ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős:
év:
Iktatószám:
2353-19/2012.
Előadó:
Dr. Szalayné dr. Kiss Georgina / Hanyuné Krausz Szilvia
Műszaki ea.:
hó:
nap:
Hiv. szám: Melléklet:
-
Tárgy:
-
Piliscsév, Bogár József – 018/12 hrsz-ú ingatlanra tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélye Vizikönyvi szám: Piliscsév – 9.
HATÁROZAT
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság), BOGÁR JÓZSEF (2095 Pilisszántó, Vörösmarty u. 24. a továbbiakban ügyfél) részére, a Molnár András tervező (9029 Győr, Szitásdomb u, 2/b. a továbbiakban kérelmező) által, 2011 novemberében készített engedélyezési tervdokumentáció alapján vízjogi létesítési engedélyt ad, a Piliscsév 018/12 hrsz-ú ingatlanon tervezett horgásztó kivitelezésére, az alábbiak szerint:
I. 1. A tervezett horgásztó műszaki jellemzői: Üzemi vízszint: 189,00 mBf Vízfelszín üzemi vízszintnél: 21 500 m2 Víztérfogat üzemi vízszintnél: 58 222 m3 Átlagos vízmélység: 2,60 m Max. üzemi vízszint: 189,50 mBf Leeresztő műtárgy: acél tiltós zsilip D600 áteresszel, alsó küszöbszint 186,2 mBf, a Csévi-patak 4,525 fkm szelvényébe köt be. A töltések körül és a tó domboldal felöli részén szivárgó és övárok kerül kialakításra: Északi övárok: Fenékszélesség: 0,60 m Mélység: 0,60 m Rézsű kialakítás: 1:1 Hossza: 195,0 m Esése: 1 cm/ 10 m Déli övárok: Fenékszélesség: 1,00 m Mélység: 1,00 m Rézsű kialakítás: 1:1 Hossza: 351,0 m Esése: 7 cm/ 10 m
2 2. Vízhasználat Az ingatlanon horgásztavat szeretnének kialakítani. A tóban a vízszintet a hódaknában szerelt acéltiltóval lehet szabályozni. A párolgási veszteség következtében a tó vízháztartásában 645 m3 hiány alakulhat ki, mely pótolható a talajvízből. Azonban ha a talajvízszint nagy mértékben lesüllyed és ezáltal az üzemi vízszint nem tartható a Csévi-patak 4,863 fkm-nél szivattyúzással 4 l/s kivehető vízhozammal pótolható a hiányzó vízmennyiség. II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: a) A vízszintszabályzó műtárgyon vízmércét kell elhelyezni. b) A kialakítási munkák befejezésekor vízminőségi alapvizsgálatot kell végezni a tóból. A vizsgálandó komponensek: pH, vezetőképesség, kémiai oxigénigény (KOIp), oldott oxigén, ammónium-, nitrit-, nitrát- és foszfátionok. A vizsgálati eredményt a vízjogi üzemeltetési engedélyezési dokumentáció részeként a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A mintavételt és a vizsgálatot akkreditált laboratórium végezheti. c) A tó kialakítása során biztosítani kell nádas vegetáció kialakulását a terület min. 25%-án, továbbá meg kell teremteni min. 5 m széles part menti sekélyvizes zóna és azon nádas vegetáció kialakulásának lehetőségét a partvonal min. 20%-án. d) A tó és környezete természetközeli állapotának megőrzése érdekében csak őshonos, tájba illő növényfajok telepíthetők. e) A tó leeresztő műtárgyába be kell építeni egy sűrű – akár kavicságy formában kivitelezett – szűrőt annak érdekében, hogy a tóban spontán megjelenő és elszaporodó nem őshonos halak és azok ivadékai ne juthassanak ki a tóból természetes vízfolyásba, a Csévi-patakba. f) A kivitelezéssel járó földmunkákat szaporodási és telelési időszakon kívül, azaz augusztus 15. és október 15. között szabad megvalósítani. g) A depóniák meredek partfa védett illetve fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) költőhelyéül szolgálhatnak. A humusz-depóniákat olyan rézsűvel kell kialakítani, ami fenti fajok megtelepedését nem teszi lehetővé. h) A létesítési munkák során a földmunkagépekből olajelfolyás nem történhet. i) Amennyiben a tómeder kialakítása során keletkező kotrási meddő- anyag nem a helyszínen kerül felhasználásra hulladéknak kell tekinteni. j) A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. k) A lekötött vízmennyiség 50 %-a után vízkészlet járulékot kell fizetni. Vízhasználattal kapcsolatos adatok: Lekötött vízmennyiség 50 %-a: 322,5 m3/év Vízkészlet jellege: felszíni víz (Csévi patak) Vízkészlet minősége: II. Vízhasználat jellege: gazdasági célú egyéb A „g” szorzó értéke: 2,0 2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete XII-R-068-00471-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Dorogi, Esztergomi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Piliscsév, Bogár József 018/12 hrsz-ú ingatlanra tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedély megadásához közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 3. A Budapesti Bányakapitányság BBK/413-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Piliscsév, 018/12 hrsz-ú ingatlanra tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélyének kiadásához szakhatósági hozzájárulását feltételek nélkül megadja. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jogorvoslatra csak az ügyben hozott érdemi határozattal szemben benyújtott fellebbezésben van lehetőség.”
3 4. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/309-5/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „Megkeresésére a Vízoldal Mérnöki, Hajózási és Innováció Kft. M0511 munkaszámú, 2011. november keltezésű engedélyezési terve alapján, talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást adunk a Bogár József (2095 Pilisszántó, Vörösmarty u. 24.) részére a Piliscsév 018/12 hrsz-ú ingatlanra tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélyének megadásához az alábbi feltételekkel: - A tervezett beruházás területén található 35 cm vastagságú humuszos feltalaj feltétlen mentésre érdemes. Az építési munkák során a beruházónak az engedélyezési és talajvédelmi terv szerint gondoskodnia kell a humuszos talajréteg megmentéséről, és a mentett humuszos talaj hasznosításáról. A humuszos talajt elkülönítetten, szennyeződésmentességének megőrzésével kell tárolni, majd az építési munkák befejeztével felhasználni. - A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről, és felhasználásáról, vagy értékesítéséről a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni. Feltöltésre vagy töltésépítésre a humuszos talaj nem használható, fel. A kialakított humuszos talajréteg vastagsága a beruházás területén belül az 1 m-t nem haladhatja meg. A közvetlenül szomszédos mezőgazdasági területen az elterítés vastagsága maximum 25 cm lehet. Az értékesített, vagy nem a beruházás terültén felhasznált humuszos talaj után talajvédelmi járulékot kell fizetni. - Elszállítás esetén, amennyiben nem állapítható meg kétséget kizáróan a beruházási területen belül fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi járulék mértéke megkezdett hektáronként 100000 Ft-ban került megállapításra. - A beruházás területén fel nem használható humuszos talaj egyéb módon történő hasznosításáról a tervezett horgásztó üzemeltetési engedélyezéséig gondoskodni kell. - A szomszédos termőföldeken talajidegen anyagok és terméketlen talaj nem helyezhető el és nem teríthető szét. - A munkák megkezdését a talajvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az eljárás során költség nem merült fel. Döntésünkkel szemben önálló fellebbezés nem nyújtható be. Az ügyfél az eljáró hatóság érdemi döntésével szemben gyakorolhatja fellebbezési jogát. „
III. Jelen vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított kettő évig hatályos, mely az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. Az engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízilétesítmény megépítésére, de a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. Amennyiben a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után engedély nélkül történik – a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Piliscsév- 9. szám alatt a Vízikönyvbe bejegyzi.
V. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 100.000 Ft (azaz Egyszázezer forint), melyet a hatóság 1003300101711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalások ellen csak az érdemi határozattal szembeni fellebbezéssel lehet jogorvoslattal élni.
4 Indokolás A fent megnevezett ügyfél nevében, a fent megnevezett kérelmezőtől, mint meghatalmazottól kérelem érkezett a hatósághoz, a Piliscsév 018/12 hrsz-ú ingatlanon tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélyének kiadása iránt. A kérelmező mellékelte az általa, 2011 novemberében készített engedélyezési tervdokumentáció nyolc példányát, az érintett ingatlan eredeti tulajdoni lapját, és térképmásolatát, és a jelen eljárásban képviseletre feljogosító meghatalmazásának eredeti példányát. A hatóság felhívására megfizetésre került az igazgatási szolgáltatási díj összege, csatolták az ingatlanra vonatkozó csereszerződés egy egyszerű másolati példányát, valamint benyújtották a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 13. számú mellékletében foglaltak alapján kitöltött, várható környezeti hatásokról szóló adatlapot. Az eljárás megindításáról a hatóság értesítette azon ügyfeleket, akiknek joga az ingatlannyilvántartásba be volt jegyezve, tőlük az eljárás folyamán észrevétel nem érkezett. Az eljárás során a hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. § (3) bekezdés b) c) pontja alapján –megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézetének szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amelynek indokolása a következőket tartalmazta. „A Dorogi, Esztergomi Kistérségi Népegészségügyi Intézet 2012. február 09-én megkapta a fenti számon megküldött szakhatósági állásfoglalásra irányuló megkeresésüket, Piliscsév, Bogár József 018/12 hrsz-ú ingatlanra tervezett horgásztó vízjogi létesítési engedélyeztetésével kapcsolatosan. Az Intézet a megküldött dokumentumok és a helyszín ismerete alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól" szóló 2004. évi CXL. Törvény 44.§. és az 1991. évi IX. tv. 4. § (1) c) pontja alapján hozta meg. Az Intézetet szakhatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet nevesíti, az Intézet hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 11. §-a, illetékességét ugyanazon jogszabály 3. számú melléklete írja elő.” A Budapesti Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amelynek indokolása a következőket tartalmazta: „A Bányakapitányságra 2012.02.09-én érkezett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 2353-2/2012. hivatkozási számú megkeresése tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalás kiadására. A Bányakapitányság a tervdokumentáció áttekintése után megállapította, hogy a tervezési terület szénhidrogén szállítóvezetéket vagy annak biztonsági övezetét, gázipari nyomvonalas létesítményt és annak biztonsági övezetét, bányatelket, bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, egyéb bányászati tevékenységgel érintett területet, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyet nem érint. A tárgyi vízjogi létesítési engedély kapcsán ásványvagyon-védelmi szempontokat nem kellett érvényesíteni. A fentiek alapján a Bányakapitányság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
5 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 4. § (1) bekezdése alapján az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön [4. § (1) c) pont]. Az Nvt. 6. § (2) bekezdése alapján a természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ásványi nyersanyagok természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A Bt. 3. § (1) bekezdése (mint ágazati törvény) csak a bányavállalkozó tulajdonszerzése tekintetében tartalmaz rendelkezést, a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjogának megszerzése tekintetében nem, ezért a vízjogi engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjoga törvényi szabályozás hiányában nem szerezhető meg, így bányajáradék fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezés sem hozható, figyelemmel a Bt. 20. § (2) b) pontjára és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (1) c) pontjára. A Bányakapitányság felhívja az engedélyező hatóság, valamint engedélyes figyelmét arra, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag a Magyar Állam tulajdonában marad, azon engedélyes nem szerezhet tulajdonjogot, így a tulajdonjogból fakadó részjogosítványokat, mint a tulajdonnal való rendelkezés (pl. a kitermelt ásványi nyersanyag értékesítése), a birtoklás és hasznosítás jogát, engedélyes nem gyakorolhatja. A jogorvoslati tájékoztató a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (5) bekezdés, illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság kéri a T. Címet, hogy határozatát, amely tartalmazza a Ket. 72. § (1) bekezdés db) pontja szerinti állásfoglalást a Ket. 72. § (1) bekezdés ed) pontja szerint az indoklással együtt, a Ket. 78. § (1) bekezdése értelmében megküldeni szíveskedjen.” Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amelynek indokolása a következőket tartalmazta: „A Tisztelt Cím megkeresésére indult eljárásban a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § a) pontja szerint a Vízoldal Mérnöki, Hajózási és Innovációs Kft. M0511 munkaszámú, 2011. november keltezésű engedélyezési terve és a Földért 2005 Kft. HMT-09/2012. számú talajvédelmi terve alapján alakítzottuk ki fenti hozzájárulásunkat. A talajvédelmi terv a talajvédelmi követelményeknek megfelelően készült, fenti előírások megtartása mellett a termőföldek minősége megóvható. Hozzájárulásunk előírásai a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. 43. §, 44. § és 55. §-ain alapulnak. Amennyiben nem állapítható meg kétséget kizáróan a beruházási területen belül fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége (nyilvántartási hiányosságok) , úgy a talajvédelmi járulék mértéke a Tfvt. 55. § (3) alapján megkezdett hektáronként 100000 Ft-ban került megállapításra. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el.” Szakhatósági közreműködésünk a fent idézett jogszabályi helyeken túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.§ (1) és (6) bekezdésén alapul. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (l)-(4) bekezdése rendelkezik.” Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VII-P-021/634-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tárgyi ügyben adott szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette, azonban a következőkre hívta fel az ügyfél figyelmét: „A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után!
6 A Megyei Múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 45. § (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes Balassa Bálint Múzeumot (2500 Esztergom, Mindszenty tér 5.) és Hivatalomat értesítse. Hatóságom hatáskörét a Kr. 6. § (1) bekezdés és a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bek. c) pontja, illetékességét a Kr. 1. sz. mellékletének 8. pontja határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” Belföldi jogsegély útján, a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hatóság bevonta az eljárásba az érintett település jegyzőjét is. Piliscsév-Leányvár Önkormányzatok Körjegyzője 232/2012. számú iratában arról adott tájékoztatást, hogy az érintett ingatlan Ksp jelű övezeti besorolás alá tartozik, ami különleges vízfelület. A Jegyző az önkormányzat képviselő testületének 17/2004. (XII.20.) számú rendeletével elfogadott szabályozási tervének és a helyi építési szabályzatnak figyelembevételével hozzájárult a vízjogi létesítési engedély kiadásához. A kérelem műszaki tárgyú vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a kérelem és a benyújtott tervdokumentáció vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak, a megvalósulás megfelel a vízi létesítmény építésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak. A tervdokumentációban foglaltak szerinti létesítés vízgazdálkodási előírásokba nem ütközik, vízminőségvédelmi érdeket nem sért. A tervezett tevékenység a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 2. számú melléklet 11. pontjában szerepel. A benyújtott adatlap információi szerint és a környezeti hatások vizsgálata alapján a létesítés és üzemelés során jelentős hatással nem kell számolni, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. A hatóság azt is megállapította, hogy az érintett ingatlan nem országosan védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem pedig az Országos Ökológiai Hálózatnak. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban Tvt.) 17. § (1) bekezdése előírja, hogy a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A tervezési terület védett kétéltű- és madár fajok szaporodó- ill. élőhelye. A kivitelezési munkálatok során végzett földmunkák veszélyeztetik a terület kétéltű és madár állományát abban az esetben, ha azt nem a megfelelő időpontban végzik. A szaporodó állat, illetve még nem kifejlett utóda nem képes hatékonyan menekülni. A Tvt. 43.§ (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása, ezért a kivitelezési munkákat szaporodási és telelési időszakon kívül kell elvégezni. A tevékenység a fenti feltételek betartásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit ugyan jelentősen befolyásolja, viszont ez a változás nem negatív irányú, védendő tájképi elemet nem érint, így a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság azt is megállapította, hogy az ügyfél tulajdonjogát időközben bejegyezték az ingatlanra vonatkozóan, rajta kívül harmadik személynek nincs jogosultsága a tárgyi ingatlan felett. Fentiekre tekintettel - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 28. § (1) bekezdése valamint 29. §-a alapján a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött.
7 A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség a Vgtv. 15/A. § (1) bekezdése és a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 4. § rendelkezésein alapult. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. A hatóság jelen határozat közzététele iránt - a R. 5/B. § alapján -külön iratban intézkedik. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította a 99. § (1) bekezdés előírásai szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság hatásköre R. 1. § (2) bekezdésén, illetékessége a KR. 1. sz. melléklet IV./1./A. pontján alapul. Győr, 2012. május 25.
Németh Zoltán s.k. igazgató
