13. előadás ENERGIAHATÉKONYSÁG. Hatékonysági jellemzők. Értelmezési tartományok TARTALOM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

TARTALOM

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Energiahatékonysági fogalmak Energiahatékonysági adatok Szennyezés kibocsátási intenzitás Kibocsátási adatok Az energiahatékonyság növelésének eszközei Károsanyag-kibocsátás csökkentésének eszközei 7. Főbb ellenőrző kérdések

13. előadás

ENERGIAHATÉKONYSÁG 2011/2012. tanév tavaszi féléve

Dr. Csom Gyula professor emeritus

Fenntartható fejlődés és atomenergia

Dr. Csom Gyula, BME NTI

13/ 1

1. ENERGIAHATÉKONYSÁGI FOGALMAK



13/2

1. ENERGIAHATÉKONYSÁGI FOGALMAK - 2 Műszaki energiahatékonyság (hatásfok)

Hatékonysági jellemzők • • • •

hm =

Műszaki hatékonyság Gazdasági hatékonyság („Hatékonyság”) Energiaigényesség (energiaintenzitás) Fajlagos energiafogyasztás

Hasznosított energia Felhasznált energia − Energiaveszteség = =η Felhasznált energia Felhasznált energia

Értelmezhető: Energiaátalakítóra (pl. erőműre, olajfinomítóra, motorra stb.) E Pl. vill. erőmű: η v = vill Q pr

kapcsolt gőzerőműre: ηk =

Értelmezési tartományok A nemzetgazdaság egészére Az ország teljes energiagazdálkodására Csak a villamos energetikára Különböző fogyasztói csoportokra (ipar, iparág, mezőgazd., lakosság stb.) • Adott üzemre Dr. Csom Gyula, BME NTI

⋅

Q pr

• • • •


⋅

P + Qhő

13/3

.

=

P .

Q pr

+

Q hő .

= µ v + µQ

Q pr

Energiaszállításra ηsz =

Érkező energia Induló energia

Energia fogyasztóra ηf =

Hasznos energia Érkező energia

Teljes energialáncra: ηt = ηv ηsz ηf ill. ηt = ηk ηsz ηf Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/4

1. ENERGIAHATÉKONYSÁGI FOGALMAK - 3


Gazdasági hatékonyság („Hatékonyság”)

Energiaigényesség (energiaintenzitás)

Az energiafelhasználás eredményeként termelt gazdasági érték Értelmezhető Csak villamos energiára Teljes primerenergia-felhasználásra Egyetlen gazdasági ágra (ipar, iparág, mezőgazdaság stb.)

Az egységnyi termelési érték előállításához felhasznált energia

Egész nemzetgazdaságra hv

=

h pr =


pl.

εv =

Euro GJ


13/5


Fontos cél az energiahatékonyság (gazdasági és műszaki hatékonyság) folyamatos javítása (emelése) De: ez nem jelenti szükségképpen az energiafogyasztás csökkenését!



1 hv

, ε pr =

1 h pr


13/6


Az energiahatékonyság növelésének indokai a fenntartható fejlődés szempontjából - Segíti az ökológiai fenntarthatóság teljesítését - Mérsékli a természeti erőforrások (energiahordozó-készletek) fogyását Betartása globálisan hosszú időre megoldott, de egyes energiahordozó-fajták esetében gondot jelent a kimerülés - Mérsékli a károsanyag-kibocsátás intenzitását fontos környezetvédelmi cél. - Segíti a gazdasági fenntarthaótásg teljesítését (csökkenti azenergiaellátással összefüggő költségeket. - Segíti a társadalmi fenntarthatóság teljesítését (csökkenti a családok terheit, …..).


GJ

Értelmezhető: Ugyanazokra, mint a gazdasági hatékonyság Pl. az egész nemzetgazdaságra:

a belföldi termelés összértéke (GDP/év) Euro , pl. a teljes belföldi villamoserenergia - felhasználás (kWh/év) kWh

a belföldi termelés összértéke (GDP/év) , a teljes belföldi primerenergia - felhasználás (GJ/év)

kWh

1

Energiaigényesség = ε = Gazdasági hatékonyság , pl. Euro , Euro

13/7

Az energiahatékonyság és az energiaigényesség nemzetgazdasági szinten főleg a következőktől függ: - a termelő és nem termelő szektoroktól és azok arányától - a gazdaság, az ipar szerkezetétől - az egyes gazdasági ágak, iparágak energiaigényességétől - az átalakítási, szállítási, fogyasztói hatásfokoktól - a háztartások energiafogyasztó berendezéseinek elterjedettségétől - a személy- és tömegközlekedés relatív arányától - a közúti, vasúti, vízi szállítás arányaitól - a fogyasztók energiatudatától, - az energiapolitika színvonalától - a kezdeti feltételektől. Befolyásolásának lehetőségei: fenti tényezőkön keresztül



13/8


2. ENERGIAHATÉKONYSÁGI ADATOK A GDP, a villamosenergia-felhasználás és az összes energiafelhasználás alakulása Magyarországon 1970 és 2008 között (1970-ben = 100)

Fajlagos energiafogyasztás Az ország egy lakosára jutó évi átlagos energiafogyasztást jelenti Villamos energiára

ev =

Ev L

(pl. kWh/fő)

Teljes primerenergiára

e pr =

Q pr L

,

(pl. MJ/fő)

ahol L - az ország lakosainak teljes száma.

A belföldi termelés összértékének egy lakosra jutó értéke n=

N  GDP  =  L L 

(pl. Euro/fő)

Az előző összefüggésekben Ev, Qpr és N helyett használhatók az ev, epr, és n fajlagos értékek. Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/9

Forrás: MEH-Tájékoztató, 2008. Fenntartható fejlődés és atomenergia

2. ENERGIAHATÉKONYSÁGI ADATOK - 2

Luxemburg Írország Hollandia Ausztria Dánia Svédország Finnország Egy. Királyság Németország Belgium Franciaország Spanyolország Olaszország Ciprus

Népesség, millió

GDP(PPP)/fő EURO/fő

Sorszám

0,5 4,4 16,4 8,3 5,5 9,1 5,3 60,9 82,3 10,6 63,8 44,8 59,3 0,8

69300 33900 33600 31000 30100 30100 29300 29100 29000 28900 27100 25700 25500 24000

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Ország

Görögország Szlovénia Csehország Málta Portugália Szlovákia Észtország Magyarország Litvánia Lettország Lengyelország Románia Bulgária EU-27

1. ábra A PPP-ben és a nominálisan mért GDP-k összefüggése (az országrövidítéseket ld. a 3. táblázatban)

Népesség, millió

GDP(PPP)/fő EURO/fő

11,2 2,0 10,3 0,4 10,6 5,4 1,3 10,0 3,4 2,3 38,0 21,5 7,6 498

23600 22800 20200 19100 19000 18100 16900 16100 15500 14400 14100 10400 10400 25100

60000

55000

50000

Egy főre jutó GDP (PPP-ben), GDP/fő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Ország

13/10


Az egy főre jutó GDP (PPP) az EU-27 tagországaiban, 2008. Sorszám


SE

45000

DK

NL IE

FI

40000

FR BE CA US DE UK

35000 EL 30000

IL

ES

CH

AT

IT

SI

CZ 25000 HU LV PL LT RU HR

20000

EE SK

MX TR CL RO AR

15000

10000

PPP: Purchasing Power Parity (vásárló erő paritás)

5000 0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

90000

100000

Egy főre jutó GDP (Nom), GDP/fő

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_the_European_Union

Forrás: Dr. Csom Gyula: A fenntartható fejlődésről, Tanulmány, 2009.



13/11



13/12

110000


2. ENERGIAHATÉKONYSÁGI ADATOK - 5 Egy főre jutó energiafelhasználás egyes európai országokban, 2008

2. ábra A PPP-ben és a nominálisan mért GDP-k aránya az egy főre eső nominális GDP függvényében (az országrövidítéseket ld. a 3. táblázatban) 2,000 CNPE

1,900

UA

A PPP-ben és a nominálisan mért GDP-k aránya

1,800

ZA

1,700 AL 1,600

BG AR

1,500

MX RO CL TRRU LV LT PLHU

1,400 1,300 1,200

HR

CZ EE SK IL

1,100

SI

1,000 EL 0,900

ES IT

0,800

CA US DE FRBE UK

SE NL AT FI

0,700 0,600 0,500 0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

90000

100000

110000

Egy főre jutó GDP (Nom), GDP/fő

Forrás: MEH-Tájékoztató, 2008 Forrás: Dr. Csom Gyula: A fenntartható fejlődésről, Tanulmány, 2009.



13/13

2. ENERGIAHATÉKONYSÁGI ADATOK - 6 Ország

GJ/fő

Sorszám

Ország

GJ/fő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Luxemburg Finnország Svédország Belgium Hollandia Franciaország Csehország Németország Ausztria Egy. Királyság Dánia Írország Észtország Szlovénia

395,17 303,16 242,12 239,54 210,51 189,77 181,41 176,53 170,23 164,56 160,98 157,97 154,24 149,59

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Szlovákia Ciprus Spanyolország Olaszország Görögország Litvánia Magyarország Bulgária Portugália Lengyelország Málta Lettország Románia

144,84 137,81 135,59 131,39 113,34 110,43 109,00 105,34 104,24 99,53 94,16 79,33 74,93


13/14


Az egy főre jutó energiafelhasználás az EU-27 tagországaiban, GJ/fő, 2003 Sorszám


Egy főre jutó villamosenergia-felhasználás egyes európai országokban, 2008.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/list_of_countries_by_energy_consumption_per_capita Forrás: MEH-Tájékoztató, 2008



13/15



13/16



Az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás az EU-27 tagországaiban, kWh/fő, 2009. Sorszám

Ország

kWh/fő

Sorszám

Ország

kWh/fő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Finnország Svédország Luxemburg Belgium Ausztria Franciaország Hollandia Spanyolország Szlovénia Németország Dánia Írország Csehország Egy. Királyság

16552 14747 13722 8214 7594 7493 7346 6813 6681 6670 6305 6107 6024 5703

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Észtország Olaszország Görögország Ciprus Szlovákia Málta Portugália Bulgária Magyarország Lengyelország Litvánia Lettország Románia

5526 5442 5214 5210 4759 4566 4485 3997 3746 3279 2925 2879 2180

EU-27

5952

A teljes energiafelhasználásra vonatkoztatott gazdasági hatékonyság az EU-27 tagországaiban, 2003. Sorszám

Ország

USD(PPP) GJ

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Olaszország Dánia Írország Málta Görögország Ausztria Portugália Egy. Királyság Spanyolország Németország Franciaország Ciprus Luxemburg Hollandia

203,7 193,9 192,8 189,8 175,8 173,9 172,5 168,0 162,5 155,6 144,7 141,7 137,7 135,9

Az EU-27 átlaghoz képest 1,31 1,25 1,24 1,23 1,13 1,12 1,11 1,08 1,05 1,00 0,93 0,91 0,89 0,88

Sorszám Ország

USD(PPP) GJ

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

128,6 127,7 126,4 120,8 115,0 109,9 100,4 95,3 92,7 89,4 86,3 80,9 72,2

Szlovénia Lettország Magyarország Belgium Lengyelország Svédország Litvánia Románia Szlovákia Finnország Csehország Észtország Bulgária

Az EU-27 átlagához képest 0,83 0,82 0,82 0,78 0,74 0,71 0,65 0,61 0,60 0,58 0,56 0,52 0,47

Forrás: http://www.phetius.com/rankings/economy/electricity_consumption_per_capita_2009_o.html Forrás: Saját számítás



13/17



13/18


A villamosenergia-felhasználásra vonatkoztatott gazdasági hatékonyság az EU-27 tagországaiban, 2008

Következtetések: -

Sorszám

Ország

EUR(PPP) kWh

Az EU-27 átlaghoz képest

Sorszám

Ország

EUR(PPP) kWh

Az EU-27 átlagához képest

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Írország Lettország Litvánia Egy. Királyság Hollandia Luxemburg Olaszország Görögország Dánia Ciprus Spanyolország Magyarország Németország Lengyelország

5,56 5,13 5,06 5,04 5,02 4,73 4,72 4,69 4,49 4,44 4,40 4,36 4,35 4,26

1,29 1,19 1,18 1,17 1,17 1,10 1,10 1,09 1,04 1,03 1,02 1,01 1,01 0,99

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Málta Portugália Ausztria Románia Szlovákia Franciaország Belgium Csehország Szlovénia Észtország Bulgária Svédország Finnország EU-27

4,18 4,14 4,10 3,96 3,75 3,70 3,54 3,36 3,32 3,09 2,14 2,03 1,74 4,30

0,97 0,96 0,95 0,92 0,87 0,86 0,82 0,78 0,77 0,72 0,50 0,47 0,40 1,00

Forrás: Saját számítás



A gazdasági hatékonyság nem csak energetikai jellemző. Értéke függ: - Az energiafelhasználás egy főre jutó nagyságától Függ az energiagazdálkodás minőségétől energetika kérdése - A GDP egy főre jutó nagyságától Függ a nemzetgazdaság értékteremtő képességétől (piac értékítéletétől) Az egész nemzetgazdaság kérdése A két tényező együtt határozza meg az energiagazdálkodás gazdasági hatékonyságát - Az energetika károsanyag-kibocsátása a primerenergia-felhasználás összetételétől és nagyságától függ Ez a hasznos energiaigénytől és az energiagazdálkodás műszaki hatékonyságtól (hatásfokoktól) együttesen függ Adott GDP/fő mellett a károsanyag-kibocsátás egy főre jutó nagysága a gazdasági hatékonyságtól és a felhasznált primerenergia-fajták összetételétől függ. - Mindezek az energiafelhasználás költségeit is alapvetően meghatározzák. - Az energiagazdálkodásban a műszaki és gazdasági hatékonyság javítása folyamatos nemzeti ügy.


13/19



13/20


3. SZENNYEZÉSKIBOCSÁTÁSI INTENZITÁS Az ország évenkénti primerenergia-felhasználása:

Következtetések (folyt.): -

Magyarországra ma egyszerre jellemzők a következők: - Az EU-27-ben egyik legalacsonyabb GDP/fő-vel rendelkezik (csak 5 ország - Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia és Bulgária - van mögöttünk) . - Az EU-27-ben Magyarországon az egyik legkisebb az egy főre jutó energia-felhasználás (csak 6 országot – Bulgáriát, Portugáliát, Lengyelországot, Máltát, Lettországot és Romániát – előzzük meg). - Az EU-27-ben az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás tekintetében még hátrébb vagyunk (csak 4 országot – Lengyelországot, Litvániát, Lettországot és Romániát – előzzük meg).

Q pr = ∑ Q pr,i i

ahol i = 1,2,3,…, k - a primerenergia-hordozók fajtáit jelöli Ilyenek: feketeszén, barnaszén, lignit, olaj, földgáz, atom, víz, szél, biomassza, nap stb. A primerenergia-felhasználás eredményeként a hasznosenergia-fogyasztás:

Q h = ∑ Q h,i i

Az egyes primerenergiáknál a teljes hasznosítási láncokra vonatkozó átlagos hatásfokok: Azaz: Magyarországot az egy főre jutó GDP és energiafelhasználás és villamosenergiafelhasználás együttesen jellemzi. - Az össz energiafelhasználásra vonatkozó gazdasági hatékonyság kisebb (kb. 18%-kal), ill. az energiaigényesség nagyobb (kb. 23%-kal) az EU-27 átlagánál itt van a legtöbb teendőnk. - A villamosenergia-felhasználásra vonatkozó gazdasági hatékonyság kissé jobb (kb. 1,3%), ill. a villamosenergia-igényesség kissé alacsonyabb (kb. 2%-kal) az EU-27 átlagánál itt kevesebb a teendőnk (hasonló az EU-27 egészéhez) - Az energiagazdálkodás javítása fontos cél és ennél is fontosabb a GDP/fő növelése



13/21

ηi =

Q h,i Q pr,i

→ Q pr,i =

Q h,i ηi

Így Q pr = ∑

Q h,i

ηi Az egyes primerenergia-hordozók felhasználásából adódó j-típusú szennyezőanyagkibocsátások fajlagos értéke az adott technikai színvonalon: cj,1, cj,2, cj,3, …., cj,n i


3. SZENNYEZÉSKIBOCSÁTÁSI INTENZITÁS - 2

i

i

Q h, i ηi

=∑ i

13/22

4. KIBOCSÁTÁSI ADATOK Az összes üvegházhatású gázemisszió fajlagos értéke a különböző energia-termelési láncokból, gCekv/kWh

Az évi teljes kibocsátás a j-típusú szennyezőből: C j = ∑ c j,i Q pr,i = ∑ c j, i


c j, i Q hi c j, i q h, i Qh = ∑ Qh ηi Q h ηi i

Az átlagos fajlagos kibocsátás cj =

Cj Qh

=∑ i

c j, i ⋅ q h, i ηi

ahol q h,i =

Q h,i Qh

… az i-típusú primerenergia-hordozó felhasználásával kinyert hasznos energia részaránya a teljes hasznos energián belül

Azaz

C j = f (c j, i q h, i , ηi )

Forrás: Szakértői Bizottság (Eln.: Dr. Csom Gyula) Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030

i = 1,2,3, ….., j = 1,2,3,….

MVM Közlemények, Különszám, 2006. november Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/23



13/24

4. KIBOCSÁTÁSI ADATOK - 2

4. KIBOCSÁTÁSI ADATOK - 3

A villamosenergia-ellátás károsanyag-kibocsátásainak alakulása Magyarországon 2003 és 2006 között (Ci)

Nagyerőművek légszennyezőanyag-kibocsátásainak alakulása Magyarországon 1990 és 2008 között (1000 t/év)

Forrás: MVM-MAVIR - A magyar villamosenergia-rendszer 2008. évi statisztikai adatai Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/25

5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK ESZKÖZEI Lehetséges eszközök Energetikán kívüli eszközök • Nemzetgazdaság értékteremtő épességének (N) növelése • Termékszerkezet (s1, s2, ….sn) megfelelő alakítása • Energiatakarékosság (εv,t,i, εpt,r,j, ill. Ev,t,i, Ev,nt,i, Qh,e,j csökkentése) pl. épületenergetikában stb. (csak részben energetikán kívüli) Energetikán belüli eszközök • Hatásfokok javítása (ηv, ηsz, ηf, ηáe, ηsz,e, ηf,e), korszerűsítés (l. 13/28., 13/29. old.) • Energiatakarékos eszközök gyártása és használata (gépkocsik, háztartási eszközök, …) • Épületenergetika korszerűsítése (épületszigetelés, mérő- és szabályozó eszközök alkalmazása) • Kapcsolt energiatermelés (ahol a feltételei megvannak) (l. 13/30., 13/31. old.) • Megfelelő energiamix kialakítása Egyebek • Termékek energiafogyasztási címkézése • Épületek energiatanusítványa • Energiatudatosság növelése (propaganda, tájékoztatás, …) • Ösztönző eszközök alkalmazása, támogatások adása Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/27



13/26

5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK ESZKÖZEI - 2 A feltételezett teljes magyar energiafolyam-ábra (2003) primerenergia-felhasználás primerenergia-felhasználás 1092 1092 PJ PJ (100,0%) (100,0%) nem energetikai felhasználás 48 PJ (4,4%)

energiaszektor veszteségei és önfogyasztása 237 PJ (21,7%)

végső végső energiafelhasználás energiafelhasználás 807 807 PJ PJ (73,9%) (73,9%) ipar ipar 168 168 PJ PJ (15,4%) (15,4%)

egyéb egyéb 187 187 PJ PJ (17,1%) (17,1%)

háztartás közlekedés háztartás közlekedés 147 305 147 PJ PJ 305 PJ PJ (13,5%) (27,9%) (13,5%) (27,9%)

veszteség 455 PJ (41,6%)

felhasználási felhasználási hatásfok: hatásfok: 43,6 43,6 % % 85 PJ (7,8%)

91 PJ (8,3%)

146 PJ (13,4%)

30 PJ (2,7%)

hasznos energia 352 PJ (32,2%) Forrás: U.a. mint a 13/24. old. Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/28

5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK ESZKÖZEI - 3 A német energiafolyam-ábra (2003)

5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK ESZKÖZEI - 4

primerenergia-felhasználás primerenergia-felhasználás 14 14 400 400 PJ PJ (100,0%) (100,0%) nem energetikai felhasználás 1008 PJ (7,0%)

energiaszektor veszteségei és önfogyasztása 4174 PJ (29,0%) végső végső energiafelhasználás energiafelhasználás 99 218 218 PJ PJ (64,0%) (64,0%) ipar ipar 2323 2323 PJ PJ (16,1%) (16,1%)

egyéb egyéb 1524 1524 PJ PJ (10,6%) (10,6%)

háztartás közlekedés háztartás közlekedés 2595 2776 2595 PJ PJ 2776 PJ PJ (18,0%) (19,3%) (18,0%) (19,3%)

veszteség 4294 PJ (29,8%)

felhasználási felhasználási hatásfok: hatásfok: 53,4 53,4 % % 1482 PJ (10,3%) BWK, 57. k. 1/2. sz. 2005. p. 48-56.

930 PJ (6,5%)

1991 PJ (13,8%)

521 PJ (3,6%)

hasznos energia 4924 PJ (34,2%) Forrás: U.a. mint a 13/24. old.

Forrás: U.a. mint a 13/24. old. Fenntartható fejlődés és atomenergia


1329

5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK ESZKÖZEI - 5



13/30

6. KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZEI 13/23. oldalról: Cj = ∑ i

ηi

Qh ;

cj = ∑ i

c j, i ⋅ q h, i ηi

Csökkentés fő eszközei: • Energiatakarékosság (Qh csökkentése, ill. növekedésének enyhítése) • Alacsony fajlagos kibocsátási tényezőjű (cj,i) primerenergia-hordozók (megújulók, atomenergia…) alkalmazásának előnyben részesítése • Megfelelő primerenergia-hordozó mix kialakítása, ill. alkalmazása • Magas hatásfokú átalakító (termelő), fogyasztó berendezések alkalmazása (pl. kapcsolt energiatermelő erőművek, alacsony fogyasztású gépkocsik alkalmazása) • Közlekedésfejlesztés (kamionok helyett vasúti szállítás, személyautók helyett tömegközlekedési eszközök alkalmazása) • Energiaveszteségek csökkentése (pl. az energiaszállításban) • Tisztító (leválasztási) berendezések fejlesztése • Megfelelő ösztönző eszközök, támogatások alkalmazása és adók kivetése (megfelelő helyre telepítve)

Forrás: U.a. mint a 13/24. old.


c j, i q h, i


13/31



13/32

7. FŐBB ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

7. FŐBB ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 2

1. Ismertesse a hatékonysági jellemzők csoportjai! 2. Ismertesse a hatékonysági jellemzők lehetséges értelmezési tartományait! 3. Írja fel a műszaki hatékonyság (hatásfok) elvi összefüggését! 4. Írja fel a műszaki hatékonyság (hatásfok) összefüggését egy villamos erőműre! 5. Írja fel a műszaki hatékonyság (hatásfok) összefüggését és annak komponenseit egy kapcsolt gőzerőműre! 6. Írja fel a műszaki hatékonyság (hatásfok) összefüggését az energiaszállításra és az energiafogyasztóra! 7. Írja fel a teljes energia átalakító láncra vonatkozó műszaki hatékonyság (hatásfok) összefüggését! 8. Mit ad meg a gazdasági hatékonyság? 9. Írja fel a gazdasági hatékonyság összefüggését és mértékegységét a villamos energiára! 10. Írja fel az egész nemzetgazdaságra vonatkozó gazdasági hatékonyság összefüggését és annak mértékegységét! 11. Mit jelent az energiaigényesség (energiaintenzitás) fogalma? 12. Írja fel az energiaigényesség elvi összefüggést a gazdasági hatékonyság felhasználásával! 13. Írja fel az egész nemzetgazdaság által felhasznált villamos energiára vonatkozó energiaigényesség összefüggését! 14. Írja fel az egész nemzetgazdaság összes primerenergia-fogyasztására vonatkozó energiaigényesség részletes összefüggését! 15. Melyek az energiahatékonyságot és az energiaigényességet meghatározó legfontosabb tényezők nemzetgazdasági szinten? 16. Mi a nemzetgazdaságra vonatkozó fajlagos energiafogyasztás definíciója és elvi összefüggése a villamos energiára és a primerenergia-fogyasztásra vonatkozóan. 17. Ismertesse Magyarország EU-27-en belüli pozícióját az egy főre jutó GDP (PPP) szempontjából. 18. Ismertesse az egy főre jutó GDP nominális és PPP-re átszámított értékei közötti összefüggést. 19. Mit takar a PPP-re átszámított GDP? Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/33

20. Ismertesse Magyarország EU-27-en belüli pozícióját az egy főre jutó energiafelhasználás szempontjából! 21. Ismertesse Magyarország EU-27-en belüli pozícióját az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás szempontjából! 22. Ismertesse Magyarország EU-27-en belüli pozícióját teljes energiafelhasználásra vonatkozó gazdasági hatékonyság szempontjából! 23. Ismertesse Magyarország EU-27-en belüli pozícióját a villamosenergia-felhasználásra vonatkozó gazdasági hatékonyság szempontjából! 24. Melyik két tényező határozza meg a gazdasági hatékonyságot? 25. Írja fel az Ország teljes energiagazdaságával összefüggésben évente kibocsátott szennyezőanyagmennyiségét megadó összefüggést! 26. Írja fel az ország energiagazdálkodásával összefüggő fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás fajlagos értékének összefüggését! 27. Milyen mennyiségektől, ill. jellemzőktől függ az ország energiagazdálkodásával összefüggő szennyezőanyag-kibocsátás! 28. Hogyan alakultak Magyarország energiafelhasználási mutatói 1990. és 2006. között? 29. Jellemezze a különböző energiatermelési láncokat az összes üvegházhatású gázemisszió fajlagos értékei alapján! 30. Hogyan alakult a hazai villamosenergia-ellátás károsanyag-kibocsátása 2003 és 2006. között? 31. Mik az energiahatékonyság növelésének lehetséges eszközei az energetikán belül? 32. Mik az energiahatékonyság növelésének lehetséges eszközei az energetikán kívül? 33. Milyen más (jogi, szervezési, pénzügyi stb.) eszközökkel növelhető az energiahatékonyság? 34. Hogyan alakult a kapcsoltan termelt villamos energia nagysága Magyarországon 1995. és 2004. között? 35. Mik a károsanyag-kibocsátás csökkentésének eszközei a hazai energetikán belül? Fenntartható fejlődés és atomenergia


13/34

13. előadás ENERGIAHATÉKONYSÁG. Hatékonysági jellemzők. Értelmezési tartományok TARTALOM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

Recommend Documents