2011.1.8.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
L 5/11
HATÁROZATOK A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 20.) a Portugália által a bor értékesítésének ösztönzésére kivetett adó jellegű díjról C 43/04 (ex NN 38/03) (az értesítés a C(2010) 4891. számú dokumentummal történt) (Csak a portugál nyelvű szöveg hiteles)
(2011/6/EU) EK-Szerződés 93. cikkének (3) (jelenleg az EUMSz. 108. cikke) alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkének f) pontja értelmében jogel lenes.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSz.) (1) és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére, (4)
2004. december 6-i levelében (C(2004) 4522) a Bizottság értesítette Portugáliát arról a határozatáról, miszerint a támogatással kapcsolatban megindítja az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. Az eljárást megindító bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a kérdéses intézkedéssel kapcso latban.
(5)
A portugál hatóságok 2005. január 11-i és 13-i leve lükben nyújtották be észrevételeiket. Válaszukat kiegészí tették 2006. május 24-én kelt levelükkel. A Bizottsághoz érdekelt harmadik felektől nem érkeztek észrevételek.
miután a fent említett rendelkezésnek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására (2),
mivel:
I. ELJÁRÁS (1)
(2)
Az Európai Bizottság egy panaszt követően 2003. január 20-án kelt levelében több kérdést tett fel a portugál ható ságoknak a Szőlészeti és Borászati Intézet (Instituto da Vinha e do Vinho, IVV) által a bor értékesítésének ösztönzésére kivetett adó jellegű díjról és az ilyen díjból származó bevételből finanszírozott intézkedésekről.
Portugália Európai Unió Melletti Állandó Képviselete 2003. március 14-én kelt levelében válaszolt a Bizott ságnak. 2003. augusztus 4-i és szeptember 2-i, valamint 2004. február 24-i és július 15-i levelükben további információkat közöltek a Bizottság által 2003. május 14-én és december 22-én faxon elküldött kérdésekre válaszolva.
II. A TÁMOGATÁS LEÍRÁSA (6)
1. A Szőlészeti és Borászati Intézet (7)
(3)
Mivel a szóban forgó rendelkezést 1995 óta alkalmazzák a Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül, azt felvették a be nem jelentett támogatások jegyzékébe. A Portugália által alkalmazott intézkedés valójában új támogatásnak minősül, amelyről nem értesítették a Bizottságot, és ennek megfelelően az intézkedés az
(1) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 107., illetve 108. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSz. 107. és 108. cikkére történő hivatkozásokat – adott esetben – az EK-Szer ződés 87., illetve 88. cikkére történő hivatkozásként kell érteni. (2) HL C 92., 2005.4.16., 12. o.
Ez a rész röviden összefoglalja az ebben a határozatban vizsgált intézkedésekkel kapcsolatos összefüggéseket és lényeges tényeket. A részleteket a (4) preambulumbe kezdés szerinti, az eljárás megindításával kapcsolatos határozat tartalmazza.
Az IVV 1986-ban alapított közigazgatási szerv, amely a szőlészeti és borászati ágazat ellenőrzését és általános koordinálását biztosítja Portugáliában. Az IVV alaptörvé nyét létrehozó, 1997. április 26-i 99/97. sz. törvényerejű rendelet (5) rendelkezéseivel összhangban az IVV álta lános feladata a bor és a borászati termékek előállításának és értékesítésének támogatása, tanulmányozása, ellen őrzése, felügyelete és előmozdítása, és ezeknek a felada toknak az ellátása céljából adminisztratív és pénzügyi autonómiával rendelkezik.
(3) HL L 83., 1999.3.27., 1. o. (4) Lásd a 2. lábjegyzetet. (5) Az 1997. április 26-i 99/97. sz. törvényerejű rendelet (az 1997. április 26-i 97. számú rendelet, I-A. cikk).
L 5/12
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
(8)
A testület a borágazattal kapcsolatos nemzeti és közös ségi jogszabályok által ráruházott tevékenységeket végzi és különösen ezt a nemzeti testületet bízta meg a portugál állam a borágazatot érintő közösségi rendelke zések betartásának ellenőrzésével (6) a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (7) 72. cikkének (1) bekezdése értel mében.
(9)
A borászati ágazaton belüli általános koordinációs feladatai keretében az IVV két tevékenységtípust lát el:
— a Portugáliában előállított borokra és borászati termé kekre vonatkozó, nevezetesen a földnyilvántartással és a vitikulturális örökséggel kapcsolatos tevékeny ségeket, valamint a meghatározott termőhelyről szár mazó minőségi borok és regionális borok ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek a vizsgálatát (átlagosan az IVV költségvetésének 2,8 %-a), valamint
2011.1.8.
amelyek a bor és a borászati termékek értékesítésösztön zésével, valamint reklámozásával kapcsolatos tevékeny ségeket végeznek. Ezt a támogatást a hazai és az impor tált termékekre kivetett értékesítésösztönzési díjból szár mazó bevételek egy részéből finanszírozzák; ennek száza lékos mértékét évente határozzák meg a portugál ható ságok, amelyek egyúttal meghatározzák a támogatásban részesülő szervezetek kiválasztásának kritériumait is (8).
(12)
1997 óta a bor és borászati termékek általános értékesí tésösztönzésének támogatását nyílt versenyeljárással a portugál borászati ágazatot képviselő közös kereskedelmi szövetség, a Viniportugal kapja. Ilyen módon a Vinipor tugal 1997 óta egyetlen jelöltként az ilyen célokra szánt, adó jellegű díjból származó bevételek összességének a kedvezményezettje volt.
(13)
A díjnak ezt a százalékát két különböző típusú értékesí tésösztönző kampány támogatására különítették el:
— először is a borok és a borászati termékek általános értékesítésösztönzésére Portugáliában, azok szárma zási helyétől függetlenül,
— megkülönböztetés nélkül a Portugáliából származó borokra és borászati termékekre, illetve a más tagál lamokból és/vagy harmadik országokból származó és Portugáliában forgalmazott borokra és borászati termékekre vonatkozó tevékenységeket, nevezetesen a borpiac irányítási és koordinációs tevékenységeit, továbbá a borágazat ellenőrzését és felügyeletét a nemzeti és közösségi jogszabályokkal összhangban (az IVV majdnem teljes költségvetését lekötő tevé kenységeket).
— másodszor a portugál borok és borászati termékek értékesítésösztönzésére más tagállamokban és harmadik országokban.
2.1. A borok általános értékesítésösztönzése Portugáliában (14)
A borok Portugáliában való általános értékesítésösztön zése tekintetében a portugál hatóságok megállapítják, hogy a Viniportugal olyan, a bor és a borászati termékek értékesítésösztönzésével kapcsolatos tevékenységeket támogat és folytat, mint amilyen például a borászati ágazathoz kapcsolódó kulturális és tudományos tevé kenységek támogatása. Ebben az összefüggésben a Vini portugal kiállítások és vásárok szervezésével, a témával kapcsolatos kiadványokkal, bemutatókkal és a lakosság figyelemfelkeltését célzó intézkedésekkel, valamint reklámkampányokkal támogatja a borkultúrát, abból az elképzelésből kiindulva, hogy a bor általános értékesítésösztönzése közvetlenül befolyásolja a borfogyasztást Portugáliában.
(15)
Az IVV ellátja a bor értékesítésösztönzésének szervezését is. Ez a borászati ágazatot képviselő olyan közös keres kedelmi szervezetek támogatásában nyilvánul meg,
A portugál hatóságok rámutatnak, hogy a Viniportugal által végzett promóciós és reklámtevékenységeknek semmiképpen sem céljuk, hogy lebeszéljék a fogyasztókat a más tagállamokból származó borok vásárlásáról, illetve hogy rossz hírbe hozzák ezeket a termékeket. Továbbá nem szolgálják egy védjegy, egy bizonyos vállalkozás vagy egy egyéni termelő érdekeit.
(6) Lásd „A borágazatban a közösségi rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságok listája” című dokumentumot (HL C 46., 1999.2.19., 169. o.). (7) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.
(8) Ez az arány 25 % volt 1997-ben; 25 % 1998 első felében és 30 % 1998 második felében; 35 % 1999 első felében és 40 % 1999 második felében; 45 % 2000-ben; 45 % 2001-ben; 25 % 2002ben; 27,5 % 2003-ban; 30 % 2004-ben és 30 % 2005-ben.
(10)
Az IVV harmadik felek számára is nyújt bizonyos szol gáltatásokat, nevezetesen a következőket: i. képzési prog ramok szervezése és promóciója gazdasági szereplők, a borászati ágazat kereskedelmi és közös kereskedelmi szervezetei, valamint az IVV tisztviselői számára; ii. az IVV tárolókapacitásának hozzáférhetővé tétele az ágazat gazdasági szereplői számára; és iii. szolgáltatások nyújtása az IVV laboratóriumaiban, valamint az IVV saját alkalma zottainak, és a borágazat egyéb gazdasági szereplőinek a képzése (ennek finanszírozása nagyrészt nemzeti és közösségi támogatási programokból történik).
2. A bor értékesítésének ösztönzésével kapcsolatos intézkedések (11)
2011.1.8.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
(16)
A reklámtevékenységek fő célja nemzeti szinten az, hogy megnyerje a mindkét nemhez tartozó fiatal felnőtteket az egészséges borfogyasztásnak a sör és más alkoholtar talmú italok fogyasztásával szembeni alternatívaként.
(17)
A Viniportugal a borkultúra népszerűsítése érdekében a borokkal kapcsolatos könyvek, prospektusok és gyakor lati útmutatók kiadását is támogatja; megállapodásokat köt felsőoktatási létesítményekkel a borászati és éttermi üzletág szakemberképzésének előmozdítására; támogatja a Sommelier-k Portugál Szövetségét, hogy növelje a nyil vános helyeken felszolgált borok minőségét, valamint hogy biztosítsa általában a borok tulajdonságainak isme retét. Végezetül pedig a Viniportugal – az egészségügyi intézményekkel együttműködésben – támogatja a mérték tartó és felelősségteljes borfogyasztást a magas véralko holszint elleni küzdelem és a közúti közlekedésbizton sággal kapcsolatos szemináriumok megszervezése révén, a bor reklámozásával kapcsolatban pedig bevált gyakor latokat tartalmazó kódex kidolgozását kezdeményezi a bor méltóságteljes értékesítésösztönzése, illetve a kisko rúak alkoholfogyasztására irányuló reklámtevékeny ségeknek a megakadályozása érdekében. A portugál ható ságok hirdetésmintákat is bemutattak, amelyek az emlí tett alapelveknek való megfelelést bizonyítják.
(20)
A portugál boroknak és borászati termékeknek más tagállamok és harmadik országok területén való értékesí tésösztönzése tekintetében a portugál hatóságok jelezték, hogy a más tagállamok és harmadik országok piacain végzett tevékenységek célja a portugál borok értékesítésösztönzése, és ez hirdetések szakmai folyóiratokban való megjelentetése, hírlevelek terjesztése, szakmai kiállítá sokon való részvétel és szakújságírók portugáliai látoga tásának támogatása útján történik. A hatóságok arról biztosították a Bizottságot, hogy ezeknek a kampá nyoknak nem céljuk, hogy lebeszéljék a fogyasztókat más tagállamokból származó termékek vásárlásáról, vagy hogy rossz hírbe hozzák a fent említett termékeket, valamint nem szolgálják egy védjegy, egy bizonyos vállal kozás vagy egy egyéni termelő érdekeit. Ezzel összefüg gésben a portugál hatóságok példákat és mintákat mutattak be a külföldi szakfolyóiratokban megjelent hirdetésekkel kapcsolatosan.
3. Képzéssel kapcsolatos intézkedések (19)
Az IVV a borászati ágazat gazdasági szereplőinek tech nikai képzésével és figyelemfelkeltésével kapcsolatos tevé kenységek előmozdításáért és végrehajtásáért felelős szer vezet, és tevékenységeinek célja az, hogy biztosítsa a borok és a borászati termékek megfelelő minőségét. Az 1997 és 2002 közötti időszakban ennek keretében különböző képzéseket szerveztek az IVV tisztviselői (1 449fő), egyéb állami tisztviselők, kisebb mértékben (135 fő) pedig az ágazat gazdasági szereplői számára.
A portugál hatóságok hangsúlyozzák, hogy az IVV által ebben az időszakban szervezett képzések költségeit a „Sistema de Informaçao e Gestão Vitivinícola 2000” álta lános képzés kivételével, amelynek összköltsége 367,12 EUR volt, teljes mértékben a mezőgazdaság és az erdők korszerűsítésére irányuló támogatási progra mokból (PAMAF) 6 és az Agro/Medida 7 programból fedezték, amely programok az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában részesülnek. A hatóságok kijelentik, hogy ennek megfelelően sem az IVV-nek, sem a gazda sági szereplőknek nem kellett hozzájárulniuk ezeknek a képzéseknek a finanszírozásához.
4. A bor értékesítésösztönzésére kivetett díj (21)
A szóban forgó intézkedés a Szőlészeti és Borászati Intézet (a továbbiakban: az IVV) által az ágazat gazdasági szereplőire 1995-től kivetett adó jellegű díjból (9) szár mazó bevétel felhasználásával kapcsolatos. A díj célja az, hogy megfelelő forrást biztosítson az említett közigazgatási szerv által a portugáliai borászati ágazatban folytatott koordinációs tevékenységek elvégzéséhez, és a díj az IVV működéséhez biztosított költségvetés több mint 62 %-át teszi ki.
(22)
A 119/97. sz. törvényerejű rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az ország területén előállított, vala mint az ország területén kívül előállított és Portugáliában forgalomba hozott borokra és borászati termékekre érté kesítésösztönzési díjat vetnek ki abból a célból, hogy az fedezze az IVV szolgáltatásainak költségeit, amelyek az ágazat általános támogatásával és általános koordináció jával kapcsolatban, illetve az Azori-szigetek és Madeira autonóm térségek esetében a regionális szolgálatok működtetése kapcsán merülnek fel.
(23)
Ezt az értékesítésösztönzési díjat nemcsak a Portugáli ában előállított és forgalomba hozott borászati termé kekre vetik ki, hanem a Portugáliában előállított és más tagállamokban vagy harmadik országokban forgalomba hozott (exportált), valamint más tagállamokból vagy harmadik országokból származó, Portugáliában forga lomba hozott (importált) borászati termékekre is.
(24)
A fizetendő összeget a Földművelésügyi Minisztérium illetékes hatóságai évente határozzák meg. Ez az összeg attól függően változik, hogy csomagolt termékről van-e szó, illetve hogy mekkora a tárolóedény űrtartalma (10).
2.2. A portugál borok értékesítésösztönzése más tagállamok és harmadik országok piacán (18)
L 5/13
(9) Az 1997. május 15-i 119/97. sz. rendelet (az 1997. május 15-i 112. sz. rendelet I-A. cikke) által módosított, 1995. június 14-i 137/95. sz. törvényerejű rendelet (az 1995. június 14-i 136. sz. rendelet I-A. cikke) alapján kirótt díj. (10) 2002-re vonatkozóan a 2001. december 15-i 1428/2001. sz. hatá rozat a következő összegeket állapítja meg: a 60 literes vagy kisebb űrtartalmú tárolóedényekbe csomagolt termékek esetében: 0,0034 EUR/egység (ha az űrtartalom 0,25 liter vagy kevesebb) és 0,0135 EUR/egység (ha az űrtartalom 2 liter vagy nagyobb) között; a kiske reskedőknek, fogyasztóknak eladott, exportra szánt vagy az előállító által közvetlenül értékesített, másképp csomagolt termékek esetében 0,0034 EUR/egység (ha az űrtartalom 0,25 liter vagy kevesebb) és 0,0135 EUR/egység (ha az űrtartalom 1 liternél nagyobb) között.
L 5/14
(25)
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
Az értékesítésösztönzésre kivetett díjból származó bevé telt, megnevezésével ellentétben, elsősorban az IVV által végzett, a borászati ágazat általános koordinálásával kapcsolatos szolgáltatások finanszírozására fordítják, és csak másodsorban a bor és a borászati termékek értéke sítésének ösztönzésével kapcsolatos tevékenységekre.
tartalmaznak a termékek minőségére vonatkozó szub jektív állításokat pusztán azok eredete alapján (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (119) preambu lumbekezdését). (33)
Az értékesítésösztönzési és képzési támogatások finanszí rozását illetően a Bizottság a Bíróság ítélkezési gyakorla tával összhangban úgy találta, hogy a nemzeti terme lőknek nyújtott támogatás csak akkor finanszírozható az ugyanolyan termék más tagállambeli termelőinek importját is terhelő adó jellegű díjakból, ha biztosíték van arra, hogy az utóbbiaknak ugyanúgy hasznuk szár mazik ezekből az előnyökből, mint a nemzeti terme lőknek. A Bizottság az eljárás megkezdésének szaka szában nem rendelkezik elégséges információval annak megállapításához, hogy jelen esetben egyáltalán nincs megkülönböztetés a nemzeti és az importált termékek között. Hasonlóképpen azt sem tudja megállapítani, hogy a más tagállamokból származó termékek, amelyek szintén adókötelesek voltak, ugyanúgy és ugyanolyan mértékben részesülnek az adóból származó előnyökből, mint a nemzeti termékek (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (135) preambulumbekezdését).
(34)
A Bizottság ezért felszólította a portugál hatóságokat, hogy nyújtsanak be minden olyan információt, amely segíthet a kérdéses intézkedés értékelésében, különösen a kérdéses támogatás (vagyis a boroknak és borászati termékeknek mind Portugáliában, mind más tagállamok és harmadik országok területén történő értékesítésösztön zésére és reklámozására fordított támogatás, valamint a képzési támogatás) finanszírozási módszerének megkü lönböztetésmentességével és a tagállamok és harmadik országok piacán folytatott reklámkampányok objektív jellegével kapcsolatban.
(35)
Ez a határozat az adó jellegű díj alkalmazásának annak hatálybalépésétől 2006. december 31-ig – az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló új közösségi iránymutatások (2007–2013) hatály balépéséig – történő vizsgálatára korlátozódik, az értéke sítésösztönzési díj ezen időpontot követő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági álláspont sérelme nélkül.
A BIZOTTSÁG ÉRVEI A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSAKOR (26)
Az eljárás megindításakor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közösségi és nemzeti jogszabályokban ráruházott, a borászati ágazat általános koordinációs tevékenysége inek gyakorlása, valamint a bor értékesítésének ösztönzé sére irányuló támogatás odaítélésének megszervezése során az IVV nem magánszektorbeli szereplőként, hanem hatóságként jár el, következésképpen állami támo gatás ebben a vonatkozásban nem merülhet fel (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (66) preambulum bekezdését).
(27)
Az IVV által harmadik felek számára piaci alapon nyúj tott bizonyos szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékeny ségeket illetően (lásd a fenti (15) preambulumbekezdést) az IVV-nek nem származott gazdasági előnye a piaci helyzetéből, és ezért állami támogatásról nem lehet szó (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (70) preambulumbekezdését).
(28)
A rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Viniportugal nem jutott gazdasági előnyhöz, és így támogatást sem kapott. A közös keres kedelmi szervezet olyan szolgáltató, amelyet objektív kritériumok alapján és nyílt, átlátható és megkülönbözte tésmentes eljárással választottak ki ilyen szolgáltatások nyújtására (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (87) preambulumbekezdését).
(29)
A Bizottság azonban a vizsgálati eljárás megindításakor úgy tekintette, hogy a borászati ágazat egyes gazdasági szereplőinek a javára állami támogatás áll fenn az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a borok és a borászati termékek promóciós és reklámkam pányának finanszírozása terén (lásd az eljárás megindítá sáról szóló határozat (80) preambulumbekezdését).
(30)
A Bizottság úgy találta, hogy állami támogatás a képzési tevékenységek tekintetében is fennállt az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (79) és (80) preambulum bekezdését).
2011.1.8.
III. A PORTUGÁLIA ÁLTAL BENYÚJTOTT ÉSZREVÉ
(31)
(32)
A Bizottság azért indította meg az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, mert kétségeket táplált ennek a kétféle támogatásnak a belső piaccal való össze egyeztethetősége tekintetében. Így a portugál borok más tagállamok vagy harmadik országok piacán történő reklámozásának támogatását illetően a Bizottság az eljárás kezdeti szakaszában nem rendelkezett elégséges információval ahhoz, hogy megál lapítsa, hogy ezek a kampányok – annak ellenére, hogy megemlítik a borok eredetét – csak az érintett termék objektív jellemzőiről szolgálnak információval, és nem
TELEK
(36)
Az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló döntést követően a portugál ható ságok 2005. január 11-i és 13-i levelükben küldték el észrevételeiket. Válaszukat kiegészítették 2006. május 24-én kelt levelükkel. 1. Képzési támogatás
(37)
A képzési támogatásokat illetően a portugál hatóságok a következőket állapították meg.
(38)
1997 és 2000 között az IVV a portugál borászati ágazat alapvető kérdéseivel kapcsolatos képzési tevékenységeket folytatott, amelyeken főleg az IVV és más hatóságok tisztviselői és kisebb mértékben a borászati ágazat gazda sági szereplői vettek részt.
2011.1.8.
(39)
(40)
(41)
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
Az IVV által a kérdéses időszakban támogatott és szer vezett tevékenységek költségeit teljes mértékben a mező gazdaság és az erdők korszerűsítésére irányuló támogatási programokból (PAMAF) 6 és az Agro/Medida 7 prog ramból fedezték, amely programok a Közösség társfinan szírozásában részesültek az Európai Szociális Alapon (ESZA) és a központi kormányzat beruházási és fejlesz tési kiadásainak programján (PIDDAC) keresztül. Ebben az időszakban az egyetlen olyan tevékenység, amelynek költségeit ténylegesen az IVV költségvetéséből fedezték, a 2000-ben szervezett és 367,12 EUR összkölt ségű „Sistema de Informação e Gestão Vitivinícola 2000” elnevezésű általános képzés volt, amelyen a regionális mezőgazdasági hivatalok (a Földművelésügyi Minisztéri umnak a regionális szolgálatai), valamint a regionális szőlészeti és borászati bizottságok, vagyis a meghatá rozott termőhelyről származó minőségi borok hiteles ségének és minőségének a biztosításáért felelős testületek tisztviselői vettek részt.
azt követő pontjában foglalt pozitív kritériumokat is teljesítik. Ezeknek a tevékenységeknek az a célja, hogy megismertesse más tagállamok fogyasztóit a portugál borokkal, ezáltal segítve a portugál borászati ágazat tevé kenységeinek fejlesztését az EUMSz. 107. cikke (3) bekez désének c) pontja értelmében. (46)
A Viniportugal Portugálián kívüli kampányainak az a célja, hogy a portugál borok alapvető tulajdonságait reklámozzák, arra ösztönözve ezzel más tagállamok és harmadik országok fogyasztóit, hogy kóstolják meg ezeket a számukra ismeretlen termékeket. A kampányok nem tartalmaznak a termékek minőségére vonatkozó szubjektív állításokat pusztán eredetük alapján; és ez összhangban van a reklámozáshoz nyújtott állami támo gatásról szóló iránymutatással.
(47)
Következésképpen a portugál hatóságok kijelentik, hogy a Viniportugalnak az Európai Unió más tagállamaiban, valamint harmadik országokban folytatott reklámtevé kenységeit az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint a reklámozáshoz nyújtott állami támo gatásról szóló iránymutatás értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.
(48)
Észrevételeik alátámasztására a portugál hatóságok példákat és mintákat mutattak be a külföldi szakfolyó iratokban megjelent hirdetésekből.
Végezetül rámutatnak, hogy ennek a tevékenységnek elhanyagolható költsége – csupán 367,12 EUR – miatt nincs, vagy legfeljebb minimális hatása van a közös piaci versenyre. 2. A portugál boroknak a más tagállamok és harmadik országok piacán történő értékesítésösztön zésére és reklámozására fordított támogatás
(42)
A portugál hatóságok a Bizottságnak a portugál boroknak a más tagállamok és harmadik országok piacán történő reklámozására fordított támogatást illető kétsé geire reagálva a következő információkat adták.
(43)
A Viniportugal által a Portugáliában, valamint más tagál lamok és harmadik országok piacán folytatott reklámte vékenységek általános jellegűek, nincsenek kapcsolatban egyes védjegyekkel, és nem szolgálják bizonyos vállalko zások vagy egyéni termelők érdekeit.
(44)
Ezeknek a kampányoknak nem céljuk, hogy rossz hírbe hozzák más tagállamok borászati termékeit, vagy hogy lebeszéljék a fogyasztókat más tagállamokból származó borászati termékek vásárlásáról, sőt, összhangban vannak az alkalmazandó közösségi jogszabályokkal (nevezetesen az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozá sára vonatkozó szabályozással). Ennek megfelelően a Viniportugal által az Európai Unió más tagállamaiban és harmadik országokban folytatott reklámtevékenységek tiszteletben tartják a kérdéses támogatás alkalmazásakor hatályos, az EK-Szerződés I. mellékletébe tartozó, és egyes, az I. mellékletbe nem tartozó termékek (11) reklá mozásához nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatás (a továbbiakban: reklámozáshoz nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás) 18–30. pont jában meghatározott negatív kritériumokat.
(45)
Hasonlóképpen ezek a tevékenységek a reklámozáshoz nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás 31. és
(11) HL C 252., 2001.9.12., 5. o.
L 5/15
3. A portugál borok más tagállamokban és harmadik országokban folytatott értékesítésösztönzésének és reklámkampányainak a finanszírozása (49)
A Bizottság által a borok más tagállamokban és harmadik országokban folytatott értékesítésösztönzésének és reklámkampányainak finanszírozása tekintetében megfo galmazott kétségeket illetően a portugál hatóságok kiemelik, hogy az 1997 és 2005 közötti időszakban a díjnak a más tagállamokból származó termékekre kivetett részéből származó bevétel csak 15 %-a volt a díjból szár mazó összbevételnek. A bor értékesítésének ösztönzésére kivetett díjból származó éves bevétel (az 1998 és 2005 közötti évek éves átlaga) (12) Eredet
Összeg (EUR)
%
Hazai borok és borászati termékek
7 327 957
85 %
Más tagállamokból és harmadik országokból származó borok és borászati termékek
1 293 169
15 %
Átlagos éves (1998–2005)
8 621 126
100 %
összbevétel
(12) Bár a 119/97. sz. törvényerejű rendelet által intézményesített támo gatási program csak 1997 második felében vált hatályossá, a Vini portugal valójában csak 1998-ban kezdett promóciós és reklámte vékenységeket végezni. Ennek megfelelően csak az IVV által 1998tól kezdve szerzett bevételt indokolt figyelembe venni e határozat alkalmazásában.
L 5/16
(50)
(51)
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
Ebben az összefüggésben a portugál hatóságok úgy ítélik meg, hogy az importált termékek utáni bevétel a borok és borászati termékek általános értékesítésösztönzésére Portugáliában fordított összegnek csak egy részét teszi ki, és ez a hozzájárulás egyaránt hasznára van a nemzeti és a más tagállamokból származó termékeknek. Ehhez hasonlóan a portugál hatóságok szerint az általános érté kesítésösztönzés fennmaradó részét a nemzeti termékekre kivetett díjból fedezik, amely termékek ugyanilyen mértékben profitálnak az ebből származó előnyökből. A portugál hatóságok kijelentik továbbá, hogy a borok és borászati termékek általános értékesítésösztönzésének átlagos költségei sokkal magasabbak, mint a Viniportu galnak a más tagállamokból származó termékekre kive tett értékesítésösztönzési díjakból juttatott összeg. A portugál hatóságok szerint a Viniportugalnak a kérdéses időszakban évente nyújtott támogatás a borok értékesítésösztönzésére kivetett díjból származó bevétel 25–45 %-a volt (lásd a (15) preambulumbekezdést). Ebből az összegből csupán 15 % származott a más tagál lamokból importált termékekre kivetett díjból. A bevétel fennmaradó 85 %-a a nemzeti termékekre kivetett díjból ered (13). Ennek értelmében a Viniportugal tevékenységét elsősorban a nemzeti termékekre kivetett díjból származó bevételből finanszírozzák.
A portugál hatóságok hozzáteszik, hogy ugyanezen időszak alatt a Viniportugalnak a bor Portugáliában történő általános értékesítésösztönzésével kapcsolatos intézkedéseire fordított kiadásai a szövetség teljes kiadá sainak átlagosan 32 %-át teszik ki.
(52)
Figyelembe véve, hogy a más tagállamokból származó termékeknek a Viniportugal tevékenységeihez való hozzá járulása csak 15 %-át tette ki a szövetség értékesítésösz tönzési díjból származó bevételeinek, a portugál ható ságok azt a következtetést vonják le, hogy ezek a termékek a Viniportugal által Portugáliában végzett álta lános értékesítésösztönzési intézkedései csak egy részének finanszírozásához járultak hozzá.
(53)
Ezeket az intézkedéseket, amelyek a portugál hatóságok szerint valószínűleg egyenlő előnyökkel járnak a hazai termékek és a más tagállamokból importált termékek számára, egyrészről a más tagállamokból származó termékek hozzájárulásaiból, másrészről a hazai termékek hozzájárulásaiból finanszírozták.
(54)
A Viniportugal tevékenységeinek finanszírozásához a hazai termékekre kivetett hozzájárulás fennmaradó részét arra szánták, hogy az a portugál boroknak a más tagál lamokban és harmadik országokban való értékesítésösz tönzésével és reklámozásával kapcsolatos összes intézke dést finanszírozza, tehát ez az egyetlen forrása az említett tevékenységek támogatásának.
(55)
A portugál hatóságok tehát azt a következtetést vonják le, hogy nincs megkülönböztető bánásmód a hazai, vala mint a más tagállamokból származó borok és borászati termékek között, amennyiben i. mindkettő hozzájárul a borok és borászati termékek általános értékesítésösztön zésével kapcsolatos tevékenységek finanszírozásához, és ezek a tevékenységek egyaránt javát szolgálják a hazai és a más tagállamokból származó termékeknek; ii. azokat a promóciós és reklámkampányokat, amelyeket a Vini portugal más tagállamokban és harmadik országokban végez, és amelyek kizárólag a portugál borok javát szol gálják, kizárólag a díj azon részéből származó bevételből finanszírozzák, amelyet a hazai borokra és borászati termékekre vetnek ki.
(56)
A portugál hatóság véleménye szerint ezért a kérdéses támogatási intézkedések finanszírozásának mechaniz musát összeegyeztethetőnek kell tekinteni az EUMSz. 107. és 110. cikkével.
A Viniportugal kiadásai (az 1998 és 2005 közötti évek éves átlaga) (14) Összeg (EUR)
%
Más tagállamokban és harmadik országokban történő értékesítésösztönzéssel és reklámozással kapcsolatos intézkedések
1 119 293
68 %
Portugáliában történő általános értékesítésösztönzéssel kapcsolatos intézkedések
525 698
32 %
1 644 991
100 %
Intézkedések
Teljes átlagos (1998–2005)
kiadás
évente
2011.1.8.
IV. ÉRTÉKELÉS (13) Összehasonlításképpen: bár a díjból származó bevételnek 25 %-át fordították értékesítésösztönzésre 2002-ben, és átlagosan csak a bevétel 15 %-a származott a más tagállamokból származó termé kekre kivetett díjból, az ezeknek a termékeknek az adott évben az értékesítésösztönzéssel és reklámozással kapcsolatos intézkedések finanszírozásához való hozzájárulása csak körülbelül 3,75 %-a volt a díjból származó teljes bevételnek. (14) Mivel a 119/97. sz. törvényerejű rendelet által intézményesített támogatási program csak 1997 második felében vált hatályossá, a Viniportugal csak 1998-ban kezdett ténylegesen értékesítésösztön zési és reklámtevékenységeket folytatni.
1. A támogatás megléte az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében (57)
Az EUMSz. 107–109. cikke a borpiac közös szervezé séről szóló 1493/99/EK tanácsi rendelet (15) 71. cikke értelmében alkalmazandó a borászati ágazat egyes termé keinek előállítására és kereskedelmére.
(15) Hatályon kívül helyezte a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 148., 2008.6.6.).
2011.1.8.
(58)
(59)
(60)
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
a) a kérdéses intézkedést az üzleti ágazat vállalkozásait és munkáltatóit képviselő szakmai testület hozta létre, és az nem eszköze az állam által létrehozott politikák végrehajtásának;
Az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, az ebben a szerződésben biztosított eltérésektől függően, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy más állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
b) a kérdéses intézkedés céljait teljes mértékben az ágazat vállalkozásainak hozzájárulásából finanszírozzák;
Ahhoz, hogy egy intézkedés az EUMSz. 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozzon, a következő négy feltételnek kell teljesülnie: 1. az intézkedést az államnak, vagy állami forrásból kell finanszírozni; 2. szelektívnek kell lennie egyes vállalkozások vagy termelési ágazatok vonatkozásában; 3. gazdasági előnnyel kell járnia a kedvezményezett vállalkozások számára; és 4. hatással kell lennie a Közösségen belüli kereskedelemre és torzí tania kell a versenyt, illetve fenyegetnie kell a verseny torzításával. A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló hatá rozatában a Bizottság kétségét fejezte ki a következő kérdésekkel kapcsolatban: először is a más tagállamok és harmadik országok piacán folytatott értékesítésösztön zési intézkedéseknek az EUMSz. 107. cikkével való összeegyeztethetősége tekintetében; másodszor az IVV által szervezett képzési intézkedéseknek az EUMSz. 107. cikkével való összeegyeztethetősége tekintetében; és harmadszor a más tagállamok vagy harmadik országok piacain történő értékesítésösztönzési intézkedések adó jellegű díjból történő finanszírozásának az EUMSz. 110. cikkével való összeegyeztethetősége tekintetében. Ennek megfelelően a Bizottság ezekre a kérdésekre korlá tozza vizsgálatát.
c) a finanszírozás módszerét és a hozzájárulások száza lékát/összegét az üzleti ágazat szakmai testületében a munkavállalók és munkáltatók képviselői határozzák meg állami beavatkozás nélkül;
d) a hozzájárulásokat kötelező jelleggel az intézkedés finanszírozására használják, az állami beavatkozás lehetősége nélkül.
(64)
A bejelentett intézkedés esetében a jelek szerint nem teljesül az összes kritérium. A bor értékesítésösztönzésére kivetett díjat a spanyol hatóság hozta létre egy törvénye rejű rendelettel (lásd a (11) preambulumbekezdést) a portugál kormány által létrehozott szakpolitika, neveze tesen a bor értékesítésösztönzése végrehajtásának eszkö zeként. A portugál hatóságoknak továbbá jogalkotói minőségükben lehetőségük van beavatkozni az intéz kedés pénzügyi szabályainak és a hozzájárulások felhasz nálási módjának meghatározásába. Jelen esetben a portugál állam ilyen értelemben történő beavatkozása egyértelműen kitűnik az 1995. június 14-i 137/95. sz. és az 1997. május 15-i 119/97. sz. törvényerejű rende letekből.
(65)
Mivel a Pearle-ügy (a), (c) és (d) feltételei nem teljesülnek, a bor értékesítésösztönzésére kivetett díjból származó bevételt „állami forrásnak” kell tekinteni.
1.1. Állami források (61)
(62)
(63)
A jelen vizsgálati eljárás tárgyát képező támogatást a bor értékesítésének ösztönzésére kivetett adó jellegű díjakból finanszírozták. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az adó jellegű díjakból származó bevétel állami forrásnak tekinthető-e, hangsúlyozni kell, hogy állami források esetében nem kell különbséget tenni azok között az esetek között, amikor a támogatás közvetlenül az államtól származik, és az olyan esetek között, amikor a támogatást az állam által kinevezett vagy létrehozott köz- vagy magántestüle teken keresztül biztosítják (16). A 2004. július 15-én az Európai Közösségek Bírósága által a Pearle-ügyben (C-345/02. sz. ügy) hozott ítélet (17) kimondja, hogy az egy közvetítő testület által egy bizonyos üzleti ágazat összes vállalkozásától besze dett kötelező hozzájárulásokat csak abban az esetben lehet nem állami forrásnak tekinteni, ha mind a négy alábbi kritérium teljesül:
(16) Lásd a Bíróság által a C-379/98. sz. PreussenElektra AGügyben 2001. március 13-án hozott ítéletet (EBHT I-02099.,58. pont), valamint a C-126/01. sz. GEMO-ügyben 2003. november 20-án hozott ítéletet (EBHT I-13769.,23. pont). (17) A Bíróság által a C-345/02. sz. Pearle BV, Hans Prijs Optiek Franchise BV and Rinck Opticiëns BV kontra Hoofdbedrijfschap Ambachten ügyben hozott ítélet (EBHT CR I-07139.).
L 5/17
1.2. Szelektív előny esetének fennállása (66)
Ellenőrizni kell tehát, hogy a vizsgált mechanizmus „torzítja vagy torzíthatja-e a versenyt azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes termé keket”. A támogatás fennállását a bor értékesítésösztön zésének és az utóbbi finanszírozásának minden egyes potenciális kedvezményezettjére vonatkozóan kell meghatározni.
(67)
Ahhoz tehát, hogy a 107. cikk értelmében vett támoga tásról legyen szó, az állami források felhasználásával nyújtott juttatásnak olyan gazdasági előnyt kell biztosí tania, amely rendes piaci körülmények között nem lett volna megszerezhető, és ennek az előnynek szelektívnek kell lennie. A szelektivitás kritériuma akkor teljesül, ha a fent említett előny egyes vállalkozások vagy egy üzleti ágazat számára van fenntartva. Ez a feltétel tehát teljesül jelen esetben, ahol a borászati ágazat egyértelműen meghatározott.
L 5/18
(68)
(69)
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
A hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor a Bizottság azokat a gazdasági szereplőket minősítette kezdeménye zettnek, akik az IVV és a Viniportugal által nyújtott szol gáltatásokban részesülnek. Függetlenül attól, hogy az IVV tevékenységeinek támogatása állami támogatásnak minősül-e, felmerül az a kérdés is, hogy a testület által a borászati ágazatnak nyújtott szolgáltatások az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerinti „állami támoga tásnak” minősülnek-e. Kétségtelen, hogy a kérdéses ágazat szereplői (termelők, feldolgozók, nagykereskedők, kiske reskedők stb.) gazdasági tevékenységet végző vállalko zások. A bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében azok a beavat kozások, amelyek a vállalkozások költségvetésére szoká sosan háruló terheket különböző formákban enyhítik, és amelyek ezáltal – anélkül, hogy a szó szoros értelmében támogatások lennének – azokkal azonos természetűek és hatásúak (18).
(70)
Ennek megfelelően másodszorra azt a kérdést kell megvá laszolni, hogy az ezek az „állami források” által támoga tott tevékenységek, nevezetesen az IVV által az ágazatnak nyújtott szolgáltatások és a Viniportugal által szervezett promóciós kampányok gazdasági előnyt jelentenek-e az ágazat szereplői számára, és amennyiben igen, milyen mértékűt.
(71)
Az IVV szolgáltatásait illetően azt kell megállapítani egyrészről, hogy az IVV által nyújtott szolgáltatások hiányában a borászati ágazat portugál gazdasági szerep lőinek kellett-e volna viselniük a fent említett szolgálta tások költségeit, és amennyiben igen, milyen mértékben, és hogy ezek egy vállalkozás költségvetésének rendes terheit képezik-e. Ebből a célból különbséget kell tenni a szolgáltatások három különböző csoportja között: 1.2.1. A z I V V - n e k a z á g a z a t á l t a l á n o s koordinátoraként nyújtott szolgál tatásai
(72)
A Bizottság azon az állásponton van, hogy az IVV-nek mint a borászati ágazat általános koordinátorának a szol gáltatásai és tevékenységei és különösen a felügyelettel, az ellenőrzéssel, a minősítéssel, az auditálással és a piaci mechanizmusok kezelésével kapcsolatos tevékenységei a közösségi és nemzeti jogszabályok által meghatározott követelmények alkalmazásának a következményei, és mint ilyenek, nem minősülnek olyan tevékenységnek, amelyek rendesen szerepelnek egy vállalkozás költségve tésében, hanem inkább olyan tevékenységek, amelyek az állam lényeges funkcióiból következnek.
előnyről, mivel a képzés olyan tevékenység, amelynek a költsége rendesen szerepel a vállalkozások költségveté sében.
(74)
A portugál hatóságok által az eljárás kezdetekor benyúj tott adatok szerint az IVV által szervezett minden képzést, a „Sistema de Informação e Gestão Vitivinícola – 2000” című általános képzés kivételével, amelynek költsége 367,12 EUR volt, az Európai Szociális Alap társ finanszírozott, és ezért ezeket nem az adó jellegű díjból származó bevételből finanszírozták. Ez a képzés tehát nem tartozik a jelen vizsgálati eljárás hatálya alá.
(75)
Az egyetlen olyan képzést illetően, amelyet a bor értéke sítésösztönzésére kivetett díjból származó bevételből finanszíroztak, vagyis a „Sistema de Informação e Gestão Vitivinícola – 2000” általános képzést illetően a Bizottság megjegyzi, hogy új információk alapján módosították annak besorolását, és állami támogatásnak minősítették. A benyújtott új információk szerint ezen a képzésen kizárólag a regionális mezőgazdasági hivatalok és a regi onális szőlészeti és borászati bizottságok – az érintett régiókból származó borok hitelességének és minőségének vizsgálatával és ellenőrzésével foglalkozó illetékes ható ságok – tisztviselői vettek részt. Ennek az információnak az alapján egyértelmű, hogy ez nem az IVV által nyújtott szolgáltatások kedvezményezettjeinek szánt támogatási intézkedés, hanem belső kormányzati képzési intézkedés.
(76)
Következésképpen ez a képzési intézkedés az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.
1.2.3. P r o m ó c i ó s k a m p á n y o k s z e r v e z é séhez nyújtott szolgáltatások (77)
A borokkal és borászati termékekkel kapcsolatos, a Vini portugalon keresztül szervezett promóciós kampányok tekintetében tényleges gazdasági előnyről van szó az ágazat gazdasági szereplői és különösen a portugál borá szati ágazat javára. Ezen termékek promóciós kampánya inak megszervezése általában szerepel a vállalkozások költségvetésében.
(78)
Ennek megfelelően a Bizottság megállapítja, hogy a promóciós kampányok szervezésével kapcsolatos szolgál tatások nyújtása állami forrásokból finanszírozott szelektív előnynek minősül a portugál borászati ágazat gazdasági szereplői számára.
1.2.2. K é p z é s i s z o l g á l t a t á s o k (73)
Az olyan képzések szervezésének támogatását illetően azonban, amelyek az ágazat gazdasági szereplői számára voltak hasznosak, egyértelműnek tűnik, hogy szó van
(18) Lásd a ítéletet kontra 3671.,
C-200/97. sz. Ecotradeügyben 1998. december 1-jén hozott (EBHT I-7907.,34. pont), valamint a C-75/97. sz. Belgium Bizottságügyben 1999. június 17-én hozott ítéletet (EBHT I23. pont).
2011.1.8.
1.3. A kereskedelemre tett hatás és a verseny torzítása (79)
Végezetül annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses támogatás az EUMSz. 107. cikke (1) bekezdé sének hatálya alá tartozik-e, meg kell állapítani, hogy alkalmas-e arra, hogy érintse a tagállamok közötti keres kedelmet, és torzítja-e a versenyt, illetve fenyeget-e a verseny torzításával egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítése által.
HU
2011.1.8.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
L 5/19
(80)
A Bíróság kimondta, hogy amikor egy tagállam által nyújtott előny megerősíti egy adott kategóriába tartozó vállalkozásoknak a pozícióját a közösségi kereskedelmen belül más konkurens vállalkozásokhoz képest, akkor úgy kell tekinteni, hogy ez az előny hatással van ez utóbbiak helyzetére (19).
bizonyos termékeknek az előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, mivel hatással lehet a tagállamok közti kereskedelemre. Ennek megfele lően a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ezek az intézkedések az EUMSz. 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak.
(81)
A kérdéses intézkedések érinthetik a tagállamok közti kereskedelmet, amennyiben a nemzeti termelést a többi tagállam termelésének rovására előnyben részesítik. A borágazatot a Közösség szintjén rendkívül nyitott verseny jellemzi, éppen ezért az igen érzékeny minden olyan intézkedésre, amely valamely tagállam termelőit előnyhöz juttatja.
2. A promóciós és reklámtevékenységek támogatá sának jogszerűsége
(82)
(83)
(86)
Azt a tényt, hogy a tagállamok között a borászati ágazatban működik a kereskedelem, jól mutatja, hogy az ágazat piacának van közös szervezése. Az alábbi táblázat példaként bemutatja az említett termékek Közösségen belüli kereskedelmének mértékét 1999 és 2004 között (20).
3. A promóciós és reklámtevékenységekhez nyújtott támogatás összeegyeztethetőségének a vizsgálata (87)
Az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése kivételeket állapít meg az összeegyeztethetetlenség elve alól.
(88)
Különösen az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az egyes gazdasági tevékenységek vagy egyes gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekint hető, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.
(89)
Az állami támogatás jogszerűségének vizsgálatához alkal mazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény értelmében minden, a 659/1999/EK rendelet 1. cikkének f) pontja értelmében jogellenes támogatást a támogatásnyújtás idején hatályos szabályokkal össz hangban kell értékelni.
(90)
Ennek megfelelően a 2002. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás összeegyeztethetőségét a bizonyos mezőgazdasági termékek és az EK-Szerződés II. mellék lete által nem szabályozott termékek reklámozására vonatkozó nemzeti támogatás keretének fényében kell ellenőrizni (21), az ezt követően nyújtott támogatásokat pedig a fent idézett, a reklámozáshoz nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás fényében kell vizsgálni, függetlenül az ebben az iránymutatásban foglalt bizonyos ideiglenes végrehajtási szabályoktól.
(91)
Az 1987. évi keret és az iránymutatás azonban lénye gében azonos elveket tartalmaz. Negatív és pozitív krité riumokat határoznak meg, amelyeknek minden nemzeti támogatási programnak meg kell felelnie. A kérdéses intézkedések ezért nem lehetnek a Szerződés 28. cikkének (jelenleg az EUMSz. 34. cikke) vagy a másodlagos közösségi jognak ellentmondó, reklámtevé kenységgel kapcsolatos intézkedések, és nem irányul hatnak bizonyos vállalkozásokra.
1 000 HI Év
(84)
Uniós import
Uniós export
1999 (EU15)
35 595
40 921
2000 (EU15)
—
—
2001 (EU15)
32 699
35 558,4
2002 (EU15)
31 810,3
35 002,9
2003 (EU15)
33 024,7
35 343
2004 (EU25)
35 513,3
38 696,4
Következésképpen a boroknak és borászati termékeknek a bor értékesítésösztönzésére kivetett díjból származó bevétel egy részéből támogatott promócióját és reklám kampányát illetően a Bizottság megerősíti álláspontját, miszerint létezik állami támogatás a borászati ágazat gazdasági szereplőinek javára az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. 1.4. Következtetések az intézkedések „támogatás” jellegéről az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében
(85)
A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a borászati ágazat gazdasági szereplői számára kedvező intézkedések ezekre előnyt ruháznak, amelyet állami forrásokból finan szíroznak, és amelyben más piaci szereplők nem része sülhetnek. Ez az előny bizonyos vállalkozásoknak vagy
(19) A Bíróság által a 730/79 sz. Philip Morris ügyben hozott ítélet (EBHT 2671., 11. pont). (20) Forrás: Eurostat. 2000-re vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.
A portugál hatóságok nem értesítették a Bizottságot az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdése által előírt módon a fent említett adó jellegű díjat létrehozó mechanizmu sokról, illetve a borászati ágazatot előnyben részesítő intézkedések finanszírozásáról.
(21) HL C 302., 1987.11.12.
L 5/20
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
3.1. Általános promóciós kampányok Portugáliában (92)
A portugál hatóságok által benyújtott információk alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy ezeknek az intézkedéseknek vannak olyan célkitűzéseik, amelyek több, a fenti eszközökben foglalt pozitív kritériumra épülnek, mivel a kis- és középvállalkozások, bizonyos területek, vagy akár a minőségi termékek és egészséges élelmiszerek fejlesztésével kapcsolatos célkitűzés részét képezik.
(93)
A portugál hatóságok elmagyarázták továbbá, hogy a promóciós és reklámtevékenységekkel kapcsolatos intéz kedések által közvetített üzenetek általános jellegűek, és elsősorban kiállítások szervezéséből, vásárokon való rész vételből, katalógusok kiadásából és egyéb médiatevékeny ségből állnak, és nem céljuk, hogy lebeszéljék a fogyasz tókat más tagállamokból származó termékek vásárlásáról, vagy hogy rossz hírbe hozzák a fent említett termékeket, valamint nem szolgálják egy védjegy, egy bizonyos vállal kozás vagy egy egyéni termelő érdekeit.
2011.1.8.
(98)
Ezekben az esetekben tehát megengedhető a költségek akár 100 %-ának fedezése. Annak elkerülése érdekében, hogy nagy összegű támogatást nyújtsanak a nagyvállala toknak, az e pont alapján nyújtható támogatás teljes összege nem haladhatja meg kedvezményezettenként a bármely három költségvetési évben nyújtott 100 000 EUR-t, illetve az olyan vállalkozásoknak nyúj tott támogatások esetében, amelyekre a kkv-kről alkotott bizottsági meghatározás vonatkozik, az elszámolható költségek 50 %-át, attól függően, hogy melyik a nagyobb. A támogatás összegének a kiszámításához kedvezménye zettnek a szolgáltatások címzettje tekintendő.
(99)
A portugál hatóságok elmagyarázták, hogy mivel a kérdéses intézkedések általános jellegűek, valamint az ezek által jelentett tényleges haszon teljes mértékben eloszlik a borászati ágazat valamennyi szereplője között, az egy kedvezményezettre jutó támogatás összege a 100 000 EUR-s küszöb alatt marad bármely három évben.
(94)
A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló hatá rozatban ((108) preambulumbekezdés) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a promóciós intézkedések finanszírozá sára nyújtott állami támogatás a jelen esetben 2002. január 1-jéig összhangban volt a vonatkozó közösségi rendelkezésekben foglalt kritériumokkal.
(100) A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló hatá
(95)
2002. január 1-jétől az EK-Szerződés I. mellékletébe tartozó, és egyes, az I. mellékletbe nem tartozó termékek reklámozásához nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatás 8. pontja kimondja, hogy az olyan promóciós intézkedések, mint amilyen például a tudományos ismeretek terjesztése a nyilvánosság számára, a kereskedelmi vásárok és kiállítások szervezése, illetve az ezeken és más hasonló PR-gyakorlatokon – ideértve a felméréseket és a piackutatásokat – történő részvétel, nem minősülnek reklámozásnak. A szélesebb értelemben vett ilyen promócióra adott állami támogatás a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatá sokról szóló közösségi iránymutatás 13. és 14. pontjának a hatálya alá tartozik.
(101) A portugál hatóságoknak a dokumentáció előzetes vizs
(96)
(97)
A mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatá sokról szóló közösségi iránymutatás 13.2. pontja kimondja, hogy szaktanácsadói szolgáltatások igénybevé telére és hasonló szolgáltatásokra – ideértve a műszaki tanulmányokat, a megvalósíthatósági tervezési tanulmá nyokat és a piackutatást – lehet támogatást nyújtani, mivel ezek a tevékenységek a minőségi mezőgazdasági termékek kifejlesztésével kapcsolatosak. A 14. pont továbbá lehetővé teszi, hogy támogatást nyújtsanak tech nikai segítségnyújtáshoz a mezőgazdasági ágazatban. Különösen az új technikák terjesztésének támogatása engedélyezett. A fent tárgyalt támogatás beletartozhat ezen kategóriák valamelyikébe, mivel ezek végső soron a kérdéses termék előállításának támogatásával kapcsolatosak, ugyanis a minőségi mezőgazdasági termékek értékesítését és a lakosság figyelmének a termékek jellemzőivel kapcsolatos felkeltését támogatják.
rozatban ((114) preambulumbekezdés) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérdéses promóciós intézkedések finanszírozására nyújtott állami támogatás 2002. január 1-jét követően összhangban volt a vonatkozó közösségi rendelkezésekben foglalt kritériumokkal.
gálata során benyújtott információi fényében, valamint a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően harmadik felektől származó, ezekkel ellentétes megjegy zések hiányában a Bizottság megerősíti az eljárás megkezdéskor kifejtett álláspontját (22) a Portugáliában a Viniportugal által a bor értékesítésösztönzésének céljával folytatott általános kampányoknak az alkalmazandó közösségi rendelkezéseknek való megfelelőségét illetően. — Ebben a tekintetben a Bizottság különösen figyelembe veszi a portugál hatóságok által az intézkedés célki tűzéseivel – a kis- és középvállalkozások fejlesztése, egyes régiók fejlesztése, valamint a minőségi termékek és az egészséges élelmiszerek fejlesztése – kapcsolatban nyújtott bizonyítékokat (a reklámo záshoz nyújtott állami támogatásról szóló irány mutatás 32. pontja). — A kampányok jellege: a promóciós és reklámtevé kenységek által közvetített üzenetek általános jelle gűek; főleg kiállítások szervezéséből, vásárokon való részvételből, katalógusok kiadásából és egyéb média tevékenységből állnak, és nem céljuk, hogy lebeszéljék a fogyasztókat más tagállamokból származó termékek vásárlásáról, hogy rossz hírbe hozzák a fent említett termékeket, és nem szolgálják egy védjegy, egy bizo nyos vállalkozás vagy egy egyéni termelő érdekeit (a reklámozáshoz nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás 20. pontja).
(22) Lásd a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat (108) és (114) preambulumbekezdését.
2011.1.8.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
— A támogatás kerete: az intézkedéseket teljes mértékben adó jellegű díjakból finanszírozzák, és a kereskedők ezekhez kampányokhoz nyújtott pénz ügyi hozzájárulása elvileg eléri a költségeik 50 %-át. Továbbá mivel általános intézkedésekről van szó, amelyek tényleges haszna teljes mértékben eloszlik a borászati ágazat összes szereplője között, az egy kedvezményezettre jutó támogatás összege a 100 000 EUR-s küszöb alatt marad bármely három évben. 3.2. A portugál borok értékesítésösztönzése és reklámozása más tagállamok és harmadik országok piacán
L 5/21
szabályozással) (lásd a fenti (38) preambulumbekezdést); iv. a kérdéses tevékenységek célja, hogy megismertesse más tagállamok fogyasztóit a portugál borokkal, ezáltal segítve a portugál borászati ágazat tevékenységeinek fejlesztését az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében (lásd a (39) preambulumbekezdést); és végezetül v. a Viniportugal Portugálián kívül folytatott kampányainak célja az, hogy a portugál borok alapvető tulajdonságait reklámozza, ösztönözve ezzel más tagál lamok és harmadik országok fogyasztóit, hogy kóstolják meg ezeket az ismeretlen termékeket, valamint hogy ezek a kampányok nem tartalmaznak a termékek minőségére vonatkozó szubjektív állításokat pusztán azok eredete alapján (lásd a (40) preambulumbekezdést).
(102) A portugál boroknak a más tagállamok és harmadik
országok piacán való értékesítésösztönzésével és reklá mozásával kapcsolatban a Viniportugal által különösen 2002. január 1-jét követően folytatott kampányokat ille tően a Bizottság kétségét fejezte ki az ezeknek a kampá nyoknak a reklámozásához nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás intézkedéseivel való összeegyeztethe tőségével kapcsolatban.
(106) A portugál hatóságok által benyújtott kiegészítő informá
ciók alapján, valamint a hivatalos vizsgálati eljárás megin dítását követően harmadik felektől származó, ezekkel ellentétes megjegyzések hiányában a Bizottság megálla pította, hogy az eljárás megindításakor a tagállamok és harmadik országok piacán folytatott promóciós és reklámtevékenységek objektív jellegével kapcsolatban megfogalmazott kételyei eloszlottak.
(103) A fenti iránymutatás 4.1. pontja értelmében elfogadha
tóak egy tagállamnak egy másik tagállam területén közvetlenül vagy közvetve abból a célból folytatott reklámtevékenységei, hogy megismertesse egy tagállam fogyasztóit egy bizonyos tagállam vagy terület mezőgaz dasági termékeivel vagy egy tagállam teljes termékcso portjával. Ezeknek a kampányoknak azonban az érintett termékek objektív jellemzőiről kell információkat közöl niük, és nem tartalmazhatnak a termékek minőségére vonatkozó szubjektív állításokat pusztán azok eredete alapján.
(104) Amikor a Bizottság az eljárás megindítását kezdemé
nyezte, még nem rendelkezett elégséges információval arra vonatkozólag, hogy megállapítsa, hogy ezek a kampányok – annak ellenére, hogy megemlítik a borok eredetét – csak az érintett termék objektív jellemzőiről szolgálnak információval, és nem tartalmaznak a termékek minőségére vonatkozó szubjektív állításokat pusztán azok eredete alapján. A portugál hatóságokat ezért felkérték annak igazolására, hogy a termékek erede tére vonatkozó minden utalás valóban megfelel ezeknek a követelményeknek.
(105) A Bizottság figyelembe veszi a portugál hatóságok által
szolgáltatott bizonyítékokat azzal kapcsolatban, hogy i. a Viniportugal promóciós kampányai általános jellegűek (lásd a fenti (37) preambulumbekezdést); ii. a Vinipor tugal Portugáliában és más tagállamok, valamint harmadik országok területén folytatott promóciós és reklámtevékenységei nem kapcsolatosak egyes védje gyekkel, és nem szolgálják bizonyos vállalkozások vagy termelők érdekeit (lásd a (37) preambulumbekezdést); iii. a kampányoknak nem céljuk, hogy rossz hírbe hozzák a más tagállamokból származó termékeket, vagy hogy lebe széljék a fogyasztókat a fent említett termékek vásárlá sáról, valamint összhangban vannak az alkalmazandó közösségi jogszabályokkal (nevezetesen az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó
(107) Az előbbiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a bor
Portugáliában történő általános értékesítésösztönzésének támogatása, valamint a portugál boroknak a más tagál lamok és harmadik országok piacán való értékesítésösz tönzésének és reklámozásának támogatása összeegyeztet hető a reklámozáshoz nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásban foglalt pozitív és negatív kritériumokkal. 4. A támogatás finanszírozása
(108) Mivel adó jellegű díjból finanszírozott állami támoga
tásról van szó, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a támo gatás által finanszírozott intézkedéseket, valamint magának a támogatásnak a finanszírozását. Valójában egy állami támogatás finanszírozásának a közös piaccal való bármilyen összeegyeztethetetlensége összeférhetet lenné tenné a támogatást, még akkor is, ha a támogatás odaítélése összhangban van az alkalmazandó versenysza bályokkal.
(109) Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az
adók nem tartoznak az EK-Szerződés állami támogatá sokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, hacsak nem valamely támogatási intézkedés finanszírozását szol gálják úgy, hogy annak szerves részét képezik (23). Ahhoz, hogy egy adót vagy egy adónak egy részét vala mely támogatási intézkedés szerves részének lehessen tekinteni, az adó és a támogatás között a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kötelező hozzárendeltségi viszonynak kell fennállnia (24) abban az értelemben, hogy az adóbevétel kötelező módon a támogatás finan szírozásához van rendelve. Amennyiben ilyen viszony áll
(23) A Bíróság által a C-174/02. sz. Streekgewest-ügyben 2005. január 13-án hozott ítélet (EBHT I-85., 25. pont). (24) A fenti Streekgewest-ügyben hozott ítélet (26. pont), valamint a C266/04–C-270/04., C-276/04. és C-321/04–C-325/04. sz. Nazairdis SAS egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT I-9481., 46–49. pont).
L 5/22
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
fenn, az adóbevétel közvetlenül befolyásolja a támogatás mennyiségét (25), és ebből következően annak értékelését is, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a közös piaccal (26). (110) Meg kell vizsgálni tehát, hogy a bor értékesítésének
ösztönzésére kivetett díj megfelel-e a fenti követelmé nyeknek.
4.1. A bor értékesítésének ösztönzésére kivetett díj, mint az értékesítésösztönzési támogatás szerves része
2011.1.8.
4.2. A díj kivetése az exportra szánt termékekre (114) A (9) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a díjat
mind a portugáliai fogyasztásra szánt portugál termé kekre, mind az exportra szánt termékekre kivetik.
(115) Mindazonáltal a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról
szóló határozatában ((143) preambulumbekezdés) a Bizottság kijelenti, hogy a jelek szerint nincs semmiféle megkülönböztetés a hazai piacra szánt hazai termékek és az exportra szánt termékek között a portugál területen kívül folytatott promóciós és reklámkampányok tekinte tében.
(111) Először is meg kell vizsgálni, hogy a díjból származó
bevételt szükségszerűen a támogatás finanszírozására fordították-e. Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy mind a 137/95. sz. törvényerejű rendelet, mind a 119/97. sz. törvényerejű rendelet, amely ettől eltér, kimondja, hogy „az értékesítésösztönzési díjból származó bevétel egy részét, amelyet a Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Miniszter határoz meg évente, de amely soha nem kevesebb mint 25 %, a bor és borászati termékek általános értékesítésösztönzésével kapcsolatos intézkedésekre kell elkülöníteni” (a 119/97. sz. törvényerejű rendelet 11. cikkének (2) bekezdése). Ebben az értelemben a vonatkozó nemzeti szabályozások alapján a díjból származó bevétel egy részét szükségsze rűen az értékesítésösztönzési intézkedések finanszírozá sára kell fordítani, vagyis a támogatás céljára.
(112) Továbbá a 119/97. sz. törvényerejű rendelet 1. cikkének
(1) bekezdése, amely a díj alkalmazási körét határozza meg, kimondja, hogy „a borra és borászati termékekre […] értékesítésösztönzési díjat vetnek ki, amely az Instituto da Vinha e do Vinho (IVV) által az ágazat álta lános promóciójával és általános koordinálásával kapcso latban nyújtott szolgáltatásainak kompenzációjára szolgál”. Másodszor azt kell vizsgálni, hogy a díjból szár mazó bevétel közvetlenül befolyásolja-e a támogatás mértékét. Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az értékesítésösztönzési díj a jelenleg vizsgált promóciós és reklámozási tevékenységek finanszírozá sának egyetlen forrása, így a díjból származó bevétel csökkenése a promóciós intézkedések finanszírozásához rendelkezésre álló források csökkenését vonná maga után.
(113) Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelen
esetben a díjból származó bevételt szükségszerűen a támogatás finanszírozására fordítják, és a díjból származó bevétel közvetlenül befolyásolja a támogatás mértékét. Végezetül a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban megállapítható, hogy az adó és a támogatás között a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kötelező hozzá rendeltségi viszony áll fenn, valamint hogy a bor értéke sítésének ösztönzésére kivetett díj a vizsgált támogatási intézkedés szerves részének tekinthető. Következésképpen a Bizottságnak az intézkedéseknek a díjból történő finan szírozását is vizsgálnia kell.
(25) A C-393/04. és a C 41/05. sz. Air Liquide egyesített ügyekben 2006-ban hozott ítélet (EBHT I-5293,46. pont, valamint a fenti Streekgewest-ügyben hozott ítélet (28. pont). (26) A 47/69. sz. Franciaország kontra Bizottság ügyben 1970. június 25én hozott ítélet (EBHT 487., 17., 20. és 21. pont).
(116) Azt a kérdést illetően, hogy mennyire felel meg a való
ságnak az az állítás, hogy az exportra szánt termékek ugyanolyan mértékben részesülnek a portugáliai általános értékesítésösztönzési intézkedésekből, a Bizottság azt a következtetést vonja le a portugál hatóságoknak a doku mentáció előzetes vizsgálata során benyújtott információi fényében és a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően harmadik felektől származó ezekkel ellentétes megjegyzések hiányában, hogy az utóbbi csoportba tartozó termékek nagymértékben részesülnek a díjból származó előnyökből, továbbá jelentős mértékben kedvezményezettjei a más tagállamok és harmadik országok területén folytatott promóciós tevékeny ségeknek. 4.3. A díj kivetése az importált termékekre
(117) A Bizottság általában úgy ítéli meg – összhangban a
Bíróság ítélkezési gyakorlatával (27) – hogy egy támogatás kötelező érvényű díjakból történő finanszírozása befolyá solhatja a támogatást azáltal, hogy a támogatáson túlme nően is védő hatása van. A szóban forgó díj ténylegesen kötelező érvényű díj. Ugyanez az ítélkezési gyakorlat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy hazai terme lőknek szánt támogatást csak akkor lehet olyan adó jellegű díjakból finanszírozni, amelyet más tagállambeli, azonos terméket importáló termelőre is kivetnek, ha biztosítékok vannak arra vonatkozóan, hogy ezek ugyan olyan mértékben részesülnek az összes előnyből, mint a hazai termelők.
(118) A hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor tehát a
Bizottság megállapította, hogy amennyiben a díjat a más tagállamokból származó termékekre is ki kell fizetni, a portugál hatóságoknak be kell bizonyítaniuk, hogy nincs megkülönböztetés a hazai és az importált termékek között, és hogy következésképpen a más tagállamokból származó termékek, amelyekre szintén ki kell fizetni a díjat, azonos módon és azonos mértékben részesülnek a díjból származó összes előnyből, mint a hazai termékek (28).
(119) Korábban megállapítást nyert, hogy a bor és borászati
termékeknek a Viniportugal által végzett promóciós és reklámtevékenységeit a bor értékesítésének ösztönzésére kivetett díjból származó bevételből finanszírozzák.
(27) A Bíróság által a fent hivatkozott, 47/69. sz. Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet. (28) Lásd a vizsgálat hivatalos megindításáról szóló határozat (135) preambulumbekezdését (C(2004) 4522, 2004. december 1.).
2011.1.8.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
(120) Észrevételeiben és további információiban a portugál
hatóságok biztosítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy az importált termékekre kivetett díjból származó bevételeket kizárólag a Viniportugal által Portugáliában végzett általános értékesítésösztönzési intézkedések költ ségeinek finanszírozásához használták. Kijelentik, hogy a más tagállamok és harmadik országok piacán a portugál borok és borászati termékek népszerűsítése érdekében folytatott promóciós és reklámkampányokat kizárólag a hazai termékekre kivetett díjból származó bevételből finanszírozzák.
(121) A portugál hatóságok által benyújtott információk azt
mutatják, hogy a Portugáliában folytatott általános promóciós kampányok hasznából arányosan részesülnek az importált termékek is. A (16) és (17) preambulumbe kezdésben leírtak szerint a nemzeti szintű reklámkampá nyok fő célja, hogy megnyerje a mindkét nemhez tartozó fiatal felnőtteket az egészséges borfogyasztásnak a sör és más alkoholtartalmú italok fogyasztásával szemben. A portugál hatóságok mintákat is mutattak a díjból finan szírozott reklámkampányokból és figyelemfelkeltő projektekből. Amennyiben az értékesítésösztönzési kampányok célja a borfogyasztás általános ösztönzése, a fenti intézkedések ugyanolyan mértékben szolgálják az importált termékek érdekeit is.
(122) A benyújtott információ ugyanakkor nem elégséges
annak bizonyításához, hogy az importált termékekre kivetett díjból származó bevétel nem járult hozzá a más tagállamok és harmadik országok piacán végzett promóciós és reklámkampányok finanszírozásához, amelyek azonban kizárólag a portugál borok érdekeit szolgálják. Különösen a portugál hatóságok által benyúj tott adatok szerint az importált termékekre az 1998 és 2005 közötti időszakban kivetett díjból származó bevétel 1 293 169 EUR volt, míg ugyanebben az időszakban a Viniportugal évente átlagosan 525 698 EUR-t szentelt általános értékesítésösztönzési intézkedésekre Portugáli ában (lásd a (36) és (38) preambulumbekezdést).
(123) Továbbá, még ha a nemzeti szabályozásban szerepel is az
a kötelezettség, hogy elkülönítsenek egy bizonyos száza lékot a díjból származó bevételből – soha nem kevesebb mint 25 %-ot – a borok és borászati termékek általános értékesítésösztönzésével kapcsolatos intézkedésekre, nem könyvelik külön a díjból származó bevételnek ezt a két részét. A portugál hatóságok csak becsléseket tudtak benyújtani a díjból származó azon bevétel összegével kapcsolatban, amelyet importált termékekre vetettek ki és általános értékesítésösztönzésre használtak fel.
(124) A fenti (116) preambulumbekezdésben hivatkozott ítél
kezési gyakorlat fényében a Bizottság azon az állás ponton van, hogy mivel a díjból finanszírozott intézke dések állami támogatásnak minősülnek az EUMSz. 107. cikkének értelmében, és mivel az EUMSz. 110. cikkében foglaltaktól eltérően a díj megkülönböz tető természetű, amennyiben a díjat más tagállamokból származó termékekre is ki kell fizetni anélkül azonban, hogy ezek a termékek is részesülnének az ebből szár mazó összes előnyből, hogy a díjból származó azon bevétel, amely a más tagállamokból importált termé
L 5/23
keknek a Viniportugal által a más tagállamok és harmadik országok piacán végzett értékesítésösztönzési intézkedések finanszírozása érdekében történő megadóz tatásából származik, a támogatás olyan finanszírozásának minősül, amely összeegyeztethetetlen az áruk szabad mozgásával kapcsolatos szabályokkal, és következés képpen az ilyen módon finanszírozott állami támogatás azonos mértékben összeegyeztethetetlen a Szerződéssel. (125) A Bizottság jogszerűen következtethet arra a portugál
hatóságok által benyújtott információk és biztosítékok alapján (lásd jelen határozat (104) preambulumbekez dését), hogy más tagállamok termelői és üzletemberei azonos mértékben részesültek a Portugáliában folytatott, az általános értékesítésösztönzést támogató intézkedések előnyeiből, mint a portugál termelők.
(126) Másrészről azonban a portugál hatóságok nem vitatják,
hogy más tagállamok termelői és üzletemberei nem részesülhetnek a külföldön történő, kizárólag a portugál borok érdekében végzett promóciós és reklámtevékeny ségek támogatására irányuló intézkedések előnyeiből.
(127) A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében ha
mind a hazai, mind az importált termékekre azonos kritériumok alapján kivetett díjból származó bevétel célja a megadóztatott hazai termék számára előnyös tevé kenységek támogatása, elképzelhető, hogy az azonos kritériumok alapján kivetett díj mégis megkülönböztető adózásnak minősül, amennyiben a nemzeti árut sújtó pénzügyi terhet kiegyenlítik bizonyos előnyök, miközben az importált árukat sújtó teher nettó teherként jelenik meg (29).
(128) Jelen esetben tehát nem lehet kizárni, hogy hátrányos
megkülönböztetés érte az importált termékeket. Másrészről azonban a portugál hatóságok által benyújtott információkból kitűnik, hogy az importált termékeket ugyanolyan mértékben vetették alá a díjfizetésnek, mint a hazai termékeket, azonban nem részesültek ugyanolyan mértékben a díjból finanszírozott előnyökből, mint a hazai termékek. A (122) preambulumbekezdésben emlí tettek szerint a portugál hatóságok által benyújtott adatok alapján az importált termékekre az 1998 és 2005 közötti időszakban kivetett díjból származó átlag bevétel 1 293 169 EUR volt, míg ugyanebben az időszakban a Viniportugal évente átlagosan 525 698 EUR-t szentelt általános értékesítésösztönzési intézkedésekre Portugáliában. Nincs olyan elszámolás, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy az importált termékekre kivetett díjból származó bevételt kizárólag a Portugáliában történő általános értékesítésösz tönzésre használják fel. Következésképpen az adó jellegű díj és az abból származó bevétel ellentétes az EUMS z. 110. cikkével.
(29) A Bíróság által a C-234/99. sz. Nygard-ügyben 2002-ben hozott ítélet (EBHT I-3657., 22. pont); a C-28/96. sz. Fricarnes SA ügyben 1997-ben hozott ítélet (EBHT I-4939., 23. pont); a 73/79. sz. Bizottság kontra Olaszország ügyben 1980-ban hozott ítélet (EBHT 1533-, 15. pont) és a C-78/90–C-83/90. sz. Compagnie commerciale de l’Ouest és társai ügyben 1992-ben hozott ítélet (EBHT I-1847., 26. pont).
L 5/24
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
(129) A számára a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását
követően benyújtott információk alapján a Bizottság nem tudja kijelenteni, hogy a portugál borok és borászati termékek más tagállamok és harmadik országok piacán történő értékesítésösztönzésének támogatását nem finan szírozták legalább részben az importált termékekre kive tett értékesítésösztönzési díjból származó bevételből. Nem a Bizottság feladata automatikusan annak vizsgálata, hogy milyen információkat lehetett volna benyújtani számára, kötelessége azonban egyrészről minden szük séges szempontot figyelembe venni, és másrészről a hatá rozat elfogadásakor rendelkezésére álló információkra alapozni döntését (30). A Bizottság úgy véli és követke zésképpen azt állapítja meg, hogy ezeknek a támogatási intézkedéseknek a finanszírozását a közös piaccal össze egyeztethetetlennek kell tekinteni.
(130) Végezetül ha egy állami támogatás finanszírozását össze
egyeztethetetlennek tekintik a Szerződés alkalmazandó szabályaival, az ilyen módon finanszírozott támogatást is összeegyeztethetetlennek kell tekintenie a Bizottságnak ameddig a nem szabályszerű finanszírozás fennáll, mivel egy állami támogatás finanszírozásának szabályszerűsége létfontosságú annak összeegyeztethetővé nyilvánítá sához (31). V. KÖVETKEZTETÉSEK
(131) A Bizottság sajnálja, hogy Portugália bevezette a fenti
támogatást, megsértve az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdését.
2011.1.8.
amely a más tagállamokból származó termékeket is érinti, összhangban van az alkalmazandó közösségi rendelkezésekkel azokat a kedvezményezetteket érin tően. A Bizottság megállapítja továbbá az EUMSz. 110. cikkének megsértését is a támogatások vonatko zásában. Emiatt a Bizottság nem nyilváníthatja össze egyeztethetőnek a szóban forgó megállapodásokat, mivel azok különbséget tesznek az importált és a belföldi termékek között.
(133) Ez a határozat az adó jellegű díj alkalmazásának annak
hatálybalépésétől 2006. december 31-ig – az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló új közösségi iránymutatások (2007–2013) hatály balépéséig – történő vizsgálatára korlátozódik, a Bizott ságnak az értékesítésösztönzési díj ezt az időpontot követő alkalmazásával kapcsolatban felvett álláspontjának sérelme nélkül.
(134) A Bizottság jelen esetben helyénvalónak tartja egy felté
teles határozat elfogadását, kihasználva a 659/1999/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdése által nyújtott lehetőséget. Eszerint a Bizottság megengedő határozatában olyan feltételeket határozhat meg, amelyek teljesítése esetén egy támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősül, és olyan kötelezettségeket állapíthat meg, amelyek biztosítják a határozat betartásának ellenőrzését.
(132) A Bizottság megállapítja, hogy:
— Portugália jogellenesen finanszírozott a bor általános értékesítésével kapcsolatos kampányokat a hazai termékekre és a más tagállamokból importált termé kekre kivetett díjból, megsértve az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdését,
(135) A 110. cikk megsértésének feloldására és így a megkü
lönböztetés visszamenőleges megszüntetésére Portugália köteles a Bizottság által megállapított határidőig és felté telekkel visszatéríteni a díjnak azt a részét, amely a többi tagállamból származó termékeket sújtotta. E megsér tésnek a kiigazítása az érintett támogatást az EUMSz. 107. cikkével összeegyeztethetővé teszi.
— az egyetlen, az adó jellegű díjból származó bevételből finanszírozott képzés nem jelent támogatást, — a Viniportugal Portugália területén a bor és borászati termékek általános reklámozásával kapcsolatban foly tatott tevékenységének előmozdítására fordított támo gatás összeegyeztethetőnek nyilvánítható a közös piaccal, — a portugál eredetű boroknak és borászati termé keknek más tagállamok vagy harmadik országok terü letén való értékesítésösztönzésének és reklámozá sának a támogatása egy, a borok és borászati termékek előállítására kiszabott díjon keresztül, (30) A Bíróság által a T-369/06. sz. Holland Malt kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (még nem tették közzé) 195. és azt követő pontjai. (31) A Bíróság által a C-261/01. sz. és a C-262/01. sz., a Van Calster és társai ügyben 2003-ban hozott ítélet (EBHT I-12249., 48. pont), és a 73/79. sz., a Bizottság kontra Olaszország ügyben 1980-ban hozott ítélet (EBHT 1533., 11. pont).
(136) A fenti visszatérítés során betartandó feltételeket a Bizott
ságnak kell meghatároznia. Eszerint Portugália köteles visszatéríteni a díjat befizetett személyeknek a díj azon részét, amely a díj hatálybalépésétől 2006. december 31ig a többi tagállamból származó termékeket sújtotta, az alábbi feltételek teljes körű betartása mellett:
— ha bizonyítani tudják, hogy az értékesítésösztönzési díj importált terméket sújtott, a díjat befizető személy kérheti a kizárólag a hazai termékek javát szolgáló értékesítésösztönzési szolgáltatások finanszírozására szánt díjból származó bevétel egy részének visszaté rítését a nemzeti jogszabályokkal összhangban megál lapított határidőn belül, de semmi esetben sem korábban, mint a határozat közlésétől számított hat hónap,
2011.1.8.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
— Portugália meghatározza az importált termékeket ért hátrányos megkülönböztetés mértéket. Ennek érde kében Portugáliának egy referencia-időszakban ellen őriznie kell az érintett díj által a hazai termékekre összesen kirótt terhek és a kizárólag ezen termékek által élvezett előnyök egyenlőségét, — a visszatérítésnek a kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapon belül meg kell történnie, — a visszatérítésre kerülő összegeknek tartalmazniuk kell a kamatokat, amelyek a támogatás kifizetésének napjától a tényleges visszafizetés napjáig esedékesek. A kamatlábat a Bizottság által a referencia- és kiiga zító kamatlábak megállapítására alkalmazott módszer szerinti referencia-kamatláb alapján kell kiszámí tani (32), — a portugál hatóságok a díjat befizetők által benyújtott minden ésszerű bizonyítékot elfogadnak, amely a más tagállamokból származó termékekkel kapcsolatban befizetett díjra vonatkozik, — a visszatérítés nem lehet egyéb feltételek függvénye, mint például az adó további felhasználásának elma radása, — amennyiben a díjat még nem fizették meg, a portugál hatóságok hivatalosan lemondanak annak követelé séről, beleértve annak esetleges késedelmi kamatait is, — a Bizottság kérésére Portugáliának be kell nyújtania egy teljes jelentést, amely bizonyítja a visszatérítési intézkedések megfelelő végrehajtását, — ha adót szabtak ki egy másik tagállamban ugyanarra a termékre, amely után meg kell fizetni a borra kive tett értékesítésösztönzési díjat Portugáliában, a portugál hatóságok kötelesek visszatéríteni a díjat kifi zetőknek a díjnak azt a részét, amely abból a másik tagállamból származó termékeket sújtotta,
L 5/25
2. cikk A bor és borászati termékek Portugália területén történő álta lános értékesítésösztönzésének állami támogatása, amelyet Portugália az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdésével ellen tétben jogellenesen vezetett be az 1995. június 14-i 137/95. sz. törvényerejű rendeletben létrehozott adó jellegű díj által, a közös piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében az annak hatálybalépése és 2006. december 31. közötti időszakban.
3. cikk (1) A portugál eredetű borok és borászati termékek más tagállamok és harmadik országok területén történő általános értékesítésösztönzésének állami támogatása, amelyet Portugália az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdésével ellentétben jogelle nesen vezetett be az 1995. június 14-i 137/95. sz. törvényerejű rendeletben létrehozott adó jellegű díj által, a 2. cikk sérelme nélkül a közös piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értel mében az annak hatálybalépése és 2006. december 31. közötti időszakban, feltéve, hogy Portugália teljesíti az e cikk (2) bekez désében foglalt feltételeket.
(2) Portugália köteles visszatéríteni a díjat befizetett szemé lyeknek a díj azon részét, amelyet a díj hatálybalépésétől 2006. december 31-ig a többi tagállamból származó termékekre vetettek ki, az alábbi feltételek teljes körű betartása mellett:
— ha bizonyítani tudják, hogy az értékesítésösztönzési díj importált termékre vonatkozott, a díjat befizető személy kérheti a kizárólag a hazai termékek javát szolgáló értékesí tésösztönzési szolgáltatások finanszírozására szánt díjból származó bevétel egy részének visszatérítését a nemzeti jogszabályokkal összhangban megállapított határidőn belül, de semmi esetben sem a határozatról szóló értesítéstől számított hat hónapon belül,
— Portugália meghatározza az importált termékeket ért hátrá nyos megkülönböztetés mértéket. Ennek érdekében Portugá liának egy referencia-időszakban ellenőriznie kell az érintett díj által a hazai termékekre összesen kirótt terhek és a kizá rólag ezen termékek által élvezett előnyök egyenlőségét,
— Portugália vállalja, hogy értesíti erről a határozatról a díj összes esetleges fizetőjét, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk Kizárólag az adó jellegű díjból származó bevételből finanszí rozott, 367,12 EUR összegű képzés nem minősül támoga tásnak. (32) A Bizottság közleménye a referencia- és kiigazító kamatláb megha tározásának módszeréről (HL C 273., 1997.9.9., 3. o.).
— a visszatérítésnek a kérelem benyújtásától számított legfel jebb hat hónapon belül meg kell történnie,
— a visszatérítésre kerülő összegeknek tartalmazniuk kell a kamatot, amely a díj kivetésének napjától a tényleges vissza fizetés napjáig esedékes. A kamatlábat a Bizottság által a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítá sára alkalmazott módszer szerinti referencia-kamatláb alapján kell kiszámítani (33), (33) Lásd a 32. lábjegyzetet.
L 5/26
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
— a portugál hatóságok a díjat befizetők által benyújtott minden ésszerű bizonyítékot elfogadnak, amely a más tagál lamokból származó termékekkel kapcsolatban befizetett díjra vonatkozik,
2011.1.8.
— Portugália vállalja, hogy értesíti erről a határozatról a díj összes esetleges megfizetőjét.
4. cikk — a visszatérítés nem lehet egyéb feltételek függvénye, mint amilyen például az adó további felhasználásának elmaradása, — amennyiben a díjat még nem fizették meg, a portugál ható ságok hivatalosan lemondanak annak követeléséről, bele értve annak esetleges késedelmi kamatait is, — a Bizottság kérésére Portugáliának teljes körű jelentést kell benyújtania, amely bizonyítja a visszatérítési intézkedések megfelelő végrehajtását,
Portugália az e határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozat betartása érdekében hozott intézkedésekről.
5. cikk Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2010. július 20-án. — ha adót szabtak ki egy másik tagállamban ugyanarra a termékre, amely után meg kellett fizetni a borra kivetett értékesítésösztönzési díjat Portugáliában, a portugál ható ságok kötelesek visszatéríteni a díjat kifizetőknek a díjnak azt a részét, amely az abból a másik tagállamból származó termékeket sújtotta,
a Bizottság részéről Dacian CIOLOȘ
a Bizottság tagja
