14. Fenntartható erőforrásgazdálkodás

Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem

14. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés

2014/2015. tanév II. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd [email protected] SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

1


A fenntartható fejlődés értelmezése • 1983. ENSZ Közgyűlés, Gro Brundtland Harlem, World Commission on Environment and Development • 1987. Közös Jövőnk (Our Common Future) – jelentés – elvek és követelmények (amelyek betartása esetén a Föld megmenthető volna a jövő generációk számára)  a fenntartható fejlődés elvei

• Fenntartható fejlődés – olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére (minimumkövetelmény) – fenntartható .gazdasági, ökológiai ás társadalmi fejlődés – a jövő generációk szükségleteinek tiszteletben tartása; méltányosság és igazságosság 2


A fenntartható fejlődés • Fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket – megújuló természeti erőforrások – részben megújuló – nem megújulók

• A növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet – a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni – kiút: fenntartható fejlődés

• Az egyes erőforrásokból befolyó javak/szolgáltatások szintjét kell fenntartani – halászat: a kifogott zsákmányt állandóan szinten kell tartani; – vizes élőhely: ökológiai funkcióját is meg kell őrizni 3


Az erőforrások megfelelő használata A megújuláshoz szükséges idő

Ökológiai források

Energiahordoz ók

Anyagok

Megújuló

1 év, vagy kevesebb, az ember által ellenőrizhető

Mezőgazdasá gi termékek

Napenergia, vízenergia, etanol

Só

Részben megújuló

1-200 év között emberi beavatkozás nélkül megújuló

Hal, erdő, felszín alatti vizek

Geotermális- és vízenergia, etanol

Nem megújuló

Nincs gazdasági jelentősége

Ózon, veszélyeztetett flóra és fauna

Olaj, gáz, szén, urán

Ásványok, talaj

4


A fenntartható fejlődés fogalma • “A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” Brundtland, 1987. • "A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak." Daly, 1991 .  nem igényli szükségleteink korlátozását


A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel • A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása – Alapkérdése a „hogyan”  a környezet állapota, minősége

• A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által – Alapkérdése a „mit” és a „miért”  a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használata

6


A fenntartható fejlődés • Fenntarthatóság = egy folyamat eredménye • Intergenerációs (időbeli) összefüggés: a ma élőkre vonatkozóan ír elő kötelezettséget a későbbi generációk irányában • Intragenerációs követelmény (kétirányú)

• Növekedés = nagyobbá válni (mennyiség) • Fejlődés = jobbá válni (minőség) • A fejlődés életminőség kérdése. Vajmi kevés köze van a gazdasági növekedéshez. Minden élőlény növekszik egy bizonyos pontig, aztán megáll, felnőnek. A fejlődés viszont soha nem fejeződik be. 7


A fenntartható fejlődés erőforrásai •

Mindazon tényezők, amelyeket megfelelő korlátok között hasznosítva javul a település vagy térség lakóinak életminősége, miközben a bioszféra igénybevétele összességében csökken


Fenntarthatóság •

Hogyan biztosítható egy adott térben és időben elhelyezkedő konkrét rendszer hosszú távú fennmaradása? Meddig és mi módon képes fenntartani önmagát egy általános, energetikailag nyitott komplex rendszer? Mitől függ egy rendszer élettartama?

•

• • •

Lehet embertől független természeti folyamatok és/vagy Emberi cselekvések szándékolatlan következménye Lehet célszerű, tudatos emberi tevékenység eredménye is (=fenntartható fejlesztés)


Fenntarthatóság •

•

Ökológiai és biológiai rendszerek „egészség” fogalma = „fenntarthatóság” koncepciója Ami nem növekszik, az gazdasági értelemben csődbe jut  a Föld esetében ez éppen fordítva van! Túllövés, megszaladás jelensége

•

Fejlődés és növekedés

•

•

•

mértékek és értékek változása

Fenntartható fejlődés kritika


Életszínvonal - életminőség •

Életszínvonal: a piacon értékesített javakhoz való hozzájutás mértéke JÓLÉT •

•

Növekedése, csökkenése  egyenesen arányos a felhalmozott vagyon pénzben kifejezett vásárlóértékével

Életminőség: szükségletekből vezethető le

JÓL-LÉT •

Egy ember életminősége azt fejezi ki, hogy a mérés pillanatában szükségletei milyen arányban és mértékben vannak kielégítve

“A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga.” (Lao Ce)


Gyenge fenntarthatóság •

a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat •

nem veszi figyelembe, hogy a természeti tőkeveszteségeknek van egy határa, amely a Földi élet fenntartásához szükséges  a helyettesíthetőség korlátozott


Erős fenntarthatóság • •

a természeti tőke értéke nem csökkenhet a gazdasági alrendszer feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése a társadalmi szükségletek és igények kielégítésének a környezet eltartó-képessége szab korlátot az emberi tevékenységek összessége: a földi környezet egy alrendszere

• • • •

a gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni kritikus szint: amely alá a természeti tőke nem csökkenhet


Erős és gyenge fenntarthatóság


Mi a fejlődés? • A fejlődés a születés – pusztulás – születés folyamatos láncolata – csak a változás biztosíthatja a környezethez való alkalmazkodást – Miért?  A környezet állandó változása miatt

• Fejlődés – a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása egy jobb teljesítmény elérése érdekében – az alkalmazkodás során jön létre (a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni)

• Miért kell fejlődni? – Alkalmazkodni kell a folyton változó környezethez

• Mi a fejlettség mértéke? – A környezethez való sikeres alkalmazkodás


A fenntartható fejlődés értelmezése • A fenntartható fejlődés három feltétele – A megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg azok regenerálódási ütemét – A nem megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítők megújulási ütemét – A szennyezőanyag kibocsátásának üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását.

erőforrás-szűkösség – a készletek csökkennek és romlik a minőségük

16


A fenntartható fejlődés értelmezése • Adott terület eltartóképessége – az a populáció, ami az adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna

• A Föld eltartó-képessége hány ember számára nyújt kedvező életfeltételeket? – Milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai? – Nem tudjuk, hogy a jövő generációi milyen nyersanyagokat fognak használni…

17


A fenntartható fejlődés értelmezése • Optimista felfogás – a felfedezése az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik az adott cél érdekében gondolkodnak  megoldják a problémát

• Pesszimista felfogás – minden termelésnövekedésnek két hatása van (termodinamika I. tv-e) – energiát és anyagot igényel a környezettől – növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését (reciklálás  mennyiségi korlát)

18


Eltartóképesség – gazdaság Egyes mennyiségek fizikai határai együtt nőnek a gazdasággal (pl. a föld termőképessége) - terméketlennek tekintett területek művelésbe vonásával (extenzív), - a termőképesség műtrágyázással, öntözéssel való növelésével, az alkalmazott vetőmag megválasztásával, az agrotechnika javításával (intenzív)

20


Eltartóképesség – gazdaság Logaritmikus növekedés: a gazdaság és a népesség egy ideig exponenciálisan nő, majd a növekedés leáll  kialakul egy állandónak tekinthető állapot (feltételezi, hogy a környezet eltartó-képességének fizikai határai által közvetített jelzések a gazdaság azonnali reagálását váltják ki)

21


Eltartóképesség – gazdaság A gazdaság méretei meghaladják az eltartóképességet (a visszajelzések és a beavatkozások késnek), de a határok gyorsan regenerálódnak  egy rövidülő amplitúdójú ingadozással a gazdaság és az eltartóképesség egyensúlyba kerül • a tenger halállománya a túlhalászás következtében fogy, de a halászat korlátozása esetén néhány év, esetleg évtized alatt a halállomány nagysága visszaáll

22


Eltartóképesség – gazdaság Katasztrófa modell: a visszajelzés, illetve a beavatkozás késése miatt a folyamatok olyan mértékű károsodást okoznak az eltartóképességben, amit a természeti folyamatok már nem képesek regenerálni  a rendszer degradálódik és eltartó-képessége csökken (pl. sivatagosodás – túlzott legeltetés)

23


A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata A GDP és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nő, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erőfeszítéseket a környezet védelme érdekében

24


A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata Bizonyos fejlettségi szint után a GDP növekedésével már nem jár együtt a szennyezettség  radikálisan csökkenhet (OECDországok)

25


A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata

• Az ivóvízellátás, a csatornázottság az egy főre jutó GDP növekedésével kifejezetten kedvező irányba változnak • A GDP növekedésével az egy főre jutó széndioxid-emisszió és a települési hulladék 26 mennyisége exponenciálisan növekszik


A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata

27


Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén

A világ nagyobbik része még 2030-ra sem éri el azt az egy főre jutó GDP-t, amelynél a környezetminőség már javulni kezdene  ha ez az előrejelzés igaz volna, akkor a katasztrófa-modell bekövetkezésével kellene számolnunk

28


Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%)

A fogyasztási javak elosztása Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%)

A javak elosztása igen nagy egyenlőtlenségeket mutat


A nyolc környezeti nagyhatalom

Ország

Népesség (%) (99)

GDP (%) (98)

USA

4,6

21,3

25,5

6

6

Oroszo.

2,4

2,4

4,6

22

9

Japán

2,1

8,0

6,0

0,7

2

Németo.

1

4,0

4,0

0,3

1

Kína

21

10,2

13,5

4

12

India

16

5,4

4,5

2

6

Indonézia

3,5

1,3

0,9

3

11

Brazília

2,8

2,9

1,5

16

21

Összesen

53,9

55,5

60,5

54

-

Forrás: A világ helyzete, 2001. alapján

A világ CErdős kibocsátása terület (%) (%) (99) (95)

A világ növényei (%) (97)


Visszacsatolások

31


A társadalmi folyamatok és a környezet

32


A fenntartható fejlődés víziója Gazdaság

túltermelés, eladósodottság, mobilitási problémák, minőség és gazdasági növekedés

Növekedés Hatékonyság Stabilitás Szegénység Biodiverzitás Kultúra/örökség Természeti erőforrás Konzultáció Szennyezés

Társadalom szegénység, fogyasztást érintő konfliktusok, a társadalom öregedése, a gazdasági válságok társadalmi hatásai, a fogyasztói döntések összetettsége

Környezet

• Generációk közötti egyenlőség • Közösségi részvétel erőforrás-innovációk alkalmazása; energiahasználat, termékfejlesztés


Gazdasági trendek • Fejlett országok – Gazdasági növekedés  életminőség javulása, várható élettartam növekedése, iskolázottság szintjének emelkedése – Szegénység csökkent

• Más országok – A szegénység különösen a gyerekes családokat és a fiatalokat sújtja

A gazdasági növekedés továbbra is terheléseket jelent a környezetre – a természeti tőke értéke csökkent (kritikus elem), – minősége romlott (pl. halállomány, globális légkör) 34


Társadalmi folyamatok • Fejlett országok – Demográfiai és társadalmi változások – Megoldott problémák •

Megfelelő élelmiszerellátás, tiszta ivóvíz, fertőző betegségek leküzdése, alapoktatás biztosítása

– Megoldandó problémák •

Öregedéssel összefüggő betegségek, „lifelong-learning”, munkanélküliség

– Népességnövekedés • • • •

Drámai módon lelassult Családméret csökkenése – háztartások számának növekedése Eltartottsági arány növekszik (>65 : 15-64) Születéskor várható átlagos élettartam növekedett (a jólét egyik legfontosabb mérőszáma) 35


• • •

Társadalmi folyamatok

Az átlagéletkor emelkedése, születési ráta csökkenése Öregedési index (hány >65 éves személy jut 100 <15 éves); Magyarországon 2000ben: 87, 2030-ban: 197 Eltartottsági ráta (elosztjuk a >60 éves személyek számát az összes 15-60 év közötti 36 személy számával); EU: 2002-ben: 0,36, 2025-ben: 0,56.


Közönséges világtérkép

The sizes of the countries of the world are in proportion to their actual sizes on the surface of the planet and their shapes are the same as their actual shapes 37


Népesség

>1/3

Egyenlítő

The sizes of countries are proportional not to their actual landmass but instead to the number of people living there. 38


GDP

39


Gyermekhalandóság

40


AIDS-fertőzöttség

41


Egészségellátásra fordított összeg

42


Energiafogyasztás

43


Az ökoszisztémák értéke • Értékekkel arányos árak megteremtése volna helyes – A külső költség lehető legteljesebb beépítése az árakba  „full cost pricing” – minden társadalmi és környezeti költség – Egyre több fogyatékos ember – mobilitás (le- és feljárók, liftek a metróknál) 

• Erősen jövedelemszint-függő, ? €/fő GDP a határ  társadalmi érzékenység

44


A finanszírozás dilemmái • Környezeti és a közgazdasági hatékonyság  ellentmondás – Környezetileg hatékony  közgazdaságilag rentábilis

• A kívánatos környezeti állapot meghatározása – egy adott helyen miféle környezeti állapot kívánatos – Érintettek véleménye

45


A közösségi felelősség • Garrett Hardin: a közlegelők tragédiája (1968) – Képzeljük el, hogy egy falu közös legelőjét négy gazda használja. A legelő akkora, hogy hat tehenet tud ellátni anélkül, hogy az állapota romlana. Kezdetben mindenkinek egy-egy tehene van. Megéri-e a gazdáknak egy második tehenet vásárolnia? Természetesen igen, hiszen ezzel növelik a saját tejtermelésüket, bár a legelő állapota kicsit romlani fog. – A harmadik tehén beszerzése is növeli az egyén tejhozamát, ugyan a többiekét csökkenti. Az egyéni érdek mindig azt diktálja, hogy érdemes még egy újabb tehenet beszerezni, mivel ezzel az egyén nyeresége minden esetben nő. A nyereség pedig teljes egészében az egyéné, miközben a veszteségen a közösség osztozik.

 A legelőt szükségszerűen túlhasználják


A közösségi felelősség • Az eset analóg azzal, ahogy a természeti erőforrásokat kezeljük – a tejhozamnak az eltartott népesség és annak életszínvonala felel meg – a közlegelőnek pedig valamilyen korlátos természeti forrás (az ózonpajzs, a tiszta légkör, a tiszta óceánok, az esőerdők, a biodiverzitás)

•

A közössel nem tudunk gazdálkodni – több állat, több autó, több ember születik az optimálisnál – mindenki csak egy ágat tör le az erdőben, hogy haza vigye  a sok tízezer turista így tönkreteszi az erdőt; mindenki csak egy kicsit autózik  a közös levegő lassan belélegezhetetlen


A közösségi felelősség

A közös legelőhasználatot modellező játék az alábbi linken érhető el: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiag/0/31401/1


Az ökológiai lábnyom


Az ökológiai lábnyom csökkentése

• Az ökológiai lábnyom az ember természetre gyakorolt hatásának fokmérője. • A Földön minden élőlény hagy valami nyomot maga után – dinoszauruszok csontjai, fák megkövült törzsei, sok millió évvel ezelőtt a mocsarak növényeiből keletkezett széntelepek, ősember csontmaradványai – szellemi nyom: görög drámák, régi zeneművek, rovásírás, régi festmények, szobrok

• Vajon mi is hagyunk maradandó nyomokat magunk után? – nyomot hagy a Földön a müzli, amit megeszünk; az, hogy nyaralni megy a család, a kedvenc együttesünk CD-je, a zsömlénk zacskója, a cicánk ételének doboza, vagy az, ha sokáig nézzük este a TV-t  szinte soha nem láthatók, sokszor csak a következményeit tapasztalhatjuk – azok a „lábnyomok”, amiket a földi környezetünkön hagyunk  ökológiai lábnyom


Néhány nép átlagos lábnyoma Az emberiség lábnyoma: 2,7 ha/fő USA polgár lábnyoma:

9,4 ha/fő

Arab Emirátusé

9,5 ha/fő

Afgán polgár

0,5 ha/fő

Kongói polgáré

0,5 ha/fő

Magyarok lábnyoma:

3,5 ha/fő



Félévi követelmény

A tananyag elméleti részét a hallgatók előadások keretében sajátítják el. Az elméleti részből 1 db zárthelyi megírása kötelező a 14. héten. A zárthelyi az első vizsgaalkalom keretében pótolható, de nem javítható.

Félévi munka értékelése

Aláírás a zárthelyi legalább 50 %-os teljesítése esetén szerezhető, ami a vizsgára bocsátás feltétele. A zárthelyi minimum 80 %-os telesítése esetén jó, illetve jeles megajánlott jegy szerezhető. A kurzus írásbeli vizsgával zárul. A megajánlott jegyet (minimum jó eredmény) és a vizsgán szerzett pontokat az elégséges szint elérése esetén megnövelheti az, aki az előadásokon jelen van (0,5 pont / előadás). Más, előre meghirdetett előadásokon való részvétel után is kapható plusz pont.

Kötelező és javasolt irodalom: Dr. Bulla Miklós: Környezetvédelem, HEFOP elektronikus jegyzet, Dr. Rédey Ákos: Földünk állapota, Dr. Kerényi 53 Attila: Környezettan HEFOP elektronikus jegyzetek és az előadások anyaga


Zárthelyi

Követelményrendszer

Ideje: 2015. május 5. kedd Helye: B1 előadó 8.00-8.40 A-K 8.50-9.30 L-Zs Pótlása: május 19. 9.00-10.00 (első vizsgaidőpontban) A zárthelyi megírása az aláírás megszerzésének feltétele Javításra nem, csak pótlásra van lehetőség! Aki pótolni szeretne, kérem, hogy május 4. 12 óráig a szándékát emailben ([email protected]) jelezze 54


Vizsga

Követelményrendszer A ponthatárok (zh: 25 kérdés, vizsga: 35 kérdés) 60 % - elégséges, 70 % - közepes, 80 % - jó, 90 % - jeles. A vizsgán szerzett pontokat (minimum elégséges érdemjegy elérése esetén) megnövelheti az, aki az előadásokon jelen volt (0,5 pont/előadás) vagy előadást tartott (8 pont/előadás).

55


Köszönöm a figyelmet! http://www.sze.hu/~buruzs/

56

14. Fenntartható erőforrásgazdálkodás

Recommend Documents