132

HELYZETELEMZÉS GATE TO EUROPE HU-SRB/1002/213/132 (Munkaközi anyag megrendelői egyeztetésre)

Készítette:

BERÉP Consult Kft. 2012. október

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

3. oldal

GAZDASÁG

5. oldal

HUMÁN ERŐFORRÁS

9. oldal

VÁLLALKOZÁSOK

13. oldal

SZERVEZETEK

52. oldal

IPARI TERÜLETEK

54. oldal

TULAJDONVISZONYOK VIZSGÁLATA MELLÉKLET

ÉS

LOKÁCIÓK

56. oldal

66. oldal

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A GATE TO EUROPE projekt keretében elkészült, a magyar-szerb határon átnyúló ipari park koncepciójának megalapozását támogató szerbiai helyzetfelmérés feladata a műszaki és jogi tanulmányokhoz illeszkedően a gazdasági háttér átfogó elemzése, a potenciális humán erőforrás bázis feltérképezése, a vállalkozói szándékok felmérése, a működő befektetés ösztönző szervezetek, illetve ipari területek és szolgáltatásaik értékelése, továbbá a határon átnyúló ipari park szerbiai lokációjának telepítésére alkalmas helyszínek azonosítása volt. Gazdaság Szerbia a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében hathatós beruházás ösztönzési eszközökkel támogatja a külföldi beruházásokat, illetve folyamatosan fejleszti az üzleti környezetet és emellett a pénzügyi stabilitás és az átláthatóság, áll az intézkedések középpontjában. Ennek egyik kézzel fogható példája, hogy a válság ellenére az adók nem nőttek, sőt a bérterhek még csökkentek is annak ellenére, hogy az állami bevételek csökkentek A gazdaságszerkezet nagymértékű átrendeződése folytán a korábban folyamatosan nettó exportőr észak-vajdasági régió gazdasága egyre romló tendenciát mutatva, import terheit az utóbbi években mindössze 30-40%-ig tudja saját exporttal lefedni. Ugyanez a negatív tendencia érvényesül a beruházási eszközök elosztásánál is. A térség jelenlegi negatív gazdasági folyamatai mellett azonban a kitörési pontok adottak: • • • •

Az újrafogalmazott mezőgazdaság és élelmiszeripari komplexum A diverzifikált, rugalmas kis- és középvállalati struktúrára támaszkodó feldolgozó, villamossági gépgyártó, vegyi- és könnyűipar A régió makro- és mikrolokációját, közlekedési és szolgáltatói infrastruktúrája Avalorizáló makro- és interregionális áruforgalmi és logisztikai tevékenység

Humánerőforrás A munkanélküliség szintje igen magas Szerbiában és az előrejelzések ennek további növekedését mutatják. A munkanélküliség nem csak a képzetleneket, de a szakképzett és felsőfokú végzettségűeket is sújtja. Az országon belül Vajdaság büszkélkedhet még mindig a második legmagasabb foglalkoztatási aránnyal, úgy hogy emellett a bérek átlaga megegyezik az országos szintekkel. Gazdaságfejlesztési, befektetési szempontból tehát a térség jelentős számú, jól képzett munka erőtartalékkal rendelkezik. Vállalkozások A kedvező gazdasági feltételek és adottságok ellenére a potenciális lehetőségek nem feltétlenül realizálódnak, különösen egy olyan világgazdasági válság periódusban, mint amiben Európa is van. A konkrét befektetői, vállalkozói attitűdöt a nemzetközi gazdasági folyamatokba potenciálisan bekapcsolódni képes vállalkozások körében végzett felmérés igyekezett feltérképezni. Ennek tapasztalata, hogy a nemzetközi gazdaságba bekapcsolódó

vállalkozások tevékenysége is alapvetően a külkereskedelemre korlátozódik, a külföldi beruházások révén elérhető előnyök még kihasználatlanok ebben vállalati szegmensben is. Befektetés ösztönzés A Befektetés ösztönző intézmények a szerb állami (SIEPA), illetve tartományi (VIP), vagy akár a magyar állami hálózat (CRBN) elsősorban a Szerbiába irányuló befektetések, beruházások előkészítését, megvalósítását támogatják. A szerbiai cégek külföldi terjeszkedését – különösen a szomszédos Magyarország és így az EU felé azonban ennek az intézmény rendszernek még a szerb szervezetei sem kezelik kiemelt prioritásként. Ezt jól jelzi a nemzetközi gazdaságba integrálódni képes cégek körében végzett attitűd vizsgálat tapasztalata is, miszerint a konkrét gazdasági előnyök illetve a magyarországi vállalkozási környezet ma még egy feltáratlan területet jelent még az észak vajdasági cégek számára is. Ipari területek Beruházásokhoz akár zöld-, akár barnamezős ipari területek nagyszámban találhatók egész Szerbiában, illetve Vajdaságban is. Szerbiában a szabad zónák (vámszabad övezetek) nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő előnyöket biztosítanak az exportra termelő vállalkozásoknak. Jelenleg 8 szabad zóna működik az országban, amiből 3 Vajdaságban található. Határon átnyúló ipari park szerbiai lokációja Szabadka Város Önkormányzata a város rendezési tervéhez illeszkedve a komplex városfejlesztési terveknek megfelelően 5 gazdaság fejlesztési zónát jelölt ki a város területén. Az 5 zóna elhelyezkedése, profilja, mérete és nem utolsó sorban infrastruktúrája szempontjából is igen különböző. Az öt területet megvizsgálva a magyar-szerb határon átnyúló ipari park kialakításához kapcsolódóan a szerbiai lokáció kialakítására az 53 hektáros Kisbajmoki ipari terület a legalkalmasabb. Különösen hogy annak egy része a városi vámszabad zóna részét képezi annak valamennyi előnyös szabályozásával.

GAZDASÁG Az elmúlt években, beleértve a 2009-es válságotis Szerbia gazdasága jelentősen növekedett köszönhetően a külföldi beruházásoknak és az üzleti környezet folyamatos fejlesztésének. Az adók nem nőttek, annak ellenére, hogy az állami bevételek csökkentek, valamint a bérterhek is csökkentek. A pénzügyi stabilitás és az átláthatóság voltak, és lesznek is az intézkedések középpontjában. Jelenleg nyugdíjak és a szociális ellátórendszer reformja van napirenden, a kormány célja a foglalkoztatás növelése, és a bérek adóterheinek csökkentése. A kormány és a jegybank elkötelezett az IMF-fel történő megállapodás iránt, amely lehetővé teszi a strukturális reformokat. 2011 szeptember végén az IMF igazgató tanácsa 18 havi készenléti garanciakeretet különített el 1,1 milliárd euró értékben a Szerbiai Köztársaságnak. Ennek célja a makroökonómiai és pénzügyi stabilitás megőrzése a jelenlegi bizonytalan globális és regionális környezetben. A program emellett a befektetői környezet javítását és a gazdasági kockázatok minimalizálását is szolgálja, beleértve a gazdasági válság utórezgéseinek hatását is. Mindezek hatására Szerbia pozíciója ma stabilabb, mint a 20082009-es globális válság előtt volt. A pénzügyi és jegybanki politika eredményesnek bizonyult, az infláció visszaszorult, ami a további könnyítéseket teszi lehetővé. Az EU csatlakozás továbbra is a szerbiai kormány legfőbb prioritása. 2012 márciusa óta az Európai Bizottság javaslatára Szerbia tagjelölti státuszt kapott. Az elmúlt évek reformjainak elismeréseképpen az EC kiemelte Szerbia milyen fontos lépéseket tett a működő piacgazdaság és a makroökonómiai stabilitás megőrzése érdekében a gazdasági és pénzügyi válság ellenére. A csatlakozási folyamat meggyorsítása érdekében Szerbia egyoldalúan megkezdte az Ideiglenes kereskedelmi megállapodás végrehajtását 2009. januárjában. Szerbia emellett fokozatosan megszünteti behozatali vámokat az EU-országok egyes ipari és egyes mezőgazdasági termékekre, a tervek szerint 2014-ig teljesen el is törli. A WTO-val való tárgyalások a megállapodás előtti stádiumban vannak. Szerbia minden erejével azon van, hogy az USA-val, Brazíliával és Ukrajnával megállapodjon a technikai részletekben. A csatlakozást még 2012. évre tervezik. 1 Vajdaság Szerbia iparilag legfejlettebb részévé nőtte ki magát. Elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszer-, a fém- és vegyipar, továbbá az építő- és a textilipar a jelentősebb. A tartomány területén 1,78 millió hektár kitűnő minőségű termőföld van. A löszfennsíkokon a feketeföld (csernozjom) talajfélesége dominál. A folyóvölgyek talaja termékeny hordalékos réti feketeföld. A termőföldnek racionális kihasználásával, megfelelő agrotechnikai megművelésével, öntözéssel, helyes fajtaválasztással, Vajdaság jelentősen megalapozhatja gazdasági fejlődését a jövőben is, ugyanis mindenfajta haszonnövény termeszthető. A szikes talaj sajátosságai kedveznek a gyógynövénytermesztésnek, bár igazán nagy expanzió a gyógynövénytermesztésben nem volt tapasztalható, elsősorban a szűkös tőke- és beruházási feltételek miatt.

1

Forrás: Doing Business in Serbia, 2012., Serbia Investment and Export Promotion Agency

A megművelhető földterületeken (az összterület 57%-a), elsősorban gabonafélét termelnek (kukorica, búza, napraforgó, cukorrépa), majd zöldségféléket, borszőlőt és gyümölcsöt (alma, birsalma, szilva, cseresznye, meggy és kajszibarack). A régiófejlődésben jelentős a Duna– Tisza–Duna csatornarendszer, amelynek 930 kilométeréből 591 kilométer hajózható. A csatornának köszönhetően félmillió hektárnyi területet öntöznek. A vajdasági vízgyűjtőterületek egyértelműen az egyik legjelentősebb természeti kincsek közé sorolhatók. A földművelést kiegészítő tevékenységként jelentkezik az állattenyésztés. Szinte minden mezőgazdasággal foglalkozó családnak van egy jelentősebb jószágállománya (a szarvasmarha- és sertéstenyésztés jellemző). A gazdaságszerkezet nagymértékű átrendeződése folytán a korábban folyamatosan nettó exportőr észak-vajdasági régió gazdasága (a villamossági gépipari nagyvállalatok valósították meg az export közel 90%-át!) a köztársasági kormány igen merev árfolyam-politikája miatt is, egyre romló tendenciát mutatva, import terheit az utóbbi években mindössze 30-40%-ig tudja saját exporttal lefedni. Ugyanakkor a régió súlyos krízisgondokkal küzdő gazdasága még az igen szűkös beruházási eszközök elosztásánál is hátrányos helyzetbe került. A 2003-as évben pl. Vajdaságban megvalósított beruházások összege a kimutatott társadalmi össztermék alig 10%-át tette ki. Ez Szabadka község esetében mindössze 6,6% volt. A szerbiai kormány által 2006 tavaszán közzétett, s a várható privatizációs bevételekre támaszkodó, kétéves, kb. 2 milliárd € összegű infrastruktúra-, egészségügyi és vállalkozás-fejlesztéseket támogató Nemzeti Beruházási Terv keretében viszonylag jelentős (összesen 27,5 millió €) beruházási támogatást ítélt az észak-vajdasági régió 10 községének erőteljesebb gazdasági fejlesztésére. Erőforrásai, meglévő és örökölt gazdasági struktúrája, gazdaságpolitikai környezete és a várható lokális valamint globális társadalmi fejlődés lehetőségeit és korlátait figyelembe véve – a régió közép- és hosszú távon fenntartható gazdasági fejlesztésének kulcsterületei: • • • •

a tradicionális, de alapjaiban újrafogalmazott mezőgazdaság és élelmiszeripari komplexum, a hagyományosan diverzifikált, de mindenekelőtt a rugalmas kis- és középvállalati struktúrára támaszkodó feldolgozó, villamossági gépgyártó, vegyi- és könnyűipar, a régió makro- és mikrolokációját, közlekedési és szolgáltatói infrastruktúráját valorizáló makro- és interregionális áruforgalmi és logisztikai tevékenység,a régió specifikus erőforrásaira, sajátosságaira és hagyományaira építkező regionális jelentőségű, tartalmilag megújított idegenforgalmi, turisztikai és vendéglátó-ipari, szolgáltató szféra.

Vajdaság és azon belül az észak-vajdasági régió számára mindenekelőtt a biomasszákra épülő megújuló energiaforrások hasznosítása jelent kitörési lehetőséget. Vállalkozás mérete

Darab

0 (egyéni vállalkozó) 1-10 alkalmazott 10-50 alkalmazott 50-100 alkalmazott

992 2155 291 39

Aránya az összes vállalathoz képest (%) 28,23 61,33 8,28 1,11

100-250 alkalmazott 28 0,80 250-500 alkalmazott 8 0,23 500-1000 alkalmazott 0 0,00 1000-5000 alkalmazott 1 0,03 over 5000 alkalmazott 0 0,00 Összesen 3514 100 Vállalatok mérete Szabadkán, 2007. Forrás: suboticainvest.com Vajdaság gazdaságának legjelentősebb szereplői a kis-és középvállalkozások. Ezek a vállalkozások 2002-ben, a tartományban működő vállalkozói kör 98,8%-át képezték, az aktív lakosság 56%-át foglalkoztatták, és az összjövedelem 40%-át termelték meg. A térség működő vállalkozásainak száma 61 829. A működő jogi személyiségű vállalkozások döntő többsége a kereskedelmi ágazatban tevékenykedik. Kereskedelmi tevékenységek végzésére bejegyzett jogi személyek száma a 2005. évi statisztikai évkönyv adatai szerint 27 418. Jelentős hányadot képeznek a mezőgazdaságban és az iparban működő jogi személyiségű vállalkozások. Ez utóbbi tevékenységben 6615, míg a mező- és erdőgazdaságban,halászatban 2860 bejegyzett vállalkozás működik; az építőiparban (2005. évi adatok) 732 vállalat. A térség gazdaságszerkezetében hangsúlyt érdemel a vendéglátás és a turizmus, mivel a térség természeti és történeti hagyományai, multietnikus jellege adottak hozzá. Ennek ellenére e gazdasági ágazat – talán a szolgáltatások fejletlensége miatt – eddig még nem tudott jelentősebb fejlődést felmutatni. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke, a DKMT Eurorégió többi térségéhez viszonyítva, igen alacsony. A vajdasági 33% jóval elmarad pl. a Csongrád megyei 62% mögött – ez utóbbi már megközelíti a világviszonylatban is kitűnő 70%-os részvételt. A bruttó hozzáadott érték létrehozásában, a legnagyobb százalékban az ipar vesz részt (34%), valamint a tágabb értelemben vett mezőgazdaság, 29%-kal. Az építőipar nem jelentős (4%). A fenti adatokból levonható a következtetés, hogy a szolgáltatóipar (tercier szféra) még fejletlen, s a potenciális befektetőknek itt még számos lehetőségük van. A kereskedelem, de főleg a szolgáltató szféra a helyi igények kielégítésére korlátozódik. Az ipari vállalkozások a feldolgozóiparban, így a mezőgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar és a könnyűipar területén működnek. Az élelmiszeripar feldolgozó-képessége igen nagy: a tartományban mintegy ötven malom, tésztagyár, mészárszék, tejüzem, gyümölcsés zöldségfeldolgozó gyár, valamint több cukorgyár, olajfeldolgozó és édességet előállító vállalat működik. Gazdasági jelentőséggel bír a vegyipar, gyógyszergyártás, műtrágyatermelés, petrolkémiai ipar, majd textil-, bőr-, készruha- és cipőipar. Jelentős továbbá a térség fém- és építőipara, valamint a bútorgyártás. Jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyek vannak főleg Bánátban, ez a tény bővíti a tartomány természeti kincseinek skáláját, illetve az azokhoz kapcsolódó vállalkozói lehetőségeket. Idegenforgalmi kínálat alapja a Vajdaság természeti és kulturális kincsei. A városok a megőrzött belső óvárosi központjaikkal (Szabadka, Zombor, Újvidék), a nagyszámú műemlékkel, a térség a templomaival, erődítményeivel (Pétervárad, Bácsi vár, Aracs) várja a

látogatókat. A rurális térségek, érintetlen természet, a bácskai és bánáti tanyák, szállások mellett kétmillió hektárnyi vadászterület, 1700 kilométernyi horgászásra alkalmas vízpart, termálvizű források, természetvédelmi területek, nemzeti parkok, rezervátumok, valamint a vendéglátó-ipari létesítmények és fejlett infrastruktúra fogadják a látogatókat. Vajdaság egyes települései kiemelkednek a különböző idegenforgalmi rendezvények szervezésében. Ezek nagyon kreatív és komplex, programokkal tűzdelt kulturális, társadalomgazdasági, művészeti rendezvények, melyek hozzájárulnak Vajdaság idegenforgalmi vonzásának kialakításához. Az idegenforgalom, vendéglátóipar és turizmus, a meglévő természet-környezeti adottságok ellenére sem mutatott jelentősebb előrehaladást az elmúlt években. A vendéglátóhelyek száma 2000-ben 4481 (1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma 2,3). Ez fele a szomszédos magyarországi térségekben meglevőknek (4,4-5,3). Idegenforgalmunk elsősorban szállodákra korlátozódik, mert nincs turistaszállás, jelentős számú kemping. A Vajdaságba érkező külföldi vendégek száma a 2000. évtől kezdve, kismértékben növekszik. A legtöbb külföldi vendég Magyarországról jön, majd Olaszországból és Romániából.2

2 2

Forrás: HAZAÉRSZ- Esély és esélyegyenlőség a Vajdaságban c. tanulmánykötet A szerző, Gábrity Molnár Irén az Újvidéki Egyetem, Közgazdaságtudományi Karának és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Szabadka) rendes tanára és a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke.

HUMÁN ERŐFORRÁS A Szerb Gazdasági Kamara 2012-es jelentése szerint Szerbiában történelmi mélypontra süllyedt a foglalkoztatottak száma. Tíz évvel ezelőtt még 400 ezerrel több embernek volt munkája, mint mostanában. Szerbiában jelenleg 1.743.411 embernek van munkája. A Szerb Köztársasági Statisztikai Intézet szerint a munkaképes lakosság közel 24 százalékának nincs állása. A hivatalosan nyilvántartott 760.000 munkanélküli polgárral Szerbia élen jár a régióban, de Európában is, ahol az átlagos munkanélküliségi ráta 9,8%. A volt Jugoszlávia területén a legtöbb munkanélküli Macedóniában van (31,2 százalék), őt követi BoszniaHercegovina (25 százalék), Montenegró (18 százalék), majd Horvátország (12,7 százalék). A legkevesebb munkanélkülivel Szlovénia büszkélkedhet, 8,2 százalékkal. Az európai országok többségétől eltérően Szerbiában a szakmai képzettség, az egyetemi diploma, de akár a doktori titulus sem elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találjon. Több diplomával is sokszor éveket kell várni, hogy az ember munkába állhasson, illetve sokszor képzettségi szintjük alatti munkát végeznek. Ráadásul az előrejelzések szerint a munkanélküliség tovább fog növekedni, és még legalább 150 ezer marad munka nélkül. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint eddig idén több, mint 100 ezer munkahely szűnt meg országszerte. A tevékenységeket tekintve a legnagyobb csapás a gazdasági ágazatokban dolgozókat sújtotta. A feldolgozó iparban 32.222, a kereskedelemben 22.275, az építőiparban 14.907, az adminisztratív munkakörökben, az egészségügyben és az oktatásban 13.712, a közlekedés és IT technológiák területén 11.944 munkahely szűnt meg. Legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűeknek szűnt meg az állása, szám szerint 23.287, de 36.791 harmadik fokozattal rendelkezőnek is. Szabadkán ezek az arányok hasonlóan alakulnak: Az összes munkanélküli arányában (%) Összesen 10920 100 Iskolai végzettség nélkül 0 0,00 Alapfokú végzettség 4.358 43,84 Középfokú végzettség 4.922 49,52 Főiskolai diploma 368 3,70 Egyetemi diploma 292 2,94 Post graduate végzettség 0 0,00 Munkanélküliek száma végzettség szerint, 2007. Forrás: suboticainvest.com Fő

Szerbiában egyébként a šumadijai régióban és a Vajdaságban a legnagyobb a foglalkoztatottak százalékaránya: az előbbiben 37,7, míg az utóbbiban 35,1 százalék. A legfrissebb adatok szerint azonban a munkahelyek megszűnésének az aránya is ebben a két térségben a legmagasabb fő

A munkaképes A teljes népesség korú népesség százalékában (%) százalékában (%)

Teljes népesség 148401 100 / Munkaképes korú népesség 68098 45,89 100 Alkalmazott Total 53728 36,20 78,90 Bevétellel rendelkezik Total 34159 23,02 50,16 Támogatott Total 45984 30,99 67,53 Külföldön dolgozik (legalább 1 éve) Total 160 0,11 0,23 Munkaképes korú népesség foglalkoztatása Szabadkán, 2002. Forrás: suboticainvest.com Fő

Az összes munkanélküli számához viszonyítva (%)

Összesen 11037 100 Kevesebb, mint 1 év 5771 52,29 1 - 2 év 2047 18,55 2 - 3 év 1381 12,51 3 - 5 éva 744 6,74 5 - 8 év 558 5,06 8 - 10 év a 195 1,77 több, mint 10 év 341 3,09 Munkanélküliek munkára várási ideje Szabadkán, 2011. Június. Forrás: suboticainvest.com Az aktív népességre a gyors elöregedés jellemző az 1953–2002-es időszakban. Csökkent a fiatal 15–30 éves korcsoportokhoz tartozók, növekedett a 30–50 éves korcsoportokhoz tartozók száma. 1981-ben a 25–35 éves aktív népességi korcsoport aránya az összes aktív népességben 30% volt, a 35–55 éveseké pedig 34%. Ez az arány 2002-ben 24%-ot mutatott a 25–35 évesek és 42%-ot a 35–55 évesek korcsoportjában. Vajdaságban belátható időn belül munkaerőhiány várható. A rejtőzködő emberi erőforrásokat mozgósítani és átcsoportosítani kell utólagos pótképzéssel, átképzéssel, továbbképzéssel, vagy máshonnan kell munkaerőt hozni. A népesség elöregedése sürgős intézkedéseket tesz szükségessé. Szerbiában a mezőgazdaság, halászat és erdőgazdaság a statisztikai kimutatásokban primáris, az ipar, bányászat, építőipar és kisipar szekunder, a szolgáltatások tercier besorolásúak. Az aktív népesség zöme előbb áttevődött a primáris gazdasági tevékenységből a szekunder gazdasági tevékenységbe (1953–1971 között), onnan pedig a tercier tevékenységekbe (1971– 1991 között). Az 1953–1991-es időszakban az aktív népesség gyors ütemben szabadult meg a nehéz mezőgazdasági kézi munkától. Vajdaságban 1991-ig az aktív népesség 36%-a hagyott fel a mezőgazdasággal és ipari jellegű foglalkozásokba kezdett. Az iparosodás és iparosítási gazdaságpolitika kezdeti szakaszában a mezőgazdasági népesség volt az, amely az ipar és később a szolgáltatások számára biztosította a szükséges emberi erőforrást. A 2002. évi népszámlálás szerint, a vajdasági mezőgazdaságban már ugyanolyan volt a szakképzettségi szint, mint az ipar legtöbb ágazatában.

A mezőgazdasági népesség átrétegeződése az 1991–2007-es privatizációs időszakban hatalmas méretekben felgyorsult, amelynek következtében 20–60 ezer hektáros, szerb kézen lévő földtulajdonok jöttek létre Vajdaságban. A munkaerő jelentős arányban magyar és más nemzeti kisebbség.3 A Szabadkán működő vállalkozások méretét tekintve az 1-10 főt alkalmazó mikrovállalkozások vannak jelentős túlsúlyban (61,33%), illetve az egyéni vállalkozók (28,23%). A béreket tekintve a szabadkai adatok megfelelnek az országos átlagnak, egyes szektorokban magasabb, máshol alacsonyabb a átlagnál. Város (€) 322

Térség (€) 312

Átlag nettó bér Mezőgazdaság, vadászat, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 308 290 Halászat 0 0 Bányászat 535 535 Feldolgozóipar 279 271 Energiaszektor 475 475 Építőipar 276 266 Kereskedelem 226 214 Vendéglátás 179 177 Közlekedés 348 335 Pénzügy 582 577 Ingatlan 395 376 Közszféra 428 423 Oktatás 405 388 Egészségügy 355 357 Egyéb szolgáltatás 279 281 Nettó bérek ágazatonként Szabadkán, 2009, Forrás: suboticainvest.com

Szerbia (€) 338 293 208 464 272 471 289 253 193 392 722 360 420 379 383 323

Oktatás: Szabadka térségében 22 általános iskola és 11 középiskola működik. A felsőoktatási intézmények a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara, Óvónőképző Szakfőiskolája, és az Építőmérnöki Kara. A legutóbbi, 2002es népszámlálási adatok szerint a vajdasági lakosok között a felsőfokú végzettségűek aránya 9,5%, ez mára vélhetően meghaladja a 10 százalékot. (A 2011-es népszámlálásról még nem állnak rendelkezésre hasonlóadatok.)

3

Forrás: HAZAÉRSZ- Esély és esélyegyenlőség a Vajdaságban c. tanulmánykötet A szerző, Gábrity Molnár Irén az Újvidéki Egyetem, Közgazdaságtudományi Karának és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Szabadka) rendes tanára és a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke.

Népszámlálás Összesen

Általános 4-7. iskola 3. osztály osztályáig

Befejezett általános iskola

Középiskola

Főiskola, egyetem

Abszolút számokban: 1953

1 268 302 349 959

711 889

88 171

105 473

6 982

1961

1 360 824 316 779

732 765

120 432

170 552

16 855

1971

1 539 760 273 735

689 037

234 398

293 871

43 356

1981

1 629 497 218 286

345 550

517 009

442 220

83 833

1991

1 627 459 171 056

373 723

411 552

537 333

120 689

2002

1 709 778 110 103

245 663

425 564

751 182

162 081

Százalékos összetétel -% 1953

100

27.6

56. 1

7.0

8.4

0.6

1961

100

23.3

53.8

8.8

12.5

1.2

1971

100

17.8

44.7

15.2

19. 1

2.8

1981

100

13.4

21.2

31.7

27.2

5. 1

1991

100

10.5

23.0

25.3

33.0

7.4

2002

100

6.4

14.4

24.9

43.9

9.5

A 15 év feletti vajdasági lakosság iskolavégzettségi statisztikái. Forrás: Vajdaság Autonóm Tartomány, Đurdev. 2007

VÁLLALKOZÁSOK Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Volt már magyarországi megrendelőnk. A kérdéssel arra keressük a választ, hogy a válaszadónak volt-e már megrendelője a szomszédos országból. Igen (Da) 10 53% Nem (Ne)

9

47%

Nem tudom (Ne znam)

0

0%

Eredmény A szerbiai válaszadók több, mint felének volt már Magyarország felé magyarázata: irányuló exporttevékenysége. Összehasonlítás: Mindekét ország megkérdezettjeinek több mint fele exportált már a szomszédos országba. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Jelenleg is van magyarországi megrendelőnk. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy jelenleg van-e a megkérdezettnek a szomszédos országba irányuló exporttevékenysége. Igen (Da) 8 42% Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)

11

58%

0

0%

Eredmény A megkérdezettek kevesebb, mint fele exportál jelenleg Magyarországra. magyarázata: Összehasonlítás: Mindkét országban az összes exportőrhöz képest kevesebben vannak, akik jelenleg is exportálnak a szomszédos országba, ám az arány a szerbiai vállalkozások esetében magasabb. Kérdés: Magyarázata:

Tervezzük magyarországi megrendelők felkutatását. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a vállalkozásnak tervben van-e szomszédos országbeli megrendelőt felkutatni, tesz-e ilyen irányú erőfeszítéseket.

Eredmény ábra:

Igen (Da)

8

42%

Nem (Ne)

8

42%

Nem tudom (Ne znam)

3

16%

Eredmény magyarázata:

A szerbiai válaszadók közül pontosan ugyanannyian tervezik magyarországi megrendelők felkutatását, mint ahányan nem. 16 százalékuk nem tudott a kérdésre válaszolni. Összehasonlítás: Szerbiai vállalkozások nagyobb arányban tervezik a szomszéd országbeli megrendelések felkutatását. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Elképzelhetőnek tartunk a jövőben akár magyarországi megrendeléseket. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy – akár tervezik akár nem – elképzelhetőnek tartják-e a szomszéd országbeli exporttevékenységet. Igen (Da) 14 74% Nem (Ne)

3

16%

Nem tudom (Ne znam)

2

11%


A szerbiai válaszadók igen jelentős aránya, háromnegyede elképzelhetőnek tartja a magyarországi megrendeléseket. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadóinak háromnegyede elképzelhetőnek tartja a másik országba irányuló exporttevékenységet. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Nem tervezünk magyarországi megrendeléseket. A kérdés kontrol volt arra vonatkozóan, hogy akik az előző kérdésekben úgy válaszoltak, hogy nem terveznek megrendeléseket, vagy nem válaszoltak, azok a vállalkozások következesen válaszolnak-e. Igen (Da) 5 26% Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)

11

58%

3

16%


A szerbiai válaszadók ebben a tekintetben következetesnek bizonyultak, ugyanakkora részük mondta, hogy tervez magyarországi megrendeléseket, mint korábban. Ugyan a kérdésre nem minden megkérdezett válaszolt. Összehasonlítás: A két ország válaszadói következetesek voltak a kérdésekben. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Sehova nem exportálunk. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek függetlenül attól, hogy Igen (Da) 4 21% Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)

14

74%

1

5%

Eredmény A szerbiai válaszadók igen jelentős hányada, 74 százaléka exportál magyarázata: valamilyen országba. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói igen jelentős százalékban exportálnak, a szerbiai válaszadók nagyobb arányban. Az első kérdésblokkban a vállalkozások exporttevékenységére vonatkozóan tettünk fel kérdéseket. A válaszokból az derült ki, hogy azok a vállalkozások, akik már folytattak, vagy jelenleg is folytatnak exporttevékenységet, azok nyitottak a további külföldi megrendelők felkutatására, míg a nem exportáló cégek kevésbé gondolkodnak külföldi piacok felkutatásán. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Volt már magyarországi beszállítónk. A kérdéssel a szomszédos országbeli beszállítói kapcsolatokra kérdeztünk rá. Igen (Da) 32 6 Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)

13

68%

0

0%

Eredmény A szerbiai válaszadóknak alig harmada importált valaha is magyarázata: Magyarországról. Összehasonlítás: Mindkét ország megkérdezettjeinek körülbelül harmadának volt már a szomszédos országból beszállítója. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Jelenleg is van magyarországi beszállítónk. A kérdéssel a jelenlegi beszállítói kapcsolatokra voltunk kíváncsiak. Igen (Da) 2 11% Nem (Ne) 17 89% Nem tudom (Ne znam) 0 0%

Eredmény Az előző kérdéshez képest valamivel kevesebben, a válaszadók alig 11 magyarázata: százaléka importál jelenleg is Magyarországról. Összehasonlítás: Mindkét országra igaz, hogy a válaszadóknak lényegesen kisebb hányada folytat jelenleg is import tevékenységet a szomszédos országból. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Tervezzük magyarországi beszállítók felkutatását. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy vállalkozások tervezik-e a szomszédos országbeli beszállítók felkutatását. Igen (Da) 3 16% Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)

13

68%

3

16%

Eredmény A szerbiai válaszadók igen kis hányada, alig 16 százaléka tervezi magyarázata: magyarországi beszállítók felkutatását. Összehasonlítás: A válaszokból az derült ki, hogy beszállítói kapcsolatokkal rendelkező

vállaltok közül sem minden cég tervez a későbbiekben új beszállítókat felkutatni. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Elképzelhetőnek tartjuk a jövőben magyarországi beszállítókat. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a vállalkozások mennyire nyitottak a szomszédos országbeli beszállítói kapcsolatok kiépítésére. Igen (Da) 12 63% Ne

4

21%

Nem tudom (Ne znam)

3

16%

Eredmény A szerbiai válaszadók több, mint fele, 63 százaléka nyitott a magyarországi magyarázata: beszállítók fel. Összehasonlítás: Mindkét ország megkérdezettjeinek több, mint fele elképzelhetőnek tartja a szomszédos országbeli beszállítókat. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Nem tervezünk magyarországi beszállítókat. A kérdés kontrol kérdés az előző kérdésre nemmel válaszolók és nem válaszolók felé. Igen (Da) 7 37% Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)


10

53%

2

11%

A kontrol kérdésben a szerbiai válaszadók nem voltak teljesen következetesek, ami vélhetően több válaszadó esetében következhet a kérdőív komplexitásából. A többségi válaszok alapján azt gondoljuk, hogy a legtöbben nem zárkóznak el a magyarországi beszállítóktól. A későbbi kutatásokban az igények felmérésénél a kutatónak erre érdemes külön odafigyelnie, és a kérdést több részletben feltennie. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói között felfedezhetők következetlenségek a kontrol kérdésben.

Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Egyáltalán nem importálunk. A kérdéssel a válaszadók összes import tevékenységére kérdeztünk rá általánosságban. Igen (Da) 8 42% Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)

10

53%

1

5%

Eredmény A szerbiai válaszadók több, mint fele, 53 százaléka folytat import magyarázata: tevékenységet. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadóinak jelentős hányada, Magyarországon alig kevesebb, mint a fele, Szerbiában több, mint a fele folytat importtevékenységet. A kérdésblokkal a magyarországi és szerbiai vállalkozások importtevékenységét vizsgáltuk. Kiderült, hogy az összes importtevékenységet végző vállalkozás hozzávetőlegesen háromnegyede a szomszédos országgal (is) ápol beszállítói kapcsolatokat. Azok a vállalkozások, amelyek jelenleg is importálnak, nyitottabbak a szomszédos országban levő beszállítók felkutatása iránt. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Volt már telephelyünk Magyarországon. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a vállalkozásoknak volt-e már valaha telephelyük a szomszédos országban. Igen (Da) 0% 0 Nem (Ne) Nem tudom (Ne znam)

19

100%

0

0%

Eredmény A szerbiai megkérdezettek közül senkinek nem volt még magyarországi magyarázata: telephelye. Összehasonlítás: Az összes megkérdezett közül egyedül 2 magyarországi cég válaszolta, hogy volt már telephelye a másik országban. A határon átnyúlás ebben a formájában még nem bevett dolog a határmenti cégek esetében sem.

Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Jelenleg is van telephelyünk Magyarországon. A fenti kérdés után ezúttal a jelenlegi telephely viszonyokra voltunk kíváncsiak. Igen (Da) 0% 0 Ne

19

100%

0

0%

Nem tudom (Ne znam)

Eredmény Ahogy várható volt, egyetlen megkérdezett szerbiai cégnek sincs magyarázata: magyarországi telephelye. Összehasonlítás: Ami a jelenlegi viszonyokat illeti, az összes válaszadó közül még kevesebbnek, 1 db magyarországi cégnek van telephelye a szomszédos országban. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Tervezzük magyarországi telephely kialakítását. Arra kerestük a választ, hogy a válaszadó cégek terveznek-e a szomszédos országban telephelyet létesíteni. Igen (Da) 3 16% Nem (Ne)

9

47%

Nem tudom (Ne znam)

6

32%

Eredmény A szerbiai válaszadók majdnem fele határozottan nem szeretne magyarázata: magyarországi telephelyet, de elég nagy a bizonytalanok aránya. Összehasonlítás: A szerbiai válaszadók valamivel nagyobb arányban, ám így is viszonylag kis számban tervezik a szomszédos országban a telephely létesítését. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Nem tervezünk magyarországi telephelyet. A kérdéssel arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók mennyire határozottak abban a kérdésben, hogy nem szeretnének telephelyet a szomszédos országban. Igen (Da) 5 26% Nem (Ne)

7

37%

Nem tudom (Ne znam)

7

37%


A szerbiai válaszadók között nagyobb lett a bizonytalanok aránya, és valamivel kevesebben állították határozottan, hogy nem szeretnének magyarországi telephelyet. Összehasonlítás: Összesen a két országban a megkérdezettek majdnem fele határozottan nem szeretne telephelyet a szomszédos országban. Mindkét országban, de főleg szerbiai válaszadók körében elég nagy a bizonytalanság a kérdésben. A kérdéscsoportban a szomszédos országban levő telephelyre vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, illetve hogy a cégeknek szerepel-e a terveik között a szomszédos országban telephely létesítése. Az derült ki, hogy a szerbiai válaszadók közül eddig egyetlen megkérdezettnek sem volt magyarországi telephelye, és a magyarországi válaszadók közül is csak nagyon kis hányadnak. Ezzel szemben a szerbiai cégek nagyobb hajlandóságot mutatnak a szomszédos országbeli telephely létesítésére, mint fordítva. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Ha az Önök vállalkozása már lépéseket tett, vagy tervez magyarországi kapcsolatok építésére akkor az alábbi állítások közül melyek igazak? A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy amennyiben a cég tervezi szomszédos országbeli kapcsolatok kiépítését, milyen lépéseket tett ennek érdekében. Magyarországi vásáron kiállítóként jelentünk meg. 5 29% Magyarországi vásáron résztvevőként jelentünk meg.

4

24%

Magyarországi konferencián jártunk.

3

18%

Magyarországi partner találkozón jártunk.

2

12%

Magyarországi saját bemutatót tartottunk.

0

0%

Szerbiai vásáron találkoztunk magyarországi kiállítókkal.

6

35%

Szerbiai vásáron találkoztunk magyarországi résztvevőkkel.

9

53%

Szerbiai partner találkozón találkoztunk magyarországi partnerekkel.

1

6%

Szerbiai konferencián találkoztunk magyar partnerekkel.

1

6%

Szerbiában magyarországi bemutatón vettünk részt.

3

18%

internetes kapcsolatfelvétel volt magyarországi partnerekkel

7

41%

Egyéb


A szerbiai válaszadók több, mint fele szerbiai vásáron találkozott magyarországi résztvevőkkel, illetve a magyarországi vásárok és konferenciák voltak még a gyakran említett találkozási pontok. Természetesen a szerbiai válaszadók között is jelentős számban említették az internetet mint kapcsolatfelvételi pontot. Összehasonlítás: Összességében a két országbeli válaszadók körében az internetes kapcsolatfelvétel a legnépszerűbb kapcsolatfelvételi pont. A következő mindkét országban a saját országbeli vásárokon való megjelenés (kiállítóként és résztvevőként egyaránt). Mindkét ország megkérdezettjei között a saját bemutató tartása volt a legritkább. A magyarországi válaszok sokkal egyenletesebb eloszlást mutattak, mint a szerbiaiak. A következő kérdéskörben arra kerestük a választ, hogy milyen elképzeléseik vannak a két ország vállalkozóinak a határon átmenő áruforgalomról, hogyan ítélik meg a várakozási időt, a vámok mértékét, illetve mi a véleményük az adminisztrációs eljárás összetettségéről. Kérdés: Arra kérjük, hogy az értékelje mennyire ért egyet az alábbiakban megfogalmazott állításokkal. - Magyarország felé az áruszállítmányoknak hosszú várakozási idővel kell számolni a határátlépésnél. Eredmény ábra: 1 5% 1

2

1

5%

3

3

16%

4

7

37%

5

7

37%


A szerbiai válaszadók kimondottan hosszúnak ítélik a várakozási időket, 37 százalékuk a legmagasabb, ötös választ adta, és szintén 37 százalékuk az eggyel alacsonyabb négyest. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói magasnak ítélik a határon való várakozási időket, de a szerbiai válaszadók összességében valamivel nagyobbnak. Kérdés: Eredmény ábra:


Magyarország felé az áruszállítmányok átléptetése/ellenőrzése indokolatlanul nehézkes. 1 5% 1 2

3

16%

3

5

26%

4

4

21%

5

6

32%

A szerbiai válaszadók harmada adta a legmagasabb ötös választ a kérdésre, ám negyedük már a középső hármas értéket jelölte meg, vagyis nem egybehangzó e tekintetben a véleményük. Összehasonlítás: Összességében bár a szerbiai válaszadók is indokolatlanul nehézkesnek ítélik a határon való átlépést, messze nem annyira, mint a magyarországi

válaszadók. Kérdés: Eredmény ábra:

A Magyarország felé irányuló export után jelentős vámot kell fizetni. 1 5% 1 2

5

26%

3

4

21%

4

7

37%

5

2

11%


A szerbiai válaszadók válaszai jobbára a középső tartományban mozognak, azon belül viszont a magasabb, négyes értéket jelölték legtöbben (37%). Összességében tehát magasnak, de nem túlzottan magasnak ítélik a válaszadók a Magyarország felé irányuló export után fizetendő vámot. Összehasonlítás: A két ország összehasonlításában a szerbiai válaszadók magasabbnak ítélik az export után fizetendő vámot, de egyik ország válaszadói sem tartják azt indokolatlanul magasnak. Kérdés: Eredmény ábra:

A Magyarország felé irányuló exportot jelentősen akadályozzák a nem vám jellegű kereskedelmi intézkedések. 1 5% 1 2

0

0%

3

12

63%

4

2

11%

5

4

21%


A szerbiai válaszadók 63 százaléka a középső, hármas értéket jelölte meg, vagyis a válaszadók nagy rész úgy érzi, nem akadályozzák túlságosan a nem vám jellegű intézkedések az exportot. Ugyanakkor a középutas válaszok jelenthetik az ismeretek hiányát is ebben a témában. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói között a középső értéket megjelölő vállalkozások voltak túlsúlyban, vagyis a megkérdezettek összességében sem tartják úgy, hogy a nem vám jellegű kereskedelmi intézkedések jelentősen akadályoznák az exportot. Kérdés: Eredmény ábra:


A Magyarország felé irányuló exportot jelentősen nehezítik a bonyolult bürokratikus engedélyeztetési és egyéb hivatali eljárások. 1 5% 1 2

3

16%

3

4

21%

4

6

32%

5

5

26%

A szerbiai válaszadók negyede a legmagasabb ötös értéket, harmada a négyest adta válaszul, eszerint a válaszadók úgy vélik, a bürokratikus eljárások jelentősen megnehezítik a Magyarországra irányuló exportot. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói között túlsúlyban voltak a magas értéket válaszolók, vagyis a legtöbb megkérdezett szerint a bürokratikus eljárások jelentősen megnehezítik a irányuló exportot.

A következő kérdéscsoport arra irányul, hogy mennyire ismerik a vállalkozások a szomszédos ország nyújtotta vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat. Kérdés: Az önök vállalkozása ismeri a magyarországi ipari parkok előnyeit? Eredmény Igen (Da) 8 42% ábra: Nem (Ne) 11 58%


A megkérdezett vállalkozások 58 százaléka tisztában van a magyarországi ipari parkok előnyeivel.

Kérdés: Eredmény ábra:

Az önök vállalkozása ismeri az EU-s támogatások előnyeit? Igen (Da) 11 58%


A szerbiai válaszadók több, mint fele, 58 százaléka ismeri az EUtámogatások előnyeit.


Az önök vállalkozása ismeri a magyarországi adókedvezményeket? Igen (Da) 6 32%

Eredmény

A megkérdezett vállalkozások harmada ismeri a magyarországi

Nem (Ne)

Nem (Ne)

8

13

42%

68%

magyarázata:

adókedvezményeket.


Az önök vállalkozása ismeri a magyarországi támogatásokat? Igen (Da) 3 16% Nem (Ne)

16

84%

Eredmény A megkérdezettek alig 16 százaléka ismeri a Magyarországon elérhető magyarázata: támogatásokat. A válaszokból kiderül, hogy a szerbiai megkérdezettek jóval tájékozottabbak a Magyarországon elérhető ipari parki és adókedvezményeket és az EU-s támogatásokat illetően, mint amennyire a magyarországi vállalkozások ismerik a Szerbiában elérhető kedvezményeket. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az EU által nyújtott lehetőségek felé a szerbiai vállalatok sokkal nyitottabbak, mint amennyire a magyarországiak a Balkán felé. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Az elkövetkező 5 évben tervez-e telephelyfejlesztést? A kérdéssel a vállalkozások telephely fejlesztési hajlandóságát vizsgáltuk. Igen (Da) 8 42% Ne

11

58%

Eredmény A szerbiai válaszadók 42 százaléka készül telephely fejlesztésre a magyarázata: következő 5 évben. Összehasonlítás: A magyarországi válaszadók nagyobb hányada készül telephelyét fejleszteni a következő 5 évben. Kérdés: Magyarázata:

Van-e az Önök vállalkozásának telephelye ipari parkban? A kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozásnak van-e már működő telephelye ipari parkban.

Eredmény ábra:

Igen (Da) Ne

6

32%

13

68%

Eredmény A szerbiai válaszadóknak alig harmadának van telephelye ipari parkban. magyarázata: Összehasonlítás: Mindkét országban igen alacsony az ipari parkban telephellyel rendelkezők aránya, összességében Szerbiában valamivel magasabb. A következő kérdésekkel arra kerestük a választ, hogy mely szolgáltatások lennének fontos döntési tényezők a hazai ország ipari parkjában történő telephely létesítésekor. Kérdés: Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - helyi átmeneti adó kedvezmény Eredmény 1 11% 2 ábra: 2 0% 0 3

4

21%

4

1

5%

5

12

63%


A szerbiai válaszadók több, mint felének, 63 százalékuknak fontosak a helyi adókedvezmények.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és

Eredmény ábra:

szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ingyenes, vagy kedvezményes árú telek 1 5% 1 2

5

26%

3

0

0%

4

6

32%

5

7

37%


A szerbiai válaszadók 62 százaléka a legfontosabb és nagyon fontos választ adta a kedvezményes árú telkek.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása 1 16% 3

Eredmény ábra:


2

3

16%

3

2

11%

4

5

26%

5

6

32%

A szerbiai válaszadók harmadának legfontosabb, negyedének nagyon fontos építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása

Kérdés:

Eredmény ábra:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése 1 11% 2 2

4

21%

3

7

37%

4

3

16%

5

3

16%


A szerbiai válaszadók mindössze 32 százalékának legfontosabb, vagy nagyon fontos a telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése 1 11% 2

Eredmény ábra:

2

7

37%

3

5

26%

4

4

21%

5

1

5%


A szerbiai válaszadók alig 5 százaléka mondta fontosnak az önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzését, legnagyobb részüknek közepesen, vagy kevéssé fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása 1 11% 2

Eredmény ábra:

2

3

16%

3

8

42%

4

4

21%

5

2

11%


A szerbiai vállalkozók legnagyobb részének, 42 százalékának közepesen fontos a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása, a többi válaszadó közül többnek fontos mint nem.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - vámügyintézési szolgáltatás 1 21% 4

Eredmény ábra:

2

4

21%

3

3

16%

4

6

32%

5

2

11%


A szerbiai válaszadók alig 11 százalékának a legfontosabb a vámügyintézési szolgáltatás, 42 százalékuknak kicsit, vagy egyáltalán nem.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - támogatási és pályázati tanácsadás 1 11% 2

Eredmény ábra:

2

5

26%

3

5

26%

4

4

21%

5

3

16%


A szerbiai vállalkozók alig 16 százalékának a legfontosabb a támogatási és pályázati tanácsadás, legtöbbjüknek kicsit, vagy közepesen fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás

Eredmény ábra:

1

4

21%

2

6

32%

3

6

32%

4

2

11%

5

1

5%


A szerbiai válaszadók 32-32 százalékának közepesen vagy kicsit fontos a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás, és alig 5 százalékuk mondta a legfontosabbnak.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ügyvédi és jogi szolgáltatások 1 21% 4

Eredmény ábra:


2

7

37%

3

5

26%

4

2

11%

5

1

5%

A szerbiai válaszadók alig 5 százalékának a legfontosabbak az ügyvédi és jogi szolgáltatások, legtöbbjüknek közepesen vagy kicsit fontosak.

Kérdés:

Eredmény ábra:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - könyvelés és adótanácsadás 1 32% 6 2

5

26%

3

4

21%

4

3

16%

5

1

5%


A szerbiai válaszadók alig 5 százaléka jelölte legfontosabbnak a könyvelés és adótanácsadás szolgáltatást, a többieknek mérsékelten fontos, harmaduknak egyáltalán nem az.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - informatikai szolgáltatások 1 11% 2

Eredmény ábra:

2

5

26%

3

4

21%

4

5

26%

5

3

16%


A szerbiai válaszadók legtöbbjének az informatikai szolgáltatások kicsit (26%), közepesen (21%) vagy nagyon fontosak (26%).

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - logisztikai szolgáltatások 1 21% 4

Eredmény ábra:

2

3

16%

3

3

16%

4

5

26%

5

4

21%


A szerbiai válaszadók ötödének egyáltalán nem fontosak a logisztikai szolgáltatások, újabb ötödének viszont a legfontosabbak között van, negyedüknek pedig nagyon fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - beszállítók közvetítése 1 11% 2

Eredmény ábra:

2

2

11%

3

8

42%

4

5

26%

5

2

11%


A szerbiai válaszadók 42 százalékának közepesen fontos a beszállítók közvetítése, a többi válasz egyenletesen oszlik meg a lehetőségek között.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - megrendelők felkutatása 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

8

42%

3

3

16%

4

6

32%

5

2

11%


A szerbiai válaszadók 42 százalékának csak kicsit fontos a megrendelők felkutatása szolgáltatás, és mindössze 11 százalékuk választotta a legfontosabban közé.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - Közösségi

Eredmény ábra:

marketing szolgáltatások 1 11% 2 2

7

37%

3

1

5%

4

6

32%

5

3

16%


A szerbiai válaszadók többségének kicsit vagy nagyon fontosak a közösségi marketing szolgáltatások, kevesen mondják, hogy egyáltalán nem fontos, de azt is, hogy a legfontosabbak között van. A hazai telephelyen elérhető szolgáltatások közül mind a két ország megkérdezettei leginkább a kedvezményeket, illetve a kedvezmények lehetőségének felkutatását tartják legfontosabbnak. A képzést, illetve a jogi vagy könyvelési szolgáltatást kevésbé, ezek ugyanis számukra az adott országban egyébként is elérhetőek. A speciális szolgáltatásokat, mint például a logisztika vagy a vámügyintézés azok a vállalatok jelölték meg legfontosabbnak, amelyek ezeket egyébként is használják, nevezetesen árumozgatással, exporttal, importtal foglalkoznak. A beszállítók és az új piacok felkutatása mindkét országbeli válaszadók között jelentős tényező. A következő kérdésblokkban arra kerestük a választ, hogy ugyanezek a szolgáltatások mennyire fontosak a másik országba ipari parkjában létesített telephely esetében. Kérdés: Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - helyi átmeneti adó kedvezmény Eredmény 1 0% 0 ábra: 2 5% 1 3

2

11%

4

3

16%

5

11

58%


A szerbiai válaszadók igen jelentős, 58 százaléka tartja fontosnak a helyi átmeneti adó kedvezmény biztosítását.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ingyenes, vagy kedvezményes árú telek 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

1

5%

3

0

0%

4

3

16%

5

13

68%


A szerbiai válaszadók több, mint fele, 68 százaléka sorolja a legfontosabbak közé az ingyenes, vagy kedvezményes árú telek biztosítását.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

1

5%

3

1

5%

4

6

32%

5

9

47%


A szerbiai válaszadók majdnem fele, 47 százaléka sorolja a legfontosabbak közé az építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatását, emellett újabb harmaduk nagyon fontosnak ítéli.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

4

21%

4

6

32%

5

7

37%


A magyarországi válaszadók 37 százaléka a legfontosabb szolgáltatások közé sorolja a telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítését, míg újabb 32 százalékuk nagyon fontosnak tartja. Egyetlen válaszadó sem értékelte kicsit, vagy egyáltalán nem fontosnak.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki

Eredmény ábra:

kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése 1 0% 0 2

1

5%

3

3

16%

4

8

42%

5

5

26%


A szerbiai válaszadók nagy része, 42 százaléka szerint nagyon fontos az önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése, 26 százalékuk szerint pedig a legfontosabbak között van.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása 1 5% 1

Eredmény ábra:

Eredmény

2

1

5%

3

3

16%

4

4

21%

5

8

42%

A szerbiai megkérdezettek 42 százalékának a legfontosabb a potenciális

magyarázata:

foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása, de ötödüknek is nagyon fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - vámügyintézési szolgáltatás 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

0

0%

4

7

37%

5

10

53%


A szerbiai válaszadók kivétel nélkül a legfontosabb és a nagyon fontos kategóriába sorolták a vámügyintézési szolgáltatást.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - támogatási és pályázati tanácsadás 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

1

5%

3

2

11%

4

3

16%

5

11

58%


A szerbiai válaszadók több, mint fele, 58 százaléka tartja a legfontosabbnak a támogatási és pályázati tanácsadást, egyetlen válaszadó szerint sem egyáltalán nem fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

1

5%

4

5

26%

5

11

58%


A szerbiai válaszolók 58 százaléka szerint a legfontosabbak között van a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás, egyetlen válaszadó nem volt, aki szerint kicsit, vagy egyáltalán nem fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ügyvédi és jogi szolgáltatások 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

2

11%

4

6

32%

5

9

47%


A szerbiai válaszadók 47 százaléka sorolta a legfontosabbak közé az ügyvédi és jogi szolgáltatásokat, újabb 32 százalékuk szerint nagyon, és 11 százalékuk szerint közepesen fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - könyvelés és adótanácsadás 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

1

5%

4

6

32%

5

10

53%


A szerbiai válaszadók 53 százaléka tartja a legfontosabbak között számon a könyvelés és adótanácsadás szolgáltatást, újabb 32 százalékuk szerint is nagyon fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki

Eredmény ábra:

kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - informatikai szolgáltatások 1 0% 0 2

0

0%

3

2

11%

4

8

42%

5

7

37%


A szerbiai válaszadók 37 százaléka szerint e legfontosabbak között vannak az informatikai szolgáltatások, 42 százalékuk nagyon, 11 százalékuk közepesen fontosnak tartja.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - logisztikai szolgáltatások 1 0% 0

Eredmény ábra:

Eredmény

2

1

5%

3

0

0%

4

5

26%

5

11

58%

A szerbiai válaszadók legnagyobb része, 58 százaléka szerint a legfontosabb,

magyarázata:

26 százalékuk szerint nagyon fontosak a logisztikai szolgáltatások.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - beszállítók közvetítése 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

1

5%

3

2

11%

4

6

32%

5

8

42%


A szerbiai válaszadók 42 százaléka tekinti a legfontosabb szolgáltatások közé a beszállítók közvetítését, és újabb 32 százalékuk szerint nagyon fontos. Egyetlen válaszadó sem mondta, hogy ez neki egyáltalán nem lenne fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - megrendelők felkutatása 1 0% 0

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

2

11%

4

5

26%

5

10

53%


A szerbiai válaszadók több, mint fele, 53 százaléka szerint a megrendelők felkutatása is a legfontosabb szolgáltatások közé tartozik. 26 százalékuk szerint nagyon fontos, és csak 11 százalék tartja úgy, hogy közepesen fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - Közösségi marketing szolgáltatások 1 11% 2

Eredmény ábra:


2

2

11%

3

1

5%

4

4

21%

5

8

42%

A szerbiai válaszadók 42 százaléka tartja úgy, hogy a közösségi marketing szolgáltatások a legfontosabbak közé tartoznak, és újabb 21 százalékuk szerint nagyon fontos. A válaszokból az derül ki, hogy egyöntetűen, szinte minden szolgáltatás nagyobb jelentőséget kap amennyiben az idegen országban létesített telephelyhez kacsolódik. Még az alapvetően népszerű szolgáltatások is nagyobb súllyal esnek latba. Ez egyes szolgáltatások esetén egyértelműen a külföldi helyszínnek tudható be, mint például a könyvelés vagy jogi tanácsadás, de ilyen a foglalkoztatottak képzése vagy az önkormányzati információk beszerzése is, ami annak tudható be, hogy az adott vállalkozásnak számára idegen terepen kell boldogulnia. Ez azonban nem magyarázat arra, hogy miért fontosabbak a kedvezmények igénybevételének lehetőségei is az idegen országban. Valószínű, hogy a vállalkozások egy

része nem gondol arra, hogy számára ezek saját hazájában is elérhetőek lennének. Egyértelmű viszont a vámügyintézési szolgáltatás felértékelődése a külföldi telephely esetében. A következő kérdésblokkban a vállalkozás által igénybe vett támogatásokra kérdeztünk rá. Kérdés: Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen vállalkozásfejlesztési szolgáltatást? Eredmény Igen (Da) 8 42% ábra: Nem (Ne) 11 58%


A szerbiai válaszadók 42 százaléka mondta azt, hogy igénybe vett vállalkozásfejlesztési szolgáltatást, újabb 58 százalék pedig nem.


Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen pályázati támogatást? Igen (Da) 6 32%


A szerbiai válaszadók kevesebb, mint harmada, 32 százalékuk vett igénybe pályázati támogatást.

Kérdés:

Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen külpiaci fellépést segítő szolgáltatást? Igen (Da) 3 16%

Eredmény ábra:

Nem (Ne)

Ne

13

16

68%

84%

Eredmény A magyarországi válaszadók alig 16 százaléka vett igénybe külpiaci magyarázata: fellépést segítő szolgáltatást. A megkérdezett vállalkozások közül legtöbben pályázati támogatást vettek igénybe, itt mutatkozik továbbá a legnagyobb különbség is a két ország között. A két ország közötti eltérések a támogatási rendszer kiépültségének és fejlettségének tudható be. Külpiaci fellépést segítő szolgáltatást mindkét ország válaszadói közül kevesen, ám vállalkozásfejlesztési szolgáltatást a magyarországi válaszadók közül viszonylag sokan vettek igénybe. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Az Önök vállalkozása mely országokba exportál az alábbiak közül? A kérdésben szerbiai vállalkozások az Európai Unió tagállamaiba folytatott exporttevékenységére kérdeztünk rá4 22% - Ausztria -

Belgium

0

0%

-

Bulgária

5

28%

-

Ciprus

0

0%

-

Csehország

1

6%

-

Dánia

0

0%

-

Észtország

0

0%

-

Finnország

0

0%

-

Franciaország

0

0%

-

Görögország

0

0%

-

Hollandia

0

0%

-

Írország

0

0%

-

Lengyelország

1

6%

-

Lettország

0

0%

-

Litvánia

0

0%

-

Luxemburg

0

0%

-

Magyarország

6

33%

-

Málta

0

0%

-

Nagy-Britannia

0

0%

-

Németország

4

22%

-

Olaszország

0

0%

-

Portugália

0

0%

-

Románia

3

17%

-

Spanyolország

0

0%

-

Svédország

0

0%

-

Szlovákia

1

6%

-

Szlovénia

6

33%

6

33%

egyik sem Eredmény magyarázata:

A válaszadók harmada egyik országba sem exportál, a legtöbben Szlovéniába (33%), Magyarországra (33%) és Bulgáriába (28%) folytatnak exporttevékenységet.

Kérdés:

Az Önök vállalkozása mely országokban végez termelő/szolgáltató tevékenységet az alábbiak közül? A kérdésben az Európai Unió országaiban folytatott termelő/szolgáltató

Magyarázata:

Eredmény ábra:

tevékenységre kérdeztünk rá. 0 - Ausztria

0%

-

Belgium

0

0%

-

Bulgária

0

0%

-

Ciprus

0

0%

-

Csehország

0

0%

-

Dánia

0

0%

-

Észtország

0

0%

-

Finnország

0

0%

-

Franciaország

0

0%

-

Görögország

1

6%

-

Hollandia

0

0%

-

Írország

0

0%

-

Lengyelország

1

6%

-

Lettország

0

0%

-

Litvánia

0

0%

-

Luxemburg

0

0%

-

Magyarország

1

6%

-

Málta

0

0%

-

Nagy-Britannia

0

0%

-

Németország

0

0%

-

Olaszország

0

0%

-

Portugália

0

0%

-

Románia

1

6%

-

Spanyolország

0

0%

-

Svédország

0

0%

-

Szlovákia

0

0%

-

Szlovénia

2

12%

13

76%

egyik sem Eredmény magyarázata:

A megkérdezettek döntő többsége ezen országok közül sehol nem folytat termelő/szolgáltató tevékenységet, 1-1 alkalommal lett említve Görögország, Magyarország, Lengyelország és Románia, két alkalommal Szlovénia.

A kérdésblokkban a vállalkozás fő tevékenységére, alkalmazottainak számára és éves árbevételére kérdeztünk rá. Kérdés: Vállalkozás fő tevékenysége? Eredmény magyarázata: Eredmény cipőkészítés ábra: szerszámkészítés ruhakészítés tejüzem tésztakirály géplakatos pohár alátét gyártó kisiparos autóalkatrész lekvárfőző cukrász bútorgyár mezőgazdaság szerszámgyártás élelmiszer feldolgozó konzervgyár háztartási gépgyár

gumicsizma készítő üzem vegyi üzem textil üzem Kérdés: Eredmény ábra:

Vállalkozás által foglalkoztatottak száma: 1-10 5 26% 11-50

10

53%

51-250

4

21%

preko 250

0

0%


A válaszadók 53 százaléka maximum 50 főt foglalkoztató kisvállalkozás.


Vállalkozásának éves árbevétele: 2 millió EUR alatt 9 47% 2-10 millió EUR 6 32% 10-50 millió EUR 4 21% 50 millió EUR felett 0 0%

SZERVEZETEK Szerbiai Befektetést és Exportot Ösztönző Ügynökség Szerbia Kormánya 2001-ben hozta létre a Szerbiai Befektetést és Exportot Ösztönző Ügynökséget (Serbia Investment and Export Promotion Agency, SIEPA). Céljuk a külföldi befektetőknek és vásárlóknak hatékony segítséget nyújtani, ezzel támogatni a külföldi cégek szerbiai betelepülését, valamint segíteni a szerb vállalkozások külföldre jutását. Szolgáltatásaik leendő és meglévő befektetőknek a befektetés előkészítésétől az elindításon át a működtetéséig nyújtják: Adatgyűjtés és elemzés, Működési költségek elemzése, Üzleti lehetőségek feltárása, Cégalapítás segítése (cégbejegyzés, engedélyek, iroda stb.) Zöld- és barnamezős beruházások helyszíneinek meghatározása, helyszíni látogatások szervezése, Partnerközvetítés, Hivatali ügyintézés segítése, Ügyintézési tanácsadás (bankok, jogi irodák, ingatlanügynökségek stb.) Export tevékenységet támogató szolgáltatások: Partnerek és beszállítók felkutatása, találkozók szervezése, Adatbázisok, elemzések készítése, Helyi termékek promotálásának segítése a külföldi piacokon, A SIEPA készíti többek között a befektetőknek készülő, az ország gazdaságát, beruházási lehetőségeit és lényeges jogszabályait ismertető évente megjelenő kiadványt Doing Business in Serbia címmel. Kárpát Régió Üzleti Hálózat Ígéretes kezdeményezés az egész Kárpát-medencére kiterjedő szervezet, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (Carpathian Region Business Network, CRBN). A hálózat felállításának első évében 6 országban 11 irodát nyitott, célja, hogy elősegítse a kelet-közép-európai országok nyitását egymás gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség egy európai szinten is elismert, összefonódó és erős gazdasági régióvá fejlődjön. Az üzleti irodák ügyfeleik számára a következő szolgáltatásokat biztosítják: az üzleti elképzelésekhez legmegfelelőbb partner megtalálása és elérése, célzott partnerközvetítési tevékenység hatékony tájékoztatás a térségben megjelenő befektetési lehetőségekről konkrét export-lehetőségek, értékesítési csatornák és a piacra jutás feltételeinek feltárása általános külgazdasági, valamint specifikus helyi piaci ismeretek, információk nyújtása tájékoztatás az egyes termékekre és kereskedelmi műveletekre vonatkozó előírásokról

-

elemzések készítése a régió gazdasági és munkaerő-piaci viszonyairól, fejlődési tendenciáiról a régióban megjelenő pályázati kiírások követése a különböző közbeszerzési és privatizációs lehetőségek feltárása cégalapításhoz szükséges segítségnyújtás üzleti, adózási és jogi tanácsadás, szakértők közvetítése kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények megvalósítása a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseinek elősegítése széles körű kapcsolatrendszer kiépítése a régió gazdaságára hatást gyakorló szervezetekkel (kamarák, szövetségek, önkormányzatok) a partnervállalkozások mindennemű ügymenetének támogatása adatbázis kialakítása az érdeklődő gazdálkodó szervezetekről a vállalati igények pontos felmérése érdekében beszállítói együttműködési lehetőségek feltárása

Vajdasági Befektetés Ösztönző Alap Vajdasági kezdeményezés, amely kifejezetten a térségbe betelepülni kívánó vállalkozásoknak kíván segítséget nyújtani a Vajdasági Befektetés Ösztönző Alap (Vojvodina Investment Promotion, VIP). Ez egy független befektetést segítő ügynökség, melyet Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya alapított 2004-ben. A helyi specifikus információk összegyűjtése mellett az alábbi szolgáltatásokat nyújtják a külföldi vállalkozások számára: Befektetési helyszín keresése, Látogatások szervezése befektetési helyszínekre, Az önkormányzatokkal, magán ingatlantulajdonosokkal és helyi cégekkel való tárgyalás megkönnyítése, Adótanácsadás, Vám- és személyi ügyintézés, Testre szabott jelentések készítése, cég éltének utógondozása.

IPARI TERÜLETEK Az ipari parkokra (vagy ipari zónákra) Szerbiában nem vonatkozik semmilyen speciális jogszabály, lényegében csak egy területi koncentrációt jelent a városfejlesztésben. Ipari zónát bármelyik önkormányzat kijelölhet egy arra alkalmas területen, a lényeg, hogy az infrastruktúra és a menedzsment biztosítva legyen. A betelepült cégek emellett valamennyi adókedvezményre és támogatásra is számíthatnak (ösztönzők), melynek mértéke a térségre jellemző munkanélküliség és a vállalat által foglalkoztatni kívánt munkaerő számának függvénye. Szolgáltatásaikat tekintve az ipari zónák az alap infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtják: víz, melegvíz, gáz, úthálózat és legtöbbször nagyfeszültségű áram. Ezzel szemben a vámszabad zónák, vagy szabad zónák működését speciális jogszabályok szabályozzák, preferenciális vám szabályok, adókedvezmények és egyszerűsített adminisztratív eljárás teszik ezeket vonzóvá a befektetők számára. A zónákat a fejlett technológia, telekommunikáció, modern infrastruktúra és logisztika jellemzi, ám extra szolgáltatásokat egyikük sem nyújt. Szerbiában 8 vámszabad zóna van, ebből három a Vajdaságban: Szabadkán Újvidéken és Zrenjaninban. Szabadkai Szabad Zóna szolgáltatásai: - Zárt és nyitott raktárhelyiség bérbeadását - irodahelyiségek bérbeadását - áruk ki-be rakodását - egyéb vámtermináli szolgáltatásokat Az Újvidéki Szabad Zóna szolgáltatásai: - Telek lízingelés az ipari és kereskedelmi célú építési telkekre garantált feltéttelekkel maximum 60 évre, - Tároló- és irodahelyiségek bérlése a Zóna által birtokolt épületekben. - Árurakodás, kirakodás és átrakodás a Zónán belüli speciális részleg által. - Vámterminál a gyorsabb és egyszerűbb vám eljárásokért - 24 órás biztonsági szolgálat - Adminisztráció, szállítmányozás és ügynöki szolgáltatások A Zrenjanin Szabad Zóna szolgáltatásai: - A felhasználók támogatásának biztosítania és védenie kell az üzleti tevékenységeket - Szállítmányozási, fuvarozási szolgáltatások külföldön; Belföldi és külföldi szállítás

-

Áruk fel- és átrakodása Konténer terminálok Raktározás és tárolás (kül- és beltéri) “One stop shop” szervezés, vagyis a Zóna ügyfelei az áruk áramlásával kapcsolatos összes vámengedélyt és adminisztratív procedúrát egy helyen kezelhetik a Zóna területén,

Sokkal több extra szolgáltatást a standard logisztikai szolgáltatásokon kívül a többi vámszabad zóna sem nyújt, helyenként megtalálható a banki és postai szolgáltatás, vagy az adminisztráció segítése. A szabad zónák azonban a kedvezményeknek köszönhetően így is kimondottan vonzók a külkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások számára.

TULAJDONVISZONYOK ÉS LOKÁCIÓK VIZSGÁLATA Szabadka Város Önkormányzata város rendezési tervében kijelölte a gazdasági (termelés, szolgáltatás, kereskedelem) tevékenységre alkalmas zónákat. A komplex városfejlesztési szempontok figyelembevételével Szabadka Város Önkormányzata kijelölte azt az 5, a város területén elhelyezkedő gazdasági zónát, melyekre a város gazdaságfejlesztési tevékenységét kívánja fókuszálni, így a helyzetfelmérés során ezeket a területeket vizsgáltuk részletesen. (A területek műszaki és infrastrukturális jellemzését a műszaki tanulmány tartalmazza.)

A: Kereskedelmi övezet 'Petar Drapšin' 21ha

Információk a lokációról:  

Területe 21 ha Szabadka város tulajdonában van

     

A 102 számú második rendű álami út (Szabadka-Palics) mellett helyezkedik el, 5 km-re az X páneurópai korridortól ( Belgrád – Budapest autóút) 15 km-re a nemzetközi határátkelőhelytől ( Magyarország, Horgos) 4 km-re Szabadkától 4 km-re a vasútállomástól 5 km-re az autóbuszállomástól A 'Petar Drapšin' ipari övezet kereskedelmi jellegű beruházásokra lett előlátva

B: Lokáció 'Radanovac' 123ha

Információk a lokációról    

Közvetlenül a 'Petar Drapšin' kereskedelmi övezet folytatásában helyezkedik el, észak irányában Területe 123 ha Szabadka város tulajdonában van Folyamatban van az általános szabályozási terv kidolgozása

C: Ipari övezet 'Mali Bajmok' 53 ha

Információk a lokációról:          

Területe 53 ha Szabadka város tulajdonában van A 12 számú első B rendű álami út (Szabadka-Zombor ) mentén, a szabadkai vámszabad övezet mellett helyezkedik el 1 km-re van az X páneurópai korridortól, és 10 km-re a nemzetközi határátkelőhelytől ( Magyaroroszág, Kelebia) 5 km-re Szabadkától 5 km-re a vasútállomástól 5 km-re az autóbuszállomástól A 'Mali Bajmok' ipari övezet termelő és kereskedelmi jellegű beruházásokra lett előlátva a terület egy része (22 ha) a VÁMSZABAD ÖVEZET részét képezi a Várossal együttműködve már lehetőség van a telek kiválasztására valamint a beruházás ütemtervének kidolgozására

D: Lokáció 'Karađorđev put' 1.9ha

Információk a lokációról:       

Területe 1,9 ha Szabadka város tulajdonában van A 12 számú első B rendű álami út (Szabadka-Kelebia) mellett helyezkedik el, 10 km-re a nemzetközi határátkelőhelytől (Magyarország, Kelebia) 4 km-re Szabadkától 4 km-re a vasútállomástól 5 km-re az autóbuszállomástól A 'Karađorđev put' ipari övezet termelő és kereskedelmi jellegű beruházásokra lett előlátva

E: Lokáció 'Rasadnik' 28ha

Információk a lokációról:   

Közvetlenül a “Petar Drapšin“ kereskedelmi övezet folytatásában található kelet irányában ( a főút mindkét oldalán) Területe 25 ha (15 ha a főút bal oldalán, 10 ha a jobb oldalon) folyamatban van az általános szabályozási terv kidolgozása

MELLÉKLET KÉRDŐÍV Ezzel a kérdőívvel a magyar-szerb határ mentén létesítendő határon átnyúló ipari park tervezéséhez a potenciális érintett vállalkozók igényeit szeretnénk felmérni. A projekt (Gate to Europe. Elaboration of studies of a potential cross-border industrial park HUSRB/1002/213/132) az Európai Unió Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programon keretében kerül megvalósításra. Magyarország Az Önök vállalkozásának export tevékenységére az alábbi állítások közül melyek igazak? (Igen/nem/nem tudom) - Volt már magyarországi megrendelőnk. - Jelenleg is van magyarországi megrendelőnk. - Tervezzük magyarországi megrendelők felkutatását. - Elképzelhetőnek tartunk a jövőben akár magyarországi megrendeléseket. - Nem tervezünk magyarországi megrendeléseket. - Sehova nem exportálunk. Az Önök vállalkozásának import tevékenységére az alábbi állítások közül melyek igazak? (Igen/nem/nem tudom) - Volt már magyarországi beszállítónk. - Jelenleg is van magyarországi beszállítónk. - Tervezzük magyarországi beszállítók felkutatását. - Elképzelhetőnek tartjuk a jövőben magyarországi beszállítókat. - Nem tervezünk magyarországi beszállítókat. - Egyáltalán nem importálunk. Az Önök vállalkozásának tevékenységére az alábbi állítások közül melyik igazak? (Igen/nem/nem tudom) - Volt már telephelyünk Magyarországon. - Jelenleg is van telephelyünk Magyarországon. - Tervezzük magyarországi telephely kialakítását. Ha az Önök vállalkozása már lépéseket tett, vagy tervez magyarországi kapcsolatok építésére akkor az alábbi állítások közül melyek igazak? (Több válasz is megjelölhető.) - Magyarországi vásáron kiállítóként jelentünk meg. - Magyarországi vásáron résztvevőként jelentünk meg. - Magyarországi konferencián jártunk. - Magyarországi partner találkozón jártunk. - Magyarországi saját bemutatót tartottunk. - Szerbiai vásáron találkoztunk magyarországi kiállítókkal. - Szerbiai vásáron találkoztunk magyarországi résztvevőkkel.

-

Szerbiai partner találkozón találkoztunk magyarországi partnerekkel. Szerbiai konferencián találkoztunk magyar partnerekkel. Szerbiában magyarországi bemutatón vettünk részt. internetes kapcsolatfelvétel volt magyarországi partnerekkel. egyéb…………………………..

Arra kérjük, hogy az értékelje mennyire ért egyet az alábbiakban megfogalmazott állításokkal. (1 egyáltalán nem ért egyet– 5 teljes mértékben egyetért) - Magyarország felé az áruszállítmányoknak hosszú várakozási idővel kell számolni a határátlépésnél. - Magyarország felé az áruszállítmányok átléptetése/ellenőrzése indokolatlanul nehézkes. - A Magyarországra irányuló export után jelentős vámot kell fizetni. - A Magyarországra irányuló exportot jelentősen akadályozzák a nem vám jellegű kereskedelmi intézkedések. - A Magyarországra irányuló exportot jelentősen nehezítik a bonyolult bürokratikus engedélyeztetési és egyéb hivatali eljárások. Az önök vállalkozása ismeri a magyarországi ipari parkok előnyeit? (igen/nem) Az önök vállalkozása ismeri az EU-s támogatások előnyeit? (igen/nem) Az önök vállalkozása ismeri a magyarországi adókedvezményeket? (igen/nem) Az önök vállalkozása ismeri a magyarországi támogatásokat? (igen/nem) Telephelyfejlesztés Az elkövetkező 5 évben tervez-e telephelyfejlesztést? igen/nem Van-e az Önök vállalkozásának telephelye ipari parkban? igen/nem Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? (1 egyáltalán nem fontos– 5 nagyon fontos) - helyi átmeneti adó kedvezmény - ingyenes, vagy kedvezményes árú telek - építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása - telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése - önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése - a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása - vámügyintézési szolgáltatás - támogatási és pályázati tanácsadás - szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás - ügyvédi és jogi szolgáltatások

-

könyvelés és adótanácsadás informatikai szolgáltatások logisztikai szolgáltatások beszállítók közvetítése megrendelők felkutatása Közösségi marketing szolgáltatások

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? (1 egyáltalán nem fontos– 5 nagyon fontos) - helyi átmeneti adó kedvezmény - ingyenes, vagy kedvezményes árú telek - építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása - telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése - önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése - a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása - vámügyintézési szolgáltatás - támogatási és pályázati tanácsadás - szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás - ügyvédi és jogi szolgáltatások - könyvelés és adótanácsadás - informatikai szolgáltatások - logisztikai szolgáltatások - beszállítók közvetítése - megrendelők felkutatása - Közösségi marketing szolgáltatások Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen vállalkozásfejlesztési szolgáltatást. (igen/nem) Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen pályázati támogatást. (igen/nem) Vállalkozásuk igénybevett-e már bármilyen külpiaci fellépést segítő szolgáltatást. (igen/nem)

Vállalkozás Az Önök vállalkozása mely országokba exportál az alábbiak közül? - Ausztria - Belgium - Bulgária - Ciprus - Csehország - Dánia - Észtország - Finnország - Franciaország - Görögország - Hollandia - Írország - Lengyelország - Lettország - Litvánia - Luxemburg - Magyarország - Málta - Nagy-Britannia - Németország - Olaszország - Portugália - Románia - Spanyolország - Svédország - Szlovákia - Szlovénia - egyik sem Az Önök vállalkozása mely országokban végez termelő/szolgáltató tevékenységet az alábbiak közül? - Ausztria - Belgium - Bulgária - Ciprus - Csehország - Dánia - Észtország - Finnország - Franciaország - Görögország - Hollandia

-

Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia egyik sem

Vállalkozás fő tevékenysége? …………………………………………….. Vállalkozás által foglalkoztatottak száma: 1-10 fő 11-50 fő 51-250 fő

250- fő felett

Vállalkozásának éves árbevétele: 2 millió EUR alatt 2-10 millió EUR

10-50 millió EUR

Köszönjük az együttműködést!

50 millió EUR felett

Ez a tanulmány az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tanulmány tartalmáért teljes mértékben a Szerb Regionális Gazdasági Kamara vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

132

Recommend Documents