358
11. fejezet A munkavállalók és a lakosság tudatossága, ismeretei
Cél: azoknak a mechanizmusoknak az áttekintése, amelyek rendelkezésre állnak a munkát végző emberek és a lakosság informálására, oktatására a vegyi anyag termeléssel, importtal, exporttal, kezeléssel, használattal és hulladékkal kapcsolatos kockázatokról.
Ebben a fejezetben kerülnek összegzésre azok a törvényi eszközök, programok és tevékenységek, amelyek az alábbi célok elérésére szolgálnak: − információ a munkavállalóknak/dolgozóknak egészségük és biztonságuk a vegyi anyagok okozta kockázatokkal szembeni védelme érdekében; − információ a lakosságnak a vegyi anyagok környezet- és egészségkárosító kockázatai, valamint biztonságukat veszélyeztető hatásaik elleni védekezésről (beleértve tennivalóikat a vegyi anyagok akut és krónikus hatásai elleni védekezés érdekében); − a lakosság tudatosságának növelése, nevelése a nemzeti környezetvédelmi kezdeményezésekben való részvételre. E fejezet tartalma számos más fejezettel (például oktatás, szakmai képzés, adatbázisok, vonatkozó információs rendszerek leírása, stb.) összefügg. A jelen fejezet témakörének a legfontosabb feladatai a következők: − az érintett, illetve veszélyeztetett populációk megfelelő ismeretet kapjanak az őket veszélyeztető hatásokról; − legyenek képesek arra, hogy e veszélyeket felismerjék, valamint − mindezek birtokában tudatosan legyenek képesek védekezni a veszélyek ellen, tehát olyan közösségi és egyéni védekezési stratégiák, minták álljanak rendelkezésükre, amelyek hatékony védelmet jelentenek számukra akár saját egészségük védelme, akár a környezetszennyezések megelőzése, felszámolása és elhárítása céljából (a szennyezők és szennyezettek csoportjai számos esetben átfedésben vannak, illetve egybeesnek).
359
11.1. Jogi háttér A magyarországi kémiai biztonságról szóló, 1997-ben készült első Nemzeti Profil óta szinte teljes körűvé váltak a munkavállalók és a lakosság kémiai biztonsággal összefüggő tájékoztatását, ismereteinek, tudatosságának növelését szolgáló jogi feltételek. Ez összefügg a kémiai biztonságról alkotott széles körű joganyaggal, továbbá az európai uniós integrációs törekvések, jogharmonizáció eredményével. Megállapítható, hogy a törvényi háttér összességében biztosított a célban megfogalmazott feladatok ellátására. 11.1.1. A kémiai biztonsággal foglalkozó fontosabb jogszabályok nyújtotta lehetőségek A kémiai biztonságról szóló törvény és számos végrehajtási rendelete megfelelő kereteket biztosít a munkavállalók/dolgozók, illetve a lakosság közötti tevékenységhez. 11.1.1.1. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény „A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat” [22. § (1) bekezdés] „Az Egészségügyi Toxikológia Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó általa nyilvántartott adatokról … felvilágosítást ad. Az ETTSZ biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos – napi 24 órás – hozzáférés lehetőségét [23. § (3) bekezdés] 11.1.1.2. A munkahelyek biztonságáról szóló 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelet „… A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven − a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is, − a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék, − megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,
360
− a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék. A munkavállaló és képviselői számára − a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett – a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó – vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást; − a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munkaegészségügyi kérdésről.” [9. § (1)-(2)] bekezdések] 11.1.1.3. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet „Az ETTSZ a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre felvilágosítást ad…. − lakosság részére mérgezések megelőzése céljából a laikus elsősegélynyújtáshoz szükséges mértékben, − a gazdálkodó szervezet, illetve érdekképviseleti szerveik, továbbá bármely kérelmező részére toxikológiai kérdésekben” [8. § (3) bekezdés h), i) pontjai] 11.1.1.4. A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII.7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet Az együttes rendelet 23. § (1) bekezdése az előző jogszabályban leírtak szerint rendelkezik az ETTSZ információadási feladatait illetően, azzal a megszorítással, hogy „Az információ csak orvosi kérésre, megelőző és gyógyító célú intézkedések érdekében használhatók fel.” 11.1.1.5. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet „A munkáltató gondoskodik a munkavállaló és a munkavédelmi képviselők – rákkeltő anyagok használatával kapcsolatos – oktatásáról és képzéséről, ennek keretében írásban – szükség esetén szóban – tájékoztatást ad a munkavállalók számára az általuk értett nyelven:
361
− a rákkeltő(k) hatásairól, kockázatairól, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az életmód okozta kockázatnövelő hatásokról és többlet kockázatokról, − az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmazandó óvintézkedésekről a munkahelyen, illetve a létesítményen belül, − az expozíció és a kockázat csökkentésére szolgáló eljárásokról, − az egyéni védőeszközök használatáról és viseléséről, − a munkavállalók magatartásáról, feladatairól baleset, havária, katasztrófa esetén, − havária, katasztrófa esetén a mentő személyzet által teendő intézkedésekről. Az oktatást – szükség szerint – rendszeresen meg kell ismételni. Meg kell ismételni, ha személyi hibából rákkeltő jut a munkatérbe. Az oktatás programját megváltozott kockázat esetén az új követelményeknek megfelelően módosítani kell. Az oktatást munkaidőben kell megtartani…” „A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló vagy a munkavédelmi képviselők ellenőrizhessék, hogy a rendelet előírásait a munkahelyen alkalmazzák-e. A munkáltató biztosítja továbbá, hogy a munkavállalókat vagy munkavédelmi képviselőiket bevonják − a védőeszköz juttatás rendjének (kiválasztás, viselés, használat) meghatározásába; − a munkáltató által meghatározott intézkedések előkészítésébe. A munkáltató a munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket a lehető leghamarabb tájékoztatja minden, a szabályos üzemmenettől eltérő expozícióról, illetve azok okáról és a kialakult rendellenes helyzet megszüntetésére, kijavítására tett, vagy tervezett intézkedésről.” A munkáltató évente legalább egy alkalommal (például oktatás, képzés keretében) a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve megvitatására a munkavállalók és képviselőik részére fórumot biztosít. „A munkáltató gondoskodik arról, hogy valamennyi munkavállaló, illetve munkavédelmi képviselő megismerhesse – személyazonosításra alkalmatlan módon - …az adatokat, továbbá tájékoztatást kapjon a munkavállalók számáról, az expozíciót okozó rákkeltő anyag(ok)ról, ez(ek) koncentrációjáról a munkatérben, az egy munkavállalóra jutó napi, heti, éves átlagos expozíciós időről, valamint arról, hogy hány munkavállalót ért a megengedettnél nagyobb expozíció (magasabb koncentráció és/vagy hosszabb expozíciós idő), továbbá annak okáról.” [12-14. §-ok, illetve 15. § (5) bekezdés]
362
11.1.1.6. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény „A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok felhasználására vonatkozó, e törvényben … meghatározott tájékoztatást kell adni a felhasználók részére. A növényvédő szerek és terméknövelők felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát. A növényvédő szerekkel és a terméknövelőkkel folytatott tevékenység során egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésért, valamint a környezetvédelemért a munkáltató, a növényvédelmi szolgáltatást végző, illetve a saját részére végzett munka esetén a felhasználó felelős.” [46. § (1)-(3) bekezdések] 11.1.2. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről szóló törvény 2004. évi módosítása számos, a kémiai biztonságot is érintő kérdésben, de alapvetően a munkavállalók, illetve képviselőik jogi lehetőségei terén kedvező változásokat teremtett. 11.1.2.1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit biztosító munkavédelem fogalma „A munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magába.” [1. § (1) bekezdés] 11.1.2.2. Munkaegészségügyi szaktevékenység „Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató ..., a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat … munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), közegészségtanjárványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.” (8. §) Ilyen szaktevékenységek például a munkavédelmi üzembe helyezés, soron kívüli ellenőrzés, kockázat vizsgálat, egyéni védőeszköz juttatás, stb.
363
11.1.2.3. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás „A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.” [70. § (1) bekezdés] Így különösen − a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek (munkabiztonsági szakember, foglalkozás-egészségügyi orvos, stb.) kijelöléséről, foglalkoztatásáról, tevékenységéről; − a munkavédelmi tartalmú információk megadásáról; − a munkavédelmi oktatás megtervezéséről és megszervezéséről. 11.1.2.4. A munkavédelmi képviselő (bizottság) választása, létrehozása „A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül … képviselő(ket)t választani.” [70/A. § (1) bekezdés] „Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.” [70/A. § (1) bekezdés a) pont] „Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre.” [70/A. § (4) bekezdés] 11.1.2.5. A munkavédelmi képviselő (bizottság) legfontosabb jogai „A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen: − a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; − az egészség megóvásának és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; − a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
364
A munkavédelmi képviselő jogának gyakorlása keretében − működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalókról; − részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is; − tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; − véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét; − részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; − indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat; − a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.” [72. § (1)-(2) bekezdés] A felsorolt jogosítványok jól hasznosíthatók a kémiai biztonsággal kapcsolatos képviseleti feladatok ellátására. 11.1.2.6. A paritásos munkavédelmi testület szerepe „Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület működik.” [70/B. § (1) bekezdés] „A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: − rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; − megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását; − állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.” [70/B. § (7) bekezdés]
365
11.1.3. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló – hatályos – 1991. évi XI. törvény Az ÁNTSZ-ről szóló törvény változatlanul biztosítja a munkavállalók/dolgozók, valamint a lakosság informálására vonatkozó kötelezettségeket. „A Szolgálat kémiai biztonsággal összefüggő tevékenysége körében ellátja a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos külön jogszabály által előírt eljárás szerinti engedélyezési és ellenőrzési feladatokat, a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények egészségügyi toxikológiai nyilvántartását és tájékoztató szolgálat működtetését. A Szolgálat munkaegészségügyi tevékenysége körében − kimunkálja az egészséget nem károsító munkavégzés (munkakörülmények) személyi és tárgyi feltételeit, a munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti kóroki tényezők megengedhető mértékeit (munkahigiénés határértékek), tovább a foglalkozással összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciós esetek megelőzésére vonatkozó előírásokat (munkaegészségügyi előírások); − a munkaegészségügyi felügyelet keretében ellenőrzi és érvényesíti a munkaegészségügyi előírásokat, vizsgáltatja, vizsgálja a munkahigiénés határértékek betartását; − kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket; − együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal az egészséges munkakörnyezet kialakításával, egészségkárosodások megelőzésével kapcsolatos feladatokban.” [4. § (3)-(4) bekezdések] „A Szolgálat az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészség-megőrzési) tevékenysége keretében … részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában.” [5. § (1)-(2) bekezdések] 11.1.4. Más védelmi jellegű jogszabályok A környezet védelmének általános szabályairól, a fogyasztóvédelemről, a hulladékgazdálkodásról, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról szóló törvények szintén tartalmaznak a kémiai biztonságot is szolgáló előírásokat, valamint a munkavállalók/dolgozók, illetve a lakosság számára részvételi lehetőségeket, kötelezettségeket.
366
11.1.4.1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény „A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.” [97. § (1)-(2) bekezdések] „A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, a hatásterületen működő – társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve − közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában; − részt vegyen – e törvény szabályai szerint – a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban; − véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit; − véleményezze – a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve – a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését. A szervezet jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.” [98. § (1)-(3) bekezdések] „Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni és − állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő hatáskörbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a − környezethasználó ellen pert indítani. [99. § (1) bekezdés]
367
11.1.4.2. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény A fogyasztó tájékoztatásának „alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen − az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről; − a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.” (8. §) „A fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat.” [17. § (1) bekezdés] 11.1.4.3. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény „A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a lakosság álláspontjának megismerése érdekében közmeghallgatás tartható. A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani. − hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítését; − települési hulladékok egymástól fajtánként elkülönített gyűjtését elrendelő döntése meghozatala előtt.” [53. § (2) bekezdés] „… A hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell … és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.” [54. § (1) bekezdés] 11.1.4.4. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény ,,(1) A hatóság a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett településék polgármestereit, a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes ipari üzem építésével vagy a már
368
működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról. (2) A biztonsági jelentés nyilvános és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés védendő adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentésnek a védendő adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre." [34. § (1)-(2) bekezdések] ,,(1) A külső védelmi terveket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság saját költségvetése terhére biztosítja. (2) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával, valamint a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásával kapcsolatos műszaki, szervezési és vezetési információk gyűjtését, értékelését és készíti a nyilvános nemzeti jelentéseket." [35. § (1)-(2) bekezdések] ,,(1) A telepítés helye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve, külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes ipari üzem engedélyének vagy a már működő veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentős változtatására, illetve módosítására vonatkozó engedély kiadása előtt." [36. §] 11.1.5.1. Szállítás, fuvarozás − A belföldi és nemzetközi szállítást végző gépjárművezetők egyaránt ADR oktatási bizonyítvány megszerzésére, illetve 5 évenként ismeretfelújító képzésre és vizsgára kötelezettek [1979. évi 19. tvr. és a hatályos 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet]. − A belvízi hajózásban a hajózási képviseletekről szóló jogszabály nevesíti a veszélyes árú megbízott – ADN – munkakörét és szakképesítését. − A vasúti szállításnál a MÁV Rt saját hatáskörben szervez felsőfokú vegyvédelmi tanfolyamot, ahol jelentős óraszámban szerepel a Veszélyes Árúk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat, a RID [4/1987. (V.13.) KM rendelet]. − A veszélyes áruk légi úton történő szállításával kapcsolatban a IATA-n belül szerveznek tanfolyamokat.
369
11.1.5.2. A kozmetikai, mosó- és tisztítószeripar − A mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól [6/2001. (II.28.) KöM rendelet]. − A kozmetikai termékek biztonságáról, gyártási, forgalmazási feltételéről és közegészségügyi ellenőrzéséről [40/2001. (XI.23.) EüM rendelet]. − A termékek aeroszolos csomagolásának műszaki feltételeiről 52/2000. (XII.27.) GM rendelet]. A területen szervezett akciók e rendeletekben foglaltak megismertetését, tudatosítását szolgálják. 11.1.5.3. A mezőgazdaságban dolgozók védelmét szolgálja a 16/2001. (III.3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatról. 11.1.5.4. A robbanásveszélyes területeken is megfelelő jogszabályok biztosítják a munkavállalók/dolgozók, illetve a lakosság tájékoztatását, a biztonságos tevékenységet. − A Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzat [2/1987. (II.17.) IpM rendelet]. − A Gázpalack Biztonsági Szabályzat [14/1998. (XI.27.) GM rendelet]. − A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről [3/2003. (III.11.) FMM-ESZCSM együttes rendelet]. Összegezve. A jogi háttér biztosított, a jogszabályok előírásainak gyakorlati megvalósítása összességében megkezdődött, de az elején tart. A munkavállalók/dolgozók munkahelyi kémiai biztonságát is biztosító, jogszabályokon alapuló tájékoztatása, képzése rendszeresebbé vált, a munkavállalók egyre aktívabb szerepet vállalnak. A lakosság kémiai biztonsággal kapcsolatos tájékoztatása, felkészítése bár sokrétűbbé vált, a lakosság tudatos törekvése a kémiai biztonság megvalósítására nehezen ítélhető meg. 11.2. Programok A programok többségében középtávú célokat és ehhez rendelt feladatokat, az egyes feladatok megvalósításáért felelősséggel tartozókat és a szükséges anyagi eszközök biztosításának felelősét tartalmazzák. A téma szempontjából a legfontosabbak: i) Munkavédelem Országos Programja [20/2001. (III.30.) OGY h.] ii) Egészség Évtizedének Programja [46/2003. (IV.16.) OGY h.] iii) A 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program [132/2003. (XII.11.) OGY h.] iv) Kémiai Biztonsági Akcióprogram (2006-2010), alapozva 1998-2000-es Akcióprogram tapasztalataira.
370
Mind a négy program foglalkozik (vagy értelemszerűen foglalkozni kíván) a kémiai biztonsággal, illetve az ez irányú szemlélet alakításával, a tudatosság fejlesztésével. Jelen fejezetben az egyes programokat csak ebből a szempontból vizsgáljuk. 11.1.1. A Munkavédelem Országos Programja (MOP) A program helyzetértékelő része 2001-ben megállapította, hogy „az általános biztonságtudat az országban nem eléggé fejlett…, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók munkavédelmi ismeretei hiányosak. A munkavédelem minden szempontból lényegében még nem épült be szervesen sem a gazdálkodó szervezetek irányításába, sem az oktatásba.” Az eltelt években e téren lassú pozitív elmozdulás tapasztalható: nőtt a jogkövető magatartást tanúsító munkáltatók száma, egyre több munkavállaló ismeri fel a munkakörülmények állapotának szerepét. A MOP gyakorlati megvalósításához szükséges a munkavédelem állami tájékoztató rendszerének kialakítása – különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra –, amely gyors, érdemi, szakszerű és olcsó munkavédelmi információkat tud adni a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az ingyenes („zöldszámos” telefonkapcsolatra épülő) munkavédelmi információs rendszer (MIR) 2003 óta működik, betölti szerepét. A MOP ugyancsak tartalmazza a munkavédelmi képviselők választásának elősegítését, az 50 főnél többet foglalkoztató munkáltatónál a képviselők választásának kötelezővé tételét, képzésüket és folyamatos tájékoztatásukat A kötelező választás megvalósult, képzésük és tájékoztatásuk biztosított. 11.1.2. Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja A széles körű és sokrétű program az „Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterén” fejezete célként fogalmazza meg, hogy a munkahelyek a kötelező munkaegészségügyi intézkedéseken túlmenően dolgozóik egészségfejlesztésére is helyezzenek kiemelt hangsúlyt. A munkahelyi egészségvédelem szempontjából kiemelkedően fontosak azok a munkahelyek, ahol a munkavállaló maga is magatartásmintául szolgál (ÁNTSZ, önkormányzatok, óvoda, iskola, kórház, stb.). A mindennapi élet színterei között természetesen más fontos helyszínek is vannak (közlekedési eszközök, bevásárló központok, játszóterek, stb.), vagy a társadalom legkisebb egysége, a család. E színterek kedvező vagy kedvezőtlen hatással vannak a kémiai ártalmak felismerése, megelőzése terén. A Program a tennivalók között rögzíti a kémiai biztonsági nemzeti profil korszerűsítését, a nemzeti kémiai biztonsági akcióprogram kidolgozását – figyelemmel az IFCS ajánlásaira – és végrehajtásának megindítását. 11.1.3. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II.) Az NKP-II. „Környezettudatosság növelése akcióprogramja” rögzíti, hogy az állampolgárok környezeti ismereteiről, készségeiről és hajlandóságáról készült felmérések
371
azt mutatják, hogy értékrendjükben első helyen az egészség áll. Az egészség környezeti és életmódbeli meghatározottsága mind ismertebbé válik, fokozatosan tudatosodik a környezeti és természeti értékek megőrzésének fontossága is, de az egyéni cselekvésekben, döntésekben még mindig csak elvétve jelenik meg a környezettudatos gondolkodásmód, a fenntarthatóságra való törekvés. A környezettudatos viselkedés elterjedésének legfőbb akadályai az ismerethiány, a pozitív minta hiánya, a környezeti szempontból helytelen viselkedés társadalmi elítélésének hiánya, valamint a közösségek együttműködésének gyengesége. Az emberek környezetvédelemről, annak helyzetéről, a környezeti haszon és kockázat felismeréséről alkotott képét elsődlegesen a személyes tapasztalás határozza meg, amelyet a személyes kapcsolatrendszerben (pl. családban, oktatásban, közszolgáltatásban, ismerősöktől) szerzett információ, továbbá a tömegkommunikáció követ. Mindezek a csatornák azonban gyakran a fenntarthatósággal ellentétes értékeket és ideálokat is közvetítenek, jogi szabályozásuk széttagolt. Az Akcióprogram átfogó célja: − a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése; − az információhoz jutás javítása; − a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése; − a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése. A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a művelődés, a tömegtájékoztatás, valamint a kutatás. Elsődleges feladat ezért a Nemzeti Környezeti Nevelési Program kidolgozása. A társadalmi részvétel erősítésének elmaradhatatlan eszközei az azt szolgáló intézkedések: − a környezeti információkhoz jutás javítása; − a civil szervezetek és a lakosság bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe; − praktikus eszköztárak összeállítása (a háztartások környezeti teljesítményének viszonyításához és ajánlások javító intézkedésekre); − civil szervezetek bevonása környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásába, közreműködésük pénzügyi támogatása; − a részvételre képesítés eszközrendszerének kialakítása (tájékoztatás, képzés). Környezeti nevelés, oktatás és szemléletformálás területén az oktatási intézmények mellett kulturális (pl. a műemléki, művészeti, közművelődési és közgyűjteményi) intézmények és szervezetek, a családok és társadalmi csoportok szerepe fontos. Valamennyi korosztályra jelentős hatással van a tömegkommunikáció és a reklámtevékenység. Támogatni kell a környezettudatos életvitelt, a fenntartható fejlődés eszméjét, a társadalom-gazdaság-
372
környezet összefüggésrendszerét és gyakorlatát bemutató közlemények, reklámok, műsorok előállítását és terjesztését. A szemléletformálás alapfeltétele, hogy az állampolgárok, döntéshozók és a gazdasági szféra szereplői tájékozottak legyenek a környezet állapotáról és a környezetvédelem szükségességéről, ezen túlmenően ismerjék az általuk is használt termékek környezeti, kémiai és biológiai kockázatait, hulladékkezelési következményeit, illetve az e kockázatok és következmények mérséklésének és kezelésének lehetőségeit. 11.1.4. A Kémiai Biztonsági Akcióprogram A kidolgozásra váró Akcióprogramnak támaszkodni kell a korábbi akcióprogram megvalósulásának tapasztalataira, a kémiai biztonságot érintő jogszabályok érvényesülésének helyzetére, a most kialakuló második Nemzeti Profil javaslataira. Az akcióprogramban önálló részként indokolt megfogalmazni a munkavállalók és a lakosság ismeretszintjét és tudatosságát növelő tennivalókat, figyelemmel a „rokon” programokban – az előzőekben – ismertetettekre. Az Akcióprogram kialakításának feltétele: − A munkahelyi kémiai biztonsággal kapcsolatos önálló akcióprogram jelentőségének fel- és elismertetése. − Más programokhoz természetesen kapcsolódhat, de azok része nem lehet, mert mint szatellit program nem kaphat kellő prioritást, nem „élvezi” a prioritással együtt járó szakmai-, társadalmi elismertségi (presztizs), valamint a végrehajtáshoz szükséges anyagi és humán források támogatottságát. − Az Akcióprogram tételes tennivalókat rögzítsen, felelősökkel, határidőkkel és a feladatok megvalósíthatóságát biztosító pénzügyi fedezetek, konstrukciók hozzárendelésével. Összegezve. A korábbi időszakban született, a kémiai biztonságot is érintő országos programok (NKP-I., stb.) foglalkoztak a munkavállalók, a lakosság szemléletének alakításával. A ma hatályos programok pedig sokkal részletesebb célokat és feladatokat tartalmaznak. Ezek megvalósítása megkezdődött. Ugyanakkor szükség van egy 2006-2010 évekre megalkotandó Kémiai Biztonsági Akcióprogramra, amely integráltan foglalkozik az ismeretek bővítésével, a szemlélet alakításával. Változatlanul középpontba állítva a munkavállalókat és a lakosságot, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokat 11.3. Tájékoztatás 11.3.1. Sajtó, rádió, TV, folyóiratok 1977 óta e területen csak szerény, eseti eredmények születtek. A napilapok ritkán foglalkoznak a kémiai biztonsággal, akkor is zömében a kirívó esetekről tudósítanak. A közszolgálati rádió és televízió műsoraiban a környezetvédelmi kérdések többször
373
szerepelnek, de a munkavédelem, a kémiai biztonság csak elvétve. Néhány rádió (például a Klubrádió) rendszeresen foglalkozik a munkabiztonság és a munkaegészségügy egy-egy kérdésével. Ugyancsak egy-egy hetilap (HVG) esetenként színvonalas cikket közöl a témáról. Ezek a médiumok nagy hatást gyakorolhatnának a szemléletalakításra, ha kellő összehangoltsággal folyna a tájékoztatás. Néhány megyei lap és az érdekképviseleti szervek folyóiratai, újságjai (Munkaadók Lapja, Magyar Vegyipar, Vegyipari Dolgozó) megfelelő rendszerességgel foglalkoznak a kémiai biztonság az ő területüket érintő aktuális kérdéseivel (REACH, rákkeltő anyagok, stb.). 11.3.2. Tájékoztató szolgálatok Az elmúlt években kiépültek és eredményesen működnek az ingyenes telefonos tájékoztató szolgálatok. − A környezetvédelmi Közönségszolgálati Iroda „zöld száma” ingyenes felvilágosítást ad „mit, hol, hogyan” gondolat jegyében a hozzáfordulók számára. − Az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat ugyancsak zöld számon működő 24 órás szolgálata lakossági információt szolgáltat mérgezések megelőzéséről, elhárításáról. Ez a szolgálat orvosi elsősegélyhez, mérgezettek kórházi ellátásához, hatóságoknak (beleértve a rendőrséget, a vám- és pénzügyőrséget is) ad tájékoztatást. Az OKK-ban Phare támogatással épült fel az ún. Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (KBIR). Ez az ország egész területéről gyűjt adatokat, és ezeket feldolgozva nyújt tájékoztatást. Közvetlen összeköttetést biztosít a kormányközi nemzetközi szervezetekkel, a hazai kormányzati hivatalokkal. − A 2003-tól működő Munkavédelmi Információs Szolgálat (MIR) három ingyenes zöldszáma (OMMF, ÁNTSZ, MBH) ismertté vált. Mintegy nyolcezer hívás érkezett az elmúlt évben, amelynek mintegy egyharmada munkavállaló volt. Az ÁNTSZ-hez érkezett hívások egyharmada a kémiai biztonsággal volt kapcsolatban. Megállapítható, hogy széles körű (újsághirdetések, stb.) figyelemfelhívás mellett egyre inkább a szakmai tájékozódás elengedhetetlen eszközévé váltak a „zöldszámok”. Meggondolandó, hogy ezeket az elkülönülten működő tájékoztatási lehetőségeket nem kellene-e rendszerszerűen működtetni és egy „hívószámon” (például 112) biztosítani a hozzáférést a témától függő szakemberek részéről. 11.3.3. Honlapok Az elektronikus információs lehetőségek terén ugrásszerű fejlődés következett be. A kémiai biztonságban érintett szakintézmények (OKK, MKK, Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, stb.), szakmai-, érdekképviseleti- és civil szerveződések mind-mind rendelkeznek honlappal.
374
− Az Európai Munkavédelmi Ügynökséghez kapcsolódó hazai fókuszpont (OMMF), illetve a fókuszpont hálózat résztvevői más munkavédelmi hírek mellett állandó friss információkat kapnak a veszélyes anyagok és veszélyes vegyi készítmények témaköréről. Az Ügynökség a 2003. évet éppen az utóbbi témának szentelte. − A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány – mint a fókuszpont hálózat tagja – elsősorban a munkavállalók és képviselőik, de a lakosság részére nyújt naprakész információkat a kémiai biztonság időszerű kérdéseiről. A honlaphoz elektronikus hírlevél csatlakozik. 11.3.4. Kiadványok A kiadványok zömében papíralapú kiadványok. A szemléltető eszközök száma a korábbi évekhez képest jelentősen lecsökkent (videofilmek, diák). A folyóiratok, kiskönyvtár sorozatok mellett a plakátok és a számítógépes programok terjedtek el (egyéni vállalkozóknak, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak). − A terület szakmai folyóiratai a „Munkavédelem és Biztonságtechnika” (MKK) és a „Foglalkozás-egészségügy” (OKK), amelyek elsősorban a szakembereknek szolgáltat ismereteket. − A „Munkabiztonsági Tájékoztató” (BÉTÉ Bt. Gödöllő) a munkavédelmet gyakorlóknak ad hasznos tanácsokat; a folyóirat foglalkozás-egészségügyi szakrovattal jelenik meg. − A munkavédelmi bírságokból befolyt összeg felét – pályázat útján – elnyerők között szerepelnek kémiai biztonságot ismertető kiadványok. Néhány vállalkozás (VEGYIPROP Kft, MUVAPI Kft, NÉPSZAVA Kft stb.) is jó néhány, e témába vágó kiadvány gondozója. A munkáltatói szervezetek is ismertető kiadványokat, jelentetnek meg (Integrált növényvédelem, stb.). Nagy sikere van a Munkavédelmi Kiskönyvtár sorozatban megjelent „Kémiai biztonsági alapismeretek” című kiadványnak. Az OKK kiadványa a kéthetente megjelenő KÖZINFO. A hazai közegészségügy aktuális hírei között rendszeresen tájékoztat kémiai biztonságnak kérdéseiről, a kémiai biztonság területén történő jogszabályi változásokról. Az OKK az utóbbi időben több, részben a lakosság, részben a hatóságok, részben az óvodás, kisiskolás, középiskolás gyerekek, részben a pedagógusok részére ismertető füzeteket bocsátott ki. Ezek: WHO-IPCS-OKK: Veszély, kockázat- és expozícióbecslésben használt fogalmak/terminus technikusok egységes (harmonizált) gyűjteménye, OKK. Budapest. 2005; Ungváry Gy. (OKK): Kockázatelemzés (kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázat-kommunikáció) a munkahelyen. OKK. Budapest. 2005; Ungváry Gy. (OKK): Útmutató a mennyiségi kockázatbecsléshez és kockázatértékeléshez – koncepció. OKK. Budapest. 2003; Ungváry Gy., Szakmáry É.: Általános ismeretek a kémiai biztonságról középiskolai tanulók részére. OKK. Budapest. 2005.; Ungváry Gy., Morvai V.: Háztartási és kiskerti munkák kockázatai. OKK-Semmelweis Egyetem. Budapest. 2005.; WHO-IPCS-OKK: Az emberi
375
egészségre és a környezetre ható veszélyes anyagok. Genf. Budapest. 2000. Szakmáry É., Ungváry Gy.,: 3 db kémiai biztonsági tárgyú társasjáték óvodás korú és kisiskolás gyermekeknek. OKK. Budapest. 2005. − A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek környezetében a veszélyeztetett lakosság felvilágosítása érdekében lakossági tájékoztató kiadványok kerültek kiadásra az ország 36 településén 2000 példányban. A kiadványok közintézményekben, hivatalokban, bevásárló központokban, illetve más tömegtartózkodásra szolgáló létesítményekben kerültek elhelyezésre. A kiadványok tájékoztatást adnak a veszélyes ipari üzem tevékenységéről, annak veszélyeztető hatásáról, valamint a súlyos baleset esetén követendő magatartási szabályokról. Összegezve. Az elmúlt években – a közmédiumok kivételével – jelentős mértékben szélesedett a kémiai biztonsággal foglalkozó tájékozódási eszközök köre, céltudatossá vált tartalmuk, s a munkavállalók egyre nagyobb részéhez jutnak el. Ugyanakkor kevés a lakosság számára készülő rövid, figyelemkeltő formában közreadott (képekkel, rajzokkal, stb.) ingyenes ismertető, szórólap, kiadvány, célzott elektronikus információ. 11.4. Képzés, továbbképzés 11.4.1. Oktatás-képzés A kémiai biztonságról szóló törvény előírta, hogy a Nemzeti Alaptantervben legyen kötelező a kémiai biztonság oktatása, amely jelentős előrelépés volt. Erről a 15. fejezet részletesen szól. 11.4.2. Munkaegészségügyi képzés, továbbképzés − Az országban az ÁNTSZ keretében nem elkülönített, de képzett kémiai biztonsági felügyelet működik. A felügyelet tisztiorvosokból, közegészségügyi-járványügyi felügyelőkből, egyéb diplomásokból (vegyészek, biológusok) áll, akik (150 fő) kétszer 6 hetes bentlakásos Phare támogatású tanfolyamon sajátították el 266 elméleti és 72 gyakorlati órában a kémiai biztonság felügyeleti munkához szükséges alapfogalmakat; a tanfolyam vizsgával és oklevél-átadással zárult. A felügyelők rendszeres (évenkénti) továbbképzését az OKK, illetve a Semmelweis Egyetem Munka- és Környezetegészségtani Tanszéke biztosítja, de az utóbbi évek szűkösebb költségvetése nem teszi lehetővé a „bentlakásos, többnapos” továbbképzéseket. − A foglalkozás-egészségügyi orvosok szakirányú szakképzettségének (szakorvosi diploma) megszerzéséhez szükséges tananyagának szerves részét képezik a kémiai biztonsági ismeretek. Ezek megszerzéséhez tankönyveik és a képzés részét képező kötelező vizsgával záruló tanfolyamaik nyújtanak segítséget. − A foglalkozás-egészségügyi orvosok kötelező kredit-pontos továbbképzésein évenkénti rendszerességgel foglalkoznak a kémiai biztonság egy-egy szakmai területével.
376
− A munkaegészségügyi felügyeletet ellátó tisztiorvosok és közegészségügyijárványügyi felügyelők részére Phare támogatással 6 hetes bentlakásos tanfolyamot szervezett az ÁNTSZ. Tanfolyamukon – kb. az össz-óraszám 30%-ában – kémiai biztonsági ismeretanyagot kellett elsajátítani. − Munkahigiénia szakirányú szakképzettség orvosoknak. Az országban 2004-től lehetőség nyílt a közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan népegészségtan, illetve foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) szakorvosok részére munkahigiéniából ráépített szakképesítést szerezni: ennek során jelentős ismeretanyagot képez a kémiai biztonság. 11.4.3. Munkavédelmi, munkabiztonsági szakemberek képzése − Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. oktatása keretében 2004-ben 67-en szereztek munkavédelmi felsőfokú diplomát és 290-en tanulnak. A középfokú bizonyítványt szerzettek száma 296 fő és 349-en tanulnak. Tűzvédelmi középfokú végzésben, ezen intézmény keretei között 55 fő tanul. Mind a felsőfokú, mind a középfokú képzés tananyagában megfelelő súllyal szerepel a kémiai biztonsággal kapcsolatos alapismeretek, valamint a szakmai részletek. − A munkavédelmi, munkabiztonsági szakemberek továbbképzése rendszerszerűen nem biztosított. Elsősorban az országos, regionális rendezvények keretében (GTTSZ rendezvények, MUFOSZ rendezvények, Munkavédelmi Vándorgyűlés, VEGYIPROP Kft rendezvényei, Muvapi Kft régiós fórumai, stb.) frissíthetik fel ismereteiket. A megtárgyalandó témák között szerepel a veszélyes vegyi anyagokkal, készítményekkel való foglalkozás. Jól példázza ezt a 2004. évi SECUREX szakkiállítás keretében, mintegy ötszáz fő részvételével szervezett szakmai konferencia, ahol elsősorban a piktogramokkal, a biztonsági adatlapokkal foglalkoztak. 11.4.4. Munkavédelmi képviselők képzése, továbbképzése − A munkavédelemről szóló törvény kötelezővé teszi a megválasztott munkavédelmi képviselők 16 órás alapképzését megválasztásuk évében, és azt követően három évben 8-8 órás továbbképzésüket. A képzést, továbbképzést csak megfelelő „akkreditációval” rendelkező szervezetek végezhetik. A képzés, továbbképzés ajánlott tematikájában szerepel a kémiai biztonsági alapismeretek. Ez a gyakorlatban is érvényesül és élénk érdeklődést vált ki a képviselőknél. Ez kb. 20 ezer képviselőt jelent, ami nagy előrelépés. − A munkavédelmi képviselők számára elsősorban a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nyújt tájékoztató, ismeretfelújító lehetőségeket az évente megtartott Országos Fórum, az évközi Konzultatív Fórum és a regionálisan szervezett ingyenes szakmai fórumok útján. E rendezvényeken minden esetben napirendre kerül a kémiai biztonság egy-egy területe.
377
Összegezve. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a képzés-továbbképzés terén, s ezen belül a kémiai biztonsági ismeretek elsajátíttatása tekintetében is. 11.5. Társadalmi, szakmai szervezetek 11.5.1. A társadalmi, szakmai szervezetek száma A társadalmi, szakmai szervezetek száma szinten követhetetlen. A KSH három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre a nonprofit szerveztek körében. − Tevékenységcsoportok szerint Környezetvédelem: Szakmai, gazdasági érdekképviselet
1.246 (2,4%) 4.145 (7,8%)
− Szervezeti forma szerint Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet
1.176 2.458
− Az előbbiből tevékenységét aktívan végzi Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet
1.096 2.151
A szám a szervezetek számát, a százalék pedig az összes nonprofit szervezethez viszonyított arányukat jelenti. Az alábbiakban néhány adatbázist tüntetünk fel, ahol a különböző környezet-, természet-, állat- és fogyasztóvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek nagy valószínűséggel fellelhetők a tevékenységi kör beírásával. − Zöld Fürkész adatbázis: http://www.greenfo.hu/zold_furkesz/index.php − Ha az Magyar Természetvédő Szövetség tagszervezetéről van szó, akkor esetleg itt: http://www.mtvsz.hu/main.php?c=magunk/tagszervezet&b= − Ha a Zöld Pók szolgáltatásait igénybe evő szervezet, akkor itt: http://www.zpok.hu/taglapok.shtml − Ha a mozgalom listán szerepel, akkor itt: http://www.zpok.hu/mailman/listinfo/mozgalom/ (ehhez a minden hónap elsején a szerver által kiküldött jelszó szükséges) 11.5.2. Szakmai szervezetek A kémiai biztonság egésze szempontjából fontosabb országos szinten működő szakmai szervezetek a következők:
378
− − − − −
Magyar Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Tudományos Társaság MTA Munkatudományi Bizottság Munkavédelmi Albizottsága Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Magyar Kémikusok Egyesülete, s annak Vegyipari Biztonságtechnikai Szakosztálya − Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége Munkavédelmi Tagozata − Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség − Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány E szakmai szervezetek és más szakmai szervezetek évente 100-150 szakmai rendezvényének elengedhetetlen részévé vált a kémiai biztonság egy-egy fontos kérdésével (SEVESO direktíva, csomagolás, címkézés, szállítás, lakossági tájékoztatás, fogyasztóvédelem, stb.) való foglalkozás. 11.5.3. Akciók, kezdeményezések Felsorolhatatlanok és változatosak azok az akciók és kezdeményezések, amelyeknek „motorja” egy-egy szakmai, társadalmi szervezet volt. − Elsősorban vegyipari, gyógyszeripari, energiaipari (olaj, gáz), veszélyes anyagokat szállító cégeknél, erőműveknél meghonosodtak az ún. havária-gyakorlatok. Részletek a 14. fejezetben találhatók. − Hosszabb időre visszatekintő hagyománya van a Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK) eredményes működésének (lásd: 6. fejezet). − Ugyancsak a vegyiparban honosodott meg a „Felelős gondolkodás – felelős gondoskodás” program (lásd: 6. fejezet). − A munkavédelmi rendezvények szinte szerves részévé váltak az egyéni védőeszköz bemutatók, s egyéb fontos eszközöket (gázérzékelők, stb.), számítógépes programokat, jelzőtáblákat, piktogramokat, stb. bemutató kiállítások. − A növényvédő szer iparban működő szakmai szervezet kezdeményezésére született meg a „Növényvédőszergyártók és képviseletek Etikai Kódexe”, vagy az a fellépés, amely sajtóközleményben tette szóvá a növényvédőszer-lopásokat és a hamisításokat. − A Műanyagipari szövetség „10 tény a műanyagokról, amelyet mindenkinek tudnia kellene” című összeállítása hozzájárul a műanyagok tudatosabb használatához. − Jó példája az akcióknak a „Barátságban a környezettel” című kiadvány, amely a lakosság mosással kapcsolatos ismereteinek bővítését szolgálta, figyelembe véve az energia, mosószer-felhasználás optimalizálását, továbbá a környezetszennyeződés csökkentését. („Kerüljük a mosógép alultöltöttségét!”, „Vegyük figyelembe a mosópor adagolásánál a ruha szennyezettségét és a víz keménységét is!” „Mossunk
379
legalacsonyabb hőmérsékleten”, „Vásároljunk nagyobb kiszereltségű mosóport!”) A kiadványt a területen tevékenykedő szakmai szövetség és a KvVM gondozta. Összegezve. Az elmúlt öt-nyolc évben sok-sok civil szerveződés jött létre, tevékenységük fokozatosan letisztul. A közvetlenül a kémiai biztonsággal, vagy annak egy-egy részterületével foglalkozó szervezetek száma néhány tíz. Meggondolandó, hogy időszakonként (például kétévente) megszervezésre kerüljön országos találkozójuk. 11.6. Összegzés, következtetések, javaslatok 1. Megállapítható, hogy a hét évvel ezelőtt elkészített Nemzeti Profil, majd az arra épülő kémiai biztonságról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó nagy számú jogszabály hatályba lépése óta fejlődés tapasztalható a kémiai biztonság helyének, szerepének megítélésében, a szakmai tevékenységben (kockázat analízis, stb.), a sokrétű szemlélet-formálásban. Ugyanakkor a tennivalók és új kihívásokra adandó válaszok kialakítása nem kevés erőfeszítést igényel. 2. A leendő munkavállalók/dolgozók helyes szemléletének kialakítását a kémiai biztonságról az óvodában és az általános iskolákban, illetve ezen korosztályoknál kell megalapozni. Ezt a képzést, oktatást a Kbtv. előírja: kötelező a kémiai biztonság oktatása a nemzeti alaptantervbe építve. Ugyanakkor szeretnénk jelezni, hogy az iskolák számára biztosítani kellene szemléltető táblákat (piktogramok, stb.), játékos szóróanyagokat (keresztrejtvény). Ki kellene dolgozni rövid játékos sport filmeket (videó, CD, DVD), elektronikus játékokat, stb. Indokolt áttekinteni ebből a szempontból is a vegyipari szakképzés állapotát. Örömmel üdvözölhető az OKK óvodás és kisiskolás gyerekek részére készített társasjátékai. 3. A szakemberek (felügyeletek, foglalkozás-egészségügyi orvosok, munkahigiénikus, valamint biztonsági szakemberek), szakképzése, továbbképzése biztosított. A felsőoktatási képzés mindhárom képzési szintjén (alap-, mester és doktori képzés) helyet kapnak a kémiai és a környezettudományi ismeretek (OM). A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Etikai kódexszel rendelkezik, amelynek betartása tagjai számára kötelező, amelyben külön hangsúlyt fektetnek a növényvédő szer felhasználás és tanácsadás esetén a környezet biztonságára. A növényvédő mérnökök, növényorvosok kötelező továbbképzése a szakmai kamra keretében megoldott. Ugyanakkor nem megfelelő (vagy hiányzik) a kémiai biztonsággal kapcsolatos képzés azokban a felsőoktatási intézetekben, amelyek növendékei életpályájuk során közvetlenül nem vesznek részt a vegyi anyag-kezelésben. – A második megállapítás a MMKBTT véleménye. 4. Indokoltnak látszik a kémiai biztonság tudatosítása terén filozófia-váltást tenni. Változatlanul fejlesztve a munkavállalók/dolgozók ez irányú ismereteit, szemléletét, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani a lakosság ismereteinek alakítására. indokolt erre a célra az állami, szakmai, civil szervezetek, a média, stb. közreműködésével egy középtávú cselekvési programot és évente intézkedési tervet kidolgozni, biztosítva a
380
szükséges anyagi feltételeket. Az egésznek az összehangolója és szervezője a Tárcaközi Bizottság lehetne. 5. E munkában támaszkodva a foglalkozás-egészségügy, a kémiai biztonsági felügyelet szakembereire, a települési önkormányzatok szövetségeire, az önkormányzatoknál működő környezetvédelmi bizottságok szakembereire, az önkormányzati hírforrások (újság, kábel TV, stb.) lehetőségeire, a tele-házakhoz célzottan eljuttatott információ közlésére, a szemlélet alakítására, a szakmává válás útját járó takarító/tisztítóipar szakembereire (Magyar Tisztítás-technológiai Szövetségen keresztül), dolgozóira, stb. Ugyancsak sokkal szervezettebbé kell tenni a fogyasztóvédelemmel való tudatos együttműködést. 6. A médiumoknak hangsúlyosabb szerepet kellene vállalniuk a lakosság szakszerű tájékoztatásában. A kémiai biztonsággal kapcsolatos híreknek, elemzéseknek a jelenleginél sokkal megalapozottabbaknak, kiegyensúlyozottabbaknak kellene lenniük. Ezért lenne fontos egy koordinált intézkedés sorozat, ha kell kampányszerűen (mosó-, tisztítószerek; kozmetikumok; növényvédő-szerek; gyógyszerek; műanyagok; éghető, robbanó anyagok, stb.). 7. Indokolt lenne, ha a Tárcaközi Bizottság önkéntes alapon számot adó intézmények, szervezetek, stb. tájékoztatóit egy/kétévente összegezné. A tapasztalatokról tájékoztatná a közvéleményt (sajtó, szórólap, stb.) és terjesztené a jó gyakorlatot. 8. Az OÉT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldala kezdeményezze a törvényileg előírt Munkavédelmi Információs Szolgálat további erősítését, korszerűsítését! 9. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége javasolja, hogy − egyrészt: az Országos Érdekegyeztetési Tanács Munkavédelmi Bizottságában a munkavállalói oldal emeljen kifogást, hogy a munkahelyek (de a lakóhelyi környezet) kémiai biztonságát is érintő nagy országos programokban (például és elsősorban) mint a Munkavédelem Országos Programja (MOP) jelentős előrelépés, érdemi intézkedés nem történt. 10. Összhangban a MOP-al, a plenáris ülés által elfogadott Nemzeti Profil és Összegző áttekintés figyelembevételével 2006. december 1-ig ki kell dolgozni a következő öt év önálló kémiai biztonsági akcióprogramját!
