ÜZLETI JOG I. 8. előadás
2013/14
Az európai integráció története – az Európai Unió intézményei
1
Áttekintés: I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.) A kezdetek B.) Az ESZAK megalakulása C.) Az ESZAK szervezete és jelentősége D.) Az Európai Védelmi Közösség E.) A gazdasági integrációs gondolat felerősödése F.) A „jövő körvonalai”
I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) Történeti sajátosságaink B.) Hetvenes-nyolcvanas évek C.) A csatlakozás előkészítése I.5 A magyar csatlakozás A.) A tárgyalások megkezdése B.) A folyamat lezárása II. AZ EU INTÉZMÉNYEI
I.2 Az EGK-tól az EU-ig A.) A Római Szerződés B.) A Római Szerződésben megjelenő célkitűzések – az EURATOM C.) Az EGK kibővülése D.) Az Egységes Európai Okmány E.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása G.) A Maastrichti Szerződés I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése A.) Maastricht után B.) Az Amszterdami Szerződés C.) A Nizzai Szerződés D.) Az Alkotmányszerződés születése E.) Az Alkotmányszerződés kudarca F.) A Lisszaboni Szerződés
II.1 Az intézményrendszer fő elemei II.2 A Miniszterek Tanácsa A.) Fogalma, tagjai B.) Feladatai C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi D.) A Tanács formációi - ma E.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) F.) Döntéshozatal G.) Soros elnökség II.3 Az Európai Tanács A.) Áttekintés B.) A Tanács feladatai, szerepe C.) Az elnöki funkció
2
Az Európai Unió: 505 millió ember – 28 ország
24 hivatalos nyelv
Az EU jelképei
Az európai himnusz
Az európai zászló
Európa Nap: május 9.
Az EU mottója: egység a sokféleségben
Az EU és a nagyvilág – lakosság Lakosság millió főben, (2009)
1339
500 307 128
EU
Kína
142
Japán Oroszország
USA
Az EU és a nagyvilág – területi összehasonlítás Terület, 1000 km²-ben
16 889
9327
9159
4234
365 EU
Japán Oroszország
Kína
USA
Az EU és a nagyvilág – gazdasági helyzet
38 700
27 800 25100
12 508
9 819
12 200 4 400
3 329 1 326 EU
Kína
468 Japán
Oroszország
Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2008-ban
USA
EU
Kína
Japán Oroszország
USA
Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban
21,5
Ausztria
8,4
0,8
0,5
0,4
Málta
1,3
Észtország
Ciprus
2,0
Szlovénia
Luxemburg
3,3
2,3
Lettország
Írország
Litvánia
5,3
4,5
Finnország
5,4
5,5
7,6
Szlovákia
Dánia
Bulgária
9,3
10,0
Magyarország
Svédország
10,5
Cseh Köztársaság
10,6
Belgium
Portugália
11,3
10,8
Görögország
Hollandia
16,5
38,1
Lengyelország
Románia
45,8
60,1
Olaszország
Spanyolország
64,4 61,6
Franciaország
Egyesült Királyság
Németország
82,1
Franciaország
304,5 295,1
Olaszország
Románia
62,7
Litvánia
Málta
Luxemburg
Ciprus
Szlovénia
Belgium
Hollandia
Dánia
Észtország
Szlovákia
0,3
2,6
9,3
20,1
30,3
33,8
43,1
43,4
49,0
62,3
68,4
Írország
82,5 77,3
Ausztria Cseh Köztársaság
91,9
Portugália
111,0 93,0
Lettország
230,0 130,7
Magyarország
Bulgária
Görögország
243,8
312,7
Finnország
Egyesült Királyság
410,3 357,0
Lengyelország
Németország
Svédország
Spanyolország
544,0 506,0
Mekkora az EU tagországainak a területe? Terület 1000 km²-ben
Hány ember él az EU tagállamaiban?
Lakosság millió főben, 2009-ben
Összesen 500 millió fő
Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék megoszlása a tagállamok között Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban Az EU 27 tagállamának átlaga = 100 271
137 135 123 122
118 117 116
115 114 107
103 101 100
95 94 91
80
76 76
72 68 63
61 58 56
Bulgária
Románia
Lettország
Litvánia
Lengyelország
Magyarország
Szlovákia
Észtország
Málta
Portugália
Szlovénia
Cseh Köztársaság
Görögország
EU-27
Ciprus
Olaszország
Spanyolország
Belgium
Franciaország
Finnország
Németország
Dánia
Egyesült Királyság
Ausztria
Svédország
Írország
Hollandia
Luxemburg
46 40
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE
12
Az integráció kérdése a II. vh. után Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában…
Konrad Adenauer
Alcide De Gasperi
Winston Churchill
Robert Schuman
Jean Monnet
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.) A kezdetek
- A II. világháború után kialakuló új világrend: két „nem európai”, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és az USA) válik a világpolitika meghatározó tényezőjévé Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, „vasfüggöny” Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai szerepét, biztonságát megőrizhesse Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója > az integráció igényének politikai, eszmei igazolása - Intézményi kereteket öltő integrációs és együttműködési törekvések: Benelux Unió: 1948 az első integrációs tömörülés OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD) 1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, katonai erejével
14
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. Után B.) Az ESZAK megalakulása - 1950: Robert Schuman francia külügyminiszter terve: a Versailles-i szerződés hibáiból is okulva a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárása a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtése gazdasági együttműködés felőli megközelítés az USA kormányzatának Nyugat-Németország a szovjet terjeszkedés feltartóztatásába való bevonását célzó törekvésével is találkozott - A Schuman-Monnet koncepció lényege: a német szén és a francia vasérc közös piacainak megteremtése központi ellenőrzés révén lehetetlenné válik a források háborús célokra való felhasználása Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux-államok 1951májusában írták alá az Európai Szén- és Acélközösségről (Montánunió) szóló párizsi szerződést
15
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után C.) Az ESZAK szervezete és jelentősége
- Az ESZAK jelentő jelentősége: • elő előszö ször kerü kerül nemzetek feletti hatá hatáskö skörbe olyan terü terület, amely korá korábban kizá kizárólag a nemzetá nemzetállamoké llamoké volt • közös piac – azonos árak • a kö közössé sség acé acélipara nö növekedett, a termelé termelékenysé kenység nő nőtt
16
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. Után D.) Az Európai Védelmi Közösség - Kezdeményezője a francia kormány volt: közös európai hadseregre épült volna Pléven-terv (1951) a nyugat-európai fegyveres erők közös főparancsnokság és főhatóság alá helyezése > európai hadügyminiszter, közös miniszteri tanács a német újrafegyverkezés ellenőrzés alatt tartása, a sztálini SZU-tól való félelem > 1952-ben a szerződést hat tagállam írja alá, ám végül épp a francia nemzetgyűlés szavazza le - Ezzel párhuzamosan: Európai Politikai Közösség (1950-54) - Az integrációs gondolat irányváltása: a föderalista –politikai integrációs gondolat kudarca a gazdasági integrációs gondolat előtérbe kerülése
17
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. Után E.) A gazdasági integrációs gondolat felerősödése
- „Egy vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes közös piac megteremtése” > a Beneluxállamok kezdeményezésére 1955: a Montánunió tagjai Messinában először tárgyalnak a gazdasági integráció lehetőségeiről > egyetértés születik abban, hogy az integrációs vívmányokat ki kell terjeszteni más gazdasági területekre is az előkészítő munkát a Spaak–bizottság végezte > 1956 áprilisára készül el a vámunióra épülő közös piac megvalósításának és a békés célú atomenergia-ipar közös irányításának, fejlesztésének terve
18
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. Után F.) A „jövő körvonalai”
- A tervezett együttműködés jellemzői: az általános politikai kérdések és a közös piachoz kapcsolódó kérdések megkülönböztetése a politika tagállami hatáskörben marad, a gazdaságra hatósági és közösségi felelősséggel felruházott szervet (intézményrendszert) hoznak létre a koncepció mind a hat ESZAK-állam számára elfogadható volt, az Egyesült Királyság nem csatlakozott 19
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-ig A.) A Római Szerződés - 1957. márc. 25.: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Rómában aláírják az EURATOM (Európai Atomenergia Közösség) az EGK-t alapító szerződést > 1958.I.1-énlépett hatályba - A Római Szerződés alapvető célkitűzései: a közös Piac létesítése > három szakaszban, 12 év alatt a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz közelítése a gazdasági élet harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztése, az életszínvonal fejlesztése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése - Az integráció gazdasági hatásai: a vámok lebontása dinamizálta a tagállamok közti árucserét a termelés, a beruházások és a fogyasztások növekedett a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott, biztosítottá vált az ellátás
20
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-ig B.) A Római Szerződésben megjelenő célkitűzések – az EURATOM
- A Szerződésben megjelenő fő célkitűzések: vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése vámunió közös kereskedelempolitika folytatása a kívülállókkal szemben az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac) > a 12 éves időszak végére közös mezőgazdaság, közlekedési és versenypolitika jogharmonizáció a közös hatáskörbe utalt ügyek intézését közös intézményekre bízta - Az Euratom-szerződés: alapvető feladata: a hasadóanyagok közös beszerzése közös nukleáris kutatások előmozdítása közös atomerőművek létesítése közös biztonsági előírások kialakítása > az EGK-hoz hasonló, azzal párhuzamos intézményi rendszer
21
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-ig C.) Az EGK kibővülése - 1970: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > 1973. jan. 1-el (Norvégia kivételével) tagok lettek - A bővülés hatása: az EK gazdasági súlya megnő a világgazdaságban, a belső integráció azonban lelassul gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a vámunió előnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság ellentétek a tagállami érdekek között euroszkepticizmus - Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986) az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra
22
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-ig D.) Az Egységes Európai Okmány - 1985: Delors, a Bizottság új elnöke programot ad a közösség számára elfogadtatja a tagállamokkal, hogy a gazdasági fejlődés technológiai intenzív korszakában a fejlődés feltétele a nagy és a deregulált belső piac intézményi változásokat javasol: a piacegységesítéshez szükséges közösségi jogszabályokat a Miniszterek Tanácsa többségi döntéssel fogadja el - A Konkrét program lefektetése: a Bizottság Fehér könyve az egységes piac megvalósulásának terve 1992-ig a korlátok azonosítása, felszámolása 300 konkrét jogalkotási feladat meghatározása > Az Egységes Európai Okmány (Single European Act)
23
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-ig E.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása - A Közösségek Unióvá alakulásának feltételei hosszú ideig nem voltak meg 1988: a pénzügyi unióra való áttérés igényének megfogalmazása Delors-jelentés (három szakasz: tőkemozgások liberalizációja, új EK-szerződés kidolgozása, majd ez alapján a közös pénz bevezetése) 1989: döntés arról, hogy 1990-ben az áttérés első szakaszát meg kell kezdeni kormányközi konferencia összehívása 1990 fordulópont (a keleti tömb kiszabadulása, Németország újraegyesítése) a közösség egészének megújítására vonatkozó igény Európai Kormányközi Konferencia: a pénzügyi és politikai unióra (intézményi változásokra) vonatkozó megállapodások előkészítése
24
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-ig F.) Eddig – és tovább... A berlini fal leomlása – a kommunista korszak vége Az EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program
1992
Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai: • demokrácia és jogállamiság • működő piacgazdaság • az uniós joganyag átvétele
1998
Megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások
2002
A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést
2004
10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
2007
Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz
2013. 07. 01. Horvátország csatlakozása
© Reuders
1989
Tagjelölt országok: Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország
I.1 Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig G.) A Maastrichti Szerződés - 1992: a Maastrichti Szerződés aláírása: gazdasági és monetáris unió 1999-ig közös valuta bevezetése közös kül- és biztonságpolitika bel- és igazságügyi együttműködés uniós állampolgárság, személyek szabad mozgásának teljes körű megteremtése a Parlament súlyának növelése, a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tisztázása új területekre terjesztette ki az integrációt (közlekedés, környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, kultúra) > ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK AZ INTEGRÁCIÓ JELLEGÉBEN
26
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése A.) Maastricht után - A kilencvenes évek recessziója: nagyfokú munkanélküliség (14 millió fő) az újabb valutaválság (1993) elbizonytalanította a közös pénz bevezetésének határidőre való teljesítését - Az Unió újabb kibővülése: az EU olyan vonzó integrációs tömb lett, amely a globalizáció kihívására sok európai országnak alternatívát kínált négy korábban jelentkezett EFTA-tagállam (Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország) után a kommunista rendszer alól felszabadult országok is jelzik a csatlakozási szándékukat az EFTA alapító tagállamai (Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc kivételével) átlépnek az EK-ba (1992) 1995-ös bővülés: Ausztria, Finnország, Svédország - 1992: az EGT felállításáról szóló szerződés (hatályba lép: 1994. január 1.) közös gazdasági térség, az egységes piac jogszabályainak 80%-át átveszik az egységes piacot érintő jogszabályok vonatkozásában konzultációs jogkör
27
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése B.) Az Amszterdami Szerződés - 1997. október 2: az Amszterdami Szerződés aláírása ratifikációja hatályba lépés: 1999. május 1. AZ UNIÓT ÉS KÖZÖSSÉGEKET ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK ÁTTEKINTHETŐBBÉ TÉTELE, ÚJRASZERKESZTÉSE (új számozás) az intézményi átalakulás vonatkozásában kudarc, a nagy horderejű, kompromisszumokat igénylő kérdésekről elhalasztják a döntést más területen előrelépést hozott. ~ bel- és igazságügyi együttműködés (határőrizet, bevándorlás, menekültügy) az ELSŐ PILLÉRBE VALÓ INTEGRÁLÁSA, KÖZÖSSÉGI SZINTRE EMELÉSE ~ a foglalkoztatáspolitika terén: a nemzeti politikák irányainak és célkitűzéseinek összehangolása ~ a döntés mechanizmusok demokratikusabbá, hatékonyabbá tétele (a Parlament döntési jogának kiterjesztéseEGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS ~ az Unióval kapcsolatos információkhoz való hozzájutást ALAPJOGGÁ TESZI
28
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése C.) A Nizzai Szerződés - 2000. december: Nizzai Szerződés tárgyalásának megkezdése (elf.: 2001. febr. 26) az „amszterdami maradék” nem kívánt újabb területeket bevonni az integrációba, ill újabb úniós hatásköröket teremteni > célja az EU a nagyarányú bővítését követően is fenntartható működés érdekében a meglévő hatáskörökkel kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése volt a 27 tagú EU vonatkozásában rögzített szervezeti, döntéshozatali kérdéseket a Parlament döntési befolyásának növelése
Legfőbb jelentősége: LEHETŐVÉ TETTE A KELETI BŐVÍTÉST
29
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése D.) Az Alkotmányszerződés születése - 2001. december: Laeken-i csúcs három területen kell előrelépni Európa demokratikusabbá tétele Európa globális szerepvállalásának erősítése az állampolgárok igényeinek való jobb megfelelés SZERVEZETI KERETE: a konvent (a tagjelöltek is bevonásra kerültek, de vétójoguk nincs) > az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre - Az Alkotmányos Szerződés: 2003. október 4-én kezdődött kormányközi konferencia (IGC): célja az Alkotmány véglegesítése volt (2003 december: a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer miatt kudarc) az ír elnökség folyamatosan konzultált a tagállamokkal a kompromisszumos megoldások lehetőségeiről > vállalták az újból összehívásra kerülő konferencia júniusi lezárását 2004. május 17.: az új kormányközi konferencia kezdete, június: az ASZ végeleges szövegének elfogadása 2004. október 29.: az Európai Alkotmány aláírására
30
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése E.) Az Alkotmányszerződés kudarca - Az új Alkotmány 2006. november 1-én lépett volna hatályba: de csak abban az esetben, ha minden tagállam ratifikálta azt - Az Alkotmányos Szerződés elutasítása: 2005. május 29-én a franciák 55 százaléka, három nappal később a holland szavazók 61,9 százaléka utasította el az Alkotmányt az Eurobarometer közvélemény kutatási adatai szerint az Alkotmány elutasítása ~ Hollandiában az elutasítás oka: információ hiányra (32%), a nemzeti szuverenitás elvesztésének félelmére (19%), és a kormány elutasítása > kétharmaduk (66%) gondolta úgy, hogy a „nemek" győzelme lehetőséget biztosítana az Alkotmány újratárgyalására, s ezzel a holland érdekek hatékonyabb védelmére is; ~ Franciaországban a fő indok a foglalkoztatás területén esetlegesen kialakuló negatív hatás (31%), a francia gazdaság rossz helyzete (26%), és az Alkotmány gazdaságilag túl liberális volta > a franciák 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nem szavazat az Alkotmány újratárgyalását jelentené, ami elősegítheti a szerződés „szociálisabbá" tételét
31
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése F.) A Lisszaboni Szerződés - A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés fontosabb újításai: rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét. egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára jogilag kötelező szövegnek ismeri el az Alapvető Jogok Chartáját tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört különbséget tesz kizárólagosan közösségi, illetve a tagállamokkal közösen gyakorolt hatáskörök között a Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat > 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként. az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja majd el
32
Bővítés: hat országról 28 országra
1952
1981
1973
1986 2013. jú július 1. a 28. tagá tagállam: Horvá Horvátorszá tország
1990
1995
2004
2007
A Szerző Szerződések – a jogra épülő, demokratikus együ együttmű ttműködés alapkö alapkövei 1958
1952
Római Szerződések: Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés
2009
1987
Lisszaboni Szerződés
Egységes Európai Okmány: az egységes piac
2003
1999
Nizzai Szerződés
Amszterdami Szerződés
1993 Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) Történeti sajátosságaink
- A II. vh. utáni politikai status quo-ból adódóan Európa kettészakadt, Magyarország külgazdasági kapcsolatai alapvetően a KGST-országokhoz kötődtek a hatvanas évek második felétől nyílt lehetőség a nyugat-európai országokkal (EGK-tagországok) való kereskedelemre az EGK viszonylatában: árgaranciamegállapodások, a diszkriminatív importkorlátok fenntartása mellett > a piacra jutás lehetőségének biztosítása, ugyanakkor kedvezőtlen versenyhelyzet 35
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba B.) Hetvenes-nyolcvanas évek - A hetvenes években: lejártak a korábban Mo. és az EGK között kötött szerződések > a közös kereskedelempolitika alapján azokat sem újratárgyalni, sem meghosszabbítani nem lehetett egyenlőtlen tárgyalási pozíció: Mo. nem kötött szerződést az EGK-val, az egyetlen kapcsolat a GATT maradt (Mo. 1973-ban csatlakozott) > a diszkriminatív kereskedelmi korlátokat az EGK fenntartotta, a kapcsolatok szektoriális megállapodásokra (önkéntes exportkorlátozás) korlátozódtak - A nyolcvanas évek elején Mo. kezdeményezi a kereskedelmi kapcsolatok normalizálását: 1986: hivatalos tárgyalások megkezdése 1988: a Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Egyezmény aláírása ~ a legnagyobb kereskedelmi kedvezményes elbánás biztosítása, a védintézkedések bevezetésének fenntartása mellett ~ a kereskedelem a diszkriminációmentességre és a reciprocitásra épül az EK három ütemben (1995. végéig) eltörli a korábbi mennyiségi korlátozásokat > a kereskedelemre önmagában nem gyakorolt jelentős hatást, de hozzájárult a kapcsolatok javulásához
36
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba C.) A csatlakozás előkészítése -1990: az EK valamennyi diszkriminatív kereskedelmi korlátozását eltörli > Mo. kereskedelmében az EK-val folytatott kereskedés mértéke drasztikusan megnő megkezdődnek a társulási egyezményre vonatkozó tárgyalások > 1991. december 16-án került aláírásra - Koppenhágiai kritériumok (1993): az EU által felállított konkrét követelményi rendszer, amelynek a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országoknak teljesítenie kellett stabilan működő demokratikus intézményrendszer működő piacgazdaság képesnek lennie arra, hogy eleget tegyen a tagságból származó követelményeknek az acquis communitaire adaptálása és alkalmazása politika, gazdasági és monetáris unió céljai - 1994. április 1: > Mo. benyújtja csatlakozási kérelmét > a tárgyalások 1998. elején kezdőnek meg
37
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.5 A magyar csatlakozás A.) A tárgyalások megkezdése
- 1998: a csatlakozási tárgyalások megkezdése menetét alapvetően a Luxemburgi Stratégia (1997. december) határozta meg ~ új alapokra helyezte az EU és a tagjelölt országok viszonyát ~ deklarált célja hogy minden tagjelölt az EU teljes jogú tagjává váljon ~ ezt megelőzően azonban a közösségi joganyag lehető legnagyobb részét alkalmazza Csatlakozási Partnerség > egyéni felkészülési programok a tagjelölt országok számára (része a Közösségi Vívmányok Nemzeti Átvételének Programja) csatlakozási fejezetek meghatározása előcsatlakozási segélyek (1999-től új rendszerben) > PHARE, ill. különleges támogatási alapok > 2000-ben a Nizza Szerződés előkészítése miatt a csatlakozási folyamat kérdései háttérbe szorulnak, döntő áttörést a Nizzai Csúcs (2000. december 7-11) hozott
38
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.5 A magyar csatlakozás B.) A folyamat lezárása
- A bővítési folyamat felgyorsítása: 2001 végéig az igazán nehéz fejezetek (személyek és tőke szabad mozgása, környezetvédelem) lezárásra kerültek Göteborgii csúcs (2001. június 15-16): a tagállamok deklarálják, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002. végéig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat > ezek az államok a 2004-es EP-választásokon már tagként vehetnek részt - A csatlakozás közvetlen előzményei: 2003 február: elkészül az EB jelentése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról április 9: az EP szavaz a csatlakozási szerződésről április 12: népszavazás az EU-csatlakozáról április 15: a magyar Parlament ratifikálja a szerződést április 16: a csatlakozási szerződés aláírása (Athén) > életbe lép Mo. megfigyelői státusa 2004. május 1: Magyarország az EU tagjává válik
39
II. Az Európai Unió intézményei
40
Az intézményrendszer fő elemei
Európai Tanács (csúcstalálkozó)
Európai Parlament
Bíróság
Számvevőszék
Európai Beruházási Bank
Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa)
Európai Bizottság
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Ügynökségek
Európai Központi Bank
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.1 Az intézményrendszer fő elemei
- Fő szervei: Tanács kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotó szerv Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megalakuló Biz. már a rotációs elv alapján működik Parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrző testület Bíróság ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére Számvevőszék az EU pénzügyeit ellenőrzi EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI > LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK ~ Az EK-SZERZŐDÉS ~ Az EU VALAMELY NORMÁJA (ügynökségek/agencies) 42
A Miniszterek Tanácsa
Európai Tanács (csúcstalálkozó)
Európai Parlament
Bíróság
Számvevőszék
Európai Beruházási Bank
Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa)
Európai Bizottság
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Ügynökségek
Európai Központi Bank
A Miniszterek Tanácsa
tagországonként egy miniszter elnökségét rotációs rendszerben hathavonta másik tagállam tölti be a Parlamenttel együtt dönt az uniós jogszabályok és költségvetés kérdésében irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa A.) Fogalma, tagjai - Fogalma: az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként)
- Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik
45
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa B.) Feladatai - Feladatai: jogalkotás a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között
46
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi - Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁÜT): a tagállamok külügyminisztereit tömöríti, üléseit havonta tartja - A Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa (Ecofin): a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből áll, havonta ülésezik - A Mezőgazdasági és Halászati Tanács: tagjai a mezőgazdasági, halászati, közegészségügyi miniszterek - A Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa (BI): a belügyminiszterek és igazságügyi miniszterek kéthavonta tartott összejövetele - A Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa kéthavonta ülésezik - A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa a munkaügyi, egészségügyi és esélyegyenlőségi miniszterek negyedéves összejövetele - A Versenyképességi Tanács: évente öt-hat tanácskozást tart, az ipari, kutatás-fejlesztési, Európa-ügyi miniszterek részvételével - A Környezetvédelmi Tanács - Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa
47
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa D.) A Tanács formációi - ma
- A Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik a Tanács többi formációjáról, hanem az Európai Tanácsra bízza, hogy minősített többséggel állapítsa meg a Tanács formációinak listáját hivatalosan is kettéválasztotta az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát Általános Ügyek Tanácsára és Külügyek Tanácsára 48
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa E.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)
- Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER): Miniszterek Tanácsa mellett működik > a Miniszterek Tanácsa az elvégzendő munka mennyiségéhez képest viszont keveset ülésezik, az ilyen jellegű eseti tanácskozás nem alkalmas a döntések megfelelő átbeszélésére a kezdetektől fogva működött a Miniszterek Tanácsa mellett az Állandó Képviselők Bizottsága a bizottság a brüsszeli állandó képviseletek vezetőiből áll, akiket szükség szerint ágazati szakértők segítenek 49
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa F.) Döntéshozatal A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez: Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság
29
Spanyolország és Lengyelország
27
Románia
14
Hollandia
13
Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Portugália
12
Ausztria, Bulgária és Svédország
10
Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország, Horvátország
7
Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg és Szlovénia
4
Málta Összesen:
3 352
2013. július 1-jétől kezdődően a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. Horvátország 7 szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország).
2014-től a tagállamok 55%-a fogja adni a lakosság 65%-át
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 A Miniszterek Tanácsa G.) Soros elnökség - A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betöltője félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam összehívja a Tanácsot elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb tanácsokhoz kötődő szervezetekben hat hónapig az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá hozataláért - Rotációs elv a korábban, a kormányközi konferencián (2004. május 18.) született megállapodás értelmében a soros elnöki tisztséget három tagállam látja majd el a három tagállam közül továbbra is csak egy lesz fél évig elnök, a másik két ország csak segíti elnöksége alatt. a három tagállam így együttesen 18 hónapig látja majd el az elnöki posztot - A tisztség súlya: az elnöki időszak alatt megtárgyalandó ügyek befolyásolása (napirend, szavazások előkészítése) a tagállamok számára nagy presztízsjelentősséggel bír
51
Az intézményrendszer fő elemei
Európai Tanács (csúcstalálkozó)
Európai Parlament
Bíróság
Számvevőszék
Európai Beruházási Bank
Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa)
Európai Bizottság
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Ügynökségek
Európai Központi Bank
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 Az Európai Tanács A.) Áttekintés - European Council: az EU állam- és kormányfőinek testületeAZ UNIÓ CSÚCSSZERVE intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE - Hivatalos státuszt 1992-ben kapott, 2009-ben pedig az Unió hét hivatalos intézményének egyikévé vált - Az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapítószerződéseiben. az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé. a Maastrichti Szerződés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács működéséről, ugyanakkor a Szerződés nem definiálta önálló intézményként erre a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i életbelépéséig kellett várni, melynek értelmében az Európai Tanács teljesen európai uniós intézménnyé vált
53
Az Európai Tanács csúcstalálkozója Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója évente legalább 4 alkalommal megrendezik résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat Elnök: Herman Van Rompuy
2013. má május 22.
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 Az Európai Tanács B.) A Tanács feladatai, szerepe - Feladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is > az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására - Szerepe kettős egyrészt az EU általános szakpolitikai irányvonalainak és prioritásainak a meghatározása, másfelől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani
55
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 Az Európai Tanács C.) Az elnöki funkció - A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Tanács működésére a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Betöltőjét az Európai Tanács tagjai minősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják. a pozíciót jelenleg (2009. novemberétől) a belga Herman Van Rompuy tölti be.
> az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unió intézményeiben folyó munkának. - Az Európai Tanács elnöke nem az unió elnöke, feladata, hogy az EU állam- és kormányfők munkáját megkönnyítse elnököl az Európai Tanács ülésein, előkészíti az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén. folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nem lesz, tisztje az állam- és kormányfői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szintű képviselete.
56
