatja az előző két szakasz – a bevezető szakasza (1–2. évfolyam) és a kezdő szakasza (3–4. évfolyam) nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. A hagyományos felső tagozat két szakaszra bontása figyelembe veszi a 10–12 éves tanulók gondolkodásának sajátosságait a tanítási- tanulási folyamatban. Az 10-12 éves korosztály gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért az 5–6. évfolyamon az integratív–képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. Az SNI gyermekek esetében a tapasztalati, cselekvésbe ágyazott oktatás természetesen továbbra is megmarad. Fő tantárgyak minimum követelményei 6. évfolyamon: Magyar nyelv:  A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre.  Legyen képes mások rövidebb üzeneteit megérteni, összefoglalni és tovább adni  Legyen képes egy kb. 100-150 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum-és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére  Tudjon a különféle írott információhordozókból az anyaggyűjtés során tanári segítséggel jegyzetet készíteni

- 32 -

   

Legyen képes tanári irányítással a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján Ismerje föl és tudja megnevezni a legáltalánosabb sajtótermékeket (napi-, hetilap, folyóirat) A tanuló ismerje a főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások) általános jellemzőit, alaki sajátosságait Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra

Magyar irodalom:  A tanulók tudjanak kívülről 2-4 verset, néhány prózarészletet és egy-két drámai jelenetet  Ismerjék fel néhány fontosabb mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket is  Egy-egy óra tananyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Érvelési kultúrájuk legyen sokágú.  Szituációs gyakorlatokban legyenek képesek a karakter megjelenítésére, a szövegmondás és játék ne váljon szét előadásukban  A legfontosabb fogalmak jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. Történelem:  Tudjon tanult történeteket önállóan elmondani a tantervi fogalmak, nevek és évszámok felhasználásával  Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon egyszerű forrásokat értelmezni és azokból következtetéseket levonni  Tudjon tanári segítséggel adott témában információkat gyűjteni.  Legyen képes a korszakokra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.  Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni különböző térképeken. Matematika:  Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása  Adatok közötti matematikai kapcsolatok felismerése és lejegyzése  A feladat megoldásához szükséges és felesleges adatok szétválasztása  Egyszerűbb állítások igaz voltának eldöntése  A kisebb, nem nagyobb, nagyobb, nem kisebb kifejezések helyes használata  Adatok elhelyezése egyszerűbb halmazdiagramban  A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása  Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.  2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság  Egyszerűbb elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel  Hosszúság és terület szabvány mértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban  Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása  Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése  Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása Élő idegen nyelv: Hallás utáni megértés:  Értse meg a pedagógusnak az óravezetéssel kapcsolatos utasításait  Legyen képes a pedagógusnak, a társaknak a hanghordozóknak a tananyaghoz kapcsolódó szóbeli kéréseire, utasításaira cselekvéssel válaszolni - 33 -



Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó szituációkból megérteni a beszélő szándékát

Beszéd készség  Legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszolni  Tudjon interakciókban részt venni, beszélgetést kezdeményezni, illetve választ adni egyszerű mondatokban, a tanult minta alapján kommunikálni Olvasási készség  Legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövidebb szöveget megérteni  Legyen képes tovább fejleszteni az alapvető olvasási stratégiáit a gondolkodási készségek felhasználásával Írás készség  Legyen képes a tanult megfogalmazására

minta

alapján

egyszerű

mondatok,

rövid

szövegek

Alapfokú nevelés- oktatás fejlesztő szakasza (7-8. osztály)

4.

Általános célok és feladatok A 7-8. évfolyamon folytatódik a logikus gondolkodás, a tantárgyak közötti orientációs, kommunikatív, gyakorlati készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése, mely segíti tanulóinkat az egész életen át tartó tanulás alapjainak megszerzésében, illetve a későbbi munkaerőpiacra való belépés zökkenőmentes megvalósításában. A fejlesztő szakasz az együtt nevelt, különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú és kultúrájú gyerekeket egyéni képességüknek, érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra, sőt az élethosszig tartó tanulásra. Azokat a képességeket és készségeket fejleszti bennük, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, akaratát, empátiáját és szolidaritását. Gyakorlatban igazolja a becsületesség, a szavahihetőség és a megbízhatóság értékét. Ezekben a képzési szakaszokban is kiemelkedő feladat a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismerése, tisztelete és őrzése. Az iskola nevelési-oktatási tevékenységével fejleszti a tanulók nemzeti azonosságtudatát, ugyanakkor erősíti az Európához tartozás tudatát, valamint arra készteti a tanulókat, hogy megismerjék és megbecsüljék más népek hagyományait, kultúráját, szokásait és életmódját. Ugyanakkor figyelmet fordít az egyetemes emberiség közös problémáinak bemutatására. Fő tantárgyak minimum követelményei a 8. évfolyam végén: Magyar nyelv :     

A tanuló igazodjon el a mindennapi és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás udvarias formáit. Beszélgetés közben ügyeljen a párbeszéd illemszabályainak betartására. Figyelje és értelmezni tudja partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni Legyen képes egy kb 200-250 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére - 34 -

  

Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni Legyen képes a helyi és az iskolai könyvtár anyagában eligazodni, tudja használni a könyvtári adatbázist egy-egy témához történő anyaggyűjtésben A tanuló ismerje és a szövegalkotásban használja a különböző mondatfajtákat. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az idézés helyesírásában. Ismerje a tömegkommunikáció fogalmát, legjellegzetesebb területeit

Magyar irodalom:  Lássák át a kapcsolatot irodalom és képzőművészet, irodalom és zene között  A tanulóknak irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is  Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá  Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat  Legyenek képesek többféle elbeszélő módban és többféle elbeszélői műfajban önálló szövegalkotásra. Legyenek tisztában alapvető kategóriákkal, ismerjék a különböző ritmusrendszereket  Legyenek rutinosak az internet használatában. Legyenek képesek adatokat keresni a világhálón Történelem:  Tudjon beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani adott történelmi témáról megadott ismeretterjesztő irodalom alapján  Tudjon egyszerűbb (elsődleges és másodlagos) forrásokat értelmezni, azok lényegét szóban vagy írásban összefoglalni néhány mondatban  Ismerje az egyes korok, korszakok nevét és sorrendjét, illetve egy-egy korszak főbb jellemzőit  Tudjon a témához kapcsolódó egyszerűbb történelmi ábrát, modellt vagy adatsort értelmezni néhány mondatban  Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit  Legyen képes egy-egy ország területváltozásait a térképről leolvasni  Ismerje a Magyarország politikai rendszerének alapelemeit Matematika:  Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése  Szövegértelmezés egyszerű esetekben. Egyszerű állítások igazságának eldöntése, tagadás  A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén  A zsebszámológép használata egyszerű gyakorlati számításokban  Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban  Egyszerű százalékszámítási feladatok  Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása  Elsőfokú egyenletek megoldása  Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése  Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységekkel  Körháromszög, négyzet, téglalap kerületének, területének meghatározása konkrét adatok esetén  Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben - 35 -

Fizika:  A tanuló legyen képes egyszerű kísérletek, jelenségek irányított megfigyelésére tudja használni a mindennapi életben is használatos tanult mennyiségek mértékegységeit (út, idő, sebesség,tömeg, hőmérséklet, energia, teljesítmény)  Megadott forrás alapján tudjon megadott témára vonatkozó konkrét információkat megszerezni (pl: egy tudós életrajzi adatai)  Ismerje fel a tanult halmazállapot változásokat a mindennapi környezetben  Ismerje fel a tanult elektromos és fénytani alapjelenségeket. Ismerje az érintésvédelmi és baleset megelőzési szabályokat, a hálózati biztosíték működését, szerepét.  Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit, tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat  Ismerje a mindennapi optikai eszközöket, a kétféle szemüveg szerepét  Tudjon információkat gyűjteni alapszintű ismeretterjesztő kézikönyvekből, lexikonokból Élő idegen nyelv: Hallás utáni megértés:  értse meg és kövesse a pedagógus idegen nyelvi óravezetését, utasításait és a célnyelven megfogalmazott kéréseit  jórészt ismert, nem túl hosszú szöveg lényegét értse meg a tanár előadásában, illetve hanghordozókról  fejlesszen ki olyan stratégiát, amelynek segítségével ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegkörnyezetből megértheti. Legyen képes nem túl hosszú, jórészt ismert elemekkel megfogalmazott történetek megértésére Beszéd készség:  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre legyen képes válaszolni. Interakciókban legyen képes részt venni, interakciókat kezdeményezni  legyen képes többmondatos, összefüggő szöveget elmondani adott nyelvi stimulus (kép, vázlat, minta, stb) alapján  törekedjen a helyes, felismerhető, érthető kiejtés elsajátítására Olvasási készség  jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét legyen képes megérteni, abból fontos információkat kiszűrni, az ismeretlen szavak jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni  legyen képes önállóan, néma olvasással, kis segítséggel (képek, szószedet, stb) egyszerű történetek elolvasására, megértésére  életkorának megfelelően legyen képes szótár használatára  törekedjen önálló ismeretszerzésre a célnyelven olvasás útján, autentikus olvasnivalók, és az internet felhasználásával.

- 36 -

II. ÓRASZÁMOK

é v f o l y a m

tantárgyak

. tantervi modulok 

kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Történelem Idegen nyelv (angol, német) Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember- és társadalomismeret, etika) Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan

nem kötelező (választható)

kötelező órák száma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7

7

7

6

4

5

4

4

4 2

5

5

1

1

2

2

2

2

2

3

3

3

3

4

5

5

4

4

1

1

2

2

2

2

3

2 2

2

1,5

1,5

2

2

1,5

1,5

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

24

1

1

24

23

25

1

27

28

31

31

1

1

1

1

1

1

1

1

28

29

32

32

Magyar nyelv Idegen nyelv Informatika Matematika Fizika Testnevelés Osztályfőnöki osztálybontás nem kötelező órák száma

összes óraszám

24

23

25

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  A Gyermekliget Általános Iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Iskolánkban a tankönyveket a szakmai munkaközösségek rendelik meg. A munkaközösségek tanítói, tanárai arra törekszenek, hogy a legszükségesebb könyveket, munkafüzeteket rendeljék meg.

- 37 -





 

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, furulya stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott elvárásoknak megfelelően. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, szülői értekezleten) az iskola tájékoztatja. A szülők tájékoztatást kapnak a kedvezményekről illetőleg az igényelhető támogatásokról. A taneszközök beszerzésénél igyekszünk a középárasnál nem drágábbat választani. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők feladata. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:    

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján a Szülői Közösség elfogad.

A tankönyvek kiválasztásakor a következő szempontok teljesítésére törekszünk: Funkciók

A minőség összetevői

Motiváció

Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodásra ösztönzés

Ismeretátadás

Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság

Rendszerezés

Strukturáltság

Koordináció

A többi tankönyvvel való összehangoltság

Differenciálás

Szintezett tananyag

Tanulásirányítás

A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök

Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése

Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok

Értékekre nevelés

Érzelmi hatást keltő eszközök

Az iskola – a pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több taneszközt szerez be az iskolai könyvtár és a munkaközösségek számára. A könyvtári tankönyveket a nehéz anyagi helyzetben élő tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus javaslata alapján – ingyenesen használhatják.

- 38 -

III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI  



A 2–8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanuló a 2–8. évfolyamon, a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus 15–31. között (a tantárgyak számától függetlenül) javítóvizsgát kell tennie. A 2–8.évfolyamon a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végi osztályzat megállapításához és a magasabb évfolyamba lépéshez, ha:   



az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtaknál rövidebb idő alatt teljesítse magántanuló volt

A 2–8.évfolyamon a tanuló a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet a magasabb évfolyamba lépéshez, ha:  a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott  ha egy tantárgyból az óraszám 30%-át meghaladó a hiányzása Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 2–4. évf.: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5–6. évf.: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv 7–8. évf.: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv





Az 1. évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha:  a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni  ezt az igazgató a szülő kérésére engedélyezte Az évfolyam szülői kérésre történő megismétlését az 1–4. évfolyamon engedélyezni kell, az 5–8. évfolyamon engedélyezni lehet.

A nem szakrendszerű oktatás minimumkövetelményei (a továbblépés feltétele az adott évfolyamról) Az 5. és 6. évfolyamokon folyó nem szakrendszerű oktatás teljes időráfordításának arányát a tanulók képességszintje határozza meg. A készségek és képességek szintjét a 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés adataiból állapítjuk meg. Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást magyar, matematika, angol, természetismeret, technika, továbbá osztályfőnöki órákon valósítjuk meg. A már meglévő célokat, feladatokat, eszközöket, eljárásokat rendeljük az egyes szakaszokhoz. Az értékelésnél a minimumkövetelmények teljesítése mellett kiemelten kell figyelembe venni a tanulók egyéni képességeihez mért fejlődését.

- 39 -

IV. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

1. Értékelés, ellenőrzési tevékenység Az értékelés alatt nemcsak ellenőrzést értünk, hanem olyan tevékenységet, amely a nevelési-oktatási munka során minden résztvevőt jobbításra ösztönöz. Magában foglalja a minősítést, a tájékoztatást, szelektálást és motiválást. Célunk olyan változásokat előidézni, amelyek az iskolánkban folyó nevelő-oktató munkát fejlesztik. Az értékelés legyen objektív, igazságos, tényszerű, fejlesztő szándékú. Az értékelés az iskolánkban elfogadott követelményrendszerre épül. Ezek írásban rögzítettek és nyilvánosak:  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend  Tantervi követelmények Az intézményünkben folyó értékelés rendjét szolgálja az ellenőrző tevékenység széleskörű rendszere. Az igazgató minden évben belső ellenőrzési tervet dolgoznak ki, amelyet a tantestülettel ismert, és az iskolai munkatervben rögzítenek. Az ellenőrzési tervben szerepel az ellenőrzési terület, módszer, időpont, gyakoriság, az ellenőrzésben résztvevők köre és a fejlesztési stratégia. Az ellenőrzés speciális területei az alábbiakra terjednek ki. Az igazgató illetve helyettese értékeli:  

        

A pedagógiai programot évente felülvizsgálják, a szükséges változtatásokat és a korrekciót elvégzik A pedagógusok munkáját - a munkaközösség-vezetők, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet véleményének figyelembevételével folyamatosan figyelemmel kísérik, óralátogatásokkal, a szakmai írásos anyagok ellenőrzésével nyomon követik Az oktató-nevelő munka eszközellátottságát - felülvizsgálata évente a gazdasági vezető segítségével történik A munkaközösség-vezetők és a munkaközösségek munkáját – félévente a szakmai vezetők beszámolnak a végzett munkáról. Az iskolai ünnepélyeket, rendezvényeket – a tanév eleji előkészítő tevékenység és a tanév végi értékelés alkalmával A technikai és az adminisztratív dolgozók munkáját – a gazdasági vezető havonta beszámol az intézmény vezetőjének A tanulmányi munkát – az igazgató félévente kéri az osztályfőnöktől az osztályra vonatkozó tanulmányi munka értékelését Tanügy-igazgatási dokumentumokat – az igazgatóhelyettes havonta ellenőrzi a naplókat, félévente az anyakönyvi kivonatokat, tanév végén a bizonyítványokat Továbbképzési tervet – az igazgató rövid és hosszú távú tervet készít, amelyet a tantestülettel ismertet Az osztályfőnöki feladatok ellátását – negyedévenként jelzést kér az igazgatóhelyettes az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőjétől Gyermekvédelmi munkát – félévente számol be a gyermekvédelmi felelős, kritikus esetben azonnali jelzést tesz az iskolavezetésnek

A munkaközösség-vezetők, szaktanárok illetve osztályfőnökök értékelik  

A munkaközösség munkáját - havonta A tanulók tanulmányi munkáját és magatartását - szaktanárok folyamatosan, osztályfőnökök havonta - 40 -

 

A vizsgákon nyújtott tanulói teljesítményt – tanév végén Az ünnepélyeken, rendezvényeken a tanulói teljesítményt – félévente Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

1.1

Az írásos beszámoltatás, számonkérés formái:  írásbeli felelet  szódolgozat  témazáró dolgozat  diagnosztikus mérés a 2-8. osztály év elején  házi vizsga a 7-8. osztályban (7-8. évfolyamon matematika és magyar nyelvtan) A tanulókat a 2-8. évfolyamon az előző órán megtanított anyagból szóban és írásban is be lehet számoltatni. Minden év elején a szakmai munkaközösségek irányításával a 2-8. évfolyamon diagnosztikus mérést kell végezni helyesírási, szövegértési, matematika készségek alakulásáról. Ennek célja, hogy információt szerezzen a tanár arról, hogy tanulói milyen képességekkel, ismeretekkel lépnek be az adott nevelési-oktatási szakaszba. Ezt a felmérést nem osztályozzuk, százalékokkal fejezzük ki az eredményt. A 2-3. évfolyamon szövegesen értékeljük a méréséket. Témazáró dolgozatot csak összefoglaló órát követően lehet íratni. A témazáró dolgozat időpontját a tanárnak legalább egy héttel előre be kell jelentenie. Egy nap legfeljebb két témazáró dolgozat írható. A témazáró jegyét piros színnel írjuk be a naplóba. Az év végi osztályzáskor erős jegyként kell figyelembe venni, amely pozitív és negatív irányban is eldöntheti az osztályzatot. A 7. és a 8. évfolyamon megtartott matematika, magyar nyelv és irodalom házi vizsga jegyei önmagukban nem döntik el az év végi osztályzatot, de annak kialakításában jelentős a szerepük, akár egy egész jegyet javíthat, illetve ronthat. Az írásbeli matematika, magyar nyelvvizsga egyben szummatív értékelés is a tanár, a munkaközösség számára. Az írásbeli dolgozatok megismerését a szülők számára lehetővé tesszük. A házi vizsga dolgozataiba betekintést biztosítunk a szülőknek. A tanulók írásbeli munkáit a tanárnak két hét alatt kell kijavítania.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Értékelési alapelvek:

2.

 legyen személyre szóló, ösztönző jellegű  épüljön az iskola követelményrendszerére  legyen tárgyszerű (erős és gyenge pontok)  a szóbeli és írásbeli értékelés legyen arányos Az elméleti jellegű tantárgyak – magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, társadalmi ismeretek, történelem, természetismeret, földrajz, fizika, kémia, biológia – ellenőrzésénél:  

az egyes tantárgyakból a tanév során témazáró dolgozatokat kell íratni, a tanulók nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a követelmények elsajátítását ellenőrizzük minél többször szóbeli felelet formájában is.

A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont. A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma tantárgyanként havi 1 legyen, a heti 1 órás tantárgyakból félévente legalább 3.

- 41 -

Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés objektivitását biztosítja a mindenki által ismert és elfogadott követelményrendszer. Ennek érdekében minden tanév elején a pedagógusok ismertetik a tantárgyi követelmények mellett saját értékelési rendszerüket is. A tanulók előmenetelének értékelésekor figyelembe kell venni az egyéni képességekhez mért fejlődést. A tantárgyi modulokat a következő tantárgyak keretében értékeljük: tánc és dráma → ének hon– és népismeret → rajz informatika → informatika ember– és társadalomismeret, etika → történelem mozgókép- és médiaismeret → magyar irodalom egészségtan → természetismeret ill. biológia A 2–8. évfolyamon a matematikai, helyesírási és szövegértési készségek fejlesztésében elért eredményeket a tanév elején felvett diagnosztikus méréssel és tanév végén végzett szummatív méréssel, és a két mérés összehasonlító elemzésével követjük nyomon. Az értékelés formái Személyes, szóbeli értékelés:  a tanítási órákon (ahol a tanár folyamatosan megerősít, segít, tanácsot ad, javít)  az érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor a szaktanárok által  a fogadóórákon  a szülői értekezleteken  a havi magatartás és szorgalomjegyek megbeszélésekor  a szabadidős programok értékelésekor  a tanórán kívül pl. az óraközi szünetekben  a tantestület vagy a diákközösség előtt (kiemelkedő események kapcsán) Szöveges értékelés írásban az 1. évfolyam félévi értékelése, év végi minősítése az írásbeli munkákra írt vélemények ellenőrző könyvbe beírt dicséretek, büntetések (kiemelkedő teljesítmény, illetve gondok, problémák esetén a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató által)  a külső szervezetek felkérésére írt vélemények A házi vizsga rendszerével folytatjuk többéves iskolai hagyományunkat, amelyet a 7.és 8. évfolyamon tartunk május–június idején, magyar nyelv és irodalomból, matematikából és informatikából. A vizsgákon a tanulók felkészültségét érdemjeggyel értékeljük.   

Az értékelés nyilvános fórumai:  a bemutatóórák  a versenyek, vetélkedők, pályázatok  az iskola vizsgái a 7–8. évfolyamon  tantárgyi felmérések  a tanulói munkák kiállításai, az iskolai események A tanulók félévi értékelése, munkájuk év végi minősítése a következők szerint történik:  az 1. évfolyamon végig, a 2. évfolyamon az első félév végéig minden tantárgyból szöveges értékelést alkalmazunk  a 2. évfolyamon év végén, a 3–8. évfolyamon félév és tanév végén minden tantárgyból érdemjegyekkel, osztályzatokkal minősítjük a tanulókat. - 42 -

A szöveges értékelésnél alkalmazott kifejezések: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul  Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődést, haladást gátló tényezőket és javaslatot tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 

Ha a szülő kéri, az 1. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)  

A tanulók írásbeli munkáit százalékban kifejezve is értékeljük a munkaközösségek szerint egységeses megállapított tantárgyi követelményeknek megfelelően. Szülői kérésre a 2–4. évfolyamon is engedélyezni kell, az 5–6. évfolyamon engedélyezni lehet az évfolyam megismétlését.

A magatartás és szorgalom értékelése

3.

A pedagógusok és az osztály javaslatai alapján az osztályfőnök értékel. A problémás esetekben az osztályfőnöki órán, a tanárok megbeszélésén megvitatják azokat. Félévkor és tanév végén az osztályfőnök javaslatai alapján az osztályozó konferencián születik döntés az osztályzatokról. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: 





az iskola követelményeinek feleljen meg a tanuló  ismerje és tartassa be az iskolai házirendben leírtakat  álljon ki a fegyelmezetlen, rendbontó tanulók ellen a szabályok betartásáért közösségi szerepvállalás, társakhoz való viszony  illeszkedjen be szűkebb és tágabb környezetébe  segítse mások beilleszkedését  vállaljon aktív részt a közösségi feladatokban  a problémák megoldásában legyen segítőkész általános viselkedési szabályok betartása  udvariasság  figyelmesség  kulturált hangnem

Az értékelés módja: Példás:

az értékelési szempontoknak maradéktalanul megfelel, szóbeli figyelmeztetést sem kapott

- 43 -

Jó:

Változó: Rossz:

az értékelési szempontoknak kisebb hiányosságokkal felel meg, viselkedése apróbb kifogásokkal elfogadható, írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb figyelmeztetése nincs az értékelési szempontoknak sorozatosan nem felel meg, írásbeli bejegyzései vannak magatartása súlyosan kifogásolható, a szempontoknak sorozatosan nem felel meg, igazgatói szintű büntetésben részesült

A szorgalom értékelése Az értékelés szempontjai  legyen a tanuló motivált  legyen igénye a tudás megszerzésére  teljesítménye legyen megfelelő az egyéni képességeinek  tanulási szokásai legyenek rendszeresek  jól ossza be az idejét, a rá osztott feladatokat végezze el  legyen munkavégzése önálló, precíz és megbízható  legyen kötelességtudó  tanórán legyen aktív és fegyelmezett a munkájában  vállaljon plusz munkákat  versenyeken, szakkörökön, pályázatokon vegyen részt Az értékelés módja: Példás: Jó: Változó: Hanyag:

ha a tanuló a szempontoknak maradéktalanul megfelel képességeihez képest fejlődőképes néhány területen a szempontoknak nagy részt megfelel a szempontok alapján képtelen a folyamatos, rendszeres munkavégzésre a szempontoknak nem felel meg és nem is próbálkozik munkafegyelmének javításával, tantárgyi bukása van

A kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja:  példamutató magatartás  kiemelkedő tanulmányi eredmény  az osztály, az iskola érdekében végzett közösségi munka  az iskolai, illetve iskolán kívül végzett tanulmányi, sport, kulturális versenyeken való színvonalas részvétel  az iskola jó hírnevét megőrző és növelő bármely más tevékenység Az iskolai jutalmazás formái     

napközis nevelői dicséret szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret - 44 -



Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők (pl. oklevél vagy könyvjutalom)  szaktárgyi teljesítményért  példamutató magatartásért  kiemelkedő szorgalomért  Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kimagasló eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolai szintű versenyek első három helyezettei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkáért, teljesítményért csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni a tanulók közösségét.

A dicséreteket írásba kell foglalni és azt a szülők tudomására kell hozni. Fegyelmező intézkedések és azok formái napközis nevelői figyelmeztetés szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás fegyelmi eljárás (a hatályos jogszabályok alapján)

           

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől – indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. Büntetést az a tanuló kap, aki:       

tanulmányi kötelezettségeit neki felróható ok miatt nem teljesíti a tanulói házirendet megszegi viselkedése nem felel meg az általános normáknak folyamatosan rendbontó, fegyelmezetlen agresszív magatartást tanúsít rongálja az iskola felszerelését, berendezését bármely más módon árt az iskola jó hírnevének

Az értékelés minden területén fontos eszköznek tartjuk a külső és belső mérések betervezését, tudatos ütemezését. A munkaközösségek az éves munkatervben rögzítik, hogy az adott tanévben milyen témakörből végeznek méréseket. Ehhez külső segítséget is igénybe vehetnek. Szintén a munkaközösség döntése alapján a 7. és 8. évfolyamon megrendezett vizsgák írásos anyaga évfolyamszintű tantárgyi mérés alapjául is szolgálhat. Iskolánk kiemelten kezeli az anyanyelv, a matematika és az idegen nyelv oktatásában az állandó tájékozódást mérés útján. Az érintett tantárgyakból a tanév végén minden

- 45 -

évfolyamon belső mérést végzünk. A szintfelmérő méréseket a szaktanárok végzik a munkaközösségvezetők irányításával. Az elemzések évfolyam szinten történnek. A tanulók neveltségéről és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának állapotáról az osztályfőnöki munkaközösség mérések formájában tájékozódik. A külső és a belső mérések eredményeit figyelembe véve minden munkaközösség tervet készít a hiányok pótlására, a sikerek megtartására. A fenntartó által kezdeményezett átfogó értékelés eredményeit hasznosítva intézkedési tervet készítünk, ha szükségesnek tartjuk a pedagógiai programot is felülvizsgáljuk. Munkánk során fontosnak érezzük a pedagógiai program főbb céljainak elérését, a szülők elégedettségét.

V. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A tanulás a normális emberi fejlődés folyamatos velejárója, amely a nehézségek legyőzésére késztet, és elősegíti a szervezet egészséges kibontakozását. Következményeképpen a teljesítmény emelkedik. A tanulás ismeretek szerzése és azok ismétlése, gyakorlása, majd alkalmazása. A tanítás-tanulás folyamatában a tanító, a tanár célirányosan vezeti a tanulót munkavégzése során. Interaktív kapcsolatban folyik ez a munka, ahol érvényre jut a távlatos látásmód, a jövőbeni gondolkodás, a motiváció és az együttműködési képesség. A tanítás-tanulás folyamatában a főszereplő maga a tanuló. A pedagógus feladata a valóság bemutatása, a tanulót tapasztalatokon keresztül cselekedtetni, munkáltatni, gondolkodtatni, emlékezetét igénybe venni, beszéltetni. A tanulás eredményeként alakulnak a tanuló érzelmei, cselekvésmódjai, szociális magatartása, gondolkodásmódja és megismerése. A tanulást sok tényező befolyásolja, ami a hatékonyságban mutatkozik meg. 1. A tanulás külső feltételei: Nyugodt körülmények: megfelelő világítás, klíma, tisztaság, rend, csend Korszerű bútorzat és felszerelés, színdinamika Megfelelő taneszköz és tankönyv Időrend ritmusosan ismétlődő szervezeti egységei: tanév, félév, tanítási hét, nap, napirend, szünetek Helyes testtartás Munkavégzést serkentő és gátló tényezők figyelembe vétele

     

2. A tanulás belső feltételei: „Nemcsak a gyermek ül az iskolapadban, hanem vele együtt minden családi és életkörülménye.” A pedagógusok - tanulók - szülők, a közösségek jó viszonya és szoros kapcsolata előfeltétele a kedvező tanulási légkörnek. A tanítás–tanulás folyamatában az alábbi tényezők játszanak lényeges szerepet: az érzékelés, az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás, az érzelem, az akarat és a cselekvés. Ennek eredménye az aktív és produktív tanulói magatartás.     

A tanuló belső lelki rendje: ráhangolódás, felkészülés a tanulásra, célkitűzés A tanulás fázisai: bemelegítés, tanulás, telítődés, ellenőrzés A tanulás hatékonyságának eszközei: időtervezés, motiválás, aktivizálás, megerősítés Figyelem, emlékezés, bevésés folyamatos fejlesztése akaraterő és tartós szorgalom által Egészséges életmód (táplálkozás, bioritmus) megfelelő önismeret, sikerélmény biztosítása - 46 -

 

Tanulás segítő módszerek megismerése és gyakorlása: Relaxáció és tónusfokozás, koncentráció, elmélkedés, agytorna, memoriterek, önvizsgálat, olvasási technika és szókincsfejlesztés.

Kiemelten fontos szerepe van az anyanyelvi jártasságok és képességek fejlesztésének, mert a magas szintű nyelvművelés teszi lehetővé az önálló ismeretszerzést más műveltségi területeken is.

– Beszédművelés és beszédfejlesztés: artikuláció, beszédhallás, beszédmozgás a helyes kiejtés normái szerint. Az üzenetközvetítés finomítása, fejlesztése. – Szöveg reprodukálása: olvasás, utánamondás, felidézés, szövegalkotás – Önművelés igényének kialakítása: könyv és könyvtárhasználat, tömegkommunikációs eszköztár megismerése (folyóirat, rádió, TV, video, internet) és közművelődési intézmények látogatása, ismeretek feldolgozása 3. A házi feladatok Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 



 

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés) valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), a tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás valamint az ismeretek megszilárdítása céljából kapnak szóbeli és írásbeli házi feladatot; az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJÁVAL KAPCSOLATOS KOMPLEX TEENDŐK A tanulók közötti fennálló- egyéni adottságokból és igényekből adódó- különbségeket az iskola pedagógusai programjának kialakításakor figyelembe veszi. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:  érzékszervi, értelmi, beszéd és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása  a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása  a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása  az egyéni sikereket segítő a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta kompetenciája: - a programok, programcsomagok összeállítása, - a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kis csoportos fejlesztés, - közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztőtevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. Ki kell alakítani és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési tanulók számára, mint például:  speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,  speciális gyógyászati, valamint tanulási, életvitelt segítő technikai eszközöket. - 47 -

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanulók fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező- gyógypedagógiai tanár, terapeuta az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltozást segítő bútorok, eszközök alkalmazása, stb)  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segéd eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről  javaslatot tesz gyógypedagógiai specufikus módszerek, módszer kombinációk alkalmazására  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a rész eredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltozásokra  együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógusok tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló óra keretében- ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra

A látássérült tanulók nevelésében, oktatásában vállaljuk:  az általános, korszerű alapműveltség nyújtását,  valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából a gyengén látásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése során kiemelt fejlesztési feladatok:  énkép, önismeret  információs és kommunikációs kultúra  tanulás  testi és lelki egészség  felkészülés a felnőtt lét szerepeire  életvitel és gyakorlati ismeretek. A pedagógiai és egészségügyi célú (re)habilitáció főbb területei:  az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése  a meglévő látás megőrzése, fejlesztése –látásnevelés-, optikai segédeszközök használata  beszédhiba javítás  intenzív mozgásfejlesztés o tapintás, finom mozgás a kézügyesség fejlesztése a Braille- írás, olvasás technikájának gyorsítása o a testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása (pl:fejlógatás, túlmozgások korrigálása) súlyosabb eseteknél gyógytornász, szomatopedagógus bevonásával  életviteli technikák: o a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő elsajátítása, alkalmazása (mozgástréner segítségével a fehér bot technikájának elsajátítása), környezetkialakítás o mindennapi tevékenységek (étkezés, varrás, stb) o speciális tan és segédeszközök használatának gyakoroltatása

- 48 -



a személyiségzavarok megelőzése, ha szükséges pszichológus segítségével (helyes önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodási képesség fejlesztése, megfelelő társas kapcsolatok kialakítása)



a leendő munkahelyen és hivatalos helyeken követendő helyes viselkedéskultúra kialakítása

A vak tanulókra a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében más pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A műveltségi területenként jelentkező speciális vonásokat, eltéréseket az alábbiakban emeljük ki. Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül az írás-, olvasásrendszert a vakok számára a Braille-féle pontírásrendszer alkotja. Elsődleges feladat tehát az írásos közlés és az olvasás Braille-féle alaprendszerének megismertetése, eszközi használatának kialakítása. Ehhez speciális eljárásokra, módszerekre és eszközökre van szükség. (Pl. hatrekeszes dobozok, gombás-, szögestábla, elfordítható hatponttábla, pontírógép, írótábla stb.) Élő idegen nyelvek tanulásakor a tanulóknak meg kell tanulniuk az idegen nyelv pontírásos betűhasználatát. Az ismeret elsajátításban hangsúlyosabb szerepet kap a hallás útján történő nyelvtanulás. Művészetek műveltségi területek tananyagának és követelményrendszerének módosítására szükség van. A vizuális érzékelés helyébe a tapintással történő érzékelés lép a tárgy- és környezetkultúrára koncentráltan, illetve a művészeti alkotásokra vonatkozóan. A vizuális kultúra keretében az alkotás elsősorban a domborúrajz elsajátítását jelenti, ami a síkban speciális módon készített ábrák elemzésével, értelmezésével, létrehozásával a többi szaktárgy (pl. geometria, földrajz, fizika, kémia) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a tanulók absztrakciós készségét, kézügyességét. Speciális eszközei: fólia, rajztábla, vonalhúzók, körzők, sablonok stb. A zenei nevelés tananyagában nincs változás, a hangjegyek rögzítése a Braille-kotta segítségével történik. A szolmizálás kézjeleit módosított formában lehet alkalmazni. A médiaismeret műveltségi részterületét a hang által közvetítő médiarendszerek dominanciája jellemzi, vonatkozik ez a többi műveltségi területre is. Matematika A számemlékezet fejlesztése, illetve a fejben történő műveletvégzés elsődlegessége, a fejszámolás tempójának fokozatos erősítése. A négy alapművelet írásban történő végzése helyett az abakusz nevű speciális számolóeszköz használata. A logikus gondolkodást fejlesztő és a kombinatorikai feladatokat minden témakörön belül nagyobb arányban kell szerepeltetni. A geometriatanítás a praktikus ismeretek bővítését szolgálja, szerkesztés helyett mértani modellezés történik (eszközei: mértani testek, speciális körzők, vonalzók stb.). Módszertani szempontból a folyamatos tevékenykedtetés kiemelt szerepet kap. Ember és társadalom, az Ember és természet, a Földünk és környezetünk műveltségi területeken belül a fő cél, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben, minél több közvetlen tapasztalatot, állandóan bővíthető ismeretet kapjanak a természeti és társadalmi valóságról. E műveltségi területek tantárgyai nyújtsanak sokoldalú lehetőséget a megfigyelőképesség, az emlékezet fejlesztéséhez, az információszerzés korlátozottsága következtében hiányos fogalmaik tartalmi gazdagításához, tapasztalati bázisuk kiszélesítéséhez. Ezért fontos, hogy sok konkrét érzékeltetéssel tényleges fogalmak alakuljanak ki a tanulókban. A tapintásos ismereteken túl jelentős szerepet kapnak a hangok által közvetített információk, szemléltetések. A földrajz és a történelem tantárgyak oktatásánál speciális szemléltetőeszköz a domború térkép, az ezeken történő tájékozódás sok előkészítést, gyakorlást igényel.

- 49 -

Informatika műveltségi anyaga kiegészül a gépírással, a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép megismerésével. Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába juttatjuk a vak gyermekeket, hogy a látókkal való kapcsolat létesítésére, a mindennapi életben adódó írásbeli ügyeik intézésére alkalmassá váljanak. A gépírás tanulása négy éven keresztül történik, ezen belül a szövegszerkesztési alapismeretek birtokába jutnak a tanulók. A “beszélő” számítógépek kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés szempontjából. Életvitel és gyakorlati ismeretek alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak a személyiségállapothoz igazított “vakos” életviteli technikák. Jelentős a szerepe a látó személyekkel, közösségekkel való nyelvi és szociális érintkezésnek. A speciális pályákra történő előkészítés fokozottabb szerephez jut (a szövés, kosár-, gyékényfonás, kefekötés beépül a tantervi anyagba). Testnevelés műveltségi területnek kiemelten kell szolgálnia az intenzív mozgás- és tájékozódásfejlesztést, a tartáshibák megelőzésére, korrigálására be kell építeni a gyógytestnevelés tananyagát is. Meg kell ismertetni a tanulót a vak emberek sportolási lehetőségeivel (csörgőlabda, úszás stb.). A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó kiemelt fejlesztési feladatok:  énkép, önismeret  információs és kommunikációs kultúra  tanulás  testi és lelki egészség  felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

aliglátó

tanulók iskolai fejlesztése során

A gyengénlátó, aliglátó tanulók (re)habilitációs célú fejlesztő foglalkozásai általában a következő területeket érintik:  látásnevelés (látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata)  mozgáskorrekció (finommozgás, nagy mozgás)  olvasási készség fejlesztése  tájékozódásra nevelés (tájékozódás vizuális támpontok alapján, tájékozódás hosszú fehér bottal, közlekedés önállóan)  tapintó írás- olvasás aliglátó vagy progrediáló szembetegségű tanulók esetében (Braille- írás, olvasás)  személyiségkorrekció  diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia  logopédiai ellátás  gyógytestnevelés  a speciális optikai segédeszközök használata  a mindennapos tevékenységek (étkezés, varrás, stb) A gyengén látók, alig látók nevelésére-oktatására készülő helyi tantervhez a NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek, a kerettantervekben meghatározott tananyagok és követelmények az irányadók. Amennyiben a gyengén látó tanuló szemészeti és pszichés állapota

lehetővé teszi, akkor a kerettantervek tananyagát és követelményeit alkalmazni kell, ha azonban a szemészeti és pszichés állapot akadályozza a tanulót, akkor a megadott módosítások szerint kell a helyi tantervet elkészíteni. Az eltéréseket az alábbiak tartalmazzák.

- 50 -

Anyanyelv és irodalom Az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és 2. évfolyamon magasabb óraszámot kell biztosítani a gyengén látásból, alig látásból fakadó sajátos nehézségek megoldása miatt. A tananyag kiegészül a kommunikációs készség kialakításával, fejlesztésével. Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező olvasmányok) választása indokolt. Az olvasási tempó a látásteljesítménytől függően követelhető meg. Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképekre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít. Élő idegen nyelv Az élő idegen nyelv tanulása a gyengén látó és az alig látó számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget célozza. Ennek érdekében a tananyag egészüljön ki mindazon ismeretanyaggal, mely a mindennapokban előforduló, nehezített élethelyzetek gyors megoldását teszi lehetővé (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában). Művészetek A gyengén látó, alig látó az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint ép társai, ezért kiemelten fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a készségek, képességek fejlesztése mellett. Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. A vizuális kultúrán belül – elsősorban az alig látók esetében – a hangsúly a síkábrázolás helyett a plasztikus megjelenítésen (mintázás) legyen. Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök biztosítása a látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez. A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni. A tánc és dráma, valamint a médiaismeret tananyaga más műveltségi területhez is kapcsoló tantárgyak tananyagába is beépíthető. Matematika A tanítás során kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat: – szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.); – a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából engedményeket kell tenni. Ember és társadalom Az ismeretanyag és a követelmények többnyire megegyeznek a kerettantervekben megfogalmazottakkal. Ki kell azonban egészíteni az ismeretanyagot az alábbiakkal: – ismerje a gyengén látó, alig látó tanuló a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, és tudja, hogyan élhet jogaival; – ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit. Ember és természet A tananyag nagyrészt megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal, de az alábbiak alkalmazása elengedhetetlen: – a teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan); – a tananyagba be kell építeni a gyengén látással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket; – a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre lehetőséget kell adni a gyengén látó, alig látó számára. A követelmények terén engedményeket kell adni az ismeretek szintjén elsajátított tananyagban, valamint a balesetek elkerülése érdekében a tanulói kísérletek terén jelentős engedményeket kell adni. - 51 -

Földünk és környezetünk A tananyag megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal. A tanítás során biztosítani kell a gyengén látók, alig látók számára használható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.). A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengén látók, alig látók által használt eszközzel kell eleget tenni. Informatika Az informatika műveltségi terület bővül a gépírás alapjainak tanításával, amelynek oktatásához javasolt a számítógép billentyűzetének használata. A gépírástanítás célja, hogy a gyengén látó, alig látó a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban végezhesse. A gépírás tanítása egyben előkészíti a számítástechnika tanítását is. A számítástechnika tanítása során az alig látók számára speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása szükséges. Életviteli és gyakorlati ismeretek A technika tantárgy ismeretanyaga és követelményrendszere a látássérülés fokától függően jelentősen módosul. Számos tananyagrész elhagyása mellett mindazon ismereteket be kell építeni, melyek a gyengén látók mindennapi életvezetéséhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat. Háztartástan ismeretanyaga a NAT-ra épül, és kiegészül a látássérültek mind teljesebb önálló életviteléhez szükséges speciális tudnivalókkal (esztétikai ismeretek, pl. öltözködés, megjelenés, alapvető biztonsági ismeretek gyakorlása, háztartási gépek használata, a látássérültek speciális eszközeinek ismerete stb.). A követelmények között hangsúlyozott a látássérülés miatti speciális ismeretanyag számonkérése. Testnevelés, sport A gyengén látók, alig látók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt. A tananyag tartalmazza a nem ellenjavallt normál testnevelési anyagot, a diagnózis ismeretében ajánlott speciális tananyagot, beépítve a gyógytestnevelési eljárásokat. A speciális tananyag kialakításánál figyelemmel kell lenni: – a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére, – a helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek korrekciós gyakorlataira. A követelmények teljesítése mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség és a társuló mozgásszervi betegség figyelembevételével. Amennyiben lehetőség van rá, meg kell ismertetni a gyengén látó, alig látó tanulót a látássérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás). A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztési lehetőségeit személyiségi jegyei intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. Hallássérült tanulók iskolai fejlesztése során különös figyelmet kell fordítani az alábbi területekre:  az olvasás technikájának kialakítása  az írás technikájának kialakítása - 52 -

 

a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése a nyelvi rendszer kiépítése

A fejlesztés kiemelt feladatai:  a szociális kapcsolatrendszer az érintkezési formák pontos értelmezése nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében  az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek pontos kiépítése. A tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, a lényegkiemelés és az összefüggések meglátás alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével  a vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének folyamatos bekapcsolása a tanulás- tanítás folyamatába a személyiség kibontakoztatása gazdagítása céljából  a magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése  a beszédhallás, az érthető artikuláció intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában  az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formára való felkészítés (számítógép, internet, stb), az írásos kommunikáció, idegen nyelv ismerete írásos formájának hangsúlyos megalapozása és fejlesztése.  a tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása  valamennyi kommunikációs csatornán a szövegértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése  a továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára

A súlyos fokban hallássérült tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területét követi. A kerettanterv tantárgyi témaköreinek elnevezése, tartalma specifikus módosításokkal alkalmazható, követelményei átcsoportosíthatóak, módosíthatóak. A legtöbb módosítás az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen indokolt. Ez a terület számos olyan specifikus műveltségi témakört foglal magában, amelyek nélkül a siket tanuló nem képes elsajátítani az alapműveltség kötelező minimumát. Valamennyi műveltségi terület oktatásában jelen vannak a rehabilitációs célzatú tartalmak. Anyanyelv és irodalom Főbb tartalmi jegyei a következők: – A tantárgyak oktatása folyamán komplex nyelvi fejlesztés történik a NAT alapján, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. – Tartalmába integrálódhat – az alsóbb évfolyamokon hangsúlyosabban – a közvetlen környezet társadalmi és természetismereteinek anyaga, az ismeretanyag, valamint a tanulók testi, lelki szükségleteinek, társas kapcsolatainak egyre magasabb szintű nyelvi kifejezése, értése céljából. Anyanyelv és irodalom műveltségi terület speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon: – Hallás–ritmus–mozgásnevelés. Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben hivatott egyénre tervezett fejlesztési programmal csökkenteni, kompenzálni. Speciális tevékenykedtetéssel célozza a beszédhallás, a hangos beszéd további komponenseinek – mozgási, ritmikai – fejlesztését. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni adottságok miatt nagy eltérést mutatnak. Ezért közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt. – Beszédhallás-nevelés. Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében. További alkalmazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges.

- 53 -

– Helyes ejtés. Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése céljából az egyén adottságaihoz igazodóan, individuális keretek között folyó foglalkozás. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés “tantárgy” keretei között történik. – Szájról olvasás. A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi kombinációs készség, a vizuális emlékezet fejlesztése. Élő idegen nyelv A siket tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. Matematika A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához. Ember és társadalom A műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi a tér-idő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Nyújtson segítséget a hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott helyzetében a társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához. Sérülés specifikus tartalma kiegészül a siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatásával. Ember és természet, Földünk és környezetünk A nyelvi kommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. Művészetek Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése. A tanulók teljesítménye e részterületeken eléri, esetenként meghaladhatja a halló társak produktumait. Informatika A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és -átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Ezeknek az ismereteknek a jelentős részét a számítástechnika fogja át. Ezért a lehető legkorábbi életkortól javasolt, hogy megismerkedjenek az információcsere technikai lehetőségeivel. A fentiek indokolják, hogy a hallássérült tanulók elsajátítsák a gépírást és a számítógép kezelését is. Életvitel és gyakorlati ismeretek Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, a mozgássorok összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást. - 54 -

A közlekedés világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült populáció a baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve. Testnevelés és sport Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket stb. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült tanulók jó adottságaikat fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációkban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az iskolai fejlesztés során az alapfokú nevelés bevezető (1-2. évfolyam) és kezdő (3-4. évfolyam) szakaszában a fő fejlesztési területek:  

a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.

A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A bevezető szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve- egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. Az alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztő (7-8. évfolyam)szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen  a megismerési módszerek további fejlesztésére  a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre  az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás- tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

- 55 -

1–4. évfolyam Célok      

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése és használata. A kommunikációs igény motiválása. A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása. A szövegértő képesség megalapozása. Kommunikáció különböző csatornák igénybevételével. A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása.

Feladatok           

A tantárgy fejlessze a beszédpercepciós képességet és a beszédértést. Gazdagítsa a tanulók által aktívan használt szókincset. Sajátíttassa el a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást, magatartási, társalgási, udvariassági formulákat. Gyakoroltassa az érthető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszédet. Tegye gyakorlottá a tanulókat a szóbeli szövegértésben. Közelítse a tanulók beszédét a köznyelvi kiejtési normához. Sajátíttassa el a néma és a hangos olvasást. Fejlessze az íráskészséget, az összerendezett írásmozgások kialakulását, teremtse meg az írásbeli nyelvhasználat lehetőségét. Csökkentse a meglévő nyelvhasználati zavarokat, tegye tudatosabbá a nyelvhasználatot. Ismertesse meg nemzeti kultúránk hagyományait, neveljen az anyanyelv megbecsülésére. Formálja a tanulók személyiségét, gazdagítsa érzelemvilágukat, a korrekciós szempontok érvényesítésével enyhítse a személyiségfejlődés zavarainak következményeit.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Kommunikáció Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel. Szocializációs, együttműködési készség. Nyelvi ismeretek A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. A gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). A helyesírási készség. Szabályok alkalmazásának képessége. Olvasás, szövegértés Az olvasási folyamat háttérképességei (vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódási képesség, lateralitás, auditív és vizuális megkülönböztetés, vizuomotoros - 56 -

koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei. Szövegértő, -elemző képesség. Az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség. Gyermeklexikonok használatában jártasság. Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet. Írás, íráshasználat Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek – síkban, térben való tájékozódás, a finom motorika, az összerendezett írásmozgás. A vizuális figyelem, differenciálás képessége. Az íráskészség fejlesztése, eszközszintű használatának képessége. Önellenőrzés, hibajavítás képességének, szokása. Írásbeli szövegalkotás képessége. Matematika

                             

Legyen képes tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelésére, megnevezésére. Tudjon csoportosítani azonosság, azonos tulajdonság alapján. Legyenek elemi tapasztalatai térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról. Tudja 10-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni. Legyen biztos számfogalma 10-es számkörben. Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében eszközhasználattal. Értse az egyszerű szóbeli feladatok tartalmát. Ismerje fel és nevezze meg a környező tárgyi világban előforduló alakzatokat, személyek és tárgyak egymás közötti kapcsolatait. Tudjon ciklikus sorokat folytatni. Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére. Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani. Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni. Legyen biztos számfogalma 20-as számkörben. Jártasság összeadás, kivonás elvégzésében 10-es számkörben, eszközhasználat nélkül. Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni. Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között. Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval. Legyen képes dolgokat egymáshoz rendezni. Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján. Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat. Gyűjtsön tapasztalatokat a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom méréséhez. Tudjon alaphalmazokon adott tulajdonságú részhalmazt előállítani. Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását. Legyen biztos számfogalma 100-as számkörben. 100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni. Legyen jártas a tízes átlépéses összeadásban, kivonásban. Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát. Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat. Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában. Jártasság a számok nagyságának összehasonlításában.

Környezetismeret

  

Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás). Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban. Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét. - 57 -

               

Értse az összehasonlítások során a tanár által használt kifejezéseket, relációkat. Ismerje a fő csapadékfajtákat. Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket. Fokozatosan önállósodjon a gyalogos közlekedésben. Aktívan vegyen részt a tapasztalatok önálló vagy kiscsoportban történő gyűjtésében. Legyen képes a tapasztalatait mondatokba foglalni, rajzban vagy írásos formában rögzíteni. Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét. Legyen képes megfigyelni különböző anyagokat. Ismerje fel közvetlen környezetében a halmazállapot-változásokat. Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit. Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket. Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és a gyümölcs részeit. Vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben. Ismerje a baleset megelőzés fő szabályait. Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent.

Ének-zene  Tudjon csoportban egyre nagyobb terjedelmű gyermekdalokat, népi játékokat, körjátékokat énekelni.  Vegyen részt oldottan, örömmel az éneklésben.  Értse a ritmus, a dallam, a szöveg jelentését.  Törekedjen a szöveg tiszta, szép ejtésére, a helyes artikulációra, a megfelelő tempó és hangerő alkalmazására.  Ismerje fel a tanult dalokat dallam- és ritmusmotívumaikról.  Tudjon egyszerű ritmusmotívumokat megszólaltatni, ritmushangszert használni.  Fejlődjön akusztikus figyelme, irányultsága, intenzitása.  Kapcsolódjon be körjátékba, mozgásos, táncos tevékenységbe.  Jelenítse meg az improvizációban a saját nevét.  Tudjon a tanult dalok hangulatának megfelelően közösen énekelni emlékezetből, legyen képes a tanult gyermekjátékokat, népi játékokat eljátszani.  Vegyen részt improvizációs gyakorlatokban, jelenítse meg saját nevének ritmusát, dallamát.  Legyen gyakorlott a helyes légzéstechnikában, a szövegkezelésben, a dal hangulatának megfelelő előadásban.  Ismerje fel a tanult ritmusértékeket hallás és kottakép alapján.  Használja a ritmushangszereket önállóan, ritmusjátékok gyakorlott megvalósítása.  Ismerje fel a tanult szolmizációs hangok nevét és kézjelét, énekelje le azokat kézjelről.  Rendelkezzen ismeretekkel a tanult kottáról (betűs, szám-, színes, ötvonalas kotta).  Vegyen részt a ritmus-, az olvasó-, a kottakirakó gyakorlatokban, növekvő önállósággal.  Legyen képes fegyelmezetten meghallgatni rövid – életkorának, fejlettségének megfelelő – zeneművet, zenei részletet.  Tudja élményét, érzelmét szóban, rajzban, mozgásban, játékos formában kifejezni. Rajz és kézművesség  Tudjon megfigyelni, nagyság szerint rendezni formákat. - 58 -

             

Tudja a tárgyak helyét, helyzetét meghatározni segítségnyújtással. Tudja megkülönböztetni a sík- és térformákat. A szabályos–szabálytalan formákat, valamint a szögletes–íves, szögletes–gömbölyű és szimmetrikus formákat tudja megnevezni, ábrázolni. Értse meg a tankönyv ábráit, az egyszerű eligazító táblákat, piktogramokat. Értelmezze az egyszerű arckifejezéseket, gesztusokat. Tudjon szabadon képet alakítani élmény alapján festéssel, rajzzal. Ki tudja fejezni az időjárás egyszerű jelenségeit az évszakokhoz kapcsolódóan képkialakításaiban. Tudjon tárgyakat készíteni papírból, agyagból. Ismerje a vonal- és foltképzési technikákat. Legyen képes forma- és színritmusok létrehozására tárgykészítés céljából. Biztosan ismerje téri szerkezetek létrehozásakor a térbeli viszonylatokat. Ismerjen fel cselekvéssort képeken. Ismerjen fel tárgyak két nézete alapján. Legyen képes látvány hatására képet alkotni. Tudjon látvány alapján tárgyakat segítséggel, szóban elemezni, összefüggéseket rávezetéssel felfedezni.

Életvitel  Fokozódó önállóság az önkiszolgáló tevékenységben – öltözködés önállóan (eseti segítségnyújtás mellett ), alapvető tisztálkodási szokások alkalmazása.  Ruházat, tisztálkodási eszközök, tanszerek helyének, pakolásának, kezelésének elsajátítása. Részvétel a fejlettségének megfelelő házimunkában, csoportos tevékenységben.  Az étkezési, táplálkozási rend betartása. Étkezés késsel, villával.  Építőelemek felismerése, megnevezése. Tudjon saját elképzelést, ötletet megvalósítani az építésben.  Részvétel a közös tevékenységben, az építésben.  A megismert természetes anyagok pontos megnevezése. Képek, formák, kompozíciók létrehozása irányítás, segítségnyújtás mellett.  Tudjon átalakított anyagot megnevezni, csoportosítani, egyszerű műveleteket végezni.  Használja rendeltetésszerűen a megismert eszközöket, szerszámokat.  Tudjon papírt nyírni ollóval. Tudjon festékkel, ragasztóval bánni.  Rendelkezzen elemi ismeretekkel az anyagtakarékosságról, a környezet megóvásáról.  Elvárható a tanulótól a gyalogos közlekedés szabályainak ismerete, a tanult szabályok alkalmazása, a balesetmentes közlekedés a felnőttek közelében.  Rendelkezzen tapasztalatokkal a helyi tömegközlekedésről, az utazás közbeni magatartásról.  Az egészséges életmódhoz szükséges szokásrend ismerete, betartása. Önállóság, gyakorlottság az önellátásban – öltözés, tisztálkodás, étkezés.  Egyszerű háztartási munkák gyakorlott elvégzése, háztartási kisgépek használata.  Részvétel és aktivitás a környezetellátó munkatevékenységben.  Az építődoboz jártasság szintű használata. Ismeretek a szerelődoboz elemeiről, szerszámainak használatáról. A rajz és a tárgy megfeleltetése, alaprajz elkészítése.  Műveleti algoritmus leolvasása, értelmezése segítséggel, használata a tárgykészítésben.  Az egyensúly és stabilitás alkalmazása az építésben, a térrendezésben, a modellezésben.

- 59 -

         

A térhelyzetre, viszonyokra vonatkozó fogalmak pontos használata. Anyagvizsgálati módszerek ismerete, tapasztalatok megfogalmazása. Gyakorlott eszközhasználat a papírmunkában, a famunkában, a textilek megmunkálásában a megismert eszközök tekintetében. Az anyag–forma–funkció értelmezése, felismerése a tárgykészítésben – irányítás mellett. Az esztétikai követelményekre való törekvés a tárgykészítésben, a munkában. Az anyagtakarékossági szempontok ismerete és alkalmazása a tervező, kivitelező munkában. Tudjon tisztán dolgozni, a problémák megoldásához segítséget kérni. A tanult, a begyakorolt magatartási szabályok betartása a közlekedési helyzetekben. Biztonságos közlekedés gyalogosan és a tömegközlekedési eszközön. A közlekedés eszközeinek ismerete, csoportosítása. Vészhelyzetek felismerése, elkerülése a gyalogos és a tömegközlekedésben. Ismerje a gyalogos átkelésre kijelölt helyek jelzését (zebra–lámpa), a rendőr karjelzéseit.

Testnevelés  Tartsa be a biztonsági szabályokat.  Értse az órán elhangzó utasításokat és szakkifejezéseket, ezeknek megfelelően cselekedjen.  Legyen képes alkalmazni a tanult sorakozási formákat, alakzatokat, menetgyakorlatokat.  Tudja végrehajtani a bemelegítő gyakorlatokat bemutatás után.  Legyen képes gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra futásgyakorlataiban.  Alakuljon ki a hajító mozdulat. Érzékelje a távolba és a célba dobás különbségét.  Legyen képes mozgásában megkülönböztetni a magasba és a távolba történő ugrást.  Tudja összekapcsolni és irányítással sorozatban végrehajtani a tanult talajtornaelemeket.  Értse meg és hajtsa végre az utasításokat menetgyakorlatok közben.  Törekedjen a tanult mozgásformák, gyakorlatok esztétikus, koordinált végrehajtására. Egyéni teljesítménye mérhetően növekedjen.  Tudjon egyenletes iramban 6-8 percig futni vagy futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni.  Törekedjen a maximális futósebesség elérésére rövid távon, majd a sebesség minél hosszabb ideig történő tartására.  Tudjon állórajtból indulni, ugrásoknál hangsúlyozott legyen az elrugaszkodás.  Növekedjen a célba dobásoknál a találatszám, távolba dobásoknál az egyéni eredmény.  Tudjon a tanult talajtornaelemekből összeállított egybefüggő talajgyakorlatot végrehajtani tanári segítséggel.  Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani, segítségnyújtás mellett elvégezni.  Alkalmazkodjon a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez.  Alkalmazzon egy számára megfelelő labdafogást, elkapást, birtoklást feladathelyzetben és játékban.  Tudjon a játékhelyzetnek megfelelően helyezkedni, viselje el játék közben a kudarcokat.  Tudjon a mellig érő vízben biztonságosan mozogni.

- 60 -

5–8. évfolyam Célok   

A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése. A beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése.

Feladatok       

Fejlessze bátorító, önbizalom-növelő, az önismeretet elősegítő neveléssel a játékosságot és az alkotóképességet. Vezesse be a tanulókat irodalmi szövegek feldolgozásával a magyar nyelv rendszerébe, ismertesse meg velük a magyar irodalom néhány – összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő – klasszikus művét. Építse tovább a tanuló társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. Támogassa a tanulók érzelmi, szociális, intellektuális érését irodalmi műveken keresztül – vegye figyelembe funkciózavarait, személyiségének sérülését. Folyamatosan fejlessze a szövegalkotást, a szövegértési képességet. Teremtsen kommunikációs szituációkat, használja ki a drámapedagógiai lehetőségeket. Segítse az információszerzést, az információk rögzítését.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Kommunikáció Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi – egyéni és közösségi – kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség. Nyelvtani ismeretek A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Önellenőrzés a helyesírási készségükben. A tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége. Olvasás, ismerkedés az irodalommal A differenciáló, összehasonlító, a lényegkiemelő képesség. Szövegelemzési és -alkotási ismeretek alkalmazásának képessége olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia használatának képessége. Az életkorhoz, befogadóképességhez alkalmazkodó szövegolvasás képessége. Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban A különböző műfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, igény fokozása a hosszabb terjedelmű szövegek önálló olvasására. Olvasástechnikai készség. Figyelem, összehasonlítási, lényegkiemelő képesség. Véleménynyilvánítási készség és képesség. Beleélő és kritikai érzék. A koncentrálóképesség. Verbális emlékezet. Az empátiakészség. Azonosulási képesség az olvasott művek szereplőivel. Magatartásformák értékelésének, elemzésének képessége. - 61 -

Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Tanulási motiváció. A szövegértés és alkotás folyamatának algoritmusa. Szövegszerkesztési képességek. Törekvés a szöveg belső logikájának és struktúrájának feltárására. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. A kreativitás, az önállóság. Esztétikai ítélőképesség, fogékonyság. Társadalmi ismeretek  Legyen tájékozott saját életeseményei alapján a múlt–jelen–jövő relációs rendszerben.  Ismerje saját helyét, szerepét a családjában.  Mutassa be az iskolai közösséget közvetlen tapasztalatszerzés, saját élmény alapján.  Meséljen családja és iskolája múltjából érdekes történeteket. Történelem  Tudjon különbséget tenni a történelem különböző megismerési forrásai között.  Legyenek elemi összehasonlító fogalmai a távoli korban és a ma élő emberek életmódjáról.  Ismerje fel a tanult korokat képről: ruházatot, használati tárgyakat, jellegzetes épületeket.  Legyen képes beszélni Jézus születéséről, a kereszténység kialakulásáról.  Értékelje a Biblia jelentőségét, tudjon elmondani bibliai történetet.  Mondja el önállóan a megismert mondák, legendák, történetek tartalmát.  Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.  Tudja a tanult eseményeket időrendbe rendezni.  Legyen képes segítséggel rajzos beszámolókat készíteni.  Ismerjen fel és nevezzen meg hazánk őskori és ókori emlékeiből legalább kettőt képről, filmről.  Tudja leolvasni, megmutatni a képes történelmi atlaszban a tanultakkal összefüggő történelmi helyeket.  Olvassa le és mutassa meg vándorló őseink állomáshelyeit.  Ismerje a letelepedés, a honfoglalás évszámát, valamint fontosabb emlékhelyeit.  Tudjon érzelmileg azonosulni a honfoglalással, a magyarság életében betöltött szerepével.  Tudja megnevezni a tanult korok uralkodóit, beszéljen tetteikről.  Legyen képes tanári rávezetéssel ok-okozati összefüggések felismerésére, következtessen tanulságokra.  Legyen képes példákkal illusztrálni az ország fennmaradásának, a magyarság megmaradásának küzdelmeit.  Legyen képes ismereteit bővíteni forrásanyagok felhasználásával, olvasson rövid részleteket a tananyaghoz kapcsolódóan.  Tudja a tanult évszámokat az időszalagon elhelyezni, az események helyszíneit a térképen megmutatni.  Legyen képes a jártasság szintjén használni a képes történelmi atlaszt.  Mondjon példákat a történelmi események művészeti megjelenítésére.  

Tudja kezelni a kiemelkedő személyiségekről gyűjtött életrajzi adatokat. Legyen képes szóban felvázolni rövid életrajzi portrét egy általa példaképnek tartott történelmi személyiségről. - 62 -

      

Ismerjen fel a kor eseményei között történelmi összefüggéseket, készítsen róla vázlatot. Tudjon számot adni a tanult anyagról néhány mondatos szóbeli felelettel. Ismerje a legjellegzetesebb reformkori személyiségek nézeteit, érveljen, vitázzon a megismert tények alapján. Tudjon összefüggéseket említeni a világtörténelem és a magyar történelem eseményei között. Elemezze a társadalmi, gazdasági változásokat, konkrét példákkal mutasson rá a fejlődésre megadott szempontok alapján. Tudja a tanult történelmi évszámokat. Jártasság szintjén használja a képes történelmi atlaszt.

Matematika  Tudja kiválogatni két halmaz közös elemeit.  Értse a logikai “és” tartalmát.  Tudja alkalmazni a csoportosítást, a részhalmazképzést más matematikai témakörökben.  Használja értelmesen a “minden, van olyan, van, amelyik nem, egyik sem” kifejezéseket.  Tudja a háromjegyű számokat írni, olvasni.  Legyen biztos számfogalma 1000-es számkörben.  Értse a tört és a negatív szám fogalmát.  Számoljon szóban készségszinten 100-as számkörben.  Legyen jártas a szorzó- és bennfoglaló táblák körében.  Legyen jártas az írásbeli műveletekben.  Legyen képes összetett szöveges feladatok megoldására segítséggel.  Legyen képes összefüggések felismerésére a matematika különböző témaköreiben.  Felismert és megfogalmazott szabályokat tudjon lejegyezni.  Legyen jártas változó különbségű számsorozatok folytatásában.  Tudjon mennyiségeket különböző pénznemekkel kifejezni.  A tanuló legyen képes két halmaz metszetének előállítására, elemszámok megállapítására.  Értse és használja helyesen a logikai fogalmakat.  Legyen biztos számfogalma tízezres számkörben.  Érte a közönséges tört szám és a negatív szám fogalmát.  Tudjon készségszinten számolni szóban ezres számkörben.  Szorzó-, bennfoglaló táblák készségszintű használata.  Legyen jártas a szorzásban, osztásban egyjegyű szorzó és osztó esetén.  Tudjon önállóan összetett szöveges feladatot megoldani.  Legyen jártas a természetes számok nagyság szerinti összehasonlításában tízezres számkörben.  Tudjon különbségsorozatot folytatni mindkét irányban.  Legyen tapasztalata hányados sorozatok alkotásában.  Legyen képes egyszerű összefüggések felismerésére, leírására.  Tudjon csoportosítani testeket és síkidomokat a tanult tulajdonságok alapján.  Ismerje a mértékegységeket és a mértékegységek közötti viszonyszámokat.  Legyen jártas a szögmérő használatában, a szögek mérésében.  Tudja a négyzet és a téglalap kerületét kiszámítani, területét lefedéssel mérni.  Tudja szerkeszteni a tanult geometriai alakzatokat. - 63 -

                 

Gyűjtsön adatokat, szerezzen tapasztalatokat a lejegyzési módban. Értse a “biztos” és a “lehetetlen” kifejezéseket. Legyen képes közös elemeket tartalmazó halmazok egyesítésére, unió elemeinek felsorolására. Értse a logikai “és”, “vagy” tartalmát. Legyen biztos számfogalma milliós számkörben. Alakuljon ki jártassága a racionális számkörben: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Tudjon összetett szöveges feladatra több megoldást keresni. Legyen képes adatokat táblázatba rendezni. Legyen képes adatokat ábrázolni koordinátarendszerben. Legyen képes adott szabályú táblázat kiegészítésére egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel. Használja a “kisebb”, “nagyobb”, “nem kisebb”, “nem nagyobb”, “egyenlő”, “kevesebb, mint”, “több, mint” kifejezéseket. Ismerje a henger és a kúp tulajdonságait. Nevezze meg a speciális négyszögeket. Legyen képes kocka és téglatest felszínének kiszámítására testháló segítségével. Tudjon tanult geometriai alakzatokat szerkeszteni. Legyen képes megállapítani a valószínűségi játékok és kísérletek kimenetelét. Ismerje a “biztos”, “lehetséges”, “lehetetlen” fogalmakat. Tudjon grafikont készíteni táblázatból leolvasott adatok alapján.

Informatika:  Legyen ismerete a számítástechnika múltjáról, a jövőben betöltött szerepéről.  Ismerje fel a számítógép perifériális egységeit, ismerje fel alapvető funkcióit.  Legyen tájékozott a kalkulátorral való számolás körében.  Legyenek elemi gyakorlati tapasztalatai az algoritmusok leírási lehetőségeiről.  Ismerje fel egy-egy algoritmus jelölését.  Legyen képes tanári segítséggel algoritmusok megjelenítésére játékos számítógépes környezetben.  Legyen képes a legfontosabb könyvtárban található dokumentumfajták megnevezésére, megkülönböztetésére.  Legyen képes információk keresésére lexikonokból, gyermekenciklopédiákból  Legyen képes néhány egyszerű parancs bevitelére funkcióhoz kapcsoltan.  Tudjon kész programba adatokat beírni, eredményeket értelmezni.  Legyen képes tanári segítséggel értelmezni egyszerű, ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusokat.  Segítséggel tudjon készségfejlesztő és oktató programokat futtatni.  Ismerje a lakóhelyi (vagy legközelebbi) közkönyvtárat.  Használjon tanuláshoz többféle könyvtári dokumentumot.  Legyen képes a könyvtárban adott témában segítséggel keresni, betűrendes katalógust használni. Természetismeret  Tudja tapasztalatait szóban, rajzban, írásban rögzíteni.  Legyen tapasztalata a hő hatására bekövetkező változásokról.  Ismerje a tanult és vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait, tudja azokat felsorolni.  Tudja, hogy tűz esetén hogyan kell segítséget kérni.

- 64 -

                

Ismerje a termesztett növények, valamint a házi és ház körül élő állatok szerepét az emberek életében. Tudja jellemezni a tanult állatok testfelépítését, kültakaróját, életmódját, táplálkozását, szaporodását – szempontok szerint. Tudja felsorolni az időjárás elemeit és ezek segítségével önállóan jellemezni a napi időjárást. Tudja felsorolni és kijelölni a fő világtájakat a valóságban és a térképen. Tudja használni az iránytűt. Ismerje a színek jelentését a térképen. Ismerje fel Magyarország természetföldrajzi térképét. Ismerjen fel és nevezzen meg a hazai tájakra jellemző egy-egy növényi és állati egyedet. Tudja jellemezni és csoportosítani a tanult növényeket és állatokat, adott szempontok alapján. Ismerje az összefüggéseket az időjárás, az évszakok változása és az élő természetben végbemenő változások között. Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is befolyásolja a természeti életközösségek fennmaradását, életét. Tudjon felsorolni a környezetében alkalmazott környezetvédelmi módszereket. Aktívan vegyen részt környezetvédelmi tevékenységekben. Ismerje fel a valóságban és képeken a hazai tájak jellemző növényeit és állatait. Kirándulások során tanúsítson érdeklődést az élővilág iránt. Magatartása legyen környezetkímélő. Tudja úgy megfigyelni a növényeket és állatokat, hogy ne zavarja, ne károsítsa azokat. Figyelje meg játékos kísérletek során a mechanikai hatásokat, a mágneses jelenséget, a gravitációt. Ismerje saját teste felépítését, a szervrendszereket. Tudja elhelyezkedésüket, működésük lényegét és szerepét a szervezet harmonikus működésében. Ismerje a fogamzásgátlás néhány lehetőségét. Legyen képes megkülönböztetni a szervezet egészséges és beteg működését. Legyenek ismeretei a természetgyógyászatról. Utasítsa el a kuruzslás minden formáját.

   . Fizika  Legyen képes a tanuló egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben. Tapasztalatait fogalmazza meg.  Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technikai és természeti környezetben. Lássa be pl., hogy a súrlódás és a közegellenállás egyaránt lehet hasznos és káros.  Ismerje a fizikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát.  Legyen járatos a mérések végzésében és tudjon egyszerű kísérleteket önállóan is elvégezni.  Tudja kiválasztani azokat a cikkeket, könyveket, rádió-, televízió-műsorokat, amelyek segíthetik a fizikai jelenségek jobb megismerését.  Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat.  Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő.  Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapok gyakorlatában.  Ismerje a hőmérséklet-kiegyenlítődés elvét és az energia-megmaradás törvényét.  Tudjon gyakorlati példákat mondani a hőmérséklet mérésére.  Példák segítségével tudja értelmezni, hogy mi a különbség a test súlya és tömege között. - 65 -

      

Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni. Ismerjen fel a gyakorlatban néhány egyszerű gépet. Legyen tájékozott arról, hogy az egyszerű gépek a mindennapi munkavégzésben nélkülözhetetlenek. Tudja, hogy az összetett gépek alapjául is az egyszerű gépek szolgálnak. Tudjon példát mondani a nyomás fizikai törvénye alapján készült berendezésre. Tudja, hogy a vízvezetékrendszerek létrehozása a fizika törvényein alapul. Ismerje a közlekedőedény fogalmát. Tudja indokolni fizikai ismeretei segítségével a testek úszását, lebegését, elmerülését.

Kémia  Lássa be a tanuló a kémiai ismeretek fontosságát a mindennapi életben és a tudományos fejlődésben.  Tudja csoportosítani tanári segítséggel a változásokat aszerint, hogy megváltozott-e az anyagok minősége.  Ismerje fel a vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai és kémiai tulajdonságait.  Tudja, hogy az oxigén és a víz elengedhetetlen feltétele az életnek.  Ismerje a tűz hasznát és pusztítását. Ismerje a tűzoltás néhány alapszabályát.  Tudja a tűzoltók riasztásához szükséges tennivalókat.  Legyen képes tájékozódni a napi sajtóban, ismereteket szerezni a médián keresztül, tudja azokat átadni, értelmezni.  Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait.  Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait.  Mondjon példát a lúgok hasznosítására.  A tanuló ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét.  Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében.  Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait.  Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania. Földrajz  Ismerje fel a tanult földi képződményeket, nevezzen meg jelenségeket, folyamatokat a földfelszín alakulásában.  Legyen ismerete az éghajlati övekről. Tudja segítség mellett megmutatni, megnevezni az éghajlati öveket.  Legyen képes a földgömbön, a Föld térképén irányítás mellett tájékozódni, a kontinenseket, óceánokat megnevezni, helyüket, helyzetüket meghatározni.  Legyen képes egyszerű összehasonlításokat végezni a térkép vagy modell, makett segítségével.  Gyűjtsön képeket, leírásokat. Vegyen részt tablókészítésben. Tudja megmutatni hazánk helyét Európa térképén. Legyen képes a térképről információt szerezni, hazánk nagy tájait megmutatni, megnevezni, a tanult földrajzi neveket, szakkifejezéseket pontosan használni.  Tudja megfigyeléseit szóban elmondani, röviden, tömören írásban rögzíteni, rajzban ábrázolni.  Ismerje a sós víz és az édesvíz különbségeit.

- 66 -

  

             

Tudjon példát mondani a felszín feletti és a felszín alatti vizek főbb típusaira. Legyen ismerete a légkör főbb alkotórészeiről. Rendelkezzen elemi szintű tájékozottsággal különféle méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában. Tudjon példákat mondani a természetföldrajzi övezetességre, alapvető jellegzetességének bemutatására tanári irányítás mellett. Legyen képes egy táj természeti jellemzőit bemutató kép, ábra, adatsor elemzésére irányítás, segítségadás mellett. Megadott szempontok szerint tudja csoportosítani a nagyobb tájegységek tipikus tájait, legyen képes a térképen megmutatni ezeket. Legyen elemi ismerete az Európai Unióról. Ismerje Európa legfontosabb országait. Mondjon példát a közös és az eltérő földrajzi vonásokra. Használja pontosan a témához kapcsolódó földrajzi, topográfiai fogalmakat, legyen képes megmutatni ezeket a térképen is. Legyen igénye különféle térképes, földrajzi információszerzésre, a gyűjtésre. Végezze jártasság szinten a szemléleti térképolvasást. Legyen képes röviden jellemezni Közép-Európa természeti adottságait megadott szempont szerint. Tudjon példát mondani a medencefekvés jellemzőire. Ismerjen fel egyszerű összefüggéseket a földrajzi fekvés és a tájban élő emberek élete között. Legyen képes a fejlettségének megfelelő információk gyűjtésére a megadott szempontok szerint. Legyen képes jellemezni hazánk nagy tájait szempontsor szerint. Végezze önállóan írásbeli feladatait a munkalapokon, feladatlapokon. Mutasson tér- és időbeli tájékozottságot a térkép használatában, a képzeletbeli utazásokban, játékos idegenvezetői szerepben. Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat, mutassa meg ezeket a térképen is. Oldja meg készség szinten a szemléleti térképolvasást, jártasság szinten a következtető térképolvasást. Tudja a megye, a főváros főbb jellemzőit. Tudjon példát mondani a megye környezeti állapotára.

Ének- zene  Legyen képes énekelni érthetően, pontosan, a tanult szabályok betartásával, a megfelelő tempó és dinamika alkalmazásával egyedül vagy társakkal.  Ismerje fel az éles és a nyújtott ritmust, hangoztassa és alkalmazza a ritmusjelet.  Tudjon ritmuskísérettel, ritmushangszerekkel együtt énekelni.  Tájékozódjon biztonsággal a vonalrendszeren, énekeljen és szolmizáljon dallamokat.  Ismerjen zenei formákat, műfajokat.  Rendelkezzen ismeretekkel a magyar zeneszerzőkről, népdalgyűjtőkről.  Énekelje pontosan a magyar Himnuszt.  Rendelkezzen ismeretekkel a népdalok néprajzi hátteréről és értelmezze azokat.  Legyen tájékozott a vonalrendszerben, a ritmusok olvasásában, megszólaltatásában.  Tudja kifejezni zenei élményeit, legyen gyakorlott a zenei részletek megfigyelésében.  Tudjon magyar zeneszerzőt megnevezni, a tanult zeneművet beazonosítani.  Mutasson megkülönböztetett érdeklődést a szülőföld zenei értékei iránt.

- 67 -

Rajz és kézművesség  Tudjon egyszerűbb vizuális problémákra, emocionális késztetésekre kreatívan reagálni adottságai függvényében.  Szerezzen tapasztalatokat a vizuális kifejező elemek változatos felhasználhatóságáról a folt, a vonal, a felületek kapcsolatában.  Ismerje a komponálás néhány fontos eszközét (vonalvastagság, szín, elhelyezés).  Tudjon ritmikus kompozíciókat létrehozni.  Legyen képes egyszerű formák látványszerű ábrázolására.  Fejlődjön képi kifejezése irodalmi és zenei élmények hatására (festés, rajzolás és plasztikus alakítások).  Tudjon – a tárgyalkotó folyamat lépéseinek betartásával – egyszerű tárgyat készíteni a megismert anyagokból.  Ismerje fel a műalkotásokon a kompozíció legfontosabb eszközeit.  Használja tudatosan képalakításain a vizuális kifejező elemeket.  Legyen képes művészeti élmény vizuális kifejezésére a tanult kompozíciós eszközök felhasználásával.  Legyen nyitott az esztétikai közlést és befogadást illetően.  Tudjon bonyolultabb természeti formát és emberformát látványszerűen ábrázolni.  Legyen képes egyszerű plakátok megtervezésére és kivitelezésére.  Tudjon értékítéleteket hozni természeti és mesterséges környezetének esztétikájára vonatkozóan.  Legyen jártas a környezet alakításában, a tárgykészítésben használatos egyszerű eszközök, szerszámok használatában.  Legyen ismerete a tárgyi környezet és az életmód összefüggéseiről. Életvitel  Következetes testápolásra való törekvés. Rendelkezzen ismeretekkel a kamaszkorral járó testápolásról. Tudja a textil ruhanemű tisztán tartását elvégezni saját ruházatára vonatkozóan.  Ismerje a ruhanemű célszerű használatát, megóvását. Vegyen részt a családi munkamegosztásban. Szerezzen tapasztalatokat a környezetében található szolgáltatásokról, azok igénybevételéről.  Tudjon algoritmusokkal önállóan dolgozni, becslést végezni, mérni segítséggel. Tudja bejegyezni a mért adatokat.  Tudjon megfigyeléseket végezni az ember épített környezetében lakóházak, terek, lakóhelyek szerint.  Tudja csoportosítani a megismert anyagokat érzékelhető tulajdonság szerint. Szerezzen ismereteket az anyagok formálhatóságáról a funkció-forma-esztétikum összefüggéseiben. Legyen képes a megismert anyagokból egyszerű tárgy elkészítésére műveleti algoritmus segítségével.  Használja a szükséges szerszámokat, eszközöket balesetmentesen.  Legyen ismerete a tömegközlekedésben az információk megszerzéséről. Tudja a vasút, az autóbusz, a városi tömegközlekedés veszélyhelyzeteit.  Alkalmazza tudatosan a helyes közlekedési szokásokat. Szerezzen ismeretet a vízi közlekedésről.  Rendelkezzen elemi tapasztalatokkal a kertművelésről, a kiskert növényeinek gondozásáról, a kéziszerszámok használatáról.  Megjelenésében is mutatkozzon meg a következetes testápolási szokások elsajátítása. Legyen ismerete az egészséget fenyegető tényezőkről. Tudja elemezni az alkohol, a cigaretta, a drogok egészségromboló hatását. - 68 -

   

       

Alkalmazza az egészségmegóvó táplálkozási szokásokat, a kulturált étkezést. Magatartásában, viszonyulásában mutatkozzon meg a családellátó feladatok elfogadása, az idősek segítése, a gyermeknevelés felelősségének felismerése. Legyen önálló a heti étrend elkészítésében, tervezésében, a tanult ételkészítési eljárások kivitelezésében, az élelmiszerek tárolásában. Alkalmazza a takarékosságot a családi pénzgazdálkodásban, a zsebpénz felhasználásában. Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a szobanövények, a kiskert, a konyhakert növényeinek gondozásáról. A kertgondozás kéziszerszámait gyakorlottan alkalmazza. Értse a célszerű, ésszerű lakástervezés jelentőségét a család életvitele szempontjából. Legyen elképzelése saját lakásáról, berendezéséről, az egészséges lakás kialakításáról. Lássa be a takarékosság, az ésszerűség fontosságát a lakás vízellátásában, világításában, fűtésében. Legyen felkészült a környezetbarát, egészségóvó eljárások, technikák, anyagok alkalmazására a lakásban, a környezetében. Mutasson gyakorlottságot a háztartási gépek alkalmazásában, a balesetmentes működtetésben. Tudjon modellrajzot készíteni segítséggel, irányítással. Egyszerű szerkesztési feladatokat gyakorlottan végezzen. Használja pontosan a rajzoló- és mérőeszközöket. A megismert közlekedési szabályokat jártasság szinten alkalmazza. Pozitív magatartást mutasson különféle közlekedési helyzetben. Legyen ismerete a közlekedési rendszer várható környezeti hatásairól. Értelmezze a munka világáról szerzett tapasztalatait, mérlegelje saját pályaválasztási lehetőségeit. Legyen gyakorlott az egyszerű tárgykészítésben, a javító és az elemi karbantartó munkában.

Testnevelés  Értse meg és alkalmazza a tanult gyakorlatok, feladatok eredményes végrehajtásához szükséges szakkifejezéseket, utasításokat.  Váljon képessé a szervezést elősegítő gyakorlatok fegyelmezett végrehajtására.  Ismerje a mozgáslehetőségeket az egyes sportszereken és szerkombinációkon.  Segítségnyújtás mellett képes legyen összetettebb gimnasztikai elemek kivitelezésére.  Tudja a futások, járások különböző formáit.  Legyen képes futás közben a felgyorsulásra, a sebesség, a lendület fokozására.  Tudjon futás közben akadályokat leküzdeni, adottságainak megfelelően.  Sajátítsa el az ugrások jellemző mozgásösszetevőit – alkalmazza fejlettségének megfelelően.  Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni.  Tudjon három elemből álló összefüggő talajgyakorlatot végrehajtani.  Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani – tanári segítségnyújtás mellett.  Alkalmazza a megszerzett labdakészséget a megismert szabályok szerint.  Vegyen részt szívesen játékokban, versenyeken.  Működjön együtt csoporttársaival a szabályokat betartva.  Viselje el a kudarcot, fogadja el a jobbik győzelmét.  Mutasson fel önmagához képest javulást az úszás technikájában.  Lássa be a tanult rendgyakorlatok szükségességét, az utasításokat megfelelő önfegyelemmel hajtsa végre.  Legyen képes bemelegítésre alkalmas 8-10 gimnasztikai gyakorlat önálló elvégzésére.  Ismerje a legfontosabb testtartást javító gyakorlatokat, alkalmazza tanórán kívül is.

- 69 -

        

Tudjon 6-8 percig kitartóan futni. Ismerje és alkalmazza az ugrásoknál az energikus elugrást, a légmunka fontosságát, a biztonságos talajérést. Mérhetően javuljon a hajítás és a lökés mozdulata, fejlődjön teljesítménye az előző évihez képest. Tudjon 3-6 elemből álló összefüggő talajgyakorlatot (tanári segítséggel) folyamatosan bemutatni. Labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralja testhelyzetét. Legyen gyakorlott két sportjátékban, ismerje és tudja betartani a szabályokat. Tanúsítson megfelelő önfegyelmet, önuralmat, sportszerű magatartást játék közben. Ismerjen két úszástechnikát és legyen képes folyamatos úszásra. Tudjon alkalmazkodni az időjáráshoz szabadtéri sporttevékenység közben is.

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Információs és kommunikációs kultúra  Tanulás  Testi és lelki egészség A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenység formái:  Logopédiai egyéni és csoportos terápia  Szenzoros integrációs tréningek és terápiák  Kommunikációs tréningek  Bábterápia  Drámaterápiás foglalkozások. A beszédfogyatékos tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területe szerint történik, a kerettantervek tartalmai és követelményei alapján. A követelmények globális teljesítése biztosítja a teljes átjárhatóságot a többségi és a külön iskola között. A követelmények azonban csak a beszéd- és nyelvi zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, rehabilitációs és sérülés specifikus egyéni fejlesztő programok segítségével teljesíthetők. A műveltségi területek közül az Anyanyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport tanítása kíván nagyobb figyelmet. A követelmények azonban itt sem módosulnak, csupán hangsúlyeltolódások mutatkozhatnak – a beszédfogyatékosságtól függően – az egyes témakörök között. Ezek meghatározása a helyi tantervben történik.

Az autizmus spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel vele született ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének céljai, feladatai:

- 70 -



 

Cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapján a szociális, kommunikációs és gondolkozási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs- habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl: viselkedés) problémák leküzdése érdekében A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előttkülön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma megoldási módszerek tanítása.

A fejlesztést minden gyermek esetében az első szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg. Az első szakasz fő célja a habilitáció. Ennek érdekében:  Szociális/ kommunikációs alapkészségek célzott fejlesztése  Fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása  Az ismétlődő, sztereotip, helyzetnek nem megfelelő viselkedés kialakulásának megelőzése  Fogyatékosság specifikus vizuális információhordozók alkalmazása történik. Fejlesztési területek:  Kommunikáció, szociális viselkedés  Fejlődési funkcióelmaradás, önkiszolgálás  Kognitív fejlesztés  Viselkedésproblémák kezelése A második szakasz célja az elsajátított ismeretek bővítése. Fejlesztési területek:  Képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével  Szociális/ kommunikatív, kognitív fejlesztés  Önellátás körének bővítése  Házimunka  Munkára nevelés megalapozása A harmadik szakasz célja a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Fejlesztési területek:  Képességek szinten tartása  Tantárgyi ismeretek a NAT-ban és a kerettantervben meghatározott tartalmak adaptálásával, az egyén képességeinek megfelelően  Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció  Munkára nevelés, pályaorientáció. Az autisztikus tanulók csoportja rendkívül heterogén. A tanulók nagy részénél nem alkalmazható a NAT követelményrendszere. Számukra a műveltségi területek helyett fejlesztési területek kijelölésére kerül sor. A pedagógiai fejlesztés harmadik szakaszában a NAT a minimális követelményektől eltérően rugalmasan, egyéni eltérésekkel alkalmazható. A NAT életkori szakaszokhoz rendelt minimális követelményeinek elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani, osztályfokok elkülönítése csak tantárgyanként, egyénileg lehetséges. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni szükséges az autisztikus tanulók fejlettségi szintje szerint. Az egyes műveltségi - 71 -

területekre vonatkozó sajátos eltéréseket az egyéni fejlesztési tervekben kell kimunkálni. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges. Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül kommunikáció, olvasás, szövegértés, magyar nyelv, gépírás, könyvtárhasználat részterületek oktatása célszerű. Kiemelt cél, hogy a tanuló az olvasást és írást a számára érthető és általa használt kommunikációs szinten alkalmazza. A fogalmak tartalmának megértését körültekintően ellenőrizni szükséges. Az irodalom tananyagtartalma redukciókkal tanítható, különös tekintettel a szociális megértést kívánó részekre. Matematika műveltségi területen a gondolkodási módszerek, a számtan, az algebra, a relációk, a sorozatok, a geometria, a mérések részterületek szerepelnek, a NAT követelményeinek módosításával. A módosítás kiemelt célja a tanultak alkalmazása élethelyzetekben (pl. pénzhasználat). Ember és társadalom műveltségterület magában foglalja a társadalmi környezet, a történelmi és állampolgári ismeretek, a társadalom és gazdaság műveltségi részterületeket. Ezeknek tanítása a NAT figyelembevételével történik, egyéni szükségletek szerint módosítva a követelményeket. A módosítás tartalma és kiemelt célja az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása (a megértés nem követelmény). Ember és természet műveltségterületnél tervezhetők a következő részterületek: emberismeret, természetismeret, biológia–egészségtan, fizika, kémia. A tananyag terjedelmében és követelményeiben eltér a NAT-tól: terjedelmében szűkebb, jellegében gyakorlatiasabb, struktúrája egyszerűbb, követelményei csökkentettek. A módosítás kiemelt célja, hogy előtérbe kerüljön az énkép, a saját test működése, az egészségvédelem, valamint valósuljon meg a fizika és a kémia törvényszerűségeinek alkalmazása a gyakorlatban. Földünk és környezetünk műveltségterület oktatása a NAT szerint, annak figyelembevételével, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Művészetek műveltségterület ezen belül az ének-zene, a vizuális kultúra, a tánc és dráma elsősorban egyéni és kiscsoportos terápiás fejlesztő jellegük érvényesítésével emelkednek ki. Jelentős szerepük van az autisztikus tanulók esetében a szabadidő eltöltésében is. Informatika mind a számítástechnika, mind pedig a könyvtárhasználat oktatását tartalmazza. Különös jelentőséget szükséges tulajdonítani a számítógép felhasználói kezelésének, hiszen ez a tanulásban és a munkavégzésben a szociális közvetítést kompenzáló fontos eszköz. Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területen belül az autisztikus gyermekeknél a technika, a háztartástan és a kertápolás tanítása célszerű. A tartalmi módosítás célja egyszerű, nem elméletigényes munkák megtanítása, a munkára való felkészítés és ebben a minél nagyobb fokú önállóság elérése. Testnevelés és sport a mozgásnevelésen, a sporton keresztül a testi tudatosság kialakítását, elmélyítését, az egészséges életmódra és fizikai állóképességre nevelést célozza. - 72 -

A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás: olvasás, írás, számolás- elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligencia faktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kórus hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás- hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. A fejlesztés elvei: A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/ vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv szerint történik. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszámtól független olvasási és helyesírási gyengeség. A fejlesztés célja: az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás- írás készségét, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  A testséma biztonságának kialakítása  A téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten  A vizuomotoros koordináció gyakorlása  A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése  Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újra tanítása) lassított tempójú, nyújtottütemű, hangoztató- elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel  Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt  A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során  Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  Az olvasásképtelenség esetében a tanulás a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával

- 73 -

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl: olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Fejlesztési feladatai:  Az érzékelés- észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése  A testséma kialakítása  A téri relációk biztonsága  A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása  A szerialitás erősítése  Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése  A fogalmak, így a szám-, és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés  A fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja ugyanis képes a követelmények minimum vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül – kiegészítő speciális egyéni terápia esetén – kezelhetők. A NAT közös követelményei közül elsősorban a kommunikációs kultúra kap kiemelt hangsúlyt, mivel ezen a területen koncentrálódnak a diszlexiás, diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei. Diszlexiás, diszgráfiás tanulók oktatása terén: Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül a két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők beiktatása a tananyagba: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, a helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betű egyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek. Élő idegen nyelv tanítása a más fogyatékosok e csoportjában sem hagyható el. Javasolt a felmentés helyett a nyelvoktatás auditiv módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel a helyi tantervekben. Művészetek műveltségi terület egészüljön ki a komplex művészeti terápiával. Testnevelés és sport műveltségi területen ugyancsak az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógy-úszás, megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén Ayres-terápia, valamint logopédiai ritmika célszerű.

- 74 -

Diszkalkuliás tanulók oktatása terén: Matematika műveltségterület minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez.

Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünet együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara,illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése.

Magatartási zavarok Jellemző a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében  A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásának) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése  Együttműködés a családdal és más szakemberekkel  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előremenetelt.

- 75 -

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A fenntartó Lurkó Oktatási Alapítvány kuratóriuma, a Nevelői testület és a Szülői Munkaközösség képviselője a Pedagógiai Programot megismerte a benne foglaltakkal egyetért.

Veresegyház, 2013.08.25.

………………………………………….

…………………………………………..

Fenntartó Alapítvány képviselője

Nevelő testület képviselője

………………………………………………….. Szülői Munkaközösség képviselője

- 76 -