11

CIB ALGORITMUS ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt.

2011

1/11

1. Alapadatok 1.1. A CIB Algoritmus Alapok Alapja Megnevezése: Az Alap típusa: Az Alap fajtája: Az Alap futamideje: Besorolása:

CIB Algoritmus Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata hagyományos, kiegyensúlyozott vegyes alap

1.2. Az alapkezelő Neve: Székhelye:

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Alapkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

(a

továbbiakban:

1.3. A forgalmazó Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

1.4. A letétkezelő Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

1.5. Forgalmazási helyek Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

1.6. A könyvvizsgáló Neve: Székhelye:

Barabás Csaba (Kamarai tagsági szám: MKVK-005787) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 89/B. VIII/3.

2/11

2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám Adóhitelkorrekciós tényező I. Kötelezettségek I/1. Hitelállomány (összes) I/2. Költségek (összes) Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Letétkezeloi díj I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) II. Eszközök II/1. Folyószámla, készpénz (összes) II/2. Egyéb követelés (összes) II/3. Lekötött bankbetétek II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.2.2. Külföldi kötvények (összes) II/4.2.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.3. Részvények II/4.3.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.5. Befektetési jegyek (összes) II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) II/5. Származékos ügyletek II/5.1. Határidos II/5.1.1. Futures (összes) II/5.1.2. Forward (összes) II/5.2. Opciós II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) Eszközök összesen:

2011.01.03 0 0.0000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2011.06.30 1,771,227,875 0.9994 1,772,213,240 1 2,288,355 0 1,388,293 686,773 68,709 315,844 219,879 900062 1,773,516,230 203,574,532 7310000 0 0 0 1,562,631,698 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1562631698 0 1562631698 0 0 0 0 0 0 0 0 1,773,516,230

3/11

3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2011. január 3.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma

Tájékoztatási időszakban

0

eladott befektetési jegyek darabszáma

Tájékoztatási időszak végén (2011. június 30.) 1,772,213,240

1,863,839,342

visszaváltott befektetési jegyek darabszáma

91,626,102

a portfólió összesített nettó eszközértéke

-

1,771,227,875 HUF

az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték

-

0.9994

3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban

az Alap saját tőkéje 2011/01/03 2011/01/31 2011/02/28 2011/03/31 2011/04/29 2011/05/31 2011/06/30

893,172,001 HUF 1,538,381,119 HUF 1,771,227,875 HUF

az egy jegyre jutó nettó eszközérték 1.0109 1.0018 0.9994

4/11

4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A befektetési alapok termékszerkezetének változása 1.) A CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap 2011. május 5-én megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az Alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0,00%-os teljes futamidőre vetített forintban számított hozamot ért el. A 2008. elejétől a másodlagos jelzálogpiacokon kirobbant hitelpiaci válság rendkívül súlyos globális pénzügyi recesszióvá terebélyesedett, és világszerte komoly kihívásokkal járó általános gazdasági helyzetet eredményezett a pénz- és tőkepiacok szinte minden szegmensében. Így az alap befektetési stratégiája nem tudott érvényesülni, melynek következtében a brazil BOVESPA, a kínai HSCEI, az indiai D1AT és az orosz RDX részvényindexek súlyozott teljesítménye -6,55%-ot ért el, amely az opciós konstrukciónak köszönhetően nem érintette a befektetési jegyenként 10,000 HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges megtérülést. 2011. május 10. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,000 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 2.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 7-én kelt 1/2011. számú határozatában döntött a CIB Algoritmus Alapok Alapja létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 1 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap célja, hogy a 2 éves javasolt minimum befektetési időtávon a diverzifikáció révén a kockázatos alapokra jellemző átlagos szintnél alacsonyabb kockázat mellett érjen el kedvező, a RMAX indexnél magasabb hozamot, így az Alapkezelő az alaphoz benchmarkként 100%-ban a RMAX Indexet rendeli. Az alap technikai indikátorok alapján a részvénypiaci trendeket próbálja előre rögzített szabályok szerint kihasználni, úgy hogy emelkedő trendben a kockázatos eszköz kitettséget folyamatosan növeli, eső trendben pedig csökkenti. Az alap befektetési politikájának köszönhetően a Befektető megtakarításai egyetlen befektetési alap befektetési jegyeinek megvásárlásával több, különböző befektetési alapban kerülnek elhelyezése, ennek révén a Befektető optimálisabb megoldást kap: 1.) megtakarításainak hatékony diverzifikációjára, mert az aktív vagyonkezelésnek köszönhetően az alap portfóliójának összetétele folyamatosan a mindenkori pénz- és tőkepiaci folyamatokhoz igazodik, 2.) megtakarításainak széleskörű diverzifikációjára, mert az alap portfóliója a hazai és a nemzetközi befektetési alappiac kedvező hozamkilátásokkal rendelkező tagjaiból kerül összeállításra, 3.) megtakarításainak várható hozam-kockázat preferenciáihoz igazodó elhelyezésére. 3.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 23-án kelt 8/2011. számú határozatában döntött a CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 10,000 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap hozamtermelő eszközét a S&P500 Total Return Indexből, a EURO STOXX 50® EUR Gross Return Indexből valamint a kockázatmentes EONIA Total Return Index eszközökből kialakított befektetési eszközkosár jelenti. Az Alap célja, hogy a lejáratakor az S&P500 Total Return Index és a EURO STOXX 50® EUR Gross Return Index együttes hozamánál kedvezőbb várható hozam-kockázat tulajdonságokkal rendelkező teljesítményt érjen el. Társasági események Az Alapkezelő működését 2011. első félévében a következő változások kísérték: 1.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 1/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette és jóváhagyta az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló által az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített jelentéseket. Megállapította, hogy az Alapkezelő a 2010. évi üzleti éve során 2.532.804.000 HUF mérlegfőösszeg mellett 0 HUF mérleg szerinti eredményt realizált. A 2.532.804.000 HUF adózott eredmény és az eredménytartalék terhére 1.052.909.000 HUF osztalék kifizetésére került sor. A közgyűlés elfogadta az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített számviteli törvény szerinti beszámolóját. 2.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 4/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján a 2011. április 1. 2012. március 31. közötti időszakra az Alapkezelő könyvvizsgálójának megválasztotta az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaságot (1132 Budapest, Váci út 20., Cg. 01-09-267553), és jóváhagyta Virágh Gabriella (lakcím: 1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; an.: Kiss Erzsébet; Kamarai azonosító szám: MKVK004245) a könyvvizsgálatért felelős személlyé történő kijelölését. 3.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 5/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette Petzné Lamboy Judit 2011. február 10. napján történt lemondását az Alapkezelőnél betöltött felügyelő bizottsági tagságáról, amely értelmében módosította az Alapkezelő alapszabályát.

5/11

5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az alap célja, hogy hogy a 2 éves javasolt minimum befektetési időtávon a diverzifikáció révén a kockázatos alapokra jellemző átlagos szintnél alacsonyabb kockázat mellett érjen el kedvező, a RMAX indexnél magasabb hozamot, így az Alapkezelő az alaphoz benchmarkként 100%-ban a RMAX Indexet rendeli. Az alap technikai indikátorok alapján a részvénypiaci trendeket próbálja előre rögzített szabályok szerint kihasználni, úgy hogy emelkedő trendben a kockázatos eszköz kitettséget folyamatosan növeli, eső trendben pedig csökkenti. Az alap befektetési politikájának köszönhetően a Befektető megtakarításai egyetlen befektetési alap befektetési jegyeinek megvásárlásával több, különböző befektetési alapban kerülnek elhelyezése, ennek révén a Befektető optimálisabb megoldást kap: 1.) megtakarításainak hatékony diverzifikációjára, mert az aktív vagyonkezelésnek köszönhetően az alap portfóliójának összetétele folyamatosan a mindenkori pénz- és tőkepiaci folyamatokhoz igazodik, 2.) megtakarításainak széleskörű diverzifikációjára, mert az alap portfóliója a hazai és a nemzetközi befektetési alappiac kedvező hozamkilátásokkal rendelkező tagjaiból kerül összeállításra, 3.) megtakarításainak várható hozam-kockázat preferenciáihoz igazodó elhelyezésére. Az Alapkezelő több befektetési alapból képez egy kockázatos eszközkosarat, illetve egy kockázatkerülő eszközkosarat. Előbbi részvény-, hosszú kötvény- és nyersanyag kitettséget takar, utóbbi főképp hazai rövid átlagos hátralévő futamidejű kötvényeket és betéteket jelent. A kockázatkerülő eszközkosár = 10% likvid eszköz + 40% CIB Hozamgarantált Betét Alap + 50% CIB Pénzpiaci Alap. A kockázatos eszközkosár = 20% CIB Kincsem Kötvény Alap + 20% CIB Közép-európai Részvény Alap + 20% CIB Indexkövető Részvény Alap + 20% CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja + 20% CIB Nyersanyag Alapok Alapja. A kockázatkerülő és kockázatos eszközök súlyát meghatározó algoritmus a világ egyik legmérvadóbb tőzsdeindexének az S&P500 Total Return Indexnek (Bloomberg code: SPX, Reuters code: .GSPC) a mozgóátlagain alapul: 1.) az S&P500 Index azonnali árának (napi záróár) alakulása az 50 napos mozgóátlaghoz képest, 2.) a 20 napos mozgóátlag alakulása a 100 napos mozgóátlaghoz képest, 3.) valamint az 50 napos mozgóátlag és a 200 napos mozgóátlagok egymáshoz viszonyított mozgásai adnak „jelzést” a kockázatos eszközkosár nagyobb/kisebb súlyozás mellett történő tartására. Amennyiben a kevesebb napot alapul vevő mozgóátlag alulról metszi a több napot alapul vevőt, az vételi, ellentétes esetben eladási jelzést generál. Valamint ezzel összhangban, ameddig a technikai indikátorok változatlanul maradnak, új jelzéseket nem generálnak, addig az Alap a kockázatos ill. a kockázatkerülő eszközkosár súlyait változatlanul hagyja. Az Alapkezelő az indikátorok jelzései alapján legfeljebb +/-20%-os lépésközökkel változatja kockázatos eszközkosár súlyát az Alapban. A kockázatos ill. a kockázatkerülő eszközkosár együttes súlya minden esetben 100%. A fentiek alapján a kockázatos kosár célaránya az indulástól a következők szerint alakult: dátum arány dátum arány dátum arány 2011/04/18 30% 2011/05/13 40% 2011/06/08 30% 2011/04/19 30% 2011/05/16 40% 2011/06/09 30% 2011/04/20 40% 2011/05/17 40% 2011/06/10 15% 2011/04/21 40% 2011/05/18 40% 2011/06/14 15% 2011/04/22 40% 2011/05/19 40% 2011/06/15 15% 2011/04/26 40% 2011/05/20 40% 2011/06/16 15% 2011/04/27 40% 2011/05/23 30% 2011/06/17 15% 2011/04/28 40% 2011/05/24 30% 2011/06/20 15% 2011/04/29 40% 2011/05/25 30% 2011/06/21 15% 2011/05/02 40% 2011/05/26 30% 2011/06/22 15% 2011/05/03 40% 2011/05/27 40% 2011/06/23 15% 2011/05/04 40% 2011/05/30 40% 2011/06/24 15% 2011/05/05 40% 2011/05/31 40% 2011/06/27 15% 2011/05/06 40% 2011/06/01 30% 2011/06/28 15% 2011/05/09 40% 2011/06/02 30% 2011/06/29 15% 2011/05/10 40% 2011/06/03 30% 2011/06/30 15% 2011/05/11 40% 2011/06/06 30% 2011/05/12 40% 2011/06/07 30% A magyar kötvény- és pénzpiac helyzete 2011. I. negyedév: Az új kormány kommunikációjában éles fordulat állt be a tavalyi év közepén. A fiskális szigor hangsúlyozása került előtérbe, az EU-val folytatott tárgyalások eredményeképpen. A kormány minden lehetséges eszközt bevetve (válságadók, nyugdíjpénztári pénzek visszatartása), sem tudta ugyan tartani a tavalyi 3,8% körüli hiányt, de annak közelébe került, 4,2% lett a végső szám. Az idei évre tervezett, kicsivel 3% alatti deficit is biztosítva lehet a nyugdíjpénzek szinte teljesen szabad felhasználásának lehetőségével. A hosszú távú költségvetési pálya mindenesetre csak jelentős kiadáscsökkentő lépésekkel valósítható meg, de úgy tűnik, a kormány készen áll ezeknek a lépéseknek a megtételére (mely lépéseket a Széll Kálmán terv tartalmaz). A külkereskedelmi és fizetési mérleg kedvező állása a forint erősödésének irányába hat. A nemzetközi befektetői hangulat is pozitívra fordult ami jelentősen csökkenti a magyar eszközöktől elvárt prémiumot. Inflációs oldalról sem érkezik jelentős nyomás idén 3,8% lehet az átlagos infláció Magyarországon. A gazdasági növekedés szerencsére Magyarországon is túljutott a mélyponton, és lassan elindult felfelé. A növekedés hajtóereje az export, miközben a háztartások fogyasztása továbbra is stagnál. Tavaly valószínűsíthetően 1,2%-kal bővült a magyar gazdaság, az idei évi növekedés 3% környékén lehet. A javuló

6/11

költségvetési helyzet, a kedvező fizetési mérleg és inflációs adatok pozitív makrogazdasági környezetet jelentenek. A külső befektetési környezet is igen pozitív a tőlünk távol eső feltörekvő régió jó teljesítményének köszönhetően. Európa kettészakadt fiskális szempontból, a periférián lévő országok (pl. Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) 10 éves futamidejű kötvényeinek hozamai egyre jobban eltávolodtak a biztonságosnak tartott német hozamoktól. Magyarország most alacsonyabb hozamszinten tudja finanszírozni hosszú-adósságát, mint Portugália. A portugál feszültség a jóval nagyobb spanyol és olasz államadósság finanszírozási lehetőségeit is beszűkíti, sőt a periféria országainak a CDS- és állampapír-piaci feláraira is negatívan hat. Amennyiben az euró-övezet adósságválsága komolyabb mértékben eszkalálódik, az a magyar hozamfelárra is egyértelműen negatívan fog hatni az idei évben. Ha az európai döntéshozók kordában tudják tartani az adósságválságot, a magyar kötvények még az év jelentős részében (az év közepéig, a III. negyedév végéig) tudnak profitálni a globálisan alacsony kamatkörnyezet jótékony hatásaiból. 2011. II. negyedév: Az idei évre tervezett kicsivel 3% alatti deficit biztosítottnak tűnik a nyugdíjak „kvázi államosításával”. A hosszú távú költségvetési pálya csak jelentős kiadáscsökkentő lépésekkel valósítható meg, de úgy tűnik a kormány készen áll ezeknek a lépéseknek a megtételére. Áprilisban visszaesett az exportunk, ami egybeesik a fejlett országok termelésének említett korrekciójával. Ugyanakkor a behozatalunk felívelésében nem volt törés, így a februári-márciusi csúcspontok után (772, ill. 680 millió euró) a korábbi 500 millió euró környékére esett vissza a külkereskedelmi mérlegünk többlete. A fejlett országok konjunktúrájának javulásával ismét meglódulhat az export, ami a külkereskedelmi többlet újbóli növekedéséhez vezethet a második félévben. Az első negyedévben emelkedett a folyó fizetési mérleg többlete (a negyedéves GDP 3,3%-ára), ez szinte teljes mértékben a kereskedelmi mérleg többletének köszönhető. A külkereskedelmi és fizetési mérleg kedvező állása a forint erősödésének irányába hat, ami csökkenti a magyar állampapíroktól elvárt prémiumot is. Ennek megfelelően az inflációs oldalról sem érkezik jelentős nyomás, idén 4% körüli lehet az átlagos infláció Magyarországon. Elsősorban az export jó teljesítményének köszönhetően. a tavalyi 1,2%-os bővülés után, az idei évi növekedés 3% környékén lehet. A javuló költségvetési helyzet, kedvező fizetési mérleg és inflációs adatok pozitív makrogazdasági környezetet jelentenek, emellett a külső befektetési környezet is pozitív. Európa kettészakadt fiskális szempontból, az euróövezet perifériáján lévő országok (pl. Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) 10 éves futamidejű kötvényeinek hozamai egyre jobban eltávolodtak a biztonságosnak tartott német hozamoktól. Amennyiben az euró-övezet adósságválsága komolyabb mértékben eszkalálódik, az a magyar hozamfelárra is egyértelműen negatívan fog hatni. Ha az európai döntéshozók kordában tudják tartani az adósságválságot, a magyar kötvények még az év jelentős részében (a III. negyedév végéig) tudnak profitálni a globálisan alacsony kamatkörnyezet jótékony hatásaiból. Ezután azonban a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan emelkedő külső hozamkörnyezet, a magyar hozamokra is hatással lesz, az utolsó negyedévben enyhén emelkedő hozamgörbére számítunk. A magyar és nemzetközi részvénypiac helyzete 2011. II. negyedévben negatív teljesítményt mutattak a főbb részvénypiacok. Habár az I. negyedéves gyorsjelentési szezon hozta az elvárt pozitív számokat, az első negyedéves magas nyersanyag árak, a japán földrengés okozta zavarok a globális ellátási láncban, valamint a fejlődő országok monetáris hatóságainak igyekezete, hogy kamatemelésekkel megfékezzék az inflációt, lehúzta az indexek teljesítményét. A makrogazdasági adatok szintjén várhatóan javulás figyelhető majd meg az év második felében, miután a japán gazdaság, vállalatok sikeresen helyreállították termelésüket és a nyersanyagok piacán is korrekció következett be. A globális gazdaság gyenge „láncszemei” továbbra is az amerikai lakáspiac és az eurózóna perifériáján lévő országok adósságválsága. A legjobban teljesítő piac a DAX index volt 2011. második negyedévében: a németek 4,8%-ot emelkedtek saját devizában. A legrosszabbul teljesítő piac az MSCI EMEA index volt -4,0%-os csökkenéssel. A BUX index az elmúlt három hónap során -1,6%-ot esett. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt negyedévben lényegében nullás teljesítményt mutatott köszönhetően az S&P500 -0,4%-os csökkenésének. Az elmúlt negyedév során a forint 0,14%-ot gyengült az euróval, míg 2,24%-ot erősödött az amerikai dollárral szemben. Az EURUSD keresztárfolyam az időszak eleji 1,41-es szintről az időszak végére 1,45 felé emelkedett így a dollár 2,43%-ot gyengült az euróhoz képest. A devizahitelesek számára rossz hírt jelentett, hogy a svájci frank is jelentősen erősödni tudott a forinttal szemben: az árfolyam 6,89%-kal került feljebb a negyedév során, június végén már újra közel 220 forintot kellet egy frankért adni. A gyengülést a CHF euróval szembeni teljesítménye okozta, a frank árfolyama a negyedév eleji 1,30-as szintről 1,22 közelébe erősödött. A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet negatív teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 0,4%-kal került lejjebb, míg az európai Eurostoxx50 -0,8%-ot csökkent. Az amerikai index teljesítménye elsősorban az amerikai gazdaságban lejátszódó második negyedéves gyengélkedésnek, „soft patch”-nek köszönhető. Az év végére az S&P500 indexet az elemzők többsége továbbra is 1450 pont körüli értékre várja. A gyengébb amerikai makro adatok az amerikai kötvények hozamában is megmutatkoztak. A sokak által várt kötvénypiaci „bessz” nem következett be, a 10 éves hozam 3,5% körüli, a term premium 1%, a 10 éves breakeven inflációs várakozások pedig 2% körüliek, tehát látható, hogy a reálhozam már 10 éves távon is nulla körüli, vagy ahhoz közelít. Ez egyrészt támogatólag hat a diszkontrátán keresztül a részvényárakra, másrészt viszont hosszútávon nem fenntartható, így valószínűleg igaza lesz Bill Grossnak amikor az amerikai hozamok emelkedésére fogad. Sokak által idézett és használt mutató a Robert Shiller által kitalált 10 éves EPS-ek átlagán alapuló ciklikusan kiigazított PE ráta (CAPE). Az S&P túlértékeltségét hangoztatók előszeretettel hivatkoztak rá, mint olyan mutatóra, ami az index túlvettségét mutatja. A legutóbbi korrekció után viszont a CAPE beesett a hosszú távú átlaga plusz 1 szórás vonal alá, tehát statisztikailag már nem jelentős a túlértékeltsége. Az amerikai részvények nem tekinthetők túlértékeltnek a (vállalati) kötvényekkel, vagy a nyersanyagokkal szemben sem. Az amerikai profit marzsokban kis mértékben, de megjelentek az emelkedő nyersanyagárak. Egyrészt a gazdaságban található kapacitáskihasználtság alacsony szintje még mindig képes a növekvő árakat ellensúlyozni, másrészt munkaerőköltség oldalon sem nehezedik jelentős béremelési nyomás a vállalatokra. Az S&P500 profit marzs legutóbbi értéke már enyhe csökkenést mutat. A konszenzus továbbra is (ugyan a korábbinál kisebb mértékben) a marzs bővülését vetíti előre, tehát a jelenlegi megtorpanást az emelkedő input költségekre is foghatjuk. A munkaerőpiacon továbbra is lassú javulás figyelhető meg az utóbbi hetek, hónapok adatai alapján. Az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók számának 4 heti mozgóátlaga a 400 ezer fős választóvonal felett lebeg, míg a nem

7/11

mezőgazdasági szektorok legutóbb csak havi 54 ezer körüli mennyiségben vettek fel munkaerőt. A legutóbbi amerikai munkanélküliségi ráta kis emelkedéssel 9,1%-osra nőtt. Rosszabb esetben a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta közötti rés úgy is bezáródhat, hogy a munkanélküliség 9,5% körüli szintre emelkedik. Az amerikai lakáspiac a másik olyan szektor a gazdaságban, ahol egyelőre nem nagyon látszanak a javulás jelei. Habár a háztartások „deleverging” folyamata szépen halad, az amerikai családok jobb pénzügyi helyzetben vannak, mint 1-2 évvel ezelőtt, továbbra is jelentős mennyiségű eladatlan lakás van a piacon, ami lefelé nyomja (elsősorban a használt) lakások árait. A megkezdett új lakás építések száma 500 ezer körül alakul, ami továbbra is elmarad az egyensúlyinak tekinthető 1 milliós értéktől. Az S&P Case-Shiller lakásárakat mérő index és annak határidős kontraktusai az árak további csökkenését vetítik előre, tehát az amerikai lakáspiac gödörben van. Némi remény azonban mutatkozik arra, hogy talán lassan elérjük a gödör alját. Az elmúlt években sokat javult a lakhatás költségei a háztartások jövedelméhez viszonyító index és magát a nyomott áron történő kényszereladások tényét is felfoghatjuk úgy, hogy a nagy amerikai bankoknak sikerül kiseperni a rossz jelzáloghitel portfoliójukat, és ezáltal erősíteni a mérlegüket. Az Euró Zóna perifériát illető problémák nem oldódnak, de a döntéshozóknak mindig sikerül időt nyerni. Görögország folyamatosan megkapja a kamatfizetésekhez szükséges összegeket, így az államadósság átütemezése folyamatosan csúszik. Az európai döntéshozók tisztában vannak a probléma súlyosságával, ez jó hír a befektetők szempontjából. A görög adósság átstrukturálása egyenlő lenne annak elismerésével, hogy az ország hivatalosan is „csődben” van. Az ECB nem fogadná el fedezetként a kötvényeket, az európai bankok mérlegében szereplő kötvényeket le kellene értékelni, ezzel egyidejűleg tőkebevonások történnének. Mindezt tetézné a görög bankrendszer megrendülése, mely esetlegesen ismét a Lehman csődhöz hasonló pénzpiaci állapotokhoz vezetne. Elemzések szerint a görög államkötvényekben foglalt adósság 60%-ának „elengedése” 40 milliárd eurós tőkebevonást indukálna az európai bankrendszer számára, mely még elviselhető mértékű. Azonban a görög bankrendszer 25 milliárd eurós leírásra kényszerülne, mely a görög bankok tőkéjének 80%-a. Ezt tehát el kell kerülni, időt kell nyerni, ahhoz, hogy Portugália és Spanyolország megerősödjön annyira, hogy ne ők legyenek a következő áldozatai az „államcsőd” hullámnak. Így a döntéshozók izoláltan tudják majd kezelni Görögország rendbetételét. Folynak a tárgyalások a hitelminősítőkkel, hogy milyen tranzakciót minősítenének államcsődnek és milyet nem. Szerintünk nem ismétlődik meg a Lehman csőd utáni állapot, de a görög problémák megoldására még egy ideig várni kell. Az április és június között eltelt időszakban a globális fejlődő részvénypiacok 2,1%-os csökkenést mutattak, míg az MSCI EMEA index pedig -4,0%-ot esett. A teljesítményszámokat elnézve megint azt láthatjuk, hogy a globális fejlődő piacok az elmúlt időszakban is enyhén alulteljesítették a fejlett piaci részvényindexeket. Az alulteljesítés oka a két régió eltérő helyzete. Míg az USA továbbra is kénytelen fenntartani a monetáris ösztönzőket, és a GDP növekedés üteme elmarad a potenciálisan elérhetőtől, addig a fejlődő piacok mára a potenciális mértéknél gyorsabb ütemben növekszenek, így az ottani jegybankok inflációs nyomással kénytelenek szembenézni. Az elmúlt félév alapvető kérdése az volt, hogy a fejlődő piacokon véghezvitt kamatemelési ciklusban hol járunk, és vajon sikerült-e már eléggé lehűteni a túlpörgött gazdaságokat. A fenti kérdés megválaszolásában sok elemző szerint a legfontosabb feltörekvő piac, Kína gazdasági helyzete számít igazán. A kínai hatóságok az elmúlt időszakban, több lépésben közel 6%-kal emelték a nagybankok számára előírt tartalékolási rátát. Pozitív lehet a kínai infláció szempontjából, hogy az M2 növekedése, ami előrejelzi az infláció év/év változását, az évi közel 30%-os bővülési ütemről 15%-ra csökkent. Ráadásul a kínai miniszterelnök, Wen Jiabao európai útja alkalmából a Financial Times-nak adott nyilatkozatában jelezte, hogy a monetáris szigorítás a végéhez közeledik. Sajnos a kínai gazdasági statisztikák nem a legmegbízhatóbbak. Legutóbb például a kínai önkormányzatok adósságáról derült ki (amely nem része a hivatalos adósságnak), hogy az a kínai GDP akár 50%-át is elérheti. Ez megint a kínai „hard landing” forgatókönyvet helyezte előtérbe. Az aggodalmakat enyhítheti, hogy a 3 trillió dollárra rúgó deviza tartalékok szinte teljesen fedezik ezt az adósságállományt. Mindenesetre pozitívumként értékelhető, hogy a több értékeltségi mutató átlagából számolt „összesített” indikátor már viszonylag olcsónak mutatja a globális feltörekvő piacokat. Természetesen itt is érdemes lehet differenciálni, Oroszország és az EMEA régió tűnnek a legolcsóbbnak, míg Brazília esetében beszélhetünk leginkább túlvettségről. Magyarországon a kormánynak úgy látszik sikerült meggyőznie a befektetőket, hogy a következő 1-2 évben biztosított a költségvetés finanszírozási helyzete. A görög válság felerősödésével párhuzamosan itthon nem tapasztalhattunk igazán nagy visszaesést sem a részvény, sem a kötvénypiacokon. A nyugdíjpénztári vagyon átadásával Magyarország egy lépésben 80,5%-ról 76,5%-ra csökkentette államadósságát az átadott vagyon állampapír részének bevonásával. A nagy hitelminősítők ugyanakkor jelezték, hogy egyelőre nem tervezik Magyarország besorolásának felülvizsgálatát. A CDS szintünk így nagyjából megfelel a hitelkockázati besorolásunknak. Az EMEA régió többi országa is nagyjából a fiskális pozíciójának megfelelő hitelbesorolással rendelkezik. A legkirívóbb kivételnek Ukrajna tekinthető. Összességében az elmúlt hónapok során a fundamentumok jelentősen javultak, de ennek mértéke elmarad a várakozásoktól. Már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a fellendülés, hanem a várható növekedés mértéke lesz meghatározó tényező. Sajnos az előre jelzett optimista GDP növekedések ütemét enyhébbre módosította több nagy elemző ház is. A kérdés, hogy a fent felvázolt kockázati tényezők megtörik-e a részvénypiaci fellendülést? A visszafogottabb GDP növekedés előrejelzések még nem éreztetik hatásukat a cégektől várt eredmény becslések terén. Az elemzők továbbra is dinamikusan bővülő EPS-eket várnak a fejlett és fejlődő régióktól. Az MSCI World esetében 14%-os a várt EPS bővülés a következő 3 évre. Az eredmények töretlen bővülését prognosztizálják a fejlődő piacoknál is, melynek mértéke 14% fölötti a következő 3 évre. A GDP növekedési ütem visszafogottabb lesz, mint azt év elején vártuk, a második félévben láthatjuk ennek jeleit a cégek eredményeiben is. A beinduló gazdasági növekedés miatt a likviditásbőség (QE2) kifuttatása várhatóan nem sokkolja majd a piacokat. A lazítás visszavonásának ütemezése eltérő Amerikában, illetve Európában, mivel utóbbi már megkezdte a fiskális / monetáris szigorítást. Az S&P500 Index 12,2-es, az MSCI EMU Index 9,9-es P/E rátán forog jelenleg. Ez a historikus átlagukhoz képest 19%-os, illetve 22%-os diszkont. A fenti két index esetében 14,6%-os, illetve 14,2%-os éves EPS növekedés várható a 2011-2013-as periódusban. Mi az elemzők által várt EPS becsléseket optimistának véljük, de az ehhez párosuló értékeltségi szintek a diszkontok miatt fair-nek mondhatók. A fejlett piacok inkább alulértékeltté kezdenek válni, ha az EPS becslések nem korrigálnak, az értékeltségi diszkontok támaszt adhatnak a piacoknak. A részvénypiaci ciklus:

8/11

1., Despair (kétségbeesés) - részvénypiac mélypontja - kiábrándító EPS/hozam előrejelzések - borzalmas hozamok - EPS visszasés/kis növekedés

Növekvo volatilitás

2., Hope (remény) - tágulló P/E ráták - a felívelésbe vetett hit (EPS/hozam terén) - részvénypiaci szárnyalás - csekény EPS bővülés

Részvénypiaci ciklus

Csökkeno volatilitás

4., Optimism (optimizmus) 3., Growth (növekedés) - a részvény árak emelkedése megelőzik az EPS bővülést - dinamikus EPS bővülés - P/E ráták kitágulnak - P/E ráták tágulása lelassul/csökkenő P/E - továbbra is dinamikus EPS előrejelzések - a valóság utóléri a várakozásokat (EPS, hozam) - attraktív részvénypiaci teljesítmény - mérsékelt részvénypiaci teljesítmény - lassuló EPS növekedés, növekvő kockázatok - továbbra is dinamikus EPS előrejelzések Forrás: Goldman Sachs A fent vázolt folyamatokat elhelyeztük a részvénypiacok ciklikusságát mutató ábrán is. A válság mélypontja 2009. márciusában volt, eddig tartott a pánik időszaka. Innentől fogva az árak emelkedtek, bár erre a cégek eredményei nem adtak okot, a remény volt az, ami a befektetőket vételre ösztönözte. Az elemzők elkezdtek optimista EPS várakozásokat közölni, a piacok szárnyaltak, a P/E ráták kitágultak, a befektetők kiemelkedő hozamokhoz jutottak. 2010 elején a cégek eredmény növekedése is pozitívba fordult, ebben a tekintetben is elhagytuk a mélypontot. Beléptünk a jelenleg is tartó növekedési szakaszba. Az elemzők tehát továbbra is dinamikus eredménybővülést vetítenek előre, bár a részvénypiaci teljesítmények nem kiemelkedők. A P/E ráták zsugorodnak, a historikus átlagokhoz képest diszkontok képződnek. Mivel azonban beindult a gazdasági növekedés, a cégek töretlenül igazolják az előrevetített eredmény előrejelzéseket, az árak is lassan felfelé mozdulnak. Egyes elemzések szerint 2013 elején lehet vége a növekedési szakasznak, amikor is a befektetők viselkedése túlzott optimizmusba csap át. Nem lehet hüvelykujj szabályok alapján kezelni a jelenlegi helyzetet, mindenestre jó támpontot ad az elemzéshez. Mi moderált 10-15% közötti részvénypiaci teljesítményeket várunk 2011-ben. A fent említett gazdasági folyamatok lefolyásától függően ez a teljesítmény volatilis kereskedés mellett alakulhat ki. A nyersanyagpiac helyzete 2011. I. negyedév: A nyersanyagok többsége pozitív hozamot tudott felmutatni. A legrosszabbul teljesítő nyersanyag a cukor volt, ahol India exportkvótájának 50%-os növelése és a javuló idei brazil terméshozam hatása az árak közel 17%os eséséhez vezetett. Az index maga 10.22%-os hozamot ért el már az év első három hónapjában. A legjobban a gázolaj ára emelkedett, közel 25%-kal drágult a nyersanyag, amivel a gázolaj visszahozott valamennyit tavalyi évi jelentős alulteljesítéséből. Több mint 20%-kal drágult a Brent típusú kőolaj és az ezüst is, amely lassan kezd túlértékeltté válni az aranyhoz képest. A kőolaj árának megugrásában a közel-keleti események miatti ellátási félelmek játszottak fő szerepet. A nyersanyagpiacon a 2011-es év pozitív kilátásokkal kecsegtet. Amíg az USA folytatja a kvantitatív ösztönző lépéseket, addig a globális likviditásbőség a nyersanyagok iránti keresletet erősítheti. A jelenlegi Bloomberg konszenzus az olajárra 103 USD, az aranyra 1444 USD. 2011. II. negyedév: A nyersanyagok többsége negatív hozamot ért el az első negyedéves pozitív számok után. A legrosszabbul teljesítő nyersanyag a búza volt, ami az első negyedév végi szintekhez képest közel 25%-ot esett. A zuhanás mögött több ok áll: Oroszország feloldotta a tavalyi szárazság után bevezetett gabona export tilalmát, az Egyesült Államokban pedig az év eleji rossz idő után kedvezőbben alakult az időjárás, ami előrevetíti az idei várható jó termést. A búzához hasonló utat járt be a kukorica is, amelynél a későn kezdődő és a csapadékos időjárás hátráltatta vetési időszakot egy megfelelő hőmérsékletű időszak követett. Negatívan hatott a kukorica keresletére az is, hogy az amerikai törvényhozás eltörölte az etanol gyártók költségvetési támogatását, mivel már eléggé erősnek vélte az iparágat. A nyersanyag index maga 5,57%-os hozamot ért el az év első hat hónapja során. A legjobban továbbra is a gázolaj ára emelkedett, közel 25%-kal drágult a nyersanyag, amivel a gázolaj visszahozott valamennyit tavalyi évi jelentős alulteljesítéséből. Közel 20%-kal drágult a Brent típusú kőolaj is, amelynek árát magasan tartja a tartósan fennálló közelkeleti válság. Az előző negyedévben nagyot emelkedő ezüst árfolyama jelentős (kb 30%-os) korrekciót szenvedett el, miután a COMEX (Commodities Exchange/New York-i árutőzsde) jelentősen emelete az ezüst futures piacon a letéti követelményeket. A nyersanyagpiacon a 2011-es év pozitív kilátásokkal kecsegtet. Habár az USA befejezte a kvantitatív ösztönző lépéseket, a második negyedéves gyengébb gazdasági teljesítményt a várakozások szerint erőteljesebb fellendülés követheti az év második felében, ami addicionális keresletet jelenthet a nyersanyagok piacán. A jelenlegi Bloomberg konszenzus a 2012-es évre a Brent típusú olajra 108 USD, az aranyra 1413 USD, a kukoricára 570 cent vékánként.

9/11

6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai az egyes alapokra vonatkozó hozamok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Algoritmus Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Algoritmus Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap

nominális 3 hónap 6 hónap 1.30% 2.55% 1.29% 2.91% 0.58% 1.11% nominális 3 hónap 6 hónap 1.48% 3.18% -

2011/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 4.82% 5.57% 6.63% 4.88% 6.39% 7.15% 2.05% 1.74% 2.15% -2.67% 0.46% -6.61% 7.28% 11.30% 6.92% 12.51% 21.33% 0.28% 21.56% 16.59% 4.65% 26.30% 23.42% 3.25% 4.90% 18.65% 1.22% 29.92% 12.84% -11.30% -0.48% 2.49% -3.98% 2011/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 5.76% 5.54% 8.87% 25.62% 22.95% 7.81% 31.24% -

indulástól számított

naptári évre számított évesített hozamok

5 év évesített 6.65% 6.32% 6.57% 7.45% 2.41% 2.34% -1.47% 2.30% 5.17% 8.15% 0.80% 6.07% 0.36% 0.99% 2.86% -1.22% 7.43% 0.11% 0.27% 3.20% 4.99% indulástól számított

2010 2009 2008 4.71% 8.42% 7.70% 4.57% 9.36% 6.81% 1.50% 1.67% 3.98% 1.73% -14.81% -0.08% 5.36% 7.36% -3.06% 15.92% 34.42% -43.64% 9.62% 42.13% -40.35% 16.99% 67.36% -1.85% 68.75% -53.58% 10.93% 18.37% -31.56% -2.67% 7.43% -2.79% 0.22% 10.93% -

5 év

2010

2009

5.53% 6.48% 6.40% 15.31% 9.15% 15.28% 0.47% 13.76% -

10.52% -0.50% 13.97% 34.47% 25.18% 67.95% 73.40% 15.80% -

7.87% 3.99% 8.74%

évesített 8.71% 6.20% 10.55%

-4.39% 2.16% 2.76% -

-7.27% 1.84% 9.55% 3.41% -

2007 7.01% 6.46% 3.24% 7.01% 4.11% 7.87% 4.70% 3.42% 24.85% -0.95% -

2006 5.44% 5.70% 1.70% 6.61% 4.57% 18.24% 11.46% 19.18% -

naptári évre számított évesített hozamok 2008 8.43% -0.16% 2.58% -38.28% -44.13% -53.19% -26.87% -

2007

2006

7.69% 7.87% 6.22% 10.58% 7.69% 6.12% -

6.94% 7.52% 6.71% 19.34% 9.96% 19.55% -

Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke az Éves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Éves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az Éves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az Alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu és a www.cib.hu honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken.

10/11

7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok

az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot

11/11