1 27.sz. melléklet a 1164/115 .ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
1.sz. példány
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
- 2007 -
2
Bevezető rendelkezések
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (továbbiakban: egyetem) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 9. §-ban adott felhatalmazás alapján, figyelemmel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló 29/2002. (V. 17.) OM rendelet valamint „a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének Esélyegyenlőségi Irányelvei a 2007-2009 közötti időszakra” 107/2007 (HK 18.) HM utasítás alapján készítette el jelen szabályzatát.
1.§ Általános rendelkezések
(1)
Az egyetem elismeri és figyelembe veszi tevékenysége során a nők és férfiak
egyenjogúságát. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyetem működése során maradéktalanul tiszteletben tartsa a jogaikat, érvényesüljön az arányos képviselet elve. (2)
Az egyetem elismeri és tiszteletben tartja fogyatékossággal élő munkavállalók
foglalkoztatáshoz való jogát. A fogyatékossággal élő munkavállalók nem szenvedhetnek hátrányt munkatársaikkal szemben. (3)
Az egyetem elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő hallgatók
jogát a tanuláshoz, amennyiben az egyetemen oktatott szak egészségi, pszichikai és fizikai követelményei lehetővé teszik fogyatékossággal élő hallgatók felvételét is. Ezen esetben a fogyatékossággal élő hallgatók nem szenvedhetnek hátrányt hallgatótársaikkal szemben. (4)
Az egyetem az évente kiadott felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, valamint az
írott és elektronikus médiában is megjelöli azon szakjait, melyek esetén speciális egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket kíván meg. Ezen szakokra fogyatékossággal élő hallgatót nem vesz fel. (5)
Az egyetem az előző
pontban meghatározottakon
kívül érvényesíti
tevékenységében az egyenlő bánásmód követelményét és az esélyegyenlőség szempontjait.
3 Az
esélyegyenlőség
előmozdítása
érdekében
a
katonai
képzés
sajátosságainak
figyelembevételével és alkalmazásával hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához.
2.§ A szabályzat hatálya
A szabályzat hatálya kiterjed az egyetem polgáraira, figyelembe véve az 1. § (4) bekezdésében foglaltakat, mely szerint lehetőség van a fogyatékossággal élők kizárására a katonai szakokon folytatott képzésből. Minden más szakon, mely nem követel meg speciális fizikai, egészségügyi valamint pszichikai alkalmasságot, nem hozhat az egyetem olyan intézkedést, mely a vonatkozó jogszabályokkal, az állami irányítás egyéb eszközeivel vagy jelen szabályzattal ellentétes lenne.
3.§ Az Esélyegyenlőségi Bizottság
(1)
A Szenátus az Esélyegyenlőségi Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) a rektor
előterjesztése alapján hozza létre 5 fővel, melynek elnöke a rektor által megbízott koordinátor. A tagok közül legalább egy hallgatót az EHÖK delegál. (2)
A bizottság feladata:
−
figyelemmel kísérni a férfiak és nők arányos képviseletét az önkormányzati
szervekben, erre javaslatokat tenni, ellenőrizni az intézkedések eredményességét; −
feltárni és a döntésre jogosult elé vinni a diszkrimináció megnyilvánulását, a
nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket; −
Elkészíteni és elfogadásra a szenátus elé terjeszteni az Esélyegyenlőségi tervet
−
figyelemmel kísérni a – a Tanulmányi Hivatal (a továbbiakban: TH)
tájékoztatása alapján –a karokra jelentkező speciális szükségletű hallgatók felvételi
4 vizsgájának előkészítését, illetve gondoskodni az érintett hallgatók felvételi eljárásának lebonyolításához szükséges feltételekről; − mértékéről
tervezni és dönteni a szükségleteknek megfelelő személyi segítségnyújtás annak finanszírozásáról, a tutori, jelnyelvi vagy orális tolmácsolási, kísérői,
eszköz betanítási, tájékozódás- és közlekedéstanítási, stb. feladatokról; −
koordinálni, biztosítani, finanszírozni más szakterületi szakemberek számára
(pl. könyvtár) a speciális eszközök, technikák alkalmazásának és használatának betanítását; −
regisztrálni, és folyamatosan nyilvántartani – a TH előzetes tájékoztatása
alapján – a karokra beiratkozó speciális szükségletű hallgatókat az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint, és biztosítani az adatok statisztikai célú felhasználását; −
felmérni a speciális szükségletű hallgatók oktatással kapcsolatos igényeit a
hallgatói és oktatói oldalról egyaránt, és koordinálni a szükséges feltételek biztosítását; −
elbírálni a speciális szükségletű hallgatók felmentési és segítési kérelmeit,
tájékoztatást adni a jogorvoslat lehetőségéről. A kérelem elutasítása esetén útmutatással szolgálni az alternatív megoldási lehetőségeket illetően; −
konzultálni a speciális szükségletű hallgatókkal, tájékozódni az esetleges újabb
igényekről; −
kapcsolatot tartani tanácsadás szintjén is a speciális szükségletű hallgatók
oktatóival; −
felvenni más felsőoktatási intézmény koordinátoraival a kapcsolatot;
−
megtámadni az esélyegyenlőséget sértő intézkedéseket a megszüntetésükre
jogosult személyeknél.
4.§ A Bizottság összetétele
(1)
A Bizottság munkáját annak elnöke irányítja, aki egyben az intézményi
koordinátor, akit a rektor bíz meg határozatlan időre.
5 (2)
A Bizottság állandó tagjait a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg,
elnökét a rektor intézkedésben jelöli. A tagok közül legalább egy fő hallgató, akit az EHÖK delegál. A tagok közül minden kar képviselteti magát. (3)
A Bizottság ülései nyilvánosak, állandó meghívottak a karok kijelölt
munkatársai, időszakosan a gazdasági vezető vagy megbízottja, a könyvtár vezetője vagy megbízottja, valamint a karok tanszékeinek oktatói. Amennyiben az ügy érintettje kéri, vagy a Bizottság bármely tagja javasolja, a bizottság elnöke zárt ülést rendel el.
5.§ A Bizottság működése
(1)
A Bizottság a felvételi jelentkezések beérkezését követően a TH-ban megkéri a
karokra felvételi kérelmet benyújtó fogyatékossággal élő hallgatók névsorát. (2)
A Bizottság minden félév beiratkozási periódusát követő hét folyamán a TH-
ban megkéri, illetve pontosítja a karokra újonnan felvételt nyert fogyatékossággal élő hallgatók névsorát. (3)
Minden tanévben legkésőbb szeptember 15-ig (keresztféléven induló
képzésben március 15-ig) felülvizsgálja az adott hallgatók igényeinek megfelelő akadálymentességet, elérhetőséget. (4)
Az igényeknek megfelelően legkésőbb szeptember 31-ig (március 31-ig)
tájékoztatja a fogyatékossággal élő hallgatók képzésében résztvevő tanszékeket a segítségnyújtás szükséges módjáról és lehetőségeiről. (5)
Az intézményhez a költségtérítéses képzésre befizetett összeg ismeretében —
annak terhére — a gazdasági igazgatóság előzetes tájékoztatása alapján, valamint a hallgatói és oktatói igényekre alapozva tervet készít és döntést hoz az adott tanévben a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő támogatás felhasználásáról, a dologi kiadásokról, eszköz beszerzésekről. A döntésről tájékoztatja a gazdasági főigazgatót. (6)
A beérkezett igények elbírálását követően a Bizottság dönt a szükségleteknek
megfelelő személyi és dologi segítségnyújtás mértékéről és módjáról, a döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a gazdasági igazgatót és az érintett hallgatókat.
6 (7)
A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az épületek akadálymentességét,
javaslatokat tesz a fizikai környezet akadálymentességének javítására, a szükséges eszközök, felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére, karbantartására. (8)
A Bizottság tagjai havi egy alkalommal előzetes bejelentkezés alapján
fogadóórát tartanak a fogyatékossággal élő hallgatók és az őket oktató kollégák számára a folyamatos
segítségnyújtás,
kapcsolattartás
biztosításáért.
A
fogadóórára
történő
bejelentkezést a tárgynapot megelőző nap munkaidő végéig lehet megtenni az intézményi koordinátornál telefonon vagy személyesen. (9)
A Bizottság minden tanév elején listát készít a kölcsönözhető, illetve más
módon hozzáférhető tanulást segítő eszközökről, s erről valamint a kölcsönzés módjáról tájékoztatja a speciális szükségletű hallgatókat. (10)
A Bizottság segítségével a karok folyamatosan bővítik, korszerűsítik a speciális
formában elérhető tankönyvek, oktatási segédletek (pl. domború ábrák, stb.) körét, és ezeket a könyvtár állományába kölcsönzésre, nyilvántartásra átadja. (11)
A Bizottság minden tanév elején önkénteseket toboroz a hallgatók közvetlen,
illetve közvetett (pl. tananyag előállítás) megsegítésének ellátására. (12)
A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a férfiak és nők arányos
képviseletét az egyetem önkormányzati szervezeteiben. Abban az esetben, ha az arányos képviselet – akár közvetetten is – csorbát szenved, úgy a Bizottság kifogást emel a szervezetet alapító (létrehozó) szervnél és kéri a szervezet tagjainak személyi változtatását. (13)
A Bizottság szükség szerint, de legalább tanulmányi évenként kétszer tart ülést.
Ezen ülésen a (3)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül értékeli az egyetemen az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseket, azok megvalósulását, különös tekintettel a férfiak és nők egyenjogúságára. (14)
A Bizottság abban az esetben, amennyiben írásos panasz vagy felmentési
kérelem érkezik hozzá, vagy az egyetem rektora utasítja eljárásra, a kézhez vételtől vagy az utasítástól számított legkésőbb 30 napon belül soron kívüli ülésen köteleses kivizsgálni az ügyet. (15)
A Bizottság döntéseit a tagok többségi szavazatával hozza. A döntésről értesíti
az érintett felet, az egyetem rektorát, valamint a TH-t.
7 6. § Az intézményi koordinátor feladatai
(1)
Irányítja a Bizottság munkáját.
(2)
Gondoskodik
a
testület
üléseinek
megszervezéséről,
a
meghívottak
értesítéséről, valamint arról, hogy az üléseken emlékeztető készüljön, melyet eljuttat az illetékes kari vezetőkhöz és – a pénzügyi vonatkozásokkal járó döntések előkészítése esetén – a gazdasági igazgatóhoz is. (3)
Az Esélyegyenlőségi terv végrehajtásáért felelős referens
(4)
Összeállítja, és az adatvédelmi előírások betartása mellett nyilvánosságra hozza
a Bizottság által elfogadott, az adott tanévre vonatkozó támogatási tervet. (5)
A hallgatók kérésére és a Bizottság döntése alapján minden félév szorgalmi
időszaka első havának 30. napjáig tájékoztatja a karok oktatóit a fogyatékossággal élő hallgatók előadásokkal és gyakorlattal kapcsolatos igényeiről. (6)
Kapcsolatot tart a Bizottság tagjai, illetve a gazdasági igazgató és a kari
vezetők között. (7)
Kapcsolatot tart a fogyatékossággal élő hallgatókkal szükség esetén
személyesen is. (8)
Minden év szeptember 15-ig vagy március 15-ig a TH közlése alapján összesíti
a fogyatékossággal élő hallgatók létszámát, adatait, és beosztja őket a Bizottságban az adott kart képviselő oktatóhoz. (9)
Minden tanév végén beszámolót készít a testület munkájáról és a munka során
szerzett tapasztalatokról. (10)
Ellenőrzi és felügyeli a karokon a tárgykörben kiadott jogszabályok betartását.
(11)
Javaslatot tesz a Szenátusnak a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak
segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. (12)
Az intézményi koordinátor díjazását — a vonatkozó jogszabályok alapján — a
rektor állapítja meg.
8 7. § A fogyatékossággal élő hallgatók jogai
(1) Beszéd-, és más fogyatékos hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból, amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, bc) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, bd) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, be) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, bf) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell, c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök). d) A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a Bizottság engedélyezheti hosszabb felkészülési idő igénybevételét. A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%kal hosszabbodhat meg.
9 e) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje, a felsőoktatásban államilag támogatott tizenkét félévhez képest négy félévvel megnövelhető. (2) Hallássérült hallgató esetében a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól felmentést kaphat, c) aki már előző tanulmányai során tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (3) Mozgáskorlátozott hallgatók esetében: a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint – a szabályzatban foglaltak alapján – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (pl. speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani.
10 (4) Látássérüléssel élő hallgatók esetében a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; b) aki már előző tanulmányai során tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c) a fogyatékossága miatt bizonyos gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető; d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető; e) a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 8.§ Záró rendelkezések
(1)
Ezen szabályzatban nem szabályozott kérdésekre az Ftv., végrehajtási
rendeletei, a Szav., valamint a 2. § (g) pontjában meghatározott törvények az irányadóak figyelemmel az egyetem képzési sajátosságaiból adódó eltérésekre. (2)
Jelen szabályzatot a Szenátus 2007. október 25-ei ülésén fogadta el. A
szabályzat az SzMSz jóváhagyásával lép hatályba.
1.sz. melléklet: A speciális tanulást segítő eszközök kölcsönzésének szabályozása (1 lap).
Budapest, 2007. október - n.
(Prof. Dr. Szabó János DSc) rektor
11
Készült: 2 eredeti példányban Egy példány: 11 lap Itsz.: 0501 Ügyintéző (tel.): dr. Kántor Ákos ka. (29-281) Kapják: 1. sz. pld.: Levéltár 2. sz. pld.: Irattár
12
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
1. sz. melléklet
A speciális tanulást segítő eszközök kölcsönzésének szabályozása
1. A kölcsönzési feltételeket a kölcsönző részleg általános szabályozói határozzák meg. 2. A kölcsönzött eszközök épségéért a kölcsönző felelősséggel tartozik. 3. Az eszközt a kölcsönző nem adhatja át más személynek csak a kölcsönző részleg dolgozójának. 4. A meghibásodott eszköz javítási költségét a kölcsönző fizeti abban az esetben, ha az eszköz meghibásodását a nem rendeltetésszerű használat eredményezte.
Név: …………………………………………………………………………………… Igénybe vett eszköz leltári száma: …………………………………………………….. Igénybe vett eszköz bruttó értéke: …………………… nettó értéke: …………………. Igénybe vétel kezdő időpontja: ………………………. záró időpontja: ………………
………..200…………hó……nap. ………………………………………. engedélyező
