13. FEJEZET Projektek banki finanszírozása, a bankválasztásának szempontjai
A fejezet célja, hogy segítséget nyújtson az önkormányzatoknak a banki kapcsolataik fejlesztésében és a minél kedvezıbb banki finanszírozás igénybe vételében. Elıre kell bocsátanunk, hogy minden banki finanszírozás, kapcsolat egyedi, speciális, ezért ebben a fejezetben az általános tapasztalatokat és javaslatokat tudjuk csak összefoglalni. Reméljük, ennek ellenére segítséget nyújtunk ahhoz, hogy az önkormányzatok sikeresebben kommunikáljanak a bankokkal, illetve hasznos szempontrendszert adunk a különbözı banki ajánlatok közti választáshoz. Ahogyan azt a 12. fejezetben projektek finanszírozásáról szólva jeleztük, a projektek megvalósítását több forrástípus igénybevételével is biztosíthatjuk. Jelen fejezet egyet emel ki közülük, a következı (14.) fejezet pedig egy eddig ritkán alkalmazott módszert a PPP-t mutatja be. A fejezet elolvasása után a következı kérdésekre fog választ kapni: Milyen a projekt pénzáramlása? Hogyan finanszírozhatók a projektek? Mely esetben vegyen igénybe az önkormányzat banki finanszírozást? Befolyásolja-e valamilyen jogszabály a banki szolgáltatások igénybevételét? Mit kell az önkormányzatnak végiggondolnia, mielıtt felkeresné a bankot? Milyen szempontok alapján válasszon az önkormányzat finanszírozót? Milyen termékre kérjen ajánlatot? Hogyan dönthetünk egy adott hitelkonstrukció igénybevételérıl? Mekkora összegő hitelt igényeljünk? Milyen devizanemben igényeljük a hitelt? Milyen lejáratú hitelt igényeljünk? Milyen áron vesszük igénybe a hitelt? Milyen biztosítékot igényel a bank? Milyen kérdések merülnek fel a banki munkatársakkal folytatott tárgyaláson? Mit kell tenni a hitel igénylésekor? 321
Mi történik a hitelkérelemmel a bankban? Hogyan történik az önkormányzat hitelképességének vizsgálata? Mi történik az önkormányzat hitelkérelmével a hitelképesség megállapítása után?
322
Milyen a projekt pénzáramlása? Az önkormányzatok számos projektet terveznek és valósítanak meg. A megvalósított és a megvalósítandó beruházások mindegyike rendelkezik cash-flow-val, pénzáramlással. A projekt pénzáramlása megmutatja, hogy • gazdaságosan megvalósítható-e a projekt; • mekkora a reális finanszírozási igény. A pénzáramlás számításával, a bevételek és a kiadások számszerősítésével részletesebben nem ebben a fejezetben foglalkozunk. Általános szempont, hogy csak a gazdaságos projekteket célszerő megvalósítani. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy fıleg az önkormányzati projektek esetében nem kizárólag a pénzügyi megtérülést, hanem a projekt társadalmi hasznát is figyelembe kell venni. Hogyan finanszírozhatók a projektek? A projektek pénzáramlásának meghatározásával nyilvánvalóvá válik a finanszírozás szüksége és annak nagysága is. A kiadások jellemzıen a projekt megvalósítási fázisában haladják meg a bevételeket, tehát ebben az idıszakban kell valamilyen forrásból finanszírozást találni. A finanszírozás történhet: • saját forrásból és • külsı forrásból. A saját forrást1 az önkormányzat saját költségvetésébıl kell, hogy elkülönítse a projekt megvalósítására. Amennyiben az önkormányzat nem rendelkezik elegendı nagyságú saját forrással – és ez a helyzet az esetek zömében –, külsı forrásból kell elıteremtenie a projekt megvalósításához hiányzó forrást. A külsı forrás származhat pl. kötvénykibocsátásból, EU-s vagy magyar pályázati pénzbıl, illetve banki hitelbıl. Banki hitelt akkor is szükséges lehet igénybe vennie az önkormányzatnak, ha a támogatás/pályázat utófinanszírozás jellegő, vagyis csak a költségek kifizetése után megfelelı számlák bemutatásával kapja meg a támogatásként elnyert összeget. 1
Nem keverendı össze a hiteligényléskor a bankok által követelt saját erıvel, amely egyes esetekben lehet pl.
ingatlan, saját hozzájárulás avagy éppen EU-s forrásból származó pénz is.
323
A fejezet következı részeiben a bankhitel részleteibe vezetjük be az Olvasót. Mely esetben vegyen igénybe az önkormányzat banki finanszírozást? A bankhitel drága forrás az önkormányzatok (és minden gazdasági szereplı) számára, emiatt csak indokolt esetben javasolt azt igényelni. Természetesen nemcsak projekt megvalósítását, hanem napi mőködését is szokták az önkormányzatok hitelbıl finanszírozni, ezért nem szőkítjük le a témakör tárgyalását a projektek finanszírozására, hanem a tágabb értelembe vett banki finanszírozásról beszélünk. Banki finanszírozást akkor célszerő igénybe venni, ha • más forrásból az önkormányzat nem tudja elıteremteni a szükséges összeget, vagy • a bank kedvezı konstrukciót ajánl, továbbá • a bankhitel törlesztéséhez szükséges pénz az önkormányzat rendelkezésére fog állni. Befolyásolja-e valamilyen jogszabály a banki szolgáltatások igénybevételét? A fejezet további részeiben bemutatottak elıtt az önkormányzatnak mindenképpen jó tisztában lennie azzal, hogy a banki szolgáltatások igénybevétele is a közbeszerzési törvény hatálya alá esik, és mint ilyenre, vonatkoznak erre a szolgáltatásra is a közbeszerzési szabályok. Ezekrıl részletesen olvashatnak a 28. fejezetben, ahol önállóan foglalkozunk a témával, most csak azokat a szabályokat tekintjük át, amelyek szorosan a banki finanszírozáshoz kapcsolódnak. Elıször is, miért van szükség a bankválasztáskor közbeszerzés alkalmazására? Nos, a közbeszerzési törvény2 3. számú melléklete a szolgáltatások között nevesíti a pénzügyi szolgáltatásokat, azok között is a banki és befektetési szolgáltatásokat. Ezek közül nem kell közbeszerzést alkalmazni az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatások és a jegybanki tevékenység esetén. Utóbbi nem érinti az önkormányzatokat, elıbbi viszont érintheti, amennyiben a szükséges tıkét például kötvénykibocsátással kívánják megszerezni. Minden más banki szolgáltatás közbeszerzés-köteles.
2
2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrıl
324
Na de akkor milyen esetben kell alkalmazni? A banki szolgáltatás is szolgáltatás, tehát a következıket lehet elmondani: • Ha az igénybe venni kívánt szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, költségek várhatóan nem érik el a 2 millió forintot, akkor szerencsére nem kell semmit tenni, szabadon dönthetünk, hogy melyik bankot választjuk. Ez tehát azt jelenti, hogy ha pl. bankhitelt szeretnénk fölvenni, és az ahhoz kapcsolódó kamatok, díjak, jutalékok összege nem éri el a 2 M Ft-ot, akkor mentesülünk a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól. • Ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, költségek várhatóan 2 és 20 millió Ft között lesznek, akkor ún. egyszerő közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, vagyis három ajánlatot kell bekérnünk, és ezek közül kell az elıre megállapított szempontok alapján választanunk (2004-ben még 15 millió Ft volt ez a határ). Ha azonban a díjak, szolgáltatások értéke várhatóan a 10 millió Ft-ot meghaladja (ez az ún. nemzeti értékhatár, azaz a 20 millió Ft fele), akkor az eljárást mindenképpen meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítıben. • Ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, költségek a 20 millió forintot meghaladják, de nem érik el a 200 000 SDR-t (ez ma kb. 58 587 835 Ft, és pontos jelentését szintén a 28. fejezetben olvashatják), akkor a nemzeti szabályok szerint kell lefolytatnunk a közbeszerzést, egyszerősítésre már nincs módunk. • Ha a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, költségek a 200 000 SDR-t is meghaladják, akkor a banki szolgáltatásokhoz kapcsolódóan az EU ún. közösségi eljárásrendje szerint kell a közbeszerzést lefolytatnunk. Ha ezeket a szabályokat betartottuk, még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy teljesen megfeleltünk a közbeszerzési szabályoknak. Létezik ugyanis az ún. egybeszámítás intézménye, amely azt mondja ki, hogy mindazon beszerzéseket (így a banki szolgáltatások igénybevételét is), amelyek • egy évben vagy 12 hónap alatt merülnek fel, és rájuk vonatkozóan egy ajánlattevıvel lehetne szerzıdést kötni, és • rendeltetésük azonos vagy hasonló, illetve • ezek felhasználása, igénybevétele egymással – közvetlenül – összefügg, 325
szóval ezen beszerzések értékét egybe kell számítani. Ha például két nagy összegő hitelt szeretnénk fölvenni, akkor bizony az ezek kapcsán felmerülı díjakat, jutalékokat, kamatokat, egyéb ellenszolgáltatásokat össze kell adnunk, és az összeg alapján kell megválasztanunk a lefolytatandó közbeszerzési eljárás típusát. Mit kell az önkormányzatnak végiggondolnia, mielıtt felkeresné a bankot? Ha már döntés született arról, hogy banki forrás bevonása szükséges, célszerő végiggondolni néhány dolgot, mielıtt „megrohannánk” a bankokat. Ebben a fázisban egyrészt az intézményen belül kell tisztázni az alapvetı igényeket: mit, miért, mennyit; másrészt nem árt tájékozódni a piaci lehetıségekrıl. A következı kérdésekre adott válaszok segítenek a banki munkatársakkal való kommunikációban, a hitelkérelem összeállításában és legfıképpen abban, hogy a legmegfelelıbb finanszírozást találják meg. • Miért van szüksége az önkormányzatnak a finanszírozásra? • Milyen gyorsan van szüksége a pénzre? • Milyen hosszú idıre kell a forrás? • Mibıl és mikor tudja visszafizetni a hitelt? • Mit tud az önkormányzat felajánlani biztosítékul? • Melyik bank(ok)tól kér ajánlatot? Az elsı öt kérdésre az intézménynek önmagának kell (reális) választ adnia; az utolsó kérdés megválaszolásához további segítséget nyújtunk. Milyen szempontok alapján válasszon az önkormányzat finanszírozót? Amikor az önkormányzat elhatározta, hogy külsı, banki forrást vesz igénybe, a következı rendkívül fontos és meghatározó kérdésre is választ kell adnia: melyik banktól vegye fel a hitelt? Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem olyan egyszerő mint gondolnánk, számos szempontot kell mérlegelni, hiszen ne feledjük el, hogy hitelfelvételkor hosszabb távra kötelezzük el magunkat. Nem a számlavezetı bankunk az egyetlen bank, aki finanszírozást nyújt, a legjobb konstrukció megtalálása érdekében célszerő körülnézni a bankpiacon, és több banktól és
326
takarékszövetkezettıl3 is ajánlatot kérni, azokat összevetni és csak az egyes alternatívák értékelése után dönteni arról, hogy melyik banktól igényeljük a hitelt. Gondoljanak arra, hogy a bankok közt erıs verseny folyik az ügyfelekért, az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért, mivel a bankok jövedelmének jelentıs hányada a finanszírozásból származik. Bátran kérjenek több banktól ajánlatot, sıt elképzelhetı, hogy a bankok fogják az önkormányzatot megkeresni, hogy ajánlataikról tájékoztassák az intézményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megéri a ráfordítást (tájékozódás, tárgyalások idıráfordítása és a humán erıforrás) az, hogy a legjobb finanszírozást vegye igénybe az önkormányzat. Az információszerzés elsı forrásául a bankok internetes honlapjait ajánljuk (ld. a fejezet végén), ahol részletes leírást találunk az egyes bankok által ajánlott termékekrıl és azok feltételeirıl. A
bankválasztás
szempontrendszere
nehezen
általánosítható,
mindig
az
önkormányzat adott igénye, helyzete határozza meg. A következıkben megadott szempontok inkább általános irányelveknek tekintendık, segítenek eligazodni, de ne feledkezzen meg a konkrét döntésnél az intézmény sajátosságairól sem! • A legelsı szempont minden esetben maga a banki ajánlat: mennyire személyre szabott a konstrukció, kedvezı kondíciókkal rendelkezik – az ajánlatok összehasonlításáról a következı pontban szólunk. • További szempont a bank rugalmassága és a banki munkatársak hozzáállása: éppen a korábban említett banki verseny miatt jellemzı tendencia, hogy a bankoknak a lehetı legteljesebb mértékben ki kell szolgálniuk ügyfeleiket azok igényei szerint. Jó bank, amelyik foglalkozik az önkormányzat igényeivel (ezt a tárgyalás során fel lehet mérni), hajlandó a termékeit testre szabni és nem kizárólag a standard termékeit próbálja eladni az önkormányzatnak. A bank rugalmassága az együttmőködés
folyamán nagyon fontos
tényezıvé válhat.
Amennyiben
tapasztalata szerint a bank nem partnere az önkormányzatnak, kérjen más bankoktól is ajánlatot! • A számlavezetı bank sokszor számos kedvezményt ajánlhat (mivel nem akarja ı sem elveszíteni ügyfelét), ezekre is feltétlenül kérdezzenek rá a számlavezetıvel
3
A helyi takarékszövetkezet esetenként sokkal rugalmasabban tudja kiszolgálni az önkormányzatokat, ezért ne hagyjuk ki ıket! A fejezet további részében a „bank” kifejezést használjuk, de mindenhol beleértjük a takarékszövetkezeteket is.
327
folytatott megbeszélés során! Nem hallgathatjuk el, hogy a hitelbírálat folyamán erısen esik latba, hogy a bank ismeri-e a hiteligénylıt, annak múltját. • A bankok elıszeretettel ajánlanak „csomagot” (különbözı termékek egyidejő igénybevétele esetére) az ügyfeleiknek. Fontolja meg alaposan, hogy a csomagban levı termékek milyen hasznot, elınyt jelent az önkormányzat számára. Lehet, hogy elegendı csupán a hiteltermék igénybevétele – anélkül, hogy számlavezetı bankját lecserélné –, de lehetséges, hogy hasznos lehet a komplett termékcsomag igénybevétele (pl. csoportos átutalások, e-banking stb.). Milyen termékre kérjen ajánlatot? Mivel a banki termékek meglehetısen változatos képet mutatnak, ehelyütt megpróbáljuk az általános vonásait kiemelni azon lehetıségeknek, melyet ma a bankok az önkormányzatoknak nyújtanak. Alapvetı elv, hogy olyan banki konstrukciót érdemes és kell választani, ami a hiteligény valós céljával összhangban van. A banki munkatársak felkészültek a termékeik jellemzıibıl és képesek a megfelelıt ajánlani – ebbıl is lemérhetı, hogy a bank mennyire tekinti partnerének az önkormányzatot. Ugyanakkor nem árt az Olvasónak is tisztában lenni a lehetıségekkel (és persze a banki szakzsargonnal). A bankok által kínált hitelkonstrukciók az alábbi típusokba sorolhatók: • Folyószámlahitel Folyószámlahitel alkalmazásakor a bank az ügyfél folyószámláján hitelkeretet tart rendelkezésre, ennek erejéig annak fizetési megbízásait a bank akkor is teljesíti, ha a számlaegyenleg arra nem nyújt fedezetet. Egyszerőbben szólva az önkormányzat folyószámla-egyenlege negatívvá is válhat a leszerzıdött hitelkeret erejéig. A hitel törlesztése a számlára érkezı egyenlegbıl automatikusan történik. A folyószámlahitel rendszeresen felmerülı likviditási problémák esetén rugalmas és automatikus (idıkímélı) finanszírozási lehetıség. • Rulírozó hitel A rulírozó hitel olyan konstrukció, amely esetében a szerzıdött hitelösszeg erejéig a ki nem használt keretösszeg a hitel lejáratáig ismételten igénybe vehetı. A hitel futamideje, törlesztési feltételei a bank és az ügyfél közti megállapodás kérdése.
328
• Eseti hitel A bank egyszeri, eseti kölcsönt nyújt, melynek összegét egy meghatározott ideig rendelkezésre tartja, mely idı alatt kell a kölcsönt igénybe venni. A hitel folyósítása hitelszámláról történik a törlesztést is erre a számlára kell visszafizetni. A hitel igénybevétele és törlesztése is megállapodás kérdése, történhet egyösszegben, illetve bizonyos ütemezéssel is. • Beruházási, fejlesztési hitel A bank rendszerint eseti kölcsönt nyújt valamilyen beruházás vagy fejlesztés megvalósítására. A hitel lejárata a beruházás idıtartamához, megtérüléséhez kötıdik, alapvetıen éven túliak. A beruházási hitelek általában rögzített lehívási és törlesztési ütemezéssel rendelkeznek. • Jelzáloghitel Jelzáloghitel bármilyen célra (azaz cél meghatározása nélkül) igénybe vehetı. A hitel lényege, hogy alapvetıen fedezet alapú finanszírozást jelent, azaz az ügyfél a bank által elfogadott ingatlant ajánl fel a hitel mögé fedezetként. Az ingatlan tulajdoni lapjára a bank javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni. Még mindig nehéz eldönteni, hogy pontosan milyen banki konstrukciót igényeljenek? A fenti felsorolásban szereplı tipikus konstrukciók (még ha nem is ezzel a megnevezéssel) minden önkormányzati finanszírozással foglalkozó bank termékpalettáján megtalálhatók. A bankok által kínált termék leírásai, mint már írtuk, megtalálhatók a bankok honlapjain, de a 13.1. ábra további eligazítást nyújt.
329
13.1. sz. ábra Hitelcél és hiteltermékek CÉL
Mőködés finanszírozása
HITELTERMÉK - Folyószámlahitel - Rulírozó hitel - Célhitel
Beruházás finanszírozása
- Projekthitel
Néhány példával hadd segítsük a termékválasztást: Ha az önkormányzatnak átmeneti (rövid ideig tartó) fizetési gondjai vannak – például a havi munkabér-átutaláskor –, folyószámlahitelt igényeljen. Ehhez a bankok általában nem kérnek tárgyi fedezetet, viszont magasabb áron adják. Ha az önkormányzat rendszeresen áfa-visszaigénylı pozícióban van, és nem feltétlenül szeretné mindig megvárni, míg az APEH átutalja a járó pénzösszeget, hanem korábban meg szeretné azt kapni, éven belüli rulírozó hitelt igényeljen. A bankok ehhez már szoktak fedezetet kérni. Ha az önkormányzat fejlesztést szeretne megvalósítani – például a szennyvízelvezetés vagy hulladéklerakó hely kiépítése –, mindenképpen cél jellegő hitelt kell kérni, melynek lejárata és egyéb feltételei összhangban állnak a megvalósítandó fejlesztéséivel.
Hogyan dönthetünk egy adott hitelkonstrukció igénybevételérıl? Miután kiválasztottuk a hitelkonstrukciót, érdemes kicsit megállni, és végiggondolni, melyek azok a kulcsjellemzık, kondíciók, amelyek alapján az önkormányzat el tudja dönteni, hogy igénybe vegye-e a hitelt. Mérlegelendı tényezık: • A hitel kamata és egyéb járulékos díjak • A hitel összege, devizaneme • A hitel lejárata • A hitel fedezete • A bank által igényelt saját erı nagysága • A hitel visszafizetésének ütemezése 330
Ezen kondíciók együttes összehasonlításával értékelhetıek a különbözı banki ajánlatok. Hangsúlyozzuk, hogy nem szabad kizárólag a bank által ajánlott hitelkamatláb alapján dönteni! Nem feltétlenül a legalacsonyabb kamatlábú hitelajánlat a legkedvezıbb. Ugye nem feledkeztek el az egyéb díjakról, a biztosítékokról és a törlesztırészlet nagyságáról? Nézzük csak meg közelebbrıl a legfontosabb hitelkondíciókat! Mekkora összegő hitelt igényeljünk? „Amekkora összegre az önkormányzatnak valóban szüksége van.” A konkrét választ csakis az intézmény maga adhatja meg. Beruházások esetében a projekt pénzügyi terve (pénzáramlásának elırejelzése) segít a válaszadásban, napi pénzhiány esetében pedig a tapasztalat. Nem feledkezhetünk meg azonban az önkormányzati törvény 88. §-nak elıírásáról sem4. „88.
§.
(2)
A
helyi
kötelezettségvállalásának
önkormányzat
(hitelfelvételének
adósságot és
keletkeztetı
járulékainak,
éves
valamint
kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felsı határa a korrigált folyó bevétel. (3) A korrigált folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tıke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre esı részével csökkentett saját folyó bevétel éves elıirányzatának 70%-a.” A hitel összege kiindulásképpen az önkormányzat által igényelt összeg. Ettıl azonban a tárgyalási folyamat során eltérhetnek a felek. Mi lehet az eltérés oka? • A bank számításai szerint nem jól kalkulált a finanszírozási igény. • A banki hitelkonstrukció eltérı hitelösszeget ír elı: rendszerint a bankok adott hitelkonstrukciónál megszabhatják a hitelösszeg minimális és/vagy maximális nagyságát (pl. a beruházás nettó értékének maximum 70%-a). • A felajánlott fedezet jellegétıl és értékétıl függıen változhat a hitelösszeg (pl.: jelzáloghitel esetén az ingatlan fedezeti értéke determinálja a hitel összegét).
4
A megadott korlátozás nem vonatkozik a mőködés finanszírozása céljából felvett éven belüli hitelekre.
331
Milyen devizanemben igényeljük a hitelt? A bank a termékleírásaiban határozza meg, hogy egy adott konstrukciót milyen devizanemekben lehet igénybe venni. Hitelt felvehet az önkormányzat forintban (forinthitel) és más devizában (devizahitel) is. Az önkormányzat alapvetıen forinthitelt vegyen igénybe! Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy devizahitelt csak és kizárólag akkor javasolt igénybe venni – annak ellenére is, hogy látszólag kisebb a kamatláb –, ha az önkormányzat a hiteltörlesztés fedezetéül szolgáló pénzösszeget ugyanabban a devizában kapja meg. Egyéb esetben az önkormányzat olyan kockázatot vállal fel (az ún. árfolyamkockázatot), melynek kezelésére nincsen felkészülve. Milyen lejáratú hitelt igényeljünk? A hitel lejárata szerint beszélünk rövid- (éven belüli); közép- (1-3 év) és hosszú (3 év feletti) lejáratú hitelekrıl. Alapelvként a hitel lejáratának a finanszírozási igény jellegéhez és hosszához kell igazodnia. Ám a hitelkonstrukció, illetve a banki termékleírás további iránymutatást ad a lejáratra vonatkozóan (például a folyószámlahitel általában rövid lejáratú, a beruházási hitelek rendszerint közép- vagy hosszú lejáratú termékek). Milyen áron vesszük igénybe a hitelt? Az önkormányzat és a bank számára az egyik legfontosabb kérdés a hitelek árazása. A hitel ára számos elemet foglalhat magában, amelyek különbözı funkciókkal bírnak. Jellemzıen a hitel díjának meghatározó eleme a kamatköltség, de ide tartozik még a folyósítási jutalék, a kezelési költség, a rendelkezésretartási jutalék, hitelbírálati díj stb. A különbözı elnevezéső és számítási módozatú hiteldíj-elemek alkalmazásának alapvetıen két fı oka van. A különbözı jellegő, a bank részérıl felmerülı költségelemek fedezetéül a bank hasonló jellegő bevételeket kíván szerezni, például a folyósítással járó egyszeri banküzemi rezsiköltség megtérülésére egyszeri, biztos, a bank költségének felmerülésével egy idıben jelentkezı bevételt – folyósítási jutalékot – kér. Marketing megfontolásokból azonban jellemzı a hitelnyújtás költségeinek átfogalmazása, az „átcsomagolás”, amely irányulhat egyes költségtételek elbújtatására vagy bizonyos esetekben elengedésére.
332
A bankok kondíciós listái iránymutatást adnak, hogy az adott bank általában5 milyen jogcímen mekkora díjtételeket számítanak fel. Érdemes ezt már a tájékozódás fázisában tanulmányozni. Ne feledje azonban, hogy a tényleges díjtételeket a banki ajánlatból ismeri meg. • A hitelek kamata A hiteltermékek klasszikus költsége a hitelkamat. A kamat mértékét mindig éves szinten és százalékban adják meg. A hiteleket kamatozás szempontjából két csoportba sorolhatjuk: • Fix kamatozású hitel esetében a hitel teljes futamidejére elıre ismert a kamatláb. • Változó (lebegı) kamatozású hitel esetében a kamat a hitel futamideje alatt elıre meghatározott idıpontokban a referenciakamat változásához igazodva változik, vagyis a kamat a referenciakamathoz kötött. A hitelek, így az önkormányzati hitelek jelentıs része ma változó kamatozású. Fontos tisztázni a bankkal, hogy milyen gyakran (pl. havonta, negyedévente, félévente, évente) és milyen referenciakamathoz kötve változtatja meg a felvett hitelünk kamatát. Mi lehet referenciakamat? • Banki belsı kamatláb (pl.: prime rate) • Piaci kamatláb (pl.: BUBOR vagy devizahiteleknél LIBOR vagy EURIBOR) •
A hitelek egyéb költségei A kamaton kívüli egyéb díjak a hitelügylettel kapcsolatos fix költségek megtérülését szolgálják. Az egyéb költségek lehetnek egyszeri vagy éves szintő díjak. A százalékos díjmérték mellett konkrét minimum (ritkábban maximum) összeg kikötése is elıfordul. Tipikus költségelemek: • Folyósítási jutalék, kezelési költség A hitel bírálatáért és a szerzıdések megkötéséért, a folyósításért felszámított egyszeri díj. Mértéke jellemzıen 0-2% között mozog a teljes hitelösszegre vetítve. Általában a bankok minimum összeget is meghatároznak.
5
Az alkalmazott jogcímek és a mértékek termékenként és ügyfelenként eltérhetnek.
333
• Rendelkezésre tartási jutalék A hitelkeretbıl aktuálisan fel nem használt hitelösszegre a rendelkezésre tartásért felszámított díj. Mértéke jellemzıen éves szinten 0-2% között mozog. • Hitelbírálat díja Egyes hitelintézetek a folyósítási jutalékon felül – a hitelbírálat pozitív vagy negatív végeredményétıl függetlenül – hitelbírálati díjat szednek. Gyakran konkrét forintösszeg kerül meghatározásra hitelbírálati díjként. • Szerzıdésmódosítás, elıtörlesztés díja A szerzıdésmódosítás díja nagy jelentıséggel bír, mivel a bank minden olyan esetben, amikor a hitel aktájához kell nyúlnia, megkísérel jutalékot felszámítani. Az elıtörlesztés díja büntetni szándékozik a hitelfelvevı „váratlan” visszafizetéseit. Milyen biztosítékot igényel a bank? Egy hitelügylet létrejöttekor a bank számára a legfontosabb fedezet az önkormányzat költségvetése, megfelelı gazdálkodása. Hitel igénybevétele esetén a kötelezett (önkormányzat) természetesen egész vagyonával felel hitelezıivel szemben, azonban az a vagyon, amely a hitel nyújtásakor még elegendı fedezetnek látszott, késıbb kevésnek bizonyulhat. A jogi biztosítékok éppen a jövıbe látás bizonytalanságaiból adódó veszélyeket csökkentik a bank számára, tipikusan akkor van szükség rájuk, ha az elsıdleges fedezetet kisebb bizonytalanság övezi. A biztosítékok alapvetı célja a teljesítés kikényszerítése és a teljesítési forrás biztosítása. A bank a hitel fedezettségét, melynek minimális, elvárt szintjét hitelkonstrukciótól és/vagy az önkormányzat hitelminısítésétıl teszi függıvé. Amennyiben az önkormányzat megfelelıen teljesíti a bank felé fizetési és egyéb (például tájékoztatási) kötelezettségeit, úgy a biztosítékok érvényesítése nem lehetséges és nem is szükséges. Azonban ha az adós valamely jelentıs kötelezettségét (döntıen a fizetési kötelezettségét) megszegi, a bank jogosult az adós hitelszerzıdését felmondani, és a biztosítékokat érvényesíteni. A legfıbb biztosítéktípusok, melyeket a bankok az önkormányzatoktól igényelnek:
334
•
Garancia, kezesség Az önkormányzatoktól igényelt független, likvid biztosíték klasszikus példája a bank által vállalt (hitelfedezeti) garancia, illetve kisebb mértékben harmadik személy (pl. Hitelgarancia Rt.) által vállalt kezesség. A garancia és kezesség közös jellemzıje, hogy harmadik személy nyújtja (bank, illetve a kezes), így az adóstól független személy vállalja nemfizetés esetén a bank követelésének megtérítését.
•
Óvadék Az óvadék gyakorlati jelentıségét az adja, hogy az ügyfél, ha szabadon felhasználható pénzzel, bankbetéttel vagy értékpapírral rendelkezik, viszonylag gyorsan igénybe tud venni hitelt a rendelkezésére álló óvadék fedezete mellett, gyakorlatilag függetlenül a hitelképességétıl.
•
Saját bevételek engedményezése A bevételek engedményezésének lényege, hogy az önkormányzat saját bevételeit a bankra engedményezi.
•
Jelzálogjog A zálogjog a mai magyar hitelezési jogviszonyok leggyakoribb biztosítéka (különös tekintettel az ingatlan jelzálogra). Kiemelt jelentısége abban keresendı, hogy a hitelfelvevık döntı többsége rendelkezik olyan (ingatlan vagy ingó) vagyontárggyal, amely jelzálog biztosítékaként felajánlható. A jelzálogjog lényege, hogy a zálogtárgy (az ingatlan) a hitelfelvevı birtokában marad, és azt tovább használhatja bizonyos megkötések (például állagfenntartás, rendeltetésszerő használat stb.) mellett. A gyakorlati életben tapasztalhatjuk, hogy a bankok többszörös fedezeti szintet
követelnek meg látszólag indokolatlanul. Ennek magyarázatául szolgálnak a különbözı értékkategóriák: Piaci érték: Az értékbecslı cégek – jellemzıen a piaci összehasonlítás módszerével – meghatározzák az ingatlanpiacon valószínőleg elérhetı értékét. Amennyiben nem ingatlan a fedezet a bank saját szakértelmére alapozva állapít meg piaci árat. Ez az alapja a bank számára lényeges hitelbiztosítéki érték meghatározásának.
335
Likvidációs érték: A bank az ügyfél nem teljesítése esetén a fedezet érvényesítése során a piaci értéknél lényegesen (30-60%-kal) alacsonyabb értékesítési árat (likvidációs érték) érhet el. Hitelfedezeti érték: A fenti likvidációs értékbıl további diszkontálással juthatunk a hitelfedezeti érték meghatározásához. A diszkontrátákat a bank saját hatáskörében határozza meg. Milyen kérdések merülnek fel a banki munkatársakkal folytatott tárgyaláson? Az önkormányzatnak nem csupán az a feladata, hogy a kínált termékválasztékból kiválassza a számára megfelelıt. A hitelfelvétel folyamata a kapcsolatfelvétellel kezdıdik. A legtöbb esetben sor kerül személyes találkozásra, tárgyalásra az önkormányzat és a bank képviselıi között. A tárgyaláson megismerhetik a felek egymás elvárásait, igényeit. Ezen a bank önkormányzati üzletágban jártas referensei, esetleg a fiók- vagy régióvezetı vesz részt. Higgye el, egy ilyen tárgyalás elıtt ık ugyanúgy, sıt jobban izgulnak, mint Ön. İk az eladók – Ön a vevı. A bank célja, hogy üzletet kössön Önnel, tehát Ön van kedvezıbb pozícióban. Mindemellett egy banki tárgyalás idınként egy arab bazárbeli alkura hasonlít, mikor az emberben számtalanszor felmerül, hogy tán nem is akar az árus eladni. Persze az alku csak akkor kezdıdik, ha az Ön hitelkérelme megalapozott és önkormányzata valóban hitelképes – ennek eldöntése a bank felelıssége, de segíthet a bankot meggyızni, hogy ez így van… Milyen kérdések megválaszolására kell az önkormányzatnak felkészülnie? Íme néhány tipikus kérdéskör: • Az önkormányzat mőködési, gazdálkodási jellemzıi (költségvetés, saját bevételei, átengedett központi adók, támogatások nagysága, tipikus kiadások) és alakulása az elmúlt idıszakban. • Az önkormányzat meglevı adósságai (melyik banktól, milyen célból, milyen lejárattal, mekkora törlesztési kötelezettséggel – ha nem a tárgyalópartnertıl vette fel). • Az önkormányzat pénzügyi tervei. • A beruházás célja, pénzügyi megalapozottsága (gazdaságossági számítások, társadalmi igények). • A fejlesztés illeszkedése a térség és az önkormányzat fejlesztési koncepciójába.
336
• A hitel visszafizetésének forrásai (a projekt bevétele, támogatás, mőködési bevételek). Amire pedig az önkormányzat képviselıjének fókuszálnia kell: • Az egyes termékek milyen kondíciókkal vehetık igénybe – ne csak a hitel kamatára
koncentráljon,
hanem
az
egyéb
költségekre,
jutalékokra
is,
termékcsomag esetében pedig a folyószámla járulékos költségeire (pl. átutalások díja, számlavezetés díja stb.) vagy éppen költségmegtakarítására is. • Milyen biztosítékokat igényel a bank? • Milyen dokumentumokat kell beadni a hiteligényléskor? • A hiteligénylés menete: mennyi idıt vesz igénybe a hiteldöntés, mikor várható a szerzıdéskötés, melyek a folyósítási feltételek. • Kérjen hivatalos írásbeli ajánlatot! Ne feledje azonban, hogy a kérdések változhatnak a banki kapcsolat (számlavezetı bank, hitelezı bank vagy nem volt még a feleknek üzleti kapcsolata), a hitelkonstrukció függvényében, továbbá attól is, hogy ki volt a kapcsolatfelvétel kezdeményezıje. A tárgyalás(ok) után az önkormányzat döntést hozhat a megfelelı bank kiválasztásáról, vagyis arról, melyik bank ajánlatát fogadja el. Mit kell tenni a hitel igénylésekor? Az önkormányzatnak írásos formában kell tudatnia a bankkal a hiteligényét, ennek az eszköze a hitelkérelem összeállítása. A hitelkérelem olyan dokumentum, amely a hiteligénylı hitelszükségletének részletes ismertetését és indokolását tartalmazza azzal a céllal, hogy a banktól meghatározott feltételek mellett kölcsönhöz jusson. A hitelkérelmi formanyomtatvány általában letölthetı a bank honlapjáról, és célszerő már a tárgyalás elıtt tanulmányozni – fel lehet készülni a bankot érdeklı kérdésekbıl, illetve kitőnik belıle, hogy a bank a hitelbírálat során milyen szempontokat vesz figyelembe. A hitelkérelmet a hitel-igénybevételi szándék alátámasztására cégszerő aláírással kell ellátni. Általános követelmény a bankok részérıl, hogy a hitelt igénylırıl a hitelkérelem kapcsán átfogó ismereteket szerezzenek, ezért a kell a hitelkérelemben ismertetni, megadni:
337
•
az önkormányzat alapadatait (név, székhely, adószám, statisztikai számjel, kapcsolattartó személy és elérhetısége)
•
az önkormányzat tevékenységének bemutatását (fıbb bevételi és kiadási tételek, tervek, fennálló adósságok)
•
az igényelt hitelre vonatkozó információkat (a hitel célja, a hitelszükséglet indoklása, a hitel összege, a hitel igénybevételének tervezett ütemezése, a hiteltörlesztés ütemezése, a hitel végsı lejárata, a felajánlott biztosítékok)
•
célhitel esetén a fejlesztés bemutatását (célja, megvalósítás ütemezése, anyagimőszaki összetétele, források, gazdaságossági számítások).
A
hitelkérelmet
kiegészítı
dokumentumok
kísérik.
Jellemzıen
az
alábbi
dokumentumokat kell a bankhoz benyújtania, a lista a konkrét bank igényei szerint bıvülhet, illetve szőkülhet a banki kapcsolat jellegétıl függıen. • Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó dokumentumok • tárgyévi elfogadott költségvetési rendelet • elızı évi költségvetés teljesítésérıl szóló beszámoló (zárszámadás) • részletes könyvvizsgálói jelentés • elızı évi KTI beszámoló a tárgyévi költségvetési tervrıl és az elızı évrıl mérleggel együtt • az önkormányzat pénzügyi terve, bevétel-kiadási prognózisa • nyilatkozat a jelzáloggal nem terhelt, törzsvagyon részét nem képezı, mobilizálható vagyon értékérıl • nyilatkozat a más hitelintézetnél fennálló tartozásokról • a bank által igényelt kiegészítı adatok • Képviselıtestületi
döntésekrıl
(hitelfelvétel,
biztosítékok
felajánlása,
hitel
visszafizetése) szóló határozatok • A hitel fedezeteinek dokumentumai (tulajdoni lap, értékbecslés, saját bevétel engedményezés alapjául szolgáló szerzıdések) • A fejlesztésre vonatkozó dokumentumok • költségvetés, jóváhagyott tervdokumentáció
338
• hatósági engedélyek • adásvételi, fıvállalkozói, illetve bérleti szerzıdések, • egyéb, külsı forrásokat igazoló dokumentumok Mi történik a hitelkérelemmel a bankban? A hitelkérelem összeállítása és a szükséges mellékletekkel, dokumentumokkal együtt a bankhoz történı beadása után az önkormányzat aktív szerepe a hitelezésig gyakorlatilag véget ért, esetleg, ha a bank úgy ítéli meg, további tárgyalásokat kell folytatnia a hitel feltételeirıl. A bank a hiteligénylınek a hitelt csakis szigorú hitelbírálati procedúra után ítéli oda. A bankban a hitelkérelem beérkeztét követıen kezdıdik meg a bank számára legfontosabb rész, a hiteldöntést elıkészítı hitelbírálat. A bank által lefolytatott hitelbírálat célja az önkormányzat hitelképességének megítélése, a hitelnyújtás várható kockázatainak
felmérése,
összességében
a
kölcsön
visszafizetési
biztonságának
megállapítása. Hogyan történik az önkormányzat hitelképességének megállapítása? A hiteligénylı kockázatosságának értékelésére a bankok standardizált pénzügyi elemzési sémát, az ún. adósminısítést alkalmaznak, amely eligazítást ad arról, hogy a számszerősíthetı kockázatokat mely pénzügyi mutatókkal és hogyan számítsák ki, milyen üzleti kockázati tényezıket vegyenek figyelembe a kockázatok meghatározása során. Az adósminısítéshez a banki gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott mutatók, szempontok – a teljesség igénye nélkül: • Az önkormányzat éves költségvetésének összege • A saját bevételek aránya az éves költségvetési tervben • A mőködési kiadások aránya az éves költségvetési tervben • Az önkormányzat eladósodottsága • Az adósságszolgálat fedezettsége • Az önkormányzat fizetıképességével kapcsolatos tapasztalatok • Az adatszolgáltatás minısége • A pénzügyi vezetés színvonala 339
A 13.1. sz. mellékletben talál egy minısítési mintát, melybıl megismerheti az alkalmazott szempontokat és azok értékelését. Ne felejtse azonban, hogy ez nem egy konkrét bank minısítése! A bankok adósminısítési rendszerei szigorú üzleti titoknak minısülnek. A figyelembe vett szempontokra a hitelkérelmi formanyomtatványról és a bank által igényelt kiegészítı adatok körébıl lehet következtetni. Az egyes kockázati elemekre adott pontszámok összesítése alapján minısítik az önkormányzatokat. Az adósminısítése jelenti a kiindulási alapot a hiteldöntéshez, a hitel árának (kamat, díj és jutalék) megállapításához, illetve a hitelnyújtás fedezeti követelményeinek meghatározásához. Mi történik az önkormányzat hitelkérelmével a hitelképesség megállapítása után? Miután elvégezte a bank a kockázatelemzés, és a hitelreferens megírta a hitelelıterjesztést, következik a hiteldöntés fázisa, melynek során a megfelelı, belsı banki szabályzatban meghatározott döntési fórum dönt az adott hiteligényrıl. Pozitív döntés esetén ekkor véglegezıdnek a hitelnyújtás feltételei, a hitel ára és a hitel visszafizetésének kondíciói. Amennyiben a döntés pozitív a bank hitelszerzıdést köt az önkormányzattal. A szerzıdéses ajánlatban írásban a bank rögzíti a döntéssel egyezı módon a hitelnyújtás valamennyi feltételét (kamatkondíciók, kamatfizetési és törlesztési idıpontok, folyósítási és rendelkezésre tartási feltételek, adatszolgáltatási kötelezettségek stb.) és mindazok a követelmények, amelyeket a felek a szerzıdés érvényességi ideje alatt kötelesek betartani. Az elıírt feltételek többsége rálátási lehetıséget kíván adni a bank számára az önkormányzat gazdálkodására, a nyújtott hitel terv szerinti hasznosítására. Az önkormányzatnak joga van arra, hogy a szerzıdéses ajánlatot ne fogadja el, és a bank állásfoglalásának módosítását kérje, vagy a hitelkérelmét visszavonja. A szerzıdéses jogviszony a bank szerzıdési ajánlatának elfogadásával és a cégszerően aláírt példány visszaküldésével jön létre. A hitelszerzıdés mellékletét és egyben elválaszthatatlan részét képezik a hitel biztosítékainak lekötését biztosító szerzıdések (jelzálogszerzıdés, óvadéki szerzıdés, készfizetı kezességvállalási szerzıdés stb.).
340
A
szerzıdéskötéshez
hitelkonstrukciókhoz
testre
a
bankok
szabott
általában
különbözı
szerzıdésmintákat
hiteltípusokhoz,
rendszeresítenek.
Mindig
ellenırizzük, hogy megfelelıen került-e kitöltésre a szerzıdés, adataink megegyeznek, illetve a hitelkondíciói a megállapodásnak megfelelıek. Amennyiben bármi kérdés merülne fel, nyugodtan keresse fel a banki hitelreferenst – jobb ilyenkor tisztázni a félreérthetı megfogalmazásokat. A szerzıdéskötés után folyósításra kerül a hitel annak jellege és a megállapodás függvényében. A bank és az önkormányzat kapcsolata ezzel nem ér véget. A hitelfelvevı egyrészt köteles teljesíteni esedékes törlesztési és kamatfizetési kötelezettségét, másrészt rendszeresen az elıírt adatszolgáltatást teljesíteni. A banki kapcsolattartó ezen adatszolgáltatási idıpontoktól függetlenül rendszeresen megkeresi az önkormányzatot annak érdekében, hogy gazdálkodását, mindennapi életét, helyzetét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. A hitel élete a kölcsöntartozás teljes mértékő visszafizetésével véget ér. Amennyiben nem tudná a felvett hitelt visszafizetni, tárgyalások kezdıdnek a bank és az önkormányzat között. A tárgyalás általában arra irányul, hogy milyen okok húzódnak a fizetési probléma mögött. Amennyiben a bank még lát lehetıséget a hitel törlesztésére, átütemezi vagy prolongálja a hitelt, vagyis az önkormányzatnak késıbbi idıpontban kell törlesztenie. Amennyiben a bank nem lát esélyt a hitel visszafizetésére, kezdeményezi a bevont fedezetek érvényesítését és saját veszteségeinek csökkentését. Reméljük ez utóbbi lehetıség az Önök esetében nem fog elıfordulni! Melléklet Önkormányzatok hitelminıségének megállapítása Szempont 1.
Pontszám
Az önkormányzat éves költségvetésének összege 4 milliárd forint felett
15
1-4 milliárd forint között
10
500-1000 millió forint között
5
100-500 millió forint között
3
100 millió forint alatt
0
341
1.
Eladósodottság
(hitelállomány+vállalt kezesség+lízingkötelezettség)/költségvetési fıösszeg
3.
5% alatt
10
5-10% között
5
10% felett
0
Hitelállomány+vállalt kezesség+lízingkötelezettség összege a
saját bevételekhez viszonyítva
4.
10% alatt
10
10-20% között
5
20% felett
0
A saját bevételek aránya az éves költségvetési fıösszeghez
viszonyítva
5.
75% felett
15
60-75% között
10
50-60% között
5
50 % alatt
0
Mőködési többlet/éves adósságszolgálat 120% felett
15
100-120% között
10
80-100% között
5
80% alatt
0
6. Forgalomképes terheletlen ingatlanvagyon aránya az igényelt hitelhez viszonyítva 250% felett 15
7.
342
150-250% között
10
100-150% között
5
100% alatt
0
Lekötött pénzbetétek és a forgalomképes értékpapírok Nincsenek
0
Értékük az elmúlt két évben csökkent
0
Értékük az elmúlt két évben szinten maradt
3
Értékük az elmúlt két évben javult
5
8. Banki kapcsolat Számlavezetı bank
5
Nincs korábbi kapcsolat
0
9. Adatszolgáltatás minısége
10.
Kiváló
5
Megfelelı
3
Hiányos
0
Az önkormányzat éves költségvetése könyvvizsgáló által
auditált Igen
5
Nem
0
Összesen maximum:
100
343
13.1. Jogszabályi hivatkozások − 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról − 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról − 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrıl
344
13.2. Kapcsolódó intézmények, honlapok A bankok honlapjai (melyek felsorolásra kerülnek a Felügyelet az alább közölt honlapján) értékes információkkal szolgálnak az önkormányzatok részére ajánlott termékekrıl, feltételekrıl, a hiteligénylés folyamatáról, a szükséges nyomtatványokról; sıt számos esetben hitelkalkulátor, pénzügyi fogalmak magyarázata is megtalálható rajtuk. A banki hitelek összefoglaló kimutatásai, fogyasztóvédelmi információk megtalálhatók a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján: www.pszaf.hu
345
Ez az oldal szándékosan üres!
346
