Atomenergia-biztonság

Atomenergia-biztonság Rónaky József Országos Atomenergia Hivatal

Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

1

Atomenergiáról Fukushima előtt közvetlenül


2

Az energia évszázada • A XXI. század központi problémája az energetika – Meghatározza a gazdasági fejlődés esélyeit – Döntően befolyásolhatja a környezet állapotát – Átrendezheti a politikai erőteret

• A három „kihívás”: – Az ellátás biztonsága növekvő igények mellett – A költséghatékonyság – A fenntarthatóság (klímaváltozás)

Energiapolitika 2000 Budapest 2012.

3

A villamos energia nélkülözhetetlen a fejlődéshez


4

Ha semmi nem változik… Népesség növekedés: 50%... Energia igény: 100%... Villamosenergia igény:150%

A fajlagos CO2 kibocsátást negyedére kell csökkenteni! Az atomenergiának ebben lényeges szerepe lehet Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13. 5

Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02.

6

Az atomenergia környezeti értékei • Ismert, de nem általánosan elismert értékek: – nincs légköri szennyezés – nincs vízi szennyezés – kevés területet használ – a szerves anyagok megőrzése nyersanyagnak – súlyos balesetek csekély kockázata – kevés, biztonságosan kezelt hulladék – nincs üvegház hatás – internalizált külső költségek


7

További előnyök Uránbányászat: diverzifikált, politikailag stabil régiókból

8 Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

További előnyök Olcsó és nem érzékeny az urán árára

9 Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

Az atomenergia szerepe a világban 1/3 • A világ primer energia felhasználásának 7%-a, a villamos energia termelés 14 %-a atomerőművekből származik • A fejlett világ (Észak Amerika, Európa, Délkelet Ázsia, illetve Oroszország) esetén az arány még nagyobb • Az EU villamos energia termelésének 30 %-a nukleáris • 2010-ban a világon 438 működő (beépített teljesítmény 372 GW) és 44 épülő atomerőmű (összes teljesítmény 39 GW)


10

Az atomenergia szerepe a világban 2/3 Az elmúlt években • javult a biztonság • nőtt a rendelkezésre állás • elkezdődött az élettartam hosszabbítás • folyamatos volt a teljesítménynövelés • leállítják az első generációs reaktorokat • üzembe állnak a harmadik generációs reaktorok • megkezdődött a negyedik generáció fejlesztése Energiapolitika 2000 Budapest 2012.

11

Az atomenergia szerepe a világban(3/3) A fejlődés töretlen délkelet Ázsiában (Japán, Tajvan, Dél Korea) Reneszánszról beszélnek az USA-ban India, Kína, Oroszország robosztus atomerőmű programot indított Brazília, Argentína újraindítja nukleáris programját Iránban felépült egy erőmű Törökország, Nigéria, Ghana, Szenegál Algéria, Egyiptom, Jordánia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Szaud- Arábia, Malaysia, Indonézia, Thaiföld, Vietnam, Ausztrália atomerőmű építést tervez • Az EU-ban is újra gondoljuk az atomenergia szerepét • • • • • •


12

Az atomenergia az Európai Unióban • A villamos energia 30%-át atomerőművek termelik • Közelmúlt: politikai viták, változó álláspontok • EU tanács: Az atomenergia jelentős szerepet kaphat a klímaváltozás elleni harcban, minden tagállam maga dönt • Románia, Szlovákia befejezi a korábbi projekteket, Bulgária új erőművet épít • Finnország: épül az új blokk, tervezik a következő kettőt • Franciaországban épül az új blokk • Balti államok: közös atomerőmű projekt • Lengyelország, Olaszország: atomerőmű építési program • Nagy Britannia: kormánydöntés a flottacseréről (10 új atomerőmű) • Németország, Svédország, Belgium: felfüggesztett moratórium • Horvátország, Szlovénia és Csehország új erőművek építését tervezi Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 13

Atomenergia Magyarországon • A Paksi Atomerőmű tervezett és engedélyezett üzemideje 30 év, ami 2012-2017 között jár le. • Az üzemeltetési engedély megújítható, ennek adottak a jogi feltételei, biztonsági, műszaki és gazdasági szempontból pedig megvalósítható: – Az erőmű állapota jó – Az erőmű biztonságos – A hosszú távú környezetei hatások az elmúlt húsz év tényadatai alapján elhanyagolhatók – Gazdaságilag célszerű • Politikai konszenzus, kiemelkedő helyi és erős nemzeti támogatás • Az erőmű teljesítményt 8%-kal megnövelték


14

Az

OGY határozatai:

•

40/2008 (IV.17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról: „Az Országgyűlés … felkéri a Kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé…” 25/2009 (IV.02.) OGY határozat Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról: „Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad … a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez”

•


15

Energiastartégia

• A paksi atomerőmű üzemidejét meg kell hosszabbítani, a kapacitás bővítés reális opció, azaz új erőművi blokkot, vagy blokkokat kell építeni, a kérdés, hogy mikor.

Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02.

16

DE


17

Földrengés • Március 11-én 14.46kor (helyi idő szerint) 8,9-es földrengés (később 9,0-ra módosítva) Honshutól keletre – Ekkor már napok óta kisebb előrengéseket tapasztaltak (és azóta is utórengéseket) BBC

Forrás: http://www.japanquakemap.com/


18

2011. március 11.


19

Forrás: Tepco Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

20

Forrás: Digital Globe Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

21

Válasz a világban • USA: NRC és iparági lépések, érdekes, hogy jelentésükben javasolják az időszakos biztonsági felülvizsgálatot, kiadták az első kombinált engedélyt (Vogtle 1, 2) • Oroszok, kínaiak, Korea :Tovább, ahogy eddig • Németország: 8 „öreg” blokk leállítása, nincs üzemidő hosszabbítás • Olaszország: népszavazás, bukás • IAEA: akció terv • Nukleáris Biztonsági Egyezmény : soron kívüli felülvizsgálati konferencia Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

22

Európa válasza: célzott biztonsági felülvizsgálat


23

A felülvizsgálat célja 



Iniciatíva: EU Tanácsa (2011. márc. 25.) → Európai Bizottság → ENSREG (2011. május 13.) → Európai nemzeti hatóságok → Engedélyesek Cél: Megállapítani, hogy az európai erőműveket veszélyeztetik-e a fukushimaihoz hasonló helyzetek. A gyenge pontok feltárása, javító intézkedések meghozása.

CBF

≡ „stress test” Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

24

A folyamat OAH követelményei és felkérés (május 25.)  Előrehaladási Jelentés (PA Zrt.) (aug. 15.)  Előzetes Nemzeti Jelentés (OAH) (szept. 15.)  Végleges Felülvizsgálati Jelentés (PA Zrt.) (okt. 31.)  Végleges Nemzeti Jelentés (OAH) (dec. 31.)  Nemzetközi „peer review” (2012. ápr. 30.) − 2 szakasz: tematikus – országonkénti  Javító intézkedések: több éves program 


25

Súlyponti témakörök 

Veszélyeztető természeti hatások újraértékelése (földrengés, árvíz, időjárás, stb.) − −



A villamosenergia-ellátás és (vagy) a végső hőelnyelő elvesztése − −



A tervezési alapon belül (a tervezési alap megfelelősége!) és azon túl… (margin, cliff-edge effect)

Az ilyen helyzetekre vezető folyamatok, ill. azok megelőzésének lehetőségei Az ilyen helyzetek kezelése, a helyreállítás lehetőségei

Súlyos balesetek kezelésére való felkészültség − −

Balesetkezelés: következmények csökkentése, stabilizálás (eszközök, eljárások, személyzet) Baleset-elhárítás (telephelyen belüli)


26

Eredmények: A Paksi atomerőmű biztonságos A biztonságnövelési folyamat „elébement” Fukushimának A biztonságnövelést folytatni kell:

• •

• – –

–

A talajfolyósodás vizsgálata A villamosenergia és vészhűtővíz ellátás javítása A konténment hoszútávú teherbíró képességének növelése Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

27

További feladatok A tanulságok hasznosítása az új reaktorok tervezése során A nemzetközi követelmények, ajánlások felülvizsgálata A nukleáris biztonsági hatóságok megerősítése, és függetlensége A nyilvánosság és a tájékoztatás javítása


28

Fukushima alternatív tanulságai •

•

Extrém természeti katasztrófa: 9-es FR, 15 m-es cunami… – – –

Japán felkészültségét jellemezte az, hogy mindennek „csak” kb. 20 000 áldozata volt Megsemmisült sok város, ipari, közlekedési létesítmény Az anyagi kár horribilis – a japán gazdaság megrendült, de nem dőlt össze

– –

Ez bizonyítja, hogy ilyen katasztrófát is képes egy atomerőmű átvészelni bőven túl a TA-n Fukushima Dai-ichi is túlélte volna, ha csak 1-2 ponton körültekintőbb lett volna a tervezés

Mindezek részeként súlyosan megsérült 4 atomerőművi blokk az érintett 15 blokk közül, tehát 11 további üzemeltetése valószínű, hogy technikailag lehetséges

•

A nukleáris katasztrófa következménye: nincs sugárzás okozta áldozat(!), kb. 80000 kitelepített és igen jelentős anyagi kár (valószínű, hogy a teljes kár 30%-ánál kevesebb..) • Nem zárható, hogy hogy lesz néhány haláleset több év múlva a stochasztikus hatások miatt, de ennek a nagyságrendje mindenképpen elenyésző a 20 000-hez képest Mégis, ma már mindenki csak Fukushimáról ír, beszél. Sehol nem lehet olvasni a földrengés és a cunami áldozatairól, a letarolt városokról, az elpusztult létesítményekről (pl. olajfinomító) és az ezek által okozott szennyezésről…

29/13


Összefoglalás • A működő reaktorok biztonságosak, telephely és típus specifikus megerősítések lesznek • Az atomenergia elfogadottsága nem csökkent drámaian, ahol a politika nem csinált üzletet belőle • A harmadik generációs reaktorok biztonsága még jobb, drámai változások nem várhatók • Több blokkos telephelyek veszélyhelyzeti felkészültségét javítani kell: – Külső segítség (hazai, nemzetközi) Energiapolitika 2000 Budapest 2012. 02. 13.

30

Atomenergia-biztonság

Recommend Documents