Szabó Áron 12.D I/1.4. Hagyomány és újítás Babits Mihály költészetében 2006. december
I/1.4. Hagyomány és újítás Babits Mihály költészetében — Babits az ELTE Bölcsészettudományi Karán végez magyar–görög–latin tanárként –> a klasszikus m veltség nagy tudósa lett — ezt az amúgy is nagy m veltséget folyamatosan növelte — ez meglátszik a nyelvezetén is — a Nyugatnak kezdete óta munkatársa, kés bb szerkeszt je, majd f szerkeszt je — Babits költészetét három korszakra oszthatjuk 1. korai, kezdeti korszak — szimbolikus (A lírikus epilógja) — szecessziós (Húnyt szemmel) — impresszionista (Messze… Messze…) 2. az els világháború alatti korszak — avantgarde: expresszionizmus (Húsvét el tt, Fortissimo) 3. kései korszak — klasszicizálódás (Régen elzengtek Sappho napjai) — biblikus (Jónás könyve) — halál mint személyes téma ( sz és tavasz között, Balázsolás) — persze ezek csak támpontok 1909 Levelek Iris koszorújáról — a cím si jelképeket tartalmaz — levelek = versek — Iris = a szivárvány ókori görög istenn je, Hermész párja, hírviv = n szirom (sokféle szín és forma) = Sz z Mária = a szem szivárványhártyája (a világ megismerésének eszköze) — koszorú = körkörös –> örökkévalóság — jellemz i: — szecessziós túldíszítettség — a forma olykor fontosabb, mint a tartalom <– a magány el l a formában keresett vigaszt <– ekkor ugyanis vidéken (a dél-erdélyi Fogarason) volt tanár — f kérdés: létezik-e önmagunkon kívüli világ, és ha igen, akkor megismerhet -e : In Horatium — Babits köt dik az antik hagyományokhoz <– nélkülük nem lehet a modern formát tartalommal megtölteni — egyben újra is értelmezi ket — a horatiusi arany középúttal szemben Babits az örök újítani akarást (meg-nem-elégedést) hirdeti — hagyományos, alkaioszi strófa — ezt volt Horatius kedvence : Óda a b nhöz — az újnak az új módon való elmondása elválaszthatatlan a rombolástól, a tagadástól, a hagyományos újraértelmezését l — Babitsra nem jellemz lázadás : Himnusz Iriszhez — programadó vers >> In Horatium 1
Szabó Áron 12.D I/1.4. Hagyomány és újítás Babits Mihály költészetében 2006. december : Messze… Messze… — 8 ország impresszionista rajza — névszóiság (nominalitás) — a hangszimbolika és a verszene hangulatot közvetít — pl. „Bús donna barna balkonon / mereng a bíbor alkonyon.” — a kilencedik versszak a tárgyilagos leírásból átcsap a személyesbe — romantikus elvágyódás : Húnyt szemmel — szecessziós életérzést közvetít — az el z verssel ellentétben itt nem távoli tájakon, hanem a képzelet országában jár a költ : Fekete ország — negyvennégyszer fordul el benne a fekete szó — mellékjelentésekkel (gyász, bánat, gonoszság) — az eddigi gondolatok ellenpólusa — az egynem világ rettenetes emberidegenségét fejezi ki : A lírikus epilógja — szonettforma — az önmagába zártság jelképe — az alany és a tárgy azonos — van az egyénen kívül világ? — csak önmagát tudja kifejezni >> Babits Mihály: Cigány a siralomházban — metaforák, jelképek — Schophauert l: vak dió, b vös kör — alfa és ómega: kezdet és vég 1911 lefordítja Dante Isteni színjátékát –> 1940 megkapja az olasz akadémia nagydíját 1911 Herceg, hátha megjön a tél is! : Esti kérdés — egyetlen mondat — rímképlete: páros és keresztrím keveréke — els rész: leírás, második rész: kérdés — az okokra kérdez rá : Új Leoninusok — leoninus: olyan disztichon, amelyben a verssor közepe rímel a végével — bels rímek, id mértékes verselés — romantikus ???? Recitatív : Cigánydal — József Attila valószín leg innen vette a „Nincsen apám” ötletét ??? Béke és háború között : Húsvét el tt (1916) — „Én nem a gy ztest énekelem (…), hanem azt (…), ki el ször mondja ki azt a szót, (…) hogy elég (…) volt!” — rapszodikus, csapongó — expresszionista vonások — töredezettség, szaggatottság — gondolati, érzelmi mozaikok
2
Szabó Áron 12.D I/1.4. Hagyomány és újítás Babits Mihály költészetében 2006. december — váratlanság, szabálytalanság — szokatlan mondatszerkezet és szórend — befejezetlen, máshol pedig többsoros mondatok — közbevetések, megszakítások és újrakezdések — a józan érvelés hiánya (ez nem szónoklat!) — kiegyensúlyozatlan tempó — az utolsó két versszakban „helyre áll a rend”: feloldás — szabályos ritmus, magyaros verselés — boldog jöv kép, tiszta, b ntelen emberiség >> Vörösmarty Mihály: A vén cigány 1919–1920 A nyugtalanság völgye (NAGY NY-NYEL??) — Fortissimo (1917) — Istengyalázással perbe fogták — groteszk és ironikus hangnem és szókészlet — gondolatritmus: — sírjatok — Miért van, ha nincs? Miért nincs, ha van? — süket >> Nietzsche: az isten halott (érzéketlen az emberi gyötrelmekkel szemben) — expresszionista eszközök — a költészet célja a változtatás — parttalan hömpölygés szabadvers <– az érzelmeket és az indulatokat nem lehet keretek közé szorítani — csapongó mondatf zés — hiányos, befejezetlen mondatok — éles váltások 1925 Sziget és tenger — jelképes cím: a sziget az elszigetel dést jeleníti meg — diszharmonikus világ : Régen elzengtek Sappho napjai — új költ i hitvallást fogalmaz meg — az elhallgatás vágya (jobb, szebb napokra rzi meg a lírát) — személyesebb, közvetlenebb költ i hangra vágyik <– a világ már nem hasonlít az ókori görög világra — „A líra meghal” — többször visszatér gondolat ~1937 Új versek : Jónás könyve (1938) — az ószövetségi Jónás próféta könyve alapján — különbségek: — a Szentírásban Jónás ajánlja fel, hogy dobják ki a hajóból, a babitsi történetben Jónás gyáván lapít — a Szentírásban rögtön hallgatnak a niniveiek Jónásra, a Babits-féle változatban nem térnek meg mindannyian — a Szentírásban Jónás próféta könyve, Babitsnál csak Jónás könyve <– ebben a történetben Jónás méltatlan a próféta címre — utalások a kortárs világra — Jónás = Babits
3
Szabó Áron 12.D I/1.4. Hagyomány és újítás Babits Mihály költészetében 2006. december — a prófétakölt i szerepben érzi magát — tanulság: a próféta feladata az igehirdetés, az ítélkezés Isten dolga : Jónás imája — a kórházi ágyán írta beszédképtelenen — panaszdal (1–6. sor) és ima (7–26. sor) : sz és tavasz között — ekkor derült ki, hogy gégerákos –> az elmúlás személyes témává válik — eddig csak mint létfilozófiai kérdés érdekelte — a cím a természet megújulásának folyamatjellegét hangsúlyozza — formája: szabályos dal — 4/4/2 háromütem tízes — az egyik legkedveltebb népdalforma — páros rímek — szerkezetzáró szerep refrén — két versszakos egységekre tagolja a verset — komor, tragikus tartalom — szembenézés a halállal — számadás — ez ellentétben áll a formával (nem újítás) — szokatlan leírás — a vidám dolgokat szomorúnak írja le, a szomorúkat pedig vidámnak — 1–2. vsz.: szüret — az elmúlt vidám mulatság helyett rothadás és halál — 2. vsz. utolsó két sora: — ésszel tudja, hogy meg kell halnia, és ez fáj — 3–4. vsz.: téli gyermekkor — biztonság, bizonyosság — tél, este (hagyományosan a halál, a sötétség és a félelem képei) — 5–6. vsz.: szilveszter–újév — hagyományosan mulatság — „elfogy az ó, most kezd fogyni az új” — borúlátás — „Mennyi munka maradt végezetlen!” >> Kosztolányi Dezs : Boldog, szomorú dal — 7–8. vsz.: tavasz — a természet megújul, Babits halála azonban nem t nik el — itt válik személyessé a vers — 9. vsz.: egyedül kell szembenéznie a halállal — anaforás szerkesztés >> sirámok (jeremiádok) — a nyomtalanság érzése >> Babits Mihály: Csak posta voltál — 10. vsz.: csak a felesége szeretete adhat er t — minden rettegését l ez sem szabadítja meg — száradt t ke: utalás az els versszakra : Balázsolás — régen a kisgyereket Balázs-áldásban részesítették a torokgyík ellen — 1–18. sor: a gyerekkori áldás felidézése a feln tt szemével — az eleje imaszer
4
Szabó Áron 12.D I/1.4. Hagyomány és újítás Babits Mihály költészetében 2006. december — áthajlások — 19–29. sor: az általános hozzáállás leírása — 30–43. sor: az imádkozó Babits helyzete — 43–56. sor: Balázs püspök és Babits közös sorsa az igazságtalan szenvedés — a vers a végén lelassul — drámai felkiáltások — utolsó jelent s verse
5
