11

A BGF KVIK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Scientific Journal of the BBS CCCT

2014/11.

AGORA Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar tudományos folyóirata Scientific Journal of the Budapest Business School College of Commerce, Catering and Tourism Fôszerkesztô (Editor in Chief): Kovácsné Székely Ilona Szerkesztôbizottság elnöke (President): H. Farkas Julianna Szerkesztôbizottság (Editorial Board): Fenyvesi Éva, Kovátsné Loch Ágnes, Kozár László, Lugasi Andrea, Somogyiné Förgeteg Katalin, Szabóné Erdélyi Éva, Szalók Csilla, Tóth Zoltán

Szerkesztôség címe (Editorial Office): BGF KVIK, 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. E-mail: [email protected] Felelôs kiadó (Responsible Publisher): Zimányi Krisztina Dékán (Dean) Mûszaki szerkesztô (Technical Editor): Tóth Katalin Borítóterv (Cover Design): Tóth Katalin Nyomda (Printed by): BGF-KKK ISSN: 1789-2643

A BGF KVIK – tudományos folyóirata 2014/11

AGORA

Tartalom – Content Brávácz Ibolya Kutatási eredmények az élelmiszerkereskedôk attitûdjeirôl Results of research about foodstuff dealer’s attitudes

11

Fenyvesi Éva – Kurgyis Zsuzsanna Mindennapi korrupció – avagy hogyan gondolkodnak a fiatalok a korrupcióról? Everyday corruption - or what do young people think about corruption?

21

Hamar Farkas Merre tovább, nyugdíjreform? Pension reform, which way to go?

37

Kajári Karolina Esettanulmány módszer alkalmazása a felsôoktatásban The application of case study methods in higher education

51

Misetáné Burján Anita Az anyag, a tér és az idô szerepe a sakkjátékban és transzfer hatásai a matematikai gondolkodás fejlesztésében The role of matter, space and time in chess, and its transfer effects in the development of mathematical thinking

59

Alois Moser Die FIS-Wettbewerbe 1933 in Innsbruck: Ein Versuch, die touristische Nutzbarmachung nachzuvollziehen The FIS Alpine World Championship 1933 in Innsbruck: A Try to show how it was used for touristic issues

73

Dr. Szalók Csilla - Dr. Remenyik Bulcsú - Dr. Tóth Géza A folyó menti turizmus hatásai a Bodrog térségre, különös tekintettel Tokaj-Hegyalja Bodrog parti településeire  Szász Zoltán Benda Kálmán emléktáblájához 

94 110

5

AGORA Brávácz Ibolya

Kutatási eredmények az élelmiszerkereskedôk attitûdjeirôl Results of research about foodstuff dealer’s attitudes Összefoglalás

Summary

Napjainkban egyre nagyobb nyilvánosságot kap a környezetvédelem, az egészséges táplálkozás, az élelmiszerek minôségbiztosítása és a fogyasztóvédelem. Ezen belül is kutatásunk fô feladata a környezet- és egészségtudatos fogyasztói csoportok azonosítása, jellemzése és élelmiszerfogyasztási tendenciáik vizsgálata. Kutatássorozatunk egyik fô kérdése: Mennyire vagyunk ”önkorlátozók”, tudatosak az élelmiszervásárlásainkban, élelmiszerfogyasztásunkban? – hiszen minden termék megvásárlásával gazdasági és környezetvédelmi döntést hozunk, ezzel közvetve befolyásolva a gyártókat, forgalmazókat és társadalmunkat. A témában 2009 júniusában országos felmérést végeztünk a fogyasztók körében, melyet 2011 szeptemberében egy kiskereskedôi megkérdezés követett. Ezt a kvantitatív, szóbeli, kérdôíves megkérdezést a Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának másod- és harmadéves hallgatói végezték; 220 budapesti, élelmiszert (is) forgalmazó kiskereskedelmi egység vezetôit és alkalmazottait kérdeztek meg a témával kapcsolatos tapasztalataikról. Kutatásunk fô célja a kínálati oldal (a kereskedôk) véleményének és a vásárlói szokások által a beszerzéspolitikájukra gyakorolt hatások változásának feltérképezése volt. Kulcsszavak: kiskereskedelem, fogyasztói magatartás, egészségtudatosság, környezettudatosság, élelmiszer kiskereskedô, attitûd

The role of health and environmental consciousness in consumers’ lifestyle has been increasingly publicised. In particular, the main task of our research is to identify, characterize and examine the trends in food consumption and environmental and health conscious consumers. Our goal is to ascertain the place and role of these elements in our food consumption. The main question of our research is formulated as: How self-restrictive and self-conscious are we when purchasing and consuming food? With all types of food purchase we make decisions that affect our environment and, indirectly, also producers, manufacturers and traders. The nationwide research we conducted in June 2009 and which was followed by interviews in September 2011 surveyed the experience of retailers about people’s conscious food purchases. Hereby, we wish to present the latest results of the study which involved 220 retail outlets in Budapest. Keywords: retail trade, consumer behaviour, health consciousness, environmental consciousness, food retailer, attitude

7

AGORA Bevezetés – Introduction A magyar emberek is növekvô tudatossággal, felvilágosultsággal vásárolnak, ezt bizonyítják a közelmúltban végzett kutatások. Ez nagyrészt az információk egyre könnyebb megszerzésével, az oktatásba egyre inkább beépülô felvilágosító munkával és a média manapság kedvenc témáinak köszönhetô, mint például a környezetvédelem, az egészséges táplálkozás/ életmód, biotermékek és még sorolhatnánk. Emellett észlelhetô már, hogy hazánkban is nô az ökológiai fogyasztóvédelem szerepe, aminek célja, hogy a fogyasztók értékrendjébe beépüljön a fenntartható fejlôdést biztosító önkorlátozás. A témával kapcsolatos alapfogalmakat szeretnék röviden tisztázni.

Definíciók – Definitions A fogyasztói tudás, a legismertebb és legelfogadottabb nézet szerint a fogyasztói tudás három fajtáját különböztethetjük meg (Brucks, 1985; Raju, Lonial, Mangold, 1993) – A szubjektív tudás (subjective knowledge) a fogyasztó észlelése saját tudásáról. – Az objektív tudás (objective knowledge) a tudásanyag tényleges mennyiségének, típusának és elrendezésének mértéke. – A vásárlási tapasztalat (usage experience) vagy más néven tapasztalati tudás (self-perceived knowledge) a vásárlási vagy használati tapasztalatot jelenti. Tudatos fogyasztás területei (Schäfferné Dudás Katalin, 2008 alapján): 1. Etikus fogyasztás: fogyasztási döntéseiben elfogadja és érvényesíti a társadalom ”jóról” alkotott ítéletét (Smith 1990). Más megfogalmazásban: 8

az egyén tudatos szándéka, hogy fogyasztói döntéseit erkölcsi meggyôzôdésének és értékeinek megfelelôen hozza meg.” (Gulyás 2008, 107.) 2. Felelôs fogyasztás: olyan fogyasztással összefüggô cselekedetek tartoznak a felelôs fogyasztás szférájába, melyeket a fogyasztás külvilágra gyakorolt észlelt negatív következményeinek tudata vált ki az egyénben (Özcaglar-Toulouse, 2009) 3. Fenntartható fogyasztás: A fenntartható fogyasztás célja, hogy biztosítsuk a társadalom – beleértve a jövô generációkat is – jólétét, miközben a természet által megszabott keretek között tartjuk az erôforrások felhasználását és a szennyezés kibocsátását. ”Az alapvetô szükségletek kielégítésére és az életminôség javítására irányuló szolgáltatások és termékek használata, miközben a természeti erôforrások és mérgezô anyagok használata, ezzel együtt a hulladék és mérgezô anyag kibocsátása minimálisra csökken azzal a céllal, hogy a jövô generációinak szükségleteit ne veszélyeztesse.” (UNEP, 2001) 4. Társadalmilag felelôs fogyasztás: Olyan termékek és szolgáltatások elônyben részesítése, melyek vélelmezhetôen pozitív (vagy legalább kevésbé negatív) hatással vannak a környezetre, illetve a vásárlôerô felhasználása a társadalmi érzékenység kifejezésére (Roberts, 1995). 5. Termékeredet-tudatosság: A fogalom kiindulópontját a fogyasztói etnocentrizmus jelenti, mely definíció szerint a fogyasztók azon meggyôzôdéseit takarja, melyek hazájuk termékeinek felsôbbrendûségérôl szólnak, és a belföldi termékek vásárlásának erkölcsösségére, helyességére vonatkoznak (Malota, 2003) 6. Környezettudatos fogyasztás: ”olyan vásárlást eredményez, mely legalább olyan mértékben kielégíti a szükségleteket, mint a hagyományos fogyasztói magatartás, viszont képes hozzájárulni a hulladékok csökkentéséhez, az alacsonyabb környezetterheléshez. Ezek alapján tehát nagyjából megfelel a fenn-

AGORA tartható fogyasztás ’részterületének’.” (Hofmeister et al., 2006) A környezettudatosság és egészségmagatartás – Environmental consciousness and Health behaviour A környezettudatosságot vagy más néven környezeti tudatosságot Maloney és Ward környezetpszichológusok vizsgálták elsôként. 1973-ban megállapították, hogy az emberek egy része nem közömbös a környezete iránt, aggódik a környezet jövôjéért. Rámutattak arra, hogy ez sajnos nem általános: a többség, ha egyet is ért a környezet védelmével, magatartásában már egyáltalán nem tekinthetô környezettudatosnak (Maloney-Ward, 1973). Peattie (1992) és Hofmeister (2007) is a vásárlás oldaláról közelítik meg a környezettudatos fogyasztó fogalmát, miszerint ”zöld fogyasztó” az, aki következetesen gyûjt termék- és céginformációkat, és környezeti illetve szociális szempontokat érvényesít vásárlási magatartásában, döntéseiben. Az egészségmagatartás minden olyan viselkedés, amely hatással lehet az egészségünkre, amíg egészségesek vagyunk (Baum, Krantz és Gatchel,1997). Mások szerint az egészségmagatartás minden olyan cselekvés, amelyet a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elôsegítse, vagy fenntartsa egészségét függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól, és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e (Harris és Guten, 1979). A fogyasztói tudatosság mértékének és területeinek körvonalazása érdekében egy többlépcsôs adatfelvételt kezdtünk 2008-ban, melyet egy országos primer, kérdôíves megkérdezés követett 2009. júniusában (n=1053). Ezt követte 2011. szeptemberében a 220 budapesti élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi üzlet vizsgálata, ahol a fogyasztói tudatosság

mértékével, a kiskereskedelmi egységek beszerzési politikájával, illetve a kutatásban résztvevô kiskereskedôk egészségés környezettudatos attitûdjeivel foglalkoztunk. A kutatás-sorozat fô vizsgálandó területei az élelmiszerek vásárlása során: – az egészségtudatosság, az egészség figyelembevétele, mértékének és módjának feltérképezése, valamint – a környezettudatosság, azaz a környezet megóvása iránti szándékok körvonalazása. Célunk annak a megállapítása, hogy ez a két elem milyen helyet foglal el az élelmiszer fogyasztásban, társadalmi-gazdasági ismérvenként, kulturális jellemzôként, illetve a fogyasztás értékrendjében betöltött szerepe szerint. Ebben a tanulmányban a ”kínálati oldal” (a kiskereskedelem) feltérképezésének részeredményeit szeretnénk ismertetni. A hazai és budapesti kiskereskedelemrôl – About Domestic and Retail Trade in Budapest 2011-ben a gazdasági növekedés megindulásával a kiskereskedelemben is megfigyelhetô a konszolidációs folyamat. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldô kiskereskedelemben 2011. júliusában 700 milliárd, az elsô hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. Az eladások értékében 45 százalék volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes-, 19 százalék az üzemanyag-, 12 százalék a bútor-, háztartásicikk-, építôanyagkiskereskedelmi üzletek részesedése; a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt – áll a KSH 2011. júliusi gyorsjelentésében. A következô táblázat (1. táblázat) mutatja, hogy az élelmiszer kiskereskedelem jelentôségét hazánkban, a legnagyobb arányban van jelen.

9

AGORA 1. táblázat Országos kiskereskedelmi forgalom fôbb árucsoportonkénti megoszlása – részlet Forrás: KSH, 2011

Árucsoport (Goods)

2010. évi %-os megoszlás Share in 2010 (%)

2011. évi %-os megoszlás Share in 2011 (%)

Élelmiszer (Foodstuff)

24,87

26,30

Alkoholtartalmú ital (Alcoholic beverages)

3,49

3,23

Alkoholmentes ital (Non-alcoholic drinks)

2,79

2,88

Kávé (Coffee)

0,83

0,90

Dohányáru (Tobacco products)

3,39

3,77

Table 1. Share of major goods in Nationwide retail trade - detail Source: KSH, 2011

A kereskedelmi csatornák közül 2010ben a legnagyobb forgalom növekedést a hipermarketek és a kisbolt-láncok érték el hazánkban. Mindkettô esetében a vásárlási intenzitás, vagyis a háztartások éves átlagos költése növekedett jelentôsen (GfK HUNGÁRIA, 2010). A kutatásunk Budapesthez kötôdik, így néhány fontosabb kereskedelmi adat a fôvárosról: Budapesten a kiskereskedelem forgalma 2010-ben 1.721.271 millióFt volt összesen, a kiskereskedelmi üzletek száma 2010. január 1-én 31.327, melyek átlagos alapterülete 111 m2. A 2011. március 31-i adatok szerint - az elôzô évi azonos idôszakhoz képest - a budapesti kiskereskedelmi forgalom 3,7 százalékkal nôtt (WWW.KSH.HU, 2011), míg országos szinten a forgalom inkább stagnált.

Anyag és módszer – Materials and Methods A budapesti primer, kérdôíves kutatást 2011. szeptemberében végeztük el 10

220 kiskereskedelmi egység vezetôinek, alkalmazottjainak megkérdezésével, egyben ez a minta nagysága is. A budapesti üzletek kiválasztásának egyetlen feltétele volt, hogy a kiskereskedelmi egység élelmiszert (is) forgalmazzon. Az adatfelvételek sztenderd kérdôívvel, személyes interjúkkal, a megkérdezettek üzlethelységeiben készültek A kérdéssorok megválaszolása kb. 20-25 percet vett igénybe, a személyes adatokkal együtt 27 kérdés szerepelt a strukturált kérdôíven. Ezek többsége skálás kérdés volt, de a megkérdezettek saját véleményének felmérésére öt nyitott kérdést használtunk. A kapott adatokat SPSS matematikaistatisztikai programmal elemeztük. Egyés többváltozós elemzéseket végeztünk el. A kiértékelés során a skála jellegû kérdéseknél átlagokat és százalékos arányokat egyaránt számítottunk, illetve százalékos formában, kereszttáblázatok segítségével dolgoztuk fel az adatokat. Az értékelés során leíró (minimum, maximum, átlag, szórás, megoszlás) statisztikai számításokat is végeztünk.

AGORA Eredmények és értékelésük – Results and Discussion A primer kutatatás - The Primary Research A vizsgált kiskereskedelmi üzletek - Retail Stores involved in Survey Mind a 220 kiskereskedelmi üzlet Budapest területén található – minden

kerületbôl - és mindegyik forgalmaz élelmiszert, a minta azonban nem reprezentatív. Még fontosabb információ a mintával kapcsolatban a kiskereskedelmi egységek gyakorisága márkanevük/nevük szerint (2. táblázat). Jól látható, hogy a láncokhoz nem tartozó, független ún. kiskereskedelmi üzletek vannak a legnagyobb arányban a mintánkban (61,8%).

2. táblázat A vizsgált üzletek gyakorisága (db) és megoszlása (%)

Üzlet neve (Name of Retail outlet)

Gyakoriság (db) (Frequency)

Százalékos megoszlása (Share of percentage)

Kiskereskedelmi üzlet (Independent retail shops)

136

61,8

Spar

12

5,5

Reál

13

5,9

CBA

27

12,3

Tesco

7

3,2

Coop

5

2,3

Auchan

2

0,9

Lidl

4

1,8

Egyéb üzletlánc (Other chain stores)

14

6,4

Total

220

100,0

Table 2. The distribution of examined stores

A válaszadók 49,5 százaléka üzletvezetô, 13,2 százalékuk üzletvezetô helyettes, a többiek többségében eladók illetve pénztárosok. A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása 67,3 százalékuk nô, 32,7 százalékuk férfi volt. A kereskedelemben eltöltött átlagos idô 14 év ( a szórása 9,5 év).

A kiskereskedelmi egységek üzletpolitikája a tudatosság szempontjából – Retailers Policy in Terms of Consciousness A kérdôív egyik kérdése tizenöt állítást tartalmazott a megkérdezettek kiskereskedelmi üzletérôl, az egészséges táplálkozás és a környezet védelmének szem elôtt tartásával kapcsolatos beszerzési döntéseikrôl. 1-5-ig terjedô skálán kellett értékelniük az üzlet tevékenységét, az 1-es egyáltalán nem igaz, az 5-ös teljes mértékben igaz az üzletpolitikájukra. 11

AGORA Ami a legmagasabb átlagot kapta az, hogy a beszerzéseik során folyamatosan a vásárlók igényeit veszik figyelembe (4,31), ezt követte 4,05 –os átlaggal, hogy hûek a boltok a gyártóikhoz, majd 3,93as átlaggal, hogy egyre több magyar élelmiszert forgalmaznak, magas átlagot kapott még, hogy a környezet védelmét szem elôtt tartják munkájuk során (3,75).

Legkevésbé igaz a megkérdezettekre a kereskedelmi márkák szerepe (2,97), mivel a legtöbb megkérdezett üzlet, nem is tart/tarthat készleten belôlük, illetve az olcsó élelmiszerek készleten tartása is gyengébb átlagot kapott (3,05). A kiskereskedelmi egységeket az üzlet alapterülete alapján három csoportba soroltuk (3.táblázat).

3. táblázat A kiskereskedelmi egységek gyakorisága (db) és megoszlása méret szerint (%)

Üzlet mérete (Store size)

Gyakoriság (db) (Frequency)

Százalékos megoszlása (%) (Share in %)

100 m2 alatti üzlet (shops less than 100 m2)

132

60,0

101-500 m2 közötti üzlet (shops between 101 to 500 m2)

60

27,3

500 m2 feletti üzlet (shops above 500 m2)

28

12,7

Összesen (Total)

220

100,0

Table 3. The frequency and share of retail units by size

A méretük szerinti vizsgálat során kiderült, hogy a legnagyobb mértékben az 500 m2 feletti üzletek tartanak magyar termékeket, és a kis alapterületû üzletek a legkevésbé. A kis üzletek ösztönöznek legkevésbé az egészséges táplálkozásra (3,23-as átlaggal, az 1-5-ig terjedô skálán mérve), míg a nagy alapterületû egységek leginkább (3,86). A környezetbarát csomagolás is az 500 m2 feletti üzletekben a leginkább jellemzô, míg a 100 m2 alatti üzletek esetében legkevésbé. Az egészségvédô élelmiszerek jelenléte a kis boltokban közepes mértékben jellemzô (3,20) és a környezetbarát termékek még kevésbé vannak jelen (2,88), ezen a két területen is a nagy alapterületû üzletek

12

szerepeltek a legjobban. Még egy érdekes adat, hogy a reklámok hatása/befolyása a készletükre a kis boltokban a legkevésbé jellemzô és a nagyobb üzletekben lényegesen fontosabb szempont. A vásárlóik egészség-és környezettudatossága - Health and Environmental Awareness of Customers A kérdôívünkön szereplô kérdés volt, hogy véleménye szerint a vásárlóik hány százaléka figyel az egészséges táplálkozásra, és hány százaléka a környezet védelmére. A válaszok eredménye olvasható a következô táblázatban (4. táblázat).

AGORA 4. táblázat A vásárlóik aránya az egészséges táplálkozás és a környezet védelme szerint, üzletenként és átlagosan (%-ban)

Egészséges táplálkozók aránya (%) (Rate of healthy eaters)

Környezetvédôk aránya (%) (Environmentalists rate)

Kisker. üzlet (Independent retail shops)

35,66

28,59

Spar

30,42

29,58

Üzlet neve (Retailer Name)

Reál

34,62

31,00

CBA

34,44

29,81

Tesco

27,86

23,86

Coop

28,00

27,00

Auchan

15,00

12,50

Lidl

43,75

42,50

Egyéb üzletlánc (Other chain stores)

27, 50

17,50

Átlag (Average)

34,18

28,15

Table 4. The proportion of customers as to healthy nutrition and environment protection, per retailer and average (%)

A válaszadók véleménye alapján a Budapesten élelmiszert vásárlók 34,18 százaléka figyel az egészséges táplálkozásra, és 28,15 százalékuk a környezet védelmére. A kapott adatok alapján a Lidl-ben vásárolnak leginkább azok, akiknek fontos, hogy az egészségüket védô élelmiszereket fogyasszanak, miközben a környezet védelme is fontos számukra. A

leggyengébb adatot az Auchan vásárlóira kaptuk. Ennek a kérdésnek az eredménye látható az 5. táblázatban a boltok alapterülete szerint. Az egészséges táplálkozók aránya nagyjából azonos a bolt méretétôl függetlenül, míg a környezet védelmét szem elôtt tartók aránya az 500 m2 feletti üzletekben a legmagasabb – a kereskedôk véleménye szerint.

13

AGORA 5. táblázat Az üzlet mérete és a vásárlóik aránya az egészséges táplálkozás és a környezet védelme szerinti felosztásban (%)

Egészséges táplálkozók aránya (%) (Rate of healthy eaters)

Környezetvédôk aránya( %) (Environmentalists rate)

100 m2 alatti üzlet (shops less than 100 m2 )

34,24

27,91

101-500 m2 közötti üzlet (shops between 101 to 500 m2 )

33,50

26,78

500 m2 feletti üzlet (shops above 500 m2 )

35,36

32,21

Átlag (Average)

34,18

28,15

Üzlet mérete (Store size)

Table 5. The size of stores and share of customers in relation to health nutrition and environmental protection (%)

A következô kérdésnél rangsort kellett felállítania a válaszadónak (1-5-ig) arról, hogy a vevôi számára mi a fontossági sorrend élelmiszer vásárlásai során. Természetesen az ár lett a legfontosabb: 71,8 százalékuk jelölte elsô helyre, ezt követi a minôség, 18,6 százalék szerint szerepelt az elsô helyen, majd a márkanév következik és a végül hasonló eredménnyel a termék eredete és az egészségvédelem az utolsó helyen. Az egészségtudatos élelmiszervásárlás szempontjából nagyon rossz eredmény ez, mindössze a megkérdezettek 2,7 százaléka jelölte legfontosabb szempontként, és ezek jellemzôen bioboltok voltak. A kereskedôk véleménye az erôsen tudatos és a nem egészségtudatos vásárlóikról – The Opinion of the Retailers about very conscious and non -conscious Buyers Kutatásunk során szerettük volna részletesen megtudni, hogy kik azok a vevôk, akik erôsen egészség-és környezettudatosak és kik azok akiket ez hidegen hagy. Nehéz feladat ez, hiszen a mai felgyorsult, gépesített világban az emberek nem igazán kommunikálnak a kereskedôkkel, 14

az önkiszolgáló értékesítési módban mûködô szuper –és hipermarketekben lényegében nincs is eladó, nem szükséges a véleményük, mint a klasszikus értelemben vett boltok esetében. Rá kellett jönnünk a kérdôív kiértékelése során, hogy manapság a kereskedô és a vevô között ritkán alakul ki mélyebb kommunikáció, így az eladó nem igazán tudja, hogy ki is a vevôje, milyen attitûdjei vannak a termékekkel kapcsolatban. Azért nem adtuk fel és a két végletre, az erôsen és az alacsonyan tudatos vevôk jellemzôire röviden rákérdeztünk. Az erôsen egészségtudatos vásárlók 95,5 százalékuk szerint inkább a nôk, 73,6 százalékuk jelölte, hogy inkább középkorúak (31-45 év közöttiek), és ami kissé meglepô adat, hogy csak az 55,3 százalékuk szerint rendelkeznek magas jövedelemmel, 42,9 százalékuk szerint nem szükséges hozzá magas jövedelem, elegendô az átlagos is. Az erôsen tudatos vevô kedvenc élelmiszer márkái elsôsorban a marketingkommunikációs eszközökkel ”megtámogatott” márkanevek. Jellemzô rájuk, hogy gyakran keresik a bio és a hazai termékeket.

AGORA Nyitott kérdésre kapott válaszok alapján, jól informáltak, tanultabbak, kevésbé árérzékenyek, válogatósak, trendik, márkahûek, céltudatosak, sportosak, kiegyensúlyozottak, megfontoltabban és figyelmesebben vásárolnak – a válaszadó kereskedôk szerint. Az alacsonyan vagy nem egészségtudatos vevôk a válaszadók 90,9 százaléka szerint inkább férfiak, a koruk alapján elsôsorban a fiatalok, a 18-30 év közöttiek 45,5 százalékuk szerint a másik korcsoport a 46-60 év közöttiek 31,4 százalékos aránnyal. A kereskedôk véleménye szerint "csak" az 53,4 százalékuknak alacsony a jövedelme, míg 46,1 százalékuk szerint átlagjövedelemmel rendelkeznek. Ez is azt mutatja, hogy a kereskedelemben dolgozók jól érzékelik, hogy az egészséges táplálkozás a 21. században már nem csak a tehetôsebbek privilégiuma. Az alacsonyan tudatos vásárlók preferált márkái inkább az élvezeti szerek,

a különbözô sör márkák, egyéb alkoholok, energiaitalok, édességek közül kerültek ki és a kereskedelmi márkák is nagy számban szerepeltek köztük. A válaszadók szabadon sorolhatták fel a jellemzôiket, melyek között gyakran szerepelt az árérzékenység, az elhízott, gyors vásárló, tájékozatlan, felelôtlen, igénytelen, dohányos és az alkoholista is. A kereskedôi attitûd - The Attitude of Retailers A válaszadó kereskedôk hozzáállására is kíváncsiak voltunk a tudatos élelmiszervásárlás témájában, így néhány kérdés az ô személyes érintettségüket vizsgálta. Saját vásárlásaik során jellemzô tudatosságuk mértékére kérdeztünk rá. Három kategória közül választhatták ki amelyik leginkább jellemzô rájuk. A következô eredményeket kaptuk.

6. táblázat A válaszadók neme és a tudatosságuk mértékének megoszlása százalékosan

Tudatosság mértéke (Level of consciousness) Nem vagyok tudatos vásárló (I am not conscious customer)

Átlagosan tudatos vevô vagyok (I'm an averageconscious customer)

Erôsen tudatos vevô vagyok (I am very conscious customer)

Összesen (Total)

Férfi (Male)

12,5%

75,0%

12,5%

100,0%

Nô (Female)

15,5%

72,3%

12,2%

100,0%

Összesen (Total)

14,5%

73,2%

12,3%

100,0%

Válaszadó neme (Gender of respondent)

Table 6. Share of gender and level of awareness of respondents

A korábbi kutatásaink során egyértelmûen kimutatható volt, hogy a nôk tudatosabb vásárlók, mint a férfiak, de ebben az esetben, amikor a férfiak maguk is kereskedôk, úgy látszik

nem lehet ezt egyértelmûen kijelenteni. Az 6. táblázatból kitûnik, hogy a kereskedelemben dolgozó nôk kicsit le is maradnak a férfiak mögött a tudatosság terén. 15

AGORA 7. táblázat A válaszadók kora és a tudatosságuk mértékének megoszlása százalékosan

Tudatosság mértéke (Level of consciousness) Nem vagyok tudatos vásárló (I am not conscious customer)

Átlagosan tudatos vevô vagyok (I'm an averageconscious customer)

18-30 év közötti (18-30 years)

8,3%

75,0%

16,7%

100,0%

31-49 év közötti (31-49 years)

15,6%

73,4%

10,9%

100,0%

50 év feletti (above 50 years)

18,2%

70,5%

11,4%

100,0%

Összesen (Total)

14,5%

73,2%

12,3%

100,0%

Válaszadó neme (Gender of respondent)

Erôsen tudatos Összesen vevô vagyok (Total) (I am very conscious customer)

Table 7. Share of the age and level of awareness of the respondents (%)

A 7. táblázatból jól kiolvasható, hogy a fiatalabb kereskedôk felvilágosultabbak a tudatosság tekintetében és az ötven év felettiek mondják magukat az átlagosnál is kevésbé tudatos élelmiszervásárlónak. A következô kérdésre kapott válaszokkal a kereskedôk attitûdjeit sze-

16

rettük volna mérni egy 1-5-ig terjedô skálán. Az 1-es érték egyáltalán nem igaz a válaszadóra, míg az 5-ös érték teljes mértékben igaz rá. A következô táblázat (8. táblázat) összefoglalóan mutatja az állításokra kapott átlagokat.

AGORA 8. táblázat Válaszadók átlagai a következô állításokra 1-5-ös skálán

Állítások (Statements)

1–5 fokú skálán a megítélés átlaga (evaluation average on a 1-5 scale)

Sokkal jobban kellene figyelnem az egészséges táplálkozásra

3,58

Több egészséget védô élelmiszert kellene vásárolnom

3,65

Mindig egészségesen táplálkozom

2,81

Élelmiszerek esetén márkahû vagyok

3,24

Az élelmiszer újdonságokra mindig nyitott vagyok

3,88

A hazai élelmiszereket elônyben részesítem

4,02

Igyekszem újrahasznosítható csomagolású termékeket venni

3,06

Gyakran vásárolok biotermékeket

2,28

Figyelem a környezetbarát emblémákat a termékeken

2,84

Visszaváltható csomagolású termékeket vásárolok

2,76

Table 8. Response results for the following statements

Sajnos a kapott átlagok nem túl jók. A legjobb átlagot a hazai termékek prioritása kapta, bár az élelmiszer kiskereskedelmünkben nem igazán érezhetô, hogy a hazai termékek elônyben részesülnének, azonban a kereskedôk hozzáállása a magyar termékekhez biztató. Az is látható, hogy a biotermékeket, a környezetbarát emblémákat, a visszaváltható csomagolású termékeket még a kereskedôk sem részesítik elônyben. Az egészséges táplálkozással kapcsolatban sem túl jó a helyzet, a válaszadó kiskereskedôk ôszintén vállalják, hogy jobban oda kellene figyelniük a helyes táplálkozásra.

Összefoglalás, konklúzió – Summery and Conclusion Kutatás-sorozatunk fô vonulata a fogyasztói magatartás vizsgálata a tudatos vásárlás területén, de érdemes volt egy kicsit a túloldalt, a kereskedôket, a kínálati oldalt is vizsgálni, hiszen kiderült,

hogy az üzletben dolgozók is fogyasztóként gondolkodnak és nem figyelnek jobban – sajnos – az egészséges táplálkozásra, a környezet védelmére, mint a keresleti oldal, azaz a vásárlóik. A kereskedôk fogyasztása sem tudatosabb a budapesti lakosokénál. A fenntartható fogyasztás kategóriájától még nagyon távol áll a vásárlói magatartásunk és a profit, a nyereség még mindig sokkal fontosabb a kereskedelem beszerzési döntéseiben, mint az egészség és a környezet védelme. Ez nem vád, hanem ténymegállapítás. Bízom benne, hogy a jövôben az élelmiszert gyártó és forgalmazó cégek is nagyobb figyelmet fordítanak majd erre a területre. A másik fontos tapasztalat, hogy a nagyobb üzletláncok és a kis, hagyományos élelmiszerüzletek között nagy a különbség a vizsgált területen is. Be kell látnunk, hogy a kutatás eredményeit jelentôsen torzította, hogy a nagyobb láncok alkalmazottjai ún. ”kultúrválaszokat” adtak, vagyis a köz17

AGORA pontjuk, cégük által helyesnek ítélt válaszokat kaptuk és nem feltétlenül a valóságnak megfelelôeket. Tudjuk, hogy a forgalom, a bevétel a legfontosabb szempont számukra, de a jó, minôségi készlettel ösztönözhetôbbek lennének a hazai vásárlók is az egészségesebb táplálkozásra, a környezet fokozottabb védelmére. Ezzel a szemponttal még kevesen foglalkoznak a kereske-

18

delemben. Vannak erre irányuló kezdeményezések, de ezeket még erôsíteni, támogatni kellene a pénz mellett leginkább kommunikációs eszközökkel. A vizsgálat eredményeinek feldolgozása során rengeteg kérdés merült még fel. Érdemes lenne újra, mélyebben, kvalitatív módszerekkel megvizsgálni a kereskedôk attitûdjeit a témában.

AGORA Felhasznált irodalom BAUM, KRANTZ ÉS GATCHEL (1997): An introduction to health psychology, McGrawHill, pp. 33-35, New York BRUCKS, M. (1985): The Effects of Product Class knowledge on Information Search Behavior. Journal of Consumer Research, 12 (June), pp.1-16. GULYÁS, E. (2008), Az etikus fogyasztás értelmezései, Szociológiai Szemle, 2008/1. pp. 106-127. HARRIS D.M., GUTEN, S.(1979.): Health protecting behaviour: An exploratory study in: Journal of Health and Social Behavior, 20, pp. 17-29 HOFMEISTER Á., (2007): Tudatosan vásárolunk? Fogyasztóvédelem 4.(86) szám, pp. 33-35 HOFMEISTER TÓTH, Á., SIMON J., BÓDI E. (2006): A fogyasztók társadalmi felelôsségének kérdései, Konferencia elôadás, Innováció, társadalmi felelôsség, fenntartható fejlôdés – marketing megközelítésben, a Magyar Marketing Szövetség – Marketing Oktatók Klubjának 12. Országos Konferenciája, Budapest, 2006. augusztus 24-25. KSH (2011): http//www.ksh.hu/gyorsjelentes: letöltés dátuma 2011. október 18. LEWIS D.-BRIDGER D. (2001): The Soul of the New Consumer, Nicholas Brealey Publishing, pp. 43-48, London MALONEY, M.P.-WARD, M.P. (1973) Ecology: Let’s Hear from the People. American Psychologist, July, pp. 583-586 MALOTA, E. (2003): ”Fogyasztói Etnocentrizmus – A sztereotípiák, az etnocentrizmus és az országeredet imázs hatása a hazai és a külföldi termékek megítélésére”, PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem MATARAZZO, JOSEPH D.(1984): Behavioral health: A handbook of health enhancement and disease prevention, Wiley Publishing, pp. 312-318, New York NEMCSICSNÉ ZSÓKA Á. (2005): Következetesség és rések a környezettudatos szervezeti magatartásban, Ph.D értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem ÖZCAGLAR-TOULOUSE, N. (2009): What Meaning do Responsible Consumers Give to Their Consumption? An Approach by Narratives, Recherche et Applications en Marketing (English Edition), 24, 3. pp. 3-22 PEATTIE, K. (1992): Green Marketing, Pitman Publishing, pp. 78-82, London RAJU, P.S., LONIAL, S.C., MANGOLD, W.G. (1993): Subjective, Objective, and Experience-based Knowledge: A Comparison in the Decisionmaking Context. Developments in Marketing Science 16 (1993): 60. ROBERTS, J. A. (1995): Profiling Levels of Socially Consumer Behavior: A Cluster Analytic Approach and its Implications for Marketing, Journal of Marketing Theory and Practice, 3, 4. pp. 97-117. SCHÄFFERNÉ DUDÁS KATALIN (2008): A környezettudatosság többszintû értelmezése és a környezettudatos fogyasztói magatartás vizsgálata, Ph.D értekezés Pécsi Tudományegyetem SMITH, N. C. (1990): Morality and the Market, Routledge, London. In FrancoisLecompte, A., J. A. Roberts (2006): ”Developing a measure of socially responsible consumption is France”, Marketing Management Journal, Fall 2006. pp. 50-66 UNITED NATIONS ENVIRONMENT PROGRAMME, UNEP, 2001. Fenntartható fogyasztási lehetôségek. http://www.rec.hu/hftf/doc/SCOPEhu.pdf. (Letöltés: 2011. 06.25) 19

AGORA Szerzô (Author) BRÁVÁCZ IBOLYA, BGF KVIK, Kereskedelmi Intézeti Tanszék [email protected]

20

AGORA Fenyvesi Éva – Kurgyis Zsuzsanna

Mindennapi korrupció – avagy hogyan gondolkodnak a fiatalok a korrupcióról? Everyday corruption - or what do young people think about corruption? Összefoglalás

Summary

A korrupció jelensége állandóan jelen van mindennapjainkban, számtalanszor halljuk, érzékeljük, szembesülünk vele. A korrupció mégis gyakran tabu téma. Amikor pedig beszélünk róla, legtöbbször két eltérô megközelítésben nyilvánítunk véleményt: elvicceljük a kérdést azzal, hogy kár, hogy nem minket akarnak korrumpálni, vagy felháborodásunknak adunk hangot egy-egy korrupcióról szóló hír hallatán. A publikáció elsôsorban egy a fiatalok (javarészben fôiskolások) korrupcióról való gondolkodását feltáró empirikus kutatást kíván bemutatni. Ennek kapcsán a következô kérdésekre keressük a választ: – Mennyire ismerik a fiatalok a korrupció kifejezés jelentését? – Felismerik-e a korrupciós cselekményeket, vagy arra tett kísérleteket? – Milyennek ítélik meg a hallgatók a korrupció elterjedtségét szûkebb és tágabb környezetükben? – Hogyan állnak hozzá a fiatalok a korrupció ”leleplezéséhez” és annak következményeihez? Kulcsszavak: korrupció, mindennapi korrupció, normakövetés, korrupció megítélése

The phenomenon of corruption is ever present in our everyday life, we hear about it, witness it and are often confronted with it. Corruption is still often a taboo topic. When we talk about it, we generally express our opinion in two different ways: we either make fun of it by regretting it is not us who they want to corrupt, or express our indignation on hearing about corruption. This paper presents empirical research on what young adults (mostly undergraduates) think about corruption. In this regard, what are the answers to the following questions: – How familiar are young people with the meaning of the term ‘corruption’? – Do they recognise acts or attempts of corruption? – How do students consider the prevalence of corruption in the immediate and wider environment ? – What is the attitude of young people to the “uncovering” of corruption and its consequences? Keywords: corruption, everyday corruption, norm-following, judgment of corruption

A MINDENNAPI KORRUPCIÓ MEGHATÁROZÁSA

togatja Magyarországot”1 ”Korrupciótól dübörög a magyar közélet”2 – hallatán fertôzöttnek ítéljük meg az egész országot, a világot. Furcsa mód azonban személy szerint minket és környezetünket elkerüli a korrupció. Erre utal egy kutatás (Székely et al., 2012) egyik eredménye, amelyben a megkérdezett fiatalok nem tapasztaltak korrupciót az oktatási intézményekben, a

A korrupcióról alkotott véleményünket nagyban befolyásolják a különbözô médiahírek és a témáról való személyes beszélgetések. A ”hangzatos” címek – például: ”FAZ: a hétköznapi korrupció foj-

http://mno.hu/migr/faz-a-hetkoznapi-korrupcio-fojtogatja-magyarorszagot-407556 http://www.mr1-kossuth.hu/archivum/kozelrol-hetkoznapi-korrupcio.html

1 2

21

AGORA lakóhelyükön és a közvetlen környezetükben. Ezzel szemben az országban, a világban, valamint a politikában és az üzleti életben viszont igen... Azt, hogy valóban jól ítélje meg mindenki a korrupció burjánzásának fokát egy adott környezetben, alapos ismeretre van szüksége a témán belül: mi is az a korrupció, milyen lehetséges felbukkanási formái vannak, mikor beszélhetünk bûncselekményrôl, stb.. A különbözô kutatások azonban azt mutatják, hogy nem is olyan egységes az, hogy ki mit gondol, ért a korrupció alatt. Például egy korábbi kutatás szerint (Fenyvesi, 2013) a válaszadók 93 százaléka említette az elônyhöz jutás lehetôségét a korrupció meghatározása kapcsán. Arra, hogy ez jogosulatlan elôny már csak a megkérdezettek alig több mint fele utalt. A konkrét esetek felismerésekor pedig nem volt olyan cselekmény, amirôl mindenki egyformán úgy gondolta volna, hogy az korrupció, vagy éppen nem korrupció. Például csupán a válaszadók 66%-a tartotta a ”Kenôpénz hiánycikkért” tevékenységet korrupciónak, 26% úgy vélte, hogy fennáll a korrupció veszélye, míg 8% nem találta korrupcióval összekapcsolhatónak. A korrupció meghatározásának problémáját a szakcikkek sem oldják meg, mivel a korrupció számos megjelenési formája nem teszi lehetôvé egy mindenki számára elfogadható fogalom meghatározását. A korrupció fogalomkörébe tartozó cselekvések mindegyikét különkülön a saját jogán kellene kezelni. Így hiába tudjuk, hogy az úgynevezett általános meghatározások nem adják vissza a korrupció valós tartalmát, mégis gyakran folyamodunk efféle megoldáshoz. Ilyen általános értelmezést olvashatunk a Transparency International magyarországi tagozatának ”Fiatalok és a korrupció Magyarországon” kutatásában is, ahol így határozzák meg a korrupció fogalmát: ”Korrupciónak tekintjük, ha valaki azért él vissza a rábízott hatalommal és jogokkal, hogy önmaga számára elônyt szerezzen (Székely at all, 2012:6). A korrupciót a mi kutatásunkban is széles 22

értelemben közelítjük meg, olyan definíciót kívánunk használni, amelybe beilleszthetô a korrupció számos megjelenési formája. Az általunk alkotott és használt fogalom: Egy személy vagy egy csoport anyagi vagy más személyes/ csoport érdekbôl nem a szabályoknak, elôírásoknak megfelelôen cselekszik, és ezáltal jogosulatlan elônyben részesül vagy/és részesít másokat. Korrupciónak tekintünk tehát minden olyan jelenséget, amire ráillik a fenti meghatározás, így az úgynevezett ”mindennapi korrupciót” is. Ez utóbbi lehatárolásához azonban szükség van némi finomításra. Bíró (1998:209-210) szerint ”gyakorlatilag nincs olyan ügyintézés – legyen az bármilyen apró is – amelynél az ügyintézô fél ne mérlegelné a kiskapuk keresését, a soron kívüli vagy kedvezményes megoldási lehetôséget, s ugyanakkor ne gondolna... valamilyen kisebb-nagyobb szívességre, ajándékra, akár elôzetes ügyintézési nyomatékként, akár utólagos honoráriumként. Ez utóbbi mozzanat akkor is elôtérbe kerül, ha éppen nem vált szükségessé a kiskapuk használata vagy a törvényszegô eljárás. Az adományozásra, hálára mindig gondolni kell. Vagy azért, mert a hivatalnok az ügyfél számára fontos ügyet intézett sikerrel. Vagy azért, mert már korábban is intézett, s épp ideje van a hálának és szívességnek. Vagy pedig azért, mert ügyes-bajos dolog a jövôben is akad, s jobb elôre biztosítani a kapcsolatot.” A mindennapi korrupciót mi a korrupciós hierarchia legalsó szintjébe soroljuk és a különféle szolgáltatásokért (egészségügyi alkalmazottnak, hivatalnokoknak, intézkedô parkoló ôrnek, rendôrnek, vámosnak, ellenôrnek, stb.) adott kenôpénzt vagy egyéb juttatást, szívességet értünk alatta. Sokan úgy gondolják, hogy a ”kismértékû” korrupció a mindennapi élet velejárója. Ezért miután belecsúsznak egy-egy hétköznapi gyakorlattá vált ügybe, gyorsan feloldozzák magukat az esetleges lelkiismereti terhek alól. Gyak-

AGORA ran elhangzanak ilyenkor a ”senki sem tudja meg” és ”ha más megteheti, akkor nekem/neked is kijár” mondatok, azaz megjelenik egyfajta hárítási mechanizmus. Véleményünk szerint az úgynevezett fehér korrupció nagyon veszélyes a társadalomra, hiszen ha a nyilvánosság döntô része tolerálja ezeket a tevékenységeket, semmi nem akadályozza meg azok terjedését. A hétköznapi gondolkodás tehát gyakran felülírja a törvényeket, a társadalmi elfogadottság pedig legálissá teszi, kifehéríti ezeket a cselekedeteket. Mivel az emberek belemennek ebbe a ”játékba”, egyre nehezebb lesz megfordítani a folyamatot.

A (MINDENNAPI) KORRUPCIÓ KIALAKULÁSÁNAK OKAI Amióta emberi társadalom létezik a korrupció a világon mindenütt, minden politikai-gazdasági rendszerben elôfordul, kisebb-nagyobb mértékben. Kialakulásának számtalan oka van. A különbözô szintû, mélységû, típusú korrupciós tevékenységek eredete nehezen szétválasztható, egymásra való hatásuk bonyolult. Ezért kutatásunkban nem törekszünk szétbontásukra. A következôkben felsoroljuk azokat az általunk legfontosabbnak tartott okokat, amelyek a korrupció bármely formájának kialakulását elôidézhetik. 1. A korrupció ”társadalmi feltétele, hogy létrejöjjön egy hierarchikus viszony a javak feletti rendelkezésben, létezzen társadalmi munkamegosztás, s a szûkösen rendelkezésre álló erôforrások megszerzésében, az azokhoz kapcsolódó elônyök megszerzésében, illetve elosztásában valamely társadalmi csoportnak elôjogai vannak.” (Takács et al. 2011:27) 2. Az állami szektor mérete illetve szerkezete. Minél nagyobb az állami jelenlét, bürokrácia, annál jobban növekszik a korrupció esélye. ”A hatékony intézményrendszer egyik kulcs-

eleme a hatékony jogrendszer, amely megfelelôen visszatartó erejû büntetéssel fenyeget korrupció esetén, s az párosul egy hatékony korrupciófeltáró rendszerrel.” (Takács at all, 2011:32). Fontos, hogy a szabályozás ne legyen se túlzott, se hiányos, illetve legyen egyértelmû, hogy elkerülhessük a ”kiskapuk” adásának lehetôségét. A rendszerváltás elôtti évtizedekben legfôképpen a strukturális típus jelentkezett Magyarországon a hiánygazdaság miatt. A késôbbiekben egyre jobban motiválta az embereket az egyéni elônyszerzés. 3. Ezt még tovább bonyolítja, hogy a rejtett és a valódi hierarchia sokszor nem azonos egymással. Szvetelszky Zsuzsanna (2009) szerint: ”Minél nagyobb az eltérés a formális és az informális háló közt, annál nagyobb a korrupció tere.” Ha képesek vagyunk elvonatkoztatni saját kapcsolatrendszerünktôl, és kívülállóként tekinteni a történésekre, akkor könnyebben észlelhetjük a körülöttünk zajló események korrupt mivoltát. 4. A szociológusok sokszor utalnak a korrupció kialakulása kapcsán a kulturális hatásokra, melyben nagy szerepet játszik az általános bizalom, a vallás és a hierarchia kérdéséhez való hozzáállás (Havasi, 2009). Az emberek közötti bizalom és a korrupció mértéke között fordított arányosság van (Glinkina, 2010). Ezzel szemben más eredményt mutatnak azok az elemzések, ahol a családcentrikusság és a korrupció egymásra való hatását vizsgálták, és kiderült, hogy a kettô pozitív korrelációt mutat. Ugyanis azokban az országokban, ahol a megvesztegetôk biztosabbak abban, hogy majd viszonzást is remélhetnek, – vagyis jelen van egyfajta általános bizalom a partnerek között – magasabb korrupciós szint mutatkozik. Továbbá, ahol magas a rokonok felé irányuló lojalitás, felbukkanhat a 23

AGORA nepotizmus. Az erôsen hierarchikus vallások – mint például a katolikus, a keleti ortodox és a muszlim – és a korrupció közötti összefüggések vizsgálatára irányuló kutatások azt bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol az ilyen típusú vallások dominálnak, kisebb a korrupció mértéke. Egy másik kutatás azt mutatta ki, hogy a buddhista, hindu, iszlám és legfôképp a reform elôtti keresztény (protestáns és anglikán) csoportokban nagyobb mértékben jelentkezett a korrupció. A különbözô vallási értékek és a megvesztegetés szintje között, pozitív korrelációt fedeztek fel. Ilyen változó például az, hogy az egyének elfogadják, illetve következetesnek tartják, hogy egy országon belül egyenlôtlen a hatalomeloszlás. Egy másik ilyen tényezô, hogy az egyén az anyagi sikert az életminôség elé helyezi. A hagyományôrzést és a különbözô társadalmi értékeket vizsgálva, egy kutatás azt bizonyította, hogy azok a közösségek, ahol a világi, vagy racionális erények dominálnak a hagyományos vallási értékek felett (vagyis, ahol a személytelen értékek fontosabbak, mint például a családi értékek), kisebb a korrupciós ráta. A ”túlélés” jellegû orientálódás kétszer olyan magas korrupciós szintet mutat, mint ahol a hagyományhoz való irányultság jelentkezik (Rose-Ackerman, 2006). 5. A korrupciónak (többek között) individuális okai is vannak. Megítélésünket nagyban befolyásolja a környezetünk, annak szokásai, kultúrája mellett az önmagunk által ”viselt szemüveg”. Azonos korokban és társadalmakban is másképp ítéljük meg a körülöttünk zajló korrupciós ügyeket. Egy szituáció kerete mindaddig semleges, amíg mi emberek nem töltjük fel valamilyen tartalommal. Egyéni okok kialakulhatnak valamilyen kényszerhelyzet folytán, erkölcsi gyengeség miatt, a társadalom nyomása 24

által. Habár nincs közvetlen kapcsolat a gének és a korrupció között, de kiderült, hogy a genetikai tényezôk 40-60%-ban felelôsek a személyiségvonások, attitûdök és társadalmi tájékozódás egyéni különbségeiért. (Bereczkei – Tóth, 2008.) Az emberek bizonyos körülmények között hajlamosak arra, hogy normasértô és manipulatív eszközöket bevetve, másokon keresztül érjék el céljaikat. Ez azonban sajátos kulturális és társadalmi feltételek közepette válik a mai értelemben vett korrupcióvá. A korrupció egyfajta kettôsséget foglal magában, hiszen a korrumpáló valamilyen számára értékes erôforrásból hiányt szenved, amivel akár még társadalmi sikerességét is növelheti, miközben a korrumpált javakhoz, lehetôségekhez juthat hozzá. Ugyanakkor, fôleg a megvesztegetô személye a lebukás és a társadalmi megszégyenülés kockázatát is vállalja. Mindezek mellett nem elhanyagolható a normaszegés miatti rossz közérzet, lelki stressz, és bûntudat érzése sem. Jellemzô, hogy minél kisebb társadalmi ranggal rendelkezik egy egyén, annál jobban megterheli pszichésen és anyagilag is a megvesztegetés. A korrupciós kapcsolat létrejöttét nehezíti, ha a felek között nagy a társadalmi különbség. A korrupció a versengés mellett együttmûködést is igényel, amelynek egyik legfontosabb aspektusa az egymás iránti bizalom (Bereczkei – Tóth, 2010). 6. Normakövetés/normaszegés. A korrupció mindaddig, amíg nem válik normává, normaszegésnek számít. Az úgymond normakövetô egyedek (akik kivétel nélkül elkövetünk a mindennapok során ”apró” hétköznapi korrupciókat, melyeket aztán, mint ”mindennapi vétkeket” azonnal meg is ”gyónunk” saját magunknak: ”a korrupció az, amibôl mi rendes, becsületes, stb. emberek kimaradunk. És ilyenkor a ”rendes”

AGORA ember valami eget rengetô panamára gondol, miközben megfeledkezik arról, hogy ô maga is naponta vétkezik, normát szeg, de csak affélét, aminek költsége még maga számára elviselhetô. Hiszen nem is történt semmi, csak a minisztériumi kapcsolataira hivatkozott egy ügyintézésnél, vagy mosolyával jobb belátásra bírta az ôt igazoló rendôrt. Korrupciót ezért – szociálpszichológiai értelemben legalábbis – lényegében akkor követ el az egyén, ha tudatosan be is árazza azt, vagyis felméri a lebukással, kitudódással járó normaszegés veszteségének és a korrumpálással járó haszonnak a számára kedvezô szaldóját (Hankiss, 2004). 7. Történelmi, földrajzi sajátosságok (Rose-Ackerman, 2006). Néhány történelmi és a földrajzi változó is elôsegítheti a korrupciót. A gazdag természeti erôforrásokkal, a magas korrupciós rátával rendelkezô szomszédos országok és a világ legnagyobb kereskedelmi központjaitól való távolság mind-mind jelentôsen emelhetik a korrupció nagyságát. De ezen felvetések körül is eltérô álláspontokkal találhatjuk magunkat szembe. Az OPEC (Kôolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezet) tagállamait is vizsgálták, amelyek kôolajban igen gazdagok. Ez a változó nagyban növeli egy ország korrupciós szintjét. Más tanulmány szerint, egy ország természeti erôforrásának nagysága, az elsôdleges termelés-

ben résztvevô munkaerô száma szerint is mérhetô. Azt is megfigyelték, hogy minél közelebb van egy ország az egyenlítôhöz, annál hajlamosabb a korrumpálásra!? Egyes kutatások szerint, egy ország gyarmati öröksége befolyásolhatja mostan politikai életét, beleértve a korrupció szintjét is. Azonban az ilyen vizsgálati lehetôségek igen korlátozottak, és ezeknek a kutatásoknak nem az volt az elsôdleges célja, hogy megvizsgálja a korrupció és a gyarmatosítás kapcsolatát. 8. Szegénység. A korrupció és a szegénység egy ördögi kör: a korrupció a fejletlenség és szegénység oka, a szegénység hozzájárul a korrupció elterjedéséhez. Ezért a korrupció oka és következménye is a fejletlenségnek. Ha a szegénység lenne az oka a korrupciónak, nehéz lenne megmagyarázni, hogy a gazdag fejlett országokban miért fordulnak elô ilyen típusú botrányok. A szegénység nem jelenti azt, hogy valaki automatikusan tisztességtelenné válik. Gondoljunk azokra a korrupt afrikai vezetôkre, akiknek több milliárd dollárjuk van különbözô európai bankokban. Ôk ugyan nem szegények, de hozzájárulnak országuk szegényebbé tételéhez a nemzeti vagyon elherdálásával. Az alábbi ábra (1. ábra) azonban azt mutatja, hogy akár ok vagy okozatként, de a korrupció észlelt mértéke összefüggésben van a kontinensek fejlettségével.

25

AGORA 1. ábra. Fejlett és fejletlen országok, valamint a kontinensek korrupciós jellemzôi (2005) Forrás: Sebestyén Tibor (2005): Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében 2. rész. (Saját szerkesztés)

Figure 1. Characteristics of corruption of the developed and developing countries and continents. (2005) Source: Tibor Sebestyén (2005): Corruption trends in the light of national and international data 2. part. (own editing) GDP per capita (1) CPI (2) Europe (3) Asia (4) Australia and Oceania (5) America (6) Africa (7) Hungary (8) Million $ per capita per year (9) Corruption Perception Index (10)

9. A média igen nagy szerepet játszik a társadalom korrupcióhoz való viszonyulásában. Például egy közvélemény kutatás eredménye körülbelül 4 hónapig befolyásolja a véleményünket. A médiában, mivel állandó verseny folyik, az etika, a tisztesség és a sajtó igényei nem mindig járnak kéz a kézben. A korrupció a médiát is fojtogatja; néha a kapzsiság, néha a félelem állja útját egy-egy nagy leleplezésnek. A kormánnyal szembeni fellépés, kritika veszélyeztetheti az újságírók állását, és jól tudjuk, vannak országok, ahol életeket követel. ”2001-ben 68 meggyilkolt újságíróból 15-öt a korrupcióval kapcsolatos feltáró tevé26

kenysége miatt öltek meg”. (Peters, 2003) 10. Az emberek kora. Vásárhelyi Mária (1998) egy régebbi közvéleménykutatásokon alapuló elemzése azt mutatta meg, hogy a fiatalabb generációk jobban érzékelik a korrupció jelenlétét a hétköznapokban, mint a társadalom idôsebb tagjai. A Transparency International (Székely at all, 2012) egyik legújabb kutatásában a fiatalok korrupcióra való hajlandóságát és az ezzel kapcsolatos attitûdjüket vizsgálták meg. A megkérdezett fiatalok többsége szerint, azok az emberek, akik nem családosak, és hazugságmentes életet

AGORA élnek, becsületesebbek. A becsületes emberre továbbá jellemzô a jogszabályok betartása, illetve a korrupciós ügyletek elkerülése. Ennek ellenére, a megkérdezettek többsége elfogadhatónak tartja a hazugságot, ha ezzel komolyabb problémákat tudnak elkerülni, és úgy gondolják a család és a barátok mellett akkor is ki kell tartani, ha azok jogszabályba ütközô magatartást folytatnak. A kisebb jelentôségû korrupciós gyakorlatok, és amelyek már bevett szokásként jelentkeznek a társadalomban, igen megosztóak voltak a megkérdezett fiatalok körében. 11. Az emberek neme. Az utóbbi idôkben a nemek közti különbözôségekre is hangsúlyt fektettek a témával kapcsolatosan. A férfiuralmon alapuló társadalmakban a korrupció magasabb, mint a nemi egyenjogúságot elfogadókban állítja Rose-Ackerman (2006). Ebben a témakörben azonban inkább csak felvetéseket lehet tenni, mintsem konkrét eredményeket, hiszen szükség lenne nôk által uralt, vagy nô-domináns társadalmakra, amelyek nem igazán vannak jelen. Sokan úgy gondolják, hogy a nôk jogainak növelése csökkentheti a korrupciót. Az is felvetôdött, hogy vajon a független nôk lényegesen kevésbé korruptak-e. Mindössze annyit lehet kijelenteni, hogy megfigyelhetôvé vált, hogy azokban a közösségekben, ahol vegyesen jelenik meg a két nem, kisebb volt a korrupciós ráta, mint a férfi-domináns csoportoknál. Persze az ok-okozati hatás fordítottan is megmagyarázható; az alacsony korrupciós szint korlátozhatja a férfi-domináns hálózatokat, így biztosítva magasabb pozíciókat a nôk számára. Azt is megállapították, hogy a nôk számának aránya a munkapiacon illetve a parlamentben negatív hatással van a korrupció szintjére. Egyes kutatások azt mutatják, hogy azok az irányelvek, ame-

lyek a nôk szerepének növelését szolgálják, segíthetik csökkenteni a korrupció mértékét. Azonban ezen eredményekre más tényezôk is befolyásoló hatással lehetnek. A nemek hatása jelentôsen csökken, ha egyéb összetevôket is vizsgálunk, mint például a jogállamiság, a sajtószabadság és a demokrácia (Takács, 2011).

A KUTATÁS MÓDSZERTANA Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjunk néhány jellemzôt a fiatalok korrupciós ismereteire vonatkozóan. A kutatásban a következô feltevésekre kerestük a választ: K1: Mennyire ismerik a fiatalok a korrupció kifejezés jelentését? K2: Felismerik-e a korrupciós cselekményeket, vagy arra tett kísérleteket? K3: Milyennek ítélik meg a hallgatók a korrupció elterjedtségét szûkebb és tágabb környezetükben? K4: Hogyan állnak hozzá a fiatalok a korrupció ”leleplezéséhez” és annak következményeihez? A célcsoport elsôsorban fôiskolai hallgatók voltak. A kutatási kérdések megválaszolásához kvantitatív módszert alkalmaztunk: az adatgyûjtést kérdôíves felméréssel végeztük. A kérdôív felvétele online történt 2013 szeptember és október havában. Az online kérdôív véglegesítése elôtt próbakérdezést végeztünk, amely során kapott visszajelzéseket felhasználtuk. A felmérésben résztvevôk a demográfiai jellemzôk megválaszolásán kívül 12 összetett kérdésre feleltek. Ezek között volt eldöntendô értékelés, rangsorolás, illetve szöveges kifejtés. A két hónap alatt összesen 160 kérdôívet töltöttek ki. A beérkezett kérdôívek közül 14-et kizártunk, mivel nem az általunk vizsgált korhatárba tartoztak a válaszadók. A válaszadók között a nôk, illetve a fôváros, város felül reprezentált (2. ábra, 3. ábra). 27

AGORA 2. ábra. Nôk és férfiak megoszlása

3. ábra. A válaszadók lakhely szerinti megoszlása

Figure 2. Distribution of men and women Man (1) Woman (2)

Figure 3. Distribution of respondents by place of residence Capital (3) City (4) Township (5)

A kérdôíveket Excel 2013 programmal dolgoztuk fel. A statisztikai értékelés egyváltozós analízissel (gyakoriság, középérték mutatók, szórás) és kétváltozós, kereszttábla-elemzéssel történt.

HIPOTÉZISEK H1: A fôiskolás hallgatók ismeretei a korrupcióval kapcsolatban felszínesek, gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen cselekedet számít korrupciónak. H2: Hazánkban a fiatalok hasonlóan ítélik meg a korrupciós helyzeteket és azok elterjedtségét, mint a magyar lakosság. H3: A fôiskolás hallgatók, amennyiben tisztában vannak azzal, hogy korrupciós cselekményrôl van szó, nagyobb részt támogatnák annak leleplezését.

28

A KUTATÁS EREDMÉNYEI A FÔISKOLÁSOK KORRUPCIÓS ISMERETEI A fôiskolások korrupciós ismereteinek vizsgálatához egy olyan kérdéssort készítettünk, ahol a felsorolt különbözô cselekményeknél (1. táblázat) el kellett dönteniük a válaszadóknak, hogy az esemény szereplôi közül ki számít, vagy ki nem számít korruptnak. Minden esethez azt a kikötést tettük, hogy az adott cselekményeket megvalósultnak tekintjük, azaz például az állást elfogadták, a pénzt átadták, stb.

AGORA 1. táblázat Korrupciós cselekmények, amelyek szereplôinek tevékenységét a válaszadók elbírálták (Saját szerkesztés)

Egy hivatali személy családtagjának kínálja fel az állást, akkor is, ha van nála jobb szakértô. (1) 2. Az orvos pénzt kér a szülés lebonyolításáért. (2) 3. Az alkalmazott lefizeti az ellenôrt, hogy megadjon egy engedélyt annak ellenére, hogy nem felel meg a kritériumoknak. (3) 4. Titkos információk kiszolgáltatása plusz pénz fejében. (4) 5. A tanuló a vizsgánál ajándékot ad a tanárnak a jobb jegy érdekében. (5) 6. A beteg pénzt fizet mûtéte elôtt az orvosnak, a sikeresség és odafigyelés érdekében. (6) 7. Az autós lefizeti a rendôrt, hogy ne kelljen ennél jóval drágább büntetést fizetnie. (7) 8. Az apuka megkéri ügyintézô gyermekét, hogy soron kívül intézzék ügyleteit. (8) 9. A bíráló bizottság felajánlja a versenyzônek az elsô helyet, egy bizonyos összegért cserébe. (9) Table 1. Acts of corruption, in which participants' activities were judged by the responders (own editing) An officer offers a certain job to his family member, even if there is a better expert. (1) The doctor requests money for delivering childbirth. (2) The employee bribes the inspector for receiving a permission, even though he doesn’t meet the criteria. (3) Rendintion of confidential information in return for plus money. (4) The student gives a gift to the teacher, hoping for a better mark on the exam. (5) A patient pays money to the doctor befor the surgery, hoping for success and more attention. (6) The driver bribes the police, for not paying a higher penalty. (7) The father asks his administrator son to manage his transactions out of turn. (8) The jury offers the fist place to the competitor in exchange for a defined sum. (9) 4. ábra Az 1. táblázat eseteibôl ki számít, ki nem számít korruptnak (Saját szerkesztés)

Figure 4. Diagram 4. Who counts as a corrupted person and who doesn’t from the 1st table. (own editing) The fist person (1) The second person (2) None (3) Both (4)

29

AGORA A tikos információk pénzért való kiszivárogtatását ítélték meg a válaszadók a legegyöntetûbben, 84%-uk nyilatkozott úgy, hogy mind a két fél korrupciós magatartást tanúsít. A 9-bôl 5 kérdésnél válaszolta a fiatalok többsége azt, hogy mindkét fél korrupciót követ el, 2 eseménynél úgy találták, hogy csupán az egyik fél tanúsít korrupt magatartást. Az események megítélésekor gyakrabban tartották korruptnak csak a hivatali személyt (orvos, ellenôr, rendôr, stb.), míg a másik felet nem. Ezek az esetek – talán nem véletlen – elsôsorban rendôri, ellenôri intézkedéshez vagy az egészségügyhöz kapcsolódnak, amiben sokkal könnyebben válik érintetté az egyébként ”vétlen” állampolgár. Az elsô két kérdés esetében, amikor az urambátyám kapcsolatok kihasználásról, illetve a paraszolvenciáról úgy esett szó, hogy az esemény leírásából egyértelmûen az derült ki, hogy a hivatali személy, illetve az orvos a kezdeményezô, a másik felet – a juttatást adót – jóval nagyobb arányban ”mentették fel” megkérdezett fiatalok, mint azt, aki kérte (4. ábra). A fenti eredmények azt igazolják, hogy a korrupció megítélése a fiatalok körében elsôsorban egyéni meggyôzôdésen, személyes tapasztalatokon múlik. Ez azért

30

lehetséges, mert a válaszadó fôiskolás hallgatók sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy mi számít korrupciónak és mi nem. Ezért úgy ítéljük meg, hogy az elsô hipotézis bizonyítást nyert.

A FÔISKOLÁSOK KORRUPCIÓ MEGÍTÉLÉSE A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a társadalmilag elfogadott normák a fôiskolásokra is hatnak (2. táblázat). Általánosságban elmondható, hogy a válaszadó hallgatók nem kívánnának elkövetni olyan cselekményt, amit az átlag állampolgár elítél, mint például más hírnevének rontása (6. ábra). Azokban az esetekben, amelyek úgy ívódtak be mindennapjainkba, mint ”normális” tevékenységek, már nem kapunk ilyen kedvezô képet. A hétköznapi korrupció egyik leggyakoribb megjelenése a paraszolvencia (5. ábra) és a nepotizmus. Mindkét esetben az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok többsége ”nem tartja bûnnek” ezeket a cselekedeteket. Ez valószínûleg abból fakad, hogy ezeket a tevékenységeket nem kötik össze a korrupcióval, mint az már az elsô két kérdés vizsgálatakor kiderült.

AGORA 2. táblázat A fôiskolások hozzáállása bizonyos korrupciós tartalmú cselekményhez

Megajándékozná/lefizetné tanárát jobb jegy érdekében? (1)

Ha felajánlanának elônyösebb pozíciót/ helyzetet pénzért cserébe, elfogadná? (2)

Igen (3)

2%

Igen (6)

37%

Nem (4)

98%

Nem (7)

63%

Már elôfordult (5)

0%

Már elôfordult (8)

0%

Megrontaná más jó hírnevét saját érdekében? (9)

Ha rokona állást ajánlana magának annak ellenére, hogy nem jó szakember, elfogadná? (10)

Igen (11)

6%

Igen (14)

70%

Nem (12)

93%

Nem (15)

29%

Már elôfordult (13)

1%

Már elôfordult (16)

1%

Tenne törvénytelen dolgot annak érdekében, hogy azzal családját segítse? (17)

Fizetne orvosnak jobb/gyorsabb ellátás reményében? (18)

Igen (19)

53%

Igen (22)

49%

Nem (20)

47%

Nem (23)

38%

Már elôfordult (21)

0%

Már elôfordult (24)

13%

Table 2. The attitude of college students to certain corrupt actions. Would you give gift/money to your teacher in exchange for a better mark? (1) If you were offered a more profitable post/position in exchange for money, would you accept it? (2) Yes (3) Doesn’t (4) Have already occured (5) Yes (6) Not (7) Have already occured (8) Would you violate one’s good reputation in your own interest? (9) If your relative offers a certain job for you, would you take it even though you’re not a good expert? (10) Yes (11) Not (12) Have already occured (13) Yes (14) Not (15) Have already occured (16) Would you do any unlawful thing for helping your family? (17) Would you pay money to a doctor hoping for better/faster service? (18) Yes (19) Not (20) Have already occured (21) Yes (22) Not (23) Have already occured (24)

31

AGORA 5. ábra. Fizetne orvosának jobb/gyorsabb ellátás reményében?

6. ábra. Megrontaná más jó hírnevét saját érdekében?

Figure 5. Would you pay money to a doctor hoping for better service? Yes (1) Not(2) Have already occured (3)

Figure 6. Would you violate ones good reputation in your own interest? Yes (1) Not (2) Have already occured (3)

A megkérdezett (2. táblázat) 6 esetbôl ötnél válaszolták azt a hallgatók, hogy nem (0%), vagy csak néhányan (1%) követtek már el ilyen típusú cselekedetet. Ebbôl a szempontból az egyedüli kirívó eset a hálapénz adása, amiben már 13%-uk ”vétkezett”. A legtöbb korrupciós kutatás során hasonló eredmények születtek. A Magyar Közgazdasági Társaság egyik rendezvényén Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezetô

igazgatója elôadásában kiemelte, hogy az ”Egészségügyben követnek el az emberek leginkább korrupciót” (Martin, 2013). A TI egy másik kutatásában, ami kimondottan a fiatalokra vonatkozott, az eredmények szintén arról árulkodnak, hogy többségükben úgy gondolják, a hálapénz a legelfogadottabb viselkedésforma3. A korrupció megítélést nemcsak konkrét esetek kapcsán, hanem általánosságban is megvizsgáltuk (3. táblázat).

3. táblázat A korrupció általános megítélését felmérô állítások (Saját szerkesztés)

Magyarországon egyre kevesebb korrupciós esettel találkozhatunk. (1) 2. Magyarország kedvezô helyen áll korrupciót tekintve az Európai Unióban. (2) 3. A világon egyre több korrupciós esettel találkozhatunk. (3) 4. Az emberek általában egyre erkölcstelenebbül gondolkoznak. (4) Table 3. Statements surveying the general perception of corruption (own editing) We can meet with less and less corruption cases in Hungary (1) Hungary is in a favorable position in the European Union concerning corruption (2) We can meet with more and more corruption cases in the world. (3) People generally think more and more immorally. (4)

Fiatalok és a korrupció Magyarországon http://www.transparency.hu/GCB2013

3

32

AGORA 7. ábra A korrupció általános megítélése a fôiskolás hallgatók szerint

Figure 7. The general perception of corruption according to college students I do not agree with it (1) Rather not agree (2) Rather agree (3) Totally agree (4)

Kutatásunkból az derül ki, hogy a fôiskolás hallgatók több mint 50%-a gondolja úgy, hogy Magyarországon, az Európai Unióban és az egész világon egyre inkább terjed a korrupció. Az eredmény nem meglepô, hisz már bevezetôben is említettük, hogyha általánosságban kell nyilatkozniuk a megkérdezetteknek, sokkal inkább borúsan látják a korrupcióval való fertôzöttséget, mint a közvetlen környezetükre vonatkozóan (Székely et al. 2012). A második hipotézisünket, miszerint hazánkban a fiatalok hasonlóan ítélik meg a korrupciós helyzeteket és azok elterjedtségét, mint a magyar lakosság, bizonyítottnak tartjuk.

A FÔISKOLÁSOK HOZZÁÁLLÁSA A KORRUPCIÓ FELSZÁMOLÁSÁHOZ A kutatás során arra is választ kívántunk kapni, hogy a fôiskolás hallgatók, miképp vélekednek a saját szerepükrôl a korrupció mérséklésével kapcsolatosan. Elôször is azt néztük meg, mennyire normakövetôek, vagy sokkal inkább a saját erkölcsi normáik szerint cselekednek. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy bár önmagukat nem tartják normakövetônek, sokan úgy vélik, amennyiben korrupt magatartást tanúsítanának, nem okoznának gondot a környezetük, a társadalom számára (4. táblázat, 8. ábra). A korrupció elleni fellépés egyik lehetséges formája, hogy nem hunyunk szemet a környezetünkben tapasztalt korrupciós cselekmények felett. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy nem tenne bejelentést, ha környezetében korrupciós tevékenységet észlelne, miközben 9%-uk már tapasztalt ilyen esetet (9. ábra). 33

AGORA 4. táblázat A fiatalok véleménye a normakövetésrôl a korrupció kapcsán

Ha a környezetemben sokan követnek el korrupt cselekedetet, hajlamosabb vagyok rá én is. (1) 2. Azzal, hogy én korrupt viselkedést tanúsítok, nem okozok jelentôs problémát. (2) Table 4. Opinions of young adults in connection with corruption in the aspect of the following norms If many are persuing corruptive activities in my environment. then I became more likely to participate. (1) With the fact that I am pursuing corruptive activities, I do not cause any significant problem. (2) 8. ábra A fiatalok véleménye a normakövetésrôl a korrupció kapcsán

Figure 8. Opinions of young adults in connection with corruption in the aspect of following norms I do not agree with it (1) Rather not agree (2) Rather agree (3) Totally agree (4) 9. ábra A fôiskolások hajlandósága a korrupciós esetek bejelentésére vonatkozóan

Figure 9. The willingness of undergraduates to report cases of corruption Yes (1) Not (2) Have already occured (3)

Arra a kérdésre, hogy miért nem tennének bejelentést, a legtöbben azt válaszolták, hogy nem látná értelmét (52%). 15% fél a következményektôl, 13%-ot nem érdekelné, hogy korrupció történt a környezetében, míg 21% azért zárkózna el, mert nem ismeri a feljelentés módját. A Transparency International magyarországi ügyvezetô igazgatója elôzôekben 34

említett elôadásában azt mondta, hogy az Európai Unióban Magyarországon jelentenék a legkevesebben (70%) a korrupciós eseteket. Martin szerint ennek oka elsôsorban, mert nem látják értelmét (41%), illetve félnek a következményektôl (21%). Csupán 7% hivatkozott arra, hogy nem tudja, hol tehetné meg (Martin, 2013). A Fiatalok és a korrupció Magyar-

AGORA országon4 kutatásban ezek az eredmények szintén hasonlóak az általunk nyertekhez. 21% úgy érzi, biztosan jelentené az ügyet, 48% az esettôl tenné függôvé. 29% fél a következményektôl, 36% nem látja értelmét, illetve 16% nem tudja, hol és hogy tehetné meg. Ezen adatok azt bizonyítják, hogy harmadik hipotézisünk nem igazolódott, mivel a fôiskolás hallgatók, amennyiben tisztában vannak azzal, hogy korrupciós cselekményrôl van szó, nagyobb részt nem támogatnák annak leleplezését.

ÖSSZEFOGLALÓ A korrupció nem önmagától alakul ki, mi emberek hoztuk létre, és mi tartjuk életben. Bár nagy többségünk elítélendônek festi le ezt a jelenséget, mégis sokan vannak, akik követtek már el, vagy bevallásuk szerint követnének el korrupciós cselekedetet. Kutatásunk eredményei megerôsítenek bennünket abban, hogy fontos lenne a felsôoktatási képzésbe beépíteni a

korrupcióval kapcsolatos ismeretek bôvítését. Úgy gondoljuk, szükség van olyan tananyagra, ismeretátadásra, amely felkészíti a fiatalokat a korrupciós helyzetek felismerésére, elkerülésére, illetve az ellene való fellépésre. A TI egyik kutatásából kiderül, hogy a fiatalok egységes állásponton vannak abban a tekintetben, hogy ma Magyarországon a becsületesség nem kifizetôdô tulajdonság, és sokkal jobban boldogulnak azok az emberek, akik készek hazudni, csalni és lopni. Ennek ellenére a fiatalok a korrupcióval szemben nagyobb ellenállóságot tanúsítanak, mint amilyet a társadalom többségérôl vélnek. Nagy részük szerint akkor sem elfogadható a törvények megszegése, ha azzal elôsegítik saját maguk, vagy a családjuk boldogulását. Emellett számos fiatal egyetért abban, hogy becsületesnek lenni fontosabb az egyéni érdekeknél (Székely, 2012). Úgy gondoljuk, hogy a társadalmunk elemi érdeke, hogy megerôsítse a fiatalokat ebben a hitben. A felsôoktatási intézmények pedig ennek támogatásában kiemelkedô szerepet vállalhatnának.

Fiatalok és a korrupció Magyarországon http://www.transparency.hu/GCB2013

4

35

AGORA Felhasznált irodalom BERECZKEI T. – TÓTH P. (2008): A korrupció kialakulása és fennmaradása: evolúciósetológiai szempontok. Letöltve: 2013. október 23. http://mek.oszk.hu/07900/07999/pdf/bereczkei-toth_p.pdf BÍRÓ A. Z. (1998): Mindennapi ellenfelünk, a rend. (Esettanulmány a korrupció társadalmi hátterérôl) Megj.: Írások a korrupcióról, Helikon-Korridor, Budapest, pp. 209-224 in: SIK E.: Mindennapi korrupcióink. Szociológiai Figyelô, 2002. VI. évf. 1-2 sz. pp. 131-145. FENYVESI É. (2013): Az ezerarcú korrupció. Multidiszciplináris Kihívások – Sokszínû válaszok. Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály szimpózium kötete. 2013. Fôszerkesztô: dr. Hamar Farkas. GLINKINA SZ (2010): A korrupció mint jelenség: elmélet és oroszországi gyakorlat. Letöltés: 2013. október 23. http://epa.oszk.hu/01700/01739/00070/pdf/EPA01739_eszmelet_85_2010_116-158.pdf HANKISS E. (2004): Társadalmi csapdák és diagnózisok. Osiris Kiadó, 2004. ISBN: 9789633893623 HAVASI V. (2009): Az értékrend és az életminôség összefüggései. PhD. Debrecen MARTIN J. P. (2013): Korrupciós minták Magyarországon és az Európai Unióban. Elôadás. Elhangzott: Magyar Közgazdasági Társaság 2013. szeptember 24-i rendezvényén. http://www.mkt.hu/docs/2013-09-17-11-00-23-MEGHIVO_V4_Lead_09_24.pdf PETERS, B. (2003): The media’s role: covering or covering up corruption? Global Corruption Report, 45. oldal. In NÉMETH E. – KÖRMENDI G. – KISS B. – Korrupció és nyilvánosság. 2011. 56. évf. 1. sz. pp. 57- 65. ROSE-ACKERMAN, S. (ed.): International handbook on the Economics of Corruption. Edward Elgar Publishing, 2006. 4-5. 17-22. oldalak SEBESTYÉN T. (2005): Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében. 2. rész. Polgári Szemle, 2005. május 1. évfolyam 4. sz. SIK E. (2002): Mindennapi korrupcióink. Szociológiai Figyelô, 2002. 6. évf. 1-2 sz. pp. 131-145. SZÉKELY L. – LAKATOS D. – MOLNÁR CS. G. (2012): Fiatalok és a korrupció Magyarországon. Transparency International Magyarország. Letöltés: 2013. október 22. http://www.transparency.hu/uploads/docs/Fiatalok_es_a_korrupcio_ Magyarorszagon.pdf SZVETELSZKY ZS: (2009): Hálópénz – korrupció kicsiben. Letöltés: 2013. október 23. http://fn.hir24.hu/itthon/2009/12/30/halopenz_korrupcio_kicsiben TAKÁCS I. – CSAPODI P. TAKÁCS-GYÖRGY K. (2011): A korrupció, mint deviáns társadalmi attitûd. Pénzügyi Szemle 2011. 56. évf. 1. sz. pp. 26- 42. VÁSÁRHELYI M. (1998): A korrupció a közgondolkodásban. Letöltés: 2013. október 23. http://www.boon.hu/2007/09/A_korrupci__a_k_zgondolkod_sban.pdf

SzerzôK (authorS) Dr. Fenyvesi Éva, BGF KVIK, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály Kurgyis Zsuzsanna BGF KVIK, Turizmus-Vendéglátás BA 36

AGORA Hamar Farkas

Merre tovább, nyugdíjreform? Pension reform, which way to go? Összefoglalás

Summary

Jelen tanulmányomban a magyarországi nyugdíjrendszer utóbbi éveinek fejleményeit tekintem át. A korábbi években a nyugdíjrendszer évrôl évre 600-700 mrd Ft hiányt generált az állami költségvetésben, amely mindenképpen intézkedéseket igényelt. Az elsô lépés a magánpénztári rendszer megszüntetése volt, és ígéret az ún. svéd típusú egyéni számlás rendszer bevezetésre. Az elmúlt évek során azonban ennek a kiépítése nem haladt zökkenômentesen, új koncepciók is megjelentek, és a jövô továbbra is bizonytalanságokkal terhes. Tanulmányomban áttekintem a megoldási javaslatokat, ezeknek az elônyeit és hátrányait, bemutatom a kormányzat, az ellenzék, valamint a szakértôk álláspontját is. Kulcsszavak: nyugdíj, nyugdíjreform, egyéni számlás rendszer

The developments in the Hungarian pension system of recent years are reviewed in my study. In previous years a pension deficit of 600-700 billion forints was generated in the state budget each year, which definitely required governmental action. The first step was the abolition of the private pension fund system with the promise of introducing the so-called Swedish-style individual ac-count system. However, in recent years, this has not proceeded smoothly, new concepts have em-erged and the future is still uncertain. This study will review the proposed solutions, the advantages and disadvantages of these solutions, and the viewpoints of the government, the opposition as well as the experts. Keywords: pension, reform, solution

BEVEZETÉS

jelent meg a nyugdíjtörvény módosításában, amely megteremtette a szükséges változtatások hosszú idôre történô kitolásának lehetôségét, a tényleges reform elodázását, miközben a reform fô irányvonala is kérdésessé vált. Jelen tanulmányomban a hazai nyugdíjrendszer elmúlt éveinek alakulását, a reform irányának változását próbálom meg bemutatni, a számomra legfontosabbnak tûnô négy állomás, négy dokumentum alapján. Ezek a következôek: 1. Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció (2011. május 23.) 2. ”A nyugdíjrendszer átalakításának lehetséges irányai” címû NGM tanulmány (2012. január) 3. Az ”Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma” címû stratégiai vitaanyag, szintén az NGM-tôl (2012. május) 4. A nyugdíjtörvény módosítása (2012 június-július)

Egy évvel ezelôtti publikációmban búcsút vettem a korábbi, magánpénztárakon alapuló nyugdíjrendszertôl. A búcsú hangjain túl, igyekeztem néhány gondolatban felvázolni az újonnan körvonalazódó nyugdíjrendszert is. Bár konkrétumok akkor még nemigen voltak, de az átalakításra több igen komoly ígéret is elhangzott, melynek központi elemét a svéd típusú egyéni számlás rendszer képezte. Mindenki izgatottan várta a fordulatot. Most, egy évvel késôbb, már nem vagyunk annyira izgatottak. Változások ugyan történtek, de az igazi áttörés elmaradt. Idôközben a korábban igen dominánsnak tûnô svéd modell koncepciója is felpuhult, újabb elképzelések is megjelentek, így pl. a német típusú pontrendszer alkalmazásának lehetôsége. 2012 júliusában aztán olyan koncepció

37

AGORA Az alapkoncepció, a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció A korábbi években a nyugdíjrendszer évrôl évre 600-700 mrd Ft hiányt hozott az állami költségvetésbe, nem meglepô tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal úgy nyilatkozott, hogy ez így nem fenntartható, a nyugdíjrendszert egyensúlyba kell hozni. Ez a gondolat természetesen nem csak a nyugdíjrendszerre vonatkozott, hanem a gazdaság más alegységeire is, ez jelent meg a 2011 szeptemberében meghirdetett országvédelmi tervben, illetve ennek egyik összetevôjében, a stabilitási törvényben. ”A stabilitási törvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a törvény célja, hogy a magyar gazdasági rendszernek azokat a pilléreit helyezze biztonságba, amelyeken nyugszik a gazdaság teljesítôképessége. Vagyis az ország versenyképességének legfontosabb tényezôit védi meg ez a kétharmados törvény, amely rögzíti, hogy önfenntartónak kell lennie a magyar nyugdíjrendszernek, az egészségügyi kasszának, a magyar felsôoktatási rendszernek és az önkormányzatoknak...” (MTI, 2011a) Egy ilyen elképzelés megvalósítása nagy nehézségekbe ütközik, mert igen komoly érdekeket sért. Mert hogyan is lehet a nyugdíjkassza egyensúlyát megteremteni? Három lehetôség áll erre rendelkezésre. Az elsô a nyugdíjkorhatár felemelése, a második a helyettesítési ráta csökkentése (egyiknek sem örülnének sokan). Szerencsére létezik egy harmadik megoldás is: a jogosultsági feltételek szigorítása, az elôrehozott és korkedvezményes nyugdíj lehetôségének korlátozása. Sajnos a korábbi években a nyugdíjba vonulás korcentruma a törvényes 62 év helyett 58 év körül volt. Akármennyire is fájdalmas egy ilyen intézkedés, társadalmi igazságosságát tekintve talán ez a legelfogadhatóbb megoldás. Az Országgyûlés már 2011 júniusában elfogadott egy alkotmánymódosí38

tást, mely szerint ”az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelôzôen folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthetô és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethetô”. Az indoklás szerint ez teremti meg a lehetôségét annak, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érô nyugdíjasok ”a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerôpiacra való vis�szatérés lehetôségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek - nyugdíj helyett”. Ugyanez a rendelkezés azt is kimondta, hogy ”nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt” (kivéve a 40 év munkaviszonnyal rendelkezô nôket, ôk a korhatár elérése elôtt is kaphatnak nyugdíjat. MTI, 2011b). Így tehát az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érôk vagy visszatérnek dolgozni, vagy szükség esetén ”szociális juttatást”, vagy ”megélhetési juttatást” kapnak. Sajnos azonban van az éremnek egy másik oldala is, hiszen ami jó a nyugdíjkassza egyenlegének, az nem jó a munkanélküliségi rátának. A nyugdíjjogosultság feltételeinek megszigorítása valószínûleg a munkanélküliség növekedését eredményezheti. Jelenlegi kormányunk kormányzásuk elsô éveiben a nyugdíjrendszer rendbetételét a svéd mintájú egyéni számlás rendszer létrehozásában látta, amely terv egyébként nem új keletû, már a 98-as reformnál is ezt a változatot javasolták. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiból az is kiderült, hogy már 2011-ben létrehozzák az egyéni számlákat, 2012-tôl pedig ez képezi nyugdíjrendszerünk alapját. (Beke, 2011) Az egyéni számla gondolata a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció egyik alapja volt, amelyet a Nemzeti Erôforrás Minisztérium készített a Kormány számára, bár a munkaanyag fejlécébôl az derül ki, hogy ”Az elôterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetô a

AGORA Kormány álláspontjának.” (NEFMI, 2011, p. 1.) Az egyéni számláról így írtak: ”A társadalombiztosítási nyugdíjrendszeren belül nem mûködhet kétféle rendszer, egy a volt pénztártagoknak, egy pedig azok számára, akik nem voltak pénztártagok. A jövôbeni ellátások kalkulációjának tehát az egyéni számlás nyilvántartásra kell épülnie.” (NEFMI, 201, p. 12.) Egy másik helyen pedig így írtak: ”Az új nyugdíjrendszerrôl szóló reformanyag elkészítésének indoka, hogy egy olyan nyugdíjrendszer felépítésére tegyünk javaslatot, amely a jelenleginél átláthatóbb, a biztosítottak számára egyértelmûen követhetôvé teszi, hogy a befizetései milyen várományt alapoznak meg, s a rendszer egyensúlyban tartható legyen, a késôbbi generációkra ne rójon aránytalan terhet. Mindez megoldható felosztó–kirovó elven mûködô rendszerben. A reformanyag elsô olvasatra lehet provokatív, megdöbbentô, hiszen a nyugdíjról alkotott eddigi felfogással részben szakít, sôt a közhiedelemben ellenszenvesként felültetett egyéni számlás rendszerre (”svéd modell”) épít.” (NEFMI, 2011, p. 44.) Ezért néhány mondatban szeretném összefoglalni a tervezett, svéd mintájú, névleges (virtuális) egyéni számlás rendszer (NDC, azaz notional defined contribution) jellemzôit: – megteremti a járulékok és járadékok egyensúlyát. A rendszer annyi kifizetést enged, amennyi befizetés összegyûlik. – ez sajnos egyúttal a rendszer igen komoly hátránya is, hiszen vagy a korhatárt kell emelni, vagy a helyettesítési rátát csökkenteni. Szerencsés helyzetben elegendô a nyugdíjba vonulási feltételek szigorítása – az állami költségvetés felszabadul a nyugdíjfinanszírozás terhe alól – a politika kivonul a nyugdíjak szabályozásából, a rendszer önszabályozóvá válik – a dolgozókat érdekeltté teszi a részvételben. Mindenki látja, mennyi befi-

zetése volt, és mennyi nyugdíjra számíthat – a rendszer megteremti a nyugdíjak arányosságát, hiszen aki többet fizetett be, több nyugdíjat fog kapni – a rendszer biztosítja az egységes teherviselést, mert aki a nyugdíjminimumhoz szükséges járulékot nem fizeti be, annak tovább kell maradnia a munkapiacon Az egyéni számlán csak a munkavállaló által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, a munkáltató által fizetett összeg a költségvetésbe kerülne, ebbôl finanszírozná az állam az adott év nyugdíjasainak a nyugdíját. A korábbi tervek szerint az egyéni számlát az adóhatóság kezelné, (Fekete, 2011) és az ott felhalmozott összeg bizonyos mértékig örökölhetô lenne (nem pénzformában, hanem nyugdíjjogosultság formájában. Hír TV, 2010) Felmerült egy olyan lehetséges megoldás is, hogy módosul a nyugdíjjárulék megoszlása a munkavállaló és munkáltató között, a munkáltatói járulék egy részét beépítenék a munkavállaló bérébe. (Sükösd, 2011) Az egyéni számlán felhalmozott összeg természetesen nem fizikai pénz lenne, csupán virtuális pénz, mely nyugdíjba menetelkor a nyugdíj megállapítás alapját képezné. Mivel az egyéni számlás rendszer alapelve, hogy annyi nyugdíjat lehet kifizetni, amennyire megvan a fedezet, a számlán felhalmozott összeg inkább a nyugdíj arányokat biztosítja, nem a nyugdíj színvonalat. A kormányzati tervek szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát a rugalmas nyugdíjkorhatár biztosítaná (ez a koncepció még nem alakult ki teljesen, de úgy tûnik, hogy eszerint attól függne a nyugdíjba vonulás korhatára egy adott évben, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre a nyugdíjalapban), míg a Nyugdíj- és Idôskori Kerekasztal számításai szerint ez 10-20%-kal csökkentené az idôskori járandóságok értékét. (Világgazdaság, 2011) Nincs miért csodálkozni, ha ilyen címeket látunk megjelenni az újságokban: ”Nyug39

AGORA díjkatasztrófához vezet, ha a Fidesz bevezeti a svéd modellt”. (Szentkirályi, 2010a) Ennél árnyaltabban fogalmazott Viszkievicz András (2011), aki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. mûhelytanulmányai között publikált egy tanulmányt, melyben elítélte a svéd modell átgondolatlan lemásolását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország demográfiai sajátosságai igen eltérôek, a magyar társadalom a svédnél jobban öregszik, és a nyugdíjkasszának nincsenek tartalékai. A svéd állami nyugdíjrendszer újabb bevételek nélkül is akár 3-4 évig tudná fizetni a nyugdíjakat. A szerzô arra mutatott rá, hogy a svéd rendszer átvétele csak hosszú idô után, igen gondos tervezés mellett valósítható meg. A hírek szerint a kormányzat elképzelései között szerepelt az alapnyugdíj és a munkanyugdíj különválasztása. Az alapnyugdíj az idôskori szegénység elkerülését szolgálná, bevezetésével párhuzamosan csökkenne a munkanyugdíj nagysága. Problémát okozhat, hogy a jogosultságot legalább 20 év szolgálati idôhöz kötnék, mert egyre nagyobb azok aránya, akik ezt nem tudják teljesíteni (pl. nem bejelentett munkahelyen dolgoztak évekig). Az elképzelés finanszírozása a munkaadói járulék megosztásával történne, az Origo hírportál tájékoztatása szerint a következôképpen: ”A munkaanyag szerint az összes levont nyugdíjjárulék szintje nem csökkenne, vagyis a munkavállaló bérébôl továbbra is 10 százalékot vonnának le, a munkáltató pedig 24 százalékot fizetne. A munkavállaló által fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulék mindenkinek az állami nyugdíjrendszerben vezetett saját egyéni számlájára kerülne, a munkáltató által befizetett 24 százalékos járulék viszont három célra fordítódna. Hét százalék szintén az egyéni nyugdíjszámlás állami pillérbe kerülne, további hét százalék a rokkantnyugdíjakat, árvaellátást és hasonló nyugdíjszerû juttatásokat fedezné, a maradék 10 százalék viszont egy olyan közös kalapba menne, ahonnan az alapnyugdíjakat fizetnék ki”. (Fekete, 2011) 40

Új irányok 2012 januárjában aztán a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) új munkaanyagot dolgoztak ki a ”A nyugdíjrendszer átalakításának lehetséges irányai” címmel. (Fekete, 2012) Ebben a munkaanyagban két lehetséges irányvonalat határoztak meg a nyugdíjrendszer jövôbeli fejlôdése számára. Az egyik szerint csupán minimális változtatást hajtanának végre a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényen, így nem lépne életbe a korábban 2013-tól tervezett változás, melynek egyik lényeges pontja volt, hogy a nyugdíjak adóköteles jövedelemmé válnának. A másik elképzelés szerint az egész állami nyugdíjrendszert meg kellene reformálni, és a reform lehetôségeiként négy változatot vázolt fel a minisztérium. Itt jelenik meg a korábban hirdetett svéd típusú egyéni számlás rendszer ”felpuhulása”, mert emellett megjelenik három másik lehetséges elképzelés is: a német pontrendszer, a fentebb említett alapnyugdíj-munkanyugdíj koncepciója, és a nyugdíjstratégia-nyugdíjpolitikai koncepció címû elképzelés (amely az Országos Nyugdíjbiztosítási Fôigazgatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Erôforrás Minisztérium közös anyagaként szerepelt). A munkaanyag a jelenlegi nyugdíjrendszer több elemének a megváltoztatását is javasolta. Így pl. a helyettesítési ráta 60%-os szintre történô leszállítását, azzal indokolva, hogy az igen jelentôs mértékû költségvetési megtakarítást eredményezhet. Felmerült a lépcsôzetes nyugdíjba vonulás lehetôsége is, eszerint a nyugdíjkorhatár elérése elôtti 1-2 évben már csökkentett munkaidôben lehetne dolgozni, a kiesô keresetet pedig résznyugdíj biztosítaná.

AGORA Az új baby boom 2012 májusában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM, 2012) ismét új javaslatot tett közzé, ”Új baby boom – a középosztály gyermekvállalási forradalma” címmel. Ebben a javaslatban az elôzônél hangsúlyozottabban állt a középpontban a német típusú pontrendszer. A pontrendszerben az emberek minden évben nyugdíjpontokat szereznek annak megfelelôen, hogy mennyit keresnek, és fizetésükbôl mennyi nyugdíjjárulékot vonnak le a társadalombiztosítási alapba. A kiindulópontot az átlagbér jelenti, így például, ha valaki az adott évben a nettó átlagkeresetet viszi haza, akkor évente éppen 1 nyugdíjpontot szerezhet, ha kétszer annyit keres és kétszer annyi járulékot fizet, akkor dupla pontot kap, ha pedig kevesebb a fizetése, akkor arányosan kevesebb a nyugdíjpontja is. A pontok az évek során összeadódnak, az átlagkeresetbôl 40 év alatt például összejöhet 40 pont, kétszer annyi jövedelembôl 80, fele annyiból csak 20, és így tovább. A pontokat nyugdíjba menetelkor forintosítják, ekkor derül ki, hogy 1 pont pontosan mennyi nyugdíjat is ér. A pontrendszerhez szintén szükség van egyéni számlára, de ezen nem pénzös�szeget, hanem a pontokat gyûjtjük össze, amelyet aztán nyugdíjba menetelkor váltanak át konkrét forint¬összegre. Egy dolog azonban közös a svéd típusú egyéni számlás és a német pontrendszerben. Mindkettôben van egy olyan önszabályozó mechanizmus, amely a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását biztosítja. Elöregedô társadalomban az önszabályozó mechanizmusnak köszönhetôen a csökkenô járulékfizetés automatikusan kisebb nyugdíjakat eredményez, vagy megemeli a nyugdíjkorhatárt, hogy egyensúlyban maradjon a rendszer. Az NGM tervei azonban eltérnek a klas�szikus német pontrendszertôl (Máriás – Neizer, 2012): figyelembe vennék a gyermekvállalást és a gyermekneve-

lést. A tanulmány készítôi szerint a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az elôzô generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése, ezért a gyermekek után differenciált pontok járnának. Az NGM tereinek alapját Botos József és Botos Katalin koncepciója képezik, melyet korábban a Pénzügyi Szemlében (Botos – Botos, 2012a) ismertettek. Elképzelésüket egy számpéldán keresztül mutatták be, a kidolgozott számok a 2010-es évre vonatkoznak. (Botos – Botos, 2012b) ”Az adott évben a nyugdíjjárulék mértéke 34% volt, ebbôl egyéni járulék 10%, a munkáltatói járulék 24 %. A havi bruttó átlagbér 213 000 Ft volt, a nettó 139 000 Ft. A bruttó bérre vetített 34% 72 420 Ft-ot tett ki. Ez az összeg a nettó bérre mintegy 52%-os járulék-mértéket jelent. Ebbôl 36% fordítódik az öregségi nyugdíjakra! A pontrendszer nemzeti gyakorlata szerint a nettó átlagbér jelent egy pontot. Ily módon az évente fizetett 36% nettó átlagbér után fizetett járulék 0,46 pontot jelent. 40 év szolgálati idô alatt egy, a mindenkori átlagbért keresô munkavállaló 14,4 pontot szerez, amely ennyi (14,4) évnyi nemzetgazdasági nettó átlagbér összegével egyenlô. A pontrendszer szerinti nyugdíjat úgy számítják ki, hogy az aktív korban megszerzett pontok számát elosztják a nyugdíjba menetel idôpontjában várható élettartam éveinek számával. Az így kapott hányados, és a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér szorzata a nyugdíjas nyugdíjjáradéka. Példánkban a 14,4 pontot elosztva 17,5tel (ennyi volt a várható átlagos élettartam, a nemek átlagában), 0,82-os számérték adódik. Ezzel kell tehát az adott évi átlagbért megszorozni, hogy megkapjuk az átlagos nyugdíjat. (139 000 Ft x 0,82= 114 000 Ft) Természetesen, az átlagtól eltérô keresettel rendelkezôk, akik ennek megfelelôen több, vagy kevesebb járulékot fizettek, ennek megfelelôen több, vagy kevesebb pontértékre tettek szert, s így nyugdíjuk is az átlagtól eltérô lesz.” 41

AGORA Botosék arra is rámutatnak, hogy ezt az összeget csak az kaphatná meg, aki állított maga mögé egy járulékfizetôt (azaz gyermeket). A gyermektelenek ennek csak egy részét kaphatnák meg. ”Ennek értelmében a nemzeti átlagjövedelmet szerzô munkavállaló a 14,4 pontot akkor kaphatja meg, ha állított maga mögé járulékfizetôt, azaz, van szülôpáronként két gyermek. Három gyermek esetén a pontszámot 15%-kal (+2,2 pont) indokolt növelni, négy gyermeknél 24%-kal (+3,5 pont). Ha csak egy gyermek van a családban, akkor 3,7 ponttal (26%) viszont csökkenteni kellene a pontok számát. Gyermektelenség esetén - méltányosságból - csak 38%-kal, 5,5 ponttal csökkentenék a pontjainak számát. (Méltányosságból, hiszen egyáltalán nem állított járulékfizetôt maga mögé.)” Az elképzelések szerint az új rendszert 2032 után vezetnék be a nyugdíjba menôknél, így elegendô idô lenne arra, hogy a lakosság felkészülhessen az új feltételekre. A rendszer mûködésének nagyon fontos feltétele a megfelelô foglalkoztatottság, különösen a gyermeket, több gyermeket nevelô nôk és férfiak számára, hiszen a munkanélküliség jelentôsen csökkenti a járulékfizetôk számát. Botosék szerint gyakorlatilag mindegy, milyen ok áll a gyermektelenség mögött, csupán maga a tény számít. Érvelésükben arra helyezik a hangsúlyt, hogy a gyermekteleneknek lehetôségük van arra, hogy a gyereknevelés elmaradása miatt felszabaduló pénzösszeget egyéni megtakarítási formában halmozzák fel nyugdíjas éveikre. Természetesen több ellenvetés is született ezzel az elképzeléssel kapcsolatban, hiszen nem mindig önkéntes döntés a gyermek vállalása vagy nem vállalása. A gyermektelenség mögött akár orvosi indokok is állhatnak (meddôség). Mások viszont arra hívják fel a figyelmet (Pénzcentrum, 2012a), hogy a gyermektelenek sokszor igen komoly és költséges küzdelmet folytatnak a meddôség ellen, 42

amely nem csupán a megtakarítási lehetôségeiket emészti fel, hanem akár a jelenbeli megélhetésüket is.

A nyugdíjtörvény módosítása Az Emberi Erôforrások Minisztériuma 2012 júniusában nyújtott be egy törvénymódosítást a Parlamentnek, mely szerint 2013-ban sem változik a nyugdíjszámítási módszer a korábbi terveknek megfelelôen, hanem a jelenlegi rendszer marad érvényben. A javaslatot a Parlament július elején el is fogadta. A még 1997-ben elfogadott szabályok 2013-tól megváltoztatták volna a nyugdíjszámítási szabályok módját, azaz a bruttó átlagkeresetbôl történô nyugdíjszámítás a nyugdíjak adóztatását hozta volna magával. Az új szisztéma a szolgálati-idô szorzót is csökkentette volna. A Balog Zoltán emberi erôforrás miniszter által benyújtott törvényjavaslatban ezzel szemben fennmarad a jelenleg használatos, azaz a nettó átlagkereset alapján történô nyugdíjszámítási módszer, és a szolgálati-idô beszámítás szorzója is változatlan marad. Ugyanakkor a törvényjavaslatban megjelent néhány kiegészítô szabály is, mely alapján egyszerûbb és gyorsabb lehet a szolgálati idô kiszámítása, valamint 2013-tól lehetôvé válik, hogy bárki adategyeztetést kérjen, így pontosabbá válhat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás. A javaslatban kiemelték, hogy a magánnyugdíj pénztári szabályozás átalakításával indokolatlanná váltak a korábban tervezett szabályok. Ez a döntés sokaknak okozott csalódást, hiszen mindenki nagyon sokat várt a korábban igen sokat hangoztatott egyéni nyugdíjszámlák létrejöttétôl. Az egyéni nyugdíjszámlák kialakításának az ígérete a második Széll Kálmán tervben is megjelent: ”ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni várománynyilvántartást” (Haiman, 2012).

AGORA Nem csodálkozhatunk, hogy a sajtóban ilyen címek jelentek meg: ”Nem lesz nyugdíjreform, az egyéni számlák tervének is vége” (Haiman, 2012). Vagy: ”Letett a kormány az új nyugdíjrendszerrôl” (Hvg, 2012). Az Origo hírportál nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdésére a következô választ adta az Emberi Erôforrások Minisztériuma: ”A nyugdíjtörvényben foglalt 2 évente 5 éves korcsoportonként elôírt egyeztetést követôen alakul ki az egységes váromány-nyilvántartás” (Csernátony, 2012). A Világgazdaság Online a következô választ kapta: ”A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” (Haiman, 2012).

Az elmúlt idôszak értékelése Az elmúlt idôszak értékelésével kapcsolatban igen vegyes kép vázolható fel, melyben pozitív és negatív elemeket is találhatunk. Valóban vannak pozitív elemek is, melyek a nyugdíjrendszer stabilitását javítják. 2012 elejétôl megszûnt a korhatár alatti nyugdíjazás lehetôsége, ilyen ellátás már nem állapítható meg (MTI, 2011c). A már megállapított ellátásokat korhatár elôtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-tôl ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek. Sokkal szigorúbbá vált a rokkantnyugdíjazás, ilyen nyugdíjat a jövôben már nem lehet kapni, csak rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátást. 2012-tôl megváltoztak az indexálási szabályok. A kormány által tervezett (becsült) nyugdíjas infláció mértékével emelkednek a nyugdíjak, és ha az adott év elsô nyolc havi nyugdíjas árindexe magasabb a tervezettnél, akkor az egész évre visszamenôleges, rendkívüli nyugdíjemelésre kerül sor novemberben

(egy összegû kifizetés a korábbi hónapokra). A társadalombiztosítási alapok 2013. május végén 121,4 milliárd forintos szufficittel zártak, ehhez a Nyugdíjbiztosítási Alap 70,6 milliárd forintos, az Egészségbiztosítási Alap 50,8 milliárd forintos többlettel járult hozzá (2012. május végén az Alapok együttes hiánya még 2,3 milliárd forintot tett ki). A különbség elsôsorban bevételi oldalon jelentkezett, az elôzô évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adóés járulékbevételei (Orientpress, 2013). Jelen pillanatban természetesen kérdéses ennek a fenntarthatósága, illetve ami a legfontosabb, hogy fenntartható-e olyan módon, hogy ezáltal ne csökkenjen jelentôsen a helyettesítési ráta. Nagy változáson megy keresztül a szolgálati idô kiszámításának módszere is. 2012. december 31-ig a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehetô szolgálati idô elismerésére vonatkozó kérelmet a biztosított nyújtotta be a nyugdíj-megállapító szervhez, míg 2013-tól az érintett által kezdeményezendô eljárás helyébe a hatóság által indított egyeztetési eljárás lép, közigazgatási szolgáltatásként biztosítva a jogosultsági idôszak idôben történô ellenôrzésének lehetôségét. Az Európai Unió tisztviselôinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény kiegészíti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt ”A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idô, jogosultsági idô igazolása” tárgyú eljárás új szabályaival. Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következô adatokról: • biztosításban töltött idôszakok, egyéb szolgálati idô, nôk esetében a negyven év jogosultsági idôvel igényelhetô 43

AGORA nyugellátásához elért jogosultsági idôk, • a foglalkoztató adatai, • az 1987. december 31-ét követô idôszakra vonatkozó nyugdíjjárulékköteles kereset, jövedelem, • az 1987. december 31-ét követô idôszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és • azok a szolgálati idônek minôsülô idôszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés. Ha a biztosított eltérést talál a saját nyilvántartása és a megkapott adatok között 90 napon belül jelezheti ezt az igazgatási szerv részére, aki az eltérés okait megvizsgálja, adatokat, iratokat kérhet be, illetve adategyeztetést kezdeményez más szervekkel (pl. adóhatóság), majd az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. (Molnárné, 2012) A kormány céljai között szerepel, hogy a nyugdíjrendszer kedvezôbbé váljon a vállalkozók számára is. Ez jelenik meg a KATA (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója) 2014 évi változásaiban. Tanulmányomnak nem célja a KATA részletes bemutatása, így csupán egy dolgot szeretnék kiemelni, amely a nyugdíj szempontjából lényeges. A kisadózónak minôsülô foglalkoztatottakkal kapcsolatosan fizetendô összes adó és járulék a fôállású kisadózónak minôsülô személy után korábban havi 50.000 Ft volt. Sokan azért nem választották korábban a KATAt, mert eddig 50 ezer forintért 81.300 forintos ellátási alapot kaptak, mely a nyugdíjas évekre nézve kedvezôtlen volt. Ezt küszöböli ki az a nem kötelezô, de 2014. januártól választható megoldás, mely szerint lehet emelt összegû KATA-t fizetni, mely 50.000 forint helyett 75.000 forint, így a járulékalap 136.250 forintra nô, és így magasabb nyugdíjra és társadalombiztosítási ellátásra lesz jogosult a kisadózó. (Officina, 2013) Talán ezek azok az elônyök, amelyekre hivatkozva a Világgazdaság Online nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdé44

sére az Emberi Erôforrások Minisztériuma a következô választ adta: ”A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért nem indokolt sürgôs módosítás. Ezt azzal lehetett megalapozni, hogy a korhatár elôtti ellátásokat tavaly leválasztottuk a nyugdíjrendszerrôl, és a rokkantsági rendszer is átalakult. Az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követôen hosszabb távon lehet majd megfontolni, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges” (Haiman, 2012) Ugyanakkor más szakértôk a ”költségvetési pénzek trükkös ide-oda pakolgatásának” minôsítik a fenti változásokat (Hvg, 2011). A szakértôk szerint a kormány ott követi el az egyik alapvetô hibát, hogy a tényleges profiltisztítás helyett csupán a pénzek átcsoportosítását végzi, ezzel érdemi megtakarítást nem ér el az állam, csak máshonnan fizeti ki a befolyt pénzeket 2012-tôl a nyugdíjkassza eddigi szociális jellegû kiadásait (például a korhatár alatti rokkantnyugdíjakat) áthelyezi az Egészségbiztosítási Alapba, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a ”hagyományos” nyugdíjak mellett csak korhatár felettieket érintô rokkantsági, baleseti rokkantsági ellátások finanszírozása marad. Emellett létrehoz egy újabb állami alapot, a Nemzeti Szociálpolitikai Alapot, amelybe átteszi az eddigi korhatár alatti ellátások többségét (a szolgálati ellátásokat, a korkedvezményes ellátást és az elôrehozott nyugellátást). Ezzel a nyugdíjkassza papíron ugyan nullszaldós lesz, de az állampolgári és munkaadói befizetések irányából nézve nem jár együtt a járulékok rendszerének átalakításával, csupán csak máshonnan fizetik ki a befolyt pénzeket. Bírálják a kormányt a 40 év szolgálati idôvel rendelkezô nôk nyugdíjba vonulásának lehetôvé tétele miatt is. Ez ellentétes az öregségi nyugdíjkorhatár elôtti nyugdíjba menetel tiltásával. Bírálják a kormányt azért is, mert az elmúlt idôszakban nem tudta eldönteni, hogy a svéd típusú egyéni számlás rendszert, vagy a német típusú pontrendszert

AGORA válassza (bár ez utóbbihoz ugyanúgy szükség van az egyéni számlára). Németh György nyugdíjszakértô szerint egy háttérben folyó politikai harc is okozhatja ezt a döntésképtelenséget (Csernátony, 2012). A vita alapját annak eldöntése képezi, hogy melyik állami szerv kezelje az egyéni számlák nyilvántartását. Egyrészt felmerült az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (ONYF) alá rendelni a kérdést, ez a szervezet azonban erôs KDNP-s kötôdésekkel rendelkezik (Mészáros József, az ONYF fôigazgatója korábban a párt alelnöke volt). Ezzel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is felmerült felügyeleti szervként, amely jobban kötôdik a Fideszhez (Vida Ildikó, a NAV elsô embere az elsô Orbán-kormányban 1999 és 2002 között is APEH-elnök volt). Ha a NAV kapja ezt a feladatot, s a nyugdíj megállapítás automatikussá válik, akkor az ONYF létjogosultsága kérdésessé válhatna. Németh György szerint semmi meglepô nincs abban, ha egy szervezet küzd a fennmaradásáért, hatáskörének megôrzéséért. A Magyar Nemzetben 2012 október közepén megjelent egy híradás, miszerint ”Az utóbbi hetekben felgyorsultak az egyéni számlás nyugdíjrendszer kialakításának kormányzati elôkészületei, miután Orbán Viktor miniszterelnök a nyáron erre utasította a kabinet érintett tagjait” (MTI, 2012). Ezzel összhangban a kormány honlapjára felkerült jogszabálytervezet szerint 2013. januártól a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság (az ONYF Igazgatási szerve) fogja vezetni az egyéni nyugdíjszámlákat (Kormány, 2012). Sok információ nem derült ki a jogszabálytervezetbôl, csupán annyi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének át kell adni a megfelelô adatokat 2012. november 15-ig. A fejlécben azonban az látható, hogy ”Az elôterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetô a Kormány álláspontjának”. Heim Péter a Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint a kormány már sok

mindent megtett a kiadási oldal lefaragásáért, de ez nem elegendô. Szerinte elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása. Arra hívja fel a figyelmet, hogy addig, amíg a magyar társadalom elöregedése nem áll le, addig a nyugdíjak nem emelkedhetnek a bérekkel azonos mértékben. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a jövôbeli nyugdíjasok nem kaphatják meg az átlagbérük 80%át, ahogyan a mostaniak kapják, azaz a helyettesítési ráta csökkentése szükséges. ”Amennyiben nem sikerül a társadalom elöregedését megállítani, szükséges lesz a késôbb nyugdíjba vonulók nettó béréhez viszonyított nyugdíját, az úgynevezett helyettesítési rátát fokozatosan csökkenteni vagy a nyugdíjkorhatárt hos�szabb távon emelni. Ez a koncepció nem a jelenlegi nyugdíjasokra vonatkozik, hanem a jövôben, 2025 után nyugdíjba vonulókra, így például az én korosztályomra, azaz a jelenlegi negyvenesekre” fogalmazott Heim Péter (2012) egy MTI-nek adott interjúban. (ezt a véleményt a kormány képviselôi természetesen azonnal kikérték maguknak) Holtzer Péter a Nyugdíj és Idôskori Kerekasztal volt elnöke szerint a nyugdíjrendszer problémái nem oldhatóak meg a nyugdíjrendszer keretein belül, csupán össztársadalmi szinten, a teljes gazdasági rendszer összehangolásával oldható meg a probléma. "A nyugdíjrendszer helyzetének orvoslását legkevésbé a nyugdíjrendszeren belül tudjuk megoldani. Ha nincs a nyugdíjrendszer körül egy olyan gazdasági környezet, melyben az emberek széles tömegei rendesen dolgoznak, az adórendszer és az ösztönzôk pedig nagyjából rendben vannak, akkor nem lesz jól mûködô nyugdíjrendszerünk. (HR Portál, 2012) A nyugdíjrendszer vizsgálatánál felmerülhet a nemzetközi vándormozgalom hatásainak figyelembevétele is. Széll Krisztián, az Ecostat kutatója szerint, mivel fôleg fiatalok jönnek, a bevándorlás a demográfiai bombának nevezett kedvezôtlen trendeket is tompítja, hozzá45

AGORA járul a nyugdíjrendszer stabilizálásához. (Galambos, 2010) Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a külföldön hosszabb ideig dolgozó magyar állampolgárok helyzetét is. Az EU koordinációs szabályai szerint a nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása az egyes tagállamokban eltöltött biztosítási és tartózkodási idôszakok alapján történik. A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati idôket a nyugdíj-megállapítás során összeszámítják, és az ellátás mértékét valamennyi biztosítási idô figyelembevételével számítják ki. Ezáltal az illetô résznyugdíjakra lesz jogosult azokból az országokból, ahol élete során dolgozott és nyugdíjjárulékot fizetett. Az uniós koordinációs szabályok szerint alapesetben minimum 1 év szolgálati idô szerzése szükséges egy tagállamban ahhoz, hogy az illetô az adott országból résznyugdíjra lehessen jogosult. Mind a biztosítási idôk összeszámítására, mind a nyugdíjszámításra az igényjogosult kérelme alapján kerül sor. A koordinációs rendeletek szabályai értelmében fôszabály szerint a lakóhely szerinti tagállam illetékes nyugdíjbiztosítási intézményénél kell az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni, az adott tagállamban szerzett szolgálati/biztosítási idô igazolásával együtt, amelyben az igénylô további szolgálati/biztosítási idôt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylô. (Euvonal, 2012) 2012 októberében a Portfolio szervezésében második alkalommal került megrendezésre az Öngondoskodás Konferencia, amelyen bankok, biztosítók, alapkezelôk és pénztárak részvételével az iparág legaktuálisabb kérdéseire keresték szakemberek a válaszokat. 46

A konferencia kezdetén felszólaló szakértôk egyöntetû véleménye szerint a legnagyobb kérdôjelet jelenleg a nyugdíjrendszer jelenti, az aggasztó demográfiai folyamatok fényében nem nagyon lesz más lehetôség, mint hogy az állam a helyettesítési rátát (kezdônyugdíj viszonya az átlagkeresethez képest) drasztikusan csökkentse. A munkáltatói nyugdíjjárulék adóvá történô átnevezése nagy valószínûséggel oda fog vezetni, hogy csak egy állami alapnyugdíj fog megmaradni, amit öngondoskodási formák fognak kiegészíteni, vagyis a korábbi klasszikus munkanyugdíj az állami rendszeren belül egyre inkább vissza fog szorulni (Pénzcentrum, 2012b). A konferencia résztvevôinek szavazása alapján a döntô többség (63 százalék) úgy vélte, 15-20 év múlva az állami nyugdíjak drasztikus visszavágására lesz szükség, ami felértékeli az öngondoskodás szerepét. 2013. április 8-án a Parlament egy ”egészségügyi salátatörvényt” fogadott el (Hvg, 2013a), melybe az egészségügyi bizottság javaslatára bekerült egy olyan módosítás is, amely szerint az egyéni nyugdíjszámlákra csak a 2013. január 1. után bevallott járulékokat kell felvezetni. Ez sokak számára okozott csalódást, hiszen a kormány korábbi ígérete szerint az új számlákra felkerülnek a magánkasszáktól az állami rendszerbe átirányított összegek is. Ugyanakkor Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet (Hvg, 2013b), hogy ez egy három lépésbôl álló nyugdíjreform elsô lépése, melyet újabb lépések követnek. A második lépés az adategyeztetés lehet, mely során feldolgozzák a korábbi befizetések adatait, majd ezek is felkerülnek a számlára. A harmadik lépés pedig annak megállapítása lesz, hogy a számlára felkerült összegek milyen mértékben járulnak hozzá a nyugdíjak megállapításához. A problémát csupán az okozza, hogy mindenki nagyon régen várja ezeket a fejleményeket, de konkrétumokat nem tudott mondani Rogán Antal. Amint a fenti elemzésbôl látszik, mindamellett, hogy vannak pozitív, elôremutató

AGORA fejlemények, a nyugdíjszakma összességében inkább negatívan látja az eddigi fejleményeket. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövô, de egy dologban biztosak lehe-

tünk: mindannyiunknak érdemes elkezdeni a nyugdíj elôtakarékoskodást, mert a jövô nyugdíjasainak erre igen nagy szükségük lesz.

47

AGORA Felhasznált irodalom BEKE K. (2011): Orbán: még az idén lesz egyéni számla az állami nyugdíjrendszerben. (on-line) Mfor.hu, Budapest. 2011. 02. 02. Hozzáférés: http://www.mfor.hu/cikkek/ Orban__meg_az_iden_lesz_egyeni_szamla_az_allami_ nyugdijrendszerben.html (olvasva: 2013. nov. 10) BOTOS K. – BOTOS J. (2012a): Gyermekvállalás és nyugdíjrendszer: a reform 10 alaptétele. (on-line) Pénzügyi Szemle Online, Budapest. 2012. október 8. Hozzáférés: http://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/gyermekvallalas-es-nyugdijrendszer-areform-10-alaptetele (olvasva: 2013. nov. 10) BOTOS K. – BOTOS J. (2012b): A nyugdíjreform alapkérdései (5): Egy új magyar nyugdíjrendszer alapjai. (on-line) Pénzügyi Szemle Online, Budapest. 2012. április 12. Hozzáférés: http://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/a-nyugdijreform-alapkerdesei5-egy-uj-magyar-nyugdijrendszer-alapjai (olvasva: 2013. nov. 10) CSERNÁTONY Cs. (2012): Még évekig nem tudhatjuk, mennyi pénz van a nyugdíjszámlánkon. (on-line) Origo.hu, Budapest. 2012.07.13. Hozzáférés: http://www. origo.hu/gazdasag/20120704-nehezen-halad-az-egyeni-nyugdijszamlak-letrehozasa. html (olvasva: 2013. nov. 10) EUVONAL (2012): Öregségi nyugdíj. (on-line). Euvonal.hu, Budapest. Hozzáférés: http://archive-hu.com/page/1223/ 2012-05-08/http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_nyugdijak&id=61 (olvasva: 2014. márc. 10.) FEKETE E. (2011): Kétfelé osztaná a nyugdíjat a kormány. (on-line) Origo.hu, Budapest. 2011. 09. 05. Hozzáférés: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110905-csokkentettmunkanyugdijat-es-egyseges-alapnyugdij-bevezeteset-tervezi-a-fideszkormany.html (olvasva: 2013. nov. 10) FEKETE E. (2012): Ötleteléssel készül a halaszthatatlan nyugdíjváltozásokra a kormány. (on-line) Origo.hu, Budapest. 2012.01.23. Hozzáférés: http://www.origo.hu/gazdasag/ hirek/20120120-az-ngm-nyugdijtervei-es-a-sved-modell.html (olvasva: 2013. nov. 10) GALAMBOS P. (2010): Elkerülik Magyarországot a fejlett világot megmentô bevándorlók. (on-line) Origo.hu, Budapest. Hozzáférés: http://www.origo.hu/ gazdasag/hirek/20100713-magyarorszagi-bevandorlok-migracio-gazdasagi-hatasainemzetkozi-tapasztalatok.html# (olvasva: 2014. márc. 10.) HAIMAN É. (2012): Nem lesz nyugdíjreform, az egyéni számlák tervének is vége. (on-line) Világgazdaság Online, Budapest. 2012.07.30. Hozzáférés: http://www.vg.hu/ gazdasag/gazdasagpolitika/nem-lesz-nyugdijreform-az-egyeni-szamlak-tervenek-isvege-381579 (olvasva: 2013. nov. 10) HEIM P. (2012): Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása. (on-line) Adózóna.hu, Budapest. 2012.07.21. Hozzáférés: http://adozona.hu/tb_jarulekok_ nyugdij/Heim_Peter_elkerulhetetlen_a_nyugdijrendsze_UM5YCD.aspx (olvasva: 2013. nov. 10) HÍR Tv (2010): Nyugdíj: örökölhetô lesz az állami befizetés. (on-line) Hírtv.hu, Budapest. 2010. 12. 16. Hozzáférés: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=353645 (olvasva: 2013. nov. 10) HR PORTÁL (2012): Így orvosolná a nyugdíjrendszer helyzetét a szakértô. (on-line) Hirportal.hu, Budapest. 2012.07.16. Hozzáférés: http://www.hrportal.hu/c/igyorvosolna-a-nyugdijrendszer-helyzetet-a-szakerto-20120716.html (olvasva: 2013. nov. 10) 48

AGORA HVG.hu (2011): Trükkös nyugdíjreform. Hiába minden? (on-line) Hvg.hu, Budapest. 2011. 07. 29. Hozzáférés: http://hvg.hu/gazdasag/20111129_trukkos_nyugdiijreform_kozoskassza (olvasva: 2013. nov. 10) HVG.hu (2012): Letett a kormány az új nyugdíjrendszerrôl. (on-line) Hvg.hu, Budapest. 2012.07 30. Hozzáférés: http://hvg.hu/gazdasag/20120730_nyugdijreform_nem_lesz (olvasva: 2013. nov. 10) HVG.hu (2013a): Csak 2014 után jön az igazi nyugdíjreform. (on-line) Hvg.hu, Budapest. 2013. 04. 10. Hozzáférés: http://hvg.hu/itthon/20130410_nyugijszamlak_Fidesz_nyitott_kerdesek (olvasva: 2013. nov. 10) HVG.hu (2013b): Lesz nyugdíjreform, de még Rogán sem tudja, milyen. (on-line) Hvg. hu, Budapest. 2013. 04. 08. Hozzáférés: http://hvg.hu/itthon/20130408_Rogan_nyugdijreform_egyeni_szamlak (olvasva: 2013. nov. 10) KORMÁNY (2012): Kormány rendelet a társadalombiztosítási egyéni számlát vezetô szerv kijelölésérôl. (on-line) kormany.hu, Budapest. Hozzáférés: http://www.kormany. hu/download/3/31/b0000/Egy%C3%A9ni%20 sz%C3%A1mla.pdf (olvasva: 2013. nov. 10) MÁRIÁS L. - NEIZER A. (2012): Fordulat: letett a kormány a svéd nyugdíjmodellrôl? (on-line) Hvg.hu, Budapest. 2012. május 11. Hozzáférés: http://hvg.hu/ gazdasag/20120510_nyugdij_tervek_babyboom (olvasva: 2013. nov. 10) MOLNÁRNÉ DR. BALOGH M. (2012): Majdnem mindenkit sorra vesz a nyugdíjbiztosító. (on-line) Origo.hu, Budapest. Hozzáférés: http://ado.hu/rovatok/tb-nyugdij/ majdnem-mindenkit-sorra-vesz-a-nyugdijbiztosito (olvasva: 2014. márc. 10.) MTI (2011a): Orbán: Lesz egy-két adóemelés – Önfenntartó nyugdíjrendszer kell. (on-line) Vg.hu, Budapest. 2011. 09. 02. Hozzáférés: http://www.vg.hu/gazdasag/ gazdasagpolitika/orban-lesz-egy-ket-adoemeles-onfenntarto-nyugdijrendszerkell-357032 (olvasva: 2013. nov. 10.) MTI (2011b): Átalakul a nyugdíjrendszer! (on-line) Gondola.hu, Budapest. 2011. 06. 06. Hozzáférés: http://gondola.hu/cikkek/76657-Atalakul_a_nyugdijrendszer_.html (olvasva: 2013. nov. 10) MTI (2011c): Megszavazták a korhatár elôtti nyugdíjak megszüntetését. (on-line) Hvg. hu, Budapest. 2011. 11. 28. Hozzáférés: http://hvg.hu/gazdasag/20111128_korhatar_elotti_nyugdijak (olvasva: 2013. nov. 10) MTI (2012): Jön az egyéni nyugdíjszámla. (on-line) Origo.hu, Budapest. 2012. 10. 15. Hozzáférés: http://www.origo.hu/gazdasag/20121015-jon-az-egyeni-nyugdijszamla. html (olvasva: 2013. nov. 10) NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM (2012): Új baby boom. A középosztály gyermekvállalási forradalma. (on-line) Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest. Hozzáférés: http://www.kormany.hu/download/b/dc/80000/%C3%9 Aj%20baby%20boom20120509.pdf (olvasva: 2013. nov. 10) NEMZETI ERÔFORRÁS MINISZTER (2011): Elôterjesztés a Kormány részére a korhatár elôtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérôl és a jövedelempótló juttatásról, valamint a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról. (on-line) NEFMI, Budapest. Hozzáférés: htfsz. hu/downloads/napirend_Korai_nyugdijak_Kormany_05_24.doc (olvasva: 2013. nov. 10) 49

AGORA OFFICINA (2013): KATA 2014 adózás: az egyéni vállalkozók számára kedvezô változások 2014. január 1-tôl (on-line) Officina.hu, Budapest. 2013. 12.10. Hozzáférés: http://officina.hu/gazdasag/52-kata-2014-adozas-az-egyeni-vallalkozok-szamarakedvezo-valtozasok-2014-tol (olvasva: 2014. március 10.) ORIENTPRESS (2013): Majdnem 31 milliárd forint hiánnyal zárt a magyar államháztartás. (on-line) Orientpress.hu, Budapest. 2013. 06. 07. Hozzáférés: http://orientpress.hu/114438 (olvasva: 2013. nov. 10) PÉNZCENTRUM (2012a): Akiket büntetne az új nyugdíjrendszer: több százezren vannak. (on-line) Pénzcentrum.hu, Budapest. 2012.06. 12. Hozzáférés: http://www. penzcentrum.hu/ongondoskodas/akiket_buntetne_az_uj_nyugdijrendszer_-tobb_ szazezren_vannak.1032905.html (olvasva: 2013. nov. 10) PÉNZCENTRUM (2012b): Jelentôsen csökkenhet az állami nyugdíj. (on-line) Pénzcentrum.hu, Budapest. 2012.10.31. Hozzáférés: http://www.penzcentrum.hu/ ongondoskodas/jelentosen_csokkenhet_az_allami_nyugdij.1034429.html (olvasva: 2013. nov. 10) SÜKÖSD L. (2011): Átalakulhat az állami nyugdíjrendszer. (on-line) mr1-kossuth.hu, Budapest. 2011. 06. 30. Hozzáférés: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/ itthon/atalakulhat-az-allami-nyugdijrendszer.html (olvasva: 2013. nov. 10) SZENTKIRÁLYI B. (2010a): Nyugdíjkatasztrófa, Zlatan Ibrahimovic és a Fidesz pálfordulata. (on-line) Hírszerzô.hu, Budapest. 2010. január 10. Hozzáférés: http:// hirszerzo.hu/profit/136311_nyugdijkatasztrofa_zlatan_ibrahimovic_ es_a_(olvasva: 2013. nov. 10) VILÁGGAZDASÁG (2011): Ilyen lesz az új "névleges számlás" nyugdíjrendszer. (on-line) Hrportal.hu, Budapest. 2011.07.13. Hozzáférés: http://www.hrportal.hu/c/ilyen-lesz-azuj-nevleges-szamlas-nyugdijrendszer-20110713.html (olvasva: 2013. nov. 10) VISZKIEVICZ A. (2011): Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon: A svéd modell alkalmazásának lehetôségei. (on-line) Századvég Gazdaságkutató Zrt. Mûhelytanulmányok. Budapest. 2011/1. Hozzáférés: http://www.szazadveg-eco.hu/files/muhelytanulmanyok/SzazadvegEco_ Muhelytanulmany_2011_I..pdf (olvasva: 2013. nov. 10)

Szerzô (Author) Dr. Hamar Farkas, BGF KVIK, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály [email protected]

50

AGORA Kajári Karolina

Esettanulmány módszer alkalmazása a felsôoktatásban The spplication of case study methods in higher education Összefoglalás

Summary

A felsôoktatásnak komplexen képzett, a változásokhoz alkalmazkodó, kreatív döntéshozókat kell képeznie. Ezért az oktatás során az ismeretátadás helyett a hallgatók döntéshozó, problémamegoldó készségét kell fejleszteni, felkészíteni ôket a változó társadalomban való életre. A cél elérésének hatékony eszköze lehet esettanulmányok alkalmazása az oktatásban, mert lehetôvé teszi a megszokott tantárgyi keretrendszer lebontását, a kreatív csoportmunkát, a nyílt versengést és együttmûködést a hallgatók között, valamint a közös tapasztalatokon alapuló tanulást is. Beszámolóm célja kipróbált nemzetközi modellre alapozva bemutatni hallgatóink oktatása során alkalmazható esettanulmány módszer egy lehetséges rendszerét. Kulcsszavak: felsôoktatás, esettanulmány, komplex és kreatív oktatás

The task of higher education is to train educated, creative and adaptive decisionmakers to adapt to change. Instead of mere diffusion of knowledge the main goal of education has to be the develop-ment of decision-making skills. An efficient method to achieve this goal is the application of casestudies in teaching, which by disrupting the conventional course framework makes room for crea-tive team-work, competition and collaboration between students. Based on a successful internation-al model, the purpose of this paper is to present a possible framework for applying case studies in the education of our students. Keywords: higher education, case-studie, complex and creative education

Bevezetô

lémafeltáró és problémamegoldó attitûdök kialakításához a hallgatóknál. Ennek a feladatnak megvalósításában az esettanulmányok módszere nagyon fontos szerepet játszhat.

A jövô szakembereinek komplexen képzett, a dinamikus változásokhoz alkalmazkodó, menedzser attitûdökkel felvértezett kreatív döntéshozókká kell fejlôdni. Ennek érdekében le kell számolni azzal a tévhittel, hogy az egyetemi oktatás célja a létezô ismeretek és tudás racionális továbbadása. Egyértelmûnek tartjuk, hogy a hallgatók döntéshozó, problémamegoldó készségét is ki kell fejlesztenie és fel kell ôket készítenie a változó, fejlôdô társadalomban való életre. A vezetés és a szervezéstudományi tárgyak feladata hozzájárulni az interdiszciplináris megközelítés, integratív prob-

A felsôoktatás releváns céljai A problémafelvetés és az oktatási módszer szempontjából a felsôoktatás számára a következô célok fogalmazhatók meg: • A sikeresen megszerzett diszciplináris ismeretekre alapozva, összevonva azokat az új társadalom-, és közgazdaságtudományi, valamint menedzsment ismeretekkel kialakítani a 51

AGORA rendszerszemléletû integrált gondolkodásmódot. • A hallgatók problémamegoldó készségét nem csak eredményorientáltan fejleszteni, hanem kialakítani kommunikációs képességeiket, nyitottságukat egyéb problémák iránt is. • Az örökölt hierarchikus, bürokratikus irányítási rendszer kritikája, a demokratikus, mátrix rendszerû és más szabadabb szervezési-vezetési rendszerek elfogadása érdekében. • A probléma-felismerés, döntéselô­ készítés és döntéshozatal megismerése, gyakorlása, különös hangsúlyt helyezve a csapatmunka szervezésére, a kreatív technikákra és a multikriterialitásra a döntéshozatalban. • A jövôbeli munkavállalók hozzászoktatása a globális logisztikai láncban való gondolkodáshoz és cselekvéshez. • Azon általános vezetési ismeretek hangsúlyozása, melyek minden helyen, minden beosztásban segíthetik a hallgatók beilleszkedését és eredményességét. (Somogyi et al., 2000, 2003) A specializáció különösen kifejezett a szolgáltatások területén. Az ilyen területekre orientálódó szakemberek kommunikációs képességei, interdiszciplinaritása, helyzetfelismerô készségei még jobban kifejezésre kell, hogy jussanak. Ennek megfelelôen több speciális szükségletet kielégítô menedzsment ismereteket felölelô modul fejlesztése iránti követelmény jelentkezik környezetünkben is. A vázolt célok megvalósításának feltételrendszere nagyon hiányos. A hallgatóknak problémát okoz a diszciplináris foglalkozások után megbirkózni az intediszciplináris gondolkodás és a polivalens logika kihívásaival. Az oktatóknak nehéz élethû, kitapintható helyzeteket bemutatni.

52

Mi az esettanulmány Az esettanulmány Correy E.R. (1976) és Bonoma (1989) szerint egy üzleti, menedzseri helyzet, vagy eset részletes leírása. A szerzôk szerint az esettanulmányok gyakorlati használata lehetôvé teszi: • A munkaszokások megteremtését. • A problémák feltárását, elemzését. • Az elemzés kritériumainak és a fontos tényezôk meghatározását. • A következtetések levonását és ajánlatok megfogalmazását. A gazdaság összetettségébôl adódóan az esettanulmányok nem elégíthetik ki az oktatás szükségleteit, ha csak egyegy részkérdéssel foglalkoznak. Ehelyett adott termelôegység, vagy régió olyan komplex leírását és elemzését jelentik, amely alapján a menedzserek mind az egészet illetô stratégiai, mind az egyes részeket érintô taktikai vagy operatív helyzeteket reálisan tudják elemezni, értékelni és következtetéseket levonni a szuboptimalizáció veszélye nélkül. Ebbôl adódik az is, hogy kielégítô esettanulmányok elkészítése csak ott valósítható meg, ahol az adatbázisok egyaránt tartalmazzák a kevésbé változó alapinformációkat, és a jelenségek dinamikáját jellemzô adatsorokat. (Somogyi, 1989.)

Agrár-felsôoktatási fejlesztések, alkalmazások Az agrár-felsôoktatás résztvevôi mindennapi szükségletként és követelményként élték meg azt az alapigazságot, hogy ”csak azt a problémát lehet megoldani, amit jól ismerünk”. Az üzemek megismerésének gyakorlatát már az évszázad elsô felében elkezdték a szerzôk egységesíteni, általánosítani és formalizálni. Nagyon sok hallgató már a formalizált megismerési folyamatot tanulta, és a tanultakat valamilyen szinten alkalmazta. A hallgatóknak a nyári gyakorlatról is ilyen formában kellett elszámolni.

AGORA A második világháború után az akkori következményekhez igazítva a környezeti feltételek, a gazdasági környezet, a vállalat szervezése és a termelési mutatók mellett a központosított rányitásnak megfelelôen, a gazdasági-pénzügyi mutatók szerényebb szinten jelentek meg. Ugyanakkor az utolsó évtizedekben többet foglakoztunk az információs alrendszer, a döntéshozatal, a végrehajtó alrendszer belsô szervezésével, ami az egyszerû szerkezetû, specializált farmgazdálkodástól eltérôen nagyon fontos volt a nagyüzemekben. (Kajári, 1989; Rajkov, 1976) Amikor az ”esettanulmány” mint kifejezés használatossá vált, könnyû volt belátni, hogy a mezôgazdaság ezt a megközelítést a problémák megismeréséhez már régen alkalmazta, de átfogóbb formában, ami a környezeti tényezôk és a mezôgazdaság nagyobb összetettségének következménye. A korábbi alkalmazásainknak sok eleme egyértelmûen ma is használható. Az aktuális esettanulmányokat azonban nagyon gondos számításokkal és gazdasági mutatókkal kell bôvíteni, a piacgazdaság feltételeinek megfelelô szintû döntéshozatal érdekében. Nem feledve saját eredményeinket, ezen a téren a fejlett farmgazdasággal rendelkezô országok gyakorlatából tanulhatunk. (Somogyi – Kajári, 2000, 2003.) Az EU Socrates programjának keretében a Minerva1 alprogram által támogatott több éves kutató-fejlesztô munka (Cain et al., 2004.), céljai a következôk voltak: • Meghatározni, értékelni és teríteni a világhálóra alapozott esettanulmányok kidolgozásának technikáit, kitapasztalni támogatásuk lehetséges módjait a különbözô oktatási környezetekben, sikeres alkalmazásuk érdekében. • Kifejleszteni a világhálóra alapozott esettanulmányok néhány modelljét.

• Meghatározni azokat az eljárásokat, melyek biztosítják ezen anyagok terítését és felhasználását a nemzetközi környezetben. • A projekt tapasztalatait egy a ”Világhálóra alapozott esettanulmányok kidolgozását és felhasználását segítô kézikönyv” megjelentetésével nyilvánossá tenni. A kézikönyv tartalmazni fogja a tananyag felhasználásának mind pedagógiai, mind technikai vonatkozásait. Ugyanakkor a hálón elhelyezett esettanulmányok felhasználását egy központi katalógus is segíti majd. Része lesz még egy, a hallgatók és oktatók munkáját segítô rendszer is. Az együttmûködés során öt esettanulmányt dolgoztak ki, és helyeztek fel a világhálóra a projekt részvevôi2, ezeket a hallgatók két oktatási félév folyamán, a szokásos tanmenet keretein belül tesztelték és értékelték. A kidolgozott esettanulmányok didaktikai céljai nem különböznek a klasszikus, papíron bemutatott esettanulmányok céljaitól: • Segítsék a hallgató önálló munkáját és gondolkodását. • Fejlesszék az angol nyelven kapott információk, magyarázatok megértését. • Lehetôséget nyújtsanak a hallgatóknak érveik ütköztetésére és kiválogatására. • Növeljék készségüket az önálló következtetések levonására, ötletszerzésre és tapasztalat-szerzésre. • Megtanítják a hallgatókat az ellentmondások felfedésére. (Cain et al., 1997, 1998.) A hallgatók önálló munkáját segítô eszközök is megtalálhatók az esettanulmányok keretében. Ilyenek a gyors keresés és hozzáférés lehetôsége, a ”vitaterem”, az elôrehaladást és az önellenôrzést segítô tesztek, az esettanulmányok

A távoktatási és információs-technológiák oktatási célú alkalmazását finanszírozó alprogram. A résztvevô országok az egyes esettanulmányok tematikája a következôk szerint alakult: Dánia: Környezetkímélô növénytermesztés Egyesült Királyság: Farm menedzsment Magyarország: Tejtermelô tehenészet Élelmiszer feldolgozás – malomipar Olaszország: Vidékfejlesztés

1 2

53

AGORA kiegészítését lehetôvé tevô eszközrendszer valamint a nyomtatott formában történô megjelenítés lehetôsége. Ami a klasszikus esettanulmányokkal szembeni elônyt jelenti az a számítógépes kommunikáció elônyeinek kihasz-

nálása mind a hallgatók egymás közötti kommunikációban mind pedig az oktatóhallgató kommunikációban. A magyarországi résztvevôk által kidolgozott esettanulmányok tartalmát, feladatait és egyéb adatait az 1. táblázat összegezi.

1. táblázat A magyarországi esettanulmányok sajátosságainak áttekintése Forrás: saját szerkesztés

Tejtermelô tehenészet3

Élelmiszer feldolgozás – Malom-ipari privatizáció4

Megoldandó problémák

• A magyar tejtermelés teljesítmé- • Megismerkedni a jellegzenyének javítása tes magyar privatizációs eljá• A gazdasági eredmények javírásokkal és lehetôségekkel, a tása tendereztetéssel a gabonaipari pri• A versenyképesség növelése vatizáció példáján • Összehasonlító elemzések készí- • Üzleti elemzések és tervek elkészítése (Benchmarking) tése • Pénzügyi elemzések és tervek elkészítése • Finanszírozási lehetôségek feltárása

Diszciplináris oktatás során érintett tárgyak

• • • • •

Az esettanulmány adattartalma

• A farm leírása (általános információk, vetésterület és -szerkezet, épületek) • Térképek, képek a gazdaságról • A gazdálkodás rendszere (a farm története, személyzete, farmpolitika, növénytermesztés, takarmányozás, állatállomány, tejtermelés adatai) • Pénzügyi adatok (Költségek, értékcsökkenés eredménykimutatás, mérleg, Cash-flow) • Összehasonlító elemzéshez szükséges adatok5

Általános és farm menedzsment tárgyak Tervezés Kontrolling és összehasonlító elemzés (benchmarking) oktatása során Számvitel Pénzügyek • A malom fôbb adatait (saját tôke, jegyzett tôke, tôketartalék, tulajdonosok, részvények névértéke) • A privatizáció fôbb adatai (a részvénypakettek nominális értéke, a fizetési feltételek a vásárlási minimum stb.) • A finanszírozási lehetôségekre vonatkozó adatok (kárpótlási jegyek értéke, egzisztenciahitel, készpénzforrások) • A magyar malomipar jelenlegi helyzetét leíró adatok és információk

Az esettanulmány kidolgozását a Baross László Mezôgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (4701 Mátészalka, Baross László u. 12-14. Pf. 27) tehenészeti gyakorlófarm tette lehetôvé. Az egresi malomipari Rt. privatizációja során szerzett tapasztalatok alapján kidolgozott, esettanulmány nyomtatott változatban már több éve szolgálta Gödöllôn az agrárszakos hallgatók oktatást. Ennek az esettanulmánynak továbbfejlesztett, bôvített és a nemzetközi oktatói és hallgatói környezet szükségleteinek és céljainak megfelelôen átalakított és kiegészített változata. 5 Ez utóbbinak külön fejezetet szentel az esettanulmány, és a legjobb eredményeket elért állományok adatait szerepelteti. Mivel az esettanulmányok felhasználása nemzetközi oktatási környezetben történik, általános országos és megyei (Szabolcs-Szatmár – Bereg) adatok egészítik ki az esettanulmányt. 3

4

54

AGORA Tejtermelô tehenészet3

Hallgatók számára kijelölt feladatok

Élelmiszer feldolgozás – Malom-ipari privatizáció4

• Röviden megfogalmazni és össze- • A privatizációs tenderre való foglalni az elsô benyomásaikat a jelentkezést megelôzô aktivitások gazdaságról listájának elôkészítése, meghatá• Elemezni a gazdaság technikai rozott szempontok szerint paramétereit • A vásárlás pénzügyi konstrukció• Elemezni a gazdaság gazdálkojának megtervezése dásának mutatóit • A tender feltételeivel összhang• Kidolgozni egy 3 éves teljesítban az üzleti stratégia, a foglalményjavító javaslatrendszert, koztatási kérdések, valamint a a végrehajtási intézkedésekkel technikai-technológiai fejlesztési együtt stratégia kidolgozása • Három éves pénzügyi tervet készíteni • Elvégezni az összehasonlító elemzéseket és megfogalmazni a következtetéseket 1. table Overview of particularities of the Hungarian case studies

Az esettanulmányokhoz kétnyelvû (esetünkben angol – magyar), magyarázatos szójegyzékek (glosszáriumok) tartoznak, melyek végleges tartalma a tesztelés során szerzett tapasztalatok és ismeretek alapján alakult ki, a szerint, hogy a különbözô országok hallgatói számára a szerzôk által értelmezendônek tartott fogalmakon túl milyen megértési és értelmezési nehézségei voltak.

Tapasztalatok és értékelés Az esettanulmányok használhatóságát, a kapott megoldások minôségét két egyetemi félév során tesztelték a résztvevôk. Például, a gödöllôi Agrártudományi Egyetem hallgatói és a Newcastle-i egyetem hallgatói párhuzamosan, és folyamatos oktatói és hallgatói együttmûködés keretében tesztelték a tejtermeléssel foglalkozó esettanulmány didaktikai és metodológiai hasznosságát, míg az Élelmiszertudományi Kar hallgatóinak egy csoportja az olasz vidékfejlesztési esettanulmány tesztelését, oktatásban való felhasználhatósá-

gát, az eszközök mûködôképességét vizsgálta. Lényeges eleme volt a vizsgálatnak, hogy a kidolgozás helye és a vizsgálat helye nem eshetett egybe. Ezzel biztosították a résztvevôk a pártatlanságot. A világhálóra alapozott oktatásban három Kar hallgatói (Gödöllô, Budapest, Keszthely) vettek részt két félévben. A gyakorlati következtetéseket a programban részvevô hallgatók véleményének összevetésével dolgozták ki. A vélemények összegyûjtését a hitelesség érdekében független szakértô végezte. A fôbb pontokban megegyeztek a hallgatói vélemények, ezek a következôk voltak. • A program külsô megjelenése (design) a jellegével összhangban van, könnyen áttekinthetô, a szerkezet átlátható. • A tartalom logikusan felépített, a megadott alapstruktúra lehetôvé teszi a gyors munkát. • Kiemelten jónak értékelték a rendelkezésre álló sokrétû háttér-információt. • A nyelvezetet tekintve nem voltak nehézségeik, a szöveg érthetô volt, tômondatokban fogalmazott. Csak 55

AGORA a szakszavaknak kellet szótárban utánanézniük. • A hatékonyabb és biztosabb munka érdekében igényelték volna, ha megoldási határidôt kapnak. Így a motiváció nem volt megfelelô számukra. • Hasznosnak ítélték meg a részvételt, a kezdeményezést nagyon jó ötletnek tartják és támogatnák azt az ötletet, hogy féléveken átívelô, több tantárgyhoz kapcsolódó program váljék ebbôl a kezdeményezésbôl.

Adaptálási lehetôségek, fejlesztési elképzelések A már rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatokra alapozva karunk hallgatói számára is célszerû lenne, alapozó-, és szakmai ismereteket integráló komplex interdiszciplináris esettanulmányok kidolgozása. Ehhez elsôsorban az alapozó és a szaktanszékek folyamatos együttmûködésére van szükség maguknak az esettanulmányoknak a kidolgozásában, és ami talán még lényegesebb, annak a minôsítô rendszernek a kidolgozásában, amely lehetôvé teszi a komplex és interdiszciplináris értékelést. Prózai szavakkal megfogalmazva – egy megoldással több tárgyból megajánlottlezárt osztályzatot. A hallgatók munkájának irányítása, követése, segítése és értékelése, természetesen a CooSpace rendszer lehetôségei nélkül el sem képzelhetô, így annak használata az érdekelt oktatók körében napi gyakorlat kell legyen. Karunk képzési profiljából fakadóan a teljesség igénye nélkül a következô esettanulmányok kidolgozását lenne célszerû megfontolni: • A vendéglátóipar területén különbözô helyekre és méretben elképzelt szállodák, vendéglôk, turistaházak, panziók stb., • A turizmus területén utazási irodák alapításához, mûködtetéséhez, túrákprogramok szervezéséhez, • A kereskedelemben pedig a klasszikus nagykereskedelem, kiskereskede56

lem és a közben kialakult különbözô csatornák/formák anyagi, szervezési és logisztikai dimenziói. Megítélésünk szerint feltételeink között a logisztikai láncok, különbözô integrációk menedzselési problémáival is célszerû foglalkozni. Ezekben az esetekben feltétlenül fontosak a rendszerépítési problémák, input-output kapcsolatrendszerek, információs csatornák és döntéshozatal kérdései. A termelôegységek esetében, tekintet nélkül a méretekre, a környezeti, gazdasági feltételek, szervezési, piaci kapcsolatok, termelési eredmények feldolgozása mellett a gazdasági-pénzügyi mutatók, elszámolások és elemzések megfelelô szintre emelése a döntô jelentôségû kérdés. (Cain et al,; 1997.) Az esettanulmány módszer alkalmazása ugyan teret nyert az oktatásban, akár papír, akár internet-számítógép alapon, de kevés olyan tapasztalatról találunk beszámolót, amely a komplex, interdiszciplináris esettanulmányok alkalmazása során alkalmazható értékelési kritériumrendszerrel foglalkozik. A már korábban említett projekt sem dolgozott ki erre a problémára elfogadható megoldást, mi több nem is tûzte ki célként. Ezért a fejlesztés során szükséges ”próba üzemmód” egy lehetséges módja lenne a tanulmányi versenyként történô meghirdetés. Ezzel elérhetô lenne, hogy a kreatív, kihívásokat kedvelô hallgatók teszteljék az esettanulmányt, esettanulmányokat, az oktatók pedig részben a verseny tapasztalataira alapozva általánosan elfogadható értékelési rendszert dolgozzanak ki. Csak néhány versenyforduló után képzelhetô el az esettanulmány folyamatos alkalmazása az oktatásban. A fejlesztésben résztvevô oktatók-hallgatók számára ez a munka a publikálási lehetôségek széles tárházát is jelenti egyben. Az esettanulmányok révén történô oktatás elméleti megalapozása, az esettanulmányok készítésének folyamata, tapasztalatai, (Jó gyártási gyakorlat!) mind általános értelemben, mind

AGORA pedig a turizmus, idegenforgalom, kereskedelem, szakmai oktatásában hiánypótló funkciót töltetének be. Hasonló lehet az oktatók és hallgatók kérdôíves megkérdezésének megszervezése, lefolytatása és a kapott eredmények értékelése, akár a ”próbaüzemként” elképzelt versenyrôl, akár az oktatás folyamatáról van szó. Az oktatói-hallgatói tapasztalatok-vélemények ütköztetése folyamatos megújulást biztosíthat

mind a módszer alkalmazásában, mind az eredmények értékelésében, de az esettanulmányok naprakészen tartásában is. Meggyôzôdésünk, hogy ilyen tartalmú esettanulmányok készítése, csoportos elemzése, megoldása, értékelése sokat segíthet a felsôoktatás kitûzött céljainak megvalósításában és egy idôben és térben transzparens tudás és képességek biztosításában.

57

AGORA Felhasznált irodalom BONOMA, T.V. (1989): Learning by the Case Study Method in Marketing. Harvard Business School. CAIN P. J. - Simon H. (ed.) (2004): Design, Delivery and Support of WEB-based Case Study Re-sources – Supporting student centered learning. University of Newcastle, Newcastle upon Tyne, UK. CAIN, P. J. – SOMOGYI S. (1998): Budgeting to Improve Farm Performance in UK and Hungary. VI. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok,. Gyöngyös CAIN, P. J. – SOMOGYI S. – KAJÁRI K. – VENUS, C. (1997): The Use of Case Studies an Comparative Analysis Methods in UK and Hungarian Farm Management Teaching and Practice. XXVII CIOSTA-CIGR Congress. Kaposvár CORREY, E. R. (1976): The Use of Cases in Management Education. Harvard Business School. KAJÁRI K. (1989): Evaluacija metoda za upoznavanje i opis poljoprivrednih organizacija. Magiszte-ri disszertáció, Szabadka RAJKOV, B. (1976): Prirucnik za vezbe iz organizacije poljoprivredne proizvodnje. Novi Sad SOMOGYI S. – KaJári K. – NOVKOVIC N. (2003): Az esettanulmány módszer a szakemberképzésben. In: Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén. Nemzetközi Konferencia, Debrecen SOMOGYI S. – KAJÁRI K. (2000): Esettanulmány módszer a vezetési ismeretek oktatásában. A térségfejlesztés vezetési és munkaszervezési összefüggései. Nemzetközi Tanácskozás II. Debrecen, 2000. November 3-4. pp. 70-73. SOMOGYI S. (1989): Organizacija poljoprivrednih preduzeca. IEPSS. Novi Sad.

Szerzô (Author) Dr. Kajári Karolina, BGF KVIK, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály [email protected]

58

AGORA Misetáné Burján Anita

Az anyag, a tér és az idô szerepe a sakkjátékban és transzfer hatásai a matematikai gondolkodás fejlesztésében The role of matter, space and time in chess, and its transfer effects in the development of mathematical thinking Összefoglalás

Summary

A cikk alapját iskolai tapasztalataim és megfigyeléseim képezik, amelynek során a sakkjátéknak azokat az elemeit gyûjtöttem össze, amelyek elôsegítik a gondolkodás, illetve speciálisan a matematikai gondolkodás fejlôdését. Ezeket a körülöttünk levô világ leírására alkalmas anyag, tér, idô fogalmak köré csoportosítottam. A sakkban az anyag, tér, idô hármas egysége, ezek harmóniája hozza létre az alkotást: magát a sakkjátszmát, a matematikaoktatásban pedig a NAT-ban a fejlesztési feladatok között elsôként szerepel. A sakkozói gondolkodás transzfer hatásai a matematikai gondolkodás fejlesztésében egyértelmûen megmutatkoznak. Az egyik legnagyobb elônye, hogy korábbi életkorban játékosan alakulhatnak ki matematikai gondolkodási képességek, így fontos szerepe van a tehetséggondozásban. Természetesen a sakknak nemcsak a matematikai, hanem az általános készség és képességfejlesztô hatása is ismert, amit több kutatás is alátámaszt. Kulcsszavak: Sakk és matematika, matematikai gondolkodás, analógiák, tehetségfejlesztés

The article is based on observation and experience gathered through my school work. I chose elements of chess playing which enhance thinking performance and mathematical thinking performance in particular. I organized these elements around the concepts of matter, space and time because these are the notions used to describe the natural world around us. The tri-unity and harmony of matter, space and time are the bases of creation in chess: the game itself. Also, our national curriculum highlights the same concepts as major areas of mathematical development. Transfer effects of chess thinking on mathematical thinking are apparent. The main benefit of these effects is that mathematical skills can form at an early age through playing, so chess has an importance in talent management. Effects of chess in general skills development are also known and proved by research. Keywords: Chess and mathematics, mathematical thinking, analogies, talent development

BEVEZETÉS, CÉLKITÛZÉS

Korcsoportos Országos Döntôben, majd a 15 éven aluliaknál országos bajnok lettem, késôbb a Bajor Nôi Bajnokságon értem el elsô helyezést. Országos versenybírói minôsítéssel rendelkezem, versenyeket rendezek, sakktáborokban oktatom a kezdô sakkozókat és a Somogy Megyei Sakkszövetség elnökeként szervezem a megye sakkéletét. Felsôfokú tanulmányaimat Szombathelyen matematika-

Balatonlellén 1994 óta az általános iskola felsô tagozatán tanítok matematikát, és mint minôsített sakkversenyzô és edzô vezetem az iskolai sakkszakkört. Sakkozni ötéves koromban tanultam meg. Eredményeim: 11 évesen Polgár Zsófiával holtversenyben 1-2. helyezést értem el a

59

AGORA kémia tanári szakon, majd matematikatanári mesterképzési szakon, a Debreceni Egyetemen végeztem. Egyetemi tanulmányaim inspiráltak arra, hogy a több évtizedes matematikatanári és sakkozói tapasztalataimat összefoglaljam. A téma aktualitását az is megerôsíti, hogy Magyarországon az idei évtôl lehetôség nyílt arra, hogy a sakkot, mint tantárgyat bevezethessék az iskolákban. A XXI. század fiataljainak olyan ismeretekre van szükségük, amelyek segítik ôket a világban való gyors és hatékony eligazodásban. A használható tudás megszerzésében az iskolának is hatékony szerepe kell, hogy legyen. A matematikatanításban a tananyag mechanikus megtanulása helyett fontos, hogy gondolkodásformákat is megismertessünk a gyerekekkel. Majdnem két évtizede foglalkozom a matematika tanításával általános iskolában. Ez idô alatt volt, amikor a felzárkóztatásra, volt, amikor a tehetséggondozásra ([6]) helyezték a hangsúlyt. Úgy gondolom, hogy mindkettôre nagyon nagy szükség van, és ez egyáltalán nem divat kérdése. Az általános iskola felsô tagozatában talán az egyik legfontosabb feladat az, hogy mindenkivel a maga szintjén megszerettessük a matematikát, ráébresszük arra, hogy tud gondolkodni, mindig tudja továbbfejleszteni a tudását, és felismerje, hogy mennyire szüksége van a mindennapi életben is matematikai ismeretekre. Mivel iskolánkban sakkoktatással is foglalkozom, azt tapasztaltam, hogy a sakkot tanuló diákjaim a matematikaórán gyakran adtak különleges megoldásokat. Az iskolai matematika szakkörön a logikai feladatokat jobban oldották meg, mint társaik. A szabályjátékoknál gyorsabban ismerték fel a játék lényegét, a térlátásuk fejlettebb volt kortársaiknál. A fentiek alapján célom a sakkozó gondolkodását meghatározó anyag-tér idô egységének a NAT-ban elôírt fejlesztési feladatokkal való összehasonlító vizsgálata. Hipotézisem szerint tanítható a matematikai gondolkodás a sakkjáték által az 60

alsó tagozatos diákoknak (is). Konkrétan megnevezhetô (a cikkben dôlt betûvel szedett szavak mutatják), hogy a transzferhatások miatt miben segíti kölcsönösen egymást a sakk és a matematika a tanítás-tanulás során.

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS: (Review of previous research) A gondolkodás emberi specifikum, amely a matematikában ([15]) és a sakkjátékban ([7]) is óriási jelentôséggel bír. A “tudományok királynôje” (matematika) és a “királyi játék” (sakk) közötti kapcsolat az átlagember számára abban nyilvánul meg, hogy mindkettôhöz szükség van a logikus gondolkodás képességére. Nyilvánvaló, hogy a matematika és a sakk számos ponton kapcsolódik egymáshoz. ([14], [16]) Több nevet is megemlíthetünk, akik mindkét területen kiváló szakemberek voltak: Emmanuel Lasker, a heidelbergi egyetem matematika professzora évtizedekig a sakk világbajnoka volt, egy másik világbajnok, Max Euwe az IBM cég vezetô matematikusa volt, egy harmadik, Michail Botvinnik pedig elektromérnök-tervezô. A magyarok közül fontos megemlíteni Barcza Gedeon nagymestert ([4]), a huszármanôverek nagyszerû ismerôjét, aki matematikatanár is volt. A legfontosabb azonban, hogy e két terület, bár különbségek is mutatkoznak, mégis nagyban erôsítheti egymást. A cikkben az iskolai sakkoktatás azon elemeit gyûjtöttem össze, amelyek elôsegítik a gondolkodás, illetve speciálisan a matematikai gondolkodás ([3], [5]) fejlôdését. Az olvasónak is elég annyit tudni a sakkjátékról, mint az 1-2 éve sakkot tanuló kisgyereknek. Ezeket a körülöttünk levô világ leírására alkalmas anyag, tér, idô fogalmak köré csoportosítottam. A sakkban az anyag, tér, idô hármas egysége, ezek harmóniája hozza létre az alkotást: magát a sakkjátszmát. ([1]) A matematikaoktatásban pedig a NAT-ban a fej-

AGORA lesztési feladatok között elsôként szerepel. (1. Tájékozódás 1.1. Tájékozódás a térben 1.2. Tájékozódás az idôben 1.3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban) A cikkben szereplô sakkbeli példákat az általam a sakkoktatásban használt könyvek ([1] ,[4], [7], [9], [11]) alapján állítottam össze. A NAT-ban a gondolkodással kapcsolatos fogalmak pszichológiai és didaktikai vonatkozásai a szakirodalomban elég széles körûen megjelennek: [2], [3], [5], [6], [8], [14], [15].

ANYAG ÉS MÓDSZER (Matter and method) Az anyag szerepe a sakkjátékban (The role of matter in chess) A sakkban egy figura anyagiságát az üres táblán ellenôrzött mezôk száma és milyensége határozza meg. (The materiality of a chess piece is defined by the number and quality of the squares controlled.) Kezdô sakkozók (akár 4-5 évesek) azt számolják, hogy hány darab figurát ütöttek le ôk a tábláról, és hányat az ellenfél. (Pici gyerekek gyakran a tábla mellett és nem a táblán számolnak. Ez hibázásra is adhat okot, mert esetleg leesett egy bástya a földre. Ezt is a célszerûség diktálja azonban, mert a játék elején kevesebb a leütött figura, így könnyebb megszámolni.) Késôbb tesznek különbséget a figura értékében. (Például: Egy vezért és egy bástyát ütöttem le, az ellenfél csak egy huszárt és egy gyalogot 9 + 5 > 3 + 1 vagyis nekem van anyagi elônyöm, pedig mindkettônknek 2 figurája hiányzik a tábláról.) Közben a matematikai gondolkodási mûveletek közül az összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képességét is felhasználják a gyerekek. A mennyiségi viszonyokat hamar felismerik (én több figurát ütöttem le). Egyszerû következtetéseket vonnak le: Ha több figurát ütök le, akkor nekem van elônyöm. Hamar rájönnek, hogy ez az

állítás nem mindig igaz. (4 gyalog kevesebbet ér, mint 1 vezér) Újabb állítást fogalmaznak meg: Ha az általam leütött figurák összértéke több, mint az ellenfélé, akkor nekem van anyagi elônyöm. Az összefüggések felismerése közben logikai gondolkodásuk is fejlôdik. Egyszerû állításokat fogalmaznak meg, sokszor ösztönösen. Felismerik ezek logikai értékét. Képesek ezekbôl új állításokat megfogalmazni. Hamar rájönnek arra, hogy célszerû a leütött figurákat értékük szerint csökkenô vagy növekvô sorrendben összeadni vagy csoportosítani (pl: vezér + gyalog = 9 + 1 = 10, két bástya = 2 x 5 = 10.) A válogató, osztályozó, rendszerezô képesség fejlôdése nyomon követhetô, amikor már úgy számolnak a táblán, hogy nekem is van egy vezérem, neked is, nekem két bástyám van, neked is, nekem öt gyalogom van, neked csak három, tehát 2 egység elônyöm van. A pozitív és negatív számok összeadása (sötét és világos figurák értékét ellentétes elôjellel figyelembe véve) és a mûveleti tulajdonságok (kommutativitás, asszociativitás) ezáltal már egészen kis korban megjelennek. Ebben az életkorban a játék és a cselekvés (kezembe foghatom a figurákat és így csoportosíthatom ôket) együttes öröme a matematikai számolási képességek gyors fejlôdéséhez vezet. A procedurális (folyamat jellegû, tevékenységben megjelenô) tudás kerül elôtérbe a deklaratív (kijelentô, ellentmondást nem tûrô) tudással szemben. Amikor a kevésbábos mattokat tanítjuk a gyerekeknek többféle matematikai gondolkodási módszer is megjelenik: algoritmikus gondolkodás a két bástyás mattnál. Ennek döntô szerepe van a tanulók kritikai gondolkodásának (a meglévô tudás átszervezése) kialakulásában. Ezt azonban nemcsak egy adott állásban, hanem a sakkparti folyamán bármikor, amikor elôfordul, fel kell ismerni, ezáltal a problémamegoldó, kreatív gondolkodásuk (új tudás létrehozása) is fejlôdik. Ezáltal már egy komplex tudás alakul ki, amely a problémaszituációban alkalmazható. 61

AGORA 1. ábra Mattadás 2 bástyával (vonalakon)

Mattadás 2 bástyával (sorokon)

Figure 1. Checkmate with 2 rooks. (on ranks)

Checkmate with 2 rooks. (on files)

A matematikában algoritmusok tanítására példa az írásbeli szorzás, illetve osztás elvégzése, a sakk oktatása folyamán pedig a kevésbábos mattok megtanításánál használunk algoritmusokat. (Az írásbeli szorzást is kétféleképpen végezhetjük el (jobbra vagy balra helyiérték szerint meghatározott algoritmussal) A mattadás két bástyával is az ismert algoritmus szerint vízszintesen, illetve függôlegesen történhet.) A logikai gondolkodás elemei közül az egyszerû következtetési sémák is megjelennek a

sakkban, amelyek késôbb a matematikai bizonyítási feladatokban alkalmazhatók. A vaksakk jelentôs fejszámolási ismereteket követel meg, ezen kívül fejleszti a képzelôerôt és az absztrakciós képességet is. Az emlékezet, a memória, az elôrelátás, a geometriai ismeretek is fejlôdnek általa. Mindez már magasabb rendû gondolkodási és agyi mûveleteket igényel, ennek kutatása is rendkívül érdekes lehet. A számolási feladatok geometriai megjelenítése és összekapcsolására egy klasszikus példa:

2. ábra Számtan – mértan Számolás: Páratlan számok összege

Geometriai megjelenítés a sakktáblán

Figure 2. Arithmetic – geometry calculation: the sum of odd numbers

62

geometrical visualization on the chess board

AGORA A sakkjátékban is szorosan kapcsolódik egymáshoz az anyag és a tér. A tér szerepe a sakkjátékban (The role of space in chess) Az adott állásban ellenôrzött mezôk száma és milyensége alkotja a sakkfigurák terét. (The number and quality of squares controlled in a given game make up the space of a chess piece.) Hipotézisem szerint a geometriai gondolkodás is fejleszthetô a sakkjáték által. A vizuo-motoros koordináció diagnosztikus mérésére a Bender “B” próbát alkalmaztam. Ennek eredményeként a sakkot is tanuló vagy már tanult diákok jobban teljesítettek. Alsóbb osztályokban ez egyértelmû, felsôbb osztályokban azonban csökken a különbség. Ennek egyik oka talán a matematikában tanult geometriai ismeretek fejlôdése lehet. A mérést megismételtem az egyik osztályban 1 év elteltével. Az ekkori másodikosok közül a sakk szakkörre járók az

elôzô évhez képest sokkal jobban teljesítettek. Pierre M. van Hiele és Dina van Hiele-Geldof a geometriai gondolkodás fejlôdésének öt szintjét különböztetik meg. Az iskolai követelményekkel összevetve megállapítható, hogy az általános iskola 1–2. osztályának a 0. szint (a globális felismerés), a 3–4. osztályának az 1. szint (az elemzés szintje) felel meg. A 2. szint (az informális dedukció szintje) a felsô tagozatos anyaggal, a 3. (a formális dedukció szintje) pedig a középiskolással állítható párhuzamba. A 4. szint (a formális logika szintje) már nem szerepel a középiskolai tananyagban, ezzel inkább a matematikával egyetemen, fôiskolán foglalkozó hallgatók találkoznak. A sakk segítségével ezek a szintek korábbi életkorban is elérhetôk. Már kisgyermekkorban a lépések megismerésekor megjelennek az irányok, szakaszok, szögek, különbözô formák a sakktáblán. A síkbeli és térbeli tájékozódást elôsegíti ezek ismerete. Az absztrakciós képesség is fejlôdik, amikor már több lépést is elôre kell tervezni.

3. ábra

A sakktábla és a koordináta-rendszer kapcsolata Figure 3. Connection between the chess board and the coordinate system

Élôsakk bemutató Balatonlelle, 2009.

Live chess show in Balatonlelle, 2009

63

AGORA A sakktáblán a mezôk elnevezését nagyon hamar megtanítjuk a gyerekeknek, mert ez lehetôvé teszi állások felállítását, illetve a sakkjátszma lejegyzését. Például: rakjuk fel a következô állást a sakktáblára: világos: Kg6, Vf8, sötét: Kh8! Nagyon látványos az élôsakk bemutató,

ahol gyerekek jelmezbe öltözve mutatnak be egy korábban lejátszott sakkpartit. A lépések lejegyzésével, a mezôk ismeretével a koordináta rendszer, a rendezett párok is megtanulhatók. A sakkjátszma lejegyzése koordináták segítségével:

4. ábra

Figure 4. Hungarian National Chess Team Championship for Children and Juniors 27-31 October 2012, Budapest

64

AGORA Nemcsak geometriai, hanem a valószínûségi gondolkodást is elôsegítik azon problémák megoldása, amelyekben bizonyos számú vagy a lehetô legtöbb figurát kell elhelyezni a sakktáblán, hogy

azok ne üssék egymást. ([17]) Ez a gyakorlatban nem a sakkoktatásnak a problémája, hanem a sakkbeli fogalmakhoz kötôdô matematikai probléma kitekintése a felsôbb matematikai feladatok felé.

5. ábra A nyolc vezér probléma

Figure 5. The eight queen puzzle

Helyezzünk el 8 vezért a sakktáblán úgy, hogy ezek ne üssék egymást! Gauss állapította meg, hogy ennek a feladatnak 92 megoldása lehetséges, melyek az alapmegoldásokból származtathatók a

középpont körüli elforgatás, illetve tengelyes tükrözés segítségével. A gondolkodási képesség, amikor a meglévô tudásból új vagy módosult tudást hozunk létre, a sakk geometriájában is megjelenik.

65

AGORA 6. ábra Geometriai feladatok a sakktáblán

Figure 6. Geometric exercises on the chess board Reflection in the axis Reflection through a point Rotation Create the upper left position in each “corner” of the chess board.

A logikus gondolkodásnak ellentmondó paradoxonok ([17]) is bemutathatók a sakk segítségével: 7. ábra Paradoxonok (a sakktábla átdarabolása)

• FELADAT: Induljunk ki a sakktáblából! Vágjuk fel négy részre a bal oldali ábrán látható módon! A négy részbôl rakjuk ki a jobb oldali ábrát' A két területet számítsuk ki! • MEGOLDÁS: 8 · 8=64, illetve 5 · 13=65 A téglalap átlója mentén nem illeszkednek pontosan a darabok, hanem egy egységnyi területet szabadon hagynak.

Figure 7. Paradoxes (decomposition the chess board) Task: Cut the chess board into 4 pieces as shown in the left figure then construct the figure on the right. Calculate the two areas. Solution: 8*8=64 or 5*13=65 Along the diagonal of the rectangle the cut pieces do not fit exactly, but leave out the area of 1 unit.

66

AGORA Ezzel elôsegíthetjük a gyerekek azon képességét, hogy nem kell mindent elhinni, ami elsôre annak látszik, keresni kell az okokat, néha újszerûen kell gondolkodni. A jelenlegi magyar iskolarendszerben a nyolcadik osztály végén (májusban) a tanulóknak bizonyos iskolatípusokba való jelentkezés esetén felvételi vizsgát kell tenniük matematikából és magyar nyelvbôl. A matematika feladatsor a gyerekeknek azért is okoz problémát, mert a kitûzött példákat (általában 10 feladat) meghatározott idô (45 perc) alatt kell megoldaniuk. Az idô szerepe a sakkjátékban (The role of time in chess) A sakkjátékban az idôt az határozza meg, hogy egy adott figurával egy adott mezôrôl egy adott mezôre hogyan juthatunk el. Az idô sakkbeli egysége a lépés. (Time in chess is defined by the way how a given chess piece can be moved from one square to another. The unit of time in chess is the move.) Gyakran összekeverik ezt a fogalmat a gondolkodási idôvel, amelyet a sakkóra segítségével mérnek a sakkparti folyamán. Ennek is van azonban transzfer hatása a matematikában, hiszen a sakkozó gyerekek könnyebben tudják beosztani az idejüket a dolgozatnál vagy a felvételi során. Hamar megtanulják, hogy a sakkparti során a gondolkodási idejüket hogyan használják fel, és megismerik, hogy idôzavarban hogyan tudnak gyors és hatékony döntéseket hozni. A sakkfigurák menetmódjának megtanulása után gyorsan felismerik a gyerekek, hogy vannak lassú (király, gyalog), közepes (huszár) és gyors (vezér, bástya, futó) figurák. A figurák menetmódja összekapcsolható gráfelméleti ismeretekkel is. Mivel egyenlô erôk küzdenek, a figurák gyorsabb mozgósítása döntô

jelentôséggel bír a játszma minden szakaszában. Például a végjátékokban nem mindegy, hogy mennyi idô alatt (hány lépésben) ér oda a király az átváltozási mezôhöz. (négyzetszabály, gyalogbevitel...) A megnyitásban a figurák gyors fejlesztése térelônyhöz, ennek elhanyagolása térhátrányhoz vezet. A középjátékban a térelôny gyakran kombinációs lehetôségeket rejt magában, amelyek anyagi elônyhöz vezethetnek. Az anyag, tér és az idô tehát a sakkjátszma folyamán szoros kapcsolatban állnak egymással, komplex egységet alkotnak. Tulajdonképpen az anyag, a tér és az idô a küzdelem három eszköze. Ezek egymáshoz való viszonya határozza meg egy-egy állás valódi értékét. A sakkot a mezôk és a bábok értékének állandó változása jellemzi. “ A sakkban az egyetlen állandó az, hogy mindig minden változik.” (Barcza G. 448. o.) Mindez rugalmas gondolkodást követel meg a játékostól. Természetesen nem lehet mindig minden változatot kiszámítani, a sakkozó játékerejétôl függôen nagyon sok sémát ismer, és van, amikor az adott döntést intuíció segítségével hozza meg. A gondolkodási mûveletek komplex megjelenése a matematikában és a sakkban (Complex presentation of thinking operations in mathematics and chess) a. Analógiák A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának, az elvonatkoztatásnak és a logikus következtetésnek a képessége. (NAT 2012) A gondolkodási mûveletek leírásában Pólya György munkássága ( [12], [13] ) igen nagy jelentôséggel bír. Ezek megjelenését vizsgáltam gyakorlatban a matematika és a sakk oktatásában.

67

AGORA 8. ábra ANALÓGIÁK a megoldás szakaszai alapján (Pólya György)

matematika Meg kell értenünk a feladatot! Mi a kérdés?

sakkfeladvány Értékelnünk kell az állást! Mi a cél?

Tervet készítünk. (Anyanyelvünkön meg- Megvizsgáljuk a számításba jöhetô lépéfogalmazott feladat alapján matemati- seket. (tervet készítünk, fejben számokai modell alkotása.) lunk!) Végrehajtjuk a tervünket.

Meglépjük a lépést.

Ellenôrzünk, a kész megoldást megvizs- Megvizsgáljuk gáljuk. válaszait.

az

ellenfél

lehetséges

Figure 8. Analogies in the solution process (György Pólya)

b. A célirányos gondolkodás (Focused thinking) ([3]) mindkét területen egyértelmûen megjelenik. A matematikai szöveges feladatok ([2]) esetében: Mi a kérdés? Mit szeretnénk kiszámítani? Sakkfeladvány

68

esetében Mi a cél? Melyik az a matt állás, amit el szeretnénk érni? Amikor a célt egyértelmûen tisztáztuk, akkor kell megkeresni a megoldáshoz vezetô utat, a megfelelô módszert, amellyel a kitûzött célt el tudjuk érni.

AGORA c. A fordított irányú gondolkodás vagyis “rák- módszer” (Reverse thinking i.e. “crab method”) matematika feladat: Gondoltam egy számra, elosztottam öttel, hozzáadtam

hatot, ezt megszoroztam nyolccal, így nyolcvanat kaptam. Melyik számra gondoltam? sakkfeladvány:

9. ábra

Fordított irányú okoskodás a sakkfeladványoknál

• Gyakran játszom kezdô sakkozókkal azt a játékot, ha nehezebben találják meg a matthoz vezetô lépést, hogy "Mi lenne, ha te lennél a nagy varázsló és a vezért (bástyát...) oda röpíthetnéd a táblán, ahová akarnád?" Ezáltal a matt állásból indul ki és a hozzá vezetô utat keresi meg a tanuló (balra fent kezdô állás, jobbra fent végállás, alul a hozzá vezetô út)

Figure 9. Reverse chess strategy in solution of chess puzzles I often play the following game with beginners if they are unable to find the moves to checkmate. “What would happen if you were the great wizard who can send the queen (rook etc.) wherever he wants.” The students thus starts thinking from the checkmate position and looks for the moves leading to it. (Upper left figure: opening, upper right figure: endgame, below: the moves of the middlegame)

69

AGORA ”A játék lényegét a végétôl visszafelé haladva kell megértenünk.” [10] A matt feladványokban és a végjátékokban is jelentôs szerepe van az elérendô céltól visszafelé gondolkodva az odavezetô út megkeresésének.

matematika feladat: Gondoltam egy természetes számra, megszoroztam hárommal, hozzáadtam hármat, így nullát kaptam. Melyik számra gondoltam? sakkfeladvány:

10. ábra Matt 2 huszárral visszafelé okoskodás, lehetetlenre való visszavezetés

Ez a matt állás létezik.

Hogyan juthatunk el ide? (csak az ellenfél rossz lépésével)

Figure 9. Checkmate with 2 knights Reverse thinking, leading back to the impossible An existing checkmate position. How can you get there? (Through wrong moves of the opponent.)

Amikor megoldattam a tanulókkal egymás után a két matematika feladatot, tipikus rossz válaszként megjelent a 2. esetben a -1. Ezek a tanulók tudták a megfelelô matematikai gondolkodási módszert alkalmazni, de nem vizsgálták meg a feltételt (természetes szám). A 2 huszár mattal is lehet hosszasan próbálkozni, de az ellenfél hibája nélkül nem adható be. A feladatok megoldása során a csoportban a tanulók (7. osztály) többféle módszert alkalmaztak: megjelent az analitikus gondolkodás (elemzés, részekre bontás), az algoritmikus gondolkodás (lépésenként haladtak, tudatos volt a lépések sorrendje) és az intuitív gondolkodás is (nem lépésenként halad, nincs tudatosság). A célirányos gondolkodás a geometriában is megjelenik, 70

amikor egy szerkesztési feladatnál elkészítjük a vázlatot. Tehát a kész feladatból indulunk ki, és megkeressük hozzá a szerkesztés lépéseit (szerkesztés menete). A matematikai szöveges feladatok megoldása és a sakkfeladványok megfejtése már divergens gondolkodást feltételez.

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK Megállapíthatjuk, hogy a cikkben leírt elemzések és példák igazolják a hipotézist. Valóban közvetlen, konkrét esetekben és kézzelfoghatóan megvalósul a sakkozás tanulása-tanítása során a matematikai gondolkodás segítése, és ez nyilván kölcsönös. A példaként

AGORA felhozott szûk területen is 27 kiemelt szó mutatta ezt. Természetesen a sakknak nemcsak a matematikai, hanem az általános készség és képességfejlesztô hatása is ismert, amit több kutatás is alátámaszt. Nem véletlen, hogy több országban, köztük Magyarországon is

felismerték, hogy a sakkoktatás iskolai bevezetése milyen elônyökkel járhat, ha nyitott fejû, gondolkodni és cselekedni képes embereket szeretnénk nevelni, olyanokat, akik képesek önálló döntéseket hozni és megállják a helyüket az életben.

71

AGORA Felhasznált irodalom ALFÖLDY L. (1983): 33 SAKKLECKE, (4.kiadás), Sport Kiadó, Budapest AMBRUS A. (2002): A problémamegoldás tanításának elméleti alapjai Letölthetô: www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-10-km-ambrus... AMBRUS A.(2004): Bevezetés a matematika-didaktikába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest BILEK I. (szerk.) (1990): Barcza Gedeon élete és játszmái. Sport Kiadó, Budapest CZEGLÉDY I. (2011): A matematika tanításának pedagógiai - pszichológiai vonatkozásai Letölthetô: www.tankonyvtar.hu › Könyvek › Társadalomtudomány › Pedagógia GYARMATHY É. (2002): Matematikai tehetségek. Új Pedagógiai Szemle, május. Letölthetô: epa.oszk.hu/00000/00035/.../2002-05-lk-Gyarmaty-Matematikai.html KOTOV, A. (1977): A sakkozó gondolkodásának titkai, (2. kiadás), Sport Kiadó, Budapest KOVÁCS G., BALOGH L. (2010): A matematikai tehetség fejlesztése. Géniusz könyvek 15. Magyar Tehetségsegítô Szervezetek Szövetsége MIRKOVICS, S. (2010): Sakkiskola I-II-III. “Jovan”, Beograd MOLNÁR E. (2009): Számelméleti játék sakkfigurákkal. A matematika tanítása. Mozaik Kiadó 17/4 21-23. POLGÁR L. (1989): Nevelj zsenit! Interart Kiadó, Budapest PÓLYA GY.(2012): A problémamegoldás iskolája I-II. Typotex PÓLYA GY. (2000): A gondolkodás iskolája. Akkord Kiadó Kft. [14] SKEMP, R.(2005): A matematikatanulás pszichológiája. Edge Kiadó STERNBERG, R.J., BEN-ZEEV, T. (szerk.) (1998): A matematikai gondolkodás pszichológiája. Vince Kiadó, Budapest TOSEV, J. (1974): A sakkozó pszichogrammja. Magyar Sakkélet, 1974. évf. 1. sz. 12. oldal UJVÁRI I. (1990): Sakkmatematika. Pest Megyei Pedagógiai Intézet

Szerzô (Author) Misetáné Burján Anita, Balatonlelle-Karádi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola [email protected]

72

AGORA Alois Moser

Die FIS-Wettbewerbe 1933 in Innsbruck: Ein Versuch, die touristische Nutzbarmachung nachzuvollziehen The FIS Alpine World Championship 1933 in Innsbruck: A Try to show how it was used for touristic issues Abstract

Summary

Der Tourismus in den Alpen, vor allem der Wintertourismus, nahm seinen Ursprung in der Mitte des 19. Jahrhunderts. Seit jeher wurde, um den Tourismus anzukurbeln, Werbung gemacht. Diese Werbung steht immer auch in Verbindung mit Propaganda: Welches Bild wird erzeugt oder vermittelt? Diese Arbeit wurde im Rahmen eines durch Marta Jusztin an der Universität Innsbruck abgehaltenen Seminars über Wirtschafts- und Sozialgeschichte erstellt. Sie befasst sich mit den FIS-Wettbewerben in Innsbruck des Jahres 1933 sowie der Frage, wie ein derartiges sportliches Großereignis touristisch verwertet wurde? Dazu wurde zeitgenössische Literatur bzw. Publikationen herangezogen, die anlässlich der Abhaltung der Veranstaltung veröffentlicht wurde, zusätzlich Sekundärliteratur, um das Erarbeitete in einen größeren Rahmen einzupassen. Zu Beginn der Arbeit wird kurz auf die schwierige soziale und wirtschaftliche Situation im Tirol der Zwischenkriegszeit eingegangen. In dieser Lage wurde versucht, sich mit den FIS-Wettbewerben des Jahres 1933 in der internationalen Öffentlichkeit stärker als Wintersportdestination zu präsentieren. Dazu wurde mithilfe von touristischen Werbemitteln wie Plakate, Broschüren oder Plaketten sowie der zeitgenössischen Berichterstattung in der einschlägigen Literatur (Tourismuszeitschriften) und in der Presse versucht, spezielle Bilder nach außen zu transportieren: Tirol wurde als naturbelassenes und ruhiges Alpenparadies dargestellt, während Innsbruck inmitten dieser wildromantischen Schneelandschaft als durchaus moderne Alpenmetropole präsentiert wurde. In der Arbeit wird diese Darstellung dokumentiert, analysiert und mit den tatsächlichen Gegebenheiten im Tirol dieser Zeit in Kontrast gesetzt. Keywords: Alpen Tourism, ”Thousand Mark Tariff”, Fédération Internationale de Ski, Political Propaganda, Image of Innsbruck

The tourism in the Alps, especially the Winter Tourism, began its rise in the middle of the 19th century. Since then, to push the growth of tourism, advertisement is used. This kind of advertisement is always bound to propaganda: Which picture gets created and how is this picture used? This paper was created for a Seminar about tourism and propaganda between the two World Wars, which was held by Marta Jusztin at the University of Innsbruck. It deals with the FIS Alpine World Championship 1933 in Innsbruck and the question, how the economy tried to take advantage of this big sport-event? To answer this question literature of that time, especially of touristic concern, also the local press, additional secondary literature was consulted. First, the social and economic situation of Tyrol in the 1920s and 30s is shown. In this situation, Tyrol tried to represent itself as a winter sports resort. To paint a certain picture of Tyrol, materials like flyers or posters and articles in the press were used. Tyrol tried to show itself as an untouched resort in the mountains, with its capital Innsbruck lying like a pearl in the wilderness of the mountains. In this paper, this picture gets analyzed und set contrastive to the real circumstances in Tyrol of that time. Keywords: Alpen Tourism, “Thousand Mark Tariff”, Fédération Internationale de Ski, Political Propaganda, Image of Innsbruck

73

AGORA EINLEITUNG Der Tourismus in den Alpen, vor allem der Wintertourismus, nahm seinen Ursprung in der Mitte des 19. Jahrhunderts. Seit jeher wird, um den Tourismus anzukurbeln, Werbung gemacht. Diese Werbung steht immer auch in Verbindung mit Propaganda: Welches Bild wird erzeugt oder vermittelt? Diese Arbeit befasst sich mit den FIS-Wettbewerben in Innsbruck des Jahres 1933 sowie der Frage, wie ein derartiges sportliches Großereignis touristisch verwertet wurde? Dazu wurde zeitgenössische Literatur bzw. Publikationen herangezogen, die anlässlich der Abhaltung der Veranstaltung veröffentlich wurde, zusätzlich Sekundärliteratur, um das Erarbeitete in einen größeren Rahmen einzupassen. Als Quellen wurden diverse (touristische) Werbemittel wie Plakate, Broschüren oder Plaketten verwendet, die für die FIS-Bewerbe erstellt und verwendet wurden, zudem die zeitgenössische Berichterstattung aus der einschlägigen Literatur (Tourismuszeitschriften) und der Berichterstattung in der Presse. Zu Beginn steht einführend ein kurzer Abriss der touristischen bzw. ökonomischen Situation im Tirol der Zwischenkriegszeit. Anschließend wendet sich die Arbeit den grundlegenden Motiven und Bildern zu, welche den bearbeiteten Medien zu Grunde liegen. Als nächstes wird kurz auf Werbung in der Werbung (Anzeigen) eingegangen, bevor, auch mithilfe eines Exkurses zu den FIS-Wettbewerben 1936, ein Blick auf die Wechselbeziehung zwischen Werbung und Politik bzw. Propaganda geworfen wird. Abschließend wird versucht, die Rolle und Bedeutung nachzuvollziehen, welche so ein sportliches Großereignis für den Tourismus in Innsbruck und Tirol hatte, bzw. wie versucht wurde, es sich für eine Ankurbelung des Tourismus nutzbar zu machen.

Abgeschlossen wird die Arbeit durch ein Verzeichnis der verwendeten Literatur. Zu den verwendeten Bildern bleibt noch zu sagen, dass diese (wenn nicht anders vermerkt) aus dem Bestand des Innsbrucker Stadtarchives stammen und von mir, mit freundlicher Genehmigung durch das Archiv, abgelichtet wurden. Etwaige handwerkliche Mängel bei dieser Tätigkeit bittet der Autor gnädig zu verzeihen.

DER TOURISMUS IM TIROL IN DER ZWISCHENKRIEGSZEIT Der Tourismus in den Alpen hatte in der Mitte des 19. Jahrhunderts seinen Anfang genommen, als immer mehr Menschen einen Aufenthalt in den Bergen zu schätzen lernten. Ermöglicht wurde dies auch dadurch, dass die Berge immer besser erschlossen und zugänglich gemacht wurden: Eisenbahnlinien und Straßen sorgten dafür, dass auch entlegene Orte zugänglich wurden.1 Vor dem Ersten Weltkrieg wuchs der Tourismus in Tirol beständig, wenn auch fast gänzlich auf die Sommermonate beschränkt. Die Zäsur des Weltkrieges brachte naturgemäß einen Einbruch des Touristenwesens mit sich, fast zehn Jahre kam der Wirtschaftszweig des Tourismus praktisch zum Erliegen. Auch nach Ende der unmittelbaren Kampfhandlungen war an eine Rückkehr zur Tourismuswirtschaft nicht zu denken, vielmehr plagten Hungersnöte die Bevölkerung, die kaum die eigenen Bedürfnisse befriedigen konnte. 1922 konnte die junge Republik mithilfe einer Völkerbund-Anleihe die Wirtschaft halbwegs stabilisieren, von da an ging es auch mit dem Tourismus wieder bergauf. Mitte der 20er-Jahre begann ein Aufschwung, gut an den steigenden Nächtigungszahlen zu ersehen, der bis zum Ausbruch der Weltwirtschaftskrise in den 30er-Jahren anhielt2, nach wie vor jedoch vor allem

Vgl.: Graf, Karl: Tiroler Sportgeschichte, Innsbruck, 1996, S. 28. Vgl.: Türkis, Benjamin: Innsbrucker Tourismusgeschichte, Innsbruck, 2010, S. 11-36.

1 2

74

AGORA vom Sommertourismus geprägt, der in Frühling und Herbst nur jeweils eine kurze Vor- bzw. Nachsaison beinhaltete.3 Durch diesen Einschnitt gingen auch die Zahlen der nach Tirol und Innsbruck strömenden Touristen wieder stark zurück, die von der in Deutschland neu an die Macht gekommene nationalsozialistische Regierung eingeführte “1000-MarkSperre“, welche die Reisetätigkeiten der für die österreichische Tourismusindustrie so wichtigen deutschen Gäste noch weiter einschränkte, führte (wie beabsichtigt) zu einer weiteren Verschlechterung der Nächtigungszahlen.4 In diesem Umfeld fanden 1933 vom 6. bis zum 13. Februar in Innsbruck die Wettkämpfe der FIS, der Fédération Internationale de Ski, dem heute noch existierenden internationalen Ski-Verband, statt. Diese waren für Österreich von enormer Bedeutung: In einer Zeit voller wirtschaftlicher und politischer Krisen ergab sich hier die Chance, sich dem Ausland zu präsentieren. Nicht zuletzt hoffte man darauf, wirtschaftlich von der internationalen Konkurrenz in Innsbruck zu profitieren (vor allem in touristischer Hinsicht), wie in einigen der weiter unten zitierten Textstellen mehrfach festgehalten wird. Die FIS-Wettkämpfe 1933 in Innsbruck sollten zudem zur großen Demonstration des österreichischen und damit auch des Tiroler Schilaufs werden.5 Dieses internationale Sportereignis stelle außerdem einen enormen Wirtschaftsfaktor dar, was man in den Innsbrucker Nachrichten vom 4. März 1933 nachlesen konnte: “Zur Propagierung der FIS-Wettkämpfe in Innsbruck wurden etwa 200000 Prospekte und Druckschriften in alle Welt versandt, in zahlreichen Lichtbildvorträgen wurden die Schönheiten des Wintersportlandes Tirol

bekannt gemacht, in zahllosen Presseveröffentlichungen die Aufmerksamkeit aller interessierten Kreise auf die Ereignisse in Innsbruck hingelenkt. Die “roten Teufel“ des Troyer-Plakates grüßten in Wien ebenso wie in Paris, in London, in Rom, in Berlin, in allen großen Städten des Kontinents von den Anschlagtafeln herab und verkündeten – untrennbar von den beiden roten Skiläufern – den Namen der Skiläuferstadt Innsbruck. Sonderausgaben und Sonderseiten der Zeitungen und Zeitschriften über die FIS-Wettkämpfe flatterten den Sportkameraden in Stuttgart ebenso wie in Mürren und anderswo auf den Kaffeetisch und die Radiosender aller Länder der Welt taten von den Innsbrucker Sportfesttagen kund. Diese groß angelegte Propagandatätigkeit für die FISWettkämpfe in Innsbruck wird über ihre direkte Zweckbestimmung hinaus den Fremdenzuzug nach Innsbruck, Tirol und Österreich auch weiterhin maßgeblich beeinflussen.“6

MOTIVE UND BILDER Beim Durchforsten der einschlägigen Literatur zum Themenkreis “FIS-Wettbewerbe 1933 in Innsbruck“ stellte sich heraus, dass primär einige, stets wiederkehrende Motive und Bilder verwendet wurden, um Tirol und Innsbruck touristisch zu bewerben und bekannt zu machen. Sportliche Betätigung und Erholung Das vorherrschende Thema in den bearbeiteten Publikationen, seien es touristische Fachzeitschriften oder Broschüren, war die Verknüpfung Tirols und Innsbrucks mit dem Topos “Sport“. In vielfacher Ausführung wurden die Möglichkeiten zur

Vgl.: Falkner, Gebhard: Der Tiroler Fremdenverkehr und seine Bedeutung für die Wirtschaft des Landes (Dissertation), Innsbruck, 1950, S. 80. 4 Vgl.: Türkis, Benjamin: Innsbrucker Tourismusgeschichte, Innsbruck, 2010, S. 11-36. 5 Vgl.: Graf, Karl: Tiroler Sportgeschichte, Innsbruck, 1996, S. 30. 6 Innsbrucker Nachrichten, 4.3.1933, ohne Verfasser. 3

75

AGORA sportlichen Betätigung angepriesen, die der interessierte Urlauber in der Region

habe. Ein gutes Beispiel dafür ist das Titelblatt der Zeitung “Sport im Winter“:

Abbildung 1 Sport im Winter (Illustrierte Wintersport-Zeitung), Heft 7, 1. Feber 1933

Figure 1. Sport in winter (Illustrierte Wintersport-Zeitung), Heft 7, 1. Feber 1933

Die Illustrierte Wintersport-Zeitung Sport im Winter, die, wie der Name schon sagt, eine vor allem Agenden des Wintertourismus betreffende Zeitschrift, widmete ihr Heft 7 vom 1. Februar 1933 hauptsächlich den FIS-Wettkämpfen in Innsbruck, wie auch schon auf dem Titelblatt ersichtlich war. Das Titelbild stand sinnbildlich 76

für den sich mit dem Wintersport befassenden Inhalt: Ein sonnengebräunter, junger Mann, der zwar dem Zeitgeist entsprechend anonymisiert, aber dennoch erkennbar lächelnd dem Leser entgegenblickt. Die Farbgebung korrespondiert ebenfalls passend mit dem Inhalt: Durch den blauen Hintergrund und das

AGORA beherrschende Weiß soll ein Wintertag mit einem strahlend blauem Himmel angedeutet werden. Die Titelseite gibt die Stoßrichtung der Zeitschrift vor: Wer Wintersport macht, hat Spaß, ertüchtigt sich sportlich und findet nebenbei noch gute Kameraden. Im Impressum ist zu lesen, dass die Zeitschrift zwar in Wien herausgegeben wird, es dennoch aber auch eine deutsche Schriftleitung gibt. Es sollen also Wintersportler im gesamten deutschen Sprachraum angesprochen werden, eine touristische Funktion also von vorn herein impliziert. Die besagte Ausgabe steht primär im Zeichen der FIS-Wettkämpfe (die Titelstory handelt davon). Ansonsten beinhaltet “Sport im Winter“ viele Geschichten und Artikel, die (zum Teil nur am Rande) mit Sport, speziell Wintersport, zu tun haben, sowie einige Seiten an Reklame.7 Nach Seiten voller tiefwinterlicher Eindrücke und Bilder des verschneiten Innsbruck wird dann darauf eingegangen, dass die Temperatur im Winter auf der (hoch über Innsbruck auf der Nordkette liegenden) Seegrube bis zu 40 Grad erreichen kann, dass man sich dort mitten im Winter “die schönste Sonnenbräune mit glänzenden Augen und roten Wangen, frischere und leuchtendere Farben als im Sommer!“8 holen kann. Neben all den winterlichen Vergnügungen, die bis dato aufgezählt wurden, kommt also nun auch das Gesundheits- und Schönheitsideal ins Spiel. Ein Wink mit dem Zaunpfahl für partnersuchende “Single-Touristen“ stellt wohl der abschließende Hinweis dar, der dem Autor für die Zeit doch etwas frivol erscheint: “Was Wunder, dass die Mulde um das Seegrubenhotel sich des eifrigsten Besuches von Skihaserln, aber auch Skigrößen erfreut...“9

In weiterer Folge wird der interessierte SkiTourist mit weiteren Artikeln eingedeckt, die einerseits mit der Schönheit der Winterlandschaft (“Bäume im Winter“) oder der Gemütlichkeit der Skihütten (“Der Zauber der Skihütte“) die Menschen zu erreichen trachten. So wird im Artikel “Der Zauber der Skihütte“ mithilfe vieler wildromantischer Bilder von tiefverschneiten Almhütten und rustikaler Stuben das Bild von der Hüttenromantik beschworen, zudem appellieren Texte wie der folgende an Gefühle und Sehnsüchte der Lesenden: “Kennt ihr das köstliche Gefühl, nach weiter Wanderung durch nächtlichen Wald die Lichter des weltabgeschiedenen Berggasthausees zwischen Bäumen auftauchen zu sehen, aus kalter Winternacht in die behagliche Gaststube treten zu können, wo gute Kameraden warten?“10 “Das Leben und Treiben auf der großen, bewirtschafteten Skihütte – denkt an die sorglose Geselligkeit beim dampfenden Tee, an die fröhlichen Hüttenabende -, es hat viel Schönes und Reizvolles an sich. Ob es aber dem Zauber des kleinen, einsamen Skihüttchens vorzuziehen ist?“11 Das Ziel des Artikels ist wohl, den Leser zu der Erkenntnis zu bringen, dass man in dieser Stille und Abgeschiedenheit zur Ruhe und Besinnung kommen könne, dass die Sehnsucht nach dieser Ruhe vielleicht mehr unserem Wesen entspräche als der Stress der Großstadt. Um das Ganze zu veranschaulichen, folgt auf der folgenden Doppelseite eine “Fotostory“: Zwei stressgeplagte Menschen aus der Großstadt (Mann und Frau, offenbar unverheiratet, aber gegenseitig in “Sportkameradschaft“ verbunden) fassen zusammen den Entschluss, derselben zu entfliehen und sich in die Berge zu begeben. Allein schon der Beschluss, in den Urlaub zu fahren, scheint Wunder-

Vgl.: Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 170, ohne Verfasser. Vgl.: Ebd., S. 179, ohne Verfasser. 9 Vgl.: Ebd., S. 179, ohne Verfasser. 10 Vgl.: Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 193, ohne Verfasser. 11 Vgl.: Ebd., S. 193, ohne Verfasser 7 8

77

AGORA wirkung zu haben: “Sein geschäftliches Wochentagsgesicht verwandelt sich in das eines übermütigen Jungen, als er sie unter dem grauen Stadthimmel begrüßt. [...] Den beiden ist diese Fahrt eine Fahrt ins Glück des Winters. Sie wissen, wie nahe ihnen nun schon die weißen Gipfel gerückt sind, wie bald die Sonne scheinen wird. In ihren Herzen wohnt die Unbekümmertheit der Jugend, und in ihren Augen strahlt der Glanz der ewigen Berge.“12 Der Wintersport wird hier, ähnlich wie in Bezug auf die Skihütten, als Fluchtmöglichkeit aus dem grauen und stresserfüllten Alltag angepriesen, zudem aber als eine Art “Jungbrunnen“. Das bereits mehrmals erwähnte Motiv der erneuerten Jugend, die durch die urtümliche Natur sowie das Bewegen darin erzeugt werde, wird auch in “Der Winter“ aufgegriffen: “Ähnlich wie in den verborgenen Hochwäldern des Himalaja eine Frucht gedeiht, die Jugend und Kraft zurückgibt denen, die die Mühe nicht scheuen, sie zu pflücken, so spendet Innsbrucks heroisch-strenge Bergwelt in blendendem Hermelinmantel neue Lebenskraft allen, die zu ihr empordringen auf flüchtigen

Brettern, und neuer Jugendmut wird die Adern aller derer durchpulsen, die von dem rauschenden Kristallschnee ihrer Halden bergab sauen in flotter Talfahrt.“13 Mit dem Aufhänger der anstehenden Wintersport-Bewerbe wird also versucht, dem Leser zu einem Urlaub in den Bergen zu verleiten. Nur dadurch könne er sich vom Stress erholen, dem ein hart arbeitender Mensch in der Großstadt zweifellos ausgesetzt ist. Neben einer neuen Zufriedenheit und inneren Ruhe erzeuge die körperliche Betätigung auf den Bergen und Pisten auch eine körperliche Frische, die sich geradezu nach einer Verjüngung anfühle. Zudem sei, da man sich bei der sportlichen Betätigung unter vielen Gleichgesinnten befinde, das Schließen neuer Kamerad- und Freundschaften geradezu die logische Folge, das Element der Gemütlichkeit und Gemeinschaft wird wiederholt beschworen. Ein immer wieder kehrendes Motiv ist auch die Sportlichkeit der Einheimischen. Veranschaulicht wird dies unter anderem gerade durch das Titelbild der FISWettkämpfe: Abbildung 2: Offizielles Plakat der FISWettkämpfe 1933

Vgl.: Ebd., S. 201, ohne Verfasser Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933., S. 42, ohne Verfasser

12 13

78

AGORA Abbildung 2 Offizielles Plakat der FIS-Wettkämpfe 1933

Figure 2. Official Poster of FIS-Competitions 1933 http://sammlungen-archive.zhdk.ch/view/objects/asitem/People$004055645/0;jsessionid=383 FEC380BE227E17637266CD17A27EF, abgerufen am 25.3.2014.

“Bei Troyers Plakat der FIS-Weltmeisterschaften 1933 in Innsbruck handelt es sich um einen Klassiker der Plakatkunst. Zwei Skifahrer in Seitenansicht dominieren das Plakat. Sie wirken in jeder Hinsicht wie aus einem Guss, markant sind die orangefarbenen Kappen, vor allem aber die roten Pullover zu den schwarzen Kniebundhosen. Die weißen Handschuhe mit Stulpen bilden dazu einen beinahe zu eleganten Kontrast. Die auffällig sonnengebräunten, anonymisierten Gesichter

entsprechen dem Zeitgeist. Die “Roten Teufel“ dieses offiziellen Veranstaltungsplakats waren – damals wie heute – das Symbol der FIS-Wettkämpfe in Innsbruck. Sie prangten auf diversen Anstecknadeln, Postkarten, ja sogar Briefmarken bzw. Cinderellas.“14 Das Bild, das in so vielfältiger Weise verwendet wurde (und auch heute noch zum Teil in der Werbung seine Verwendung findet), zog seine Wirkung wohl aus verschiedenen Faktoren: Einerseits spielte

Rase, Karin: Skisport in Kunst und Design, Altenburg, 2009, S.42.

14

79

AGORA es mit seinem weiß-blauen Hintergrund auf einen schneebedeckten Berg an, andererseits mit den zwei Skifahrern im Vordergrund auf das Skifahren im Allgemeinen sowie dem Skisport im Besonderen. Nicht umsonst bewegen sich beide synchron, was neben der roten Kleidung wohl, wie oben erwähnt, eine deutliche Anspielung auf den Innsbrucker Skiclub darstellte, dies wiederum genügte offenbar, um den Betrachter des Plakats, sei er auch noch an einem so weit entfernten Ort, im Geiste nach Innsbruck zu führen. In der Zeitschrift Der Winter, Zeitschrift für Wintersport (26. Jahrgang, 4. Heft, November 1932) findet sich auch ein Artikel, der näher auf die “Roten Teufel“ eingeht: Die namens- und bildgebenden Titelfiguren der FIS-Bewerbe 1933 in Innsbruck stehen für die Mitglieder des Innsbrucker (Akademischen) Skiclubs, die stets in roten Sweatern auftraten und bei Bewerben oftmals für Furore sorgten. (Anmerkung: Die roten Teufel stehen mittlerweile für die Skilehrer aus/in Kitzbühel bzw. die Mitglieder des

Kitzbüheler Skiclubs, die ebenfalls in roter Gewandung auftreten). Diese fanden dank ihrer Leistungen auch in der ausländischen Presse ihr Echo und sorgten so dafür, dass Innsbruck in seiner Eigenschaft als Wintersportort in ein breiteres Bewusstsein gerückt wurde.15 Dieses Prinzip hat bis heute seine Gültigkeit nicht verloren. Auch heute sind das Motiv bzw. die Absicht, durch Ausrichtung von (Winter-) Sportereignissen oder erfolgreiches Abschneiden bei solchen eine Aufmerksamkeit zu generieren, die dann dem eigenen Tourismus zugutekommt, stark ausgeprägt. Ein interessanter Artikel in der Festschrift anlässlich der FIS-Wettkämpfe 1933 ist jener, der aus der Feder von Kurt E. Rotter, dem königlichen rumänischen Konsul, stammt: Dieser preist in bunten Farben die körperlichen Wohltaten, die der Skifahrer durch das Ausüben seines Sports erfahre, und die damit verbundenen positiven Auswirkungen auf den Gesamtcharakter des Sporttreibenden.16

Vgl.: Der Winter. Zeitschrift für Wintersport, 26. Jahrgang, 4. Heft, November 1932, S. 54, ohne Verfasser. Festschrift zu den FIS-Wettkämpfen 1933 in Innsbruck + Tirol. Sondernummer der Zeitschrift „Tirol“, Innsbruck, 1933, S. 19, ohne Verfasser.

15 16

80

AGORA Abbildung 3 Festschrift zu den FIS-Wettkämpfen 1933

Figure 3. Commemorative Publication for the FIS-Competition 1933 Festschrift zu den FIS-Wettkämpfen 1933 in Innsbruck + Tirol. Sondernummer der Zeitschrift „Tirol“, Innsbruck, 1933

Diese spezielle Festschrift wurde anlässlich der FIS-Wettkämpfe 1933 veröffentlicht und enthielt primär die Grußbotschaften aller möglichen Honoratioren. Die Titelgestaltung stammte wiederum von einem Tiroler Künstler: Dies scheint, da es bei allen dem Autor vorliegenden Publikationen der Fall war, durchaus üblich gewesen zu sein. Ob es ein Versuch war,

schon mit dem Titelbild einen Lokalbezug herzustellen, vermag der Autor jedoch nicht zu sagen. Zusätzlich zu den erwähnten Postkarten, die von Troyers roten Teufeln geziert wurden und deren Abbildung damit hier obsolet erscheint, wurde anlässlich des bevorstehenden Großereignisses eine Serie von Sonderpostmarken herausgegeben:

81

AGORA Abbildung 4 Sonderbriefmarken

Figure 4 Commemorative stamps http://fis1933.blogspot.co.at/2012/10/fis-1933.html, abgerufen am 25.3.2014.

Die Briefmarken wurden zu Beginn in einer Auflage von je 50.000 Stück hergestellt und waren bis zum 04. März 1933 erhältlich. Der Verkauf erfolgte bei den Postämtern der Landeshauptstädte, sowie in Bad Aussee, Kitzbühel und Semmering. Der Zuschlagserlös kam bemerkenswerterweise der wohltätigen Aktion "Jugend in Not" zugute. Trotz pessimistischer Voraussagen, die Marken würden sich als Ladenhüter erweisen, fanden die FIS-Marken einen guten Absatz, denn in den ersten 10 Tagen wurden rund 90 Prozent der Marken verkauft, sodass die Postverwaltung beschloss, wenigstens einen kleinen Bestand der Sondermarken zurückzuhalten, um sie beim Sonderpostamt der FIS-Wettkämpfe in Innsbruck verfügbar zu haben.17 Als Motive wurden Sportarten gewählt,

die auch bei den anstehenden Bewerben auf dem Programm standen. Ihre Aufgabe, Werbung in den jeweiligen Zielländern der mit ihnen beklebten Briefe und Postkarten zu machen, trat schlussendlich doch in den Schatten des Effekts, den die Briefmarken in Österreich selber hervorriefen. Natur Die Natur und die Darstellung derselben war in den bearbeiteten Publikationen ebenfalls ein wichtiges Thema. Tirol wurde als sehr naturbelassen dargestellt, dies wurde durch malerische Texte und Gedichte sowie durch die häufige Verwendung von Bildern bewerkstelligt. Als Beispiel soll hier eine prototypische Abbildung aus der Zeitschrift “Der Winter“ dienen:

Vgl.: http://fis1933.blogspot.co.at/, abgerufen am 11.9.2913.

17

82

AGORA Abbildung 5 Schneelandschaft

Figure 5: Snow landscape Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 177, ohne Verfasser

Ein Artikel in “Sport im Winter“ preist in sehr poetischen Worten die Schönheit von Innsbruck sowie dessen Umgebung: “Wenn die Nordkette in grellem Weiß in einen klaren, tiefblauen Himmel ragt, wenn die verschneiten Berge im Süden wie zartes Silberfiligran von leichtem Dunst umwoben stehen und der Inn wasserarm, aber durchsichtig bis zum Grund in eisiggrüner Klarheit durch die Stadt fließt, dann erwacht sie wieder zu einem neuen, ganz besonderen Leben. Dem des Winters.“18 Die touristenwerbende Funktion, die auch in einer solchen Festschrift wie der schon oben erwähnten, zu den FIS-Wettbewerben erschienenen, scheinbar enthalten sein musste, lässt sich vor allem an einem

Artikel festmachen, in dem Innsbruck als Zentrum des Wintersports beschrieben wird. Mit Rückgriffen auf bekannte und wohlklingende Namen historischer Persönlichkeiten wird (speziell die landschaftliche) Besonderheit Innsbrucks hervorgehoben: “Die reizvolle Lage Innsbrucks, von einem Bergkranz von überquellender Formenfülle umlagert, hat ihren tiefen Eindruck auf alle, die schauen, nie verfehlt. Schon Albrecht Dürer und Wolfgang Goethe sind des Zeugen.“19 Das Element der landschaftlichen Schönheit steht jedoch meistens nicht alleine, vielmehr im Verbund mit weiteren Motiven, wie dem schon erläuterten Themenkreis “Sport“ oder auch dem Topos “Verkehr und Modernität“.

Vgl.: Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 177, ohne Verfasser. Festschrift zu den FIS-Wettkämpfen 1933 in Innsbruck + Tirol. Sondernummer der Zeitschrift „Tirol“, Innsbruck, 1933, S. 40, ohne Verfasser.

18 19

83

AGORA Verkehr und Modernität Tirol und Innsbruck werden in der gesichteten Literatur nicht nur als schier unerschöpfliche Reservoirs an urtümlicher und wilder Natur angepriesen, derartige natürliche Herausforderungen, wie es Berge nun einmal darstellen, wollen natürlich bezwungen werden. Zusätzlich ist es auch ein großer Vorteil, wenn die Anreise und der Urlaub selbst für die Touristen so bequem und einfach wie möglich zu bewerkstelligen ist. So wird in den touristischen Zeitschriften, aber auch im offiziellen Programmheft der FIS-Bewerbe ein großes Augenmerk darauf gelegt, die guten Verkehrsanbindungen Innsbrucks, vor allem an das europäische Eisen-

bahnnetz, aufzuzeigen. Einen großen Teil der Broschüre nahmen Angaben über die mögliche Anreise in Anspruch, so dass wohl davon ausgegangen werden kann, dass sich die Broschüre (wenn sie auch nur in Deutsch vorlag), auch oder vor allem an die teilnehmenden Sportler richtete. Dieser Schluss wird auch dadurch nahegelegt, dass seitenweise auf Begünstigungen für die Teilnehmer bzw. die Inhaber einer Teilnehmerkarte eingegangen wird. Die Rückseite schließlich ziert eine Angabe über die Entfernungen, welche ausgewählte europäische (Groß-)Städte zu Innsbruck hatten (angegeben in Schnellzugstunden), welches hier quasi als das Zentrum eines großen Strahlenkranzes dargestellt wird:

Abbildung 6 Lageplan

Figure 6 Map Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 177, ohne Verfasser

84

AGORA Innsbruck selber wird hier klar hervorgehoben: Außer dem hervorstechenden Symbol für Innsbruck sind auf der Karte nur kleine Punkte zu sehen, welche europäische Großstädte symbolisieren, auf Ländergrenzen wird gänzlich verzichten. Innsbruck selber wird als großer Kreis dargestellt, welcher, neben der kennzeichnenden Aufschrift, durch zwei Merkmale gekennzeichnet wird: Im Hintergrund steht eine gezackte Linie für die Nordkette, die mit der Annasäule im Vordergrund korrespondiert: Der Leser wird in Gedanken in die Innsbrucker Prachtstraße, die Maria-Theresienstraße versetzt.

Auch die Destinationen, welche in der Karte aufgeführt werden, sind interessant: So gehen die Strahlen vor allem nach Norden und Süden, Innsbruck schien also vor allem für Gäste aus Deutschland interessant zu sein, in geringerem Maße für Touristen, die aus Italien stammten, noch weniger für französische Gäste oder welche aus dem Osten. In “Sport im Winter“ ist eine sehr aussagekräftige Abbildung des Innsbrucker Hauptbahnhofes mit der schneebedeckten Nordkette im Hintergrund zu sehen, mit der Bildunterschrift: Innsbruck – Die Stadt des Wintersports:

Abbildung 7 Innsbruck - Die Stadt des Wintersports

Figure 7 Innsbruck – The City of Winter Sport Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 177, ohne Verfasser

85

AGORA Diese ganzseitige Anzeige soll wohl mithilfe der schneebedeckten Berge im Hintergrund das Fernweh potentieller Touristen ansprechen, die Berge scheinen leicht entrückt zu sein. Im Vordergrund steht ganz klar der Bahnhof: Inmitten der vielen technischen Einrichtungen eines Bahnhofes und einer modernen Lokomotive ist klar das Schild mit der Aufschrift “Innsbruck“ zu sehen: Innsbruck ist daher verkehrstechnisch auf der auf der Höhe der Zeit, gut an das Eisenbahnnetz angebunden und so also als lohnende Destination für einen Winterurlaub gut zu erreichen. Zitat darunter: “Innsbruck ist nicht nur im Sommer, sondern besonders im Winter das wahre Paradies der deutschen Alpen. Es bringt alles, was gefordert wird: Erholung für den Körper, Freude für das Gemüt, das Erlebnis an Kultur und Schönheit für den Geist. Innsbruck ist ein Begriff geworden: Es ist kurzweg die Skistadt der Alpen.“20 “Winterfreuden in Innsbruck – so zahlreich sind sie, so viel Abwechslung bieten sie, dass man sie fast unerschöpflich nennen kann.“21 Typische Sprüche aus der Werbung, möchte man meinen, die dem Leser ein märchenhaftes Bild von einer zauberhaften Stadt in den Alpen vor dem inneren Auge erschaffen sollen. Doch auch die Moderne ist in Innsbruck angekommen, wie der Artikel feststellt: Zur Vorzüge der Stadt gehören nämlich zwei Seilschwebebahnen (Patscherkofel, Nordkette). Mit der technischen Ausrüstung derselben wird geprahlt: Die Wärme in der Liftkabine stamme nur von

der Sonne, nicht von einer technischen Vorrichtung. Wie in der obigen Abbildung wird also hier versucht, neben den Vorzügen der rauen Natur auch die technische Bezwingung derselben in den Vordergrund zu stellen. Der Tourist kann sich ganz auf das Genießen und das Erleben konzentrieren, jegliche Mühsal wird von seinen Schultern genommen. Man versuchte also vonseiten der Tourismuswirtschaft, Tirol einerseits ursprünglich und natürlich zu präsentieren, andererseits sich jedoch ein durchaus modernes Antlitz zu geben.

ANZEIGEN Wie in anderen Periodika, so waren auch in den bearbeiteten Publikationen viele Anzeigen und Annoncen zu finden. Diese warben hauptsächlich für Hotels/Gaststätten und Orte oder für verschiedene Produkte, die mit dem Wintersport zu tun hatten. Beispielsweise in der Zeitschrift “Der Winter“, die in München erschien, waren viele Anzeigen enthalten. Auffallend ist, dass Wintersportorte nur mit Textanzeigen warben, die Namen standen offenbar für sich bzw. weckten auch ohne Bilder die gewünschten Assoziationen, während vielerlei Werbeanzeigen für alle möglichen Produkte, die in Verbindung mit dem Wintersport standen (Ski, Skischuhe, Stöcke, Wintersportkleidung usw.), mithilfe verschiedener Bilder das Auge möglicher Käufer zu erreichen hofften.

Vgl.: Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 177, ohne Verfasser. Vgl.: Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 177, ohne Verfasser.

20 21

86

AGORA Abbildung 8 Anzeige für einen Urlaub in Hall

Figure 8 Advertisement for a Holiday in Hall DER WINTER: Zeitschrift für Wintersport, 26. Jahrgang, 4. Heft, November 1932, C. J. Luther, München

In der Zeitschrift “Der Winter“ befindet sich im Annoncenteil auch eine kleine Anzeige für einen Wintersportaufenthalt in Hall (Nachbarstadt von Innsbruck), die vor allem in Bezug auf die anstehenden FIS-Bewerbe steht: “Auf Weihnachtsurlaub und Jahreswende zum Wintersport, zur “Fis“ Woche nach Solbad Hall in Tirol.“ Interessant ist das deshalb, weil die Eigenschaft Halls als

Kurort (“Solbad“), die doch ansonsten in der Werbung in der Regel in den Vordergrund gerückt wird, hier eindeutig in den Hintergrund gestellt bzw. höchstens als Ergänzung zum Zugpferde Wintersport bzw. FIS-Bewerbe wird. Die Bedeutung, die so ein internationaler Bewerb für eine Region haben kann, wurde also auch schon 1933 hochgeschätzt.

Abbildung 9 Werbung für Kinder-Skiausrüstung

Figure 9. Advertisement of Skiing gear for children DER WINTER: Zeitschrift für Wintersport, 26. Jahrgang, 4. Heft, November 1932, C. J. Luther, München

87

AGORA Wie auf der obigen Anzeige zu sehen ist, war Skisport zu dieser Zeit nicht nur ein Vergnügen für Erwachsene, auch bereits Kinder sollten für den Wintersport begeistert werden. Interessant ist, dass diese Anzeige von einem Geschäft in München geschaltet wurde und sich so wohl ausdrücklich nicht an die einheimische Tiroler Bevölkerung, sondern ausschließlich an deutsche (bayrische) Touristen richtete.

PROPAGANDA UND POLITIK Tourismus hängt immer auch mit Propaganda zusammen: bestimmte Bilder sollen erzeugt und auch transportiert werden. Im Zusammenhang mit den FIS-Bewerben, die als Wettbewerbsveranstaltung a priori einen Konkurrenzgedanken enthalten, existierte naturgemäß eine gewisse patriotische bzw. nationalistische Komponente. So findet sich in “Der Winter“, der offiziellen Zeitschrift des deutschen und österreichischen Skiverbandes, ein Appell an den Patriotismus eines jeden Teilnehmers: “In diesem friedlichen Kampf der Nationen wird jeder sein Bestes geben. Denn in Innsbruck geht es mehr als um persönliche Erfolge, es geht um die Sache der Nation, es geht darum, dass das Banner des eigenen Landes am Siegesmast aufgezogen wird. Und das sollte jeder wissen!“22 Ein auffallender Artikel in dieser Veröffentlichung ist jener des Vorsitzenden des deutschen Ski-Verbandes (Paul Dinkelacker) über die “Arbeitsgemeinschaft deutscher und österreichischer Ski-Verband“, dessen Schreibweise für sich selber spricht: “Draußen im deutschen Reich, in den sanften Mittelgebirgen des Südens und in der weiten Tiefebene des Nordens,

volkreiche Städte mit ihren lichthungrigen und bergbegeisterten Massen – hier in Deutsch-Österreich die gewaltige Alpenwelt und eine unendliche Fülle schönster Skigebiete – ein Land der Sehnsucht für Hunderttausende von Reichsdeutschen.“23 “Deutsch-Österreich“: Dieser Begriff ist in Österreich, das sich kurz nach der Niederlage im Ersten Weltkrieg selbst als “Deutsch-Österreich“ definierte, seit dem Vertrag von St. Germain verboten bzw. zumindest im offiziellen Sprachgebrauch verboten. Die Verwendung in dieser Publikation, die ja innerhalb Österreichs erschien, lässt deutliche Rückschlüsse zu über die Geisteshaltung, welche offenbar im deutschen Skiverband herrschte bzw. hier auch anscheinend von österreichischer Seite toleriert wurde. Es wird aber auch angesprochen, wie sehr die Bergbevölkerung auf die Touristen aus dem Deutschen Reich angewiesen sind: “Wir wussten und fühlten es wohl, wie wir mit solchem Tun willkommene Gäste waren, denn in den Bergändern Österreichs haust eine dünngesäte, mit der herben Natur ringende Bevölkerung, die auf solchen Besuch aus dem Reich angewiesen ist.“24 Diese Zeilen verdeutlichen wohl, dass man sich auch als deutscher Tourist sehr wohl im Klaren darüber war, in welchem Maße in Österreich auf die Touristen und die durch sie generierten Einnahmen angewiesen waren. So wird auch in mehreren Artikeln von offizieller österreichischer Seite darauf eingegangen, wie sehr man in Tirol bzw. Westösterreich auf den Tourismus angewiesen sei, und wie speziell die Erfindung und Verbreitung des Skis erst den Wintertourismus so richtig möglich gemacht habe. Auch auf den “Landesmythos“ Andreas Hofer wird in “Der Winter“ eingegangen: “Von Geistern der Vergangenheit

Vgl.: Sport im Winter, Heft 7, 1. Feber 1933, S. 170, ohne Verfasser. Festschrift zu den FIS-Wettkämpfen 1933 in Innsbruck + Tirol. Sondernummer der Zeitschrift „Tirol“, Innsbruck, 1933, S. 19, ohne Verfasser. 24 Ebd., S. 19, ohne Verfasser. 22 23

88

AGORA umschwebt ist dieses Gotteshaus (Anmerkung: Innsbrucker Hofkirche), in dessen Heldengruft Andreas Hofer ruht, der Sandwirt, der drüben in den Sälen der kaiserlichen Hofburg mit seinen Räten an goldverzierten Rokokotischen saß und das durch naturgewaltige Bauernkraft feindbefreite Land wenige Monate regierte, ehe den Tiroler Oberkommandanten von 1809 in Mantua sein tragisches Geschick ereilte.“25 Es verwundert beinahe, dass der Themenkomplex um Andreas Hofer und der Kampf gegen die französische Besatzung 1809, der so etwas wie den grundlegenden Mythos Tirols darstellt, in all diesen Werbebemühungen so gut wie keine Rolle spielt: Es wird unzählige Male auf die landschaftliche Schönheit, die architektonischen Besonderheiten Innsbrucks sowie die besondere Symbiose, welche beide Elemente durch ihr Zusammenspiel angeblich erzeugten, eingegangen, aber auf geschichtliche

25

Motive wird kaum zurückgegriffen. Dies erstaunt deshalb, da in Tirol Hofer sonst bei jeder sich bietenden Gelegenheit quasi “aus der Mottenkiste“ gezerrt und vor jeden möglichen Karren gespannt wird. Ein Grund für den “Verzicht“ auf dieses auch im Ausland wohlbekannte Symbol mag vielleicht darin liegen, dass man sich, wie oben schon erwähnt, als modernes, nach vorne gewandtes Land präsentieren wollte, anstatt sich als hinterwäldlerische, rückwärtsgewandte Bergbewohner zu gerieren. An dieser Stelle ein kurzer Exkurs zu den FIS-Wettkämpfen 1936, die drei Jahre nach dem ersten Bewerb ebenfalls in Innsbruck ausgerichtet wurden. Dies deshalb, um mithilfe der offiziellen Broschüren einen Vergleich zu ziehen, wie sich innerhalb nur dreier Jahre die Art und der Ton innerhalb der Werbung verändert hatte.

Festschrift zu den FIS-Wettkämpfen 1933 in Innsbruck + Tirol. Sondernummer der Zeitschrift „Tirol“, Innsbruck, 1933, S. 77, ohne Verfasser.

89

AGORA DIE FIS-WETTBEWERBE 1936 Abbildung 10 Offizielle Broschüre der FIS-Wettbewerbe 1936

Figure 10. Leaflet of the FIS-competition 1936 FIS 1936. Offizielles Programmheft, Innsbruck, 1936, ohne Verlag und Ort

Die Broschüre der Bewerbe des Jahres 1936 wurde herausgegeben vom Landesverkehrsamt für Tyrol, Innsbruck, das Titelbild stammte wiederum von einem Innsbrucker Maler. Bei der Interpretation und Bewertung der Broschüre sowie ihrer Gestaltung sollte im Hinterkopf behalten werden, dass sich innerhalb des angesprochenen Zeitraums von nur drei Jahren die politische Realität in Österreich deutlich gewandelt hatte: War das Land 1933 noch eine Republik, so erlebte man 90

1934 einen kurzen Bürgerkrieg zwischen sozialistischen sowie christlich-sozialen Kräften und schließlich die Verwandlung in einen Ständestaat, der streng konservativ-christlich-autoritär geprägt war. Der neue politische Wind schlägt sich der Meinung des Autors nach schon in der Umschlaggestaltung nieder: Zwar ist wieder ein Sportler zu sehen, doch scheint dieser nunmehr viel aggressiver zu sein, als dies noch bei den zwei Skifahrern der 1933er-Broschüre der Fall war. Auch der rote Adler im Hintergrund

AGORA spricht Bände, der Patriotismus quillt schier aus dem Bild heraus. Bei der Broschüre ist auffallend, dass diese nun dreisprachig verfasst worden ist (deutsch, englisch, französisch). Trotz aller autoritären innerstaatlichen Tendenzen sollten offenbar auch (oder vor allem) Touristen und potentielle Gäste der Veranstaltung angesprochen werden, und dies nicht nur im deutschsprachigen Ausland. Der Leitartikel gleicht weniger dem der vorangegangenen Bewerbe, vielmehr den Werbeartikeln in den zwei oben aufgeführten Sportzeitschriften: Die besondere Verbindung und Geschichte des Wintersports und Innsbruck wird herausgestrichen, die Tiroler Bevölkerung und im Besonderen die Tiroler Jugend wird als wintersportbegeistert dargestellt. Auch die Möglichkeiten werden angepriesen: “Ein Kranz schneeübersäter Bergeshäupter umrahmt Innsbruck, die Landeshauptstadt Tirols, in welcher gleich radialen Strahlen Hunderte von Skiabfahrten zusammenmünden. Umgekehrt indes laufen aus dem Herzen der Stadt die modernsten Verkehrsmittel, Bergbahnen und Autolinien aus, die – der Bequemlichkeit und den Komfortansprüchen eines verwöhnten Publikums vollends Rechnung tragend - binnen wenigen Minuten ins tiefverschneite Hochgebirge hinaufführen.“26 Innsbruck wird als pulsierende Metropole inmitten der Alpen dargestellt: “Internationales Leben und reges, sprachenbuntes Treiben wird wieder einmal pulsieren in den Straßen Innsbrucks – der altehrwürdigen Hauptstadt Tirols. Sie ist es gewohnt, liebe Gäste aus aller Herren Länder zu beherbergen und ist allmählich durchaus mondän geworden – trotzdem verliert sie nie ihre betonte ländlichursprüngliche Eigenart. Diese nirgends wiederzufindende Besonderheit gibt

Innsbruck ein unvergleichliches Gepräge und nicht als Letztes verleihen auch die vielen Wahrzeichen stets in Ehren gehaltener Alttiroler Tradition unserer Landeshauptstadt einen spezifischen Reiz von unüberbietbarer Anziehungskraft.“27 Hier wird also, im Gegensatz zum Programm von 1933, viel deutlicher auf die Traditionen Tirols hingewiesen, die, neben und im Verbund mit den Möglichkeiten des modernen Tourismus, die herausragende Mischung erzeugt, welche Innsbruck ausmache. Dies scheint dem Autor eine Art der Manifestation einer politischen Realität, die sich in nur wenigen Jahren drastisch verändert hat. Weiter hinten heißt es: “Tirol ist das Land der Skitouristen und aber auch das Land der Skiwettläufer und der Pflegestätten des sportlichen Skilaufes. Wer kennt nicht die Namen der berühmten Rennstrecken und der bekannten Sportleuten [...]“ Wie auch in anderen Publikationen, werden sportlich erfolgreiche und damit auch im Ausland bekannte Sportler und deren Namen als Zugpferde in der Tourismuswerbung eingesetzt.28 Erneut wird wieder auf die Tradition Bezug genommen: “Heiß liebte der Tiroler von einst seine Büchse, seinen Stutzen, und er war erst zufrieden, wenn die Kugel ins Schwarze traf, wenn sie die Gemse von der Wand oder den Adler vom Fluge niederholte. Jetzt schießt die Jugend Tirols in tollkühner Fahrt auf den schmalen Brettern hinab über die pulvrigen weißen Rennstrecken [...]“.29 Es wird weniger auf die Wettkämpfe bzw. der Abläufe oder sonstiger organisatorischer Fragen eingegangen, vielmehr besteht die Broschüre aus einem großen Teil mit Bildern aus allen (verschneiten) Regionen Tirols, welche die landschaftlichen Vorzüge des Landes anpreisen sollen, sowie einem Anzeigenteil.

FIS 1936. Offizielles Programmheft, Innsbruck, 1936, ohne Seite, ohne Verfasser. Ebd., ohne Seite, ohne Verfasser. 28 FIS 1936. Offizielles Programmheft, Innsbruck, 193, ohne Seite, ohne Verfasser. 29 FIS 1936. Offizielles Programmheft, Innsbruck, 1936, ohne Seite, ohne Verfasser. 26 27

91

AGORA ZUSAMMENFASSUNG Zwei Dinge scheinen Innsbruck auszumachen, folgt man den in dieser Arbeit bearbeiteten Publikationen und Materialien: Die Berge mit ihrer Möglichkeit zur sportlichen Betätigung sowie die Stadt an sich mit ihren architektonischen Besonderheiten. Das Bild eines Juwels mitten in den Alpen wird an mehreren Stellen gezeichnet und gepflegt, Innsbruck wirbt mit seiner Sonderstellung: Als “Metropole“, die von wilden Gebirgen umringt wird. Das tatsächliche Großereignis der FIS-Wettbewerbe 1933 schien ein guter Aufhänger zu sein, um sich selber stärker im Bewusstsein der Wintersportinteressierten zu positionieren. Zumindest wurde, wenn man z.B. sich den zitierten Artikel in den Innsbrucker Nachrichten in Erinnerung ruft, der Stellenwert einer derartigen Veranstaltung sehr gut erkannt: In allgemein, aber speziell wirtschaftlich schwierigen Zeiten boten die FIS-Bewerbe eine Chance, mit einem Schlag viel Öffentlichkeit zu generieren. Neben den Teilnehmern an sich sollten auch viele zusätzliche Touristen nach Tirol gelockt werden, die neben den Wettbewerben an sich auch den Rest des Landes besuchen sollten. Die Natur und ihre Wirkung auf den Geist bzw. die Gesundheit des Menschen wurden mehrfach gepriesen, teils als “Wundermittel“ gegen den Stress der Großstadt oder gar als eine Art

92

“Jungbrunnen“. Zeitschriften strotzen vor Bildern von unberührten Schneehängen oder tiefverschneiten Skihütten, welche die Ruhe darstellen sollten, welche die die Touristen in Tirol zu finden hofften. In den touristischen Publikationen schien Tirol abseits der Stadt Innsbruck maximal aus ein paar Almhütten zu bestehen, in denen freundliche Einheimische nur darauf warteten, die Gäste zu bewirten und ihnen Unterkunft zu gewähren. Dieses Bild wurde in der Tiroler Tourismuswerbung sehr lange gezeichnet, bis in das späte 20. Jahrhundert. Es wurde wohl auch darauf gesetzt, durch stete Wiederholung ein bestimmtes Bild von Tirol aufrecht zu erhalten. Abseits von landschaftlicher Schönheit und gelegentlichen Rückgriffen auf die historischen Bauwerke Innsbrucks oder neuer technischer Errungenschaften wie der Seilbahnen auf Nordkette bzw. Patscherkofel gab es jedoch kaum Motive, die für die Werbung genutzt wurden. Auffällig war in dieser Hinsicht (wie schon erwähnt), dass auf das wohl bekannte Motiv des Andreas Hofer verzichtet wurde. Meine Vermutung ist hier, dass man sich (wie auch die mehrmalige Erwähnung von neuen Seilbahnen und anderen technischen Einrichtung) als ruhiges, aber trotzdem modernes Wintersportzentrum darstellen wollte, was dem eigentlichen Tirol, einem konservativen, rückwärtsgewandten kargen Land im Gebirge nicht wirklich oder nur teilweise entsprach.

AGORA Literaturverzeichnis Falkner, Gebhard (1950): Der Tiroler Fremdenverkehr und seine Bedeutung für die Wirtschaft des Landes (Dissertation), Innsbruck GRAF, Karl (1966): Tiroler Sportgeschichte, Haymon-Verlag, Innsbruck RASE, Karin (2009): Skisport in Kunst und Design, Ed. Leipzig, Altenburg TÜRKIS, Benjamin (2010): Innsbrucker Tourismusgeschichte, Studienverlag, Innsbruck DER WINTER: Zeitschrift für Wintersport, 26. Jahrgang, 4. Heft, November 1932, C. J. Luther, München Schröder, Josef (Hrsg.): Festschrift zu den FIS-Wettkämpfen 1933 in Innsbruck + Tirol. Sondernummer der Zeitschrift “Tirol“, Tyrolia, Innsbruck, 1933 FIS 1936. Offizielles Programmheft, Innsbruck, 1936, ohne Verlag und Ort FIS-Wettkämpfe 1933 Innsbruck 6.-13. Februar. Die Skiwettkämpfe der Nationen, Broschüre, Wagnersche Universitäts-Buchdruckerei, Innsbruck, 1933, ohne Verfasser Sport im Winter (Illustrierte Wintersport-Zeitung), Heft 7, 1. Feber 1933, ohne Verfasser und Ort -http://fis1933.blogspot.co.at, abgerufen am 12.9.2013.

verfasser (Author) Mag. phil. Alois Moser ist ein österreichischer Politikwissenschaftler, Historiker und Journalist. Der gebürtige Tiroler hat sich in seinem Studium der Politikwissenschaft schwerpunktmäßig mit dem politischen System Österreichs befasst, so auch in der Diplomarbeit über die FPÖ. Schwerpunkt seines Geschichtestudiums ist die Zeitgeschichte, speziell der Zweite Weltkrieg. Neben seinem wissenschaftlichen Arbeiten ist Alois Moser als Journalist für die Tiroler Tageszeitung tätig. Author [email protected] Universität Innsbruck, Institut für Geschichtswissenschaften und Europäische Ethnologie,

93

AGORA Dr. Szalók Csilla – Dr. Remenyik Bulcsú – Dr. Tóth Géza

A folyó menti turizmus hatásai a Bodrog térségre, különös tekintettel TokajHegyalja Bodrog parti településeire

Összefoglalás

Summary

A turizmus az egyik legjelentôsebb kitörési pont a Bodrog térség településeinek életében. Ahhoz, hogy megalapozott és átgondolt fejlesztési célokat lehessen megfogalmazni, nélkülözhetetlen a települések folyamatos monitoringja. A helyzetet nehezíti, hogy a térségek országhatárokon is átnyúlnak és a statisztikai adatbázisok is eltérôek. A tanulmány a Bodrog térséget vizsgálja kétféle megközelítésbôl, az egyik irányvonal a Bodrog melletti kistérségeket vizsgálja, a másik a TokajHegyalja kisrégiót hívja segítségül, hiszen a települések 90%-a valamilyen kapcsolatban van a Bodroggal. A kutatás része a Bodrog térségben a turisták körében végzett attitûdvizsgálat. Kulcsszavak: folyó menti turizmus, fenntartható fejlôdés, aktív turizmus, Bodrog

Tourism is one of the most important break point Bodrog area settlements. In order to make an informed and thoughtful development goals can be formulated is essential for the continuous monitoring of settlements. The situation is complicated by the fact that cut across regions and statistical databases are also different national boundaries. The study examines two approaches Bodrog area, one line next to Bodrog examine the sub regions and the other in the Tokaj wine region micro region call for help, as 90% of the villages are connected with river Bodrog. Keywords: river tourism, water tourism, soustainable development, active tourism, Bodrog

BEVEZETÉS

Európai Uniós csatlakozása, az uniós pénzügyi források megjelenése. A határok megszûnése felélénkítette a folyó menti turizmus fejlesztését, ennek következtében olyan turisztikai projektek kerültek támogatásra, amelyek a folyó egész szakaszára kiterjedô turizmusfejlesztést tettek lehetôvé (DATOURWAY projekt). A projekt a 2009-2012 közötti idôszakban az Európai Unió Délkeleteurópai Transznacionális Együttmûködési Program /SEE Transnational Cooperation Programme/ keretein belül valósult meg. A DATOURWAY stratégia egyik fô törekvése volt, hogy a heterogén Duna térség egy közös turizmus márkát hozott

A tanulmány célja, hogy bemutassa a folyó menti turizmus fejlesztésének lehetôségeit a Bodrog mentén, a kutatás kapcsolódik a Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttmûködési program 2007-2013 között (HUSK 0801/218) ”A szelíd víziturizmus fejlesztéséért a Bodrog folyón” címû projektjéhez. A folyó menti turizmus magyarországi fejlesztései az 1980-as és az 1990-es években csak egyes folyószakaszokra koncentráltak (a Dunakanyarra, a gemenci területekre és a Közép-Tiszavidékre). Jelentôs változást hozott Magyarország 94

AGORA létre, melyet a résztvevô 7 ország egységes szempontrendszer szerint dolgozott ki (EÖRDÖGHNÉ M. M. 2014). Ebben kiemelt helyen szerepelt az attrakcóés desztinációfejlesztés, ezeken alapulnak a határon átnyúló turizmus desztináció menedzsment szervezetek és a különbözô turizmus klaszterek létrehozása. A program eredményeként elkészült a Duna mente közös turisztikai stratégiája, valamint befektetési kézikönyve és ehhez kapcsolódóan egyéb kiadványok és marketing anyagok.

A fejlesztésekbôl az észak-magyarországi folyók kimaradtak (mint a Bodrog, a Hernád és a Sajó). Ebben a régióban turisztikai szempontból a Bodrog folyó fejlesztése válhatna egy kiemelt projektté (az 1. táblázatból is látható, hogy a Tisza felsô szakaszához tartozó vízgyûjtô a legfejletlenebb területe Magyarországnak). A folyó összeköti Magyarország és a Felvidék kulturális értékekben gazdag városait, egy zöld tengelyként teremt kapcsolatot a két ország között (MICHALKÓ G. 2004).

1. táblázat Társadalmi-gazdasági helyzet a magyarországi folyók mentén (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

Szakaszok

1000 lakosra Lakónépesség, jutó vándorlási Munkanélküli2011 (2000=100) egyenleg, 2000- ségi arány, 2011 2011

Egy fôre jutó jövedelem, 2011 (országos átlag = 100)

Dráva

87,9

0,2

17,0

66,8

Duna-alsó

93,6

-2,6

9,3

90,5

Duna-közép

114,5

6,1

4,6

118,3

Duna-felsô

102,7

3,9

4,7

120,5

Maros

92,5

-2,5

9,7

77,8

Mura

81,0

-0,3

11,8

80,2

Rába

93,1

-2,7

5,0

103,5

Tisza-alsó

97,8

-1,7

6,8

93,8

Tisza-közép

92,2

1,4

11,7

87,5

Tisza-felsô

91,2

0,3

16,3

71,9

Budapest

98,9

-1,1

3,8

139,0

Országos átlag

97,6

0,0

8,3

100,0

Table 1. Socio-economic situation along the Hungarian rivers (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

95

AGORA A BODROG FOLYÓ MENTI TELEPÜLÉSEK TÁRSADALMI HELYZETKÉPE

A BODROG FOLYÓ MENTI TELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI HELYZETE

A Bodrog hazai szakasza 14 települést érint, így vizsgálatunk e települések rövid társadalmi-gazdasági, illetve turisztikai elemzésére vállalkozott. A 14 település közül 7-ben azonos, vagy magasabb a 17 évesek és annál fiatalabbak aránya, mint az országos átlag. A munkaképes korú 18-59 éves népesség esetében 9 olyan települést látunk, ahol az arány nagyobb, mint az országos átlag, míg a 60 éves és idôsebb népesség viszonylatában már csak 7 olyan település van, amirôl következtetéseket vonhatunk le. A vizsgált települések népmozgalmi szempontból viszonylag rossz helyzetben vannak. 2011-ben csak három település (Olaszliszka, Szegilong, Vajdácska) ezer lakosra jutó élveszületése haladta meg az országos átlagot. Ugyanekkor viszont 10 olyan települést számolhatunk össze, ahol a fajlagos halálozási adat meghaladja az országos átlagot. A teljes térséget figyelembe véve természetes fogyás zajlott le, melynek mértéke sajnos az országos adatnál is kedvezôtlenebb. Sajnos a településeken a házasságkötések száma sem ad okot optimizmusra, így a kedvezôtlen trendek rövidtávon várhatóan nem javulnak. A teljes térséget jelentôs elvándorlás sújtotta 2000 és 2011 között. Csak 2 olyan település van, melynek pozitív a szaldója, vagyis többen vándoroltak oda, mint el. Ezek: Sárazsadány és Tokaj. A térség hátrányos helyzetét mutatja, hogy a lakásépítések nagyságrendje országos viszonylatban alacsonynak mondható. A 2000 és 2011 között épült lakások a 2011-es lakásállományból valamennyi településen kisebb részesedéssel bírnak, mint az országos átlag.

A Bodrog térség településeinek gazdasági ereje megvizsgálható úgy is, hogy milyen a vállalkozássûrûség, vagyis az 1 000 lakosra jutó mûködô vállalkozások száma. Az országos átlagtól még a három város Sárospatak (63,3), Tokaj (56,6) és Sátoraljaújhely (54,6) adata is jelentôsen elmarad. A Bodrog térséget együttesen vizsgálva a mûködô vállalkozások száma 2000 és 2010 között növekedett, de annak mértéke elmaradt az országos átlagtól. Csak Alsóbereckiben, Bodrogkeresztúron, Bodrogolasziban, Felsôbereckiben, Sárazsadányban, Sátoraljaújhelyen és Tokajon nôtt a mûködô vállalkozások száma az országosnál nagyobb mértékben, a jelzett idôszakot tekintve. Az 1. ábrán a 2010-ben azokat a településeket ábrázoltuk, amelyek a térségben a legtöbb mûködô vállalkozással rendelkeznek, a teljes térséggel és az országos átlaggal egyetemben. Láthatjuk az ábrán azt is, hogy az öt – ebben a vonatkozásban – legfontosabb település közül csak Olaszliszkán csökkent 2010-re a mûködô vállalkozások száma. A 14 vizsgált település közül 4-ben 2000rôl 2010-re csökkent a mûködô vállalkozások száma. A legnagyobb visszaesés, mintegy 45%-os, Szegiben történt.

96

AGORA 1. ábra A Bodrog térség és az öt legfontosabb település mûködô vállalkozás száma az országos átlaggal összevetve, (2000=100) (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

Figure 1. Number of Bodrog region and up to five most important city business compared to the national average, (2000=100) (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

97

AGORA 2. táblázat Munkanélküliségi adatok, (2011) (Forrás: KSH adatai alapján saját számítás)

Munkanélküliségi arány, %

Tartós munkanélküliek aránya, %

Pályakezdô munkanélküliek aránya, %

Alsóberecki

14,1

57,1

11,9

Bodrogkeresztúr

14,8

57,3

16,2

Bodrogkisfalud

Megnevezés

16,8

52,4

14,6

Bodrogolaszi

8,1

41,5

11,3

Felsôberecki

10,6

57,1

4,8

Olaszliszka

16,9

45,7

9,2

Sárazsadány

22,0

52,8

8,3

9,0

48,6

9,7

Sátoraljaújhely

11,5

36,6

14,5

Szegi

20,0

31,8

13,6

Szegilong

20,6

52,9

23,5

Tokaj

11,2

40,8

8,0

Vajdácska

18,3

56,3

11,3

Vámosújfalu

11,0

45,0

6,7

Bodrog térség

11,5

43,9

12,0

Országos átlag

8,4

48,9

9,4

Sárospatak

Table 2. Unemployment figures (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

A vizsgált térség települései munkanélküliség tekintetében egyértelmûen a halmozottan hátrányos térségekre jellemzô értékeket mutatják. Valamen�nyi településen magasabb a munkanélküliségi arány (vagyis a nyilvántartott álláskeresôk száma a munkaképes korú népesség százalékában) mint az országos átlag. Különösen rossz a helyzet a tartósan, vagyis 150 napnál régebb óta munkát keresôk arányában, hat olyan település van csak, melynek adata kedvezôbb az országos átlagnál. Kedvezôtlen életkilátásokkal rendelkeznek a fiatal pályakezdôk, akiknek igen nagy része munkanélküliként kezdi önálló életét. 98

A területi fejlettség egyik leggyakrabban használt mutatója az egy lakosra jutó jövedelem, illetve annak az országos átlaghoz viszonyított értéke. Ebben a vonatkozásban egyik település sem érte el az országos átlagot 2011-ben. A legkedvezôbb helyzetben a három város van: Sárospatak (96,8%), Sátoraljaújhely (85,2%) és Tokaj (72,0%). Egy település van, ahol az egy fôre jutó jövedelem nem éri el az országos átlag felét sem: ez pedig Vajdácska (46,4%). Kiemelendô még Alsóberecki (80,2%) és Bodrogkeresztúr (82,0%) fejlettsége. A többi, külön nem felsorolt település fejlettsége az országos átlag 50 és 75%-a között mozog.

AGORA 2. ábra Egy fôre jutó jövedelem az országos átlag százalékában, (2011) (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

Figure 2. Per capita income relative to Hungarian national average (percentage), (2011) (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

A TURIZMUS HELYZETE A STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN A turizmus nem független a települések társadalmi-gazdasági fejlôdésétôl, ezért a cikk keretében. A Bodrog által érintett 14 település közül 2011. július 31-én csak 8 rendelkezett kereskedelmi szálláshellyel. E települések: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Felsôberecki, Alsóberecki, Bodrogolaszi és Vajdácska. A teljes térséget tekintve 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyek férôhelyeinek száma 3 957 férôhely, melynek 97%-án három város osztozik. 1 000 lakosra vetítve

a kereskedelmi szállásférôhelyek száma a Bodrog térségében 95 férôhely, amely jóval meghaladja az országos átlag (34 férôhely). Ha ugyanezt az adatot a három városnál vizsgáljuk, akkor az elsô Sárospatakon (158 férôhely) melyet Tokaj (153 férôhely) és Sátoraljaújhely (58 férôhely) követ. A többi település közül kiemelkedik még Felsôberecki (503 férôhely). Míg országosan közel 9%-kal nôtt a kereskedelmi szálláshelyek férôhelyeinek száma ezen idôszak alatt (2000-rôl 2011re), a Bodrog térségében ez a növekmény 70%-os volt. A térségbôl kiemelkedik Tokaj, ahol a jelzett idôszakban a férôhelyek száma több mint 300%-kal nôtt. 99

AGORA 3. ábra Belföldi vendégéjszakák számának alakulása, 2000-2012, 2000=100% (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

Figure 3. Number of domestic tourist nights, 2000-2012, 2000=100% (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

A Bodrog térség legismertebb településén Tokaj-Hegyalján 2000-ben a belföldi vendégéjszakák aránya az összes vendégéjszakán belül 82,6%-volt, míg ugyanez országosan csak 42,8%. 2012-re némi csökkenés volt tapasztalható (77,9 és 47,7%-ra módosult). 2012-ben a térségben töltött külföldi vendégéjszakák aránya 17,4 % volt,

ami 31384 vendégéjszakát jelent. 2000hez viszonyítva ez az érték 146%-al nôtt. Országosan csak 8%-os gyarapodást láthatunk. A külföldi vendégéjszakák aránya 2000-ben a térségben 17%-volt, míg országosan 57%-os részesedést láthatunk. A megfelelô arányok 2012-re 22 és 52%-ra módosultak.

4. ábra Külföldi vendégéjszakák számának alakulása, 2000-2012, 2000=100% (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

Figure 4. Number of foreign tourist nights, 2000-2012, 2000=100% (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

100

AGORA A 2011-es adatok alapján a térségbe mintegy 29 167 belföldi vendég érkezett, mely 2000-hez képest 74%-os növekményt jelent. A belföldi vendégek 44,7%-a Sárospatakot, 26,8%-a Tokajt, míg 25,3%-a Sátoraljaújhelyt választotta 2011-ben. A külföldi vendégek száma 2011-ben 11 250 volt, mely 2000-hez képest 134%-os növekményt jelent. Sárospatak fölénye a külföldi vendégek terén igen jelentôs, 2011-ben a térségbe érkezôk 76,8%-a szállt meg itt. Tokaj részesedése ekkor 12,3%, míg Sátoraljaújhelyé 9,2% volt. Ha a Bodrog partján lévô Tokaj-hegyaljai települések mellett az egész Bodrog térség településeit vizsgálat alá vonjuk,

akkor azt láthatjuk, hogy a Bodrog térségben 2011-ben 64 495 belföldi vendégéjszakát regisztráltak, mely 2000-hez viszonyítva 31%-os gyarapodást jelent. A belföldi vendégéjszakák 45,8%-át Sárospatakon, 31,9%-át Sátoraljaújhelyen és 19,0%-át Tokajon regisztrálták. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák vonatkozásában elmondhatjuk, hogy számuk 2008-ban 21 978 volt a 14 településen. Ez az érték 2000-hez viszonyítva 107%-os gyarapodást jelent. A külföldi vendégéjszakák a vendégekhez hasonlóan igen koncentráltak területileg, 79%-ukat Sárospatakon, 10,2 és 9,8%ukat pedig Sátoraljaújhelyen és Tokajban töltötték el.

3. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, (2000-2011) (Forrás: KSH adatai alapján saját számítás)

Megnevezés Alsóberecki Bodrogkeresztúr Bodrogolaszi

2000

2011

2000

belföldi vendég

2011

külföldi vendég

–

20

–

–

511

694

4

182

–

16

–

–

Felsôberecki

–

165

–

–

Sárospatak

9 815

13 052

2 106

8 642

Sátoraljaújhely

7 022

7 380

649

1 037

Tokaj

3 441

7 822

2 046

1 389

–

18

–

–

20 789

29 167

4 805

11 250

2 948 404

4 199 316

2 992 401

3 821 753

Vajdácska Bodrog térség Ország összesen

Table 3. Number of guest at public accommodation establishments. (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

101

AGORA 4. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma, (2000-2011) (Forrás: KSH adatai alapján saját számítás)

Megnevezés Alsóberecki

2000

2011

belföldi vendégéjszaka

2000

2011

külföldi vendégéjszaka

–

76

–

–

1 319

1 631

6

192

Bodrogolaszi

–

39

–

–

Felsôberecki

–

275

–

–

Sárospatak

22 941

29 549

5 203

17 384

Sátoraljaújhely

18 984

20 630

2 161

2 239

Tokaj

5 660

12 259

3 244

2 163

–

36

–

–

48 904

64 495

10 614

21 978

7 855 494

10 204 743

10 513 825

10 410 774

Bodrogkeresztúr

Vajdácska Bodrog térség Országos összesen

Table 4. Number of guest nights at public accommodation establishments. (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

A térség kereskedelmi szálláshelyein tapasztalható átlagos tartózkodási idô (2,1 éjszaka) némileg elmarad az országos átlagtól (2,6 éjszaka). A térség turizmusának problémája, hogy a legnagyobb vendégforgalmú három város sem tud annyi programot nyújtani az ide érkezôknek, hogy a szálláshelyeken a tartózkodási idô elérje az országos átlagot. A térség szálláshelyeinek szobakapaci-

102

tás-kihasználtsága így elmarad az országos átlagtól. A térség egészét tekintve az elmaradás több mint 17 százalékpont 2012-ben. Örvendetes viszont az a tény, hogy míg országosan 2008-ról 2012-re 1,6 százalékpontot csökkent a kihasználtság, addig mind a térségben átlagosan, mind pedig a 3 legfontosabb városban nôtt! Sárospatakon a növekmény különösen jelentôs, hiszen eléri a 9,1 százalékpontot!

AGORA 5. táblázat Szobakapacitás-kihasználtság, 2008-2012, százalék (Forrás: KSH adatai alapján saját számítás)

Terület Sárospatak

2008

2009

2010

2011

2012

25,2

24,4

19,1

23,5

34,2

Sátoraljaújhely

17,7

20,7

14,8

11,5

17,9

Tokaj

19,0

16,5

19,5

16,1

19,5

Tokaj-Hegyalja

20,4

22,0

17,6

18,6

22,3

Magyarország

41,1

37,0

37,6

37,8

39,4

Table 5. Room capacity utilization, 2008-2012, (%). (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

A szálláshelyek szállásdíj-bevételei 2012-ben Tokaj-Hegyalján meghaladták a 724 millió Ft-ot. 2008-hoz viszonyítva folyóáron számolva ez 27%-os növekményt jelent, az országosan 8%-os növekményhez képest. A bevételek 32%-a Tokaj, 27%-a Sárospatak és 13%-a Sátoraljaújhelyen realizálódott. A belföldi szállásdíj-bevételek aránya 76,6%-os volt, 2008-hoz képest 25%-os bôvülés történt, szemben az országos 4%-al. A belföldi bevételek 28%-a Sárospatakon, 27%-a Tokajban és 15%-a Sátoraljaújhelyen keletkezett. A külföldi szállásdíj-bevételek aránya 23,4% volt, 2008-hoz viszonyítva ebben a

vonatkozásban 33%-os volt a növekedés, szemben az országos 11%-kal. A külföldi bevételek 46%-a Tokajhoz, 25%-a Sárospatakhoz, míg 9%-a Sátoraljaújhelyhez kötôdik. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának hatékonyságát az 1 szoba 1 mûködési napjára jutó szállásdíj bevétellel (REVPAR) számszerûsítjük. TokajHegyalján átlagosan 2012-ben ez a mutató 2507 Ft, míg ugyanekkor országosan 5465 Ft volt. Kedvezônek tekinthetjük azt a tendenciát, miszerint a REVPAR a térségben gyorsabban emelkedik, mint a hazai átlag.

6. táblázat 1 szoba 1 mûködési napjára jutó szállásdíj bevétel (REVPAR) az országos átlag százalékában, 2008-2012 (Forrás: KSH adatai alapján saját számítás)

Terület

2008

2009

2010

2011

2012

Sárospatak

42,2

46,7

37,1

38,5

45,7

Sátoraljaújhely

28,2

37,7

24,3

22,8

27,3

Tokaj

34,1

37,3

42,1

34,8

41,2

Tokaj-Hegyalja

39,5

50,4

40,9

41,4

45,9

Table 6. REVPAR index as a percentage of the national average, 2008-2012 (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

A térség szálláshelyeinek átlagára Tarcal kivételével elmarad az országos átlag-

tól. Tarcalon a térség szálláshelyeinek az átlagára az országos átlag dupláját is eléri. 103

AGORA 5. ábra Egy szoba átlagára az országos átlag százalékában, 2012 (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

százalék Nincs kereskedelmi szálláshely - 50,0 50,1 - 70,0 70,1 - 100,0 100,1 -

Figure 5. Average price of a room as a percentage of the national average, 2012 (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

A Bodrog térségben jelentôs a kereskedelmi szálláshelyeken kívül az egyéb szálláshelyek (2009 elôtt magánszálláshelyek) aránya. 2011-ben Szegit kivéve valamen�nyi településen mûködött magánszálláshely. Ebben az évben a magánszálláshelyek szállásférôhelyeinek száma 1 221 volt, de hasonló területi koncentrálódást nem láthatunk, mint a kereskedelmi szálláshelyeknél. A legnagyobb részaránnyal Sárospatak (38%), Tokaj (27%) és Sátoraljaújhely (12%) rendelkezett. Bár 13 településen mûködik magánszálláshely, 2011-ben csak 10 eseté-

104

ben regisztrálhattunk vendégforgalmat. A belföldi vendégek száma ekkor 5 023 volt, mely 2000-hez viszonyítva 240%-os emelkedést jelent. A belföldi vendégek 36%-a Tokajt, 28%-a Sárospatakot, és 10%-a Sátoraljaújhelyt kereste fel. A külföldi vendégek száma 1 591 volt, mely a kezdô évhez viszonyítva hatalmas növekményt jelent. 2011-ben a külföldi vendégek több mint 60%-a Sárospatakot, kéttizede Tokajt és mintegy 10%-a pedig Bodrogkeresztúrt választotta.

AGORA 7. táblázat Magánszálláshelyek vendégeinek száma, (2000-2011) (Forrás: KSH adatai alapján saját számítás)

Megnevezés

2000

2011

belföldi vendég

2000

2011

külföldi vendég

Alsóberecki

–

20

–

8

Bodrogkeresztúr

11

789

9

150

Bodrogkisfalud

–

316

–

2

Felsôberecki

10

–

–

–

Olaszliszka

222

100

4

–

Sárospatak

728

1 425

50

1 024

Sátoraljaújhely

418

526

14

97

Szegilong

10

4

–

–

Tokaj

71

1 826

76

310

Vajdácska

–

17

–

–

1 470

5 023

153

1 591

255 134

631 482

369 594

224 993

Bodrog térség Ország összesen

Table 7. Number of guest at other (private) accommodation establishments (percentage) 2000=100. (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

2011-ben a belföldi vendégéjszakák száma a térségben 10 561 volt. Ez 2000-hez viszonyítva 66%-os növekedést jelent. 2011-ben a térségben töltött belföldi vendégéjszakákból Sárospatak 35%-kal, Tokaj 31%-kal, míg Sátoraljaújhely 11%-kal részesedett. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 4 753 volt, mely 2000-hez viszonyítva több mint nyolcszoros növekmény. 2011-ben a külföldi vendégéjszakákból Sárospatak 75%-kal, Tokaj 12%-kal, míg Sátoraljaújhely 5%-kal részesedett. 2011-es adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Bodrog térségének magán-

szálláshelyein a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya viszonylag alacsony (31%), ami elmarad az országos átlagtól 35%). Csak egy olyan település van, Sárospatak (49%), ahol ez az arány meghaladja az országos adatot. A magánszálláshelyek átlagos tartózkodási ideje a térségben 2,3 éjszaka volt 2011-ben, szemben az országos 3,8 éjszakával. Az egyedüli pozitívumként ebben a vonatkozásban is az emelhetô ki, hogy 2000 és 2008 között az általános visszaesés helyben némileg kisebb mértékû, mint az országos.

105

AGORA 8. táblázat Magánszálláshelyek vendégéjszakáinak száma, (2000-2011) (Forrás: KSH adatai alapján saját számítás)

Megnevezés

2000

2011

belföldi vendégéjszaka

Alsóberecki

2000

2011

külföldi vendégéjszaka

–

74

–

30

Bodrogkeresztúr

147

1684

131

251

Bodrogkisfalud

–

366

–

3

Felsôberecki

50

–

–

–

Olaszliszka

920

150

4

–

Sárospatak

3 657

3 737

132

3 595

Sátoraljaújhely

1 242

1 202

73

264

Szegilong

60

8

–

–

Tokaj

278

3 291

174

610

–

49

–

–

6 354

10 561

514

4 753

1 417 684

2 126 655

2 450 000

1 137 485

Vajdácska Bodrog térség Ország összesen

Table 8. Number of guest nights at other (private) accommodation establishments, (2000-2011). (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors)

ATTITÛDVIZSGÁLATOK A BODROG TÉRSÉGBEN A szerzôk által a Bodrog folyó mentén 2012-ben egy 200 fôs mintán végzett nem reprezentatív, kérdôíves felmérés megállapításai szerint a válaszadók attitûdjei kedvezôek a Bodrog folyó menti turizmusának fejlesztésével kapcsolatban, a megkérdezettek szívesen vennének részt több napos folyó menti utazáson, érdeklôdést mutatnak a folyó élôvilága iránt is. A felmérés szerint a turisztikai termék képes megszólítani a fiatal korosztályokat (ifjúsági turizmus), a hozzá kapcsolódó vízparti turizmus és az aktív turizmus kimondottan számukra jelent vonzó tényezôt. A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság által 2007-ben végzett kérdôíves felmérése szerint Magyarország adottságai elônyösek a vízparti utazások kiépí106

tésére, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy Magyarország gazdag élôvizekben, és a horgászok paradicsoma, természetes vizeink alkalmasak strandolásra. Vizsgálataink szerint az aktív turisztikai termékek iránt is egyre növekszik a kereslet. A vízi sportokban is jók, bár kevésbé kiemelkedôk a lehetôségeink: folyóink ideálisak az evezôs túrákra, itthon is jókat lehet vitorlázni, azonban hiányolják a vízi sportokhoz szükséges infrastruktúrát, pl. vitorláskikötôket, vízitúra szolgáltatásokat (M.Á.S.T. Zrt. 2007). A válaszadók kijelentették, hogy Magyarország híres a halételeirôl és ôk is szívesen fogyasztanának halat, azonban a halfogyasztási statisztikák ezt nem igazán tükrözték vissza. A vízparti tevékenységek között elsô helyre sorolták a strandolást, második helyre a horgászatot, harmadik helyre az aktív turizmust. Ez ellentmond Dr. Dávid Lóránt Aktív turizmus c. könyvének, melyben az aktív turizmus

AGORA színterének nevezi a turisztikai terméket (Dávid L. 2002). Ezért rákérdeztünk, hogy folyóink mentén mely aktív turisztikai lehetôségeket tartják a legfonto-

sabbnak? A válaszok között legnagyobb arányban a strandolás szerepelt, ezt követte a horgászat és a kerékpározás lehetôsége (6. ábra).

6. ábra Ön szerint a folyóink mentén melyik aktív turisztikai tevékenység a legkedveltebb?

Figure 6. Do you think that the rivers along which the active tourist activity is the most popular?

Arra a kérdésre, hogy melyik folyónk látogatott leginkább a turisták által, a válaszadók döntô többsége a Tiszát és a Dunát jelölte meg. A Tisza

elsôbbségét a Tisza-tóhoz kötôdô jelentôs forgalommal és a Körösök jelentôs látogatottságával magyarázták (7. ábra).

7. ábra Ön szerint melyek a leglátogatottabb folyóink?

Figure 7. Do you think what are the most popular river?

A megkérdezetteknél feltûnô volt, hogy a célcsoportok között a családokat tekintik a folyó menti turizmus legfôbb célcsoportjának, akik városból jönnek, és átlagos jövedelemmel rendelkeznek (8. ábra). Ugyanis a folyó menti turizmusról azt gondolják, hogy az olcsóbb

turisztikai termékek közé tartozik és egy átlagos magyar család is képes megfizetni. Továbbá jelentôs különbség mutatható a nemek között is, mert az általános vélemény szerint a horgász- és az evezôs turizmusért leginkább a férfiak rajonganak. 107

AGORA 8. ábra Ön szerint mely célcsoportok vesznek részt leginkább a folyó menti turizmusban?

Figure 8. Do you think that most of the target groups involved in river tourism?

ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás a Bodrog térség társadalmigazdasági vizsgálatán keresztül bemutatta, hogy a turizmus (és ezen belül a folyó menti turizmus) fontos szerepet játszik a folyó partján lévô települések életében. A turizmusipar gazdasági-társadalmi hatásait a települési adatok folyamatos monitoringozásával és az odalátogató turisták attitûdváltozásainak a felmérésével lehet leginkább szemléltetni. A Bodrog térség Magyarország gazdaságilag egyik legszegényebb, azonban kulturális- és természeti értékek szempontjából egyik leggazdagabb területe. A folyó felfûzi a turisztikai szempontból értékes városokat Tokajtól Sátoraljaújhelyig és összekapcsolja a borturizmust a kulturális- és a természeti értékekkel. A települések látogatottságának növekedése dinamikus, azonban jobban

108

ki kellene használni a Bodrog adta lehetôségeket. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy Sátoraljaújhely, Sárospatak és Tokaj mellett a többi településen a turizmusipar behatolása igen alacsony maradt. A magán-szállásadási tevékenység összességében nem tud meghatározóan javítani egy-egy kisebb falusi település komplex társadalmi-gazdasági helyzetén, illetve versenyképességén (UJVÁRI K. 2009). Csupán néhány vállalkozó család számára ad alkalmat alternatív jövedelem teremtésére, de olyan jelentôs pozitív hatással semmiképpen sem számolhatunk, mely az egyébként is hátrányos helyzetû települések leszakadását meggátolná. Csak remélni lehet, hogy a folyamatban lévô (pl. vízi turizmust érintô és egyéb attrakciók kialakítását célzó) fejlesztések a jövôben javítani fognak a jelenlegi helyzeten.

AGORA Felhasznált irodalom DÁVID L. (2002.): Aktív turizmus. Life Long Learning füzetek. Debrecen 57p. DÁVID L. (2007.): Köldökzsinórok a magyar-szlovák határ keleti szakaszán In (szerk.): Süli-Zakar I..: Tisztelettel Tanár Úrnak, Egyetemi Nyomda, Debrecen, pp.123-128. EÖRDÖGHNÉ MIKLÓS M. (2014.): A vízi infrastruktúra jellemzôinek a vizsgálata a kistelepüléses térszerkezetben. – Modern Geográfia 2014/1. szám pp. 1-14. FRISNYÁK S. 1995: Magyarország történeti földrajza - Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 213 p. MICHALKÓ G. (2004.): Turizmus a belsô periférián: a Tiszazug és környékének turizmusföldrajzi vizsgálata. Földrajzi Értesítô 53:(3-4) pp. 247-268. Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttmûködési program 2007-2013, HUSK 0801/218 "A szelíd víziturizmus fejlesztéséért a Bodrog folyón” címû projekt szakmai mûhelymunkáinak anyagai, Projektgazdák: ZÖLD KÖR (HU) és a BENCE Egyesület (SK) TÓTH G. – DÁVID L. – BUJDOSÓ Z. (2010.): A hazai folyók által érintett települések társadalmi-gazdasági vizsgálata. Földrajzi Közlemények 134. évf. 2. sz. Budapest, pp. 189-203. Ujvári K. (2009.): A Tisza-völgy vízi turizmusának fejlesztési lehetôségei. – Modern Geográfia 2009/4. sz. pp. 31-46.

SzerzôK (AuthorS) Dr. Szalók Csilla fôiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Fôiskola, Turizmus Intézeti Tanszék, [email protected], Dr. Remenyik Bulcsú fôiskolai docens, Budapesti Gazdasági Fôiskola, Turizmus Intézeti Tanszék, [email protected], Tel. 06304520961 Dr. Tóth Géza vezetô-tanácsos KSH, Területi statisztika fôszerkesztôje, egyetemi docens Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, a Területi statisztika fôszerkesztôje [email protected]

109

AGORA Szász Zoltán

Benda Kálmán emléktáblájához Szent László városának Nagyváradnak szülötte; épp 100 évvel ezelôtt: 1913. november 27-én látta meg a napvilágot kisnemesi kálvinista hagyományú családban. Az örökség, a református iskolázottság, az erôs nemzeti függetlenségi tradíció formálta – saját szavai szerint is – markáns ”történelmi öntudatát”. A protestáns függetlenségi hagyományban látta a világháború elôtti népi mozgalom fô gyökerét, azét a mozgalomét, melyhez a szûken vett kutatáson túl is alkotóként, munkásként szenvedéllyel kötôdött. Tudós volt, a 20. század nagy történészei közé tartozott, nemzetközileg ismert, elismert, kedvelt egyéniség; ennek a kissé száraznak tûnô tudományunknak egyben diplomatája is.

110

Életrajza nem egyszerû: A 20. századi magyar sors élesen tükrözôdik benne. Gyermekként volt Erdélybôl menekült vagonlakó. Református gimnáziumi tanulóként arisztokrata, kispolgári és ipari munkás gyerekek osztálytársa. A pesti egyetemen, a markánsan habsburgiánus és mélyen katolikus nagy historikus Szekfü Gyula (és más tudósok) tanítványa, majd munkatársa – református függetlenségiként. Ezekrôl számolt be, még 1986-ban, egy Glatz Ferenc által készített video-interjúban is. Volt ösztöndíjas Bécsben és Berlinben, de legjobban Párizst, Európai Kultúra fôvárosát szerette meg, 1937-38-ban. Ez tette ôt ”európaivá” – ahogy ô mondta magáról. De persze meg voltak ennek az

AGORA elôzményei itthon is. Az Eötvös Kollégium, amelyet szeretett, s amelyet már a nagy alapító Eötvös Loránd francia orientációjúnak szánt, nem sejtvén, hogy milyen nagy erkölcsi-politikai értéke lesz ennek az 1930-as évek derekától, a német barna pogányság térhódítása éveiben. S még korábban, a cserkészmozgalomban való részvétele, táborozások vezetése, a fiatalok közös életre nevelése, ami mind elôsegítette, hogy a világot nem csak felülrôl-kívülrôl – Bécsbôl, Berlinbôl, Párizsból, Budapestrôl – lássa, hanem a magyar vidék mindennapjaiból is, a falu nyomorúsága felôl is, ami a nemzet lelkiismeretét évtizedek óta nyomasztotta. Ahogy a szûkebb történettudományban a rendi mozgalmak, a népi megmozdulások és a kulturális folyamatok összefonódásának alakulása foglalkoztatta leginkább – kezdve Bocskai Istvánnal, – úgy a napi teendôk vonatkozásában, a társadalom valós felemelését tartotta sürgetô feladatnak. Amire elsôsorban emlékezett, az a Népfôiskolai Mozgalom, a Tatai Népfôiskola – amely a tehetségkutatást, tehetségképzést szolgálta. 20-28 éves parasztifjakat válogattak, tanítottak általános mûveltségre, közigazgatásban való jártasságra, fogyasztási szövetkezetek szervezésére. Egy új, modernebb Magyarország számára. Benda Kálmán 3 évig volt (1938-1942) a Tatai Népfôiskola vezetôje, igazgatója, és olyan tanára is, aki együtt lakott a fiatalokkal. 1944-ben a fôiskolát lázítónak ítélték, bezárták. Majdnem ugyanúgy, mint korábban a Magyary Zoltán, Teleki Pál és György István által létrehozott Táj- és Népkutató Központ néprajzi kiállítását, melynek Benda Kálmán volt az egyik rendezôje, s amely az agrárvilág szomorú helyzetének felvillantásával az avittas gondolkodású körökben olyan felzúdulást váltott ki, hogy maga Teleki kényszerült a bezáratására. 1942 tavaszán új korszak kezdôdött életében. A friss Teleki Pál Intézetben a jövôre, a béketárgyalásokra is készülôdve, szer-

kesztette a Revue d’Histoire Comparèe-t, egy európai látószögû francia nyelvû folyóiratot, ami akkor bizony tettnek számított a német uralom alatti Európában, a nacionalista tobzódások rémkorszakában. S közben, mint oly sok magyar, mindegyre katona is, még az 1944. szeptemberi dél-erdélyi magyar offenzívában, s persze kudarcában is, ott volt tüzérként. 1945-46-ban egyetemi magántanár, a Teleki Intézetben igazgatóhelyettes, magyar UNESCO-küldött. Nemzetközi tudományos küldetések sorát teljesítette, hol egyedül, hol Györffy Györg�gyel, többször Kosáry Domokossal, az intézetvezetôvel. Tette addig, míg volt remény egy demokratikus polgári rendszer kiépülésére. 1948-ban elbocsájtják. Úgy él, ahogy tud: tanárnô felesége fizetésébôl, könyvforgalmazásból, szakmai négermunkából, szegényen. De nem roppant meg! 1953-ban lett a Dunamelléki Református Egyházkerület levéltárosa, s 1956-ban, a forradalom alatt került ”vissza” az immár akadémiai, eredeti munkahelyére a Történettudományi Intézetbe; 1958-ig igazgatóhelyettesként. Hívták ide olyanok is, akik személyesen még nem ismerték, így volt a Forradalmi Bizottságnak tagja. Ez lett az igazi otthona – haláláig, és a Ráday-Gyûjtemény, melynek 1980-tól igazgatója volt. Hosszú lenne felsorolni, mennyi tisztsége, kitüntetése, rangja gyûlt össze az idôk során. 1990-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia Tagja, két év múlva pedig megkapta a Széchenyi-Díjat. Kedves Egybegyûltek! Ezek az életút egyes állomásai. Ám Benda Kálmán több, jóval több ennél emberként! Alapmunkákat írt, szintéziseken, kézikönyveken, forráskiadványokon dolgozott. De mindig azt vallotta: ”Az a történész, aki csak önmaga vagy néhány szakem111

AGORA ber számára kutat és ír, nem teljesíti igazi feladatát”. Évtizedeken át népszerûsített. Dolgoztam vele, tudom hogyan készült például rádióbeszélgetéseire. Felelôsségtudat hajtotta ebben, miként abban is, hogy tágra kell nyitni a szakmai kereteit a tanításban, de a kutatásban is, ha kell vállalva az útkeresések keserveit.. Így lett, 1987-tôl, az Országos Ómagyar Kulturális Baráti Társaság, s 1988-ban, a Magyar Népfôiskolai Társaság elnöke. Végül ne hallgassam el az egyik legfontosabbikat: Szeretetre méltó, ráadásul jókedvû ember volt, ami pedig politikusok és tudósok között – így együtt – nem túl gyakori. Mindenki szerette – még az irigyei is. Mindenki megérezte bölcs, határtalan emberbarátságát. Az idegenek is bíztak benne – joggal. A határokon túli magyar értelmiség életében különlegesen kiemelt szerepet vállalt. Aligha maradt számottevô írásos nyoma annak, hogy mennyit, s hányszor segített erdélyi tudós barátainkon akkor, amikor ez nehéz volt, s amikor még nem volt kötelezô divat. S mennyit küzdött,

112

hogy megmentse az erdélyi egyházi történelmi értékeket a kötelezô államosításoktól. Öniróniával összefonódott jókedve nem csak a sorscsapások elviselését könnyítette meg számára, hanem tudósi, kutatói mentalitását, felelôs kritikai gondolkodását is erôsítette – amire mindig szükség van, s amibôl mi is tanulhatunk tôle. Az emberi tisztesség egyik példaképétôl. S ha már emléktáblát avatunk, akkor Bendához is talán méltóbb egy nem patetikus mozzanattal befejezni. Saját elbeszélése szerint, a vári Hadik-szobor (Vastagh György, 1937) restaurálásakor, feladatul kapta a talapzat szövegének megírását. A vésnök megkereste ôt, mondván: a fizetséget betûnként kapja, a szöveg viszont rövid, hely van bôven, nem írna esetleg még egy-két sort? S Benda Kálmán írt... A tudóst, a népszolgát, a segítô embert, mindnyájunk ”Marci bácsiját” tiszteljük személyében. Ôrizzük tovább tiszta, szép emlékét!

AGORA

BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. Tel: +36-1-374-6200 Fax: +36-1-302-2956 www.bgf.hu/kvik