111. Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp., Váci út 45.)

Esztergom Intermodális Csomópont

Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp., Váci út 45.) Összeállította: UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. 507 Környezetvédelmi Szakosztály 1117 Budapest, Dombóvári u. 17-19 Tel:06-1/371 4000 Tsz:52.072/507 Hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, Levegőtisztaság-védelem, víz- és földtani közegvédelem, Épített környezet: Uvaterv Zrt. Kovács Tibor és Lukács András KB-T; SZKV-1.1.; SZKV-1.4. ; SZKV-1.2.; SZKV-1.3 / 01-8808 Tájvédelem: Uvaterv Zrt. Kókainé Gilyén Mária SZTjV-Sz-057/2010 Élővilágvédelem: Gergely Attila SZTV, SZTJ-V 003/2013 Vizsgálati dokumentáció összeállítása: Uvaterv Zrt. Lukács András KB-T 01-14988

1 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Tervszám: 52.072/501/507 A tervdokumentáció megnevezése: ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése Szakág: Környezetvédelem

TERVEZŐI NYILATKOZAT

A hatályos jogszabályoknak megfelelően az alábbi nyilatkozatot teszem: A tárgyi szakági tervdokumentációnak az érdekelt szakhatóságokkal, illetve egyéb intézményekkel a tervezés folyamán az egyeztetése megtörtént és a tervezett műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A szakhatósági egyeztetési jegyzőkönyvek, illetve egyéb intézményekkel tartott egyeztetésről készült jegyzőkönyvek, illetve visszaigazolások a műszaki leírás mellékletét képezik. A szakági tervdokumentáció felelős tervezőjeként rendelkezem a megfelelő tervezői jogosultsággal. Budapest, 2014. április

.....……………........................................... felelős tervező: Kovács Tibor tervezői nyilvántartási száma: KB-T,VZ-T, SZKV 1.1, SZKV1.3, SZKV 1.4 / 01-8808

2 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



RAJZ ÉS IRATJEGYZÉK

Rajzszám 1.

Megnevezés Műszaki leírás

Méret/oldal 110 oldal

Mellékletek 2. 3.1 3.2

3.3

3.4

Átnézeti helyszínrajz (M=1:10 000) Helyszínrajz Jelenlegi állapot Kincses patak melletti terület (M=1:1000) Helyszínrajz jelenlegi állapot MÁV állomás környezete (M=1:1000) Helyszínrajz Tervezett állapot Bekötő út, buszállomás és Baross G. utca (M=1:1000) Helyszínrajz Tervezett állapot Bekötő út és buszparkoló (M=1:1000)

0,25 m2 0,25 m2

0,38 m2

0,25 m2

3 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT ................................................................................................................ 2 RAJZ ÉS IRATJEGYZÉK...................................................................................................................... 3 TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................................... 4 1. BEVEZETÉS, A KÉRELEM TÁRGYA........................................................................................ 7 1.1. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA; ENGEDÉLYKÉRŐ ALAPADATAI.................. 9 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI 9 2.1. A TEVÉKENYSÉG VOLUMENE............................................................................................ 9 2.2. AZ ÉPÍTÉS ÉS A HASZNÁLATBA HELYEZÉS MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA, FORGALMI ELŐREBECSLÉS ................................................................................... 10 2.3. A TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, AZ IGÉNYBE VEENDŐ TERÜLET HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBEN RÖGZÍTETT MÓDJA ................................................................................................................................................. 22 2.4. A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNY(EK) MŰTÁRGYAK, ÚTÁTJÁRÓK, PERONOK, KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK.......................... 23 2.5. KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK: AZ ÉPÍTÉS FŐBB ANYAGFELHASZNÁLÁSA, BECSÜLT MENNYISÉGEK ............................................................................................................... 24 2.6. A TEVÉKENYSÉG TELEPÍTÉSÉHEZ, MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ, ÜZEMÉHEZ ÉS FELHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK (FŐBB MUNKAFOLYAMATOK, FELSHASZNÁLT VESZÉLYES ANYAGOK)...................................... 26 2.7. MAGYARORSZÁGON ÚJ, KÜLFÖLDÖN MÁR ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSE ESETÉBEN KÜLFÖLDI REFERENCIA................................................................... 28 2.8. A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES SZÁLLÍTÁSOK...................................................... 28 2.9. A MÁR TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................................. 28 2.10. AZ ADATOK BIZONYTALANSÁGA .............................................................................. 28 2.11. A TELEPÍTÉSI HELY LEHATÁROLÁSA ....................................................................... 30 2.12. A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE KORÁBBI TERVEKKEL, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEKKEL ................................................................................................ 31 2.13. KORÁBBAN KÉSZÜLT TANULMÁNYOK NYOMVONALAK, ITT NEM SZEREPLŐ VÁLTOZATOK ELVETÉSÉNEK INDOKAI ..................................................................................... 31 2.14. NYOMVONALVÁLTOZATOK VIZSGÁLATA TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEMPONTBÓL.................................................................................................................................. 31 2.15. KAPCSOLÓDÓ ÉS EGYÉB RENDEZÉSI TERVEKBEN SZEREPLŐ INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK ...................................................................................... 31 2.16. A LÉTESÍTMÉNY SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA, KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK .................................................................................................................................... 32 2.17. A TOVÁBBVEZETÉS LEHETŐSÉGE ............................................................................. 32 3. HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSOK HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSVISELŐK, HATÁSTERÜLETEK........................................................................................................................... 32 3.1. FÖLD, FELSZÍN ALATTI VÍZ .............................................................................................. 34 3.2. FELSZÍNI VÍZ......................................................................................................................... 35 3.3. LEVEGŐ.................................................................................................................................. 36 3.4. ÉLŐVILÁG: EMBER, NÖVÉNY, ÁLLAT ............................................................................ 37 3.4.1. EMBER................................................................................................................................ 37 3.4.1.1. EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK ....................................................................................... 37 3.4.1.2. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK .................................................................. 37 3.4.2. ÉLŐVILÁG: NÖVÉNY, ÁLLAT ....................................................................................... 38 3.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ......................................................................................................... 38 3.6. TÁJ ........................................................................................................................................... 39

4 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



3.7. ZAJ ........................................................................................................................................... 40 3.8. HULLADÉK ............................................................................................................................ 40 4. VIZSGÁLAT KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT.......................................................................... 42 4.1. FÖLD, FELSZÍN ALATTI VÍZ .............................................................................................. 42 4.1.1. A TERVEZÉSI TERÜLET ELHELYEZÉSE, DOMBORZATI VISZONYOK, TALAJTANI FELÉPÍTÉS .................................................................................................................... 42 4.1.2. FELSZÍN ALATTI VÍZ ...................................................................................................... 44 4.1.3. ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY MEGÉPÜLÉSE ESETÉN 44 4.1.3.1. VIZSGÁLATI MÓDSZER, HIVATKOZOTT RENDELETEK, TÖRVÉNYEK.......... 44 4.1.3.2. AZ ÉPÍTÉSI FÁZIS HATÁSA ....................................................................................... 44 4.1.3.3. A LÉTESÍTMÉNY HATÁSA......................................................................................... 45 4.1.3.4. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMÉNEK HATÁSA.................................................................. 46 4.1.3.5. KÉSŐBBI TERVFÁZISOKBAN ELVÉGZENDŐ FELADATOK ............................... 48 4.1.3.6. ÉPÍTÉS ELŐTT ELVÉGZENDŐ FELADATOK .......................................................... 48 4.1.3.7. ÉPÍTÉS IDEJÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK.......................................................... 48 4.1.3.8. ÜZEMBE HELYEZÉSRE, ÜZEMELTETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK.......... 48 4.2. FELSZÍNI VÍZ......................................................................................................................... 48 4.2.1. VÍZRAJZ ............................................................................................................................. 48 4.2.2. ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY MEGÉPÜLÉSE ESETÉN 50 4.2.2.1. VIZSGÁLATI MÓDSZER, HIVATKOZOTT RENDELETEK, TÖRVÉNYEK.......... 50 4.2.2.2. AZ ÉPÍTÉSI FÁZIS HATÁSA ....................................................................................... 51 4.2.2.3. A LÉTESÍTMÉNY HATÁSA......................................................................................... 51 4.2.2.4. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMÉNEK HATÁSA.................................................................. 53 4.2.2.5. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETÉSÉNEK HATÁSA................................................. 56 4.2.2.6. HAVÁRIA ESETEK VIZSGÁLATA............................................................................. 57 4.2.2.7. JAVASOLT VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ................................................................... 57 4.2.2.8. KÉSŐBBI TERVFÁZISOKBAN ELVÉGZENDŐ FELADATOK ............................... 57 4.2.2.9. ÉPÍTÉS ELŐTT ELVÉGZENDŐ FELADATOK .......................................................... 57 4.2.2.10. ÉPÍTÉS IDEJÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK.......................................................... 57 4.3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM........................................................................................ 58 4.3.1. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATI MÓDSZER ............... 58 4.3.2. A JELENLEGI LEVEGŐMINŐSÉGI HELYZET ............................................................. 58 4.3.3. A VÁRHATÓ LEVEGŐMINŐSÉGI HELYZET............................................................... 61 4.3.4. ÉPÍTÉS ELŐTT ELVÉGZENDŐ FELADATOK .............................................................. 64 4.3.5. AZ ÉPÍTÉSI FÁZIS HATÁSA............................................................................................ 64 4.3.6. ÜZEMELTETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK........................................................... 65 4.4. ÉLŐVILÁG. EMBER, NÖVÉNY, ÁLLAT ............................................................................ 65 4.4.1. EMBER................................................................................................................................ 65 4.4.1.1. EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK ....................................................................................... 65 4.4.1.2. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK .................................................................. 66 4.4.2. NÖVÉNYEKRE ÉS ÁLLATVILÁGRA GYAKOROLT HATÁSOK............................... 69 4.4.2.1. A JELENLEGI TERMÉSZETI ÁLLAPOT JELLEMZÉSE........................................... 69 4.4.2.2. HATÁSFOLYAMATOK ................................................................................................ 72 4.4.2.3. HATÁSOK A TELEPÍTÉS SORÁN .............................................................................. 73 4.4.2.4. HATÁSOK AZ ÜZEMELÉS SORÁN ........................................................................... 73 4.4.2.5. HATÁSCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK ..................................................................... 74 4.4.2.6. ÉLŐHELYEK ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................... 74 4.5. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM.................................................................................................. 80 4.5.1. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR........................................................................ 80 4.5.2. A SZÁMÍTÁS SORÁN FELHASZNÁLT PARAMÉTEREK............................................ 83 4.5.3. ALAPÁLLAPOT VIZSGÁLATA....................................................................................... 83 4.5.4. TÁVLATI 2030-AS ÁLLAPOT VIZSGÁLATA ............................................................... 88

5 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



4.5.4.1. TERVEZETT VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK:................................................................ 92 4.5.5. ÉPÍTÉSI ZAJ ....................................................................................................................... 95 4.6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ......................................................................................................... 97 4.6.1. A JELENLEGI ÁLLAPOT VIZSGÁLATA ....................................................................... 97 4.6.2. ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK A BERUHÁZÁS MEGVALÓSULÁSA ESETÉN ............... 97 4.6.2.1. VIZSGÁLATI MÓDSZER ............................................................................................. 97 4.6.2.2. ÉPÍTÉSI FÁZIS............................................................................................................... 97 4.6.2.3. ÜZEMELÉSI FÁZIS....................................................................................................... 98 4.6.2.4. ILLESZKEDÉS A TELEPÜLÉSI ELKÉPZELÉSEKHEZ ............................................ 98 4.6.2.5. ÉPÍTÉS HATÁSA........................................................................................................... 98 4.6.3. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK, MŰEMLÉKEK.................................................................. 98 4.7. TELEPÜLÉSI TÁJ, TELEPÜLÉSSZERKEZET .................................................................... 99 4.8. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ............................................................................................ 103 4.8.1. AZ ÉPÍTÉS SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOK..................................................... 103 4.8.2. KIVITELEZÉSBŐL (ÉPÍTÉSBŐL) SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK: ............................. 107 4.8.3. AZ ÜZEMELÉS SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOK ............................................. 107 4.8.4. VESZÉLYES HULLADÉKOK ÉS NEM VESZÉLYES TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK GYŰJTÉSI ÉS KEZELÉSI ELŐÍRÁSAI ........................................................................................... 108 5. ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁS BEKÖVETKEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ................................................................................................................................... 111 6. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 111

6 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

Budapest - Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése-Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése 1.

BEVEZETÉS, A KÉRELEM TÁRGYA

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés 2010. decemberében aláírásra került, a kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, melyre a Nemzeti Infrastruktúra Zrt., mint ajánlatkérő 2012/S 234385356 hivatkozási szám alatt ajánlati felhívást tett közzé az Európai Unió hivatalos lapjában a Kbt. második része szerinti közösségi nyílt közbeszerzési eljárás megindítására. A nyílt közbeszerzési eljáráson az UVATERV Út- Vasúttervező Zrt. nyerte el „A BudapestEsztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész , 4 engedélyezési és tenderterv” elkészítését. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat: Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése 2. feladat: Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése 3. feladat: Piliscsaba - Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei 4. feladat: Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek Jelen tervdokumentáció „Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése” feladat engedélyezési terveit tartalmazza. Az engedélyezési terv előzményeként és alapjául az „UTIBER – COWI” Konzorcium megvalósíthatósági tanulmánya (Munkaszám: 43.056, 2013. július) szolgált. Az engedélyezési terv -az első ütemben- a megvalósíthatósági tanulmányban feltárt változatok közül a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. és Esztergom Képviselőtestület által is támogatott 1.2. változat alapján készült, melyet az érintett közlekedési szolgáltatók illetve Esztergom Önkormányzata ,feltételek megfogalmazása mellett jóváhagytak. A jóváhagyás, valamint az érintettek által tartott folyamatos egyeztetések alapján elkészített engedélyezési terv, határidőre leszállításra került megbízó felé. Az engedélyezési eljárás megindításához tervező a tervek tulajdonosi és kezelői jóváhagyását kérte érintettektől. Esztergom Önkormányzata, a bemutatott tervekre adandó „elvi hozzájárulását” -eltérően a korábbi Megvalósíthatósági Tanulmányra adott jóváhagyásától- az engedélyezési terv kialakítását érintő változtatásokhoz, illetve a korábbitól Megvalósíthatósági Tanulmánytól eltérő műszaki feladatok elvégzéséhez kötötte az alábbiak szerint  A készülő tervek lakossági egyeztetése  Településrendezési eszközök módosítása  Környezetvédelmi elemzések készítése  Új körforgalmú csomópont létesítése a 111. sz. Dorogi úton A lakossági igények teljesítéséhez szükséges eltéréseket az Önkormányzat Képviselőtestülete a 2013. november 23-i ülésében határozatban rögzítette.

7 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Igazodva a lakossági igényekhez, valamint a határozatban kért megváltozott műszaki tartalomhoz, tervező egy munkaközi módosított útépítési rajzot készített, és az új kialakítást tájékoztatásul megküldte az Önkormányzat részére. Az átadott anyag a lakosság tájékoztatására felkerült az Önkormányzat honlapjára. Az új kialakítással kapcsolatban Önkormányzat ismét változtatásokat kért, melynek során egy új körforgalmú csomópont építéséhez, és a Baross Gábor utca teljes hosszában történő felújításához kötötte a tervre vonatkozó elvi hozzájárulását. A kért változtatások -szintén egy határozatban- a Képviselőtestület 2013. december 5-i ülésén kerültek rögzítésre. A műszaki tartalmat érintő jelentős eltérések miatt tervező, az építtető NIF. Zrt- nél a tervezési szerződés módosítását kezdeményezte, és második ütemben egy új, a korábbi műszaki tartalomtól eltérő kibővített engedélyezési terv elkészítését vállalta. Jelen terv, az Önkormányzat által kért fenti módosítások átvezetésével, az Esztergom állomáson létesítendő intermodális csomópont kiépítését tartalmazza. A kialakításra kerülő Intermodális csomópont, illetve az érintett Önkormányzat és szolgáltatók bevonásával készült. A elkészült terv figyelembe veszi az UVATERV Zrt. által 2009. novemberében leszállított módosított N1-1 jelű Vasútépítési engedélyezési tervet, amely jogerős építési engedéllyel rendelkezik, valamint az időközben megépült P+R parkolók elhelyezését, illetve megépített kerékpártárolókat.

A kérelem tárgyát a Esztergom Intermodális Csomópont képezi. Jelen terv az ehhez szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció. Jelen dokumentációt az Út-, Vasúttervező Zrt. (UVATERV Zrt., 1117 Budapest, Dombóvári út 1719.) készíti a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp. Váci út 45.) megbízásából.

8 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001


1.1.


A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA; ENGEDÉLYKÉRŐ ALAPADATAI

A tervezett tevékenység célja Esztergom és térsége elérhetőségének, élhetőségének, versenyképességének javítása a közlekedési ágazat fenntarthatóságát szem előtt tartó fejlesztés révén. A beruházás közvetlen célja egy olyan közlekedési csomópont kialakítása, amely elősegíti a közlekedési hálózatok integrációját és együttműködését. Megteremti a jelenlegi autóbuszos és és vasúti közösségi közlekedési tér egységét úgy, hogy az összes közlekedési forma kapcsolata a használók számára gyors és kényelmes, átlátható és biztonságos legyen. Másik fontos cél a busz és a vasút közötti átszállási funkciók javítása. Az engedélykérő a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp. Váci út 45.). Engedélykérő neve Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) A Társaság székhelye 1134 Budapest Váci út 45. A cégbejegyzés napja 1999. november 6. Cégjegyzék szám 01-10-044180 Statisztikai számjel 11906522-4523-114-01 Adóigazgatási szám 11906522-2-44 Bankszámlaszám 10300002-20609931-00003285 Törvényességi felügyelet Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2.

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI

Jelen fázisban már nincsenek változatok. Jelen terv egy kialakítást vizsgál, melyet az alábbiakban részletezünk a készülő engedélyezési tervek alapján. 2.1. A TEVÉKENYSÉG VOLUMENE Esztergom állomáson az Önkormányzattal és a Vértes Volánnal történt egyeztetés alapján lehetővé válik az autóbusz pályaudvar a vasútállomás térségébe történő áthelyezése. A tervben szereplő Esztergom Intermodális Csomópont (Vasútállomás átépítése engedéllyel rendelkező külön terv szerint, felvételi épület átépítése, 2 új Volán épület építése, meglévő vízház átépítése, autóbusz parkolótér építése, autóbusz pályaudvar építése, B+R építése) és hozzá kapcsolódó bekötőút építése, valamint a Baross Gábor utca burkolatának javítása, két körforgalmi csomópont építése, összesen 6,1 hektár terület igénybevételével. Ebből új, illetve megváltozott terület felhasználás 5,1 hektár és kb. 1 hektár a burkolat felújítás. A tervezett bekötőút önkormányzati kezelésű gyűjtőútként fog üzemelni. A beruházással áthelyezésre kerül Esztergom jelenlegi szűk buszpályaudvara, ezzel csökkentve a belvárost terhelő buszforgalmat. A beruházás kapcsolódik a Budapest – Esztergom vasúti vonal felújításához, melynek kivitelezési munkái jelenleg is tartanak (nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás). Jelen beruházás révén Esztergom vasútállomás területén kialakul egy új, modern Intermodális Csomópont, amely közvetlen átszállási kapcsolatot biztosít a helyközi buszok (és helyi buszok) valamint a vasút között. Esztergom állomás végponti oldalán, a kihúzó vágányok és az üzemi funkciók megszűnésével felszabaduló területre kerül az autóbusz pályaudvar, mely biztosítja a kapcsolatot a vasúti és az autóbuszos közlekedés között. Az itt felszabaduló területen egy 500 m2-es park is kialakításra kerül. Kiépítésre kerül 12 db autóbusz indító állás és 6 db fogadó állás, valamint a buszok menetrend szerinti üres idejében használható, 28 db buszparkoló állás a Kincses patak melletti autóbusz parkolótér területén. Bővítésre kerül a meglévő felvételei épület, épül egy forgalmi épület a busz állomás területén, az autóbuszparkolóban egy kiszolgáló épület, valamint elhelyezésre kerül egy felszíni konténeres üzemanyagtöltő. Elbontásra kerülnek: üzemi épület, gázolaj feladó, fogadó, tároló létesítmények. Megmarad és felújításra kerül a területen lévő vízház. Az autóbusz pályaudvar

9 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



megközelítése két irányból történik. Biztosított a csatlakozás egyrészt a Baross Gábor utca felől, valamint létesül egy pályaudvari bekötő út ami a Kincses patak és a vasúti vágányok vonalát lekövetve csatlakozik a meglévő 111. sz. főúthoz a lakott terület előtt. A bekötő út hossza az állomás első fogadó állásáig 782 m. Az új útszakasz Kincses pataki szakasza részét képezné a város rendezési tervében is szereplő, távlatban megépülő gyűjtő út nyomvonalának. A beruházás költsége a ~4-4,5 milliárd forint, amely magában foglalja az építési engedéllyel rendelkező (2.sz. melléklet) vasúti beruházásokat is (állomás átépítése, Suzuki előrendező vágányok kiépítése, biztosító berendezés stb.). A vasúti pályaudvar átépítésére, illetve a Suzuki előrendezőre érvényes építési engedély van, illetve a Budapest-Esztergom vonal felújításához kapcsolódóan Piliscsaba-Esztergom szakaszra Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készült (amely tartalmazza Esztergom állomás átépítését is), erre lezáró határozat született (3.sz melléklet: KTVF: 4-11/2010 ). Jelen vizsgálati dokumentáció az intermodális csomópont elemeinek hatásait vizsgálja, figyelembe véve a csomópont többi elemeire vonatkozó korábban elvégzett vizsgálati eredményeket és a korábbi engedélyek előírásait. 2.2.

AZ ÉPÍTÉS ÉS A HASZNÁLATBA HELYEZÉS MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA, FORGALMI ELŐREBECSLÉS

Az építés megkezdésének várható időpontja (jelen ismereteink alapján): 2015 év, de mindenképpen a vasút villamosítása után, illetve azzal egy időben. Az építés időtartama nem több egy évnél. A beruházás megkezdésének feltétele, a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása, melyet (jelen ismereteink alapján) a MÁV saját beruházás keretében kíván megvalósítani. Forgalmi előrebecslés Közúti forgalom: A forgalmi tervezéshez alapadatként a Magyar Közút gondozásában készült „AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2012. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA” és az „AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2010. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA” c. kiadvány adatait használtuk fel (OKA). A Baross Gábor utcában és a tervezett körforgalmi csomópontoknál további forgalomszámlálást is végeztünk. A várható forgalmakat az „ÚT 21.118.2005 Közutak távlati forgalmának meghatározása” útügyi műszaki előírás alapján határoztuk meg. Az előrevetített forgalomnagyságokat a Vértes Volán illetve a Volánbusz menetrendek alapján korrigáltuk a mértékadó munkanapi járatszámok figyelembe vételével a jelenlegi autóbusz állomás, illetve a lehetséges busz útvonalak figyelembevételével. Megkaptuk továbbá a Suzuki gyár autóbusz használatát az egyes napszakokra (műszakokra) vonatkozóan. A Suzuki gyár buszai jelenleg a Baross Gábor utca-Bem tér útvonalon közlekednek, ez távlatban a Mátyás király útra tevődik át, így teljesen elkerülve a város lakott részeit. A megvalósíthatósági tanulmány során elfogadott változat esetében az autóbusz-állomás vasútállomásra történő áthelyezésével minden helyközi autóbuszjárat érinti a vasúti pályaudvart. Az intermodális csomópont kedvezőbb megközelítésének érdekében létesül egy állomáshoz vezető út a 111. sz. főúttól. A forgalmi tervezés során az állomáshoz vezető út a városba délről közlekedő autóbusz forgalommal lett figyelembe véve. A városból északi irányba közlekedő buszok, illetve a várost a 11. sz. főúton déli irányba elhagyó buszok a számítások során a Baross Gábor utca felöl közelítik meg az állomást. Ahogy jelenleg is, a Baross Gábor utcán közlekednek távlatban a helyi járatok. A forgalmi számítások során évi átlagos napi forgalmakat (ÁNF) [j/nap] és mértékadó óraforgalmakat (MOF) [j/h] alkalmaztunk. A MOF értékekének meghatározása a MOF = w*ÁNF képlettel történt, ahol a w csúcsóra tényezőt, útszakasztól függően 9-11%-nak feltételeztük, a forgalom napi ingadozásának és a forgalom összetételének figyelembe vételével.

10 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A forgalmi tervezés során az érintett úthálózatokon meglévő forgalmak az intermodális csomópont átadását követően az alábbiak alapján változnak: 

A pályaudvari bekötőút mértékadó forgalmát az intermodális csomópontból a 111. sz. főúton Dorog irányába dél felé közlekedő autóbuszok adják. A tervezett autóbusz tároló a buszpályaudvar üzemelése során munkanapokon 71 db olyan járművet fogad, amelyik ki kell, hogy menjen a két járata között a pályaudvari bekötőúton. A javításra szoruló, vagy felülvizsgálatra berendelt járművek (kb. 10%) Dorogra szintén ezen az útvonalon halad.



Az intermodális csomópontról északi irányba, valamint a 11. sz. főúton déli irányba közlekedő autóbuszok a Baross Gábor úton közlekednek a 111. sz. főúti jelzőlámpás csomópont érintésével.



A jelenleg a Baross Gábor úton közlekedő Magyar Suzuki Zrt. alkalmazottakat szállító autóbuszjáratok az intermodális csomópont átadását követően már másik útvonalon közlekednek.



Az intermodális csomópont az átadást követően várhatóan napi 250 szgk. többletforgalmat generál a Baross Gábor út irányából.

Az intermodális csomópont várható üzembe helyezésének éve a számítások során 2015. A tervezési időtáv 15 év, azaz a forgalmakat 2015+15=2030-re vetítettük előre. A pályaszerkezet méretezéséhez (F115) a tervezési időtáv fele, vagyis az üzembe helyezéstől számított t=15/2=8 év, azaz 2023 előrevetített forgalmát vettük figyelembe. A forgalmi vizsgálat során a az átlagos napi ÁNF [J/nap; Ej/nap], illetve a mértékadó óraforgalmak MOF [Ej/ó] kerültek meghatározásra. A MOF értékekének meghatározása a MOF = w*ÁNF képlettel történt, ahol a w csúcsóra tényezőt belterületen nem üdülő forgalom esetére alkalmazandó 9%-nak feltételeztük, a forgalom napi ingadozásának és a forgalom összetételének figyelembe vételével. A forgalmi ráterhelés eredményeként az intermodális csomópont térségének keresztmetszeti forgalmát a várható átadás évében és a tervezési időtáv végén a következő ábrák mutatják.

11 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



12 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



13 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



14 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



15 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Csomópontok A meglévő jelzőtáblával szabályozott csomópontokon a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát.

A Baross Gábor út – Sugár út csomópontban új körforgalmú csomópont létesül. A jövőben várható forgalmak alapján az ÚT 2-1.206 Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) útügyi műszaki előírás F2 függeléke alapján a csomópont közelítő kapacitása a következőképpen alakul: Q1=4278 E/nap Q2=1728 E/nap

16 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A meglévő 2. jelzőtáblával szabályozott csomóponton a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát.

A meglévő 3. jelzőtáblával szabályozott csomóponton a jelenlegi állapothoz képest nem történik változás, a jövőben kialakuló forgalmak nem indokolják a csomóponti szabályozás vizsgálatát. 17 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A 111.sz.főúton az újonnan létesülő pályaudvari bekötőúttal alkotott csatlakozásában körforgalmú csomópont létesül. Q1=13345 E/nap Q2=434 E/nap A csomóponti ábrák alapját képező célforgalmi mátrixok a következőképpen alakulnak:

18 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



19 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A kapott forgalmi adatok alapján környezeti elemek vizsgálatánál a következő forgalmi csoportosítással számoltunk: ÁNF- Átlagos napi forgalom, MOF -mértékadó óraforgalom

ÁNF I

ÁNF II

ÁNF III

Személygépkocsi vontatmánnyal, vagy anélkül, kis autóbusz 16 férőhely alatt, tehergépkocsi, amelynek J/nap megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3500 kgnál (1500 kg-nál kisebb hasznos teherbírású) Autóbusz ( kivéve 16 férőhely alattiakat), tehergépkocsi, 3500 - 7000 kg össztömegű J/nap (1500 - 3000 kg hasznos teherbírású), motorkerékpár és segédmotoros kerékpár Csuklós autóbusz, tehergépkocsi pótkocsi, vagy vontatmány nélkül, 7000 kgnál nagyobb össztömegű J/nap (3000 kg-nál nagyobb teherbírású), tehergépkocsi pótkocsival, nyergesvontató

MOF1 I

J/h

Személygépkocsi, kistehergépkocsi

MOF2 II

J/h

motorkerékpár

MOF3 III

J/h

tehergépkocsi, autóbusz

Buszforgalom: Esztergom jelenlegi buszállomását naponta 216 érkező járat és 212 induló járat használja, összesen 14000 főt szállítva.

20 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A tervezés során felkerestük a Suzuki gyárat, akik megadták a műszakváltásokkor a dolgozók szállítást ellátó buszforgalmakat. A volán társaságok menterendje és a Suzuki buszok menetrendje pontos képet ad a nappali/éjszaki időszakban előforduló buszforgalomról. A Magyar Suzuki Zrt. jelenleg több fajta műszakrendben dolgozik, 2x8 órás, 2x12 órás, és 1x8 órás munkarendek. 2x8 órás munkarend (hétfőtől - péntekig): - 06:00-tól 14:50-ig és 14:55-től 23:45-ig - összesen 19 db autóbusz ebből 3 db csuklós - napi 6 alkalommal 11 db a Schweidel utcán, a vasútállomás felé közlekedik ÉRINTVE A Baross Gábor utcát- a vasútállomásnál 1 db csuklós autóbusz áll meg reggel 6 előtt 1x11 db, 4x11 nappal (vissza, du műszak, és elviszi a reggelieket, visszajön), 1x11 éjjel (elviszi a délutánosokat) tehát nappal 44 db, éjjel 22 db buszelhaladás - 8 db a Mátyás Király utca felé közlekedik 1x8 órás munkarend (hétfőtől - péntekig): - 08:00-tól 16:30-ig - összesen 5 db autóbusz, mind szóló - napi 2 alkalommal közlekednek- a vasútállomásnál 1 db szóló autóbusz áll meg - 3 db a Schweidel utcán, a vasútállomás felé közlekedik nappali időszakban 2x5 db - 2 db a Mátyás Király utca felé közlekedik 1x8 órás munkarend (hétfőtől - vasárnapig): - 08:00-tól 20:00-ig és 20:00-tól 08:00-ig tart - összesen 2 db kisbusz (17 fős) - a vasútállomásnál csak alkalom szerűen állnak meg. - napi 4 alkalommal közlekednek - 1 db a Schweidel utcán, a vasútállomás felé közlekedik - 1 db a Mátyás Király utca felé közlekedik Távlatban a buszok a Mátyás király úton fognak közlekedni. Vasúti forgalom: A vasúti forgalmat a 2009-ben készült Piliscsaba – Esztergom EVD, illetve az engedélyezési tervek készítése során figyelembe vett forgalmi tervből emeltük át. Az alábbi táblázatban összefoglalva látható a vasútállomás lakott területre benyúló szakasz távlati vonatforgalma.

21 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001


Alapállapot: Szakasz


Mértékadó vonatforgalom

Típus

Darab

Sebesség

Hossz

43

40 km/h

128 m

Irányvonat

0

0

0

Közvetlen teher

5

40 km/h

300 m

9

40 km/h

128m

Irányvonat

1

40 km/h

400 m

Közvetlen teher

5

40 km/h

300 m

Darab Sebesség

Hossz

Esztergom

Helyi

állomás

(Desiro) nappal (6-22 óra között)

személy

Helyi

személy

(Desiro) éjjel (22-6 óra között)

Tervezett állapot: Szakasz Esztergom állomás Lakott területre benyúló szakasz


Nappal (6-22 óra között)

Típus Helyi személy 2-es vonal (Villamos motorvonat) Helyi személy 3-es vonal (Bzmot) Tehervonat

Éjjel (22-6 óra között)

Helyi személy 2-es vonal (Villamos motorvonat) Helyi személy 3-es vonal (Bzmot) Tehervonat

2.3.

64

40 km/h

150 m

22

40 km/h

35 m

16

40 km/h

150 m

5

40 km/h

35 m

1

40 km/h

600 m

0

A TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, AZ IGÉNYBE VEENDŐ TERÜLET HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBEN RÖGZÍTETT MÓDJA

A jelen terv tárgyát képező infrastuktúra elemek a vasútállomás állomási platóját (~950 m2, szántóterület ~2500 m2, egyéb önkormányzati tulajdonú zöldterület ~900 m2 . A vasút területéből felhasznált rész jelenleg üzemi területként funkciónál, kihúzóvágányok, üzemi épületek és egy MÁV lakóépület, üzemanyagtöltők, földalatti üzemanyag tárolók találhatók a itt. A 111 j. útról körforgalmi csatlakozásból indul a tervezett bekötőút, gyűjtőút, amely 780 m hosszon vezet a tervezett buszpályaudvarig. A bekötőút elejénél fóliasátor található, melynek elbontása szükséges. A Kincses patakkal párhuzamosan az szántóterületen halad a 2x1 sávos bekötőút, az árvízvédelmi töltés szintjén, majd a vasúthoz érve a Kincses patakot keresztezve párhuzamosan halad a tervezett buszpályaudvarig. Ezen a szakaszon önkormányzati tulajdonú területen vezet az út, melyen zöld, fás terület található,

22 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



gyümölcsfákkal, konyhakerttel, lovardával. A Kincses patak előtt busz parkoló kerül kialakításra szántóterületen ~1600 m2 felületen. A létesítmény megvalósításához kevesebb, mint 4,3 hektár területre van szükség. A burkolat felújításokat is beleszámolva (Baross Gábor utca egészen a 111 j északi csomópontig, Bem tér előtti jelenleg kiskockakő burkolatú úttal együtt) kb. 6 hektár. A beruházáshoz kapcsolódva felújításra kerül a pályaudvarhoz vezető Baross Gábor utca és a Bem tér előtti kiskockakő burkolatú út is, amelyek rendkívül rossz állapotúak jelenleg. Két körforgalom épül: az egyik a bekötő út és a 111 j. út csatlakozásánál, a másik a Baross Gábor utca-Sugár út- Ady Endre utca találkozásban. A jelenleg érvényes településrendezési tervben is szerepel a Kincses-patak mellett, de annak másik oldalán egy önkormányzati összekötő út, és a vasutat keresztezve tovább halad kelet felé. Az IMCS tervezett buszpályaudvar helyén a szerkezeti tervben lakóterületet jelöltek ki. A bekötőút vasúttal párhuzamos szakasza rendezési tervben zöldterület. A tervezett létesítmény a szabályozási tervlap alapján fokozottan védett régészeti területen fekszik. A tervezés feladathoz kapcsolódóan a rendezési terv módosítása is megkezdődik, így jóváhagyását követően jelen kialakítást fogja tartalmazni. A településrész Nyugati oldala kertvárosias övezet, a Keleti oldala vegyes terület, délebbre nagyvárosias ipari jellegű terület található. Tehát a fejlesztési terület belterületen található, védett természeti elemek nincsenek, elsősorban zaj és levegőszennyezés szempontok vizsgálandók. Az egész fejlesztési terület fokozottan védett régészeti területen helyezkedik el. 2.4.

A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNY(EK) MŰTÁRGYAK, ÚTÁTJÁRÓK, PERONOK, KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK Tervezett létesítmények 1. 111. jelű útról bekötő, Intermodális csomóponthoz vezető gyűjtőút: 780 m 2. Felvételi épület átépítése 3. Megmaradó Vízház felújítása: 91 m2 4. Intermodális csomópontra tervezett autóbuszpályaudvar (12 indulóállás, 6 érkező állás/megálló,) 5. 28 parkoló állás az autóbusz parkolótér területén, a Kincses patak mellett. 26 db személygépkocsi parkoló szintén az autóbusz parkoló 6. 230 m2-es VOLÁN forgalmi épület 7. 2,5 – 3 m magas zajárnyékoló falak: 820 m 8. fedett buszváró állások, 9. fedett B+R kerékpárparkolók: 30 db 10. utastájékoztató rendszer 11. felszíni tárolós üzemanyagtöltő konténer az autóbusz parkoló területén 12. Bem tér és Baross Gábor utca érintett szakaszának burkolatfelújítása ~815 m hosszban 13. A vasút állomás kapcsolódó elemei (peronok, perontetők, stb.- építési engedéllyel rendelkeznek) 14. elbontásra kerül 100 m2-es tároló 15. ~5500 m2-en park létesítése jelenlegi MÁV üzemi területen, az autóbusz pályaudvartól északra 16. 12 db személygépkocsi parkoló rendezése a MÁV felvételi épületnél Utak, csomópontok Esztergom vasútállomás végponti oldalán, a kihúzó vágányok és az üzemi funkciók megszűnésével felszabaduló területre kerül az autóbusz pályaudvar, amely lehetőséget ad egy korszerű kapcsolat kialakítására a vasúti és az autóbuszos közlekedési eszközök között. Az autóbusz pályaudvar megközelítése két irányból történik. Biztosított a csatlakozás egyrészt a Baross Gábor utca felől, valamint újonnan létesül egy pályaudvari bekötőút, ami a Kincses patak és a vasúti vágányok vonalát lekövetve csatlakozik a meglévő 111. sz. főúthoz a Kincses patak utcánál.

23 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A tervezett közutak osztályba sorolása

111. sz. főút (meglévő) közúti osztály tervezési osztály környezeti körülmény tervezési sebesség (vt)

II. rendű főút B.IV.b B 60 km/h

Pályaudvari Bekötőút, önkormányzati gyűjtőút (tervezett) kiszolgálóút B.VI.d A 40 km/h

Baross Gábor utca Önkormányzati gyűjtőút (meglévő) II. rendű főút B.VI.d B 40 km/h

Az autóbusz pályaudvarhoz érkező autóbuszok számára két helyen a Baross Gábor utcában és a pályaudvari bekötőúton leszállóhely létesül. Az autóbuszok a Baross Gábor utcáról fordulhatnak be a három sorban elhelyezett induló állásokhoz. Az autóbuszállások, lekerekítések, buszöböl méretei a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás és Vértes Volán Zrt. igényei alapján kerületek meghatározásra. A tervezett kialakítás a meglévő vasúti pályaudvarnak korábban helyet biztosító üzemi plató átépítésével történik. A buszpályaudvar, a kialakításra kerülő fejállomástól 1,5%-os hosszeséssel kerül megépítésre, így a déli vége a vasútállomás szintjén lesz, az északi vége pedig pont kifut a Baross Gábor utca szintjére. A 111. sz. bekötőút az új nyomvonalon az árvédelmi töltés szintjén kerül kialakításra a Kincses pataktól délre, majd a patakot kersztezve terepszint közelben a vasúti pályával párhuzamosan éri el az állomási platót. Buszállások, parkolók Tervezésre került 6 db érkező állás (3 db a 111-es út felöl nyugati oldalon, 3 db a Baross Gábor utca mellett a keleti oldalon), 12 db indulóállás és összesen 28 db busz parkolóállás és 26 db személygépkocsi parkoló állás. Épületek Tervezett 230 m2-es Volán forgalmi épület, valamint bővítésre kerül a vasúti felvételi épület. Megmarad a meglévő 90 m2 alapterületű vízház épület és a 253 m2-es, nemrégiben felújított laktanya épület. Egy konténeres üzemanyagtöltő állás is elhelyezésre kerül az állomás északi oldalán. Bontásra kerül az állomás területén egy 90 m2 alapterületű lakóépület 134 m2-es üzemi épület, védtetők, 100 m2-es nyitott tároló, üzemanyagtárolók. Közművek A közműveket a szolgáltatóktól kapott adatszolgáltatás alapján a helyszínrajzok tartalmazzák. A tervezett nyomvonalak helyszínrajzi kialakítását a GG. jelű összevont közműhelyszínrajz tartalmazza. Zajárnyékoló falak A psz + bekötőút mellett 2,5 magas, a buszpályaudvar mellett 3 m magas zajárnyékoló fal épül összesen 760 m hosszban. 2.5.

KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK: AZ ÉPÍTÉS ANYAGFELHASZNÁLÁSA, BECSÜLT MENNYISÉGEK

FŐBB

Az építési munka megkezdése előtt, a kiviteli terv birtokában készül el az organizációs terv, amely részletesen tartalmazza szállítási útvonalakat, a szükséges anyagnyerő helyeket. A buszpályaudvar területén sor kerül a teljes zúzottkő ágyazat elbontására. Amennyiben nem szennyezet, úgy az elbontott mennyiség útépítés során kerülhet felhasználásra, ellenkező esetben veszélyes hulladékként kell tárolni, majd elszállítani.

24 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Az építés főbb anyagfelhasználása A főbb becsült mennyiségeket az engedélyezési terv adatai alapján adjuk meg:

25 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A vasúti pálya átépítéséhez mennyiségeket jelen EVD nem tartalmazza. A vasúti pálya érvényes építési engedéllyel rendelkezik (2.sz melléklet) Az építéshez használt földet, homokos kavicsot és tört szemcséjű anyagot lehetőleg már meglévő bányából kell biztosítani. Új bánya nyitása csak előzetes környezeti hatásvizsgálat, rekultivációs terv, valamint bányahatósági engedély alapján lehetséges. 2.6.

A TEVÉKENYSÉG TELEPÍTÉSÉHEZ, MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ, ÜZEMÉHEZ ÉS FELHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK (FŐBB MUNKAFOLYAMATOK, FELSHASZNÁLT VESZÉLYES ANYAGOK)

Az útépítés főbb munkafolyamatai a következők: 

 

   

   

Régészeti feltárások, esetleges lőszermentesítés – a régészeti feltárásokat időben kell elkezdeni, hogy a kivitelezési munkák megkezdéséig befejeződjenek. A leletmentést a területileg illetékes múzeumok közvetlen megbízás alapján végzik. Ugyancsak el kell végezni a terület lőszermentesítését a biztonságos munkavégzés érdekében. Fakivágás, bozótirtás – az előkészítő munkákhoz tartozik. A kisajátításra kerülő területről eltávolítják a növényzetet. Humuszleszedés – A humuszgazdálkodási terv alapján, az építéssel érintett területekről a humusz letermelése szükséges, mely deponálásra kerül, amit a későbbiekben a tereprendezési munkáknál felhasználnak. Az esetlegesen megmaradó mennyiséget el kell szállítani, és mezőgazdasági területen, a terület tulajdonosával egyeztetve hasznosítani kell. Vágányok elbontása, üzemanyagtöltő-tárolók elbontása (bontási terv alapján) Épületek bontása (Bontási terv alapján) Közműkiváltások és ellátóvezetékek építése – A keresztező közművek megfelelő nyomvonalra helyezése, valamint a vezetékek magassági korrekciójának elkészítése. A közművekkel kapcsolatos építéseket a pálya építése előtt, vagy az építés ideje alatt végzik. Földmunka készítése – az alábbi munkafolyamatokból áll: tereprendezés, földszállítás, terítés, tömörítés, árokkialakítás. A földszállítás tartalmazza a szükséges anyagmennyiség beszállítását, valamint a töltésépítésre alkalmatlan föld elszállítását lerakóhelyre. Ideiglenes szállítási útvonalak kiépítése várhatóan nem szükséges. Az építés során a teherszállítás a kedvező meglévő úthálózati adottságok következtében problémamentesen megoldható a jelenlegi úthálózaton, illetve vasúti hálózaton. Iszap-olajfogó műtárgy építése, hídépítés, átereszek építése Burkolatépítés – útalap építése, aszfaltozás. Egyéb műszaki létesítmények építése – zajárnyékoló fal, forgalomtechnikai felfestések, korlátok, árokburkolatok, táblák elhelyezése. Füvesítés, növénytelepítés – a befejező munkák közé tartozik, a végleges tereprendezés elkészülte után lehet teljes mértékben elvégezni.

Az építési munka megkezdése előtt, a kiviteli terv birtokában készül el az organizációs terv, amely részletesen tartalmazza a szállítási útvonalakat, az esetleg szükséges anyagnyerő helyeket, és az építés alatti forgalmi rendet. Az üzemeltetés főbb munkafolyamatai: A VÉRTES VOLÁN és VOLÁN fenntartásának és üzemeltetésének általános szabályait a belső szabályzatai, műszaki előírásai tartalmazzák. Az indító fogadó állásokra érkeznek a buszok, a buszparkolóban kerülnek elhelyezésre csúcsidőben a nem induló járatok, illetve az éjszaki időszakban az állomáson tartózkodó buszok itt kerülnek elhelyezésre. Üzemi funkcióként megjelenik a buszok tankolásának lehetősége, amely egy felszíni tartályból és hozzá tartozó töltőállásból áll.

26 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Közutak fenntartásának és üzemeltetésének általános szabályait az Országos Közutak Kezelési Szabályzata tartalmazza. A szabályzat előírásainak megfelelően kell az út üzemeltetéséről és fenntartásáról gondoskodni. Az utak üzemeltetése során általában az alábbi munkafolyamatok adódnak:   

   

Téli síkosságmentesítés – (nedvesített vagy száraz síkosságmentesítés). üzemanyagtöltés Kaszálás, árokkarbantartás – füves területeket a korona élen kívül legalább évente kétszer kell kaszálni, a korona élen belül pedig legalább évente négyszer. A gyomirtást a padkán és a kisajátításra kerülő területen általában alvállalkozó bevonásával végeztetik. Az árok karbantartása részben a benövő növényzet és a hordalék eltávolítását, részben szemét, uszadék összegyűjtését jelenti. Burkolatfestés, korlátok, forgalomtechnikai berendezések karbantartása – elsősorban festést és tisztítást jelent, de jelentős a balesetek folyamán megsérült korlátok és táblák javítása. Téli üzemmód után a berendezések mosása. Műtárgyak karbantartása – ellenőrzés, javítás, korróziógátlás. Hulladékok gyűjtése – úgy a pihenőkben, mint a pálya mellett elszórt kommunális, és egyéb (időnként veszélyes) hulladékok összegyűjtése. Növényzet gondozása – fák gondozása, sövényvágás.

Az építés során felhasznált főbb veszélyes anyagok Aszfalt – keverőtelepről készen szállítják, azonnal bedolgozásra kerül, ezért tárolása, deponálása a helyszínen nem szükséges. Festékek, hígítók – burkolatfestéshez Thermoplastik nevű anyagot használnak, ami nem tartalmaz illó anyagot. Az egyéb festékek illóanyag tartalmuk miatt minősülnek veszélyes anyagnak. Tárolásukat zárt tárolószekrényben kell megoldani. Munkagépek üzemanyaga, karbantartás – benzin, gázolaj – építés alatt a munkagépeket mobil üzemanyagtöltő kutakról tankolják meg, vagy a tankolás szállító járművek esetén kiépített benzinkutakról történik. Az építés időszakában a munkagépek javítási munkái, olaj- és fagyálló cserék csak a megfelelő felszereltséggel rendelkező műhelyben végezhetőek. Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, úgy a szennyezés megszüntetésről, kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal kell befedni, majd össze kell gyűjteni és semlegesíteni vagy meg kell semmisíteni. Az építés során a további jogszabályok előírásait kell még betartani: - 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról - 98/2001. (VI.15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről - 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építés és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2000. évi XLIII. törvény 13.§ értelmében az építési területen keletkező hulladékok termelője és birtokosa a kivitelező, míg az üzemelési fázisban keletkező hulladékok termelője és birtokosa az üzemeltető. Ennek megfelelően az építő, illetve az üzemeltető feladata az építés és üzemelés során keletkező hulladékoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti minősítése, kezelése és ártalmatlanítása.

27 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Üzemeltetés során felhasznált veszélyes anyagok: Illó anyagot tartalmazó festékek – az építéshez hasonlóan a karbantartáshoz is szükséges festékek használata. Tárolásukat a mérnökségi telepen oldják meg, ahol az előírásoknak megfelelően kialakított tároló helyiség és szekrény biztosított. Járművek üzemanyaga – üzemelés során a buszok egy részét az buszparkoló északi végén elhelyezett konténeres töltőállomáson tankolják. Olajok – a gépjárművek karbantartásához, feltöltéséhez használt olajok 2.7.

MAGYARORSZÁGON ÚJ, KÜLFÖLDÖN MÁR ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSE ESETÉBEN KÜLFÖLDI REFERENCIA

Olyan technológiáról, amit jelen beruházáshoz kapcsolódó építés és üzemelés során alkalmaznának és Magyarországon újnak számít, nincs tudomásunk. 2.8. A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES SZÁLLÍTÁSOK A tervezett beruházás üzemi állapotban a személyforgalom lebonyolítására szolgál. Továbbá a kapcsolódó felújítások is a közúti személy és teherforgalmak levezetését szolgálják. A létesítmény megvalósításához szükséges szállításokat más fejezetekben tárgyaljuk. 2.9.

A MÁR TERVBE INTÉZKEDÉSEK

VETT

KÖRNYEZETVÉDELMI

LÉTESÍTMÉNYEK

ÉS

Vasút részéről zajcsökkentés a vasúti pálya korszerűsítésével, illetve a villamosítással már önmagában megvalósul (külön EVD és engedélyezési terv készült, építési engedéllyel rendelkezik (2-3. sz. melléklet). A bekötő út, illetve a buszpályaudvar által keltett többlet zajterhelés csökkentésére forgalomtechnikai beavatkozások, illetve zajárnyékoló fal építése válhat szükségessé. További lehetőség még az érintett épületek passzív zajvédelemmel való ellátása (pl. ablakcsere). A megelőző tervfázisokban zajárnyékoló fal építését irányozták elő a buszállomás buszparkoló állásainak nyugati és északi oldalán. Ennek részleteit, illetve a az áttervezett kialakítás miatt szükséges módosításokat, intézkedéseket a Zajvédelmi fejezetben tárgyaljuk. Az építés és üzemeltetés során az esetlegesen védett növény és állatvilág védelméről gondoskodni szükséges. A kivágott fákat lehetőség szerint pótolni kell. A MÁV korábban részleges kármentesítést hajtott végre új üzemanyag tartályok, üzemanyagátadó elhelyezésével egy időben, REKO III elnevezésű program (gázolaj ellátó rendszer korszerűsítésének programja) keretében. Erről részletesebben a talaj és felszínalatti víz fejezetben írunk. 2.10. AZ ADATOK BIZONYTALANSÁGA Forgalmi előrebecslés: A közúti forgalmi előrejelzésnél mindig jelentős a bizonytalanság, de az útügyi műszaki előírásokban meghatározott módon természetes forgalomfejldősi szorzókkal a biztonság javára történik az előrejelzés. A buszforgalom tekintetében az érintett Volán társaságok igényeit tekintettük mértékadónak, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság alacsonynak tekinthető. A távlatban esetlegesen újrainduló helyi buszjáratokról nincs információnk, jelenleg helyi buszközlekedés hiányában a helyközi buszok látják el a helyi igényeket. A vasúti forgalom tekintetében a MÁV által előirányzott vonatsűrűségre tudunk támaszkodni. Bizonytalansággal ebben az esetben nem számolunk.

28 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Távlati emissziós adatok – a személy- és tehergépjárművek, valamint a buszok légszennyező anyag kibocsátásának előrebecslésében is van némi bizonytalanság. A prognosztizálásnál a járművekre vonatkozó nemzetközi szabályozást és a járművek kicserélődésének trendjét veszik figyelembe. Építéshez kapcsolódó adatok bizonytalansága Az építéssel kapcsolatos konkrét adatok a kiviteli tervek készítése során állnak rendelkezésre, így az ez előtti tervfázisok esetében általános előírásokat lehet tenni, olyan előírásokat, melyek nem függnek a kivitelezőtől, annak gépparkjától és az építés ütemezésétől. Zajszámítás alapjául szolgáló adatbázis: A buszok jelenlegi zajkibocsátása a járműpark ismeretében viszonylag pontosan meghatározható. A vasúti zaj tekintetében elmondható, hogy a bizonytalanság nem jelentős, mivel forgalmi adatok a menetrendi struktúrából adódóan nem mutatnak szórást. A vonalon túlnyomó részt egy adott típusú villamos motorvonat fog közlekedni, mely zajkibocsátása ismert érték.

29 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



2.11. A TELEPÍTÉSI HELY LEHATÁROLÁSA A tervezési terület Esztergom város belterületén helyezkedik el. A buszállomás telepítési helye a MÁV vasúti pályaudvar üzemi területére esik. A kapcsolódó út magánterületeket, illetve önkormányzati területeket érint. A tervezett létesítmény területfoglalása ~6,1 hektár, amely tartalmazza a bekötőút, a buszpályaudvar területét, valamint az állomás előtti ~1 hektárnyi burkolat felújításokat. Ezen kívül az állomás üzemi területén további 550 m2-es park létesül. Érintett ingatlanok:

Ssz.

Hrsz.

1 2 3 4 5 6 7

18150/6 18151/2 18150/7 18147 17962/3 17797 0361/37

8

0361/2

Terület ha 2.7246 0.3272 1.0028 0.5839 0.4586 2.1062 1.0187 0.3399/ ebből 0.2924 ha szántó

30 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



2.12. A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE KORÁBBI TERVEKKEL, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEKKEL Jelen tervfázisban nincsenek változatok. Jelen terv egy kialakítást vizsgál. Korábbi változatban megvizsgáltuk az autóbusz parkolótér autóbusz pályaudvar közvetlen szomszédságába északi irányban való elhelyezhetőségét, de lakossági és önkormányzati igényeket figyelembe véve a Kincses pataktól délre került áttervezésre, távolabb a lakóházaktól. Így lehetőség nyílt a felszabaduló területen egy közterületi park kialakításra. 2.13. KORÁBBAN KÉSZÜLT TANULMÁNYOK NYOMVONALAK, ITT NEM SZEREPLŐ VÁLTOZATOK ELVETÉSÉNEK INDOKAI 2013 évben készült a TRENCON COWI és az UTIBER Kft. tervezésében egy tanulmány terv és egy megvalósíthatósági tanulmány, melyben vizsgálták az Intermodális Csomópont különböző kialakításának módjait. A megvalósíthatósági tanulmány értékelése alapján az ott kiválasztott változat a leghatékonyabb megoldás, a többi megoldás nem teljesítené maradéktalanul az intermodális csomóponttal szemben támasztott követelményeket. Jelen kialakítás, a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott megoldás autóbusz parkolótér áthelyezésével módosított megoldása. 2.14. NYOMVONALVÁLTOZATOK VIZSGÁLATA TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEMPONTBÓL Jelen terv egy változatot vizsgál. A megvalósuló intermodális csomópont a korábban kialakult városfejlesztési területfejlesztési koncepciók szerkezeti terven rögzített konkrét megoldásait módosítja ugyan, de a lefektetett alapelveket nem. Jelenleg a Simor János utcában a belvárosban található a buszállomás, amely középszigetes kialakítású szűk utca, itt történik a buszok parkolása is. Az útszakaszon a személygépkocsi közlekedés és a parkolás is megengedett. Fokozottan konfliktusos és balesetveszélyes a vegyes használatból adódó nagyon szűk, kapacitáshiányos kialakítás, áthelyezése elengedhetetlen a közeljövőben. A város korábbi elképzelése, melynek megvalósítása meg is kezdődött, csak időközben leállt, hogy a TESCO áruház mögötti Mátyás Király út mellett létesült volna buszparkoló. A projekt elképzelési illeszkednek az Európai Unió közlekedéspolitika Fehér könyvéhez, a városi közlekedés Zöld könyvéhez, a Magyar közlekedéspolitika 2003-2015 időszakához, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2008-2020 időszakához és az Új Széchenyi Terv Operatív programjai által meghatározott célokhoz. A fejlesztési terület közvetlen környezetét és annak változását az épített környezet fejezetben vizsgáljuk. 2.15. KAPCSOLÓDÓ ÉS EGYÉB RENDEZÉSI TERVEKBEN SZEREPLŐ INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK Jelen beruházás szorosan kapcsolódik a Budapest-Esztergom vasútvonal felújításához, melynek Esztergom állomásra vonatkozóan érvényes építési engedélye is van, illetve egyes elemei (P+R, B+R parkolók) már meg is épültek. A rendezési tervben szerepel egy új út nyomvonala a Pöltenberg Ernő u. - Töltés u. – Kincses patak utca – folytatásában. Ez az út a Kincses patak nyomvonalán a vasutat külön szintben keresztezve halad tovább a város vásárlónegyedéig keleti irányba, a Dobogókői útig. Az új bekötő út nyomvonala felhasználható e távlati elképzelések alapjául.

31 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



2.16. A LÉTESÍTMÉNY SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA, KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK A Budapest-Esztergom vasútvonal funkcióját tekintve elsősorban személyszállításra kerül fejlesztésre, ehhez kapcsolódóan egy korszerű közlekedési csomópont kialakítására van lehetőség jelen projekt keretében. A jelenlegi buszpályaudvar a város sűrűbben beépített területén található. A kapacitása kimerült, nem tudja ellátni maradéktalanul funkcionális szerepét. A buszok gyakran a környező utcákban parkolnak, ott várakoznak. A terület rendezetlen, elhanyagolt, szűk keresztmetszetű. A sűrűn beépített környezetben az átszellőzés sem biztosított, a mellékutcákat felesleges zajhatások érik, az útburkolatok is nagyon rossz állapotúak, sok a balesetveszélyes közlekedési konfliktushelyzet. A fejlesztést indokolja a közvetlen kapcsolat megvalósításának lehetősége a vasúttal, az utazóközönség legjobb kiszolgálása mellett, megteremtve egy komplex Intermodális Csomópontot. A fejlesztési terület mellett már a vasút felújításához kapcsolódva megépült egy 150 férőhelyes P+R parkoló, egy nagy kapacitású, fedett B+R kerékpár parkoló. A buszpályaudvar áthelyezésével, kialakul Esztergom városban egy új központ, ahol a különböző közlekedési módok közötti kapcsolat a lehető legkorszerűbb módon van kialakítva, ösztönözve az embereket a környezet kímélő közösségi közlekedési módok használatára. A fejlesztés révén a belváros buszközlekedése mérséklődik, a szolgáltatási színvonalak emelkedésével várhatóan csökken az egyéni autó használat a helyközi viszonylatokban. A párhuzamos viszonylatok megszűnnek a vasút javára. A településrész Ny-i oldala kertvárosias övezet, a K-i oldala vegyes terület, délebbre nagyvárosias ipari jellegű terület található. Tehát a fejlesztési terület belterületen található, védett természeti elemek nincsenek, elsősorban zaj és levegőszennyezés szempontok vizsgálandók. A fejlesztési terület jelentős része fokozottan védett régészeti területen helyezkedik el. 2.17. A TOVÁBBVEZETÉS LEHETŐSÉGE Továbbvezetés, mint új viszonylatok indítása értelmezhető, de ennek vizsgálatát nem tartalmazza jelen dokumentáció. 3.

HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSOK HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSVISELŐK, HATÁSTERÜLETEK

Az alábbiakban áttekintést adunk a hatásfolyamatokról, hatásokról, a hatásviselők állapotának változásáról, valamint a hatásterületek lehatárolásának általános elveiről, az egyes szakági fejezetekben pedig részletesen foglalkozunk ezek nagyságával, jelentőségével, a hatásterületek konkrét határaival, ha azok a jelenlegi ismereteink alapján megadhatók. A tevékenység szakaszai szerint vizsgálva az alábbiakra bonthatók a beruházás hatásai: A létesítmény hatása – elsősorban a területfoglalásban, a terület funkciójának megváltozásában, városképi változásban mutatkozik meg. Építés – meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül (kisajátításra kerülő terület), annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkezhetnek. A létesítmény üzemelésének hatása – a forgalom által létrejövő hatások, melyek elsősorban a gépjárművek zaj- és légszennyező anyag kibocsátásával függnek össze. Tágabb értelemben pedig a város forgalmi struktúrájának átrendeződésében érhető tetten. A létesítmény üzemeltetésének hatása – a fenntartási és karbantartási folyamatok által létrejövő hatások. Felhagyás – nem jellemző a tevékenységre.

32 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A hatótényezők a fenti tevékenységek, illetve maga a létesítmény, melyek során a környezeti elemek állapotváltozásai elindulnak. A hatásviselők a környezeti elemek vagy rendszerek, melyekben az állapotváltozások érzékelhetők, illetve kimutathatók. A vizsgált környezeti elemek és rendszerek a következők: - Föld, felszín alatti víz - Víz – felszíni víz - Levegő - Élővilág: ember, növény, állat - Épített környezet, Táj - Veszélyeztető tényezők: - Zaj, rezgés - Hulladék A hatásterület az a terület, ahol a hatások a jogszabályokban rögzített mértékben érzékelhetők. Közvetlen hatásterület alatt a vizsgált szennyezőforrás környezetének azon részét értjük, ahol a környezetterhelés változása észlelhető (kimutatható). Közvetett hatásterületnek azt a területrészt nevezik, ahol a közvetlen hatásterületen bekövetkező változások hatására következik be környezetterhelés-változás. Teljes hatásterület a közvetlen és közvetett hatások területeinek az együttese. A vizsgált tevékenység esetében általánosságban előforduló hatásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Hatótényező

Hatásviselő

Közvetlen hatás

Táj

Területhasználat változás

Élővilág

Pusztulás, élőhely csökkenés

Ökoszisztéma

Mozaikosság növekedés

Települési környezet Talaj Táj Élővilág

Birtokhatár változás, funkció

Közvetett hatás

Építés

Területfoglalás, előkészítés

Erózió, szennyeződés Esztétikai hatás Zavarás, pusztulás

Tájkép, városkép változás

Elvándorlás

Munkagépek Levegőszennyezése, zaj és rezgéskeltése, út menti terület károsítása

Települési környezet Talaj

Zaj és rezgés zavaró hatása

Levegő

Termőföld letermelése

Talaj Élővilág

Levegőszennyeződés a Kiülepedés miatt talaj és helyszínen, és a szállítási felszíni víz szennyezése és útvonalon élővilág életképességének romlása Mennyiségi csökkenés A terület biodiverzitásának csökkenése Pusztulás

Termőképesség változás

Üzemelés

33 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001

Esztergom Intermodális Csomópont Hatótényező Forgalom

Baleset

A létesítmény maga


Hatásviselő

Közvetlen hatás

Közvetett hatás

Élővilág

Zavarás, pusztulás

Levegő

Levegőminőség romlása

Települési környezet Útmenti talaj, növényzet Levegő

Zaj és rezgés zavaró hatása Szennyezőanyag felhalmozódása Havariás levegőszennyezés

Talaj Feszíni víz

Havariás talajszennyezés Havariás vízszennyezés

Élővilág Táj

Pusztulás Tájképváltozás

Élővilág Levegő Települési környezet

Szigetelő hatás Populációk degradációja Mikroklíma változás Ökoszisztéma változás Kapcsolódó infrastruktúrális Településszerkezet változás és egyéb létesítmények megjelenése

Élettani hatások Degradáció Kiülepedés során talaj és vízszennyezéa Felhasználhatóság csökkenés Felszín alatti vizek szennyeződése

Felhagyás- nem jellemző Lásd építési Lásd építési munkák, munkák, munkagépek munkagépek Bontott anyag ideiglenes Talaj Területfoglalás tárolása Rekultiválás Élővilág Élőhely biológiailag aktív területnövekedés Bontási munkák

Lásd építési munkagépek

munkák,

Élőhelycsökkenés, pusztulás A terület biodiverzításának növekedése

Továbbiakban a közlekedési létesítmények esetében, a különböző fázisokban előforduló hatásokat, hatásfolyamatokat, valamint a hatásterület lehatárolásának általános szempontjait környezeti elemenként, rendszerenként adjuk meg. 3.1.

FÖLD, FELSZÍN ALATTI VÍZ

A létesítmény hatása A csatlakozó út és buszállomás területfoglalása zöldfelület csökkenését eredményezheti. Mértéke függ a kisajátítandó terület nagyságától, amely magában foglalja a műszakilag szükséges területen túl a parkolóhelyek és kiszolgáló létesítmények, valamint a környezetvédelmi létesítmények által elfoglalt területeket is. Maga a buszpályaudvar a MÁV területein belül marad. A létesítmény üzemének hatása A talajra vonatkozóan a közvetlen hatásterület a nyomvonal melletti tengelytől mért néhány méter széles sáv. Talajvíz esetében a közvetlen hatásterület a padka és az árok területére korlátozódik, tehát a kisajátítási területen belül marad. Felszín alatti víz esetében a közvetett hatásterület a víz áramlása által érintett terület. Ennek nagysága függ a talaj tulajdonságaitól, a talajvízszinttől, a talajvíz áramlási viszonyaitól, valamint a szennyezés mértékétől. Haváriákra vonatkozóan a közvetlen hatásterület általában nem lépi túl a kisajátítási határt, esetleg a szomszédos telkeket, de elsősorban a padka és az árok közötti területre korlátozódik. Közvetett hatásterület a felszín alatti vizek esetében ugyancsak a talajvízáramlás útján szennyeződő terület lehet.

34 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A létesítmény üzemeltetésének hatása A téli sózás szennyezheti a talajt. Közvetlen hatása a padka és az árok környezetében érvényesül. A talajvizet beszivárgás útján szintén elérheti, ebben az esetben a talajvízmozgás következtében hatása nagyobb területre is kiterjedhet. Az üzemanyag töltésnél történhet szivárgás. Az építés hatása Az építés hatása lehet a munkagépek tárolására használt telepeken létrejövő talajszennyezés, vagy a veszélyes anyagok tárolásából eredő szennyezés. Hatásterület A talajra vonatkozóan a közvetlen hatásterület a létesítmény szélétől mért néhány méter széles sáv. Talajvíz esetében a közvetlen hatásterület a padka és az árok területére korlátozódik, tehát a kisajátítási területen belül marad. Felszín alatti víz esetében a közvetett hatásterület a víz áramlása által érintett terület. Ennek nagysága függ a talaj tulajdonságaitól, a talajvízszinttől, a talajvíz áramlási viszonyaitól, valamint a szennyezés mértékétől. Amennyiben van a létesítmény környezetében ivóvízbázis védőterület, védőövezet, akkor az érintett vízbázisok közvetett hatásterületet részét képezik. Haváriákra vonatkozóan a közvetlen hatásterület általában nem lépi túl a kisajátítási határt, elsősorban a padka és az árok közötti területre korlátozódik. Hatásviselők A terület hatásviselői a pálya melletti termőtalaj, a talajvíz, adott esetben a rétegvíz is, valamint az erre települt működő és megkutatott vízbázisok, és vízellátást és öntözést biztosító kutak. 3.2.

FELSZÍNI VÍZ

A létesítmény hatása A létesítmény hatása megnyilvánulhat a vízgyűjtő terület változásában. Egy új létesítmény feldarabolhatja a vízgyűjtő területet, és részvízgyűjtőket alakíthat ki. Ez a vízfolyások egyes szakaszainak terhelés, illetve vízhozam változását okozhatja. Ugyancsak a létesítmény hatása lehet a felszíni lefolyási viszonyok változása. A lefolyási viszonyok változását egyrészt a környező területek burkolt és burkolatlan felületei arányának változása okozhatja. Másrészt szintén a lefolyási viszonyokra hat az is, ha a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizet - mely korábban a felszínen szétterülve szivárgott be - árokrendszerrel összegyűjtjük, és egy ponton a befogadóba vezetjük. Ezáltal a vízfolyás egy szakaszán többletvíz fog jelentkezni. Ez egyben a felszíni vizek vízháztartásának változását is okozhatja, mivel az eddig egyenletesen beszivárgó vizek felszínen lefolyó vízként jelennek meg. Utak létesítésével kapcsolatban számolni kell a mederállapot változásával, melyek az esetleges mederkorrekciókból, a vízfolyás keresztezéseknél fellépő mederburkolásokból és a vízfolyás esésviszonyainak kedvező, vagy kedvezőtlen változásából adódhatnak. A létesítmény üzemelésének hatása Az utak és a buszpályaudvar üzeme a hatásokat elsősorban a vízfolyások vízminőségére fejti ki. A hatások a légszennyező anyagok kicsapódásából, az alkatrészkopásból, az elcsöpögő üzemanyagból, illetve a balesetek során előforduló haváriás szennyeződésekből érik a vízfolyásokat. A légszennyező anyagok koncentrált kicsapódása, és ezáltal a felszíni vizekbe történő jutása az ólomtartalmú benzin forgalmazásának megszűnése óta jelentősen lecsökkent. A keresztező felszíni vízfolyások estében hatása elhanyagolható. További potenciális szennyezőhatás a csapadékvízzel a felszíni vizekbe bemosódó káros anyagok, mely vizek tisztításáról a befogadóba történő bevezetés előtt kell gondoskodni.

35 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A létesítmény üzemeltetésének hatása Külön kérdéskört jelent a téli sózás hatása. A télen alkalmazott síkosság-mentesítő anyagok hatásának kutatása hosszú múltra tekint vissza. Hatásuk sokrétű, a hagyományos nátrium-klorid alapanyagú sózóanyagok szikesedéshez vezetnek, a magas klorid koncentráció az ásványi anyagok felvételére lehet átmeneti hatással. A szennyezett sózóanyagok kis mennyiségben nehézfémeket, cianidokat is tartalmazhatnak. Mivel ezek az anyagok vegetációs időszakon túl jutnak a környezetbe, így problémát gyakorlatilag csak a hosszú távú hatásuk okozhat. A sózóanyagok hatásterülete az útról lefolyó és a rézsűben elszivárgó víz esetében rendkívül kicsi, lévén a hatóanyagok döntő része a padkán, illetve a rézsű felső részén a töltésbe szivárog. Azonban a hóolvadás után a vízfolyásokban időszakosan magas a sótartalom. Ennek hatása rövid idejű, jellemzően a bevezetés környezetében intenzív. Abban az esetben azonban, ha szennyezett vizekre érzékeny területek is érintette (pl. nyílt karszt, vízgyűjtő védőövezete) burkolt árokrendszer építése ajánlott. A létesítmény építésének hatása Az eszközök tárolásához és kisebb adminisztratív munkák elvégzéséhez a munkaterületen általában konténereket telepítenek szakaszonként. A vízellátás a helyi adottságoknak megfelelően a meglévő vízhálózat használatával, vagy odaszállított víztartállyal történik. A WC kihelyezett mobil eszközökkel, pld. TOI-TOI WC történik. A munkagépek tárolása a vonali telephelyeken történik, azonban javítás központi javítóműhelyben, ill. szakszervizben van. Olajcserét a nehézgépeknél, ill. földmunkagépeknél szakműhelyben végzik. Az üzemanyag biztosítása saját tulajdonú, vagy bérelt tartálykocsik segítségével történik. A tartálykocsik a benzinkutaknál megszokott töltőpisztollyal vannak felszerelve és így a töltés során az olajszennyezés veszélye minimális. Környezeti hatásként jelentkezik: az építés alatti felvonulási területek kommunális szennyvíz és csapadékvíz elhelyezése veszélyes anyagok, kommunális hulladékok elhelyezése, tárolása építési utak, csőátereszek kialakítása vízfolyás keresztezéseknél építés alatti erózióvédelem haváriák elleni védelem Hatásterület A fentiek alapján a felszíni vizek esetében a hatásterület lehatárolása a következő: A közvetlen hatásterület a vízfolyások keresztezésében és a csapadékvizek bevezetésének helyén a felvízi oldalon kb. 25-50 m, az alvízi oldalon a vízfolyás jellegétől függően 50-100 m, de akár ennél lényegesen több is lehet, különösen, ha a haváriás szennyezések hatásai is figyelembe vesszük. Mederkorrekcióknál a teljes korrigált szakasz a közvetlen hatásterülethez tartozik. A vízgyűjtő terület a közvetett hatásterület része, valamint a felszíni lefolyási viszonyokban okozott változás által érintett terület is. Hatásviselők A terület hatásviselői a keresztező és párhuzamosan futó vízfolyások. 3.3.

LEVEGŐ

A létesítmény építésének és üzemének hatása A levegőre, mint környezeti elemre gyakorolt hatások az üzemelés során és az építés időtartama alatt léphetnek fel.

36 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Az üzemelés során a gépjárművek károsanyag kibocsátása függ a buszok környezetvédelmi besorolásától, állapotától, menetrendtől, üzemi járatástól. Hatásterület Közvetlen hatásterület – a pályaudvar illetve az odavezető új út melletti terület, ahol a terhelés határérték alá csökken. Közvetett hatásterület – azon területek összessége, ahol a forgalmi hatásterület útszakaszain haladó közúti forgalmak által keltett terhelés mértéke (mértékadó állapotokra vizsgálva) legalább 25%-kal változik (csökken vagy növekszik). Hatásviselő A hatásviselő a közvetlen és a közvetett hatásterületen élő lakosság. 3.4.

ÉLŐVILÁG: EMBER, NÖVÉNY, ÁLLAT

3.4.1. Ember 3.4.1.1. Egészségügyi hatások Hatások A lakosság egészségügyi helyzete nagyon sok tényezőtől függ. Bizonyos mértékben összefüggésbe hozható a település környezeti állapotával is. A területen élő lakosságot a közlekedésből eredő kibocsátások közül egészséget károsító mértékben elsősorban a zaj- és légszennyezés érheti. Ennek a két környezeti elemnek a változását vizsgálva következtethetünk az esetleges kedvező, vagy kedvezőtlen tendenciákra, arra, hogy a terhelés változásával a távlatban bekövetkezhet-e javulás, ha az egyéb egészséget befolyásoló tényezőket elhanyagoljuk. Egészségügyi szempontból megkülönböztetünk pozitív és negatív hatásokat. A jelenleg zajjal és légszennyezéssel erősen terhelt utak mentén - amennyiben ott forgalomcsökkenés várható-, lehet pozitív hatásokról beszélni. A környező lakosság zaj és légszennyezés terheltsége a két közlekedési mód fejlesztésével kiegyenlítődik. A vasúti felújítás kapcsán csökken a környező lakosság zaj és légszennyezése, míg a buszok nagyobb számú megjelenésével némiképpen növekszik. Hatásterület A fentek alapján az egészségügyi hatásterületet a két legfontosabb környezeti elem hatásterületével fogjuk jellemezni, a zajéval és a levegőével. Hatásviselők A térség lakossága. 3.4.1.2. Társadalmi-gazdasági hatások Az ország jelenlegi fejlettségi szintjét tekintve mindenképpen pozitív hatásként kell értékelni az új/korszerűsített közlekedési kapcsolat által fellépő gazdasági élénkülést, az elérhetőség, megközelíthetőség javulása (környezetbarát módon) által fellépő kedvező gazdasági és társadalmi hatásokat. Hatásterület Az érintett térség. Hatásviselők A térség lakossága.

37 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



3.4.2. Élővilág: növény, állat A létesítmény és üzemelésének hatása A meglévő közlekedési folyosók rekonstrukciója élettér- és élőhelymegszűnést nem okoz. Az újonnan létesülő létesítmények terület-igénybevétele okozhat élettér és élőhely csökkenést, esetleg megszűnést. Az élőhelyvesztés mértéke függ az építendő létesítmény nagyságától, a kiszolgáló létesítmények területfoglalásától és az érintett élőhelyek számától és kiterjedésétől. A nyomvonalas létesítmények esetében a létesítés és üzemelés legjelentékenyebb veszélyeztető hatása az élőhelyfeldarabolás. Az élőhelyek elszigetelése egy-egy populáció genetikai állományának elszigetelődésével jár, így közvetve genetikai sodródáshoz vezet. A megmaradó kisebb populációk ellenállóképessége sok tekintetben csökken. Az élőhely-fragmentáció az élettér növényzetében idéz elő változásokat, ami közvetve a faunára is visszahat. A habitatfragmentáció, a forgalom hatása "leglátványosabban" az állatok elütésében mutatkozik meg. A pálya leszűkíti, illetve leszűkítheti a napi mozgásteret és vándorlási útvonalakat vághat el. A belterületi körülményekből adódóan csak egyegy értékesebb fa kivágásával lehet számolni. Építés hatása Az építés további, időleges élőhely veszteséget is okoz. A szállítási útvonalak, az építési anyagok lerakóhelyei jelentős méretű területet foglalnak el, roncsolva, szennyezve a természetes élőhelyeket. Ez a veszély különösképpen akkor jelentős, ha az építkezés védendő, vagy értékes élővilágú terület közelében folyik. Ebben az esetben a felesleges élőhely-igénybevételt a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni. Az építés a szállítás okozta megnövekedett forgalommal, időlegesen a későbbinél nagyobb térségben jelent környezetszennyezést (levegőminőség romlást, zajterhelést, rezgést, talajszennyezést). A környezetszennyezés speciális formája az emberi jelenlét okozta zavaró hatás. Ez a zavarás egyes időszakokban jelentősen megváltoztathatja az állatok szokásos viselkedését. Hatásterület Élővilágvédelmi szempontból a közvetlen hatásterület a közvetlenül érintett természetes, vagy természetközeli élőhelyek nyomvonal melletti területe. Kisebb kiterjedésű élőhelyek esetében a teljes élőhely is lehet. A közvetlen hatásterület kijelölésénél figyelembe kell venni a zaj- és levegőtisztaságvédelmi szempontból kijelölt közvetlen hatásterületet is, ha az adott élőhely érzékeny azokra. A hatásterület kiterjed az építés során igénybe vett természetes, vagy természetközeli élővilágú területekre, ha azt az építésből származó káros hatás éri (taposás, depónia létesítés, mederállapot változás, vízháztartás változás stb.). A közvetett hatásterület a nyomvonal környezetében élő állatfajok élettérigényéből, és a forgalom közvetett élőhely-megváltozó hatásának mértékéből becsülhető. Hatásviselő: a területen lévő természetes, vagy természetközeli élőhelyek, az ott élő, vonuló állatok. 3.5.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A létesítmény hatása A létesítmény hatása megnyilvánul a létesítmény különböző övezeti besorolású területrészeket elválasztó hatásában (jelen esetben már meglévő állapot), a terület-felhasználásból adódó területcsökkenésben, valamint a területek értékének változásában (fel- illetve leértékelődés) nyilvánul meg. Az elválasztó hatás csökkentését további útátvezetésekkel, csomópontok építésével, meglévő csomópontok külön szintűvé való átépítésével lehetne mérsékelni. Ebben a fejezetben térünk ki a régészeti lelőhelyek érintettségére is.

38 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A létesítmény üzemelésének hatása A vasút sűrített üzeméből adódó hatás a közúti forgalmi átrendeződéssel függ össze, a települések egyes részeire ható terhelések változását jelenti. A létesítés és üzemelés hatásai lehetnek irányukat tekintve pozitívak, vagy negatívak. Hatásterület A beruházás közvetlen hatásterületének a létesítmény közvetlen környezetét tekinthetjük. Közvetett hatásterületnek kell tekinteni minden olyan területet, települést, ahol bármilyen hatása érzékelhető a beruházásnak (területfejlesztés, forgalmi átrendeződés, elválasztó hatás, területfoglalás). 3.6. TÁJ Létesítmény hatása a következőkben nyilvánulhat meg: - Térfoglalás, - egyedi tájértékekre gyakorolt hatás, - tájhasználati módokban bekövetkező változások, - kapcsolatok átvágása, - tájképben (városkép) bekövetkező változások. Építés hatása tájvédelmi szempontból általában időleges változásokat okoz, de hatása lehet végleges is. Üzemelés hatása a tájra, mint komplex egységre hat a különböző környezeti elemek változásán keresztül. A létesítmény hatása Térfoglalás A buszpályaudvar által igénybevett terület nagyságának megfelelő felület élőhelyként már megszűnt létezni. A járulékos létesítmények és az esetleges további térfoglalást igénylő területeken, illetve a megváltoztatandó terepadottságú és az építéshez igénybevett felvonulási területeken, a szárazföldi életközösségek alapját képező termőtalajt meg lehet és meg kell óvni a pusztulástól. A termőtalaj áthelyezésével, visszaterítésével az igénybevett területek nagy részén helyreállítható a szárazföldi élőhelyek kialakulásának alapfeltétele. Kapcsolatok átvágása A létesítmény meglévő üzemi területen lesz, illetve hozzásimul a vasúti töltéshez. Egyedi tájértékekre gyakorolt hatás Az egyedi tájértékek általában elszórtan, szigetszerűen jelennek meg a tájban. A létesítés hatása kettős, negatív, ha megszünteti a tájértéket, pozitív, ha hozzájárul feltárulásához, bemutatásához. A tájképre gyakorolt hatás Tájképben bekövetkező elsődleges változások elsősorban városképi változásokat jelentenek. A létesítmény üzemelésének hatása Az üzemelés hatása a tájra, mint komplex egységre hat a különböző környezeti elemek változásán keresztül. A hatásokat a különböző szakági fejezetek részletesen tárgyalják.

39 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Építés hatása Építés hatása tájvédelmi szempontból általában időleges változásokat okoz, de hatása lehet végleges is. Elsősorban anyagnyerőhelyek és lerakóhelyek létesítésével függ össze. A terepfelszín változásából, az építési munkálatokhoz szükséges felvonulási területekből és a keletkező hulladékok elhelyezéséből származó bolygatás, területi igénybevétel a kisajátítási határon kívüli területre is kiterjedhet. Hatásterület A közvetlen hatásterület a tájegység azon része, ahol a létesítmény telepítésre kerül, melynek tájképére, egyedi tájértékére, tájhasználati módjára közvetlenül hat. A közvetett hatásterület, amely általában elméleti hatásterület, a táj azon része, ahonnan az építmény látszik, illetve azok a táji, tájképi elemek, melyek a vasútról látszanak. 3.7. ZAJ A zaj nem környezeti elem, de mint levegőben terjedő hatás, veszélyeztető tényezőnek minősül, így vizsgálata szükséges. A közvetítő elemen, a levegőn keresztül gyakorolt hatások az üzemelés során és az építés időtartama alatt léphetnek fel. Ez utóbbi időszakos hatás, nagyobb területen érvényesülhet a szállítási útvonalak, anyagnyerőhelyek kapcsán. Az építés befejeztével megszűnik. A létesítmény építésének hatása Az építés okozta zajterhelés a munkagépek munkavégzése, a szállítások kapcsán jelentkezik. Területileg nagyobb területen érvényesülhet, de csupán időszakos, a létesítmény megvalósulásával megszűnik. A létesítmény üzemének hatása Az üzemelés során a környezetet érő zajterhelés többek között a közúti forgalom, az intermodális csomópont forgalom nagyságának és összetételének, az útburkolat típusának és a menetsebességnek a függvénye. Üzemi tevékenységekből származó zajterhelések napszaki eloszlása is nagyban befolyásolja a környék zajterheltségét. Hatásterület A létesítmény közvetlen hatásterületének meghatározásánál a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet vettük figyelembe. A jogszabály 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a hatásterület határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. A hivatkozott rendelet a közvetett hatásterület lehatárolására nem tartalmaz alkalmazandó módszert. Így az eddigi tervezői gyakorlatban alkalmazott módszert használjuk. A közvetett hatásterület az a terület, ahol a közúti forgalom +-25% forgalomváltozás következtében érzékelhető módon megváltozik a zajterhelés. Hatásviselő A hatásviselő a közvetlen és a közvetett hatásterületen élő lakosság. 3.8.

HULLADÉK

Szintén a környezetet veszélyeztető tényező közé tartozik. A talajra, a talajvízre és a felszíni vízre lehet káros hatással. A létesítmény építése és üzemeltetése során a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és az üzemi gyűjtőhelyen történő tárolásáról, az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Ezzel elkerülhetőek a környezeti elemekre gyakorolt káros hatások.

40 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Hatásterület Közvetlen hatásterület hulladék szempontjából a kisajátítási határon belüli terület, amelyen a hulladék keletkezik, gyűjtésre kerül. Ugyancsak a közvetlen hatásterület része az építés által ideiglenesen igénybe vett felvonulási területek, ahol szintén keletkezhet hulladék, és gyűjtése szükségessé válhat. A közvetett hatásterületet a hulladék elszállításával és elhelyezésével kapcsolatban lehet kijelölni. A létesítmény területén keletkező hulladékot általában az üzemi gyűjtőhelyre szállítják, így az a közvetett hatásterület része.

41 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001


4.


VIZSGÁLAT KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT

4.1. FÖLD, FELSZÍN ALATTI VÍZ A fejezet kidolgozásához felhasználtuk a Geoterra Kft által készítetett „Geotechanikai szakvéleményt”, a Kartográfiai Vállalat által 1981-ben készített agrotopográfiai térképeit, valamint a Magyarország Kistájainak Katasztere” című kiadványt. A talaj jelenlegi állapotának jellemzésére – agrotopográfiai térkép alapján - megadjuk a létesítmény által érintett talajtípust, a fizikai talajféleséget, a talaj vízgazdálkodási jellemzőjét, kémhatását és a talajértékszámot. Felhasználtuk továbbá a MÁV korábbi fejlesztéséhez készített talajfeltárási jelentést is a terület talaj és felszín alatti víz viszonyainak megismeréséhez. 4.1.1. A tervezési terület elhelyezése, domborzati viszonyok, talajtani felépítés A tervezett közlekedésfejlesztési beruházás helyszíne az Észak-Magyarországi középhegység nagytájon, ezen belül a Visegrádi-hegység középtájon, és az azonos nevű kistájon található. A vizsgált terület Pest és Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Esztergom állomás Esztergom település déli belterületi részén található. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet által 1990-ben kiadott Magyarország Kistájainak Katasztere c. kiadvány alapján a vizsgált terület a Pilisi-hegyek kistájhoz tartozik a Dunazughegyvidék részeként. Éghajlat A vizsgált terület a mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz éghajlatú. A tetőkön hűvös-nedves. A napsütés évi összege 1950 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 9,0 és 9,5 ºC között van. A tenyészidőszak átlaghőmérséklete 16 ºC körüli. A fagymentes időszak hossza 180 nap körüli. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 33 ºC. A téli abszolút hőmérsékleti minimumok sokévi átlaga –15,5 és –16 ºC közötti. A csapadék évi összege 650-700 mm, a tenyészidőszaké 350-370 mm. A hótakarós napok átlagos száma általában 50 nap körüli, az átlagos maximális hóvastagság 40-50 cm. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i; második helyen a D-DK-i áll. Az átlagos szélsebesség 3 és 4 m/s közötti. A magasabb területek erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. Földtan, talaj A kistáj, amelyet a Duna választ el a Börzsönytől, felszínének megközelítőleg 55%-a hátas típusú középhegységi, kb. 15%-a az alacsony középhegységi fennsík, mintegy 30%-a pedig az alacsony domblábi hátak és lejtők (főként a kistáj É-ÉNy-i és DK-i részén) ortográfiai domborzattípusába sorolható. A tengerszint feletti magasság 140 és 699 m között változik. A térség arculatát az Almástáti Duna-völgy határozza meg. A csak helyenként pár kilométer széles völgyszegélyen a Duna teraszai kulisszaszerűen emelkednek egymás fölé. Az ártér tengerszint feletti magassága 110 m alatt van, a teraszfelszíneket 150 m felett már általában a Gerecséhez számítják. Az ártér nedves termőhelyet nyújt, míg a teraszlépcsők általában északias kitettséget biztosítanak a termelés számára. Uralkodóan építési nyersanyagok (dolomitmurva, téglaagyag) fordulnak elő a kistájban. A kistáj 85%át három erdőtalajtípus borítja: rendzina (27%), agyagbemosódásos barna erdőtalaj (27%) és barnaföld (31%). Kis területen földes és köves kopárok alakultak ki (4%). Csernozjom barna erdőtalajok 5%-ban vannak jelen. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok az ÉNy-i tájrészen alakultak ki. Ezek nagyobb része erdő, – a déli lejtők kivételével – jobbára hegyi gyertyános tölgyes. A többi részben szántó, részben rét és legelő. Itt, ÉNy-on löszös lejtőanyagon kis területen a csernozjom barna erdőtalajt is megtaláljuk,

42 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



amelynek 1/3-át rét és legelő, 1/3-át szántó, a többi részét szőlők, kertek és erdőmaradványok hasznosítják. Az Esztergom alatti nyers öntések kiterjedése jelentéktelen (1%). Duna árterében nyers öntés és öntés réti talajok, a magasabb térszínek löszös üledékein csernozjom barna erdőtalajok és barnaföldek találhatók. A durva, meszes dunai homokon képződő nyers öntések szervesanyag-tartalma 0,5 % alatti, vízgazdálkodásuk a homokra jellemzően gyenge. Termékenységük gyenge, a IX. termékenységi kategóriában sorolhatók. Zömmel vizenyős rétekkel borított területek. A réti öntéstalajok mechanikai összetétele homokos vályog, vízgazdálkodásuk, szervesanyag tartalmuk és ennek következtében termékenységük is kedvezőbb, a VI. termékenységi kategóriába tartoznak. A csernozjom barna erdőtalajok mechanikai összetétele homokos vályog. Vízgazdálkodásuk közepes, felszíntől karbonátosak. Az V. termékenységi kategóriába sorolhatók. A barnaföldek mechanikai összetétele vályog, vízgazdálkodásuk kedvező, termékenységi besorolásuk megegyezik a csernozjom barna erdőtalajokéval (V. termékenységi kategória). A Keleti-Gerecsén a mészkő-kiemelkedések rendzináinak területi részaránya 7 %. Szinte teljes egészében erdőterületek. A kistájat zömmel (87%) löszös üledéken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek borítják. Az V. talajminőségi kategóriába tartoznak. A jelzett terület legnagyobb része (40%) szántó, ezen kívül erdő, rét, szőlő is előfordul kisebb arányban. A földtani tematikus térképlap az állomás előtti szakaszon pleisztocén lösz, iszapos lösz , áradmányföld, homok kavics, iszap, tőzeg, szikes réti agyag, míg az állomás területén kavics, homok talajokat mutat. Ez Duna kavics terasz. A talajvízjárást a Duna befolyásolja és a talajvíz a Duna teraszanyagban mozog A Geoterra Kft. Által vett talajminta alapján a tervezett autóbusz állomás helyén a következő talajjellemzők vannak. A felszín alatt 0,6 m mélységig fekete szerves iszapos, homokos salak feltöltés, alatta barna erősen iszapos homok, majd 5 m-ig sovány és kövér agyagok jelentkeztek. A Kincses patak mellett is végeztek mintavételt a 111 j út hídjának szélesítéséhez. A Kincses-patak mellett mélyített fúrás által feltárt talajrétegződés szerint a felszínt 2,3 m –es vastagságban barna homokos iszap fedőréteg borítja, melynek felső 0,2 m vastag rétege humuszos réteg. A fedőréteg alatt 3,2 m mélységig barna gyúrható konzisztenciájú kissé szerves sovány agyag található. 3,2 – 4,2 m mélységszintek között sötétbarna merev konzisztenciájú kissé szerves közepes agyag jelentkezett. Ez alatt 0,5 m-es vastagságban sárga merev állapotú iszapot, majd ezt követően 7,7 m mélységig sárga iszapos, kavicsos homokot tártak fel. Ezt követően sárga iszapos, kavicsszemes homokban folytatódik 10 m mélységig. Talajvíz a fúrásban a terepszint alatt 4,7 m mélységben (105,77 mBf) jelentkezett, majd a nyugalmi talajvízszint a terepszint alatt 4,5 m mélységben (105,97 mBf) állandósult. A fúrásból vett vízminta kémiai vizsgálati eredményei alapján (SO42- =62-215 mg/l; Cl-=150-336 mg/l, pH=7,01 – 7,26) a talajvíz MSZ EN 206-1:2002 szerint XA1 agresszivitási osztályba sorolható. A nyomvonalon a vasúttal párhuzamosan kis kiterjedésű lucernaföld, kiskertek, gyümölcsös (meggy és cseresznyefák) és kisebb lovarda található. A bekötő út és az autóbusz parkoló tervezett nyomvonala szántóterületen található. 2009-ben MÁV REKO III keretében megtörtént az állomás üzemé területén lévő üzemanyagellátó rendszer modernizálása, a korábban szennyezett területek kármentesítése. A szennyezettség feltérképezésére 2001-ben készítettek tényfeltáró jelentést. A feltárások során a következő rétegeket találták: 0,5-1,0 m mélységig zúzottköve vasúti feltöltés, ez alatt barnássárga kavicsos, agyagos durvaszemű homokréteg húzódik. 6-6,5 mélységben egy tömörebb kavicsos agyagréteg található. A tömör agyagréteg alatt kavicsos, agyagos durvaszemű homokréteg húzódik 10,5 m-ig. A 2001 évi vizsgálatok kis kiterjedésű, főként a vágányok alatti ágyazatot érintő felszíni talajszennyezést mutattak ki. A szennyezés ásványi olaj jellegű szénhidrogén, melyet a határérték alatti mennyiségben a talajvízben is kimutattak. A talajvízben degradálódott, ami a régebbi gázolaj szennyezésre utalt. A legszennyezettebb pontban is 1,5 m mélységben lehatárolható volt. Így a szennyezés jóval a talajvíz szint felett volt. A tényfeltáró dokumentáció 115 m3 talaj kármentesítését irányozta elő. A 2009 évben az üzemanyagfeladó, -lefejtő , és tároló berendezések telepítésekor a szennyezett talaj jelentős része az átépítési munkák során kitermelésre került. Az új létesítmények zárt, ellenőrzött rendszerben működnek, üzemszerű működésnél a talajszennyezés kizárt, havária eseményről nincs információnk. Jelen tervezési szakaszban nem történt talaj és talajvízminták

43 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



szennyeződésének vizsgálata. Azonban a REKO III program előtti állapotok ismeretében, a bontási munkálatok megkezdése előtt el kell végezni az erre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatokat. 4.1.2. Felszín alatti víz A rétegvízkészlet 1-1,5 l/s.km2. Szintje a Dorog vidéki bányavízkiemelések miatt süllyedt (a bányászatot 2004-ben fejezték be). Az artézi kutak száma kevés. Mélységük változó, esetenként igen nagy, de a vízhozamaik mérsékeltek. Vízbázis érintettsége Az tervezett intermodális csomópont a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján szennyeződésre kevésbé érzékeny (3. tervezési alkategória) területen fekszik. A tervezési területen nem található sérülékeny vízbázis védőövezete. A talajvíz Magyarország Talajvíz Térképe szerint 8 méteres mélységben található a tervezési terület esetében. A területre hulló csapadék a talajba bejutva a terepviszonyoknak megfelelően DNy-felé szivároghat, de nem alkot összefüggő talajvíztükröt. A geotechnikai szakvélemény MÁV üzemi területén 5 m mélységű fúrásai talajvizet nem tártak fel, a bekötő út mentén 4,5 m-en állandósult a talajvízszint. Meliorált és öntözött területek A vizsgált területen meliorált és öntözött területek nem találhatóak. 4.1.3. Állapotváltozások a tervezett létesítmény megépülése esetén 4.1.3.1.

Vizsgálati módszer, hivatkozott rendeletek, törvények

A terület talajtani, geológiai és hidrogeológiai adottságaira vonatkozó adatok és megállapítások alapján vizsgáljuk a távlati állapotban bekövetkező változásokat, azok mértékét és a szükséges védelmi megoldásokat. Hivatkozott rendeletek, törvények - 1994. évi LV. törvény a termőföldről, - 10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről, - 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről, - 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő területek besorolásáról, - 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet melléklete: Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések, - 123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről, - MSZ 21476-86. A talaj termőréteg-védelmének követelményei földmunkák végzésekor, - MSZ 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei. 4.1.3.2.

Az építési fázis hatása

Az építési munkálatok a talajra és a talajvízre elsősorban az alábbi tevékenységeken keresztül gyakorolhatnak hatást: - területfoglalás, bontás - munkagépek mozgása, - a munkagépek üzemanyag és hidraulikai olaj feltöltése, - az építőanyagok kitermelése,

44 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



- a szállítás, valamint - a veszélyes anyagok tárolása és a hulladékok elhelyezése. Az újonnan létesülő közlekedési felületek, parkolók, épületek és létesítmények, a földmunkák és az anyagnyerőhelyek felhasználása esetében kell számolnunk területfoglalással. 4.1.3.3. A létesítmény hatása A tervezett bekötőút 0,2 ha szántóterületet is igénybe vesz, tehát érint mezőgazdasági terület. A bekötő út felhasznál eddig beépítetlen területeket. A felső ~30 cm-es humuszréteg mentése, külön deponálása indokolt, kiviteli tervfázisban talajtani szakvélemény alapján humuszgazdálkodási terv készítése szükséges. Jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készítésével egy időben külön Talajvédelmi terv készül. A tervezett buszpályaudvar meglévő MÁV üzemi területre esik, amelyen üzemanyag tárolók, üzemanyagtöltő, üzemi épületek és kiszolgáló vágányok mellett elhanyagolt fás, bokros terület is található. A taljmechanikai fúrások alapján az itt lévő vasúti alépítményt, vegyes összetételű vasúti füldművel együtt el kell távolítani. A salakos kavicsos homok illetve a szerves homokos salak feltöltést minimum 0,7 m vastagságban el kell távolítani. A vasútüzemi platón az új buszállomás felülete folyamatos 1-1,5 % eséssel kerül kialakításra az északi irányban , így a tervezett parkoló felület már a környező utcák szintjével lesz kb. egy magasságban. A talajmechanikai fúrások alapján, a felső fekete szerves iszapos homokos salakfeltöltés nem tűnik szennyezettnek, de legkésőbb bontási munkálatok megkezdésekor meg kell vizsgálni a terület szennyezettségét. A javasolt vizsgálandó paraméterek: Cd, Pb, Cu, Ni, Zn, TPH. Amennyiben a zúzottkő ágyazat, illetve fedőréteg nem szennyezet, úgy az elbontott mennyiség útépítés során, illetve területfeltöltésekhez kerülhet felhasználásra, ellenkező esetben veszélyes hulladékként kell tárolni, majd elszállítani. 2009 évben a területen MÁV REKO III program keretében a korábbi üzemanyagtöltő lefejtő rendszer elbontásra került, a létesítményekkel közvetlenül érintett területen a szennyezett talaj elszállításra került és körszerű üzemanyag feladó, -lefejtő, és -tároló berendezések kerültek telepítésre. A föld felszín alatt meglévő üzemanyagtároló duplafalú tartály, amelyből szivárgás nem történhetett, az esetlegesen keletkező olajos csurgalékvizek összegyűjtése és elvezetése érdekében a vasúti lefejtőhöz és a feladó kutakhoz (töltő kút és szatelit kutak) 4 db, vágányba épített; a közúti lefejtőhelyhez 1 db olajálló vasbeton tálca került létesítésre. A tálcával egybeépített, taposóráccsal fedett folyóka biztosítja az olajos csapadékvíz elvezetését. A vasbeton tálcákon keletkező olajos csurgalékvíz aknán átvezetve a SEPURATOR típusú iszapfogó és ásványolaj leválasztó berendezésen keresztül zárt földalatti tárolóba kerül, ahonnan időszakosan kerül elszállításra. Az olajos csurgalékvizet megtisztító műtárgy: SEPURATOR 2000MÖA 5-1-2 CS típusú iszapfogó és ásványiolaj-leválasztó berendezés. Tisztított olajos csurgalékvíz tároló: R200H típusú, 200/350/20 cm méretű földalatti vasbeton műtárgy.

45 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A fenti létesítmények mindegyike elbontásra kerül, a vasúti pálya villamosítása miatt feleslegessé válik, így a területen megépülhet a buszpályaudvar. A tárolók kiemelése és elszállítása kiürítést követően egyben történjen, az esetleges szivárgások kizárásával. Az hogy az elbontott létesítmények mely részei kerülhetnek más helyszínen felhasználásra külön vizsgálat részét kell képezze. Új terület igénybevétele ezen a tervezési szakaszon nem történik. A bekötőúton és üzemi buszparkolónál területfoglalásból származó hatás lép fel. A nyomvonalon jelenleg szántókánt és kiskertként használt földterület nyomvonalat érintő része megszűnik. A talaj szerkezetére gyakorolt hatás elsősorban magas töltések és bevágások építése esetén jöhet létre. A terhelés (nyomás), lazulás eredményeként, mely az altalajt éri, a talaj szerkezetében változás történik. A töltés nyomóereje azonban csak az alatta lévő talajtestre van hatással, tehát a környező területeken nem érzékelhető. Nem építhetők be földmunkába fagyott talajok, erózióra érzékeny diszperzív talajok, valamint erősen térfogatváltozó agyagok. Az előbbiek során nem említett anyagok beépíthetőségét (salakok, pernye, stb.) csakis laboratóriumi és/vagy terepi alkalmassági minősítő vizsgálatok eredményei alapján lehet megadni. 4.1.3.4.

A létesítmény üzemének hatása

Talaj A létesítmény üzeméből származó hatások: - csapadékvízzel lemosódó szennyező anyagok hatása, - az üzemelésből származó szilárd részecskék hatása, - kenőolajokból, valamint szerelvények működéséhez szükséges mozgó alkatrészek kenéséből származó szénhidrogén tartalmú szennyeződések hatása. - hulladék „termelődés” (elsősorban az utazóközönség kommunális jellegű hulladéka), - légköri száraz kiülepedés, - téli síkosságmentesítés hatása - üzemanyagtöltés Az ólom szennyezésről kijelenthető, hogy hatásával nem kell számolnunk, mivel 1999. április elsejétől Magyarországon is megszűnt az ólmozott üzemanyagok forgalmazása. Az üzemeltetés során az autóbusz pályaudvaron, illetve a megközelítő útvonalakon síkosság mentesítést végeznek, amely a hó ellapátolását és sózást jelent. Megfelelő időben és mennyiségben alkalmazott síkosság mentesítő használata esetén nem következik be a környezet túlzott mértékű terhelése. Az autóbusz pályaudvar üzemeltetése során a talaj, illetve a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló hatások a területen keletkező, olajjal szennyezett csapadékvíz-elvezetéséből származhatnak. A gépkocsiállásokra és a parkolóállásokra hulló csapadékvíz összegyűjtése csatornaszemeken keresztül zárt rendszerű felszín alatti gyűjtőcsatornákkal tervezett.

46 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A tervezett intermodális csomópont területén konténeres üzemanyag töltő kerül telepítésre a busz parkoló állások északi oldalán. A konténer teljes mértékben előre gyártott létesítmény, melyben duplafalú üzemanyagtartály foglal helyet. A töltőállás környezetében biztosítani kell, hogy a környező területekre, földtani közegbe ne történhessen kifolyás, szivárgás. Telepítésre kerülő konténeres üzemanyagtöltő általános terve:

A buszpályaudvar felületén összegyűlt csapadékvíz zárt csatornarendszerben kerül elvezetésre, majd mivel a város csatornarendszerébe való bevezetéshez nem járult hozzá a kezelő, iszap-olajfogó műtárgyon átvezetve kerül a Kincses-patakhoz, ahol telepített átemelő szivattyúk segítségével jut a befogadóba. Havária eseményekből származó szennyeződések A rendeltetésszerű használat során a rendkívüli esetek (havária) alkalmával keletkező ártalmatlan és veszélyes anyagok kerülhetnek a létesítmény környezetébe. Kárelhárítással egy ilyen jellegű szennyezés biztonságosan kezelhető, és a veszélyesség megszüntethető. A haváriás szennyezések lokalizálása érdekében a védelem módját a szennyezés volumene és a szennyező anyagok tulajdonságai alapján kell meghatározni. Felszín alatti víz Szennyező anyag közvetett bevezetése a felszín alatti vizekbe: A felszín alatti vízbe a csapadékvíz beszivárgás útján juthat el. Azonban a tervezési területen nagyon mélyen található talajvíz, illetve a vízzáró agyagréteg következtében felszín alatti vizek szennyeződése nem valószínű. A vizsgált nyomvonalak környezetében található vízbázisok érintettsége: A tervezési területen nem található sérülékeny vízbázis és vízbázis védőövezete.

47 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



4.1.3.5. Későbbi tervfázisokban elvégzendő feladatok A tervezett létesítményre az építési engedély mellett, vízjogi létesítési engedély beszerzése is szükséges a kivitelezést megelőzően. 4.1.3.6. Építés előtt elvégzendő feladatok A meglévő vasút állomás üzemi plató talaj- és talajvíz szennyezettségére vonatkozó feltárásokat el kell végezni a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt. Az elbontásra kerülő töltés és zúzottkő tárolását, felhasználást a feltárás eredményeinek függvényében kell megoldani. 4.1.3.7. Építés idejére vonatkozó előírások Az építés során lenyesett, felhasználható humuszos termőréteg az építés ideje alatt elkülönítetten kerüljön tárolásra, gondoskodva a 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldről és az MSZ 21476: 1998 szerinti, a mentett termőréteg felhasználása előírásainak betartásáról. A letermelt humuszos réteg (a bekötő út nyomvonalán) átmeneti deponálásának környezeti hatásait mérsékelni lehet megfelelő hely kiválasztásával. A termőtalaj védelme érdekében a letermelt humuszt – biológiai értékeinek megőrzése érdekében – prizmába kell rakni. A visszaterítésig azt szakszerűen gondozni szükséges, mely során meg kell óvni a kiszáradástól – locsolni kell – esetleg gyeptéglával kell betakarni. Gyommentességét rendszeres kaszálással kell megőrizni. A deponált humuszt a kialakuló új rézsűfelületekre kell visszateríteni. A rézsűket kiporzás és erózió ellen gyepesítéssel kell védeni. Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, úgy a szennyezés megszüntetésről, kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal kell befedni, majd össze kell gyűjteni és semlegesíteni, vagy meg kell semmisíteni. A szennyezetté vált talajjal kapcsolatban be kell tartani a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” előírásait. Az építés alatti felvonulási területeken keletkező kommunális szennyvizeket megfelelően méretezett tároló medencében kell gyűjteni és szükség esetén szippantó kocsival szennyvíztisztító telepre kell szállítani. Mobil WC-k alkalmazása esetén is gondoskodni kell a kommunális szennyvíz elszállításáról. A kivitelezési és a növényzettelepítési munkákat úgy kell összehangolni, hogy a rézsű felületek a legrövidebb ideig álljanak biológiai védelem nélkül. 4.1.3.8. Üzembe helyezésre, üzemeltetésre vonatkozó előírások Az üzemeltető kidolgozott tervvel kell, hogy rendelkezzen az esetleges havária eseményekre vonatkozóan. A tervnek tartalmaznia kell, hogy baleset esetén a burkolatról, vagy a szennyeződött területről le-, vagy elfolyó szennyező anyag terjedését, talajba szivárgását hogyan akadályozza meg, illetve csökkenti a minimumra. A téli síkosságmentesítés során a klorid tartalmú szerek mellőzését javasoljuk. A gyomirtás során a vegyszerek mennyiségét a szükséges minimális értékre kell csökkenteni. 4.2.

FELSZÍNI VÍZ

4.2.1. Vízrajz A tervezési terület tágabb térsége mérsékelten vízhiányos terület. Az ÉNy-ról DK-nek nyúló Pilishegység hegygerincét két-két patakvölgy határolja. ÉNy-nak folyik a Dunához a Kenyérmezei-patak és a Szentlélek-patak, DK-nek tart a Dunához a Dera- és az Aranyhegyi-patak. Az árvizek nem

48 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



annyira a mérsékelt hótakaró olvadásakor, hanem ritka nagy nyári esők alkalmával keletkeznek, míg a kisvizek ősszel gyakoriak. A vízminőség a hegységi szakaszon II., lejjebb III. osztályú. A hegyekben számos forrás ered. Két kis tava közül a a kesztölci csak 1 ha felszínű, míg a klastrompusztai 10 ha-os mesterséges állóvíz. Talajvíz előfordulás csak a völgylejtőkön van, 4-6 m közötti mélységben. A területet jellemző kisvízfolyások forrásvidéke a Pilis és a Gerecse, befogadója a Duna. A kistáj a Dunába torkoló kis mellékpatakok vízgyűjtő területe Esztergomtól Szentendréig. A tetők jó vízállásúak, a peremek vízszegény területek. Nagyobb vízfolyások: Szentlélek-patak (16 km, 40,5 km2), pilismaróti Malom-patak (7 km, 26,2 km2), dömösi Malom-patak (6 km, 14,2 km2), Apátkútipatak (9,6 km, 14 km2), Bükköspatak (16 km, 39,2 km2). Mivel a nagyesésű patakokon sem a kora tavaszi hóolvadásból eredő, sem a nyári záporok okozta árhullámok nem tartósak, ezek nem akadályozzák az árterület hasznosítását. A tervezett fejlesztésének helyszíne az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (továbbiakban, mint VGT) a Duna közvetlen részvízgyűjtőjeként 1-7 Gerecse vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegységének területén helyezkedik el. A tervezési terület környezetében előforduló felszíni víztestek vízminősége a fiziko-kémiai elemek és a biológiai elemek szerint egyaránt „jó” (a VGT szerinti kategória osztályok: rossz, gyenge, mérsékelt, jó és kiváló). A tervezési terület mellett a 111-es útra merőlegesen, a tervezett bekötő úttal párhuzamosan árvízvédelmi töltés húzódik, melynek déli oldalán Kincses-patak időszakos vízfolyás medre húzódik. Az Esztergom állomás intermodális csomópont kiépítése miatt szükségessé vált a 111.sz. főúton 1+209,40 km szelvényében lévő Kincses-patak feletti híd szélesítése, emiatt a műtárgy mindkát oldalát meg kell szélesíteni.

Megnevezés Szelvény Pályaszint Koronaszélesség metszéspontban Oldalesés Helyszíni vonalvezetés Magassági vonalvezetés Rézsűhajlás

Átvezetett út 111.sz. főút 1+210,62 111,12 mBf

Áthidalt akadály Sintér árok (kincses patak)

14,22 m

108,74 mBf (folyásfenék befolyásnál 108,64 mBf. (ff. kifolyásnál) 3,25(fenékszél.)

2,5 % egyenes Em.: 1% 1:1,5

egyenes esik:5,2‰ 1:1,5

A meglévő HAMCO (MP 200x55) MB05 hullámosított acélcső áteresz toldása ugyanolyan méretű hullámosított acélcső szerkezettel történik. Az út metszéspontbeli érintője és a Sintér árok (Kincses-patak) tengelye 85o-os szögben metszik egymást. Az áteresz szabad nyílása: 3,40 m. A szerkezetet a folyásfenék alatt 0,4 m-rel van elhelyezve. Terepszint: ~ 111,10 mBf. Az acéllemez-szelvényen átvezetett meder burkolva van.

49 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A buszparkoló után a bekötő út keresztezi a Kincses patakot, mely fölött kerethíd épül külön terv alapján:

Megnevezés Szelvény Pályaszint Koronaszélesség metszéspontban Oldalesés Helyszíni vonalvezetés Magassági vonalvezetés Rézsűhajlás

Átvezetett út Pályaudvari bekötő út 0+374,16 113,23 mBf

Áthidalt akadály Sintér-árok (Kincses-patak) Nincs adat 110,17

8,43 m

3,00(fenékszélesség)

5 % balra Átmeneti ív R=700 m ív 1:1,5

egyenes esik: 5,0‰ változó

Az út metszéspontbeli érintője és a Sintér-árok (Kincses-patak) tengelye 73,72o-os szögben metszik egymást. A műtárgy szabad nyílása: 3,00 m. A szerkezetet a folyásfenék alatt 0,65-0,77 m-rel van elhelyezve. Terepszint: ~ 110,00 mBf. A vasbeton kereten átvezetett meder burkolva van.

A Kincses patak időszakos vízfolyás, Qmax=6 m3/s. Tulajdonos: Esztergom Önkormányzat, kezelő: Gerecse-Pilis Vízi Társulat. 4.2.2. Állapotváltozások a tervezett létesítmény megépülése esetén A korábbi (3.2.) fejezetben a felszíni vizekkel kapcsolatban általános áttekintést adtunk arról, hogy a létesítmény építése, üzemelése és üzemeltetése során milyen hatásokkal kell számolni. Továbbá foglalkoztunk a hatásterület meghatározásának általános elveivel. Jelen fejezetben a vízgyűjtő terület, a felszíni lefolyás és a mederállapot változásával foglalkozunk. Valamint vizsgáljuk a felszíni vizek vízminőségére gyakorolt hatását a vasút üzemelésének és üzemeltetésének, beleértve a havária eseteket is. 4.2.2.1. Vizsgálati módszer, hivatkozott rendeletek, törvények Vizsgálatunk során, helyszíni bejáráson szemrevételeztük az érintett patak környezetét és a jelenlegi vízelvezetési rendszert. Rendeletek, törvények - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. - 28/2004(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. - 220/2004. (X.26) Kormányrendelet „a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól”, módosítva a 312/2005. (XII.25.) Kormányrendelettel A rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése.

50 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



4.2.2.2. Az építési fázis hatása Az építés során elsősorban a felszíni vizek szennyeződésének elkerülésére kell tekintettel lenni, valamint az ideiglenes föld depóniák felszíni lefolyást gátló hatását szükséges figyelembe venni. Az építési gépek tárolására szolgáló telepeket a vízfolyástól távolabb kell kijelölni. A vízi műtárgyak építése során mindenkor biztosítani kell a víz akadálymentes lefolyását, illetve az érintett mederszakaszokat minden esetben helyre kell állítani. Környezeti hatásként jelentkezik: az építés alatti felvonulási területek kommunális szennyvíz és csapadékvíz elhelyezése veszélyes anyagok, kommunális hulladékok elhelyezése, tárolása építési utak, csőátereszek kialakítása vízfolyás keresztezéseknél építés alatti erózióvédelem haváriák elleni védelem 4.2.2.3. A létesítmény hatása A tervezett vízelvezetési megoldások: Buszpályaudvar csapadékvíz elvezetése: A csapadékvíz városi hálózatra történő bekötéséhez a kezelő nem járult hozzá, ezért iszap- és olajleválasztó berendezésen megtisztított csapadékvíz átemelő segítségével a Kincses-patakba jut. Az autóbusz pályaudvar területére hulló csapadékvizet zárt csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül juttatjuk el a Kincses patakba. A felületre hulló csapadékvizeket elválasztottan gyűjtjük és vezetjük el. Az útburkolat felületére hulló csapadékvizek külön csatornában kerülnek elvezetésre, melyre külön iszap- és olajleválasztó berendezés kerül elhelyezésre. A perontetőn és az épületeken összegyülekező csapadékvizeket D200 és D315 KG-PVC csapadékvíz csatornán keresztül kötjük be a tervezett csatornába, a tisztító berendezés utáni szakaszon. A meglévő szintadatok figyelembevételével a Kincses patakba történő bevezetés átemelőn keresztül történne. A tervezett csapadékvíz csatorna mérete és anyaga D315 és D400 KG-PVC, a víznyelők bekötése D200 KG-PVC. A csatornák esése min. 3 %o a bekötéseké 10%o. A Kincses patak kezelőjétől, a Gerecse-Pilis Vízi Társulattól kezelői hozzájárulás beszerzése szükséges. A csapadékvíz elvezetésére és elhelyezésére a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet alapján összeállított dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. A bevezetés előtt teljesíteni kell az ideiglenes vízfolyásokra vonatkozóz szennyezettségi határértékeket a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet alapján.

BOI KOI SZOE pH TPH TSS Kadmium (Cadmium) Króm (Chromium) Réz (Copper) Ólom (Lead)

Kincses-patak (időszakos vízfolyás) bevezetés határértékei 25 mg/l 75 mg/l 5 mg/l 6,5-9 5 mg/l 50 mg/l 0,005 mg/l 0,05 mg/l 0,2 mg/l 0,01 mg/l

51 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Nikkel (Nickel) Ezüst (Silver) Cink (Zink)

0,02 mg/l 0,01 mg/l 0,2 mg/l

Baross Gábor utca Baross Gábor utcában a meglévő út korszerűsítése során alapvetően a meglévő víznyelők kerülnek felhasználásra, de az új magassági vonalvezetést figyelembe véve egy-két helyen új víznyelő kerül elhelyezésre. A pályaudvari bekötőút és az autóbusz pályaudvar vízelvezetése A parkolók felületére hulló csapadékvizek zárt csatornában kerülnek elvezetésre, melyre külön iszapés olajleválasztó berendezés kerül elhelyezésre, majd a Kincses patakba vezetjük a csapadékvizet. A bekötőút csapadékvizét a keresztmetszeti kialakítás miatt szintén zárt csapadékvíz elvezető csatornába vezetjük, melyet a tisztító berendezés utáni szakaszon kötünk be a tervezett csatornába, illetve a bekötőút 0+51,72-0+150 km szelvénye között külön csapadékvíz elvezető csatornát terveztünk, melyet szintén a Kincses patakba vezetünk. A 111. jelű út csatlakozásánál a körforgalom vízelvezetésénél víznyelőket helyeztünk el, melyeket az út melletti tározó árkokba vezetünk. A tervezett csapadékvíz csatorna mérete és anyaga D315 és D400 KG-PVC, a víznyelők bekötése D200 KG-PVC. A csatornák esése min. 3 %o a bekötéseké 10%o. A vasúti pályaudvar nyugati oldalán húzódó bekötőút szakasz víztelenítése az út hossz-szelvényének kialakítását figyelembe véve, szintén abba a zárt csapadékvíz csatornába történik víznyelőkön keresztül, mely az autóbusz pályaudvar már tisztított csapadékvizeit szállítja. A bekötések mérete és anyaga D200 KG-PVC esése min. 10%o. Kincses-patak fölötti híd szélesítése: A szélesítésnél alkalmazott szerkezet teljesen zárt, hullámosított acéllemezekből készülő szerkezet. Fontosabb adatok: Nyílás: ø 3,40m A hullámosított acéllemez típusa: MP200-MB05 Az új szerkezet hossza: 6,56 m Vízelvezetési csatlakozik a meglévő megoldáshoz, illetve a 111 j út vízelvezetési rendszeréhez. Kincses-patak fölötti új híd épül az autóbusz parkoló után

A műtárgy szabad nyílása: 3,00 m. A vasbeton kereten átvezetett meder burkolva van.

A híd előtt és után a vízfolyás medre még 5-5 m-en burkolva lesz. A burkolatot 50 cm vastag, 80 cm mély burkolatlezáró foggal kell ellátni. A mederburkolatot 1,15 m magasságig kell kialakítani a fenékszint felett. A burkolat kezdeténél/végénél kőszórással kell a kimosódás ellen védekezni. A burkolt felületről az útpályán átszivárgó vizek a keresztszivárgóba kerülnek, melyet a terepre kell kivezetni, külön beton előfejjel kialakítva. A pálya jobb oldalán a burkolt padkára eső csapadékvizet az elleneséssel kialakított burkolat a szegély végéig elvezeti, innen monolit folyóka kialakításával kell elvezetni. Az egyirányú esésben lévő kocsipályára jutó csapadékvíz a folyópályához hasonlóan nyílt árokba kerül a híd előtt és után.

52 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Épületek víztelenítése MÁV felvételi épület: Az épületek tetőfelületére hulló csapadékvizeket külön csapadékvíz csatorna kiépítésével kötjük be a tervezett csapadékvíz csatornahálózatba. A tervezett csatorna D200 KG-PVC. MÁV új üzemi épület: Az épületek tetőfelületére hulló csapadékvizeket külön csapadékvíz csatorna kiépítésével kötjük be a meglévő vízelvezető árokba. A tervezett csatorna D200 KG-PVC. VÍZHÁZ: Az épület tetőfelületére hulló csapadékvizeket külön csapadékvíz csatorna kiépítésével kötjük be a tervezett csatornahálózatba. A tervezett csatorna D200 KG-PVC. VOLÁN forgalmi épület: Az épület tetőfelületére hulló csapadékvizeket külön csapadékvíz csatorna kiépítésével kötjük be a tervezett csatornahálózatba. A tervezett csatorna D200 KG-PVC. VOLÁN üzemi épület: Az épület tetőfelületére hulló csapadékvizeket külön csapadékvíz csatorna kiépítésével kötjük be a tervezett csatornahálózatba. A tervezett csatorna D200 KG-PVC. Vasúti pályaudvar A vasúti pályaudvar perontetőinek víztelenítésére D200 és D315 KG-PVC csatorna kerül kiépítésre, mely a meglévő parkoló csapadékvíz elvezető rendszeréhez csatlakozik, az iszap- és olajleválasztó műtárgy után. 4.2.2.4. A létesítmény üzemének hatása

Az út üzemelésének hatását a fenti blokk-sémával szemléltetjük. Az útról lefolyó csapadékvízen kívül az út felett a levegőben található szennyezőanyagok közvetlenül eső általi légköri kimosódással és száraz kiülepedéssel is eljuthatnak az út mellett található területekre. Látható az is, hogy míg a szennyező anyagok eljutnak a befogadóig azok mennyiségi csökkentésére jelentős befolyással bír az útpálya rézsűje és a vízelvezető árok maga is. Miközben a csapadékvíz lefolyik az útpálya rézsűjén a lefolyás hidraulikai jellemzői jelentősen változhatnak, és más helyek jellemzőitől is eltérhetnek a talaj nedvességtartalma, a talaj típusa és a fű sűrűségétől függően. A lehetséges lefolyási utak az alábbiak lehetnek: a. Beszivárgás és felszín alatti lefolyás telített, vagy telítetlen állapotban b. Felszíni lefolyás A felszíni lefolyásnak 5 lépcsőjét különböztethetjük meg: 1. A felszín teljes mértékben szaturálódik

53 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



2. 3. 4. 5.

Vízzel kitöltődnek a mélyedések A csapadék koncentráltan a már előzőleg kialakult útvonalakon folyik le A vízáramok összeérnek és vékony egybefüggő felszíni vízréteg alakul ki Az eső intenzitásának csökkenésével az előbbiekben felsorolt folyamatok ellenkező irányban megismétlődnek Ha a felszíni lefolyás a domináns a szennyezőanyagok visszatartásának valószínűsége kisebb, mint a felszín alatti lefolyás esetében. A felszíni lefolyás akkor lehet domináns, ha a talaj telítettsége magas, vagy rossz vízáteresztő talajok esetében. A nehézfémek a közlekedési létesítmények mentén elsődlegesen a porhoz kapcsolhatók. Ez a nehézfémekkel szennyezett por állandóan változó körülményeknek van kitéve. A nehézfém szennyezés rajta maradhat a porszemcsén, deszorpció által bekerülhet a vizes közegbe, rátapadhat a növényzetre, adszorbeálódhat szerves anyagokon a talajban (pld. huminsavak), de felvételre kerülhet a növényzet által is. A fenti jelenségek bármelyike előfordulhat egy esőzés alkalmával, az eső intenzitásától, a talajtípustól, a nehézfémek fajtájától, a szervesanyag koncentrációtól, a növényzet sűrűségétől és típusától függően. A nehézfémek koncentrációja a vonalas létesítmények szélétől távolodva folyamatosan, 30 - 50 m távolságban abszolút minimálisra csökken. A csökkenés mértéke az egyes elemek esetében az alábbi sorrendet követi: Cd > Pb > Zn > Ni A legmagasabb koncentrációkat a vasút/út szélétől számított 3 – 4 m-en belül található füves területen mérték, ahol az átlagos koncentráció 50%-al magasabb, mint bármely távolabbi területen. Egyéb szakirodalmi adatok alapján a burkolatszéltől számított 10 m távolságon belül megkötésre kerül a Cu 93%-a, a Pb és a Zn 70%-a, a Cd 55 %-a. A nehézfémek vertikális migrációja az infiltrációval együtt jelentkezik és függ a fém típusától, a talajadottságoktól, valamint a koncentrációtól. A vízszintes irányú és a függőleges irányú migráció irányító tényezői azonosak. A vertikális migráció a talajréteg felső 30 cm-én belül marad. Az ólom általában a felső 15 cm-es rétegben megkötődik. A cink esetében a megkötődés hasonlít az óloméhoz, viszont a kadmium esetében a csökkenési gradiens nem ennyire jellegzetes. A vízelvezető árkok (talpárok, övárok) jelentős szennyezőanyag eltávolítási hatásfokkal bírnak, amennyiben nincsenek burkolattal ellátva (vízzárás megoldható a füvesített árok 30-40 cm humuszterítése alatti fólia takarással). A burkolt árkok esetében gyakorlatilag szennyezőanyag eltávolításról nem beszélhetünk, mivel a nehezebb szemcsék ugyan kiülepedhetnek, de a következő eső ezeket koncentráltan kimossa az árkokból. A burkolatlan árkok esetében az elsődleges eltávolítási mechanizmus az ülepedés, ill. infiltráció. Miközben a víz az árok hosszában halad végig, a növényzet kisimítja az áramlási sebesség és a vízhozam csúcsokat. A burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek vízminőségének a befogadóba történő bevezetés előtt a 28/2004 (XII.25.) értelmében az alábbi táblázatban szereplő határértékeknek kell megfelelni. A tervezési területen befogadóként használt Kincses-patak időszakos vízfolyás. Ezek alapján a lenti táblázatból a 3. időszakos vízfolyás befogadó kategóriához tartozó határértékeket kell betartani.

54 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek 2. számú melléklet a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelethez

Sorszám

Megnevezés

1.

pH Szennyező anyagok Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Összes szervetlen nitrogén öN (8) ásv Összes nitrogén(8)

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ammónia-ammónium-nitrogén(8) Összes lebegőanyag Összes foszfor, P összes Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)(2)

1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói 6,5-8,5 50

Területi kategóriák 2. Egyéb 3. Időszakos védett területek vízfolyás befogadói befogadó 6,5-9 6,5-9 Határérték mg/l 100 75

4. Általános védettségi kategória befogadói 6-9,5 150

15 15

30 30

25 20(3)

50 50

20(1) 2

35(1) 10

25(3) 5(3)

55

35 0,7(10)

50 5(1)

50 5(4)

200 10

2

5

5

10

0,1 10 2 0,01 2

0,1 10 2 0,01 2

0,1 10 2 0,01 2

3 20 5 2 2(6)

2000(9) 45(9)

-

20

10. 11. 12. 13. 14.

Fenolok (Fenolindex) Összes vas Összes mangán Szulfidok Aktív klór

15.

Összes só

-

-

16.

Nátrium-egyenérték (%)

-

-

17. 18.

Fluoridok Coliform

2

2

2

20

10 i/cm3

10 i/cm3

10 i/cm3

10 i/cm3

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Veszélyes és mérgező anyagok Összes arzén Összes bárium Cianid, könnyen felszabaduló Összes cianid Összes ezüst Összes higany Összes cink Összes kadmium Összes kobalt Króm VI

0,1 0,3 0,1 2 0,01 0,001 1 0,005 1 0,1

0,1 0,3 0,1 2 0,01 0,001 1 0,005 1 0,1

* * 0,1 2 * * * * * *

0,5 0,5 0,2 10 0,1 0,01 5 0,05 1 0,5

29. 30.

Összes króm Összes ólom

0,2 0,05

0,2 0,05

* *

1 0,2

szám

(i=individuum=egyed)(5)

-

55 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001

Esztergom Intermodális Csomópont 31. 32. 33. 34. 35.

Összes ón Összes réz Összes nikkel Molibdén Egyéb Hőterhelés

Előzetes Vizsgálati Dokumentáció 0,3 0,5 0,5 0,1

0,3 0,5 0,5 0,1

* * * *

0,5 2 1 0,3

A határértéket a hatóság a befogadó érzékenysége alapján állapítja meg(7)

(1) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kijelölt érzékeny felszíni vizekbe és azok vízgyűjtő területén lévő, közvetlenül bevezető befogadókba történő közvetlen bevezetés esetén 10 000 LE terhelés fölött követelményként az 1. számú melléklet I. Rész szerinti technológiai határérték állapítható meg. (2) Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros (3) A határérték a nem nitrát érzékeny területeken kétszeres (4) A Maros hordalékkúp területén lévő időszakos vízfolyások esetén a 2. kategória határértéke érvényes. (5) A közegészségügyi hatóság által fertőtlenítésre kötelezett üzemek esetében előírandó határérték. (6) A határérték ötszörös a közegészségügyi hatóság elrendelése alapján. (7) A hőterhelt használt víz (hűtővíz) felszíni befogadóba való vezetésére előírt kibocsátási határérték megállapítása során a befogadóra vonatkozó ökológiai határértékek és vízhasználathoz kötődő technológiai határértékek betarthatóságát kell figyelembe venni. (8) A 2000 LE alatti települési szennyvíztisztító telepek esetében a november 15. és április 30. közötti időszakban a kibocsátásra határérték nem vonatkozik. (9) Települési szennyvíztisztító telepeknél teljesítése alól felmentés adható. (10) Befogadó vízfolyásba történő bevezetés esetén a határérték csak a befogadó terhelhetőségére alapozott indoklással adható ki. Egyéb indokolt esetben a hatóság enyhébb határértéket engedélyezhet. * A veszélyes és mérgező anyagok időszakos vízfolyás befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó kibocsátási határértékek a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöMEüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. számú melléklete (B) szennyezettségi határértékeinek betartásával állapíthatók meg.

A meglévő árvízvédelmi töltést a vasúttal párhuzamosan keresztezzük. Az Intermodális csomópont létesítményein összegyűlt csapadékvíz befogadójaként fentiekben leírtak alapján Kincses-patak is felhasználásra kerül. Megfelelő tisztítási hatásfok mellett nem keletkezik felszíni vizeket határértéket meghaladó szintű szennyező hatás. A tervezett bekötőút és autóbusz parkoló az árvízvédelmi töltés szintjén helyezkedik el. 4.2.2.5. A létesítmény üzemeltetésének hatása Üzemeltetés tekintetében külön kérdéskört jelent a téli sózás hatása. A télen alkalmazott síkosságmentesítő anyagok hatásának kutatása hosszú múltra tekint vissza. Hatásuk sokrétű, a hagyományos nátrium-klorid alapanyagú sózóanyagok szikesedéshez vezetnek, a magas klorid koncentráció az ásványi anyagok felvételére lehet átmeneti hatással. A szennyezett sózóanyagok kis mennyiségben nehézfémeket, cianidokat is tartalmazhatnak. Mivel ezek az anyagok vegetációs időszakon túl kerülnek a környezetbe, így problémát gyakorlatilag csak a hosszú távú hatásuk okozhat. A sózóanyagok hatásterülete az útról lefolyó és a rézsűben elszivárgó víz esetében rendkívül kicsi, lévén a hatóanyagok döntő része a padkán, illetve a rézsű felső részén a töltésbe szivárog. A töltés felső része ennek megfelelően szikesedés jeleit mutathatja. A téli síkosságmentesítést az érvényben lévő előírás (1/1988. KM-ÉVM-BM-KVM együttes közleménye) és a terület érzékenysége alapján kell meghatározni. A megengedett mennyiség 1200 g/m², ugyanakkor időjárástól függően általában 900-1000 g/m² körül változik a felhasználás. Ennek ellenére hóolvadás esetén jelentős terhelést okozhat a megnövekedett sókoncentráció a vízfolyásokban, azonban a hóolvadás utáni időszakon túl az év többi időszakában sószennyezéssel a

56 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



vízfolyásokban nem kell számolni. A befogadóban mérhető sókonentráció függ a vízfolyás vízhozamától, mivel a nagyobb vízhozam nagyobb hígulást eredményez. Ezek alapján kijelenthető, hogy a téli síkosságmentesítés során ügyelni kell arra, hogy csak a ténylegesen szükséges mennyiség kerüljön felhasználásra. Az üzembe helyezés előtt kárelhárítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza a havária esetek kezelésének módját is. A kárelhárítást során a szennyezett területeket és műtárgyakat minden esetben tisztítani kell. Az üzemeltetés folyamán a tisztító műtárgyak karbantartásáról gondoskodni kell. A műtárgyakból eltávolításra kerülő iszapot vizsgálat alapján kell minősíteni. Amennyiben veszélyes hulladéknak számít, úgy elszállításáról és elhelyezéséről a 98/2001. (VI.15) Kormányrendelet szerint kell gondoskodni. A gyomirtás során a vegyszerek mennyiségét a szükséges minimális értékre kell csökkenteni. Környezetkímélő síkosságmentesítés: A környezetkímélő síkosságmentesítés módszerek közül már több magyar városban is alkalmazzák a kalcium-magnézium-acetátot (CMA), ami ugyan drágább a sónál, de nem káros a környezetre, ráadásul van egy kedvező mellékhatása is: megköti a szálló por egy részét. Szintén megfelelő megoldás lehet a környezetbarát útkáli használata, ami kálium és magnézium tartalma miatt még táplálja is a talajt. A sónál kisebb mennyiség is elegendő belőle, és míg a só csak –7 fokig olvasztja a jeget, az útkáli még –25 foknál is hatékony. A buszállomásra tervezett iszap-olajfogó műtárgyon kifolyó víznek teljesíteni kell a 28/2004(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendelet időszakos vízfolyásokra vonatkozó határértékeit. 4.2.2.6. Havária esetek vizsgálata Havária esetekben a vízfolyásokat közvetlenül érheti szennyezés, melyet elsősorban kárelhárítás keretében lehet lokalizálni és megszüntetni. A haváriák bekövetkezésének valószínűsége, illetve az hogy pont a vízfolyás környezetében történik, azonban nagyon kicsi. Továbbá a vízfolyást keresztező hidak szerkezeti kialakítása sem teszi lehetővé, hogy havária esemény során a gépjárművek a vízfolyásba zuhanhassanak. 4.2.2.7. Javasolt védelmi intézkedések A buszpályaudvaron összegyűjtött csapadékvíz elvezetése Kincses-pataki átemelő előtt iszap- és olajleválasztó berendezésen keresztül történjen, betartva a kezelő által meghatározott kibocsátási határértékeket. 4.2.2.8. Későbbi tervfázisokban elvégzendő feladatok A tervezett vízelvezetési rendszer elemeinek kiépítéséhez, valamint az ezzel összefüggő egyéb vízépítési feladat elvégzéséhez vízjogi létesítési engedély szükséges, melyet a területileg illetékes Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságtól kell megkérni. 4.2.2.9. Építés előtt elvégzendő feladatok Felszíni vizek védelme szempontjából az építés előtti időszakra vonatkozóan intézkedésre nincs szükség. 4.2.2.10. Építés idejére vonatkozó előírások A Kincses-patakot átívelő új híd építésekor illetve a 111 j útnál a szélesítési munkálatoknál ügyelni kell arra, hogy biztosítva legyen a víz átfolyása. Amennyiben az építés alatt a mederben, ártérben munka folyik, úgy az építés befejeztével a medret helyre kell állítani. A vízfolyások környezetében gépkarbantartás, olajcsere nem történhet. A gépek tárolására és karbantartására szolgáló telepeket a felszíni vízfolyásoktól távolabb szükséges kijelölni.

57 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A hidak, átereszek, és útpályaszerkezetek építése során ügyelni kell arra, hogy a vizeket szennyezés ne érje. 4.3. 4.3.1.

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Levegőtisztaság-védelmi előírások, vizsgálati módszer

A 306/2010. (XII. 23.) sz. Kormány rendelet előírja a levegőminőség védelmének általános szabályait, a 4/2011. (I. 14.). sz. VM rendelet pedig a levegőminőségi követelményeket rögzíti. A vizsgálat során a pályaudvar megközelítő útjain a jelenlegi és előrebecsült forgalmi adatok alapján végeztünk emisszió és immisszió számításokat. A közúti forgalom kibocsátásait a KTI 2000-ben készített adatbázisának felhasználásával számítottuk ki, az adott útszakaszok forgalmának és összetételének, a kifejthető sebességnek, valamint a meteorológiai viszonyoknak a függvényében. Mivel az adatbázis nem bontja fel a tehergépkocsi kategóriát, ezért azt mi is egyként kezeltük. A számításnál használt járműkategóriák a következők: MOF1 = szgk, kistehergépkocsi MOF2 = motorkerékpár MOF3 = tehergépkocsi, autóbusz A számítások során belterületen egységesen 50 km/h-val számoltunk. A transzmissziós számításokat az MSZ 21457 és MSZ 21460 szabványsorozatokban leírt összefüggések alapján végeztük el. A vizsgált nitrogénoxidok számított értékét a jogszabályban rögzített nitrogéndioxid határértékhez viszonyítottuk, így a biztonság javára tettünk közelítést. A transzmissziós számításoknál az alábbi paramétereket vettük figyelembe:  MOF idejére számított kibocsátások útszakaszonként (g/h/m)  Szélcsend közeli állapot (szélsebesség <2,0 m/sec)  α= 30°  h = 0,3 m  Sík növényzettel borított felszín (z0=0.1) 4.3.2. A jelenlegi levegőminőségi helyzet Meteorológiai és klimatikus viszonyok A létesítménynek otthont adó kistáj éghajlata átmenetet képez a méréskelten meleg és a mérsékelten hűvös típusok között oly módon, hogy a hűvösebb területek É-ról és D-ről a melegebbek K-ről és Nyról határolják. Nedvesség szempontjából egységesen mérsékelten száraz kategóriába tartozik. Az évi átlagos középhőmérséklet 9,5 - 10,2 ○C, a nyári félévé 16 -16,5 C. A fagymentes időszak április 15 körül kezdődik és október 20 lörülig tart (185-188 fagymentes nap). Az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32 - 33 ○C, minimumoké -17 C. A csapadék évi átlaga 580-650 mm, a vegetációs időszakban 320 - 350 mm. A 24 órás csapadék maximuma 108 mm. Átlagosan évente 35 - 40 napon át hótakaró borítja a talajt, 20 - 25 cm átlagos vastagsággal. Uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,0 - 3 m/s körüli. Az éves átlagos napsütéses órák száma 1900 óra körüli. Nyáron 770 - 780 óra, télen 180 óra körül váltakozik.

58 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A terület zónacsoport szerinti besorolása „A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. Korm. rendelet) alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére „a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba valamint a talaj közeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Esztergom a Komárom – Tatabánya – Esztergom zónában szerepel, amelyben – az öt kiemelt szennyezőanyagot vizsgálva – a kén-dioxid, benzol és a koncentrációja a felső és az alsó vizsgálati küszöbérték között van, a nitrogéndioxid koncentrációja a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van, a szén monoxid koncentrációja az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, a levegő szálló por tartalma a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. A szálló por nikkel és ólom tartalma az alsó vizsgálati küszöbértéket nem haladja meg, az arzéntartalma a felső vizsgálati küszöbérték és a határérték között van, a kadmiumtartalom a felső és az alsó küszöbérték között van míg a benz(a)pirén tartalom a tűréshatárt és a légszennyezettségi határértéket meghaladja. A rendeletben vizsgált 11 légszennyezőanyag Esztergomban jellemző értékei alapján a szennyező anyagonkénti kategóriákat az alábbi táblázat mutatja.

A légszennyező anyagok immissziós határértékei a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben kerültek meghatározásra (lásd a következő táblázatot).

Napi PM10 50 μg/m3 (egy évben maximum 35-ször léphető túl). Ezeket a határértékeket Magyarország több pontján sem sikerült teljesíteni. Az Európai Bizottság emiatt 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben, ezért 2011-ben a helyzet

59 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



megoldásának céljából készült és került elfogadásra 2011 októberében az ágazatközi intézkedési program. Esztergom légszennyezettségi állapota Esztergom légszennyezettségi állapotát 1 db automata állomás (Petőfi Sándor u. 26-28) és 3 db RIV állomás (a 11-es úton, Mayer L. u. 1-3, Simor J. u. 128.) mérési eredményei alapján lehet nyomon követni (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: www.kvvm.hu/olm). Az immissziós méréseket kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por anyagokra vonatkozóan végeznek. A Petőfi Sándor utcában lévő állandó mérőállomás jó képet mutat a jelenlegi buszállomás környékének légszennyezettségi állapotról, mert ahhoz nagyon közel helyezkedik el. Esztergom és környékének légszennyezettségi állapota közepesnek mondható. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által 2012 márciusában készített értékelés szerint Esztergom összesített légszennyezettségi indexe megfelelő. Kén-dioxid tekintetében sem az éves, sem a 24 órás határérték tekintetében nem tapasztalható határérték túllépés, a jellemző koncentráció értékek jelentősen elmaradnak a határértéktől. A nitrogén-dioxid kibocsátás jellemzően közlekedési eredetű, a mért értékekben a múlt évben mind a napi mind az éves határértékhez képest alacsony értékek találhatóak. A szálló por valamint az ülepedő por tekintetében napi viszonylatban többször is tapasztalható határérték túllépés. Az éves koncentráció a határértéktől elmarad. A települést földrajzi elhelyezkedéséből adódóan sajátos helyzete, keskeny belvárosa, nehéz átszellőzés, északnyugati széljárás jellemzi. Környezetében erősen iparosodott települések találhatók, ezért a porterhelés egyik meghatározó forrása a szomszédos települések iparvállalatainak kibocsátása, illetve kisebb volumenét adja a közlekedés által felvert por.

forrás: OLM 2012 évi összesítés

A kedvezőtlen időjárási viszonyok, a kis szélsebesség következtében a helyben kibocsátott szennyező anyagok felhígulása minimális, ezért a szállópor koncentráció évente többször is meghaladja a napi határértéket. A belvárosban viszonylag zárt utcákban szélcsendes időben tud beszorulni. A jelenlegi közúti forgalomból adódó levegőminőségi állapot értékeléséhez felhasznált forgalmi adatok kategóriák szerinti csoportosítását, számítását és eredményeit a következő táblázatok tartalmazzák.

60 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Járműkategóriák Vizsgált útszakasz

(j/ó) MOF1

MOF2

MOF3

111. sz. főút

804

7

80

Baross Gábor utca

330

9

32

Bem József tér

180

5

25

Áchim András utca

185

5

10

Vizsgált szakasz

CO μg/m3

NOX μg/m3

Részecske μg/m3

CO2 mg/m3

111. sz. főút

72

57

5

20

Baross Gábor utca

119

24

2

9

Bem József tér

70

15

2

6

Áchim András utca

65

12

1

5

Értékelés A jelenlegi forgalom alapján végzett számítások szerint a vizsgált utak-utcák mentén a tengelytől számított 10 m-en túl az egyes szennyezőanyagok koncentrációi nem haladják meg a határértékeiket. Ezen a távolságon belül számos védendő épület található. Az adatokból az is látható, hogy az egyes anyagok imisziós értékei a határértékeiknél jóval alacsonyabbak (a szennyezőanyagok közül a nitrogénoxid határértékhez való aránya a mérvadó), így nem rónak érdemi terhelést az érintett utak menti lakosságra.

4.3.3. A várható levegőminőségi helyzet A vizsgált környezetben légszennyező forrást jelenthet: - a közúti közlekedés - Buszparkolóban helyben járó autóbusz motorjainak rövid ideig tartó emissziója - a környező ipari létesítmények légszennyezése - a háztartások egyedi fűtése - a szennyezett talajfelszín emissziója Esztergomban, valamint a vizsgált terült környezetében az iparvállalatok légszennyezése a meghatározó. A településen működő ipari intézmények folyamatos technológiai fejlesztéssel csökkentik a károsanyag kibocsátásukat. Ennek pontos feltárása, vizsgálata nem tárgya jelen EVDnek. A tervezett fejlesztés esetében az összevont új autóbuszpályudvar megközelítési útvonalain jelentkező forgalmi változások lesznek hatással a tervezési terület légszennyezettségi állapotára, illetve a buszpályaudvar és az autóbusz parkoló közvetlen közelében lehet időszakosan terhelés növekedésre számítani. A város egészét tekintve kedvező változás várható a buszforgalmi átrendeződés következteében a közúti közlekedés légszennyezőanyag kibocsátásában. A vizsgálat szempontjából elsősorban a buszok a lényegesek, amelyek mindegyike dízel üzamű jármű. Dízelmotorokban egy inhomogén keverékben játszódik le az égés, öngyulladás hatására. A dízelmotoroknál az NOx és a szilárd részecske képződés jelenti a legnagyobb problémát. A dízelmotor

61 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



kipufogógáz ártalmatlan komponensei: oxigén (5-15 tf%), vízgőz(2-10%), nitrogén(70-75%). Dízelmotorok károsanyag komponensei: CO(3x10-2tf%), NOx(3x10-2 tf%), részecskék(6í10-3 tf%), szénhidrogének(7x10-2tf%), kéndioxid (1x10-2tf%), aldehidek (5x10-2tf%). A dízelmotorok károsanyag kibocsátása több tényezőtől függ: - gázolaj összetétele, minősége, adalékolása - befecsknedezési rendszer, - szívó, vagy feltöltött motor, - motor típusa konstrukciós kialakítása, - égéstér kialakítása, - Töltőlevegő visszahűtés alkalmazása, - Hűtővíz hőmérséklet, - Kiegészító berendezések, - Motor állapota, fordulatszám, terhelés A dízelmotorok emissziós előírásai fokozatosan szigorodnak az EU-ban. A járművek emisszióját jól körülhatárolt teszt ciklussal határozzák meg. Az előírások új járművekre határozzák meg.

Az Esztergom város tekintetében kritikusnak mondható szállópor (PM) koncentráció. Az EURO 3,4,5 ös motoroknál már jelentősen csökken a kipufogógázok szállópor koncentrációja, így a buszok azt nem terhelik jelentős mértékben. A Vértes Volán tájékoztatása alapján: Részvénytársaságuk 2008-2009 évben 12 db új 12 m-es helyközi autóbusz beszerzését valósította meg. A járművek EURO 4-es környezetvédelmi minősítésű motorokkal kerültek forgalomba helyezésre. A környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében a kipufogó gázok NOX tartalmának csökkentése érdekében külön adalékanyagot igényelnek, melyet a kipufogó dob elé felszerelt adagoló juttat a kipufogógázba, a motor terhelésének függvényében.

62 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



2010 évben további 2 db szóló használt helyközi autóbusz és 3 db csuklós használt helyi autóbusz beszerzését valósította meg. A járművek EURO-2 es motorral érkeztek, helyettük alacsonyabb kategóriájú EURO-0-as autóbuszok kerültek selejtezésre. 2011 évben 7 db szóló és 1 db csuklós használt helyközi autóbusz beszerzését valósította meg. A járművek EURO-3 as és EURO-4 es motorral érkeztek, helyettük alacsonyabb kategóriájú EURO-0-as és EURO-1 es autóbuszok kerültek selejtezésre.

2008.12.31 2012.12.31

„fekete” (db)

EURO 0 (db)

1 1

42 20

Motor fajtája EURO 1 EURO 2 (db) (db) 98 73

68 71

EURO 3 (db)

EURO 4 (db)

Összesen

57 68

14 20

280 253

A táblázatból kitűnik, hogy a jármű darabszám az elmúlt évek során csökkent, viszont a magasabb környezetvédelmi szintnek megfelelő motorok száma növekedett. A károsanyag kibocsátás ezáltal jelentősen csökkent és várhatóan a jövőben tovább javul. Az EURO 0-s és 1-es kategóriájú járművek Esztergomban való közlekedtetésének megszüntetése javasolt. Az elkövetkező években is korszerűbb típusú autóbuszokat beszerezését tervezik és ezáltal az elavult típusú járműveket selejtezik. Új járművek már csak EURO 5 minősítéssel érkezhetnek a társasághoz. Azonban a járműveket indulás előtt járatni szükséges, a levegőrendszerben az üzemi nyomást el kell érni, a levegőt fel kell termelni. A levegő termelés nincs évszakhoz kötve. A Volán Zrt tájékoztatása szerint, az általuk leggyakrabban közlekedtetett busz a VOLVO D9 310 EC06 és D9B 36-EC06 EURO 4-es besorolású járművek. Emissziós értékek [g/kWh]: ESC vizsgálat: Euro-4 Motortípus: D9B 310-EC06 D9B 360-EC06 Gázneműek: CO: 0,04 HC: 0,01 NOx: 2,02 Részecske: 0,013 Füstölés [m-1]: ELR vizsgálat: 0,11 Emissziós értékek [g/kWh]: ETC vizsgálat: Motortípus: D9B 310-EC06 D9B 360-EC06 Gázneműek: CO: 0,34 HC: 0,02 NOx: 1,35 Részecske: 0,022 Füstölés értéke [m-1]: Motortípus: D9B 310-EC06 D9B 360-EC06 Szabadgyorsításos füstölés mért elnyelési érték: 0,009 – 0,038 korrigált elnyelési érték: 0,65 (a járművön nincs megadva) Környezetvédelmi osztály jelzés:

11. (kód) / Euro-4. + OBD /

63 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A vizsgálatához felhasznált, 2030. évre előrebecsült, csoportosított forgalmi adatokat és számítási eredményeket a következő táblázatok tartalmazzák. Járműkategóriák Vizsgált útszakasz

(j/ó) MOF1

MOF2

MOF3

111. sz. főút

998

8

55

Baross Gábor utca

434

9

30

Bem József tér

290

5

52

Áchim András utca

280

6

18

Állomáshoz vezető új gyűjtőút

10

1

66

Vizsgált szakasz

CO μg/m3

NOX μg/m3

Részecske μg/m3

CO2 mg/m3

Baross Gábor utca

291 146

55 28

5 3

21 11

Bem József tér

117

28

3

10

Áchim András utca

94

18

2

7

46

20

2

6

111. sz. Főút

Állomáshoz vezető új gyűjtőút

Értékelés Dízelmotorokban egy inhomogén keverékben játszódik le az égés, öngyulladás hatására. A dízelmotoroknál az Nox és a szilárd részecske képződés jelenti a legnagyobb légszennyezési problémát. A számítások alapján a tervezett intermodális csomópont megközelítő útjain a légszennyező anyagok koncentrációi változó mértékben nőnek, de még így is bőven a határértékeik alatt maradnak. Az ezen a távolságon belül legközelebb a Baross Gábor utcán találhatóak épületek, ~ 5-6 m-re a tengelytől. A buszpályaudvar új helyszínén az átszellőzés a mértékadó ÉK-i széliránynak is köszönhetően jobban biztosított. Út menti fásításokkal és a létesítendő parkkal a szállópor koncentráció csökkenthető. A buszállomány folyamatos cserélődésével az ebből eredő légszennyezés nagysága is folyamatosan csökken. 4.3.4. Építés előtt elvégzendő feladatok Levegőtisztaság védelmi szempontból az építés előtti időszakra vonatkozóan intézkedésre nincs szükség. 4.3.5. Az építési fázis hatása A beruházás légszennyező hatása elsősorban az építés során – átmeneti jelleggel – jelentkezik. Az építés során várható légszennyezési hatások előzetes becslésére csak az anyagnyerő helyek, az építést végzők gépparkjának ismeretében van mód. A szükséges intézkedéseket, korlátozásokat az

64 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



organizációs terv alapján készülő építés alatti környezetvédelmi tervnek kell tartalmaznia, ezt majd a Beruházó készítteti el a kivitelezés megkezdése előtt. Jelen tervfázisban ezért csak általános megállapításokat tudunk tenni. Ezek a következők:  Az építést végző gépek és berendezések telephelyeit az építési területhez minél közelebb kell (a lakott területektől távol javasoljuk) kijelölni, kerülve a fölösleges mozgásokat a környező úthálózaton.  A legnagyobb járműmozgással járó építési művelet a földmű építése. Ennek ártalmait az anyagnyerő helyek nyomvonal közeli megválasztásával és a szállítási útvonalak lakott területeket elkerülő kijelölésével lehet csökkenteni.  Kerülni kell a napnyugta utáni és napkelte előtti szállítást. Az építőanyag szállítása során a kiporzás elkerülése érdekében a járművek leponyvázása szükséges.  A szállításra használt útvonalakat és a deponált földanyagot újrafelhasználásig a kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni kell.  A rézsűket – a kiporzás csökkentése céljából – javasolt minél hamarabb füvesíteni. A jelentős szállítási tevékenységből adódó környezeti hatások jó munkaszervezéssel és a kivitelezési tevékenység megfelelő ütemezésével mérsékelhetők. Fontos figyelembe venni, hogy az építés hatásai térben és időben korlátozottan fognak jelentkezni. A jogszabályok betartásával gondoskodni kell a légszennyezettségi határértékek betartásáról. 4.3.6. Üzemeltetésre vonatkozó előírások Átadás előtt a rézsűfelületek füvesítését, és biztosítani kell a megfelelő karbantartást is. 4.4.

ÉLŐVILÁG. EMBER, NÖVÉNY, ÁLLAT

4.4.1. Ember 4.4.1.1. Egészségügyi hatások A vasúti és közúti fejlesztések esetében az érintett lakosság egészségügyi állapotában bekövetkező változást a levegőminőség és a közlekedés által keltett zaj változásával jellemezhetjük. Az egészségügyi hatásterület megegyezik a forgalommal összefüggő két legfontosabb környezeti elem hatásterületével, a zajéval és a levegőével. Ennek a két elemnek a vizsgálatával jellemezhető legjobban az egészségügyi helyzet és annak távlati változása. A lakosság egészségügyi helyzetének változása az intermodális csomópont üzembe helyezése után, elsősorban a forgalom átrendeződése által következik be. A jelenleg zajjal és légszennyezéssel erősen terhelt 111 sz. főút belterületi szakasza mentén – mivel ott forgalomcsökkenés következik be-, pozitív hatások várhatók. A hatások időben eltolódva, a tartósan terhelés alatt álló lakosság körében jelentkeznek. A zajterhelésre és légszennyezésre vonatkozó számításokat a zajvédelmi és levegővédelmi fejezet tartalmazzák. A közlekedési zaj legkevésbé zavarja a házi munkát és legjobban az alvást. A zajterhelés-növekedés és pl. a vérnyomás-növekedés között van korreláció, de az erősen függ az egyéni adottságoktól, életkortól, nemtől és egyéb tényezőktől (pl. dohányzás, mozgáshiány stb.) és a hatásfolyamatok még feltáratlanok. A közúti zajterhelést tekintve a zaj spektrális összetételének és az előforduló legnagyobb zajszinteknek is fontos szerepük van a lakossági zavarásban. Az előbbit bizonyos mértékig az „A” súlyozó figyelembe veszi, utóbbit a hazai előírások nem korlátozzák. A buszpályaudvar üzembe helyezésével és kapcsolódó út megépülésével növekszik a zajterhelés az érintett területeken, de a belváros egyes részei, illetve a 111 j. út egyes szakaszainak zajterhelése és légszennyezése csökken a buszok átterelésével. A vasúti fejlesztések jelentős zajcsökkenéssel járnak a villamosítás következtében. Megszűnnek a hajnali melegítések, illetve a Suzuki előrendező

65 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



megépülésével a tehervonatok rendezése is áthelyeződik. Megjelenik a környéken azonban egy jelentős buszforgalom, és a buszindulások előtti járatások is zavaró hatással lehetnek. Ezek azonban nem okoznak nagyobb terhelést, mint a jelenleg itt járatott dízelvonatok keltette zaj és légszennyezés. A rezgésterhelést tekintve eddigi mérési tapasztalatok szerint a közúti közlekedés nem okoz olyan mértékű terhelést, amellyel az emberre megengedett értékek közelébe kerülnénk és épületkárok is csak ritkán, már meglévő épületszerkezeti hibák, vagy más hatások (pl. víz miatti alámosódás) következtében keletkezhetnek. A levegőszennyezést tekintve a kipufogógázok szénmonoxid, nitrogénoxid, szénhidrogén és mikrorészecske tartalma jelent egészségi kockázatot. A szénmonoxid nagy koncentrációban mérgező ugyan, de a közlekedésre megengedett érték, (amelynél a várható szennyezés egy nagyságrenddel kisebb), több nagyságrenddel kisebb a kritikus koncentrációnál. A szénmonoxid egészségkárosító hatása emiatt figyelmen kívül hagyható. A nitrogénoxidok nagy koncentráció esetén izgatják a szemet, orrot, nyálkahártyát, elősegítik az anyagok korrózióját és hozzájárulnak a savas esők kialakulásához. A szénhidrogének karcinogén hatása a legkedvezőtlenebb, azonban ez esetben csak a nagy koncentrációk jelentenek veszélyt. Az égésből származó, szénalapú részecskéknek gyulladást előidéző hatásuk van. A por részecskékhez kötődő nitrátok, szulfátok és kloridok alacsonyabb toxikus potenciállal rendelkeznek. A porrészecskék a toxikus anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén, mutagén anyagok) baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálhatnak, és így elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Ugyanakkor nehéz meghatározni, hogy a különböző forrásokból származó részecskék mely egészségi hatásokért felelnek. Míg a PM-koncentráció változásának rövid- és hosszú távú egészségkárosító hatásairól sok tanulmány született, addig az egyes összetevők változtatásának következményeit nem pontosan ismerjük. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okozhat, mint pl. asztma, hörgőgyulladás, tüdőrák. A legveszélyesebb a PM2,5 frakció, amely eljut a tüdőhólyagokba és ott leülepszik, ezzel rontja annak gázcserélő képességét, és gyulladást okoz. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert. Korábbi fejezetben vizsgáltuk a jelenlegi és a várható levegőterhelést. A vizsgálatból megállapítható, hogy a belterületen a levegőminőség javulása várható, a tervezett buszpályaudvar környékén pedig nem lesz romlás. 4.4.1.2. Társadalmi-gazdasági hatások Társadalmi gazdasági környezet: A város a rendszerváltást követő megtorpanás után dinamikus fejlődésen ment keresztül. 1991-ben települt a városba az ország egyik legnagyobb befektetője a SUZUKI (Magyar Suzuki zRt.), mely a város déli részén található ipari park területén egyre bővülő termelő egységet hozott létre. 2000-ben gyökeres változások indultak meg az esztergomi iparfejlesztés területén. A beszállító hálózat megerősítése érdekében 2001-ben létre-jött az első magyarországi klaszterként a Középmagyarországi Autóipari Klaszter. Az ipari park folyamatos bővülése mellett több nagyvállalat létesített telephelyet, üzemegységet itt, közülük kiemelkedik az elektronikai alkatrészeket gyártó Diamond Electric Magyarország Kft. a TYCO Electronics Kft. Jelentősnek mondható foglalkoztató még a hulladékkezeléssel és szállítással foglalkozó Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a gumiköpenyeket és gumihevedereket gyártó osztrák Habasit Hungária Kft, alkatrészgyártással és összeszereléssel foglalkozó Tari Prod Kft., karosszéria-elemeket gyártó Kirchhoff Hungária Kft. és a szállítmányozó Ryowa. 2013 januárjában a jelentős fejlesztések és bővülés eredményeként az ipari parkban már 51 vállalkozás működött, ezzel a térség foglalkoztatottságában igen jelentős, központi szerepet játszik.

66 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Esztergom ma vonzó befektetési célpont, a Mária Valéria hídon Szlovákiából érkező munkaerő pedig tartósan biztosíthatja a befektetők érdeklődését. 2012-ben a Kirchhoff Hungária Kft. 2,9 milliárd forint értékű beruházást jelentett be, amellyel további 49 új munkahelyet teremt. 9 vállalkozás van a városban, mely 100 főnél többet foglalkoztat, ebből három olyan, mely 500 főnél is több alkalmazottal dolgozik. A foglalkoztatottak száma alapján a városban telephellyel rendelkező vállalkozások közül további 12 cég tekinthető középvállalkozásnak. A társas vállalkozások száma 2011-ben megközelítette az 1700-at (a kistérségben mintegy 2700). A jelenlévő erős ipar ellenére (feldolgozóipar 174 vállalkozás), a vállalkozások túlnyomó-részt a kereskedelem nemzetgazdasági ághoz (340db.), a harmadik szektorhoz tartoznak, kiemelkedő számban képviselve a gazdasági és pénzügyi szolgáltatásokat. A mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati vállalkozások száma nem jelentős (24 vállalkozás 2011-ben). A régióban is érvényesül a hazai mikro- és kis vállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya. Ezen belül a működő vállalkozások nagy többségét adó mikro vállalkozások foglalkoztatják a legkevesebb dolgozót, több mint kétharmaduk nem rendelkezik alkalmazottal. Ezzel szemben – a főleg külföldi tulajdonban lévő – nagyvállalatok aránya nem éri el a kéttized százalékot, melyek a foglalkoztatottak kétharmadát adják. A Közép Dunántúli régióban a gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál. Az egy főre jutó GDP tekintetében stabilan a harmadik a régiók rangsorában. 2011-ben Komárom- Esztergom megye esetében 2 938 eFt/fő volt, amit a város fajlagos GDP-je kismértékben meghaladott (2 979 eFt/fő). A régió kiemelkedő gazdasági fejlettségi mutatói minden esetben ipari fejlettséget jelentenek. Ugyanakkor a hagyományos nehézipari ágazatok visszaszorultak, s a gépipar – azon belül is a számítástechnika, a híradástechnikai közszükségleti cikkek, a jármű- és járműalkatrész-gyártás – vált az ipari fejlődés hordozójává, amiben a külföldi tőkebefektetéseknek is meghatározó szerepe volt. A közép-dunántúli régió megyéinek mindegyikében évek óta jóval magasabb a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipar részaránya az országos átlagnál, ami elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető. A régió ipari teljesítményének nagyobbik felét az ipari parkokba települt cégek adják, az ország ipari parkjaiban foglalkoztatottak közül minden harmadik e régióban dolgozik. A város térségi foglalkoztatásban játszott nagyfokú szerepét jelzi, hogy 2011-ben a KSH adatai alapján az esztergomi telephelyű vállalkozások 11 774 foglalkoztatottja mellett az ingázók száma meghaladta a 6600 főt, mely nem tartalmazza a szlovák „vendégmunkásokat” (emellett majd 3000 fő „eljáró” ingázó is volt). Túlnyomórészt Dorogról illetve a kistérség településeiről járnak be, de jelentős (200 főt meghaladó) a Budapestről bejárók száma is. Esztergom (és térsége) a helyi adottságoknak és belföldi keresleti trendeknek megfelelően az örökség-, a kulturális és az aktív turizmusban. A településnek idegenforgalmi szempontból meghatározó szerepe van. -A térség, a Dunakanyar (Visegrád), és a Visegrádi hegység, Pilis vonzerejének is nagy a jelentősége. Az esztergomi Bazilika Európa harmadik legnagyobb temploma, a prímási palotában berendezett Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye. Bazilika alatti monumentális pincerendszerben Prímás Pince Borkulturális Központ nyílt. Az Aquasziget élményfürdő, a Palatinus tó a kertvárosban illetve a Szent István Strandfürdő, mely eredetileg a melegvízforrásokra épült a fürdőturizmust is élteti a városban. A turizmust egy oldalról jellemző vendégéjszakák számában drámai esés volt megfigyelhető az elmúlt tíz évben. Míg 2000-ben 85 ezret is elérte a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, az adat 2011-re 35 ezerre csökkent. A tendencia azonban nem feltétlenül jelzi a turizmus ilyen mértékű visszaesését – Budapest közelsége egy napos kirándulásokra is alkalmassá teszi a várost -, de a turisztikai bevételek alakulását tekintve sokatmondó. Esztergom állandó lakossága a 2011-es népszámlálási adatok alapján 28 926 fő, mintegy 67% tartozik a 15-64 éves korosztályba. 16 %-uk 14 év alatti, a maradék 17% képviseli az idősebb korosztályt. A fiatalok aránya mintegy 2%-kal magasabb mint a megyei átlag, ami annak tudható be, hogy a munkalehetőségek miatt a fiatal házasok az utóbbi évtizedben viszonylag nagy számban költöztek a városba. A fiatalok letelepedését segítette a már az ezredfordulót megelőzően kezdődött lakásépítési beruházások. A Kertvárosi volt szovjet laktanya területén 85 lakás átadására került sor, megépült az Aranyhegyi lakópark, bővült kertvárosi lakópark, meginduld a lakótömbök rehabilitációja. stb., végeredményben a lakásállomány jelentősen, majd 8%- kal bővült (12122 db lakás 2011-ben).

67 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A lakónépesség száma az országos illetve a megyei tendenciától eltérően nőtt, az elmúlt 10 évben meghaladta az 5%-ot. A kistérségben hasonló folyamat figyelhető meg, a növekedés azonban ott nem érte el a 2%-ot. Személyszállítási infrastruktúra vasútállomáson jelenleg - Vegyes állapotú peronok változó hosszal, sk+15 és 30 cm magassággal, esélyegyenlőség nem biztosított, megközelítésük zömmel szintben történik, - A felvételi épületek állapota nem megfelelő, sok esetben kritikus, - Az utasok időjárás elleni védelme sok esetben nem, vagy hiányosan biztosított, - Az állomáson az utasforgalmi létesítmények állapota, színvonala nem megfelelő, - Tömegközlekedési kapcsolat ellátottsága változó, helyenként megfelelő, máshol viszont hiányos, - P+R parkolók, kerékpártárolók általában nincsenek. - Hiányos buszkapcsolat Személyszállítási infrastruktúra a buszpályaudvaron jelenleg: - Rendkívül szűk belvárosi környezet - Kapacitáshiányos - Balesetveszélyes - A buszok a parkoláshoz igénybe veszik a környező utcákat is Létesítmény hatása: A pályaudvar korszerűsítése közvetett hatással van a közvetlenül érintett kerületek lakott területein kívül élő lakosságra, utazóközönségre, társadalomra. Az alábbiakban az ide vonatkozó társadalmigazdasági hatásokat mutatjuk be. A jelen tervben vizsgált vasúti vonal korszerűsítésére, fejlesztésére, villamosítására igen nagy társadalmi igény, ehhez kapcsolódó fejlesztésként a szolgáltatási színvonal emelését jelenti az Intermodális Csomópont kialakítása. Az elhanyagolt vonatokat, a zsúfoltságot és az állandó késéseket az utasok 2002. őszén megelégelték. Polgármesterek, önkormányzati képviselők és közel 1800 utas aláírásával november 15-én petícióval fordultak a MÁV Rt.-hez, amelyben követelték a szolgáltatások javítását. A MÁV átmeneti megoldásként a Bz-k mellé újra beállított egy négykocsis, Csörgős ingaszerelvényt, és a piros plüss üléshuzatos Bz-motor és mellékkocsik is ekkortájt kezdtek megjelenni. Az új járművek sem késlekedtek már sokáig, végleges megoldásként pedig elkezdődött a vasúti pálya fejlesztésének előkészítése. A MÁV 2004-re már 23 korszerű Siemens Desiro motorvonatot állított forgalomba. Az 53 km-es Esztergom–Budapest-távolságot a vonat másfél óra alatt tette meg általában, mivel az elavult pályán csak 60 km/h sebességgel lehetett közlekedni. 2008. júniusában elkezdték az Újpesti vasúti híd átépítését, amely során az egész acélszerkezetet (K-hídszerkezet) lecserélték, valamint a pilléreket megerősítették. A felújítás óta 80 km/h-val közlekedhetnek a vonatok az addigi 20 km/h-s lassújel helyett. 2014-re elkészült Esztergom kertváros – Pilisvörösvár közötti vonalaszakasz teljes felújítása. A Pilisvörösvár – Északi vasúti összekötő híd közötti szakasz felújítása folyamatban van, ennek elkészülte után megkezdődhet a teljes vonal villamosítása. A villamosítás előfeltétele jelen projekt megvalósíthatóságának. A városban újjáépült Duna híd segíti, lehetővé teszi a város regionális szerepének nagymértékű megerősödését, ezáltal szükségessé válik a regionális szerepeket befogadó területek (központi és különleges területek) kijelölése. Esztergom történelmi és természeti erőforrásaira alapozva az idegenforgalom fejlesztés adja magát, amihez egy korszerű, magas színvonalú megközelítés lehetősége elengedhetetlen. A fejlesztési elemnek a város egészére kiterjedő hatása van pl. a kertvárosias jellegű terület és a belváros kapcsolatának erősítésére, illetve a sokszor szegregációs jegyeket mutató lakótelepi területrészei tekintetében.

68 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A projekt egyik lokális hatása, hogy új, értékes fejlesztési területek kialakítására is lehetőséget teremt. Az ingatlanfejlesztések potenciálisan több funkcionális elemét magukba foglalhatják, várhatóan – a településszerkezeti tervvel összhangban – a területen a vegyes szolgáltató- és lakófunkció erősödik majd. Ez a folyamat jól kapcsolódik a belvárosi és a fejlesztéshez kapcsolódó nagyvárosias jellegű területen megjelenő szolgáltató funkciókhoz is, valamint jelentősen javítja város kompaktságát. A fejlesztés által Esztergom északi (belvárosi) és déli területeinek kapcsolatrendszere egyértelműen erősödik, lehetőség nyílik a déli területrészek a város életébe történő intenzívebb bevonására. Összességében a pályaudvar környékén pozitív hatásokkal számolhatunk, amely elsősorban a déli és az északi területek kapcsolatainak erősödésével, a zöldfelületek növekedésével, a közlekedési igények kielégítésének egy magasabb fokával, és számos új fejlesztési lehetőséggel kecsegtetnek. 4.4.2. Növényekre és állatvilágra gyakorolt hatások 4.4.2.1. A jelenlegi természeti állapot jellemzése Elhelyezkedés, életföldrajzi besorolás: A tervezési terület Esztergom D-i városrészében („Kovácsi”) található. Növényföldrajzi besorolás: Alföld flóravidéke (Eupannonicum), Kisalföld flórajárás (Arrabonicum). Állatföldrajzi besorolás: Pannonicum faunakörzet kisalföldi faunajárása (Arrabonicum) Földrajzi tájbeosztás: a tervezési terület tájhatáron fekszik, ezek: 6. Észak- Magyarországiközéphegység nagytáj, 6.1. Visegrádi-hegység középtáj, 6.1.11. Visegrádi-Dunakanyar kistáj és 2. Kisalföld nagytáj, 2.3. Komárom-Esztergomi síkság középtáj, 2.3.13. Almás-Táti- Duna-völgy. Védett természeti és Natura 2000 területek A tervezési terület kiemelt oltalom alatt jelenleg nem áll. A tervezett létesítmény nem érint Natura 2000 területet. Legközelebbi védett területek (vö. 1. térkép): Országos jelentőségű védett természeti terület:  Duna-Ipoly Nemzeti Park 2300 m távolságban ÉNy-ra Helyi jelentőségű védett természeti terület:  Budai Nagy Antal u. és Áchim u. sarkán található öreg tiszafa (hrsz.18553) kb. 120 m ÉK-re  Kis-Duna parti platánfasor (hrsz:17047/1, 17373/2, 16323/1) kb. 1300 m ÉNy-ra Natura 2000 területek: Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek:  Duna és ártere SCI (HUDI20034) 1100 m távolságban ÉNy-ra (Nemzeti Ökológiai Hálózat /NÖH/: ökológiai folyosó) és 700 m DNy-ra (NÖH: magterület)  Pilis és Visegrádi-hegység SCI (HUDI20039) 1500 m K-re (NÖH: magterület) Különleges madárvédelmi terület:  Börzsöny és Visegrádi-hegység SPA (HUDI10002) 1900 m ÉK-re (NÖH: magterület) Domborzat A Duna-ártér átlagos magassága a kistájban 120 m, a teraszok 20-220 m relatív magasságban helyezkednek el. A tervezési terület kb. 110 mBf helyezkedik el az alacsony ártéren. Éghajlat A tervezési terület a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz övezetbe tartozik. Az évi csapadékösszeg 580és 650 mm közötti. Talaj A Duna-ártér öntéstalajai jellemzőek. A tervezési területen jelentős az átalakított, antropogén talajok területe is.

69 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Vízrajz Esztergomban a Duna 18 km hosszan terül el. Más folyóvizek a város határán belül, a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. Fentiek közül a tervezési terület D-i határán található a Kincses-patak (Kincses-árok), amely csekély vízhozamú kisvízfolyás. Potenciális vegetáció A tervezési terület és környékének meghatározó potenciális vegetációja a puhafa- és keményfaliget. A tervezési terület az alacsony ártérnek megfelelő puhafaliget (fűz- nyár ligeterdő) zónájába esik. Aktuális vegetáció Az élőhelyek és növényfajok felmérésére 2013. november 3-án került sor. A bejárás során GPS műholdvevő készülékkel (Garmin eTrex Vista) 1-3 m-es pontossággal rögzítésre kerültek az értékes növényfajok (itt: koros, ill. nagytermetű fák) lelőhelyének EOV koordinátái, valamint egyedszámai. Az értékes faegyedek elterjedéséről ponttérkép készült. Az alábbiakban a tervezési területen megfigyelt élőhelyeket soroljuk fel az A-NÉR 2011 kategóriák szerint, a jellemző fajok és a NémethSeregélyes-féle természetesség (1-5) becslésével együtt (vö. 3. térkép): Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok (S7); erősen leromlott (2) A vasútállomás és a tervezett út között található, egy anyagárok mentén (őshonos fa- és cserjefajok is elegyednek). Özönnövényekkel kevésbé terhelt. akác (Robinia pseudo-acacia), japánakác (Sophora japonica), közönséges dió (Juglans regia), nemes nyár (Populus x euramericana), rezgő nyár (Populus tremula), szürke nyár (Populus x canescens), csigolyafűz (Salix purpurea), fekete bodza (Sambucus nigra), kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), csíkos kecskerágó (Euonymus europaea), ragadós galaj (Galium aparine), ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) Nem őshonos fafajok spontán állományai (S6); teljesen leromlott (1) A vasútállomás és a tervezett út között található, egy anyagárok mentén (őshonos fa- és cserjefajok is elegyednek). Özönnövényekkel terhelt. bálványfa (Ailanthus altisima), zöldjuhar (Acer negundo), dió (Juglans regia), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), fekete bodza (Sambucus nigra), ördögcérna (Lycium barbarum), iszalag (Clematis vitalba), komló (Humulus lupulus), hamvas szeder (Rubus caesius), csalán (Urtica dioica) Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok (OB); közepesen leromlott állapotú (3) A tervezési terület D-i részén található, a tervezett összekötő út és a Kincses-árok között, valamint a tervezett összekötő út kanyarulatában. Gyomos, szárazodó gyepek. réti csenkesz (Festuca pratensis), csomós ebír (Dactylis glomerata), csillagpázsit (Cynodon dactylon), tarackbúza (Elymus repens), franciaperje (Arrhenatherum elatius), mezei sóska (Rumex acetosa), bókoló bogáncs (Carduus nutans), sarlófű (Falcaria vulgaris), földibodza (Sambucus ebulus), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), egynyári seprence (Erigeron annuus), csalán (Urtica dioica), siskanád (Calamagrostis epigeios), vadmurok (Daucus carota), betyárkóró (Conyza canadensis), mezei katáng (Cichorium intybus), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), mezei aszat (Cirsium arvense), Csatornák, szabályozott patakok, mesterséges tavak parti zónájában és közvetlen partközeli víztestében kialakult fragmentális mocsarak és kisebb hínarasok (BA); erősen leromlott (2) A Kincses-árok partján található töredék állományok. nád (Phragmites australis), sásfajok (Carex spp.), nagy csalán (Urtica dioica) Magaskórós gyomnövényzet és taposott gyomnövényzet (OF x OG); erősen leromlott (2)

70 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Az állomás épületétől É-ra, valamint a Kincses-ároktól D-re található buszparkoló is érinti. Özönfajokkal terhelt. lándzsás útifű (Plantago lanceolata), keserűgyökér (Picris hieracioides), közönséges cickafark (Achillea millefolium), csomós ebír (Dactylis glomerata), fehér mécsvirág (Silene latifolia), fekete üröm (Artemisia nigra), egynyári seprence (Erigeron annuus), útszéli imola (Centaurea micranthos), parlagi ligetszépe (Oenothera biennis), magas aranyvessző (Solidago gigantea), szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides), őszirózsa-fajok (Aster spp.) Extenzív szántó (T2); nem természetes (1) Lucernaföld a tervezett összekötő út Ny-i oldalán Kiskertek (T9); nem természetes (1) Díszkert a tervezett összekötő út Ny-i oldalán Kisüzemi szőlők és gyümölcsök (T8); nem természetes (1) Gyümölcsös a tervezett összekötő út Ny-i oldalán (meggy, cseresznye). Tanyák és családi gazdaságok (U10), nem természetes (1) Lovarda a tervezett összekötő út Ny-i oldalán Telephely (U4), nem természetes (1) Dísznövénykertészet. A nyomvonal Ny-i végén, a körforgalommal történő főútvonal becsatlakozása érinti. Szántó (T1), nem természetes (1) A Kincses-ároktól D-re, a nyomvonal Ny-ra kanyarodó ága és a buszkaroló helyszíne (gabonaföld). Értékes növényfajok (koros, ill. nagytermetű faegyedek) a tervezési területen, sorszámmal jelölve (vö. 3. térkép): Jegenyenyár (Populus nigra cv. Italica) – 1, 2, 3: ssz. Keskeny, oszlopos koronája miatt régóta alkalmazott fajta, amelyet elsősorban utak fásítására, határvonalak kijelölésére használtak, a leggyakoribb sorfánk volt. A jegenyenyárfák 12-15 méter magasra nőnek és 3-4 méter szélesek lehetnek. A fa nagyon gyorsan nő, közel 2 métert évente. A kártevőkre és betegségekre való érzékenységük miatt rövid életűek. Az utóbbi negyed évszázadban alig ültetik. egyedszám: 3 db (ld. 11. kép) Szürke nyár (Populus x canescens) – 13 ssz. A szürke nyár a fehér- és a rezgőnyár természetes kereszteződésből létrejött hibridfaj, úgynevezett spontán hibrid (megj. a tervezési területen „fehér nyár jellegű” hibridről beszélhetünk). Elsősorban nedves élőhelyeken találkozhatunk vele, illetve, ahol a talajvizet könnyen eléri. Termetes fa, 15–50 méteresre is megnő, törzsének átmérője elérheti a 2,5 métert. A kérge sima, a fehértől zöldesig vagy sötétszürkéig terjedő színnel. egyedszám: 1 db (ld. 9. kép) Szomorúfűz (Salix alba cv. Tristis) – 5, 6, 7 ssz. 20-25 méterre megnövő, terebélyes, csaknem mindig tőtől ágas fa. Levelei lándzsásak, a fonákjuk rásimuló ezüstös selyemszőrös. A leggyakrabban ültetett fajta. Hosszú, sárga vesszői a földig lelógnak (a tervezési területen nem!). egyedszám: 3 db (ld. 3. kép)

71 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Közönséges nyír (Betula pendula) – 4 ssz. Európa nagy részén megtalálható pionír jellegű fafaj, hazánkban nem alkot erdőállományt. Nagy fényigényű, az árnyalást nehezen tűrő fafaj. Termőhelyi igényét tekintve rendkívül nagy tűrőképességű, jól bírja az éghajlati szélsőségeket, kedveli a savanyú talajtípusokat. egyedszám: 1 db Japánakác (Sophora japonica) – 8, 9, 10, 11, 12 ssz. Pagodafának is nevezik, a korona boltozatos alakja miatt. 10-25 méteres magasságot elérő, szép alakú, dús koronájú fa. Betegségekkel szemben ellenálló. Magyarországon nem őshonos. egyedszám: kisebb facsoport (min. 5 db) (ld. 10. kép) Élőhelyek értékelése faunisztikai szempontból A részben ültetett, részben spontán kialakulású erdősáv lokálisan értékes élőhely a madárvilág számára, hiszen kis területen belül különféle fészkelőhelyeket és kellő mennyiségű táplálékot találnak maguknak a bokorlakó és erdőlakó fajok. A fásítás viszonylag nagy fészkelőpár-sűrűséget mutat, de a madárközösség fajszegény (pl. szarka, szajkó, barátposzáta, kékcinege). (Megj. a terepbejárás alkalmával a költöző madarak többsége már elment, a téli vándorok még nem érkeztek meg.) Az erdősávban és a mellette lévő gyepekben feltehető a védett emlősök előfordulása is (pl. keleti sün, vakond). A fenti okok miatt természetvédelmi szempontból a fásítás területének csökkentése kedvezőtlen hatású. 4.4.2.2. Hatásfolyamatok Hatásterületek Élővilágvédelmi szempontból a közvetlen hatásterület a beépítéssel közvetlenül érintett, ill. az új út nyomvonal melletti területe (padkák, rézsűk, árkok) (vö. 2. térkép). A közvetlen hatásterület kijelölésénél figyelembe kell venni a zaj- és levegőtisztaság-védelmi szempontból kijelölt közvetlen hatásterületet is, ha az adott élőhely érzékeny azokra (a tervezési területen ez nem jellemző). A hatásterület kiterjed az építés során igénybevett területekre, ha azt az építésből származó káros hatás éri (taposás, depónialétesítés, vízháztartás változás stb.). Közvetlen hatásterület a tervezett létesítménynek mintegy 100 m-es környezete. A tervezési területen a beépített, ill. mezőgazdasági (szántó) területen értékes élőhelyet megszüntető, feldaraboló hatás nem várható. Élővilágvédelmi szempontból az építési területre (közvetlen hatásterület) kedvezőtlen ökológiai adottságok jellemzők, ennek elsődleges oka a több évtizedes, a lakófunkcióból és a közlekedésből adódó környezeti terhelések (levegőszennyezés, zaj, zavarás, stb.). A tervezett tevékenység sem kivitelezési, sem üzemelési stádiumában nem sért jelentős természetvédelmi értékeket. A tervezési területen védett növény nem fordul elő, a terület állatvilágában közvetlenül-, vagy aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel. A természetvédelmi szempontból értékesebb állatfajok (pl. ragadozó madarak) csak átmeneti jelleggel – pl. táplálkozási céllal – tartózkodnak a területen. A tervezett beruházás telepítési és üzemelési stádiumában kizárólag a kultúrakövető és toleráló, zavarástűrő fajok megjelenésére lehet számítani, melyeket nem zavar az ember közelsége.

72 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Az élővilág védelme szempontjából fontosnak talált, kiemelendő hatótényezők jellemzőit az alábbi táblázatban foglaljuk össze (megj. a tevékenység szakaszai között a felhagyás nincs értelmezve): Tevékenység szakasza

Hatótényező

Érintett környezeti elem

Hatás időtartama

Hatás kiterjedése

Minősítés

Telepítés

Területfoglalás

Élővilág

Tartós

Új út és busz pu.

Megszüntető

Üzemeltetés

Forgalom: zaj és Élővilág rezgés

Tartós

Út környezete

Zavaró

Hulladék képződés

Települési környezet, föld, élővilág

Tartós

Út környezete

Zavaró

Útkarbantartás: gyomirtás, sózás

Talaj, élővilág

Tartós

Út környezete

Korlátozó

Havária

Föld, víz, levegő, élővilág

Eseti

Változó

Változó

4.4.2.3. Hatások a telepítés során A tervezett beruházás kivitelezési munkálatai élővilágvédelmi szempontból az építési területen (közvetlen hatásterület) az alábbi hatásokat eredményezik: Kedvező változások: nincsenek. Kedvezőtlen változások:  élőhelyek megszűnése, ill. megváltozása: a fás-cserjés területek csökkenése természetvédelmi szempontból kedvezőtlen hatású;  biológiailag aktív területek csökkenése;  az építési terület közelében a forgalom (zavarás) növekedése. A közvetett hatásterületen az állatfajok zavarásából, valamint a vizes élőhelyek környezetterheléséből (pl. környezetszennyezés, csurgalékvizek bevezetése) adódnak. Ezek elkerülésére, ill. a kedvezőtlen hatások mérséklésére a 4.4.2.5. fejezetben adunk javaslatokat. 4.4.2.4. Hatások az üzemelés során Közvetett hatásoknak tekinthetők a levegőszennyezés (por), zaj, amelyek az út melletti területek élővilágát érintik. Az út mentén jelentkező zavarás elsősorban az állatvilág magasabbrendű (emlősök, madarak) tagjai számára negatív hatású. Mivel a tervezett létesítmény közelében pillanatnyilag is közepes forgalmat bonyolító vasút található, ez a terhelés már hosszabb ideje (a tervezett beruházástól függetlenül is) fennáll, és várhatóan növekedni is fog. Haváriákra vonatkozóan a közvetlen hatásterület általában nem lépi túl a kisajátítási határt, elsősorban az út és az árok közötti területre korlátozódik. A tervezett útszakaszok csapadékvíz elvezetése (feltehetően) párologtató árkokban, földárkokban történik, a térszint alatti közeget és vizet havária

73 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



jellegű károktól mentesíteni nem lehet. A felszíni vizek vízminőségének védelme érdekében a befogadó érzékenységétől függően a bevezetés előtt tisztító műtárgy építése válhat szükségessé. 4.4.2.5. Hatáscsökkentő intézkedések A létesítmény építésének és üzemelésének következtében várható környezeti hatások ellensúlyozására a következő élővilágvédelmi intézkedéseket kell foganatosítani: 1. A munkálatok sem rövid, sem hosszú távon nem jelentenek jelentős fenyegetettséget a jelenlegi élővilágra nézve abban az esetben, ha a 2. térképen megjelölt, a tervezett út és a vasúti pálya közötti facsoportok és cserjések minél nagyobb arányban megmaradnak. Ez annyit jelent, hogy a munkálatok során nem javasolt a feltüntetett idős, ill. nagytermetű fák kivágása. Tervezői tájékoztatás szerint – figyelembe véve a burkolt felületek és az épületek tervezett elhelyezését – az alábbi sorszámú faegyedek (6 db) maradhatnak meg: 5, 6, 7, 9, 10, 13. Ennek érdekében a pálya/út mentén található értékes faegyedeket és cserjés élőhelyeket az építés megkezdése előtt meg kell jelölni és/vagy körbe kell keríteni. 2. A létesítmény építése során fakivágás, cserjeirtás történik, melynek során az élőhelyvédelmi elvek mellett az esztétikai, növényélettani szempontok figyelembevétele szükséges. Csonkolást a fa törzse mellett, az ág tövénél kell végezni, a megmaradó korona megfelelő alakításával, a fa metszés utáni védelméről sebkezeléssel gondoskodni kell. Metszés, favágás kizárólag vegetációs időn kívül történhet. 3. Ahol fakivágás történt, annak pótlására, az új út mellett (párhuzamosan) fa és cserjefajok telepítése javasolt a táj ökológiai viszonyaihoz alkalmazkodó őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával. Ajánlott fa- és cserjefajok: szürke nyár (Populus x canescens), fehérnyár (Populus alba), vadkörte (Pyrus piraster), vadalma (Malus spp.), mezei szil (Ulmus minor), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), vadrózsa (Rosa canina), kökény (Prunus spinosa). Az inváziós fafajok által uralt D-i élőhelyfoltokban (S6) teljes fafajcsere szükséges. 4. A munkálatokkal jár az élővilág ideiglenes zavarása, a zaj növekedése, földmunkákból származó porszennyezés, melyek miatt javasolt az építkezés időbeli – lehetőség szerint a vegetációs időszakot, vagy legalább is a madárvédelmi célokkal összhangban a fő szaporodási időszakot (ápr.1.-júl.15.) elkerülő – korlátozása az erdősáv vonatkozásában. 5. Az építés folyamán az árkok ásását az őszi-téli időszakban javasolt végezni, hogy minél kevesebb állat eshessen beléjük. Amennyiben erre nincs mód, akkor törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint minél gyorsabban betemessék őket. 6. Az építés során környezetkímélő területhasználat szükséges, azaz a földtani közeg és a felszíni, ill. felszín alatti vízkészletek nem szennyezhetők. A gyepek az építési sávon kívül ne sérüljenek. A munkagépek felvonulásakor az előírt útvonalat be kell tartani. Csak kijelölt úton szabad közlekedni. 7. A létesítmény építése során a szennyeződés elkerülése érdekében, a munkagépek javítása felszíni vizek (Kincses-árok) közelében nem végezhető. 8. A megépített rézsűkön - a kiporzás csökkentésének és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében - a gyepesítést az időjárási körülmények függvényében 2 héten belül el kell végezni. A rézsűk gyepesítésére a leggyorsabb talajkötést biztosító fűfajkeveréket kell alkalmazni. A rézsűk megfelelő karbantartásával, a növényzet gondozásával a megjelenő inváziós fajok terjedése elkerülhető. 4.4.2.6. Élőhelyek összefoglalás Összességében megállapítható, hogy a vizsgált terület természetvédelmi jelentősége csekély, ugyanakkor a zárvány jellegű másodlagos élőhelyeinek élővilága részben megóvandó (kiv. inváziós fajok).

74 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A tervezési terület ember által gyakorlatilag teljes mértékben átalakított környezetben található, természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek nincsenek, a másodlagosak is csak lokális értékként kezelhetők. A tervezési terület élővilága nagymértékben degradált, fajszegény, ami főleg az intenzív hasznosítás, nagymértékű beépítettség, és állandó emberi jelenlét eredménye. A tervezett létesítmény területének degradáltsága, valamint a már meglévő és üzemelő vasúti nyomvonal jelenléte miatt - a tág ökológiai tűrőképességű fajokból álló élővilágra nézve közömbös hatású lesz.

1. térkép. Védett területek a tervezési terület közelében

75 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



2. térkép. Esztergom IMCS élőhelytérkép (aktuális állapot, 2013.nov.3.)

76 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Fényképmelléklet (készítette Gergely Attila, 2013. november 3.)

1. kép. Taposott gyep, magaskórós gyomnövényzet és idegenhonos fafajok spontán állományai a tervezési terület É-i részén

2. kép. Akácos az állomás épületével szemben

3. kép. Jellegtelen üde gyep a lovarda mellett és szomorúfűz, a háttérben gyümölcsös

77 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



4. kép. Lucernás a hátérben spontán cserjés sáv akáccal

5. kép. Kiskert (díszkert)

6. kép. A Kincses-árok töltése jellegtelen, gyomos üde gyep

78 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



7. kép. A Kincses-árok fragmentális mocsári növényzete, dísznövénykertészet

8. kép. Bálványfa-bozót a tervezési terület DK-i részén

9. kép. Fás-cserjés sáv a vasúti sínek és a tervezett út között, középen szürke nyár

79 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001


4.5.


ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM

4.5.1. Vonatkozó jogszabályi háttér A zaj- és rezgésvédelem általános szabályait a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet értelmében a zajt és rezgést előidéző létesítmények tervezése, építése és üzemeltetése, valamint meglévő létesítmények bővítése során a vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeket be kell tartani. Ezen határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet határozza meg. A zajtól védendő területek elhelyezkedése függvényében különböző terhelési határértékek kerültek megállapításra.

Üzemi zajra vonatkozó határértékek:

80 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A fenti határértékeknek a lakóházak, szállodák, kórházak és iskolák homlokzatától 2 méter távolságban kell teljesülniük, valamint szabályozási tervben szereplő temetők, üdülőterületek a különleges területek közül az oktatási létesítmények területén és a zöldterületeken. Fontos kiemelni, hogy amennyiben jelenleg meghaladja a zajterhelés a jogszabályban előírt határértéket akkor a továbbiakban a távlati állapotra a jelenlegi terhelés tekintendő tervezési határértéknek. Esztergom város intermodális pályaudvara és a kapcsolódó létesítmények zajterhelése kapcsán a betartandó határértéket a bemutatott táblázat szerint lehet megállapítani. A továbbiakban a projektelemek zajvédelmi szempontból úgy vizsgáltuk, hogy feltárásra kerülhessenek az esetleges konfliktus pontok valamint meghatározhatóvá váljon a szükséges zajvédelmi intézkedések köre is. A tervezési terület nyugati oldalán Kertvárosias lakóterület található, itt a betartandó határértékek: Önkormányzati gyűjtőútból származó zajterhelés határértéke: 60/50 dB(A) Autóbusz-pályaudvarról származó zaj határértéke: 65/55 dB(A) Üzemi zajterhelés határértéke: 50/40 dB(A) A tervezés terület keleti oldala nagyvárosias beépítésű lakóterület, illetve vegyes terület, itt a határérték: Önkormányzati gyűjtőútból származó zajterhelés határértéke: 65/55 dB(A) Autóbusz-pályaudvarról származó zaj határértéke: 65/55 dB(A) Üzemi zajterhelés határértéke: 55/45 dB(A) A keleti oldalon, a Baross Gábor utca 9, 32, 32/a, 32/b lakóépületek kertvárosias lakóterületen helyezkedik el, beékelődve vegyes terület és nagyvárosias lakóterület közé: Önkormányzati gyűjtőútból származó zajterhelés határértéke: 60/50 dB(A) Autóbusz-pályaudvarról származó zaj határértéke: 65/55 dB(A) Üzemi zajterhelés határértéke: 50/40 dB(A) A mellékelt 1:1000-as helyszínrajzokon a területi besorolások is fel lettek tüntetve. Megjegyzendő, hogy a Baross Gábor utca korábban az országos közúthálózat része volt, így kertvárosias lakóterülten 65/55 dB(A) volt addig a határérték, de a városba bekötő új út átadásával önkormányzati kezelésbe került.

81 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Tervezett létesítmények területfoglalása és a közvetlen hatásterület területi besorolásai:

Nagyvárosisas lakóterület

Településközponti Vegyes terület kertvárosias lakóterület

kertvárosias lakóterület

Nagyvárosisas lakóterület


Adatok hiánya valamint a bizonytalanságok A zajvédelmi számítások pontossága az alábbi bizonytalansági tényezőkkel van szoros összefüggésben - forgalmi prognózis, - előírt sebesség betartása, ill. betartatása (különösen éjjel). - járművek zajemissziója, - állomási technológia, - meteorológiai körülmények, - érvényes zajszámítási szabványok, A forgalmi prognózis bizonytalansága alapján a zajvédelmi számítás pontossága ±2-3 dB-re becsülhető. A járművek zajemissziója távlatban csökkenni fog, így a jelen előírásokkal számított értékeknél 2-3 dB-el kisebb zajterhelés valószínűsíthető 15-20 év távlatában.

82 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Számítási módszer A közlekedési zajterjedésének modellezését a SoundPLAN 7.2 zajterjedést modellező szoftverrel végeztük el. A modell bemenő adataiként felhasználásra kerültek a forgalmi adatokból számolt emissziós értékek, továbbá a modelltérben rögzítésre kerültek a geometriai adatok is (terepi magasságok stb.). A zaj emissziós értékeket a 25/2004. (XII. 2.) KvVM rendelet vonatkozó előírásai alapján számoltuk. Ezután meghatározásra kerültek a zajforrás környezetében található legközelebbi védendő területek, majd a védendő területeken kialakuló zajterhelés. A kapott értékeket összehasonlítva a területen érvényes 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet 3. mellékletének vonatkozó zajterhelési határértékével meghatározhatóvá vált, hogy hol szükséges zajvédelmi intézkedések megtétele. Zajmérési módszer Az alapállapot meghatározására 24 órás zajméréseket végeztünk. A zajméréseket szakaszos forgalomszámlálás mellett, a 25/2004. (XII. 2.) KvVM rendelet vonatkozó előírásai alapján végeztük. 4.5.2. A számítás során felhasznált paraméterek A számítás során felhasználtuk a korábban (2010 évben) Esztergom vasútállomás engedélyezési terveihez készült vasútforgalmi vizsgálatokat és arra épülő zajszámítások. OKA adatok alapján a jelenlegi és távlatra felszorzott forgalmak. A volán társaságok által megadott buszforgalmi adatok, távlatra vonatkozóan felszorozva természetes forgalomfejlődést feltételezve. A Baross Gábor úton forgalomszámlálást végeztünk a Baross Gábor utcára vonatkozó korábbi OKA adatok bizonytalansága miatt. Figyelembe vett zajforrások: - korábban tervezett, építési engedéllyel rendelkező vasútállomás - megépült 150 parkolóhelyes P+R parkoló - Tervezett buszpályaudvar - 111-es jelű útról becsatlakozó út - Baross Gábor u. (+Áchim András utca, Bem tér) - Külön számítással kerültek meghatározásra az egyes üzemi jellegű zajterhelések (hangos utastájékoztatás, buszok indulás előtti járatása a buszparkoló állásoknál) A tervezett létesítmény környezetében elhelyezkedő védendő településrészek Jelen fejezetet, a zajvédelmi határértékeket és a védendő létesítmények körét tartalmazó 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet szerint készítettük el. A következőkben bemutatjuk Esztergom területrendezési terve és a földhivatalai állományok alapján az előbbiekben felsorolt zajforrások által érintett, zajvédelmi szempontból védendő településrészeket. - A tervezett buszpályaudvartól nyugati irányban elhelyezkedő lakóházak, Kincses patak utcán lévő ingatlanok, a Kovácsi u. 1, 1a, 3 sz.; a Virágos u. 18111 hrsz.; és a Budapest u. 4, 4a, 6b, 8, 10, 12, 14, 16 sz., északi irányban a Baross Gábor u 9., nyugatra a Baross Gábor utca 30, 32, 32/A, 32/B ingatlanok, valamint a Baross Gábor utcában (Bem József tér) lévő 4 emeletes lakótelepi házak. A mellékelt A továbbiakban a zajforrások minősítése a felsorolt zajvédelmi szempontból védett területek érintettségének vonatkozásában kerül értékelésre. 4.5.3. Alapállapot vizsgálata Vasúti zajterhelés: Az alapterhelések meghatározásához a vasút vonatkozásában 2010 évben készített engedélyezési tervdokumentcióhoz elvégzet zajvizagálati eredményeket használjuk fel. Az akkor számítással meghatározott 25 –re adódó referencia jelen vizsgálat értékeket keretében beépítettük zajtérképes modellbe. A közúti zaj tekintetében a jelenlegi forgalmi adatok alapján zajszámításokat végeztünk,

83 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



illetve két helyszínen forgalomszámlálással egybekötött zajmérést is. A kapott emissziós értékeket beépítettük a modellbe és zajtérképező szoftver segítségével meghatároztuk a környező létesítmények zajterhelését. Vonatforgalom: Alapállapotban egy átlagos hétköznapi napon 52 db személyvonat közlekedett a 2-es vonalon, A vizsgálat idején a 3-as vonalon nem közlekedtek személyvonatok. Az állomásra átlagosan 11 tehervonat érkezik, illetve indul, melyek közül 1 db a 3-as vonalra közlekedő nemzetközi irányvonat, 10 db pedig csomóponti kiszolgáló vonat, melyek közül 7 db Dorog és Esztergom, 3 db pedig Esztergom és Tokod között közlekedik. Forgalmi üzemi technológia: Az állomás speciális forgalmi technológiával rendelkezik. Elsődleges szerepe a személyvonatok végállomási technológiájának lebonyolítása, valamint a SUZUKI saját célú vágány kiszolgálása, és az ott képződött elegyből induló vonatok összeállítása, valamint kis részben közforgalmi rakodások lebonyolítása. Forgalmi technológiai elemek, műveletek A 2-es vonalforduló elővárosi személyvonatai általában a II., III-as és IV-es vágányokat használják. Az érkező tehervonatok az V. és VI.-os vágányra érkeznek, hosszabb vonatok esetén a III. és IV-es vágányok igénybevétele is szükséges. Az éjszakai órákban a 2-es vonal elővárosi szerelvényeinek tárolása történik. A tárolandó szerelvények az állomás vágányhálózatának nagy részét igénybe veszik. Helyi elegykezelés A SUZUKI saját célú vágányának rakodási technológiája az üres gépkocsi-szállító kocsik Dorog, illetve Tokod állomásról Esztergom állomásra történő továbbítása, mely csomóponti kiszolgáló vonatokkal történik. Ugyanígy csomóponti kiszolgáló vonattal kerülnek átállításra a helyi közforgalmú rakodóvágányra szánt, valamint ott megrakott elegyek is. A SUZUKI saját célú vágányán megrakott kocsik továbbítása Almásfüzitő felé részben csomóponti kiszolgáló vonattal, részben nemzetközi irányvonattal történik. A vagonok összeállítása távlatban is főleg Dorogon történik. Az összerakott elegyek irányba állítása közlekedési mozgásként, közlekedési zajforrásként vizsgálható. Az alapállapot jellemzéséhez a mértékadó forgalmi adatokat a következő táblázat tartalmazza. Jelenleg felújítási munkák miatt csak a Almásfüzitő felé közlekednek vonatok, alapállapotnak a felújítási munkák megkezdése előtti helyzetet értjük.

Szakasz


Típus

Darab

Sebesség

Hossz

43

40 km/h

128 m

Irányvonat

0

0

0

Közvetlen teher

5

40 km/h

300 m

Helyi (Desiro)

9

40 km/h

128m

Irányvonat

1

40 km/h

400 m

Közvetlen teher

5

40 km/h

300 m

Helyi (Desiro)

Esztergom állomás nappal (6-22 óra között)

éjjel (22-6 óra között)

személy

személy

Alapállapotban a vasúti forgalomból származó zajterhelés:

84 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Fenti forgalmak alapján számítással meghatároztuk a közlekedési zajból adódó zajvédelmi sáv szélességét. Szakasz Esztergom állomás

Számított zajszint

25 m (ref. távolság) dB(A)

nappal (6-22 óra között)

59,7


59,1

Utastájékoztatás, rakodási tevékenységből származó zaj: Ezek a tevékenységek üzemi zajterhelésnek minősülnek. Kevés közforgalmi rakodás történik az állomáson, így annak zajkibocsátása sem számottevő. A hangosító berendezés átlagos zajszintje hangosítási zóna középpontjában nappal 75dB(A) éjjel 70 dB(A), perontól 25 m-re, akadálytalan hangterjedés esetén átlagosan nappal 58 dB(A) éjjel 53 dB(A). A bemondás ideje átlagosan 10 mp. Az ismétlődések száma alapján a hangos bemondásból az alábbi zajszintek adódtak: 25 m Védőtávolság Szakasz Napszak (ref. távolság) [m] dB(A) Esztergom nappal 46,2 állomás (6-22 óra között) 25 éjjel 39,2 (22-6 óra között)

dB(A) 46,2 39,2

Közúti zajterhelés: A OKA forgalmi adatok, illetve a forgalomszámlálás adatok alapján elvégeztük az egyes útszakaszok emisszió számítását a 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet vonatkozó előírásai alapján. A kiszámolt emissziós értékeket építettük be a zajtérképes modellbe. Két helyszínen zajmérést végeztünk, a jelenlegi zajterhelés meghatározására. A mérés idején a SUZUKI gyárban részleges leállás volt, így a naponta 2-3 alkalommal (aktuális műszakrendtől függ) közlekedő buszok zajterhelését nem tartalmazzák. Majd megismételt zajmérést is végeztünk olyan időszakban, amikor nem volt leállás a SUZUKI üzemben. A zajkibocsátás és terjedésszámítás a következő paraméterek figyelembevételével került elvégzésre: Közút: Sebesség - mindhárom akusztikai kategóriában 60/40/40 km/h Forgalom áramlása: - egyenletes Akusztikai érdességi kategória: - C, E Terjedés típusa: - akadálytalan terjedés Látószög: - 180º

85 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Alkalmazott adatok és paraméterek a zajterjedés számítása során Távolságtól függő korrekció: - csillapítási szorzó keleten (sűrűn beépített) C=12,5; nyugaton és Bem József tér irányában (zöldfelület) C=15 Látószög: - 180º Levegő hangelnyelő hatása (KL) - Nem került figyelembe vételre Talaj és a talaj közeli meteorológia miatti csillapodás (Km), - Nem került figyelembe vételre Növényzet csillapító hatása (Kn), - Nem került figyelembevételre Beépítettség miatti szintcsökkenés (KB), - A program a rögzített épületek zajárnyékoló hatását figyelembe veszi Zajárnyékoló falak számítása során alkalmazott paraméterek Domborzat - Figyelemvételre került a geodéziai felmérések alapján Számításban figyelembe vett fal típus - Elnyelő típusú fal Jelenlegi közúti zajforrásként a Kiss János V.ezr. út (111. j. út), a Baross Gábor út, Bem tér és Áchim András útból származó zajok a mértékadók. A forgalmi adatokból meghatároztuk az adott útszakaszra vonatkozó emissziós értékeket, melyekből zajtérképező szoftver segítségével határoztuk meg a terepen elhelyezkedő épületek zajterhelését. A zajtérképes vizsgálat során mind a vasúti mind a közúti forgalmakból adódó zajt figyelembe vettük. A következő közúti zaj emissziós értékekkel számoltunk: Emisszió 7,5 m-re

Út

dB(A) (nappal/éjjel) János 69,2/61,1 út

Kiss v.ezr. 111.j. út Baross Gábor 66,7/58,5 út

Bem tér

József 66,1/58,0

Áchim András út

65,2/57,7

25 m dB(A) (nappal/éjjel) 62,2/54,5

Környező területek besorolása dB(A) (nappal/éjjel) Kertvárosias lakóterület

határérték

megjegyzés

dB(A) (nappal/éjjel) 65/55

60,2/52,0

1. kertvárosias 1. 60/50 lakóterület 2. Vegyes 2. 65/55 terület

59,6/51,5

Nagyvárosias lakóterület

56,8/49,2


65/55

Korábban országos közút jelenleg önkormányzati gyűjtőút, rossz állapotú útburkolat Kiskockakő burkolat, hatalmas kátyúkkal

86 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A zajtérképes vizsgálat alapján a következő lakóépületek érintettek túllépéssel közvetlenül a tervezett IMCS környezetében: cím Kiss János v.ezr. út melleti lakóépületek Baross Gábor út 9. (zajtérképen 19) Baross Gábor út 26. (zajtérképen 2) Baross Gábor út 28. (zajtérképen 1) Baross Gábor út 32/B (zajtérképen 4) Baross Gábor út 32/A (zajtérképen 3)

zajterhelés dB(A) nappal/éjjel 63,9-69,4/ 55,8-61,3

határérték dB(A) nappal/éjjel 65/55

túllépés dB(A) nappal/éjjel 0-4/0,8-6,3

62,4/54,6 63,1/55,3 63,9/56,1 64,0/56,2 64,3/56,5 64,4/56,6 64,3/56,5

60/50

2,4/4,6 3,1/5,3 0/1,1 0/1,5 0/1,5 0/1,6 4,3/6,5

63,9/56,1 64,1/56,3

65/55 65/55 60/50 60/50

3,9/6,1 4,1/6,3

megjegyzés Távolságtól függően változik, végig lakóházak

Földszinten bolt és presszó, emelt lakó Kerítés és farakás részben árnyékol. Udvarban gumis műhely

A helyszínen három darab 24 órás zajmérést is elvégeztünk a tervezési időszakban. A zajmérési jegyzőkönyvek a 4.sz mellékletben találhatók. Az elvégzett mérések eredményei: cím

zajterhelés dB(A) nappal/éjjel 53/46,1

határérték dB(A) nappal/éjjel 65/55

túllépés dB(A) nappal/éjjel -/-

ZP2 Baross Gábor utca 32 A

61,7/53,6

60/50

1,7/3,6

ZP2 Baross Gábor utca 32 A

62,7/56,2

60/50

2,7/6,2

ZP3 Kovácsi utca 21

49,8/46,2

65/55

-

Zp1 Budai Nagy Antal utca 5/b 1.em. erkély

megjegyzés A zajmérés idején a SUZUKI gyárban leállás volt, így a szállítóbuszok nem közlekedtek egyik napszakban sem, A zajmérés idején a SUZUKI gyárban leállás volt, így a szállítóbuszok nem közlekedtek egyik napszakban sem, ez és a némileg kisebb forgalom okozhat 2-3 dB-t A zajmérés idején a SUZUKI gyárban kétműszakos munkarend volt. Vasúti zaj

A jelenlegi zajterhelésre vonatkozó vizsgálat értékelése Vasút: A Kovácsi utca lakóépületei viszonylag messze helyezkednek el a vasút peronos szakaszától, az utca északi végén közelebb lévő lakóházak az üzemi terület mögött helyezkednek el. A forgalmi részhez legközelebb eső ingatlan a 18182 hrsz-ú többszintes társasház, mely 67,9 m-re helyezkedik el a jelenlegi legszélső használatban lévő vágánytól. Megállapítható, hogy a jelenlegi üzemi és forgalmi

87 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



viszonyok mellett a vasúti közlekedés és üzem nem okoz határértékek feletti zajterhelést egy lakóingatlan tekintetében sem. A vonatforgalomból és utastájékoztatásból adódó zaj nem okoz határérték feletti terhelést egyetlen lakóépületnél sem. A számított védőtávolságon belül ugyan a IX. és XI.-es vágányok környezetében vannak lakóépületek, azonban ezek a vágányok csak tároló funkciót látnak el, így közlekedésből származó zaj nem terheli az épületeket. A hangosbemondó kelltette üzemi zaj tekintetében megállapítható, hogy a perontól 25 m-en belül már teljesülnek az előírt határértékek. Közút: A közúti forgalom vizsgálata alapján megállapítható, hogy a közúti forgalom helyenként nagy zaj határérték túllépést okoz. Közel helyezkednek el lakóházak a nagy forgalmú Kiss János v.ezr. út (111j. út) mentén illetve a Baross Gábor út mentén. A határérték túllépések annak ellenére, hogy közel ugyan akkora terhelés ér egy-egy lakóépületet pl. Baross Gábor utcán, a területi besorolások váltakozása miatt változó képet mutatnak. A Baross Gábor úton a kertvárosias besorolású területen éjszaka 6,5 dB(A) túllépés is adódik. Az útburkolatok rendkívül rossz állapotúak különösen a Baross Gábor utcán, illetve a kiskockakő burkolatú Bem téren. Megjegyzendő, hogy a Baross Gábor utca 32,32a,32b lakóházaknál nem biztos, hogy indokolt a kertvárosias lakóterület besorolás, tekintettel a terület vegyes összetételére, illetve a közvetlen szomszédságú területek besorolására. A meglévő P+R parkoló jelenleg kis kihasználtsággal működik. 4.5.4. Távlati 2030-as állapot vizsgálata Vasút: A vágányhálózat is jelentősen megváltozik. Az utasforgalmi és áruforgalmi feladatok helye élesen elkülönül. A SUZUKI gyár kiszolgálásához kapcsolódó vágánycsoport kikerül a jelenlegi helyéről a nyíltvonal mellé, lakóházaktól távol. Ezzel biztosítható, hogy a gyári kiszolgáló menetek a nyíltvonal felöl közvetlenül be, illetve onnan ki tudjanak járni tehervonati vágányokra a peronos vágányok érintése nélkül. Illetve a mozgatás jelentős része megoldható az új vágánycsoporton. A város legújabb rendezési tervének megfelelően a meglévő vágányok a felvételi épület vonalánál csonkázásra kerülnek. A személyvonati forgalom számára 3 peronos vágány kerül kialakításra, az I, II és III számúak. Az ún. tehervonati vágánycsoport kialakítása miatt a jelenlegi nyíltvonali vágány mindkét oldalán 1-1 vágánnyal szélesítésre kerül a vasúti földmű, figyelembe véve a SUZUKI gyár meglévő rakodóvágányait. A fővágányok, illetve a személyvonati vágányok előtti csatlakozó ív v=40 km/h sebességgel lesz járható, majd az állomás bejárati jelzőjéig az átmenő fővágányok v=100 km/h-val majd 80 km/h-val, a peronos szakaszon max 40 km/h sebességgel lesz járható. Vonatforgalom: Az állomás távlati vonatforgalmát a tervezési folyamat keretében készített menetrendi koncepció alapján határoztuk meg. A koncepció 2-es vonalon ütemes menetrendi szarkezet takar, amelynek során a vizsgált szakaszon egész nap 30 perces követésű elővárosi vonatforgalom zajlik. A menetrendi koncepció a 3-as vonalon általában 2 óránkénti, a csúcsidőszakban óránkénti személyvonati közlekedést jelent. Egy átlagos hétköznapon az állomásra 120 vonat érkezik, illetve indul. A vonatok közül 107 db személyszállító, melyekből 80 vonat a 2-es vonalon, 27 vonat pedig a 3-as vonalon közlekedik. Az állomást egy átlagos hétköznapi napon 11 tehervonat érinti, melyek közül 1 db Almásfüzitőig közlekedő közvetlen tehervonat, 10 db pedig csomóponti kiszolgáló vonat. A vonatok közül 7 db kiszolgáló vonat a 2-es, a 3-as vonalon közlekedik. Személyvonat technológia A 2-es vonalról érkező személyvonatok az I-III számú vágányok valamelyikén kerülnek fogadásra. Az éjszakai órákban sor kerül érkezett szerelvények hajnali induló vonatig történő tárolására is. A 3-as vonalon közlekedő járművek esetén technológiailag legkedvezőtlenebb esetet, a Bzmot sorozatú motorkocsi és egy (vagy két) mellék-kocsi összeállítással számolunk. A vonatok az I. vagy III. számú vágányra érkeznek, illetve indulnak. A IV és V-ös vágányok tároló funkciót látnak el.

88 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Teherforgalmi technológia A tervezett új vágánygeometria következtében a SUZUKI iparvágány kiszolgálása alapvetően fog megváltozni- Az új fogadó indító vágányok lehetővé teszik, hogy hosszú üres kocsisor érkezzen és induljon. Ezzel elmarad rövid szerelvényekkel történő többszöri átállító menet. A lakóterület közelében (peronos szakasz) nem kell bemenni a tehervonatoknak. Az üres kocsik tárolása és előzetes igény szerinti összeállítása továbbra is Dorog állomáson fog történni. A rakott szerelvények irányvonattá történő összezárása, majd innen történő közvetlen indítása az új tehervonati vágánycsoporton fog megtörténni. A közforgalmú rakodóvágány kiszolgálására a VII. rakodó vágányt veszik igénybe. Az alábbi táblázatban összefoglalva láthatók a vasútállomás lakott területre benyúló (peronos) szakaszt érintő vonatforgalmak. Szakasz


Esztergom állomás Peronos szakasz Nappal (6-22 óra között)

Típus

Darab Sebesség

Helyi személy 2-es vonal (Villany motorvonat) Helyi személy 3-es vonal (Bzmot) Tehervonat


Hossz

64

40 km/h

150 m

22

40 km/h

35 m

16

40 km/h

150 m

5

40 km/h

35 m

1

40 km/h

600 m

0

Helyi személy 2-es vonal (Villany motorvonat) Helyi személy 3-es vonal (Bzmot) Tehervonat

A vasúti forgalomból adódóan számítással meghatároztuk a zajvédelmi sáv szélességét. Szakasz

Számított zajszint

Esztergom állomás Peronos szakasz

Nappal (6-22 óra között) Éjjel (22-6 óra között) Esztergom állomás Nappal Peronos részt (6-22 óra között) megelőző szakasz Éjjel (22-6 óra között)

dB(A)

Védőtávolság [m]

55,6 25 50,9 57,3 31 55,0

A peronos szakaszon 25 m-en belül teljesül a közlekedésből származó zajterhelés határértéke. Ezeken a távolságokon belül nincs lakóépület. Utastájékoztatásból származó zaj: Ezek a tevékenységek üzemi zajterhelésnek minősülnek. A vasúti elegyek összerakása nem érinti a peronos szakaszt, így csak az utastájékoztató rendszer zajhatásaival foglalkozunk.

89 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Vasúti hangos utastájékoztatás: A hangosító berendezés átlagos zajszintje hangosítási zóna középpontjában nappal 75dB(A) éjjel 70 dB(A), perontól 25 m-re, akadálytalan hangterjedés esetén átlagosan nappal 58 dB(A) éjjel 53 dB(A), a. A bemondás ideje átlagosan 10 mp. Az ismétlődések száma alapján a hangos bemondótól az alábbi zajszintek adódnak: Szakasz Számított 25 m (ref. távolság) Védőtávolság zajszint dB(A) [m] Esztergom nappal 48,8 állomás (6-22 óra között) 26,1 Éjjel 40,9 (22-6 óra között)

dB(A) 47,9 40,0

A 26,5 m-es távolságon belül lakóingatlan nincs. Buszpályaudvar hangosbemondásból származó zajhatása: A hangosító berendezés átlagos zajszintje hangosítási zóna középpontjában nappal 75dB(A) éjjel 70 dB(A), perontól 25 m-re, akadálytalan hangterjedés esetén átlagosan nappal 58 dB(A) éjjel 53 dB(A), a. A bemondás ideje átlagosan 8 mp. Az ismétlődések száma alapján a hangos bemondótól az alábbi zajszintek adódnak: Szakasz Számított 25 m (ref. távolság) Védőtávolság zajszint dB(A) [m] Esztergom nappal 52,2 állomás (6-22 óra között) 26,3 Éjjel 39,7 (22-6 óra között)

dB(A) 50,0 38

P+R parkoló A zajtérképes vizsgálat során figyelembe vettük a már megépült 150 parkolóállásos P+R parkolót. A parkolóhelyek mindegyikére napi 4 cserélődést vettünk figyelembe távlatban. Buszparkoló zajhatása: A Zajtérképes vizsgálat során a autóbusz állomás terhelési diagrammja alapján meghatároztuk a foglaltságot amely bemenő adatként szolgált a zajtérképező programba. Külön számoljuk az indulás előtti melegítéshez, légrendszerek felöltéséhez szükséges üzemi időt, amelynél indulás előtti 5 perces alapjáraton történő üzemelést feltételeztünk. Egy átlagos busz alapjárati zajkibocsátása 6 m távolságban 70 dBA, ezt vettük figyelembe a számítások során. Az egyes zajesemények ismétlődésének meghatározásakor az összes induló buszt beleszámoltuk, így a biztonság javára tettünk közelítést, hiszen nem az összes busz indul parkolóállásról. A buszok fő zajforrása jellemzően a hátsó szellőzőnél van. -5 db korrekciót alkalmaztunk a 45 fokos parkolóállások miatt. Szakasz

Számított zajszint Busz parkoló nappal (6-22 óra között) Éjjel (22-6 óra között)

6m dB(A)

Védőtávolság [m]

75

dB(A) 47,5

24 67,5

40,0

90 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A 24 m-es védőtávolságon belül nincs védendő létesítmény. A buszparkoló zajának lakóházak felé történő mérséklése érdekében, elsősorban a fokozott lakossági igény miatt, 2,5 m magas zajárnyékoló fal megépítését javasoljuk a bekötő út lakóházak felöli oldalán, azzal párhuzamosan. A buszpályaudarra érkező és induló járatok zajkibocsátását a VértesVolán által meghatározott forgalmi igények alapján határoztuk meg. A bekötő út zajhatásainak vizsgálata során az állomás és buszparkoló közötti szakaszon a kiálló buszok forgalomnövelő hatásait is figyelembe vettük. Jelenlegi közúti zajforrásként a Kiss János v.ezr. út (111. j. út), a Baross Gábor út és Áchim András útból származó zajok a mértékadók. A forgalmi adatokból meghatároztuk az adott útszakaszra vonatkozó emissziós értékeket, melyekből zajtérképező szoftver segítségével határoztuk meg a terepen elhelyezkedő épületek zajterhelését. A zajtérképes vizsgálat során mind a vasúti mind a közúti forgalmakból adódó zajt figyelembe vettük. Csatlakozó közúti elemek: A csatlakozó utak és buszpályaudvar belső útjai által okozott zaj zajtérképes vizsgálatát is elvégeztük. A programba a P+R parkoló, a buszparkoló és a vasúti közlekedés által előidézett közlekedési zajt is bemenő adatként rögzítettük, így azok együttes hatását tudtuk vizsgálni.

Emisszió 7,5 m-re

Út

dB(A) (nappal/éjjel) János 70,0/61,8 út

Kiss v.ezr. 111.j. út Baross Gábor 64,5/56,6 út Baross Gábor 65,5/57,4 utca IMCS előtti szakasz Bem József 64,5/56,6 tér Áchim András út

65,4/57,9

25 m dB(A) (nappal/éjjel) 63,4/55,2

Környező területek besorolása dB(A) (nappal/éjjel) Kertvárosias lakóterület

határérték

megjegyzés

dB(A) (nappal/éjjel) 65/55

1. kertvárosias 1. 60/50 lakóterület 2. Vegyes 2. 65/55 terület 1. kertvárosias 1. 60/50 lakóterület

Korábban országos közút jelenleg önkormányzati gyűjtőút

58,9/51,1

Nagyvárosias lakóterület

Kiskockakő burkolat, hatalmas kátyúkkal

57,0/49,4


58,9/51,1

58,9/50,9

65/55

91 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001


Út

Kiss János v.ezr. út 111.j. út Bartók Béla u. 57 (zajtérképen 14) Budafoki út 48 (Zajtérképen 32) Kovácsi utca végig Baross Gábor út 9. (zajtérképen 19) Baross Gábor út 26. (zajtérképen 2) Baross Gábor út 28. (zajtérképen 1) Baross Gábor út 32/B (zajtérképen 4) Baross Gábor út 32/A (zajtérképen 3)


Zajterhelés (zajvédelem nélkül) dB(A) (nappal/éjjel)

Környező területek besorolása dB(A) (nappal/éjjel)

Határérték úttól (ill. alapállapot) dB(A) (nappal/éjjel)

Túllépés nappal/éjjel

megjegyzés

64,469,6/56,361,5 54,2/49,4

Kertvárosias lakóterület

65/55

1,3-4,6/1,3-6,5

Nem történik burkolatcsere

Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület

60/50

0/0

Határéték közeli terhelés

60/50

0/0,7

60/50

0/1,3-6,9

63,1/55,4 63,7/56,1 64,5/56,7 64,6/56,8

Kertvárosias lakóterület Vegyes terület

60/50

3,1/5,4 3,7/3,1 0/1,7 0/1,8

64,9/57,2 65,0/57,3

vegyes terület

65/55

0/2,2 0/2,3

65,4/58,3 65,5/58,5


60/50

5,4/8,3 5,5/8,5

64,6/57,2 64,8/57,5


60/50

4,6/7,2 4,8/7,5

54,2/50,6 54,6/51,359,9/56,9

65/55

Dupla buszforgalom a kiállások miatt

Terheli visszakanyarodó buszok zaja is

4.5.4.1. Tervezett védelmi intézkedések: Az új állomáshoz vezető gyűjtőút mellett a padkán javasoljuk 662 m hosszban 2,5 m magas zajárnyékoló fal építését, melynek a Kincses patak mentén az északi oldala, a vasúttal párhuzamos szakaszon a nyugati oldala növényzettel takart legyen. Az állomás nyugati oldalról történő megközelítést biztosító rámpa elválasztó korlátjára 14 m hosszban, 1,5 m magas. Átlátszó kivitelű zajvédelmi célú fal építése javasolt a minél kisebb akusztikai rés érdekében. További zajárnyékoló fal kiépítését javasoljuk a buszállomás nyugati oldalán a burkolat mellett 1 m-re mintegy 84 m hosszon. A zajárnyékoló fal javasolt magassága 3 m. A buszparkolók keleti oldalán 2,5 magas zajárnyékoló falat javaslunk. A kertvárosias elhelyezkedés következtében csak anyagában színezett, magas esztétikai hatású fal építhető. Tervezett zajárnyékoló fal akusztikai tulajdonságai MSZ EN 1793-1-3 szabvány szerinti követelmények: Hangelnyelés: A4 kategória Hanggátlás: B3 kategória A zajárnyékoló falak növényzettel való befuttatása javasolt. A Baross Gábor út menti ingatlanok védelmében nincs lehetőség zajárnyékoló fal építésre a szűk keresztmetszetek miatt. A jelenleg is határérték túllépéssel terhelt Baross Gábor utcai lakóingatlanok tekintetében kismértékű zajnövekményre lehet számítani. A Baross Gábor út mellett a vegyes beépítésű területen javasolt egységesen vegyes városközpontú besorolású területet kijelölni a rendezési tervben. A kiviteli tervek készítésekor, illetve az építkezés megkezdése előtt a nyílászárók

92 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



zajcsökkentő hatásának ellenőrzése szükséges. Indokolt esetben a nyílászárók cseréje, vagy plusz egy réteg zajcsökkentő üveg réteg felszerelését kell megvalósítani, ezzel biztosítva a belső térre vonatkozó határértékeket. A Bem tér melletti lakótelep zajterhelése nem közelíti meg a határértéket, így ott zajvédelmi intézkedés nem indokolt. Vasúti zaj távlati értékelése: A megnövekedett vasúti forgalomból adódó zajterhelés a lakóépületeket érintő szakaszon csökkenni fog, köszönhetően új felépítménynek (hevederes sínillesztés helyett hegesztett), villamos motorvonat üzemnek, illetve hogy a teherforgalom jelentős része távolabb kerül a lakott területektől az új teherforgalmi vágánycsoport megépülésével. A hangosbemondók által keltett üzemi zaj is határérték alatti terhelést okoz a lakóépületeknél. Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a tervezett P+R parkoló forgalmából adódóan sem kell túllépéssel számolnunk, így ott zajvédelmi intézkedésre nincs szükség. A javasolt zajvédelmi intézkedésekkel a következő zajterhelések adódnak: Túllépés Út Zajterhelés Környező Határérték nappal/éjjel területek úttól (ill. alapállapot) besorolása dB(A) dB(A) dB(A) (nappal/éjjel) (nappal/éjjel) (nappal/éjjel) Kiss János v.ezr. út 111.j. út Bartók Béla u. 57 (zajtérképen 14) Budafoki út 48 (Zajtérképen 32) Kovácsi utca végig

Baross Gábor út 9. (zajtérképen 19) Baross Gábor út 26. (zajtérképen 2) Baross Gábor út 28. (zajtérképen 1) Baross Gábor út 32/B (zajtérképen 4) Baross Gábor út 32/A (zajtérképen 3)

64,469,6/56,361,5 52,3/47,0

Védelmi intézkedés

Kertvárosias lakóterület

65/55

1,3-4,6/1,36,5

Nem történik burkolatcsere

60/50

0/0

2,5 m magas zajárnyékoló fal

60/50

0/0

50,3/46,553,9/50,2

Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület

60/50

0/0,2

63,1/55,5 63,7/56,1 64,0/56,3

Kertvárosias lakóterület Vegyes terület

60/50

3,1/5,5 3,7/6,1 0/1,3

64,9/57,2 65,1/57,4

vegyes terület

65/55

0/2,2 0,1/2,4

65,5/58,6


60/50

5,5/8,6

64,6/57,2 64,8/57,6


60/50

4,6/7,2 4,8/7,6

50,6/46,9

65/55

2,5 m magas zajárnyékoló fal, Buszállomástól 3 m magas zajárnyékoló fal Nyílászárók akusztikai ellenőrzése

Nyílászárók akusztikai ellenőrzése, Területi besorolás változtatása városközponti vegyes területre

A zajtérképes vizsgálat alapján megállapítható, hogy a tervezett intézkedések mellett a Kincses patak melletti bekötő úton, a buszpályaudvar keleti oldalán, illetve a lakótelepen nem kell határérték túllépésre számítani.

93 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A buszpályaudvar áthelyezésével a város belsőbb utcái jelentős zajterhelés csökkenést tapasztalhatnak. A Kiss János v.ezredes úton a természetes forgalomfejlődési szorzókkal számoltunk, burkolatfelújítást nem vettünk figyelembe. A buszforgalom csökken, ennek ellenére a természetes forgalomfejlődés következtében zajnövekedésre lehet számítani. A tervezési terület közvetlen környzetében ugyan megnövekszik a buszforgalom, de a tervezett forgalomtechnikai megoldások, az új útburkolatok és a tervezett zajvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem történik jelentős változás. Abban, hogy a zajterhelés nem növekszik számottevően a környéken, nagy szerepe van a vasút villamosításának, hiszen ez önmagában is zajcsökkenéssel jár. A buszok zajkibocsátása pedig jóval alacsonyabb a vasúti Desiro szerelvényekhez képest. Utastájékoztató rendszerre vonatkozó javaslaok: A tervezett korszerű utasításadó és utastájékoztató rendszer kialakításához külön terv készül, melynek akusztikai méretezése kiviteli terv fázisban történik. Az utastájékoztató és utasításadó hangkörzetek vezérlését az integrált üzemirányító rendszer biztosítja. A kültéri tervezett utastájékoztatást jellemzően az állomási peronok két végén álló oszlopokon sínkorona szint felett 3,4 -4 m magasságban elhelyezett hangszórók biztosítják, ezt kiegészíti a buszpályaudvar utastájékoztató rendszere. A hangosítási egységeket lehetőség szerint a világítási terv szerint elhelyezésre kerülő világítási oszlopokon, illetve a perontetőn kell elhelyezni. A vasúti peronoknál folyosószerűen (nem a lakott területek felé) 5-100 m-en belül tisztán hallható hangrendszerek sem a az épületek felé nem sugároznak feleslegesen hangot. Kiviteli terv szintjén lehetőség van aktívan szabályozott hangszórók tervezésére, ezek a környezeti zajszinthez képest + 5-10 DB erősséggel sugároznak, ezzel kiküszöbölik a lakóépületek felé eső felesleges hanghatást. A központi vezérlőberendezésbe éjjelnappali kimenőszint váltás történhet automatikusan, így a 6-10 dB hangnyomásszint csökkentés történik. Az utasításadó berendezéseknél külön gomb megnyomásával -5 dB hangnyomás csökkentést lehet elérni. A modern hangszórók alkalmazásával és kétirányú külsőtéri bemondó berendezésbe épített erősítővel elérhető, hogy ne a térhangszórokon keresztül történjen a kommunikáció, főleg az éjszakai időszakban. A hangosító körzetek külön vezérlésével elérhető hogy csak a szükséges zónákban legyen éppen hangosítás. A kiviteli terv készítése során a hangosítás megtervezésekor érvényt kell szerezni az üzembiztonsági és környezetvédelmi szempontoknak is. A tervezés során figyelembe kell venni a létesítmény mentén a lakott területen élő lakosság szempontjait, a jogszabályban előírt határértékek teljesülését. Az eltérő nappali és éjjeli megengedett határértékek miatt a hangosító berendezéseket nappal-éjjel szintátkapcsolási lehetőséggel kell tervezni. A hangrendszer egy időben több hangkörzetet legyen képes vezérelni egymással párhuzamosan.

94 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



4.5.5. Építési zaj Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kivitelezés munkagépeire vonatkozó határértékeket: A zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések határértékei Teljesítmény, P (kW) A hangteljesítményszinthatárérték dB/1 pW Villamos teljesítmény, Pe1(1)(kW) A berendezés fajtája A berendezés tömege, II. ütem, m (kg) I. ütem, 2002. 2006. január január 3-tól Vágási szélesség, 3-tól L (cm) Építőipari teheremelők P≤15 96 93 (robbanómotoros hajtással) P>15 83+11 lg P 80+11 lg P Döngölőgépek (vibráló hengerek, P≤8 108 105(2) lapvibrátorok és vibrációs 870 89+11 lg P 86+11 lg P(2) Döngölőgépek (nem vibráló P≤55 104 101 hengerrel) P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Kompresszorok P≤15 99 97 P>15 97+2 lg P 95+2 lg P Kézi betontörő és fejtőkalapácsok m≤5 107 105 15<m<30 94+11 lg m 92+11 lg m(2) m≥30 96+11 lg m 94+11 lg m Építőipari csörlők (robbanómotoros P≤15 96 93 hajtású) P>15 83+11 lg P 80+11 lg P Földtolók (lánctalpas) P≤55 106 103(2) P>55 87+11 lg P 84+11 lg P(2) Földtolók (kerekes) P≤55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Dömperek P≤55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Hidraulikus vagy köteles kotrók P≤15 96 93 P>15 83+11 lg P 80+11 lg P Kotró-rakodók (lánctalpas) P≤55 106 103 P>55 87+11 lg P 84+11 lg P Kotró-rakodók (kerekes) P≤55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Földgyaluk P≤55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Hidraulikus nyomásfokozók P≤55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Talajés szeméttömörítő P≤55 104 101 homlokrakodók P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Fűnyírók, gyepvágók / L≤550 96 94(2) gyepszegélyvágók 50
95 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések határértékei Teljesítmény, P (kW) A hangteljesítményszinthatárérték dB/1 pW Villamos teljesítmény, Pe1(1)(kW) A berendezés fajtája A berendezés tömege, II. ütem, m (kg) I. ütem, 2002. 2006. január január 3-tól Vágási szélesség, 3-tól L (cm) L>120 105 103(2) Villás emelőtargoncák belső égésű P≤55 104 101(2) motorhajtással, ellensúllyal P>55 85+11 lg P 82+11 lg P(2) Rakodógépek (lánctalpas) P≤55 106 103 P>55 87+11 lg P 84+11 lg P(2) Rakodógépek (kerekes) P≤55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P Mobil daruk P≤55 104 101(3) P>55 85+11 lg P 82+11 lg P(3) Motoros kapák 96 93 Útburkolatrakó gépek P≤55 104 101(2) P>55 85+11 lg P 82+11 lg P(2) Áramfejlesztő generátorok Pel≤2 97+lg Pel 95+lg Pel 210 97+lg Pel 95+lg Pel Toronydaruk 98+lg P 96+lg P Hegesztőgenerátorok Pel≤2 97+lg Pel 95+lg Pel 210 (1) Pel hegesztő generátoroknál a szokásos hegesztőáram szorzata a szokásos hegesztőfeszültséggel a gyártó által megadott legkisebb kitöltési tényező mellett. Pel áramfejlesztő generátoroknál: primér teljesítmény az MSZ-ISO 8525–1:2001 szabvány 13.3.2. pontja szerint. (2) A következő berendezések esetében továbbra is az I. ütem határértékei hatályosak, a II. ütemre megadott határértékek csak tájékoztató jellegűek: – kézzel tolt vibráló hengerek, – lapvibrátorok (>3 kW), – vibrációs döngölőgépek, – földtolók (acél lánctalppal), – rakodógépek (acél lánctalppal >55 kW), – villás emelő targonca belső égésű motorral, ellensúllyal, – nagy tömörítő erejű, lehúzólappal felszerelt útburkolatrakó gépek, – belső égésű motoros kézi betontörők és fejtőkalapácsok (15<m<30), – fűnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók. (3) Az egymotoros mobil daruk esetében a II. ütemre vonatkozó határértékek 2008. január 4-én lépnek életbe, ezt megelőzően az I. ütemre vonatkozó határértékeket kell alkalmazni. A megengedett hangteljesítményszint értékeket a legközelebbi egész számra (a 0,5-nél kisebb értéknél lefelé, 0,5-tel egyenlő vagy annál nagyobb értékeknél felfelé) kell kerekíteni

96 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001


4.6.


ÉPÍTETT KÖRNYEZET

4.6.1. A jelenlegi állapot vizsgálata Esztergom város a Pilisi hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Duna jobb partján Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén helyezkedik el. A város az Esztergomi kistérség székhelye, önálló polgármesteri hivatalt, és bolgár, cigány, lengyel, német, ruszin és szlovák kisebbségi önkormányzatot működtet. Területe:10035 ha, népessége 30928 fő. Az óvárost nyugatra a Duna, keletről a városkapu fogja közre. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Esztergom- Kertváros, ahol a lakósság közel ötöde lakik. A város Dorog felől a10. sz. főúton, a 11.sz. főúton Visegrádon és Dobogókőn keresztül, valamint 2001- óta Párkány felől az újjáépített MáriaValéria hídon keresztül közelíthető meg. A déli városrész Esztergom legnagyobb lakosszámú, de szegényebb területei közé tartozik, közlekedési kapcsolatai jók mind a városközpont, mind a Kertváros felé. A területen áthaladó három állami kezelésű 11. 111. 1111. sugár irányú - főút a Déli-városrész belterületi részét három önálló szerkezetű városrészre osztja. A tömegközle-kedés jelenléte, a vasútállomás közelsége az egyik erőssége a városrésznek, mely fejlesztendő területként, városrészi központ kialakításának igényével párosul. Az Ipari Park egyrészt felöleli a volt laktanyák területét, másrészt a rendszerváltást követően zöldmezős beruházásként épült korszerű ipartelepet. Itt fontos a külső térszerkezeti kapcsolatok erősítése, az ipari park fejlesztési lehetőségeinek biztosítása érdekében. Az iparterület feltárása a 1111. jelű és az 1117. jelű országos közút felől történik. A Kertváros a városközponttól különálló önálló alapvetően lakóövezeti besorolású városrész. Az egyetlen külső kapcsolatát a 111. jelű út adja, és bár Doroggal szomszédos, attól is elkülönült, úthálózatuk nem kapcsolódik. Itt halad keresztül a Budapest – Dorog – Esztergom vasúti fővonal, saját vasútállomása van három vágánnyal. Számos helyi védelem alatt álló természeti érték, utcakép, épület és több száz régészeti lelőhely van Esztergom területén nyilvántartva. 4.6.2. Állapotváltozások a beruházás megvalósulása esetén 4.6.2.1. Vizsgálati módszer Rendeletek, törvények 1997.évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997.(XII. 20) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, valamint ennek módosítása a 36/2002.(III.7.) Korm. Rendelet A 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. Tv. Az Országos Területrendezési Tervről 4.6.2.2. Építési fázis A tervezett létesítmény területén egy darab helyi védettség alatt álló épület található, a meglévő vasút állomási főépület. Védelemre javasolt továbbá a területen található Vízház, illetve a Baross Gábor utcában lévő Tűzoltósági épület. Ezek megóvása tervezési feladat tárgyát képezi. Amennyiben az építés alatt váratlan régészeti leletek kerülnek elő, a földmunka végzését abba kell hagyni és A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

97 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A tervezés jelenlegi fázisában nem ismertek még az anyagnyerőhelyek, depóniák helyei, organizációs kérdések, szállítási útvonalak. Ezek kijelölésénél az esetleges lelőhelyekre, valamint a védett értékekre tekintettel kell lenni. 4.6.2.3. Üzemelési fázis Amennyiben üzemelés alatt (javítási munkák, baleset, havária) váratlan régészeti leletek kerülnek elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A közúti infrastruktúra-fejlesztés településfejlesztés terén.

várhatóan

pozitív

hatásokat

eredményez

a

terület-

és

A települési környezet védelme érdekében zajvédő falak építésére több helyen is szükség lesz. A zajvédő falaknak a lakókörnyezethez illeszkedő, magas esztétikai követelményeknek kell megfelelniük, melyre vonatkozó látványterveket a kivitelezési tervkészítés során a település főépítészével is jóvá kell hagyatni. 4.6.2.4. Illeszkedés a települési elképzelésekhez Kiemelt rendezési feladat a város építészeti, vizuális színvonalának emelése, ill. a meglévő értékek megőrzésének, ill. az építészeti hagyományok továbbélésének biztosítása. Ennek érdekében. - az eltérő karakterű városrészek pozitív építészeti jellegzetességeit meg kell őrizni, - a Belváros közterületrendezése során további gyalogos utcákat, tereket kell létesíteni, - a tehermentesítő út hiányzó szakaszának kiépítésekor a lehető legkisebb beavatkozást kell előirányozni, - felül kell vizsgálni a helyileg védett épületek jegyzékét. A listán lévők felújításáról, a homlokzat renoválásáról önkormányzati támogatás mellett mielőbb gondoskodni kell, - a vizuális konfliktuspontokon, ahol a hagyományok és az új épített környezet diszharmoniában van, részletes szabályozási terv keretében tisztázni kell a környezeti problémák feloldási lehetőségét, - a város jellegzetes pozitív környezeti karakterjegyeit új építéseknél érvényesíteni kell, az építési előírásokba be kell építeni. A szabályozás során ki kell jelölni azokat a területeket, melyek tájképi vagy városképi érzékenységükből adódóan a környezetet maximálisan figyelembe vevő magas színvonalú beépítést igényelnek. Ilyen területek: a városkapuk, a tájképi szempontból érzékeny újonnan beépítésre szánt területek, valamint átépüléssel járó – várostestbe ékelt – funkcióváltó területek, a keleti dombvidék, stb. A város fenti település szerkezeti elképzeléseihez illeszkedik, azonban Esztergom város jelenleg hatályos rendezési tervéhez nem illeszkedik, ezért annak átdolgozása folyamatban van, jelen tervezési munkával párhuzamosan megkezdődött. Az önkormányzattal egyeztetve történik jelen projekt megvalósítása, a település részéről is támogatást élvez a beruházás, így a rendezési terv módosításnak nincs akadálya. 4.6.2.5. Építés hatása Az építés abban az esetben nem gyakorol jelentős hatást a települési környezetre, ha annak területét az építési forgalom nem, vagy csak kis mértékben érinti. A hatás mértékét azonban csak a későbbiekben, az organizációs terv birtokában lehet megállapítani. Mindenesetre építés alatt lehetőség szerint kerülni kell a lakott területeken, vagy annak közelében történő nagy volumenű szállításokat. Az építés során elsősorban a szállításhoz kapcsolódó rezgések okozhatnak kárt a környező épületekben, ezért az építkezés megkezdése előtt a kivitelezőnek fel kell mérni és dokumentálni kell a szállítási útvonalakkal érintett épületek állapotát. 4.6.3. Régészeti lelőhelyek, műemlékek Esztergom építészeti és kultúrtörténeti emlékekben igen gazdag. A tervezett beruházás azonban műemléki védettség alatt álló épületet, építményt nem érint.

98 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A vasút melletti 18159 hrsz.-on a vasútállomás északnyugati oldalán Kovácsi középkori település és templomrom maradványait (Lazon 29101, 30854, 29052) (műemlék jellegű, román stílusú, 1200 körüli) találták meg 1958-ban, melyet akkor feltártak és betemettek. A tervezési terület nagy része érinti fenti fokozottan védett régészeti területet. Ezért külön régészeti hatástanulmány készül jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentációval egy időben. A dokumentáció külön kerül benyújtásra Felügylőség részére, annak megállapításait jelen dokumentáció nem tartalmazza. A vasútállomás környékén a (Lazon 29101) nyilvántartott lelőhely kiterjed a vasútállomástól délre és keletre lévő területekre. 2002-ben indult a terület védetté nyilvánítása, majd 2004-ben a 17/2004(VIII.27) NKÖM rendelet védetté nyilvánította a Kovácsi középkori 30854, 29052, 29114, 29106, 30853 és 29113 nyilvántartási számú lelőhelyeket, melyek két templomot és körülöttük lévő sírokat, valamint a középkori településre vonatkozó egyéb jellemzőket tartalmazzák. Az egyik templomot a vasúti töltés nyugati oldalánál azonosították, míg a másik templom a vasútállomástól keletre helyezkedik el. Az előzetes régészeti dokumentáció megállapításai alapján a tervezett beruházás földmunkái örökségvédelmi kockázattal járnak, mert a vasúti töltés nyugati oldalánál lévő templomon és temetőn keresztül vezet az új bekötő út. A beruházás megkezdése előtt próba feltáró vizsgálatot kell végezni, illetve gondoskodni kell az érintett leletek védelembe helyezéséről. Az út ~1-1,5 m-es kiemelése, megfelelő vastagságú takarást biztosíthat ezen a szakaszon, de ezt csak a feltárások után lehet megtenni. Erre vonatkozóan külön régészeti dokumentáció készül. Az érintett templom jelenlegi állapota nem ismert, korábbi feltáráskor a köveket széthordták, de így is maradhatott helyben megtartandó része. A maradványok előkerülésére 1-2 m-es mélységben lehet számítani. A beruházás szempontjából fontos, hogy az 20901 jelű lelőhely védettsége kizárólag régészetileg indokolt területekre terjedjen ki. A védettség kiterjedésének módosítását az elvégzendő próbafeltárás adatai alapján lehet megállapítani. Helyi védettség alatt áll az esztergomi vasútállomás épülete. 4.7. TELEPÜLÉSI TÁJ, TELEPÜLÉSSZERKEZET Belterületi beruházásról lévén szó, így ez a fejezet szorosan kapcsolódik az épített környezet fejezethez. Az érintet terület táji, településszerkezeti jellemzői Esztergom a Visegrádi- és Pilisi-hegység Dunáig húzódó vonulatain, valamint a hegyek és a Duna közötti „lapályon”, tehát változatos domborzatú területen fekszik. A Duna a terület természeti táji jellegét alapvetően meghatározó táji-földrajzi tényező, valamint mind a térség földtörténeti kialakulásában, mind pedig a jelenlegi táji-települési folyamatokban elsődleges szereppel bír. A terület klímája mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Florisztikai-növényföldrajzi szempontból a Közép-európai flóraterülethez tartozik, mivel az Euro-turáni faunavidék Közép-dunai faunakerületének Ősmátra (Matricum) és az Alföld (Pannonicum) körzetei, továbbá a Kisalföld (Arrabonicum) és a Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásai találkoznak itt. Pannonicum flóratartományának Bakonyicum és Eupannonicum flóravidékeihez tartozik. A visegrádi-pilisiveszprémi flóra erdőtársulásai között cseres tölgyesek, illír jellegű molyhos tölgyesek, bokorerdők és gyertyános kocsánytalan tölgyes szálerdők (bükkös szigetekkel) találhatók. A Pilisben zömében a cseres-tölgyesek, gyertyánostölgyesek jellemzőek, míg a Vértes északi, magasabb részén inkább gyertyánostölgyesek, elegyes bükkösök, cseres-tölgyesek. Fontos lágyszárú fajok a sásfélék, a füles kankalin, a sziklai üröm, a vértesi imola, a husáng, a pirosló hunyor és a kései szegfű, de több védett növényfaj is található a kistérségben. A természetes vegetáció jelenleg csak nyomaiban fedezhető fel a városban, elsősorban a folyó mellett még megmaradt magas vízállású területeken.

99 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A város középkori magját alkotó vár több mint 50 méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton álló, Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Esztergom városszerkezetét annak természetföldrajzi adottságai, illetve a történelem során elfoglalt szerepe formálta. A több középkori településből összenőtt város (Várhegy, Víziváros, Királyi város – az ország egykori egyházi és világi központja – és a hozzájuk csatlakozó Szentgyörgymező, Szenttamás, Kovácsi, Szentanna, stb.) a településrészek sajátos karaktereit ma is őrzi. A város szerkezetére a keletnyugati (Duna és a hegyek közötti) beszorítottság, az északi-déli kinyílás jellemző. A város központja, történelmi magja a beszűkülő területen, az összefutó utak csomópontjában alakult ki a Királyi város, Várhegy, Víziváros városrészek összeolvadásából. A történelmi Esztergomtól – közigazgatási szempontból a városhoz tartozó – Esztergom-Kertváros és Pilisszentlélek – szerkezetileg elkülönül. Az északra és délre kinyíló lapályokat lakóterületek, délkeleten - a Baross Gábor utca és Dobogókői út mentén - iparterületek (Suzuki gyár) foglalják el. A domboldalakat nagy kiterjedésű kertes mezőgazdasági területek, (déli lejtőkön szőlőskertek) fedik le. Üdülőterületek – kiemelkedően szép táji környezetben – a Búbánatvölgyben és a Szamárhegyen jellemzőek, míg- a Visegrádi-hegység Dunáig nyúló vonulatait kiterjedt erdők, a Pilisi-hegység sziklás mészkővidékét sziklagyepek, karsztbokorerdők fedik. A Duna felé nyíló patakvölgyeket mezőgazdasági hasznosítású területek közé ékelődő nedves mocsaras lápok kísérik. E természetközeli területek biztosítják a hegyvidék és a Duna menti területek kapcsolatát. A város fejlődésének új lendületet adott a 19. század végén Esztergom-Almásfüzitő és BudapestEsztergom állomások között közlekedő vasúthálózat kiépítése. Az ezzel párhuzamosan történő Dunamenti vízrendezéseknek köszönhetően a város elfoglalta a folyó melletti ártereket, ám központja továbbra is a történelmi városrész maradt. A város periferikus helyzetének javításában nagy szerepe volt a Mária Valéria híd megépülésének, amely erősítette Esztergom térségben betöltött gazdasági szerepét. Összességében a vasút és a tervezett autóbusz pályaudvar egyfajta határvonalat alkot a település kertvárosias és nagyvárosias jellegű lakóterületei között, valamint települési táji szempontból karakteres elemek. A város központja, történelmi magja a beszűkülő területen, az összefutó utak csomópontjában alakult ki. Az északra és délre kinyíló lapályokat lakóterületek, délkeleten, a Dobogókői út mentén iparterületek foglalják el. A domboldalakat nagy kiterjedésű kertes mezőgazdasági területek, (déli lejtőkön szőlőskertek) fedik le. Üdülőterületek – kiemelkedően szép táji környezetben – Búbánatvölgyben és Szamárhegyen alakultak ki. A Visegrádi-hegység Dunáig nyúló vonulatait kiterjedt erdők, a Pilisi-hegység sziklás mészkővidékét sziklagyepek, karsztbokorerdők fedik. A Duna felé nyíló patakvölgyeket mezőgazdasági hasznosítású területek közé ékelődő nedves mocsaras lápok kísérik. (E természetközeli területek biztosítják a hegyvidék és a Duna menti területek kapcsolatát.) A város történelmi, építészeti értékei, sajátos karaktere a műemlékvédelem által, tájitermészeti értékei a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként a természetvédelem által védett. A város szerkezeti problémái, a területfelhasználás feszültségei A város külső térszerkezeti kapcsolatai hiányosak. Belső térszerkezetének – beszorítottságából adódó – legfontosabb problémája a 11. sz. főút városközponti átvezetése (annak ellenére, hogy a legszorítóbb szakaszon a kettős átvezetés – a Szent Tamás hegy mögötti "áttörés" megépítésével – megvalósult). Közlekedési probléma a városközpont gyalogos, illetve csökkentett forgalmú területeinek, illetve ezek rendszerének hiánya, a parkolás megoldatlansága, korszerűtlen, szűk buszpályaudvar. Területfelhasználási feszültséget okoz: - a volt zártkertek (kertes mezőgazdasági területek) nagy kiterjedése, városképi szempontból érzékeny elhelyezkedése, beépítésük terjedése, - a város – domborzati viszonyokhoz, területi hierarchiákhoz igazodó – magassági rendezettségének csorbulása, - a keleti lejtőkön – városképileg érzékeny területeken – nagy tömegű, heterogén épületek megjelenése, - pincesorok átépülése, - a védett természeti területek és patakok, valamint a beépítésre szánt területek közelsége, ezáltal védett táji, természeti értékek veszélyeztetése,

100 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



- a Palatinus tó és a működő hulladéklerakók közelsége, a tó vízminőségének veszélyeztetése, a tó hasznosításának korlátozása. A városfejlesztés területi korlátai Esztergom természetföldrajzi adottságai, természeti és épített értékei a város fejlődésének mozgatóerői, de egyben a területi fejlesztés korlátai is. Ilyenek a - természeti elemek (Duna és árvízjárta területei), - védett természeti területek, (Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, tervezett Natura 2000 területe stb.), - tájképi értékek (rálátások, kilátások), - települési értékek (műemléki környezet), - meglévő és tervezett közlekedési hálózat, - környezeti adottság k (csúszásveszély, talajvíz stb.), - védőterületek (vízfelületek, vízbázisok stb.), - infrastruktúra-ellátás korlátozottsága (ivóvízellátás II. zóna 180 mBf), - védőtávolságok (műszaki infrastruktúra), Területfejlesztési lehetőségek Fejlesztések területei elsősorban - a belterület hasznosítatlan, illetve alulhasznosított, valamint funkcióváltásra, és intenzívebb használatra javasolt területein, másodsorban - új, – a fejlesztések számára előkészített – beépítésre szánt területeken biztosíthatók. Új beépítésre szánt területek - központi belterülethez kapcsolódva észak és északkelet felé lakóterületek, - dél, délkelet felé gazdasági területek számára biztosíthatók. - Idegenforgalmi fejlesztési területek ideális helye a Prímás-sziget, illetve Szentgyörgymező (Homoki földek) Duna-partja, Kertvárosban a Palatinus tó környéke, E célra a – város szándékai szerinti – Sípoló-hegy körüli területek csak korlátozottan, (természetvédelem, táj- és városképvédelem figyelembevételével) hasznosíthatók. - Esztergom – Kertváros fejlesztési lehetőségeit – elsősorban a Palatinus tó körüli területek rekreációs hasznosítását – a közeli hulladéklerakók, illetve azok védőtávolságai behatárolják. - Esztergom – Pilisszentlélek – a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként – csak belterületen fejleszthető. Az újjáépült Duna híd segíti, lehetővé teszi a város regionális szerepének nagymértékű megerősödését ezáltal szükségessé válik a regionális szerepeket befogadó területek (központi és különleges területek) kijelölése. A mezőgazdasági termelés (e területen) gazdaságtalanságának felismerése, a nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program elfogadása, az EU-csatlakozással elvárt területhasznosítás változások lehetővé teszik a táj környezetkímélőbb, extenzívebb hasznosítását, az erdőterületek kiterjesztését. A város gazdasági életének fellendülése, a „Suzuki és beszállítói” megerősödése további gazdasági területek kijelölését (elsősorban innováció és logisztika valamint a kereskedelem számára) teszi szükségessé. Esztergom történelmi és természeti erőforrásaira alapozva az idegenforgalom fejlesztését tervezi. A város fejlesztési területeinek biztosítása mellett a ma már általánossá vált ökológiai szemléletnek megfelelően biztosítani kell a város ökológiai stabilitását. A projekttel érintett területek települési jellemzői A projekttel közvetlenül érintett területek mind a várostól délre elterülő kertvárosias jellegű részt, mind pedig a város külső, nagyvárosias lakó, valamint ipari, logisztikai területeit lefedik. A nagyvárosias lakóterület és a kertvárosias jellegű lakóterületekhez közel eső részeket vizsgálva igen vegyes képet kapunk. A bontandó kihúzó vágány, valamint a tervezett buszpályaudvar tengelyének szegélyei zavartak, nem egységesek, részben alulhasznosítottak; keleti irányból a létesítményekhez kapcsolódó Bem tér – a Baross Gábor út és Áchim András utca keresztezésében terül el egy lakótelep. A belvárostól távolodva; a Baross Gábor utca nagyvárosi lakóterületein, egyes területrészeken jól

101 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



láthatók a városfejlődés ellentmondásos, városépítészeti szempontból eklektikus nyomai: az újabb építésű XIX-XX. századi többszintű lakó- és kereskedelmi épületek közé a tömbbelsőkben földszintes házakból, üres telkekből álló zárványok szorultak, amelyek nem képesek az elvárható minőségű lakó, kereskedelmi vagy közlekedési funkcióknak megfelelni. A pályaudvar főépületének környezete már szintén az „újkori városépítészeti eklektika” jegyében született; megtalálhatók itt a 70-80-as évek építészet nyomai (a pályaudvari épülettől keletre), földszintes vasúti raktárak és kiszolgáló épületek ötemeletes tömb, lakóépületek, de a hagyományos „vasúti” stílus képviselői is (egyes vasúti szolgálati épületek). A város déli részén tervezett, elsősorban a közút-vasút kereszteződéseket magukba foglaló fejlesztések vegyesen érintenek lakó, kereskedelmi és vállalkozási területeket és zöldfelületeket. A tervezett buszpályaudvar, és a kapcsolódó vasúti állomás mai formájában kissé elhanyagolt, pusztuló városrész jeleit mutatja, az alulhasznosított/hasznosítatlan üzemi-, és raktárépületekkel egyetemben. A tervezett létesítményt nyugati irányból közvetlenül érint kertvárosias jellegű lakóterületet. Az itt található szabadon álló, szabályos kertes karakterű épületek, magas zöldfelületi aránya kiegyensúlyozza a tervezett létesítmény keleti oldalán található vegyes szerkezeti elemeket. Meg kell jegyezni azonban, hogy a fejlesztési elemnek a város egészére kiterjedő hatása van pl. a kertvárosias jellegű terület és a belváros kapcsolatának erősítésére, illetve a sokszor szegregációs jegyeket mutató lakótelepi területrészei tekintetében. A tervezett buszpályaudvar keleti oldalán a Baross Gábor utca Tűzoltósági épülete és az Áchim András utca közötti rövid szakasz kertvárosias lakóterületként van a szerkezeti tervben. Ez a terület is sokkal inkább a vegyes területi besorolásokra jellemző jegyeket viseli, van itt autógumis műhely, vannak kereskedelmi szolgáltató egységek is. A tervezett fejlesztések hatásai A közvetlen településképi, –táji, illetve –szerkezeti hatások alatt itt azon változásokat értjük, amelyek a beavatkozások helyszínén, illetve közvetlen környezetükben jelentkeznek. A hatások vizsgálatakor az egyes projektelemeket elkülönítve, és összesítve is vizsgálni kell, hiszen egy-egy elem önmagában is hat, viszont együttes hatásuk jóval meghaladja az elemenként értelmezett hatásokat. Ezen hatásokat összességében közvetett hatásokként értékeljük. A városrészt érintő projektelemek a busz- és vasúti pályaudvar környékén és a kapcsolódó területrészeken alapvető településképi, és –szerkezeti változásokat hoznak. Egyrészt funkcióját nyeri a jövőben villamosítás következtében funkcióját vesztő vasúti terület, másrészt a korszerűbb eszközök által erősödik az északi-és déli városrészek közötti kapcsolat, növekszik az elérhetőség. A jelentős forgalommal terhelt Baross Gábor utcát keresztező gyalogos kapcsolat új lehetőséget biztosít a külvárosi területek a város vérkeringésébe történő erőteljesebb bekapcsolása tekintetében, illetve jelentősen javítja a busz- és vasúti pályaudvarok, P+R parkolók elérhetőségét. A tervezett fejlesztésekkel a meglévő zavaró építészeti kialakítású terület megújul, ezzel korszerű és esztétikusabb formában válik biztosítottá a vasút környezetében lévő terület, így a Baross Gábor utca és a környező kertvárosias jellegű városrészek. A projekt jelentős hatása, hogy a pályaudvart és környékét érintő átalakításokkal a zavaró városképi elemek egy jelentős része eltűnik vagy átalakul (pl. vasúti terület funkcióját vesztett épületei) és lehetőség nyílik részben a zöldfelületi arány javítására, részben pedig új, értékes fejlesztési területek kialakítására. A zöldfelületek növelésére az elbontott vágányok helyén, valamint az utcafront mentén, a Baross Gábor utcához kapcsolódva, a jelenlegi buszpályaudvar és buszparkoló területén van lehetőség. Ezek az ingatlanfejlesztések potenciálisan több funkcionális elemét magukba foglalhatják, várhatóan – a településszerkezeti tervvel összhangban – a területen a vegyes szolgáltató- és lakófunkció erősödik majd. Ez a folyamat jól kapcsolódik a belvárosi és a fejlesztéshez kapcsolódó nagyvárosias jellegű területen megjelenő szolgáltató funkciókhoz is, valamint jelentősen javítja város kompaktságát. A fejlesztés által Esztergom északi (belvárosi) és déli területeinek kapcsolatrendszere egyértelműen erősödik, lehetőség nyílik a déli területrészek a város életébe történő intenzívebb bevonására. Összességében a pályaudvar környékén pozitív hatásokkal számolhatunk, amely elsősorban a déli és az északi területek kapcsolatainak erősödésével, a zöldfelületek növekedésével, a közlekedési igények kielégítésének egy magasabb fokával, és számos új fejlesztési lehetőséggel kecsegtetnek. Ezek városi léptékben is jelentős településképi és –szerkezeti változásokat hoznak, javítva a települési életminőséget, harmonikusabb életkörülményeket biztosítva az itt élőknek és az átutazóknak.

102 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001


4.8.


HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A tervezett létesítmény területén a kivitelezés és üzemelési időszak során keletkezhet és keletkezik hulladék. Ezen időszakok alatt keletkező hulladékok származásuk és anyagi tulajdonságaik szerint több csoportra oszthatóak. A tervezett nyomvonal hulladéklerakót közvetlenül nem érint. Dögkút érintettségéről nincs tudomásunk. Új építmények létesítésénél különböző típusú hulladékok keletkeznek, melyek gyűjtéséről és ártalmatlanításáról az alábbi jogszabályokkal szabályozottan kell gondoskodni: - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, - a 340/2004. (XII. 22.) kormányrendelet 30. § (3) a. pontja alapján módosított 98/2001. (VI.15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, - a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, - 440/2012 (XII. 29) kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről, - a 311/2009. (XII. 28.) kormányrendelet 25. §-val módosított 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építés és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A 2012. évi XLIII. törvény 13.§ értelmében a kivitelező, mint a hulladék birtokasának feladata az építés során keletkező hulladékoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti minősítése, kezelése és ártalmatlanítása. A tervezett beruházás területén a kivitelezés és üzemelési időszak során keletkezhet és keletkezik hulladék. Ezen időszakok alatt keletkező hulladékok származásuk és anyagi tulajdonságaik szerint több csoportra oszthatóak. A területen keletkező hulladékok megfelelő és szakszerű kezelés esetén nem okozhatnak jelentős környezeti problémát. A tervezett beruházási terület hulladéklerakót közvetlenül nem érint. Dögkút érintettségéről nincs tudomásunk. Jelen dokumentációban a jelenlegi alapállapotot a kivitelezési időszakot és az üzemelés során keletkező hulladékokat vizsgáltuk. A kivitelezési és az üzemelési időszakot további fázisokra lehet bontani, melyek során az adott munkafázisra jellemző hulladékok keletkeznek, keletkezhetnek. 4.8.1. Az építés során keletkező hulladékok A létesítés során keletkező építési hulladékok kezelése elkülönítetten kell, hogy történjen a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint. A hulladékok átadása csak erre jogosultsággal rendelkező szakcég részére történhet. Ezek ellenőrzése és dokumentálása a kivitelező feladatát képezik. A rendelet 1. sz. melléklete szerint csoportosított hulladékok az alábbiak: A hulladék anyagi minősége szerinti EWC csoportosítás kódszám Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék

17 05 03 17 01 01 17 03 02 17 02 01 17 04 11

Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék

17 02 03 17 09 04

103 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Az építési engedélyes tervhez a fent hivatkozott rendelet 2. melléklete szerinti építési hulladék tervlap, majd a használatba vételi engedélyezés során építési hulladék nyilvántartó lap leadása szükséges. A kivitelező cég bevallásra kötelezett, amennyiben a 164/2003 (X.18.) Kormányrendelet 7. §-ban meghatározottnál nagyobb mennyiségű hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását végzi a kivitelezés évében. A létesítmények építése (beleértve az anyagnyerő-helyeket) során különféle hulladékok keletkezésével kell számolni. A kivitelezés során az alábbi veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok keletkezése várható: Név

EWC kódszám

Inert hulladékok: Építőanyag (cement, beton, tégla, stb.) törmelék, hulladék, Kitermelt talaj Építési anyagok és segédanyagok: tömítő-, ragasztó és szigetelőanyag hulladék, festékek, lakkok és egyéb bevonó, korrózióvédő anyagok hulladékai

170101, 170904 170504 08 (-01, - 02, 04,)

Kommunális hulladék: Települési folyékony hulladék Települési szilárd hulladék Szelektíven gyűjtendő hulladékok: fémhulladék (vas, acél), fahulladékok, papírhulladékok, műanyag hulladékok, Biológiailag lebomló hulladékok

200301 150104 150103 150101 150102 200201 Egyéb hulladékok

A kivitelezési munkák során az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelését a 98/2001 (VI.15.) Kormányrendeletben foglalt követelmények szerint kell végezni. A kivitelezési időszak során keletkező veszélyes hulladékok mennyiségét nem lehet előre megbecsülni, mivel nem ismert sem a kivitelező, sem a rendelkezésére álló géppark mérete és minősége. Várhatóan a beruházás területén nem lesz kialakítva gépjavításra, tankolásra is alkalmas telephely. Az inert hulladékok keletkezése a szükséges bontási munkálatok, valamint az Építési fázis során keletkező „selejt anyagból” tevődik össze. A létesítmény jellegéből adódóan az inert hulladékok mennyisége az alapozás során történő falhasználásból adódóan minimális lesz. A beépítés előtt a hulladékot statikai és környezetvédelmi szakértői véleménnyel kell minősíteni az építési anyagként történő használhatóság, és a környezetre gyakorolt hatások meghatározása érdekében. A kommunális hulladékok keletkezése a létesítmények kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható. Mennyiségük jelenlegi tervezési fázisban nem becsülhető. A folyékony kommunális hulladék erre rendszerezett higiéniás helységben, igény szerint vizes blokkban kerül megoldásra az ÁNTSZ előírásait is figyelembe véve. A szilárd kommunális hulladék megfelelő gyűjtésére a munkaterületen szabványos edényzetek kihelyezése szükséges.

104 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A kommunális hulladékok átvételére a későbbiekben említésre kerülő hulladéklerakók, illetve a kisebb, engedéllyel rendelkező, települési hulladéklerakók üzemeltetőitől kell befogadói nyilatkozatot igényelni az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően. A tervezett építkezés során keletkező hulladékok – környezetvédelmi szempontból megfelelő – gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Ellenkező esetben a hulladékok a környezetet szennyezhetik, pl. szabálytalan gyűjtés, rakodás során a por, műanyag (fólia) és papírhulladékok szél általi elhordásával, a veszélyes hulladékok környezetbe kerülésével. Az építés főbb lépései: - területet előkészítés( bontás) - kivitelezés (építés) Hulladékok keletkezésének típusa szerint: - építési és bontási hulladékok - gépek berendezések üzemeltetéséből, karbantartásából származó hulladékok - kommunális jellegű hulladékok - havária jellegű eseményekből származó hulladékok A keletkezett építési és bontási hulladékok kezelése során be kell tartani a 311/2009. (XII. 28.) Kormányrendelet 25. §-val módosított 45/2004(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet nyilvántartási és adatszolgáltatási előírásait. A fenti jogszabály nem mentesít a külön jogszabályokban meghatározott adminisztrációs és kezelési előírások betartása alól. A kivitelezési időszak több elkülönülő lépésből áll, de ezek a munkafolyamatok a létesítmény nyomvonala mentén, a kivitelezés ütemétől függően időben és térben eltérhetnek. Terület előkészítésből (bontásból) keletkező hulladékok: A tevékenység volumenére, tényleges beavatkozásokra, építésre vonatkozó leírást a 2.1., a 2.4. és a 2.6. fejezetek tartalmazzák. Az ebben a fejezetekben szereplő leírások alapján, egy előrebecsült bontási hulladékmennyiségeket tudunk megadni, a későbbiek során pontosítása szükséges. Keletkező hulladékok (m3 )

Közút jele/neve szelvénye aszfalttörmelék

betontörmelék

Schweidwl J. utca,

25

5

111. sz . út

157

19

Baross G. utca és Máv pu terület, Bem tér burjkolat

1067

78

Kiskockakő burkolat (m3)

Kerítésbontás (m) 142

1023

457

Az építési-bontási hulladékok nyilvántartási és kezelési előírásai A módosított 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) 15. § (1) pontja értelmében a hulladék kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének (a kivitelezőnek) kötelezettsége. A munkaterület környezetében anyag és hulladék tárolása a biztonságos munkavégzés érdekében, időben és térben korlátozott.

105 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Az építési és bontási hulladékok kezelési szabályait a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet (r) határozza meg. A (r)-ben foglaltak szerint építési és bontási hulladékok csoportosítása a r. 1. számú melléklete szerinti. Amennyiben bármely, az 1. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban: csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. Az építtető kötelezettségének a keletkezés helyén, vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben köteles eleget tenni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja. Amennyiben bármely csoportban a keletkező építési ás bontási hulladék mennyisége nem éri el a r. 1. számú melléklet szerinti táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban meghatározott ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni. Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésekor, engedélyezésekor és ellenőrzésekor a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag mert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával. A hulladékkezelés szabályozása a nem építésügyi hatósági engedélyköteles építési tevékenység során a (r) 11. § -a szerint történik. Az ebben foglaltak értelmében az építtető köteles elkészíteni az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt a (r) 2-3. melléletei szerinti építési ás bontási hulladék tervlapot. Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően a ténylegesen keletkezett hulladékról ki kell tölteni a (r) 4. melléklete szerinti építési és bontási hulladék nyilvántartó adatlapokat. A rendelet szerinti tervlapokon fel kell tüntetni a kivitelezést végző vállalkozókat, a hulladékkezelésre igénybevett létesítmény azonosító adatait. A meghatározott tervlapokat ás nyilvántartó lapokat a hulladékot kezelő átvételi igazolásával együtt a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani. A kivitelező szükséges környezetvédelmi jogosultságai A beruházás megépítésének kivitelezőjét — a jogerős építési engedély birtokában, nemzetközi tendereljárásban választja ki a Beruházó. A verseny kiírásban a beruházás létesítményeit az előírt mennyiségű ás minőségű anyagok beépítésével, előírt határidőre kell megvalósítani. A pályázó köteles elkészíteni a „Koordinációs Intézkedési Terv és Technológiai Utasítás” dokumentációt, melyben az építés—szerelési munkák technológiai utasításai mellett részletezi a kapcsolódó szállítási, tárolási ás hulladékgazdálkodási megoldásokat, bemutatja a környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó engedélyeket, jogosultságokat is. A Beruházó a tenderkiírásban feltételként határozza meg, hogy a kivitelezőknek rendelkezniük kell, minden, alkalmazott építési technológiához szükséges jogosultsággal és hatósági engedéllyel.

106 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



A keletkezett hulladékok válogatására és ideiglenes deponálására kialakítandó területről a hulladékot megfelelő kezelő részére továbbítani kell. A bontási hulladékok szállítása csak takart, leponyvázott módon történhet. A szállítás során nem történhet további kiporzás. Ajánlott olyan kezelőnek a hulladék (beton, aszfalt, stb.) átadása aki rendelkezik annak további hasznosításához szükséges gépparkkal. Az így kezelt hulladék újra hasznosítható. A helyben történő hasznosítás csak úgy lehetséges, ha van elegendő hely az ilyen típusú tevékenységhez, továbbá a szükséges védőtávolságok biztosíthatóak. Az ideiglenes depóniák kialakítása során ügyelni kell arra, hogy a környező területekre „kiporzás” ne történjen. A terület-előkészítő munkálatok során, kerülhetnek elő veszélyes hulladékok. Ezek mennyisége – amennyiben lesz- várhatóan minimális lesz. 4.8.2. Kivitelezésből (építésből) származó hulladékok: Az új épületek, útfelújítások, intermodális csomópont kiépítése és a hozzájuk kapcsolódó egyéb infrastrukturális létesítmények létrehozása során keletkezik az építési hulladék. Az ilyen típusú hulladékokat rendszerint konténerekbe gyűjtik össze. A kivitelezés során keletkező hulladékok összetétele igen heterogén. Fő alkotóelemei: a csomagolóanyagok, de tartalmaz szilikát jellegű (beton, tégla, kerámia stb.) hulladékokat is. Várhatóan keletkező építési hulladékok pontos mennyiségét későbbi tervfázisban tudjuk megadni. A kivitelezési területen keletkező építési hulladékok tárolására nincs (vagy csak ideiglenes) lehetőség, ezért ezeket várhatóan keletkezésük után azonnali elszállításra kerülnek. A keletkezett hulladékokról a kivitelező köteles gondoskodni. A kitermelt talaj a beruházáshoz kapcsolódó rekultiváció során felhasználásra kerülhet, a felesleg az önkormányzat által kijelölt helyen lerakható, amennyiben az nem szennyezett. 4.8.3. Az üzemelés során keletkező hulladékok A kiépülést és használatba vételt követően – kis mennyiségben veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok keletkezésével kell számolni. Ezek fajtája jelenleg csak részben ismert, illetve prognosztizálható, pontos, fajtánkénti mennyiségükről a tervezés jelenlegi szakaszában nincs információ. A tervezés jelenlegi szakaszában még nem pontosan ismert a javítási, karbantartási tevékenység és ezek eszközei, anyagigénye. A keletkező hulladékok nagy része azonos az építésnél keletkezett hulladékokkal, és ennek megfelelően gyűjtésük, kezelésük is hasonló. Az üzemelési időszak során a keletkező hulladékok származásuk szerint: - karbantartásból, fenntartásból, használatból származó hulladékok (kommunális hulladék, biológiailag lebomló hulladékok, veszélyes hulladékok, építési- és bontási hulladékok); - balestekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok. Karbantartásból, fenntartásból, használatból származó hulladékok A fentiek alapján a karbantartásból, fenntartásból, használatból származó hulladékok megnevezését vonatkozó EWC kódját, illetve keletkezésének megnevezését a lenti táblázat tartalmazza. A fenntartási és karbantartási munkálatokból származó hulladékok nem kerülnek tárolásra, hanem közvetlenül a kezelőnek kerülnek átadásra. A folyamatok során a vonatkozó jogszabályokban rögzített dokumentáció vezetése a kezelő feladata. A fenntartásból, és karbantartásból származó veszélyes hulladékok tárolására és kezelésére kialakított gyűjtőhelyek valószínűsíthetően a kezelő telephelyén kerülnek kialakításra. A

107 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



szállításról és kezelésről az arra jogosult és szerződéssel rendelkező vállalkozó gondoskodik a jogi előírásoknak megfelelően. A folyamatok során a vonatkozó jogszabályokban rögzített dokumentáció vezetése a kezelő feladata. EWC 08 01 11* 08 01 12 08 01 17* 08 01 18 08 01 99 17 01 01 17 02 03 17 03 02 17 05 04 17 09 04 20 02 01 20 03 01 20 03 03

megnevezés

származás útburkolati jelek, egyéb szerves oldószereket, illetve más veszélyes jelzések felfestése, anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok karbantartása útburkolati jelek, egyéb festékvagy lakk-hulladékok, amelyek jelzések felfestése, különböznek a 08 01 11-től karbantartása festékek és lakkok eltávolításából származó, útburkolati jelek, egyéb szerves oldószereket, vagy egyéb veszélyes jelzések anyagokat tartalmazó hulladékok felfestése, karbantartása útburkolati jelek, egyéb festékek és lakkok eltávolításából származó jelzések felfestése, hulladékok amelyek különböznek a 08 01 17-től karbantartása útburkolati jelek, egyéb közelebbről nem meghatározott hulladékok jelzések felfestése, karbantartása felület karbantartási munkák, beton javítások műanyag

úttartézokok karbantartása

bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 felület karbantartási munkák, 01-től javítások felület karbantartási munkák, föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól javítások kevert építkezési és bontási hulladékok, felület karbantartási munkák, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 javítások 03-tól biológiailag lebomló hulladékok zöldfelület karbantartás egyéb települési hulladék, ideértve a kevert forgalomból származó települési hulladékot is kommunális hulladék úttisztításból származó hulladék felülettisztítás, karbantartás

Balesetekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok Az ilyen jellegű események során keletkező hulladékok típusa és megjelenési formája, fizikai és kémiai tulajdonságai előre nem megmondhatóak. A tapasztalatok szerint ilyen esetekben a kiömléses balesetekre kell felkészülni. A keletkező hulladékok elsősorban a kárelhárítási tevékenység során jelennek meg. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, így kezelése és szállítása külön jogszabályhoz kötött. 4.8.4. Veszélyes hulladékok és nem veszélyes települési hulladékok gyűjtési és kezelési előírásai A Hgt. 15. § (1) pontja értelmében a hulladék kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének ( a kivitelezőnek) kötelezettsége. Az építési-kivitelezési munkák során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését és nyilvántartását a 192/2003. (VI.15.) Korm. rendelettel módosított 98/2001. (X.10.) Korm r. (Vhr.) előírásai szerint kell végezni. A hulladék termelője a Vhr. 10. § (1) és (2) pontjában foglaltak értelmében a veszélyes hulladékot a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan

108 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamban. A gyűjtőhely műszaki kialakításának meg kell felelnie a hatályos jogszabályi előírásoknak. A veszélyes hulladékok kezeléséről évente bevallást kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi felügyelőségre. A munkák befejezését követően az összegyűjtött veszélyes hulladékot az átvételre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A nem veszélyes ipari és települési hulladék telephelyen belüli, a környezet veszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtése a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül végezhető. A hulladékok rendszeres elszállításáról és megfelelő ártalmatlanításáról — szakcégnek (pl. helyi közszolgáltatónak) való átadással kell gondoskodni. Az átépítések során keletkező bontási hulladékból a hasznosítható anyagokat (p1. fémek) előválogatják és hulladékhasznosító cég által hasznosítják. A hulladék tulajdonosának vagy a kivitelezőnek gondoskodnia kell a hulladékok Jogszabályok szerinti nyilvántartásáról, megfelelő kezeléséről és ártalmatlanításáról. A veszélyes hulladékok tároló edényzetei a veszélyes hulladék gyűjtőhelyen:       

Fáradt olaj: zárható fedelű fémhordó/konténer Olajos iszap: zárható fedelű fémhordó/konténer Olajjal és festékkel szennyezett csomagolóanyagok, adszorbensek és textilek: zárható fedelű fémhordó vagy műanyaghordó Olajszűrők: zárható fedelű fémhordó vagy műanyaghordó Elhasznált fagyálló folyadék: műanyaghordó Irodai elektronikus hulladékok, fénycsövek: műanyaghordó levehető fedéllel Ólomakkumulátorok, egyéb akkumulátorok és elemek: saválló műanyaghordó fedéllel

A nem veszélyes hulladékok tárolása a gyűjtőhelyen   

Szilárd kommunális hulladék: gyűjtőkonténerekben, a részükre kialakított fedett szabadtéri tárolóterületen; Műanyag hulladék: szabadtéri, betonozott tárolóterületen, Fémhulladékok, alumínium: szabadtéri, betonozott tárolóterületen

Veszélyes hulladékok Név Motor-, hajtómű- és kenőolajok Hulladék akkumulátor Olajos homok Olajos rongy, Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Járművek karbantartásából származó hulladékok Bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek Festékmaradék és festékes Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Szennyezett oldószer maradékok

EWC Kód 13 02 08 20 01 33 16 07 08 15 02 02 1601 1703 (-01,-03) 08 01 11 15 01 10 1406-

A felsorolt hulladékok csak egymástól elkülönítve, megfelelő gyűjtőedényzetben helyezhetőek el. A gyűjtőedényzet anyagának ellen kell tudnia állni a benne tárolt hulladék kémiai és egyéb hatásainak. Az edényzeten fel kell tüntetni a benne lévő hulladék EWC szerinti kódszámát, és pontos megnevezését. A gyűjtőedényzetek elhelyezésére az építésvezetőség területén lesz

109 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



kialakítva üzemi gyűjtőhely. A gyűjtőhely kialakításának meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, 3. számú mellékletében található: „A veszélyes hulladékok gyűjtésénél és tárolásánál alkalmazandó műszaki védelem szerkezeti elemei” című bekezdésben foglaltaknak. A szállítást és kezelést csak arra jogosultsággal rendelkező szervezet végezheti. A kapcsolódó dokumentációt folyamatosan naprakészen kell vezetni. A munkák befejezését követően az összegyűjtött veszélyes hulladékot az átvételre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A használatbavételi eljárás során az illetékes hatóság kérheti a keletkezett hulladékok előírásnak megfelelő elhelyezését dokumentáló okmányokat. Az építés során felhasznált főbb veszélyes anyagok Munkagépek üzemanyaga – benzin, gázolaj – építés alatt a munkagépeket mobil üzemanyagtöltő kutakról tankolják meg, vagy a tankolás szállító járművek esetén kiépített benzinkutakról történik. A létesítmények építésénél használt veszélyes anyagok a következők: - Aszfalt – keverőtelepről készen szállítják, azonnal bedolgozásra kerül, ezért tárolása, deponálása a helyszínen nem szükséges. - Festékek, hígítók – burkolatfestéshez Thermoplastik nevű anyagot használnak, ami nem tartalmaz illó anyagot. Az egyéb festékek illóanyag tartalmuk miatt minősülnek veszélyes anyagnak. Tárolásukat zárt tárolószekrényben kell megoldani. - Az építés időszakában a munkagépek javítási munkái, olaj- és fagyálló cserék csak a megfelelő felszereltséggel rendelkező műhelyben végezhetőek. Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, úgy a szennyezés megszüntetésről, kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal kell befedni, majd össze kell gyűjteni és semlegesíteni vagy meg kell semmisíteni. A szennyezetté vált talajjal kapcsolatban be kell tartani a 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet „A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” előírásait. Az átépítés során az építkezés menti néhány méteres sáv, a szállítási útvonalak közvetlen környezet, ill. az ideiglenes tárolóhelyek átmenetileg szennyeződhetnek, azonban veszélyes anyagok talajban történő megkötésétől nem kell tartani. Az építés során további jogszabályok előírásait kell még betartani: - 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról - 98/2001. (VI.15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - 164/2003.(X.18.) Korm rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről - 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építés és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2000. évi XLIII. törvény 13.§ értelmében az építési területen keletkező hulladékok termelője és birtokosa a kivitelező, míg az üzemelési fázisban keletkező hulladékok termelője és birtokosa az üzemeltető. Ennek megfelelően az építő, illetve az üzemeltető feladata az építés és üzemelés során keletkező hulladékoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti minősítése, kezelése és ártalmatlanítása.

110 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001



Üzemeltetés során felhasznált veszélyes anyagok Veszélyes anyagok a gépek, járművek javítása, üzemanyaggal történő ellátása során történhet veszélyes anyag felhasználás. A járművek javítása azonban nem itt történik, hanem a Volán társaságok külön járműjavító telepén. Az építési területen várhatóan és esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok EWC szerint: EWC EWC 15 02 02*

EWC szerinti besorolás: VESZÉLYES ANYAGOKKAL SZENNYEZETT ABSZORBENSEK, SZŰRŐANYAGOK (IDE ÉRTVE A KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT OLAJSZŰRŐKET), TÖRLŐKENDŐK, VÉDŐRUHÁZAT VESZÉLYES ANYAGOKAT MARADÉKKÉNT TARTALMAZÓ, VAGY AZOKKAL SZENNYEZETT CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK EGYÉB MOTOR-, HAJTÓMŰ ÉS KENŐOLAJOK VESZÉLYES ANYAGOKAT TARTALMAZÓ FÖLD ÉS KÖVEK SZÉNKÁTRÁNY ÉS KÁTRÁNYTERMÉKEK SZÉNKÁTRÁNYT TARTALMAZÓ BITUMEN KEVERÉKEK

EWC 15 01 10*

EWC 13 02 08* EWC 17 05 03* EWC 17 03 03* EWC 17 03 01*

Lehetséges származás: Gépjavítás, haváriaelhárítás, üzemanyagtöltés

Felhasznált kenőanyagok csomagolása (karbantartás) Fáradtolaj (gépjavítás, karbantartás) Havária esemény, szennyezett talaj eltávolítása építési területről Burkolatbontás, szigetelés Burkolatbontás, szigetelés

A veszélyes hulladék elhelyezése kizárólag erre engedéllyel rendelkező (98/2001. (VI.15.) Korm. Rendelet) befogadó telepen lehetséges. A hulladék szállítását is az erre a célra feljogosított szervezetnek, ebben az esetben célszerűen az ártalmatlanítást végző szervezetnek kell elvégeznie. 5.

ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁS LEHETŐSÉGE A tervezett beruházásnak országhatáron átterjedő környezeti hatása nincs. 6.

BEKÖVETKEZÉSÉNEK

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet

Szakértői és tervezői jogosultságok igazolása

2. sz melléklet

Építési engedély

3. sz melléklet

Piliscsaba-Esztergom EVD határozat

4. sz melléklet

Zajtérképek

5. sz melléklet

Zajmérési jegyzőkönyvek

6. sz melléklet

Vértes Volán és Suzuki nyilatkozatok

7. sz. melléklet

EDUVIZIG emlékeztető

111 / 111 2014. április

Tsz.: 52.072/04

E01_E101_ns001

111. Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt., 1134 Bp., Váci út 45.)

Recommend Documents