“Gate to Europe” HUSRB/1002/213/132
Határon Átnyúló Ipari Park Megvalósíthatósági Tanulmány 0
2012. október
Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................... 2 1. HÁTTÉR ............................................................................................................................ 6 1.1. Definíciók .................................................................................................................... 6 1.2. Politika ......................................................................................................................... 7 1.2.1. Európai Unió ........................................................................................................ 7 1.2.2. Országok közötti együttműködések ..................................................................... 7 1.2.3. Kormányzat .......................................................................................................... 9 1.3. Jogi összefoglaló........................................................................................................ 15 1.3.1. Magyarország ..................................................................................................... 15 1.3.2. Szerbia ................................................................................................................ 16 1.4. Műszaki összefoglaló ................................................................................................ 18 1.4.1. Tompa................................................................................................................. 18 1.4.2. Szabadka............................................................................................................. 19 2. KONCEPCIÓ ................................................................................................................... 21 2.1. Határon átnyúló ipari park ......................................................................................... 21 2.2. Osztrák-Magyar modell (Szentgotthárd) ................................................................... 23 2.3. Bolgár-Szerb modell (Pirot) ...................................................................................... 25 2.4. Magyar-szerb modell (Tompa és Szabadka) ............................................................. 27 2.4.1. Európai Unió és az országok .............................................................................. 28 2.4.2. Területek............................................................................................................. 29 2.4.3. Projekt ................................................................................................................ 30 3. A PROJEKT LEÍRÁSA ................................................................................................... 33 3.1. Célcsoportok és érintett felek .................................................................................... 33 3.1.1. Közvetlen célcsoportok: ..................................................................................... 33 3.1.2. Közvetett célcsoportok ....................................................................................... 33 3.2. A projekt célja ........................................................................................................... 34 3.2.1. Átfogó cél: a szinergiák és együttműködés a gazdaságban ................................ 34 3.2.2. Közvetlen célok .................................................................................................. 34 3.3. A projekt várható eredményei ................................................................................... 34 3.3.1. A projekt közvetlen eredményei ........................................................................ 34 3.3.2. A projekt közvetlen eredményei ........................................................................ 34 4. VÉGREHAJTÁS .............................................................................................................. 36 4.1. A projekt tevékenységei és ütemezés ........................................................................ 36 4.2. Költségbecslés és finanszírozási terv ........................................................................ 37 4.2.1. Tervezés, előkészítési munkálatok ..................................................................... 37 4.2.2. Kivitelezés .......................................................................................................... 39 1.1. Kockázatok és rugalmasság ....................................................................................... 41 1.1.1. Pénzügyi kockázatok .......................................................................................... 41 1.1.2. Vállalkozói kockázatok ...................................................................................... 42 1.1.3. Beruházási kockázatok ....................................................................................... 43 1.1.4. Személyi kockázat .............................................................................................. 44 1.2. Szervezet .................................................................................................................... 46 5. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................................ 47
1
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A „Gate to Europe” HUSRB/1002/213/132 számú, határon átnyúló együttműködést megvalósító projekt keretében került megalkotásra jelen tanulmány, azaz a „Határon átnyúló ipari park megvalósíthatósági tanulmány”. A tanulmány feladata, hogy magyar és szerb határ menti térségben létrehozandó határon átnyúló ipari park előkészítését megalapozó háttértanulmányokat, valamint azok főbb megállapításait összegezze. Feladata továbbá, hogy megalapozza az ipari park létjogosultságát és kitekintést nyújtson a park realizálása utáni kedvező helyzetre. A két város közötti ipari parkok kiépítése mindkét település hasznára válna. A park akár vámszabad területként is működhetne, amelynek egyik gazdasági előnye, hogy nem EU-ból származó áruk EU-s árukká válhatnak az ideiglenes vámmentesség miatt. Szerbia majdani EU taggá válását követően megszűnik a határ a két ország közt, így egy közös, összefüggő, nagyobb területű, és kölcsönös előnyöket jobban kihasználni tudó határon átnyúló ipari park jöhetne létre. Az ipari parkok hatására a régió befektetőinek és munkahelyeinek száma megnőne, a munkanélküliség csökkenne, a magyar-szerb határövezet és tengely mentén egy versenyképes, fejlődő régió alakulna ki, a kezdeményezésről szóló nemzetközi híresztelések bevonzanák a külföldi befektetőket. A Tompa és Szabadka közötti határon átívelő kapcsolattal bíró ipari park létrehozása mindenképpen előnyös tulajdonságokat hordozna magában mindkét város és a térség számára is. A tanulmány szerkezeti felépítése szerint elsőként bemutatja a leendő ipari parkot körülölelő politikai, kormányzati és jogszabályi környezetet, valamint a kivitelezés helyszínét a határ mindkét oldalán. Második részben az eddig megvalósult határon átnyúló ipari parkok modelljeinek bemutatása
után
a
magyar-szerb
együttműködésben
megvalósuló
ipari
park
koncepciójának bemutatása következik részletesen. Végül kitérünk az ütemezési és költségfinanszírozási, valamint kockázati kérdésekre is.
2
A tanulmány főbb megállapításai a következők: A) Háttér A két ország szándékai megegyeznek, kapcsolataik pedig gyümölcsözően hathatnak az együttműködésre. A kapcsolatok behálózzák egész Európát, így az ipari parkban letelepedni kívánó vállalatok nagy piacmérettel és jelentős piac-növekedési ütemmel számolhatnak. Kapcsolatok és tagságok:
Európai Unió
Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés
Átmeneti kereskedelmi megállapodások
B) Jogi tanulmányok A workshopok és egyéb konzultációk folyamán jött létre a határ két oldalára kidolgozott jogi elemzések összehangolása. A hatályos jogszabályok az együttműködést nem akadályozzák, de magának a – Szentgotthárdi határmenti ipari parkhoz hasonló – megvalósítása diplomáciai és jogi szabályozást is igényelhet. Önálló adószám és jogi személyiség nélküli konzorcium alakulhatna. Ennek tagjai az illetékes kamarák, önkormányzatok, területtulajdonosok (ha nem csak önkormányzati tulajdonú területek jönnek szóba), lehetséges befektetők, szolgáltatók - az érdekeltek. A későbbiekben a két állam jogrendje szerinti 1-1 gazdasági társaság létrehozása látszik célszerűnek, korlátolt felelősségű társasági formában. Ezek teljesen összeférnek a konzorciummal, amely mindaddig fennmaradhat, amíg szerepe van az együttműködésben. A határon átnyúló szerb-magyar ipari park kihasználható lehetőségei: Ipari Park cím elnyerése Magyarországon Szabad vállalkozási zóna a hátrányos helyzetű magyar kistérségekben Vámszabad zóna Szerbiában Ipari övezet Szerbiában Beruházási kedvezmények a határ két oldalán Kedvező adórendszer Szerbiában
3
C) Műszaki tanulmányok A projekt keretében elkészült műszaki tanulmányok Szabadka és Tompa települések rövid bemutatása után a Tompán és Szabakán létesítendő park lehetséges helyszíneit elemezve meghatározta azokat a területeket, amelyek a legoptimálisabb feltételeket kínálják a határon átnyúló ipari park létrehozására. A területek nagy előnye a főúthoz és a határhoz való közelségük, bővíthetőségük, és infrastruktúrákhoz való kapcsolódás lehetősége. Mindez alkalmassá teszi a területeket a határon
átnyúló
ipari
park
megvalósítására.
Jelentős,
hogy
mindkét
terület
tulajdonviszonyai rendezettek, ráadásul a szerb terület a vámszabad zóna részét képezi. D) Koncepció A két részletesen elemzett modell (Szentgotthárd és Pirot), továbbá az elvárások összegzéseként született meg a magyar-szerb, határon átnyúló ipari park ötlete. A jó gyakorlatokat, az államigazgatás és EU-s akarat, valamint a határ menti régió lakosságának és KKV-knak az igényei összefésülésével olyan modell megalkotására teszünk kísérletet, amely a hosszú távú fenntarthatóság mellett, mindkét ország és a befektetők érdekeit is szolgálja. A projekt koncepciója szerint határon átnyúló parkot tervezünk Tompa és Szabadka város együttműködésével. Az ismertetett modellek és a két ország jellemzői alapján kívánjuk megalkotni, a jó gyakorlatokat egy komplex ipari parkban egyesíteni. Az osztrák-magyar modell a határ tőszomszédságában helyezkedik el, a két ipari park közvetlenül érintkezik egymással, míg a szerb Pirot vámmentes övezetben csupán a határ egyik oldalán elhelyezkedő ipari park létezik, ugyanakkor erős az együttműködés a bolgár vállalatokkal. Modellünk a két, határon átnyúló ipari park közötti utat valósítaná meg, miszerint a határtól két oldalán, kissé távolabb kapnának helyet az ipari parkok, ugyanakkor szoros együttműködést és közös stratégiát alakítanának ki. A határon átnyúló ipari parkot támogató tényezők: Európai Unió és az országok o EU-s programok o Szerbia várható csatlakozása o Adózási kedvezmények o Helyi önkormányzatok aktív szerepe
4
o Jogszabályi környezet: Vámmentes zóna Ipari Park cím Szabad vállalkozási terület Önkormányzati kedvezmények Területek: o Határ menti térség o Infrastrukturális ellátottság o Nemzetközi repülőterek közelsége o Szolgáltatási és oktatási szektor kiépült jellege o Logisztikai központ létrehozása Projekt hatása: o Budapest – Szeged – Szabadka – Belgrád tengelyen aktív gazdasági élet o Gazdaságélénkítés o Külföldi és belföldi vállalatok betelepülése o KKV-k támogatása, lehetőségeiknek bővítése o Együttműködés o Költséghatékonyság o Helyi önkormányzatok többletbevétele o Térség életszínvonalának fellendülése o Munkalehetőség
5
1. HÁTTÉR A Gate2Europe program Magyarország és Szerbia valós lehetőségeire, igényeire és problémáira reagál egy határon átvelő kooperatív együttműködés foganatosításával. A következő pontokban a célzott területek hátterét kívánjuk bemutatni a határ mindkét oldalán elkészült helyzetfeltáró, marketing, jogi és műszaki háttértanulmányok segítségével.
1.1. Definíciók Magyar ipari park: A 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet, az ipari parkokról jogszabály értelmében az ipari park egy komplex terület, ami gyártási és ahhoz kapcsolódó tevékenységek céljából jött létre, rendelkezik az ipari aktivitáshoz szükséges elsődleges és másodlagos modern infrastruktúrával, és az előírt jogszabályi követelményeknek is megfelel, így jogosult az „Ipari park” cím viselésére.
Szerb ipari park: Szerbiában ipari park címmel rendelkező szervezet nincs, azonban e fogalom alatt értjük a Vámszabad Övezetek elnevezésű komplexumot. A "Hivatalos Közlöny RS" No. 62/06 forrású törvény értelmében Vámszabad Övezet egy lehatárolt terület, ahol a vállalkozások preferenciális elbánásban, adókedvezményekben és egyszerűsített közigazgatási eljárásban részesülnek, így téve vonzóvá a vámszabad területeket. Határon átnyúló ipari park: A határon átnyúló ipari park a határ két oldalán működő, egymáshoz közel elhelyezkedő ipari park, vagy olyan jellegű létesítmény. Közös együttműködésen és stratégián alapul. A parkok egymás országának kedvező feltételeinek kihasználása mellett, a másik ország piacait is elérve tudják fokozni és élénkíteni a gazdasági aktivitást.
6
1.2. Politika 1.2.1. Európai Unió 2004-ben indult tárgyalások eredményeként az Európai Unió és Szerbia 2008 tavaszán aláírták a Stabilizációs és társulási megállapodást. Ezt követően az Európai Tanács 2012. március 1–2-i ülésén Brüsszelben hivatalosan tagjelölti státuszt adott Szerbiának. Az Európai Unió kiemelt célkitűzése a határ menti kapcsolatok erősítése az Unió határain belül és kívül, harmadik országokkal egyaránt. A határon átívelő kapcsolatok megvalósítása és elmélyítése mellett célja, hogy a közeljövőben csatlakozó országok belépését elősegítse és megkönnyítse, a folyamatot pedig lerövidítse az előcsatlakozási támogatási eszközök (IPA) segítségével. Ennek megvalósítása érdekében jött létre az IPA Határon Átnyúló Együttműködés Program Magyarország és Szerbia között. A Program fő célja, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőséget biztosítson a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére egy harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozásával. Jelen projekt a Program fő célkitűzését kívánja megvalósítani: Szinergiák és együttműködések elősegítése a gazdasági életben, ezen belül pedig 2.1.3. A régió területés ágazati fejlesztéséről szóló közös tanulmányok elkészítése.
1.2.2. Országok közötti együttműködések Európai Unió Magyarország és az Európai Uniós tagállamok vámrendszere eltér az Unión kívüli országokétól. A tagállamok kereskedelmi és vámpolitikájának eredményeként kialakított vámszinteket EGK rendeletek tartalmazzák, amelyek így kötelezően alkalmazandók a tagállamokra. Emellett lehetőség nyílik vámtarifa kedvezmények és vámsemlegesítés igénybevételére is. A vámsemlegesítés esetén minden tagállam arra kijelölt szerve évente kétszer gyűjtheti össze a tagállami gazdálkodók vámsemlegesítési kérelmeit. Ezeket a brüsszeli Bizottság illetékes főigazgatósága bírálja el. Az elbírálás rendező elve az, hogy
7
kizárólag akkor szavazható meg vámsemlegesítés egy adott termék harmadik országból származó importjára, ha a termék behozatala gazdaságilag indokolt. Ennek eldöntéséhez azonban több tényezőt kell figyelembe venni, köztük azt is, hogy az import ne sértse egyetlen tagállam egyetlen termelőjének érdekét sem. Kiemelten fontosak a származási szabályok amelyek gyakorlatilag a vámrendszeren kívüli, de formálisan a vámrendszerre épülő korlátokat állítanak a külföldről érkező áruk elé, helyesebben ehhez kapcsolják a tarifális kedvezmények igénybevételét. Az Európai Unió a társult országok csatlakozását megelőző egyik legjelentősebb feladatának a páneurópai kumuláció megvalósítását tekinti. Az ezen rendszerhez csatlakozó országok, így Szerbia is, származás szempontjából egységes területet alkotnak, s így függetlenül attól, hogy egy terméket a páneurópai övezet (EU, EFTA, CEFTAI), melyik országában, valamint az EU társult tagállamai közül, melyikben állítanak elő, az jogosult az EU és az egyes országcsoportok, országok között előírt vámkedvezményekre. Ide sorolható még a közösségi vámjogi és vámeljárási szabályok egységes rendszere, a közösség vámmentességi rendszere, az egységes árutovábbítási eljárás, az egységes vámokmány és váminfrastruktúra. A közös vámpolitika megkönnyíti az áruk szabad mozgását az Európai Unión belül, melynek köszönhetően a Magyarországra, harmadik országból bekerülő áruk szabadon mozoghatnak az Unión belül. Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) a Fekete tenger partvidékén és a környezetükben fekvő államok gazdasági együttműködési fóruma. A szervezet célja, hogy a Fekete tenger medencéjének békéjét és stabilitását a gazdasági együttműködés megerősítésével megszilárdítsa. A szervezet kezdeményező szerepet vállal a vámok és egyéb korlátozások leépítésében, a határokon történő ügyintézés egyszerűsítésében. Az államok fokozatosan egységesítik pénzpiaci rendszereiket és megállapodás született egy regionális tőzsde létrehozásáról is. Orosz és szerb kapcsolatban a cél a közvetlen, friss tőke Szerbiába való vonzása, valamint közös programok realizálása. Mióta Oroszország teljes jogú tagország lett a Világkereskedelmi Szervezetben, egyharmadára csökkent az orosz vám a behozatali árukra. A szerb áruk továbbra is versenyképesek maradnak, a vámnélküli státusznak
8
köszönhetően, a termékek 99%-ában. Oroszország Szerbia számára a hatodik partner a kivitelt illetően, behozatal tekintetében pedig az első. A szerb és orosz, valamint a fórumtagok közötti kapcsolatok kiaknázása még kezdetleges, ugyanakkor számos előnyt rejt magában. A szerb áruk vámmentesen áramlanak Oroszország felé, míg az orosz termékek csökkentett vámmal Szerbia felé. Mindez az áruk könnyebb mozgását segíti elő és társulva az Eu-s vámpolitikával megélénkítheti a szerb-magyar térség gazdasági együttműködését az előnyöket kihasználva.
1.2.3. Kormányzat Magyarország A külföldi társaságok magyarországi piacra lépése, illetőleg piaci érvényesülése, továbbá a magyarországi vállalkozások külföldi piacokon történő megjelenése a gyorsan változó gazdasági környezetben nagy kihívások elé állítják a társaságok vezetését, valamint tulajdonosait. A Kormány célkitűzései szerint az elkövetkezendő években a gazdaság fejlődése felgyorsul és a legújabb kormányzati lépések (pl. Széll Kálmán terv, új külkereskedelmi stratégia stb.) újabb lehetőségeket teremtenek a kis- és középvállalkozások számára. 2010-ben a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) magyarországi állománya meghaladja a 67 milliárd eurót, és egy főre vetítve az egyik legmagasabb a kelet-közép-európai térségben. A befektetések döntő része a szolgáltató ágazatokba és a versenyképes feldolgozóipari ágazatokba (járműgyártás, villamosgép-gyártás) áramlott. Befektetési feltételek:
Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények
Külföldi befektetések elől nincs elzárt ágazat, maximum külföldi tulajdonhányad engedélyezett
9
Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek) Társasági forma Kkt.
Alapító tagok száma
Alaptőke
Két vagy több magánszemély
Nincs alsó limit
Bt.
Két vagy több magánszemély
Nincs alsó limit
Kft.
-
min. 500ezer Ft
Rt.
-
min. 5millió Ft
Zrt.
-
min. 20millió Ft
Adórendszer Adótípus ÁFA
Kamat- és osztalékadó Személyi jövedelemadó Társasági adó Járulékok
Adó mértéke 27% (általános) 5% (gyógyszer, könyv, folyóirat, távhőszolgáltatás) 18% (tejtermékek, gabona, liszt, kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás) 16% 16% személyi jövedelemadó (2,424.000 forint feletti éves jövedelem estén a 27 százalékkal növelt adóalap után kell megfizetni) Az 500 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalapig 10%, az a feletti adóalapra 19% 10% nyugdíjjárulék 7% egészségbiztosítási járulék 1,5% munkaerő-piaci járulék 27% szociális hozzájárulási adó
Beruházási kedvezmények Eligible expenditure
Adjusted aid ceiling
Up to EUR 50M
100 % of regional ceiling
For part between EUR 50-100M
50 % of regional ceiling
For part exceeding EUR 100M
34 % of regional ceiling
10
Name EU co-financed tenders
Type cash, non-refundable, post-financed
Subsidy based on individual Government decision
cash, refundable
Amount of subsidy Conditions max. 35%, app EUR 0,37 investment volume min. – 3,7 M EUR 1 M, new jobs or increasing personal related costs, outside Central Hungarian Region
non- above EUR 10 M and no min. 50 new jobs (25 in EU funds are available preferred regions) or above EUR 25 M
Development tax - tax allowance for - exemption for 80% of allowance post-investment the corporate tax period payable for 10 years following installation
- investment volume min. EUR 11.3 M, min. 150 new jobs EUR 3.7 M investment volume and -Up to HUF 500 M 75 new jobs in turnover the corporate preferred regions
Training Subsidy
tax rate is 10%, above HUF 500 M the tax rate is 19%. cash subsidy, non- - 25-90% of eligible refundable training costs, max. EUR 1M if job creation is between 50-500, - max. EUR 2 M if job creation 500
Job creation subsidies 1.
cash subsidy, non- EUR 1.26 M per project refundable
Job creation subsidies 2.
cash subsidy, non- EUR 4,400-8,150 refundable, only for new job SME’s
11
cash subsidy based on individual Government decision is granted; min. 50 new jobs
based on individual Government decision is granted; in preferred or most preferred locations; min. 500 new jobs.
per min. 2 new jobs
Adókedvezmények Fejlesztési
A K+F tevékenységekkel összefüggő Szolgáltató Központok részére nyújtott A filmművészetet, az előadóművészeteket és a közönségsport támogatásai
Fejlesztés befejezését követő 10 éves időtartamra igényelhető a társasági nyereségadó (TÁNYA) bevallásban. Mértéke legfeljebb az adott évre fizetendő adó összegének 80 százaléka, TÁNYA (társasági nyereségadó) alap kedvezmény vagy helyi iparűzési adó (HIA) alap kedvezmény egyaránt érvényesíthető létrehozott munkahelyek alapján a társaságok társasági nyereségadó és helyi iparűzési adó kedvezményben részesülhetnek A társaságok szponzorként a filmgyártóknak, előadóművészeknek és sportegyesületeknek nyújtott támogatás összegének maximum 119 százalékával egyenlő adómegtakarítást érhetnek el
Szerbia 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 19., az importban pedig a 29. helyet foglalja el. Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelemre, a Szerbia és az Európai Unió között létrejött átmeneti kereskedelmi megállapodás rendelkezései vonatkoznak. Az átmeneti kereskedelmi megállapodás célja, hogy 6 éven belül lépcsőzetesen liberalizálja az EU és Szerbia közötti kereskedelmet. A következő pontokban mutatjuk be, a kormányzati ösztönzők rendszerét a gazdasági beruházások élénkítésére. Befektetési feltételek:
Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények
Külföldi befektetések elől nincs elzárt ágazat, maximum külföldi tulajdonhányad engedélyezett
12
Vállalatalapítási feltételek
Adórendszer
13
Beruházási kedvezmények
14
1.3. Jogi összefoglaló 1.3.1. Magyarország A magyar jogi tanulmány kellő részletességgel tárja fel Magyarország jogi környezete által nyújtott lehetőségeket. A tanulmány szerint realizálható a határon átnyúló ipari park, bár elképzelhető, hogy ez egy hosszabb folyamatot vesz igénybe. A nemzetközi egyezmények és EU-s jogszabályok után – melyek a Szerbiával való kapcsolatépítést teszik lehetővé -, a különösen a megvalósítással összefüggő jogszabályok ismertetése következik. Ezek alapján megvalósítható a kezdeményezés. Az 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény rendelkezései alapvető fontosságúak az ipari park megvalósításánál, így a helyi lakosság érdekeinek védelme, elmaradott térségek felzárkóztatása, környezeti adottságok védelme, az európai és határ menti területrendezési kérdések összehangolása. 2012. január 1-tól lehetőség van létrehozni szabad vállalkozási zónát, ami a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben van lehetőség létrehozásukra. Mivel Tompa ilyen térségben helyezkedik el, így jó esély mutatkozik szabad vállalkozási zóna kialakítására. Magyarországon az ipari park cím elnyerése mellett, lehetőség van a hozzá kötött támogatásban való részesedésre is. A Tompán elhelyezkedő ipari park a jogszabályi előírásoknak megfelelően fog felépülni, hogy a címet és támogatást elnyerje. A megvalósítás lépései: 1. Kapcsolatok kiépítése, fórumokon való részvétel: Így a Magyar-Szerb Ipari Kamara, Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint Tompa és Szabadka Város önkormányzatának közötti kapcsolat elmélyítése a cél. Emellett fontos az állami szervek, így miniszterek és megyei kormányhivatal megkeresése a támogatásuk elnyerése céljából.
15
2. Konzorcium létrehozása a tartós együttműködés megvalósítása érdekében. 3. Kapcsolatok bővítése: a „Kárpáti Régió Üzleti Hálózat” nevű üzletfejlesztési irodahálózatban való részvétel, a magyar és határon túli magyar gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására. A fentiek tükrében a magyar jogi tanulmány lassabb folyamatként megvalósíthatónak találja az ipari parkot. Ehhez szükséges az illetékes döntéshozók támogatása, a helyi önkormányzatok aktív szerepe. Magyar oldalon az ipari park cím elnyerése és a hozzá fűzött támogatás jelent komoly csábító erőt a befektetők számára, ám a szabad vállalkozási zóna létrehozására is van lehetőség, amely újabb távlatokat nyithat a két park kapcsolatában.
1.3.2. Szerbia A szerb jogi tanulmány elemzi Szerbia és Magyarország közötti határon átnyúló ipari park jogi létrehozásának részleteit. A tanulmány során a legtöbb jogi alternatíva bemutatásra kerül, tehát alapos vizsgálódás nyomán állapítja meg a legjobb megoldást. Szerbiában más jogi konstrukciók működnek, mint Magyarországon, így a magyar nyelvben használatos „ipari park” nevű intézmény sem tartalmában, sem elnevezésben nem található meg a szerb jogrendszerben. Szinonimaként a vámmentes- és ipari övezet használandó, melyek más-más feltételekkel bírnak. Vámmentes övezet: A vámmentes övezetekre kedvező speciális jogszabályok vonatkoznak, amelyek felölelik a vámfizetés, adózást, építést, biztosítást, egyszerűsített közigazgatási eljárást stb.. A Szerb Köztársaság területén kijelölt övezetek igen kedvező feltételekkel rendelkeznek ahhoz, ideértve az infrastrukturális és logisztikai adottságokat, hogy külföldi nagyvállalatok telephelyéül szolgáljanak. Másik alternatíva az ipari övezet, amely többnyire önkormányzat által létrehozott és általa beruházás mértéke szerinti támogatásban vagy kedvezményben részesített vállalkozások számára konstruált. A tanulmány bemutatja az adók és támogatások rendszerét is. Így állami dotációt kínálnak a beruházás értéke és a foglalkoztatottak száma szerint az új, nagy volumenű beruházások esetén. Emellett a társasági adójóváírás és
16
kedvezmények;
ÁFA
alóli
mentesség
a
vámszabad
területeken;
vámmentesség a behozott félkész termékekre, gépekre és a helyi támogatások rendszere kedvező feltételeket biztosít a vállalatok számára. Megvalósítás lépései: 1. Kapcsolathálózat kiépítése: Szükséges még a megvalósítás előtt egy stabil kapcsolatrendszer
kiépítése,
mely fórumokon,
az
állami
szervekkel
tartott
kapcsolatokon és a résztvevők találkozásain valósulhat meg. 2. Jogilag különálló ipari park létrehozása: Jogi előnyök maximális kihasználtsága érdekében két jogilag különálló ipari park létrehozása a célravezető, melyek konzorciumi megállapodást kötnek és szorosan együttműködnek. 3. Szoros
együttműködés:
A
megvalósítás
után
is
szükségszerű
a
parkok
együttműködése, közös gazdasági stratégiák, befektetést ösztönző programok megalkotásában. Törekedniük kell arra, hogy a vállalkozások a két park által kínált előnyök legkedvezőbb kombinációját tudják felhasználni.
17
1.4. Műszaki összefoglaló 1.4.1. Tompa
A tompai ipari park helyszíne A projekt keretében elkészült műszaki tanulmány Szabadka és Tompa települések rövid bemutatása után a Tompán létesítendő park lehetséges helyszíneit elemezve meghatározta azt a területet, amely a legoptimálisabb feltételeket kínálja a határon átnyúló ipari park létrehozására. A Kiskunhalasi kistérségben számtalan ipari park kialakítás céljára alkalmas terület található. A tompai önkormányzat által javasolt három terület előzetes szempontrendszer szerinti elemzése alapján lett kiválasztva az ipari park és a lehetséges befektetők számára legjobban megfelelő helyszín. A kiválasztott terület: Ipari gazdasági területként szerepel a Településszerkezeti tervben. Tulajdonviszonyai rendezettek, az önkormányzat tulajdonában áll. 23 ha területű, de a határ irányába akár 100 ha-ra is bővíthető A terület közlekedése kiváló: az 55. sz. főúttól 10 km-re délre, az 53. sz. főúttól 130 m-re nyugatra, a szerb határtól 2,5 km-re északra található Az alapvető infrastruktúrák kiépítettek.
18
Alkalmas az ipari park cím elnyerésére is, amely további támogatást von maga után. Az ipari park versenyképességének, ezáltal sikerességének biztosítása, a befektetők megnyerése, és a cégek komfortérzetének maximalizálása érdekében kitért a vállalkozások céljaival összhangban levő magas minőségű szolgáltatások biztosítására is, részletesen elemezve azokat. A terület nagy előnye a főúthoz és a határhoz való közelsége, a terület bővíthetősége, és infrastruktúrákhoz való kapcsolódás lehetősége. Mindez alkalmassá teszi a területet a határon átnyúló ipari park megvalósítására. A park magához vonzza Tompáról és térségéről a különféle termelő, szolgáltató vállalkozásokat, és amely biztosítani tudja a vállalkozások működéséhez szükséges megfelelő hátteret és infrastruktúrális feltételeket.
1.4.2. Szabadka
A szabadkai ipari park helyszíne A szerb oldalon elkészült műszaki tanulmány általános és speciális szempontok alapján, három lehetséges terület közül választja kis a legideálisabbat a határon átnyúló ipari park területének. Elsőként az ipari parkok általános, minősítéshez szükséges paramétereit mutatja be világszerte, Magyarországon és Szerbiában. Ennek keretében a tanulmány hangsúlyozza a parkok gazdaságra és a társadalmi környezetre gyakorolt jótékony hatását. A két ország
19
közötti szabályozási különbségek ellenére, azok előnyeinek közös kiaknázásában látja a megvalósítandó ipari park sikerét. A tanulmány egy minikutatás keretében, 10 potenciális helyi kis- és középvállalkozó igényét mérte fel egy standard kérdőív segítségével. A kutatásnak köszönhetően az ipari park leendő elhelyezkedése valós igényeket tükröz, hiszen a kiválasztás során nem csupán az általános t, hanem a finom, sok részletre kiterjedő, helyi KKV-k szempontjai is beemelésre kerültek. Így részletekbe menően kirajzolódtak a szignifikáns elvárások a szerbiai ipari parkkal kapcsolatban. Az általános és minikutatás alapján nyert szempontok alapján Szabadka területén található „Mali Bajmok”, „Peter Drapšin” és „Karadordev put” nevű helyek közül a legideálisabb területre, Mali Bajmokra esett a választás. A terület:
Tulajdonviszonya rendezett, Szabadka város önkormányzatának tulajdonában
Vámmentes övezet része.
53 ha területű, bővíthető.
A közutak közelsége megvalósul: 5 km-re Szabadkától, buszpályaudvartól és
áll.
vasútállomástól, a 102-es Szabadka-Zombor út mentén, 10 km-re a nemzetközi határátkelőtől.
A helyi közüzemi infrastruktúra fejlett.
Részletes szabályozási terv elfogadásra került.
Kedvező
befektetői
környezet:
környező
területeken
multinacionális
vállalatok helyezkednek el Terület mérete a legnagyobb, ami lehetővé teszi a terjeszkedést, valamint a részletes műszaki feltételeknek is megfelel. Infrastrukturálisan fejlett és része a vámmentes övezetnek. Az ipari park megvalósítása esetén a zöld területek csupán 20%-a sérülne, szemben a két másik területtel, ahol ez az arány 30-40%-os. Így az általános és helyi KKV-k szempontjai, valamint a környezetkímélés igénye szerint a választás – a tanulmány értelmében – Mali Bajmokra esett.
20
2. KONCEPCIÓ 2.1. Határon átnyúló ipari park Az ipari parkok az ipari és gazdasági fejlődés alapkövei a mai társadalomban. Általánosságban elmondható, hogy az ipari parkok a főbb útvonalak, hajózható folyók és repülőterek közelségében helyezkednek el. A parkok koncepciója, hogy kis területen nagyfokú koncentrációját idézzék elő a nagy-, kis- és középvállalkozásoknak, a belvároson kívül, lehetőség szerint a város külterületén. Mindehhez szükséges a terület infrastrukturális ellátottságának kiváló minősége. Az ipari parkok jelentősége pontosan abban rejlik, hogy a potenciális befektetők relatíve olcsón juthatnak hozzá a kiváló felszereltséggel és ellátottsággal rendelkező terültekhez, amely beruházásuk intenzitását ösztönzi
és
növeli.
A
vállalatok
koncentrációja
elősegíti
a
helyi
lakosság
életkörülményeinek javítását a munkahelyek, szolgáltatások révén. Nem utolsósorban pedig védi a környezetet és elősegíti a hatékony ellenőrzést az államigazgatási szervek részéről. Összegezve, az ipari park egy komplex terület, ami gyártási és ahhoz kapcsolódó tevékenységek céljából jött létre, rendelkezik az ipari aktivitáshoz szükséges elsődleges és másodlagos modern infrastruktúrával és az előírt jogszabályi követelményeknek is megfelel. Az ipari parkok kedvező tulajdonságai számottevően kihasználhatóbbá válnak, ha a park a határ menti övezetben helyezkedik el. A potenciális befektetők száma megsokszorozódik, a belföldi piac mellett a tágabb határ menti regionális és külföldi piac is megnyílik. A park hordereje jelentős mértékben fokozódik, ha két ország határ menti elhelyezkedésű ipari parkja lép kapcsolatba egymással. A kapcsolatépítés megtörténhet fizikálisan, amikor tulajdonképpen egy parkról beszélhetünk, amelyet az országhatár szel át, vagy együttműködés útján, amikor a határ két oldalán egy-egy park található, amelyek stratégiájukat összehangoltan alakítják ki, egymásnak kedvezményekkel szolgálnak és kifelé közös politikát folytatnak. A legfontosabb érv a határon átnyúló együttműködés mellett a vállalatokat csábító költséghatékonyság. A parkok szoros együttműködésnek köszönhetően egy vállalat, két ország kedvező területi, társadalmi és jogi adottságait kihasználva hozzávetőlegesen 5%
21
költséghatékonyságot tud elérni. A költséghatékonyság kérdésköre napjainkban kiemelten fontos szerephez jut, érzékelhető mindez a vállalati kiszervezések és Európából más kontinensekre való áttelepülésekből is. Ha az ipari parkok kedvező adottságainak aggregálásával ekkora megtakarítás érhető el, a vállalatoknak nem áll érdekükben más, fejletlenebb régiókba és területekre költözni, beruházásukat ilyen parkokba fogják összpontosítani. A határon átnyúló ipari park így kitűnő lehetőséget teremt a külföldi befektetők beruházásának növelésére és termelési kapacitásuk növelésére. Az üzleti lehetőségek és költséghatékonyság mellett a külföldi befektetőknek kiemelten fontos, hogy egy olyan helyen tudjanak letelepedni, ahol az infrastruktúra adott és a vállalatok koncentrációja magas, hiszen így sikerülhet rövid időn belül beilleszkedni és kapcsolatokat kiépíteni relatíve alacsony kockázati faktorral egy idegen országban. A vállalatoknak így egyszerre két ország és azokon keresztül elérhető országok piaca nyílik meg, ami keresleti növekedést idéz elő. Köszönhetően mindennek növekszik bevételük, érdekelté vállnak újabb és újabb kapcsolatok kiépítésében, további vállalatok betelepülésében. Mindemellett a határon átnyúló park megteremti az országok közötti hosszú távú határ menti együttműködést, mely elősegíti a gazdasági érdekek összehangolását is, további kapcsolatok kiépítésének reményével. A park segítséget nyújt tovább ahhoz, hogy a regionális kis- és középvállalkozások sikeresen ágyazódjanak be a nagyvállalatokba különböző klaszterek létrehozásával és beszállítási szerződésekkel. Így nem csupán a nagyvállalatok, hanem a nélkülük kis piaccal rendelkező KKV-k is növekedésnek indulhat. Természetesen ez együtt jár a munkaképes korú lakosság keresletével, ami a munkabérek növekedését, így az életszínvonal emelkedését hozza magával. A vállalatoknak az ipari park infrastruktúrája mellett szükséges egy kiépült és részleteiben gazdag szolgáltató szektor, amely további munkahelyek létesítését jelenti. A határon átnyúló ipari park nem csupán a nagyvállalatok érdekeit szolgálja. Az együttműködésből fakadó előnyök ugyanúgy érintik a két állam gazdaságát, a régióban elhelyezkedő településeket és a régióban élő lakosságot is. A határon átnyúló ipari park olyan programcsomag, mely folyamatos gazdasági és életminőségi növekedést tesz lehetővé, amelyet kevés modern elgondolás kínál. Így kifejezetten támogatandó egy két határ menti régió közötti szoros gazdasági együttműködés, mely alapjául szolgál a hosszú távú fenntarthatósághoz és a régió saját karakterének kialakításához.
22
2.2. Osztrák-Magyar modell (Szentgotthárd) Az osztrák és magyar együttműködésnek köszönhetően Szentgotthárd ipari parkja az Európai Unió egyetlen határon átnyúló létestménye. Összesen 65ha nagyságú, korszerű infrastruktúrával, iparvágány-ellátással rendelkező, komplex ipari parki szolgáltatást nyújtó
park,
alkalmas
olyan
technológia-
és
szakképzett
munkaerő-igényes
termelővállalatok számára, amelyek áruikkal a kelet-, nyugat- és dél-európai piacot egyaránt el kívánják érni. Emellett mindkét oldalon olyan modern logisztikai központ valamint határátkelő működik, mely a kelet- és nyugat-európai piacok összekapcsolásában érdekelt szálltmányozási cégeknek jelent versenyelőnyt. Az ipari park története az 1997-es évig vezethető vissza, amikor a magyar PHARE CBC és az osztrák Interreg II. programok támogatásával a határ két oldalán, a burgenlandi Heiligenkreuzben és a Vas megyei Szentgotthárd létrejött egy földrajzilag egységet képező és szorosan együttműködő, bár jogilag és szervezetileg különálló ipari park komplexum. 2000-től a parkoknak közös osztrák tulajdonosa lett, így ennek köszönhetően a közös fejlesztési koncepció összehangoltabbá és dinamikusabbá vált. Mára az ipari parkban több mint 30 cég található, akik a környező települések 2000 munkavállalóját alkalmazzák és a beruházás messze meghaladta a várt elképzeléseket. Az ipari parknak köszönhetően mindkét ország új piacokkal bővült. Különösen jelentős volt ez Magyarország EU csatlakozása előtt. A kapcsolatból mindkét ország és térség profitált, hiszen az adó- és vámkedvezmények, valamint a megkönnyített határátkelésnek köszönhetően gyorsabban és rugalmasabban áramlott az országok között az áru, ami a piac felélénkülését és új kapcsolatokat megvalósulását hozta magával. Az EU csatlakozás után, a már egységes ipari park az Unió számos országából fogad cégeket, mely elősegíti a park fenntarthatóságát és fejlődését. Befektetési kedvező feltételek: A Szentgotthárd-Heiligenkreuzi ipari park sikere a földrajzi adottságoknak, a térségre jellemző ipari hagyományoknak, valamint a gondos tervezés és precíz kivitelezésnek köszönhető. Az EU csatlakozást követően a térség visszanyerte teljes vonzáskörzetét a magyar-osztrák-szlovén hármashatár térségében. Infrastrukturális ellátottsága a térségnek. Az Ipari park ellátását a feltáró utakkal párhuzamosan kiépített, közműsávban haladó teljes infrastruktúra biztosítja. A
23
közúthálózat könnyű elérhetősége, így az osztrák autópálya, a magyar főközlekedési út, a vasút, a repterek és a nagyobb városok közelsége mind a park vonzáserejét növelik. Közeli határátkelő, amely összesen 2 km-re található a parkoktól, melynek köszönhetően a szorosan összekapcsolódó cégek könnyen megvalósthatják a szállítmányozásukat. Így nincs szükségük a készletek tartós felhalmozására, hanem a termelési igényeknek megfelelően, „just in time” szállíhatják a határ túloldalára a megrendelt árut. Az ország és a befektető cégek között konszenzus útján létrejövő építési, levegőszennyezési, valamint a terület felhasználására vonatkozó szabályozást, továbbá a helyi önkormányzati kedvezményeket. E szabályozások és a kedvező feltételek megteremtése, mind hozzájárultak, hogy az ipari park területére több és több cég települjön be. Az államigazgatási és önkormányzati szabályozások nagymértékben meghatározzák az ipari parkok és fejlesztések sikerét. Kiemelt szerepet kell kapjanak a helyi önkormányzatok jogszabályalkotási procedúrái is. A cégeket sújtó különböző helyi adók - így az iparűzési és kommunális adó - és a cégek számára adható kedvezmények alapos kidolgozása esszenciális fontosságú. A két település helyi önkormányzata kifejezetten ügyelt arra, hogy optimális jogszabályi környezetet teremtsen a cégek számára, serkentve ezzel a beruházásokat. Az Európai Unióban egyedülállóan, a kooperáció elvében működő ipari park a várakozásokat felülmúlva teremti meg a környező térség megélhetését és gazdasági stabilitását. Amit a park a cégeknek nyújtani tud, megteremti a tartós és jövedelmező beruházások létrehozását. Természetesen Szentgotthárd-Heiligenkreuzi ipari park 15 évre visszanyúló sikere az együttműködésen alapul. Az ipari park megtervezésekor és a befektetők betelepülésekor, kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy mindkét ország kedvező adottságait szem előtt tartsák és igénybe vegyék. Így nagy multinacionális cégek szervezik meg termelésüket a határ két oldalán, felhasználva a mindkét ország nyújtotta előnyöket és a határátkelő közelségét, mely elősegíti a zökkenőmentes határátlépést.
24
2.3. Bolgár-Szerb modell (Pirot) A határon átnyúló ipari parkok közé sorolható, mint jó példa és modell, a bolgárszerb határmenti régióban elhelyezkedő Pirot nevű város ipari parkja. Pirot Szerbia keleti részén fekszik, kaput nyitva a Közel-Kelet irányába. A terület előnye a nemzetközi útvonalak közelsége, ami a legrövidebb útvonalat biztosítja Európa és Ázsia között. A piroti ipari park ötvözi a szerb vámmentes övezet törvény adta előnyeit és a város által nyújtott különleges építési és üzemeltetési lehetőségeket. A vámmentes övezetekről szóló törvény értelmében, ezen övezetekben számos tevékenység végezhető, így termékgyártás, termékek és köztitermékek tárolása, banki műveletek és pénzügyi tranzakciók, biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, turisztikai és egyéb szolgáltatások és minden más gazdasági tevékenység, amely nem ártalmas a környezetre. A piroti ipari park 1998-ban kezdte meg működését részvénytársaságként. A park fejlődő üzleti tevékenységének illusztrációjaként mottója: „Build and work free.”. A mottó jól tükrözi a park üzleti logikáját. A vámmentességgel és a város nyújtotta kedvezményekkel előnyt nyújtanak a betelepülni kívánó vállalatoknak, megkönnyítve a kezdeti beruházást és a folyamatos terjeszkedést és fejlődést, ezáltal serkentve a gazdasági életet. A park vezérelve, hogy kedvező körülményeket teremtsen a határ menti térségben a belföldi és külföldi vállalkozások számára –a szerb és bolgár oldalon egyaránt. E kedvező körülmények: vámmentes (Free Zone) törvény hatálya alá tartozó terület; speciális kedvezmények a várostól: o adó- és illetékmentes építkezés, o épületek hasznosítása utáni fizetési kötelezettségtől való eltekintés 10 évre; különböző ösztönző intézkedések a vámmentes övezetek fejlesztésére; speciális ösztönző intézkedések az ipari parkban; teljes infrastrukturális ellátottság; folyamatos szolgáltatások a parkon belül:
25
o központi irodai szolgáltatások; o biztonsági szolgáltatás; o szállítmányozási ügynökség o "One stop shop" szervezet, mely egy helyen kezeli a Zóna ügyfeleinek az
összes
vámengedélyét
és
közigazgatási
eljárásokat
az
áruforgalommal kapcsolatban. A széles spektrumú támogatási és ösztönző rendszernek köszönhetően (melyet a szerb jogi tanulmány részletesen kifejt), az összes típusú üzleti beruházás megvalósítható a piroti ipari parkban, a feltételek kedvező allokációjának köszönhetően. Az ipari park adottságai a külföldi befektetők beruházási kedvének növekedését idézték elő, hiszen Pirot városa stratégiai szempontból kiváló helyen található. Az európai város utat nyit a hatalmas Közel-keleti piacra és fordítva, lehetőséget teremt az Ázsiai országok vállalatinak Európában való letelepedésére. Az ázsiai kapcsolat mellett nem elhanyagolható a bolgár oldallal való szoros együttműködés sem, hiszen így a két ország gazdasága
kedvező
hatást
gyakorol
egymásra,
előteremtve
további
befektetők
megtelepedését. A bulgáriai vállalkozásoknak egyedülálló lehetőségeket teremtenek a fentebb is részletezett adórendszer és adókedvezmények, a befektetést ösztönző támogatások és a vámmentes övezet. A vámmentes övezet lehetőséget kínál arra, hogy olyan multikulturális üzleti kapcsolatok szülessenek meg Európában, amely sokszínűségének köszönhetően magában rejti
az
innovációt
és
a
termelékenységet.
Az
együttműködés
során
elért
költséghatékonyság, az állami programok és pályázatok jótékony hatásai, a helyi önkormányzat által nyújtott kedvezmények, valamint magának a parknak a szolgáltatásai 1998 óta mind hozzájárultak és járulnak a sikeres üzleti élethez, ezáltal pedig a régió gazdasági intenzitásának növekedéséhez is. Bizonyítja mindezt az ipari park 15 éves múltja és a vámmentes övezetek között elfoglalt vezető pozíciója. A modell példát szolgáltat arra, hogy az állami és helyi önkormányzati kedvezményeknek, a befektetést ösztönző programoknak, a terület geo-politikai helyzetének és infrastrukturális ellátottságának köszönhetően, e körülmények kedvező párosításával milyen tartós és gyümölcsöző beruházások valósulhatnak meg a határmenti régiókban, megteremtve a folyamatos fejlődést és a térség lakosainak megélhetését.
26
2.4. Magyar-szerb modell (Tompa és Szabadka)
Az ipari parkok tervezett helyszínei Szabadkán és Tompán A fenti modellek és az elvárások összegzéseként született meg a magyar-szerb, határon átnyúló ipari park ötlete. A Gate to Europe projekt feladata, hogy olyan tanulmányokat és modelleket ismerjen meg, valamint ezekből építkezve alkosson meg, amelyek alkalmasak egy leendő ipari park feltételeinek megvalósítására. Az alábbi fejezetben igyekszünk a jó gyakorlatokat, az államigazgatás és EU-s akarat, valamint a határ menti régió lakosságának és KKV-knak az igényei összefésülésével olyan modell megalkotására, amely a hosszú távú fenntarthatóság mellett, mindkét ország és a befektetők érdekeit is szolgálja. A projekt koncepciója szerint határon átnyúló parkot tervezünk Tompa és Szabadka város együttműködésével. A fentebb ismertetett modellek és a két ország jellemzői alapján kívánjuk megalkotni, a jó gyakorlatokat egy komplex ipari parkban egyesíteni. Az osztrák-magyar modell a határ tőszomszédságában helyezkedik el, a két ipari park közvetlenül érintkezik egymással, míg a szerb Pirot vámmentes övezetben csupán a határ egyik oldalán elhelyezkedő ipari park létezik, ugyanakkor erős az együttműködés a bolgár vállalatokkal. Modellünk a két, határon átnyúló ipari park közötti utat valósítaná
27
meg, miszerint a határtól két oldalán, kissé távolabb kapnának helyet az ipari parkok, ugyanakkor szoros együttműködést és közös stratégiát alakítanának ki.
2.4.1. Európai Unió és az országok Kiemelkedő fontosságú a kormányzati akarat és EU-s programok elvárásai. Mivel jelen projekt az IPA-HURS Uniós program a határon átnyúló együttműködéseket hivatott támogatni, ezért fontosnak tartjuk a gazdasági érdekek összehangolását, amely megteremti a további közös programok megalkotását és a két állam más témában való közeledését is. A projekt során megvalósult tanulmányok mind e célt szolgálják. Másik igen jelentős téma Szerbia várható csatlakozása az EU-hoz. E célt projektünk során mindvégig szem előtt tartottuk. A szomszédsági kapcsolatok ápolása, a közös programok és további közös együttműködések Szerbia felzárkózását célozzák és váltják valóra. Magyarország és Szerbia között létrejövő gazdasági kapcsolatnak köszönhetően a harmonizáció elkezdődik és kölcsönös jó viszony alakul ki, mely az EU-s tagság záloga. Ennek tükrében egy olyan megvalósítható projektet kívánunk létrehozni, mely alkalmazkodik a magyar, szerb és EU-s jogszabályi környezethez. Az ipari park létrehozásának jogszabályi környezetét az elkészített két jogi tanulmány részletesen elemzi. Ebben felhívják a figyelmet a két ország adózási kedvezményeire, a legjobb megoldásokra, amelyek mind az ipari park, mind az államok javát szolgálják. Olyan komplex szervezetet szeretnénk megteremteni, amely mindkét ország adottságainak a leginkább megfelel, így maximalizálva és gördülékennyé téve az ipari park működését. Nem utolsósorban említendő a helyi önkormányzatok szerepe. Úgy véljük, az állami támogatások, kedvezmények és feltételek mellett, hangsúlyos elem a helyi önkormányzatok szerepvállalása a határ menti régió felvirágoztatásában. Tompa és Szabadka települések önkormányzata szorgalmazza a határon átnyúló ipari park megvalósítását és nyitottak az együttműködésre. Az aktív szerepvállalás intenzívebbé teszi a park vonzerejét. Amint láttuk a fenti példákból, ez elengedhetetlen egy hosszú távú és nyereséges park létrehozása szempontjából. A szerb és magyar jogszabályi környezet olyan együttműködő, bár jogilag különálló ipari parkok létrehozását teszi lehetővé, amely a közös stratégiák kialakítása által tud összehangoltan működni. A szerb vámmentes övezet, Magyarország által támogatott ipari
28
park fejlesztéseknek, a szabad vállalkozási területté válás lehetőségei, valamint az önkormányzat kedvezményeinek köszönhetően, olyan park megvalósítása jöhet létre, amely a kedvező adottságokat kihasználva versenyképes előnyökhöz juttatja a befektetni kívánó vállalatokat. Így kijelenthetjük, hogy az eltérő jogi szabályozás ellenére, a különbségek olyan jól összehangolhatók, hogy a végeredmény kedvezőbb, mint a hasonló szabályozású országok között létrejött kapcsolatokban.
2.4.2. Területek A területek földrajzi elhelyezkedése kiválóan alkalmas egy határon átnyúló együttműködéshez, hiszen a két terület a határ menti térségben, a nemzetközi határhoz közel fekszik. A területek kiválasztásánál ügyeltünk arra, hogy a környezet legkisebb sérelmével valósulhasson meg a beruházás. A két terület infrastrukturális ellátottsága kiemelkedően fontosa, hogy a két ipari park közötti, valamint más irányú zavartalan és gyors szállítás létrejöhessen. A műszaki tanulmányok által kiválasztott terület infrastrukturális adottsága kiemelkedő a határmenti térség hasonló jellegű területeihez képest. A területek közutakhoz és főutakhoz igen közel helyezkednek el, a szárazföldi fuvarozást megkönnyítendő. E útvonalak stratégiai fontosságúak, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy az országok közötti szállítások, valamint további országok megközelítés is rajtuk keresztül történik. A közeli határátkelő erősíti a két park közötti kapcsolatot, hiszen a „just in time” termelési módszert segítik elő, ami a befektetőknek kedvező termelésszervezési elv. A közutak mellett szót kell ejteni a nemzetközi repülőterek kedvező időn belül történő eléréséről. Így nem probléma a légi közlekedés útján megvalósuló szállítás sem. A közművek kiépítése részleteiben megtörtént, azok fejlesztése és bővítése - az önkormányzati támogatásoknak megfelelően -, adott helyzetben bármikor megvalósulhat. A területek méretéről szólva, mindkét leendő park esetén a terület bővíthető, a környezet elvárható megóvása mellett. Szót érdemel a térség szolgáltatási- és oktatási szektorának kiépült rendszere, mely a befektető cégek ellátását támogatja. Nagy volumenű betelepülés esetén e rendszerek fejleszthetőek.
29
Emellett a park kialakítása során létre kívánunk hozni egy logisztikai központot, amely a betelepült vállalatok számára könnyíti meg az engedélyezési és eljárási kérdéseket. Továbbá lehetőséget nyújt értekezletek, tárgyalások lebonyolítására is és a központ menedzsmentje intézi a parkokkal összefüggő valamennyi releváns kérdés megoldását és kezelését. A fentiek összefoglalásaként kijelenthető, hogy a kiválasztott területek annak ellenére, hogy nem közvetlenül a határ szomszédságában, hanem két város külterületén helyezkednek el, kiválóan alkalmasak egy határon átnyúló együttműködésen alapuló ipari park létrehozására. Ezt alátámasztja a területek infrastrukturális ellátottsága. A két település pedig kedvezően befolyásolja a parkok létrejöttét, hiszen ellentétben a szorosan a határvonalhoz simuló parkoktól, itt mindkét park sajátos szolgáltatási rendszert építhet ki, amelyek szintén a sokszínűséget megvalósítva, további előnyökhöz juttathatják a befektetőket.
2.4.3. Projekt A projekt kialakításában kiemelkedő szerepet játszik a Csongrád megyei Kereskedelmi- és Ipari Kamara, valamint a 2009-ben alapított Magyar-Szerb Kereskedelmi- és Ipari Kamara. E kamarák kiemelkedő szerepet játszanak abban, hogy a Budapest – Szeged – Szabadka – Belgrád tengelyen aktív gazdasági élet valósuljon meg, támogatva ezzel a térségek felzárkózását és az országok közötti együttműködést. Elősegítik a szinergiát a vállalkozásfejlesztés, befektetési ösztönzések és határmenti kapcsolatok kialakítása között. Kijelenthető, hogy a projekt egyedi megoldást kínál a gazdaságélénkítésre, hiszen a geo-stratégiai elhelyezkedést, valamint a logisztikai adottságokat teljes körűen kihasználja és akár fejlesztheti is. A mellérendeltség elvén alapuló projektmegvalósítást a közös gondolkodás, az egymásra figyelés és a kölcsönös előnyök nyújtása jellemzi, amitől elsősorban a helyi gazdaság élénkítését várjuk, a befektetési intenzitás növekedését, ezáltal a határmenti térség fejlődését és Szerbia felzárkózásának elősegítését. A projekt kiemelt prioritása a hosszú távú határon átnyúló együttműködés, amely egy, a határi átjárással biztosított ipari parki szövetséggel, a jó gyakorlatok segítségével létrehozható.
30
Célunk, hogy a külföldi és belföldi vállalatokat ösztönözzük a parkon belüli beruházásra, olyan előre biztosított infrastruktúrával és jól feltérképezett jogi környezettel, amely segíti beruházásuk megvalósulását, a kockázati tényezők csökkentése által. A szerb vámmentes övezet és a magyar ipari parkot létesítésére biztosított támogatások, valamint más kedvezmények igénybevételével olyan kedvező allokációja alakul ki a feltételeknek, amely más hasonló jellegű ipari parkhoz nem hasonlítható. Mindehhez pozitívumként csatolható, hogy Szerbia az Unión kívüli ország, így egy ilyen különlegesnek mondható gyakorlat megvalósítása, mind az országoknak, mind a befektetőknek előnyül szolgál. A
parkok
közelségének
köszönhetően
a
fentebb
is
említett
magas
költséghatékonyság igen vonzó a befektetők számára. Ezáltal olyan lekötött erőforrások szabadulnak fel, melyek intenzívebbé tehetik a vállalatok gazdasági aktivitását. A költségek és kockázatok csökkenése mellett, a határ közelségének, a két park szoros kapcsolatának, valamint a megkönnyített határátkelésnek köszönhetően, könnyedén léphetnek át egyik ország piacáról a másikra. Ráadásul a másik ország piacán keresztül további országok is megközelíthetővé válnak. Így olyan speciális és egyébként nehezen megközelíthető piacok válnak elérhetővé, amelyek a vállalatok versenyképes növekedését serkentik. Amennyiben sikerül e kedvező konstrukciójú, határon átnyúló ipari parkot létrehozni, úgy a vállalatok – a várakozásoknak megfelelően – érdekeltek lesznek a két területre beruházni. A két eltérő jogrendszer nyújtotta előnyöket és földrajzi elhelyezkedést kihasználva, a vállalatok az EU és nem EU-s országok (Oroszország, Dél-Európa, Ázsia) piacát lesznek képesek elérni egyszerre. A vállalatok érdekeltek lesznek további kapcsolatok kiépítésében és a beruházások serkentésében. A nagyobb vállalatok betelepülése megteremti a lehetőséget a kisebb vállalatok számára is, hogy alvállalkozóként, beszállítóként, bedolgozóként vagy más konstrukcióban betagozódjanak a nagy vállalatok rendszerébe és azok működésének szerves részévé váljanak. Mindez a helyi gazdaságot élénkíti, a sokszínűséget és a vállalkozási hajlandóságot támogatja. A helyi KKV-k mellett, a helyi önkormányzatok többletbevételhez jutnak, ami további fejlesztések alapja lehet. Emellett a térség vonzereje megnő, gazdaságilag fejlődő területté válik, a megélhetés biztosított lesz a helyi lakosság számára, hiszen új munkahelyek teremtődnek nem csupán az ipari parkon, hanem a szolgáltató szektoron
31
belül is. E tovagyűrűző folyamatnak köszönhetően létrejön egy aktív gazdasági és politikai együttműködés a két ország között, amely elősegíti Szerbia felzárkózását és Magyarország gazdaságának felpezsdítését. Az ipari park, mintegy csomópontként funkcionálna a Kelet – Nyugat, azaz az EU határon. A csomópontból kiindulva pedig újabb és újabb lehetőségek válhatnának valóra a tág piacnak köszönhetően. Összegzésként, pontokba szedjük, miért érdemes a határ két oldalán létrehozni az együttműködő ipari parkokat és azok helyszínén beruházni. Magyarország - Megfelelő - Infrastrukturális ráfordításokat igényel - Kedvező - Nemzetközi határátkelő
- Nyitás az EU-s tagállamok felé - Új piacok feltérképezése - Ipari park cím elnyerése, ezzel támogatásra való jogosultság
Jellemzők Terület
Geo-stratégiai helyszín
Piac Lehetőségek
- Szabad vállalkozási terület jogosultság elnyerésének lehetősége, mivel Tompa a leghátrányosabb térségek egyikében fekszik
Szerbia - Megfelelő - Infrastrukturális kiépítési igénye alacsony - Kedvező - Nemzetközi határátkelő - Szomszédságban multinacionális vállalatok - Nyitás Kelet és Dél irányába - Új piacok feltérképezése Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Fórum Szoros kapcsolat, így kedvezmények Oroszország irányába - Kamarák általi támogatás, fórumok szervezése
- Kamarák általi támogatás, fórumok szervezése - Normatív alapú támogatások
Állami kedvezmények
- Vámszabad zóna
- Adókedvezmények
- Normatív támogatások
- Helyi önkormányzati támogatások
- Kedvező adórendszer - Adókedvezmények
- Vállalkozásfejlesztési pályázatok (telephelyfejlesztés, eszközvásárlás, innovációk, fejlesztések, foglalkoztatási támogatások) - Hozzáférés EU-s programok által kínált pályázati lehetőségekhez
- Helyi önkormányzati támogatások - Befektetést ösztönző támogatások (foglalkoztatás, terület, vámmentesség)
32
3. A PROJEKT LEÍRÁSA 3.1. Célcsoportok és érintett felek 3.1.1. Közvetlen célcsoportok:
Kamarai tagok: Az innovatív tevékenység hozzájárul a kamarai tagok kapcsolatainak bővítéséhez és erősítéséhez, valamint a piaci lehetőségeik szélesítéséhez
Döntéshozók és potenciális befektetők: Az ipari park létrehozásával szükségképpeni, hogy elérjük azokat a személyeket és vállalatokat, akik döntésükkel elősegítik a park felvirágoztatását és a beruházások élénkítését.
Tompa, Szabadka és a térség vezető vállalatai: Számukra az ipari park lehetőséget hordoz arra, hogy kedvező feltételek között alakítsák ki termelő vállalataikat, elérve ezzel a másik ország és harmadik országok piacait is, élénkítve a gazdaság működését.
Közös szervezet: A projekt során létrehozott és felhalmozott szakmai tudást a későbbiekben további projekten során hasznosíthatják.
3.1.2. Közvetett célcsoportok
A térség szállítmányozási és importőr vállalkozásai: Lehetőségeik az ipari park létrehozása után számottevően javulnak, a kereskedelem bővülése várható.
A térség munkaképes korú lakossága: A betelepülő vállalatok szakmaszerzési és munkahelyi lehetőségeket kínálnak. A növekvő munkaerő-keresletnek köszönhetően a bérek emelkedése várható, mely javítja az életszínvonalat.
Határmenti térségek: A projekt sikerességének köszönhetően hasonló jövedelmező és hosszú távon fenntartható együttműködések jöhetnek létre.
Harmadik országbeli piacok: Szerbia és Magyarország közös projektjének köszönhetően egymás piacai elérhetővé válnak, valamint egymáson keresztül további harmadik országok is. Ezzel kiszélesedik a vállalkozások piaca, növekszik bevételük, amely előmozdítja a gazdaság fellendülését
33
3.2. A projekt célja 3.2.1. Átfogó cél: a szinergiák és együttműködés a gazdaságban A projekt fő célja, hogy előkészítse a határon átnyúló ipari park létrehozását. A létrehozandó ipari park segítségével kedvező befektetői és szállítási feltételeket lehet elérni, mely stimulálja a szerb és magyar gazdaságot. Az ipari park mindemellett kedvező hatást gyakorol az egyéb gazdasági ágazatokra is, úgymint az oktatás, egészségügyi szolgáltatások, közszolgáltatások, valamint csökkenti a munkanélküliséget és növeli az életszínvonalat.
A
projekt
határon
átnyúló
aspektusa
erősíti
a
nemzetközi
együttműködéseket és erősítis a többnyelvűséget a régióban, amelyek további potenciális haszonnal kecsegtetnek.
3.2.2. Közvetlen célok
Ipari park létrehozásának elősegítése: A „Gate To Europe” projekt fő célja egy határon átnyúló együttműködés keretében ipari park megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése, amely ipari park a határ szerb oldalán Szabadkán és a határ magyarországi oldalán, Tompán létesülnének.
Közös menedzsment kialakítása: Az intézményi háttér létrehozásával biztosítjuk a projekt zavartalan lefolyását és megvalósulását. A közös szerv koordinálja az ipari park létrehozását.
3.3. A projekt várható eredményei 3.3.1. A projekt közvetlen eredményei
Határon
átnyúló
ipari
park
tervezése
megkezdődik,
elkészülnek
a
megvalósításhoz szükséges tanulmányok.
Létrejön a menedzsment, amely koordinálja és ellátja a szükséges feladatokat.
A potenciális befektetők, a beszállítók, a gyártók és a döntéshozók megismerik a kezdeményezést.
3.3.2. A projekt közvetlen eredményei
34
A határon átnyúló park kialakításra kerül Tompán és Szabadkán.
A régióban növekedni fog a befektetések száma, amely bővíti a munkahelyek számát és növeli a munkabéreket. Így csökken a munkanélküliség, az életminőség és életszínvonal pedig javul.
A két ország által szorgalmazott befektetési tengely jön létre Szeged és Belgrád vonalon.
A nemzetközi visszhang javítja Magyarország és elsősorban Szerbia megítélést, mely elősegíti a gazdaság fellendülését és Szerbia csatlakozását az EU-hoz.
35
4. VÉGREHAJTÁS 4.1. A projekt tevékenységei és ütemezés Projekt fázis 1. Koncepció
2. Tervezés
3. Kivitelezés
4. Üzemeltetés
Periódus 2012
2013-2014
-
Kamara szerepe főbb irányok kijelölése tanulmányok elkészítése megvalósíthatóság előkészítése költségek viselése ellenőrzés konzultáció tanácsadás városok munkájának segítése
-
segítségnyújtás
-
vállalkozási kedv élénkítése befektetők keresése tanácsadás kapcsolattartás
2014-2015
2015-
36
-
Városok szerepe véleményezés segítség nyújtás
-
tervezési előkészítés tervezők megbízása adatszolgáltatás költségek viselése vállalkozók megbízása infrastruktúra kialakítása felügyelet infrastruktúra biztosítása üzemeltetési feladatok befektetések támogatása
4.2. Költségbecslés és finanszírozási terv 4.2.1. Tervezés, előkészítési munkálatok A tervezési és engedélyeztetési folyamat részletesebb leírására akkor nyílik lehetőség, ha konkretizálódnak a tervek, vagyis realizálódik, hogy milyen profilú és méretű cégek kívánnak a parkba települni. A) Tompa
II. Fázis 2013-2014
Tervezés és engedélyezés
Tevékenységek
Költség
2013. 1. félév
2013. 2. félév
2014. 1. félév
2014. 2. félév
Terület értéke
500-600 Ak
X
Környezetvédelmi engedélyezés
4 200e Ft
X
X
X
Vízjogi engedélyezés
3 000e Ft
X
X
X
Építési engedélyezés, Kivitelezési tervek
31 300e Ft
X
X
X
Geodéziai felmérés; Talajmechanikai szakvélemény
2 400e Ft
37
X
B) Szabadka II. Fázis 2013-2014
Tervezés és engedélyezés
Tevékenységek
Költség
2013. 1. félév
2013. 2. félév
2014. 1. félév
2014. 2. félév
Terület értéke
1300-1400 Ak
X
Környezetvédelmi engedélyezés
9 000e Ft
X
X
X
Vízjogi engedélyezés
6 000e Ft
X
X
X
Építési engedélyezés, Kivitelezési tervek
72 000e Ft
X
X
X
Geodéziai felmérés; Talajmechanikai szakvélemény
5 500e Ft
X
4.2.2. Kivitelezés Természetesen a kivitelezés pontos költségére és ütemezésére azután nyílik majd lehetőség, hogy tudjuk milyen profilú és egyben milyen energia/közmű igényű cégek települnek be, illetve mekkora telephelyeket alakítanak ki. A) Tompa III. Fázis 2014-2015
Kivitelezés
Hálózat hossza Tevékenységek
Hálózat hossza Σ
Egység költség
Telekhatárig
Telekhatáron belül
Hálózatkiépítés költsége
Telekhatárig
Telekhatáron belül
Vízhálózat
164 m
1220 m
1384 m
18e Ft
2 952e Ft
21 960e Ft
Csatornahálózat
430 m
1220 m
1650 m
22e Ft
9 460e Ft
26 840e Ft
Földgázhálózat
430 m
1220 m
1650 m
15e Ft
6 450e Ft
18 300e Ft
Villamosenergia hálózat Közvilágítás Hírközlés
-
1220 m
1220 m
24e Ft
-
29 280e Ft
300 m
49 db 1220 m
49 db 1520 m
55e Ft 9e Ft
2 700e Ft
2 695e Ft 10 980e Ft
Úthálózat
1066 m2
7956 m2
9022 m2
18e Ft
19 188e Ft
143 208e Ft
Költség Σ 24 912e Ft 36 300e Ft 24 750e Ft 29 280e Ft 2 695e Ft 13 680e Ft 162 396e Ft
2014 1. félév
2014 2. félév
x
x
x
x
x
x
2015 1. félév
x
x
x
x
x
x
2015 2. félév
x
B) Szabadka
III. Fázis 2014-2015
Kivitelezés
Hálózat hossza Tevékenységek
Hálózat hossza Σ
Egység költség
Telekhatárig
Telekhatáron belül
Hálózatkiépítés költsége
Telekhatárig
Telekhatáron belül
Vízhálózat
400 m
2800 m
3200 m
18e Ft
7 200e Ft
50 400 Ft
Csatornahálózat
990 m
2800 m
3790 m
22e Ft
21 780e Ft
61 600e Ft
Földgázhálózat
990 m
2800 m
3790 m
15e Ft
14 850e Ft
42 000e Ft
Villamosenergia hálózat Közvilágítás Hírközlés
-
2800 m
2800 m
24e Ft
-
67 200e Ft
690 m
110 db 2800 m
110 db 3490 m
55e Ft 9e Ft
6 210e Ft
6 050e Ft 25 200e Ft
Úthálózat
2400 m2
18000 m2
20400 m2
18e Ft
43 200e Ft
324 000e Ft
Költség Σ 57 600e Ft 83 380e Ft 56 850e Ft 67 200e Ft 6 050e Ft 31 410e Ft 367 200e Ft
2014 1. félév
2014 2. félév
x
x
x
x
x
x
2015 1. félév
x
x
x
x
x
x
2015 2. félév
x
1.1. Kockázatok és rugalmasság A kockázatelemzés célja, hogy a kritikus változók esetében meghatározza azok bekövetkezésének valószínűségét, és meghatározza a kockázatok kivédésének, vagy hatásuk csökkentésének stratégiáját. A kockázatelemzésben már vizsgáljuk az egyes változók összetevőit is.
1.1.1. Pénzügyi kockázatok Kockázat
Likviditási problémák
Költségkeret túllépés
Kifizetés elakadása
A bekövetkezés feltétele
Valószínűsége
A projektmenedzsment nem rendelkezik azzal a likviditási pénzeszközzel, ami szükséges a Alacsony projektmegvalósítás időközi finanszírozásához
Hatása a projekt céljaira
Kezelése
Magas
A vállalkozói szerződésekben a kifizetések ütemezését és szabályozását a rögzített finanszírozási formákhoz igazítja.
A pályázatban tervezett költségvetés nem nyújt fedezetet a Alacsony megkötött vállalkozási szerződésekre
Magas
Alacsony
Magas
A reálisan tervezett ütemterv elegendő időt biztosít a vállalkozók számára feladatuk elvégzéséhez, nem jelentkezik a sürgősségi felár. A részszámlázás lehetősége kellő likviditást biztosít a vállalkozók részére, így nem jelentkezik az előfinanszírozási felár. A jól előkészített beszerzési és közbeszerzési eljárások egészséges versenyhelyzetet teremtenek. Projekt-tanácsadó bevonása a kifizetési
kérelmek összeállítására A kifizetési kérelmek esetlegesen szükségessé váló hiánypótlásának időszükséglete beépül a vállalkozási szerződések fizetési határidejébe.
1.1.2. Vállalkozói kockázatok Kockázat
A bekövetkezés feltétele
Elégtelen szakmaiság
A projektmegvalósításba bevont vállalkozók közül egy, vagy több nem rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciákkal.
Üzleti ellehetetlenülés
A projektmegvalósításba bevont vállalkozók közül egy, vagy több gazdasági-pénzügyi tekintetben ellehetetlenül és ezért nem képes elvégezni a feladatát.
Határidők csúszása
A projektmegvalósításba bevont vállalkozók közül egy, vagy több késedelembe esik a teljesítés során.
Valószínűsége
Alacsony
Alacsony
Közepes
Hatása a projekt céljaira
Kezelése
Magas
A beszerzési eljárásokba már korábban az önkormányzatok által megbízott vállalkozók kerülnek meghívásra. A közbeszerzési eljárásokban szakmai referenciák előírása.
Magas
Magas
Részteljesítések határidőre történő kifizetése. Pénzügyi alkalmassági feltételek a közbeszerzésekben és beszerzésekben. Részteljesítési határidők meghatározása. Folyamatos egyeztetés. Kötbérezés előírása, illetve kártérítési összegek meghatározása. A projekt ütemtervében tartalék időkeret került meghatározásra az előre nem látható problémák
kezelésére.
1.1.3. Beruházási kockázatok Kockázat
A bekövetkezés feltétele
Valószínűsége
Hatása a projekt céljaira
Műszaki problémák felmerülése
Nem várt műszaki problémák, melyek megdrágítják a kivitelezést.
Alacsony
Magas
Kiegészítő tervek készítésének szükségessége
Az ipari park kivitelezése során, nem várt műszaki problémák felmerülése nyomán kiegészítő (pl. szakági, kiváltási) terveket kell készíteni.
Közepes
Közepes
Kezelése Gondosan kidolgozott kiviteli tervdokumentáció alapján történik az építés. Az építés mennyiségi és minőségi megfelelőségét műszaki ellenőr kontrolálja. A szükségessé váló tervmódosításokról a mérnöki javaslatok alapján előzetes pénzügyi elemzés alapján születik döntés. A projekt ütemtervében tartalék időkeret került meghatározásra az előre nem látható problémák kezelésére. Önkormányzati tartalékkeret elkülönítése a projekt nem várt többlet költségeinek finanszírozására. Az első fordulós pályázati dokumentáció részeként elkészült tanulmányterv felmérte a műszaki szükségleteket. A tervezés során részletes helyszíni felmérések készültek, illetve adatszolgáltatási eljárás keretében megkeresésre kerültek az érintett szakhatóságok és közmű társaságok. Tervezői művezetés keretében a mérnök nyomon követi a beruházást, szükség szerint építési napló
Használatbavételi engedélyezési problémák
Használatbavételi engedélyezési eljárás elhúzódása, ellehetetlenülése.
Alacsony
Magas
bejegyzéssel, vagy kiegészítő tervek készítésével oldja meg a felmerülő műszaki problémákat. A projekt ütemtervében tartalék időkeret került meghatározásra az előre nem látható problémák kezelésére. A használatbavételi engedélyeztetést a kivitelező koordinálja (a végszámla kifizetésének feltétele a használatbavételi engedély megszerzése). A kivitelezését műszaki ellenőr követi nyomon. A mérnök vizsgálja a megvalósulási és engedélyezési tervek, valamint az engedélyek illeszkedését. Az engedélyező és szakhatóságok meghívása az átadás-átvételi eljárásra. A projekt ütemtervében tartalék időkeret került meghatározásra az előre nem látható problémák kezelésére.
1.1.4. Személyi kockázat Kockázat
A bekövetkezés feltétele
Valószínűsége
Hatása a projekt céljaira
Személyi változás a Személycsere a projektprojektmenedzsmentben. menedzsmentben
Alacsony
Magas
Projektmenedzsment Az önkormányzati
Alacsony
Magas
Kezelése A pontosan vezetett projektdokumentáció és a külsős projektmenedzsment szolgáltató jelenléte biztosíték, hogy az esetleges személycsere esetén is problémamentesen folytatódik a projekt. Külső szakértők (projekt- és közbeszerzési) végzik a
leterheltsége
projektmenedzsmentet ellátó személyek túlzott leterheltsége más irányú feladataik által.
munkaigényes adminisztratív feladatokat (közbeszerzés, pályázati ügyintézés), így a projektmenedzsment feladata kizárólag az irányítás és koordináció.
1.2. Szervezet A projektmenedzsment a megvalósítás szakaszában – csakúgy mint az előkészítési szakaszban – vegyes struktúrában kerül kialakításra, azaz a projekt végrehajtási egység (PVE) koordinálása, irányítása mellett a projektmenedzsment operatív feladatait külső szervezetek vállalkozói szerződés keretében végzik. A projekt előkészítés időszakában a felek kijelölték a projekt végrehajtási egységet (PVE), amely belső projektmenedzsment szervezetként látja el a projekt menedzselésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A PVE munkatársainak kiválasztásakor szempont volt, hogy – amellett, hogy megfelelő szakképesítéssel, szakmai kompetenciákkal és tapasztalattal rendelkezzenek – jól ismerjék a pályázó szervezeteket, másrészt jártasak legyenek tervezési és beruházási projektek lebonyolításában, illetve a kereskedelemben, iparban. A pályázó feleket a korábbi pályamunkák felvértezték a szükséges tapasztalatokkal, amelyek megedzették és képessé tették további hasonló nagyságrendű projektek megvalósítására. A projekt eredményes, szabályszerű és hatékony előkészítése, megvalósítása, szükség esetén módosító javaslatok és intézkedések kezdeményezése a szervezeten belül létrehozott monitorizáló, felügyelő rendszer működtetésével biztosított. A PVE általános menedzsment tevékenységét külső projektmenedzsment szervezet segíti, feladata biztosítani a projekt-előkészítéshez szükséges szakmai asszisztenciát: segíteni a támogatási szerződés megkötését; előkészíteni a projekt-előrehaladási jelentéseket és a projekt zárójelentést, segítséget nyújtani a különböző dokumentációk összeállításánál, illetve jelen pályázati támogatási szabályrendszer érvényesítésének szakértői támogatása a projekt végrehajtás során. A belső projektmenedzsment feladata a projekt megvalósításának szakmai koordinálása, míg a külső projektmenedzsment feladata egyrészt a pénzügyi adatok hitelesítése (könyvvizsgáló), másrészt a közreműködő szervezet által a Támogatási Szerződés alapján megkövetelt pályázati projektadminisztrációs feladatok ellátása.
46
Azaz:
a belső menedzsment azokat a projektmenedzsment feladatokat látja el,
amelyeket akkor is szükséges lenne elvégezni, ha nem európai uniós pályázati támogatással valósulna meg a projekt
a külső projektmenedzsment azokat a többlet feladatokat foglalja magába,
amelyek az európai uniós pályázati támogatás miatt válnak szükségessé Az olyan specifikus könyvvizsgálat,
teljes
projektmenedzsment tevékenységek, mint például a
egészében
vállalkozói
szerződések
keretében
kerülnek
megszervezésre. Valamennyi külső szolgáltatói tevékenységet közvetlenül a projektmenedzser koordinál és tart ellenőrzése alatt.
5. ÖSSZEGZÉS Miért előremutató e határon átnyúló ipari park?
Kedvező földrajzi elhelyezkedés a szerb-magyar határ két oldalán,
teljes körű infrastrukturális ellátottság,
támogató jogi környezet mindkét országban,
kiemelt adó- és vámkedvezmények,
EU-s tagállam és Harmadik ország közötti együttműködés,
Szerbia felzárkózásának elősegítése,
együttműködés, kölcsönös előnyök, közös gondolkodás,
egyedülálló megoldás,
gazdaságot élénkítő szerep,
új munkahelyek,
tág piaci lehetőségek, terjeszkedés,
fenntarthatóság és fejlesztés. A határon átnyúló ipari park segítségével a fenti szempontok megvalósíthatóak és
tartósan fenntarthatóvá válnak, növelve ezzel az emberek életminőségét és elősegítve a gazdaság élénkítését.
47
Ez a tanulmány az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tanulmány tartalmáért teljes mértékben a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.
48
