ALATTI INGATLANON TERVEZETT

 

ELŐZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ  ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 08/34 HELYRAJZI SZÁM   ALATTI INGATLANON TERVEZETT 

GTE HULLADÉK‐FELDOLGOZÓ PROJEKT   

 

   

Tervszám: K‐288/2015.  Készült a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében  megfogalmazott formai és tartalmi előírások alapján    Hortum  Tervező és Mérnöktanácsadói Kft.  : H‐8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B. 2/1.  : 06‐92/598‐069; Fax: 06–92/598‐068  E‐mail: [email protected] 

1 

 

 

Tartalomjegyzék  1. 

Engedélyköteles adatai ...................................................................................................... 5 

2. 

Előzmények ........................................................................................................................ 6  2.1.  Környezeti hatásvizsgálat szükségessége, jogszabályi háttér ..................................... 6  2.2.  Az Előzetes konzultációs dokumentáció készítésének menete ................................... 7  2.3.  A  környezethasználó  által  korábban  számba  vett  fő  változatok  és  azoknak  a  fő  okoknak  a  megjelölése,  amelyek  e  korábbi  változatok  közüli  választást  –  a  környezeti  hatások figyelembe vételével – indokolták ............................................................................ 8 

3. 

A tervezett tevékenység számba vett változatainak részletes leírása ............................... 9  3.1.  A telepítés és üzemeltetés ütemezése ........................................................................ 9  3.2.  A tevékenység helye, közvetlen környezete és területigénye .................................... 9  3.2.1. 

A tervezett telep elhelyezkedése és megközelíthetősége ................................... 9 

3.2.2. 

A terület ingatlan nyilvántartási adatai .............................................................. 10 

3.2.3. 

A telephely központi EOV koordinátái ............................................................... 11 

3.2.4.  A  terület  településrendezés  szerinti  besorolása,  legközelebbi  lakóházak  távolsága........................................................................................................................... 11  3.3.  A tervezett épületek és technológia ismertetése ..................................................... 12  3.3.1. 

Tervezett épületek és műtárgyak ....................................................................... 12 

3.3.2. 

Tervezett technológia......................................................................................... 13 

3.3.3. 

Üzemeltetési feladatok ...................................................................................... 39 

3.3.4. 

A technológiában felhasznált és keletkező anyagok .......................................... 40 

3.4.  A hatótényezők bemutatása ..................................................................................... 45  3.4.1. 

Létesítés ............................................................................................................. 45 

3.4.2. 

Üzemeltetés ....................................................................................................... 46 

3.4.3. 

Felhagyás ............................................................................................................ 47 

3.4.4. 

Összefoglaló hatásmátrix ................................................................................... 48 

3.4.5.  AZ  ESETLEGESEN  KÖRNYEZETTERHELÉST  OKOZÓ  BALESETEK,  MEGHIBÁSODÁSOK,  ÉS  AZOK  LEHETŐSÉGEI,  AZ  EBBŐL  SZÁRMAZÓ  HATÓTÉNYEZŐK  (HAVÁRIA) ......................................................................................................................... 49  4. 

A hatásfolyamatok és a hatásterület ............................................................................... 51  4.1.  A  hatótényezők  által  kiváltott  hatásfolyamatok  környezeti  elemenként  és  a  közvetett hatásfolyamatok becslése .................................................................................... 51  4.1.1. 

Létesítés ............................................................................................................. 51 

4.1.2. 

Üzemeltetés ....................................................................................................... 51 

2 

 

4.2.  A hatásterületek kiterjedése ..................................................................................... 52  4.2.1. 

Létesítés ............................................................................................................. 52 

4.2.2. 

Üzemeltetés ....................................................................................................... 53 

4.3.  A  hatásterületnek  a  tevékenység  megvalósulása  nélkül  fennálló  állapota  (alapállapot) ......................................................................................................................... 54  4.3.1.  5. 

Földrajzi adottságok, éghajlat ............................................................................ 54 

A várható környezeti hatások becslése és értékelése ..................................................... 84  5.1.  Létesítés ..................................................................................................................... 84  5.1.1. 

Levegőtisztaság‐védelem ................................................................................... 85 

5.1.2. 

Zajvédelem ....................................................................................................... 123 

5.1.3. 

Víz‐ és talajvédelemmel összefüggő hatások ................................................... 129 

5.1.4. 

Hulladékgazdálkodást érintő hatások .............................................................. 131 

5.1.5. 

Élővilágra és tájra kifejtett hatások .................................................................. 132 

5.2.  Üzemelés ................................................................................................................. 134  5.2.1. 

Levegőtisztaság‐védelem ................................................................................. 134 

5.2.2. 

Zajvédelem ....................................................................................................... 216 

5.2.3. 

Vízvédelemmel összefüggő hatások ................................................................ 224 

5.2.4. 

Talaj és földtani közeg védelmével összefüggő hatások .................................. 227 

5.2.5. 

Hulladékgazdálkodást érintő hatások .............................................................. 227 

5.2.6. 

Élővilágra és tájra kifejtett hatások .................................................................. 235 

5.3.  Környezet‐egészségügyi hatások ismertetése ......................................................... 236  5.4.  A környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi  következmények becslése .................................................................................................. 236  6. 

Környezetvédelmi intézkedések .................................................................................... 238  6.1.  A  lehetséges  igénybevettséget,  szennyezettséget  és  károsítást  megelőző,  csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása ............................ 238  6.2.  A  környezetet  érő  hatások  mérésének,  elemzésének  módja  a  tevékenység  folytatása során .................................................................................................................. 240  6.3.  Az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően ............................... 240 

7. 

Egyéb adatok .................................................................................................................. 241  7.1.  A tanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, alkalmazott módszerek és  azok  korlátai,  az  előrejelzések  érvényességi  határai,  felmerült  nehézségek  és  bizonytalanságok ................................................................................................................ 241  7.2.  A felhasznált tanulmányok, dokumentumok listája ................................................ 241 

3 

 

7.3.  A szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok .......................................................... 241  8. 

Közérthető összefoglaló ................................................................................................. 242 

9. 

Mellékletek ..................................................................................................................... 251 

   

 

4 

 

1. ENGEDÉLYKÖTELES ADATAI  ÚJFEHÉRTÓ ÉS TÉRSÉGE KOMPLEX HULLADÉKHASZNOSÍTÓ  ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG  Székhelye: 4244 Újfehértó, Bartók Béla u. 7.  Cégjegyzékszáma: Cg. 15‐10‐040392  Cégforma: Zártkörűen működő Részvénytársaság  Bejegyzés dátuma: 2015. 08. 25  Statisztikai számjele: 25343650 3821 114 15  A tag(ok), tulajdonosok adatai: GTE International s.r.o. SK‐99001 Nagykürtös, SNP 29.  KÜJ és KTJ azonosítók: az azonosítók megszerzése folymatban van (Ügyfélkapun keresztül)  Szervezeti felépítés:  A  vállalat  centralizált  funkcionális  szervezeti  felépítési  formában  működik.  A  gyártási  folyamat  vezérlése  a  vállalat  legfontosabb  eleme.  Ebben  a  szervezeti  struktúrában  a  funkcionális  vezetők  egy  szűk  terület  felett  diszponálnak,  így  kockázatvállalásuk  is  csak  korlátozott  lehet.  Az  alapvető  kérdésekben  a  felső  vezetés  dönt.  A  termelési  döntések  a  főmérnökhöz tartoznak. 

  1‐1. ábra Tervezett funkcionális szervezeti felépítés 

5 

 

2. ELŐZMÉNYEK  2.1. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR  A  tervezett  tevékenység  a  314/2005.  (XII.25.)  Korm.  rendelet  (továbbiakban:  Rendelet)  1.  számú  mellékletében  (Környezeti  hatásvizsgálat  köteles  tevékenységek)  szerepel,  tehát  környezeti  hatásvizsgálat  alapján  környezetvédelmi  működési  engedély  megszerzésére  irányuló eljárás lefolytatása szükséges.  A  rendelet  7.  §  (1)  értelmében:  „A  környezeti  hatásvizsgálati  eljárást  a  felügyelőség  a  környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell – ha történt előzetes  vizsgálat  vagy  előzetes  konzultáció,  az  azt  lezáró  határozatra  vagy  az  annak  során  adott  véleményre,  továbbá  a  2/A.  §‐ban  meghatározott  esetben  a  felügyelőség  szakhatósági  állásfoglalásában vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során  hozott,  az  eljárás  felfüggesztéséről  szóló  végzésben  foglaltakra  figyelemmel  készített  –  környezeti hatástanulmányt.”  A Rendelet 29/A. § (1) értelmében: „Ha az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott előzetes  vizsgálati  dokumentáció  megfelel  a  környezeti  hatástanulmány  általános  tartalmi  követelményeinek,  a  környezethasználó  kérelmére  a  folyamatban  lévő  előzetes  vizsgálati  eljárást környezeti hatásvizsgálati eljárásként kell lefolytatni.”  314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet:  „Szennyvíz‐, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás  50. Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény,   kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól  314/2005.  (XII.25.)  Korm.  rendelet  2.  számú  melléklete  szerint  a  tervezett  tevékenység  egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység:  „5. Hulladékkezelés  5.3. Nem veszélyes hulladékok  a)  ártalmatlanítása  50  tonna/nap  kapacitáson  felül,  az  alábbiak  közül  egy  vagy  több  tevékenység  szerint,  és  a  települési  szennyvíz  kezeléséről  szóló,  1991.  május  21‐i  91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:  aa) biológiai kezelés,  ab) fizikai‐kémiai kezelés,  ac) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,  ad) salak és hamu kezelése,  ae)  fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és  elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,  b)  hasznosítása,  vagy  ezekre  irányuló  hasznosítási  és  ártalmatlanítási  tevékenységek  összessége  75  tonna/nap  kapacitáson  felül,  az  alábbiak  közül  egy  vagy  több  tevékenység  6 

 

szerint,  és  a  települési  szennyvíz  kezeléséről  szóló,  1991.  május  21‐i  91/271/EGK  tanácsi  irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:  ba) biológiai kezelés,  bb) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,  bc) salak és hamu kezelése,  bd) fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és  elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,  c) kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.”  A Rendelet 1.§ (3) bekezdés b) pontja szerint a tevékenység megkezdéséhez, ha az 1. és a 2.  számú mellékletben egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását  kérheti,  környezeti  hatásvizsgálati  és  egységes  környezethasználati  engedélyezési  eljárás  alapján egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében.  A  Rendelet  5/A.  §  (1)  szerint  a  környezethasználó  előzetes  konzultációt  kezdeményezhet  a  környezetvédelmi hatóságnál, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely  a) az 1. számú mellékletben szerepel,  b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy  c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt  tevékenységek közé.  A  Rendelet  5/A.  §  (2)  szerint  az  előzetes  konzultáció  célja,  hogy  a  környezethasználó  a  környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem  tartalmi  követelményeiről  a  környezet‐  és  természetvédelmi,  valamint  a  12.  számú  mellékletben  meghatározott  egyéb  szakkérdésekre  kiterjedő,  az  engedélykérelmi  dokumentáció  összeállítását  segítő  írásos  véleményt  kapjon,  továbbá  a  nyilvánosság  a  tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. 

2.2. AZ ELŐZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE  A tanulmány összeállításánál a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati  engedélyezési  eljárásról  szóló  314/2005.  (XII.  25.)  Korm.  rendelet  4.  sz.  mellékletében  megfogalmazott formai és tartalmi előírásokat vettük alapul.   

 

7 

 

2.3. A KÖRNYEZETHASZNÁLÓ ÁLTAL KORÁBBAN SZÁMBA VETT FŐ VÁLTOZATOK ÉS AZOKNAK A FŐ  OKOKNAK  A  MEGJELÖLÉSE,  AMELYEK  E  KORÁBBI  VÁLTOZATOK  KÖZÜLI  VÁLASZTÁST  –  A  KÖRNYEZETI HATÁSOK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL – INDOKOLTÁK  Az  Európai  Parlament  és  a  Tanács,  hulladékokról  szóló  2008/98/EK  irányelvének  (2008.  november  19.)  kívánalmai  az  EU  tagállamait  a  Római  Szerződések  alapján  terhelő  jogharmonizációs  kötelezettség  folytán  2010.12.12‐i  határidővel  megjelentek  a  nemzeti  jogalkotásban is, összhangba hozva azt az európai szabályokkal.  Ennek  eredménye  a  hulladékokról  szóló  2012.  évi  CLXXXV  tv,  amely  részletes  és  szigorú  szabályokat  állít  fel,  annak  érdekében,  hogy  Magyarországon  is  maradéktalanul  érvényesüljön az EU hulladékokkal kapcsolatos politikája.   A  fenntartható  fejlődés  igénye,  az  ésszerűség  megköveteli,  hogy  amennyiben  a  hulladék  keletkezése  nem  előzhető  meg,  a  keletkezett  hulladékokra  elsődlegesen,  mint  nyersanyag,  és  energiaforrásra  tekintsünk,  s  csak  az  így  nem  felhasználható  hulladékot  „ártalmatlanítsuk”, vagyis helyezzük el lerakókban. Ezt a politikát testesíti meg a 2008/98/EK  irányelv a hulladékhierarchia fogalmában.  A  hatékonyabb  környezetvédelem  érdekében  a  tagállamoknak  az  alábbi,  elsőbbségi  sorrendet jelentő hierarchiának megfelelő hulladékkezelési intézkedéseket kell hozniuk   megelőzés   újrahasználatra való előkészítés   újrafeldolgozás   egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás   ártalmatlanítás  A  magyarországi  jogrend,  a  támogatások,  a  másodlagos  nyersanyag  piac  viszonyainak  szabályozása  és  egyéb  „pozitív”  eszközök  alkalmazása  mellett  a  „negatív”,  vagyis  anyagilag  szankcionáló jellegű intézkedésekkel is elősegíti, hogy az önkormányzatok, a közszolgáltatók,  a  hulladék  gazdái,  a  „fizető  szennyezők”  minél  inkább  érdekeltek  legyenek  a  hulladék  korszerű,  környezetkímélő  és  gazdaságos  kezeléséhez  szükséges  beruházások  megvalósításában.  Ennek eszköze egyebek mellett a törvény lerakási járulékra vonatkozó szabálya, mely szerint  a  lerakókat  üzemeltetőknek  és  általuk  a  hulladékot  lerakni  kívánó  felhasználóknak  2013  és  2016  között  minden  egyes  hulladék  kategóriára  vonatkozóan  pontosan  a  négyszeresére  emelkedő járulékot kell fizetniük a környezetvédelmi alap számára.   Jelen  tanulmányban  csak  a  rendelkezésre  álló,  kijelölt  helyszínen  megvalósuló  tevékenység  hatásaival foglalkozunk.   

8 

 

3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMBA VETT VÁLTOZATAINAK RÉSZLETES LEÍRÁSA  3.1. A TELEPÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS ÜTEMEZÉSE  A  szükséges  hatósági  engedélyek  beszerzése  után  várhatóan  a  telep  kialakítása  2016.  év  folyamán megvalósul, a technológia betelepítése megkezdődik, a továbbiakban bemutatott  épületek és berendezések 100%‐ban elkészülnek.  Az  üzemelés  megkezdése  a  2016.  évben  próbaüzemmel  kezdődik,  majd  annak  sikeres  végrehajtását követően várhatóan 2017. évben kerül a tervezett kihasználásra. 

3.2. A TEVÉKENYSÉG HELYE, KÖZVETLEN KÖRNYEZETE ÉS TERÜLETIGÉNYE  3.2.1. A TERVEZETT TELEP ELHELYEZKEDÉSE ÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE  A tervezett telep Újfehértótól északi irányban, ipari‐gazdasági övezetben helyezkedik el.  Újfehértó  külterületén,  a  4.  számú  főút  keleti  oldalán,  a  belterületi  határ  előtt  cca.  500,0  méterrel,  ipari/gazdasági  területe‐felhasználású  területek  kialakításával  a  város  jelentős  tereket biztosított jövőbeli gazdasági fejlesztések részére. A infrastrukturális szempontból jól  ellátott, közlekedési kapcsolatai kiválóak. Közvetlen megközelítés a 4. számú főútról, illetve  kb. 5,0 km‐re található az M3‐as autópálya „Nyíregyháza dél” csomópontjától.  A  közigazgatási  területen  belül  a  belterület  északi  és  déli  végénél  koncentrálódnak  alapvetően  a  gazdasági  területek,  a  főút  által  generált  „fejlesztési  sávban”.  A  hatályos  településrendezési  eszközökben  megfogalmazott  elképzelések  a  város  északi  végén  jelzett  gazdasági területeket tekintik a település elsődleges és potenciális gazdaságélénkítő terének.  A  terület  jelenleg  be  nem  épített,  mezőgazdasági  művelés  alatt  áll.  Az  igénybe  vett  földterület  minőségi  besorolása  a  beavatkozási  területen,  jellemzően  Sz5  és  Sz6  osztályba  sorolt, melynek művelés alóli kivonása megtörtént.  A terület, a régió egyik fő gazdasági tengelyén ‐ Nyíregyháza – Debrecen kétpólusú gazdasági  növekedési centrumokkal, urbanizációs tengellyel – található.  A  telepítéssel  érintett  terület  500  méteres  távolságig  mezőgazdasági  területek  szegélyezik.  Ez alól kivétel a telephely nyugati telekhatára, amely a Debrecent és Nyíregyházát összekötő  4.  sz.  főúttal  határos.  A  főúttól  Nyugatra  ipari‐  gazdasági  terület  található,  melybe  néhány  lakóingatlan beékelődik.  A  tervezett  hulladék  feldolgozó  telepítésénél  a  legfőbb  szempont  a  hulladéklerakók  közelsége,  a  magas  logisztikai  költségek  elkerülése,  és  az  erőmű  „alapanyaggal”  történő  ellátása.  A  drága  készterméket  fajlagosan  olcsóbb  elszállítani  a  felhasználási  területekre.  Fontos  szempont  volt  továbbá  Újfehértó  Önkormányzatának  segítőkészsége,  illetve  a  hulladékgazdálkodás  fontosságának  általuk  történő  felismerése.  A  4.  számú  fő  közlekedési  útvonal  közvetlen  szomszédságában,  az  M3  autópálya  felhajtójától  kb.  5  kilométerre  található.  

9 

 

  3‐1. ábra Újfehértó elhelyezkedése 

Régió 

Észak‐Alföld 

Megye 

Szabolcs‐Szatmár‐Bereg 

Járás 

Nyíregyházi 

Település 

Újfehértó 

Illetékes  hatóság 

környezetvédelmi  Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megyei  Kormányhivatal  Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 

Kistáj 

Közép‐Nyírség 

Az utolsó lakóházaktól való távolság:  Újfehértó: 74 m  Császárszállás (Nyíregyháza): 2800 m  Érpatak: 3980 m 

3.2.2. A TERÜLET INGATLAN NYILVÁNTARTÁSI ADATAI  Helyrajzi szám 

Művelési ág 

08/34 

kivett (korábban szántó)  3,9344 [ha] 

10 

 

3.2.3. A TELEPHELY KÖZPONTI EOV KOORDINÁTÁI  A telepeket magába foglaló terület középponti EOV koordinátái a következők:  EOV X: 279743 

EOV Y: 848.799 

Az egyes épületek központi EOV koordinátái:  Létesítmény megnevezése 

Központi EOV koordináta  EOV X 

EOV Y 

Válogató csarnok 

279707.13 

848778.42 

Depolimerizáló‐desztilláló  csarnok 

279763.30 

848756.84 

Gázosító csarnok 

279768.48 

848830.93 

Organikus  hulladéktároló  és  bálázó 

279705.43 

848866.67 

Gépterem 

279776.48 

848877.49 

Késztermék tárolók 

279716.14 

848921.88 

Iroda Épület 

279771.05 

848680.06 

Tüzivíz tározó 

279778.19 

848944.37 

Porta és mérlegház 

279702.89 

848666.23 

Gáztározó és kiegészítő  berendezések 

279775.27 

848911.67 

Üzemanyag tartálypark 

279761.00 

848708.07 

Technológiai vízakna 1 

279760.65 

848796.74 

Technológiai vízakna 2 

279750.88 

848797.37 

Technológiai vízakna 3 

279711.74 

848836.78 

Technológiai vízakna 4 

279700.15 

848837.16 

Tűzivíz tározó 

279674.66 

848705.55 

Hídmérleg 

279703.99 

848680.99 

 

3.2.4. A  TERÜLET  TELEPÜLÉSRENDEZÉS  SZERINTI  BESOROLÁSA,  LEGKÖZELEBBI  LAKÓHÁZAK  TÁVOLSÁGA  A területre jelenleg hatályos településrendezési eszközök:   122/2010 (VII. 14.) számú határozat, Újfehértó Város Településszerkezeti tervének és  szerkezeti terv leírásának elfogadásáról   11/2010  (VII.  15.)  számú  önkormányzati  rendelet,  Újfehértó  Város  Helyi  Építési  Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról   

  11 

 

A rendelet szerint a terület besorolása:   Gip 1 ipari‐gazdasági övezet  A  településrendezési  terv  módosítása  a  beruházás  érdekében  folyamatban  van  (Gip1  övezetből Gip3 övezetbe). 

  3‐2. ábra A beruházási terület bemutatása a településrendezési terven 

3.3.

A TERVEZETT ÉPÜLETEK ÉS TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE 

3.3.1. TERVEZETT ÉPÜLETEK ÉS MŰTÁRGYAK  Az  üzem  teljes  megvalósításának  területigénye  4  ha.  Az  Építménylistában  megtalálhatóak  azon  építmények  és  épületek,  amelyek  létfontosságúak  a  Hulladék  feldolgozó  üzem  megvalósításához.  Az  épületek  növelik  az  ingatlan  értékét,  mivel  a  technológiák  nem  igényelnek  speciális  kialakítású  csarnokokat.  Az  elnevezések  utalnak  arra,  hogy  melyik  épületben milyen berendezések kerülnek elhelyezésre. 

12 

 

Sorsz. 1 2

Épület elnevezése

Menny. Hossz.

Szél.

2

Magasság Alapter.(m )

5 6 7

Válogató csarnok Depolimerizációs csarnok Desztillációs csarnok rész Gázosító csarnok Organikus huladéktároló csarnok Organikus bálázó csarnok rész Gépterem Késztermék tároló csarnok Iroda épület

1 1 1 1 1 1 1 1 1

110 60 15 60 32 18 30 20 21

45 40 40 40 30 30 20 48 18

10 9 13 8 8 8 6 7 7

4 950 2 400 600 2 400 960 540 600 960 378 13 788

8 9 10 11

Kiegészítő építmények Tűzivíz tározó Gáztározó és kieg. berendezések Technológiai víztározó medencék  Porta

1 1 4 1

20 30 7 6

10 45 7 4

3

200 1350 49 24 1 623

3 4

2 3

  3‐1. táblázat Építménylista 

Az üzemcsarnokok vasbeton vázszerkezetes tömbalapos‐gerendarácsos hő és hangszigetelő  szendvicspanel  borítású  doboz‐jellegű  épületek.  Padozatuk  gépi  simított  aljzatbeton.  A  berendezések elhelyezése nem igényel különleges teherbírású padozatot.  A  kétszintes  iroda  és  szociális  épület  vasbeton  vázrendszerű  gerendarácsos  hő  és  hangszigetelő szendvicspanel borítású attikás, lapos tetős épület.   A porta sávalapos téglaépítésű épület.  A  gázmotorok,  ugyanúgy,  mint  az  ORC  rendszerek  a  hangszigetelt  Gépteremben  kapnak  helyet.  

3.3.2. TERVEZETT TECHNOLÓGIA  A  fenntartható  fejlődés  igénye,  az  ésszerűség  megköveteli,  hogy  amennyiben  a  hulladék  keletkezése  nem  előzhető  meg,  a  keletkezett  hulladékokra  elsődlegesen,  mint  nyersanyag,  és  energiaforrásra  tekintsünk,  s  csak  az  így  nem  felhasználható  hulladékot  „ártalmatlanítsuk”, vagyis helyezzük el lerakókban. Ezt a politikát testesíti meg a 2008/98/EK  irányelv a hulladékhierarchia a fogalmában.  „A  hatékonyabb  környezetvédelem  érdekében  a  tagállamoknak  az  alábbi,  elsőbbségi  sorrendet jelentő hierarchiának megfelelő hulladékkezelési intézkedéseket kell hozniuk:   megelőzés;   újrahasználatra való előkészítés;   újrafeldolgozás;   egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás;   ártalmatlanítás.”  13 

 

A  tervezett  projekt  méretét  tekintve,  100.000  tonna  éves  hulladék  feldolgozását  teszi  lehetővé.  A  magyarországi  „hulladéktermelés”  mutatószámait  figyelembe  véve  egy  beruházás  250‐300.000  fő  hulladék  elhelyezési  és  hulladékkezelési  problémáját  képes  megoldani egy hulladékkezelési egységben.  A  Hulladékfrakciók  összetétele  és  hasznosítása  ábrán  láthatjuk  a  hulladék  frakcióinak  megoszlását,  miszerint  10  %‐ra  tehető  a  deponálásra  váró  hulladék  mennyisége,  amit  a  veszélyes  és  egyéb  hulladékok  tesznek  ki.  Minden  további  frakció  hasznosításra  kerül.  A  hasznosításon értjük a további feldolgozást és az anyagában történő értékesítést egyaránt. 

  3‐3. ábra Hulladékfrakciók összetétele és hasznosítása 

Továbbiakban  bemutatjuk  az  épületekbe  telepítendő  technológiai  berendezéseket  és  folyamatokat. 

3.3.2.1. Válogató csarnok  Kialakítás     nettó alapterület 4882,11 m2    bruttó alapterület 4952,72 m2    építménymagasság  12,15  m  A  csarnok  előre  gyártott  egyedi  vb  vázszerkezetű,  8  cm‐es  hőszigetelt,  takarólemezes,  falpanel  burkolatú.  A  csarnok  tervezett,  fal‐  és  tetőpaneljai  hőszigeteltek.  A  nyílászárók  többrétegű hőszigetelt nyílászárók.   

 

14 

 

Alkalmazott technológia  A feldolgozható hulladék mennyisége napi kb. 300 tonna, ami 40 darab szemétszállító autó  szállítókapacitásának  felel  meg.  A  beérkező  hulladékot,  ‐  hídmérlegen  történő  mérés  és  regisztrálás  után  ‐  a  mechanikai  előkezelő  épületrészbe  szállítják,  ahol  egy  csuklótagos  szállítószalagra billentik. Mivel a hulladék mennyisége lökésszerűen érkezik, kialakításra kerül  egy támfalakkal határolt, 600 m3‐es deponáló tér is, ami torlódás esetén biztosítja a hulladék  elhelyezését, a folyamatos üzem biztosítása érdekében. Az itt összegyűlt hulladékot egy toló  lapos munkagép adagolja a szállítószalagra. A deponáló tér megléte azért is szükséges, mert  a  válogató  üzem  napi  két  műszakban  működik,  még  a  technológia  és  az  energiahordozók  előállítása  folyamatos  24  órás  üzemben  zajlik.  A  szállító  szalagról  a  hulladék  egy  bordás  hevederes  felhordó  szalagra  kerül.  A  felhordó  szalagon  nylon  zsákokban  érkező  hulladékot  egy  zsákfeltépő  berendezés  bontja  fel.  Ezt  követően  a  szállítószalag  kétfelé  ágazik,  ahol  a  hulladék  kézi  osztályozására  kerül  sor.  A  nagy,  egyben  álló  papír,  üveg  és  műanyag  hulladékdarabokat  kézileg  kiválogatják,  és  frakciók  szerint  a  szállítószalagok  mellett  lévő  ledobókba dobják. A ledobók alatt konténerek találhatók, bennük a megfelelően kiválogatott  hulladék  frakciók.  A  kézzel  ki  nem  válogatható,  összeállt,  apróbb  hulladék  továbbhalad  a  szállítószalagon,  melynek  a  végén  egy  mágnes  szeparátor  található,  ami  a  mágnesezhető  fémeket  válogatja  ki.  A  szalagon  maradt  többi  hulladék  dobrostába  kerül,  ahol  a  hulladék  finom szemcsés vagy durva szennyező anyagainak eltávolítására kerül sor. A beállított rosta  mérete  jellemzően  50  és  60  milliméter  közötti.  Ennél  a  részegységnél  a  szerves  vagy  gázosítható  hulladék  kiválogatására  kerül  sor.  Ezt  követően  a  még  szalagon  maradt  hulladékok a légosztályozó felé haladnak tovább. Itt tömeg szerint történik az osztályozás, és  az energetikailag értékes úgynevezett könnyű alkotórészekből álló hulladékot válogatják ki.   A  válogató  lebegős  osztályozója,  légszeparátora  teljesen  zárt,  sem  a  csarnokba  nem  enged  vissza levegőt, sem pedig a csarnokon kívülre nem történik kivezetés. 

  3‐4. ábra lebegős osztályozó elvi működése 

15 

 

Ezután ismét kézi válogatásra kerül sor az esetlegesen nem oda illő hulladék kiválogatására.  A válogató sor legvégén az optikai válogatók találhatóak. A kiválogatott papír, üveg és fém  frakciók  külön  konténerbe  kerülnek,  és  mint  másodlagos  nyersanyag  elszállításra  kerül  az  újra feldolgozó üzemekhez.  A  válogató  berendezésen  lehetőség  van  tiszta  zöld  hulladék  közvetlen  feladására,  ami  már  nem kerül külön osztályozásra csak előaprításra.  Az  elkülönített  frakció  típusok  a  hulladék  fajtája  és  felhasználási  módja  szerint  kerülnek  mosásra/szárításra, aprításra, tömörítésre, bálázásra és csomagolásra.  A  vegyes  műanyag  hulladékból  a  PET  és  PVC  műanyagok  külön  frakciókba  kerülnek.  A  PET  flakonokat  színek  szerint  külön  színes  és  fehér  osztályokba  sorolják.  Ezután  mosásra,  tömörítésre  és  bálázásra  kerülnek,  majd  egységrakományokba  rendezve,  raklapon  történik  az elszállításuk.  Az üveg hulladékot két felé, sík‐ és öblös üveg szerint válogatják szét. Az öblös üveg további  két osztályba, színes‐ és fehér frakciókba kerül, majd konténerben történik az elszállításuk.  A három osztályba kiválogatott papír frakciók (hullám, vegyes és Tetra‐PAK) tömörítésre és  bálázásra kerülnek, majd egységrakományokba rendezve, raklapon történik az elszállításuk.  A fémek két osztályba vannak válogatva, mágnesezhető fémek és nem‐mágnesezhető fémek  szerint. Az alumínium italos dobozok válogatás után préselésre, majd bálázásra kerülnek, a  konzerves dobozok és egyéb fémek pedig konténerbe.  A  kiválogatott  hulladék  típusok  szerint  a  késztermék  tároló  csarnokban  már  egységrakományban  előkészítve  várják  az  elszállítást  az  anyagában  történő  újrahasznosító  üzemekhez.  Az  üzem  két  meghatározó  hulladék  típusa  az  organikus‐  és  műanyag  hulladék.  Ez  a  kettő  teszi  ki  a  teljes  hulladék  mix  70  %‐át.  Ezekből  állítható  elő  valamilyen  energiahordozó,  a  többi válogatható hulladék típus értékesítésre majd újrahasznosító üzemekhez kerül.  Az  organikus  hulladékot  a  válogatást  követően  az  előaprító  gépben  ledarálják.  A  válogató  üzemből két úton távozhat az előaprított hulladék: vagy közvetlen felhasználásra a gázosító  üzembe,  vagy  bálázó  gép  segítségével  letárolásra  az  organikus  hulladéktároló  csarnokba.  A  bálázó gép a gázosító üzem napi kapacitásán felüli mennyiséget bálázza be. Külső környezeti  hatásoktól mentesen, fóliába csomagolva várja a téli hónapok alatti felhasználást. A tárolást  a téli hónapok alatt történő kisebb organikus hulladék mennyiség beszállítása indokolja. 

16 

 

  3‐5. ábra Válogató berendezés 

Az  acélcsarnokban  felállított  Mechanika  hulladék‐előkészítő  berendezés  napi  két  műszak  alatt  minimum  100.000  t/év  háztartási  hulladék  mechanikai  előkezelésre  képes.  A  cél  a  beérkező ömlesztett hulladék könnyű, ill. nehéz frakciójának elkülönítése a lehető legkisebb  szennyeződés mellett.  A háztartási hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag  fajtánként  eltérő  módon  hasznosító.  A  mechanikai  válogató  rendszer  segítségével  minimalizálható  a  lerakásra  kerülő  maradék  hulladék  mennyisége.  A  következő  ábrán.  nyomon  követhető  a  válogatás  folyamata.  Jól  láthatóak  az  üzem  működéséhez  szükséges  frakciók. 

17 

 

Kommunális  hulladék

Hullám papír Síküveg Vegyes papír

Papír hulladék

Üveg

Fehér üveg Öblös üveg

Tetra Pak Italos  doboz

Színes üveg

Mágnesezhető Organikus és  zöld hulladék

Alumínium  italos doboz

Fém hulladék Nem  mágnesezhető

Tiszta zöld  hulladék

Előapr ító  shredder 30 mm

Egyéb fém  hulladék Tiszta műanyag  hulladék

PVC

Veszélyes  hulladék Egyéb maradék  lerakóba

Fehér PET

Műanyag  hulladék PET

Egyéb hulladék PE, PP, HDPE,  LDPE, PS, ABS

Színes PET

Előapr ító  shredder 30 mm

  3‐6. ábra Hulladékfeldolgozás  

A mechanikai előkészítés fázisai az alábbiak:   Beérkező hulladék fogadása   Hulladék feladása a bontógépre   Osztályozás   Mágneses szeparáció   Rostálásos leválasztás   Optikai válogatás   Kétsoros kézi válogatás   Fajsúly szerinti válogatás  18 

 

 PVC és PET külön frakcióba válogatása   Előaprítás 30 mm‐es frakcióra   Lerakásra kerülő anyagfajták konténerekbe gyűjtése, elszállítása.  Mérlegelés  után  a  hulladékot  a  Mechanikai  előkezelő  csarnoképületébe  szállítják,  ahol  a  megfelelő méretű, pufferolásra is alkalmas tároló hely és két darab Csuklótagos szállítószalag  biztosítja a folyamatos feladás lehetőségét.  Közvetlen  feladás  esetén  a  gyűjtőautókból  a  hulladékot  a  csuklótagos  szállítószalagok  valamelyikébe ürítik, ahonnan a rendszer megfelelő ütemben automatikusan adagolja azt a  feldolgozó sorra.  Amennyiben a hulladék közvetlen feladására valamilyen okból (pl. torlódás) nincs lehetőség,  akkor  a  gyűjtőautók,  a  betonfalakkal  határolt  puffer‐térbe  ürítenek.  Ebben  az  esetben  a  deponált hulladékot kanalas munkagéppel adagoljuk a garatba.  Megfelelő  tárolókapacitással  rendelkező  deponáló‐tér  kialakítására  azért  is  szükség  van,  mert a hulladék nem egyenletesen, hanem lökésszerűen 2‐3 órás periódusokban érkezik az  előkészítő műbe.  A  feldolgozás  során  a  hasznos  frakciók  legalább  háromszor  osztályzásra  kerülnek  a  minél  nagyobb tisztaság elkérése érdekében. Az aprítás csak az osztályozás után következi, hogy a  szennyeződések minél kisebb mértékben keveredjenek a hasznos anyaggal.   A  megoldás  alapkövét  a  hulladék  válogatása  adja.  A  hulladékválogató  rendszertől  3‐5  %  tisztaságú frakciókat követel meg a további feldolgozás. 

19 

 

  3‐7. ábra Mechanikai hulladék‐előkészítés 

A  vegyes  műanyag  hulladék  előaprításra  kerül,  majd  zárt  szállító  pályás  anyagmozgató  rendszeren keresztül jut át a depolimerizációs csarnokba.   

 

20 

 

Telepítésre kerülő gépek, berendezések  Megnevezés  Csuklótagos szállítószalag  Bordáshevederes felhordó szalag  Bontógép – zsákfeltépő  Mágneses szeparátor  Rosta  Légosztályozók  Örvényáramú szeparátor  Kétsoros kézi válogató szalag  Optikai válogató  Szelektív hulladéktároló konténerek Alumínium prés  PET mosó  Hulladékprés  

Darab

Üzemidő

2 1 1 2 5 2 6 3 4 12 1 1 1

PET bálázó  Shredder műanyag előaprító ‐ 30 mm Shredder organikus előaprító ‐ 30 mm

Zajszint [(LpA)]dB 63  63  63  79 

16 óra 

1 1 1

63  80  77 

88  88 

 

3.3.2.2. Depolimerizációs csarnok  Kialakítás     nettó alapterület    bruttó  alapterület    építménymagasság 

2928,95 m2 2963,42 m2 9,0/13,0  m 

A  csarnok  előre  gyártott  egyedi  vb  vázszerkezetű,  8  cm‐es  hőszigetelt,  takarólemezes,  falpanel  burkolatú.  A  csarnok  tervezett,  fal‐  és  tetőpaneljai  hőszigeteltek.  A  nyílászárók  többrétegű hőszigetelt nyílászárók.  Alkalmazott technológia  A depolimerizácós technológia a következő műanyagfajtákat tudja fogadni és feldolgozni: PE,  PP,  HDPE,  LDPE,  PS,  ABS.  Az  előaprított  és  megfelelő  minőségű  műanyag  granulátum  zárt  szállító  pályán  kerül  át  a  depolimerizációs  csarnokba,  mely  technológiai  részfolyamattal,  a  műanyag  hulladék  mosásával  (vizes  mosás,  esetenként  oldószer  felhasználással)  és  szárításával  kezdődik.  A  szárítás  technológiája  a  válogató  csarnokéhoz  hasonlóan  teljesen  zárt.  A  szárító  berendezésből  az  utóaprító  rendszerbe  kerülő  hulladék  őrlésre  kerül,  ahol  elnyeri a folyamathoz szükséges végleges szemcseméretét. Az őrlést követően, extrudálásra  kerül sor. Ezután egységszálakban az adagoló tartályba jut, ahonnan pneumatikus légszállító  berendezés adagolja a 4 blokkból álló technológiai berendezésbe a műanyagot, a megfelelő  összetételben. A reaktorokban hő hatására a nyersanyag megolvad, majd felforr. A folyamat  katalizátorral  szabályozott,  a  megfelelő  minőségű  végtermék  előállítása  érdekében.  A  folyamat  három  terméket  állít  elő:  fűtési  olajat,  szintetikus  gázt,  és  szénport.  Az  előállított  olaj  frakciót  közvetlenül,  tárolás  nélkül  a  desztillációs  tornyokba  vezetjük,  ahol  benzin,  21 

 

gázolaj és fűtési olaj frakciókra választjuk szét. A késztermék frakciók (gázolaj benzin, fűtési  olaj)  ezután  kiszállításra  előkészítve  földalatti  tároló  tartályokba  kerülnek.  A  folyamat  két  melléktermékét, a szénport, és a szintetikus gázt energetikai célra hasznosítjuk. A szénporból  brikettáló gép segítségével szénbrikett készül, ami zsákos kiszerelésben csomagolásra kerül,  tüzelő  anyagként  értékesíthető.  A  szintetikus  gázból  a  kogenerációs  egység  hőt  és  elektromos áramot termel.  A berendezés a legmodernebb, világszínvonalú, automata (Siemens és ABB) vezérléssel van  ellátva és napi 40 tonna műanyag feldolgozására képes.  Alacsony hőmérsékletű depolimerizációs berendezés  A  különböző  mesterséges  polimer  származékok  az  emberiség  legfontosabb  szerkezeti  anyagaivá  váltak.  Az  elmúlt  száz  év  során  a  műanyagok  felhasználása  jelentős  mértékben  nőtt,  és  a  képződött  hulladékokban  is  egyre  nagyobb  arányban  jelennek  meg  a  különböző  fajta  polimerek.  Előállításuk  nagy  mennyiségű  fosszilis  energiahordozót  igényel,  mivel  fő  gyártási alapanyaguk a kőolaj. Emiatt fontos, hogy a hulladékká vált polimereket elsősorban  másodlagos  nyersanyagforrásnak  tekintsük,  mert  ezáltal  csökkenthető  a  természetre  rendkívül  káros  hulladéklerakók  környezetterhelése,  illetve  mérsékelhető  a  globális  CO2  kibocsátás is.  A hőbontás (krakkolás, pirolízis), a hő hatására, oxigénszegény, vagy oxigénmentes közegben  megfelelően  kialakított  reaktorban  végbemenő  kémiai  lebontást  jelent.  Ilyen  módon  a  műanyaghulladék energiatartalma jobb hatásfokkal nyerhető vissza. Nagy előnyt jelent még  az  is,  hogy  a  képződött  folyadék‐,  gáz‐,  szilárd  termékek  elsősorban  energiahordozóként,  másodsorban pedig vegyipari másodnyersanyagként hasznosíthatók.  Jelen  esetben  a  műanyag  hulladékok  (polimerek)  inert  atmoszférában  350‐450  °C  közötti  hőmérsékleten történő feldolgozását nevezzük depolimerizációnak. A hőmérséklet hatására  a  hosszú  szénláncok  kisebbekre  törnek  szét  és  ennek  függvényében  különböző  hasznos  szénhidrogének  (energiahordozók)  keletkeznek.  Fontos,  hogy  az  eljárás  alatt  oxigénmentes  atmoszférát biztosítsunk, így nem keletkeznek a környezetre káros égéstermékek (CO2, CO,  SO2, NOx, stb.).  A  műanyagok  ilyen  módon  történő  újrahasznosításával  tehát  számos  értékes  vegyipari  alapanyag  és  energiahordozó  állítható  elő:  C1‐C5  gáztermékek,  jó  minőségű  éghető  gázok,  amelyekkel  a  technológia  hőigénye  részben  fedezhető,  C5‐C14  benzin  jellegű  folyadéktermékek,  C10‐C28  dízelgázolaj  jellegű  termékek,  C25‐C37  nehézolaj  frakció,  illetve  fűtőolajként  definiálható  krakkolási  maradék  C38+  stb.  A  termékek  mennyiségi  és  minőségi  eloszlását az alkalmazott hőmérséklettel, tartózkodási idővel, illetve a katalizátorral jelentős  mértékben  lehet  befolyásolni.  A  lejátszódó  folyamatot  a  Depolimerizációs  eljárás  egyszerűsített folyamatábrája szemlélteti. 

22 

 

  3‐8. ábra Depolimerizációs eljárás egyszerűsített folyamatábrája 

A  technológia  berendezései:  alapanyag  adagoló‐,  szállító  rendszer,  katalizátor  adagoló  rendszer, alapanyag szállítószalagok, depolimerizációs reaktor, a reaktorok fűtését biztosító  berendezés,  száraz  gáztisztítást  megvalósító  technológia,  kondenzátorok,  folyadéktároló  tartályok  (benzin,  gázolaj),  hűtőrendszer,  szilárd  maradék  (koksz),  valamint  gáztároló  tartályok. A teljes eljárást a Depolimerizációs berendezés sematikus ábrája szemlélteti. 

23 

 

  3‐9. ábra Depolimerizációs berendezés sematikus ábrája 

A betáplálásra kerülő műanyag hulladék fajtái, poliolefinek (PE, PP, PS, ABS stb.,), amelyek a  világon  gyártott  műanyagok  közel  70%‐át  teszik  ki.  Fontos  megemlíteni,  hogy  a  maximális  megengedett  PVC  és  PET  tartalom  megengedett  legmagasabb  mennyisége,  5  m/m  %  a  megfelelő  hatásfokú  működés  miatt.  A  feldolgozásra  kerülő  alapanyag  a  reaktor  oxigénmentes  atmoszférájában  a  bevitt  hő  hatására  krakkolódni  kezd.  A  folyamatosan  képződő gáz‐ és olajtermékek elvezetésre kerülnek. Az olaj először a fázisszeparátora kerül,  majd  az  olajtartályban  kerül  kitárolásra  a  tisztítás  (centrifugálás)  után.  A  nem  kondenzálódott  szénhidrogén  frakció  (gáz),  a  tisztítási  folyamat  után  energetikai  hasznosításra kerül a kogenerációs egységben.   A  katalizátor  (PECAT)  mennyisége  szintén  a  betáplálási  műanyag  összetételétől  függ,  kb.  1750 kg/hónap, amelyet a gyártó állít elő. A katalizátor adagolása a depolimerizációs eljárás  alatt automatikusan (előre beállított értéken) történik. A depolimerizáció naponta 4x6 órás  ciklusra  tehető,  amelyek  külön‐külön  a  szilárd  maradék  (koksz)  kitárolásával  végződnek.  A  folyamatos működést a fejlett folyamatirányító rendszer biztosítja a mért adatok alapján. 

  3‐10. ábra Depolimerizációs berendezés felülnézeti rajza 

 

 

24 

 

A telepítésre kerülő depolimerizációs berendezés felülnézeti rajzát a 3‐10. ábrán tekinthetjük  meg.  Jól  látható  a  berendezés  kompakt  mérete  és  a  tervezésnek  köszönhető  jó  helykihasználása.  A termékek tárolása  Folyadéktermékek  (benzin  és  gázolaj  jellegű  szénhidrogén‐frakció)  kitárolása  első  lépésben  úgynevezett átmeneti tároló tartályba történik. A végső tárolás a felhasználási igény, illetve a  rendelkezésre álló mennyiségtől függően tervezhető.  A gáztermékek tárolása 500 m3 térfogatú gáztároló tartályokban történik, ahonnan maradék  nélkül energetikai felhasználásra kerül.  A gáz tisztítása három lépésben történő folyamat  

por leválasztás forró ciklon rendszerrel – <100 mikron feletti szennyező anyagok  leválasztása   durva  szűrővel  ellátott  hőcserélő  ‐  <50  mikron  feletti  szennyező  anyagok  leválasztása   szövetszűrő – 3‐5 mikron közötti szennyező anyagok leválasztása  A  gáz  hűtésére  vizet  használnak.  Zártkörös  hőcserélős  szivattyú  által  keringetett  rendszerben,  víz‐glikol  keverékkel  feltöltve.  A  hőátadás  az  adiabatikus  hűtőkön  keresztül  történik.  A gáz hűtése hőcserélőkön és hűtőkön keresztül, közvetett módon történik, vízzel  való  közvetlen  érintkezés  nincs.  A  hűtés  során  a  kondenzátumban  lévő  por  egy  100  m3‐es  ülepítő  medencébe  kerül  és  itt  ülepedik  le.  Levegőztetés  és  szárítás  után  ebből  szárított  szennyvíz  iszap  lesz,  ami  veszélyes  hulladéknak  minősül.  Éves  mennyisége  kb.  200  m3  ami  elszállításra kerül az üzemből.  A  szilárd  maradék  (szén)  tárolása  speciális  zsákokban,  száraz  helyen  történik,  és  a  tárolást  követően kerül hasznosításra. A feldolgozás során nem halmozódik fel, mivel a magas karbon  tartalma miatt energetikai célra is hasznosítható, jól értékesíthető.  A katalitikus eljárás jellemzője a nagy folyékony üzemanyag, a kis gáz és kis szilárd maradék  hozam.   A gáztermékek tárolása 1720 m3 ‐es tartályban történik.  A keletkezett gázolaj frakció teljesen kénmentes és a láncvégi kettős kötések is telítődnek. A  megfelelő forrásponttartományt desztillációval érik el.    

 

25 

 

A keletkező gáz tipikus összetételét a következő táblázat részletezi.  Pirolízisgáz tipikus összetétele Gáz típusa 

Vegyjele

Részaránya

%

Szén‐monoxid 

CO

0‐5

%

Hidrogén 

H2

5‐10

%

Szén‐dioxid 

CO2

0‐5

%

Metán 

CH4

5‐15

%

Etán

C2H6

5‐15

%

Etilén és acetilén  C2H2 + C2H4

0‐5

%

Egyéb CH 

C3

25‐45

%

 

C4

15‐25

%

 

C5

10‐25

%

 

C6

0‐15

%

Oxigén 

O2

0‐2

%

Nitrogén 

N2

1‐5

%

Telepítésre kerülő gépek, berendezések  Megnevezés  Műanyag mosó‐szárító berendezés Shredder műanyag végaprító  Extrudáló berendezés  Műanyag tároló tartályok  Depolimerizációs berendezés 10 TPD Desztillációs torony Hőcserélők és kondenzátorok  Brikettáló gép  Csomagoló gép  Futódaru 

Darab 1 1 1 1 4 2 6 1 1 1

Üzemidő

Zajszint [(LpA)]dB

24 óra 

75  88  75  ‐  75  75  75  75  75  75 

3.3.2.3. Gázosító csarnok  Kialakítás     nettó alapterület    bruttó  alapterület    építménymagasság 

2448,19 m2 2474,54 m2 10,15  m 

A  csarnok  előre  gyártott  egyedi  vb  vázszerkezetű,  8  cm‐es  hőszigetelt,  takarólemezes,  falpanel  burkolatú.  A  csarnok  tervezett,  fal‐  és  tetőpaneljai  hőszigeteltek.  A  nyílászárók  többrétegű hőszigetelt nyílászárók.  26 

 

Alkalmazott technológia  A kiválogatott organikus hulladék a már említett közvetlen‐ vagy bálázott formában kerülhet  be az üzembe. Mind két formában nedves állapotban van, ezért egy forgódobos szárítógép  segítségével  –  ami  technológiai  hulladékhővel  üzemel  –  leszárításra  kerül.      A  technológiai  szárítás  után  utóaprítása  történik  egy  arra  megfelelő  shredder  berendezésben,  ahonnan  a  puffer tárolóba majd a két gázosító reaktorblokkba jut. Az ide kerülő organikus nyersanyag  egy négy lépcsős termokémiai átalakuláson megy keresztül. A bevitt hő hatására éghető és  nem  éghető  gázok  keletkeznek.  A  termelt  éghető  gáz  kisebb  része  biztosítja  a  reaktorok  fűtési  hőenergiáját.  A  termelt  gáz  nagyobb  része  hűtésre  és  szűrésre  kerül,  majd  egy  nagyméretű biogáz tartályba szivattyúzzák, ahol homogén gázzá keveredik. A folyamat végén  a  szintézis  gáz  mellett  szilárd  maradvány  (salak,  hamu)  keletkezik.  A  keletkezett  homogén  gáz  kiváló  energiaforrás  akár  hőenergia,  akár  elektromos  áram  termeléséhez.  A  szilárd  maradvány ‐ lerakóban elhelyezhető ártalmatlan hulladék ‐ nem tartalmaz semmilyen káros  összetevőt.   Évente  4‐5  millió  tonna  települési  szilárd  hulladék  keletkezik  Magyarországon.  Ebből  2,5  millió tonna a biológiailag lebomló, tehát a szerves hulladékoknak ekkora a részaránya. Ezen  hulladékok 90 %‐a lerakókba kerül és semmilyen formában nincs feldolgozva. Ezen segíthet  az elgázosítás technológia, amivel ártalmatlanítani lehet a fenti szerves hulladékot, mellette  energiát is termel.   A  termelt  szintézisgáz  másik  előnye,  hogy  egyéb  fosszilis  tüzelőanyagot  helyettesíthet  pl.  földgázt,  gázolajat,  felhasználható  kombinált  hő‐  és  elektromos  áram  termelésnél,  eltüzelhető  gázmotorokban  és  egyéb  tűzterek  égőfejein.  Tiszta  energiahordozó,  magas  lánghőmérsékleten ég.   Az elgázosítás egy olyan termokémiai folyamat, aminek célja az alapanyag szénhidrogénben  gazdag vegyületeinek kinyerése hevítés és hőközlés útján. Ez több lépésben, külső oxigén és  vízgőz  keverék  szabályozott  hozzáadásával  érhető  el.  A  hő  hatására  a  biomasszából  szén‐ monoxid,  hidrogén,  szén‐dioxid  gázok  és  egyéb  inert  gázok  válnak  ki,  ez  a  szintézisgáz.  Minden folyamatnak megvan a hőmérsékleti tartománya, valamint a keletkezett‐ és kiválási  anyaga. Az elgázosítás folyamatai a 3‐11. ábrán láthatóak. 

3‐11. ábra Az elgázosítás folyamatai

27 

 

A  technológia  berendezései:  alapanyag  ellátó  rendszer,  biomassza  daráló‐  és  szárító  berendezés,  alapanyag  szállítószalagok,  termikus  reaktor,  nyersgáz  tisztító‐  és  hűtő  berendezés,  égési  maradék  eltávolító  rendszer  (salak,  kátrány),  gáz  előkészítő‐  és  tisztító  rendszer, szintézisgáz tároló tartály, egyéb villamos hajtások és csőszerelvények.  Az erőmű központi eleme a Termikus reaktor. A biomassza nyersanyag felülről lefelé halad a  reaktorban.  Az  egyes  folyamatok  szintenként  helyezkednek  el  és  egyre  magasabb  hőmérsékleti tartomány felé haladnak. A reaktor egy állóhengeres fém kivitelű tartály, belső  fala kerámia béléssel van megerősítve, ami ellenáll az extra nagy hőterhelésnek(>1100 °C).    Termikus reaktor  Az  elgázosítás  során  a  szerves  vagy  fosszilis  alapú  nyersanyagot  egy  ún.  fluidizált  ágyba  tápláljuk  be,  ahol  magas  hőmérsékleten,  égés  nélkül  történik  az  elgázosítás, szabályozott mennyiségű oxigén és vízgőz  jelenlétében.  Ez  is  egyfajta  hőbontás,  ami  hatékonyabb  a  hagyományos  égetésnél,  mivel  zárt  rendszerben,  káros  anyag  kibocsátás  nélkül  történik  az  átalakítás.    A  kapott  tüzelőanyag  tiszta  energiahordozó,  a  lánghőmérséklete  magasabb  (>  1000 °C), mint a hagyományos hulladéktüzelés során  elért  hőmérséklet,  ezért  nagyobb  a  hatékonysága  is.  A  képződő  szintézisgáz  (Syngas)  főként  hidrogént,  szén‐monoxidot,  metánt  és  magasabb  szénhidrogén  vegyületeket  tartalmazó  alacsony  fűtőértékű  tüzelőanyag,  ami  kiválóan  alkalmazható  energiatermelésre.  Az  erőmű  bemeneti  anyaga  lehet  bármilyen  típusú  szerves  hulladék  (biomassza),  megfelelő  méretűre  darálva és nedvességtartalomra szárítva. 

3‐12. ábra Termikus reaktor

A teljes elgázosítási eljárást Elgázosítás alkalmazott technológiai vázlata ábrán láthatjuk. 

28 

 

  3‐13. ábra Elgázosítás alkalmazott technologiai vázlata 

A  beadagolásnál  fontos  a  nyersanyag  egységes  mérete  és  nedvességtartalma.  A  nyers  biomassza először egy forgódobos szárítóműbe kerül, ahol a benne lévő nedvességet 60 %‐ ról  15  %‐osra  csökkentjük,  forró  levegő  befúvásával.  Utána  a  darálóműbe  kerül,  ahol  megfelelő  méretűre  (3  mm‐nél  kisebbre)  aprítódik.  A  nyersanyag  továbbító  rendszer  automatizált.  Az  adagolócsigás  szállító  egység  szállítja  a  porszerű  szárított  masszát  egy  keverék kamrába, ahol előmelegített levegővel és vízgőzzel keveredik. Ezután a reaktorban,  több  lépcsőben  a  por  anyagot  felhevítik,  megindul  a  gázképződés.  A  folyamat  végén  szintézisgáz  és  égési  maradékok  távoznak  a  berendezésből  a  következő  módon:  a  szilárd  égési  maradék  (salak,  kátrány)  lefelé  távozik  a  reaktorból,  a  szintézisgáz  felfelé  száll  a  gáztisztító berendezés irányába.  Az  eltávolított  salak  szennyezőanyag  mentes,  nem  tartalmaz  környezetre  veszélyes  anyagokat.  A  nyers  szintézisgázt  a  szennyező  anyagoktól  (kén‐hidrogén,  szén‐oxi‐szulfid,  szén‐dioxid  stb.)  meg  kell  tisztítani.  A  gáz  tisztítását  egy  nagy  hatékonyságú  úgynevezett  forró  ciklon  berendezés  és  egy  három  szintű  filter  rendszer  végzi.  Először  az  előszűrés  történik, a 100 mikron feletti por szemcséket távolítja el, majd az egyedi hőcserélő szűrője az  50 mikronnál nagyobb részecskéket választja le és végül egy szövetanyagú filter a 3 mikron  fölötti részecskéket fogja meg. Ez azért egyedülálló eljárás, mert egy időben történik a gáz  szűrése  és  hűtése,  mivel  az  felmelegedve  távozik  a  reaktorból.  A  gáz  hűtését  hűtővizes  hőcserélőkkel és hűtő berendezésekkel oldják meg. A veszélyes anyagokat a szűrő rendszer  filterei fogják meg.  

29 

 

  3‐14. ábra Elgázosító erőmű és szerelvényei ‐ felülnézeti rajz 

Az  elgázosító  és  gázellátó  technológia  egy  teljesen  zárt  rendszer,  ami  meggátolja  a  levegő  vétlen  bejutását  vagy  a  gáz  és  egyéb  szennyező  anyagok  környezetbe  kijutását.  Ezt  az  alapanyag beadagolásnál (nitrogén gázos levegőcsapda) és a salak eltávolító berendezésnél  is a forgózsilipek gátolják meg. A 3‐14. ábrán jól láthatjuk a berendezés részegységeit.  Az alapanyag ellátás, gáznyomás‐szabályozás, szűrés és salak eltávolítás automatizált, ezért  problémamentes üzemeltetést biztosít.  A  szintézisgáz  tipikus  összetétele  komponensenként  és  részarányukat  tekintve  a  következő  oldalon  található  táblázatban  látható.  A  tisztított  szintézisgáz  por  koncentrációja  ~2‐5  mg/Nm3, átlagos fűtőértéke 5‐7 MJ/Nm3.   

 

30 

 

  Szintézisgáz tipikus összetétele Sorszám  Gáz típusa

Vegyjele Részaránya

% 

1 

Szén‐monoxid

CO

30

% 

2 

Hidrogén

H2

15

% 

3 

Szén‐dioxid

CO2

18

% 

4 

Metán 

CH4

11

% 

5 

Etán 

C2H6

1

% 

6 

Nitrogén

N2

25

% 

Az elgázosító erőmű technológiai előnyei   Magas termikus hatásfok (90 % felett)   Tiszta‐ és kátránymentes végtermék (szintézisgáz)   Kompakt méret (egy 1000 kW kimenő teljesítményű rendszer helyigénye csak 20 x 17  méter tároló és kiegészítő berendezések nélkül)   Alacsony üzemeltetési és karbantartási költségek   Alapanyag rugalmasság (csaknem mindenféle biomassza alapanyagot fogad)   Kis terhelésnél is üzemképes (teljes kapacitás 1/3‐ad részénél is stabilan üzemel)   Távvezérelt és automatizált működés, könnyű kezelhetőség   Gyors indítás és leállítás    Magas szén átalakítási arány (> 91 %)  Telepítésre kerülő gépek, berendezések  Megnevezés  Biomassza tároló tartály  Biomassza forgódobos szárító  Organikus végaprító shredder  Gázosító blokkok  Gáz hűtés és tisztítás technológia 

Darab 1 1 2 2 1

Üzemidő

Zajszint [(LpA)]dB

24 óra 

‐  80  88  ‐  ‐ 

 

3.3.2.4. Gépterem  Kialakítás     nettó alapterület    bruttó  alapterület    építménymagasság 

31 

593,46 m2 635,49 m2 8,15  m   

Az  épület  egyedi  kialakítást  kap  a  technológiai  zajok  szűrése  céljából.  Az  épület  szerkezeti  rendszere  előregyártott  vb  vázas,  a  tető  födém  20  cm  vtg,  különleges  előregyártott  vb  panelos.  A  kitöltő  falak  30‐as  YTONG  falazó  elemekből  falazandók.  A  külső  homlokzatra  részint az egységes külső „arculat” miatt, részint a szükséges hangszigetelés miatt 10cm vtg  KINGSPAN szendvicspanel tervezett.  Alkalmazott technológia  Energiát‐  és  hőt  termelő  technológiai  folyamatok  során,  számos  helyen  keletkezik  fel  nem  használt  hő,  más  néven  hulladék  hő.  Ez  a  megtermelt  hőenergia,  amit  többféle  módon  lehetne  hasznosítani,  felhasználás  nélkül  a  környezetbe  távozik.  Mivel  nincs  hasznosítva,  rontja  a  különböző  termelések,  rendszerek  hatásfokait.  Egy  hagyományos  fosszilis  tüzelésű  hőerőmű  hatásfoka  maximum  40  %  százalék.  A  kombinált  hő‐  és  áramtermelésű  (CHP)  erőművek a termelt hulladék hőt tovább hasznosítják (távfűtés, használati melegvíz készítés,  hűtés  stb.),  ezért  a  hatásfokuk  a  90  %‐ot  is  elérheti.  Az  egyik  ilyen  energiát  hasznosító  technológia, az ORC, aminek a működése, felépítése az alábbiakban kerül bemutatásra.  A  Green  Machine  egy  olyan  berendezés,  ami  a  hulladékhőből  elektromos  áramot  képes  előállítani. Ezt a termodinamikai átalakítást egy zárt körfolyamaton keresztül (ORC ‐ Organic  Rankine  Cycle),  a  szerves  Rankine  ciklus  elvén  végzi.  Ezért  is  hívják  ORC  berendezésnek  /  gépnek. Ezen az elven működnek a hagyományos gőzgépek és hőerőművek, ahol a forró víz,  gőzzé alakul, majd ezután mechanikai munkává, végül energiát termel. A Green Machine a  hulladékhőt  használja  fel  saját  folyadék  munkaközegének  felmelegítéséhez,  amit  ezután  gázzá  alakít  és  egy  ikercsavaros  turbinán  keresztül  egy  generátort  hajt  meg,  ami  az  elektromos áramot termeli. A Green Machine működési elve a 3‐15. ábrán látható. 

  3‐15. ábra Green Machine működési elve 

 

 

32 

 

A körfolyamat lépései, vagyis az ORC berendezés működése   A  kis  nyomású  és  alacsony  hőmérsékletű  munkaközeg  nyomását  a  tápszivattyú  megemeli és a gőzfejlesztő (hőcserélő) belépési pontjához szállítja.   A  melegvíz  által  biztosított  hő  keresztülhalad  a  hőcserélőn,  ami  felmelegíti  a  munkaközeget  és  annak  forráspontjáig  növeli  a  hőmérsékletét,  ahol  megindul  a  gőzképződés.  A  gőzképződés  alatt  további  hőt  közlünk  a  munkaközeggel,  tehát  túlhevítjük. A túlhevített gőz a turbina irányába távozik.   A  nagynyomású  túlhevített  gőz  meghajtja  a  turbinát,  közben  leesik  a  nyomása  és  hőmérséklete,  ami  térfogat  növekedéssel  jár.  A  turbina  mechanikai  munkája  megforgatja a generátort, ami elektromos áramot termel. A munkaközeg kisnyomású  gőzként hagyja el a turbinát.   A kisnyomású gőz belép a kondenzátorba, és a hőcserélőn keresztül újra cseppfolyós  halmazállapotba  kerül,  a  hőmérsékletét  vízhűtéses  hűtő  ventillátorok  csökkentik.  A  kisnyomású munkaközeg visszatér a tápszivattyúhoz, ahol a körfolyamat ismétlődik.   A hőtermeléssel járó technológiai folyamatok, főként belsőégésű motorok és CHP egységek  hulladékhőjének kinyerésére, hatásfokuk javítására és hasznosítására szolgál.  A  berendezést  nevezhetjük  mini  hőerőműnek  is,  mivel  az  ORC  körfolyamatot  használja  energiatermelésre  akár  csak  a  fosszilis  (szén,  olaj,  földgáz)  és  nukleáris  tüzelőanyagot  használó erőművek. A különbség a körfolyamatot használó munkaközegben van. Amíg ezen  erőművek  a  víz  energiáját  (forralás  –  gőzfejlesztés  –  kondenzálás  –  hűtés)  használják  mechanikai munkavégzésre, addig a Green Machine egy speciális szerves anyagot ún. penta‐ fluor  propánt  használ.  Ez  egy  nem  gyúlékony,  nem  mérgező,  környezetbarát  folyékony  munkaközeg,  nem  károsítja  az  ózonréteget  és  a  forráspontja  jóval  alacsonyabb  (15,5  °C)  a  víznél, ezért hatékonyan működik a Rankine körfolyamatokban.  Green Machine működési előnyei   Emisszió mentes, környezetbarát technológia   Alacsony üzemeltetési költség   20 év a várható élettartam   Távfelügyelet, és távvezérlés    Kevés mozgó alkatrész   Automata start/stop rendszer   Hulladék, vagy technológiai hőt hasznosít   Moduláris felépítés   Könnyű beüzemelés   Felügyelet nélküli működés   

  33 

 

A Green Machine felépítése  A Green Machine felépítését a következő két ábrán láthatjuk. Az ORC berendezés kompakt  kivitelű, csak három fő szerelvénye tartalmaz mozgó alkatrészt, amik a következők: keringető  szivattyú, ikercsavaros turbina és generátor. 

  3‐16. ábra Green Machine szerelvényei (elől nézet) 

  3‐17. ábra Green Machine szerelvényei (hátul nézet) 

A  kondenzátorkör  hűtésére  adiabatikus  hűtést  alkalmazunk  permetezéssel,  hogy  stabil  hőmérsékletet biztosítsunk magas külső környezeti hőmérsékleteknél is. A permetezésre 22  °C  fok  felett  kerül  sor  és  a  visszatérő  ág  víz  hőmérséklete  maximum  27  °C  fokra  van  szabályozva, amivel egy stabil ΔT‐t lehet elérni a hideg és meleg víz oldala között. 

34 

 

A  hűtésre  szánt  elektromos  áram  felhasználás  függ  az  éppen  aktuális  külső  hőmérséklettől  (az  átlag  éves  hőmérséklet  Magyarországon  11,1  °C  fok  és  ennél  a  hőmérsékletnél  a  hűtőrendszer  max.  2  kW/h  használ  fel).  Amikor  működik  a  Green  Machine  hűtőrendszere,  akkor  nem  működik  a  CHP  egység  hűtőrendszere  és  ezzel  kevesebb  elektromos  áramot  fogyaszt, ami szintén megtakarítást jelent. A következő ábrán a Green Machine berendezés  sematikus kapcsolási rajzát láthatjuk. 

  3‐18. ábra Green Machine berendezés sematikus kapcsolási rajza 

A  gépteremben  energia  termelő  egységek  kerülnek  elhelyezésre,  melyeket  ORC  rendszerekkel egészítünk ki. A gázmotorok 5,86 MWh elektromos áram termelésére képesek  óránként.  Az  ORC  berendezés  a  gázmotor  hulladék  hőjét  felhasználva  termel  további  elektromos áramot. A termelt elektromos áram a MAVÍR hálózati elosztó rendszerébe kerül  betáplálásra.  A termelt elektromos áram 5,86 MWh, ami éves viszonylatban, kb. 47 500 MWh/év.  Telepítésre kerülő gépek, berendezések  Megnevezés  0,5 MWe kogenerációs egységű gázmotor  0,6 MWe kogenerációs egységű gázmotor  0,8 MWe kogenerációs egységű gázmotor  ORC GM 0,05 MWe hulladékhőt hasznosító berendezés

Darab 8 1 1 4

Üzemidő 

Zajszint [(LpA)]dB

24 óra 

91* 91* 91* 72

*A  gázmotorok  hangtompítóval,  tokozva  szerelten  kerülnek  telepítésre,  így  a  ~120dB  hangteljesítményszintek 91 dB hangnyomásszintre (1m) csökkenthetőek. 

35 

 

  3‐19. ábra Kogenerációs egység (Gázmotor) 

3.3.2.5. Organikus tároló és bálázó épület  Kialakítás  1457,16 m2 1498,26 m2 10,15  m 

   nettó alapterület    bruttó  alapterület    építménymagasság 

A  csarnok  előre  gyártott  egyedi  vb  vázszerkezetű,  8  cm‐es  hőszigetelt,  takarólemezes,  falpanel  burkolatú.  A  csarnok  tervezett,  fal‐  és  tetőpaneljai  hőszigeteltek.  A  nyílászárók  többrétegű hőszigetelt nyílászárók.  Alkalmazott technológia  Az  épület  nyitott  részében  kerül  elhelyezésre  a  bálázó  gép,  mely  az  előkészített  szerves  anyagokat  légmentesen  záró  műanyagbálákba  tömöríti.  A  bálák  az  épület  zárt  részébe  kerülnek betárolásra felhasználásig.  Telepítésre kerülő gépek, berendezések  Megnevezés  Bálázó és prés 

Darab 1

Üzemidő 24 óra 

Zajszint [(LpA)]dB

69 

3.3.2.6. Késztermék tároló épület  Kialakítás     nettó alapterület    bruttó  alapterület    építménymagasság 

36 

972,89 m2 1010,86 m2 9,15  m   

A  csarnok  előre  gyártott  egyedi  vb  vázszerkezetű,  8  cm‐es  hőszigetelt,  takarólemezes,  falpanel  burkolatú.  A  csarnok  tervezett,  fal‐  és  tetőpaneljai  hőszigeteltek.  A  nyílászárók  többrétegű hőszigetelt nyílászárók.  Alkalmazott technológia  Az épületben kerülnek tárolásra a hulladékfeldolgozás során keletkező, értékesítésre szánt,  továbi  feldolgozást  nem  igénylő,  szállításra  előkészített  anyagok,  huladékok  (papír,  üveg,  fém, műanyag).  Telepítésre kerülő gépek, berendezések  Az épületbe önálló gép/berendezés nem kerül telepítésre. 

3.3.2.7. Központi irodaház  Kialakítás     nettó alapterület (2szint)    bruttó alapterület    építménymagasság 

714,01 m2 390,60 m2 7,2  m 

A  kétszintes  épület  előre  gyártott  egyedi  vb  vázszerkezetű,  8  cm‐es  hőszigetelt,  takarólemezes,  falpanel  burkolatú.  A  tervezett,  fal‐  és  tetőpanelek  hőszigeteltek.  A  nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók.  Alkalmazott technológia  Az  épületben  a  telephely  irányításához,  adminisztrációs  feladatok  ellátásához  szükséges  tevékenységek végzése történik. 

3.3.2.8. Porta  Kialakítás     nettó alapterület     bruttó alapterület    építménymagasság 

17,49 m2 24,00 m2 3,15  m 

Az  épület  YTONG  falazatú,  kültéri  falburkolata  az  egységes  telepi  kép  érdekében  falpanel  burkolatot  kap.  A  tervezett,  fal‐  és  tetőpanelek  hőszigeteltek.  A  nyílászárók  többrétegű  hőszigetelt nyílászárók. 

3.3.2.9. Gáztartályok kármentő medencével  Kialakítás  1071,00 m2 1091,34 m2

   nettó alapterület    bruttó alapterület

A  projekt  technológiai  elemeként  SATTLER  „töltés  folyamán  táguló”,  gömb  alakú  tartályok  kerülnek telepítésre.  

37 

 

A  tervezett  nettó  1071  m2‐es,  2,20  m  magas  kármentő  medence  havária  esetén  a  legnagyobb  tartály  mennyiségének  befogadására  méretezett,  annak  teljes  ürülése  figyelembe vételével, a másik 2 db tartály feltöltött állapotával számolva.   A  kármentő  medence  szerkezeti  kialakítása  kiviteli  statikus  tervek  szerint  tervezett,  a  tartályok  alapozását  is  figyelembe  véve.  A  medence  észlelő‐figyelő  aknával  tervezendő,  vízzáró és a tárolandó anyagnak ellenálló felülettel.  A kármentővel körülvett területrészen 2db 1350 m3‐es biogáz membrán tartály és 1 db 1720  m3‐es szintetikusgáz tartály kerül telepítésre a hozzájuk kapcsolódó fáklyával. A fáklya csak  abban  az  esetben  használatos,  amennyiben  a  telephelyen  olyan  jellegű  havária  esemény  történik, amikor az előállított gáz normál üzemi tárolása/elégetése semmilyen körülmények  között nem lehetséges. Ebben az esetben egy tartály fáklyázási ideje kevesebb, mint egy óra.  A  fáklya  működéséből  eredő  kibocsátásokat  a  havárai‐jelleg  miatt  a  továbbiakban  nem  tartjuk relevánsnak, azokat nem részletezzük. 

3.3.2.10. Föld alatti üzemanyag tartályok  A  telephelyen,  a  desztillációs  csarnoktól  nyugati  irányban,  kerülnek  telepítésre  a  duplafalú  felszín  alatti  üzemanyag‐tároló  tartályok:  2db  150  m3‐es  diesel  tartály  és  3  db  80  m3‐es  tartály, melyből kettőben benzin, egyben pedig fűtőolaj tárolás történik.  A  telepítendő  tartályok,  a  töltőhíd  és  kimérő  oszlopok  technológiai  tervdokumentáció  és  hatósági engedéllyel kivitelezhetők.   A  tartálypark  környezetében  a  csapadékvíz  csak  kezelten,  leválasztottan,  tisztítás  (pl.:  purátor műtárgy) után vezethető a csapadékhálózatba. 

3.3.2.11. Föld alatti tűzivíz tartályok  A  telephelyen  600  m3‐es  kapacitású  vb.  tűzivíz  tároló  tartály  kerül  kialakításra,  amely  a  tetőfelületekről  összegyülekező  vizet  használja  fel  az  esetlegesen  szükséges  tűzivíz  biztosítására. 

3.3.2.12. Föld alatti technológiai víztartályok  A  telephelyen  4  db  100  m3‐es  összkapacitású  technológiai  vb.  víztároló  tartály  kerül  kialakításra,  amely  a  technológiában  keletkező  és  ismételten  hasznosításra  kerülő  technológiai  vizet  tárolja.  A  kiülepedő  szennyvíziszapot  megfelelő  hulladékgazdálkodási  engedéllyel rendelkező vállalkozó szállítja el a telephelyről. 

3.3.2.13. Hídmérleg  Az  üzem  területén  kétosztású  hídmérleg  kerül  létesítésre  a  telepi  szállítási  forgalom  ellenőrzése érdekében.   

  38 

 

3.3.3. ÜZEMELTETÉSI FELADATOK  3.3.3.1. Technológiai kiegészítő tevékenységek  Az üzem teljes fűtését, és a szárítórendszerek üzemeltetéséhez szükséges hőmennyiséget a  technológiák  során  felszabaduló  úgynevezett  technológiai  hulladékhő  segítségével  biztosítjuk. Az üzem elosztó gázhálózati rendszerre történő csatlakoztatása nem szükséges. A  termelt  hőenergia  minden  üzemben  fedezi  a  technológiai‐  és  fűtési  hőszükségletet,  ezért  önfenntartóak a rendszerek, nincs szükség külső betáplálásra.  A telephelyen belüli anyagmozgatást targoncákkal, illetve különböző típusú rakodógépekkel  oldják  meg.  A  telepen  belüli  forgalom  nagysága  a  szállítási  forgalomhoz  képest  kevésbé  jelentős.  Egyéb tevékenységeket a 3.3.3.3 fejezet tartalmazza. 

3.3.3.2. Szállítás, anyagmozgatás  Az  üzemelés  során  a  be‐  és  kiszállításokhoz,  valamint  a  személyforgalomhoz  kapcsolódóan  jelentkezik szállítási igény.  A beszállítás napi kb. 40 hulladékgyűjtő jármű érkezését és távozását jelenti (100.000 t/év).  Az egyéb beszállítás napi 1‐2 tehergépjármű forgalmat jelent (segédanyagok beszállítása).  Kiszállítás  során  a  keletkező  termékek,  illetve  előkezelt  hulladékok,  maradék  hulladékok  kiszállítása  történik  a  telepről.  Ez  összességében  évente  mintegy  50.000  tonna  mennyiség,  ami napi kb. 20 nehéz tehergépjármű forgalmat generál.  A  telep  elhelyezkedéséből  adódóan  a  szállítási  útvonal  csak  a  4.  számú  főutat  érinti,  oly  módon, hogy Újfehértó lakott területeit nem érinti.  A személyszállításhoz kapcsolódó forgalom napi kb. 15‐20 szgk forgalmat jelent.  A  telepen  belül  lehetőség  szerint  szállítószalagok  (pályák)  segítségével  történik  az  anyagmozgatás a válogató csarnok és depolimerizáló épület között.   Az  anyagmozgatáshoz  fentieken  kívül  targoncák  használata  szükséges,  melyek  rövid  távon,  két‐két épület között közlekednek. 

3.3.3.3. Infrastruktúra igénybevétele  Vízellátás  A  tervezett  létesítmény  kommunális  vízellátása  biztosítható  a  főúttól  nyugatra  húzódó  lakóutca  K‐i  szélében  vízellátó  gerincvezetékről.  A  vízellátáshoz  –  a  várható  vízigényekre  méretezett – vízbekötés kerül kiépítésre. Az egyes vízfogyasztások – ivóvíz, technológiai víz,  oltóvíz,  locsolóvíz  –  elkülönített  mérése  aknában  kialakított  mérőhelyen  történhet.  Az  aknában  annyi  mérőág  kerül  beépítésre,  amennyi  mérő  szükséges.  A  terület,  ill.  létesítmények  külső  oltóvíz  igényének  biztosítására  –  a  meglévő  közterületi  oszloptűzcsapokon  kívül  –  további  NA100  oszloptűzcsapok  telepítése  szükséges,  a  rendszerről  levehető  vízmennyiségen  felüli  oltóvíz  telken  belüli  tüzivíz  tároló  létesítésével  biztosítható.   39 

 

Az üzemeltetéshez szükséges vízellátást mélyfúrású kútból történő biztosításának lehetősége  is tervezett.  Szennyvízelvezetés  A keletkező szennyvizek összegyűjtéséhez telken belüli gravitációs szennyvízcsatorna hálózat  épül.  A  bekötőcsatorna  a  meglévő  közüzemi  hálózathoz  csatlakozik.  Amennyiben  valamely  ok  miatt  (pl.  a  főút  keresztezése,  befogadó  szintje,  stb.)  a  gravitációs  bevezetés  nem  alakítható ki, akkor átemelő és nyomóvezeték létesül.  Gázellátás  A telep jelenlegi tájékoztatás alapján gázellátást nem igényel.  Amennyiben  szükséges,  a  létesítmény  földgázellátása  a  közüzemi  elosztóvezetékről  biztosítható. Ehhez a Szolgáltatónál bejelentett gázigényt követően, a bekötés létesítésének  (tervezés, kivitelezés) megrendelése szükséges.  Csapadékvíz‐elvezetés  Az  ingatlanon  létesülő  épületek  és  burkolt  felületek  csapadékvizeinek  figyelembe  vehető  közterületi befogadói, a telket nyugati, irányból határoló út csapadékvíz‐elvezető útárka, ill.  keletről  a  vasúti  talpárok.  Amennyiben  a  lefolyó  csapadékvíz  hozama  meghaladja  a  befogadók  kapacitását,  akkor  átmeneti  zápor  tározás,  csapadékvíz  visszatartás  épül  ki.  A  tervezett  létesítmények  csapadékvizeit  telekhatáron  belül  részben  zöldterületre,  részben  gravitációs csatornával illetve rácsos folyókával összegyűjtve vezetjük a befogadókba.  Elektromos energia ellátás  A telep működéséhez elektromos áram ellátás szükséges.  Az  elektromos  energiát  a  telep  mellett  húzódó  20  kV‐os  hálózatról  kötik  le,  és  a  telepen  kialakítandó  transzformátor  állomásra  vezetik,  erről  az  állomásról  kapják  az  áramot  a  létesítendő  épületek,  létesítmények.  A  termelt  áram  a  telepítésre  kerülő  transzformátorállomáson kerül az áramszolgáltató rendszerébe betáplálásra. 

3.3.4. A TECHNOLÓGIÁBAN FELHASZNÁLT ÉS KELETKEZŐ ANYAGOK  A  telepre  évente  mintegy  100.000  tonna  kommunális  hulladék  beszállítása  történik.  Ennek  átlagos összetételét mutatja a következő oldalon található diagram. 

40 

 

Hulladék   összetétele

60,00% 57,80% 50,00%

40,00%

30,00%

20,00% 13,60% 10,00%

9,20%

1,00%

8,10%

0,85%

0,80% 4,65%

4,00% 0,00% 1 Papír

Üveg

Olaj alapú műanyag

Fémhulladék

Organikus hulladék

Egyéb hulladék

Veszélyes hulladék

PVC

PET

  A  technológia  során  belépő  és  keletkező  anyagokat/termékeket  a  kezelőépületek  szerint  technológiai lépésenként mutatjuk be.  1. Válogatóépület  Belépő anyag/termék stb.  Megnevezés 

 

Éves  mennyiség 

Kilépő anyag/termék stb.   

Megnevezés 

Éves  mennyiség 

Sorsa 

kommunális  hulladék 

100.000 [t] 

 

Organikus  hulladék 

58.000 [t]  (nedves) 

gáztermelés gázosító  épületben  (aprítást követően bálázás,  tárolás felhasználásig) 

 

 

 

PET, PVC  hulladék 

4.000 [t] 

bálázást követően értékesítés 

 

 

 

papír 

6.000 [t] 

bálázást követően értékesítés 

 

 

 

üveg 

2.000 [t] 

tárolást követő értékesítés 

 

 

 

fém 

1.600 [t] 

tárolást követő értékesítés 

 

 

 

műanyag (PE,  PP, HDPE, LDPE,  PS, ABS) 

13.600 [t] 

előkezelést (aprítás, tisztítás,  szárítás, stb.) követően  termokémiai eljárással további  kezelés depolimerizáló  épületben 

 

 

 

egyéb éghető  hulladék  (fa, textil, stb) 

6.500 [t] 

gáztermelés gázosító  épületben  (szárítás, aprítás, bálázás,  tárolás felhasználásig) 

 

 

 

veszélyes  hulladék 

300 [t] 

átadás hulladékkezelőnek 

 

 

 

nem 

6.000 [t] 

elszállítás hulladéklerakóba 

41 

 

hasznosítható  (inert hull. stb.)   

 

 

vízpára  szárításból 

31.000 [t] 

szárítás során vízgőz  kondenzálás után  közcsatornába elvezetés 

  2. Depolimerizáló‐desztilláló épület  Az  épületben  két  technológiai  lépés  történik:  első  ütemben  a  műanyag  hulladékok  előkezelését  (aprítás  tisztítás,  szárítás  és  extrudálást)  követően  történik  a  krakkolás  ami  során  gáz,  valamint  folyadék  fázis  mellett  egyéb  maradékok  keletkeznek.  A  folyadék  fázis  desztillációjával  állítják  elő  a  benzin  és  gázolaj  terméket,  míg  a  maradék  anyag  kezelése  (szűrés) során koksz és nehéz fűtőolaj keletkezik.  Belépő anyag/termék stb.  Megnevezés 

 

Éves  mennyiség 

Kilépő anyag/termék stb.   

Megnevezés 

Éves  mennyiség 

Sorsa 

műanyag  hulladék  (válogatóból) 

13.600 [t] 

 

szintetikus gáz 

2.050 [t] 

tisztítást követően gáztárolóba  tárolás, majd villamos és  hőenergia termelés 

mosóvíz 

8 [m3] 

 

fűtési olaj 

10.500 [t] 

desztilláció során további  termékekre bontás* 

3M Novec  folyadék 

24 [kg] 

 

*gázolaj 

8.858 [m3] 

tárolás és értékesítés 

CaCO3 

5,4 [t] 

 

*benzin 

2.158 [m3] 

tárolás és értékesítés 

PECAT (SiO2)  katalizátor 

21 [t] 

 

*(fűtési) olaj 

1.853 [m3] 

tárolás és értékesítés 

aktív szén 

2,4 [t] 

 

szén (por) 

1.050 [t] 

brikettálást követően  értékestés 

 

 

 

szennyezett  mosóvíz 

180 [m3] 

ülepítést követően  közcsatornába kerül 

 

 

 

szennyvíziszap 

190 [m3] 

átadás hulladékkezelőnek 

   

 

42 

 

3. Gázosító épület  Belépő anyag/termék stb.  Megnevezés 

 

Éves  mennyiség 

Kilépő anyag/termék stb.   

Megnevezés 

Éves  mennyiség 

Sorsa 

organikus  hulladék 

58.000 [t]  (nedves) 

 

szintézisgáz 

21.500 [t] 

tisztítást követően gáztárolóba  tárolás, villamos‐ és hőenergia  termelés 

 

 

 

 

7.500 [t] 

saját felhasználás fűtésre 

 

 

 

salak 

2.300 [t] 

tárolás és értékesítés 

 

 

 

vízpára  (szárítás) 

ld. 5.  fejezet 

kivezetés környezetbe  (tisztítást követően) 

 

 

 

szennyvíziszap 

112 [m3] 

átadás hulladékkezelőnek 

 

 

 

hamu/por 

4.700 [t] 

átadás hulladékkezelőnek 

  4. Organikus hulladék tároló épület  A  bálázásra  kerülő  organikus  hulladék  tárolására  szolgál.  A  tárolásra  kerülő  hulladék  teljes  mennyisége a gázosítóban kerül felhasználásra.  5. Gépterem  Belépő anyag/termék stb.  Megnevezés 

 

Éves  mennyiség 

Kilépő anyag/termék stb.   

Megnevezés 

Éves  mennyiség 

Sorsa 

szintetikus és  szintézisgáz 

31.050 [t] 

 

Elektromos  áram 

47.467  [MWh] 

helyi felhasználás és  közműhálózatra táplálás 

 

 

 

Hőenergia 

54.833  [MWh] 

helyi felhasználás a  technológia során 

 

 

 

Füstgáz 

~190 millió  [Nm3] 

kivezetés környezetbe 

  6. Késztermék tároló épület  A válogatóból további telephelyi technológiában nem résztvevő anyagok elszállításig történő  tárolása történik (mennyiséget ld. feljebb).   7. Központi irodaház  A  kiszolgáló  épületben  az  irodai  és  szociális  tevékenységek  során  is  keletkezik  hulladék.  A  kommunális hulladék, helyben kezelhető, a keletkező veszélyes irodai hulladék mennyisége  nem jelentős, az elszállításra kerül. Az éves szinten mintegy 6.000 m3 kommunális szennyvíz  a közcsatornába kerül bevezetésre.  8. Porta 

43 

 

A portaépület a forgalom ellenőrzését, a járművek mérlegelését segíti, nincs jellemző be és  kilépő anyagárama.  9. Gáztartályok  A  technológia  során  előállított  gázok  átmeneti  tárolására  szolgál.  A  tárolt  gáz  teljes  mennyisége  a  gépteremben  üzemelő  berendezésekkel  áram‐  és  hőtermelésre  kerül.  A  gáztartályhoz  kapcsolódó  gázfáklya  kizárólag  havária  esetén  kerül  használatra,  üzemi  használata nem tervezett.  10. Föld alatti üzemanyag‐tároló tartályok  A  tartályok  a  depolimerizáló‐desztilláló  épületben  előállított  üzemanyagok  tárolására  szolgálnak elszállításig (mennyiséget ld. feljebb).  11. Tüzivíz tartályok  A  600  m3‐es  kapacitású  tartály  az  esetlegesen  szükséges  tüzivizet  tárolja  (tiszta  csapadékvízből).  12. Technológiai víztartályok  A technológia víz tárolását szolgálják (mennyiséget ld. feljebb). 

3.3.4.1. Technológiai hő hasznosítása  Az üzem teljes fűtését, és a szárítórendszerek üzemeltetéséhez szükséges hőmennyiséget a  technológiák  során  felszabaduló  úgynevezett  technológiai  hulladékhő  segítségével  biztosítjuk. Az üzem elosztó gázhálózati rendszerre történő csatlakoztatása nem szükséges. A  termelt  hőenergia  minden  üzemben  fedezi  a  technológiai‐  és  fűtési  hőszükségletet,  ezért  önfenntartóak a rendszerek, nincs szükség külső betáplálásra.    A teljes technológiai és termelési folyamat a 3‐20. ábrán tekinthető meg 

44 

 

Gáztároló  tartály

Szintézis gáz

Kommunális  Hulladék

Szerves és  zöldhulladék

Szárító  berendezés

Végaprító  shredder

Elgázosító erőmű GB Gasifired UG  3000 Salak  hamu

Válogató gép GTE Clever System

Olaj alapú hulladék PE, PP, PS, ABS, HDPE, LDPE

Papír

PET

Mosó és szárító  rendszer

Végaprító  shredder

Gázmot or CHP 2MW

ORC Green Machine

ORC Green Machine

Elektromos áram termelés

De‐Polimerizáló GB 40 TPD

HFO Fűtési olaj

Szénpor

Maradék  hulladék

Gázmot or CHP 2 MW

ORC Green Machine

ORC Green Machine

Gázmot or CHP 1 MW

Gázmot or CHP 0,5 MW

Szintetikus gáz

Elektromos áram

Gáztároló  tartály

Brikettáló gép

Alumínium Italos doboz

Üveg

Frakcionáló és  desztilláló  berendezés

Szénbrikett  Csomagoló

Gázolaj

Benzin

Nehéz olaj

Vas

  3‐20. ábra Technológiai és termelési folyamatábra 

3.4.

A HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA 

3.4.1. LÉTESÍTÉS  A létesítés során az alábbi tevékenységekkel és emisszióval lehet számolni: 

munkagépek fel‐ és  levonulása 

Közvetlen emisszió 

A hatótényező térbeli  Időtartam,  kiterjedése  gyakoriság 

közlekedési eredetű  telephely és a  légszennyezőanyag kibocsátás,  munkaterület között  zajkibocsátás 

humusz leszedés,  tereprendezés 

légszennyező anyagok  kibocsátása, porképződés  zajkibocsátás 

a műtárgyépítéssel  érintett területek 

anyagok mozgatása 

légszennyező anyagok  kibocsátása, porképződés  zajkibocsátás 

a műtárgyépítéssel  érintett területek 

műtárgyak és  felépítmények kialakítása 

zajkibocsátás, légszennyező  anyagok kibocsátása 

a műtárgyépítéssel  érintett területek 

45 

A létesítés ideje alatt 

Hatótényező 

 

A hatótényező térbeli  Időtartam,  kiterjedése  gyakoriság 

Hatótényező 

Közvetlen emisszió 

útépítéssel összefüggő  műveletek 

zajkibocsátás, légszennyező  anyagok kibocsátása 

a bekötőutak által  érintett területek 

építési, kommunális és  veszélyes hulladékok  keletkezése 

nincs (csak a hulladék  kezelésének helyén jelentkezik)

nem releváns 

be‐ és kiszállítási  tevékenységek 

zajkibocsátás, közlekedési  eredetű légszennyezőanyag  kibocsátás 

telephelyek és a  munkaterület között 

3.4.2. ÜZEMELTETÉS  Az  üzemeltetés  során  jelentkező  hatótényezőket  a  technológiai  elemek  alapján  az  alábbi  táblázatban foglaljuk össze:  Hatótényező 

Közvetlen emisszió 

A hatótényező  kiterjedése 

Időtartam 

Hulladékszállítás 

Szag  zajkibocsátás 

A válogató épülete 

heti 5 nap 

Közlekedés 

Zajkibocsátás,   Szennyező gázok emissziója Közlekedési útvonalak 

Szakaszos,  naponta több  alkalommal 

Dolgozók szociális  tevékenységei 

Hulladék‐ és szennyvíz‐ keletkezés 

Szociális épületrész 

Folyamatos 

Vízkitermelés 

Felszín alatti vizek  mennyiségi csökkenése 

kút környezete 

Folyamatos 

Csapadékvíz‐ elvezetés 

Csapadékvíz 

Telep területe 

Időszakos 

Élővilágot érő optikai  és zajinger 

Zavaró hatás 

Telep környezete 

Folyamatos 

Karbantartás 

Hulladékok keletkezése 

Telep területe 

Időszakos 

Technológia  üzemeltetése 

Légszennyező anyag  kibocsátás  Zajkibocsátás 

Telep környezete 

Folyamatos 

A  hulladék‐feldolgozó  üzemeltetésével  az  évente  egyébként,  a  beruházás  megvalósítása,  az  üzem  működése  nélkül,  lerakással  ártalmatlanításra  kerülő  mintegy  100.000  tonna  kommunális hulladék mennyiségéből a telep működése következtében a hulladéknak csak  10%‐a kerül ténylegesen ártalmatlanításra, a hulladék 90%‐a hasznosításra kerül.  46 

 

3.4.3. FELHAGYÁS  Amennyiben  a  tevékenységet  megszüntetik,  az  állapotfelmérést  el  kell  végezni.  Meg  kell  határozni a keletkezett károk és károsodások mértékét.  A  tevékenység  felhagyása  csak  a  mindenkor  hatályos  –  jelenleg  a  környezet  védelmének  általános  szabályairól  szóló  1995.  évi  LIII.  törvényben  (továbbiakban  Kvt.),  illetve  a  környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás  módjáról,  valamint  a  felülvizsgálat  dokumentációjának  tartalmi  követelményeiről  szóló  12/1996.  (VII.  4.)  KTM  rendeletben megfogalmazott  –  előírásoknak  megfelelő  felülvizsgálat  lefolytatása után megszerzett jogerős engedély birtokában történhet.  Az esetlegesen keletkezett károk felszámolására kárelhárítási és rekultivációs programot kell  készíteni,  mely  alapján  a  károkat  meg  kell  szüntetni,  a  helyreállítást  el  kell  végezni.  A  felhagyás  után  törekedni  kell  a  természetes  környezeti  állapot  elérésére.  A  létesítmények  felhagyásának (bontásának) hatásai hasonlóak az építés hatásaihoz.  A fentiekben összefoglaltakat az 5. fejezet részletezi. 

47 

 

3.4.4 ÖSSZEFOGLALÓ HATÁSMÁTRIX  Tevékenységek  Üzemelés  időszaka 

Egyéb hatótényezők 

Felhagyás   időszaka 

Terület előkészítés

Építés / felújítás 

Szállítás 

Karbantartás 

Forgalom 

Működés 

Bontás 

Szállítás 

Rekultiváció 

Zaj 

Rezgés 

Hő 

Egyéb energia‐ kibocsátás 

Hulladék 

Havária 

             Hatásviselők  

Építés  időszaka 

X 

X 

X 

0 

X 

X 

X 

X 

X 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

Vízigény 

‐ 

V 

‐ 

V 

‐ 

V 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Felszín alatti vizek 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

Felszíni vizek 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

Talaj 

X 

X 

0 

0 

0 

0 

X 

0 

X 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

Geológiai ért. 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

Régészeti ért. 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

Növényzet 

X 

X 

0 

0 

0 

0 

X 

0 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

Állatvilág 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

Települési környezet 

0 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

Táj 

0 

X 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

0 

 

 

 

 

 

Hatótényező 

Levegő 

Víz  Föld  Élővilág 

Egyéb hatások 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zaj 

X 

X 

X 

0 

X 

X 

X 

X 

X 

0 

0 

nincs hatás vagy elhanyagolható 

Rezgés 

X 

X 

X 

0 

X 

0 

X 

X 

X 

0 

X 

hatás várható (+ vagy ‐) 

Hulladék 

0 

X 

0 

X 

0 

X 

X 

0 

0 

X 

V / ‐ 

igény van / nincs 

  48 

 

3.4.5. AZ  ESETLEGESEN  KÖRNYEZETTERHELÉST  OKOZÓ  BALESETEK,  MEGHIBÁSODÁSOK,  ÉS  AZOK  LEHETŐSÉGEI,  AZ  EBBŐL  SZÁRMAZÓ  HATÓTÉNYEZŐK (HAVÁRIA)  Tekintettel a korszerű és megfelelő műszaki védelemmel kialakított technológiára a váratlan,  nagy intenzitású szennyezési esemény előfordulási esélye rendkívül csekély.  Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária‐helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő  alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak.  A  veszélyek  elhárításának  egyik  alapvető  tényezője  a  megelőzés,  preventív  intézkedések  foganatosítása  (HOLODA 2006). Ezek az intézkedések a következők:   a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai,  kezelési és   karbantartási utasítások betartása;   az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása;   a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése;   a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása  és fejlesztése;   a  kezelő  és  alkalmazott  személyek  (vezetők  és  beosztottak)  rendszeres  oktatása,  továbbképzése;   bekövetkezett  kútkitörések,  robbanások,  tűzesetek  alkalmával  gyors  elhárítás  megvalósításával a károk csökkentése;   a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés.  A telephelyen előforduló potenciális veszélyforrások, vészhelyzeti események:   Csőtörés  A  telephely  belső  szennyvíz  csatornarendszere  vagy  vízvezeték  hálózata  meghibásodik.  A  rendszerben található technológiai szennyvíz, ill. ivóvíz közvetlenül a talajba jut.  A  technológiai  vezetékek/berendezések  sérülése  következtében  a  rendszerben  található  anyagok a környezetbe (burkolt felszínre) jutnak.   Aknák/tartályok túltöltése  Abban  az  esetben  fordulhat  elő,  ha  valamilyen  műszaki  hibából  adódóan  a  szabályozás,  vezérlés  hosszabb  időre  észrevétlenül  meghibásodik,  mivel  az  aknákat,  tartályokat  a  maximális kapacitást figyelembe véve tervezték.   Tartályok/aknák szivárgása  Abban az esetben fordul elő, ha az építmények fala a tározott anyag miatt meggyengül.   Nagyobb mennyiségű veszélyes anyag, hulladék jut a munkatérbe  A  veszélyes  anyag  tároló  edényzet,  berendezés  szélsőséges  módon  megsérül  (pl.  leesik  és  elreped,  csapja  letörik).  A  tartályokban  található  veszélyes  anyag  az  épületek  49 

 

padlóösszefolyóin  keresztül  a  telep  szennyvízgyűjtő  csatornájába  majd  aknájába  jut,  ahol  kezelni lehet azt.  A  rendkívüli  szennyezés  megelőzésének  legbiztosabb  eszköze,  ha  azokat  a  gépeket,  berendezéseket,  technológiákat,  folyamatokat,  amelyek  a  környezetszennyezés  potenciális  veszélyét  hordozzák,  biztonsági  védelemmel  látják  el,  megfelelően  karban  tartják  és  felügyelik.  Ezentúl  nagy  gondot  kell  fordítani  a  dolgozók  képzésére,  az  erőforrások  biztosítására és a szükséges és elégséges mennyiségű kárelhárítási anyagok beszerzésére.  A megelőzés érdekében biztosítani kell az alábbi folyamatok biztonságát:   veszélyes  anyag  tárolás  (A  veszélyes  anyagokat  és  a  veszélyes  hulladékokat  anyagminőségüknek  megfelelően,  a  szállításhoz  használt  edényzetben,  csomagoló  anyagban  kell  tárolni.  A  tárolás  körülményeit  úgy  kell  kialakítani,  hogy  az  esetleges  megsérült edényzetből kijutó anyagok az épületből olyan úton juthassanak ki, hogy a  szennyezés kezelésére lehetőség legyen).   technológiai rendszerek karbantartása (rendszeres felülvizsgálat)   csőrendszer  és  aknák/tartályok  karbantartása  (rendszeres  karbantartás,  tisztítás,  a  lerakódó szennyezések eltávolítása)   telephelyen belüli közlekedés (biztosítani kell a biztonságos közlekedés lehetőségét a  közlekedési utak megfelelő kiépítésével és karbantartásával)  Haváriából eredő hatótényezők:        

 

Technológiai folyadékok, szennyvíz talajba szivárgása.  Szennyezett csapadékvíz talajba szivárgása.  Munkagépek meghibásodásából eredően olaj a talajra kerül.  Tűzeset (robbanásveszély).  Technológiai berendezések meghibásodása.  Vízellátó rendszer meghibásodása.  Technológiai gépek, berendezések meghibásodása miatt (pl: gázmotor)    levegőterhelés növekedése 

 

50 

 

4. A HATÁSFOLYAMATOK ÉS A HATÁSTERÜLET  4.1.

A HATÓTÉNYEZŐK ÁLTAL KIVÁLTOTT HATÁSFOLYAMATOK KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT ÉS  A KÖZVETETT HATÁSFOLYAMATOK BECSLÉSE 

A  hatótényezők  a  közvetlen  és  közvetett  hatások  és  a  hatásterületek  ismeretében  a  hatásfolyamatok  becsülhetők.  Azokra  a  hatásokra  térünk  ki,  amelyek  lényegesnek  tekinthetők  és  minősíthető  állapotváltozást  eredményeznek  az  egyes  környezeti  elemek  és  rendszerek esetében. A valószínűsíthető hatásviselő meghatározása céljából számba kellett  venni a lehetséges kölcsönhatásokat. 

4.1.1. LÉTESÍTÉS  A létesítés során valamennyi környezeti elemet ér kisebb‐nagyobb terhelés.  A  munkagépek  tevékenységéből  eredően  a  hatásoknak  leginkább  kitett  környezeti  elem  a  levegő.  A  létesítés  egyrészről  a  jelentős  forgalomnövekedés  miatt  terheli  a  beszállítással  érintett  útvonalakat,  a  létesítés  másrészről  a  terület  előkészítése  során  alkalmazott  nehéz  munkagépek  légszennyező  anyag  kibocsátásából  adódóan,  valamint  a  tereprendezés  során  várható porfelverődés következtében bekövetkező por emisszióval terheli a levegőt.  A  levegőt  érő  emissziók  a  transzmissziós  folyamatok  miatt  a  kibocsátástól  távolabb  is  eljuthatnak.  A  telephely  kialakítása  természetesen  negatív  hatással  van  a  talaj  jelenlegi  állapotára.  A  tevékenység  során  az  érintett  földrészlet  elveszti  talaj  funkcióját.  A  légszennyező  anyagok  kiülepedése  során  talajszennyezésre  lehetne  számítani.  Véleményünk  szerint  a  beruházás  időtartam miatt a kiülepedés nem jelent tényleges veszélyt.  A  tervezett  beruházás  vízvédelmi  szempontból  nem  jelent  jelentős  hatást.  Normál  üzem  mellett, a munkagépek rendszeres karbantartása mellett nem kell számítani sem a földtani  közeg közvetlen, sem a felszín alatti víz közvetett szennyezésére.  A létesítés jelentős zajhatással jár, azonban a lakott ingatlanok távolsága miatt káros hatás  nem várható. A területen művi elemek nem találhatók, ezért káros hatás ilyen tekintetben  nem várható.  A  területen  jelenleg  is  folyamatos  emberi  tevékenységet  (növénytermesztés,  erdőgazdálkodás)  folytatnak,  tehát  az  érintett  területek  élővilága  jelenleg  is  zavart.  A  természetes  növényflóra  és  a  fauna  nem  található  már  a  területen.  A  létesítés  hatása  élővilág‐védelmi szempontból elviselhető.  Az összefoglaló hatótényező és hatásfolyamat ábra a mellékletben került csatolásra. 

4.1.2. ÜZEMELTETÉS  A  hulladék‐feldolgozók  esetében  a  levegőbe  történő  kibocsátások  régóta  a  figyelem  középpontjában állnak.   

 

51 

 

A légszennyező anyag kibocsátások:   por   szaganyagok   tüzeléstechnikai kibocsátások (CO, NOx, CO2, stb.)  A  tervezett  tevékenységhez  jelentős  gépjárműforgalom  is  társul.  A  szállító  járművek  kibocsátásai:  CO,  NOx,  HC,  PM10,  SO2.  Általában  elmondható,  hogy  a  szállítási  tevékenység  nagymértékben nem növeli a megközelítésre használt közutak terheltségét.  A  tervezett  telepeken  üzemelő  rakodógépek  légszennyező  anyag  kibocsátását  nem  ítéljük  jelentősnek, tekintve, hogy a telepi szállítási forgalmon felül a rakodógépek általában csak az  épületek között, rövid távon, rövid időszakokban mozognak.  Vízvédelmi  szempontból  a  felszín  alatti  vízkészlet  mennyiségi  csökkenése  várható,  mivel  a  technológiai vízbeszerzés fúrt kút üzemeltetésével valósul meg.  Havária  esetén  fordulhat  csak  elő  a  talajvíz  szennyezése,  tekintve,  hogy  a  telepen  a  műtárgyak és a létesítmények vízzáró kivitelben készülnek.  Hulladékgazdálkodási  szempontból  különleges  létesítményekről  beszélünk,  ezért  ennek  részletes kifejtése a későbbiekben történik.  Az összefoglaló hatótényező és hatásfolyamat ábra a mellékletben került csatolásra. 

4.2.

A HATÁSTERÜLETEK KITERJEDÉSE 

Az 5. fejezetben meghatározott hatásterületeket a következő táblázatokban foglaljuk össze. 

4.2.1. LÉTESÍTÉS  Környezeti  elem 

Levegő 

Hatótényezők 

Emisszió 

Hatástávolság 

Munkagépek fel‐ és  levonulása, szállítások 

NOx, CO, SO2,  korom, CH 

4. sz. főút érintett szakaszának területe:  269 m (NOx) 

Építési 1. fázis  munkagépek  kibocsátásai 

CO, NOx, CH,  PM10 

A tevékenység hatástávolsága:   NOx: 213 m 

Építési 2.  fázismunkagépek  kibocsátásai 

CO, NOx, CH,  PM10, 

A tevékenység hatástávolsága:   NOx: 272 m 

Por emisszió 

por 

PM10: 76 m 

Víz, talaj 

Építési munkálatok 

Élővilág 

Építési munkálatok 

normál  üzemben nem  várható Optikai és  zajinger  Területfoglalás

52 

a telep területe  telep 200 m‐es körzete  a telep teljes területe 

 

Környezeti  elem  Hulladék 

Hatótényezők 

Emisszió 

Hatástávolság 

Hulladékképződés 

veszélyes és  nem  veszélyes  hulladékok 

telep területe 

Építési munkálatok 

építési zaj 

1. építési fázis: 34 m  2. építési fázis: 51 m 

Szállítások 

közlekedésből  eredő zajszint  emelkedés 

A közút közvetlen környezete.  4. sz. főút: 0 dB zajszintemelkedés  Hatástávolság növekmény: 0m: 

Emisszió 

Hatástávolság 

Zaj 

Létesítés hatástávolsága: 272 m 

4.2.2. ÜZEMELTETÉS  Környezeti  elem 

Levegő 

Hatótényezők  Szállítások,   közlekedés 

NOx, CO, SO2,  korom, CH 

4. sz. főút érintett szakaszának területe:  274 m (NOx) 

Technológiai  kibocsátás  (pontforrások) 

CO, NOx, CH,  PM10 

A tevékenység hatástávolsága:   NOx: 1423 m 

Technológiai  kibocsátás   (diffúz forrás) 

szaganyagok 

bűzkibocsátás nem vélelmezhető  (telep területe) 

normál  üzemben nem  várható Optikai és  zajinger  veszélyes és  nem  veszélyes  hulladékok 

telep területe 

Technológia 

üzemi zaj 

telep területe 

Szállítások,   közlekedés 

közlekedésből  eredő zajszint  emelkedés 

A közút közvetlen környezete.  4. sz. főút: ~0,1 dB zajszintemelkedés  Hatástávolság növekmény: 0m: 

Víz, talaj 

Vízkiemelés 

Élővilág 

Épületek, antropogén  tevékenység 

Hulladék 

Hulladékképződés 

Zaj 

telep területe 

telep területe 

Üzemeltetés hatástávolsága: 1423 m   

 

53 

 

4.3.

A  HATÁSTERÜLETNEK  A TEVÉKENYSÉG  MEGVALÓSULÁSA NÉLKÜL  FENNÁLLÓ  ÁLLAPOTA  (ALAPÁLLAPOT) 

4.3.1. FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK, ÉGHAJLAT  4.3.1.1. Meteorológiai viszonyok  Újfehértó  és  környéke  mérsékelten  meleg  és  a  mérsékelten  hűvös  éghajlati  típus  határán  helyezkedik  el.  Az  érintett  területen  kevéssel  2.000  alatti  az  évi  napfényes  órák  száma.  Nyáron 770‐800 óra, télen 170‐‐175 óra a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,5‐9.6  o C,  a  vegetációs  időszaké  16,6‐16,8  oC.  Április  12  és  október  15  között,  azaz  186  napon  át  általában  meghaladja  a  10  oC‐ot  a  napi  középhőmérséklet.  A  fagymentes  napok  száma  évente  183‐186  között  mozog.  Ez  az  időszak  ápr.  15‐16  és  okt.  16‐18  közé  esik.  Az  évi  legmagasabb hőmérsékletek átlaga 34.0  oC körüli. Az abszolút minimumok átlaga Ny‐on ‐17  o C, máshol‐17.5 és ‐18,0 oC közötti.  A csapadék évi összege 560‐590 mm között ingadozik. A nyári félévben 350 mm körüli eső  várható. A hótakarós napok száma 30‐40 nap/év, az átlagos maximális hó vastagság 17 cm.  Az ariditási index 1,19 és 1,26 közötti. Sorrendben az ÉK‐i, DDNy‐i a leggyakoribb szélirány, az  átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s értéket.  É ÉÉNY ÉNY NYÉNY NY

12 10 8 6 4 2 0

ÉÉK ÉK KÉK K

NYDNY

KDK DNY

DK DDNY

DDK szélsebesség [m/s]

D

gyakoriság [%]

 

4.3.1.2. Domborzat  Újfehértó és környéke a Nyírség középtáj Közép‐nyírség kistáján belül található.  A  kistáj  97  és  162  m  közti  tszf‐i  magasságú,  félig  kötött  futóhomokkal,  lösszel  és  löszös  homokkal  fedett  hordalékkúp‐síkság,  amely  enyhén  É  felé  lejt.  A  felszín  kis  relatív  reliefű  (átlagosan 3,5 m/km2) alacsony fekvésű, enyhén tagolt, ill. hullámos síkság. Jellemző az ÉK‐ DNy‐i  csapású  löszös  homokövezetek  és  az  5‐25  m‐rel  magasabb  futóhomok  övezetek  váltakozása.  Típusos  formái  a  szélbarázdák,  a  garmadák,  maradékgerincek  és  az  elzárt  medencéket alkotó egykori folyóvölgyek. A nagy relatív reliefű területeket főként erdőként  hasznosítják. Gyenge szeizmitású terület.  54 

 

4.3.1.3. Vízrajz, vízföldtan (felszíni és felszín alatti vizek)  A  csapadék  éves  eloszlásában  kettős  maximum  (nyár  eleje,  késő  ősz)  mutatkozik,  az  őszi  maximum csapadéka a nyár elejinél kisebb.  Az  éves  csapadékok  mennyisége  átlagosan  562  mm  (364‐900  mm  szélsőértékekkel),  az  alábbi eloszlásban:  mm 250 200 átlag 150

maximum

100

minimum

50

jú liu s au gu sz tu sz s ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r

s jú ni u

áj us m

áp ril is

ja nu ár fe br uá r m ár ci us

0

  Ahogy  látszik  a  csapadék  havi  szórása  jelentős,  a  legnagyobb  havi  csapadék  204  mm,  a  legkisebb 0 mm.  A térségben az éves potenciális (szabad felszíni) párolgás mértéke 776‐865 mm, a tényleges  párolgás 504 mm. A téli félévben a párolgás mértékét meghaladja a csapadék mennyisége,  nyári félévben a helyzet fordított. Az ariditási index értéke 1,06‐1,12.  A tervezett üzem környezetében a csapadék mennyisége meghaladja a területi párolgást, az  éves  vízfelesleg  50‐75  mm.  A  területre  eső  csapadék  kb.  7‐10  %‐a  folyik  el  a  felszínen,  és  felszíni vízrendszerbe jut.  A kistáj területét a Hajdúhadház‐Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a  Lónyai csatornához tartó „főfolyások” vagy csatornák tagolják. A főgyűjtő a Lónyai‐csatorna  (91  km,  1.958  km2),  de  tőle  É‐ra  a  táj  pereme  eléri  a  Belfő‐csatornának  a  beléje  torkoló  Nagyhalász‐Pátrohai‐csatorna alatti szakaszát is, sőt Tiszaberceltől néhány km hosszan kifut  a Tiszáig. Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület.  Lf=1,5 l/s.km2  ; 

Lt=8%;  

Vh=100 mm/év 

A nagyvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A vízminőség III. osztályú. A belvízelvezető  csatornahálózat hossza 1.200 km körül van.  Felszíni víz:  A  Nyírség  vízfolyásokban  szegény,  a  felszíni  vízelvezető  rendszer  mesterségesen  szabályozott.   A Nyírség vizeit a Lónyai‐főcsatorna szállítja a Tiszába, melyhez főfolyások csatlakoznak. Ezek  közül Újfehértó térségében a mesterséges Érpataki‐főfolyás (VIII.) található, mely a tervezett  üzem területétől K‐re kb. 100‐150 m távolságban helyezkedik el. A meder kialakítása trapéz  55 

 

vagy  G  elem,  anyaga  föld  vagy  beton.  A  főfolyás  33,5  km  hosszú,  vízgyűjtő  területe  380,7  km2, esése 0,7‐1,5 m/km.   Sokévi  középvízszintje  Újfehértónál  (az  üzem  felett  kb.  1  km‐rel)  116,29  mBf.,  sokévi  kisvízszintje 115,89 mBf., illetve nagyvízszintje 117,58 mBf.:  mBf. 118,50 118,00 117,50

KV

117,00

KÖV NV

116,50 116,00 115,50 I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

  Újfehértónál  jellemző  középvízhozama  0,29  m3/s,  nagyvíznél  ezen  értékek  kb.  háromszorosára nőnek, kisvíznél pedig a harmadára csökkennek.  A vízsebesség KÖQ idején 0,8 m/s átlagosan.  A  főfolyás  medre  belevág  a  talajvíztartóba,  és  felszín  alatti  vizekkel  erős  kapcsolatot  tart.  Alapvetően  a  talajvíz  táplálja  a  vízfolyást,  de  nyári  időszakokban  a  vízfolyás  hozamának  jelentős része a talajban elszivárog.  Újfehértó  és  környéke  azon  területek  sorába  tartozik  ahol  a  belvíz  és  annak  problémája  gyakori jelenség. A belvizek kialakulásában döntő tényező a lehullott csapadék mennyisége,  és annak intenzitása, ugyanis a meglévő, állami kezelésű csatornák befogadó kapacitása nem  elegendő a keletkező csapadékvíz elvezetésére.  Számos  állóvize  közül  12  természetes  jellegű,  273  ha  felülettel.  Köztük  az  újfehértói  Nagyvadas‐tó  (124  ha)  a  legnagyobb.  Még  egy  tiszai  holtág  is  van  Paszab  mellett  (4  ha).  A  kistáj  területén  jó  néhány  nagy  területű  tározó  is  létesült,  amelyeket  halastóként  is  hasznosítanak.  Felszín alatti víz  A talajvíz mélysége a homokbucka‐vonulatok alatt 4‐6 m, máshol 2‐4 m közötti. Mennyisége  jellemzően  nem  éri  el  az  1  l/s.km2  értéket.  A  talajvíz  kémiai  jellege:  kalcium‐magnézium‐ hidrogénkarbonátos. Keménysége települések környezetében eléri a 45 nko értéket.  A  rétegvizek  mennyisége  1‐1,5  l/s.km2  között  mozog.  A  nagyszámú  artézi  kút  átlagos  mélysége nem éri el a 100 m‐t, a vízhozama pedig a 100 l/p‐et. A rétegvizek jellemzően nagy  vastartalmúak.  A  felszíni  és  felszín  alatti  vízkészletek  kihasználtsága  egyaránt  20%  feletti.  A  kutak  kapacitásának a terhelése is ezen a szinten van.  A Nyugat‐ Nyírségi Pannóniai hátság hidrogeológiai tájegységhez tartozó terület délről észak  felé  lejt  (Bf.  130‐  110  méter  között),  a  belvízcsatornák  is  ennek  megfelelően  szabdalják  56 

 

meghatározva  a  belterületi  határt  és  a  beépítéseket.  A  környék  élővízfolyása  a  Téglási  (VIII/7.)‐  folyás,  valamint  a  Vörös‐  réti‐csatorna.  A  talajvíz  átlagos  mélysége  –  3,0  –  5,0  m  közötti,  azonban  egyes  területeken  nagymérvű  ingadozások  lehetnek  az  időjárás  függvényében.  Újfehértón  a  vizsgálati  időszakban  tapasztaltak  szerint  –  főként  az  aszályos  időjárás  következtében – nem hogy összefüggő természetes vízfelület, de még mesterséges sincs, a  Vadas‐tó nagy része is száraznak bizonyult.  A  belvízelvezetés  belterületi  szakasza  4,2  km,  külterületi  szakasza  48,7  km.  A  településen  többször is volt már első fokú belvízvédelmi készültség, melyben jelentős szerepet játszik a  csatornák eliszaposodottsága.  A  település  vízellátása  a  szolnoki  Tiszamenti  Regionális  Vízművek  Rt.  által  üzemeltetett  Geszterédi  Regionális  Vízmű  távvezetékének  északi  ágáról  történik.  A  Víztermelő  Telep  névleges kapacitása 10 000 m3/nap. A vízbázisból kitermelt víz ivóvíz minőségű.   A  térségben  a  nagyvastagságú  homokrétegen  átszivárgó  víz  az  agyagosabb  közbetelepüléseken  ill.  az  agyagos  feküfelszíneken  gyűlik  össze.  A  talajvízszint  az  alacsonyabban fekvő területeken 1,0‐1,90, a magasabbakon 3,0‐7,0 m‐en található.  A  felszín  alatti  víz  áramlási  rendszer  a  domborzathoz  igazodik,  ennek  megfelelően  alapvetően ÉÉNy‐i irányú, melyet a lokális viszonyok enyhén módosíthatják.  Nyíregyháza

11

B 0m

f.

11

B 5m

Nagykálló

f. mB 12 0

Telep

Újfehértó

f.

Érpatak

1

m 25

B f.

1

m 30

Bf.

  A talajvíz mélysége a térségben kb. 3 m mélységben húzódik. 

57 

 

A talajmechanikai fúrások mérései alapján készített talajvízszint eloszlás (a szerkesztés során  5, 10 fúrások vízszintjét nem tudtuk figyelembe venni):  116

8 11 , 5 mBf. 6, 75 5 1 17 mBf m Bf. .

2 1 11 7,7 5 118 m Bf.

117 ,5 mB

mBf .

11

11 7,25 mB

9

f.

f. 7

3

10 6

4

12

100 m

 

A térkép szerint a talajvíz ÉK‐i irányba az Érpataki‐főfolyás felé áramlik.   A  talajmechanika  feltárás  119  mBf.  szinten  becsülte  a  legmagasabb  talajvízszintet,  illetve  119,5  mBf.‐ben  határozta  meg  a  mértékadó  tervezési  talajvízszintet.  A  homokban  az  áteresztő képesség 10‐5 ‐ 10‐6 m/s, az iszapos homokban 10‐6 ‐ 10‐7 m/s.  A  MÁFI  függőleges  vízforgalmi  térképe  szerint  a  talajvízhez  a  tervezett  bányatelek  térségében 25‐75 mm/év mennyiségű csapadék jut le.  A  talajvíz  függőleges  vízjárása  minimális  a  tervezett  üzemtől  délre,  kb.  3,9  km‐re  lévő  Újfehértó‐3454 jelű figyelőkútban (terep: 122,55 mBf.):  mBf. 119,7 119,6

KV

119,5

KÖV NV

119,4 119,3 119,2 I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

  Az  áramlás  vertikális  komponense  lefelé  mutat,  a  rétegvizek  –  az  oldalirányú  komponens  mellett  ‐  a  talajvíz  irányából  kapnak  utánpótlást.  A  pleisztocén  hordalékkúp  alsó  és  felső  szakaszában lévő képződményekben tározódó vizek áramlási képe igen hasonló.  A  térségben  víztermelés  a  pleisztocén  hordalékkúp  mélyebb  képződményeiből  történik.  A  pleisztocén  alluviális  rétegösszlet  többszintes  rétegzett  víztároló,  amelyben  a  vízvezető  rétegeket (k=10‐5 – 10‐3 m/s) iszapos jellegű (k=10‐6 – 10‐7 m/s) képződmények választják el  egymástól.  

58 

 

A pleisztocén fekvőjében lévő levantei képződmények víztermelés szempontjából meddők, a  mélyebben fekvő felső‐pannon képződmények hévíztárolók.  A  pleisztocén  hordalékkúpban  tározódó  víz  enyhén  vasas,  Ca‐Mg‐hidrogénkarbonátos  jellegű,  5‐15  nkf.  keménységgel,  5‐8  lúgossági  fokkal.    A  rétegvizekben  kis  mértékű  ‐  természetes eredetű ‐ arzén mutatható ki.   A tervezett üzemi terület 1,5 km‐s környezetében semmilyen vízkivételi mű nem található. A  telephez  legközelebbi  közüzemi  ivóvízkivétel  Geszteréden  (~8  km  DK‐re)  van,  ahonnan  a  település is kapja az ivóvizét.  A tervezett üzem területe Újfehértó külterületén, a 08/34 hrsz.‐ú szántón van, a 4. sz. főút és  a Debrecen‐Nyíregyháza vasútvonal között.  A tervezési terület ~500 m‐es környezetében mezőgazdasági művelésben álló területrészek  dominálnak, illetve e körzetbe esnek a település legészakibb házai.  A terület 1 db felszínborítási besorolási kategóriát (Corine) érint:   2.1.1.2. Kistáblás szántóföldek  A  terület  500  m‐es  környezetben  előforduló egyéb területhasználat:  1.1.2.2. Nem összefüggő családi házas és  kertes beépítés  2.4.2.1.  Komplex  művelési  szerkezet  épületek nélkül  2.4.3.1.  Mezőgazdasági  területek  túlsúlyban  szántókkal  és  jelentős  természetes vegetációval  A Nyírség az Alföld legmagasabban fekvő  tájegysége.  Újfehértó  földrajzilag  a  Nyírség Hajdúság felé eső peremén, a Közép‐Nyírség kistájon helyezkedik el.   A tervezési terület közel sík, 119‐121 mBf. magasságú, enyhe északi lejtéssel (Ny → K látkép,  a tervezési terület jelölésével): 

  59 

 

A  terület  környezetében  az  általános  lejtés  a  tervezési  területtől  keletre,  kb.  100‐150  m‐re  lévő,  kb.  118  mBf.  magasságú  völgytalp  felé  irányul,  melyben  az  Érpataki  (VIII.)  főfolyás  található.  A terület talaj‐ és talajvízviszonyainak megismerésére a vizsgált helyszínen 12 db 3,0‐8,0 m  mély kisátmérőjű talajfeltáró fúrást mélyítettek.  Az  2015.  08.  26.‐én  lemélyített  fúrásokban  a  talajvíz  116,41‐118,22  mBf  szint  között  jelentkezett, ugyanezen nyugalmi vízszintekkel.  A  mértékadó  (tervezési)  talajvízszint  a  maximális  (karakterisztikus  érték)  fölött  0,50  mrel,  119,50  mBf.  (a  mélyebben  fekvő  részeken,  a  terepszinten)  vehető  figyelembe.  A  talajvíz  észak‐keleti  irányba  áramlik.  A  talajvíz  utánpótlását  a  talajba  elszivárgó  csapadékvizek  biztosítják. A vízminta SO42‐‐tartalma 137,1 mg/l‐nek adódott, pH‐értéke 7,2.  

4.3.1.4. Földtani jellemzők  Az  Alföld  neogén  üledékekkel  kitöltött  medence,  melynek  alaphegységi  felszíne  erősen  tagolt.  A  nagy  mélységkülönbségek  a  neogén  során  lejátszódó  egyenetlen  süllyedés  során  alakultak ki.  A Nyírség területének déli részén fedőhegységi üledéksor vastagsága meghaladja az 5000 m‐ t,  a  vizsgált  térségben  az  alaphegység  felszíne  kb.  2000‐2500  m  mélységben  található.  Az  alaphegység kifejlődése ismeretlen, azt valószínűsíthetően kréta flis alkotja.  Az  általános  földtani  felépítés  szerint  a  200  m‐es  negyedidőszaki  folyóvízi  üledékek  alatt  1000‐1200  m  vastag  pannon  üledéksor  települ,  feküjében  neogén  –  elsősorban  vulkáni  –  kőzetekkel.   A területhez legközelebbi (~12 km ÉK felé) nagy mélységű fúrás (Nagykálló B‐84) rétegsora  (terep: 121,56 mBf.):  0 ‐ 15 m 

Holocén‐Pleisztocén 

15 ‐ 202 m 

Pleisztocén 

202 – 456,5 m 

Levantei 

456,5 ‐ 938 m 

Felső‐pannon 

938 – 980 m 

Alsó‐pannon 

980 ‐ 981 m 

Miocén 

A  nagy  vastagságú  miocén  vulkáni  üledékek  jelenléte  lemeztektonikai  okokra  vezethető  vissza.  Az Eurázsiai lemez ‐ miocén közepén induló ‐  óramutató járásával ellentétes forgása (17‐18  mill.  év)  a  Pannon‐medence  kialakulásának  nyitó  fázisa.  A  medence  felnyílása  (szinrift)  a  szarmatáig tartott (12‐19 mill év).  

60 

 

Az  ezt  követő  posztrift  szakaszban  (alsó‐felső  pannon)  történt  a  medence  megsüllyedése,  ekkor  borította  be  a  területet  Pannon‐tó  vize,  és  vette  kezdetét  az  Alföld  medencéjének  kialakulása.  A  pannon  végére  a  közel  teljesen  feltöltődött  medencében  kialakult  ártéri  síkságokon  a  progradáló delták hátterében, széles sávban vastag tarkaagyag rakódott le (levantei).  A  medence  feltöltődésének  előrehaladtával  az  aljzat  lassú  posztrift  süllyedését  ‐  az  Adriai‐ mikrolemezhez  kapcsolódó  kompresszió  szülte  ‐  tektonikus  inverzió  váltotta  fel  a  pliocén  végén.  Ez  a  medencék  belsejében  újabb  süllyedést  eredményezett,  míg  a  medenceperemeken emelkedést.  A kiemelt hegységkeret eróziójából származó bőséges üledékanyag a Nyírség területén nagy  vastagságú (többszáz méteres) hordalékkúpok felépülését eredményezte.   A  medence  belsejében  a  pliocén  tavi  –  kvarter  folyóvízi  üledéksor  kifejlődése  folyamatos,  egyéb részeken diszkordancia felület van.  Az  Alföldön  belül  a  pliocén  végén  három  erősebben  süllyedő  részmedence  alakult  ki:  a  Derecskei‐árok–Körös‐medence,  a  Makó–Hódi‐árok,  és  a  Jászsági‐medence,  melyek  kijelölték a folyók fő folyási irányait.  A  negyedidőszakban  (2,58  millió  év)  az  ÉK‐i  Kárpátokból  érkező  folyók  (Tapoly,  Ondava,  Laborc,  Ung,  Latorca,  Borsava,  Nagyág,  Tarac,  Talabor,  Ős‐Tisza,  Szamos)  hordalékkúp  rendszert építettek a Nyírség területén. A vízfolyások a környező hegységperemek irányából  sugarasan futhattak déli irányba a jobban süllyedő részmedencék felé.  A  felső‐pleisztocén  (würm)  elején  a  Tisza  és  a  Szamos  folyásiránya  dél  felé  eltávolodott  a  Nyírségtől és az Ér‐ völgyére húzódott.   A felső‐pleisztocén (würm) végén (~20 000 év) a Bodrogköz, Beregi‐ sík megsüllyedése okán  a  Tisza  elhagyta  az  Ér‐  völgyét  és  a  Nyírséget  keletről  kerülve  a  Bodrogköz  irányába  változtatta  futását,  ezzel  lefejezte  a  Zemplémi‐hegység  felől  érkező  vízfolyásokat.  A  Tisza a  Bodrogköz elhagyása után a Hajdúhát nyugati szegélyén meanderezett dél, dél‐nyugat felé.   A  Nyírségben  az  érdemi  hordalékkúp  képződés  megszűnte  után  (25 000  év)  a  hidegebb,  szárazabb  éghajlat  és  az  erős  északias  szelek  futóhomok  képződést  indukáltak.  A  hordalékkúpból  kifújt  poranyagból  kialakuló  löszös  köpeny  az  alatta  levő  buckákat  az  új‐ pleisztocén végére konzerválta (10 000 év).   A  holocén  elején  (9 000  év)  újabb  –  immár  kisebb  jelentőségű  ‐    futóhomok  képződés  történt, melyből a löszös köpennyel védett részek kimaradtak.  A  Nyírség  területén  a  legelterjedtebb  földtani  képződmény  a  futóhomok  (0‐32  m),  illetve  gyakori még a löszös homok (Nyíregyháza‐Újfehértó vonaltól Ny‐ra).    

 

61 

 

A vizsgált terület sekélyföldtani szelvénye:  Agyag, homokos agyag

Agyagos homok

Feltalaj

Homok

Dny

Ú jfe h é rtó K -6 9

ÉK

Te rve ze tt ü ze m

N a g yká lló K -9 9 120 m Bf 11 0 m B f 100 m Bf 9 0 m B f. 8 0 m B f. 7 0 m B f. 6 0 m B f. 5 0 m B f. 4 0 m B f. 3 0 m B f. 2 km

A  rétegsorban  a  1‐10  m  vastag  holocén  alatt  pleisztocén  rétegek  települnek,  a  pleisztocén  vastagsága Újfehértónál kb. 130 m.  A hivatkozott szelvény nyomvonala, hivatkozott fúrások helye: 

 

62 

 

A térség felszíni földtani térképe: 

Telep

    A  felszínen  Nyírség  egész  területén  felső‐pleisztocén  és  annál  fiatalabb  képződményeket  találunk.  A  térkép  szerint  a  vizsgált  terület  környezetének  nagy  része  pleisztocén  futóhomokkal  fedett  (eQp3h),  az  alacsonyabban  fekvő  részeket  (így  a  vizsgált  területet  is)  holocén folyóvízi homokos aleurit (dQhhal) és holocén mésziszap (lQh2mi) borítja.  A  területen,  a  tervezett  létesítmények  kialakításához,  talajmechanikai  feltárás  történt.   Ennek  során  12  db  3‐8  m  mély  fúrás  létesült,  és  3  db  10‐15  m  mélységű  verőszondás  vizsgálat történt.   

 

63 

 

A fúrások és a tervezett üzem viszonya: 

1

2

11

3

12

4

5

8

9

7 6

250 m

 

A fúrások adatai:  Jel 

EOVX 

EOVY 

Terep (mBf.)

Talp (m)

Tvsz. (mBf.) 

1 

279 775

848 678 

120,31

5

117,51 

2 

279 780

848 724 

120,10

5

117,20 

3 

279 740

848 722 

120,75

6

117,75 

4 

279 698

848 721 

121,00

6

117,90 

5 

279 789

848 801 

120,33

5

117,53 

6 

279 707

848 829 

121,11

6

117,61 

7 

279 732

848 887 

120,90

5

117,40 

8 

279 790

848 862 

119,56

5

116,56 

9 

279 797

848 923 

119,31

9

116,41 

10 

279 717

848 923 

121,92

5

118,22 

11 

279 731

848 701 

120,56

3

117,96 

12 

279 693

878 667 

121,13

3

‐

64 

 

A feltárások alapján készített talajmechanikai szelvények:  É

D Ny

K

 

5 x túlmagasítás

É

D

5 x túlmagasítás

  Ny

K

6,5 x túlmagasítás

 

A talaj allúviumon kialakult, igen gyenge termőképességű kovárványos barna erdőtalaj, mely  enyhén savanyú, jó vízvezető, viszont gyenge víztartó.  A feltárások szerint a 0,3‐0,4 m vastag humuszos termőtalaj alatt holocén deluviális, és felső‐ pleisztocén  eolikus  üledék  települ,  finom  homok  (Sa),  kissé  iszapos  homok  ([si]Sa),  iszapos  homok  (siSa),  homokos  iszap  (saSi)  megjelenéssel.  Az  egyes  kőzetváltozatok  között  nagy  különbség nincs, a rétegek lejtése a terepfelszínnek megfelelően alakul. 

65 

 

A  tervezett  üzem  a  felszín  alatti  vizek  védelméről  szóló  219/2004  Korm.  rendelet  által  meghivatkozott VITUKI térkép szerint érzékeny területen (B) található.  A terület légi fényképe: 

250 m  

4.3.1.5. A terület érzékenységi besorolása  Újfehértó  közigazgatási  területe  a  felszín  alatti  víz  állapota  szempontjából  érzékeny  területeken  levő  települések  besorolásáról  szóló  27/2004.  (XII.  25.)  KvVM  rendelet  melléklete  szerint,  ‐  érzékeny  besorolású.  219/2004.  (VIII.21.)  Kormányrendelet  2.  sz.  melléklete alapján készített térkép szerint a vizsgált beruházás területe az 2a – „20 mm‐nél  nagyobb utánpótlódású területek” ‐ kategóriába tartozik. 

4.3.1.6. Levegőállapot  A vizsgált térség a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.  7.) KvVM rendelet szerint a „10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat”  zónacsoportba tartozik, amelynek paraméterei az alábbi értékekkel jellemezhetők:  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐ 

kén‐dioxid  F  nitrogén‐dioxid  F  szén‐monoxid F  szilárd (PM10) E  benzol F  talajközeli ózon  O‐I  PM10 – Arzén F  PM10 – Kadmium  F  PM10 –Nikkel F  PM10 – Ólom  F  PM10 – Benz(a)‐pirén D 

66 

 

A‐tól  F  kategóriáig  tartó,  javuló  minősítést  jelző  besorolás  szerint  a  térség  országos  és  nemzetközi  (EU)  viszonylatban  a  szennyezettek  közé  tartozik.  Az  F  kategória  olyan  terület,  ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, az E csoport esetében  pedig a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó  vizsgálati küszöb között van. A D csoportba tartozó területeken a levegőterheltségi szint egy  vagy  több  légszennyező  anyag  tekintetében a felső  vizsgálati  küszöb  és  a  levegőterheltségi  szintre vonatkozó határérték között van. Az O‐I csoportba tartozó területeken a talaj közeli  ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.  A vizsgált terület környezetének levegőminőségi állapotát a település kommunális tüzelésből  és  közlekedésből  származó  immissziója,  a  közeli  közlekedési  utak  forgalmából  és  a  mezőgazdasági tevékenységekből származó immisszió határozzák meg alapvetően.  A levegőtisztaság‐védelmi számítások során az alábbi alapadatokat vettük figyelembe.  Éghajlati viszonyok  A  vizsgált  területen  a  több  éves  átlagadatok  alapján  a  jellemző  szélsebesség  2,8  m/s‐nak  vehető.  A  jellemző  rövid  távú  vizsgálatoknál  a  leggyakoribb  DDNY‐i  elszállítódási  irányt  vettünk  figyelembe.  A  vizsgálatokhoz  szükséges  keveredési  rétegvastagság  átlagos  értékét  650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 10,0 C°‐nak. Az átlagos szélsebesség,  szélirány,  átlaghőmérséklet  és  légköri  stabilitási  érték  meghatározása  az  OMSZ  által  1993‐ 2010 között mért meteorológiai adatok felhasználásával készült éghajlati térképek alapján a  vizsgálati pontra történő interpolálással történt.   Magyarországi  viszonylatban  az  ország  területének  jelentős  részén  a  légköri  stabilitási  jellemzők a következők szerint alakulnak:   labilis 12 % ( Pasquill A,B,C )   semleges 65 % ( Pasquill D )   stabil 23 % ( Pasquill E,F )  Ennek  értelmében  a  leggyakoribb  állapotnak  a  semleges  stabilitási  kategória  tekinthető,  a  vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,325.  Környező terület felszíni paraméterei  Az  elszállítódás  irányában  a  felszíni  érdesség  értéke  0,100,  mivel  többnyire  sík,  növényzet  borítású a földfelszín. Domborzati változékonyság szempontjából a tágabb környezet síknak  tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 1,00.  Levegőminőség és határértékek   A  jelenlegi  levegőminőség  meghatározásához  az  Országos  Légszennyezettségi  Mérőhálózat  automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati  területre  interpolált  2004‐2012.  évi  adatait  használtuk  fel.  A  háttérszennyezettséget  így  döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg.  A  környezeti  levegő  megengedhető  szennyezettségének  mértékét  a  4/2011.  (I.  14.)  VM  rendeletben  foglaltak  szerint  vettük  figyelembe.  A  terhelhetőség  a  határérték  és  a  háttérterhelés különbsége. A határértékeket és a terheltségi szinteket az. . fejezet vonatkozó  pontjaiban komponensenként részletezzük.  67 

 

Hatásterület határának feltételei   A  levegőminőségi  hatásterület  határának  meghatározásánál  a  306/2010.  (XII.23.)  Korm.  rendelet  előírásait  vettük  figyelembe  az  alábbi  három  meghatározás  szerint,  melyek  közül  mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület:  1. az egyórás légszennyezettségi határérték (PM10 esetén 24 órás) 10%‐ánál nagyobb,  2. a terhelhetőség 20%‐ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és  az alap légszennyezettség különbsége),  3. az  egyórás  (PM10  esetében  24  órás)  maximális  érték  80%‐ánál  nagyobb  koncentrációértékek által meghatározott terület  A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület  meghatározását az AIRCALC transzmissziós modellező szoftver segítségével végeztük el, mely  az  MSZ  21459/1‐81,  az  MSZ  21459/2‐81  és  az  MSZ  21457/4‐80  számú  szabványok  alapján  számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (PM10 esetén 24 órásra).  Jelenlegi hatástávolság (nélküle állapot)  A  306/2010.  (XII.23.)  Korm.  rendelet  feltételei  szerint  a  maximális  hatástávolsággal  rendelkező forrás:  Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

4‐sz‐ut‐0  

197

4‐sz‐ut‐1  

213

4‐sz‐ut‐2  

267

Jelenlegi védőtávolságok (nélküle állapot)  Forrás 

Maximális védőtávolság [m] 

szén‐monoxid  

nem értelmezhető

szénhidrogének  

1 (a közút területe)

nitrogén‐oxidok (mint NO2)

17 (a közút területe)

kén‐dioxid 

nem értelmezhető

szálló por (PM10)

4 (a közút területe)

4.3.1.7. Környezeti zaj  A  háttérterhelés  meghatározása  szempontjából  a  tervezési  területen  a  közúti  forgalomból  eredő zajkibocsátással számolunk. A tevékenység a 4 sz. közutat érinti. A forgalom ezen az  úton át történik, ezért ennek az útszakasznak a zajterhelését vizsgáltuk. A jelenlegi forgalom  okozta  zajterhelést  a  stratégiai  zajtérképek,  valamint  az  intézkedési  tervek  részletes  68 

 

szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztuk  meg.  4. sz. út forgalomszámlálási adatai [j/nap]:  Út száma: 

4 

személygépkocsi 

7575 

kis tehergépkocsi 

1737 

autóbusz – egyes 

131 

autóbusz – csuklós 

3 

tehergépkocsi – közepes nehéz 

712 

tehergépkocsi – nehéz 

177 

tehergépkocsi – pótkocsis 

128 

tehergépkocsi – nyerges 

501 

tehergépkocsi – speciális 

0 

motorkerékpár 

73 

lassú jármű 

22 

Út tulajdonságai:  Sávok száma 

2 

Út‐/ forgalomjelleg kategória (1‐6) 

Jelleg2= 1 (Nagyarányú nemzetközi  forgalmat lebonyolító főutak) 

c – esés mértéke (%) 

sík 0% 

Megengedett sebesség (külterület)  70‐90 km/h  A közúti közlekedés zajhatásai  A  27/2008.  (XII.  3.)  KvVM‐EüM  együttes  rendelet  rendeletben  meghatározott  zajterhelési  határértékek a következők:     

 

69 

 

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken    

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre   (dB) 

  

 Sor‐    Zajtól védendő terület  kiszolgáló úttól, szám  lakóúttól  származó zajra 

az országos  az országos közúthálózatba  közúthálózatba  tartozó gyorsforgalmi utaktól  tartozó mellékutaktól, és főutaktól, a települési  a települési  önkormányzat tulajdonában  önkormányzat  lévő belterületi gyorsforgalmi  tulajdonában lévő  utaktól, belterületi elsőrendű  gyűjtőutaktól és  főutaktól és belterületi  külterületi közutaktól, másodrendű főutaktól, az  a vasúti  autóbusz‐pályaudvartól, a  mellékvonaltól és  vasúti fővonaltól és  pályaudvarától, a  pályaudvarától, a  repülőtértől, illetve a  repülőtértől, illetve a nem  nem nyilvános fel‐ és  nyilvános felés leszállóhelytől  leszállóhelyektől  származó zajra   származó zajra 

nappal    éjjel    nappal    éjjel    nappal   6‐22 óra  22‐6 óra  6‐22 óra  22‐6 óra  6‐22 óra 

 éjjel   22‐6 óra 

  

  

 1. 

Üdülőterület,  50  különleges  területek közül  az  egészségügyi terület 

40

55

45

60

50 

 2. 

Lakóterület  55  (kisvárosias,  kertvárosias,  falusias, telepszerű  beépítésű), különleges  területek közül  az  oktatási létesítmények  területei, és a temetők, a zöldterület 

45

60

50

65

55 

 3. 

Lakóterület  60  (nagyvárosias  beépítésű),  a  vegyes terület 

50

65

55

65

55 

 4. 

Gazdasági terület

65 

55

65

55

65

55 

Csak nappali időszakban várható a telephelyhez kapcsolódóan járműmozgás.   

 

70 

 

Vizsgálatunk  során  a  4.  számú  útra  vonatkozóan  „AZ  ORSZÁGOS  KÖZUTAK  2013.  ÉVRE  VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA” c. Magyar Közút KHT. kiadványát vettük alapul  a  2013.  évben  annak  meghatározásához,  hogy  a  vizsgált  telephelyhez  tartozó  forgalom  milyen hatást gyakorolt a vizsgált útszakaszra vonatkozóan.  A közlekedési létesítmény nyomvonala, védendő épületek helye, funkciója, helyrajzi száma,  címe,  a  hatásterületen  lévő  védendő  területekhez,  épületekhez  viszonyítva  a  tervezett  zajforrás pontos helyzete  A  tervezett  telephely  környezetében  gazdasági  terület  található  (lakóingatlanok  beékelődésével).  A hatásterületen elhelyezkedő védendő terület zajvédelmi besorolása  A 27/2008. (XII. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet rendelet alapján: gazdasági terület.  A védendő területeken a meglévő háttérterhelés és a várható zajterhelés nagysága a nappali  és az éjszakai időszakra  A számítási pont helyzete  A számítás során vonatkoztatási pontban (azaz a szélső forgalmi sáv középvonalától 7,5 m‐ re) terveztük meghatározni a forgalom okozta zajterhelést.  A  vonatkoztatási  ponton  felül  a  tervezett  hulladék‐feldolgozó  telephellyel  határos  útszakaszról  a  rálátásnak  megfelelően  (180°)  a  gazdasági  területeken  található  épületek  homlokzata előtt 2m távolságban, 1,5m magasságban is vizsgáltuk a jelenlegi (és a várható)  zajterhelést.  Vizsgálati pontok:  Ingatlan [hrsz] 

Épület típusa 

Távolság úttengelytől [m] 

010/7 

gazdasági 

30,7 

014/37 

gazdasági 

44,8 

014/59 

lakó 

48,3 

014/7 

lakó 

85,2 

014/8 

lakó 

107,5 

014/9 

lakó 

136,3 

012/16 

gazdasági 

74,9 

012/5 

gazdasági 

127,9 

012/6 

gazdasági 

152,7 

012/2 

gazdasági 

225,5 

Az egyes számítások elvégzésének módja  A  közúti  közlekedéstől  származó  zajterhelést  a  25/2004.  (XII.20.)  KvVM  rendelet  2.  sz.  melléklete alapján határoztuk meg.  71 

 

A forgalom jellemzőinek leírása  Akusztikai járműkategóriák: ÁNF I. kategória 

II. kategória

III. kategória 

7575 

2653

831 

A napszak forgalom ÁNF‐hez képesti arányát az út jellegéből adódóan (nagyarányú forgalmat  lebonyolító főutak) a vonatkozó besorolás alapján határoztuk meg.  A számolásához felhasznált adatok (nappal)  [K]g,s,t,j,i = 0,29  [Kt]g,s,t,j,I. = 80,53 dB   

[Kt]g,s,t,j,II. = 81,56 dB   

[Kt]g,s,t,j,III. = 84,92 dB 

  Korrekcióhoz szükséges számítási eredmények [KD]g,s,t,j,i 

Mnappal

Méjszaka

I.

‐9,5

‐16,54

II.

‐13,01

‐19,54

III. 

‐18,1

‐24,17

LAeq(7,5)g,s,t,j,i 

Mnappal

Méjszaka

I.

71,0

64,0

II.

68,5

62,0

III. 

66,8

60,8

Mnappal

Méjszaka

73,9

67,2

LAeq(7,5)g,s,t,j,    Vizsgálati pontok:  Ingatlan [hrsz] 

Távolság úttengelytől [m]

LAeq nappal [dB]  Hé: 65 [dB] 

LAeq éjszaka [dB]  Hé: 55 [dB] 

010/7 

30,7 

64,7 

58,0 

014/37 

48,1 

61,6 

55,0 

014/59 

50,3 

61,3 

54,6 

014/7 

85,2 

57,0 

50,4 

014/8 

107,5 

55,0 

48,3 

014/9 

136,3 

52,9 

46,2 

012/16 

74,9 

58,1 

51,5 

72 

 

Ingatlan [hrsz] 

Távolság úttengelytől [m]

LAeq nappal [dB]  Hé: 65 [dB] 

LAeq éjszaka [dB]  Hé: 55 [dB] 

012/5 

127,9 

53,5 

46,8 

012/6 

152,7 

51,9 

45,2 

012/2 

225,5 

48,6 

41,9 

A vizsgált pontokon a telephely előtti útszakaszról a közlekedésből származó zajterhelés sem  nappali,  sem  pedig  éjszakai  időszakban  nem  okoz  határérték  túllépést  a  környező  lakingatlanoknál.  (Megjegyezzük,  hogy  a  tervezett  telephely  vonatkozásában  éjszakai  forgalom nem tervezett.)  Mivel  a  tervezett  telephely  közvetlen  környezetében  (Újfehértő  város  irányában)  jellemző  zajos  tevékenység  (ipar,  gazdaság)  nem  található,  ezért  a  közlekedésből  származó  zajt  tekintjük  az  alapállapotot  meghatározónak  (a  villamosított  vasútvonalat  annak  távolsága  miatt nem tatjuk relevánsnak). 

4.3.1.8. Talaj és földtani közeg  A  kistáj  felszínét  általában  vastag,  löszös  homok  fedi,  amely  főként  a  Bodrogot  összetevő  folyók hordalékkúpjára települt. A vizsgált terület környezetében a löszös homok futóhomok  felszínekbe  megy  át.  A  felszíneket  borító  üledékek  fiatal  korúak,  a  pleisztocén  legvégéhez  kapcsolhatóak.  A  leggyakoribb  kiterjedésű  talajtípus  a  glaciális  homokfelszíneken  képződött,  homok  fizikai  féleségű,  gyengén  savanyú  kémhatású,  0,5‐1%  szerves  anyagot  tartalmazó,  a  talaj  B  szintjében  kolloid  kiválásokkal  rétegzett,  gyenge  termékenységű  kovárványos  barna  erdőtalaj. Jelentős a nem kötött, szintén mészmentes, futóhomok felszínek aránya is. A 0,5‐ 1%  szerves  anyagot  tartalmazó,  hosszabb‐rövidebb  ideje  megkötött  homokterületeken  kialakult, gyenge termékenységű humuszos homoktalajok aránya mintegy 6%.  Az alacsony térszíneken az öntésanyagokon, vagy helyenként löszös üledékeken képződött,  általában  homokos  vályog,  vagy  vályog  fizikai  féleségű,  2‐3%  szerves  anyagot  tartalmazó,  általában  meszes  réti  talajok  találhatóak  a  legnagyobb  kiterjedésben.  Ezek  mellett  előfordulnak lényegesen több szerves anyagot tartalmazó lápi talajok, azonban jóval kisebb  területen.  A telephely tervezett területének talajtani adottságai  A  telek  jelenleg  beépítetlen, mezőgazdasági  művelés  alatt áll.  A  terület  közművesítetlen.  A  terepfelszín közel sík, északi, észak‐keleti irányba enyhén lejt, a szintmagasságok 119,3‐123,0  mBf.  között  változnak.  A  felszíni  csapadékvizek  nagyobb  része  a  talajba  elszivárog,  kisebb  része  a  felszínen,  szabadon  folyik  el.  A  csapadékvizek  elvezetése  jelenlegi  állapotában  csak  részben  tekinthető  megoldottnak.  A  vizsgált  helyszín  nem  mozgásveszélyes,  tektonikailag  nyugodt,  a  környezetben  jelentős  dinamikai  hatást  kifejtő  üzem  és  vízkivételi  mű  nem  található. Gépjármű forgalomból dinamikus hatások csak kis mértékben várhatóak. 

73 

 

A terület talaj‐ és talajvízviszonyainak megismerésére a vizsgált helyszínen 12 db 3,0‐8,0 m  mély  kisátmérőjű  talajfeltáró  fúrást  mélyítettek.  A  fúrások  BORRO  típusú  fúrógéppel  és  fúrószerelékekkel  d  =  60  mm  átmérővel  mélyültek.  A  fúrásokból  a  zavart  és  a  zavartalan  talajmintákat az MSZ EN 1997 vonatkozó előírásai szerint vették és vizsgálták meg a Geolinea  Mérnöki Kft. laboratóriumában.  A  terület  talajrétegződése  a  geológiai  előtanulmányoknak  megfelelően  alakult.  A  vizsgált  terület  felszín  közeli  talajrétegződését  a  felszíni  0,30‐0,40  vastag  humuszos,  gyökérzónás  termőtalaj  alatt  holocén  deluviális  üledék  és  felső‐pleisztocén  eolikus  üledék,  futóhomok  alkotja,  finom  homok  (Sa),  kissé  iszapos  homok  ([si]Sa),  ill.  iszapos  homok  (siSa),  homokos  iszap (saSi) megjelenéssel. 

  4‐1. ábra Genetikai talajtípusok 

74 

 

  4‐2. ábra Vízgazdálkodási talajtulajdonságok 

4.3.1.9. Élővilág, táj  A  tervezési  terület  a  Nyugati‐Nyírség  kistájban  helyezkedik  el.  Növényföldrajzilag  az  Alföld  flóravidékének (Eupannonicum) Nyírség flórajárásához (Nyírségense) tartozik.   Évszázadok  óta  mezőgazdasági  művelés  alatt  álló,  vízben  szegény,  változatos  domborzatú  terület.  A  természetes  növényzet  túlélői  a  kisebb  laposok  vízállásos  mélyedéseiben,  illetve  néhány mezsgyén, kunhalmon maradtak meg. A táj erdőterületei kivétel nélkül ültetettek, a  gyepek  túlnyomó  része  másodlagos,  intenzíven  használt.  A  potenciális  vegetáció  zömét  kitevő  erdőspuszta  elemei  nyomokban  is  alig  maradtak  meg.  A  mélyebb  részek  szikes  vegetációja  ősfolytonosnak  tekinthető,  de  jelentősen  elszegényedett.  A  parlagokk  aránya  elenyésző.  A  táj  gyepeinek  többsége  másodlagos,  jellegtelen  száraz  vagy  enyhén  szikes,  üde  gyep.  Legkarakteresebb  a  szikes  tómedrekben  megmaradt  szoloncsák  (Nyírtelek,  Nyíregyháza  –  Felsősima),  illetve  szolonyec  (Tiszaeszlár  –  Bashalom)  sziki  vegetáció  zonációját  őrző  növényzet.  A  zömében  eljellegtelenedett  (nádasodott)  szikes  mocsarakat  mézpázsitos  szikfokok,  bajuszpázsitos  vakszikfoltok,  fehér  tippanos  sziki  rétek  és  szikes  puszták  maradványai  övezik.  Csak  a  táj  nyugati  peremén  jelenik  meg  a  hernyópázsitos  és  ecset‐ pázsitos  szolonyec  sziki  rét  és  a  padkás  vegetációs  mozaik.  Néhány  mezsgyén  ismertek  a  száraz sztyeprétek erősen degradált foltjai.  Flórájának összetételét a nyírségi és a hajdúsági elemek erősen elszegényedett kombinációja  határozza  meg.  Az  erdőspusztai  vegetációt  néhány,  a  tájban  igen  ritka  faj  képviseli:  Stipa 

75 

 

capillata, Amygdalus nana, Rosa gallica, Androsace elongata, Thalictrum minus. A szikeseken  a  jellemző  specialista  fajok  meghatározók  (Aster  tripolium  subsp.  pannonicus,  Artemisia  santonicum,  Cirsium  brachycephalum,  Plantago  tenuiflora).  Az  özöngyomok  térfoglalása  jelentéktelen.  Növényzet  A település növényföldrajzi besorolása: az Alföldi flóravidék, Nyírség flórajárásába tartozik. A  dél‐  nyírségi  síkságon  a  mezőgazdasági  művelés  döntő  mértékben  van  jelen,  és  védelemre  érdemes növényeket őrző foltok találhatók.  A területen talajtípustól függően az alábbi növényzet a jellemző:  üledékes löszfal: kutyatejfélék, ebszékfűfélék  szikes talaj: sziki őszirózsa (védett), csenkeszek, perjék, herefélék,   mocsaras‐lápos területek: mocsári gólyahír, libapimpó, agárkosbor, keskenylevelű gyékény  homok talaj: fehér akác, dúsvirágú ökörfarkkóró  Az  erdőterületek  túlzottan  lecsökkentek  és  nagyobb  összefüggő  területek  gyakorlatilag  hiányoznak.  A kistáj vonatkozásában a legelterjedtebb potenciális erdőtársulások közül az akácliget‐erdők  (döntően)  és  a  gyöngyvirágos  tölgyesek  említendők  meg,  míg  a  lágyszárúak  közül  a  rozsnokok, sásfélék és a csenkeszfélék emelhetők ki. Számos helyen akác alkotja a telepített  erdőket, melyek aljnövényzetében főképp adventív – kozmopolita gyomok szaporodnak el.   Újfehértó többek között igen gazdag „ex lege” védett lápokban és szikes tavakban is.  Állatvilág  Az  állatvilág  megjelenése  jelentős  párhuzamot  mutat  a  domborzati  és  erdősültségi  jellemzőkkel.  Újfehértó  enyhén  lankás,  homokos,  erdőket  csak  foltokban  tartalmazó  területe,  erős  urbanizációs  foka  inkább  az  apróvadak  előfordulását  teszi  lehetővé,  de  az  egyre  jobban  romló,  szűkülő  élőhely  erősen  veszélyezteti  állományukat.  Sajnos  a  hiányos  környezeti  kultúra  következtében  ezen  élőhelyeken  előszeretettel  felhalmozott  illegális  szemét komolyan veszélyezteti ezen élőhelyeket.   Érdemes megemlíteni, hogy a löszfalas területeken a partifecskék és a gyurgyalag egyedeit  fedezhetjük  fel.  A  szikeseken  fellelhetők  a  védett  fürgegyík  és  mezei  veréb,  a  nünüke  és  a  közönséges  szemes  lepke.  Homokos  talajú  területeken  találkozhatunk  a  sziki  pacsirtával,  melyek Európában egyedül itt találhatóak meg.  A tervezési terület élőhelyei:   Egynyári szántóföldi kultúra  A  beruházás  teljes  egészében  egy  intenzív  művelésű  szántón  kerül  megvalósításra.  A  termőhely  talajadottságai  közepesen  alkalmasak  a  szántóföldi  növénytermesztésre,  ott  intenzív  növénykultúrák  találhatók,  ennek  megfelelően  növény‐  és  állatviláguk  szegényes,  tág  tűrésű  fajokból  áll.  Növényzetükre  jellemző,  hogy  a  termesztett  növényen  kívül  a  76 

 

gyomflórájuk  csak  néhány  kozmopolita  vegyszerrezisztens  fajból  áll.  Az  intenzív  művelés  miatt  az  egykori  gyomtársulásoknak  ma  már  csak  a  töredékét  találhatjuk  meg,  ilyenek  a  savanyú homok pionír fajai, mint például az Aphanes microcarpa és a Scleranthus annuus. A  tervezési területen főbb termesztett növény a búza, kukorica, árpa, repce.  Az élőhelyen megtalálható fajok:   Chenopodium  album,  Chenopodium  hybridum,  Amaranthus  retroflexus,  Amaranthus  chlorostachys,  Veronica  arvensis,  Convolvulus  arvensis,  Galium  aparine,  Ambrosia  artemisifolia, Veronica trichophyllus, Aphanes microcarpa   Akácosok  A  tervezési  terület  térségében  jelentős  térfoglalásúak  az  akácosok,  melyeket  a  cseres‐ tölgyesek, a szántók illetve a homoki gyepek helyére ültettek. Főleg települések környékén  jellemzőek  ezek  az  élőhelyek.  A  beruházás  helyétől  keletre  egy  középkorú  állomány  található.  Az  akácosok  ültetése  különösen  azért  problematikus  a  térségben,  mert  a  nyílt  homoki  gyepekben  az  elmúlt  tíz  évben  az  akác  spontán  terjedése  lassan  kezelhetetlen  problémává válik. Az akácosok több más invazív faj számára kedvező feltételeket nyújtanak,  gyakori bennük a Solidago gigantea, Ailanthus altissima, Erigeron canadensis, jelenleg még  ritkább,  de  terjed  a  Prunus  serotina,  Partenocissus  inserta,  Phytolacca  esculenta  a  nyíltabb  állományokban terjed az Asclepias syriaca is.  Az erdészeti feltáró utak mentén néhol jellemző 5‐10 m széles akácosított (Robinia pseudo‐ acacia, ritkábban Gleditsia triacanthos) sávok előfordulása.  A legtöbb helyen erőteljes sarjadzással a szomszédos állományokban is benyomul, terjedése  várható.  Egyes  extrém  száraz  helyeken  kiszáradtak  a  gyepre  települt  példányok,  visszaszorulóban  van.  Ugyancsak  visszaszorulóban  van  olyan  helyeken,  ahol  a  bálványfa  átveszi szerepét.  Lombkoronaszint:  Acer  campestre,  Robinia  pseudo‐accacia,  Ulmus  minor,  Ailanthus  altissima;  Cserjeszint: Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rubus fruticosus, Sambucus nigra;  Gyepszint:  Agropyron  repens,  Anthriscus  cerefolium,  Anthriscus  sylvestris,  Bromus  sterilis,  Calamagrostis epigeios, Chelidonium majus, Conyza canadensis, Dactylis glomerata, Erigeron  annuus,  Geum  urbanum,  Lamium  purpureum,  Ornitogalum  boucheanum  ,  Poa  pratensis,  Solidago gigantea, Urtica dioica, Viola odorata   Állatvilág   A  tervezési  terület  a  (Pannonicum)  faunakörzet  Észak‐Alföld  faunajárásához  tartozik,  környezetének jelentős része alacsony természetességi fokozatba sorolható, így állatvilágára  is a generalista fajok előfordulása a jellemző.  A  puhatestűek  (Mollusca)  közül  a  házatlan  csigákat  két  faj,  a  szántóföldi  meztelencsiga  (Agriolimax  agrestis)  és  a  szegélyes  csupaszcsiga  (Arion  circumscriptus)  képviseli.  A  házascsigák közül az éti csiga (Helix pomatia) a leggyakrabban előforduló faj. Rajta kívül még  77 

 

a  csavarcsiga  (Ena  obscura),  zebracsiga  (Zebrina  detrita)  és  az  avarcsiga  (Helicella  obvia)  ismert.  Az  ízeltlábúak  (Arthropoda),  ezen  belül  a  rákok  (Crustacea)  közül  leggyakoribb  az  érdes  pinceászka (Porcellio scaber) és a közönséges álgömbászka (Cylisticus convexus).  A rovarok (Insecta) osztályából az alábbi fajok kerültek elő eddig.  A  fogólábúak  (Mantidea)  közül  az  imádkozó  sáska  (Mantis  religiosa)  él  a  területen.  A  marokkói  (Dociostaurus  maroccanus)  és  az  olasz  sáska  (Calliptamus  italicus)  a  sáskákat  (Acrididae),  a  zöld  lombszöcske  (Tettigonia  viridissima)  a  szöcskéket  (Locustidae),  a  közönséges  mezei  tücsök  (Gryllus  campestris)  és  a  lótücsök  (Gryllotalpa  gryllotalpa),  valamint  az  ősszel  néha  nagy  tömegben  jelentkező  pirregő  tücsök,  vagy  őszibogár  (Oecanthus pellucens) a tücsköket (Gryllidae) képviseli.  Mindenütt  megtalálható  a  közönséges  fülbemászó  (Forficula  auricularia),  amely  a  hasonló  nevű rend (Dermatoptera) legismertebb tagja. A poloskák (Heteroptera) zömében gazdasági  károkozásukról ismertek. A szerecsen‐ vagy mórpoloska (Eurygaster maura), a paréjpoloska  (Eurydema  oleraceum),  a  káposztapoloska  (Eurydema  ventrale),  a  bencepoloska  (Rhaphigaster  nebulosa),  valamint  a  bogyómászó  poloska  (Dolycoris  baccarum)  kerül  leggyakrabban  szemünk  elé.  A  bodobácsok  közismert  rovarok,  két  fajuk  él  itt,  a  verőköltő  (Pyrrhocoris apterus) és a lovag bodobács (Lygaeus equestris).   A recésszárnyúak rendjének legismertebb tagjai a hangyalesők és fátyolkák. A homokpusztán  a  hangyaleső  (Myrmeleon  formicarius),  az  aranyszemű  fátyolka  (Chyrsopa  perla),  a  tevenyakú fátyolka (Rhaphidia ophiopsis) és a közönséges skorpiólégy (Panorpa communis)  igazoltan előfordul.  A  rovarok  fajban  leggazdagabb  rendjét  a  bogarak  (Coleoptera)  alkotják.  Az  óriási  fajgazdagság  rendkívüli  alkalmazkodóképességet  mutat.  A  ragadozó  bogarak  közül  a  mezei  cicindelát  (Cicindela  campestris),  a  bőrfutrinkát  (Carabus  coriaceus),  kék  futrinkát  (Carabus  violaceus) és a rezes futrinkát (Carabus ulrichi) figyelték meg eddig.   A nagyobb termetű bogarak közül a környéken a szarvasbogár (Lucanus cervus) lelhető fel. A  gyakoribb  fajok  közé  tartozik  az  aranyos  rózsabogár  (Cetonia  aurata),  amely  főleg  a  galagonyák  virágzása  idején  figyelhető  meg  tömegesen.  Tavasszal  szinte  minden  úton  kék  nünükék  (Meloe  violaceus)  gyalogolnak.  A  cincérek  (Cerambycidae)  közül  néha  a  pézsmacincér (Aromia moschata) és a fekete gyalogcincér (Dorcadion aethiops) látható.   A leglátványosabb és mindenki által ismert rovarok közé tartoznak a lepkék (Lepidoptera). A  xeroterm  gyepek  egyik  jellegzetes,  szép  medvelepkéje  a  barna  medvelepke  (Hyphoraia  aulica)  került  eddig  elő  az  itteni  vizsgálatok  során,  valamint  a  hasonlóan  dekoratív  csíkos  molyszövő  (Coscinia  striata).  A  pillangók  (Papilionidae)  közül  a  kardoslepke  (Papilio  podalirius) és a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) általánosan elterjedt, azonban nagyobb  jelentősége van az itt élő, stabil, erős farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) népességnek.  A  térségben  a  kétéltűek  közül  legtöbb  esetben  a  zöld  varangy  (Bufo  viridis)  és  a  zöld  levelibéka  (Hyla  arborea)  látható.  Jóval  ritkábban  kerül  a  szemünk  elé  a  barna  ásóbéka  78 

 

(Pelobates  fuscus),  de  ez  nem  az  egyedszámának,  inkább  életmódjának  tudható  be.  Ugyancsak  ritkaságnak  mondható  az  erdei  béka  (Rana  dalmatina)  is.  A  hüllők  közül  a  leggyakoribb faj a fürge gyík (Lacerta agilis).   A  térség  madárfaunájáról  a  megfigyelések  alapján  a  táblázatban  szereplő  adatokkal  rendelkezünk.  Az  adatok  összefoglaló  táblázatát  az  alábbiakban  adjuk  meg.  A  táblázatban  alkalmazott rövidítések a következők:   Védettségre vonatkozó adatok: V – védett, FV – fokozottan védett  Előfordulásra vonatkozó adatok: F – fészkelő, V – vonuló, kóborló  Fajnév  Barátcinege (Parus palustris)  Barátposzáta (Sylvia atricapilla)  Barázdabillegető (Motacilla alba)  Búbos pacsirta (Galerida cristata)  Cigánycsuk (Saxicola torquata)  Citromsármány (Emberiza citrinella)  Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)  Csuszka (Sitta europaea)  Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)  Egerészölyv (Buteo buteo)  Énekes rigó (Turdus philomelos)  Erdei fülesbagoly (Asio otus)  Erdei pinty (Fringilla coelebs)  Erdei pityer (Anthus trivialis)  Fekete rigó (Turdus merula)  Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)  Fülemüle (Luscinia megarhynchos)  Fürj (Coturnix coturnix)  Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) Házi veréb (Passer domesticus)  Héja (Accipiter gentilis)  Holló (Corvus corax)  Kabasólyom (Falco subbuteo)  Kakukk (Cuculus canorus)  Kék cinege (Parus caeruleus)  Kenderike (Carduelis cannabina)  Mezei pacsirta (Alauda arvensis)  Mezei poszáta (sylvia communis)  Molnárfecske (Delichon urbica)  Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)  Nyaktekercs (Jynx torquilla)  Őszapó (Aegithalos caudatus)  Sárgarigó (Oriolus oriolus)  Sarlósfecske (Apus apus)  Seregély (Sturnus vulgaris)  79 

Védett V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V  V 

Előfordulás jellege  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  0/V  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  0/V  F/0   

Fajnév  Sordély (Emberiza calandra)  Széncinke (Parus major)  Tengelic (Carduelis carduelis)  Tövisszúró gébics (Lanius collurio)  Vadgerle (Streptopelia turtur)  Vörös vércse (Falco tinnunculus)  Vörösbegy (Erithacus rubecula)  Zöldike (Carduelis chloris)  Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)  Erdei szalonka (Scolopax rusticola)  Fácán (Phasianus colchicus)  Fogoly (Perdix perdix)  Mezei veréb (Passer montanus)  Örvös galamb (Columba palumbus)  Szajkó (Garrulus glandarius)  Szarka (Pica pica) 

Védett V  V  V  V  V  V  V  V                         

Előfordulás jellege  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  0/V  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0  F/0 

Az  emlősfaunából  a  cickányok  közül  két  faj,  az  erdei  (Sorex  aranaeus)  és  a  mezei  cickány  (Crocidura leucodon) előfordulása említhető.   A rovarevők (Insectivora) közül a vakondok (Talpa europaea) és a sün (Erinaceus europaeus)  gyakori  faj.  A  mezei  nyúl  (Lepus  europaeus)  szintén  minden  területrészen  megtalálható  kisebb‐nagyobb egyedszámban.   A  ragadozók  (Carnivora)  közül  ritkán  látható  a  menyét  (Mustela  nivalis).  Jóval  gyakoribb  a  nyest (Martes foina) és a nyuszt (Martes martes).   A  borz  (Meles  meles)  egyedszáma  szintén  emelkedőben  van,  kotorékai  eddig  nem  látott  helyeken is feltűnnek. A nem védett fajok közül a róka (Vulpes vulpes) egyedszáma az évek  óta  folytatott  immunizálásnak  köszönhetően  erőteljesen  megnőtt.  A  túlszaporodott  állomány kártétele természetvédelmi szempontból is egyre jelentősebb. A vadászható fajok  közül  az  őz  (Capreolus  capreolus)  és  a  gímszarvas  (Cervus  elaphus)  egyedszáma  megfelelő  mértékű,  az  élőhelyre  veszélyeztető  hatása  nincs.  Nem  mondható  ez  el  a  vaddisznó  (Sus  scrofa)  mesterségesen  magas  szinten  tartott  állományáról,  amely  az  erdők  természetes  felújulását és néhány védett növényfaj termőhelyét komolyan veszélyezteti.  A vizsgálati terület természetvédelmi minősítése  A  tervezési  terület  nem  érint  sem  helyi,  sem  országos  jelentőségű  védett  természeti  területet.  Nemzetközi, országos vagy helyi jelentőségű, terület nélkül védett vagy védelemre tervezett  természeti érték a területen nem található.   A  Natura  2000  hálózat  elemei  a  beruházás  közvetlen  vagy  közvetett  hatásterületén  nem  találhatóak,  A  legközelebbi  Natura  2000  terület  a  beruházás  helyszínétől  2,5  km‐re  délre  található  (Újfehértói‐gyepek  Kiemelt  Jelentőségű  Különleges  Természetmegőrzési  Terület,  Kód: HUHN 20106).   80 

 

A beruházás helyszíne nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. 

  4‐3. ábra A tervezési terület viszonya a természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel 

 

 

81 

 

4.3.1.10. Épített környezet  Újfehértó  Város  Önkormányzata  Képviselő‐testülete  az  épített  környezet  alakításáról  és  védelméről  szóló  1997  év  LXXVIII.  törvény  57.  §  (3)  bekezdésében  kapott  felhatalmazás  alapján  Újfehértó  város  igazgatási  területére  vonatkozóan  megalkotta  az  épített  örökség  védelmének helyi szabályozásáról a 6/2008. (I. 29.) számú (többször módosított) rendeletét.  A  rendelet  hatálya  kiterjed  a  város  területén  található,  az  épített  örökség  fogalomkörébe  tartozó  javakra,  valamint  az  ezekkel  kapcsolatos  minden  tevékenységre,  személyre  és  szervezetre, kivéve az országos védelem alatt álló javakat.   A  rendelet  melléklete  alapján  helyi  épített  örökségként  védetté  nyilvánított  épületek  és  területek az alábbiak  1. Római katolikus templom Debreceni u. 125 hrsz.  2. Görög katolikus templom Vasvári Pál u. 36. hrsz.  3. Polgármesteri Hivatal Szent István u. 4.hrsz.  4. Volt kaszinó épület Fõ tér 2 hrsz.  5. Nozdrovitzky (Nánássy) kastély Rákóczi u. 3220. hrsz.  6. Gencsy (Irinyi) kastély Eötvös u. 3228. hrsz.  7. Református parókia Petõfi u. 300. hrsz.  8. Kossuth u. – Egészségház utcasarok 2000. hrsz.   9. „Múzeum” területe Egészségház u. 2001. hrsz  10. Római katolikus plébánia Debreceni u. 125. hrsz.  11. Görög katolikus parókia Vasvári Pál u. 35. hrsz.  12. Virágbolt Szent I. u.6/1. hrsz.   13.Divatáru üzlet Szent István u. 6/2. hrsz  14. Arany kígyó patika Szent István u. 6/3. hrsz.  15. I és II. Vh. Emlékművek Főtér 1. hrsz  16. 1848‐49‐es emlékpark és emlékmű Debreceni u. 4648/1. hrsz  17. „volt kisegitőisk.épülete” Böszörményi u. 3881.hrsz  18. Főtéri gesztenye fasor Főtér 1.hrsz  19. A teljes igazgatási területre elkészített SZ‐3 jelű szabályozási tervben rögzített „Százház”  területe, kivéve az Újfehértó belterület 946 hrsz‐ú ingatlant.  

4.3.1.11. Kulturális örökség  A  tervezett  telephely  területén  és  annak  közvetlen  környezetében  építészeti,  régészeti  örökség  jelenlegi  információink  szerint  nem  található.  Ismert  régészeti  örökség  által  nem  érintett területek.  82 

 

Régészeti megfigyelés   Az  illetékes  Örökségvédelmi  Hivatal  olyan  esetben  javasol  régészeti  megfigyelést,  amikor  a  beruházásra  kijelölt  területen  nem  biztos,  hogy  van  régészeti  lelőhely,  de  a  környező  területen  van,  tehát  előfordulhat,  hogy  az  adott  helyen  is  lesz,  így  az  régészeti  érdekűnek  számít. Ilyen esetekben a beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat nézi a régész, hogy kerül‐e  elő  az  adott  területen  régészeti  objektum,  lelet.  Amennyiben  régészeti  jelenségre  utaló  nyomot  talál,  egyeztet  az  Örökségvédelmi  Hivatallal  és  a  beruházóval  a  további  munkálatokkal  kapcsolatban.  Ilyenkor  általában  próba‐  vagy  megelőző  feltárás  válik  szükségessé.  Amennyiben az építési engedély régészeti megfigyelést ír elő, úgy fel kell venni a kapcsolatot  a területileg illetékes múzeummal, ahol a beruházó tájékoztatást kap arról, hogy a múzeum  melyik régész munkatársa fogja elvégezni a próbafeltárást.   Próbafeltárás  A  próbafeltárás  célja,  hogy  a  régészeti  lelőhely  kiterjedését,  intenzitását  behatárolják.  Így  válik  lehetővé,  hogy  megállapítsák,  szükséges‐e  a  megelőző  feltárás  vagy  sem,  s  ha  igen  megbecsülhessék a ráfordítandó időt és pénzt. Próbafeltárást kérhet a beruházó az illetékes  Múzeumtól  az  ingatlan  megvétele  előtt  vagy  a  tervezés  ideje  alatt.  Ez  nagyban  megkönnyítheti a későbbi munkák tervezését. Az Örökségvédelmi Hivatal olyan esetekben ír  elő próbafeltárást, amikor az adott területen régészeti lelőhelyet tart nyilván, azonban annak  kiterjedésére és intenzitására vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal.  Megelőző feltárás  Abban  az  esetben  van  szükség  megelőző  feltárásra,  ha  a  régészeti  lelőhelyet  a  beruházás  biztosan  károsítaná,  veszélyeztetné  vagy  el  is  pusztítaná.  A  megelőző  feltárás  kiterjed  a  beruházás  által  földmunkával  érintett  teljes  területre.  A  régészeti  lelőhely  jellegétől  függ,  hogy csak a beruházás mélységében vagy a lelőhely rétegeinek teljes mélységében végzendő  el  a  feltárás,  amely  gépi  és  kézi  munkaerő  együttes  igénybevételével  történik.  Ennek  időtartama és ütemezése a szerződésben foglaltak szerint történik.  A leletmentés, mentőásatás  Leletmentést  olyan  esetekben  kell  végzni,  amikor  váratlanul  kerülnek  elő  régészeti  leletek  építkezések során.  Leletmentést  olyan  esetekben  végeznek,  amikor  váratlanul  kerülnek  elő  régészeti  leletek  építkezések során, s a földmunkákkal járó beruházás engedélyezésekor , a korábbi ismeretek  alapján, nem született örökségvédelmi előírás.  A  régészeti  leletek  előfordulásának  múzeumi  bejelentését  törvény  írja  elő, amely  szerint  a  régészeti  anyag  előkerülése  esetén  a  munkálatokat  azonnal  abba  kell  hagyni,  a  talált  leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, s a területileg illetékes múzeumot  értesíteni kell.   

83 

 

5. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE  5.1.

LÉTESÍTÉS 

Beruházás tervezett időtartama: 1 év (260 munkanap).  Egyszerre 2‐4 épület építése folyik a fenti ütemezés betartása esetén.  Az építkezés során az alábbi fázisokat különíthetjük el:  a)   humuszmentés és tereprendezés, valamint mélyépítési munkák  Új  létesítmény  kialakításánál  környezeti  szempontból  meghatározó  munkafolyamat  a  területen  található  talaj  felső  humuszos  rétegének  mentése,  a  mélyépítési  munkákhoz  a  terület  előkészítése,  valamint  a  munkálatokhoz  szükséges  alapanyagok,  építőanyagok  helyszínre szállítása.  A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők:     

billenős felépítményű tehergépkocsi  dózer  gréder  homlokrakodók 

A helyszínen egyszerre max. 8 munkagép együttes munkavégzésével kell számolni. E mellett  kb. 2 tehergépkocsi szállításával számolhatunk.  Építési fázis ideje: 30‐45 nap/épületcsoport  b)  magasépítés és gépészeti berendezések telepítése  A magasépítés már az előző tevékenységhez képest kisebb kibocsátásokkal jár. E fázis során  történik az épület szerkezetének összeállítása, a gépészeti berendezések szerelés, az épület  szigetelése, valamint a telephely infrastruktúrájának kialakítása.  A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők:       

billenős felépítményű tehergépkocsi  homlokrakodó gépek  daruk  rakodó targoncák  útépítés gépei, aszfaltozó gépek  parképítés gépei 

A helyszínen egyszerre kb. 8‐10 munkagép együttes munkavégzésével kell számolni, emellett  átlagosan 2 tehergépkocsi szállításával számolhatunk.  Építési fázis ideje: ~120 nap/ épületegyüttes.  Az  építési  fázisok  esetében  a  legjelentősebb  kiterjedésű,  így  legnagyobb  levegőterhelést  jelentő esete vizsgáltuk: kb. 1ha felületen történik a beavatkozás a tervezett főbb épületek  megvalósítása  esetében.  A  kiegészítő  létesítmények  (pl  út)  építése  több  fázisban  valósul  meg.  84 

 

5.1.1. LEVEGŐTISZTASÁG‐VÉDELEM  5.1.1.1. Várható hatótényezők  A létesítés során az alábbi hatótényezők hatását becsüljük:  1. Az  építkezéshez  szükséges  alapanyagok  beszállításával  érintett  útvonalon  kialakuló  járulékos terhelés. Ez a tevékenység a 4. sz. közutat érinti. A várható hatások:  

szállító járművel légszennyező anyag kibocsátása 

2. Az  építési  munkákat  végző  gépjárművek  tevékenységéhez  kapcsolódó  légszennyező  anyag kibocsátás, valamint tereprendezés porkibocsátása: A várható hatások:   

munkagépek járművel légszennyező anyag kibocsátása (építési munkák)  tereprendezés okozta porfelverődés 

5.1.1.2. Alkalmazott munkagépek fajlagos kibocsátási adatai  Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása  Net Power  CO HC NOx PM  Date  kW  g/kWh 130 ≤ P ≤ 560  2014.01. 3,50 0,19 0,40 0,025  56 ≤ P < 130  2014.10. 5,00 0,19 0,40 0,025  Fajlagos kibocsátások (NRMM gépek esetében) – EU normák  Az egyes az építkezés során használt munkagépek kibocsátásai (g/h)  g/h  homlokrakodó  gréder  dózer  szállító jármű (tgk.) daruk  targoncák (dízel üzemű) útépítés (finisher) útépítés (tömörítő gépek) forgórakodó 

kW 125 155 110 350 290 47 62 74 96

CO 625  543 550 1225 1015 235 310 370 480

HC 23,75 29,45 20,9 66,5 55,1 8,93 11,78 14,06 18,24

NOx 50  62 44 140 116 18,8 24,8 29,6 38,4

PM  3,125  3,875  2,75  8,75  7,25  1,175  1,55  1,85  2,4 

 

5.1.1.3. Szállítással összefüggő kibocsátások  Az üzemeléshez szükséges anyagok beszállítása jelentős forgalomnövekedéssel jár.  Alapanyag szükséglet:  Megnevezés 

Mennyiség 

Alapozás, betonozás (m3) Betonacél (t)

4450 180

85 

 

Megnevezés 

Mennyiség 

Falazat (m2)

11580

Kavics (m3) 

2765

Tetőpanel (m2)

15040

Spec. berendezések (db)

80

Burkolat (m3)

2565

  Alapanyag beszállításhoz szükséges (kerekített) járműszámok  Alapanyag

Járműszám (db)

Alapozás, betonozás (m3)

278 

Betonacél (t)

12 

Falazat (m2) 

97 

3

Kavics (m ) 

146  2

Tetőpanel (m )

126 

Spec. berendezések (db)

80 

Burkolat (m3)

107 

Összesen

846

Kibocsátási normák  A járművek fajlagos emissziójának számításához a következő, jármű sebességtől függő, éves  (2014) kibocsátási normákat vettük alapul:  fajlagos emisszió [g/km] a sebesség függvényében 

személygépkocsi 

5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120

35,272 28,150 18,145 13,651 10,344 8,564 6,563 4,782 4,214 4,536 5,265 6,885 8,903

5

19,224 4,342 4,295 0,123  1,488 

10 20

16,312 1,725 3,846 0,097  1,205  11,862 1,201 3,149 0,075  0,940 

2,900 2,612 2,086 1,719 1,391 1,331 1,323 1,246 1,204 1,221 1,272 1,297 1,314

1,187 1,170 1,094 1,128 1,136 1,204 1,374 1,560 1,747 1,874 2,035 2,205 2,366

0,013  0,011  0,008  0,007  0,007  0,006  0,006  0,006  0,006  0,007  0,007  0,008  0,009 

0,215  0,177  0,130  0,102  0,087  0,075  0,073  0,073  0,078  0,085  0,088  0,098  0,112 

  tehergépkocsi 

86 

 

30 40 50 60 70 80 90 100

9,303 7,980 6,600 5,830 4,997 4,393 4,997 6,240

0,812 0,585 0,464 0,395 0,352 0,349 0,358 0,372

2,865 2,750 2,746 2,893 3,154 3,566 4,158 5,120

0,066  0,061  0,059  0,059  0,610  0,066  0,075  0,092 

0,831  0,765  0,737  0,732  0,723  0,779  0,850  0,954 

5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

16,492 13,535 10,119 7,885 6,702 6,281 5,020 4,308 3,765 4,297 5,414

7,072 2,761 1,927 1,282 0,952 0,750 0,633 0,202 0,561 0,576 0,598

3,023 2,710 2,220 2,011 1,932 1,940 2,032 2,220 2,515 2,920 3,566

0,161  0,126  0,097  0,086  0,078  0,077  0,076  0,075  0,086  0,096  0,110 

0,833  0,677  0,531  0,465  0,430  0,410  0,408  0,405  0,425  0,475  0,541 

 

busz 

  Napi maximális járműszám: 

10 db tehergépjármű 

 

15 db személygépkocsi 

  A fenti adatok alapján a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátást  a következő táblázat részletezi.    [mg/s m]  CO  szgk 0.74334 busz  0.01002 tgk 0.13533 Ei  0,8887 

CH 0.20011 0.00041 0.00953 0,2101

NO2 0.30710 0.00516 0.08542 0,3977

SO2 0.00114 0.00017 0.01652 0,0178

PM 0.01392 0.00094 0.01958 0,0345 

  Források és kibocsátási adatok    Forrás  jele 

Kibocsátás. magassága [m] 

4‐sz‐ut‐0  (260+656  és  0,3  260+775  kmsz) 

4‐sz‐ut‐1 

0,3

Kibocsátott légszennyező 

Átl. emisszió érték  [mg/Nm3] 

SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐DIOXID  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,889  0,210  0,398  0,018  0,035 

SZÉN‐MONOXID

0,889 

87 

 

(260+775  és  260+900  kmsz) 

4‐sz‐ut‐2  (260+900  és  0,3  261+300  kmsz) 

PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN‐DIOXID  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,210  0,398  0,018  0,035 

SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐DIOXID  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,889  0,210  0,398  0,018  0,035 

  Számítási eredmények    Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,889 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 2975,979 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 976,799 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 976,799 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m  88 

 

 konc.: 976,799 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2380,783 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 976,799 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,889 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 3598,617 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 1043,370 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 1043,370 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,742 m   konc.: 645,367 µg/m3   távolság: 2 m 

89 

 

   "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2878,894 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 2 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 844,369 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,889 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 6374,355 µg/m3   távolság: 0 m        "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 1251,431 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 1251,431 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 4,108 m   konc.: 765,530 µg/m3   távolság: 2 m   

90 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5099,484 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 2 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1008,480 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐1 2m   

  Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,210 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 230,928 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m  91 

 

 konc.: 703,559 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 230,928 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,945 m    szigma‐z: 3,945 m   konc.: 87,963 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 7,071 m   konc.: 49,170 µg/m3   távolság: 9 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 562,848 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 9 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 96,991 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,210 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 246,666 µg/m3   távolság: 1 m 

92 

 

   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 850,759 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 246,666 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 4,505 m   konc.: 93,190 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 8,718 m   konc.: 48,240 µg/m3   távolság: 10 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 680,607 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 10 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 97,526 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,210 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás 

93 

 

 Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 295,854 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 1506,979 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 295,854 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 7,945 m   konc.: 93,746 µg/m3   távolság: 5 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 14,944 m   konc.: 49,868 µg/m3   távolság: 12 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1205,583 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 12 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 104,985 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 12m   

94 

 

  Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,398 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 1331,773 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 437,125 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 75,660 µg/m3   távolság: 12 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m 

95 

 

 szigma‐z: 43,356 m   konc.: 15,193 µg/m3   távolság: 111 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 66,089 m   konc.: 9,967 µg/m3   távolság: 199 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1065,419 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 199 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 28,788 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 12 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,398 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 1610,408 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 466,916 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 75,580 µg/m3   távolság: 13 m 

96 

 

   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 52,422 m   konc.: 15,194 µg/m3   távolság: 120 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 79,874 m   konc.: 9,972 µg/m3   távolság: 215 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1288,327 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 215 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 28,985 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 13 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,398 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 2852,572 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 560,025 µg/m3   távolság: 1 m   

97 

 

 Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 73,414 µg/m3   távolság: 17 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 93,030 m   konc.: 15,166 µg/m3   távolság: 151 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 141,164 m   konc.: 9,995 µg/m3   távolság: 269 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2282,058 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 269 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,521 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 17 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 269m   

98 

 

    Számítás KÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,018 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 59,607 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 19,565 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 19,565 µg/m3   távolság: 1 m  99 

 

   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 19,565 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 47,685 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 19,565 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,018 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 72,078 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 20,898 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 20,898 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:  

100 

 

 szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 20,898 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 57,662 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 20,898 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,018 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 127,674 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 25,065 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 25,065 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 4,108 m 

101 

 

 konc.: 15,333 µg/m3   távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 102,139 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 2 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 20,199 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 2m   

  Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,035 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 115,530 µg/m3  102 

 

 távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 37,920 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 17,727 µg/m3   távolság: 3 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 11,658 m   konc.: 4,900 µg/m3   távolság: 18 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 16,037 m   konc.: 3,562 µg/m3   távolság: 28 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 92,424 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 28 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,507 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 3 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,035 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:  

103 

 

 szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 139,701 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 40,504 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 15,303 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 13,854 m   konc.: 4,987 µg/m3   távolság: 19 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 19,265 m   konc.: 3,586 µg/m3   távolság: 30 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 111,761 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 30 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,662 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 4 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,035 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 

104 

 

   Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 247,457 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 48,581 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 18,076 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 24,649 m   konc.: 4,965 µg/m3   távolság: 24 m   távolság: 24 m      "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 34,349 m   konc.: 3,563 µg/m3   távolság: 38 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 197,966 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 38 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,898 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 4 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti   

105 

 

Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 38m   

  Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:    Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

4‐sz‐ut‐0  

199

4‐sz‐ut‐1  

215

4‐sz‐ut‐2  

269

  Jelenlegi hatástávolság (nélküle állapot)  A  306/2010.  (XII.23.)  Korm.  rendelet  feltételei  szerint  a  maximális  hatástávolsággal  rendelkező forrás:    Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

4‐sz‐ut‐0  

197

4‐sz‐ut‐1  

213

4‐sz‐ut‐2  

267

106 

 

  Látható, hogy az út (alap)terheltsége jelentős, a járulékos forgalom jelentősen (maximum  2m)  nem  növeli  az  út  terheltségét,  a  védőtávolságokat  a  forgalomnövekmény  nem  befolyásolja, az alapállapottal megegyező nagyságú. 

5.1.1.4. Az építés során várható légszennyezés becslése  Az  építkezés  során  légszennyező  anyag  kibocsátással  jár  a  munkagépek  működése,  kipufogógázuk  számottevő  koncentrációban  tartalmaz  nitrogén‐oxidokat,  kén‐dioxidot,  szénmonoxidot, kormot és szénhidrogéneket.  Az építés munkanapokon, nappal történik.  Lokális légszennyezést okoznak a területen dolgozó munkagépek.  A munkagépek okozta kibocsátásokat építési fázisok szerint két részre bontottuk. Az építés  során  feltételezzük,  hogy  kialakul  egy  felületi  forrásként  (max  100  x  100  m‐es  terület)  értelmezhető felület, melyen belül a munkagépek mozognak.  A  kibocsátott  légszennyező  anyagok  által  okozott  légszennyezettség  számításánál  meghatároztuk  a  rövid  átlagolási  időtartamra  (1  h)  vonatkozó  maximális  talajközeli  koncentrációt (CGmax) átlagos szélviszonyok mellett, majd a térségre jellemző szélirányok és  szélgyakoriságok ismeretében meghatároztuk a várható hatások hatástávolságát.  A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (14.) bekezdése alapján pontforrás hatásterülete: a  vizsgált  pontforrás  körül  lehatárolható  azon  legnagyobb  terület,  ahol  a  pontforrás  által  maximális  kapacitáskihasználás  mellett  kibocsátott  légszennyező  anyag  terjedése  következtében  a  vonatkoztatási  időtartamra  számított,  a  légszennyező  pontforrás  környezetében  fellépő  leggyakoribb  meteorológiai  viszonyok  mellett,  a  füstfáklya  tengelye  alatt  várható  talajközeli  levegőterheltség‐változása)  az  egyórás  (PM10  esetében  24  órás)  légszennyezettségi  határérték  10%‐ánál  nagyobb,  vagy  b)  a  terhelhetőség  20%‐  ánál  nagyobb.  1. építési fázis: Tereprendezés, humuszleszedés  Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása  Munkagép  dózer   gréder  homlokrakodó  tehergépkocsi  Emisszió [mg/s] 

Üzemidő járműszám [1/h] [db] 0,75 2 0,75  2  1  2  0,5  3 

CO 

HC 

NOx 

PM10 

825 31,35  66 4,125 814,5 44,175  93 5,8125 1250 47,5  100 6,25 1837,5 99,75  210 13,125 1313 61,88  130,27 8,14

  Tereprendezés és humuszmentés ‐ kiporzás  A  tereprendezés  során  általában  eltávolítják  az  építést  akadályozó  növényzetet,  majd  a  szükséges  szintig  feltöltik  a  területet,  hogy  biztosítsák  az  építő  és  szállítóeszközök  szabad  107 

 

mozgását.  Az  alapozások  készítésekor  a  kivitelező  a  termőréteget  (kb.  25  cm‐es  réteg)  deponálja.  Ezt  a  talajt  részben  visszatöltik,  részben  tereprendezéshez,  füvesítéshez  használják.  Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedésével kell számolni  a  földmozgatással  járó  munkák  miatt.  Ennek  mértéke  nehezen  becsülhető  és  jelentősen  befolyásolják  a  talaj  tulajdonságai  (szerkezete,  nedvessége),  valamint  a  mindenkori  meteorológiai viszonyok.   A tereprendezés és a földmunkák munkálatainak légszennyezése (porzása) nem számottevő.  Növényi hulladékot a területen nem égetnek; kijelölt területre szállítják, komposztálják.   A  többsz  örösen  megmozgatott  földhalmazokból  kiporzott  légszennyezést  fajlagos  értékekkel  számíthatjuk.  A  tapasztalatok  alapján  a  fajlagos  poremisszió  ~20  g/t  mozgatott  föld. (A >10 μm átmérőjű porszemcséket ülepedőnek tekintjük).   Tereprendezéssel érintett területen megmogatott föld térfogata: 2500 m3  Fajlagos porkibocsátás: 20 g/t érték alapján (1 m3 föld tömege 1,6 t) 32 g/m3  Munkaóra: 160 h  Órás porkibocsátás: 0,53 kg/h  Locsolással elérhető kibocsátás csökkentés: ‐75%  Tényleges por emisszió: 36,89 mg/s  ‐ 

PM10: 20,29 mg/s 

‐ 

TSPM: 27,67 mg/s 

Források és kibocsátási adatok  Forrás 

Kiporzás 

Kibocsátás  magassága  [m]  0,2 

Munkagépek 3,0 

Kibocsátott légszennyező 

SZÁLLÓPOR‐PM10 SZÁLLÓPOR‐TSPM  SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

Átl. emisszió érték  [mg/Nm3]  20,000  27,000  1313,000  61,880  130,270  8,140 

Levegőminőség és határértékek   A  jelenlegi  levegőminőség  meghatározásához  az  Országos  Légszennyezettségi  Mérőhálózat  automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati  területre  interpolált  2004‐2012.  évi  adatait  használtuk  fel.  A  háttérszennyezettséget  így  döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. 

108 

 

A  környezeti  levegő  megengedhető  szennyezettségének  mértékét  a  4/2011.  (I.  14.)  VM  rendeletben  foglaltak  szerint  vettük  figyelembe.  A  terhelhetőség  a  határérték  és  a  háttérterhelés különbsége.  Levegőszennyező  anyag 

Határérték (µg/m3)

SZÉN‐MONOXID

Háttérterhelés (µg/m3) 

Terhelhetőség (µg/m3) 

10000,0

566,9

9 433,1

PARAFFIN‐ SZÉNHIDROGÉNEK 

500,0

0,0

500,0

NITROGÉN‐DIOXID 

100,0

24,0

76,0

SZÁLLÓPOR‐PM10 

50,0

31,9

18,1

SZÁLLÓPOR‐TSPM 

100,0

31,9

68,1

  Számítási eredmények  Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:  Vizsgált forrás: Munkagépek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=4,727 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 40,085 m   szigma‐z: 15,351 m   konc.: 439,521 µg/m3   távolság: 57 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 44,788 m   szigma‐z: 16,987 m   konc.: 351,317 µg/m3   távolság: 77 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3  109 

 

 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 351,617 µg/m3     Munkagépek forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 77 m   Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 377,588 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Munkagépek forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 77m   

  Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre:  Vizsgált forrás: Munkagépek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,223 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 40,085 m   szigma‐z: 15,351 m   konc.: 20,714 µg/m3   távolság: 57 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 44,788 m   szigma‐z: 16,987 m  110 

 

 konc.: 16,557 µg/m3   távolság: 77 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 16,571 µg/m3     Munkagépek forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 77 m   Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 17,795 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Munkagépek forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 77m   

  Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: Munkagépek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,469 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 40,085 m   szigma‐z: 15,351 m   konc.: 43,607 µg/m3  111 

 

 távolság: 57 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 44,788 m   szigma‐z: 16,987 m   konc.: 34,856 µg/m3   távolság: 77 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 63,244 m   szigma‐z: 23,249 m   konc.: 15,151 µg/m3   távolság: 156 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 75,750 m   szigma‐z: 27,385 m   konc.: 9,974 µg/m3   távolság: 213 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 34,886 µg/m3     Munkagépek forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 213 m   Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 25,274 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   Epit1gep forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 213m   

112 

 

  Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre:  Vizsgált forrás: Kiporzás     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé    Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,072 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 35,902 m   szigma‐z: 14,900 m   konc.: 7,136 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 39,955 m   szigma‐z: 16,447 m   konc.: 8,761 µg/m3   távolság: 11 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 48,170 m   szigma‐z: 19,527 m   konc.: 12,555 µg/m3   távolság: 32 m   

113 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 60,076 m   szigma‐z: 23,895 m   konc.: 4,859 µg/m3   távolság: 64 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 64,388 m   szigma‐z: 25,453 m   konc.: 3,615 µg/m3   távolság: 76 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 13,544 µg/m3     Kiporzas forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 76 m   Kiporzas átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,556 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Kiporzas forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Munkagepek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,029 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 40,085 m   szigma‐z: 15,351 m    szigma‐z: 15,351 m   konc.: 2,725 µg/m3   távolság: 57 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 44,788 m   szigma‐z: 16,987 m   konc.: 2,178 µg/m3   távolság: 77 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 

114 

 

 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2,180 µg/m3     Munkagepek forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 77 m   Munkagepek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 2,341 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Munkagepek forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagepek 77m   

  Számítás SZÁLLÓPOR‐TSPM komponensre:    Vizsgált forrás: Kiporzas     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐TSPM=0,097 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 35,902 m   szigma‐z: 14,900 m   konc.: 9,633 µg/m3   távolság: 0 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:   115 

 

 szigma‐y: 39,555 m   szigma‐z: 16,295 m   konc.: 13,490 µg/m3   távolság: 10 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 39,955 m   szigma‐z: 16,447 m   konc.: 11,828 µg/m3   távolság: 11 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 48,170 m   szigma‐z: 19,527 m   konc.: 16,949 µg/m3   távolság: 32 m   távolság: 32 m    "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 48,933 m   szigma‐z: 19,811 m   konc.: 11,042 µg/m3   távolság: 34 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 57,525 m   szigma‐z: 22,967 m   konc.: 9,289 µg/m3   távolság: 57 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 13,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 18,284 µg/m3     Kiporzas forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐TSPM esetén: 57 m   Kiporzas átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 13,323 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐TSPM terhelhetőség: 68,1   Kiporzas forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐TSPM esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Kiporzas 57m   

116 

 

  Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:    Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

Munkagépek  

213

Kiporzás  

76  

2. építési fázis: Létesítmények építése  Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása  Üzemidő járműszám [1/h] [db] max. 11 0,1 1  2  1  3  3  1  0,75  1  0,75  2 

Munkagép  tgk   daru/targonca  homlokrakodó  útépítés (aszfalt)  tömörítő gépek  Emisszió [mg/s] 

CO 

HC 

NOx 

1347,5 2030 705 1875 232,5 555 1874

73,15  154 110,2  232 26,79  56,4 71,25  150 8,835  18,6 21,09  44,4 86,5  182,1

PM10  9,625 14,5 3,525 9,375 1,1625 2,775 11,4

   

 

117 

 

Források és kibocsátási adatok  Forrás jele 

Kibocsátás magassága [m] 

Munkagépek  3,0 

Kibocsátott légszennyező  SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

Átl. emisszió érték  [mg/Nm3]  1874,000  86,500  182,100  11,400 

  Számítási eredmények    Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:  Vizsgált forrás: Munkagépek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=6,746 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 39,865 m   szigma‐z: 15,274 m   konc.: 638,428 µg/m3   távolság: 57 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 45,064 m   szigma‐z: 17,082 m   konc.: 504,911 µg/m3   távolság: 79 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 510,742 µg/m3     Munkagépek forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 79 m   Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 546,765 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Munkagépek forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 79m    118 

 

 

  Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre:  Vizsgált forrás: Munkagepek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,311 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 39,865 m   szigma‐z: 15,274 m   konc.: 29,469 µg/m3   távolság: 57 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 45,064 m   szigma‐z: 17,082 m   konc.: 23,306 µg/m3   távolság: 79 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 23,575 µg/m3     Munkagépek forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 79 m   Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 25,238 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0  119 

 

 Munkagépek forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 79m   

 

  Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: Munkagépek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,656 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 39,865 m   szigma‐z: 15,274 m   konc.: 62,037 µg/m3   távolság: 57 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 45,064 m   szigma‐z: 17,082 m   konc.: 49,063 µg/m3   távolság: 79 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 73,190 m  120 

 

 szigma‐z: 26,544 m   konc.: 15,142 µg/m3   távolság: 202 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,992 m   szigma‐z: 31,368 m   konc.: 9,973 µg/m3   távolság: 272 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,630 µg/m3     Munkagépek forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 272 m   Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 30,732 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   Munkagépek forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 272m   

 

  Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre:  Vizsgált forrás: Munkagépek     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé    121 

 

 Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,041 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 39,865 m   szigma‐z: 15,274 m   konc.: 3,884 µg/m3   távolság: 57 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 42,112 m   szigma‐z: 16,058 m   konc.: 3,593 µg/m3   távolság: 67 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 45,064 m   szigma‐z: 17,082 m   konc.: 3,071 µg/m3   távolság: 79 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,107 µg/m3     Munkagépek forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 79 m   Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,326 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Munkagépek forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 79m   

122 

 

 

Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:  Forrás

Maximális hatástávolság [m] 

Munkagepek 

 272

 

  5‐1. ábra Építés levegőtisztaság‐védelmi hatásterület (1. fázis alapján) 

5.1.2. ZAJVÉDELEM 

123 

 

Az építkezési munkáknál az alábbi fázisok, műveletek eredményeznek zajterhelést   a munkagépek mozgása,   szállítási forgalom,   rakodási művelet,   aszfaltburkolat készítés.  Az  építés  körülményeiről,  technológiájáról,  stb.  a  jelenlegi  fázisban  nem  áll  rendelkezésre  információ, így a várható hatások a korábbi tapasztalatok, vizsgálatok alapján becsülhetők.  Az építkezésre a kiviteli terv szintjén, az organizációs terv ismeretében kell környezetvédelmi  tervet  készíteni,  a  kedvezőtlen  hatások  minimális  értéken  tartása,  illetve  a  határértékek  betartása érdekében.  A  zajterhelés  az  építő,  szállító,  rakodógépek  mozgásából  ered.  A  munkagépek  zaja  csak  az  úthoz  közeli  épületeknél  okozhat  problémát,  de  azt  is  csak  ideiglenes  jelleggel.  Az  anyagszállítás  általában  a  meglévő  közutakon,  vasútvonalakon  történik,  és  megfelelő  szervezéssel,  útvonal  választással,  éjszakai  szállítás,  éjszakai  építés  elkerülésével  jelentős  zajnövekedésre nem kell számítani.  A gépek, azok zajteljesítmény szintje, az építkezés folyamata, fázisterve, szállítási útvonalak  még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni.  Az  építési  munkától  származó  zaj  megengedett  egyenértékű  A‐hangnyomásszintjeit  a  27/2008. (Xll. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet tartalmazza. Az építkezés megkezdése előtt  zajkibocsátási határértéket kell kérni a környezetvédelmi felügyelőségtől.  Az  építési  tervvel  együtt  zajvédelmi  tervet  kell  készíteni.  A  megadott  immissziós  értékek  betartása függ   a helyszíni viszonyoktól,   az  építési  eljáráshoz  szükséges  gépek  és  berendezések  zajteljesítmény  szintjétől,   gépek, berendezések működési területétől, idejétől,   technológiai sorrendtől, stb.  Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak:   kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása,   a keletkező zaj terjedésének korlátozása,   szállítási  útvonalakat  úgy  kell  kijelölni,  hogy  az  a  meglévő  úthálózatot  vegye  igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet,   zajszegény építési technológia és eljárás választása.  Az  építési  munka  megindításáig  a  gépek  zajemissziós  határértékeinek  csökkentése  révén  a  táblázatban közölt adatoknál 3‐5 dB‐el kedvezőbb zajszintre lehet számítani. 

124 

 

5.1.2.1. Határérték  Építőipari  kivitelezési  tevékenységtől  származó  zaj  terhelési  határértékeit  zajtól  védendő  területeken  a  27/2008.  (XII.  3.)  KvVM‐EüM  együttes  rendelet  2.  számú  melléklete  tartalmazza.  Az  2.  számú  melléklet  szerint  az  építőipari  kivitelezési  tevékenységből  eredő  zajkibocsátási határértékek az alábbiak:   

 

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre  (dB) 

 

 

ha az építési munka időtartama 

szám 

Zajtól védendő terület 

1 hónap vagy  kevesebb 

1 hónap felett 1  évig 

1 évnél több 

 

 

nappal  6‐22  óra 

éjjel  22‐6  óra 

nappal  6‐22  óra 

éjjel  22‐6  óra 

nappal  6‐22  óra 

éjjel  22‐6  óra 

1. 

Üdülőterület,  különleges  területek  közül  az  egészségügyi terület 

60 

45 

55 

40 

50 

35 

2. 

Lakóterület  (kisvárosias,  kertvárosias,  falusias,  telepszerű  beépítésű),  különleges  területek  közül  az  oktatási  létesítmények  területei,  a  temetők,  a  zöldterület 

65 

50 

60 

45 

55 

40 

3. 

Lakóterület  (nagyvárosias  beépítésű), a vegyes terület 

70 

55 

65 

50 

60 

45 

4. 

Gazdasági terület 

70

55

70

55 

65 

50

A  27/2008.  (XII.  3.)  KvVM‐EüM  együttes  rendelet  2.  sz.  melléklete  által,  az  építőipari  kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen:   Gazdasági terület, nappal:   LTH = 70 dB (a területen csak nappal lesz munkavégzés).  Az  építési  tevékenység  során  használatos  munkaeszközök  közül  a  munkagépek  és  tehergépkocsik mozgása jelenti a domináns zajhatásokat. Ezen munkálatok kizárólag nappali  időszakban folynak.  Az  építési  terület  környezetében  a  szabadban  működtetett  technológiai  berendezésektől,  anyagmozgatásból, járműmozgásokból származó zajterhelés lesz a meghatározó. A területen  csak szabadban üzemeltetnek zajkibocsátó berendezést. 

5.1.2.2. Alkalmazott számítások, szabványok 

125 

 

Az  egyenértékű  hangnyomásszint  számításához  felhasznált  paraméterek  az  építés  1.  fázisában (alépítményi és földmunkák)  Zajforrás  megnevezése  dózer  gréder  homlokrakodó  tehergépkocsi  építési zaj 

Darab‐ szám 2 2 2 3 1

Teljesítményszint  Üzemidő ti  (LW) dB (h/nappal)  106 6  101 6  103 8  101 4  90 8 

Az  egyenértékű  hangnyomásszint  számításához  felhasznált  paraméterek  az  építés  1.  fázisában (felépítmények, magasépítés)  Darabszám Teljesítményszint (LW)  dB 

Zajforrás megnevezése  tehergépkocsi  daru  targonca  homlokrakodó  aszfaltozás  tömörítő gépek  alapzaj 

11  2  3  3  1  2  1 

101 101 98 103 108 110 90

Üzemidő ti (h/nappal)  0,8  8 8 8 6 6 8

Az  építési  munka  megindításáig  a  gépek  zajemissziós  határértékeinek  csökkentése  révén  a  táblázatban közölt adatoknál 3‐5 dB‐el kedvezőbb zajszintre lehet számítani.  Az egyenértékű zajszint számítása  A  megítélési  idő  a  nappali  időszakra  vonatkozólag:  T  =  8  óra.  Éjszaka  munkavégzés  nem  tervezett.  Építés 1. fázis  Zajforrások  dózer  gréder  homlokrakodó  tehergépkocsi  építési zaj   

db 2  2  2  3  1   

dB 106 101 103 101 90  

LAW,i üzemóra ref (T) 6 8 109 6 8 104 8 8 106 4 8 106 8 8 90 LAeqeredő    

LAeq  107,8  102,8  106,0  102,8 

90  111,4 

Építés 2. fázis  Zajforrások  tehergépkocsi  daru  targonca 

db 

dB 

11  2  3 

101 101 98

üzemóra  (nappal)  0,8 8 8

126 

ref (T)

LAW,i 

LAeq 

8 8 8

111  104  103 

101,4 104,0 102,8  

homlokrakodó  aszfaltozás  tömörítő gépek  alapzaj   

3  1  2  1   

103 108 110 90

8 6 6 8

8 8 8 8

108  108  113  90 

107,8 106,8 111,8 90,0  LAeqeredő  115,00

5.1.2.3. Zajterhelés és hatásterület lehatárolás az építés alatt  A hatásterület számítása  284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint  6.  §  (1)  A  létesítmény  zajvédelmi  szempontú  hatásterületének  (a  környezeti  zajforrás  hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:  a) 10 dB‐lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB‐lel  alacsonyabb, mint a határérték,  b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez  az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,  c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,  d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra  vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,  e)  gazdasági  területek  zajtól  nem  védendő  részén  nappal  (6:00–22:00)  55  dB,  éjjel  (6:00– 22:00) 45 dB.  A fentiek figyelembe vételével a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa  az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés   b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez  az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, (nappali időszakban a háttérterhelés: ~65 dB)  Nappali időszakban  Zajforrás:  LwA [dB] KIr [dB] KΩ [dB]Kd [dB] Kl [dB] Km [dB]  Létesítés 1.  111,4  0  0  41,37 0,06 4,79 Létesítés 2.  115,0  0  0  45,15 0,09 4,79

Kn [dB] KB [dB] Ke [dB] LTH [dB]  0 0 0  70 0 0 0  70

st [m] 34 51

  A  fenti  adatokkal  számolva,  figyelembe  véve  284/2007.  (X.  29.)  Korm.  rendelet  6.  §  (1)  a)  pontjában foglaltakat, az építkezés zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az építési  területtől számítva nappal 51 m‐re helyezkedik el. A hatásterületen belül védendő objektum  nem található.  Vizsgálati pontoknál jelentkező maximális zajterhelés az építés hatására:  Ingatlan [hrsz] 

Távolság építési  területtől [m] 

LT nappal [dB]  Hé: 70 [dB] 

010/7 

150 

55,4 

127 

 

014/37 

74 

61,8 

014/59 

74 

61,8 

014/7 

104 

58,7 

014/8 

122 

57,2 

014/9 

145 

55,7 

012/16 

91 

59,8 

012/5 

133 

56,5 

012/6 

157 

55,0 

012/2 

231 

51,5 

A  fenti  táblázatból  látható,  hogy  a  legközelebbi  ingatlannál  nem  várható  határértéket  meghaladó zajterhelés. 

5.1.2.4. Szállításból (építési forgalom) eredő zajterhelés  Az építési – többlet – forgalom nagyságából eredő zajvédelmi vizsgálatokat a 4.3.1.7 fejezet  alapadataiból  kiindulva  végeztük  el.  Az  említett  fejezetben  releváns  adatokat  jelen  munkarészben nem ismételjük meg.  Csak nappali időszakban lesz az építéshez kapcsolódóan járműmozgás.  A forgalom jellemzőinek leírása  Többletforgalom az építkezés alatt: 10 db tehergépjármű  15 db személygépjármű  Akusztikai járműkategóriák: ÁNF I. kategória 

II. kategória

III. kategória 

7605 

2653

853 

A  napszak  forgalom  ÁNF‐hez  képesti  arányát  az  út  jellegéből  adódóan  (nagy  arányú  forgalmat  lebonyolító  főutak)  a  vonatkozó  besorolás  alapján  határoztuk  meg,  amelyhez  a  többletforgalmat (csak nappali időszakban tervezett) hozzáadtuk.  A számolásához felhasznált adatok (nappal)  [K]g,s,t,j,i = 0,29  [Kt]g,s,t,j,I. = 80,53 dB   

[Kt]g,s,t,j,II. = 81,56 dB   

[Kt]g,s,t,j,III. = 84,92 dB 

Korrekcióhoz szükséges  számítási eredmények  [KD]g,s,t,j,i

Mnappal

I. 

‐9,5

II. 

‐13,01

128 

 

III. 

‐17,99

LAeq(7,5)g,s,t,j,i

Mnappal

I. 

71,0

II. 

68,5

III. 

66,9

LAeq(7,5)g,s,t,j, 

Mnappal 73,9

  Vizsgálati pontok:  Ingatlan [hrsz] 

Távolság úttengelytől [m]

LAeq nappal [dB]  Hé: 65 [dB] 

010/7 

30,7 

64,7 

014/37 

48,1 

61,6 

014/59 

50,3 

61,3 

014/7 

85,2 

57,0 

014/8 

107,5 

55,0 

014/9 

136,3 

52,9 

012/16 

74,9 

58,1 

012/5 

127,9 

53,5 

012/6 

152,7 

51,9 

012/2 

225,5 

48,6 

Fentiek  alapján  megállapítható,  hogy  az  építési  többletforgalom  hatása  nem  kimutatható  zajvédelmi szempontból a 4. sz. főút jelenlegi forgalmához viszonyítva. A többletforgalomnak  hatásterülete nem értelmezhető. 

5.1.3. VÍZ‐ ÉS TALAJVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK  5.1.3.1. Felszíni és felszín alatti vizek  A létesítés felszín alatti vizet közvetlenül nem érint.  Az létesítés vízhasználatot nem igényel, vízvédelmi, vízgazdálkodási érdeket nem sért, nem  veszélyeztet. A talajvizet nem érheti káros hatás üzemszerű állapotban.  A  vizekhez  kapcsolódó  hatások  az  építési  időszak  alatt  viszonylag  lokálisnak  mondhatók,  gyakorlatilag  csak  az  igénybevett  területekre  terjedhetnek  ki,  ahol  változtatják  a  lefolyási  viszonyokat,  illetve  a  gépek  működéséből  adódóan  esetlegesen,  havária  jelleggel  szennyezhetik a vizeket. 

5.1.3.2. Talaj  129 

 

A  helyszínen  veszélyes  anyagokból  származó  szennyezés  nem  valószínű  tekintettel  a  mai  alkalmazott  kivitelezési  technológiákra.  A  munkagépek  rendszeres  karbantartásával  és  forgalmi  engedélyével  a  környezetvédelmi  megfelelőség  biztosított.  A  munkagépek  tankolása és esetleges szervízelése a munkaterületen kívül, a környezetvédelmi előírásoknak  megfelelő telephelyen történik.  A beruházás önmagában területet foglal, mellyel a telephely által érintett földrészlet elveszti  talaj  funkcióját  ezért  ebből  a  szempontból  –  bár  az  adott  helyen  megsemmisítő  –  de  összességében elviselhetően terhelő hatású.  Az építés során a humuszos felső réteget külön kell deponálni. A kikerülő földet visszaterítik.   Az  ott  lévő  humusz  szintén  letermelésre  kerül,  majd  a  földanyag  mozgatását  követően  a  terület rekultiválása során visszakerül annak felületére. Az építési folyamat során a földtani  közeg, a felszín alatti vizek káros hatást nem szenvednek, nem szennyeződnek.  Az  Agromechanika  Mezőgazdasági  Szolgáltató  és  Kereskedelmi  Kkt.  által  készített  humuszmentési terv tartalmazza a termőföld védelméről szóló előírásoknak való megfelelés  feltételeit a jelen beruházás tekintetében.   

 

130 

 

5.1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ HATÁSOK  A  létesítés  során  a  képződő  inert  beton  törmelék  keletkezhet  az  infrastruktúra  kialakítása  során.  Az  építőipari  törmeléket  arra  jogosult  vállalkozásnak  adják  át  vagy  közvetlenül  hasznosítják  azt  a  telepi  úthálózat  kialakítása  során.  A  bontási  törmelék  inert  hulladéklerakóba kerülhet beszállításra.  Ezen  kívül  az  építési  anyagok  csomagoló  anyagai,  a  vágásból  származó  csődarabok  és  idomok,  valamint  festékek,  felületkezelők,  ragasztók  göngyölegei  teszik  ki  a  keletkező  hulladék főtömegét.  Az építő gépekkel kapcsolatosan olajos rongy, törlőkendők előfordulása lehetséges.  Az  építési  munkák  során  keletkező  szilárd  kommunális  hulladékok  mennyisége  az  ott  dolgozók  számából  becsülhető.  A  munka‐  és  szállítójárművek  számából  becsülhetően  a  területen  20  ember  egyidejű  munkavégzésére  számíthatunk.  Az  építési  tevékenység  során  keletkező  szilárd  hulladék  mennyiségét  napi  3  l/fő‐vel  számolva,  naponta  kb.  60  l  hulladék  keletkezik szakaszonként. (Összesen a 260 napos építési munkaszakaszt figyelembe véve ez  kb. 15,6 m3 hulladékot jelent.) A területen mobil WC‐t kell biztosítani, melynek szennyvizét a  szolgáltató szállítja el igény szerinti gyakorisággal.  A  munkagépek  üzemanyag  utánpótlása  a  helyszínen  történik  tartálykocsiból.  Túlfolyásgátló  töltőszeleppel  ellátott  tartálykocsi  használatával  többnyire  megelőzhető  a  túltöltés.  Amennyiben olajcserére lenne szükség, a tevékenységnél kármentő tálcát kell alkalmazni. A  szállítójárművek  üzemanyag  utánpótlása  a  legközelebbi  településen  történjen,  ezzel  is  csökkentve  a  szénhidrogén  szennyeződések  kialakulásának  lehetőségét  a  munkaterületek  környezetében.  A  zárt  tartályban  gyűjtött,  szénhidrogénnel  szennyezett  hulladékokat  (olajos  rongyok,  olajszűrők,  kenőanyag  flakonok,  esetlegesen  fáradt  olaj,  hidraulika  olaj,  akkumulátor),  veszélyes hulladékokat a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletnek megfelelően, „Sz”  kísérőjegy   kitöltésével,  engedélyes  szakcégnek  kell  átadni,ártalmatlanítás céljából  Becsült hulladékmennyiségek  A hulladékok anyagi minősége szerinti csoportok

Hulladék  Hulladék  azonosítója mennyisége 

Beton törmelék (t) 

17 01 01 

0,1 

Papír, karton hulladék (t) 

15 01 01 

0,5 

Olajjal szennyezett törlőkendő (t) 

15 02 02 

0,1 

Műanyag fólia hulladék (t) 

17 02 03 

0,75 

Kommunális hulladék (m3) 

200301 

46,8 

Veszélyes hulladék (olajos rongy, festékes  göngyöleg) (m3) 

050106  080111 

20 

Fémhulladék (t) 

170405 

5 

131 

 

Építési szakaszhoz kapcsolódó egyéb általános hulladékgazdálkodási előírások  Az építés alatt keletkező hulladékot gyűjteni kell, és rendszeresen el kell szállítani.   A kivitelezés során úgy kell eljárni, hogy a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz  ne szennyeződhessen.   A  munkagépek  tárolását,  karbantartását,  illetve  az  üzemanyag  tárolóit  úgy  kell  kialakítani,  hogy  azok  környezeti  károkat  ne  okozzanak.  A  tárolóhelyeket  fel  kell  szerelni kárelhárítási eszközökkel, és meg kell bízni egy felelős személyt, aki szükség  esetén  azonnal  megkezdheti  a  kárelhárítást.  A  munkagépek  üzemanyaggal  történő  feltöltését  úgy  kell  elvégezni,  hogy  üzemanyag,  kenőanyag  a  talajba,  felszín‐,  illetve  felszín alatti vízbe ne kerülhessen.   A felszíni vizet meg kell óvni a szennyező anyagoktól.   A kiporzás csökkentése érdekében − a légköri viszonyoktól függően − a földszállítási  útvonalakat,  igény  esetén  a  földmunka  területét,  rendszeres  időközönként  locsolni  kell.   Veszélyesnek  minősülő  hulladékokat  (pl.  festékes  göngyöleg,  felületkezelő  anyagok  maradványai, stb.) a beruházó köteles átadni az arra feljogosított átvevő szervnek.   A  kivitelező  köteles  az  építés  során  keletkező  veszélyes  hulladék  biztonságos  gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem  adja.   A kivitelező  köteles  megakadályozni,  hogy  az  építés  során  a  veszélyes hulladék a  talajba,  felszíni‐,  és  felszín  alatti  vizekbe,  illetve  a  levegőbe  jutva  szennyezze,  vagy  károsítsa a környezetet.   A  kivitelező  csak  olyan  kezelőnek  adhatja  át  a  veszélyes  hulladékot,  aki  a  környezetvédelmi  felügyelőség  engedélyével  rendelkezik,  az  adott  hulladék  kezelésére.   Ártalmatlanításra  csak  az  a  hulladék  kerülhet,  amelynek  anyagában  történő  hasznosítására    vagy    energiahordozóként    való    felhasználására    a    műszaki,  illetve  gazdasági  lehetőségek  még  nem  adottak,  vagy  a  hasznosítás  költségei  az  ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 

5.1.5. ÉLŐVILÁGRA ÉS TÁJRA KIFEJTETT HATÁSOK  A  közvetlen  hatásterület  élővilág‐védelmi  szempontból  minden  olyan  terület,  amelyet  az  építéssel kapcsolatos munkálatok fizikailag érintenek.  A tervezett beruházás által érintett ingatlanok szántó, erdő, illetőleg művelésből kivett (út)  művelési ágú területek.  Az  élővilág  szempontjából  az  építési  fázis  közvetett  hatásterületéhez  soroljuk  azokat  a  területeket,  ahol  az építési  munkálatok  hatásai  nem közvetlenül  fizikai  értelemben,  hanem  közvetve,  más  környezeti  elemre  (pl.:  levegőre,  felszín  alatti  vagy  felszíni  vízre)  gyakorolt  hatásán  keresztül  érzékelhetően  befolyásolják  az  élővilág  valamelyik  alkotóelemének  (az  élővilágot  alkotó  fajok  egyedei,  állományai)  életfolyamatait,  viselkedését,  ezáltal 

132 

 

befolyásolják  az  adott  területen  a  faj  állományának  alakulását  (pl.:  reprodukciós  ráta,  ezen  keresztül pedig a populációméret).  Természetesen ide tartoznak az építési munkálatok zaj és vibrációs terhelésén, a kivitelezést  végző munkások és munkagépek által az építést megelőző állapothoz képest keltett vizuális  zavarásán,  ill.  a  munkafolyamatok  esetleges  fényszennyezésén  keresztül  közvetetten  jelentkező  hatások  is.  Ezek  mellett  a  közvetett  hatásterülethez  tartoznak  azok  a  megközelítési  útvonalak,  ill.  azok  közvetlen  környezete,  amelyeket  a  munkagépek  és  a  munkálatok  kivitelezésében  részt  vevők  ténylegesen  használnak  a  szálláshely  és  a  munkaterület,  ill.  a  munkavégzés  során  felhasznált  anyagok  forráshelye  és  a  munkaterület  között.  Az élővilágra gyakorolt várható közvetett hatások megítélése igen nehéz, mert az egyes fajok  eltérő érzékenységet mutatnak a különböző környezeti hatásokra, például eltérő mértékben  érzékenyek a levegőkörnyezeti hatásokra, a zaj és vibrációs hatásokra vagy a vizuális zavaró  hatásokra.  A  levegőminőségi  és  zajvédelmi  határértékek  humán  egészségügyi  szempontból  kerültek  megállapításra  és  az  élővilágot  alkotó  fajpopulációk  túlnyomó  többsége  esetében  alapkutatási szinten sem rendelkezünk arra vonatkozó ismeretekkel, hogy a jogszabályokban  szereplő, emberekre vonatkozóan megállapított határértékek hogyan viszonyulnak az adott  faj szempontjából releváns küszöbértékekhez.  A  humán  szempontból  meghatározott  határértékeknek  megfelelő  levegőszennyezettségi  hatásterület  sugara  az  építés  időszakában  nagyságrendileg  500  m,  míg  a  zajvédelmi  hatásterület lakóterületre vonatkoztatott határérték esetén maximum 250 m.  Számos  gyakorlati  tapasztalat  támasztja  alá,  hogy  a  zajhatásra  és  a  vizuális  zavaró  hatásra  számos állatfaj egyedei megfigyelhetően érzékenyebben reagálnak, mint az emberek és ezek  a  hatások  menekülést,  ill.  egyfajta  elkerülő  viselkedést  váltanak  ki  az  egyedekből.  Ugyanakkor  már  a  gerinctelen  állatok  számos  csoportjára  (pl.:  puhatestűek,  ízeltlábúak)  is  jellemző a tanulás egyik legegyszerűbb, látens formája, az ún. habituációs tanulás, melynek  lényege,  hogy  ugyanazon  ingerrel  ismételt  szembesülés  eredményeként  a  figyelem  vagy  reakció  intenzitása  csökken.  Az  egyedek  hozzászoknak  az  ismételt  és  a  megerősítés  hiánya  miatt  számukra  nem  veszélyesnek,  közömbösnek  ítélt  ingerekhez.  Legtöbb  ténylegesen  alkalmazható gyakorlati tapasztalattal a gerincesekre, azon belül is elsősorban a madarakra  vonatkozóan rendelkezünk.  A  tervezett  beavatkozás  által  érintett  területen,  ill.  környezetében  a  rendelkezésre  álló  információk  alapján  nem  fészkelnek  olyan  madárfajok,  melyek  extrém  módon  érzékenyek  lennének az akusztikus és vizuális zavaró hatásokra (pl.: rétisas (Haliaeetus albicilla), fekete  gólya (Ciconia nigra)).  A beruházási terület közelében ténylegesen rendszeresen előforduló és fészkelő madárfajok  gyakorlati  tapasztalatokon  alapuló  akusztikus  és  vizuális  zavaró  hatásokkal  szemben  mutatott érzékenysége alapján a munkaterület szélétől számított 200 méteres távolságban  jelölhető ki a közvetett élővilág‐védelmi hatásterület határa. Az így meghatározott közvetett  133 

 

hatásterületen  kívül  az  építési  fázisban  a  környezeti  tényezőkben  bekövetkező  esetleges  változások  várhatóan  még  a  területen  jelenlegi  ismereteink  alapján  előforduló  legérzékenyebb állat‐ és a növényfajok életmenetét sem befolyásolják érdemben.  A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A  biológiailag aktív felületek meghatározása.  A  területen  évtizedek  óta  zajló  gazdálkodás  a  természetes  élőhelyeket  napjainkra  teljes  mértékben  átalakította.  A  korábban  itt  volt  gyertyános‐tölgyes  vegetáció  megszűnt  és  a  szántóföldi  gazdálkodásnak  köszönhetően  intenzív  szántóföldi  élőhelyek  alakultak  ki.  A  területen  a  vetett  növények  mellett  nyílt  felszínt  kedvelő  pionírok  és  ruderális  gyomok  telepedtek  meg.  A  hulladékfeldolgozó  létesítésével  a  ruderális  és  a  taposástűrő  vegetáció  kiterjedésének növekedése várható, a közelítő út helyén kizárólagosan taposástűrő, letörpült  vegetáció  fog  kialakulni.  A  lebetonozott  vagy  kavicsággyal  borított  helyek  növényzetmentesek  lesznek.  Korábbi  tapasztalatok  szerint  hasonló  élőhelyeken  a  rekultiváció után a növényzet 5‐6 év után már viszonylag jól regenerálódik.  A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése.  A  tevékenységre  minden  élő  szervezet  egyformán  érzékenyen  reagál,  mivel  a  meglévő  élőhelyek  teljes  mértékben  átalakulnak.  Legjobban  azonban  a  növények  fajkészletében  bekövetkező változásokat lehet majd figyelemmel kísérni.  Az eddigi károsodás mértékének meghatározása.  A  tervezési  terület  természetes  és  természetközeli  vegetációja  az  erdőirtásokhoz,  majd  a  növénytermesztéshez kötődő tevékenységek folyamán napjainkra teljesen megsemmisült, jó  természetességű élőhelyek a közelben már nem találhatók meg.  

5.2.

ÜZEMELÉS 

5.2.1. LEVEGŐTISZTASÁG‐VÉDELEM  5.2.1.1. Szállítással és telepi közlekedéssel összefüggő kibocsátások  Számításainkat az 5.1.1.3 Fejezettel analóg módon végeztük.  Napi maximális járműszám: 

60 db tehergépjármű 

 

15 db személygépkocsi 

A fenti adatok alapján a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátást  a következő táblázat részletezi.  [mg/s m]  CO  szgk 0.74334 busz  0.01002 tgk 0.14401 Ei  0,8974 

CH 0.20009 0.00046 0.01014 0,2107

NO2 0.30710 0.00516 0.09089 0,4032

SO2 0.00114 0.00017 0.01757 0,0189

PM 0.01392 0.00094 0.02083 0,0357 

   

  134 

 

Források és kibocsátási adatok  Forrás  jele 

Kibocsátás. magassága [m] 

Kibocsátott légszennyező 

Átl. emisszió érték  [mg/Nm3] 

4‐sz‐ut‐0  (260+656  és  0,3  260+775  kmsz) 

SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐DIOXID  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,897  0,211  0,403  0,019  0,036 

4‐sz‐ut‐1  (260+775  és  0,3  260+900  kmsz) 

SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐DIOXID  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,897  0,211  0,403  0,019  0,036 

4‐sz‐ut‐2  (260+900  és  0,3  261+300  kmsz) 

SZÉN‐MONOXID PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐DIOXID  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,897  0,211  0,403  0,019  0,036 

  Számítási eredmények  Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,897 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 3005,113 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 986,361 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:   135 

 

 szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 986,361 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 986,361 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2404,090 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 986,361 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,897 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 3633,846 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 1053,584 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m 

136 

 

 konc.: 1053,584 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,742 m   konc.: 651,685 µg/m3   távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2907,077 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 2 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 852,635 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,897 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 6436,757 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 1263,682 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 1263,682 µg/m3   távolság: 1 m 

137 

 

   "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 4,108 m   konc.: 773,024 µg/m3   távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5149,406 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 2 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1018,353 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐1 2m   

  Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,211 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0    138 

 

 Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 231,587 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 705,569 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 231,587 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,945 m   konc.: 88,214 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 7,071 m   konc.: 49,310 µg/m3   távolság: 9 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 564,455 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 9 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 97,268 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé 

139 

 

   Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,211 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 247,370 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 853,189 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 247,370 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 4,505 m   konc.: 93,457 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 8,718 m   konc.: 48,377 µg/m3   távolság: 10 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 682,551 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 10 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 97,805 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti   

140 

 

Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,211 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 296,699 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 1511,282 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 296,699 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 7,945 m   konc.: 94,014 µg/m3   távolság: 5 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 15,833 m   konc.: 47,203 µg/m3   távolság: 13 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1209,026 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 13 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 100,817 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 

141 

 

 4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 13m   

  Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,403 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 1350,191 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 443,170 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:   142 

 

 konc.: 72,407 µg/m3   távolság: 13 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 44,199 m   konc.: 15,109 µg/m3   távolság: 114 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 66,807 m   konc.: 9,996 µg/m3   távolság: 202 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1080,153 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 202 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 28,902 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 13 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,403 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 1632,680 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 473,373 µg/m3 

143 

 

 távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 72,639 µg/m3   távolság: 14 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 53,365 m   konc.: 15,132 µg/m3   távolság: 123 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 80,944 m   konc.: 9,977 µg/m3   távolság: 219 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1306,144 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 219 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,032 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 14 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=0,403 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 2892,022 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:  

144 

 

 szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 567,770 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 74,429 µg/m3   távolság: 17 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 94,361 m   konc.: 15,159 µg/m3   távolság: 154 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 143,054 m   konc.: 9,999 µg/m3   távolság: 274 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2313,617 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 274 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,567 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 17 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 274m   

145 

 

  Számítás KÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,019 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 63,290 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 20,774 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 20,774 µg/m3   konc.: 20,774 µg/m$   távolság: 1 m 

146 

 

 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 20,774 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,632 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 20,774 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,019 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 76,532 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 22,189 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 22,189 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m 

147 

 

 szigma‐z: 1,679 m   konc.: 22,189 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 61,225 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 22,189 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,019 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 135,564 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 26,614 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 26,614 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 4,108 m   konc.: 16,281 µg/m3 

148 

 

 távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 108,451 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 2 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 21,447 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 2m   

  Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre:  Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,036 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 119,548 µg/m3   távolság: 0 m  149 

 

   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,476 m   konc.: 39,239 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 14,947 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 12,122 m   konc.: 4,876 µg/m3   távolság: 19 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 16,449 m   konc.: 3,594 µg/m3   távolság: 29 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 95,639 µg/m3     4‐sz‐ut‐0 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 29 m   4‐sz‐ut‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,623 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   4‐sz‐ut‐0 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 4 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,036 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m 

150 

 

 szigma‐z: 1,679 m   konc.: 144,560 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,679 m   konc.: 41,913 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 15,835 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 14,376 m   konc.: 4,973 µg/m3   távolság: 20 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 20,184 m   konc.: 3,542 µg/m3   távolság: 32 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 115,648 µg/m3     4‐sz‐ut‐1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 32 m   4‐sz‐ut‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,627 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   4‐sz‐ut‐1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 4 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Vizsgált forrás: 4‐sz‐ut‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,036 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0   

151 

 

 Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 256,064 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,501 m   konc.: 50,271 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 15,929 µg/m3   távolság: 5 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 25,387 m   konc.: 4,989 µg/m3   konc.: 4,989 µg/m3    távolság: 25 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 35,000 m   konc.: 3,619 µg/m3   távolság: 39 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 204,852 µg/m3     4‐sz‐ut‐2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 39 m   4‐sz‐ut‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 9,064 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   4‐sz‐ut‐2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 5 m  a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4‐sz‐ut‐2 39m   

152 

 

Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:  Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

4‐sz‐ut‐0  

202

4‐sz‐ut‐1  

219

4‐sz‐ut‐2  

274

  Jelenlegi hatástávolság (nélküle állapot)  A  306/2010.  (XII.23.)  Korm.  rendelet  feltételei  szerint  a  maximális  hatástávolsággal  rendelkező forrás:  Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

4‐sz‐ut‐0  

197

4‐sz‐ut‐1  

213

4‐sz‐ut‐2  

267

Látható, hogy az út (alap)terheltsége jelentős, a járulékos forgalom jelentősen (maximum  5‐7m)  nem  növeli  az  út  terheltségét,  a  védőtávolságokat  a  forgalomnövekmény  nem  befolyásolja, az az alapállapottal megegyező.  A telepi közlekedés légszennyező hatása  A  vizsgált  telepi  útszakaszon  áthaladó  teljes  légszennyező  anyag  kibocsátást  (5km/h)  a  következő táblázat részletezi.  153 

 

[mg/s m]  CO  CH tgk 0.3204  0.0724

NO2 SO2 PM 0.0716 0.0021 0.0248 

A telepen mozgó munkagépek kibocsátását nem ítéljük jelentősnek, azok két épület között  rövid távon időszakosan közlekednek.  Források és kibocsátási adatok    Forrás. jele 

Telepikozl‐0  (Bejárat) 

Telepikozl‐1  (Bejárattól  válogatócsarnokig) 

Telepikozl‐2  (válogató előtti terület) 

Telepikozl‐3  (válogatócsarnoktól  készterméktárolóig) 

Telepikozl‐4  (készterméktároló  forduló) 

Telepikozl‐5  (készterméktárolótól  válogatócsarnokig) 

Telepikozl‐6  (válogatócsarnoktól  kijáratig) 

Forrás  magassága  [m] 

Kibocsátott légszennyező 

Átl. emisszió érték  [mg/Nm3] 

0,3 

SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐OXIDOK  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,320  0,072  0,072  0,002  0,025 

0,3 

SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐OXIDOK  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,320  0,072  0,072  0,002  0,025 

0,3 

SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐OXIDOK  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,320  0,072  0,072  0,002  0,025 

0,3 

SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐OXIDOK  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,320  0,072  0,072  0,002  0,025 

0,3 

SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐OXIDOK  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,320  0,072  0,072  0,002  0,025 

0,3 

SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐OXIDOK  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,320  0,072  0,072  0,002  0,025 

0,3 

SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK  NITROGÉN‐OXIDOK  KÉN‐DIOXID  SZÁLLÓPOR‐PM10 

0,320  0,072  0,072  0,002  0,025 

  Számítási eredmények  Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:  Vizsgált forrás: Telepikozl‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé    154 

 

 Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 229,790 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 138,089 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 183,832 µg/m3     Telepikozl‐0 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 138,089 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Telepikozl‐0 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 448,676 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 240,418 µg/m3   távolság: 1 m 

155 

 

   "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 358,941 µg/m3     Telepikozl‐1 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 240,418 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Telepikozl‐1 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 209,922 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 115,485 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 167,938 µg/m3     Telepikozl‐2 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 115,485 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Telepikozl‐2 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐3     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé   

156 

 

 Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0        Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 341,035 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 202,507 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 272,828 µg/m3     Telepikozl‐3 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 202,507 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Telepikozl‐3 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐4     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 211,089 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 117,168 µg/m3 

157 

 

 távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 168,871 µg/m3     Telepikozl‐4 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 117,168 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Telepikozl‐4 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐5     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 3584,322 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 514,682 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 514,682 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 514,682 µg/m3   távolság: 1 m   

158 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2867,457 µg/m3     Telepikozl‐5 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 514,682 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Telepikozl‐5 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐6     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 237,115 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 144,446 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 189,692 µg/m3     Telepikozl‐6 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 144,446 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   Telepikozl‐6 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl‐0 1m   

159 

 

 

  Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre:  Vizsgált forrás: Telepikozl‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 51,925 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 31,204 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 31,204 µg/m3   távolság: 1 m    160 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 41,540 µg/m3     Telepikozl‐0 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m   Telepikozl‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 31,204 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Telepikozl‐0 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 101,386 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 54,327 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 54,327 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,380 m   konc.: 35,496 µg/m3   távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 

161 

 

 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 81,109 µg/m3     Telepikozl‐1 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 2 m   Telepikozl‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 44,911 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Telepikozl‐1 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 47,436 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 26,096 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 37,949 µg/m3     Telepikozl‐2 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m   Telepikozl‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,096 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Telepikozl‐2 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐3     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás 

162 

 

 Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   szigma‐z: 0,772 m    konc.: 77,063 µg/m3   távolság: 0 m   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 45,760 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 45,760 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 61,650 µg/m3     Telepikozl‐3 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m   Telepikozl‐3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 45,760 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Telepikozl‐3 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐4     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 47,699 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m 

163 

 

 szigma‐z: 0,835 m   konc.: 26,476 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 38,159 µg/m3     Telepikozl‐4 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m   Telepikozl‐4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,476 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Telepikozl‐4 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐5     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 116,301 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 809,940 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 116,301 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 5,647 m   konc.: 70,842 µg/m3   távolság: 2 m   

164 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 9,307 m   konc.: 43,020 µg/m3   távolság: 4 m   "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 647,952 µg/m3     Telepikozl‐5 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 4 m   Telepikozl‐5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 70,772 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Telepikozl‐5 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m    Vizsgált forrás: Telepikozl‐6     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 53,580 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 32,640 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 32,640 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 42,864 µg/m3 

165 

 

   Telepikozl‐6 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m   Telepikozl‐6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 32,640 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   Telepikozl‐6 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl‐5 4m 

  Számítás NITROGÉN‐OXIDOK komponensre:  Vizsgált forrás: Telepikozl‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 51,351 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 30,859 µg/m3   távolság: 1 m 

166 

 

   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 30,859 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,577 m   konc.: 15,821 µg/m3   távolság: 3 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 41,081 µg/m3     Telepikozl‐0 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 3 m   Telepikozl‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 22,435 µg/m3   NITROGÉN‐OXIDOK terhelhetőség: 157,3   Telepikozl‐0 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 100,266 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 53,726 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:  

167 

 

 szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,830 m   konc.: 26,743 µg/m3   távolság: 3 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,627 m   konc.: 18,753 µg/m3   távolság: 5 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 80,213 µg/m3     Telepikozl‐1 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 5 m   Telepikozl‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 31,250 µg/m3   NITROGÉN‐OXIDOK terhelhetőség: 157,3   Telepikozl‐1 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 46,911 µg/m3   távolság: 0 m        "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 25,808 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m 

168 

 

 szigma‐z: 0,844 m   konc.: 25,808 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,336 m   konc.: 16,940 µg/m3   távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 37,529 µg/m3     Telepikozl‐2 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 2 m   Telepikozl‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 21,374 µg/m3   NITROGÉN‐OXIDOK terhelhetőség: 157,3   Telepikozl‐2 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐3     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 76,211 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 45,254 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,212 m   konc.: 30,164 µg/m3 

169 

 

 távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,960 m   konc.: 19,006 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 60,969 µg/m3     Telepikozl‐3 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 4 m   Telepikozl‐3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,386 µg/m3   NITROGÉN‐OXIDOK terhelhetőség: 157,3   Telepikozl‐3 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐4     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 47,172 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 26,184 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 26,184 µg/m3   távolság: 1 m   

170 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,321 m   konc.: 17,215 µg/m3   távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 37,738 µg/m3     Telepikozl‐4 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 2 m   Telepikozl‐4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 21,699 µg/m3   NITROGÉN‐OXIDOK terhelhetőség: 157,3   Telepikozl‐4 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐5     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 115,016 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 800,991 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 115,016 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 13,938 m   konc.: 28,417 µg/m3 

171 

 

 távolság: 7 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 20,569 m   konc.: 19,259 µg/m3   távolság: 12 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 640,793 µg/m3     Telepikozl‐5 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 12 m   Telepikozl‐5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 40,634 µg/m3   NITROGÉN‐OXIDOK terhelhetőség: 157,3   Telepikozl‐5 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 1 m    Vizsgált forrás: Telepikozl‐6     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 52,988 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 32,279 µg/m3   távolság: 1 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,172 m   konc.: 21,642 µg/m3   távolság: 2 m   

172 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,548 m   konc.: 16,619 µg/m3   távolság: 3 m        "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 42,391 µg/m3     Telepikozl‐6 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: 3 m   Telepikozl‐6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 23,514 µg/m3   NITROGÉN‐OXIDOK terhelhetőség: 157,3   Telepikozl‐6 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐OXIDOK esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl‐5 12m   

 

  Számítás KÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: Telepikozl‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0   Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0   173 

 

   Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 1,506 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 0,905 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,205 µg/m3     Telepikozl‐0 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,905 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   Telepikozl‐0 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 2,941 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 1,576 µg/m3   távolság: 1 m   

174 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2,353 µg/m3     Telepikozl‐1 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1,576 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   Telepikozl‐1 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 1,376 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 0,757 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,101 µg/m3     Telepikozl‐2 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,757 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   Telepikozl‐2 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐3     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 

175 

 

   Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 2,235 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 1,327 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,788 µg/m3     Telepikozl‐3 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1,327 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   Telepikozl‐3 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐4     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 1,384 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 0,768 µg/m3   távolság: 1 m   

176 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,107 µg/m3     Telepikozl‐4 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,768 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   Telepikozl‐4 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐5     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 23,493 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 3,373 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 18,794 µg/m3     Telepikozl‐5 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,373 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   Telepikozl‐5 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐6     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: KÉN‐DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 

177 

 

   Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 1,554 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 0,947 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,243 µg/m3     Telepikozl‐6 forrás hatástávolsága KÉN‐DIOXID esetén: 1 m   Telepikozl‐6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,947 µg/m3   KÉN‐DIOXID terhelhetőség: 246,1   Telepikozl‐6 forrás védőtávolsága KÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl‐0 1m   

 

    178 

 

Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre:  Vizsgált forrás: Telepikozl‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 17,786 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,762 m   konc.: 10,689 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,929 m   konc.: 4,507 µg/m3   távolság: 4 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,571 m   konc.: 3,399 µg/m3   távolság: 6 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 14,229 µg/m3     Telepikozl‐0 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 6 m   Telepikozl‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,847 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Telepikozl‐0 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐1  179 

 

   vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 34,729 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,870 m   konc.: 18,609 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 12,159 µg/m3   távolság: 2 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,677 m   konc.: 4,656 µg/m3   távolság: 8 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 4,921 m   konc.: 3,484 µg/m3   távolság: 12 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 27,783 µg/m3     Telepikozl‐1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 12 m   Telepikozl‐1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 7,087 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Telepikozl‐1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 2 m 

180 

 

  Vizsgált forrás: Telepikozl‐2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 16,249 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,844 m   konc.: 8,939 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,770 m   konc.: 4,476 µg/m3   távolság: 3 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,540 m   konc.: 3,142 µg/m3   távolság: 5 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 12,999 µg/m3     Telepikozl‐2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 5 m   Telepikozl‐2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,219 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Telepikozl‐2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐3 

181 

 

   vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 15,675 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 26,397 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,772 m   konc.: 15,675 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,613 m   konc.: 4,963 µg/m3   távolság: 6 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,766 m   konc.: 3,456 µg/m3   távolság: 10 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 21,118 µg/m3     Telepikozl‐3 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 10 m   Telepikozl‐3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 6,700 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Telepikozl‐3 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 1 m 

182 

 

  Vizsgált forrás: Telepikozl‐4     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 16,339 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,835 m   konc.: 9,069 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,750 m   konc.: 4,551 µg/m3   távolság: 3 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,511 m   konc.: 3,196 µg/m3   távolság: 5 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 13,071 µg/m3     Telepikozl‐4 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 5 m   Telepikozl‐4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,303 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Telepikozl‐4 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: Telepikozl‐5 

183 

 

   vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 277,438 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 3,431 m   konc.: 39,838 µg/m3   távolság: 1 m     Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 14,736 µg/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 27,565 m   konc.: 4,978 µg/m3   távolság: 18 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 37,924 m   konc.: 3,618 µg/m3   távolság: 28 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 221,951 µg/m3     Telepikozl‐5 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 28 m   Telepikozl‐5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,710 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1 

184 

 

 Telepikozl‐5 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 4 m    Vizsgált forrás: Telepikozl‐6     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció:    konc.: 11,181 µg/m3   távolság: 1 m     Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 18,353 µg/m3   távolság: 0 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 0,749 m   konc.: 11,181 µg/m3   távolság: 1 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 1,893 m   konc.: 4,736 µg/m3   távolság: 4 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,000 m   szigma‐z: 2,523 m   konc.: 3,573 µg/m3   távolság: 6 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 14,683 µg/m3     Telepikozl‐6 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 6 m 

185 

 

 Telepikozl‐6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 6,134 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   Telepikozl‐6 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 1 m    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl‐5 28m   

 

  Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:  Forrás

Maximális hatástávolság [m] 

Telepikozl‐0 

 6

Telepikozl‐1 

 12

Telepikozl‐2 

 5

Telepikozl‐3 

 10

Telepikozl‐4 

 5

Telepikozl‐5 

 28

Telepikozl‐6 

 6

 

186 

 

  5‐2. ábra Telepi közlekedés hatásterülete 

5.2.1.2. Szociális tevékenységből eredő hatások  A  szociális  jellegű  kibocsátások  esetében  kizárólag  az  irodahelyiségek  klimatizálása  jelentkezik,  melynek  nagyságrendje  a  tevékenység,  illetve  a  környező  területek  környezeti  minőségére nem bír releváns légszennyező hatással.  Az irodaépület fűtését a saját technológiából származó hővel biztosítják. 

5.2.1.3. Technológiából eredő hatások  A telephelyen alkalmazott technológia során több pontforrás létesítése tervezett.   A tervezett pontforrások technológiánként az alábbiak:  Technológia  megnevezése 

Telepítés  helye 

Pontforrás  azonosítója 

megnevezése 

EOV  koordináták 

Energia előállítás 

gépterem 

P01 

gázmotorok  füstgáz  EOV X 279785  kidobó kürtő  EOV Y 848879 

Hulladékkezelés 

gázosító  csarnok 

P02 

szárító kidobó kürtő  EOV X 279780  EOV Y 848846 

  

P01

Pontforrás jele: 

187 

 



Technológia: 

energia előállítás



Pontforrások megnevezése: 

gázmotorok füstgázkürtő 



A pontforráshoz tartozó berendezés:  

Dresser 500kW gázmotor 8db  CAT 600kW gázmotor 1db  CAT 800kW gázmotor 1db 



Teljesítmény (összes):  

5,86 MW



Kibocsátási keresztmetszet: 

0,5 m2



Pontforrás magassága: 

15,0 m



Kibocsátási hőmérséklet: 

180 °C

A pontforrásból az alábbi légszennyező anyagok távoznak:    Légszennyező anyag neve

Légszennyező  kódja 

Szén‐monoxid  

2

Nitrogén‐oxidok (mint NO2)

3

Szén‐dioxid 

999

NMHC 

598

Szilárd anyag 

7

anyag 

Kibocsátási adatok:  Emissziós értékek (kidobó kürtőn):   

NOx 

349 mg/Nm3 

 

 

 

 

 

 

CO 

210, ill.  mg/Nm3 

 

 

 

 

 

 

NMHC 47 mg/Nm3 

 

 

 

 

 

 

PM10  2‐5 mg/Nm3 (átl. 3 mg/Nm3) 

 

 

23156 Nm3/h (8x2177+2470+3269) 

Füstgáz térfogatárama: 

A 10db gázmotor összesített emissziós kibocsátását tartalmazzák a fenti adatok.  Az adatok meghatározása a következő egyedi kibocsátási adatok alapján történt:  Gázmotor, ill.  kibocsátás [mg/Nm3] 

NOx 

CO 

NMHC 

Dresser 500kW 

301 

181 

40 

CAT 600kW 

342 

206 

46 

CAT 800kW 

453 

273 

61 

Összesített 

349 

210 

47 

  188 

 

Kibocsátási határértékek 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet szerint:  Kibocsátási  határérték   mg/m3 

Komponens  Nitrogén‐oxidok 

600

Szén‐monoxid 

700

NMHC

150

  Összevetve  a  koncentráció  értéket  a  vonatkozó  határértékkel,  megállapítható,  hogy  emmisziós határérték túllépés nem várható.    

Pontforrás jele: 

P02



Technológia: 

hulladékkezelés



Pontforrások megnevezése: 

gázosító szárító kidobó kürtő 



A pontforráshoz tartozó berendezés:  

1 db forgódobos szárítóberendezés  (ventilátorral, porleválasztó ciklonnal és  szűrővel) 



Teljesítmény:  

5600 m3/h



Kibocsátási keresztmetszet: 

0,5 m2 / pontforrás



Pontforrás magassága: 

15,0 m



Kibocsátási hőmérséklet: 

80 °C

A pontforrásból az alábbi légszennyező anyagok távozhatnak:    Légszennyező anyag neve

Légszennyező  kódja 

Szilárd anyag 

7

anyag 

  A  szárítólevegő  szűrése  ciklonnal  és  szűrőkkel  történik  több  lépcsőben,  annak  érdekében,  hogy a leválasztott por a gázosító berendezésben a technológia során elgázosítható legyen.  Porkibocsátás nem valószínűsíthető, azonban a lehetőségével foglalkozunk.  Emissziós értékek: 

 

Levegő térfogatárama: 

 

Szilárd anyag  3 mg/m3 

 

5600 Nm3/h  

 

189 

 

Kibocsátási határértékek 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet szerint:  Komponens 

Kibocsátási  határérték*   mg/m3 

Szilárd anyag 

150

  Összevetve  a  koncentráció  értéket  a  vonatkozó  határértékkel,  megállapítható,  hogy  határérték túllépés nem várható.  Források és kibocsátási adatok    Pont‐ Pont‐forrás.  Kilépési   forrás  magas.  átmérő  jele  [m]  [m] 

Átlagos Füstgáz   emisszió  hőmér‐ érték  séklet  [mg/Nm3] [C°] 

Kibocsátott  légszennyező 

P1 

15,0 

0,5 

NITROGÉN‐DIOXID SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK SZÁLLÓPOR‐PM10 

P2 

15,0 

0,5 

SZÁLLÓPOR‐PM10

Füstgáz  térfogat‐ áram  [Nm3/h] 

349,000 210,000  47,000  3,000 

180,0 

23156,000 

3,000

80,0 

5600,000 

  Levegőminőség és határértékek   A  jelenlegi  levegőminőség  meghatározásához  az  Országos  Légszennyezettségi  Mérőhálózat  automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati  területre  interpolált  2004‐2012.  évi  adatait  használtuk  fel.  A  háttérszennyezettséget  így  döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg.  A  környezeti  levegő  megengedhető  szennyezettségének  mértékét  a  4/2011.  (I.  14.)  VM  rendeletben  foglaltak  szerint  vettük  figyelembe.  A  terhelhetőség  a  határérték  és  a  háttérterhelés különbsége.  Levegőszennyező  anyag 

Határérték  (µg/m3) 

Háttérterhelés  (µg/m3) 

Terhelhetőség  (µg/m3) 

100,0

24,0

76,0

10000,0

566,9

9 433,1

PARAFFIN‐ SZÉNHIDROGÉNEK 

500,0 

0,0 

500,0 

SZÁLLÓPOR‐PM10 

50,0

31,9

18,1

NITROGÉN‐DIOXID SZÉN‐MONOXID 

190 

 

Számítási eredmények  Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=8,081 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 36,478 µg/m3   távolság: 858 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m   konc.: 29,174 µg/m3   távolság: 1423 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 144,186 m   szigma‐z: 68,661 m   konc.: 15,195 µg/m3   távolság: 2666 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 187,019 m   szigma‐z: 86,878 m   konc.: 9,998 µg/m3   távolság: 3693 m    191 

 

 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 29,182 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 3693 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 19,659 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   P1 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 3693m   

  Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=4,863 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0  192 

 

   Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 21,949 µg/m3   távolság: 858 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m   konc.: 17,554 µg/m3   távolság: 1423 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 17,560 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1423 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 14,220 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   P1 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m   

   

 

193 

 

Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m     Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=1,088 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 4,912 µg/m3   távolság: 858 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m   konc.: 3,929 µg/m3   távolság: 1423 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,930 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1423 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,183 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   P1 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m   

194 

 

  Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,069 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 0,314 µg/m3   távolság: 858 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m 

195 

 

 konc.: 0,251 µg/m3   távolság: 1423 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,251 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 1423 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,203 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   P1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: P2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 106,4 kW   Átlagos szélsebesség: 3,15 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 0,5 m   Effektív magasság: 15,5 m     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,017 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 16,788 m   szigma‐z: 10,721 m   konc.: 0,923 µg/m3   távolság: 127 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 25,019 m   szigma‐z: 15,382 m   konc.: 0,738 µg/m3   távolság: 211 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 

196 

 

 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,739 µg/m3     P2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 211 m   P2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,600 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   P2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m   

  Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:  Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

P1 

3693*

P2 

211

*A  fent  jelezett  hatásterület  a  pontforrások  kürtőjén  maximáisan  távozó  nitrogén‐oxid  gázokból  adódik.  A  tervezett  füstgázkezeléssel  (szelektív  katalitikus  redukció,  metán,  illetve  hidrogéngáz  felhasználásával)  redukciós  füstgáztisztítással  ez  a  hatásterület  (a  nitrogén oxidok esetében min. 70%‐os redukciós hatásfokkal) kb. 1400 m‐ig csökkenthető.  A meglévő technológia jelen telephelyre történő adaptálása folyamatban van.  Fentiek alapján a vizsgált pontforrások hatásterülete a következőképpen változik:  

P01

Pontforrás jele: 

Kibocsátási adatok:  197 

 

Emissziós értékek (kidobó kürtőn):   

NOx 

105 mg/Nm3 

 

 

 

 

 

 

CO 

210, mg/Nm3 

 

 

 

 

 

 

NMHC 47 mg/Nm3 

 

 

 

 

 

 

PM10  2‐5 mg/Nm3 (átl. 3 mg/Nm3) 

 

 

23156 Nm3/h (8x2177+2470+3269) 

Füstgáz térfogatárama: 

A 10db gázmotor összesített emissziós kibocsátását tartalmazzák a fenti adatok.  Az adatok meghatározása a következő egyedi kibocsátási adatok alapján történt:  Gázmotor, ill.  kibocsátás [mg/Nm3] 

NOx 

CO 

NMHC 

Dresser 500kW 

90 

181 

40 

CAT 600kW 

103 

206 

46 

CAT 800kW 

136 

273 

61 

Összesített 

105 

210 

47 

  Források és kibocsátási adatok    Pont‐ Pont‐forrás.  Kilépési   forrás  magas.  átmérő  jele  [m]  [m] 

Kibocsátott  légszennyező 

P1 

15,0 

0,5 

NITROGÉN‐DIOXID SZÉN‐MONOXID  PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK SZÁLLÓPOR‐PM10 

P2 

15,0 

0,5 

SZÁLLÓPOR‐PM10

Átlagos Füstgáz   emisszió  hőmér‐ érték  séklet  [mg/Nm3] [C°] 

Füstgáz  térfogat‐ áram  [Nm3/h] 

110,000 210,000  47,000  3,000 

180,0 

23156,000 

3,000

80,0 

5600,000 

  Számítási eredmények  Számítás NITROGÉN‐DIOXID komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs  198 

 

 Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m     Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN‐DIOXID=2,547 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 11,497 µg/m3   távolság: 858 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 79,671 m   szigma‐z: 40,145 m   konc.: 9,996 µg/m3   távolság: 1268 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m   konc.: 9,195 µg/m3   távolság: 1423 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 9,198 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: 1423 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 7,449 µg/m3   NITROGÉN‐DIOXID terhelhetőség: 76,0   P1 forrás védőtávolsága NITROGÉN‐DIOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m   

199 

 

 

Számítás SZÉN‐MONOXID komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m     Kiválasztott légszennyező: SZÉN‐MONOXID=4,863 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 21,949 µg/m3   távolság: 858 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m   konc.: 17,554 µg/m3  200 

 

 távolság: 1423 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 17,560 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: 1423 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 14,220 µg/m3   SZÉN‐MONOXID terhelhetőség: 9433,1   P1 forrás védőtávolsága SZÉN‐MONOXID esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m   

 

Számítás PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m    201 

 

 Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK=1,088 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 4,912 µg/m3   távolság: 858 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m   konc.: 3,929 µg/m3   távolság: 1423 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,930 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1423 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,183 µg/m3   PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0   P1 forrás védőtávolsága PARAFFIN‐SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m   

 

  202 

 

Számítás SZÁLLÓPOR‐PM10 komponensre:  Vizsgált forrás: P1     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Hőáram: 874,5 kW   Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 28,9 m   Effektív magasság: 43,9 m     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,069 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 58,385 m   szigma‐z: 30,304 m   konc.: 0,314 µg/m3   távolság: 858 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 87,354 m   szigma‐z: 43,632 m   konc.: 0,251 µg/m3   távolság: 1423 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,251 µg/m3     P1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 1423 m   P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,203 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   P1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: P2     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé    203 

 

 Hőáram: 106,4 kW   Átlagos szélsebesség: 3,15 m/s   Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s   leáramlás nincs   Eredeti magasság: 15,0 m   Korrigált magasság: 15,0 m   Járulékos magasság: 0,5 m   Effektív magasság: 15,5 m     Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR‐PM10=0,017 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 16,788 m   szigma‐z: 10,721 m   konc.: 0,923 µg/m3   távolság: 127 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 25,019 m   szigma‐z: 15,382 m   konc.: 0,738 µg/m3   távolság: 211 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,739 µg/m3     P2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: 211 m   P2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,600 µg/m3   SZÁLLÓPOR‐PM10 terhelhetőség: 18,1   P2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR‐PM10 esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m   

204 

 

 

Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:    Forrás

Maximális hatástávolság [m] 

P1 

 1423

P2 

 211

 

205 

 

  5‐3. ábra Üzemelés hatásterülete (pontforrások) 

5.2.1.4. Szagemisszió  A  telephelyen  kommunális  hulladék  feldolgozása  történik,  ezért  a  beszállított  kommunális/települési hulladék által keltett szaghatást is vizsgálni szükséges, hogy okoz‐e a  a  levegő  védelméről  szóló  306/2010.  (XII.  23.)  Korm.  rendelet  2  §  6.  pontjában  meghatározott  bűzhatást.  Az  említett  jogszabályhely  meghatározása  szerint  a  „bűz:  szaghatással  járó  légszennyező  anyag  vagy  anyagok  keveréke,  amely  összetevőivel  egyértelműen  nem  jellemezhető,  az  adott  környezetben  környezetidegen,  és  az  érintett  terület rendeltetésszerű használatát zavarja.”  Ugyanis,  amennyiben  a  fenti  megfogalmazás  alapján  a  környező  ingatlanok  (területek)  rendeltetésszerű  használatát  a  tervezett  telephelyen  tervezett  tevékenység  zavarja,  abban  az  esetben  a  fent  említett  rendelet  5.  §  (3)  bekezdése  szerint  „A  bűz  kibocsátással  járó  környezeti  hatásvizsgálat  köteles  vagy  egységes  környezethasználati  engedély  köteles  tevékenységek,  illetve  létesítmények  esetében  a  bűzterhelőnek  védelmi  övezetet  kell  kialakítania.”  Esetünkben így vizsgálni szükséges, hogy a tevékenységgel járó szaghatás bűznek minősül‐e,  azaz  a  környező,  érintett  területek  rendeltetésszerű  használatát  zavarja‐e,  vagy  sem.  Amennyiben igen, abban az esetben mekkora a szükséges védelmi övezet nagysága.  Kibocsátás 

206 

 

A  szagkibocsátást  számítással  határoztuk  meg.  Számításaink  települési/kommunális  hulladékok szagkibocsátásával kapcsolatban elvégzett vizsgálati eredményeken (szakirodalmi  adatokon) alapul.   A telephelyre érkező hulladékszállító járművek a válogató  épület zárt légterében ürítik ki a  hulladékot az erre kialakításra kerülő területen.  A telephelyről a szagok a válogatóépületből juthatnak ki.  Megjegyzés ‐ A szaganyagok koncentrációját természetesen több tényező befolyásolja:  A  kommunális  hulladék  a  szerves  anyag  tartalomtól  függően  biológiailag  aktív  anyag.  A  mikrobák hatására a bomlása folytatódik addig, amíg ezt a környezeti viszonyok fenntartják.  Ez utóbbiak határozzák meg az anyag elbomlásának gyorsaságát, irányát, az illékony anyagok  természetét,  ill.  mennyiségét  is.  A  hulladékokban  lévő  illékony  vegyületek  jellege,  mennyisége  függ  a  hulladék  összetételétől.  Különösen  fontos  környezeti  jellemző  a  hőmérséklet, a nedvességtartalom, a pH és az oxigén‐koncentráció.  Szagemisszió meghatározása  A  vizsgált  telep  területen  a  szagkibocsátó  forrás  tulajdonképpen  egy épületben,  a válogató  csarnokban helyezkedik el. A tervezett üzemeltetési technológiára való tekintettel (a levegős  osztályozás  zárt  rendszerű),  szaganyagok  jellemzően  a  beérkező  hulladékok  tárolásából  adódik,  különösen  a  járművek  ürítése  során  nyílászárók  nyitásakor.  Ezért  a  szagforrásokat  összességében homlokzati felületi forrásként kezeltük. 

  A  fenti  ábra  a  biohulladékok  aerob  kezelése  során  egyes  felületi  szagforrásoknál  mérhető  fajlagos  szagkibocsátás  jellemző  értékeit  mutatja.  Esetünkben  a  fajlagos  szagkibocsátást  a  zöldhulladékkal frissen felrakott prizma fajlagos szagkibocsátása alapján 300.000  [SZE/hm2]  értéknek  vettük  fel.  (Megjegyezzük,  hogy  a  kezelés  nélkül  lerakott  hulladék  9000  SZE/m3 

207 

 

szagkoncetrációs  értékkel  (1000  m3  telepen  egyidejűleg  a  válogatócsarnokban  tárolt  hulladékmennyiség figyelembe vételével) történt számításaink is hasonló eredményt adtak.)  Az  alábbi  ábra  azokat  a  javasolt  szag  expozíciós  határértékeket  (terjedési  modellezés  eredményeinek értékeléséhez) mutatja, amelyek mellett nem alakul ki a lakosságnál zavaró  szaghatás. 

  3

Vizsgálatunk során ezért a fentiek alapján az 1 SZE/m  érték teljesülését is vizsgáltuk annak  érdekében,  hogy  a  tervezet  telephely  környezetében  kialakuló  erősen  zavaró  szagok  bűzhatást okozzanak.  Első lépésként a szaghatást csökkentő alapesetet vizsgáltuk, majd ezt követően a szaghatás  csökkentési eljárásokat figyelembe véve ismételten elvégeztük a számításokat.  Lehetséges  szagcsökkentési  eljárások,  melyekből  a  későbbiek  során  javasoljuk  a  beruházó  számára  a  szagok  csökkentése  érdekében  a  technológiához  legmegfelelőbb  megoldás  kiválasztását (kombinációs lehetőséggel):   speciális közömbösítő anyagok fecskendezésével   párásítás közömbösítő anyag használata mellett   tároló  légteréből  a  levegő  elszívása  és  kibocsátás  előtti  közömbösítése,  vagy  égéslevegőként történő felhasználása  Források és kibocsátási adatok (alapeset)  Forrás.  jele 

Kibocsátás magassága  [m] 

Kibocsátott  légszennyező 

Átl. emisszió érték  [mg/Nm3] 

D1‐0 

0,0 ‐ 5 

SZAG 

83,300 

D2‐0 

0,0 ‐ 5 

SZAG 

83,300 

 

208 

 

Levegőminőség és határértékek   A  jelenlegi  levegőminőség  meghatározásához  az  Országos  Légszennyezettségi  Mérőhálózat  automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati  területre  interpolált  2004‐2012.  évi  adatait  használtuk  fel.  A  háttérszennyezettséget  így  döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg.  A  környezeti  levegő  megengedhető  szennyezettségének  mértékét  a  4/2011.  (I.  14.)  VM  rendeletben  foglaltak  szerint  vettük  figyelembe.  A  terhelhetőség  a  határérték  és  a  háttérterhelés különbsége.  Levegőszennyező  anyag 

Határérték (µg/m3) 

Háttérterhelés  (µg/m3) 

Terhelhetőség  (µg/m3) 

SZAG 

50,0

0,0

50,0

  Számítási eredmények  Számítás SZAG komponensre:  Vizsgált forrás: D1‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZAG=299880,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,868 m   szigma‐z: 2,145 m   konc.: 31,657 SZE/m3   távolság: 2 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 1,435 m   szigma‐z: 2,221 m   konc.: 23,666 SZE/m3   távolság: 4 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 4,176 m   szigma‐z: 2,867 m   konc.: 9,449 SZE/m3   távolság: 10 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:   209 

 

 szigma‐y: 7,215 m   szigma‐z: 3,835 m   konc.: 4,941 SZE/m3   távolság: 18 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,326 SZE/m3     D1‐0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 18 m   D1‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 13,799 SZE/m3   SZAG terhelhetőség: 50,0   D1‐0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: D2‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZAG=299880,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,479 m   szigma‐z: 2,110 m   konc.: 40,340 SZE/m3   távolság: 1 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 1,102 m   szigma‐z: 2,173 m   konc.: 24,940 SZE/m3   távolság: 3 m     "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 3,504 m   szigma‐z: 2,678 m   konc.: 9,463 SZE/m3   távolság: 8 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 6,269 m   szigma‐z: 3,519 m 

210 

 

 konc.: 4,868 SZE/m3   távolság: 15 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 32,272 SZE/m3     D2‐0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 15 m   D2‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 14,061 SZE/m3   SZAG terhelhetőség: 50,0   D2‐0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1‐0 18m   

  Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:  Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

D1‐0  

18

D2‐0  

15

 

211 

 

  5‐4. ábra Szaghatás szagcsökkentés nélkül 

Látható,  hogy  már  beavatkozás  nélkül  sem  okoz  zavaró  szaghatást  a  válogatóépület  üzemeltetése,  mivel  az  1  SZE/m3  szagkoncentráció  az  épülettől  számított  70m  távolságon  belül  teljesül.  Ezen  a  távolságon  belül  a  tervezett  telephelyen  kívül  csak  a  08/33  hrsz‐ú  szántóterület található (amit bizonyos időközönként tápanyag‐utánpótlás érdekében szerves  trágyával  terítenek).  Ezen  a  területen  a  tevékenység  nem  okoz  zavaró  hatást,  a  területen  védendő objektum nem található.  Források és kibocsátási adatok (szagcsökkentéssel)  Forrás.  jele 

Kibocsátás magassága  [m] 

Kibocsátott  légszennyező 

Átl. emisszió érték*  [mg/Nm3] 

D1‐0 

0,0 ‐ 5 

SZAG 

16,700 

D2‐0 

0,0 ‐ 5 

SZAG 

16,700 

*A  szagcsökkentésre  a  piacon  lévő  szereplők  ~90‐95%‐os  csökkentési  hatásfokot  tudnak  biztosítani,  azonban  a  környezeti  biztonság  érdekben  a  szagcsökkentés  arányát  ennél  kedvezőtlenebb, 80%‐os arányban ban határoztuk meg.  Levegőminőség és határértékek   A  jelenlegi  levegőminőség  meghatározásához  az  Országos  Légszennyezettségi  Mérőhálózat  automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati  területre  interpolált  2004‐2012.  évi  adatait  használtuk  fel.  A  háttérszennyezettséget  így  döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. 

212 

 

A  környezeti  levegő  megengedhető  szennyezettségének  mértékét  a  4/2011.  (I.  14.)  VM  rendeletben  foglaltak  szerint  vettük  figyelembe.  A  terhelhetőség  a  határérték  és  a  háttérterhelés különbsége.  Levegőszennyező  anyag  SZAG 

Határérték (µg/m3)  50,0 

Háttérterhelés  (µg/m3)  0,0

Terhelhetőség  (µg/m3)  50,0 

  Számítási eredmények  Számítás SZAG komponensre:  Vizsgált forrás: D1‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZAG=60120,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,868 m   szigma‐z: 2,145 m   konc.: 6,347 SZE/m3   távolság: 2 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 1,435 m   szigma‐z: 2,221 m   konc.: 4,745 SZE/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 1,435 m   szigma‐z: 2,221 m   konc.: 4,745 SZE/m3   távolság: 4 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,077 SZE/m3     D1‐0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 4 m   D1‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,820 SZE/m3  213 

 

 SZAG terhelhetőség: 50,0   D1‐0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető    Vizsgált forrás: D2‐0   Vizsgált forrás: D2‐0     vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É‐tól K felé     Kiválasztott légszennyező: SZAG=60120,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0     Átlagolási idő: 1 órás   Maximális 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 0,479 m   szigma‐z: 2,110 m   konc.: 8,087 SZE/m3   távolság: 1 m     "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 1,102 m   szigma‐z: 2,173 m   konc.: 5,000 SZE/m3   távolság: 3 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció:    szigma‐y: 1,102 m   szigma‐z: 2,173 m   konc.: 5,000 SZE/m3   távolság: 3 m     "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3   "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3   "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 6,470 SZE/m3     D2‐0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 3 m   D2‐0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 6,652 SZE/m3   SZAG terhelhetőség: 50,0   D2‐0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető    Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1‐0 4m   

214 

 

Összefoglalás  A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok:  Forrás 

Maximális hatástávolság [m] 

D1‐0  

4

D2‐0  

3

215 

 

  5‐5. ábra Szaghatás szagcsökkentéssel 

A  fentiekből  látható,  hogy  megfelelő  szagközömbösítéssel  a  telep  területén  kívül  szaghatás, így bűzhatás nem jelentkezik, a szaghatás a válogató épület 4m‐es körzetében  érzékelhető.  Véleményünk  szreint  a  telep  működtetése  során  a  módosított  306/2010  (XII.  23.)  Kormányrendeletben  (továbbiakban:  Rendelet)  meghatározott  „bűz”  definiciója  nem  teljesül, ezért nem szükséges védelmi övezet kijelölése.  Amennyiben a Hatóság megítélése szerint ennek kijelölése szükséges, úgy annak nagyságát  a Rendelet 5. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel a szagforrástól max. 50m távolságban  javasoljuk kijelölni, mivel a szaghatás számításaink alapján ezen a távolságon belül – még  szagcsökkentési intézkedések nélkül is – 1 SZE/m3 érték alá csökken. 

5.2.2. ZAJVÉDELEM  Az  Üzemeltető  rendelkezésünkre  bocsátotta  a  dokumentáció  elkészítéséhez  szükséges  dokumentumokat,  adatokat  melyek  hitelességéért  és  pontosságáért  az  Üzemeltető  tartozik  felelősséggel. 

5.2.2.1. Alapadatok (zajterhelés)  A  dokumentáció  3.  Fejezetében  bemutatásra  kerültek  az  egyes  csarnoképületekben  betelepítésre  kerülő  gépek,  azok  tervezet  üzemidejével,  valamint  zajvédelmi  számításokhoz  szükséges alpadatokkal. 

216 

 

Bemutatásra  kerültek  korábban  a  tervezett  csarnoképületek  befoglaló  méretei  és  homlokzati  rendszerei is.  Előzőek  alapján  meghatározhatjuk  az  egyes  csarnoképületek/helyiségek  egyenértékű  diffúz  A‐ hangnyomásszintjét:  A felhasznált összefüggés:  LAeqdiffúz  LWAeq+10×log(4/RT)  RT  teremállandó (RT = A × átl/(1‐átl)  átl  átlagos elnyelési tényező, jelen esetben  0,1‐0,15  Épület 

Válogató 

Depolimerizáló‐ desztilláló 

Gázosító 

Gépterem 

Bálázó 

LAeqdiffúz [dB] 

70,3 

69,9

69,3

84,9 

66,9

  Zajkibocsátás szempontjából az üzemcsarnokok nyílászárói a mértékadók, sugárzó felületekként  ezekkel  számoltunk,  mivel  a  homlokzatok  felületelemeinek  léghanggátlása  alapján  várhatóan  ezen felületek lesznek a sugárzó felületek.  Üveg, fém (fix nyílászárók) 

 

32 dB   

Falazat  

 

 

32‐(60) dB (a gépterem falazata szigetelt) 

 

 

25 dB 

 

Nyílászárók (ajtók) 

Az egyes csarnoképületek sugárzó felületeit (kapuk)a következő táblázat részletezi:  Csarnok, ill.  homlokzat 

Válogató 

Depolimerizáló‐ desztilláló 

Gázosító 

Gépterem 

Bálázó 

Nyugati 

8mx5m 

‐

‐

‐

‐

Déli 

‐ 

4,5x5mx2db 

4,5x5m 5,5x7m 

4x5m 

‐ 

Keleti 

‐

‐

‐

‐

‐

Északi 

4,5x5mx2db  4,5x6m 

‐ 

‐ 

‐ 

4,5x5m 

  A  továbbiakban  a  284/2007.  (X.  29.)  Korm.  rendelet  2.  sz.  mellékletében  foglalt  tartalmi  követelmények alapján szedtük sorrendbe a dokumentáció következő alfejezeteit.  

5.2.2.2. Határérték  Az  üzemi  létesítményekben  folytatott  tevékenységből  származó  megengedett  egyenértékű  A‐ hangnyomásszint határértéket (LAEQ MEG) a 27/2008. (XII. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet 1.  számú melléklete tartalmazza. 

217 

 

Az  1.  számú  melléklet  szerint  az  üzemi  tevékenységből  eredő  zajkibocsátási  határértékek  az  alábbiak: 

HATÁRÉRTÉK (LTH) AZ LAM  MEGÍTÉLÉSI SZINTRE [dB]  O 

N

1 

2 

3  4 

ZAJTÓL VÉDENDŐ TERÜLET  NAPPAL

ÉJSZAKA 

(06‐22 óra) 

(22‐06 óra) 

Üdülőterület,  különleges  területek  közül  az  45  egészségügyi területek  Lakóterület  (kisvárosias,  kertvárosias,  falusias,  telepszerű  beépítésű),  különleges  50  területek  közül  az  oktatási  létesítmények  területe, a temetők, a zöldterület 

35 

40 

Lakóterület  (nagyvárosias  beépítésű),  a  55  vegyes terület 

45 

60 

50 

Gazdasági terület 

Mivel a legközelebbi lakóépületek a zajkibocsátó tevékenységektől több mint 100 m távolságon  kívül helyezkednek el ezért azokban az irányokban, amerre közvetlenül védendő létesítmények  (lakóházak, ill. intézmények) nincsenek, az üzemi ingatlan telekhatárán az MSZ 13111‐85 számú  szabvány  3.2.  pontja  szerinti  zajkibocsátási  határértéknek  kell  teljesülni.  Ennek  mértéke:  LKH=  70/70dB nappal/éjjel.  Mivel a telephelyet gazdasági ipari területek határolják, ezért esetünkben figyelembe vehetjük a  284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének  (a  környezeti  zajforrás  hatásterületének)  határa  az  a  vonal,  ahol  a  zajforrástól  származó  zajterhelés:  e)  gazdasági  területek  zajtól  nem  védendő  részén  nappal  (6:00‐22:00)  55  dB,  éjjel  (6:00‐22:00) 45 dB. 

5.2.2.3. Zajterhelés és hatásterület nappal  A  várható  hatásterületen  a  zaj  ellen  védendő  területek,  épületek  helye,  funkciója, helyrajzi  száma, címe, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzete:  A telephely vélelmezett zajvédelmi hatásterületén belül lakóépületek és lakóingatlanok nem  találhatók, a hatásterület telekhatáron belülre korlátozódik. A hatásterület ábrázolását ezért  nem tartottuk indokoltnak.  A hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolása  A  hatásterület  kizárólag  a  a  vizsgált  ingatlanra  terjed  ki.  Besorolása:  gazdasági  ipari  terület.  A  zajforrások 100 m‐es környezetén belül gazdasági ipari területek találhatók. 

218 

 

Háttérterhelés meghatározása  A  területen  (hasonló  gazdasági  ipari  területeken  végzett  mérések  alapján)  jellemző  háttérterhelés éjszakai időszakban <45 dB(A), azonban esetünkben a 4. sz. út közlekedési zajától  eredő alapterhelés nappal kb. 60 db(A), míg éjszaka 55 dB(A).  Zajterhelés meghatározása 

A zajterhelés számítását a NOISEMOD program segítségével készítettük el.  Telekhatár 

LAeq  (dB) 

Nyugati  telekhatár 

39,2 

Déli telekhatár

26,8

Keleti telekhatár

41,1

Északi telekhatár 31,6 A  gazdasági  területekre  vonatkozó  hatásterület  meghatározásához  szükséges  kritérium  (nappali időszakban 55 dB) minden irányban telekhatáron belül teljesül.  A legközelebbi lakóingatlan telekhatára a telephely legközelebbi csarnokától több, mint 100  m  távolságban  található  (mint  legközelebbi  védendő  terület).  Ebben  a  távolságban  az  üzemelésből (kb. 150m) zajszint 33 dB(A) értéknek adódik.  A  284/2007.  (X.  29.)  Korm.  rendelet  alapján  a  zajvédelmi  hatásterület  telekhatáron  belülre  esik.  Irányok  (területek,  épületek),  ahol  zajcsökkentési  intézkedések  nélkül  is  határérték  alatti  zajkibocsátás várható  Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható.  Irányok (területek, épületek), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás  várható, és meg kell adni a határérték‐túllépés várható mértékét  Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható.  Zajcsökkentésre  alkalmazható  módszerek  (eszközök,  megoldások,  intézkedések)  leírása,  a  javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését  Nem kell zajcsökkentést alkalmazni.  A tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás és a védelmi követelmények  elemzése  Nem alkalmazható. 

219 

 

  5‐6. ábra Üzemi zaj nappali időszakban 

5.2.2.4. Zajterhelés és hatásterület éjszaka  A  várható  hatásterületen  a  zaj  ellen  védendő  területek,  épületek  helye,  funkciója, helyrajzi  száma, címe, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzete:  A telephely vélelmezett zajvédelmi hatásterületén belül lakóépületek és lakóingatlanok nem  találhatók, a hatásterület telekhatáron belülre korlátozódik. A hatásterület ábrázolását ezért  nem tartottuk indokoltnak.  A hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolása  A  hatásterület  kizárólag  a  a  vizsgált  ingatlanra  terjed  ki.  Besorolása:  gazdasági  ipari  terület.  A  zajforrások 100 m‐es környezetén belül gazdasági ipari területek találhatók.  Háttérterhelés meghatározása  A  területen  (hasonló  gazdasági  ipari  területeken  végzett  mérések  alapján)  jellemző  háttérterhelés éjszakai időszakban <45 dB(A), azonban esetünkben a 4. sz. út közlekedési zajától  eredő alapterhelés nappal kb. 60 db(A), míg éjszaka 55 dB(A).  Zajterhelés meghatározása 

A zajterhelés számítását a NOISEMOD program segítségével készítettük el.  Telekhatár 

220 

LAeq  (dB)   

Nyugati  telekhatár 

37,2 

Déli telekhatár

25,7

Keleti telekhatár

40,7

Északi telekhatár 31,3 A  gazdasági  területekre  vonatkozó  hatásterület  meghatározásához  szükséges  kritérium  (éjszakai időszakban 45 dB) minden irányban telekhatáron belül teljesül.  A legközelebbi lakóingatlan telekhatára a telephely legközelebbi csarnokától több, mint 100  m  távolságban  található  (mint  legközelebbi  védendő  terület).  Ebben  a  távolságban  az  üzemelésből (kb. 150m) zajszint 31 dB(A) értéknek adódik.  A  284/2007.  (X.  29.)  Korm.  rendelet  alapján  a  zajvédelmi  hatásterület  telekhatáron  belülre  esik.  Irányok  (területek,  épületek),  ahol  zajcsökkentési  intézkedések  nélkül  is  határérték  alatti  zajkibocsátás várható  Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható.  Irányok (területek, épületek), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás  várható, és meg kell adni a határérték‐túllépés várható mértékét  Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható.  Zajcsökkentésre  alkalmazható  módszerek  (eszközök,  megoldások,  intézkedések)  leírása,  a  javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését  Nem kell zajcsökkentést alkalmazni.  A tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás és a védelmi követelmények  elemzése  Nem alkalmazható. 

221 

 

  5‐7. ábra Üzemi zaj éjszaka 

5.2.2.5. Szállításból eredő zajterhelés  Az  üzemelési  –  többlet  –  forgalom  nagyságából  eredő  zajvédelmi  vizsgálatokat  a  4.3.1.7  fejezet  alapadataiból  kiindulva  végeztük  el.  Az  említett  fejezetben  releváns  adatokat  jelen  munkarészben nem ismételjük meg.  Csak nappali időszakban lesz az üzemeléshez kapcsolódóan jellemző járműmozgás.  A forgalom jellemzőinek leírása  Többletforgalom az építkezés alatt:  60 db tehergépjármű  15 db személygépjármű  Akusztikai járműkategóriák: ÁNF I. kategória 

II. kategória

III. kategória 

7605 

2653

951 

A  napszak  forgalom  ÁNF‐hez  képesti  arányát  az  út  jellegéből  adódóan  (nagy  arányú  forgalmat  lebonyolító  főutak)  a  vonatkozó  besorolás  alapján  határoztuk  meg,  amelyhez  a  többletforgalmat (csak nappali időszakban tervezett) hozzáadtuk. 

222 

 

A számolásához felhasznált adatok (nappal)  [K]g,s,t,j,i = 0,29  [Kt]g,s,t,j,I. = 80,53 dB   

[Kt]g,s,t,j,II. = 81,56 dB   

[Kt]g,s,t,j,III. = 84,92 dB 

Korrekcióhoz szükséges  számítási eredmények  [KD]g,s,t,j,i

Mnappal

I. 

‐9,5

II. 

‐13,01

III. 

‐17,52

LAeq(7,5)g,s,t,j,i

Mnappal

I. 

71,0

II. 

68,5

III. 

67,4

LAeq(7,5)g,s,t,j, 

Mnappal 74,0

  Vizsgálati pontok:  Ingatlan [hrsz] 

Távolság úttengelytől [m]

LAeq nappal [dB]  Hé: 65 [dB] 

010/7 

30,7 

64,8 

014/37 

48,1 

61,7 

014/59 

50,3 

61,4 

014/7 

85,2 

57,1 

014/8 

107,5 

55,1 

014/9 

136,3 

53,0 

012/16 

74,9 

58,2 

012/5 

127,9 

53,6 

012/6 

152,7 

52,0 

012/2 

225,5 

48,7 

Fentiek  alapján  megállapítható,  hogy  az  építési  többletforgalom  hatása  ~0,1  dB  nem  kimutatható  zajvédelmi  szempontból  a  4.  sz.  főút  jelenlegi  forgalmához  viszonyítva.  A  többletforgalomnak hatásterülete nem értelmezhető.   

  223 

 

5.2.3. VÍZVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK  A  telep  részleges  lebetonozása,  beépítése  megváltoztatja  a  területi  párolgást,  illetve  a  mesterséges vízelvezetés kialakítását teszi szükségessé.   A  talajrétegek  párolgásváltozásának  hatása  indifferens,  az  a  talajvízszintre  érdemi  hatást  nem gyakorol.  A  hulladékfeldolgozó  üzem  létesítményei  kialakítása  megfelelő  műszaki  védelemmel  történik, a tervezett tevékenység a talajra, talajvízre érdemi hatást nem gyakorol, így a jelen  dokumentációban  tartalmazottnál  részletesebb  hatásvizsgálat  végzését  szükségtelennek  tartjuk.  A  talajra,  talajvízre  gyakorolt  hatsok  visszaellenőrzésére  monitoring‐rendszer  kialakítása  tervezett.  Jelenleg  a  terület  kiépített  vízelvezetéssel  nem  rendelkezik.  A  telep  létesítése  után  a  telephelyen  keletkező  csapadékvizek  a  4.  sz.  főút  árkába,  valamint  a  vasúti  talpárokba  kerülnek bevezetésre, melyhez vízjogi engedélyezési kérelem kerül benyújtásra. 

5.2.3.1. Felszíni vizeket érintő hatások  A  felszíni  csapadékvíz‐elvezetésnek  hátránya  a  meglévő  állapothoz  képest,  hogy  a  csapadékot  rövid  időn  belül  kell  elvezetni,  míg  jelenlegi  helyzetben  a  csapadék  lassú  ütemben beszivárog a talajba, közvetetett talajvízbe.   A tevékenység a talajvíz vízháztartására nem gyakorol érdemi hatást.  Védendő környezeti elem: víz  Hatást kiváltó tevékenység: üzemelés   Hatótényező: csapadékvíz‐elvezetés  Kiváltott környezeti hatás: beszivárgás csökkenés, felszíni vízelvezető rendszer terhelése  Hatás időtartama: tartós  Hatásterület: a tevékenység céljára lehatárolt terület  Hatás minősítése: semleges  A  területen  havária  felszíni  elfolyás,  illetve  a  felszín  alatti  tartályparkhoz  tartozó  vezeték  sérülése esetén következhet be.   Amennyiben a havária burkolt felszínen történik felitató anyaggal megakadályozásra kerül a  szennyezés környezetbe (talaj, csapadékvíz‐elvezető rendszer) jutása.   Talajba került szennyezés egy része a talajban megkötődik, nagyobb mennyiségű szennyezés  hozzávetőleg 8 óra alatt érné el a talajvizet.  A talajvízben került szennyezés – a Darcy képlet alapján – 0,009 esés mellett ‐ max. 23 m/év  sebességgel  tudna  terjedni  a  talajvízben,  és  a  talajvíz    áramlási  útján  (250  m)  az  Érpataki‐ főfolyáshoz (VIII.) ~11 év alatt jutna le. 

224 

 

Havária esetén a szennyezés jellemzően azonnal, de néhány órán belül 99 %‐os biztonsággal  észlelhető, így a környezeti szennyezés kialakulása megelőzhető.  Haváriánál  a  hatásminősítés  nem  lehetséges,  olajszennyezés  esetén  a  szennyezett  talajt  veszélyes hulladékként el kell távolítani.   A vízminőség rendszeres ellenőrzésére a telep északi oldalán 2 db 5 m mélységű figyelőkút  kialakítása javasolt, általános vízkémia, BTEX TPH komponensek évi kétszeri vizsgálatával. 

5.2.3.2. Vízhasználatok  A  telephelyen  szükséges  szociális  vízigény  kielégítése  a  közműhálózatról  tervezett.  A  technológiai  víz  biztosítása  érdekében  a  technológia  folyamán  keletkező  vízgőz  kondenzálásával, valamint 1db fúrt kút létesítésével tervezik biztosítani.  A tűzivíz igény kielégítése a tetőfelületekről lefolyó csapadékvízből, illetve közműhálózatról  biztosított.  A  tervezett  telepek  éves  vízigénye,  tehát  a  tervezett  kutakkal  szemben  támasztott  éves  vízfelhasználási követelmények:  A  technológiai  vízigény  a  műanyaghulladékok  mosásához,  a  berendezések  tisztításához  szükséges.  Szociális vízigény (m3/év) Technológiai vízigény (m3/év) Összesen

7000 180 7180

5.2.3.3. Csapadékvíz  A telep nagysága 39.344 m2.  Csapadékvíz intenzitás szempontjából háromféle felületet különböztetünk meg: tetőfelület,  burkolt felület, zöldfelület.  A megvalósulási építészeti tervdokumentáció alapján az alábbi felületnagyságok találhatók a  telephelyen:  ‐ 

A tetőfelület (épületek területe) nagysága: 15.040  m2. 

‐ 

A burkolt felület nagysága (szilárd burkolat): 8.550 m2 

‐ 

A zöldfelület nagysága: 15.750 m2 

A magyar előírásoknak megfelelően általában az adott területre 10 perc alatt 1‐, 2‐ vagy 4‐ éves  visszatérési  periódusonként  lehullott  maximális  csapadékösszegek  értékeit  kell  figyelembe  venni.  A  mértékadó  csapadékintenzitás  számításánál  Budapesten  általában  a  kétéves, vidéken az egyéves gyakoriságot kell figyelembe venni.   

 

225 

 

A  következő  táblázatban  látható  a  számításnál  figyelembe  vehető  tízperces  maximális  csapadékösszegek visszatérési periódusonként:  Város  visszatérési periódus Nyíregyháza

Intenzitás, i [l/s ha] 10‐perces zápor 1‐éves 2‐éves 4‐éves  197 245 288 

Mértékadó    csapadékintenzitás    (l/s)    különböző    tízperces    maximális    csapadékösszegek   visszatérési periódusonként: 

 

10 perces zápor 1 éves visszatérési periódussal (l/sec/ha): 197  Lefolyásit Mértékadó  Mértékadó  Csapadék‐ Vízgyűjtő  ényező  csapadékterhelés  csapadékterhelés  intenzitás  terület (m2)  3 (Ψ)  (m3/s)  (l/s)  Q (m /10 perc) 

Épületek  Szilárd burkolat  Zöld felület 

15040  0,197 0,95 8550  0,197 0,65 15750  0,197 0,02 Mértékadó csapadékterhelés (l/s) Zápor idején lehulló csapadék mennyisége (m3)

0,28  0,11  0,01 

280 110 10 400 240

  10  perces  zápor:  240  m3  egy  zápor  mennyisége.  Ezt  a  mennyiséget  a  jelen  időjárás  szeszélyfaktorával  módosítjuk  (1,3‐as  biztonsági  tényező),  mely  szerint  a  mértékadó  zápor  mennyisége: 312 m3, tehát elvezetésre kerül 312 m3 / 10 perc ≈ 31 m3/perc.  A  zöld  területre  hullott  csapadékvíz  természetes  szikkasztású,  viszont  a  többi  a  területre  hulló  csapadék  elvezetése  a  telephelyen  található  összefolyókon  keresztül  csapadékvíz  folyókákon,  gravitációs  lejtéssel  történik  a  befogadóba,  mely  a  telephelyeken  kialakításra  kerülő árkok, szükség szerint átmeneti záportározóval.  A  telepre  hulló  és  összegyűlő  csapadékvíz  nem  szennyeződhet,  mivel  az  a  zárt  technológiának köszönhetően szennyezőanyaggal közvetlenül nem érintkezhet. 

5.2.3.4. Kommunális szennyvíz  A teljes kommunális szennyvíz mennyiség közcsatornába kerül bevezetésre.   Éves becsült mennyisége 6000 m3. 

5.2.3.5. Technológiai szennyvíz kibocsátás  A  telephelyen  keletkező  szennyvíz  éve  mennyisége  a  depolimerizáló  csarnokban  a  mosóvízból évente kb. 96 m3, ami tisztítást (ülepítés, szűrés) követően közcsatornába kerül  bevezetésre.  A desztilláló csarnokban a fentiekhez hasonlóan évente kb. 6 m3 szennyvíz keletkezik. 

226 

 

A  desztilláló  csarnokban  keletkező  szennyvíziszap  mennyisége  évente  36  m3,  míg  a  berendezések  tisztítása  során  a  szennyezett  78  m3  vízből  keletkező  szennyvíziszap  mennyisége évente mintegy 42 m3.   A  gázosítás  során  a  véggázztisztításból  évente  mintegy  100  m3  ,  míg  a  kondenzátumból  ülepítést követően 12m3/év szennyvíziszap keletkezik.  A teljes mennyiség veszélyes hulladékként kerül elszállításra. 

5.2.4. TALAJ ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK  A  beruházás  önmagában  területet  foglal,  mellyel  az  érintett  földrészlet  elveszti  talaj  funkcióját,  ezért  ebből  a  szempontból  –  bár  az  adott  helyen  megsemmisítő  –  de  összességében elviselhetően terhelő hatású.  A  talajra  esetlegesen  szintetikus  és/vagy  ásványolaj  kerülhet,  mely  az  ott  dolgozó  erő‐  és  munkagépek,  valamint  szállítójárművek  hibás  hidraulikus  munkahengereiből,  és  tömítéshibáiból származhat. Ennek előfordulása csak kis volumenű lehet. Ebben az esetben  azonnali kárelhárítással meg kell akadályozni a terjedést.  A tervezett technológia zárt rendszerben történik, talajszennyezést nem idézhet elő.  A  talaj  tekintetében  normál  üzemben  releváns  hatásként  egyedül  a  légszennyező  anyagok  kiülepedését  kell  megemlíteni.  Tekintve  a  korábbi  „Levegőtisztaság‐védelmi”  fejezetben  bemutatott hatásokat, a kiülepedésből eredő terhelés csekély.  Természetesen talajvédelmi szempontból a tervezett tevékenység nem kedvező, azonban a  hatás a telep területére koncentrálódik. 

5.2.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ HATÁSOK  A  tervezett  létesítmény  célja  hulladékgazdálkodási  tevékenység  végzése,  amely  nem  veszélyes hulladék komplex feldolgozását (tárolás, előkezelés, hasznosítás) célozza meg.  A  dokumentáció  jelen  fejezete  a  hulladékgazdálkodási  engedély  megszerzéséhez  szükséges  adatokat is tartalmazza.  a) a kérelmező neve, székhelye, telephelye, valamint statisztikai azonosító adatai   A dokumentáció 1. fejezete tartalmazza  b)  a  tervezett  hulladékgazdálkodási  tevékenység  és  kezelési  művelet  megnevezése,  a  kezelési műveletnél alkalmazandó módszerek, kezelési technológia részletes leírása;  A komplex technológia bemutatását a 3. fejezet tartalmazza.  c)  a  hulladék  fajtája,  típusa,  jellege,  összetétele,  valamint  a  kezelni  tervezett  éves  hulladékmennyiség típusonként az adott kezelési művelet megjelölésével;  Az adatokat a jelent fejezet g) pontja tartalmazza.  d) a tervezett kezelési művelettel érintett terület megnevezését;  Az érintet terület: Újfehértó 08/34 hrsz ingatlan. 

227 

 

e)  a  kezelési  művelet  elvégzéséhez  szükséges  személyi,  tárgyi  és  közegészségügyi  feltételeket, az alkalmazni kívánt kezelési technológiát, továbbá az eszközök, a berendezések  és a járművek műszaki jellemzőit, azok állapotát, minőségét és felszereltségét;  A  tervezett  tevékenység  zöldmezős  beruházás  keretében  valósul  meg  új  berendezések,  eszközök  beüzemelésével.  A  tevékenység  végzéséhez  szükséges  valamennyi  feltétel  biztosítása  az  engedélyezési  eljárásokkal,  illetve  a  próbaüzem  során  biztosításra  kerül.  A  vonatkozó releváns adatokat a dokumentáció korábbi fejezetei tartalmazzák.  f) a tervezett kezelési művelettel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény, telephely címét,  helyrajzi  számát,  műszaki  és  környezetvédelmi  jellemzőit,  állapotát,  minőségét,  felszereltségét, kapacitását (megjelölve a hulladéktároló hely tárolási kapacitását), a jogerős  építésügyi hatósági engedély, a használatbavételi vagy fennmaradási engedély másolatát, a  jogerős telepengedély másolatát; ha a kérelmező a kezeléshez használni kívánt eszközöket,  berendezéseket, járműveket bérli vagy lízingeli, akkor e jogviszony igazolását;  Az  adatokat  a  dokumentáció  korábbi  fejezetei  részletesen  ismertetik,  a  vonatkozó  engedélyek beszerzése folyamatban van.  g) a kezelés technológiájával kapcsolatban:  ga) a kezelés során felhasználni kívánt segédanyagokat, biológiai kezelés esetében a kezelés  helyszínén képződő csurgalék‐, illetve csapadékvíz összegyűjtésének és kezelésének módját,  A dokumentáció 3. fejezete tartalmazza.  gb)  a  kezelés  során  képződött  anyag  és  hulladék  mennyiségét,  fajtáját,  típusát,  jellegét,  összetételét,  fizikai  megjelenési  formáját,  annak  tervezett  kezelési  módját,  további  felhasználási lehetőségeit,  A  tervezett  telephelyen  komplex  hulladékgazdálkodási  tevékenységek  végzése  tervezett,  melyek a következők:  Hasznosítási műveletek  R1 Elsődlegesen tüzelő‐ vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia  előállítása;  R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve  a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is,  ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel);  R12 Átalakítás az R1‐R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R‐kód hiányában  ez  a  művelet  magában  foglalhatja  a  hasznosítást  megelőző  előkészítő  műveleteket,  mint  például  az  R1‐R11  műveleteket  megelőzően  végzett  válogatás,  aprítás,  tömörítés,  pellet‐ készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés);  R13 Tárolás az R1‐R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében.   

 

228 

 

A hasznosítást megelőző előkészítő műveletek  Fizikai előkezelés, átalakítás:  E02 ‐ 03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés);  E02 ‐ 04 tömörítés, bálázás, darabosítás (pl. agglomerálás, regranulálás);  E02 ‐ 05 válogatás alaki jellemzők szerint (osztályozás);  E02 ‐ 06 válogatás anyagminőség szerint (osztályozás);  E02 ‐ 07 pellet‐készítés, brikettálás;  E02 ‐ 12 szárítás;  E02 ‐ 13 szitálás, rostálás;  E02 ‐ 15 mosás;  E02 ‐ 16 keverés;  A kezelendő beszállításra kerülő hulladék:   20 03 01 azonosító számú  Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert  települési hulladékot is   gc) a kezelés anyagmérlege  Beérkező hulladék azonosítója: 

20 03 01 

Beérkező hulladék megnevezése:   Egyéb  települési  hulladék,  ideértve  a  kevert  települési  hulladékot is (közszolgáltató által beszállítva)  Éves kezelendő mennyiség: 

100.000 tonna 

Napi kezelendő mennyiség: 

300 tonna 

1. Lépés: R13, R12  Műveleten átesett hulladék  

20 03 01 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert  települési hulladékot is (közszolgáltató által beszállítva)  a teljes bejövő hulladékmennyiséget érinti (100.000 t/év) 

„E” kódok: 

E02 – 03, E02 – 04, E02 – 05; E02 – 06,  E02 – 13, E02 ‐ 13 , E02 ‐ 16,  

Keletkező anyag, hulladék 

19 12 02 Fém vas  mennyisége: 800 t/év; 1,8 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás céljából)  19 12 03 Nem‐vas fémek  mennyisége: 800 t/év; 3,0 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  229 

 

rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás céljából)  19 12 04 Műanyag és gumi (PET, PVC)  mennyisége: 4000 t/év; 12,0 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás céljából)  19 12 05 Üveg  mennyisége: 600 t/év; 1,8 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás céljából)  19 12 01 Papír és karton  mennyisége: 6000 t/év; 18,0 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás céljából)  19 12 11 Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó  hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok  (ideértve a kevert anyagokat is)  mennyisége: 300 t/év; 0,9 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából)  19 12 12 Egyéb, a 19 12 11‐től különböző hulladékok  mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a  kevert anyagokat is)  mennyisége: 6000 t/év; 18,0 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából)  19 12 04 Műanyag (PET és PVC‐től eltérő)  mennyisége: 13600 t/év; 40,8 t/nap  a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra  19 12 10 Éghető hulladékok  mennyisége: 35500 t/év; 106,5 t/nap  a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra   

 

230 

 

2. Lépés: R12, R13  Az 1. lépést követően a további előkezelések is megtörténnek az alábbi hulladékokkal)  „E” kódok: 

1. lépés, valamint  E02 – 12, E02 ‐ 15; 

Műveleten átesett hulladékok: 

19 12 04 Műanyag (PET és PVC‐től eltérő)  mennyisége: 13600 t/év; 40,8 t/nap  a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra  19 12 10 Éghető hulladékok  mennyisége: 35500 t/év; 106,5 t/nap  a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra 

3. Lépés: R3, R1  Műveleten átesett hulladékok: 

19 12 04 Műanyag (PET és PVC‐től eltérő)  mennyisége: 13600 t/év; 40,8 t/nap  19 12 10 Éghető hulladékok  mennyisége: 35500 t/év; 106,5 t/nap 

Keletkező anyag, hulladék 

19 01 17 Veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízis  hulladék  mennyisége: 200 t/év; 0,6 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából)  19 01 14 Pernye, amely különbözik a 19 01 13‐tól: 2300  t/év; 6,9 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (ártalmatlanítás céljából)  19 01 07 Gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok:  200 t/év; 0,6 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (ártalmatlanítás céljából)  19 01 18 Pirolízis hulladékok, amelyek különböznek 19 01  17‐től (salak)  mennyisége: 2300 t/év; 6,9 t/nap  a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel  rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül  (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából)  salak  mennyisége: 2300 t/év; 6,9 t/nap 

231 

 

a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz  megszűnés)  gázolaj  mennyisége: 8858 m3/év; 26,57 m3/nap  a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz  megszűnés)  benzin  mennyisége: 2158 m3/év; 6,47 m3/nap  a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz  megszűnés)  fűtési olaj  mennyisége: 1852 m3/év; 5,56 m3/nap  a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz  megszűnés)  szénbrikett  mennyisége: 1050 t/év; 3,15 t/nap  a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz  megszűnés)  szintézis és szintetikus gáz  mennyisége: 31050 t/év; 93,3 t/nap  a teljes mennyiség villamos és hőenergia termelésre  tervezett a telephelyen (saját energiaigény fedezése és  értékesítés ‐ hulladékstátusz megszűnés)    Összesített adatok:  Telephelyre beszállított hulladék: 

200301 (100.000 t/év) 

Telephelyről kiszállítandó hulladékok:  191202 (600 t/év)  191203 (1000 t/év)  191205 (600 t/év)  191211 (300 t/év)  191212 (6000 t/év)  191201 (6000 t/év)  191204 (4000 t/év)  190117 (200 t/év)  190114 (2300 t/év)  190107 (200 t/év)  190118 (2300 t/év)   

 

232 

 

Telephelyről kiszállítandó termékek: 

gázolaj (8858 m3)  benzin (2158 m3)  fűtőolaj (1852 m3)  brikettált szén (1050 t/év)  salak (2300 t/év) 

Telephelyen hasznosítandó termékek:  szintetikus és szintézisgáz (31050 t/év)  értékesített energia: 47500 MW/év  gd) a kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontokat,  A  kezelés  során  a  technológia  optimális  működése  és  a  környezetvédelmi  célok  érvényesülése  érdekében  a  beszállítástól  a  kiszállításig,  illetve  hasznosításig  minden  technológiai lépés ellenőrzött.  Számítógép által szabályozott és ellenőrzött kritikus pontok:     

gépi válogatás  depolimerizáció és desztilláció  gázosítás  gáz hasznosítás 

ge) a kezelés technológiájának műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;  A leírásokat a dokumentáció 3‐4‐5. fejezetei részletesen ismertetik.  h) a kezelési művelettel elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági célt; hasznosítás esetén  az  előállítani  kívánt  anyag  vagy  termék  előállításával,  gyártásával  vagy  forgalomba  hozatalával  járó  környezetvédelmi  és  gazdasági  előnyt,  hasznot,  továbbá  a  Ht.  9.  §  (1)  bekezdésében meghatározottak szerint a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó igazolást;  Az elérni kívánt célokat a dokumentáció 2‐3. fejezetei részletesen ismertetik.  Hasznosítási  műveleten  átesett  anyag  vagy  tárgy  a  továbbiakban  nem  tekintendő  hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén:   meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,   rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,   megfelel  a  rendeltetésére  vonatkozó  műszaki  követelményeknek  és  a  rá  vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és   használata  összességében  nem  eredményez  a  környezetre  vagy  az  emberi  egészségre káros hatást.  A  fentiek  alátámasztására  vonatkozó  igazoló  dokumentumok  beszerzése  folyamatban  van.  (üzemanyagok, gáz, szénbrikett, salak)  Az  értékesítésre  tervezett  hulladékhasznosítási  műveleten  átesett,  azok  eredményeképpen  keletkezett termékekre (ld. korábban) van piaci kereslet és általános jelleggel használatosak  oly  módon,  hogy  a  vonatkozó  műszaki  követelményeknek  megfelelnek,  ezáltal  biztosított,  hogy összességükben nem eredményeznek a környezetre, vagy az emberi egészségre káros  hatást.  233 

 

i)  a  kezelési  tevékenység  végzéséhez  szükséges,  a  kérelmező  rendelkezésére  álló  pénzügyi  eszközöket,  azok  garanciáit,  valamint  a  meglétükre  vonatkozó  nyilatkozatot;  a  céltartalék  képzésére  vonatkozó  tervet,  továbbá  a  környezetvédelmi  biztosítás  megkötésének  tényét  igazoló dokumentumot, ha a kérelmező a Ht. 71. §‐a szerinti gazdálkodó szervezetnek felel  meg;  A fentiek alátámasztására vonatkozó igazoló dokumentumok beszerzése folyamatban van.  j)  a  környezetbiztonságra,  az  esetlegesen  bekövetkező  káresemény  (havária)  elhárítására  vonatkozó tervet; szükség esetén a monitoringra vonatkozó részletes tervet, a tevékenység  felhagyására vonatkozó részletes tervet (utógondozás);  A szükséges adatokat a dokumentáció előző fejezetei tartalmazzák.  k)  a  hulladék  telephelyen  történő  tárolásának  módjára  és  körülményeire  vonatkozó  adatokat, információt;  A  hulladékok  telephelyen  belüli  tárolása  a  technológiai  leírásban  foglaltak  szerint  a  vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.  Az  előkezelésen  átesett,  értékesítésre,  elszállításra  váró  hulladékok  tárolása  a  késztermék  tároló  csarnokban,  az  organikus  hulladék  (fóliázott  bálákban)  az  organikus  hulladék  tároló  csarnokban történik.  A hasznosításra váró műanyag hulladékok tárolása a válogató csarnokban tervezett.  A  bejövő  kommunális  hulladék  tárolása,  valamint  a  feldolgozási  technológiában  nem  felhasználható  hulladékok  gyűjtése  és  szállításig  történő  tárolása  szintén  a  válogató  csarnokban történik.  l) ha a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok  meghatározásáról szóló kormányrendelet környezetvédelmi megbízott alkalmazását írja elő,  akkor annak igazolását;  Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot csatoljuk.  m)  az  állami  adó‐  és  vámhatóság  30  napnál  nem  régebbi  igazolásának  másolatát  arra  vonatkozóan,  hogy  a  kérelmezőnek  az  állami  adó‐  és  vámhatóságnál  lejárt  köztartozása  nincs,  vagy  igazolás  hiányában  nyilatkozatot  arról,  hogy  a  kérelmező  a  köztartozásmentes  adózói adatbázisban szerepel;  A fentiek alátámasztására vonatkozó igazoló dokumentumok beszerzése folyamatban van.  n)  a  kérelmező  korábbi  hulladékgazdálkodási  tevékenységéről  szóló,  11.  §  szerinti  nyilatkozatot, valamint  o) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező figyelembe vette‐e a foglalkoztatás elősegítéséről és  a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos  helyzetben lévő álláskereső alkalmazásának lehetőségét.     

  234 

 

5.2.6. ÉLŐVILÁGRA ÉS TÁJRA KIFEJTETT HATÁSOK  Az élővilágot befolyásoló hatások két csoportra bonthatóak. A telep üzemeltetése előttiekre,  majd  az  üzemi  állapotok  alattiakra.  Alapvetően  a  jelenleg  meglévő  élőhelyi  hálózat,  belső  struktúra sérülését az előbbiek, azaz a földmunkák és építkezés hatásai okozzák. A második  szakaszban a telep környezete regenerálódási, újraszerveződési (szukcessziós) szakaszba lép,  amikor az élőlények térfoglalása a már meglévő emberi hatásokhoz alkalmazkodva játszódik  le. Ebből a szempontból mindig lényegesek azok a természetes vagy természetközeli foltok,  sávok, amelyek az emberi létesítmények közé – néha vonalszerűen, gyakran fragmentálódva  – szorulnak, hiszen ezek fognak számítani az élőlények „ugródeszkáinak”.  Sem az építési, sem az üzemeltetési szakasz élővilágot érintő hatása nem lépi túl a pár 100  méteres  hatótávolságot.  Az  első  szakaszban  jelentősek  lehetnek  a  munkagépek  miatt,  a  műutat és az építési területet összekötő út melletti reakciók. A bekötő út rövid, szakaszosan  telephelyi  nyílt  területtel,  cserjékkel,  fákkal  kísért,  így  elsősorban  állatfajok  (pl.  rovarok,  madarak) zavarása jelentkezhet. A mai műszaki elvárásokhoz igazodva viszont az építkezés –  megfelelő  időjárási  körülmények  között  –  igen  gyorsan  befejeződik,  így  a  zavarás  hatása  rövid és nem okoz visszafordítatlan károsodásokat.  Szintén visszafordítható folyamatnak tekinthető az élőhelyek foltos „sebeinek” keletkezése,  majd  ezek  újbóli  természetes  és  mesterséges  revitalizációja.  Természetes  propagulum  szóródás  hatására  a  környező  természetközeli  élőhelyek  társulás  alkotó  karakterfajai  is  megjelenhetnek  a  létesített  környezetben,  a  véderdősávok  idővel  fajokban  gazdagabbá  válhatnak.  A zavaró hatások alapvetően kedvezőtlen hatásoknak tekinthetőek, amelyeket a beruházó és  üzemeletető ellensúlyozni igyekszik (pl. építés ütemezése, kiporzás csökkentése, védőfásítás,  gyepesítés).  A  telephely  létesítése  és  üzemeltetése  önálló  egységet  képez  a  nevezett  helyrajzi  számú  területeken, így hatása az élővilágra nem adódik hozzá más tevékenységhez.  A  korábbi  fejezetekben  felsorolt  fajok  és  az  általuk  képzett  társulások  csekély  természetvédelmi  jelentőséggel  bírnak,  így  a  telephely  az  élőhelyi  viszonyok  átalakításával  nem okoz maradandó károkat. A munkák befejeztével törekedni kell a szabad felszínek újbóli  növényekkel történő betelepítésére, kerülni kell a gyomok megjelenését, elterjedését. A táj  esztétikai és funkcionális szerepének védelme érdekében javasolt megfelel növényállomány  telepítése.  Az élőhelyek regenerálódását segítik elő:   gyepesítés, cserjésítés, fásítás;   gyomok mechanikai irtása, még a magvak érlelését megelőzően.  A beruházás hatására az adott területen, tájban a pillanatnyi tájhasználati formák jelentősen  módosulnak, a területen jelenleg mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.  A  beruházás  zavart,  kisebb  természeti  értékű  (agrár‐,  gazdasági  erdősáv)  élőhelyeket  érint,  ritka természeti és épített környezeti értéket nem érint.  235 

 

A  telep  működése  nem  befolyásolja  alapvetően  a  területen  élő  állatfajok  elterjedését,  előfordulási gyakoriságát. A környéken már régóta folyik emberi, elsősorban mezőgazdasági  tevékenység,  így  az  ott  élő  állatfajok  az  évek  során  kellően  alkalmazkodtak  a  megváltozott  viszonyokhoz.  A területen létesítendő telephely nem okoz – a külső védelmet jelentő kerítés révén sem –  az élőhelyek között barrier hatást. A táj funkciója így nem változik meg alapvetően.  A  jelenlegi  tájkép  az  emberi  beavatkozások  révén  átalakult  döntően  természeti  formákat  tartalmazó  állapotból,  mesterséges  elemeket  (pl.  épületek,  utak)  tartalmazó  habitussá.  Ez  manapság a települések környéki ágazati területeinek megfelelő megjelenési forma. A fehér  falak,  szürkés  árnyalatú  burkoló  és  tetőfedő  anyagok  manapság  részévé  váltak  a  hazai  agrárkörnyezetnek.  A  táj  szerkezete  helyi  léptékben  fragmentáltabb  lesz  a  beruházással,  de  a  természetközeli  élőhelyek  hálózata  a  kivitelezés  előtti  állapotban  marad.  A  táj  szerkezete  változik,  de  a  településrendezési elképzeléseknek megfelelően.  Sem  a  beruházással  közvetlen  érintett,  sem  a  szomszédos  élőhelyek  nem  biztosítanak  kizárólagos  élőhelyet  egyetlen  őshonos,  védett  növény‐  és  állatfaj  számára,  így  ebben  az  esetben  ezek  megsemmisüléséről  és  pótlásáról  sem  beszélhetünk.  Egyéb  különleges  intézkedés nem szükséges.  Természeti  erőforrás  a  beruházás,  és  a  majdani  üzemelés  során  nem  károsodik,  semmisül  meg. 

5.3.

KÖRNYEZET‐EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK ISMERTETÉSE 

A  környező  lakóterületek  olyan  mértékű  expozíciónak  nem  lesznek  kitéve,  hogy  a  tevékenység  a  hatásterületen  belül  az  egészségügyi  határértékeket  megközelítené,  meghaladná.  Az  állandó  zajnak  szintén  káros  hatásai  lehetnek  a  telep  környezetében  élőkre,  az  erős  hanghatás megnöveli az adrenalin‐szintet, ez szűkíti az ereket és emeli a vérnyomást. Ha ez  tartós, érrendszeri betegségekhez vezet, további hatások fejfájás, fáradtság, gyomorfekély. A  tevékenységből eredő zaj káros egészségügyi hatás a lakott ingatlanoknál nem várható.  A  felszín  alatti  vizekre,  és  ezáltal  a  távlati  ivóvízbázisokra  a  tevékenység  minőségi  szempontból nincs hatással, ezért egészségkárosító hatás nem várható. 

5.4.

A  KÖRNYEZET  ÁLLAPOTÁNAK  VÁLTOZÁSA  MIATT  VÁRHATÓ  KÖZVETLEN  GAZDASÁGI  ÉS  TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK BECSLÉSE 

A hatásterületen található környezet csak tájképi szempontból változik meg.  A  tervezett  beruházás  közelében  mezőgazdasági  művelésű  területek  és  ipari‐gazdasági  épületek találhatók. A tervezett beruházás a folytatott tevékenységet nem zavarja.  A  településrendezési  tervben  sem  szerepel  a  város  északi  irányú  terjeszkedése,  ebből  eredően nem várható a hatásterületen található ingatlanok értékcsökkenése. 

236 

 

A  tevékenység  által  igénybe  vett  közutak  terheltsége  jelenleg  is  jelentős,  azok  állagának  romlásához  a  tevékenység  hozzájárul,  de  mivel  additív  járműforgalom  töredéke  a  jelenleginek, nem bizonyítható a tevékenység ilyen irányú káros hatása.   

 

237 

 

6. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK  6.1.

A  LEHETSÉGES  IGÉNYBEVETTSÉGET,  SZENNYEZETTSÉGET  ÉS  KÁROSÍTÁST  MEGELŐZŐ,  CSÖKKENTŐ, KOMPENZÁLÓ, ILLETVE ELHÁRÍTÓ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA 

Létesítésre vonatkozó előírások:  Az  építés  során  meg  kell  akadályozni,  hogy  víz‐  és  talajszennyezés  következzen  be.  Az  esetlegesen  fellépő  rendkívüli  szennyezést  azonnal  el  kell  hárítani,  és  a  bekövetkezett  káreseményt,  valamint  a  megtett  intézkedéseket  jelenteni  kell  a  környezetvédelmi,  természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.  A  zajkibocsátásra  vonatkozó,  27/2008  (XII.  3.)  KöM‐EüM  együttes  rendelet  2.  sz.  mellékletében  megállapított  zajterhelési  határértékek  teljesülését  a  kivitelezőnek  az  építkezés teljes időtartama alatt biztosítani kell. Építési munkálatok, így a szállítás is csak a  nappali  időszakban  végezhetők.  Az  építés,  bontás  során  keletkező  hulladékok  környezetszennyezést  kizáró  módon  történő  gyűjtéséről,  lehetőség  szerint  minél  nagyobb  arányú hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a kivitelezőnek kell gondoskodni.  Üzemeltetés:  A legfontosabb energia‐ és anyaghatékonysági intézkedések:   A tervezett épületek, ill. berendezések megfelelő hőszigeteléssel ellátottak.   A  telep  vízellátását  biztosító  rendszert  az  üzemeletetési  szabályzat  szerint  rendszeresen ellenőrzik.   A  telep  fogyasztásait  folyamatosan,  mérőműszerrel  nyomon  követik,  és  a  mért  adatokat  feljegyzik.  A  fajlagos  fogyasztási  adatok  függvényében  a  szükséges  intézkedéseket megteszik.   A  telepen  tervezett  technológia  számítógép  által  vezérelt  és  optimalizált,  a  felhasználása kerülő anyagok optimális hasznosítása ez által biztosított.   A technológia során keletkező „hulladék” hő hasznosításra kerül a telep fűtésére.   A  technológiai  víz  és  levegő  felhasználás  során  az  ismételt  felhasználást  részesítik  előnyben  Biztonság:  A kockázatok kezelésére létrehozott biztonsági rendszer előírások:      

a szennyező anyagok kikerülését ellenőrző rendszerek  tároló rendszerek, vagy a vízre veszélyes anyagokat tartalmazó tartályok kármentői  tűzvédelmi rendszerek és eszközök (tűzfalak, tűzérzékelők, tűzoltó rendszerek)  robbanásvédelem rendszerei és eszközei  szabotázs elleni védelmi rendszerek (pl. épület biztonsági berendezései, beléptetést  szabályozó és megfigyelésre vonatkozó intézkedések)   villámvédelem   tűzérzékelő és tűzvédelmi eszközök az alacsony feszültségű áramelosztó paneleknél 

238 

 

 a veszélyes anyagok vagy ezek keverékeinek kibocsátását, leválasztását vagy tárolását  biztosító eszközök, pl. tárolótartályok, vészleengedő és vészkiürítő rendszerek   figyelmeztető, riasztó és biztonsági rendszerek, melyek vagy a normális működésben  beálló   zavarok  esetén  lépnek  működésbe,  vagy  megakadályozzák  az  üzemzavarokat,  vagy  visszaállítják a normális állapotokat.   az  épületek  szulfátálló  padlóval  ellátottak,  amely  meggátolja  az  esetlegesen  kijutó  csurgalékvizek földtani közegbe, felszín alatti vizekbe való szivárgását   az üzem és területe, illetve a szállítási útvonalak szilárd burkolattal ellátottak, ezáltal  a kiporzás, a földtani közeg és a felszín alatti vizek elszennyeződése csökken  A tervezett tevékenység automatizált és monitoringozott.  Az  üzemeltetés  során  a  váratlanul  bekövetkezhető  események  kapcsán  havária  terv  készítése kötelező.  A  havária  tervben  foglaltakról  a  dolgozóknak  oktatást  szerveznek,  és  gondoskodnak  arról,  hogy minden műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy.  Az  üzemeltető  feljegyzést  készít  bármely  a  területen  használatban  lévő  technológia,  vagy  berendezés  működési  zavaráról,  meghibásodásáról,  évi  rendszeres  leállásáról,  illetve  karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban.  Az  üzemszerű  állapottól  való  bármely  eltérés  esetén  a  környezetterhelés  elleni  intézkedéseket  azonnal  meg  kell  tenni  az  Üzemi  Kárelhárítási  Tervben  foglaltakkal  összhangban,  és  haladéktalanul  értesíteni  kell  a  Felügyelőséget.  A  vízgazdálkodásról  szóló  1995.  évi  LVII.  törvény,  továbbá  a  környezetkárosodás  megelőzésének  és  elhárításának  rendjéről  szóló  90/2007.  (IV.26.)  Korm.  rendelete  kárelhárítással  összefüggő  üzemi  terv  készítését nem írja elő a tervezett technológiához, azonban annak elkészítését javasoljuk. A  terv  célja,  hogy  a  telepen  dolgozók  megismerjék  a  technológiából  adódó  vízminőség‐  védelemmel  kapcsolatos  veszélyeket,  a  balesetek  megelőzésének  lehetőségeit  valamint  az  esetlegesen bekövetkezett haváriák során melyek az elvégzendő lokalizációs és kárelhárítási  feladatok.  Az  Üzemi  Kárelhárítási  Tervben  foglaltakról  a  dolgozóknak  oktatást  kell  szervezni,  és  gondoskodni  kell  arról,  hogy  mindhárom  műszakban  tartózkodjon  a  telepen  a  kárelhárítás  vezetésére alkalmas személy.  A  Környezethasználó  köteles  feljegyzést  készíteni  bármely  üzem,  technológia  vagy  berendezés  működési  zavaráról,  meghibásodásáról,  évi  rendszeres  leállásáról  vagy  karbantartás  miatti  leállásáról  a  külön  erre  a  célra  rendszeresített  naplóban,  valamint  minden  elvégzett  megfigyelésről  (monitoringról),  mintavételről,  elemzésről,  vizsgálatról,  mérésről, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek.  Szennyezések megelőzése:   Az  esetleges  talajvíz  szennyezés  nyomon  követése  érdekében  a  telepen  2  db  monitoring kút kialakítása javasolt.  239 

 

 A  tevékenység  során  keletkező  melléktermékek  szakszerű  és  a  legkorszerűbb  technológiákkal kerülnek hasznosításra.   A  technológiai  folyamatok  és  a  veszélyes  hulladékok  gyűjtése  során  a  környezetszennyezés/károsítás  lehetőségét  is  ki  kell  zárni.  A  tevékenység  során  keletkező  veszélyes  hulladékok  gyűjtését,  kezelését  a  veszélyes  hulladékkal  kapcsolatos  tevékenységek  végzésének  feltételeiről  szóló  többször  módosított  225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell végezni.   A  légszennyező  anyagok  terjedésének  mérséklésére  a  telep  telekhatárában  és  erdősávok  telepítése  javasolt.  Ez  nagymértékben  növeli  az  érdességet,  mely  a  transzmissziós számításoknál kapott értékeket jelentősen csökkentheti. 

6.2.

A  KÖRNYEZETET  ÉRŐ  HATÁSOK  MÉRÉSÉNEK,  ELEMZÉSÉNEK  MÓDJA  A  TEVÉKENYSÉG  FOLYTATÁSA SORÁN 

Tekintve  a  tervezett  tevékenység  jellegét  (jelentős  mennyiségű  üzemanyag  előállítás  és  tárolás)  a  területen  állandó  mintavételre  alkalmas  műtárgyak  (talajvízfigyelő  kutak)  kialakítása javasolt a szennyezettség esetleges nyomon követése érdekében.  Javasolt  a  tervezett  telep  környezetében  2  db  talajvíz  monitoring  kút  a  kialakítása  az  esetleges szennyezés nyomon követése érdekében.  A  légszennyező  anyagok  kibocsátásának  nyomon  követésére  (különösen  a  gázmotorok  esetében)  mintavételezés  szükséges,  mind  a  rövididejű,  mind  pedig  az  éves  imissziós  határértékek, valamint az emissziós határértékek teljesülése érdekében. 

6.3.

AZ UTÓELLENŐRZÉS MÓDJA A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSÁT KÖVETŐEN 

Amennyiben  a  tevékenységet  megszüntetik,  az  állapotfelmérést  el  kell  végezni.  Meg  kell  határozni  a  keletkezett  károk  és  károsodások  mértékét.  Az  esetlegesen  keletkezett  károk  felszámolására kárelhárítási és rekultivációs programot kell készíteni, mely alapján a károkat  meg  kell  szüntetni,  a  helyreállítást  el  kell  végezni.  A  felhagyás  után  törekedni  kell  a  természetes  környezeti  állapot  elérésére.  A  telepek  felhagyásának  (bontásának)  hatásai  hasonlóak az építés hatásaihoz.   

 

240 

 

7. EGYÉB ADATOK  7.1.

A  TANULMÁNY  ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ  FELHASZNÁLT  ADATOK  FORRÁSA,  ALKALMAZOTT  MÓDSZEREK  ÉS  AZOK  KORLÁTAI,  AZ  ELŐREJELZÉSEK  ÉRVÉNYESSÉGI  HATÁRAI,  FELMERÜLT NEHÉZSÉGEK ÉS BIZONYTALANSÁGOK 

Alkalmazott szoftverek, modellek:  ‐ 

Noisemod 

‐ 

Aircalc 

‐ 

Quantum GIS 

‐ 

Dupuit egyenlet 

7.2.

A FELHASZNÁLT TANULMÁNYOK, DOKUMENTUMOK LISTÁJA 

Magyarország kistájainak katasztere  Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma  Érvényben lévő vonatkozó jogszabályok  Újfehértó  Város  Önkormányzatának  Rendezési  és  Szabályozási  terve  és  egyéb  helyi  rendeletei  OMSZ adatok  Engedélyezési tervdokumentáció szakági munkarészei (Alfaterv 2000 Kft.)  Talajvizsgálati jelentés és geotechnikai adatszolgáltatás (GEOlinea Kft.)  Műholdas térkép (EOV koord.)  Földhivatali alaptérkép 

7.3.

A SZELLEMI ALKOTÁS VÉDELMÉHEZ FŰZŐDŐ JOGOK 

Ez  a  dokumentum  a  szerzői  jogról  szóló  1999.  évi  LXXVI.  törvény  értelmében  szerzői  jogvédelem  alatt  áll.  Teljes  egészében,  vagy  részleteiben  bármilyen  felhasználása  a  szerző  hozzájárulása nélkül tilos.   

 

241 

 

8. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ  Az Újfehértó és Térsége Komplex Hulladékhasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság  az  Újfehértó  külterület  08/34  helyrajzi  szám  alatti  ingatlanon  kommunális/települési  hulladék feldolgozó üzem telepítését tervezi.  A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan  tevékenység  megvalósítását  tervezi,  amely  a  314/2005.  (XII.  25.)  Korm.  rendelet  (továbbiakban: Rendelet) 1. vagy a 3. számú mellékletben szerepel.  Ilyen tevékenység a hivatkozott Kormányrendelet 1. sz. mellékletének értelmében:  „50.  Nem  veszélyes  hulladékot  égetéssel  ártalmatlanító  vagy  hasznosító  létesítmény,   kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól”  A telep kapacitása 100.000 t/év feldolgozásra kerülő hulladék, ami ~300 t/nap mennyiségnek  felel meg.  A  Rendelet  5/A.  §  (1)  szerint  a  környezethasználó  előzetes  konzultációt  kezdeményezhet  a  környezetvédelmi hatóságnál, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely  a) az 1. számú mellékletben szerepel,  b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy  c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt  tevékenységek közé.  A  Rendelet  5/A.  §  (2)  szerint  az  előzetes  konzultáció  célja,  hogy  a  környezethasználó  a  környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem  tartalmi  követelményeiről  a  környezet‐  és  természetvédelmi,  valamint  a  12.  számú  mellékletben  meghatározott  egyéb  szakkérdésekre  kiterjedő,  az  engedélykérelmi  dokumentáció  összeállítását  segítő  írásos  véleményt  kapjon,  továbbá  a  nyilvánosság  a  tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse.  A tervezett telep Újfehértótól északi irányban, ipari‐gazdasági övezetben helyezkedik el.  Újfehértó  külterületén,  a  4.  számú  főút  keleti  oldalán,  a  belterületi  határ  előtt  cca.  500,0  méterrel,  ipari/gazdasági  területe‐felhasználású  területek  kialakításával  a  város  jelentős  tereket biztosított jövőbeli gazdasági fejlesztések részére. A infrastrukturális szempontból jól  ellátott, közlekedési kapcsolatai kiválóak. Közvetlen megközelítés a 4. számú főútról, illetve  kb. 5,0 km‐re található az M3‐as autópálya „Nyíregyháza dél” csomópontjától.  Tervezett létesítmények:         

válogató csarnok  depolimerizáló‐desztilláló csarnok  gázosító csarnok  organikus hulladéktároló és bálázó  gépterem  késztermék tároló csarnok  gáztároló tartályok és kiegészítő berendezések  benzin, gázolaj, fűtőolaj tároló tartályok (késztermékként)  242 

 

    

irodaépület  porta és hídmérleg  tecnológiai víztározók  szennyvízaknák  fúrt kút 

A tervezett tevékenység rövid ismertetése:  A  tevékenyséf  során  a  telepre  hulladékszállító  járművel  beszállított  hulladék  mérlegelést  követően  a  válogató  csarnokba  kerül,  ahol  több  fázisú  (mechanikai,  optikai  és  levegős)  osztályozáson és szelektáláson esik át. A szelektálást követően az anyagában hasznosítható,  értékesíthető hulladékok (fém, műanyag pl. PET és PVC, papír, üveg) a késztermék tárolóba  kerülnek  értékesítésig.  Ezek  további  feldolgozása,  hasznosítása  más,  erre  szakosodott,  engedéllyel rendelkező vállalkozásnál történik.  A válogatást követően az organikus hulladék aprítást követően vagy a gázosító üzembe kerül  (zárt szállítószalagon), vagy átmenetileg bálázott állapotban a tárolócsarnokba.  A  válogató  csarnokból  kikerülő  műanyag  hulladékok  (PE,  PP,  PS,  ABS)  jelentős  része  a  telepen  kerül  feldolgozásra.  A  válogató  csarnokból  szintén  zárt  pályán  a  delpoilimerizáló  csarnokba kerülő műanyag hulladék őrlést, mosást és szárítást követően extrudálásra kerül.  Az  így  képzett  műanyagkeverék  a  csarnkba  telepített  berendezés  hő  hatására,  katalizátor  jelenlétében  megolvad,  felforr.  A  szabályozott  kezelés,  hőbontás  során  a  műanyagból  előállított  termékek  keletkeznek:  olaj,  szintetikus  gáz  és  szénpor  keletkezik.  Az  olajat  desztillációs  eljárással  benzin,  gázolaj  és  fűtési  olaj  farkciókra  bontják.  Az  így  szétválasztott  anyagokat értékesítésig felszín alatti tárolótartáloykban tárolják.  A  keletkező  szénporból  brikettálást  követően  értékesíthető  szénbrikett,  míg  a  keletkező  szintetikus  gáz  –  tisztítást  követően  –  a  telep  területén  energiatermelésre  (áram  és  hő)  felhasználható. Felhasználásig gáztároló tartályba kerül.  A  gázosító  csarnokban  az  organikus  hulladék  aprítást,  majd szárítást  követően  a  csarnokba  telepítendő berendezésben termokémiai átalakuláson megy keresztül. A bevitt hő hatására  éghető és nem éghető gázok keletkeznek. Az éghető gázok egy része a berendezés energiáját  biztosítja, míg nagyobb része hűtést és tisztítást követően gáztráoló tartályokba kerül.  A  teremelt  gázokból  a  gépterembe  telepítésre  kerülő  gázmotorok  segítségével  elektromos  energiát  állítanak  elő,  ami  a  közműhálózatra  kerül  betáplálásra.  A  gázmotorork  működése  során  termelt  hőt  az  azok  mellé  telepítésre  kerülő  ún.  ORC  berendezések  hasznosítják  (elektromos áram előállításával).  Várható kibocsátások:  A közvetlen hatások a következő főbb kategóriák szerint csoportosíthatók:     

technológiai kibocsátás levegőbe és csatornába  a technológiában keletkező hulladékok  a munkafolyamatokból eredő zaj és rezgés  nyersanyag (reagens) felhasználás.  243 

 

Várható energia és anyagfelhasználás:  A technológia a következőket használhatják fel:     

‐  ‐  ‐  ‐ 

elektromos áram (telepen belül előállítva)  tüzelőanyagok (telepen belül előállítva)  víz (technológiai és szociális)  technológiához kapcsolódó segédanyagok 

Bemenő anyagok (éves mennyiség):  Anyag megnevezése 

Mennyiség 

Települési/kommunális hulladék 

100.000 [t] 

Technológiai víz 

180 [m3] 

Oldószer (3M Novec folyadék) 

24 [kg] 

CaCO3 

5,4 [t] 

PECAT katalizátor 

21 [t] 

aktív szén 

2,4 [t] 

Víz közműhálózatról (szociális) 

7.000 [m3] 

Kilépő anyagok (éves mennyiség):  Anyag megnevezése 

Mennyiség 

PET/PVC hulladék (hasznosításra) 

4.000 [t] 

papír 

6.000 [t] 

üveg 

2.000 [t] 

fém 

1.600 [t] 

szilárd veszélyes hulladék 

300 [t] 

nem hasznosítható hulladék 

6.000 [t] 

gázolaj 

8.858 [m3] 

benzin 

2.158 [m3] 

(fűtési) olaj 

1.853 [m3] 

szén (por) 

1.050 [t] 

szennyezett mosóvíz 

180 [m3] 

szennyvíziszap 

300 [m3] 

salak 

2.300 [t] 

hamu/por leválasztva 

4.700 [t] 

Elektromos áram 

47.467 [MWh] 

Hőenergia 

54.833 [MWh] 

Füstgáz 

~190 millió [Nm3] 

   

  244 

 

A hatásterület bemutatása, a tevékenység várható kibocsátásai  Létesítés  A  létesítés  során  a  munkagépek  kibocsátásaira,  és  a  szállításból  eredő  kibocsátásokra  kell  számítani. Az építési fázisban a levegő, mint hatásviselő környezeti elem, a leginkább kitett a  terhelésnek.  A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők:        

billenős felépítményű tehergépkocsi  dózer  gréder  homlokrakodók  daruk  rakodó targoncák  út‐ és parképítés gépei, aszfaltozó gépek 

A várható hatások számszerűsítése  Hatótényező  Levegő 

Emisszió   

Hatástávolság   

Az üzemeléshez szükséges anyagok beszállítása forgalomnövekedéssel jár. A beszállítás a 4 sz. közutat terheli.

munkagépek fel‐ és  NOx, CO, SO2, korom,  levonulása, szállítások  CH 

Maximális hatástávolság: 269m [NOx]  A 4. sz. út hatástávolságát a NOx‐kibocsátás határozza meg, a létesítés járműforgalmával megnövelt  forgalomból  eredően  a  4.  sz.  közút  hatástávolsága  maximálisan  2m‐rel  nő,  tehát  a  létesítés  jelentősen nem változtatja meg az út terheltségét. 

A tereprendezésre, felépítmények kialakítására használt munkagépeknek is vannak jellemző  légszennyező anyag kibocsátásai. Az építkezés során légszennyező anyag kibocsátással jár a  munkagépek  működése,  kipufogógázuk  számottevő  koncentrációban  tartalmaz  nitrogén‐ oxidokat, kén‐dioxidot, szénmonoxidot, kormotés szénhidrogéneket.  Az építés munkanapokon, nappal történik.  A munkagépek okozta kibocsátásokat építési fázisok szerint ketté bontottuk:  1. fázis: humuszmentés és tereprendezés  2. fázis: magasépítés és berendezések telepítése  Az  építés  során  feltételezzük,  hogy  kialakul  egy  felületi  forrásként  (max.  100  x  100  m‐es  terület) értelmezhető felület melyen belül a munkagépek mozognak.  Hatótényező  Levegő  1. építési fázis 

Emisszió    NOx, CO, SO2, korom,  CH 

Hatástávolság   

A tevékenység hatástávolsága: 213m [NOx]  munkagépekből adódóan,  illetve 76m [por ‐ PM10] a tereprendezésből  adódóan

245 

 

2. építési fázis 

A tevékenység hatástávolsága: 272m [NOx] 

NOx, CO, SO2, korom,  CH 

A  munkagépek  üzemeléséből  eredő  légszennyezés  csak  lokális  jellegű,  a  munkagépek  kibocsátásainak hatástávolságát a NOx határozza meg.  A  terhelhetőséget  meghaladó  additív  szennyezettség  nem  alakul  ki  egyik  szennyezőanyag  tekintetében sem az adott építési fázisban a lakó ingatlanoknál.    Hatótényező 

Emisszió 

Hatástávolság 

‐ 

normál üzemben nem várható hatás

Víz, talaj  építési munkák 

hatásterület: az építkezés területe  A  talajra  vonatkozó  közvetlen  hatásterület  a  beruházás  területével  egyezik  meg.  A  beruházás  önmagában  területet  foglal,  mellyel  a  töltés  és  a  műtárgyak  által  érintett  földrészlet  az  építkezés  idejére elveszti talaj funkcióját ezért ebből a szempontból – bár az adott helyen megsemmisítő – de  összességében elviselhetően terhelő hatású.  A létesítés során a talajvizet nem érheti káros hatás üzemszerű állapotban.  A beruházás területének művelésből történő kivonása megtörtént, a területen található humuszos  talaj megóvásáról gondoskodni kell.        Élővilág  építési munkák    Hulladék 

Optikai és zajinger     

az építkezés területe     

hulladékképződés 

veszélyes és nem  az építkezés területe  veszélyes hulladékok  A helyes ‐ a jogszabályoknak megfelelő ‐ hulladékgazdálkodási gyakorlat, szennyezést nem  idézhet  elő.    A  beruházás  során  az  építkezési  alapanyagok  csomagoló  anyagai,  a  vágásból  származó  csődarabok és idomok, valamint festékek, felületkezelők, ragasztók göngyölegei teszik ki a keletkező  hulladék  fő  tömegét.  A  kommunális  hulladékot  a  hulladéklerakóba  szállítható.  A  veszélyes  hulladékot az arra jogosult vállalkozónak adják át.        Zaj      építési munkák 

építési zaj 

1. építési fázis: 34 m   2. építési fázis: 51 m   szállítások  közlekedésből eredő  A közút közvetlen környezete.  zajszintemelkedés  4. sz. főút: 0 dB zajszintemelkedés  Hatástávolság növekmény: 0m  Zajvédelmi  szempontból  a  27/2008.  (XII.3.)  KvVM‐EüM  együttes  rendelet  értelmében  az  építési  kivitelezési tevékenységből zajterhelés gazdasági területen 1 hónap felett 1 évig terjedő időtartam  esetén nappal nem lehet több 70 dB‐nél. A tervezett építkezést csak nappali időszakban végzik. Az  építkezés  zajvédelmi szempontú hatásterületének  határa az építési terület  mértani  középpontjától  számítva  nappal  34  m  (1.  fázis),  ill.  51  m‐re  (2.  fázis)  helyezkedik  el,  a  tevékenység  nem  okoz  határérték‐túllépést a lakott ingatlanoknál.  Az alapanyagok beszállítása szintén zajterheléssel jár. A 4 sz. közutat érő járulékos terhelés mértéke  0 dB. Az út zajterhelése jelenleg is jelentős, a határértéket ne haladja meg a viszgált objektumoknál.  A létesítéshez tartozó járműforgalom nem befolyásolja az út zajterhelését. 

Az  építési  fázis  időszakosságából  eredően  tartós,  környezetterhelő  hatásra  nem  kell  számítani.   

  246 

 

Üzemeltetés  Az  üzemeltetés  hatásait  tekintve  megállapíthatjuk,  hogy  a  tevékenység  által  a  leginkább  kitett környezeti elem a levegő.  Levegő  A légszennyező anyagok emissziója tekintetében több hatótényezőt is megkülönböztetünk:     

Gázmotorok működése (pontforrás)  Szárítási tevékenység (pontforrás)  Válogató csarnok szagkibocsátás (homlokzati‐felületi forrás)  Szállításból eredő légszennyező anyag kibocsátás (vonalforrás) 

A  306/2010.  (XII.  23.)  Korm.  rendelet  értelmében  a  tevékenység  hatásterületét  maximális  kapacitáskihasználás  mellett,  kibocsátott  légszennyező  anyag  terjedése  következtében  a  vonatkoztatási  időtartamra  számított,  a  légszennyező  pontforrás  környezetében  fellépő  leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett kell meghatározni.  Gázmotorok működése  A telepen a gépterembe 10db gázmotor kerül telepítésre, melyenek együttesen számottevő  a  légszennyezőanyag  kibocsátásuk.  Elsősorban  szén‐monoxid,  szén‐hidrogén,  illetve  nitrogén‐oxid  kibocsátással  kell  számolni.  Ezek  közül  is  legjelentősebb  a  nitrogén‐oxid  kibocsátás. A gázmotorokból egy darab közösítete kéménykürtőn keresztül kerül kivezetésre  a füstgáz (kipufogógáz).  A számítások alapján megállapítható, hogy a gázmotorok környezetterhelése előre láthatóan  nem  okoz  határérték  túllépést,  azonban  a  környező  területek  és  a  lakosság  védelme  érdekében a keletkező füstgáz kezelése tervezett. A redukáló kezeléssel a kivezetésre kerülő  füstgázban lévő nitrogén‐oxidok nitrogéngázzá, valamint szén‐dioxiddá és vízzé alakíthatóak.  A kibocsátott szennyezőanyagok maximális koncentrációja:  Nitrogén‐oxidok esetében 12 µg/m3  Szén‐monoxid esetében 23 µg/m3  Szénhidrogének esetében 5 µg/m3  Szálló por esetében 0,32 µg/m3.  A redukciós füstgázkezeléssel a gázmotorok hatásterületének kitrejedése 1423m.  Szárítási tevékenység  Az  organikus  hulladékok  gázosító  csarnokbanban  történő  gázosítása  előtt  szárításuk  szükséges  a  nedvességtartalmuk  csökkentése  érdekében.  A  szárítás  során  az  organikus  hulladékból  eltávozó  levegő  magas  nedvességtartalmú,  ami  kürtőn  keresztül  kivezetésre  kerül a környezetbe. A technológiából adódóan a vízpára mellett porkibocsátás lehetséges,  azonban ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentős.   A pontforrás hatásterülete 211m. 

247 

 

Szagkibocsátás  A  vizsgált  tevékenység  hatótényezői  közül  a  válogatócsarnok,  a  kommunális  hulladék  fogadása és napi tárolása miatt számít érdemlegesnek. A szaghatás nem meghatározó. Az 1  SZE/m3‐es  szagkoncentráció  szagcsökkentés  nélkül  várhatóan  a  válogató  épülettől  70  méteres  távolságban  (telep  területe  és  környező  szántóterületeket  érintve)  fordul  elő  átlagos  meteorológiai  körülmények  esetében,  míg  szagcsökkentési  eljárásokkal  (légzsilip,  szagmegkötő anyag használata, illetve szükség  esetén elszívás) ez a válogatóépület 15m‐es  környezetét érinti.  Bűzhatás az üzemelési tevékenységből nem várható.  Szálítási tevékenység kibocsátása  Az  üzemeltetés  során  a  ki‐és  beszállításához,  az  üzemen  belüli  közlekedséhez  napi  60  db  tehergépkocsira  van  szükség.  Az  üzemeltetés  során  várható  járműforgalom  nem  okozza  a  jelenlegi  terheltségi  szint  jelentős  változását,  az  építkezési  fázishoz  hasonlóan  jelentősen  nem növeli a 4. sz út hatástávolságát, a növekedés maximálisan 5‐7 m.   A telepen belüli közlekedés hatásterülete nem a ki‐ és belépés kivételével a telep területére  korlátozódik.  Felszín alatti vizet érő terhelések:  A vízbe történő kibocsátások és azok alapvető potenciális forrásai a következők lehetnek:   a keletkező szennyvíz   az utakról és egyéb felületekről elvezetett víz  Vízhasználatok:   szociális felhasználásra (7000 m3/év)   technológiai víz (180 m3/év)   tüzivíztározó feltöltése (600 m3/év)  Tervezett vízi létesítmények      

1 db új fúrt kút  4 db 100 m3‐es szennyívzakna  ivóvízvezeték  1 db 600 m3‐es tüzivíztározó  szennyvíz elvezetés (közcsatorna) 

A  felszín  alatti  mélységi  vizek  veszélyeztetettségének  meghatározása  szintén  feladatunk  a  várható  környezeti  kockázatok  pontos  megítélése  érdekében.  Tekintve,  hogy  a  területen  mélyfúrású  kút  kialakítására  kerül  sor,  a  rétegvíz  mennyiségi  változásra  kell  számítani.  Ez a  változás azonban a kitermelésre tervezett víz mennyiségére tekintettel (0,15 l/s) nem okoz  számotevő hatást a felszín alatti vízkészlet mennyiségére.   

 

248 

 

A  felszín  alatti  vizek  érintettségét  vizsgálva  megállapítottuk,  hogy  ‐  a  tervezett  telepen  kialakítandó közel zárt termelési struktúra miatt ‐ azokat jelentős káros hatás nem érheti. A  telepen előforduló esetleges havária eredetű szennyezés a felszín alatti vizek minőségét nem  befolyásolják  érdemben.  A  telepen  létesülő  szennyvízaknák  és  üzemanyagtartályok  kialakításakor különös figyelmet fordítanak azok vízzáróságára, ebben az esetben azok nem  veszélyeztetik a felszín alatti vizeket.  Talaj  A  talajra  vonatkozó  közvetlen  hatásterület  a  telep  területével  egyezik  meg.  Közvetett  hatásterületként  a  légszennyező  anyagok  ülepedésével  érintett  területek  jelölhetők  meg.  Ezek  közül  csak  az  ülepedő  poroknak  van  jelentőségük.  (Ez  legfeljebb  egy  50  méteres  puffersávval jellemezhető a telekhatáron kívül.)  Maradékanyagok, hulladékok keletkezése  Keletkező hulladék mennyiségek:  Telephelyre beszállított hulladék: 

200301 (100.000 t/év) 

Telephelyről kiszállítandó hulladékok:  191202 Fém vas (600 t/év)  191203 Nem‐vas fémek (1000 t/év)  191205 Üveg (600 t/év)  191211 Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai  kezelésével nyert hulladékok (300 t/év)  191212 Egyéb, a 19 12 11‐től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert  hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) (6000 t/év)  191201 Papír és karton (6000 t/év)  191204 Műanyag (4000 t/év)  190117 Veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízis hulladék (200 t/év)  190114 Pernye, amely különbözik a 19 01 13‐tól  (2300 t/év)  190107 Gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok (200 t/év)  190118 Pirolízis hulladékok, amelyek különböznek 19 01 17‐től (2300 t/év)  Telephelyről kiszállítandó termékek: 

 

gázolaj (8858 m3)  benzin (2158 m3)  fűtőolaj (1852 m3)  brikettált szén (1050 t/év)  salak (2300 t/év)  A  helyes  ‐  a  jogszabályoknak  megfelelő  ‐  hulladékgazdálkodási  gyakorlat,  szennyezést  nem  idézhet elő.   

 

249 

 

Élővilág  Az  élővilágot  érő  terhelések  tekintetében  elmondhatjuk,  hogy  az  üzemeltetés  legfeljebb  a  környék faunáját befolyásolhatja. A telephely az élőhelyi viszonyok átalakításával nem okoz  maradandó károkat.  Az  üzemeltetés  során  számszerűsíthető  környezeti  hatás  nem  várható  az  élővilág  szempontjából.  Technológiai zaj és rezgés  A  telepen  a  csarnoképületekben  kerülnek  elhelyezésre  a  tervezett  berendezések.  Az  egyes  épületek hangnyomásszintje   A  27/2008.  (XII.3.)  KvVM‐EüM  együttes  rendelet  1.  melléklete  értelmében  az  Gazdasági  területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00–22:00) 45 dB a  határérték.  A fenti adatokkal számolva, figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletbe foglaltakat,  a  létesítmény  zajvédelmi  szempontú  hatásterületének  határa  a  telephely  területén  belül  helyezkedik el.  A  lakó  ingatlanoknál  zajterhelésre  sem  a  nappali,  sem  az  éjszakai  tevékenységből  eredően  nem lehet számítani.  A 4 sz. közutat érő járulékos terhelés 0,1 dB, ami elhanyagolható érték.  Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált tevékenység az üzemelés során a legtöbb  környezeti  elem  vonatkozásában  nem  fejt  ki  érdemleges  hatást,  míg  levegőtisztaság‐ védelem  szempontjából  a  tervezett  környezetvédelmi  intézkedésekkel  elviselhető  mértékben terheli a környezetet.   

 

250 

 

9. MELLÉKLETEK  Hatásfolyamatok az építés és az üzemelés időszakában  Alapállapot jelentés  A  környezeti  elemek  alapállapotát  a  dokumentáció  vonatkozó  fejezetei  tartalmazzák.  Az  előzetes  konzultáció  során  szükséges  a  jelentés  részletességére  vonatkozóan az illetékes hatósággal történő egyeztetés.   Tulajdoni lap másolat  Szakértői engedélyek 

251 

 

2015. 11. 28.

Földhivatali Információs Rendszer Üdvözöljük: DR. VAJDA SÁNDOR

 

Földhivatal Online Kezdőlap

Szolgáltatások

 

Kijelentkezés

 

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Telefon: 06 (1) 460­1310, fax: 06 (1) 221­7045 Elérhető: H­Cs: 8:30­16:00, P: 8:30­13:30

Írjon nekünk

 

Hibabejelentés

  Lekérdezett dokumentumok

Dokumentum letöltés

https://info.foldhivatal.hu/tknet/uk_lekerdezesek6_p.letoltes?sid=060620151128171515000074664144717577694F3672506657305775344E6F6159375248464…

1/2

ALÁÍRÓLAP Újfehértó és Térsége Komplex Hulladékhasznosító Zrt. Újfehértó külterület 08/34 helyrajzi szám alatti ingatlanon tervezett GTE Hulladék-feldolgozó Projekt Előzetes konzultációs dokumentáció Tervszám: K-288/2015.

Vizsgálatot végző szervezet:

HORTUM Kft. 8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 9/A.

Vizsgálatot készítették:

Szabó Győző (SZKV/20-0768) Petőházi Attila (SZKV/20-0521) Mesterházy Attila (SZ-0060/2012)

Zalaegerszeg, 2015. szeptember-november hó

Szabó Győző

Petőházi Attila

Mesterházy Attila

(l) ZALA MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA

101-6/2014.

Tárgy:

Szabó Győző szakértői névjegyzékbe vételi kérelme Kamarai nyt. szám: 20-0768

HATÁROZAT A Zala Megyei Mémöki Kamara az 1996. évi LVIII. törvény 3. §. (l) bek. a) pontjában és a 297/2009. (XII.21.) Korm. rend. 1.§ (3) aa.)pontjában biztosítottjogkörben eljárva Szabó Győző okleveles környezetmérnök okl. sz.: Km-5/2007. Pannon Egyetem Mémöki Kar Kömyezetmémöki szak Veszprém, 2007. január 23. (szül. hely: Dunaújváros, szül. idő:. 1977. szeptember 6. an: Keszei Irén) 8935 Nagykapornak, Béke u. 42. szám alatti lakos benyújtott kérelmének helyt adva SZKV 1.1.- Hulladékgazdálkodás SZKV 1.2.- Levegőtisztaság-védelem SZKV 1.3.- Víz-és fóldtani közeg-védelem szakterületen a szakértői névjegyzékbe felvette. Névjegyzékijele: SZKV -1.1/20-0768, SZKV-1.2/20-0765. SZKV-1.3120-0768

A névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a Zala Megyei Mémöki Kamara tagjává vált, kamarai nyilvántartási száma: 20-0768. A határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Mémöki Kamara Főtitkárához címzett, de a Zala Megyei Mémöki Kamara Titkárságán benyújtandó 2 pld-s fellebbezéssei lehet élni. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg 30.000 Ft fellebbezési díj befizetését is igazolni kell.

INDOKOLÁS

részben foglaltaknak megfelelően határoztunk, mivel Szabó Győző kérte fenti jogosultságok megadását és kamarai nyilvántartás ba vételét A 297/2009. (XII.21.) Korm. rendeletben előírt szakirányú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A Magyar Mémöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Minősítő Bizottsága javasolta kérelmező részére fenti szakterületekre a szakértői jogosultság megadását. Kamarai taggá az 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv.) 26/A. § (l) alapján vált, figyelembe véve a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 2.§ (l) bekezdését és a Kamtv. l.§ (l) bekezdést. A

rendelkező

szakértői

8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) 347-105 E-mail: [email protected] Web lap: www.zalammk.hu

(l) l~

ZALA MEGVEI MÉRNÖKI KAMARA Határozatom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői szóló 297/2009. (XI1.21.) Korm. rendelet 8.§ rendelkezésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ket.) 72.§ (l) bekezdés rendelkezésein alapszik. A fellebbezéslehetőségéta Ket. 98.§(1) és 99.(1) bekezdése biztosítja. tevékenységről

Hatásköröm és illetékességem a tervező- és szakértő mémökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3.§ (l) bekezdésén, valamint a 297/2009.XII.21.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés aa.) pontján alapszik.

Zalaegerszeg, 2014. január 29.

LJG~a~n z.ont elnök

Kiss Attiláné titkár

8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) 347-105 E-mail: [email protected] Web lap: www.zalammk.hu

ZALA MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Tárgy:

292-2/2015.

Petőházi Attila szakértői névjegyzékbe vétele Kamarai nyt. szám: 20-0521

HATÁROZAT A Zala Megyei Mémöki Kamara az 1996. évi LVIII. törvény 3. §. (l) bek. a) pontjában és a 297/2009. (XII.21.) Korn1. rend. 1.§ (3) aa.) pontjában biztosítottjogkörben eljárva Petőházi

Attila okleveles környezetmérnök okl. sz.: Km-49/2000. Veszprémi Egyetem Mémöki Kar Kömyezetmémöki szak Veszprém, 2000. június 14. (szül. hely: Szombathely, szül. idő: 1975. október 9. an: Berger Erzsébet) 8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 9/A. szám alatti lakos benyújtott kérelmének helyt adva SZKV 1.4.- Zaj- és rezgésvédelem

szakterületen a szakértői névjegyzékbe felvette. Névjegyzékijele: SZKV-1.4.120-0521 Fenti jogosultsága visszavonásig érvényes. A határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Mémöki Kamara Főtitkárához címzett, de a Zala Megyei Mémöki Kamara Titkárságán benyújtandó 2 pld-s fellebbezéssei lehet élni. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg 30.000 Ft fellebbezési díj befizetését is igazolni kell. INDOKOLÁS határoztunk, mivel Petőházi Attila kérte fenti megújítását. A 297/2009. (XII.21.) Korm. rendeletben előírt szakirányú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik, ezért korábbi szakértői jogosultsága megújításának jogszabályi akadálya nincs.

A

rendelkező

részben foglaltaknak

megfelelőerr

szakértői jogosultságok megadásának

Határozatom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII.21.) Korm. rendelet 8.§ rendelkezésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ket.) 72.§ (l) bekezdés rendelkezésein alapszik. A fellebbezéslehetőségéta Ket. 98.§(1) és 99.(1) bekezdése biztosítja. Hatásköröm és illetékességem a tervező- és szakértő mémökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. Törvény 3.§ (l) bekezdés' valamint a 297/2009.XII.21.) Korm. // \.1:J\_érnö_,f.. rendelet 1.§ (3) bekezdés aa.) pontján alapszik. Zalaegerszeg, 2015. április 2.

i

·'$0'./ ;s

"'

\%

\~. ~ '-, -~

oo-

:1-~~

<;)l

~

co

'-.., ~--

8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) 347-105 E-mail: [email protected] Web lap: www.zalammk.hu