132

HELYZETELEMZÉS GATE TO EUROPE HU-SRB/1002/213/132

Készítette:

BERÉP Consult Kft.

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

3. oldal

GAZDASÁG

6. oldal

HUMÁN ERŐFORRÁS

12. oldal

VÁLLALKOZÁSOK

18. oldal

SZERVEZETEK

55. oldal

IPARI TERÜLETEK

59. oldal

TULAJDONVISZONYOK ÉS LOKÁCIÓK VIZSGÁLATA

65. oldal

MELLÉKLET (Kérdőív)

72. oldal

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A GATE TO EUROPE projekt keretében elkészült, a magyar-szerb határon átnyúló ipari park koncepciójának megalapozását támogató magyarországi helyzetfelmérés feladata a műszaki és jogi tanulmányokhoz illeszkedően a gazdasági háttér átfogó elemzése, a potenciális humán erőforrás bázis feltérképezése, a vállalkozói szándékok felmérése, a működő befektetés ösztönző szervezetek, illetve ipari területek és szolgáltatásaik értékelése, továbbá a határon átnyúló ipari park magyarországi lokációjának telepítésére alkalmas helyszínek azonosítása volt. Gazdaság A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak. A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. Az ipar – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépkocsi-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hatásai miatt 2012ben is nehéz helyzetben marad. A magyar gazdaságot a globális válság az Európai Unió többi tagjához képest erősebben sújtotta, és az ország a 2010 vége, 2011 során más államokban már megmutatkozó enyhe javulásnál jelentősen lassabb gyarapodást mutatott. Elemzésünkben Tompa városa helyett tágabb környezetét, a kiskunhalasi kistérséget vizsgáljuk, mivel a tervezett ipari park hatását tekintve messze meghaladja a nem egészen 5000 fő lakosú kisváros kereteit. Kiskunhalas térségében három jellegzetesség vázolható fel: a széleskörű mezőgazdasági tevékenység; a főleg Kiskunhalasra telepített-telepedett különböző feldolgozóipari üzemek és a térség tranzit szerepéből, határmentiségéből, a határátkelőkből fakadó helyzet. A határmentiség arra is alkalmat teremt, hogy a vállalkozások egy része a határon túli megrendeléseket teljesítse, bővítse piacát a külkapcsolatokkal. A DélAlföldi régióban a nettó árbevétel hatoda exporttevékenységből származik. Humánerőforrás A munkanélküliség szintje a válság kitörése óta az európai trendeknek megfelelően megugrott, de közel sem olyan drasztikus mértékben, mint a dél-európai EU tagállamok, vagy éppen Szerbia esetében. A foglalkoztatottság szintje enyhén növekszik, ugyanakkor ezt inkább az inaktívak bevonása és nem a munkanélküliek foglalkoztatása magyarázza. A munkanélküliség kismértékű csökkenésének hátterében nem a versenyszféra munkaerő kereslet növekedése, hanem a közfoglalkoztatási programok állnak. Míg Szerbiában a munkanélküliség nem csak a képzetleneket, de a szakképzett és felsőfokú végzettségűeket is sújtja, addig Magyarországról elmondható, hogy a minél magasabb szintű képzettség bizonyos védettséget biztosít a munkanélküliséggel szemben.

A Kiskunhalasi kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi főszámai összességében egyeznek az országos adatokkal, de szerkezetét tekintve markáns különbségek tapasztalhatók. A foglalkoztatottakon belül a fiatalok és az alacsonyabb képzettségüek aránya meghaladja az országos szinteket, ami a térség demográfiai és gazdaság szerkezeti tényezőivel magyarázható.. Gazdaságfejlesztési, befektetési szempontból fontos hogy a térség jelentős számú, képzetlen, illetve szakképzett munkaerő tartalékkal rendelkezik. Vállalkozások A kedvező gazdasági feltételek és adottságok ellenére a potenciális lehetőségek nem feltétlenül realizálódnak, különösen egy olyan világgazdasági válság periódusban, mint amiben Európa is van. A konkrét befektetői, vállalkozói attitűdöt a nemzetközi gazdasági folyamatokba potenciálisan bekapcsolódni képes vállalkozások körében végzett felmérés igyekezett feltérképezni. Ennek tapasztalata, hogy a nemzetközi gazdaságba bekapcsolódó vállalkozások tevékenysége is alapvetően a külkereskedelemre korlátozódik, a külföldi beruházások révén elérhető előnyök még kihasználatlanok ebben vállalati szegmensben is. Befektetés ösztönzés Magyarországon a gazdaság fejlesztésnek ét markáns iránya különböztethető meg. Az európai uniós támogatásokból finanszírozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt Gazdaságfejlesztési Operatív Program, melyből az EGT területén bejegyzett magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozások igényelhetnek fejlesztési forrásokat és ami ilyen módon akár a Magyarországra betelepülő cégek részére is rendelkezésre áll. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére (külföldi beruházások ösztönzése, és magyarországi vállalkozások export fejlesztése) külön szervezeti struktúrák alakultak ki, melynek két alap pillére (Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Külgazdasági Hivatal) egy régió specifikus hálózata (Kárpát Régió Üzleti Hálózat) és egy ország specifikus szervezete (Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara) érintett a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok dinamizálásában. Minthogy ez a struktúra még igen új, ezért az eredmények a magyar-szerb határon átnyúló ipari park, a magyar-szerb üzleti információs portál rendszer, szerbiai képviseleti irodák és hasonló kezdeményezések formájában most kezdenek beérni. Ezen kezdeményezések első tapasztalatai is jól jelzik, hogy a magyarországi KKv-k körében meg van a nyitottság a szerbiai aktivitásra, viszont igénylik piacra lépést támogató szolgáltatásokat. Ipari területek Beruházásokhoz akár zöld-, akár barnamezős ipari területek nagyszámban találhatók egész Magyarországon, illetve a Határmenti Dél-Alföldi Régióban is. Magyarországon az ipari parkok a kiépített jó alap infrastruktúrával tudják segíteni a beruházásokat, azonban állami szabályozás hiányában különleges gazdasági előnyöket nem tudnak biztosítani a betelepült vállalkozásoknak. A Dél-Alföldi régióban ipari parkok és szabad ipari parki kapacitások jelentős számban és

mértékben állnak rendelkezésre. Jellemző azonban, hogy ezek az ipari parkok az infrastrukturális szolgáltatásokon kívül a befektetéseket előmozdító további szolgáltatásokat egyáltalán nem biztosítanak, és nem folytatnak aktív marketing, PR és CRM tevékenységet. Kiskunhalas 1999 végén kapta meg az Ipari Park címet, a város keleti iparterület szabadon álló ingatlanjaira. A terület nagysága 42 hektár, melyből még jelentős rész a kihasználatlan terület. Az ipari park 200 m-es közelében található a városi vasútállomás, a kelet-nyugati és észak-déli vasútvonalak a terület közvetlen közelében haladnak, az Ipari Parkban ipari vágány és rakodó található. Ennek ellenére, ahogy azt már a kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció is megállapította Szerbia irányába a határ mentén indokolt lehet egy új, direkt a határon átnyúló gazdaságfejlesztési céllal új ipari park kialakítása. Határon átnyúló ipari park magyarországi lokációja Tompa Város Önkormányzata a városrendezési tervéhez illeszkedve a komplex városfejlesztési terveknek megfelelően 3 gazdaságfejlesztési zónát jelölt ki a város területén. A 3 zóna elhelyezkedése, profilja, mérete és nem utolsó sorban infrastruktúrája szempontjából is igen különböző. A három területet megvizsgálva a magyar-szerb határon átnyúló ipari park kialakításához kapcsolódóan a magyarországi lokáció kialakítására a 23 hektáros, az 53. számú főútmentén Szabadka irányába eső terület a legalkalmasabb, különösen hogy annak infrastruktúra csatlakozási pontjai relatíve kis költségvetéssel kiépíthetők.

GAZDASÁG A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak. A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés. Az agrárium, amely terén Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 5 százalékát reprezentálja. Teljesítménye évről-évre hektikusan ingadozik, amit nem kompenzálnak az időjárás miatti termésingadozásokat mérséklő támogatások, sem a hatékonyság növelésére irányuló tőkepótlás és beruházásösztönzés. Az ipar – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépkocsi-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hatásai miatt 2012ben is nehéz helyzetben marad. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az uniós csatlakozás kedvezőtlen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma már csak nyomokban létezik – a fejlett országok közé tartozó Magyarország is vesztett pozícióiból a dél-kelet-ázsiai exporttal szemben. 1 A magyarországi termelés legfrissebb adatai a gazdaság bővülési ütemének lassulására utalnak. Mindez a gazdasági válságból való kilábalás elhúzódását is magával vonja.

1

Forrás: parlamenti témavázlat: (http://www.parlament.hu/hivatal/kozbesz/2009/384_nfft/384_kopint_4.pdf )

A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei (%) Szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok Előző negyedév=100,0% 102,0

101,0

100,0

százalék

99,0

98,0

97,0

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

96,0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011 2012

Forrás: KSH

A magyar gazdaságot a globális válság az Európai Unió többi tagjához képest erősebben sújtotta, és az ország a 2010 vége, 2011 során más államokban már megmutatkozó enyhe javulásnál jelentősen lassabb gyarapodást mutatott. Az ország 2011-ben regisztrált egy százalék körüli növekedése alig a fele azokénak az országokénak, amelyekbe a magyar export irányul. A kivitel – a belső fogyasztás csökkenésének ellensúlyaként – az ország gazdasági növekedésének a motorja. A lassuló növekedés mellett komoly nehézségekkel küzd a gazdaság annak okán, hogy a kormány intézkedéseit a külföldi befektetői piac negatívan értékeli. 2011-ben a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében a kormány számos olyan döntést hozott, amely a versenypiaci szereplők kritikáját hívta ki. Jóllehet a strukturális reformok érdekében tett kormányzati lépések szükségszerűek a költségvetés hosszú távon fenntartható finanszírozásához, az ennek érdekében meghozott intézkedések a gazdasági fellendülés hiányában még nem éreztetik kedvező hatásukat, ezért rövid távon kritikus kérdéssé teszik a költségvetés egyensúlyának megőrzését és az ország adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítését, további finanszírozási költségeit. A magyar kormány elkötelezett a maastrichti kritériumok elérésében; a költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság tekintetében kitűzött céljainkat 2012-től az Alkotmány is rögzíti. A komolyabb fellendülés előre láthatóan 2013-ig várat magára, mert a fellendüléshez szükséges tőke és a beruházások megvalósításához szükséges hitelek a hitelintézetek kockázatérzékenységének növekedése miatt 2012 első negyedévében várhatóan szűkek maradnak. Mindazonáltal 2012 kedvező évnek ígérkezik arra, hogy a gazdaság szereplői portfóliójuk tisztításával felkészüljenek arra, hogy a fellendülésből a lehető legnagyobb előnyöket élvezzék, új befektetők pedig a gazdaság magas fokú transzparenciája miatt ideális szinten szállhatnak be új üzletekbe.

A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2012. októberi vállalati konjunktúra felvételének tanúsága szerint Magyarországon romlott az üzleti bizalom: a vállalati várakozások áprilisi fellendülése után újra pesszimistábbá váltak a cégek. 2 A GVI Konjunktúra Mutató adatai - második félév, 1998-2012 0,25 0,201 0,2

0,200

0,186 0,148

0,15

0,143 0,119 0,106

0,1

0,104 0,087

0,087

0,042

0,05

0,013

0,019

11_okt

12_okt

0 98_dec

99_dec

00_okt

01_okt

02_okt

03_okt

04_okt

05_okt

06_okt

07_okt

08_okt

09_okt

10_okt

-0,05 -0,071 -0,1

-0,096

-0,15

A részletes elemzésből kiderül, a külföldi tulajdonban és a magyar tulajdonban lévő cégek körében is csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke, míg a többségében magyar, de részben külföldi tulajdonú vállalatok esetében annak stagnálásáról beszélhetünk. A vállalatnagyság szerint minden vállalatcsoportnál csökkenés figyelhető meg. A legrosszabb helyzetről továbbra is a mikro-vállalkozások vezetői számoltak be. Az exportaktivitást figyelembe véve megállapítható, hogy a kizárólag belpiacokra termelő cégek és az összes értékesítésen belül 33-66%-os export-részaránnyal jellemezhető vállalatok körében közel változatlan szinten maradt a GVI Konjunktúra Mutató, míg a többi kategóriában csökkent. Az elmúlt félév változásai következtében már nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy minél inkább exportál egy cég, annál kedvezőbb konjunkturális kilátásokkal rendelkezik.

2

Forrás: http://www.mkik.hu/index.php?id=6311, letöltés ideje: 2012. november 20.

3

A magyar gazdaság 2012. első félévében az egész Európát érintő visszaesés következtében 1%-kal csökkent bár ezzel szemben az EU-átlag 0,2%. Az ipari termelés 0,4%-kal, a belső értékesítés 1,7%-kal esett. A kivitel 1%-kal nőtt. Ez köszönhető a Mercedesnek, mely 11%kal növelte a járműipar exportját. Illetve az élelmiszeriparnak, melynek termelése közel 10%kal nőtt. Az építőipar több mint 10%-kal csökkent, a lakásépítés pedig 20%-kal. A kiskereskedelmi forgalom 1,1%-kal nőtt (de a második negyedévben már 2,3%-os csökkenést mutatott).

3

Forrás: Doing Business in Hungary 2012, Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Kiskunhalas kistérség gazdasága Elemzésünkben Tompa városa helyett tágabb környezetét, a kiskunhalasi kistérséget vizsgáljuk, mivel a tervezett ipari park hatását tekintve messze meghaladja a nem egészen 5000 fő lakosú kisváros kereteit. A kistérség a Homokhátság táji-termelési övezetben helyezkedik el, meghatározó talajtípusai: a gyenge termőképességű homoktalajok; a kiterjedt területeket borító réti talajok a kistérség középső és déli részén; valamint a terület DNY-i felületét borító, jobb termőképességű csernozjom talajok. Ezen a kedvező klimatikus adottságú, magas napfénytartamú és hőösszegű területen a gazdaság meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Kiskunhalas térségében három jellegzetesség vázolható fel: a széleskörű mezőgazdasági tevékenység; a főleg Kiskunhalasra telepített-telepedett különböző feldolgozóipari üzemek és a térség tranzit szerepéből, határmentiségéből, a határátkelőkből fakadó helyzet. A térségben 1996-ban több mint háromezer, 2003-ban több mint három és félezer vállalkozás működött: 613 jogi személyiségű és 2934 jogi személyiség nélküli (utóbbiak döntő hányada, 76,7%-a egyéni vállalkozó) vállalkozást tartottak nyilván. 1996 és 2003 között a legnagyobb növekedés (86%-os) a korlátolt felelősségű társaságok számában következett be, ennek részben adózási okai vannak. 20%-kal növekedett a részvénytársaságok száma is, 2003-ban 12 működő rt.-t tartottak nyílván a Kiskunhalasi kistérségben. A működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként a Kiskunhalasi kistérségben (db) 3000

686 2500

600

714

157

159

157

187

195

201

940

932

922

268

291

320

348

340

303

173

180 2000

772

688

183

180

1500 984

968

1000

500

263

267

353

368

275

295

236

245

271

1999

2000

2001

2002

2003

0

A+B

C+D+E

F

G

H

I

K

MEGJEGYZÉS: mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágak (A+B gazd.ág); bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágak (C+D+E gazd.ág); építőipar nemzetgazdasági ág (F gazd.ág); kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ág (G gazd.ág); szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (H gazd.ág); szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ág (I gazd.ág); ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág (K gazd.ág). 4 Nagyon jelentős a térségben a feldolgozóipar, sokan foglalkoznak ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal, valamint szállítmányozással, ami szintén a tranzitszereppel és a határ közelségével függ össze. Jelentős számban vannak építőipari vállalkozások, emellett az idegenforgalom is többeknek nyújt munkalehetőséget. A határmentiség arra is alkalmat teremt, hogy a vállalkozások egy része a határon túli megrendeléseket teljesítse, bővítse piacát a külkapcsolatokkal. A Dél-Alföldi régióban a nettó árbevétel hatoda exporttevékenységből származik. A térség adottságaihoz igazodóan az élelmiszeripar igen jelentősnek számít, foglalkoznak bor-, vetőmag-, hibridkukorica feldolgozással, gyógy-tápszer előállítással, a baromfikészítmények külföldre is eljutnak. A régi ipartelepítések hagyományaira alapozva a térségben a gépipar és a könnyűipar továbbra is megmaradt, a régi és az új vállalkozások keretében számos terméket továbbra is gyártanak. A konfekcionált ruházati termékek közül a munkaruházat és a farmerruha készítés emelhető ki, folytatódik a hagyományos halasi csipkevarrás, több kisüzem pedig bérmunkát vállal. Gyártanak itt autóvillamossági cikkeket, kompresszorokat, áramfejlesztőket. Vannak műanyag-feldolgozó, konténereket előállító, faipari árukat, papír csomagolóanyagokat gyártó vállalkozások. Kisebb-nagyobb vállalkozások foglalkoznak – helybeliek és más székhelyűek építőipari tervezéssel, magas- és mélyépítéssel, építőanyag-előállítással. Kiskunhalas 1999 végén kapta meg az Ipari Park címet, a város keleti iparterület szabadon álló ingatlanjaira. A terület nagysága 42 hektár, melyből önkormányzati tulajdon 21,3 hektár. A terület 200 m-es közelében található a városi vasútállomás, a kelet-nyugati és észak-déli vasútvonalak a terület közvetlen közelében haladnak, az Ipari Parkban ipari vágány és rakodó található. Az Ipari Parkkal érintkező utakon rendszeres buszjáratok haladnak, a megállók kiépítettek. A termelők mellett egyre többen nyújtanak különböző szolgáltatásokat, járulnak hozzá a lakosság és a vállalkozások ellátásához. Különösen a mezőgazdasági tevékenységet támogató szolgáltatások találhatók meg nagyobb számban, emellett az idegenforgalmat kiszolgálók is jelentős kört tesznek ki. A szálláshelyek biztosításán kívül főleg a vendéglátóhelyek szaporodása figyelhető meg, ezek jelentős része az átutazókat szolgálja ki (bár minőségük nem mindig felel meg az elvárásoknak). A kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma 1998 és 2003 között folyamatosan, évi mintegy 1,1%-kal csökkent, ezzel szemben az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma a kistérségben 15%-kal növekedett. 4

Forrás: KSH T-Star alapján GKI Rt. számítás, in: Kiskunhalas kistérség komplex területfejlesztési programja – Helyzetelemzés és koncepció, 2005.

A kistérség természeti adottságai igen kedvezőek az erdőgazdálkodás, és ezen keresztül a faés papíripar területén. A vadgazdálkodás magas színvonalú, de az ökogazdálkodás természeti adottságai is kiválóak, amely lehetőség a következő években egyre jobban felértékelődik.

HUMÁN ERŐFORRÁS A globális válság miatt kialakult csökkenő keresletre viszonylag gyorsan válaszolt a munkaerőpiac. Az Európai Unió tagállamaiban hasonló irányú munkaerő-piaci folyamatok játszódtak le a válságot követő időszakban, amelynek fő jellemzője a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt. A csökkenő tendencia megállni látszik, a munkaerőpiac a recesszió enyhülésének következtében stabilizálódik. Ennek eredményeképp nőtt a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak száma 2011-re, míg a munkanélküliek száma gyakorlatilag változatlan maradt. Magyarországon a foglalkoztatottak száma 2008-ban és 2009-ben összességében mintegy 150 ezer fővel esett vissza. A hosszabb távú trend egyértelműen azt jelzi, hogy a hazai és az uniós foglalkoztatás egymással szinkronban, együtt mozog, felfelé ível. A foglalkoztatási ráta értéke ugyan még nem érte el a válság előtti szintet, de már érezhető a javulás. 2011. évben értéke 55,8%-ot tett ki, ez az érték 2010. évben 55,4% volt. A foglalkoztatottak számának alkulása a 15-64 éves népességben fő 4 000,0

3 950,0 3 900,0 3 850,0 3 800,0

3 750,0 3 700,0 3 650,0 3 600,0 3 550,0 3 500,0 2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH MEF (az éven belüli időszakok háromhavi csúszóátlagokat jelentenek) A gazdasági stabilizáció eredményeként folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon 2010. első negyedévétől az év végéig, majd 2011-I. negyedévében történt egy jelentősebb kiugrás (11,6%-ra), majd 2011. utolsó negyedévére fokozatosan visszaállt a 2010-es szintre. Az EU-tagállamok rangsorában Magyarország relatív pozíciója romlott 2011ben (2 hellyel csúszott vissza). A fő probléma továbbra is a rendkívül nagyarányú inaktivitás. A munkaerőpiactól való tömeges távolmaradás miatt alacsony foglalkoztatás mellett közepes mértékű munkanélküliség jellemzi a magyar munkaerőpiacot. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2011-ben 582,9 ezer főt tett ki, ami lényegében megegyezik a 2010–es év értékével. A területi folyamatok esetében egyfajta visszarendeződés figyelhető meg. 2011-ben, 2010-hez

viszonyítva, az éves átlagokat vizsgálva Nyugat-Dunántúlon 14%-kal, Közép- Dunántúlon 8,5%-kal mérséklődött a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma. Észak- Alföldön figyelhettük meg a legnagyobb mértékű növekedést (6,3%), de jelentősebb emelkedés volt a központi régióban is (3,1%). A nyilvántartott álláskeresők korcsoportok szerinti összetétele egy év alatt csak kisebb mértékben változott. 2011-ben éves átlagban az álláskeresők 17,6%-a tartozott a 25 évesnél fiatalabbak korcsoportjába, míg valamivel több mint 60%-uk (61,4%) a 26-50 évesek közé. További több mint ötödük (21,0%) 50 évesnél idősebb volt. Jelentősebb eltolódás az idősebb korosztály esetén figyelhető meg, egy év alatt több mint 1 %-ponttal emelkedett az arányuk, de hosszabb idősort vizsgálva az emelkedés még jelentősebb. A nyilvántartott álláskeresők legnagyobb hányada továbbra is a 8 általános osztályt vagy kevesebbet végzettek köréből kerül ki. Ide tartozik mintegy két-ötödük és ez az arány évek óta stabil képet mutat. További valamivel kevesebb, mint 30%-uk szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett. Az álláskeresők 15%-a tartozott 2011-ben a szakközépiskolában végzettek csoportjába, s további csaknem 10%-uk érettségizett gimnáziumban. A diplomások aránya további 5,5%-ot tesz ki. Az elmúlt három évben mind a gimnáziumban végzettek száma és aránya, mind a diplomásoké mérsékelt emelkedést mutatott. 2011-ben a nyilvántartásban éves átlagban 52,9 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt, s kedvező tendencia, hogy létszámuk a megelőző évhez képest nem emelkedett, stagnálás volt megfigyelhető. A 2011-es év során Magyarországon jelentősen átalakult az álláskeresési ellátások rendszere. 2011-ben az átlagos havi létszám alapján a nyilvántartott álláskeresők összetétele a következőképpen alakult. 159,9 ezer fő (27,4%) volt jogosult álláskeresés járadékra és segélyre (összefoglalóan álláskeresési támogatásra), további 182,1 ezer fő (31,2 %) részesült rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, bérpótló juttatásban vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (összefoglalóan szociális típusú ellátásban) és végül a legmagasabb azon álláskeresők száma, 243,3 ezer fő (41,4%), akik semmilyen ellátásra nem voltak jogosultak ebben az évben. Az előző évhez képest nőtt az ellátásban nem részesülők száma (6,5%kal), valamint a szociális típusú ellátásban részesülők száma (8,5%-kal), míg jelentősebben csökkent (14,8%-kal) az álláskeresési támogatások jogosultjainak a száma. Egy év alatt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett munkaerőigények száma több mint 50%-kal emelkedett. A tárgyévben 52,7 ezer foglalkoztató közel 550 ezer darab új álláslehetőséget jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken. Az újonnan bejelentett állások 30,7%-a volt nem támogatott álláshely, 69,3%-át pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók, tavaly ez az arány 48,6%, illetve 51,4% volt. 5

5

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Munkaerő-piaci helyzetkép 2011.

A humán erőforrások, kistérség A megye lakónépességének kb. egytizede él ebben - a lakosság száma és aránya alapján közepes méretű - kistérségben. A térség egyik sajátossága (ez főleg Kiskunhalasra jellemző) a roma népesség magas száma. A megye munkanélküliségi rátája az országos átlag közelében van, 2009-es megugrása követ az országos tendenciákat. A megyén belül a Kiskunhalasi kistérségben relatív magas a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottakon belül a kistérségben a megyei átlaghoz képest magasabb a fiatalok és alacsonyabb a középkorúak aránya, vagyis a foglalkoztatottak összességében itt fiatalabbak, mint a megyében, s méginkább igaz ez az országos átlaggal való összevetésben. Mnk.rát Munkanélküli Foglalkoztatott Őnaktíva Fogl.rát Akt.rát s s s a ek ak k a a 200 0.22 2 56 6.16 % 1137 17312 18043 47.4% 50.6% 3 2 3 4 200 6.9 % 4

0.07 1280 1

1 17274 1

12 17172 0

48.4%

51.9%

200 9% 5

0.09 1655 4

1 16728 4

12 17241 9

47%

51.6%

200 8.61 % 6

0.08 1582 5

1 16787 3

11 17116 9

47.3%

51.8%

200 8.16 % 7

0.08 1496 1

1 16847 2

12 16934 2

47.8%

52%

200 8.75 % 8

0.08 1622 8

1 16908 3

12 16714 9

48%

52.6%

200 0.09 10.68 % 1970 9 7

1 16479 3

12 16177 7

47.6%

53.3%

201 0.09 1 12 11.15 % 2086 16622 15813 48.2% 54.2% 0 7 3 6 Foglalkoztatási adatok, Kiskunhalasi kistérség, 15-74 éves korosztály Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Munkanélküliségi ráta Kiskunhalas kistérségben, 15-74 éves korosztály. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A kistérségben a foglalkoztatottak iskolai végzettsége némileg meghaladja Bács-Kiskun megye átlagát, azonban számottevően elmarad az országos átlagtól. A foglalkoztatottak 1,3%a nem rendelkezik befejezett általános iskolai tanulmányokkal, s 24,4% is csak általános iskoláit fejezte be. A skála másik végén a felsőfokú végzettségűek aránya a foglalkoztatottak között 13,7%, szemben az országos 18,3%-kal. Ez persze összefügg a kistérségben az agrárium jelentőségével, ami nem igényel sok kvalifikált munkaerőt. A kiskunhalasi kistérségben a foglalkoztatottak 61,8%-a a szolgáltató szektorban dolgozik, s ez nagyjából megfelel az országos átlagnak, míg Bács-Kiskun megyében ennél alacsonyabb a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya. A kistérség foglalkoztatásában az ipar és építőipar jelentősége azonban elmarad az országostól, ezzel szemben a mezőgazdaság súlya jóval meghaladja az országos átlagot. Mindazonáltal a kistérségben a mezőgazdasági foglalkoztatás kevésbé jelentős, mint Bács-Kiskun megyében. Kiskunhalason hat általános iskola működik, öt az önkormányzat, egy a római katolikus egyház fenntartásában. A városban egy önkormányzati és egy egyházi gimnázium, egy önkormányzati fenntartású szakközépiskola, valamint egy megyei fenntartású szakiskola működik. A középiskolák teljes tanulói kapacitása kb. 2000 fő, kihasználtságuk az általános

iskolákhoz hasonlóan közel teljes. A szakmunkásképzés aránya folyamatosan csökkenő tendenciájú, miközben a középfokú képzésben résztvevő tanulók aránya emelkedik. Középiskolai képzés a kistérségen belül csak Kiskunhalason folyik. A középiskolai – érettségit is adó – felnőttoktatás már népesebb tanulói létszámmal folyik, mint az általános iskolai. A kistérségen belül Kiskunhalason és 2003-ban már Tompán is folyik felnőttoktatás, amelynek a résztvevők létszáma az egyes években hol csökkenő, hol pedig növekvő, évente hozzávetőlegesen 500 fő. A kistérségben nem található felsőfokú intézmény, de a II. Rákóczi Szakközépiskolában pénzügyi és számviteli ügyintézői felsőfokú akkreditált szakképzés, valamint informatikai mérnökasszisztens képzés folyik. A térségben lakó fiatalok legközelebb Szegeden, valamint Pécsett és Kecskeméten tudnak felsőfokú tanulmányokat folytatni. A Szegedi Tudományegyetemen természettudományi , bölcsészettudományi, orvosi, egészségtudományi, fogorvosi, jogi, mérnöki, zeneművészeti, mezőgazdasági és pedagógus képzés folyik.

VÁLLALKOZÁSOK Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Volt már szerbiai megrendelőnk. A kérdéssel arra keressük a választ, hogy a válaszadónak volt-e már megrendelője a szomszédos országból. Igen 13 46% Nem Nem tudom

11

39%

0

0%

Eredmény magyarázata:

A magyarországi válaszolók valamivel több, mint felének volt már Szerbiába irányuló exporttevékenysége. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindekét ország megkérdezettjeinek több mint fele exportált már a szomszédos országba. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Jelenleg is van szerbiai megrendelőnk. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy jelenleg van-e a megkérdezettnek a szomszédos országba irányuló exporttevékenysége. Igen 8 29% Nem Nem tudom

14

50%

0

0%

Eredmény A megkérdezettek alig harmada jelenleg is exportál Szerbiába. A kérdésre magyarázata: nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét országban az összes exportőrhöz képest kevesebben vannak, akik jelenleg is exportálnak a szomszédos országba, ám az arány a szerbiai vállalkozások esetében magasabb. Kérdés: Magyarázata:

Tervezzük szerbiai megrendelők felkutatását. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a vállalkozásnak tervben van-e

Eredmény ábra:

szomszédos országbeli megrendelőt felkutatni, tesz-e ilyen irányú erőfeszítéseket. Igen 13 46% Nem

7

25%

Nem tudom

3

11%

Eredmény A magyarországi válaszadók közel fele, 46 százaléka tervezi szerbiai magyarázata: megrendelők felkutatását. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Szerbiai vállalkozások nagyobb arányban tervezik a szomszéd országbeli megrendelések felkutatását. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Elképzelhetőnek tartunk a jövőben akár szerbiai megrendeléseket. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy – akár tervezik akár nem – elképzelhetőnek tartják-e a szomszéd országbeli exporttevékenységet. Igen 21 75% Nem

1

4%

Nem tudom

0

0%


A magyarországi válaszadók igen jelentős aránya, háromnegyede elképzelhetőnek tartja a szerbiai megrendeléseket. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadóinak háromnegyede elképzelhetőnek tartja a másik országba irányuló exporttevékenységet. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Nem tervezünk szerbiai megrendeléseket. A kérdés kontrol volt arra vonatkozóan, hogy akik az előző kérdésekben úgy válaszoltak, hogy nem terveznek megrendeléseket, vagy nem válaszoltak, azok a vállalkozások következesen válaszolnak-e. Igen 4 14% Nem

13

46%

Nem tudom

1

4%


A Magyarországi válaszadók ebben a tekintetben következetesnek bizonyultak, ugyanakkora részük mondta, hogy tervez szerbiai megrendeléseket, mint korábban. Összehasonlítás: A két ország válaszadói következetesek voltak a kérdésekben. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Sehova nem exportálunk. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek függetlenül attól, hogy Igen 4 14% Nem Nem tudom

16

57%

0

0%

Eredmény A magyarországi válaszadók jelentős hányada, 57 százaléka exportál magyarázata: valamilyen országba. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói igen jelentős százalékban exportálnak, a szerbiai válaszadók nagyobb arányban. Az első kérdésblokkban a vállalkozások exporttevékenységére vonatkozóan tettünk fel kérdéseket. A válaszokból az derült ki, hogy azok a vállalkozások, akik már folytattak, vagy jelenleg is folytatnak exporttevékenységet, azok nyitottak a további külföldi megrendelők felkutatására, míg a nem exportáló cégek kevésbé gondolkodnak külföldi piacok felkutatásán. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Volt már szerbiai beszállítónk. A kérdéssel a szomszédos országbeli beszállítói kapcsolatokra kérdeztünk rá. Igen 9 32% Nem Nem tudom

13

46%

0

0%

Eredmény A magyarországi válaszadóknak alig harmada importált valaha is magyarázata: Szerbiából. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét ország megkérdezettjeinek körülbelül harmadának volt már a szomszédos országból beszállítója. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Jelenleg is van szerbiai beszállítónk. A kérdéssel a jelenlegi beszállítói kapcsolatokra voltunk kíváncsiak. Igen 4 14% Nem 18 64% Nem tudom 0 0%

Eredmény Az előző kérdéshez képest valamivel kevesebben vannak akik jelenleg is magyarázata: importálnak Szerbiából. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét országra igaz, hogy a válaszadóknak lényegesen kisebb hányada folytat jelenleg is import tevékenységet a szomszédos országból. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Tervezzük szerbiai beszállítók felkutatását. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy vállalkozások tervezik-e a szomszédos országbeli beszállítók felkutatását. Igen 8 29% Nem Nem tudom


11

39%

4

14%

A magyarországi válaszadóknak kevesebb, mint harmada, 29 százaléka mondta, hogy tesznek is erőfeszítéseket szerbiai beszállítók felkutatására. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt.

Összehasonlítás: A válaszokból az derült ki, hogy beszállítói kapcsolatokkal rendelkező vállaltok közül sem minden cég tervez a későbbiekben új beszállítókat felkutatni. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Elképzelhetőnek tartjuk a jövőben szerbiai beszállítókat. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a vállalkozások mennyire nyitottak a szomszédos országbeli beszállítói kapcsolatok kiépítésére. Igen 16 57% Nem

4

14%

Nem tudom

1

4%

Eredmény A magyarországi válaszadók több, mint fele, 57 százaléka nyitott a szerbiai magyarázata: beszállítók felé. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét ország megkérdezettjeinek több, mint fele elképzelhetőnek tartja a szomszédos országbeli beszállítókat. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Nem tervezünk szerbiai beszállítókat. A kérdés kontrol kérdés az előző kérdésre nemmel válaszolók és nem válaszolók felé. Igen 6 21% Nem Nem tudom


13

46%

2

7%

A kontrol kérdésben a magyarországi válaszadók nem voltak teljesen következetesek, ami vélhetően több válaszadó esetében következhet a kérdőív komplexitásából. A többségi válaszok alapján azt gondoljuk, hogy a legtöbben nem zárkóznak el a szerbiai beszállítóktól. A későbbi kutatásokban az igények felmérésénél a kutatónak erre érdemes külön odafigyelnie, és a kérdést több részletben feltennie. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói között felfedezhetők következetlenségek a kontrol kérdésben.

Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Egyáltalán nem importálunk. A kérdéssel a válaszadók összes import tevékenységére kérdeztünk rá általánosságban. Igen 7 25% Nem Nem tudom

12

43%

1

4%

Eredmény A magyarországi válaszadók majdnem fele, 43 százaléka folytat import magyarázata: tevékenységet. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadóinak jelentős hányada, Magyarországon alig kevesebb, mint a fele, Szerbiában több, mint a fele folytat importtevékenységet. A kérdésblokkal a magyarországi és szerbiai vállalkozások importtevékenységét vizsgáltuk. Kiderült, hogy az összes importtevékenységet végző vállalkozás hozzávetőlegesen háromnegyede a szomszédos országgal (is) ápol beszállítói kapcsolatokat. Azok a vállalkozások, amelyek jelenleg is importálnak, nyitottabbak a szomszédos országban levő beszállítók felkutatása iránt. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Volt már telephelyünk Szerbiában. A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a vállalkozásoknak volt-e már valaha telephelyük a szomszédos országban. Igen 7% 2 Nem Nem tudom

21

75%

0

0%

Eredmény A magyarországi válaszadók alig hét százalékának volt már Szerbiában magyarázata: telephelye. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Az összes megkérdezett közül egyedül 2 magyarországi cég válaszolta, hogy volt már telephelye a másik országban. A határon átnyúlás ebben a

formájában még nem bevett dolog a határmenti cégek esetében sem. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Jelenleg is van telephelyünk Szerbiában. A fenti kérdés után ezúttal a jelenlegi telephely viszonyokra voltunk kíváncsiak. Igen 4% 1 Nem Nem tudom

20

71%

0

0%

Eredmény A magyarországi válaszadók közül 1 cég mondta, hogy telephelye van magyarázata: Szerbiában. A kérdésre nem minden válaszadó válaszolt. Összehasonlítás: Ami a jelenlegi viszonyokat illeti, az összes válaszadó közül még kevesebbnek, 1 db magyarországi cégnek van telephelye a szomszédos országban. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Tervezzük szerbiai telephely kialakítását. Arra kerestük a választ, hogy a válaszadó cégek terveznek-e a szomszédos országban telephelyet létesíteni. Igen 7% 2 Nem Nem tudom

18

64%

1

4%


A megkérdezettek közül kevesebben állították, hogy nem terveznek szerbiai telephelyet, a bizonytalanok és a nem válaszolók aránya lett nagyobb. Határozott igennel csak 2 cég válaszolt. Összehasonlítás: A szerbiai válaszadók valamivel nagyobb arányban, ám így is viszonylag kis számban tervezik a szomszédos országban a telephely létesítését. Kérdés: Magyarázata:

Nem tervezünk szerbiai telephelyet. A kérdéssel arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók mennyire határozottak abban a kérdésben, hogy nem szeretnének telephelyet a

Eredmény ábra:

szomszédos országban. Igen 17 61% Nem

4

14%

Nem tudom

2

7%


A magyarországi válaszadók között valamivel nagyobb lett a bizonytalanok aránya, de így is kijelenthető, hogy a válaszadók több, mint fele határozottan nem szeretne Szerbiában telephelyet létesíteni. Összehasonlítás: Összesen a két országban a megkérdezettek majdnem fele határozottan nem szeretne telephelyet a szomszédos országban. Mindkét országban, de főleg szerbiai válaszadók körében elég nagy a bizonytalanság a kérdésben. A kérdéscsoportban a szomszédos országban levő telephelyre vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, illetve hogy a cégeknek szerepel-e a terveik között a szomszédos országban telephely létesítése. Az derült ki, hogy a szerbiai válaszadók közül eddig egyetlen megkérdezettnek sem volt magyarországi telephelye, és a magyarországi válaszadók közül is csak nagyon kis hányadnak. Ezzel szemben a szerbiai cégek nagyobb hajlandóságot mutatnak a szomszédos országbeli telephely létesítésére, mint fordítva. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Ha az Önök vállalkozása már lépéseket tett, vagy tervez szerbiai kapcsolatok építésére akkor az alábbi állítások közül melyek igazak? A kérdéssel arra kerestük a választ, hogy amennyiben a cég tervezi szomszédos országbeli kapcsolatok kiépítését, milyen lépéseket tett ennek érdekében. Szerbiai vásáron kiállítóként jelentünk meg. 5 28% Szerbiai vásáron résztvevőként jelentünk meg.

6

33%

Szerbiai konferencián jártunk.

6

33%

Szerbiai partner találkozón jártunk.

6

33%

Szerbiai saját bemutatót tartottunk.

3

17%

Magyarországi vásáron találkoztunk szerbiai kiállítókkal.

7

39%

Magyarországi vásáron találkoztunk szerbiai résztvevőkkel.

7

39%

Magyarországi partner találkozón találkoztunk szerbiai partnerekkel.

5

28%

Magyarországi konferencián találkoztunk szerb partnerekkel.

6

33%

Magyarországon szerbiai bemutatón vettünk részt.

5

28%

Internetes kapcsolatfelvétel volt szerbiai partnerekkel.

9

50%

Other

2

11%


A magyarországi válaszadók közül legtöbbje, a válaszadók 50 százaléka részéről internetes kapcsolatfelvétel történt a szerbiai lehetséges partnerekkel. Népszerűek emellett a szerbiai vásárok (kiállítóként és résztvevőként is), illetve a konferenciák és a szerbiai vásárok is. Összehasonlítás: Összességében a két országbeli válaszadók körében az internetes kapcsolatfelvétel a legnépszerűbb kapcsolatfelvételi pont. A következő mindkét országban a saját országbeli vásárokon való megjelenés (kiállítóként és résztvevőként egyaránt). Mindkét ország megkérdezettjei között a saját bemutató tartása volt a legritkább. A magyarországi válaszok sokkal egyenletesebb eloszlást mutattak, mint a szerbiaiak. A következő kérdéskörben arra kerestük a választ, hogy milyen elképzeléseik vannak a két ország vállalkozóinak a határon átmenő áruforgalomról, hogyan ítélik meg a várakozási időt, a vámok mértékét, illetve mi a véleményük az adminisztrációs eljárás összetettségéről. Kérdés: Arra kérjük, hogy az értékelje mennyire ért egyet az alábbiakban megfogalmazott állításokkal. - Szerbia felé az áruszállítmányoknak hosszú várakozási idővel kell számolni a határátlépésnél. Eredmény ábra: 1 7% 2 2

3

11%

3

5

18%

4

6

21%

5

8

29%

Eredmény A magyarországi válaszadók meglehetősen hosszúnak ítélik a határátlépés magyarázata: várakozási idejét, harmaduk a legmagasabb, ötös választ adta a kérdésre. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói magasnak ítélik a határon való várakozási időket, de a szerbiai válaszadók összességében valamivel nagyobbnak. Kérdés: Eredmény ábra:


Szerbia felé az áruszállítmányok átléptetése/ellenőrzése indokolatlanul nehézkes. 1 4% 1 2

3

11%

3

6

21%

4

6

21%

5

8

29%

A magyarországi válaszadók harmada a legmagasabb, ötös értéket adta, és csak nagyon kevesen, 4 százalékul mondta, hogy nem indokolatlanul nehézkes a határon való átlépés. Összehasonlítás: Összességében bár a szerbiai válaszadók is indokolatlanul nehézkesnek ítélik a határon való átlépést, messze nem annyira, mint a magyarországi válaszadók.

Kérdés: Eredmény ábra:

A Szerbiába irányuló export után jelentős vámot kell fizetni. 1 14% 4 2

4

14%

3

9

32%

4

2

7%

5

3

11%


A magyarországi válaszadók harmada adott közepes választ, a többi válaszadónak meg több, mint a fele ennél kevesebbet. Összességében tehát a magyarországi válaszadók kedvezőnek gondolják a Szerbiába irányuló export után fizetendő vámot. Összehasonlítás: A két ország összehasonlításában a szerbiai válaszadók magasabbnak ítélik az export után fizetendő vámot, de egyik ország válaszadói sem tartják azt indokolatlanul magasnak. Kérdés: Eredmény ábra:

A Szerbiába irányuló exportot jelentősen akadályozzák a nem vám jellegű kereskedelmi intézkedések. 1 0% 0 2

3

11%

3

9

32%

4

6

21%

5

5

18%


A kérdésre adott válaszok között a középső értékek vannak túlsúlyban, vagyis a válaszadók nem gondolják, hogy túlságosan akadályoznák a nem vám jellegű intézkedések az exportot. Ugyanakkor a középutas válaszok jelenthetik az ismeretek hiányát is ebben a témában. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói között a középső értéket megjelölő vállalkozások voltak túlsúlyban, vagyis a megkérdezettek összességében sem tartják úgy, hogy a nem vám jellegű kereskedelmi intézkedések jelentősen akadályoznák az exportot. Kérdés: Eredmény ábra:

A Szerbiába irányuló exportot jelentősen nehezítik a bonyolult bürokratikus engedélyeztetési és egyéb hivatali eljárások. 1 0% 0 2

5

18%

3

5

18%

4

7

25%

5

7

25%


A magyarországi válaszadók negyede a legmagasabb ötös, negyede pedig négyes választ adott, vagyis szerintük a bürokratikus eljárások jelentősen megnehezítik a Szerbiába irányuló exportot. Összehasonlítás: Mindkét ország válaszadói között túlsúlyban voltak a magas értéket válaszolók, vagyis a legtöbb megkérdezett szerint a bürokratikus eljárások jelentősen megnehezítik a irányuló exportot. A következő kérdéscsoport arra irányul, hogy mennyire ismerik a vállalkozások a szomszédos ország nyújtotta vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat. Kérdés: Az önök vállalkozása ismeri a szerbiai vámszabad övezetek előnyeit? Eredmény Igen 10 36% ábra: Nem 15 54%


A magyarországi válaszadók több, mint a fele nem ismeri a szerbiai vámszabad zónák előnyeit, miközben alig 36 százalékuk van tisztában az ezek által nyújtott lehetőségekkel.


Az önök vállalkozása ismeri a szerbiai adókedvezményeket? Igen 7 25%


A magyarországi válaszadók alig negyede ismeri s szerbiai adókedvezményeket, 68 százalékuk határozott nemmel válaszolt a kérdésre.


Az önök vállalkozása ismeri a szerbiai támogatásokat? Igen 4 14%

Nem

Nem

19

21

68%

75%

Eredmény A megkérdezett vállalkozások háromnegyede nem ismeri a szerbiai magyarázata: támogatási lehetőségeket, alig 14 százalékuk válaszolt igennel a kérdésre. A válaszokból kiderül, hogy a szerbiai megkérdezettek jóval tájékozottabbak a Magyarországon elérhető ipari parki és adókedvezményeket és az EU-s támogatásokat illetően, mint amennyire a magyarországi vállalkozások ismerik a Szerbiában elérhető kedvezményeket. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az EU által nyújtott lehetőségek

felé a szerbiai vállalatok sokkal nyitottabbak, mint amennyire a magyarországiak a Balkán felé. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Az elkövetkező 5 évben tervez-e telephelyfejlesztést? A kérdéssel a vállalkozások telephely fejlesztési hajlandóságát vizsgáltuk. Igen 17 61% Nem

9

32%

Eredmény A magyarországi válaszadók 61 százaléka készül telephely fejlesztésre a magyarázata: következő 5 évben. Összehasonlítás: A magyarországi válaszadók nagyobb hányada készül telephelyét fejleszteni a következő 5 évben. Kérdés: Magyarázata: Eredmény ábra:

Van-e az Önök vállalkozásának telephelye ipari parkban? A kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozásnak van-e már működő telephelye ipari parkban. Igen 6 21% Nem

20

71%

Eredmény A magyarországi megkérdezettek alig ötödének van telephelye ipari magyarázata: parkban. Összehasonlítás: Mindkét országban igen alacsony az ipari parkban telephellyel rendelkezők aránya, összességében Szerbiában valamivel magasabb. A következő kérdésekkel arra kerestük a választ, hogy mely szolgáltatások lennének fontos döntési tényezők a hazai ország ipari parkjában történő telephely létesítésekor. Kérdés: Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely

Eredmény ábra:

elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - helyi átmeneti adó kedvezmény 1 4% 1 2

0

0%

3

3

11%

4

5

18%

5

16

57%


A magyarországi válaszadók több, mint felének, 57 százalékuknak fontosak a helyi adókedvezmények.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ingyenes, vagy kedvezményes árú telek 1 4% 1

Eredmény ábra:

2

1

4%

3

3

11%

4

4

14%

5

15

54%


A magyarországi válaszadók több, mint felének, 54 százalékuknak fontosak a kedvezményes árú telkek.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása 1 11% 3

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

1

4%

4

6

21%

5

14

50%


A magyarországi válaszadók több, fontosak az építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése 1 11% 3

Eredmény ábra:

2

3

11%

3

4

14%

4

8

29%

5

7

25%


A magyarországi válaszadók negyedének legfontosabb, 29 százalékuknak nagyon fontos a telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése 1 4% 1

Eredmény ábra:

2

3

11%

3

7

25%

4

4

14%

5

9

32%


A magyarországi válaszadók harmada jelölte legfontosabbnak az önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzését, negyedüknek ez közepesen fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása

Eredmény ábra:

1

5

18%

2

5

18%

3

6

21%

4

5

18%

5

3

11%


A magyarországi válaszadók alig 11 százalékának fontos a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása, a többi válasz egyenletesen oszlik el a nagyon fontos és az egyáltalán nem fontos között.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - vámügyintézési szolgáltatás 1 29% 8

Eredmény ábra:


2

1

4%

3

6

21%

4

5

18%

5

5

18%

A magyarországi válaszadók 29 százalékának egyáltalán nem fontos a vámügyintézési szolgáltatás, ez összhangban van azzal, hogy a vállalkozások

nagy része nem folytat exporttevékenységet. A többi válaszadónak viszont inkább fontos, mint nem. Kérdés:

Eredmény ábra:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - támogatási és pályázati tanácsadás 1 11% 3 2

3

11%

3

5

18%

4

6

21%

5

7

25%


A magyarországi válaszadók negyedének a legfontosabb a támogatási és pályázati tanácsadás, újabb ötödének nagyon fontos, és alig 11 százalékuknak egyáltalán nem fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás 1 32% 9

Eredmény ábra:

2

6

21%

3

4

14%

4

3

11%

5

3

11%


A magyarországi válaszadók harmadának egyáltalán nem fontos a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás, és alig 22 százalékuknak a legfontosabb, vagy nagyon fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ügyvédi és jogi szolgáltatások 1 18% 5

Eredmény ábra:

2

7

25%

3

7

25%

4

2

7%

5

4

14%


A magyarországi válaszadók alig 14 százalékának a legfontosabbak az ügyvédi és jogi szolgáltatások, a legtöbbjüknek közepesen vagy csak kicsit fontosak.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - könyvelés és adótanácsadás

Eredmény ábra:

1

5

18%

2

7

25%

3

5

18%

4

2

7%

5

5

18%


A magyarországi válaszadók 18 százaléka jelölte legfontosabbnak a könyvelés és adótanácsadás szolgáltatást, a többieknek inkább közepesen, kicsit, vagy egyáltalán nem fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - informatikai szolgáltatások 1 21% 6

Eredmény ábra:


2

2

7%

3

7

25%

4

3

11%

5

7

25%

A magyarországi válaszadók megosztottak az informatikai szolgáltatásokat illetően, negyedüknek a legfontosabb, negyedüknek közepesen fontos, míg

21 százalékuknak egyáltalán nem fontos. Kérdés:

Eredmény ábra:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - logisztikai szolgáltatások 1 14% 4 2

5

18%

3

4

14%

4

3

11%

5

9

32%


A magyarországi válaszadók legnagyobb részének, 32 százalékának a legfontosabbak közé tartoznak a logisztikai szolgáltatások.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - beszállítók közvetítése 1 11% 3

Eredmény ábra:

2

6

21%

3

6

21%

4

2

7%

5

7

25%


A magyarországi válaszadók negyedének a legfontosabbak között van a beszállítók közvetítése, ezzel szemben ötödüknek közepesen fontos, és ötödüknek kicsit fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - megrendelők felkutatása 1 7% 2

Eredmény ábra:

2

4

14%

3

4

14%

4

4

14%

5

11

39%


A magyarországi válaszadók 39 százalékának a legfontosabbak között van a megrendelők felkutatása szolgáltatás, 7 százalékuknak egyáltalán nem fontos, a többieknek egyenletesen nagyon, közepesen vagy kicsit fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - Közösségi marketing szolgáltatások

Eredmény ábra:

1

6

21%

2

3

11%

3

5

18%

4

4

14%

5

7

25%

Eredmény A magyarországi válaszadók negyedének a legfontosabbak között van, míg magyarázata: ötödüknek egyáltalán nem fontosak a közösségi marketing szolgáltatások. A hazai telephelyen elérhető szolgáltatások közül mind a két ország megkérdezettei leginkább a kedvezményeket, illetve a kedvezmények lehetőségének felkutatását tartják legfontosabbnak. A képzést, illetve a jogi vagy könyvelési szolgáltatást kevésbé, ezek ugyanis számukra az adott országban egyébként is elérhetőek. A speciális szolgáltatásokat, mint például a logisztika vagy a vámügyintézés azok a vállalatok jelölték meg legfontosabbnak, amelyek ezeket egyébként is használják, nevezetesen árumozgatással, exporttal, importtal foglalkoznak. A beszállítók és az új piacok felkutatása mindkét országbeli válaszadók között jelentős tényező. A következő kérdésblokkban arra kerestük a választ, hogy ugyanezek a szolgáltatások mennyire fontosak a másik országba ipari parkjában létesített telephely esetében. Kérdés: Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - helyi átmeneti adó kedvezmény Eredmény 1 7% 2 ábra: 2 0% 0 3

0

0%

4

2

7%

5

18

64%


A magyarországi válaszadók igen jelentős hányada, 64 százaléka tartja fontosnak a helyi átmeneti adó kedvezmény biztosítását.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ingyenes, vagy kedvezményes árú telek 1 7% 2

Eredmény ábra:

2

1

4%

3

1

4%

4

3

11%

5

15

54%


A magyarországi válaszadók több, mint fele, 54 százaléka sorolja a legfontosabbak közé az ingyenes, vagy kedvezményes árú telek biztosítását.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása 1 11% 3

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

1

4%

4

3

11%

5

15

54%


A magyarországi válaszadók több, mint fele, 54 százaléka sorolja a legfontosabbak közé az építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatását.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése 1 11% 3

Eredmény ábra:


2

1

4%

3

3

11%

4

2

7%

5

12

43%

A magyarországi válaszadók majdnem fele, 43 százaléka a legfontosabb szolgáltatások közé sorolja a telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítését.

Kérdés:

Eredmény ábra:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése 1 4% 1 2

1

4%

3

2

7%

4

6

21%

5

12

43%


A magyarországi válaszadók 43 százaléka tartja a legfontosabbak között számon az önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzését, újabb 21 százalékuk nagyon fontosnak, és csak alig 4 százalékuk szerint egyáltalán nem fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása 1 7% 2

Eredmény ábra:

2

3

11%

3

7

25%

4

1

4%

5

9

32%


A magyarországi válaszadók harmadának a legfontosabb a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása, negyedüknek ez közepesen fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - vámügyintézési szolgáltatás 1 7% 2

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

3

11%

4

4

14%

5

13

46%


A magyarországi megkérdezettek 46 százaléka a legfontosabbak közé sorolja a vámügyintézési szolgáltatást, de a többi válaszadónak is nagyon vagy közepesen fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - támogatási és pályázati tanácsadás

Eredmény ábra:

1

2

7%

2

1

4%

3

2

7%

4

3

11%

5

14

50%


A magyarországi válaszadók fele tartja a legfontosabbnak a támogatási és pályázati tanácsadást, alig 7 százalékuk szerint egyáltalán nem fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás 1 4% 1

Eredmény ábra:


2

1

4%

3

3

11%

4

6

21%

5

11

39%

A magyarországi válaszadók 39 százaléka szerint a legfontosabbak között van a szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás, további 21 százalékuk tartja nagyon fontosnak.

Kérdés:

Eredmény ábra:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - ügyvédi és jogi szolgáltatások 1 4% 1 2

0

0%

3

4

14%

4

6

21%

5

11

39%


A magyarországi válaszadók 39 százaléka sorolta a legfontosabbak közé az ügyvédi és jogi szolgáltatásokat, újabb 21 százalékuk szerint nagyon, és 14 százalékuk szerint közepesen fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - könyvelés és adótanácsadás 1 7% 2

Eredmény ábra:

2

0

0%

3

2

7%

4

5

18%

5

13

46%


A magyarországi válaszadók 46 százaléka tartja a legfontosabbak között számon a könyvelés és adótanácsadás szolgáltatást, újabb 18 százalékuk szerint is nagyon fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - informatikai szolgáltatások 1 4% 1

Eredmény ábra:

2

1

4%

3

5

18%

4

6

21%

5

9

32%


A magyarországi válaszadók harmada szerint e legfontosabbak között vannak az informatikai szolgáltatások, 21 százalékuk nagyon, 18 százalékuk közepesen fontosnak tartja.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - logisztikai szolgáltatások

Eredmény ábra:

1

3

11%

2

2

7%

3

4

14%

4

5

18%

5

8

29%


Ebben a kérdésben megosztottak a magyarországi válaszadók, mindössze 39 százalékuk szerint tartoznak a legfontosabbak közé a logisztikai szolgáltatások, ám így is nagy többségük szerint fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - beszállítók közvetítése 1 7% 2

Eredmény ábra:


2

1

4%

3

7

25%

4

3

11%

5

8

29%

A beszállítók közvetítése is a legnagyobb arányban, 29 százalékban a legfontosabbak közé került, de majdnem ugyanennyien, 25 százaléka a

válaszadóknak tartotta közepesen fontosnak. 7 százalékuk szerint egyáltalán nem fontos. Kérdés:

Eredmény ábra:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - megrendelők felkutatása 1 11% 3 2

0

0%

3

0

0%

4

5

18%

5

13

46%


A magyarországi válaszadók majdnem fele, 46 százaléka szerint a megrendelők felkutatása is a legfontosabb szolgáltatások közé tartozik. 18 százalékuk szerint nagyon fontos, és csak 11 százalék tartja úgy, hogy egyáltalán nem fontos.

Kérdés:

Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? - Közösségi marketing szolgáltatások 1 11% 3

Eredmény ábra:

2

1

4%

3

4

14%

4

3

11%

5

11

39%


A magyarországi válaszadók 39 százaléka sorolta a legfontosabb szolgáltatások közé a közösségi marketing szolgáltatásokat, a többi válasz tekintetében nagy szórás mutatkozik. A válaszokból az derül ki, hogy egyöntetűen, szinte minden szolgáltatás nagyobb jelentőséget kap amennyiben az idegen országban létesített telephelyhez kacsolódik. Még az alapvetően népszerű szolgáltatások is nagyobb súllyal esnek latba. Ez egyes szolgáltatások esetén egyértelműen a külföldi helyszínnek tudható be, mint például a könyvelés vagy jogi tanácsadás, de ilyen a foglalkoztatottak képzése vagy az önkormányzati információk beszerzése is, ami annak tudható be, hogy az adott vállalkozásnak számára idegen terepen kell boldogulnia. Ez azonban nem magyarázat arra, hogy miért fontosabbak a kedvezmények igénybevételének lehetőségei is az idegen országban. Valószínű, hogy a vállalkozások egy része nem gondol arra, hogy számára ezek saját hazájában is elérhetőek lennének. Egyértelmű viszont a vámügyintézési szolgáltatás felértékelődése a külföldi telephely esetében. A következő kérdésblokkban a vállalkozás által igénybe vett támogatásokra kérdeztünk rá. Kérdés: Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen vállalkozásfejlesztési szolgáltatást? Eredmény Igen 12 43% ábra: Nem 12 43%


A magyarországi válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy igénybe vett vállalkozásfejlesztési szolgáltatást, újabb 43 százalék pedig nem. A többiek erre a kérdésre nem válaszoltak.


Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen pályázati támogatást? Igen 17 61%

Nem

7

25%


A magyarországi válaszadók közel kétharmada, 61 százalékuk igénybe vett pályázati támogatást.

Kérdés:

Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen külpiaci fellépést segítő szolgáltatást? Igen 8 29%

Eredmény ábra:

Nem

17

61%

Eredmény A magyarországi válaszadók alig 29 százaléka vett igénybe külpiaci fellépést magyarázata: segítő szolgáltatást. A megkérdezett vállalkozások közül legtöbben pályázati támogatást vettek igénybe, itt mutatkozik továbbá a legnagyobb különbség is a két ország között. A két ország közötti eltérések a támogatási rendszer kiépültségének és fejlettségének tudható be. Külpiaci fellépést segítő szolgáltatást mindkét ország válaszadói közül kevesen, ám vállalkozásfejlesztési szolgáltatást a magyarországi válaszadók közül viszonylag sokan vettek igénybe. Kérdés: Az Önök vállalkozása mely országokba exportál az alábbiak közül? Magyarázata: A kérdéssel a Szerbiával szabadkereskedelmi egyezményt kötött országokba történő exportálásra kérdeztünk rá.

Eredmény ábra:


A válaszokból az derül ki, hogy a magyarországi válaszadók közül viszonylag kevesen, 38 százalékuk exportál CEFTA országokba, ennél is kevesebben Oroszországba, Belorussziába illetve Kazahsztánba. A megkérdezettek közül senki nem exportál Törökországba. A legtöbben, 58 százalékuk a fentiek közül egyik országba sem exportál.

Kérdés:

Az Önök vállalkozása mely országokban végez termelő/szolgáltató tevékenységet az alábbiak közül? A kérdésben a Szerbiával szabadkereskedelmi egyezményt kötött országokban történő termelő/szolgáltató tevékenység végzésére kérdeztünk rá.

Magyarázata: Eredmény ábra:


A legtöbb válaszadó (85%)egyetlen fenti országban sem folytat termelő/szolgáltató tevékenységet. 12 százalékuk CEFTA országokban, 8 százalékuk Törökországban, 4-4 százalékuk Oroszországban, Belorussziában és Kazahsztánban.

A kérdésblokkban a vállalkozás fő tevékenységére,alkalmazottainak számára és éves árbevételére kérdeztünk rá. Kérdés: Vállalkozás fő tevékenysége? Eredmény

ábra:

termékfejlesztés gépipari alkatrész gyártás VÁMÜGYNÖKSÉG Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem Fokhagyma feldolgozás klaszter menedzsment feldolgozó ipar gyufagyártás 3101 szállítmányozás,logisztika logisztika, nem vállalakozás Horgászcikk kis és nagykereskedelem számvitel sebészeti varrótű és sebészeti eszközök gyártása agrártermékek kereskedelme Mérlegtechnika csomagolóanyag gyártás informatikai és irodatechnikai termékek és szolgáltatások értékelése IT bútorasztalos bőrdíszmű ruházati nagyker nyomIgen (Da) hulladékfeldolgozás Építőipar



Vállalkozás által foglalkoztatottak száma: 1-10 fő 14 50% 11-50 fő

6

21%

51-250 fő

4

14%

250- fő felett

2

7%

A válaszadók 50 százaléka maximum 10 főt foglalkoztató mikrovállalkozás.


Vállalkozásának éves árbevétele: 2 millió EUR alatt 19 68% 2-10 millió EUR

2

7%

10-50 millió EUR

3

11%

50 millió EUR felett

2

7%

SZERVEZETEK Magyarországon számos szervezet nyújt kis- és középvállalkozások piacra jutását illetve működését segítő szolgáltatást. A vállalkozások fejlődésének megfelelő környezet biztosítását a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai célként jelölte meg. Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Intézkedési Terv: Európa 2020 stratégiához való illeszkedés bemutatja a magyar gazdaság fejlődését leíró középtávú makrogazdasági pályát bemutatja a magyar gazdasági növekedést fékező legfontosabb strukturális szűk keresztmetszeteket és az azok kezelésére tervezett kormányzati intézkedéseket ismerteti az európai szintű kiemelt célokhoz kapcsolódó magyar nemzeti vállalások számértékét vázolja a számszerű célkitűzések teljesítése érdekében a magyar kormány által tervezett legfontosabb intézkedéseket horizontális és módszertani kérdések növekedésbarát reformok Innováció: Magyarország a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékos növelését kívánja elérni 2020-ig a vállalati működés nem-technológiai területein történő újítások ösztönzése; a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása; az innovációs célú együttműködések bátorítása. Versenyképesség: A Kormány az államműködés javításával, a gazdaság és a kormány közötti együttműködés gördülékenyebbé tételével, a társadalom rejtett erőforrásainak mozgósításával a gazdasági növekedés új motorjait indítja be. Célok: Elérendő, hogy Magyarországon a versenyképesség értékei mentén működő teljesítményorientált, együttműködésre kész és a versenyt tisztelő - vállalkozások és munkavállalók legyenek sikeresek, az állam működése őket támogassa. A magyar vállalkozások számára olyan támogató üzleti környezetet teremteni, amelyben az állam és annak intézményei nem akadályozzák, hanem segítik kibontakozásukat. A mértékadó versenyképességi rangsorok (WEF, IMD, Doing Business) értékelése szerint Magyarország a világ 30 legversenyképesebb országa között legyen, és ezzel újra visszavegye vezető helyét a régióban. OECD tagság: a szervezet fő célja, hogy a gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság, a szabad kereskedelem elősegítése, az életszínvonal növelése, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzése révén hozzájáruljon a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. A szervezet a kormányok tapasztalatcseréihez globális környezetet kínál, és azon fáradozik, hogy közös megoldásokat találjanak a hasonló kihívásokra. Hazánk OECDtagsága lehetőséget nyújt Magyarország számára, hogy a nemzetközi standardok kidolgozásában részt vegyen, érdekeit nemzetközi környezetben bemutathassa, valamint a fontos, de politikailag nehezen keresztülvihető strukturális reformokhoz érveket szolgáltasson.

Iparstratégia: A Főosztály feladata az áruk, termékek forgalomba hozatalának, létesítésének, üzemeltetésének műszaki- és biztonsági követelményeinek szabályozása, a termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölése az EU-ba történő bejelentése. Egyebek mellett gondoskodik az „Ipari park” és a minősített ipari park címpályázatok előkészítéséről, a döntés-előkészítésről és a döntések végrehajtásáról. A kormány az ipari parkok megerősítése érdekében a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az innovációs tevékenység élénkítése és az ezeket támogató infrastruktúra kiépítése mellett hangsúlyt helyez a parkokban elérhető szolgáltatások kialakítására és minőségi fejlesztésére is. Nemzeti Külgazdasági Hivatal Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (Hungarian Investment and Trade Agency, HITA) a Magyar Kormány hozta létre 2011-ben. A HITA feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén cégre szabott kormányzati beruházásösztönzési szolgáltatásokat is nyújt a befektetők számára. A HITA készíti többek között a befektetőknek készülő, az ország gazdaságát, beruházási lehetőségeit és lényeges jogszabályait ismertető évente megjelenő kiadványt Doing Business in Hungary címmel. Projekt menedzsment: - Potenciális külföldi befektetők felkutatása - Kapcsolattartás döntéseik segítésére - Javaslattétel beruházási helyszín kiválasztására (zöld- és barnamezős ipari telephelyek, logisztikai és irodai célú ingatlanok) - Javaslattétel pályázatra vagy pótlólagos forrás bevonására - előkészítik és kezdeményezik az adott projekt egyedi kormánydöntés keretein belül (EKD) történő támogatását vagy kiemelt projektként történő kezelését - szükség esetén kapcsolatot létesít és tart fent a projektben érintett ágazati szakmai szövetségek, érdekképviseletek, szabályozó szervek, hatóságok, önkormányzatok képviselőivel - Újrabefektetési szándék esetén gondoskodnak javaslatcsomagok, ajánlatok, támogatási konstrukciók kiajánlásáról - Az ágazati osztályok a Beszállítói Osztállyal közösen készítik elő a lehetséges beszállítók kiajánlását a befektetők felé. - RSM DTM: Számvitel, adótanácsadás, bérszámfejtés és HR-tanácsadás Befektetésösztönzés - Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait - Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára - Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről - Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról

A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése - Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására - Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására - Regionális projektek menedzselése - Cégadatbázisok készítése - Promóciós anyagok, több nyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése Forrás: Doing Business in Hungary 2012. http://www.hita.hu/Download.aspx?AttachmentID=bfb78ea1-9814-4e36-9fbc-d7ee8e2f4d58 -

Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara A szerb-magyar határtérségben a legfontosabb ilyen szervezet a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK). Az MSZKIK 2009-ben alakult, ezt megelőzően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Tagozataként működött. Központja Szegeden található, de Budapesten, Kecskeméten és Szegeden kamarai háttérrel, valamint Szabadkán, Újvidéken képviseleti irodával is rendelkezik. Szolgáltatásaik elsősorban kamarai tagok számára elérhetők, de a külső érdeklődőknek is igyekeznek alapkérdésekben információkat biztosítani. Üzleti partner közvetítő: egyéni igényeknek megfelelően cégek felkutatása, címlisták biztosítása megadott szempontok alapján, információk gyűjtése a potenciális üzleti partnerekről, befektetőkről. Felkutatják a lehetséges partnereket és előkészítik a kapcsolatfelvételt. Üzlet@hálón –kapcsolódási lehetőségek a magyar kamarai e-kereskedelmi rendszerhez és üzleti adatbázishoz, több tízezer céget elérve. Tanácsadás: A vállalkozások adott piacon történő megjelenéséhez információt szolgáltat a gazdasági ágazatokról, termékekről. Cégalapítási információkkal szolgál, közvetít megfelelő szakemberek – ügyvédek, szakértők, adótanácsadók, könyvelők – felkutatásában. Székhelyszolgáltatás, kommunikációs tanácsadás. Aktuális gazdasági információk nyújtása, a gazdaság törvényi háttérről, szabályozásáról teljes körű információ szolgáltatása. Rendezvények, szakmai szemináriumok szervezése: Termékprezentációkat, konferenciákat, szemináriumokat, üzletember találkozókat, sajtótájékoztatókat, szakmai látogatásokat szerveznek - egyedi cégigényeknek megfelelően is. Közreműködnek az adott országba irányuló gazdasági delegáció programjának szervezésében. Megszervezik cégének kiállításokon való részvételét, valamint vállalják vásárok képviseletét mindkét országban. Szakmai képzési programokat, előadásokat, szemináriumokat szerveznek – az üzleti irányítás, kommunikáció, gazdasági trendek területéről, valamint a befektetési lehetőségekről. Pályázatfigyelés, privatizációs hírek, közbeszerzési kiírások, valamint beszállítási lehetőségek közvetítése. Multilaterális, bilaterális, illetve regionális együttműködési projektek kezdeményezése és támogatása Európai uniós forrásokra támaszkodva, melyek hozzájárulnak az adott országok vállalkozóinak fejlődéséhez.

IPARI TERÜLETEK Magyarországon a gazdasági minisztérium 1997 óta pályázati úton ítéli oda az „Ipari Park” címet. A pályázatot minden évben egyszer hirdetik meg, a címért gazdasági társaságok és önkormányzatok egyaránt indulhatnak. A pályázat értelmében az ipari park cím megszerzéséhez a következőeket kell biztosítani valamint a jövőben vállalni:  minimum 20 hektáros iparterület, melyen legalább öt vállalkozás működik és 100 főt foglalkoztatnak  kiépült infrastruktúra  termelő és szolgáltató szektor számára fenntartott terület  cím elnyerését követő öt éven belül működő vállalkozások száma tíz, foglalkoztatottak száma ötszáz főre bővül. Az ipari park cím odaítélése tehát a gazdasági minisztérium feladata, feltétele pedig az infrastruktúra kiépítése és működő vállalkozások jelenléte. Minősített ipari park cím elnyerése – integrátor ipari park, kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park – további kritériumokhoz kötött, ilyen az ipari park irányítására főállású szakember alkalmazása, valamint integrátor ipari park esetében a térség más parkjaival folytatott szoros együttműködés, kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park esetében pedig az inkubátorház működtetése, valamint a kistérségi gazdaságfejlesztésben való aktív részvétel. Az ipari park és a minősített ipari park cím azok viselői számára közvetlen pénzügyi előnyt nem jelent, de jogcímet adnak később meghirdetendő pályázatokon való indulásra, emellett ösztönöznek az együttműködésre és a képzett ipari parki szakemberek alkalmazására. Az “Ipari Park" minősítés azt jelenti, hogy a jogszabályokban, valamint az elkülönített állami pénzalapok és célelőirányzatok felhasználására vonatkozó rendeletekben és pályázati rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez való jogosultságot az adott terület megszerezte. Az “Ipari Park” cím viselője jogosult az ehhez a minősítéshez kötött támogatások elnyerésére pályázatot benyújtani, illetve a preferenciákat igénybe venni. Bács-Kiskun megyében 9, Csongrád megyében 15 ipari park található. Általában több tevékenységre is nyitottak ezek a parkok, többnyire a Dél-Alföldön jellemző könnyűipar és a feldolgozóipar a betelepült cégek fő profilja, illetve a mezőgazdasági melléktermékeket hasznosító biomassza előállítás. Területi adottságából következően egyes helyek kimondottan a szállítmányozás és logisztika terültére helyezték a hangsúlyt, a határ menti logisztikai központok gyakran könnyített vámügyintézési, és egyéb az exporttal és importtal kapcsolatos szolgáltatást is nyújtanak. Összességében elmondható, hogy a magyarországi ipari parkok kiegészítő szolgáltatásokkal való ellátottsága elég szerény. Az első ipari parkokra még jellemző volt az adminisztratív és innovációs szolgáltatások nyújtása, ám 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején alakult ipari parkoknak nem volt rá szüksége, hogy az infrastrukturális szolgáltatások felett más kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak. Ennek egyik oka, hogy az akkoriban betelepülő zömében multinacionális vállalatok hozták a saját infrastruktúrájukat, nem volt szükségük

helyben könyvelőre vagy pályázati tanácsadóra, csak helyre és közműellátottságra. Ez a trend aztán 2002 környékén fordult vissza, a legújabban létesült ipari parkoknak megint szükségük lett a befektetők és a bérlők becsábításának erre a módjára. Alább felsoroljuk azokat a Bács-Kiskun és Csongrád megyei ipari parkokat, amelyek valamilyen egyedi szolgáltatást nyújtanak. Szabadszállási Ipari Park             

Az objektum központon belül önálló üzemanyagtöltő állomás, saját vízbázis és önálló gázüzemű hő-központ található. HR tanácsadás, üzletviteli -, innovációs -, műszaki -, jogi -, pénzügyi -, környezetvédelmi -, minőségbiztosítási-, marketing problémamegoldás Teljes körű környezetvédelmi szolgáltatás Szervertárhely, rendszergazdai felügyelet, számítástechnikai karbantartás és ügyelet, egyedi szoftverek fejlesztése, vállalatirányítási rendszerekkel kapcsolatos tanácsadás.) Pályázatok (Pályázati lehetőségek figyelésében, pályázatok írásában segítséget nyújt tapasztalt szakemberek közreműködésével) Beruházás finanszírozási tanácsadás, beruházás bonyolítás, műszaki, építészeti tanácsadás, tervezés, közreműködés a hatósági engedélyek intézésében, flotta menedzsment, tárgyaló bérlet, terembérlethez kapcsolódó technikai berendezések bérlete (projektor, hangosítás, TV, írásvetítő, stb.), bútor bérlet, találmányok menedzselése, kiállítás szervezés, könyvelés, üzleti terv készítése, hitelkérelem készítés,

Baja Ipari Park  Közös oktató, tárgyaló terem és rendezvényterem bérlésének lehetősége Cél: A szolgáltatóházban az ipari parkban működő vállalkozások nagyméretű tárgyalót és oktatótermet vehetnek bérbe. Az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat szintén az szolgáltató ház biztosítja pl.: projektor, vetítővászon, hangosítás, kávé, üdítő, stb.  Konferenciák szervezése Cél: A betelepült vállalkozások profiljának megfelelően konferenciák, kiállítások szerevezése. Közvetített szolgáltatások:  Könyvelés  Pályázati tanácsadás  Friss pékáru, tejtermékek, üdítők  Gépkocsi mosó és üzemanyag ellátás  Személygépkocsi szerviz  Gépkölcsönzés

Kalocsa – Foktő Ipari Park     



A hatályos rendelkezések alapján a vállalkozás éves nyereségét terhelő adókból a megfelelő feltételek teljesülése estén különböző kedvezmények illetik meg az adott vállalkozást. A hatályos jogszabályok alapján a kormány gazdaságélénkítő szándékának megfelelően központi forrásból különböző jól meghatározott célra, pályázati rendszer keretében a következő tartalmú támogatások nyerhetők el. A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból: működőtőke befektetések növelése érdekében, az ipari szerkezetátalakítás gyorsításával, a nemzetközi versenyképesség javításával kapcsolatos befektetések ösztönzése céljából A Munkaerőpiaci Alapból: foglalkoztatás bővítésére, munkahelyek teremtéséhez Helyi kedvezmények, támogatások: állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével. Az Önkormányzat azonban jelentős munkahelyteremtés esetén egyedi megállapodás révén módosíthatja az adókedvezmények mértékét.

Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park              

műszaki előkészítés segítése: tervezési, építési, közműellátási, szállítmányozási kérdések jogi, pénzügyi és ügyviteli tanácsadás: a vállalkozások folyamatos működésének segítése céljából forrásmenedzselés és üzletvitel tartalmú tanácsadás környezetvédelmi tanácsadás, a szigorodó jogszabályok folyamatos nyomonkövetésével, a szelektív hulladékgyűjtés biztosításával munkaügyi tanácsadás állami és regionális támogatási források: tájékoztatás, pályázat előkészítés kapcsolat közvetítés helyi hatóságokhoz, vállalkozásokhoz. Területőrzés, mely magában foglalja a kerítés meglétét, a portaszolgálatot, a biztonsági szolgálat keretében járőr biztosítását, a riasztórendszert, a komplett vagyonőrzést Banki szolgáltatások: ATM terminál, bankfiókok, hitel-ügyintézési szolgáltatás Postai szolgáltatások: kézbesítő és gyűjtőszolgálat a postai küldemények kézbesítésére, postafiók jelenléte, teljes postai szolgáltatások elérhetősége kiépített telefonközpont, faxolási lehetőséggel, valamint széles sávú internet elérhetőség, elektronikus levelezés biztosítása fénymásolás, nyomdai szolgáltatások biztosítása Tárgyaló, előadóterem biztosítása, bérbeadása Rendezvényszervezés Orvosi szolgáltatások: időszakos üzemorvosi szolgáltatás, állandó orvosi ügyelet (beleértve az éjszakai orvosi ügyeletet is), mentőállomás megléte, mely lehetővé teszi a gyors segítséget és szállítást.

   



  

Étkezési szolgáltatások: büfé, mozgóbüfé, önkiszolgáló étterem, étterem, különterem, rendezvényterem található a városban Műszaki szolgáltatások: takarítás, kommunális, szelektív és veszélyes hulladékgyűjtés, gépkölcsönzés és műszerkölcsönzés Karbantartási szolgáltatások: általános karbantartás és karbantartó ügyelet, számítástechnikai karbantartás és ügyelet, gépkarbantartás, épület karbantartás biztosítása, gépkocsi mosó és személygépkocsi szerviz, takarító ügyelet Logisztikai információ és tanácsadás: fuvarozási, jogi és biztosítási szolgáltatás, szállítás, rakodás, raktározás és csomagolás, szállítmányozás, vámügyintézés és finishing (összeszerelési) szolgáltatások, anyagmozgató gépek, szállítóeszközök bérbeadása, üzemanyag ellátás Innovációs szolgáltatások: információs iroda működtetése, informatikai szolgáltatás keretei között internet hálózat, adatbázisok biztosítása, technológiai transzfer, K+F szolgáltatások: információs iroda, technológiai centrum működtetése, szolgáltató vállalkozás a városban. Minőségbiztosítás: információ és tanácsadás, szolgáltató vállalkozások megléte Iparjogvédelem: vállalkozói, technológiai és innovációs inkubáció a településen Egyablakos ügyintézéssel segítünk az Ipari Parkban tervezett beruházások előkészítésében, a szükséges szakhatósági engedélyek megszerzésében.

Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park 

Pályázatfigyelés, -készítés

Kecskeméti Ipari Park  

soron kívüli önkormányzati ügyintézés (építéshatósági, környezetvédelmi, vállalkozói, kereskedelmi, adóhatósági ügyekben), a Polgármesteri Hivatal tanácsadói részvétele az ügymenetekben.

Technik Park Heliport – Iparváros – Kecskemét-Kadafalva  

A magyarországi viszonyok alapos ismerőjeként segítjük a külföldi vállalkozások itteni betelepülését, tanácsadással szolgálunk és közvetítünk a hatósági engedélyezési eljárások során. Az adminisztratív segítségnyújtáson túl állandó őrzést és védelmet biztosítunk, továbbá rendelkezésre állnak a parkban a takarítást és a büfé- illetve melegkonyhai ellátást biztosító szolgáltatóink, sőt igény esetén a dolgozók szállítását is megszervezzük. Emellett közreműködünk a bérelt épületek külső és belső kialakításban is.

Kecskemét KÉSZ Ipari Park



 

A KÉSZ Ipari Park szinte bármely tevékenységhez területeket, üzemcsarnokokat, irodákat, raktárakat tud biztosítani. A betelepülők igényeinek megfelelően a KÉSZ Kft. megtervezi, engedélyezteti, felépíti a betelepülők által igényelt csarnokokat, raktárakat, illetve a meglévőket átalakítja. Teljes irodai, logisztikai, vagyonvédelmi szolgáltatást, munkabiztonsági és könyvviteli szolgáltatást biztosít a betelepülőknek. Az irodaház DOKKOLÓ dokumentációs központja a fénymásolás, tervrajzmásolás, színes nyomtatás, dokumentumkészítés terén nyújt professzionális szolgáltatásokat.

Szentes Ipari Park   

Új munkahelyek létesítése esetén kiemelt kedvezményt biztosít (kedvezményes telekvásárlás, adókedvezmény). Gyorsított önkormányzati ügyintézés, Adókedvezmény

Makói Ipari Park     

ipartelepítés és iparfejlesztés műszaki szakszolgáltatás üzletviteli szolgáltatások inkubátori támogatás logisztikai szolgáltatások

Első Szegedi Ipari Park Az ESZIP szolgáltatásai kiterjednek majd minden olyan területre, melyekre a partnereknek szüksége lehet:  iroda- és üzemépületek tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése;  anyagmozgatási, raktározási, logisztikai feladatok ellátása;  teljes irodai, vagyonvédelmi szolgáltatás biztosítása. A betelepülők igényeinek megfelelően a KÉSZ Kft. megtervezi, engedélyezteti, felépíti a betelepülők által igényelt csarnokokat, raktárakat.  Adókedvezmények: munkahely teremtő kedvezmények, beruházási kedvezmények  Ipari park kedvezmények SZILK Szegedi Logisztikai Központ és Ipari Park      

Önkormányzati támogatás A típusú közvámraktári engedély Adóraktározási engedély Könnyített vámeljárásban tud vámárut fogadni Import-export okmányok készítése Környezetvédelmi termékdíj szaktanácsadás

„JURA” Ipari Park és Technológiai Központ, Szeged, Algyő 

A letelepedők számára a helyi önkormányzat befektetőbarát politikát folytat, hiszen az önkormányzat is tagja az üzemeltetést végző Algyő Park Kft.-nek.  Az Ipari Parkok számára nyújtható állami támogatási kedvezményrendszer igénybevétele.  Rekreációs- és szociális intézményi feltételek kiépültsége.  Magas szintű pénzügyi, gazdasági szolgáltatások.  Ipari parki szolgáltatások biztosítása az üzemeltető Társaság részéről.  Postai, irodai szolgáltatások, jogi tanácsadás.  Orvosi rendelő  Innovációs szolgáltatások, pénzügyi tanácsadás, pályázatok felkutatása, elkészítése és koordinációja A teljesség kedvéért a térségben található többi ipar park felsorolása:  Nagylaki Ipari Park és Logisztikai Központ  Heavytex Ipari Park (Szeged)  Kistelek és Térsége Ipari Park (Kistelek)  Klárafalvai Ipari Park (Klárafalva)  SZEKO Ipari Park (Szeged)  Kiskunhalas Ipari Park  DÉLÉP Ipari Park  Kálvária Ipari Park, Szeged  Hódmezővásárhely, Hód Ipari Park  Kunszentmiklós Ipari Park  Kiskunmajsa Ipari Park

TULAJDONVISZONYOK ÉS LOKÁCIÓK VIZSGÁLATA Tompa Város Önkormányzata város rendezési tervében kijelölte a gazdasági (termelés, szolgáltatás, kereskedelem) tevékenységre alkalmas zónákat. A komplex városfejlesztési szempontok figyelembevételével Tompa Város Önkormányzata kijelölte azt az 3, a város területén elhelyezkedő gazdasági zónát, melyekre a város gazdaságfejlesztési tevékenységét kívánja fókuszálni, így a helyzetfelmérés során ezeket a területeket vizsgáltuk részletesen. (A területek műszaki és infrastrukturális jellemzését a műszaki tanulmány tartalmazza.)

„A” lokáció - 0301/8. HRSZ. TERÜLET (23Ha)

Információk a lokációról:     

A terület önkormányzati tulajdonban áll. 23 ha területű, de az 53. sz. főút mentén a határ irányába akár 100 ha-ra is bővíthető. A terület az 55. sz. főúttól 10 km-re délre, az 53. sz. főúttól 130 m-re nyugatra, a szerb határtól 2,5 km-re északra található. A területtől 130 m-re keletre helyezkedik el az 53. sz. főút, 164 m-re délre az 5501. sz. alsóbbrendű út. 6 km-re keletre található a Kelebián át vezető 150. sz. vasúti fővonal.

       

20 kV-os légvezeték halad át a területen, trafó 100 m-re DK-i irányban. Ivóvíz gerincvezeték keletre az 53. sz. főút mentén, és délre az 5501. út mentén van lefektetve. Csatornahálózattal nem rendelkezik, ezért kiépítése szükséges. 3 bar-os gáz-gerincvezeték húzódik a területtől 430 m-re északra. Optikai kábel az 53. sz. főút mentén, és a területtől ÉNY-ra 300 m-re van, ahol adótorony is található. „Gksz-3: kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet”. A településrendezési tervben ipari gazdasági területként szerepel. Iparterületként korábban nem használt terület, jelenleg aktív mezőgazdasági munka folyik rajta, ezért szükséges a mezőgazdasági művelés alóli kivonása. A helyszínen régészeti lelőhely található.

„B” lokáció több helyrajzi szám alatt nyilvántartott TERÜLET (90 Ha)

Információk a lokációról        

Több tulajdonosa van. 90 hektár területű, tovább nem bővíthető. A terület az 55. sz. főúttól 5,5 km-re délre, az 53. sz. főúttól 100 m-re délre, a szerb határtól 7 km-re északra található. A terület mellett 100 m-re északra halad el az 53. sz. főút. 10 km-re Kelebián halad át a 150. sz. vasúti fővonal. 20 kV-os légvezeték halad át a területen, transzformátor 150 m-re északra, az 53. sz. főút mellett. Ivóvíz gerincvezeték a terület déli oldalán, közvetlenül mellette húzódik. A terület nincs csatornázva, kiépítés szükséges.

    

3 bar-os gáz-gerincvezeték a területtől északra 90 m-re van lefektetve, gázfogadó az 53. sz. főút szemközti oldalán, ahonnan 8 bar-os gáz-gerincvezeték is elérhető. Optikai kábel a területtől 90 m-re keletre van kiépítve. „Má-1a: általános mezőgazdasági terület”. Tompa településrendezési terve szerint „nagytávlatban különleges beépítésre nem szánt terület”. Jelenleg aktív mezőgazdasági munka folyik rajta. Művelési ágból való kivonás, csatlakozási pontok, hiányzó infrastruktúra kiépítése szükséges.

„C” lokáció - 0191. HRSZ. TERÜLET (2 Ha)

Információk a lokációról:    

A régi laktanya területe, jelenleg állami tulajdon, de folyamatban van az önkormányzati tulajdonba való átminősítése. Közel 2 ha területű, melyet erdőterület vesz körül, bővíthetősége erdőirtás árán. A terület az 5501. sz. alsóbbrendű út mellet található. Az 53. sz. főúttól 2 km-re keletre, az 55. sz. főúttól 17 km-re délre, a szerb határtól északra 4,5 km-re fekszik. A terület déli oldala mellett halad el az 5501. sz. Tompát Kelebiával összekötő út.

       

A területtől 4,5 km-re keletre Kelebián áthaladó 150. sz. vasúti fővonal. A terület elektromos árammal ellátott. Ivóvíz hálózatra a terület csatlakoztatva van. Saját belső csatornarendszer ülepítő/tározó aknával. 3 bar-os gáz-gerincvezeték a területtől kb. 900 m-re északra található. Az 5501. sz. alsóbbrendű út mentén húzódik. „Kszá: különleges, szálláshely szolgáltató terület”. A településszerkezeti terv” különleges területként” jelöli.

MELLÉKLET KÉRDŐÍV Ezzel a kérdőívvel a magyar-szerb határ mentén létesítendő határon átnyúló ipari park tervezéséhez a potenciális érintett vállalkozók igényeit szeretnénk felmérni. A projekt (Gate to Europe. Elaboration of studies of a potential cross-border industrial park HUSRB/1002/213/132) az Európai Unió Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programon keretében kerül megvalósításra. Szerbia Az Önök vállalkozásának export tevékenységére az alábbi állítások közül melyek igazak? (Igen/nem/nem tudom) Volt már szerbiai megrendelőnk. Jelenleg is van szerbiai megrendelőnk. Tervezzük szerbiai megrendelők felkutatását. Elképzelhetőnek tartunk a jövőben akár szerbiai megrendeléseket. Nem tervezünk szerbiai megrendeléseket. Sehova nem exportálunk. Az Önök vállalkozásának import tevékenységére az alábbi állítások közül melyek igazak? (Igen/nem/nem tudom) Volt már szerbiai beszállítónk. Jelenleg is van szerbiai beszállítónk. Tervezzük szerbiai beszállítók felkutatását. Elképzelhetőnek tartjuk a jövőben szerbiai beszállítókat. Nem tervezünk szerbiai beszállítókat. Egyáltalán nem importálunk. Az Önök vállalkozásának tevékenységére az alábbi állítások közül melyek igazak? (Igen/nem/nem tudom) Volt már telephelyünk Szerbiában. Jelenleg is van telephelyünk Szerbiában. Tervezzük szerbiai telephely kialakítását. Nem tervezünk szerbiai telephelyet. Ha az Önök vállalkozása már lépéseket tett, vagy tervez szerbiai kapcsolatok építésére akkor az alábbi állítások közül melyek igazak? (Több válasz is megjelölhető.) Szerbiai vásáron kiállítóként jelentünk meg. Szerbiai vásáron résztvevőként jelentünk meg. Szerbiai konferencián jártunk. Szerbiai partner találkozón jártunk. Szerbiai saját bemutatót tartottunk. Magyarországi vásáron találkoztunk szerbiai kiállítókkal.

Magyarországi vásáron találkoztunk szerbiai résztvevőkkel. Magyarországi partner találkozón találkoztunk szerbiai partnerekkel. Magyarországi konferencián találkoztunk szerb partnerekkel. Magyarországon szerbiai bemutatón vettünk részt. internetes kapcsolatfelvétel volt szerbiai partnerekkel. egyéb………………………….. Arra kérjük, hogy az értékelje mennyire ért egyet az alábbiakban megfogalmazott állításokkal. (1 egyáltalán nem ért egyet– 5 teljes mértékben egyetért) Szerbia felé az áruszállítmányoknak hosszú várakozási idővel kell számolni a határátlépésnél. Szerbia felé az áruszállítmányok átléptetése/ellenőrzése indokolatlanul nehézkes. A Szerbiába irányuló export után jelentős vámot kell fizetni. A Szerbiába irányuló exportot jelentősen akadályozzák a nem vám jellegű kereskedelmi intézkedések. A Szerbiába irányuló exportot jelentősen nehezítik a bonyolult bürokratikus engedélyeztetési és egyéb hivatali eljárások. Az önök vállalkozása ismeri a szerbiai vámszabad övezetek előnyeit? (igen/nem) Az önök vállalkozása ismeri a szerbiai adókedvezményeket? (igen/nem) Az önök vállalkozása ismeri a szerbiai támogatásokat? (igen/nem) Telephelyfejlesztés Az elkövetkező 5 évben tervez-e telephelyfejlesztést? igen/nem Van-e az Önök vállalkozásának telephelye ipari parkban? igen/nem Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új magyarországi telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? (1 egyáltalán nem fontos– 5 nagyon fontos) helyi átmeneti adó kedvezmény ingyenes, vagy kedvezményes árú telek építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása vámügyintézési szolgáltatás támogatási és pályázati tanácsadás szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás ügyvédi és jogi szolgáltatások könyvelés és adótanácsadás informatikai szolgáltatások

logisztikai szolgáltatások beszállítók közvetítése megrendelők felkutatása Közösségi marketing szolgáltatások Kérjük értékelje, hogy egy esetleges új szerbiai telephely elhelyezkedésének kiválasztásánál, az alább felsorolt ipari parki kedvezmények és szolgáltatások mennyire lennének fontos döntési tényezők? (1 egyáltalán nem fontos– 5 nagyon fontos) - helyi átmeneti adó kedvezmény - ingyenes, vagy kedvezményes árú telek - építési engedélyezési eljárás ügyintézésének támogatása - telephely fejlesztési beruházást előkészítő tervezők és szakértő közvetítése - önkormányzati és egyéb információk igény szerinti beszerzése - a potenciális foglalkoztatottak megfelelő képzésének biztosítása - vámügyintézési szolgáltatás - támogatási és pályázati tanácsadás - szakfordítói és tolmácsolási szolgáltatás - ügyvédi és jogi szolgáltatások - könyvelés és adótanácsadás - informatikai szolgáltatások - logisztikai szolgáltatások - beszállítók közvetítése - megrendelők felkutatása - Közösségi marketing szolgáltatások Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen vállalkozásfejlesztési szolgáltatást. (igen/nem) Vállalkozásuk igénybe vette-e már bármilyen pályázati támogatást. (igen/nem) Vállalkozásuk igénybevett-e már bármilyen külpiaci fellépést segítő szolgáltatást. (igen/nem) Vállalkozás Az Önök vállalkozása mely országokba exportál az alábbiak közül? CEFTA országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Koszovó) Oroszország Belorusszia Kazahsztán Törökország egyik sem Az Önök vállalkozása mely országokban végez termelő/szolgáltató tevékenységet az alábbiak közül?

     

CEFTA országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Koszovó) Oroszország Belorusszia Kazahsztán Törökország egyik sem

Vállalkozás fő tevékenysége? …………………………………………….. Vállalkozás által foglalkoztatottak száma: 1-10 fő 11-50 fő 51-250 fő Vállalkozásának éves árbevétele: 2 millió EUR alatt 2-10 millió EUR EUR felett

250- fő felett 10-50 millió EUR

Köszönjük az együttműködést!

50

millió

Ez a tanulmány az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tanulmány tartalmáért teljes mértékben a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

132

Recommend Documents