11

AL

IN

kórház ET

Ma

gy ar or sz ág on

2011/11.

A M a g ya r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i v ata l o s l a pj a

E l a p s z á m u n k é s a ma g ya r k ó r h á z ü g y tá m o g at ó j a :

Dr. Szepesi András

B

úvópatakok dübörgése hallatszik: beindul a magyar egészségügy elmúlt évtizedeinek legnagyobb reformja. Elsősorban a kórházügyet célozza, hiszen ehhez nem mertek hozzányúlni a korábbi teszetosza kormányok. Tervezték ugyan, de elsöpörte őket a népharag. Bő másfél év után következik az igazság pillanata, elindul a kórházak államosítása. Előbb a nagyoké, tavasszal a kisebbeké, 2013ban a rendelőintézeteké. Ennek a folyamatnak egy „méretes” salátatörvény az alapja és a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) a megvalósító szervezete. Nem akarok viccelődni: ez a nagy ívű és lehetőségeit tekintve hasznos és szükséges átalakítás megérdemelt volna egy koherens törvényt. Régebbi uniós országban e nélkül nem kezdhettek volna hozzá. S ha már egy újonnan összeeszkábált háttérintézményre bízzák ezt a politikusok, kitalálhatnának e vicces név helyett valami pontosabbat. Pl: Nemzeti Egészségügyi Igazgatóság. Ezt legalább le lehet fordítani idegen nyelvekre. De nem ez a fő baj. Az intézményvezetők felmentése, majd a 6 hónapos átalakulási időszak utáni pályázata és „esetleges”

Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván Tagok: Dr. Varga Ferenc, Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők: Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna

kinevezése (ha jók lesznek) rettenetes stresszhelyzetet teremt. Nem ide való, de erős az áthallás: „fortélyos félelem

igazgat”. Már az új politika által kinevezett vezetők se mernek szólni, hogy a GYEMSZI első utasításrendszere gyakorlatilag megbénítja a menedzsmentek mindennapi munkáját. Lehet hallani azt is, hogy a GYEMSZI nem képes belátható időn belül válaszolni a körlevelében elő-

Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Prof. dr. Repa Imre, Dr. Varga Piroska, Dr. Romics László Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: dr. Rácz Jenő elnök Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (Postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/444-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk a 2011. évben átlagosan 4567 példányban jelent meg.

1 | Kórház 2011/11. aktuális

Tisztelt Olvasóink!

írt kérdésekre és a magához vont hatáskörökben dönteni. Ebbe a helyzetbe robbant be az a komoly vizsgálatot követelő jelenség, hogy elfogyott az egyik legalapvetőbb kemoterápiás szer (5FU). Egy kórházból ezért hazaküldték a betegeket. Miközben több ritkábban használt szer már hetek, hónapok óta hiánycikk. Itt valami nagyobb baj van. A GYEMSZI azonnal egyedi importengedélyeket adott ki, így az ampullánként 875 Ft helyett 1570 forintért meglett a gyógyszer. De van ám más ilyen engedély is forgalomban: pl: M..at 403 Ft helyett 5212 Ft, Tetanus inj. 1150 helyett 1810 Ft. (Ez egy másik botrány: 50 évig önellátók voltunk, most importálunk – „aranyért”). Nem lehet, hogy ez a gyógyszeripari, kereskedelmi beavatkozások „mellékhatása”? „Kérdezze meg miniszterét, államtitkárát” – ha orvosát, gyógyszerészét nem kérdezheti! Reméljük nem söprik szőnyeg alá ezt a problémát, és azt is, hogy nem a jelzést adó kórház igazgatójából csinálnak bűnbakot! Nem akarok okoskodni, de az általam ismert európai országokban az ilyen nagyságrendű, bonyolultságú reformintézkedéseket modellezni szokták, kiértékelni a tapasztalatokat az operatív megvalósításért felelős vezetőkkel, munkatársaikkal. Aktívan gyakorolni a bonyolult tennivalókat. Felkészülni a helyi lakosság tájékoztatására, a velük elkerülhetetlen kommunikációra. Reménykedjünk, hogy baj nélkül megússzuk az előttünk álló hónapokat.

Kórház 2011/11. | 2 Tartalom

Tartalom KÓRHÁZ-HÍREK 4 Kórházügyeink

52

KÓRHÁZSZÖVETSÉG 6

Az átalakítás idején is biztosítani kell a napi működést

AKTUÁLIS 8

Az átadást még levezénylik

11

Már élesben zajlik az egészségügy átalakítása

13

Betegoktató program indult az Onkológiai Intézetben

14

TRANSZPLANTÁCIÓ 33 Eurotransplant csatlakozás – új dimenzió a szervátültetésben 36 Szervadományozás: szót érteni a hozzátartozókkal GYÓGYSZER 37

Megvalósult álom

Automatizált betegszintű gyógyszerelés

17 Tudományos menedzsment

INFORMATIKA

20 Válságban a daganatsebészet

39 Közösen a hatékonyabb ellátásért

Paragrafus 22 GYES melletti foglalkoztatás

40 Telemedicinával az infarktus ellen 42 Telemedicina KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

Melléklet: a LINET Magyarországon

44 Evolúció Veszprémben

25 High-tech Közép-Európából

Minőségügy

27

Fókuszban a szakdolgozói biztonság

46

30

A LINET termékpaletta

Menedzsment

33

Minőség a dialízisben

48 Teljes körű logisztika az Euromedic-től 50 Pécsett gyógyulnak a külföldiek ORVOSI ESZKÖZÖK 52 Optimális és hatékony műtéti folyamatok Kórházi vizit 54 Egészséges Vásárhely

KÓRHÁZ-HÍREK Kórház 2011/11. | 4

Kórházügyeink Drámai helyzet alakulhat ki a betegek gyógyszerellátásában Az alulfinanszírozott kórházaknál 10–12 milliárd forintra nőtt a lejárt gyógyszeradósság-állomány. Az egy évvel ezelőtti 27,5 milliárdos kórházkonszolidációnak másfél-két hónapig tartott a hatása, majd újra kezdődött az eladósodás. „A beszállítóknak nincs lehetőségük a kórházak további finanszírozására, így gyakran már csak az előzetes utalás után szállítanak árut” – mondta Feller Antal, a Gyógyszernagykereskedők Szövetségének alelnöke. A hazai egészségügy az átlagosnál is kritikusabb helyzetben van, a Széll Kálmán-terv jövőre 83 milliárdos gyógyszerkassza-lefaragást ír elő. A megtakarítást a gyógyszerárak csökkentésével, a tbtámogatások átalakításával érné el a kormányzat. (Világgazdaság)

Jubileumi Astellas-díj – Az Év Orvosa 2011 pályázat Prof. dr. Sótonyi Péter fővédnökségével, valamint prof. dr. Perner Ferenc és drof. dr. Ertl Tibor zsűrielnökségével idén ötödik alkalommal indult útjára az orvosi hivatás társadalmi megbecsülését, valamint a nagyszerű emberi és orvosi teljesítmények elismerését célzó Jubileumi Astellasdíj – Az Év Orvosa 2011 pályázat. Az idei esztendő az Astellas Pharma és a MOTESZ közös gondozásában zajló program életében jelentős mérföldkövet jelent, hiszen a díjra jelölés, a minősítés és az odaítélés folyamata a korábbiakhoz képest jelentősen átalakult. A laikusok hálája és köszönete mellett mostantól az orvosszakma aktív részvétele és támogatása is markánsan

Megvalósult szervkivételi riadók száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Veseátültetések száma: . . . . . . . . . . 184 Májátültetések száma: . . . . . . . . . . . .38 Szívátültetések száma: . . . . . . . . . . . 11 Kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetések száma: . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiensek száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

megjelenik, kiegészítve, teljesebbé téve ezzel az öt évvel ezelőtt elindult kezdeményezést. A Jubileumi Astellas-díjra jelölteket a MOTESZ tagegyesületei, a kórházak és klinikák orvosszakmai vezetői, a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai, az elmúlt 4 év során Astellas-díjra jelölt orvosok, valamint a hivatalosan bejegyzett, alapító okiratuk vagy alapszabályuk alapján kompetensnek tekinthető érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetek állíthatnak. Jelölt bármely, Magyarországon igazolható módon legalább 5 éve folyamatos praxissal rendelkező orvos lehet, akinek napi tevékenysége a pályázati kiírásban rögzített tevékenységi területek valamelyikébe egyértelműen, kétséget kizáróan besorolható: alapellátás, orvosi diagnosztikai szakterületek, sebészeti jellegű orvosi szakterületek, konzervatív orvosi szakterületek, valamint rehabilitáció és krónikus ellátás. A jelölttel szemben fontos elvárás, hogy munkáját szakmai és társadalmi ismertség és elismertség övezze. A jelöltállításban természetesen a laikus közönség is aktív szerepet kap, így ez a kör is befolyásolni tudja, kik kapják az idei Astellas-díjat. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy leginkább a hála és a köszönet vezérelte a betegeket abban, hogy saját kezelésük, gyógyulásuk történetét megírták és beküldték e nemes versenyre, hogy ezáltal mások előtt is elismerést vívjanak ki saját orvosuknak. Négy esztendő alatt közel ezer ilyen nagyszerű emberi történetet ismertünk meg, amelyek leginkább a helytállásról, a reményről, az emberiesség legszebb pillanatairól szóltak. A Jubileumi Astellas-díj – Az Év Orvosa 2011 pályázat e hagyományt követve, idén is várja az emberi nagyságról, a kiváló szakmai teljesítményekről árulkodó történeteket. A betegtörténetek beküldési határideje 2011. november 30. A jelölésben kompetens szervezetek a rangos elismerésre 2011. december 15-éig terjeszthetik fel az orvosokat. A pályázattal kapcsolatos további információk a www.astellasazorvosokert. hu weboldalon találhatók.

Aktív marad a jászberényi kórház A jászberényi önkormányzatnak mintegy 180 millió forinttal kell kiegészítenie a Szent Erzsébet Kórház költségvetését, hogy annak működése egyensúlyban maradjon.

A Richterben az állami tulajdon – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.nél lévő 25,2 százaléknyi részvénnyel együtt – 31,23 százalékra nőtt. Magyarország csatlakozott az Euro transplanthoz. Az egyéves átmeneti idő letelte után mind az ezer szervátültetésre szoruló beteg a nemzetközi várólistán lesz.

Dr. Bálint Péter, a Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az egészségügyi rendszer nem valós értékű alulfinanszírozottsága az oka, hogy évről évre pénzügyi segítségnyújtásra szorul intézményük. – A legutóbbi információk szerint az intézmény továbbra is aktív kórház marad – tette hozzá az igazgató. Megmarad helyben a négy alapszakma (belgyógyászat, gyermekgyógyászat, sebészet, szülészet nőgyógyászat), illetve tovább működhet a baleseti sebészeti osztály is. (Új Néplap)

A fővárosban a GYEMSZI lesz az egészségügyi vagyonkezelő A fővárosban csak egészségügyi intézményeket (13-at) vesz át az önkormányzattól az állam, ezen túlmenően egy zrt.-t, amely azok beszerzéseit végzi. A Fővárosi Önkormányzattól átveszik továbbá azokat az ingatlanokat, amelyeket 1990 után egészségügyi ellátás céljára használtak, és amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de egyéb közcélra nem hasznosították őket. Az egészségügyi intézmények tekintetében a vagyonkezelői jogokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fogja ellátni. (MTI)

„Béremelést nem ígérhetek” Az egészségügyi államtitkár szerint az egészségügy átszervezésének feladata túlmutat az önkormányzati tulajdonos lehetőségein, ezért kell államosítani. Szócska Miklós a vele készült interjúban elmondta, az intézményekkel március végéig a megállapodásig, április végéig a szerződéskötésig el kell jutniuk. A jövőben a háziorvos és a járóbeteg-szakorvos is érdekelt lesz abban, hogy ellássa a beteget, máskülönben azon a helyen nem éri majd meg rendelőt üzemeltetni. Az egész-

látási térképen, közülük négyen örömmel fogadták javaslatokat. (Népszabadság)

Október végére a Semmelweis Egyetem fizetőképessége elérte azt a szintet, hogy nincsenek lejárt szállítói számlák, megszűnt a lejárt adósságállománya – tudatta Dr. Ivády Vilmos, gazdaságiműszaki főigazgató.

Komplex rendszer a nőgyógyászatban A 2011. október 6-8. között Pécsen megrendezett Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság XI. Kongresszusán nagy sikert aratott a Wochna Medical Kft. által kiállított komplex nőgyógyászati megoldás, amelyet a Wochna Medical és a GE Healthcare nőgyógyászati piacon folytatott együttműködésének első lépéseként

ségügyi jövedelmek emelkedéséről azt mondta: „van, akinek már most is tudtunk többet adni, gondoljunk csak a rezidensi ösztöndíjakra vagy a háziorvosok eszközfinanszírozására”. Emellett ha a bér nem is, de a jövedelem még az idén több lehet, hiszen az egészségügyben a munkahelyi pótlékok száz százalékkal emelkednek. Hozzátette: valamennyi dolgozó kreativitásán is múlik, hogy mennyivel lesz több a borítékban. Együtt kell rátalálni azokra a lehetőségekre, amelyekkel bővíthetők a források: ha valaki képes például Magyarországra kutatási vagy gyógyítási feladatot hozni, annak ezt be kell tennie a „közösbe”. Azt, hogy mennyivel lesz kisebb az ellátórendszer az átalakítás után, ágyra, lakosra pontosan még nem tudta megmondani, mert nincs végleges döntés. Az államtitkár annyit közölt, a jelenlegi adataik szerint 16 helyen indokolt a funkcióváltás. Ahol pedig ilyen lesz, ott minden esetben fejlesztési program és forrás is társul a feladathoz. Eddig öt önkormányzati és intézményvezetővel osztották meg, hogy milyen jövő rajzolódik ki számukra egy el-

mutattak be. A rendszer lényege a GE ultrahang készülék párosítása a GRACIE komplett nőgyógyászati munkahellyel, amelynek legfőbb előnyei az alábbiak: • szofisztikált, komplex vizsgálati lehetőség egy helyen • kis helyigény • ergonomikus munkahely kialakítás az orvos számára • kivételes ár-értékarány • jelentős időmegtakarítás • páciensbarát megoldás

Szavazzon a Prima Primissima Díj jelöltjeire! Interneten november 28-ig, telefonon 29-ig lehet még szavazni arra, hogy a Prima Primissima Alapítvány és a társadalmi tanácsadó testület kiválasztotta Prímák közül ki legyen 2011-ben a közönségdíjas. A harminc kiválóság között a Magyar Tudomány kategóriában Buda Béla orvos-pszichológus, Hangody László egyetemi tanár, ortopédsebész és Kroó Norbert akadémikus, fizikus, kutatóprofesszor jelölt a Primissima díjra, s egyben a közönségdíjra. A Prima Primissima Díjat Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával alapította 2003-ban. Célja a magyar értelmiség eredményeink megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének erősítése. Az alapítványi formában felajánlott és tíz évre szóló több mint két milliárd forintot évente osztják ki a kiemelkedő tevékenységet felmutató nyertesek között. A Prima Primissima Alapítvány és a társadalmi tanácsadó testület a jelöltek listájáról titkos szavazással választ ki háromhárom Primát tíz kategóriából. A 3-3 Prima egyúttal ismét jelölt is: a Magyar Vállalkozók Napján titkos szavazással derül ki a kategóriák Primissimáinak és a Közönség- Primissimájának névsora. A harminc nevet tartalmazó nyilvános listáról a nagyközönség telefonos és internetes szavazással választhatja ki a közönségdíjast. Szavazni telefonon és SMS-ben (csak személyekhez kötött telefonszámokon) lehet, valamint interneten, a díj honlapján (www. primissima.hu) keresztül.

5 | Kórház 2011/11. KÓRHÁZ-HÍREK

A fővárosi kórházakban közel 150 orvost, közel 250 ápolót és (szak)asszisztenst keresnek a közzétett pályázatok alapján.

KÓRHÁZSZÖVETSÉG Kórház 2011/11. | 6

Az átalakítás idején is biztosítani kell a napi működést a Magyar Kórházszövetség Elnökségének és Vezetősége

Tudósításunk a Magyar Kórházszövetség Elnökségének és Vezetőségének október 18-án megtartott üléséről. A testület megbeszélésének vendége volt dr. Kovács József, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke.

Dr.

Rácz Jenő elnök első napirendként „a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló T/4659. sz.” törvényjavaslat megvitatását kérte, melyhez a titkárság minden elnökségi és vezetőségi tag részére megküldte a hivatalos, véleményezésre megkapott tervezetet. Egy héttel korábban a Magyar Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülés keretében már tárgyalta ennek előzményét, a sajtóban megjelent nyersanyag változatát, melynek egyik kritikus – és az intézményvezetőkre nézve erőteljes bizalomvesztést okozó – pontja szerint 2012. január 1-jével az állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények főigazgatójának és gazdasági igazgatójának megszűnne a munkaviszonya. Az Elnökség – tekintettel a dokumentum nem hivatalos voltára – úgy határozott, hogy az egészségügyi államtitkárságra összehívott találkozó után a jelen ülésen alakítja ki álláspontját a témában. Az Elnökség emellett kritikusnak vélte az időfaktort, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján félő, hogy ennyi idő alatt, konkrétumok ismerete nélkül nem lehet zökkenőmentesen levezényelni egy ekkora horderejű változtatást. Felmerült az is, hogy ezzel gyakorlatilag minden figyelem erre terelődik, és nem fordítanak kellő figyelmet és gondoskodást az intézmények fennálló adósságára és a feszítő humánerőforrás-hiányra, melyet az elszenvedett bizalomvesztéssel egyre nehezebben lehet kezelni. Figyelembe véve azt is, hogy az átvételt követően még nem kevés időt vesz majd igénybe a folyamatok beállása, melyet a törvénytervezet néhány pontja – feltételezhető-

en a gyakorlatiasság hiánya miatt – még nehezít is. Az elnökségi ülésen rövid időre vendég volt dr. Kovács József, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke is, aki az írásos véleménynyilvánításon túl a felszólalás lehetőségét is biztosította az MKSZ számára a következő bizottsági ülésen. Az elnök a véleménynyilvánításra kérte a Vezetőség tagjait. Dr. Fülöp Rudolf konkrét javaslatát írásban is megküldte, ezért csak a lényeget emelte ki néhány pontban: – Lesz-e a Magyar Államkincstárnak elegendő ideje a felkészülésre? – Az Államkincstár számlavezetési és pénzforgalmi szabályainak következményei (pl. kamat nem fizetése, a tranzakciók utáni díjfizetési kötelezettség stb.). – Több lépcsőben lenne célszerű végrehajtani az új struktúra és kapacitás kialakítását. – Hangsúlyozni kell, hogy a kórháznak egyszemélyes felelős vezetője van, a főigazgató, ezért – szakértő munkatársaival együtt – neki kell vállalni a felelősséget a beszámolóban és a költségvetésben foglaltak hitelességéről. Vagyis feltétlenül biztosítani kell az egészségügyi intézmények napi működését – beleértve a szükséges kötelezettségvállalásokat is. – Az egyetemek és országos intézetek helyét és szerepét nagyon világosan kell meghatározni: valódi oktatókórházak legyenek. – Fel kell hívni a minisztérium figyelmét az EU-forrásokból megvalósuló fejlesztésekre. – 2013. január 1-jétől a betegnek szabad választása van az EU-n belül bárhol igénybe venni az ellátást. Erre meg kell kezdenünk a felkészülést. Hegedűs Iván szintén elhozta konkrét írásos javaslatát a törvénytervezet néhány pontjához. Fülöp Rudolfhoz csatlakozva elmondta, hogy szövegszerűen megfogalmazták a tervezetben, hogy a napi működés biztosításához a kötelezettségvállalásokra vonatkozó pontot milyen módon látják szükségesnek mó-

dosítani (pl. az intézmény költségvetését meghaladóan új kötelezettségvállalás). Másik fontos módosítandó pont a 17. §, ugyanis a többi, állami tulajdonba kerülő önkormányzati intézménnyel ellentétben, az egészségügyi intézményeknél kötelezővé tennék a főigazgató és gazdasági igazgató pályáztatását. Javasolni kellene, hogy az egészségügyi intézmények vezetőire is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, melyek a többi intézményvezetőre. Dr. Rácz Jenő elnök ismertette, hogy javaslatot állítanak össze a törvénytervezet szövegének konkrét módosítására, melyet a tervezetet készítők felé eljuttatnak,

Rácz Jenő illetve egyéb úton – esetleg egyéni indítványként – próbálnak érvényre juttatni. A XIV. Kongresszus előkészítése Prof. dr. Kollár Lajos vezetőségi tag – aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az ülésen – írásban jelezte, hogy továbbra is fenntartja ajánlatát a kongresszus helyszínéül Pécs városára. Az ajánlatot a XIV. Kongresszus vonatkozásában már nem tudjuk figyelembe venni, hiszen az időpont és helyszín kiválasztása már hónapokkal ezelőtt elnökségi és vezetőségi döntés alapján megtörtént, az előkészületek előrehaladott állapotban vannak. Következő rendezvényünk helyszínéül megfontolandó, a későbbiek során eldöntendő. A testület a pénztárnok javaslatát kérte a regisztrációs díjakat illetően.

Dr. Fülöp Rudolf pénztárnok elmondta, hogy az Elnökség a Közgyűlésen jelenlévők növelése érdekében, a kórházak súlyos anyagi helyzetét figyelembe véve, már két éve regisztrációs díjmentességet biztosít a szavazatra jogosult képviselőnek. Ezt oly módon javasolja kiegészíteni, hogy a Szövetség plusz kórházi dolgozók részére is biztosítson díjmentességet. Biztosítson az MKSZ regisztrációs díjmentességet, feltételül szabva azt, hogy a kórház az éves tagdíjat kifizette és a Közgyűlésen regisztráltan (jelenléti ívet aláírva) részt vesz. A Vezetőség dr. Fülöp Rudolf által javasoltakat elfogadta, ennek megfelelően a XIV. Kongresszuson regisztrációs díjmentesség biztosított minden tagdíjat fizető kórház szavazati joggal rendelkező képviselője számára, amennyiben a Közgyűlésen regisztráltan részt vesz. Ezen felül: – az 1000 ágy fölötti kórházak esetén + két fő részére, – az 500–1000 ágy közötti kórházak esetében + 1 fő részére, – az 500 ágy alatti kórházaknál pedig 1 fő szavazatra jogosult részére biztosít regisztrációs díjmentességet. A Vezetőség kéri, hogy a Kongresszusi Szervezési és Kommunikációs Bizottság készítse elő a következő elnökségi ülésre javaslatát a plenáris ülések témájára, a kongresszus költségvetésére, és az Alapszabály módosítására vonatkozóan. Egyéb napirendi pontok Az elnök a következőkben az elmúlt időszak eseményeiről tájékoztatta a jelenlévőket, valamint három olyan témát vetett fel, melyről dönteni szükséges. Az egyik egy kétnapos konferenciaajánlat az Érthetően az Egészségért Alapítványtól, melyen a kommunikációra helyeznék a hangsúlyt, illetve a szervezet részére két félnapos szekciót tudnának biztosítani a

A Vezetőség nem látja időszerűnek és szükségszerűnek egy újabb konferencia szervezését, a szervezet abban való részvételét, hiszen a rákövetkező időszakban az egészségügyi ágazat átalakítási folyamatában egyébként is az egyik kritikus pont az időfaktor. A Vezetőség üdvözli az MSZP érdeklődését az ágazat helyzetét illetően, de a szervezet politikamentességét továbbra is fenn kívánja tartani, ezért nem támogatja a Szövetség képviseletét, részvételét a politikai pártok semmilyen rendezvényén. A Vezetőség a felkérés alapján az OECD által készítendő szakértői munkához dr. Harmat György vezetőségi tagot delegálja.

Felhívás A Magyar Kórházszövetség ismét meghirdeti „Az egészségügy rejtett kincsei – avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp!” elnevezésű programját. A Magyar Kórházszövetség 2011 áprilisában, Egerben tartott kongresszusán indította el „Az egészségügy rejtett kincsei – avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp!” című programját. Ez a kezdeményezés új színt vitt a rendezvénybe, hiszen megmutatta, hogy a gyógyítás feltételeinek fenntartása érdekében, a fáradságot, a fásultságot és az elszegényedést egyre kevésbé toleráló betegtársadalom szolgálata közben milyen kincsek kerülnek ki dolgozóink kezei közül. A fogadáson műsort adó munkatársak elérték azt, amit eddig rendezvényünkön egyik befutott zenei előadó sem: a közönség fáradhatatlanul tapsolt a teljes műsoridő alatt, hiszen a „mieinknek” drukkolt. Ámultunk a kreativitásukon, a türelmükön, a bátorságukon és a magával ragadó vidámságukon. Nem volt kérdéses a folytatás! Ismét meghirdetjük tehát „Az egészségügy rejtett kincsei – avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp!” programunkat, melyre szeretettel hívunk meg minden alkotó és zenei-prózai tehetségét megmutatni vágyó egészségügyi dolgozót. Büszkék vagyunk ezekre a kincsekre, ezért szeretnénk szélesíteni a látogatók körét. Az Eger & Park Hotel adottságait kihasználva nagyobb teret biztosítunk, és a kiállítást megnyitjuk az egri lakosság előtt is. Következő évi kongresszusunkat 2012. április 25–27-én tartjuk Egerben, az „Egészségügy rejtett kincsei” kiállítás pedig 25-26-án (szerdán és csütörtökön) tart majd nyitva, a fellépők pedig a 26-án megrendezésre kerülő ünnepélyes fogadáson mutathatják be produkcióikat. Az előzőhöz hasonlóan biztosítjuk a kiállításhoz szükséges logisztikai hátteret és – a jelentkezési létszámtól függően – igyekszünk gondoskodni a kiállítók és fellépők szállás/étkezési igényeiről. A programot továbbra is a Magyar Kórházszövetség Kongresszusi és Kommunikációs Bizottsága fogja össze, a zsűri szerepét is betöltve. Az alkotásokat és az előadásokat kategóriájuk szerint – látogatókkal és a közönséggel együtt – értékeljük, a legjobbakat külön elismeréssel jutalmazzuk. A részvételhez szükséges jelentkezési lap és a program további részletei letölthetők a www.mkszkongresszus.hu, valamint a www.korhazszovetseg.hu/aktualis oldalakról. Jelentkezési határidő: 2012. január 13. A jelentkezéseket az alábbi címekre várjuk: Magyar Kórházszövetség – 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. E-mail: [email protected], telefon/fax: +36 (1) 214-5159 A Kongresszus szervezői

7 | Kórház 2011/11. KÓRHÁZSZÖVETSÉG

Fülöp Rudolf

saját belső ügyeinek (pl. Alapszabály előkészítése) megvitatására. A másik pedig az MSZP részéről egy megkeresés, mely a frakcióülésükön való részvételre invitálja a Szövetség képviselőjét azzal a céllal, hogy megismerjék az egészségügy jelenlegi helyzetéről és a tervezett változtatásokról kialakított egységes véleményét. Az OECD országtanulmányt készít Magyarországról, melyben az egészségügyi helyzetképet is szerepeltetni kívánják. Ehhez több szakemberrel találkoznak, és a Magyar Kórházszövetség képviselőjét is kérik a bizottságba, hogy a szervezeten keresztül is tájékozódjanak a kórházakról. Egy fő képviselőt várnak. Dr. Rácz Jenő kérte a Vezetőség véleményét és döntését.

AKTUÁLIS Kórház 2011/11. | 8

Az átadást még levezénylik Lóránth Ida

Szócska Miklós államtitkár október 13-án tájékoztatót tartott a megyei és fővárosi kórházi vezetőknek. Lapunk is kíváncsi volt a kórházvezetők véleményére, ezért hat fővárosi, illetve jelenleg még megyei fenntartású kórház vezetőjéhez írásban ugyanazt a három kérdést juttattuk el.

Az

évből még hátralévő pár hétre vonatkozóan, a megyei és fővárosi kórházak igazgatói szeptember 13-án általuk pontosan követendő irányelveket kaptak. Az államtitkári utasítás szerint bizottságokat kell alakítaniuk az átadás-átvétel levezénylésére, összesíteniük kell az összes fellelhető adatot kórházuk vagyonáról, az érvényben lévő szerződéseikről, pályázataikról, gazdasági eredményeiről. Ezen felül kihirdetésre került az, a szeptember 1-jéig visszamenőleges hatályú moratórium, amely a kórházak gazdálkodását (nem vásárolhatnak, nem köthetnek új szerződéseket stb.) a gyakorlatban szinte megbénítja. Az említett tájékoztatót követően az államtitkár egy esti televíziós műsorban is nyilatkozott a várható változásokról. „Csapatmunkára építek” – jelentette ki. Az átalakítás folyamata a gyakorlatban is elindult, legalábbis megyei és fővárosi szinten. Azt ígérte, hogy a városi kórházak vezetőivel, illetve az üzemeltető önkormányzatok szakértőivel a közeljövőben a helyszínen egyeztetnek majd. Véleménye szerint azért, hogy a jövőben javuljon az egészségügyi ellátás minősége az ágazat szereplői közül mindenkinek keményen kell majd dolgoznia. Az ellátás megszervezéséért természetesen az ágazat vezetői a felelősek, de a minőségjavulás nem csak ezen múlik. Ehhez azoknak az orvosnak, egészségügyi személyzetnek is maximálisan kell teljesíteniük, akik közvetlen kapcsolatban állnak a betegekkel. A kórházak egységes állami irányítás alá vonása azért megkerülhetetlen intézkedés, mert csak egyetlen fenntartó képes végrehajtani a változtatásokat. A fennálló érdekellentétek miatt az önkormányzatok külön-külön erre képtelenek lennének. Az állam nemcsak az épületeket, az eszközparkot veszi át az eddigi működ-

tetőktől, hanem az adósságállományt is. Jelenleg a kórházak összes tartozása 127 milliárd forint, amiből 40 milliárdnál több a már lejárt beszállítói tartozás, 20 milliárdos a fenntartóknál keletkezett adósságállományuk. Szócska Miklós szerint a megyei intézményrendszer konszolidálásával egy időben azok teljes hitelállománya (benne a kórházaké is) átkerül az államhoz. Adósságrendezés helyett partnerség Tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetésben nyoma sincs a kórházadósság kifizetésére szánt forrásnak, kérdésre az államtitkár azt felelte, a beszállítói tartozásokat abból a megtakarításból fizetik ki, amit a központosított beszerzéssel és logisztikával nyernek. Érvelésében elmondta: az EGVE felmérése szerint ma a kórházak a saját működtetésükhöz külön-külön 500–600 különféle beszállítói szerződést kötnek többek között étkeztetésre, mosatásra, labor és diagnosztikai szolgáltatásra, illetve számos egyéb feladat elvégzésére. Meggyőződésem – mondta –, amennyiben ezek a szerződések egy kézbe kerülnek és az állam egyetlen megrendelőként tudja igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, nagyságrendekkel kedvezőbb árakat érhetünk el, mint korábban a kórházak egymagukban. Majd ebből a megtakarításból lesz fedezhető a jelenlegi beszállítói adósságállomány. Meglehet, hogy a beszállítók már nagyon várják a pénzüket, de azt is számításba kell venniük, hogy a jövőben hosszú távú partnerséget ajánlunk nekik egy nagy fogyasztóval (az állami egészségüggyel) való együttműködésre. Céltudatos konszolidációs programot kell útjára indítani, amelynek gazdasági modelljében, a szükséges tárgyalások lefolytatása után a beszállítói kör is megtalálhatja a helyét. Ez a folyamat hosszú lesz, néhány évet biztosan igénybe vesz majd „amíg kimentjük az egészségügyet az adósságcsapdából” – fogalmazta meg álláspontját az államtitkár, majd példaként hozzátette: a spanyol egészségügyi rendszerben a mi 60 napunkkal szemben több száz napot várnak pénzükre a beszállítók és még így is, az ottani kórházadósság több mint 700 milliárd forint. Meggyőződésem – folytatta –, ha hosszú távú partnerséget tudunk kiala-

kítani a beszállítókkal és sikerül megállapodnunk az adósság átütemezésében, akkor „zöld ágra vergődhetünk”. Az erről szóló tárgyalásokat néhány hónap múlva szándékozik a szaktárca elkezdeni. A tulajdonosváltás a fővárosban egyértelműen pozitív eredménnyel jár majd, a központosított beszerzések megtakarítást hoznak – legalábbis Szócska Miklós szerint. Az államtitkár ennek hozadékát pár milliárd forintra becsüli. Bár a Fővárosi Önkormányzat testülete korábban hozott már egy határozatot, amelynek értelmében az államhoz kerülő kórházi ingatlanok után, a vagyonvesztés miatt kártérítést igényel, Szócska Miklós ezt másképpen látja: „ezt a vagyont valamikor az önkormányzat ingyen kapta. A fejlesztésekre történő néhány százmilliárdos önkormányzati invesztációról pedig csak annyit, hogy amikor konkrétan rákérdeztünk egy-egy fejlesztés hasznosulására, stratégiai terveire, a követelés összege pár tízmilliárd forintra olvadt. Az állam a vagyont nem ingyen veszi át, magára vállalja a fővárosi kórházak gigászi adósságállományának a kezelését. Egyébként is a kórházi vagyon funkcióhoz kötődik, vagyis célvagyon. Ez nemcsak a fővárosi kórházakra, hanem az ország összes egészségügyi intézményére igaz. Tehát, a funkcióval együtt a vagyon is az államhoz kerül, mégpedig mindenféle kártalanítás nélkül. Az állam átvállalja nemcsak az adósságállományt, hanem a fejlesztésekhez kapcsolódó hitelállományt is” – jelentette ki az államtitkár. Van, aki megy, mások maradnak A kórházvezetők leváltásának lehetőségéről pedig ezt mondta: „jól ismerem az összes kórházigazgatót. Tudom, hogy nagyon feszes teljesítményfinanszírozási rendszerben voltak kénytelenek dolgozni, ezen »edződtek«. Meggyőződésem tehát, hogy velük együtt, közösen megvalósítható a kórházak átadás-átvételének a folyamata. A tulajdonosváltást követően a kórházigazgatók számára is hasznos, ha a saját pozíciójukban az új tulajdonostól megerősítést kapnak. Az átadás-átvétel folyamatában nem akarok senkit elbizonytalanítani, de látni kell, hogy közöttük, elenyésző kisebbségben ugyan, de vannak olyanok is, akik felelőtlenül gazdálkodtak. Az ellá-

kénytelenek lennének búcsút venni a pozíciójuktól, holott közülük többet a NEFMI nem régiben nevezett ki. Elképzelhetőnek tartja, hogy az állam valóban megválik majd a kórházak eddigi menedzsmentjétől? Választ mindössze három kórházigazgatótól kaptunk. Dr. Lehoczky Péter, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház főigazgató-helyettese a várható átalakításokról a következőképpen vélekedik: – Eddigi információink az átalakítás várható rendjéről nem éppen bőségesek. A szakállamtitkárság tájékoztatásából csupán annyiról értesültük, hogy a rendszerben váltás lesz, amelyet majd törvény szabályoz. Továbbá, hogy a kórházak gazdálkodását illetően bevezetésre kerül egy, idén szeptember elseje óta érvényben lévő, visszamenőleges hatályú moratórium. Ennek részletei egyelőre még ismeretlenek előttünk. Ami a saját kórházunk jövőjét érintő változásokat illeti, az ma biztosnak látszó ténynek tűnik, hogy továbbra is helyünk lesz a fővárosi ellátórendszerben. Az átszervezés pozitív változásaként értékeljük azt a szándékot, amely egy régi kérésünknek tesz eleget: úgy hírlik, hogy

a Merényi kórházból átkerül hozzánk, a központi telephelyre a traumatológia. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy ennek a lépésnek a megvalósításához hol lelhető fel a forrásfedezet, bár akár biztató előjelként is értékelhető, hogy az átszervezés tényét a kormány előterjesztése is magában foglalja, ahogy hallottuk. Mivel az átalakítási tervek szerint a dél-pesti térség pszichiátriai ellátásának is nagy részét a Nyírő Gyula Kórházban kívánják koncentrálni valószínűsíthető, hogy saját intézményünk 300 ágyas pszichiátriai kapacitásának egy részéről (kb. 100–150 ágy) le kell majd mondanunk. Ezekre a megüresedett ágyakra költözhetne át a volt csepeli traumatológia. Műtőblokkot és a sürgősségi fogadóhely bővítését kell kialakítanunk, ezek megvalósításához megvannak a terveink. Mindezek a tervezett változtatások kórházunk szempontjából pozitívnak mondhatók. Kevés információval rendelkezünk az intézmények és azok osztályainak progresszivitási szintbe való besorolásáról. Az eddig ismertté vált paraméterekből arra következtetünk, hogy kórházunkban a jelenlegi ötből három, a legmagasabb progresszivitási kategóriába sorolható osztálya ebben a besorolásban marad.

9 | Kórház 2011/11. AKTUÁLIS

tási vagy a közérdeket sértő vezetőkkel szemben pedig megfelelő eszközökkel kell rendelkeznünk. A jelenlegi álláspont szerint 2012. március 31-én zárulna le az igazgatói posztok pályáztatása, miután a régi menedzsment levezényelte már az átadás-átvétel folyamatát”. Megyei és fővárosi intézményvezetőknek a következő három kérdést tettük fel: 1. A tervek szerint 2012 januárjában az állam a megyéktől átveszi a kórházak irányítását, egy évvel később pedig a városi intézményekét is. Az Ön kórházában ez az intézkedés vajon milyen változásokkal járhat egyrészt a dolgozók, másrészt a betegek szempontjából? 2. Információi szerint ki fogja levezényelni a tulajdonosváltással feltehetően együtt járó, az új tulajdonos által szükségesnek vélt intézményi struktúraátalakításokat? A szakállamtitkárság vagy a GYEMSZI Budapestről, esetleg helyben a tulajdont átadó önkormányzat, vagy a megyei kormányhivatal? 3. Sajtóhírek szerint a januári tulajdonosváltással megszűnne a kórházi menedzsment tagjainak a munkaviszonya is. Amiből az következne, hogy a jelenlegi kórházvezetők közül sokan


Egynek, a sebészetnek a helyzete még kérdéses. Elképzelhető, hogy visszaminősítik a jelenlegi 3-asból eggyel alacsonyabb szintre, bár szerintem a nyelőcső sebészeti feladatainkat a klinika mellett máshol nem végzik a fővárosban. A szemészeti osztály helyzete egyelőre még kérdéses, de úgy vélem, a traumatológia háttereként szükségünk lesz a továbbiakban is a jelenlegi szemészeti osztályra, mert az áthatoló szemsérülések megfelelő ellátása elképzelhetetlen osztályos háttér nélkül. Előnyökkel is járhat Kórházunk működésére – folytatta Lehoczky Péter – az említett változások, az államosítás akár pozitív hatással is lehet, különös tekintettel arra, hogy a többi fővárosi intézményhez képest a mi városszéli földrajzi elhelyezkedésünk eddig csak hátrányt jelentett. A jövőben fejlődésünket segítheti, hogy nagy, beépíthető szabad területtel, komoly, saját gazdasági és logisztikai lehetőséggel rendelkezünk. Ebből következik, hogy itt lehetne akár a térséghez tartozó egészségügyi intézmények gépjárműveinek a központi karbantartó telepe, a mosodája vagy konyhája, központi laboratóriuma is. Optimista vagyok (bár meglehet naiv is), mert pillanatnyilag úgy látom, hogy ezek, a logikusnak látszó fejlesztések akár nálunk is megtörténhetnének, ami mindenképpen előrelépést jelentene a kórháznak. Ezt a feltételezésemet az is alátámasztja, hogy jelenleg nálunk működik a térség egyik legnagyobb kapacitású laboratóriuma, radiológiánk felszereltsége pedig kiváló, készülékeink digitalizáltak. A leletezést az orvos otthonából is elvégezheti. Megkezdtük a más kórházakkal összekapcsoló AMMikro rendszer kiépítését is. Ez a modern háttér a betegeknek magasabb minőségű és biztonságosabb ellátást kínál. Komoly gondjaink vannak azonban nekünk is a szakember ellátás területén: doktoraink sorban külföldre távoznak, nemcsak a fiatalok, hanem már az osztályvezetők is. A változásoktól azt remélem, hogy valamelyest enyhülhet majd ez a probléma. Az átszervezések folytán azt sem tartom kizártnak, hogy megváltozik kórházunk eddigi ellátási területe, bár bízunk abban, hogy nem úgy, hogy finanszírozhatatlan legyen az intézmény. Fontos a menedzsment stabilitása Az átszervezési munkák levezényléséhez jelenleg kevés a szakember, nem áll rendelkezésre a megfelelő apparátus,

ezt a szakállamtitkárság is elismerte. Éppen ezért Szócska Miklós államtitkár kérte az intézmények vezetőinek aktív részvételét a feladatok végrehajtásában. A kórházak szempontjából ennek mindenképpen jótékony hatása lehet, hiszen egy adott intézményben annak

Dr. Bercsényi Lajos menedzsmentje ismeri legjobban a helyi adottságokat, lehetőségeket. Így az átalakítás folyamatában szorosan együtt dolgozhat a szakállamtitkárság szakértőivel. Amennyiben a feladatok gyakorlati kivitelezésekor is lesz majd módunk az aktív együttműködésre, illetve olykor partnerként bele is szólhatunk a végrehajtandó változtatásokba, feltétlenül jó hatással lesz a közös munkánkra és a megvalósítandó célokra. Az, hogy a kórházak állami tulajdonba vétele után mi lesz a menedzsmentek sorsa, ma még nyitott kérdés. Az viszont tény, hogy egy kórház életében rendkívül fontos szempont a menedzsment stabilitása. Pillanatnyilag nemcsak a jövőbeni pozíciónk sorsát illetően ingatag a helyzetünk, hanem a napi munkánkban is, hiszen a kihirdetett, jelenleg még bizonytalan moratórium miatt nem tudunk érdemben tárgyalni a beszállítóinkkal, és részletes információ híján bizonytalanok a gazdasági kilátásaink. Csak rövid távú szerződéseket köthetünk. Több tenderünk lejárt, újakat kellene kiírnunk. Arról sem tudunk semmit, hogy a jövőben mekkora lesz egy kórházigazgató hatásköre, mekkora összegből gazdálkodhat, mekkora lesz az intézmény kapacitása, mi lesz az uniós pályázatokkal? Mindezek sürgős tisztázásra várnak, továbbá a tervezett változások gyors és pontos gyakorlati megvalósításra, hiszen fél, vagy akár egy évre nem állhat le a betegellá-

tás – fogalmazta meg véleményét dr. Lehoczky Péter. Kiegyenlítődő különbségek Dr. Bercsényi Lajos, a Nógrád megyei Szent Lázár Kórház főigazgató főorvosa kérdéseinkre a következőket válaszolta: „Megítélésem szerint a Nógrád megyei Szent Lázár Kórház jó szervezeti struktúrájú meghatározó intézménye a megyének, sőt megfelelő finanszírozás esetén annál nagyobb területet is képes lenne ellátni. Ténykérdés, hogy működésünket a volumenkorlát még jelenleg is nehezíti. Szomorú tény az is, hogy az országban a 10 000 főre, illetve egy ágyra számított volumen tekintetében a megyék szerinti és a megyei kórházak sorában az utolsó helyen állunk. Éppen ezért azt várjuk az intézkedéstől, hogy a finanszírozási különbségek kiegyenlítődjenek. Amennyiben az országos átlagot megkapjuk, akkor működésünk stabilabbá, még magasabb színvonalúvá válik. Dolgozóink jövedelme is közelíthetne az országos átlaghoz és természetesen nem az adósság terhére. Betegeink jelenleg is megfelelő ellátást kapnak, azonban a TVK alacsony mértéke miatt hosszú előjegyzési és várólistákkal rendelkezünk. Évek óta eredményesen veszünk részt különböző EU-s pályázatokban, így eszközparkunk folyamatosan megújulhat. Térségünkben szegények az önkormányzatok, szegények a vállalkozások, ezért működésünk támogatására ebben a régióban nem lehet számítani. A tulajdonosváltással kapcsolatos feladatokra információnk szerint bizottságok alakulnak – átadó csoport –, melyben a megyei önkormányzat delegáltjai, illetve intézményünk közép- és felsővezetői vesznek részt: jogi-, fejlesztési-, vagyoni-, pénzügyi-, informatikai-, illetve HR-bizottságok segítik az átadást. Az átadást-átvételt munkatársaink természetesen nyíltan és őszintén fogják végezni. „Meggyőződésem, hogy a magyar egészségügy helyzetét tekintve, minden becsületes, jó szakember munkájára szükség van, hiszen csak együtt, egymást segítve tudjuk megoldani a kihívásokat” – fejtette ki véleményét Bercsényi Lajos. Dr. Csiba Gábor, a BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa kérdéseinkre a saját véleménye helyett elküldette a http://www.parlament. hu/irom39/04659/04659.pdf linket, amely a T/4659. számú törvényjavaslatot tartalmazza, és „a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről” szól. A válaszlevélként megjegyzésként hozzáfűzette: „Főigazgató úr véleménye, hogy az alábbi linken választ kap kérdéseire”.

Sándor Judit

Tulajdonosváltás, a Semmelweis-terv szellemében történő struktúraváltás vár a kórházakra, közülük a megyei, fővárosi intézmények tisztújítása pályáztatással tavaszig le is zárul. Egy teljesen új egészségügyi modell kezd kibontakozni, új szereplőkkel, illetve a régi szereplők között kialakuló új viszonyrendszer közepette.

Az

átalakítás élesben elkezdték, jelentette be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár október 13-án, miután első körben, leginkább technikai jellegű kérdésekben egyeztetett a megyei, fővárosi kórházak igazgatóival, gazdasági vezetőivel, valamint a fenntartók képviselőivel. A kórházi menedzsmentnek a kidolgozott módszertan szerint zajló átadás-átvétel aktív résztvevőjének kell lennie, az érintett intézmények 2012. január elsejétől állami kézbe kerülnek. 2012. március végéig tárgyalják újra a kórházak területi ellátási kötelezettségeit, és május végétől már új rendszerben folytatódik a fekvőbeteg-ellátás, az átalakításra 60–70 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A városi kórházak, valamint az intézményekhez csatolt rendelőintézetek államosítása 2013. január elsejéig történik meg. Teljesen új egészségügyi modell van kibontakozóban, új szereplőhöz kerül az ellátás szervezése, megváltozik a szereplők köre, illetve azok korábbi viszonya egymáshoz. A Semmelweis-terv térségi integrációra és ellátásszervezésre (vagy az immár hivatalos szóhasználat szerint: egészségszervezésre) épít. Négy folyamatot kell egyszerre menedzselnie a szakállamtitkárságnak: a járó-és fekvőbeteg-ellátás felelősségének és intézményrendszerének átvételéhez szükséges jogalkotást, a technikai átadás-átvétel folyamatát, az ellátórendszer szerkezetátalakítását (vagyis a progresszivitási szintek meghatározásával együtt az ellátási feladatok újragondolását), illetve a menedzsment rendszer fejlesztését.

Új fenntartó a GYEMSZI, vagyonkezelő az MNV Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, a tárca által kijelölt fenntartó pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) lesz, amely majd szerződést köt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a vagyonkezelői feladat ellátására, a bérszámfejtést pedig a kincstár fogja végezni. Az ellátásszervező intézmények szervezése elkezdődött, valamint jogszabálytervezet szól a munkájukat segítendő Térségi Egészségügyi Tanácsok létrehozásáról. Az államtitkár folyamatosan hangsúlyozza, hogy intézményt nem zárnak be, csak átalakítanak, erről pontos adatokat egyelőre nem tudni, vélhetően tizenhét intézményre vár funkcióváltás, az érintett kórházak pályázattal szerezhetnek pénzt ehhez. Szócska többször is beszélt arról, hogy a kiszervezett feladatokra kötött magánszolgáltatói szerződéseket alaposan átvizsgálják. Többezres nagyságrendű szerződésről lehet szó, hiszen intézményenként 5–600 kontraktussal lehet számolni – a feladat a GYEMSZI-re hárul még idén. Rendszerszintű átalakítást vár a szaktárca a kiszervezett tevékenységek – radiológia, labordiagnosztika, IVF, művesekezelés – fenntarthatóságának és logisztikai szempontú újragondolásától, szóba kerülhet egyes tevékenységek újbóli állami kézbe vétele, illetve az államtitkár meglebegtette, hogy gyanús szerződések esetén büntetőfeljelentések is születhetnek. A szakállamtitkárság által végzett felmérés szerint 127 milliárd forint az összadósság, ebből 45 milliárd forint a lejárt határidejű tartozásállomány a kórházaknál. Ennek a kezelésére még fel kell készülniük, s egyelőre pénz sincs rá. Annyit lehet tudni, hogy a felhalmozott adósságok kezelésében számítanak a beszállítókra, akik engedmények fejében hosszú távra szóló lehetőséget és garanciát kapnak arra, hogy állami intézmények partnerei lehetnek. Az állami kézbe vétel megkönnyíti az ellátásban a profiltisztítást és a Semmelweis-terv végrehajtását. A betegutak szervezését és az integrált, központosított közbe-

szerzést egységes rendszerben könnyebb megvalósítani. A Semmelweis-terv megvalósításához nélkülözhetetlen az egységes informatikai rendszer létrehozása, a strukturális átalakítás enélkül nem lehet sikeres, hangsúlyozza rendre Szócska Miklós. A megoldást jelentheti az egymással „párbeszédre” képes, különböző rendszerek összehangolása. Közben dolgozik az a GYEMSZI-OEP finanszírozási munkacsoport, amely „finom szabályozással”, az anomáliák kiszűrésével igyekszik elérni, hogy 2012-ben a kórházak finanszírozása és az általuk végzendő feladat „közelebb kerüljön egymáshoz” – az optimális megoldás csak fokozatosan jöhet létre. Jelenleg a kórházak TVK-ja részben történeti, részben kézivezérléses alapon van meghatározva. Jelentős előrelépés akkor várható, ha a szolgáltatók feladatainak, struktúrájának felmérése alapján létrejövő szolgáltatói térkép és a lakossági igények alapján a GYEMSZI első lépésben – progresszivitási szintenként – újraszabja a területi ellátási kötelezettségeket (TEK), majd a TEK által lefedett populáció prognosztizálható igényei alapján rendeli az ellátókhoz a finanszírozási kereteket. Mindezt nyilván nem lehet egy lépésben teljes körűen elvégezni, de egy fokozatos kiegyenlítődés megindítható. Új műsorhoz új férfi kell? A tisztújítás az átalakítás velejárója a szakállamtitkár szerint, ám – mint október 13-án hangsúlyozta – nem kívánják most az átadás-átvételkor stresszelni az intézményvezetőket. A későbbiekben azonban gyors pályázati körben bonyolítják le a vezetőváltást, de ígérete szerint leginkább -megújítást. A találkozón az ezzel kapcsolatos, sajtóban megjelent, leváltásukról szóló főigazgatói felvetésekre saját állítása szerint visszakérdezett: „miért azt nem olvasták, hogy én le leszek váltva?” Ott kell változtatásra számítani, ahol az átvételkor bebizonyosodik, hogy egy intézmény a saját hibájából adósodott el nagymértékben, utalt az elvárásokra. A beszélgetés hangulatára nem egyformán emlékeztek az érintettek, míg Szócska szerint nehezen indult a beszélgetés, ké-


Már élesben zajlik az egészségügy átalakítása


sőbb azonban „konstruktív, a töréspontokat szabadon felvető beszélgetés alakult ki”, a kórházvezetőket feszültség jellemezte, kérdést is alig tette fel. Többen méltatlannak érzik ugyanis, hogy levezényeltetik velük az átalakítást, aztán majd pályázhatnak állásukra, esetleg eredménytelenül. Bár Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy nem lesz boszorkányüldözés, mindenki munkájára számítanak, s csak kis százalék, akiére nem, úgy tűnik, nem sikerült teljesen eloszlatnia a félelmeket. Egy szakmai fórumon Beneda Attilának, az államtitkár kabinetfőnökének is feltették a kérdést: ő annyit mondott, hogy „mindenki dolgozzon tovább, meglátjuk, mi fog történni… Nincs százhetven, de akár csak ötven leakasztható kórházigazgató, de a vezető kiválasztásának lehetőséget meg kell adni az új tulajdonosnak”. Az azóta benyújtott, államosításról szóló törvényjavaslat szerint 2012. március végén zárulnak a kórházvezetői pályázatok, miközben például több fővárosi főigazgatót nemrégiben neveztek ki: ők annyi könnyítésben reménykedhetnek, hogy figyelembe veszik korábbi pályázatukat. Minden érintettnek azonban bizonyítania kell lojalitását, késznek kell lennie az együttműködésre az átadás-átvétel időszakában. Térségi egyeztetések kezdődnek Feldolgozott adatok állnak az átalakítás módszertanát elkészítő GYEMSZI rendelkezésére, immár megvalósulhat a szükségletalapú kapacitástervezés Török Krisztina főigazgató szerint. Óvott a túlzott várakozásoktól, mondván, a változások nem egyik pillanatról a másikra, „heuréka módon” fognak lezajlani. Az államtitkárt, aki a térségekbe látogat, hogy az intézmények vezetőivel az ellátásban betöltött szerepükről, helyükről egyeztessen, a GYEMSZI munkatársai, szakértői követik. Ők minden intézményt felkeresnek további egyeztetések céljából. Az államosítás során különböző, gyem szis munkacsoportok segítik a problémák orvoslását, és alakul az a nyolc munkacsoport is, amely a térségi szervezést vezényli le együttműködve többek között a fenntartókkal, a Magyar Államkincstárral. A nem költségvetési intézményként működő kórházaknak nem kell átalakulniuk az átvételhez, „jöhetnek olyan társasági formában, ahogy vannak”, tette hozzá a főigazgató. Az átadást szabályozó törvénytervezet A közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészség-

ügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat szerint az egészségügyi intézményekkel összefüggő intézmény fenntartási feladatokat „a kijelölt szerv” (a GYEMSZI – a szerk.) látja majd el, szemben a többi intézménnyel, ahol intézményi biztos irányítja a tevékenységet legkésőbb december 31-ig. A megyei kórházak átadását a megyei intézményi átadási bizottság (vezetője a kormánymegbízott), illetve az egészségügyi intézményi átadási bizottság (vezetője a megyei közgyűlés elnöke) készíti elő. A szerződéseket ez év december 31-ig kell megkötni, azonban a határidő elmulasztása az intézmények átvételét nem akadályozza. A javaslat szerint a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti a megyei intézmények által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, valamint az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégezésére irányuló jogviszonyát. Az egészségügyi szolgáltató főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására a törvény hatálybalépése és 2012. március 31. között pályázatot kell kiírni, vagyis ezen vezetők megbízatása addig szól, amíg pályázati úton be nem töltik posztjukat. A kormány által kijelölt szerv (a GYEMSZI – a szerk.) határozza meg az egészségügyi szolgáltatók fekvőbeteg-szakellátási kapacitásait és ellátási területüket jövő év március 31-ig május elsejei hatálybalépéssel. A határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, a korábbi határozatok pedig értelemszerűen hatályukat vesztik. A törvényjavaslat szerint megközelítőleg 900 ezer – 1,6 millió biztosított ellátásáért felelős egészségügyi térségek létrehozását, annak szabályait kormányrendeletben határozzák meg a későbbiekben. A szakellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési intézményként működő kórházak alapító okiratának módosítását a kincstár 2011. december 28-ig jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba. Az átadásra kerülő szolgáltató esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a szolgáltató kérelmére módosítja a működési engedélyt, és 2012. január 15-ig átvezeti a nyilvántartásba a módosult adatokat. Az OEP a kórházak finanszírozási szerződését – figyelemmel a fenntartó és a működési engedély változására – 2012. május elsejéig módosítja. A törvénytervezet mellékletében szerepelnek az állami kézbe kerülő fővárosi, valamint megyei önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézmények:

tizennyolc megyében harminc egészségügyi intézmény, valamint a fővárosban tizenhárom egészségügyi szolgáltató és a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Zrt. kerül állami kézbe. Mindezen túl azokat a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat is átveszi az állam, amelyeket 1990 után egészségügyi ellátás céljára használtak, és amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de egyéb közcélra nem hasznosította. A törvénygyár beindult, az ingyenes vagyonátadáshoz az alkotmányt is módosítani kell. Ezután további jogszabályok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek várhatóak december végéig, hogy 2012. január elsejétől új tulajdonosi formában lássák el feladatukat az intézmények. A városi kórházak és a rendelőintézetek esetében a határidő 2013. január elseje, de nem kizárt, hogy előbb, akár 2012 folyamán megtörténik az állami kézbe vétel, hiszen – mint Beneda Attila fogalmazott – mindenkinek érdeke, hogy minél rövidebb legyen a rendezetlenség időszaka. „A Semmelweis-terv margójára” Egységes, transzparens szabályozás nélkül nincs megújulás az egészségügyben, amelyben a forráselosztást szabályok helyett a lobbik alakították, így nem a betegek, hanem az intézmények érdeke állt előtérben Ónodi-Szűcs Zoltán, a debreceni Önkormányzati Egészségügyi Holding vezérigazgatója szerint, aki a Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont munkatársa is egyben. A kutatócsoport jelentette meg a Semmelweis-terv margójára című vitairatát, amely szerint nemcsak az egészségügyi ellátások igénybevételében tapasztalhatók indokolatlan területi egyenlőtlenségek, hanem a kapacitások és a finanszírozás eloszlása is mind területileg, mind szolgáltatónként kiegyensúlyozatlan. Egy új forráselosztási rendszer gyors és hatékony bevezetésére az egységes állami tulajdonosi kontroll lehet az egyik eszköz a vitairat szerzői szerint. Nemcsak a döntések operatív végrehajtásában nyújthat segítséget, de a folyamatok szorosabb követésében és az esetlegesen szükséges korrekciók gyors megvalósításában is. De mint mindig, itt is a lényeg a részletekben rejlik: fel tud-e állni, és ha igen, mikorra az az ütőképes apparátus, amelyik képes megbirkózni a fenti feladatokkal, olvasható a vitairatban, amelynek szerzői felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy a kapacitások újraelosztásakor kezelni kell a kialakult különbségeket.

Sándor Judit

Előre megtervezett, alaposan átgondolt, szakemberek közreműködésével megvalósuló képzéssel lépnek a betegek, hozzátartozók elé a daganatos betegek gyógyulási esélyének javítása érdekében.

N

agyon sok félreértés, hiedelem övezi a rákos megbetegedéseket, a laikusok nem ismerik a kiváltó okokat, a diagnosztikai, terápiás lehetőségeket, a rehabilitációs programokat. Ezért az Országos Onkológiai Intézet betegoktatási programot szervezett, amely szinte egyedülállónak tekinthető hazánkban, fogalmazott prof. dr. Kásler Miklós főigazgató főorvos. Pedig fontos lenne, hogy a betegek hiteles forrásokból szerezzék meg ismereteiket, javítva ezzel is az orvos-beteg együttműködést, a terápia hatékonyságát, gyógyulásuk esélyét. Az intézet célja, hogy

a daganatos betegek és hozzátartozóik minél több információval rendelkezzenek a betegségről, annak kezeléséről, hogy a daganatos betegek ne tragédiaként éljék meg a szembesülést a kórral, hanem ismerjék a gyógyulási lehetőségeiket. Az intézet élen jár a szakemberek képzésében, most a laikusok oktatásában is szeretnének felzárkózni, ezért emberközeli, közérthető formában adnak tájékoztatást különböző témakörökben havonta egy alkalommal – vette át a szót prof. dr. Polgár Csaba főorvos, oktatási vezető. A betegoktató program szeptemberben indult, és jövő májusig minden hónapban egy csütörtöki napon ingyenes előadásokat hallhatnak az érdeklődők az intézet Tükörtermében vagy igény esetén a jóval nagyobb, akár kétszáz főt befogadó Eckhardt termében. Az intézet betegoktatási programja a kemoterápiás kezelésekről, azok mellékhatásairól szóló tájékoztatóval indult, illet-

ve információt kaptak az érdeklődők arról, hogy mit kell tudniuk a célzott biológiai kezelésekről és azok mellékhatárairól. Terítékre került a sugárterápia, az azzal kapcsolatos tévhiteket is számba vették, akárcsak a mellékhatások kezelésének lehetőségeit. Szó lesz az étkezés szerepéről, a fájdalomcsillapítás lehetőségeiről, a morfiummal kapcsolatos tévhitekről, valamint a műtéti előkészítésről és a rehabilitációs programokról. A találkozókon mindig lehetőség van interaktív megbeszélésre, és nemcsak az intézet betegei vehetnek részt az ingyenes programokon, hanem a máshol kezelt betegeket, illetve a hozzátartozókat is várják. Az orvosok szívesen vesznek részt a betegoktatásban, nem jelent nagy túlterheltséget egy-egy alkalom számukra, hiszen vállalták, hogy folyamatosan részt vesznek az oktatási, kutatási tevékenységben, tette hozzá Polgár Csaba professzor.


Betegoktató program indult az Onkológiai Intézetben


Megvalósult álom Zöldi Péter

Október 20-án ünnepélyes keretek között avatták fel a Kaposi Mór Oktató Kórház új épületét és sürgősségi fejlesztését. Az avatáson dr. Moizs Mariann, az intézmény stratégiai főigazgató-helyettese BatthyányStrattmann-díjat vehetett át az egészségügyi államtitkártól. – Főigazgató-helyettes asszony, gratulálunk Batthyány-Strattmann-díjához. Mit jelent az Ön számára ez a kitüntetés? – Elsősorban azt, hogy a szakma elismeri fél évtizedes kaposvári munkánkat. A díj egyértelműen összekapcsolódik a beruházással, amit az elmúlt években úgy tekintettem, mintha a „gyermekem” lenne. Az elismerés természetesen nem nekem szól, hanem a csapatmunka eredménye: magukénak érezhetik azok is, akikkel együtt dolgoztam a projekt vezetésében, a kórház menedzsmentje és kórházi kollégáim is. Minden ilyen kitüntetés egyéni teljesítményt honorál, de a sikert a csapatmunka tette lehetővé.

egyetem elvégzése után a Baranya Megyei Kórház lett az első munkahelyem, ahol belgyógyászként dolgoztam. Aztán

Dr. Moizs Mariann 1998 táján úgy éreztem, hogy alapdiplomám mellett valami mást, többet szeretnék tenni. Elkezdtem egy MBA-képzést, amely összecsengett vezetői kinevezésemmel: 1999-2006 között az intézmény orvosigazgatója voltam. Nagyon hatékony tanulóévek voltak, talán a legnagyobb teljesítményt a hat elemű, úttörő

A sürgősségi fejlesztés új helikopter-leszállója – Milyen életutat honorál a díj? – Szakmai munkám egyértelműen a Dél-Dunántúlhoz kötődik. 1999 óta a térség valamelyik nagy intézményének vezetőjeként dolgozom. 1988-ban, az

és komplex minőségügyi rendszer létrehozása és bevezetése jelentette. A minőségügy kiváló vezetői szemléletet adott, és jól lehetett később is menedzsment eszközként alkalmazni.

– Hogyan került Kaposvárra? – 2006-ban váltottam, amikor látszott, hogy a Baranya Megyei Kórház számára az önállóság helyett szükségszerűséggé válik az egyetemi rendszerrel történő integráció. Ekkor kaptam Kaposváron komoly lehetőséget Repa Imre profes�szortól, akihez stratégiai vezetőként érkeztem, és bekapcsolódtam a tömbkórházi projekt előkészítésébe. Éppen időben, mert akkor jártunk az építési engedélyezési eljárásnál, és aktívan részt vehettem a koncepció projektté való formálásában, egyeztetve a mindenkori fejlesztéspolitikai és egészségpolitikai irányítással. – Milyen fejlesztés valósult meg öt év alatt, 2011 végére? – A tömbkórházi fejlesztési koncepció hosszú évekre, évtizedekre alapozza meg a kaposvári kórház, mint a térség egyik vezető intézménye, tevékenységét. A fejlesztés első szakasza az október 20-i átadással zárult le. Felépült az 5000 négyzetméteres Diagnosztikai épület, és hivatalos zárásához közeledik az 511 milliós sürgősségi projekt. A központi diagnosztikai osztályok végre európai színvonalú környezetbe kerülnek. A kórház alappillérének számító központi labor és izotóplabor egymás mellé kerül, közös in vitro laborral. Mellettük lesz megtalálható a kiváló szakmai színvonalú intézeti gyógyszertár, és ide költözik az Országos Vérellátó Szolgálat decentrumként működő területi egysége. Ezek az alapfunkciók korábban nagyon rossz állagú épületekben működtek, számukra óriási előrelépés a fejlesztés. Szintén a beruházás része a 20 ágyas nefrológiai osztály kialakítása, amelyet összenyitunk a 136 ágyas „nagy” belgyógyászati osztállyal. Így a belgyógyászati szakmák szorosan együtt tudnak majd működni, közvetlen kapcsolatban az új épület szomszédságában található B. Braun Avitum dialízis központtal. – Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a fejlesztés során? – Az egyik nagy kihívás, egyben alapfeltétel a folyamatos kórházi működés megvalósítása volt. Úgy ütemeztük a fejlesztést, hogy a lebontott épületek funkcióit a kapacitás kiesése nélkül kellett lehessen üzemeltetni. Emellett a legnagyobb

Prof. dr. Repa Imrét, az intézmény főigazgatóját a kaposvári fejlesztés stratégiai hátteréről kérdeztük. – Professzor úr, az október végi átadás kapcsán hogyan értékeli a Kaposi Mór Oktató Kórház jelenét? – Egy 165 éves egészségügyi intézménynek saját identitása és gyökerei vannak. Történelmében hullámvölgyek és hullámcsúcsok találhatóak, de mindig a kor szellemének megfelelő irányultsága és elkötelezettsége van. A Kaposi Mór Oktató Kórház küldetése ma a szolgáltatás szemléletű egészségügy több mint 400 ezres populáció számára történő megvalósítása. Ennek gerincét a 18 szakmás, 24 órás sürgősségi ellátás képezi, kiemelt, komplex onkológiai, kardio- és cerebrovaszkuláris ellátással, kiegészítve a gyermekgyógyászati ellátással. E szolgáltatási palettának része a sürgősségi ellátáshoz integrált járó- és fekvőbeteg ellátás, valamint a saját gépkocsiparkkal rendelkező betegszállítás is. – A jelenlegi fejlesztésekből úgy tűnik, éppen a hullám csúcsán állnak. – A fejlődéshez technikai és szakmai megújulásra van szükség. Küldetésünket Kaposvár megyei jogú várossal, Somogy megyével és a különböző megyei önkormányzati intézményekkel közösen szeretnénk megvalósítani. Ehhez a kórháznak technikailag is meg kell újulnia, hiszen a 15-16 milliárdos fejlesztés fő célja az egy tömbben történő gyógyító folyamat megvalósítása. De a küldetés megvalósításához jelentős szakmai tartalmat is fel kell mutatni. Ehhez az elmúlt 8-9 évben jelentős változáson mentünk keresztül. Bizonyíték erre a kórház 13 professzora és 5 MTA nagydoktora. De nem csak ezen

feladatot az építkezés megszervezése, különösen a parkolási és közlekedési környezet kialakítása jelentette. Ahogy a magyar kórházak többsége, a Kaposi Mór Oktató Kórház is belvárosi környezetben található, szűk keresztmetszetű utcaszerkezetben, limitált parkolási lehetőséggel. Ez tovább csökkent az építkezés miatt. A várossal szoros együttműködésben igyekeztünk minimalizálni a lakókörnyezet terhelését, fontosnak tartottuk a sár, por és zaj csökkentését. Szorosan együttműködtünk a környező lakosokkal, a la-

múlik a siker, az elmúlt években jelentős szakmai erőforrás koncentrálódott Kaposváron, nem csak orvosi, hanem szakdolgozói szinten is: felsőfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozóink száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. A szakmai megújulás

Prof. dr. Repa Imre előbb következett be, mint a technikai, de idén a két folyamat összeér. – Milyen nemzetközi folyamatokat tükröz a jelenlegi fejlesztés? – Az egészségügy a világon mindenütt, így itthon is a változás, változtatás kényszere alatt áll. Az erőforrások sosem elengedőek a folyamatos technikai fejlődéshez. De 2013-tól Magyarország is versenyhelyzetbe kerül: az Európai Unió lakossága ott gyógyíttathatja majd magát, ahol akarja, csupán a helyi térítési díj és a biztosító térítése közötti különbözetet kell majd állnia. Ha mi erre nem készülünk fel, akkor a magyar állampolgárok külföldön fogják gyógykezeltetni magukat, és elvisznek abból a kevés forrásból, ami rendelkezésre áll. Ha viszont versenyképes az ellátás, mi fogadhatunk uni-

kossági fórumokon közvetlenül nekünk tudták elmondani problémáikat, a kórház zöld számot üzemeltet, és a helyi médiában folyamatosan tájékoztattuk a város és a megye lakóit. Ezzel tudtuk azt elérni, hogy környezetünk a várakozáson felül tolerálta az építkezést. – Milyen tapasztalatokat szerzett a projektmenedzsment kapcsán? – A pályázati kiírásnak megfelelően, koncentrált ellátást létrehozó projektet indítottunk, amelyet a megvalósítás során

ós betegeket, így bevételhez juthat az intézmény, az ellátórendszer és az egész ország. Azok a csúcsintézmények, ahol jelentős fejlesztés valósult meg az országban, például az Uzsoki utcai Kórház, a Bajcsy Kórház, a Szent Imre Kórház, az Állami Egészségügyi Központ, a kecskeméti megyei kórház, a soproni Erzsébet Kórház, a győri Petz Aladár Kórház vagy a DEOEC, mind olyan fejlesztések, amelyek az európai egészségügy piacán 2013-tól felvehetik a versenyt, és mi is erre törekedtünk a Kaposi Mór Oktató Kórház szakmai fejlesztése és most megvalósuló technikai megújítása kapcsán. – Elégedett a fejlesztéssel? – Amikor 1983-ban Bostonban éltem, ott így nézett ki az egészségügyi ellátás. Aztán nyolc évvel ezelőtt álmodtunk egy nagyon hasonlót Kaposvárra, és mára ez az álom teljesült. Egy mas�szív csapat aktív tevékenységével azt valósította meg, amit elterveztünk. Köszönet illeti ezért azokat, akik most is dolgoznak rajta, azokat is, akik már nem dolgoznak Kaposváron, és azokat is akik sajnos már nem lehetnek velünk. Most, a fejlesztés vége felé közeledve, csak abban bízhatunk, hogy ha az alrendszerek megújulnak, a teljes ellátórendszer is meg tud újulni, amennyiben a szemléleten is tudunk változni. Válságállapotban, márpedig az egészségügy elhúzódó válságban van, a központi vezérlés és irányítás mindig szerencsés. Bízom abban, hogy ehhez a szükséges szerkezet és apparátus rendelkezésre fog állni, hiszen az államtitkárság jelentős erőkkel dolgozik kialakításán. De hiába fog az egészségügyi rendszer megváltozni, ha nem következik be szemléletbeli változás. Bennünk: orvosokban, intézményvezetőkben.

számtalan akadály hátráltatott. A legnagyobb problémát, nemcsak számunkra, hanem az összes hasonló beruházásban résztvevő szereplő számára is, a közbeszerzési helyzetben látom. Önmagában nem az a baj, hogy minden beszerzést magyar és uniós közbeszerzési eljárás alatt kell megvalósítani, azonban ahogy a piaci helyzet egyre nehezebbé válik, a közbeszerzési környezet is élesedik. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy a közbeszerzés folyamata nagyon lassú, elsősorban azért, mert folyamatosak a


Tradíció és megújulás


támadások, az ajánlattevők minden lehetőséget megpróbálnak megragadni, hogy vélt vagy valós jogaikat érvényesítsék és szerződéshez jussanak, akár a projektet is ellehetetlenítve. Ezzel hosszú hónapokat veszítünk, feleslegesen. – Hogyan változott a projekt az évek során? – A Pólus-projektek kiírása és elfogadása folyamatosan húzódott, a 2008-2009. évi válság erre a fejlesztésre is negatív hatással volt. Aztán a projekt mérete miatt alkalmazott kétfordulós pályáztatás elvitt az életünkből újabb fél évet. 2009 júliusában 5%-kal növelték az áfát, ami szintén negatívan befolyásolta a fejlesztést, csakúgy, mint a forintárfolyam ingadozása. Ezeknek volt elsősorban köszönhető, hogy nagyon lassan indult a megvalósítás. – Mégis, sikerült révbe érni. – A hátráltató tényezők miatt örülünk ennyire a Pólus-projektek első átadásának. A folyamatosan változó gazdasági és jogi szabályozók nem könnyítették meg életünket, de a siker elérésében nagyon sokat segített a közreműködő szervezet és a fejlesztési ügynökség, akiktől minden segítséget megkaptuk a projekt fenntartása és folytatása érdekében. – A több éves előkészítést rekordidejű építkezés követte. Hogyan lehet kilenc hónap alatt felépíteni egy 5000 négyzetméteres épületet? – Ne felejtsük el azt sem, hogy ezzel párhuzamosan zajlik a kivitelező által december végére ígért 19 ezer négyzetméteres északi tömb fejlesztése. A siker eléréséhez alapvető fontosságú, hogy a külső és belső szereplők, valamint a külső szolgáltatók hatékony projektmenedzsmentben tudjanak együtt dolgozni. Ebből ki kell emelni a műszaki ellenőr csapatot, akik nagy odaadással végzik feladatukat, folyamatos jelenlétet és elérhetőséget biztosítva. Ki kell emelni a kivitelező HÉROSZ által vezetett konzorcium csapatát is, amely nagyon magas színvonalon dolgozott. Rendkívül jó szakembereket, főmérnököt, építésvezetőt ismertünk meg, akik csúcsidőben akár 4-500 ember munkáját koordinálták, a folyamatosan működő kórházi ellátás mellett, ahol nem szünetelhetett a kapacitás, hiszen a somogyi betegeket el kell látni. – Hogyan illeszkedik be ez a fejlesztés a déldunántúli ellátórendszer jövőképébe? – A projekt súlyponti fejlesztésként indult, azóta ez a fogalom megszűnt. Jelenleg térségekről beszélünk, amelyben a Kaposi Mór Oktató Kórház a jövőben

is meghatározó intézmény lesz, a jelenlegi fejlesztések eredményeként. A jövőt térségi partnerségben képzeljük el, hiszen a betegutak teljes körű átszervezésével, nagy részük ide fog vezetni, és el kell majd rendezni a nagytérségi betegutakat is. Somogy megye egészségügye pontosan definiálni tudta magát, aztán a projekt kapcsán szinte minden egészségügyi szolgáltatóval és néhány megyén kívüli intézménnyel is együttműködési megállapodást kötöttünk. A nyáron Dózsa Csaba segítségével elkészítettük Somogy megye Semmelweis Tervhez kapcsolódó, komplex egészségügyi fejlesztési tervét, amely

meghatározza a megyei feladatokat, a konkrét fejlesztési igényeket és a reális rövid- és középtávú fejlesztési célokat. Érdemes lenne hasonló célokat a dél-dunántúli környezetben és más térségekben is megfogalmazni, és ezt a tudást szélesebb körben is hasznossá tenni. – Inkább pécsinek vagy inkább kaposvárinak vallja magát? – Lakhely szerint pécsi, szakmámban kaposvári vagyok. Munkámat Kaposváron végzem, hétvégén Pécsen élek. Nehéz választani, mert a két város mindössze egy órára van egymástól. Talán leginkább dél-dunántúli vagyok.

Elhunyt Czinner Antal professzor Czinner Antal professzor – a Heim Pál Gyermekkórház gyermek-belgyógyász osztályvezető főorvosa, tudományos igazgatója, október 9-én örökre eltávozott. Orvosként, családfőként és emberként is egyaránt sokaknak volt példaképe. Szerény, empatikus ember volt, híres szaktekintély, de azon kevesek közé tartozott, aki professzorként is megtalálta a legegyszerűbb emberekkel is a közös hangot. Orvosi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán 1971-ben fejezte be. 1975-ben szerzett szakorvosi képesítést csecsemő- és gyermekbetegségekből. 1985-ben az orvostudomány kandidátusa tudományos fokozatot megszerezve, 1995-ben habilitált a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1981-ben került az I. sz. Gyermekklinikára mint aspiráns, majd hamarosan a klinika tanársegédje lett. 1985-ben az Apáthy István Gyermekkórházban volt osztályvezető főorvos, majd 1988-ban igazgató főorvosi kinevezést kapott. 1994-ben nevezték ki a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Tanszék vezetőjévé. 1992-ben a Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászatának osztályvezetője, majd napjainkig tudományos igazgatója volt. 2002-től a SOTE Egészségügyi Főiskolai Karánál, a Közegészségtani és Járványtani Intézet Gyermek- és Ifjúságegészségügyi Tanszék vezetője. 2004 óta a Családgondozási és Módszertani Tanszék vezetője volt, irányítva az egészségügyi gondozás és prevenció szak védőnő szakirány képzését. 1980 óta a főváros gyermekgyógyász szakfelügyelője. Munkáját 1992-ben Pro Urbe kitüntetéssel, 2004-ben Batthyány-Strattmann László-díjjal ismerték el. 2011 júliusában, a Semmelweis Egyetemen átvehette az arany pecsétgyűrűt. 2011 szeptemberében a Schöpf-Mérei-emlékérmet prof. dr. Czinner Antal, a Heim Pál kórház tudományos igazgatója kapta munkássága elismeréseként. Czinner professzor tagja volt a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiumnak, a Magyar Arterioszklerózis Társaság gyermek-szekciójának, valamint a Magyar Európai Elhízástudományi Társaságnak. A Háziorvosi Szemle, a Gyermekorvos Továbbképzés, valamint a Metabolizmus című szaklapokban szerkesztőbizottsági tagként dolgozott. Czinner professzor a gyermekek iránti elkötelezettsége mellett, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem legnevesebb szaktekintélye. Könyvei és publikációi a gyermekgyógyászat bibliájává váltak. Czinner doktornak szívügye volt támogatni minden olyan tevékenységet, amely gyerekekről, a gyerekekért szólt, legyen az orvosi vagy emberi segíteni akarás. A „Tanár Úr” híres volt arról, hogy nem volt olyan nap a héten, amin ő ne ellenőrizte volna kis betegeit, de különleges figyelmet szentelt a fiatal orvosok nevelésének is. Munkáját a mély szakmai alázat, a precizitás, a kollegialitás és a gyermekorvosok munkájának megbecsülése jellemezte. Halála hatalmas veszteség a magyar orvostársadalomnak. 65 éves lett volna november 9-én.

Bene Zsolt

Dózsa Csabával, a Miskolci Egyetem adjunktusával annak apropóján beszélgettünk, hogy egyre több, tudományos fokozatot elért egészségügyi közgazdász jut véleményformáló szerephez az ágazatban. Az ezen a téren tapasztalható kedvező folyamatot jelzi az is, hogy idén júniustól a szakmai kollégium egészség-gazdaságtan és egészségmenedzsment tagozattal egészült ki. – Mikor és hogyan kezdődött egészségügyi közgazdász karrierje? – 1994-ben kezdtem el dolgozni az OEPnél. Három évet töltöttel el a TervezésiKöltségvetési Főosztályon, majd megpályáztam egy világbanki ösztöndíjat. Ezzel kimentem Spanyolországba, és ott Egészséggazdasági Master Diplomát szereztem. Amikor visszajöttem, még másfél évig dolgoztam az egészségbiztosító Tervezési-Költségvetési Főosztályán, mint főosztályvezető. Aztán 2001 februárjától – tehát több mint tíz éve – mentem át az gyógyító-megelőző ellátási területre, ahol rálátásom nyílt az OEP-finanszírozás teljes spektrumára. Összességében hét évig dolgoztam az államigazgatásban vezetőként, jelenleg pedig több mint öt éve vagyok egy tanácsadó cég vezetője. Közben egyre több helyen kezdtem el tanítani. Több mint tíz éve tanítok egészség-gazdaságtant, egészségügy-finanszírozást, társadalombiztosítási ismereteket az ELTE-n, a Corvinus Egyetemen, a Debreceni és a Miskolci Egyetemen. A Miskolci Egyetemen tavaly szeptember óta főállásban dolgozom. – Aktív szerepet vállalt egy tudományosszakmai szervezet megalapításában. – A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) 2003 januárjában alakult meg, amelynek valóban alapító tagja voltam. 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban elnöki posztot töltöttem be, közben elnökségi tag voltam, 2011-ben és jövőre pedig megint én lettem a megválasztott elnök. Idén ötödik alkalommal megszerveztük az Egészség-gazdaságtani Társaság Konferenciát. Elég széleskörű a

látogatottsága a havi programjainknak is, hatvan-hetven ember rendszeresen eljön ezekre a programokra. Az éves konferenciákon 150–180 fő vesz részt, így szélesebb nyilvánosságot kap a tevékenységünk. Országos szinten nagy előrelépés, hogy a szakmai kollégiumoknál – amelyek munkája segíti az Egészségügyi Államtitkárságot –, kialakítottuk az egészség-gazdaságtan és egészségme-

Dózsa Csaba nedzsment tagozatot, mellette háromfős tagozatot, és tízfős tanácsot, amelyben jómagam is benne vagyok. Ez egy olyan csoport, akik direktben, hivatalosan is tudják véleményezni a jogszabályokat, egyéb kórházügyi intézkedéseket, tervezeteket, az egészségügy szabályozásának különböző kérdéseit. Vagyis magasabb szintre emelkedett az egészség-gazdaságtan és az egészségmenedzsment képviselete, érdekérvényesítő lehetősége, a szakmaiság képviselete. Ehhez arra is szükség volt, hogy a kórházak részéről legyen fogadókészség, arra hogy ne csak orvosszakmai, egészségügyi, informatikai, hanem egészség-gazdaságtani társaságok is szerephez jussanak. – Örömteli, hogy egyre több szakember szerez doktori fokozatot az egészségügyi rendszer szisztematikus gazdasági elemzésével. (Dózsa Csaba doktori disszertációja elérhető: http://www.medecon.hu/ phd_magyar.pdf) – Valóban, egyre több ember is van, aki ilyen ráképzettséggel – egészség, egész-

ség-gazdaságtani –, vagy valamilyen szakiránnyal rendelkezik, vagy master diplomát és doktorit is szerzett ebben a témában. Egyébként néhányan a korábbi években is szereztek doktori címet, többek között Nagy Balázs, Kaló Zoltán, Boncz Imre is. Ám ez a kb. tíz fő még nem kritikus tömeg, inkább szórványosnak tekinthető – ahhoz, hogy az ügyekre nagyobb hatásunk lehessen 30–40 emberre lenne szükség. Ennek érdekében mindenki, aki ezen a területen dolgozik, tanszéket fejleszt, oktatási és kutatási programokat, elemzéseket indít. – Milyen kapcsolatot alakítottak ki az orvosszakmai szervezetekkel? – Szimbiózisban dolgozunk az orvosi társaságokkal, és ebből kifolyólag vannak nagyon jó kereszthatások, például a készül egy diabétesz program, melynek a támogatója Kaló Zoltánék tudományos vonala. Jómagam például a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaságával (MSOTKE) alakítottam ki szorosabb kapcsolatot. Jelenleg közös szakmai háttérmunkával azt tervezzük, hogyan folytassuk a 7-8 évvel ezelőtt elkezdett sürgősségi ellátórendszer fejlesztését. Ezen kívül más, több éves együttműködéseink is vannak, például tüdőgyógyászokkal, diabetológusokkal, kardiológusokkal, és az invazív kardiológiát végző centrumokkal. Vagyis a kapcsolatoknak létezik egy természetes együttélése, ahol az orvosi, orvoszakmai kérdéseket igyekszünk meg lefordítani finanszírozási és egyéb rendszerszerű megoldásokra. – Beszéljünk egy kicsit részletesebben a sürgősségi ellátás fejlesztéséről. – A sürgősségi ellátásban 2003-tól kezdtünk el egy munkát, amelynek 2004-re már voltak bizonyos eredményei, például a sürgősségi osztályos fixdíj kialakítása a kórház-finanszírozásban. Majd 2005-ben az Egészségügyi Minisztérium több milliárd Ft értékben pályázatot írt ki sürgősségi osztályok létesítésére, eszközbeszerzésre, mentőhálózat fejlesztésére a többlet kormányzati keretből. 2006-ban záródott le az a légimentőtender, amelynek keretében tartós bérleti konstrukcióban öt új helikopter került bevonásra a légimentésbe, továbbá felújítottak három meglévő gépet. Ezzel


Tudományos menedzsment


gyakorlatilag két-három év alatt ismét teljessé vált a légimentés, s ezzel most olyan korszerű helikopterek teljesítenek szolgálatot Magyarországon, melyek korábban még soha nem voltak. Az európai uniós fejlesztésekben több mint 20 milliárd forint értékben került betervezésre sürgősségi osztály és bizonyos mentőhálózat-fejlesztések is. Ezeknek a pályázatai elindultak, és ebből jelenleg közel harminc sürgősségi osztály és centrum felújítása, rekonstrukciója, vagy teljesen új sürgősségi osztály létesítése zajlik. Ezekben az években lehetett pályázni a sürgősségi ellátás keretében a koraszülött intenzív terápiás osztály (PIC) fejlesztésre. Az ország legnagyobb centrumainak egyenként 15–20–30 ilyen inkubátora van, illetve koraszülött intenzív ellátási részlege, azok tudtak erre – több milliárd forint összértékben – pályázni. Még folyamatban van egy körülbelül négymilliárdos pályázat tervezése, amely még a további hiányzó láncszemeket hivatott fejleszteni. Ezen kívül a Mentőszolgálatnak van egy tizenötmilliárdos kerete, amit kiemelt pályázat keretében hívhatna le, de ez évek óta nem indult el. Jelenleg meghirdetés alatt áll, tehát van egy része, amelyre már volt közbeszerzés. Ennek a kétharmada a gépjárműbeszerzés és mentőállomás-hálózatfejlesztés, egyharmada pedig mentésirányítás-, bevetésirányítás-fejlesztés, vagyis az info kommunikáció fejlesztése. – A felsoroltak mindegyike infrastrukturális fejlesztés. Mi lesz a működést biztosító humán erőforrással? – Igen, az infrastruktúra kiépítése önmagában tényleg nem elegendő. Ahhoz, hogy működőképes legyen a sürgősségi program, a jelenleginél sokkal több sürgősségi szakorvosra van szükség, és olyan szakszemélyzetre, szakasszisztenciára, nővérekre, akik ebben a rendszerben dolgoznak. Leginkább itt vannak hiányosságok. Sajnos a sürgősségi szakorvosképzés, a másodszakvizsga megszerzése és az alapképzések lemaradtak, holott eredetileg benne volt az Egészséges Társadalom komplex programokban, melyeket 2005-2006-ban dolgoztunk ki. Szerepelt benne képzés, minőségi indikátorrendszer fejlesztése és akkreditációs program. Most arra készülünk, hogy a sürgősségi társasággal közösen újratervezzük a programot. Kissé változtak a környezeti feltételek, rosszabbak lettek a gazdasági körülmények, az ország lakosságszáma folyamatosan csökken, főleg a vidéki terüle-

teken, ezért jobban kell koncentrálni a kórházi, és ennek megfelelően a sürgősségi osztályos hálózatot is. – Mi lesz azokkal a kórházakkal, amelyeknek az államtitkárság más szerepet szán a jövőben? – Például, ahol megszűnik az intenzív ellátás, illetve a sebészet, akkor ezek a kórházak nem lesznek alkalmasak arra, hogy egy SO2 sürgősségi osztálynak a hátterét adják. Egy sürgősségi osztályhoz nem elegendő a kialakított hely, hanem az a fontos, hogy a mögöttes szakmáknak egy olyan tárháza legyen – főleg egy sürgősségi centrum esetében –, amely képes a konziliárusi, diagnosztikai, műtéti hátteret nyújtani. Különben csak állapotstabilizálást tudnak végezni, és egy szekunder transzporttal továbbszállítják a beteget – természetesen ez nem gond, azt is meg kell szervezni, de nem a legjobb megoldás. Ahogyan a GPS is mondja, újratervezés történik: megvizsgáljuk, meddig jutottunk el az elmúlt 4-5 évben, és ha eltévedtünk, akkor korrigáljuk az irányt. Számos pályázat gyakorlati megvalósítása van folyamatban, nagyon sok helyen építik a sürgősségi osztályokat, viszont a szakemberek létszáma nem, vagy csak nagyon lassan bővült. Kevesen választják a sürgősségi orvosi szakot, ráadásul a szakma oktatási háttere sem teljes, vagyis még mindig kevés tanszék van sürgősségi orvoslásban és nagyon kevés szakorvos jelölt, aki első szakmának választja ezt a területet. Ebben vannak még hiányosságok. Emiatt kérdéses, hogy miként lehet majd működtetni a létrehozott sürgősségi centrumokat. – Milyen mértékben érinti az elvándorlás ezt a szakmát? – Rendkívül nagy mértékben érinti, mert hihetetlenül keresett az igazán jól képzett sürgősségi szakorvos. Egy ilyen szakember Nyugat-Európában, néhány napos ügyelettel megkeresi az itteni havi bérét. Az anyagiakon túl azért is nagy a vonzás, mert a nyugat-európai országok többségében a legkorszerűbb technológiát építik a sürgősségi ellátásra, és a high-tech körülmények mellett már kialakult a szakma munkakultúrája is. Magyaroszágon viszont néhány kórházban még mindig maradi elvnek számít ez az ellátás, és „húzzák a szájukat” azok a szakorvosok, akiket „beforgattak” a sürgősségi ügyeletbe. Nálunk ennek még nincs meg a munkakultúrája, ezért nem annyira vonzó pálya – legfeljebb néhány centrumban, ahol ennek ré-

gebbi hagyománya van (Kaposvár, Nyíregyháza, Budapest Szent Imre Kórház) Óriási a kockázat, még ha képezünk is ki ilyen szakembereket, akkor azok egy része várhatóan külföldre megy, főként németajkú és angolszász területekre, illetve a skandináv országokba. – Mennyire fogadták el az intézményvezetők a sürgősségi ellátás filozófiáját? – A kórházi vezetők többsége megértette, hogy miért van jelentősége az egykapus beléptetésnek, hiszen nagyon sok kórház beépítette a fejlesztési terveibe, hogy az összes akut ellátást érdemes összeköltöztetni egy telephelyre, lehetőség szerint egy tömb épületbe, ehhez egy sürgősségi kaput rendelni és így jobban letisztázott, kontrollálható betegfelvételt, betegosztályozást triag-et és betegforgalmat bonyolítani. Az osztály fenntartása többletpénzbe is kerülhet, hisz folyamatosan rendelkezésre áll az ügyeleti stáb, a műszakba szervezett sürgősség. Rendellenesen működik, ha ehhez nem alakítják át megfelelően a kórházi hátteret, illetve ha ez veszteséget okoz a kórháznak. Hiszen amennyiben fel tudja venni a beteget 1,5–2 súlyszámos ellátási esetként, öt napra, illetve ehelyett hatékonyan kezeli egy SHBCS-vel, és a beteget 10 órán belül hazaengedi és kap érte 0,3–0,5 súlyszámot, akkor a kórház elbukott több mint százezer forintot. Tehát a sürgősségi ellátás direktben – a hagyományos HBCS-rendszerben – bizonyos szempontból többletveszteséget okoz. – Hol tart ma a projekt? – A programok nagyrésze elhalt, ami maradt, az a betonozás. Van, aki úgy gondolkodott: megpályázok 600 millió forintot, ebből 400 milliót beépítek, 150 marad eszközökre, 50 millió pedig a ráépülő pályázatírás projektre. Elfelejtették azonban átszervezni a kórházi ügyeletet, és ha nem biztosítottak hozzá megfelelő képzést, akkor az ellátás nem működik rugalmasan és magas szinten. Pedig mi – 2004 táján – egy komplex programot terveztünk meg. Minden egészségpolitikai programnak az a feltétele, hogy hosszútávon, legalább 4-5-6 éven keresztül érvényesüljön. Egy ilyen program esetében 15–20 éves távlatban kell pontosan egymásra építeni a lépéseket, és ha következetesen – kormányzatról kormányzatra, miniszterről miniszterre – folytatódnak az intézkedések, akkor ebből összeállhat egy program. A beruházások egyébként több mint két

– A sürgősségi ellátás másik alappillére a gyors és adekvát helyre történő betegszállítás. – A Mentőszolgálat fejlesztése – a korszerű gépjárműcsere, az infokommuni kációs kapcsolatrendszer, a teljes disz pécserszolgálat informatikai megújítása – lelassult, pedig abban óriási lehetőségek vannak. A mentőkocsikat fedélzeti komputerekkel, táblagépekkel lehetne felszerelni, hogy azzal rögzítsék a kórképet, és már tudják is küldeni a kórháznak az adatokat a beteg állapotáról, hogy mire a kórházba érkeznek, addigra ott már tudják, mire készüljenek. A bevetésirányítással is problémák vannak: időnként hallani olyan botrányokról, hogy felvették a beteget, majd nem alkalmas helyre szállították, tehát a sürgősségi mentési útvonalak még mindig nem teljesen egyértelműek. Néha a megyehatárok, vagy egyéb más kompetenciák belezavarnak. Budapesten még nem működik teljesen flottul a forgó ügyeleti rendszer, mert bizonyos helyzetekben, bonyolultabb kórképek esetében nehéz eldönteni, hogy melyik helyre vigyék a beteget. Elviszik valahová, aztán kiderül, hogy ott nincs megfelelő diagnosztika (MRI, CT), ezért máshová kell szállítani a beteget, például egy éppen nem ügyeletes kórházba. Ha az eset bonyolult – mondjuk idegsebészeti –, akkor utána még egy harmadik helyre kell továbbszállítani a beteget. – Milyen arányban valósult meg eddig a program? – A program teljes célrendszeréhez képest jelenleg 20–25%-on tart. Ám hiába adunk át 1–1,5 éven belül még húsz sürgősségi osztályt és centrumot (SO2 vagy SO1), ettől nem lesz dübörgő sürgősségi program – ha nem szervezzük hozzá az ellátást, a mentési utakat, illetve a képzésekkel nem tudunk utánamenni. Elégedetlenek vagyunk azzal, ami eddig történt – persze sok pozitívum említhető, de látjuk azt, hogy még sokkal magasabbra kellene a lécet tenni ahhoz, hogy ebből igazán optimális program legyen.

– Hol tartanak a helyzetelemzéssel? – Az elméleti célrendszer nagyjából már felállt, azt kell megnézni, hogy hol szükséges beavatkozni. Konkrét javaslat például az elszámolásoknál további új SHBCSkódok kialakítása, ami a sürgősségi ellátás jele – egy speciális kód, ami a hagyományos többnapos kórházi ellátás és a rövid idejű ambuláns ellátás között van. Itt még lehet fejleszteni, elterjeszteni azokat a protokollokat és munkaszervezési megoldásokat, amelyeket néhány kórházban jól alkalmaznak, valamint segíteni és betanítani ebben a többit. Továbbá célszerű lenne a stroke-programot országosan végigvinni, néhány politraumatológiai ellátást pedig felülvizsgálni. Ahogyan a kardiológiai betegségeknél elterjedt a hemodinamikai ellátás, úgy egy célzott beavatkozással látványos eredményeket lehetne elérni a stroke esetében is, főként ahol magas az ilyen típusú halálozás – még ha a stroke-ellátás bonyolultabb is, mint a hemodinamika. Az országnak egyes részein jól megszervezték, de van, ahol még közel sem megfelelő. Előfordul, hogy a stroke-os beteget több óráig fektetik, aztán továbbviszik, mire rájönnek, hogy trombózisa van, nem viszik a megfelelő centrumba – nem úgy, mint a kardiológiánál, ahol ha megvan az infarktusgyanú, akkor rögtön olyan centrumba viszik, ahol el tudják látni a beteget. Mindezt meg lehet oldani a stroke-nál is, ha az éberség megvan a háziorvosnál, a mentőnél, de a lakosságot is képezni kell a stroke tüneteinek ismeretére, mert azok nem olyan egyértelműek az infarktushoz képest. – Mi az elképzelésük, ha elkészülnek a program felülvizsgálatával és aktualizásával? – Szeretnénk egy csomagként letenni a mostani kormányzat asztalára, hogy amikor átalakítja a kórházszektort, koncentrálja az ellátást, súlypontokat helyez át, akkor maximálisan legyen tekintettel a sürgősségi ellátás lényegére, annak követelmény- és feltételrendszerére. Üzenetértékű lehet, hogy bár változtatnak a rendszeren, de ha a sürgősség és a mentés magas szinten működik, akkor az biztonságérzetet adhat a lakosságnak. Amennyiben a jövőben az egyik kórház sebészete már nem lesz ügyeletes, ettől még a környék betegeinek ellátásában semmilyen sérülés nem történik, ha a Mentőszolgálatnál – esetleg plusz esetkocsi beállításával – felkészülnek a többletszállításokra. – Ejtsünk néhány szót az ágazati uniós pályázatokról!

– Sajnos az EU-s pályázatoknál csúszások vannak, és félő, hogy nagyon sok pénzt nem tudunk lehívni. A humánerőforrásfejlesztéssel kapcsolatos fejlesztések a leggyengébbek, vagy legkevésbé indultak el. Óriási időveszteségek keletkeztek, ezért nem lesz idő kifuttatni a pályázatokat, és nem lesz annyi projekt, amire el lehet költeni a forrásokat. Van olyan projekt, ami három évvel ezelőtt indulhatott volna, de mégsem indult el, van amiből egy kör kiment – például a népegészségügyi és egészség-megőrzési programokból –, de viszonylag csekély pályázó jött be, a reméltnél kisebb költségvetéssel. Folyamatos programmenedzsment híján nem lehet azon csodálkozni, hogy a folyamat megbicsaklik, elhúzódik. Megrekedhet a program, ha nincs egy határozott felelős, aki dörgedelmesen kézzel ráüt az asztalra, és azt mondja, hogy márpedig két hét múlva itt legyen a pályázati kiírás, aztán jön a bírálat, a szerződés és a lebonyolítás. E nélkül a pályázatok évekig el tudnak húzódni, lásd Pólus Pályázatok, Sürgősségi Pályázatok, humánerőforrásügyi projektek egy része. A csúszások következtében olyan deficit képződik, amit már utol sem lehet érni, vagyis a cél az eredeti teljességében már nem fog megvalósulni. Ma úgy tűnik, hogy a kitűzött programok 60–70%-a teljesülhet: az infrastrukturális fejlesztéseknél – felgyorsított menet mellett – talán elérhetjük a 70–80%-ot, a humánerőforrás-fejlesztéseknél azonban még az 50%-át sem látom, hogy elérik annak, amit terveztünk 2006-ban. – Az iménti becslése mennyire számít bizakodónak? – Ez egy nagyon optimista becslés volt. S miután ennyit késtek a programok, nem tudjuk megvalósítani a tervezett hatékonyságot. Például a Mentőszolgálat fejlesztésének hiánya évről évre működési gondot okoz. Ameddig nem alakul ki a kórházaknál a kívánt struktúra, a megfelelő üzemméret és a jó funkcionalitás – egykapus belépési rendszer, kevesebb telephely stb. –, addig folyamatosan, évről évre termelik a működési veszteséget. Ez persze nem mindig pénzbeli veszteség, hanem például jobban terheli a humánerőforrást. Könnyen belátható, hogy minél korszerűbb infrastruktúrán tudunk gyógyítani, annál erősebb az ágazat orvosmegtartó képessége is. Ha valaki egy korszerű centrumban dolgozhat, akkor az talán itt marasztalja. Persze fizetésemelés is kell hozzá – de az már egy másik, szintén nagyon fontos és aktuális kérdés.


évet csúsztak, hiszen az első pályázatok 2008-ban jelentek meg. Ugyanakkor a humánerőforrás-fejlesztésben és a motivációban semmi különösebb közvetlen intézkedés nem történt. A fixdíjú finanszírozás legalább egy minimális ösztönzést ad arra, hogy a kórházak sürgősségi kaput hozzanak létre, de hogy azt magas szinten működtessék, arra megint nincs intézkedés.


Válságban a daganatsebészet Lóránth Ida

A Szakmai Kollégium Általános sebészeti tagozatának elnökével, dr. Oláh Attila professzorral beszélgettünk a szakma jelenlegi helyzetéről, a fejlődés hazai akadályairól, a sebészetet sújtó igazságtalan finanszírozásról. – A közelmúltban megalakultak az új szakmai szervezetek. Ebben a szerkezetben mennyivel lettek hatékonyabbak, naprakészebbek a szakmai kollégiumok? – Mivel az átalakulás alig pár hónappal ezelőtt történt, az új szakmai kollégium tagozatai, tanácsadó testületei jelenleg a „próbaidejüket” töltik. Vagyis a korábbi és az új rendszer működése közötti különbségekről még nem lehet határozott véleményt alkotni. Úgy gondolom, a reális kép kialakulásához néhány évnek el kell telnie, és majd az akkor születő konkrét eredmények támaszthatják alá a jelenlegi rendszer életképesebb voltát. Az új kollégium működőképességét serkentheti, hogy a tagozatok három tagja gyorsabban, hatékonyabban reagálhat egy-egy adott problémára, és a döntéshozók által is könnyebben elérhetők. Nem vitás az sem, hogy három szakértővel az ágazatvezetésnek sokkal egyszerűbb, könnyebb kapcsolatot tartani, mint huszoneggyel. A – ma már hivatalosan nem szakmai kollégiumnak, hanem tanácsadó testületnek nevezett – szakértői gárda pedig a gyakorlatban nagyon hasonló feladatot lát el, mint tette azt korábban a szakmai kollégium. Feladatai között szerepel többek között a protokollok, irányelvek kidolgozása, a szakmai kérdésekben való véleményalkotás, a vezetői pályázatok véleményezése. A tagozat elsősorban az aktuális strukturális és finanszírozási kérdésekben ad tanácsot a szakállamtitkárságnak. Azt, mint az általános sebészeti tagozat vezetője, már az alakuló ülésünkön leszögeztem, hogy sem most, sem a jövőben nem szeretnénk úgy döntést hozni, hogy előtte ne kértük volna ki mind a tizenöt tagunk véleményét. Szerencsére szakmai kérdésekben a sebészek általában egy véleményen vannak, így nem kell éles vitákra számítanunk. – A megalakulásuk óta eltelt időben előfordult már, hogy a szakállamtitkárság gyors

és pontos választ kért valamely szakmai kérdésben? – Természetesen, több alkalommal is megtörtént már. – Feltételezem, hogy az ágazat egészének küszöbön álló nagy szerkezetátalakítása folytán a döntéshozók majd a sebészek véleményét is meghallgatják. – Szakmánk már régóta, egyhangúlag támogatja az ellátórendszer átalakításának terveit. Elsősorban a centralizációt tartjuk fontosnak, és ezen belül is a regionális központokban történő betegellátást. Jelenleg számtalan olyan kórház tart fenn sebészeti osztályt, és végez műtéteket, amelynek ehhez nincsenek meg a sem a személyi, sem a tárgyi feltételei. Ebben a kérdésben a Sebészeti Szakmai Kollégium már évekkel korábban elkészítette a maga javaslatát, és eljuttatta a szaktárcához, ám érdemben nem történt változás. Örülünk a jelenlegi terveknek, mert végre megvalósulhatnak a szakma korábbi javaslatai. Logikusak és magától értetődők azok a szakmai kívánalmak, amelyek a sebészeti ellátást Magyarországon centralizáltnak, jól szervezettnek, egységesen irányítottnak, éppen ezért hatékonynak és sikeresnek szeretnénk látni. Azzal, hogy a sebészeti beavatkozásokat a végrehajtásukhoz minden szempontból alkalmas intézményben végezzék, elkerülhetők lennének a szakmai indíttatás helyett inkább egy-egy önkormányzat vagy kórházmenedzsment érdekeit előnyben részesítő, pillanatnyi érdekeket szolgáló döntések. Annak következményeként, hogy a jelenlegi rendszerben a helyi ambíciók a szakma érdekei elé kerültek, az ország lakosságának sebészeti ellátása szervezetlenné vált. Jelenleg nincsenek világosan meghatározott betegutak, semmilyen tekintetben nem beszélhetünk valódi progresszív betegellátásról. Az esetek jelentős részében a beteg vagy kezelőorvosa, saját kapcsolatrendszere révén keresi meg azt a specialistát, aki hajlandó foglalkozni a problémájával. A sebészet területén sem finanszírozásban, sem a betegutak meghatározásában nem létezik a progresszivitás. – Számos kis- vagy városi kórházban presztízsnek számít a sebészeti osztály működtetése, holott bizonyos műtétekből évente csupán néhányat hajtanak végre és (akár

szakember, akár felszereltség híján) általában rendkívül alacsony a sebészeti osztály teljesítménye. – Különösen igaz ez bizonyos daganatsebészeti műtétekre, holott feltételezhető, hogy abban a kórházban, ahol ezekből az operációkból évente csupán 1-2 beavatkozást végeznek, a beteg lényegesen alacsonyabb szintű ellátást kap, mint a több száz műtétet végző centrumokban. Komoly hiányosság, hogy jelenleg még nincs olyan jogszabály, amely meghatározná, hogy egyáltalán hol és ki végezhet bizonyos beavatkozásokat. Míg számos szakmában egyértelmű utasítás létezik arra, hogy bizonyos kórképeket hol kezelhetnek, a sebészetben ez még szabályozatlan. Ennek hiányában, a gyakorlatban ma egy „egyszerű” sebész szakképesítéssel az orvos bármilyen hasi műtétet elvégezhet. Mindenekelőtt az onkológiai műtétek feltételrendszerét kellene jogszabályban rögzíteni. Ennek a centralizáló törekvésnek az indokoltságát támasztják alá azok a nyugat-európai (Skandinávia, Benelux-államok stb.) eredmények is, amelyek egyértelműen igazolták a műtéti halálozás látványos csökkenését és a hosszú távú túlélés szignifikáns növekedését. Az onkológiai sebészet centralizálásával párhuzamosan megoldásra vár az akut sebészet problémája is. Tarthatatlan a jelenlegi gyakorlat, amely szerint egy adott beteg gyógyulási esélyei attól függnek, hogy a mentő az akut hasi kórképpel éppen melyik kórházba szállítja. A kisvárosi kórházak egy részében még ultrahangvizsgálat sem áll rendelkezésre ügyeleti időben, nem beszélve az urgens endoszkópos vizsgálatról, vagy akár a kellő létszámú szakorvosi személyzetről. Számos kórház úgy működik, hogy mátrix osztályán szülészek, sebészek vagy egyéb társszakmák képviselői vegyesen ügyelnek. Éppen ezért az akut sebészet területén is szükség van valamilyen mértékű centralizálásra és ésszerűsítésre. – Évekkel ezelőtt, amikor országosan létrejöttek az onkológiai centrumok, miért nem integrálták ezekbe a daganatos betegek műtétjeit is, hiszen azok is az ellátásuk szerves részei? – Míg jelenleg Magyarországon magától értetődő tény, hogy daganatos beteg onkoradiológiai kezelést kizárólag az onkológiai centrumokban kaphat, ad-

– A teljes magyar orvostársadalomra érvényes kedvezőtlen tendenciák feltételezem, a sebészetet sem kerülik el. A kedvezőtlen korfa, az elöregedés, a fiatalok elvándorlása milyen mértékben sújtja a szakmát? – Ezek a tényezők talán még nem olyan drámaiak, mint némely hiányszakmában, de a sebészetben is megmutatkoznak az említett kedvezőtlen tendenciák. Még nem kell akkora létszámhiánnyal küszködnünk, mint például a patológiának vagy a pszichiátriának, de már mutatkoznak az aggasztó és figyelmeztető jelek. Ráadásul nemcsak a kisvárosi kórházakban vagy a halmozottan hátrányos helyzetben lévő kelet- vagy észak-magyarországi régiókban, hanem az ország egész területén. Ez alól nem tekinthetők kivételnek a térségi nagykórházak sem. Nagyon sok sebészeti osztályon az ügyeleti szolgálatot csak nyugdíjas kollégák vagy egykor sebészeti szakképesítést szerzett, de ma nem ezen a területen praktizáló orvosok vállalkozásban történő alkalmazásával képesek ellátni. – A medikusok körében régen a legnépszerűbb szakmák közé tartozott a sebészet. Napjaink fiatal, pályakezdő orvosai men�nyire érdeklődők a szakma iránt? Vajon a rezidensek közül hányan szeretnének sebész szakképesítést szerezni? – A nyugdíjba vonuló, a külföldre távozó vagy a pályát elhagyó sebészek száma minden évben több mint ahány fiatal a rezidensi rendszerbe kerülhet. Vagyis adott esetben hiába jelentkezne több fiatal a sebészképzésre, a létszámkeret gátja miatt nem részesülhetne abban. A szakmában érdekes tendencia az „elnőiesedés”: az utóbbi években egyre több medika jelentkezik a sebészeti szakképzésre. Az orvos-elvándorlás nálunk is egyre súlyosabb gond. A fiatalok közül nagyon sokan a szakvizsga letétele után távoznak Nyugat-Európába. – Az utóbbi néhány évtizedben, az orvostudomány többi ágával együtt a sebészet is óriási fejlődést tudhat maga mögött mind technikailag, mind az eszközök területén. Ezek a modern eljárások, felszerelések pedig egyre drágábbak, költségesebbek. Ha továbbra is ilyen ütemű fejlődés várható,

vajon meddig lesznek finanszírozhatók ezek a beavatkozások? – Magyarországon a korszerű sebészeti beavatkozások már régen nem finanszírozhatók. Ez a szakma legfájóbb pontja.

térségeiben ez már nagyon sok beavatkozás kapcsán rutin eljárásnak számít, nemcsak a nyugati országokban, de a szomszédos államok többségében is. Velünk ellentétben ott már nagy számban

Prof. dr. Oláh Attila Köztudott, hogy a sebészet ugyanúgy technológiaigényes, mint számos más szakterület. A rohamos fejlődés példájaként említhető a laparoszkópos technika, amelyet alig húsz évvel ezelőtt kezdtünk alkalmazni. A kellő finanszírozás hiánya miatt megtorpant ennek az elterjedése, képtelenek vagyunk kigazdálkodni a műszerek amortizációját és az egyszer használatos eszközök árát. A kontinens más

használják a robotsebészeti technikát, és számos olyan technikai újdonságot, amelyről a magyar sebészek legfeljebb álmodhatnak. Az új technikák és eszközök területén legalább húsz év a hazai sebészet lemaradása. Kijelenthetem, hogy itthon a sebészet az egészségügy legros�szabbul finanszírozott szakmájának számít. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a HBCS elszámolási rendszer bevezetése-

Pályakép Dr. Oláh Attila 1982-ben, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerez diplomát. 1984 óta dolgozik Győrben, a Sebészeti osztályon. 1995-ben, 37 évesen kap osztályvezetői kinevezést. 2004 óta a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvos-igazgatója. Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Fő kutatási területe a hasnyálmirigy és a máj sebészete. Tíz nemzetközi tudományos társaság tagja, a cseh, a román és a horvát sebésztársaság tiszteletbeli tagja. 2008-ban tagjai közé választja a European Surgical Association. Tizenkét könyvfejezet szerzője és két sebészeti témájú könyv szerkesztője. Három nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Sebészet című folyóirat főszerkesztője. Tanulmányúton járt Ulmban, Amszterdamban, Los Angelesben, Bolognában, Heidelbergben, Bostonban, Rochesterben és Stockholmban. 2010 óta megbízott országos sebész szakfelügyelő. 2011-ben a Magyar Sebész Társaság elnökévé választják. Ezzel egy időben nevezik ki a Szakmai Kollégium Általános sebészet tagozatának elnökévé.


dig az életkilátásai szempontjából döntő műtéti beavatkozás helyéről senki sem rendelkezik. Például egy végbél- vagy gyomortumor műtéti kezelését, de akár májáttét eltávolítását is, elvileg az ország bármely sebészeti osztállyal rendelkező kórházában elvégezhetik, ami tarthatatlan helyzet.

Paragrafus Kórház 2011/11. | 22

kor a sebészeti eljárások finanszírozását eleve rosszul, a valóságosnál lényegesen alacsonyabb pontértékeken határozták meg a döntéshozók. A helyzet azóta sem változott: szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a modern eszközök hiánya, a műtétek alulfinanszírozása jelentősen rontja a magyar daganatos betegek túlélési esélyeit. Akik az utókezelés során hiába kapják meg a legújabban törzskönyvezett, nagyon modern és rendkívül drága onkológiai gyógyszereket, terápiás eljárásokat, ha a daganateltávolító műtétük körülményei, szakmai és eszközszínvonala olyan, amilyen. Míg az OEP, a magas költségek ellenére „árában” finanszírozza az operáció utáni onkológiai kezeléseket, addig magát a műtétet mélyen értékén alul kezeli. A szakmai kollégiumnak volt egy korábbi felmérése, amely világosan kimutatta, hogy az ország egészségügyi intézményeinek legveszteségesebb osztályai a sebészetek, illetve az azokhoz kapcsolódó részlegek. Ezek az osztályok folyamatosan termelik a deficitet, de nem azért, mert annyira drága, modern technikát használnak, hanem azért, mert eleve mélyen alulfinanszírozott a tevékenységük. Az intézmény méreteitől füg-

gően a sebészeti osztályok évi több tízvagy százmilliós veszteséget termelnek. A szakma különösen fájlalja azt a tényt, hogy a rendkívül alacsonyan finanszírozott sebészeti beavatkozást követően ugyanannak a betegnek a kezelését – ha állapota romlása miatt palliatív kezelésre szorul – az OEP havonta milliós nagyságrendű összeggel finanszírozza. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan ez az elv, amely azt sugallja: az OEP a beteg teljes gyógyulásának esélyét kínáló beavatkozásokat és az ahhoz szükséges szaktudást mélyen alulértékeli, a túlélés néhány héttel-hónappal történő meghosszabbítását viszont milliókkal finanszírozza. Saját intézményem, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház sebészete például annak ellenére, hogy progresszív, regionális feladatokat ellátó nagytérségi központ, évente több mint százmillió forintos veszteséget kell, hogy elkönyveljen. Az említett filléres anyagi gondok persze súlyos hatással vannak a sebészeti ellátás minőségére is. Mindennapos problémát jelent például a sebészeti varrógépek, a korszerű varrófonalak vagy a korszerű vérzéscsillapító, az úgynevezett véredényforrasztó eszközök beszerzése. Arról pedig mindenki sze-

mérmesen hallgat, bár köztudott, hogy a pénzhiány miatt a sebészetek rákényszerülnek az úgynevezett egyszer használatos eszközök újrasterilizálására. – Az előbb felsoroltakból kitűnik, hogy a szakmának bőséggel vannak gyorsan megoldandó, súlyos problémái. A tanácsadó testületnek gondolom, többek között az is a feladata, hogy lobbizzon a döntéshozóknál a kedvezőbb feltételekért. A jelenlegi tarthatatlan helyzetet és annak következményeit vajon sikerült már tudatosítaniuk az „illetékes” fejekben? – Hónapok óta próbálkozunk. Azért küzdünk, hogy a döntéshozókkal valamilyen módon elismertessük azt a nyilvánvaló tényt, hogy az onkológiai betegek kezelésébe szervesen beletartozik a műtét is. Azt sem lehet más elbírálás alá venni, mint a daganatkezelés egyéb fázisait. Annál is inkább, mert a beteg további esélyeinek szempontjából legmeghatározóbb beavatkozás a műtét. Az esetek 80–90 százalékában a radikális műtét minősége határozza meg a páciens további sorsát. Arra törekszünk, hogy mindenki értésére hozzuk: a jövőben tovább nem tarthatók fenn a sebészet filléres, napi gondjai.

GYES melletti foglalkoztatás Dr. Kőszegfalvi Edit

Alábbi cikkünkben azt járjuk körül, hogy miként foglalkoztatható a gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó.

A

Munka törvénykönyv rendelkezése szerint a munkavállaló kérelmére gyermeke harmadik életévének – illetve bizonyos esetekben gyermeke 10., illetőleg 12. életévének betöltéséig – részesülhet fizetés nélküli szabadságban. A munkáltató a dolgozó erre irányuló kérelme esetén nem mérlegelhet, hiszen a törvény erejénél fogva illeti meg a gyermeket gondozó szülőt a fizetés nélküli szabadság. A fizetés nélküli szabadságát azonban megszakíthatja a dolgozó, sőt – a családi támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben foglaltak alapján – a gyermekgondozási segély (GYES) folyósítása mellett, bizonyos feltételek esetén keresőtevékenységet is folytathat. Azaz,

a GYES összegének folyósítása mellett, a gyermek egy éves kora után heti 30 órában keresőtevékenység folytatható. Azaz, limitálva van a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás mértéke, kivéve a tartósan beteg vagy súlyosan beteg gyermek, illetve távmunka esetén. A dolgozó, ha keresőtevékenységet kíván folytatni, a fizetés nélküli szabadsága attól függően alakul, hogy a főállású munkáltatónál kívánja ezt végezni vagy sem. Ha főállású munkáltatónál kíván GYES folyósítása mellett dolgozni, akkor a fizetés nélküli szabadságot meg kell szakítania. Ha nem a főállású munkáltatójánál, hanem más munkáltatónál, akkor a fizetés nélküli szabadságát nem kell megszüntetnie. Munka törvénykönyv hatálya alá tartozó munkáltatónál történő rész munkaidős foglalkoztatás szabályai A gyermeket gondozó szülő részmunkaidős foglalkoztatást kezdeményezhet és a munkáltató – az Mt. 84/A. §-a alap-

ján – mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy részmunkaidőben foglalkoztatja-e a dolgozót vagy sem. Amennyiben a munkaszervezés körülményei, a gazdaságos működés, a munkakör-betöltés feltételeinek vizsgálata után nem tudja vállalni a részmunkaidős foglalkoztatást, erről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül a dolgozót tájékoztatja. Ha a munkáltató elfogadja a dolgozó részmunkaidős kérelmét, akkor a fizetés nélküli szabadságát a dolgozónak meg kell szüntetni az ismételt munkába állás érdekében. A részmunkaidős foglalkoztatás megkezdése előtt a munkaszerződést módosítani szükséges a munkaidő és az ehhez kapcsolódó alapbér tekintetében. A részmunkaidős foglalkoztatás kezdeményezésénél szükséges a feleknek azt is tisztázni, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevétele előtti munkakörében, vagy esetleg más munkakörben történik a részmunkaidős foglalkoztatás

A közalkalmazotti törvény hatálya alatt álló munkáltató részmunkaidős foglalkoztatás speciális szabályai A közszférában, ha a gyermek gondozása címén fizetés nélküli szabadságát töltő közalkalmazott főállású munkaáltatójánál részmunkaidős foglalkoztatási kérelmet nyújt be, köteles a munkáltató legfeljebb heti 20 órában, készenléti jellegű munkakörnél pedig a készenléti munkaidő felének megfelelő tartalmú részmunkaidőben való foglalkoztatására. Azaz, nem áll fenn a mérlegelési jogkör, hiszen a gyermek három éves koráig a dolgozói kérelem esetén köteles a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatást a Közalkalmazotti törvény 23/B. §-ában foglaltak szerint biztosítani. Sajátos a Közalkalmazotti törvény és a családi támogatásról szóló törvény egymáshoz való viszonya, hiszen még a Közalkalmazotti törvény csak heti 20 óra foglalkoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltató számára, addig a családtámogatási jogszabályban akár 30 órának megfelelő foglalkoztatásra is van lehetőség a GYES folyósítása mellett. Véleményem szerint, ha a közalkalmazott heti 30 órában kíván részmunkaidőben dolgozni, akkor a munkáltatónak az Mt. 84/A. §-ában foglaltak alapján kell eldöntenie mérlegelési jogkörben, hogy

a részmunkaidős foglalkoztatási ajánlatot elfogadja-e vagy sem – azonban 20 óra erejéig a közalkalmazottat köteles a munkáltató akkor is foglalkoztatni, ha ez számára komoly munkaszervezési gondot okoz. A Kjt. 23/B. §-ának alkalmazása esetén a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően a közalkalmazott kinevezési okmányát módosítania kell a munkáltatónak, e módosítási kötelezettség a részmunkaidő vonatkozásában terheli, de kizárólag a dolgozó eredeti kinevezési okmányában meghatározott munkakörben, munkavégzési helyen történő munkavégzés tekintetében. Ha a dolgozó nem az eredeti munkakörében vagy munkahelyén szeretne 20 órában dolgozni, akkor álláspontom szerint az Mt. 84/A. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni, azaz a munkáltató mérlegelés alapján dönt. A Közalkalmazotti törvény nem csupán a foglalkoztatási kötelezettséget írja elő, hanem azt is, hogy a dolgozó a részmunkaidőben történő foglalkoztatását egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is kérheti, és ezt csak akkor utasíthatja vissza a munkáltató, ha ez számára lényeges munkaszervezési terhet jelent. A munkáltató az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő munkavégzés elutasítását köteles írásba foglalni, és e tekintetben indokolási kötelezettség is terheli. Álláspontom szerint jogvita kezdeményezhető, ha a munkáltató által leírt indokolás nem fedi a valóságot, illetőleg megállapítható, hogy jelentősebb munkaszervezési terhet nem okozna az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban való részmunkaidős foglalkoztatás. A kinevezési okmány módosítása határozott időtartamra vonatkozik a közalkalmazotti kérelemben megjelölt időtartam azonban legfeljebb a gyermek három éves koráig szólhat. A határozott időtartam lejártát követően visszaáll a dolgozó eredeti teljes munkaidős foglalkoztatása. Magasabb vezető, vezető beosztású részmunkaidős foglalkoztatása a gyermek három éves kora alatt A részmunkaidős foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó Kjt. 23/B. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatóak a vezető és a magasabb vezetői beosztással rendelkező közalkalmazottak esetében. Azaz, ha ilyen beosztással rendelkezik a közalkalmazott, a kérelmére csak a munkáltató mérlegelési jogköre alapján dönthet úgy, hogy részmunkaidős

foglalkoztatását engedélyezi a Munka törvénykönyv általános szabályai alapján. Abban az esetben, ha a munkáltató mérlegelési jogköre alapján engedélyezi, akkor egy vezető beosztású dolgozó is foglalkoztatható részmunkaidőben, és ebben az esetben a munkáltató és a közalkalmazott megállapodásától függ, hogy a kinevezési okmány hogyan kerül módosításra. Az határozott időtartamra is módosításra kerül, de akár határozatlan időtartamú részmunkaidős foglalkoztatás is szerepelhet a kinevezési okmányon. Fontos szabály, hogy a vezető, magasabb vezetői beosztás tekintetében nem írja elő a Közalkalmazotti törvény, hogy az csak teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszony esetén adható. Mivel a tiltás nem került megfogalmazásra, álláspontom szerint így részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazott is kaphat vezetői, magasabb vezetői beosztást. A fizetés nélküli szabadság megszakításának szabályai A részmunkaidős foglalkoztatás vonatkozásában a Közalkalmazotti törvény eltérő szabályokat állapít meg a Munka törvénykönyvtől. Azaz, ha a közalkalmazott részmunkaidős foglalkoztatását kezdeményezi a Kjt. 23/B. §-a alapján, akkor ezt legalább 60 nappal korábban be kell jelentenie a munkáltatónak. Ezzel szemben, ha a Munka törvénykönyv hatálya alatt álló munkáltatónál kívánja megszakítani, a bejelentési határidő a távollét időtartamához igazodik. Amen�nyiben a fizetés nélküli szabadság mértéke a hat hónapot nem haladta meg, akkor 30 nappal, ha már hat hónap eltelt, akkor 60 nappal kell a fizetés nélküli szabadság megszakítását megelőzően bejelenteni a munkáltatónak az ismételt munkába állást. Munkabér-védelmi szabályok Nagyon fontos a munkabér védelmével összefüggő Munka törvénykönyvi szabály is. Ugyanis kimondja, ha a dolgozó gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságot követően ismételten munkába áll, akkor részére is meg kell állapítani a munkakörében, távollétében megvalósult bérfejlesztést. Ha pedig adott munkakört a távollévő dolgozó egyedül tölti be, akkor az adott munkáltatónál az átlagos illetményfejlesztésnek megfelelően módosítani kell a dolgozó munkabérét. A közalkalmazottak vonatkozásában a

23 | Kórház 2011/11. Paragrafus

– ha ez utóbbira sor kerül, akkor a munkaszerződés módosításában ezt is rögzíteni kell. Ha a dolgozó részmunkaidős foglalkoztatását nem csupán a GYES folyósítása tartamára, hanem véglegesen kéri, és a munkáltató ehhez hozzájárul, akkor határozatlan időtartamú munkaszerződés módosítására kerül sor a fizetés nélküli szabadság megszüntetése mellett. Ha a dolgozó a részmunkaidős foglalkoztatást határozott időtartamra kéri, ennek lejártát követően az eredeti munkaszerződéses feltételek ismételten hatályossá válnak. Amennyiben a munkavállaló nem főállású munkáltatójánál, hanem más – Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó – munkáltatónál kíván keresőtevékenységet folytatni a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, akkor ez a főállású munkáltatónál részére biztosított fizetés nélküli szabadságot nem érinti. Álláspontom szerint a további munkavégzésre vonatkozó jogviszonyt a főállású munkáltatónak be kell jelentenie, de a munkáltatónak itt csak tudomásul vételi joga van, nem kell az engedélye a más munkáltatónál történő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez.

Paragrafus Kórház 2011/11. | 24

közalkalmazotti illetménytábla az irányadó, de ha az illetménytáblán felül bérfejlesztésre is sor került, akkor a fizetés nélküli szabadságról visszajött dolgozó munkakörében ezen illetményemelést is figyelembe kell venni a munkába álló dolgozó besorolási illetményének a megállapítása során. A fizetés nélküli szabadság megszakítását követően a szabadság kiadásának szabályai Fontos szabály, hogy 2011. augusztus 1-jéig a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozót a fizetés nélküli szabadság első évére megillette a szabadság. 2011. augusztus 1-jétől kezdődően a jogszabály módosult, és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára állapítják meg a szabadságot azzal, hogy ezen új szabályt csak a hatályba lépését követően igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén kell alkalmazni. Azaz, ha 2011. augusztus 1-jét megelőzően már fizetés nélküli szabadságon van gyermekápolás címén a dolgozó, akkor részére a fizetés nélküli szabadság egy évére jár a szabadság. Figyelemmel arra, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó a szabadság kiadásában akadályoztatva van, így a törvény szabályai alapján az akadály megszűnését követően van mód a szabadság kiadására. A szabadság kiadását az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül akkor kell megkezdeni, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama ezen 183 napot meghaladja, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell kiadni. Tehát, ha a dolgozó több mint hat hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságon van gyermek ápolása címén, az ismételt munkába állását követően nem kell azonnal megkezdeni a szabadság kiadását, hanem egy féléves időtartam áll a munkáltató rendelkezésére a szabadság kiadása tekintetében. Ezzel szemben, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama a 183 napot nem éri el, ebben az esetben 30 napon belül a ki nem adott szabadság részére ki kell adni. A szabadság kiadására vonatkozó szabályok a közalkalmazotti szférában a részmunkaidős foglalkoztatás vonatkozásában az általános munkajogi szabályoktól eltérően alakulnak. Ugyanis, ha a közalkalmazott a gyermek három éves koráig heti 20 óra készenléti jellegű munkakört lát el, pedig a munkaidő

mértékének felére vonatkozóan részmunkaidős kérelmet nyújt be, akkor a részmunkaidő megkezdése előtt kell a ki nem adott szabadságot biztosítani és a részmunkaidős foglalkoztatása csupán ezt követően kezdhető meg. Tehát megfogalmazásra került egy garanciális szabály, hogy a dolgozó a szabadságát még a teljes munkaidős foglalkoztatása alatt megállapított illetmény mellett veheti ki. A Munka törvénykönyv hatálya alá tartozó dolgozó esetében speciális szabály nem került megfogalmazásra. Így, ha a dolgozó részmunkaidős foglalkoztatást kezdeményez, és a fizetés nélküli szabadság mértéke a 183 napot nem éri el, akkor 30 napon belül; ha a 183 napot egybefüggően meghaladja, akkor 183 napon belül kell részére a szabadságot kiadni, és ha ezen időtartam alatt a dolgozó részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, akkor a részmunkaidőhöz kapcsolódó illetmény alapul vételével kerül a szabadság időtartamára vonatkozó távolléti díj megállapításra. Szabadság pénzbeli megváltása fizetés nélküli szabadság megszakítását követően 2011. augusztus 1-je óta, amennyiben gyermek ápolása és gondozása céljáról fizetés nélküli szabadságot kap a dolgozó, és az ezen a címen igénybe vett távollét megszűnik, akkor ezen fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot a munkáltató és a dolgozó megállapodása alapján pénzben meg lehet váltani. A jogalkotó szabályozta, hogy a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos pénzbeli megváltási szabályokat a törvény hatályba lépését követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor lehet alkalmazni. Azaz, a 2011. augusztus 1-je előtt igénybe vett és a szabály hatályba lépése után lejáró fizetés nélküli szabadság esetében is lehet a pénzbeli megváltás szabályait alkalmazni. Felmondási tilalom a GYES folyósítása, illetve fizetés nélküli szabadság tartama alatt A gyermek ápolása, gondozás címén kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt felmondási tilalom alatt áll a dolgozó. Ezen túlmenően a Munka törvénykönyv a gyermek három éves koráig terjedő időszakra a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele nélkül foglalkoztatott dolgozó vonatkozásában is előírja a felmondási tilalmat. Ez a tilalom azt a szülőt illeti meg, aki a gyermek gondozása céljából legutoljára

igénybe vette a fizetés nélküli szabadságot. Ha a gyermek három éves kora előtt a munkavállaló, illetve közalkalmazott megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, és akár teljes, akár részmunkaidős foglalkoztatás keretében munkát végez, akkor a gyermek három éves koráig felmentési tilalom alatt áll, azaz a jogviszonya nem szüntethető meg a munkáltató felmondása, felmentése által. Ha a gyermek a három éves korát betölti, akkor ez a felmondási tilalom már nem áll fenn. Ugyanakkor a felmondás kezdő napja 15 vagy 30 nap után kezdődhet a felmondási tilalom után, a fizetés nélküli szabadság időtartamához igazodva. Ha a fizetés nélküli szabadság mértéke a 30 napot meghaladja, akkor a gyermek három éves kora után a felmondás a dolgozó számára átadható, azonban annak kezdő időpontja a gyermek három éves korának betöltését követő harmincadik nap után kezdődhet csak meg. E körben szükséges azon szabályokra a figyelmet felhívni, amely szerint, ha a Mt. X. fejezet hatálya alá tartozó vezető terhes, szükséges indokolni a felmondást, noha főszabály szerint vezető esetében indokolás nélkül a felmondás jogintézménye alkalmazható. A törvény módosítása 2011. július 1-jét követően a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig terjedő időszakban a rendes felmondást indokoláshoz köti, és ezen indoknak valós és jogszerűnek kell lenni. Ugyanis jogvita esetében a munkáltatónak bizonyítania kell, hogy a felmondási indokként megjelölt ok valós. Foglalkoztatási korlátok a gyermek három éves kora alatt munkába álló dolgozó vonatkozásában A rendkívüli munkavégzés tekintetében a Munka törvénykönyve kimondja, hogy a nő terhessége megállapításától a gyermek egy éves koráig rendkívüli munkavégzésre nem vehető igénybe. Így, ha a fizetés nélküli szabadság megszakításával, vagy amellett más munkáltatónál az édesanya munkát vállal, akkor gyermeke egy éves koráig rendkívüli munkavégzésre nem vehető igénybe. Ha a munkavállaló gyermekét egyedül neveli, akkor a gyermek egy éves korától négy éves koráig csak beleegyezésével rendelhető el számára rendkívüli munkavégzés. Ezeket a szabályokat értelemszerűen a részmunkaidős foglalkoztatás és a mellékfoglalkozású jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell.

A Kórház szaklap melléklete

High-tech Közép-Európából „A LINET legnagyobb értéke, hogy nem egyszerűen kórházi ágyakat gyárt, hanem komplex ellátási filozófiát, képzési programokat is nyújt a hatékonyabb betegellátáshoz” – állítja Wochna Tibor, a LINET kórházi ágyakat és bútorokat Magyarországon forgalmazó Wochna Medical Kft. ügyvezető igazgatója. – A Wochna Medical évek óta szerepel a KÓRHÁZ szaklap hasábjain, mégis most érezték szükségét, hogy külön melléklet foglalkozzon egyik legjelentősebb partnerük, a LINET termékskálájával. Mi áll ennek hátterében? – A Wochna Medical filozófiájának lényege, hogy olyan szállítókat képviselünk Magyarországon, amelyek nagy hatékonysággal állítanak elő csúcsminőségű egészségügyi megoldásokat. Partneri körünkben megtalálható a panelműtők szakértőjének számító Alvo Medical, az egyedi high-tech szülészeti és nőgyógyászati megoldásokat gyártó Borcad, a számos kiváló berendezést, például csúcskategóriás ultrahangokat gyártó GE Healthcare, a minőségi műtőlámpákat gyártó német Trilux illetve a jelenlegi melléklet tárgya, Európa legnagyobb csúcskategóriás kórházi ágy gyártója: a LINET. Ezen cégek túlnyomórészt Közép-Európában, elsősorban Lengyelországban és Csehországban gyártják berendezéseiket, de megtalálhatók többek között német és osztrák gyártóhelyek is.

– A felsorolt listából úgy tűnik, nagy gondossággal válogatják ki nemzetközi partnereiket. Mi áll a Wochna Medical filozófiájának középpontjában? – Olyan csúcsminőségű termékeket képviselünk itthon, amelyek a magyar intézmények számára optimálisak: lehetővé teszik a legmagasabb színvonalú betegellátást és költségszintjük elérhe-

hetőségeitől, ugyanakkor olyan berendezéseket tudnak beszerezni, amelyekre egyébként nem volna ilyen feltételek mellett lehetőségük. – Hogyan értékeli a jelenlegi lehetőségeket? – A piac jelenlegi fejlesztési lehetőségei persze korlátosak. Mi mégis azt szeret-

Elérhető egyensúly a kórházi környezetben tő. Stratégiánk meghatározó eleme, egy olyan egyedi módszer, amellyel partnereinknél egy stratégiai együttműködés lévén a magyar kórházak, szakrendelők és magánintézmények számára olyan feltételeket tudunk elérni, hogy ne kelljen elrugaszkodnunk a magyar piac le-

nénk, hogy a nyugat-európai csúcstechnológia itthon is elérhető legyen. Speciális stratégiánkkal meg tudjuk győzni a gyártókat az együttműködés fontosságáról, így a magyar piac számára olyan csúcskategóriás termékeket teszünk elérhetővé, amelyeket jóval magasabb

25 | Kórház 2011/11. Melléklet

A LINET Magyarországon

Melléklet Kórház 2011/11. | 26

árkategóriában, jelentősebb megkötésekkel lehetne megszerezni. – Mi a módszerük lényege? – Pontosan ez az a szakmai titok, ami a Wochna Medical tevékenységének es�szenciáját adja. El tudjuk érni, hogy ügyfelünk sokkal magasabb minőséget kapjon, versenyképes áron. Ezen csúcskategóriás gyártók termékeit nem biztos, hogy lehetőségük lenne megszerezni. – Miért koncentrálnak ilyen erősen KözépEurópára? – A világ egészségügyi gyártásában ez az a régió, amely a legmagasabb hatékonyság mellett képes gyártani a termékeket. Számtalan orvostechnológiát és kórházi felszereléseket gyártó nyugat-európai cég jellemzően ebben a régióban gyártja eszközeiket, és ma már ez a régió verseng más kontinensekkel a gyártóhelyek befogadásáért. A Távol-Keletre nyilvánvalóan oda kell figyelni, de hatékonyság és rugalmasság tekintetében még hos�szú ideig nem verhetik Közép-Európát. Ennek is köszönhető, hogy a legtöbb jelentős európai gyártó Csehországba vagy Lengyelországba vitte gyártását, és a régió orvostechnikai központtá vált. Sőt, ma már az is látszik, hogy a nagy gyártók némelyike több márkanév alatt értékesíti portékáját, illetve van olyan cég, amely korábban nagy gyártó márkaneve alatt értékesített, de ma már saját márkanévvel jelenik meg. Ezek a gyárak világszínvonalú termékeket gyártanak, a legmagasabb szintű minőségbiztosítás mellett. Így ha ügyfelünk tisztában van azzal, hogy melyik gyártási helyszínen készül az adott termék, eldönthető, hogy kifizeti-e a márkanév által nyújtott többletértéket, illetve egy hatékonyabb megoldást választ. Mi a lehetőségek közül mindig a leghatékonyabb megoldásokra koncentrálunk. – Hogyan tudták lefordítani ezt a filozófiát a kórházi ágyak piacára? – Magyarországtól 300 kilométerre, Slaný városában adott egy vállalat, a német Wissner-Bosserhof tulajdonában lévő LINET. Ez a vállalat évente 93.000 kórházi ágyat gyárt. Öt kontinens 93 országában van jelen, közülük számos országban domináns piaci pozíciót tölt be. A kórházi ágyak teljes termékskáláját lefedi, és termékeihez nagyon komoly szolgáltatási hátteret kapcsol. – Miért népszerű világszerte a LINET? – A Wissner-Bosserhof és a LINET története hasonló a Volkswagen és a Škoda

együttműködéséhez, azzal a különbséggel, hogy a LINET a saját területén sokkal magasabb minőségként jelenik meg a kórházi szereplők fejében, hiszen a maga területén ezt fejlesztései révén joggal érdemelte ki. A piacot jó termékskálájával, rugalmasságával és emberközpontú filozófiájával lényegesen megelőzte. Ma a cégcsoporton belül a Wissner-Bosserhof elsősorban az ápolási területre, míg a LINET a kórházi ellátásra koncentrál.

Wochna Tibor – Miért nem volt korábban ismert Magyarországon? – Az a tény nehezen magyarázható, hogy Európa első számú kórházi ágy szállítója a világ 92 országában jelen volt, de a közeli Magyarország fehér foltnak számított. Való igaz, hogy a kórházi ágyak magyarországi piaci helyzete különleges, és mostanáig nem nagyon volt olyan szereplő a piacon, amely képes lett volna e helyzet megváltoztatására. A Wochna Medical arra vállalkozott, és ebben partnerünk volt a LINET cseh központja, valamint rendelkezésre állt más piacok szakmai tudása és tapasztalata, hogy speciális stratégia mentén mutassuk be a magyar intézmények számára Európa legkedveltebb kórházi ágyát. – Eddig milyen sikereket értek el? – Az elmúlt hónapokban jelentős eredményeket értünk el mindegyik termékkategóriában. Van olyan hazai vidéki kórház, ahol több mint száz LINET Novos elektromos kórházi ágy működik. A teljesség igénye nélkül, 25 darab LINET Eleganza 3 intenzív ágyat szállítottunk a

Szent Imre Kórházba, és a LINET Sprint sürgősségi kocsikkal sikeresen szerepeltünk a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház sürgősségi pályázatában. Hazai referenciahelyek száma hónapról hónapra nő. – A tapasztalatok alapján miért kedvelik a LINET termékeket a magyar kórházak? – Elsősorban azért, mert a LINET ágyak nem csak termékek. A LINET legnagyobb értéke, hogy nem egyszerűen kórházi ágyakat gyárt, hanem komplex ellátási filozófiát, képzési programokat is nyújt a hatékonyabb betegellátáshoz. – Miről szól ez a komplex ellátási filozófia? – Leginkább arról, hogy a betegellátást teljes egészében szemléljük, és a LINET mindent megtesz annak érdekében, hogy bútorai ne csak eszközök, hanem a hatékonyabb ellátás integráns részei legyenek. Ezért gondoljuk úgy, hogy az ergonomikus, minőségi dizájn nem a luxus, hanem a mindennapi élet része, a gyógyító környezetnek is hozzá kell járulnia a beteg jobb állapotához és a nővérek jobb munkavégzéséhez, a termék minden tulajdonságának a dolgozók biztonságát és minél könnyebb munkavégzését kell támogatnia. Ezen felül olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek minimalizálják a kórházi fertőzések betegekre, szakdolgozókra és orvosokra leselkedő kockázatát és teljes körű megoldást kell nyújtani a krónikus betegek felfekvéseinek kezelésére. De a filozófia lényege az is, hogy a technika a hatékony munkavégzést a legtöbb ápolási tevékenység során támogassa. Ennek egyik kiváló példája a LINET ágyak oldalirányú döntési lehetősége, amellyel el lehet azt érni, hogy egyetlen nővér néhány mozdulattal megoldja az ágyban fekvő beteg alatt a lepedőcserét. Emellett több tucatnyi olyan apróságot lehetne említeni, amelyek a szakdolgozók számára hatékonyabbá teszik ápolást, a betegek számára pedig biztonságosabbá és elviselhetőbbé a kórházban töltött időszakot. – Ilyen sokat számíthat egy kórházi ágy? – Bizony, a fekvőbeteg ellátás meghatározó eleme a kórházi ágy. Az elmúlt évek magyarországi kórházfejlesztései ígéretesek voltak ezen a területen, hiszen korszerű ágyakat vásároltak, számtalan funkcióval, csupán elfelejtik ezeket a funkciókat használni. Pedig a modern kórházi ágyak speciális megoldásainak jelentős költségcsökkentő hatása van. Ezek a termékek úgy vannak kialakítva,

– Ez is a LINET filozófia része? – A szakdolgozók képzése tevékenységünk meghatározó része. A LINET ágyak és bútorok ugyanis olyan megoldásokat, funkciókat tartalmaz, amelyek költségcsökkentést tesznek lehetővé az intézmények számára. A LINET nővérképzési programja nem csak megismerteti a termékeket, hanem arra ösztönzi a szak-

embereket, hogy azok összes adottságát és tudását kihasználják, és szakszerű terápiában vehessenek részt.

de itt is a leghatékonyabb megoldásokkal állunk partnerkórházaink rendelkezésére.

– Hogyan illeszkednek a Wochna Medical magyar kórházakkal folytatott együttműködésébe a LINET termékek? – Az a nagy álmunk, hogy olyan kórtermeket valósítsunk meg ahol egységes szolgáltatási minőség és teljes mértékű összhang található. Elsősorban magánintézményi partnereink esetében nagyon kedvelt az a szolgáltatási forma, amelyben teljes körű megoldást tudunk nyújtani: az orvostechnikai tervezéstől, a belsőépítészen át a kivitelezésig, sőt a leszállított berendezések folyamatos karbantartásáig. Állami fenntartású környezetben a tendereztetési szabályok nyilvánvaló megkötéseket jelentenek,

– Mit nyerhet ezekből az együttműködésekből a magyar egészségügyi ellátórendszer? – A LINET és Wochna Medical egymással szimbiózisban működik, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évek együttműködése során azonos hullámhosszra kerültünk. A LINET egyértelműen partner abban, hogy a Wochna Medical által magyar ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásokat széles körűen támogassa, és hozzájáruljon az ellátórendszer minőségének fokozásához – mind a LINET termékekkel, mind a szakdolgozók hosszú távú képzésébe történő befektetéssel.

Fókuszban a szakdolgozói biztonság A LINET önálló programot dolgozott ki a nővérek és ápolók munkahelyi biztonságának fokozására és munkaterhelésének csökkentésére.

A

képzett és tapasztalt szakdolgozók hiánya állandó problémát eredményez. Orvostechnológiai fejlesztése során a LINET prioritásai közül az egyik legfontosabb cél az ápolói munka könnyebbé tétele. A modern orvosi eszközök, ha hatékonyan használják őket, nagymértékben hozzájárulhatnak a munkahelyi biztonság növeléséhez. Ezért a LINET ágyakat és egyéb termékeket valós kórházi körülmények között, az egészségügyi szakdolgozókkal szoros együttműködésben fejlesztik. Ennek eredményeként olyan termékek jönnek létre, amelyek a modern

nemzetközi kutatási adatok azt mutatják, hogy az egészségügyi tevékenységek közül a nővérek és ápolók vannak kitéve a legnagyobb munkahelyi kockázatnak. A nehéz fizikai tevékenység eredményezte fáradtság, a fertőzések kockázata mellett a lelki stressz jelenti a legnagyobb problémát a szakdolgozók számára. A fizikailag és lelkileg kimerült munkatársak által végzett munka a kockázatokkal teli egészségügyi környezetben munkahelyi balesetekhez és súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, sok esetben hosszan tartó következményekkel. A kórházi szakdolgozók egészségügyi problémái kezelésükön túl azért is nagy gondot jelentenek a kórházi Könnyebb ápolói munka menedzsment számára, mert a

ápolási tevékenység követelményeinek teljes mértékben megfelelnek, valódi segítséget nyújtanak és az ápolási tevékenység során időt takarítanak meg. Mit tudhat egy kórházi ágy? Napjainkban már nem versenyelőny, hanem alapvető szempont, hogy a kórházi ágyak elektromosan állíthatóak. Könnyű mozgatni az ágyat, a különböző beállítási módozatok nem igényelnek fizikai megterhelést. A LINET versenyelőnyei ezeken az alapvetéseken lényeges túl kezdődnek: • A LINET ágyak speciális funkciói növelik a beteg függetlenségét és minimalizálják a nővéri segítség mértékét. • A LINET kórházi ágyak és éjjeliszekrények kifejezetten beteg- és nővér központúak. A beteg kényelmét illetve kevésbé kiszolgáltatott helyzetét szolgálják azok a technikai megoldások, amelyek a betegnek nagyobb önállóságot biztosítanak. Ezt a célt szolgálja a LINET MOBI-LIFT® RENDSZERE. Az ágyak fekvőfelületének keretébe épített Mobi-Lift® elektromos mobilizáló fogantyúk a beteg felállását illetve megtámasztását segítik az ágyból való felkelés és betegmozgatás során. Használatával a beteg bizonyos biztonságot nyer és megszabadul a leesés


hogy számos nővérórát spórolnak az ágynál vagy akár az éjjeliszekrénynél. Apró, komfortos megoldásokkal lehet a beteg és a nővér számára a mindenna pokban az optimális betegkiszolgálást megvalósítani. Ezekre az újdonságokra egyébként nagy az igény, volt arra példa, hogy egy magyarországi képzésünkön egyetlen kórházból több mint száz nővér vett részt.


félelmétől. A Mobi-Lift® fogantyúkba beépített ágymagasság beállítási lehetőség jelentős energia megtakarítással jár a beteg számára. Ez a funkció alapvetően fokozza a beteg kedvét az ágyból való felkelésre, és a rehabilitációs nővér vagy a pszichoterapeuta munkáját jelentősen tehermentesíti. Olyan esetekben, amikor a beteg függőleges helyzetbe állítása két rehabilitációs nővért igényel, a Mobi-Lift®

A Mobi-Lift rendszer fogantyúk teljesen helyettesíteni tudnak egy nővért. • A LINET ALT® (Automatikus Laterális Terápia) rendszere, a programozott oldalirányú döntések folyamatos ciklusa részben helyettesíti az emberi test természetes mozgását és segít a légzési komplikációk megelőzésében. Az ágyak oldalirányú döntése 20%-is időmegtakarítást jelen a nővérek napi munkájában a hagyományos ágyakhoz képest. Két nővér helyett csak egyre van szükség a beteg kezeléséhez, mozgatásához és az ágy elkészítéséhez. Energiában ez 30%-os

Oldalirányú döntés

megtakarítást jelent a nővérek számára, továbbá a túlzott fizikai megterhelés elkerülését és a sérülés kockázatának kizárását. A beteg szempontjából pedig azt jelenti, hogy a felfekvéses megbetegedések esélyét minimálisra csökkenti, a kórház szempontjából pedig – nem utolsó sorban – a jogi problémák elkerülését. A hosszú időn keresztül ágyba kényszeAz ötödik kerék rült betegek esetében különösen nagy a felfekvés kockázahagyták. Az I-DRIVE® az 5. kerék automata. Ezt a kockázatot minimalizálja a LINET tikus működtetését teszi lehetővé. ágyak egyedi tulajdonsága, az ún. KETTŐS • A LINET intenzív ágyai a legmagasabb AUTO-REGRESSZIÓ, amikor a háttámasz és minőségi kövtelményeknek felel meg. a combtartó eltávolodik a beteg ülőhelyEgyes intenzív ágy típusoknál a nővér zetbe állítása közben. Ezáltal jelentősen egyetlen gomb megnyomásával hozhatcsökken a matrac beteg bőrére gyakorolt ja a beteget újraélresztéshez szükséges nyomásából eredő felfekvés kockázata. Az pozícióba. Az újraélesztő ágy mikroproágyat mozgató gombok funkciói egyszecesszorokkal vezérelt belső elektronikus rűen megérthetőek, könnyen elérhetőek, rendszere őrzi az ágy biztonságos műköés lehetővé teszik a nővérek számára, hogy dését, vezérli az automatikus rendszerefelállva végezzék munkájukat. ket és kommunikál a LINET Linis® infor• A LINET termékek fejlesztésénél egyik fő matikai rendszerével. kritérium a beteg biztonságának kérdése. • A csökkent mobilitással rendelkező páEnnek a célkitűzésnek felel meg a LINET ciensek sokféle tevékenységnél függnek több ágy típusánál alkalmazott biztonsáaz ápolóktól, beleértve a rutin napi tevégi GO gomb, amely megvédi a beteget az kenységeket is, mint pl. az evés és ivás, ágy spontán mozgásából adódó sérülétárgyak levétele az éjjeliszekrényről, stb. sektől. A GO gomb aktiválja az ágy kezeA LINET „önkiszolgáló” éjjeliszekrényei lőszerveit 3 percre. A gomb megnyomása megoldást kínálnak arra, hogyan kön�után 3 perccel a kezelőszervek automatinyíthető meg a kórházi tartózkodás az kusan inaktívvá válnak, és csak akkor műágyban fekvő betegek számára, illetve ködnek, ha az ágyat szándékosan mozhogyan csökkenthető sok esetben az gatják. Ezzel szemben a felügyelet nélküli ápolók által nyújtandó segítség. idő alatt a kezelőszervek inaktívak, és az ágy aktuátorait nem lehet véletlenszerűA LINET éjjeliszekrényei számtalan haszen működésbe hozni. Ez mind a betegek, nos extrát tartalmaznak, amelyek a betegmind a nővérek szempontjából maximánek az ápolótól való függetlenségét segíti: lis biztonságot jelent. • Kézi görgő vezérlés – alapelv, mely le• A kórházi személyzet munkájának tohetővé teszi a szekrény fékének kioldávábbi könnyítését illetve a kórházi ágyak sát még ágyhoz-kötött beteg számára könnyebb mozgathatóságát és irányítis anélkül, hogy hívni kellene az ápolót. hatóságát biztosítja az ötödik kerék. • A szofisztikált kórházi ágyak szerves részét képezik a vezérlő elemek. A LINET kórházi ágyak a vezérlő elemek széles választékával rendelkeznek. Ilyen pl. a MULTIBOARD®, amely egy helyről biztosít könnyű hozzáférést a beteghez, a fontos orvosi készülékekhez és az ágy fő vezérlő paneljéhez. A beépített oldal vezérlő előnye, hogy a beteg könnyen hozzáfér mind ülő mind fekvő helyzetben. A kézi vezérlők a belső LED világítás kényelmes éjszakai használatát biztosítják. A lábpedálok az ágy magasságát és oldalirányú döntését állítják. Az I-BRAKE® egy automatikus fék, amely 10 mp után Önkiszolgáló éjjeliszekrény működésbe lép ha az ágyat fékezetlenül

• Az egyszerű higiénia alapja az ágyak oszlopszerkezete. Az oszlopok sima alumínium profilok, állandó vékony kenőréteg borítással, nehezen tisztítható nyílások és illesztések nélkül. A felépítés lehetővé teszi valamennyi ágyrészhez való akadálytalan hozzáférést. • Az eloxálás és vékony réteg a felületen igen csekély tapadási lehetőséget biztosít a szennyező folyadékoknak (vér, bélsár szennyeződés). A görgők közötti rést műanyag távtartó lapok töltik ki, amelyek egyben szennyeződés törlőként is működnek, amikor a görgők forognak, így szennyeződés nem kerülhet az oszlopokba. • A LINET fejlesztési irányát jól példázza az a tény, hogy kórházi ágyai megfelelnek az EN 60601-2-52 új szabványnak. • A LINET termékek magas funkcionalitását felhasználóbarát ergonómia egészíti ki, amelyet az érdekes dizájn forraszt egységgé. A termékek funkciói és megjelenése a munkakörnyezetre pozitív hatással vannak – mind a szakdolgozók, mind a betegek számára. • A praktikus kiegészítő bútorok, például az ágy melletti szekrények, székek, fiókok és tartók tovább növelik az ápolási tevékenység komfortját.

metlen pozícióban eltöltött időt. Az ágyazás során a szakdolgozók által kényelmetlen pozícióban töltött idő 35%-ról 5%-ra csökken. Hasonlóan speciális tulajdonságokkal rendelkezik a LINET Sprint sürgősségi betegszállító kocsija. A kutatások szerint a gyors és problémamentes betegszállítás előfeltétele a sürgősségi kocsi optimális kezelése, egyszerű irányítása és a kocsi könnyű manőverező képessége. A Sprint mindezen követelményeknek maradéktalanul megfelel. A Sprint sürgősségi kocsikat a könnyű kezelhetőség és egyszerű irányítás érdekében ötödik kerékkel szerelik fel. A sürgősségi kocsik széleskörű állíthatósággal rendelkeznek (magasságállítás, Trendelenburg/Anti-Trendelenburg mozgás), röntgenezhetők (C-ív használati lehetőséggel), a vegyszerálló műanyag bevonatú kerekei központi fékezésűek. A matrac speciális vízhatlan, kopásálló, antisztatikus, alacsony

Átfogó szakdolgozói képzési programjában a LINET Egyszerű elektromos vezérlés és kezelés elsősorban arra koncentrál, hogy a nővéreket és ápológyúlékonysági fokú bevonattal ellátott. kat szembesítse tevékenységük során A beteg kórházi ágyra történő áthefelmerülő problémákkal, rámutasson lyezését betegátemelő matrac segíti. arra, hogy tudatosabb munkavégzés Nagy teherbírását és rendkívüli stabimellett sokkal magasabb munkahelyi litását könnyen tisztítható oszloprendbiztonságot lehet fenntartani, és megszere biztosítja. Gázrugó rendszere az tanítsa őket azokra a trükkökre, ameágyszerkezethez rögzített. Gyorsan lyekkel hosszú távon is biztonságosan, lecsukható oldalrácsai a beteghez való fizikai kimerülés nélkül végezhetik tevéazonnali hozzáférési lehetőséget biztokenységüket. sítanak. Tartozékok gazdag választéka A szakdolgozók számára a legnagyobb áll a felhasználók rendelkezésére. előnyt egyértelműen az elektromos álA LINET termékskála számtalan olyan lítás lehetősége jelenti. Az elektromofunkciót nyújt a szakdolgozóknak és toroknak és a széles körű funkcióknak a betegeknek, amelyek kihasználásáköszönhetően fizikai megterhelés nélkül hoz átfogó képzésre van szükség. Ezért lehet az ágyat a kívánt pozícióba állítani. koncentrál a LINET világszerte a nővéEzzel nagymértékben csökken a nővérek rek és ápolók képzésére, hogy a céggel és ápoló személyes munkaterhelése, és a való együttműködés ne a kórházi ágyak betegek is sokkal komfortosabban érzik megvásárláskor végződjön, sokkal inmagukat. kább ott kezdődjön, és a világ 93 orszáA cseh mérnökök által elvégzett kutatágában felhalmozott tapasztalatok minsok szerint az ágyak elektromosan állíthaden LINET felhasználóhoz folyamatosan tó magassága 40%-ról 20%-ra csökkentik eljussanak. a beteg mosdatásakor felmerülő kényel-


Miután az éjjeliszekrényt kényelmes helyzetbe állítottuk, hasonló módon kapcsolható vissza fékezett állapotba, ezáltal biztosítjuk rögzített állapotát további használathoz. • Étkezőasztal szerkezet, rásegítős emeléssel, mely lehetővé teszi, hogy akár egy kézzel beállíthassuk az asztallapot. • A praktikus fióktervezés elegendő helyet kínál még a terjedelmes tárgyak részére is, valamint biztosítja azok könnyű hozzáférhetőségét még az ágyhoz-kötött betegek számára is. • Manőverező kapaszkodó, mely lehetővé teszi a beteg számára a szekrénynek a tervezett tevékenységhez szükséges pozícióba történő állítását, akár étkezéshez, akár iváshoz, akár a polcokon tárolt tárgyaknak az eltávolításához. • A LINET speciális termékei közé tartoznak a passzív és aktív matracok mellett az egyedi fejlesztésű, felfekvés elleni, matrac helyettesítő rendszerek is. Ezen matracok jellemzői: • Nagyobb kényelemérzetet és támogatást biztosít • A testfelület kétharmadát támogatja egyszerre • Három cellás technológia (utánozza a normális, spontán mozgás hatását, ezáltal optimális fiziológiai folyamatokat tesz lehetővé) • 7,5 perces ciklus • Nyomás kiküszöbölés • Magasabb átlag nyomás • Magasabb csúcsok (amplitúdó) • Gyors levegőeltávolítás újraélesztés esetén • Riasztás áramkimaradás esetén • Kitűnő klinikai eredmények • Huzat: vízálló, légáteresztő, anti-bakteriá lis, hegesztett varratokkal, amelyek megakadályozzák a víz és a mikrobák bejutását a matracba • Zipzárvédő (védi a zipzárt az elszennyeződéstől) • Matracszállító fogantyúk • A LINET termékek tervezésénél egyik fő szempont a higiénia. A LINET ágyak egyik nagy előnye a könnyű tisztítás, amelyet az egyszerű felépítés és az illesztésmentes technológia alkalmazása garantál. Fertőzés átadásának leggyakoribb forrását azok a helyek adják, amelyeket az ápoló személyzet és a beteg naponta többször megérint. Ilyen kritikus helyek, többek között, az ágyvégek és az oldalsínek. Ezért, illesztésmentes technológiát alkalmaznak ezen elemek gyártása során, illetve kivehető műanyag ágybetétek, ágyvégek teszik lehetővé az egyszerű és gyors tisztítást.


A LINET termékpaletta Bemutatjuk a LINET kórházi ágyak széles termékskáláját. LINET Eleganza Smart Az Eleganza Smart az univerzális kórházi ágyak új generációja. Európai színvonalú esztétika, tele speciális funkciókkal.

oldalrácsba épített vezérlő segítségével. Mindkét kezével megkapaszkodhat az oldalrácsban és kiválaszthatja az ágy felkeléshez megfelelő magasságát a beépített vezérlővel. Álló helyzetben a beteg kapaszkodhat az oldalrácsba, amelynek segítségével megteheti az első biztonságos lépést.

valamint az egyes felhasználók változó szükségleteinek kielégítésére. Az ágy kiépítése választható, így teljesen kielégíti az ápoló személyzet, valamint a kórházi betegek specifikus igényeit. • 5. kerék: az 5. kerék megkönnyíti a személyzet számára az ágy kezelését sarkokon való beforduláskor és olyan esetekben, amikor a terület korlátozott. • Nagy stabilitás és terhelhetőség • Tartozékok gazdag választéka • 15 cm ágyhosszabbítási opció LINET Novos A Novos a LINET univerzális termékskálájának közkedvelt általános ágya. Egészségügyi intézmények normál kórtermeiben történő használatra tervezték. Ezek a modellek a betegek rövid és hosszú ideig történő kórházi tartózkodása által támasztott valamennyi igényt kielégítik. Azok a megoldások köszönnek vissza, amelyeket a nővérek egy magasabb ápolási szinten megszoktak.

Eleganza Smart Az Eleganza Smart elektromosan állítható univerzális ágy, amelyet betegeknek hagyományos kórházi kórtermekben és szociális ellátó intézményekben történő elhelyezésére terveztek. Funkcióinak és opcionális tulajdonságainak alapján az ágy az intézmények specifikus igényeinek kielégítésére is alakítható. Az Eleganza Smart kielégíti az univerzális kórházi ágyakkal szemben támasztott legmagasabb követelményeket is. Jellemzője a nagyfokú állíthatóság, ezért alkalmas hagyományos kórházi ellátásra és speciális kórházi egységekben történő használatra is. Az ágy egy sor egyedi tulajdonsággal rendelkezik, miközben ára rendkívül versenyképes. Legfontosabb jellemzők: • Egyedi oldalrács megoldás: az Eleganza Smart egy teljesen új, az ún. teljes hosszúságú, osztott oldalsínek koncepcióját nyújtja. Ennek lényege a meglévő oldalsínek erősségeinek kombinációja, és ezáltal annak biztosítása, hogy a beteg ne essen le az ágyról. • Beteg mobilizálás: a fekvő beteg kényelmesen beállíthatja az ágy optimális magasságát a felkeléshez az

• Egyszerű ágy higiénia: 4-részes fekvőfelület, könnyen mosható fémfelületek, leszedhető műanyag elemek. • Oszlopos felépítés: az oszlop egység a LINET cég szabadalmaztatott megoldása. Az ágy egyedi kialakítású alsó része nagyfokú stabilitást biztosít, és garantálja a funkciók működését még 230 kg biztonságos munkaterhelés esetén is. Az oszlop felépítése lehetővé teszi az ágy Trendelenburg/ anti-Trendelenburg állásba, illetve kardiológiai szék helyzetbe történő állítását. A sima, illesztésmentes oszlopszerkezet a nagyon egyszerű higiénia alapja. • Különböző beállítási lehetőségek: az Eleganza Smart ágy nagyfokú változtathatósága optimális megoldást jelent a különböző kórházi Sprint osztályok számára,

Legfontosabb jellemzők: • 4-részes fekvőfelület • a fekvőfelület egyes részeinek pozícionálása aktuátorokkal történik • a fekvőfelület mindkét végénél meg hosszabbítható 10 cm-rel (összesen 20 cm) • az ágyvégek kiszedhetők • négy 125 mm Tente kerékkel rendelkezik • központi fékező rendszer (opcionális) • 3/4-es oldalrácsok az ágy keretéhez hegesztve (opcionális) • biztonsági ütközők az ágy sarkainál • teherbírás: 170 kg

Legfontosabb jellemzők: • Sürgősségi betegszállítás céljára • Gyors beavatkozás lehetősége • Könnyű manőverezhetőség és beállítás • nagy teherbírás, nagyfokú stabilitás • Beteg gyors és biztonságos szállítása • Széleskörű állíthatóság • 5. kerék opcióként biztosítható a kön�nyebb irányíthatóság érdekében • Vegyszerálló műanyag bevonatú 200 mm-es kerekek • Központi fékezés • Gyorsan lecsukható oldalrácsok • Mindkét végen kihúzható fogantyúk • Háttámla döntés • Trendelenburg / anti-Trendelenburg mozgás • Magasságállító lábkapcsolók • Röntgenezhetőség (beépített kazettta tartó, amely a háttámlához csatlakoztatható) • C-ív használata lehetséges • Speciális vízhatlan, kopásálló, antiszta tikus, alacsony gyúlékonysági fokú matrac bevonat • Betegátemelő matrac segíti a beteg átemelését a kórházi ágyra • Könnyen tisztítható oszloprendszer • Ágyszerkezethez rögzített gázrugó • Széles tartozék skála LINET Latera Acute A Latera Acute elektromosan állítható ágy oldalirányú döntéssel: mindkét oldal irányban 15°-ig dönthető, és ezért ideális eszköz mozgásképtelen betegek kórházi ellátására az akut kórházi osztályokon. Hagyományos ágyaknál az oldalirányú döntési funkció teljesen kivételes, ezért a Latera ágyak nagy előnnyel rendelkeznek. Más gyártóknál jellemzően csak az intenzív ágyaknál áll rendelkezésre ez a műszaki megoldás. Az oldalirányú döntés segíti az ápolókat a rutin ápolási tevékenység minimális fizikai erőkifejtés mellett történő ellátásában. Az ágyon a magasság és döntés állítását, valamint a fekvőfelület beállítását elektromos motorok végzik. Az alábbi területeken történő használatra javasolt: egyetemi kórházak, regionális kórházak, sürgősségi

ellátás, járóképtelen betegekre szakosodott klinikák (neurológia, belgyógyászat, ortopédia, sebészet, intenzív ellátás), rehabilitációs klinikák, ápoló otthonok, gondozó intézetek. Az oldalirányú döntés által biztosított előnyök: • Kiküszöböli a munkahelyi sérüléseket és fizikai alkalmatlanságot • Időkímélés a rutin ápolói feladatok terén: az ágyazáshoz 20%-kal kevesebb idő kell a Latera Acute ágy esetén • A fekvés miatt keletkező fájdalmas állapotok (felfekvés, gyulladás) vagy komplikációk (pl. lymphoedema) hatékonyabb megakadályozása; post-operatív drén bevezetésének megkönnyítése • A mozgásképtelenség miatt jelentkező negatív jelenségek elkerülése • Hosszabb távon kórházban fekvő, illetve mozgásképtelen betegek életminőségének javulása Miért 15° a maximális döntési szög? A 10-15° közötti szög a legalkalmasabb egy Latera Acute fekvő beteg oldalirányú elforgatására. Szélesebb szögtartomány nem szükséges sem a beteg oldalra döntéséhez, sem pedig hordágyra vagy tolószékbe történő áthelyezéséhez.

a pozíció beállításához max. 20-25 másodperc szükséges. • 5. kerék: az ágy tökéletes manőverezhetőségét biztosítja. • Pozícionálási memória • STOP gomb: megakadályozza az ágy akaratlan mozgatását. • Auto-regresszió: a Latera háttámlájának auto-regressziós mechanizmusa 11 cm-rel megnöveli a területet az ülőfelületen, amely a háttámla állításakor jelentősen csökkenti a nyomást a medence tájéki szöveteken. • fekvőfelület rövidítése/meghosszabbítása (+/-10 cm)

• Tartalék-telep, intelligens töltés: a hálózaton kívül a Latera ágy 1.2 Ah kapacitású tartalék teleppel is tölthető. A telep töltése speciális, intelligens módon történik. • Kivehető ágyvégek • Ágynemű-tartó • Tartozékok széles választéka • Gazdag színskála

Egyedi jellemzők: • Intelligens fék: az intelligens fék a hálózatra kapcsolás után automatikusan aktiválja az ágy fékeit. 1 perccel a hálózatra kapcsolás után az ágy fékezett állapotba kerül, opcionális jellemző. • Speciális oszlopszerkezet: három oszlopos szerkezet, egyetlen nyomógombbal pozícionálja az ágyat. • GO gomb: az elektromos beállításokkal rendelkező ágyak megkönnyítik a személyzet munkáját és jobb komfortérzetet biztosít a betegnek. Azonban az elektromos áram használata bizonyos kockázatot is maga után von. Ezért a LINET kifejlesztett egy egyedi biztonsági megoldást: a GO gombot, amely megvéd az ágy akaratlan vagy véletlenszerű beállításától és a beteg ebből következő esetleges sérüléseitől.

LINET Eleganza 3 – állítható kórházi ágy akut ellátáshoz Az Eleganza 3 ágy pozitív hatással van a betegek kezelésére és gyógyulására, valamint hatékonyabbá és könnyebbé teszi az akut ellátást nyújtó személyzet munkáját az egyedi funkcionális tulajdonságok segítségével. Egy korszerű kórházi ágy messze több mint egy egyszerű, passzív felület, amelyre beteget lehet helyezni. Az Eleganza 3 ágy aktívan támogatja a kezelési és ápolási folyamatokat, és hozzájárul a beteg könnyebb és problémamentes felépüléséhez.

Általános jellemzők: • Oldalrács: a beteg biztonságát szolgálja • CPR: kardiopulmonáris újraélesztés,

Legfontosabb jellemzők: • Aktív beteg mobilizáció: a fekvőfelület keretébe épített Mobi-Lift mobilizáló


LINET Sprint A Sprint sürgősségi betegellátó osztályok számára fejlesztett, speciális sürgősségi betegszállító kocsi, számtalan egyedi műszaki megoldással. A Sprint lehetővé teszi a kritikus egészségi állapotban lévő beteg diagnosztizálását és kezelését – ez teszi alkalmassá a Sprintet súlyos helyzetekben is a betegek sürgősségi ellátása során.


fogantyúk a beteg megtámasztására szolgálnak az ágyba történő beszállás-

Eleganza 3 kor. A Mobi-Lift fogantyúkba beépített ágymagasság beállítási lehetőség jelentős energia megtakarítással jár a beteg számára. Ez a gyakorlati funkció alapvetően fokozza a felkelés biztonságát és a folyamat gyakoribb megismétlésére ösztönzi a beteget. • Optimális védelem leesés ellen: osztott oldalsínek védik a beteget a leeséstől. • Tökéletesített állítási ergonómia: az Eleganza 3 az Ergoframe forradalmian új pozícionáló Eleganza 3XC rendszerét kínálja. Az Eleganza 3 ágy Ergoframe rendszere egy különleges fekvőfelület megoldás, amely a beállítás során optimális feltételeket alakít ki a beteg kényelme érdekében és kiküszöböli a pozícionálás negatív hatásait. A pozícionálás az alapvető és leghatékonyabb módja a felfekvések megakadályozásának, amikor a beteg helyzetének rendszeres változtatása megakadályozza, hogy a test túlzott nyomással nehezedjen az ágyra. Az Ergoframe rendszer garantálja a beteg ergonómikus elhelyezkedését az alábbiak tekintetében: • Jó tüdő ventilláció fenntartása • A felfekvések kockázatának csökkentése a medence és a lapockák területén • Kényelem minden helyzetben, különösen felüléskor • A hasüregben lévő belső szervek ös�szehúzódásából keletkező komplikáció megakadályozása • Állandó fejtámasz biztosítása

• Kórházi fertőzések hatékony megakadályozása: az Eleganza 3 ágy könnyű tisztítását az egyszerű felépítés és illesztésmentes technológia alkalmazása garantálja. • 5. kerék: a középső 5. kerék lényegesen megkönnyíti az ággyal való kanyarodást a sarkoknál, különösen helyszűke esetén. Az 5. keréknek köszönhetően az ágy egy helyben manőverezhető az elfordítás és visszahúzás nélkül. Hosszú folyosókon az 5. kerék fenntartja a közvetlen irányítást. Az ágy könnyű fordíthatósága a betegszállítás során hozzájárul a nővérek munkaterhelésének csökkentéséhez • Egyszerű vezérlés és kezelés • Tartozékok széles körű választéka

LINET Eleganza 3XC A LINET Eleganza 3XC állítható ágy intenzív ellátáshoz. Különleges felépítése miatt az Eleganza 3XC számos előnyt kínál elsősorban olyan osztályok számára, ahol speciális kezeléseket végeznek C-ív használata mellett (mindenekelőtt a kardiológiai ellátásban). Az ágy univerzális megoldás az intenzív őrző kórtermekben elhelyezett betegek számára. Lehetővé teszi a magasság állítását, a fekvőfelület döntését és beállítását, mindezt villanymotorok segítségével. Felszerelhető beépített mérleggel és röntgenezési lehetőséggel is. A változatok széles választéka és a vevő által LINET Multicare kiválasztott opciók egy

optimális típusú ágy létrehozását teszik lehetővé, amely specifikus felhasználói igényeknek megfelel. Legfontosabb jellemzők: • Rendkívül precíz pozícionálás aktuátorok segítségével • C-íves vizsgálati lehetőség • Könnyű kezelhetőség • Stabilitás és biztonság • Beépített mérleg LINET Multicare – újraélesztő ágy A Multicare újraélesztő ágy az újraélesztési ellátásban előforduló legkritikusabb és leggyakoribb problémák kezelésére szolgál. Ide tartoznak azon kritikus helyzetek is, amikor akár másodpercek is számíthatnak az életmentés folyamatában. Az ágy például oldalirányú döntést, pontos beépített mérlegrendszert kínál, és lehetővé teszi a röntgenberendezés használatát akár klasszikus röntgenberendezéssel, akár C-ív segítségével. Valamennyi beállítás villanymotorral történik. Az ágy felépítése alkalmazkodik a könnyű és alapos napi tisztítás követelményeihez. Az ágy használata jelentősen segíti az ápolók munkáját, kíméli munkaidejüket, megakadályozza az egészségügyi komplikációk kiakalulását – időt és pénzt takarít meg a kórháznak. Legfontosabb jellemzők: • Légzést segítő pozíció • Oldalirányú döntés +/- 30 fokban, ALT • Ergoframe és aktív matrac • Röntgenezhetőség, hagyományos RTG-vel és C-ívvel • Pontos és folyamatos súlymérés, tárolás • Multiboard • Páciens biztonságát megőrző funkciók • i-brake, i-dreve, Mobi-Lift • Tökéletes stabilitás és nagy teherbírás (230 kg, valamennyi funkció működtetése mellett)

11

Recommend Documents