A könyvtáros munkája, ismeretei és kompetenciája Az alábbiakban a könyvtáros alapfeladatai közé tartozó munkafolyamatokat vesszük számba, melléjük kapcsolva azokat az ismereteket és kompetenciákat, melyek ezek elvégzéséhez szükségesek.
Alapfeladatok, alapkövetelmények A könyvtáros munkája
Az ehhez szükséges ismeretek
A könyvtáros kompetenciája
1. A gyűjtemény kialakítása 1.1 A források áttekintése A könyvtáros állománygyarapító munkája megalapozásaként - Rendszeres áttekinti a dokumentum- és információpiacot; - Könyvtára szakterületén figyelemmel kíséri a lehetséges dokumentum- és információforrások minden típusát (terjesztők és előállítók), kiterjedve a kereskedelemben is forgalmazott elektronikus termékekre és a világhálón keresztül elérhető elektronikus forrásokra is; - Számba veszi a magyarul és a világnyelveken megjelent új dokumentumokat.
A könyvtáros ismeri - a dokumentumok típusait a felhasználói igények szempontjából is; - a dokumentumok előállítóit (kiadók, publikáló intézmények) és terjesztőit (üzletek, üzlethálózatok), az elektronikus publikációk elérésének módjait; - az újdonságok áttekintésének eszközrendszerét (kiadói tájékoztatók, szakbibliográfiák, világnyelvek nemzeti bibliográfiái).
A könyvtáros - áttekintő képessége lehetővé teszi a források széleskörű áttekintését; a könyvtára számára fontos források preferálását; - képes a különféle dokumentumtípusok könyvtári funkciójának mérlegelésére és helyes megítélésére; - nyelvismerte lehetővé teszi számára a különféle világnyelveken megjelenő szak- és nemzeti bibliográfiák áttekintését.
2
1.2 A dokumentumok értékelés A könyvtáros ismeri A könyvtáros - a tudományos érték - megállapítja a potenciálisan felismerésének kritériumait beszerezhető dokumentumok és szakszerű módszereit információs (tudományos, (bibliometria, esztétikai) értékét és tudománymetria); használati értékét; - eldönti, hogy a dokumentumot - az esztétikailag minősíthető művek értékelésének beépíti-e gyűjteményébe. kritériumait, egyrészt az irodalmi kánont másrészt a befogadók értékrendjét az olvasásszociológia és olvasáslélektan megvilágításában. - Könyvtára saját szakterületén olyan mélységben ismeri az adott tudományterületet, hogy megbízható döntésre képes. -
A könyvtáros megfelelő ítélőképességgel rendelkezik: képes a dokumentum információs értéke, használati értéke és piaci értéke mérlegelésével helyes döntést hozni. A könyvtáros képes könyvtára szűkebb szakterületén az egyes dokumentumok tartalmi értékének pontos megállapítására.
1.3 Gyűjteményszervezés A könyvtáros - mérlegeli könyvtára szerepét a könyvtári-informatikai rendszerben, - mérlegeli a könyvtárával szemben jelentkező igényeket - mérlegeli a meglévő állomány adottságait, - és ezek alapján kialakítja állományalakítási stratégiáját, ill. az ezt konkretizáló gyűjtőköri szabályzatot. - Ennek megfelelően fejleszti állományát, - Végrehajtja a gyarapítás munkafolyamatait (előszerzeményezés, rendelés, iktatás, nyilvántartásba vétel).
A könyvtáros ismeri - a munkáját befolyásoló hazai (részben nemzetközi) könyvtári/ dokumentációs szolgáltatások rendszerét, - ismeri az állománnyal szemben jelentkező olvasói igények vizsgálatának módszereit, - ismeri a meglévő állomány mennyiségi és minőségi elemzésének módszereit. - Ismeri az állománygyarapítás végrehajtásának jogi, gazdasági, pénzügyi, könyvtártechnológiai előírásait.
A könyvtáros képes - kialakítani a könyvtár állományszervezési stratégiáját, - a rábízott anyagi javak felelős felhasználásával optimálisan növelni könyvtára gyűjteményi értékét; - megszervezni és végrehajtani e munka adminisztrációs feladatait.
3
1.4 A gyűjtemény fenntartása A könyvtáros - kialakítja a gyűjtemény elhelyezésének optimális rendjét, mely egyaránt biztosítja a használók könnyű hozzáférését, az áttekinthetőséget és a gazdaságos térkihasználást. - Megakadályozza a gyűjtemény tartalmi elavulását, ennek érdekében rendszeresen értékelést és állományapasztást végez.
A könyvtáros képes A könyvtáros ismeri - gyűjteményének - a gyakorlatban kialakult optimális rendjét gyűjteményrendezési kialakítani, a meglévő módszereket, tisztában van a rend változtatásának különböző módok szükségességét előnyeivel és hátrányaival; felismerni és - ismeri az állomány tartalmi végrehajtani. és/vagy használati értékvesztésének vizsgálati - Könyvtára szakterületén rendelkezik olyan módszereit. szakismerettel, melynek birtokában képes a művek tartalmi avulását megállapítani. 1.5 Az állomány védelme
A könyvtáros - Gondoskodik állománya védelméről, szükség esetén elvégezteti a javító, konzerváló vagy restauráló munkákat. - Kiemelten védi és őrzi a kulturális örökség részét képező dokumentumokat.
A könyvtáros ismeri - az állományvédelem gyakorlati tudnivalóit; - felismeri a nemzeti és egyetemes kulturális örökség szempontjából kiemelt értékű műveket, ismeri ezek védelmének módját.
A könyvtáros - az állomány felelős gazdájaként képes felismerni annak veszélyeztetettségét, s megtalálni a védelem megfelelő eszközét; - elkötelezett híve a nemzeti és egyetemes kulturális örökség megőrzésének, a maga szakterületén képes ezt maradéktalanul megvalósítani.
4
2. Az információs bázis kialakítása (A feltáró rendszer létrehozása) 2.1 A bibliográfiai leírás A könyvtáros - az állomány minden bibliográfiai egységét számba veszi: a vonatkozó szabályok alapján megállapítja azok adatelemeit és adatcsoportjait; - az adatelemeket digitális vagy hagyományos formában megjeleníti, elkészíti a bibliográfiai leírást, előállítja a művek reprezentációját (szurrogátumát).
A könyvtáros ismeri - a bibliográfiai leírás alapelveit, célját, tendenciáit, az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel (UBC) programját; - a bibliográfiai leírás nemzetközi és magyar szabványait - a magyar könyvtárak és információs intézmények gyakorlatát;
A könyvtáros képes - összeegyeztetni a nemzetközi és hazai szabályokat, könyvtára célját és kialakult gyakorlatát, s ezek alapján kialakítani házi szabályzatát; - a kialakított házi szabályzat szerint képes a könyvtárában gyűjtött valamennyi dokumentumtípus bibliográfiai leírására.
2.2 A dokumentumok tematikus (tartalmi) feltárása A könyvtáros - kiválasztja a könyvtára céljának, jellegének és meglévő adottságainak megfelelő osztályozási – indexelési rendszert; - folyamatosan érvényesíti a használt osztályozási rendszerben bekövetkezett változásokat; - elvégzi a könyvtár dokumentumainak (feldolgozási egységeinek) tematikai feltárását.
A könyvtáros ismeri - az információkereső nyelvek (IKNy) általános kérdéseit, a hierarchikus és a tárgyszavas osztályozási rendszerek legfontosabb típusait; - a tezauruszok elméletét és gyakorlatát; - az indexelő eljárásokat. - Behatóan ismeri a könyvtára által használt osztályozási rendszert.
A könyvtáros - Birtokában van a logikai, fogalmi gondolkodás, az absztrahálás magas szintű képességének. - Képes a szövegek elemzésére, értelmezésére, lényegük kiemelésére; - képes a könyvtár céljának, jellegének, meglevő adottságainak optimálisan megfelelő osztályozási rendszer kiválasztására; - képes az egyes dokumentumok (feldolgozási egységek) a választott rendszernek megfelelő tematikus feltárására.
5
2.3 A feltáró rendszer kiépítése A könyvtáros - megtervezi a könyvtár feltáró rendszerét (vagy a meglévő rendszer aktuális módosítását), figyelembe véve a keresési módszerek korszerűsödését, a könyvtár lehetőségeit és a régi feltáró rendszer adottságait; - a könyvtár adottságainak megfelelően helyi feldolgozást végez vagy központilag feldolgozott adatokat vesz át és adaptál, esetleg részt vesz a közös (megosztott) katalogizálásban; - új elektronikus rendszerre való áttérés esetén megtervezi és végrehajtja a régi katalógus rekatalogizálását vagy a retrospektív konverziót; - a bibliográfiai leírás és a tartalmi feltárás adatait folyamatosan beviszi az elektonikus feldolgozási rendszer meghatározott helyeire;
A könyvtáros ismeri - a magyar és a nemzetközi könyvtárügyben alkalmazott feltárási rendszereket; - az elektronikus feltáró rendszerekbe való adatbevitel módját; - a hagyományos katalógusok szerkesztési módjait; - a magyar és a fontosabb nemzetközi központi és közös (megosztott) katalogizálási vállalkozásokat; - az átvett adatok adaptálását és a retrospektív konverzió módszereit.
A könyvtáros képes - az állomány feltárási módok korszerűségét, gazdaságosságát és az igényeknek való megfelelését mérlegelve az optimális rendszer kiválasztására; - a feltárás mélységét és jellegét az igények és a gazdaságosság mérlegelésével meghatározni; - az adatbevitelt, az idegen adatok adaptálását, a rekatalogizálást és a retrospektív konverziót végrehajtani.
6
3. A könyvtár mint tájékoztató intézmény 3.1 A tájékoztatás munkafolyamatai A könyvtáros (a tájékoztató) - elvégzi a felvilágosító, bibliográfiai és faktográfiai adatszolgáltató valamint irodalomkutató feladatokat, ezek keretében - szakszerű keresőkérdéssé formálja a hozzá érkező kérdéseket vagy a könyvtára szakterületébe vágó tájékozódási igényeket; - kiválasztja a megoldáshoz megfelelő adatforrásokat és keresési eljárásokat; - elvégzi a keresést; értékeli a kapott információk relevanciáját; - átadja a kapott ismereteket. - Kialakítja és folyamatosan aktualizálja saját közvetlen tájékoztatói eszközrendszerét.
A könyvtáros (a tájékoztató) ismeri - az intézmény feladatából következő információs igények és szükségletek körét; - e körhöz kapcsolódó számítógépes adatbázisokat, a világhálón elérhető információs lehetőségeket, a hagyományos bibliográfiai és faktografikus tájékoztató eszközrendszert; - az alapvető információkereső nyelveket és technikákat; - a szabadszöveges keresés módszereit; - az információk relevanciájának értékelési módszereit.
A könyvtáros (a tájékoztató) képes - az intézmény feladatából és a használók igényeiből fakadó információs szükségletek feltárására; - a hazai és külföldi adatbázisok áttekintésére, értékelésére, az optimálisan megfelelők kiválasztására; - a hagyományos bibliográfiai és faktográfiai tájékoztató eszközökből intézménye részére optimális gyűjtemény kialakítására. - Képes a személyes információ-átadásra ill. szakirodalmi tájékoztató jegyzékek készítésére megfelelő hatásfokkal.
3.2 A bibliográfiakészítés, mint a tájékoztatás eszköze A könyvtáros a könyvtár ill. a tájékoztató intézmény szakterületén az ismeretek rendszerezett feltárására bibliográfiát készít. Ennek során - Pontosan meghatározza a feladatot, figyelembe véve a hazai és nemzetközi bibliográfiai környezetet; - számba veszi a rendelkezésre álló forrásanyagot; a források egyedi értékelésével elvégzi a céljának megfelelő szelekciót; - az adott szaktudomány, a szakirodalom és az összegyűjtött anyag jellegének megfelelően megtervezi a bibliográfia rendszerét; - összeállítja a bibliográfiát.
A könyvtáros ismeri - az egyes bibliográfia típusok formai jegyeit és tartalmi jellemzőit, megjelenítésük technológiáját, a velük szemben támasztott követelményeket; - a feldolgozandó forrásokat: a hazai és külföldi adatbázisokat, nemzeti és szakbibliográfiákat; - a bibliográfiaszerkesztés hazai és nemzetközi tendenciáit; - a tervezett bibliográfia szakterületének sajátosságait, a szakmai igényeket.
A könyvtáros képes - az adott szakterületen jelentkező információs igények sajátságainak felismerésére; - ennek megfelelően a bibliográfia tartalmi, formai és megjelenítési jellegének megtervezésére; - az anyaggyűjtés, válogatás, rendszerezés és megjelenítés munkájának elvégzésére.
7
4. A könyvtár üzemeltetése 4.1 A könyvtári szolgáltatások megtervezése, megszervezése A könyvtáros - megfogalmazza könyvtára hosszútávú (és ennek részeként: rövidtávú) tervét; - megtervezi, ill. az új feladatoknak megfelelően újrafogalmazza könyvtára szervezeti és működési szabályzatát; - megszervezi a szolgáltatások rendszerét, a szolgáltatások típusait, formáját, feltételeit. - A működő szolgáltatásokat időnként különböző módszerekkel ellenőrzi, az igények és a szükségletek változásának megfelelő változtatásokat végrehajtja. - Rendszeresen kontrollálja a szolgáltatások rendeltetésszerű működését, a szakmai követelményeknek és az adminisztratív előírásoknak való megfelelésüket.
A könyvtárost A könyvtáros ismeri - a menedzsment elméletét és - szervezőkészsége képessé teszi arra, hogy módszereit; többféle szempont - a könyvtári és információs mérlegelése nyomán szolgáltatásokat, azok kialakítsa a nyújtásának technológiai, szolgáltatások optimális jogi, pénzügyi feltételeit; rendszerét, - az igénybe vehető központi - kreativitása pedig vagy könyvtárközi alkalmassá teszi az új szolgáltatásokat, azok igények és szükségletek felhasználásának módját, felismerése alapján a feltételeit; rendszer folyamatos - a szolgáltatások innovációjának megszervezésére vonatkozó végrehajtására. marketing elméleteket.
4.2 A használói igények számbavétele A könyvtáros számba veszi, ha kell saját vizsgálatokkal pontosítja - a potenciális használók (könyvtár által ellátandó terület) információ- és dokumentum-igényeit; - a tényleges használók igényeit; - a használói szokásokat, a használói elégedettség szintjét. - Ismételt elemzésekkel, Vizsgálatokkal nyer képet az igények és elvárások változásáról.
A könyvtáros képes A könyvtáros ismeri - a nonprofit marketing alapját - könyvtára potenciális és tényleges használói köre - az olvasói/ igényeinek szakszerű információhasználói megállapítására; igények jellegzetességeit, - ennek alapján az felismerésük módját; olvasóbarát könyvtár - a használói igényvizsgálatok kialakítására. módszereit; - a könyvtári statisztika által nyújtott elemzések lehetőségeit és módszereit.
8
4.3 A könyvtár kommunikációja: a közönségkapcsolatok kiépítése A könyvtáros ismeri A könyvtáros - a public relations - kiépíti könyvtára és annak szervezésének és társadalmi környezete között a megvalósításának célzott kommunikációs módszereit. kapcsolatokat. - Ehhez igénybe veszi az interperszonális, a médián és a világhálón keresztül történő szóbeli és írásbeli kommunikációt.
A könyvtáros képes - szóban és írásban, a helyzetnek és célnak megfelelő stílusban, meggyőzően kifejezni magát.
4.4 A könyvtáros és a használó kapcsolata A könyvtáros ismeri A könyvtáros - a használók számára kiépíti - a könyvtárpedagógia elveit és módszereit; a könyvtár önálló - ismeretekkel rendelkezik a igénybevételének sajátos olvasói rétegekkel lehetőségét, de igényük (pl. gyerekekkel, etnikai esetén a könyvtárhasználót kisebbségekkel, fogyatékos személyesen is hozzásegíti személyekkel) történő az állomány, az információs kommunikáció terén. bázisok, a keresőrendszer sikeres használatához; - egyes olvasói rétegek (pl. gyerekek, tanulók, etnikai kisebbségek, fogyatékos személyek stb.) esetében ez a segítségnyújtás szervezett formában valósul meg.
A könyvtáros képes - az emberek „megszólítására”, a kapcsolatfelvételre; - képes empatikusan belehelyezkedni a könyvtárhasználók, információkeresők problémájába; - képes segítőkész partneri kapcsolat kialakítására.
9
4.5 A működés feltételeinek biztosítása A könyvtáros - költségvetést készít és az alapján gazdálkodik; - pályázatokkal és szponzori kapcsolatokkal növeli lehetőségeit, szolgáltatásainak egy részét térítéshez köti; - optimalizálja anyagi erőforrásait. - Amennyiben a könyvtár épülete nem felel meg a szakmai követelményeknek, kidolgozza az átalakítás vagy az új épület szakmai tervét. - Könyvtára berendezését korszerű szinten tartja.
A könyvtáros ismeri - a tudáspiac és a könyvtárgazdaságtan alapelveit; - a költségvetési gazdálkodást, - az intézménye körébe vágó pályázati lehetőségeket és a pályázatírás módjait; - a szolgáltatások térítését szabályozó jogszabályokat és elvi állásfoglalásokat. - A könyvtárépülettel és a berendezéssel szemben támasztott korszerű követelményeket.
A könyvtáros képes - intézménye anyagi érdekeit meggyőzően képviselni a fenntartók és a társadalmi nyilvánosság előtt; - képes a rendelkezésére álló anyagi források optimális felhasználására; - képes megtervezni a könyvtárépület és berendezés szakmai rekonstrukcióját, illetve képes egy új könyvtárépület szakmai megtervezésére.
4.6 A könyvtár automatizálása a számítógép alkalmazásával A könyvtáros - az egyes könyvtári munkafolyamatok (számítógépes) automatizálását megszervezi, működteti, a technikai fejlődésnek megfelelően továbbfejleszti; - az egyes munkafolyamatok programcsomagjait egymásra építő könyvtári rendszert működtet; - biztosítja az elektronikus információforrások használatát, az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően digitalizálja saját állományát is; - használja és közvetíti a világhálón keresztül elérhető könyvtári és tájékoztató szolgáltatásokat; - saját intézményét megjeleníti és hozzáférhetővé teszi a világhálón.
A könyvtáros - birtokában van az informatika felhasználói szintű ismerteinek; - ismeri a munkafolyamatok automatizálásának lehetőségeit az állományépítés, a feldolgozás, a periodika kezelés, a katalógusrendszer és a kölcsönzési adminisztráció területén. Ismeri ezeken a területeken a számítógéppel végezhető munka módszereit. - Ismeri a világhálón való információkeresés eredményes módszereit.
A könyvtáros képes - a számítógépes szakemberrel együtt dolgozva kialakítani könyvtára automatizált rendszerét; - képes a különféle számítógépes programok közül a könyvtár céljának leginkább megfelelőt kiválasztani; - képes a külső információforrások számítógépes elérésére és optimális használatára.
10
A könyvtári munka eszmei alapvetése A könyvtáros - megfogalmazza intézménye küldetését (misszió – nyilatkozat), alapvető célját, filozófiáját - és jövőképét.
A könyvtáros képes A könyvtáros ismeri - könyvtára tevékenységét - a társadalomelmélet, a az egyetemes és a társadalomfilozófiai magyar kultúra széles alapelveit; összefüggéseibe ágyazva - a kultúra szerepét a szemlélni; társadalom korábbi korszakaiban és a jelenben; - könyvtára küldetését ennek megfelelően - a magyar társadalom megfogalmazni. kulturális térképét, az egyes rétegek kulturális világát; - az információhasználati, az olvasási kultúra jellegét, történetét, a magyar viszonyokat; - az információgazdálkodás mibenlétét, tendenciáit; - a tudományos és szakmai ismeretek kutatásának, oktatásának, átadásának intézményeit, azon belül kiemelten - az európai és a magyar könyvtárügyet, - a könyvtárosi etikát.
A feladatok vertikális tagoltsága Az előző táblázatban felsorolt könyvtárosi alapfeladatok és alapkövetelmények a munka összetettsége szempontjából több szintre tagolódnak: Áttekintésünk a (diplomás) könyvtárosokkal foglalkozik, ezen a ponton azonban – kizárólag viszonyítási alapként – figyelembe kell vennünk a diploma alatti („szakmunkási” – „technikusi”) szintet is. E szint speciális kérdéseit itt nem tárgyaljuk. A problémákat leegyszerűsítve abból indulhatunk ki, hogy az egyértelműen szabályozott könyvtári (könyvtártechnikai) munkák végzése e kategóriába tartozik. A diplomás könyvtárosi feladatokat a nemzetközi könyvtári gyakorlat két szintre osztja, némileg eltérő szempontok alapján. A mi koncepciónk szerint a könyvtárosi feladatok, ismeretek és kompetenciák felsőbb szintjét az alapismertek elmélyültebb, szélesebb kitekintésű és kreatívabb birtoklása adja, és nem valamely szűkebb részterület elmélyültebb „szakértői” szintű ismerete. Ezek szerint a két szint jellemzése:
11
1. Könyvtárosi alapszint. („Üzemmérnöki szint”.) Feladatkör: a könyvtárosi szakismeretek alkalmazása a saját könyvtárra, ennek alapján a könyvtár működtetése, a működtetés szakmai feladatainak elvégzése, a könyvtárkezelők munkájának irányítása. 2. Könyvtárosi felső szint. („Tervező mérnöki szint”.) Széleskörű szakmai kitekintést feltételez, mely képessé tesz a könyvtár tevékenységét alapjaiban érintő koncepcionális döntések és a rendszer egészét befolyásoló változtatások megtervezésére, végrehajtására. Nem azonos a vezetői feladatokkal, bár a nagyobb könyvtárak vezetési feladatai felső szintű ismereteket és kompetenciát igényelnek. A szintek egymásra épülnek: - A könyvtárosi alapszint magába foglalja a „diploma alatti” feladatok ismeretét. Könyvtárkezelő hiányában ezeket a feladatokat is a könyvtáros végzi. - Hasonlóképpen a könyvtárosi felső szint magába foglalja az alapszint ismeretét, az alapszintű könyvtárosi munkák végzését is.
Könyvtárkezelői feladatok (Csak példaként, a teljesség igénye nélkül)
-
A gyűjteménygyarapítás és kivonás adminisztrációs munkái. A gyűjtemény technikai kezelése, az állományvédelmi feladatok végrehajtása.
Könyvtárosi alapszintű feladatok A gyűjtemény kialakítása - Az állomány gyarapítása, - A gyűjtemény szervezése - A fenntartással., védelemmel kapcsolatos feladatok meghatározása, végrehajtása
Könyvtárosi felsőszintű feladatok
- A gyűjteményszervezés stratégiájának kialakítása.
A feltáró rendszer létrehozása - A könyvtár céljának - Bibliográfiai leírás; Bibliográfiai leírás megfelelő feltáró rendszer - a dokumentumok könyvtárosi revízióval; kiválasztása; kialakítása; tematikus feltárása; - A feltáró rendszer - a feltáró rendszer építése. - a feltárás mélységének és létrehozásával tartalmi körének kapcsolatos, egyértelműen meghatározása szabályozott munkák végrehajtása. - Adatbevitel a számítógépes adattárba. A könyvtár mint tájékoztató intézmény - A tájékoztatási feladatok - A tájékoztató A tájékoztatási eszköztár szolgáltatások végrehajtás; építésének és kezelésének rendszerének, helyi - Szakirodalmi jegyzékek, adminisztrációs munkái. feladatvállalásának és bibliográfiák készítése; stratégiájának kialakítása. - A könyvtár tájékoztató eszközrendszerének kiépítése. -
12
-
A nyilvános szolgálat egyértelműen szabályozott feladatainak ellátása a kölcsönzési adminisztráció, a könyvtárközi kölcsönzés, a másolószolgálat, a raktárkezelés, a használói befizetések kezelése stb. területén.
-
A könyvtár üzemeltetése A szolgáltatások működtetése; A használói igények számbavétele; A könyvtár kapcsolatainak kiépítése, fenntartása; A működés feltételeinek biztosítása.
-
A szolgáltatások rendszerének megtervezése; A gépesítés rendszerének megtervezése.
A könyvtári munka eszmei alapvetése Mindhárom szinten, a szintnek megfelelő mélységben
Horizontális tagoltság A könyvtárak eltérő funkciója és az ennek megfelelően változó gyűjtemény az általánostól különböző, sajátos munkafeladatokat is jelent, ami viszont a szükséges ismertek és kompetenciák körét is bővíti, módosítja. Ilyen – karakterisztikusan eltérő – könyvtár- ill. feladattípusok a következők: Szakkönyvtáros Feladata szorosan kötődik a könyvtár szakterületéhez, ezért a szakkönyvtáros magas szintű ismeretekkel rendelkezik erről a tudományterületről: ismeri a szaktudomány rendszerét, ágazatait, intézményrendszerét, szaknyelvi terminusait magyarul és a szakterület igényei szerinti világnyelveken. Ennek alapján képes felmérni a szakmai szükségleteket, képes megítélni a szakterület dokumentumainak információs értékét vagy azok elavultságát. Behatóan ismeri szakterületén a hazai és a fontosabb külföldi tájékoztató, kutató intézményeket és könyvtárakat, azok szolgáltatásait Képes az adott tudományterület szakemberének elfogadott partnere lenni. A vállalkozói szférában alkalmazott könyvtárosok, információszolgáltatók A fentiek – értelemszerű változtatással – érvényesek a termelői vállalkozások és az üzleti élet kisebb egységeinek könyvtáraira és könyvtárosaira is. Történeti értékű gyűjtemények könyvtárosa A régi és különleges értékű könyveket kezelő könyvtáros magas szintű történelmi alapműveltségre épülő beható művelődéstörténeti ismeretekkel rendelkezik. Jól ismeri az európai és a magyar könyv- és írástörténetet. El tudja olvasni a latin és német nyelvű szövegeket. Ismeri a régi könyvek tárolásának, kezelésének, óvásának, javításának, restaurálásának módjait.
13
Képes a gyűjtemény műveinek azonosítására, kultúrtörténeti értékük megállapítására, képes felelősen megőrizni a rábízott értékeket. Iskolai könyvtáros-tanár Megalapozott pedagógiai ismeretekkel (képesítéssel) rendelkezik. Ismeri - az iskolai oktatás tartalmi és formai rendjét, - a gyerekek és fiatalok információszerzési, tanulási és olvasási szokásait, - a gyerek- és ifjúsági irodalmat, - a könyvtárhasználati ismeretek iskolai oktatásának módszereit, - az iskolai könyvtárak munkájának sajátosságait. Ismeretei alapján képes kialakítani a tanulókban a könyv- és könyvtárhasználat igényét és készségét. Gyerekkönyvtáros Megalapozott gyereklélektani és pedagógiai ismeretekekkel rendelkezik. Ismeri - a gyerekek szabadidős, információszerzési és olvasási szokásait, - a mese- és gyerekirodalom hatásmechanizmusát, a klasszikus és a mai gyerekirodalmat, - a gyerekkönyvtári munka és a gyerekekkel való foglalkozás módszereit, sajátosságait. Ismeretei alapján képes a gyerekekkel való kommunikációra, képes gazdagítani információszerzési, olvasási szokásaikat, kialakítani bennük az értékes irodalom olvasásának igényét. A közkönyvtár könyvtárosa Megalapozott szociológiai és arra épülő művelődésszociológiai és olvasásszociológiai ismeretekkel rendelkezik. Ennek alapján ismeri - a magyar – és benne a helyi - társadalom szociális-kulturális rétegeződését, - az egyes társadalmi rétegek információs igényeit, tájékozódási, olvasási szokásaikat, - a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők problémáit, a helyzetükön való segítés módját. Ismeretei alapján képes a közkönyvtárat a legszélesebb nyilvánosságot befogadó, demokratikus intézménnyé tenni.
Speciális ismereteket kívánó speciális tevékenységek Egy-egy könyvtár általános tevékenységi körén belül speciális részfeladatok is jelentkezhetnek. Az ilyen jellegű speciális feladatok köre képlékeny és változó, itt csak példák bemutatására szorítkoztunk. Voltaképp az alapfeladatok egy-egy mozzanatának sajátos kiemeléséről van esetükben szó. Ilyen speciális munkafeladatot alkotnak a könyvtáron belül kialakuló sajátos gyűjtemények: - zenei (hangzó) gyűjtemény;
14
-
helyismereti/helytörténeti gyűjtemény; egyéb különgyűjtemények stb. Sajátosan kiemelkedő feladatkört alkotnak azok az aktuális feladatok, melyek a könyvtárak fejlődésének egy-egy szakaszában előtérbe kerülnek. Napjainkban ilyenek: - a könyvtártechnológia elektronikus irányú fejlesztése; - az állomány digitalizálása, virtuális könyvtár kialakítása; - információs menedzsment szolgáltatások kialakítása stb. Sajátos ismereteket kíván a nagyobb könyvtárak vezetése is: - a vezetés és irányítás módszerei; - a humán erőforrás optimalizálása; - minőségmenedzsment stb.
Összegezés A szükséges ismeretek típusai A szakma végzéséhez szükséges ismeretek több körbe sorolhatók: 1. Szorosan vett szakmai (könyvtárosi-informatikai) ismertek. Ezen belül az alapismertek hagyományosan három szintre tagozódnak; a nem diplomás és a diplomás könyvtárosi szintek elkülönítésében többé-kevésbé szakmai konszenzus van, a könyvtárosin belül az alapszint és a felsőszint elkülönítése pontos meghatározást és szakmai konszenzust igényel. 2. A könyvtár által közvetített tudományos(szak)terület ismerete. Ennek kívánatos mélysége a könyvtártípusoktól függően változik. A szakkönyvtárak, a történeti értékű gyűjtemények könyvtárosainak (pedagógiai vonatkozásban: az iskolai könyvtárosoknak) a szakterületet felső szinten kell ismerniük, de minden más könyvtárban szükség van a közvetített ismertekben való valamilyen szintű jártasságra. A könyvtárosi szakképzés és az ezzel párhuzamosan más szakterületen történő képzettség megszerzésének lehetőségét kardinális kérdésnek tekintjük. 3.
A könyvtárhasználók ismerete: Társadalom – kultúra – emberismeret. Elsősorban a közkönyvtárakban van szükség (de más-más mértékben és jelleggel minden más könyvtárban is) a társadalom rétegeződése, a kultúra társadalmi szerepe, az irodalmi kultúra, az információt használó, az olvasó ember megalapozott ismeretére, vagyis a társadalmi/humán ismereteknek egy sajátos metszetére. Ugyanez érvényes – sajátos kiegészítésekkel – a gyerekekkel foglalkozó könyvtárosokra is. 3. Az információs-kommunikációs technika eszközeinek és azok használatának ismerete. Minden szinten alapkövetelmény, szintenként elméletibb jelleggel. . 4. Nyelvismeret. Minden szinten követelmény, szintenként magasabb és aktívabb fokon.
15
A szükséges alapkészségek 1.
2.
3
A logikai gondolkodás készsége A lényegkiemelés, rendszerezés, az érték-felismerés képessége, gondolkodás, problémaérzékenység, a logikus gondolkodás képessége.
kritikus
Kommunikációs készség. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, szövegértelmezés és a szöveg átalakításának képessége, kapcsolatteremtési és empatikus készség, segítőkész attitűd . Kreativitás – innovációs készség Az új helyzet felismerésének, a változó szituációkra és követelményekre való gyors és pozitív reagálásnak, a megszokottól eltérő gyakorlat elfogadásának készsége.
Néhány következtetés 1. A könyvtárosi munkához szükséges ismeretek rendkívül szerteágazók. Elsajátításuk több csatornán keresztül lehetséges: szakmai alapképzés, azon belül speciális irányzatú képzés, továbbképzés, valamint a könyvtári-informatikai szakmán kívüli képzési lehetőségek. Ez megköveteli a könyvtárosi képzés minden területét átfogó, egységes képzési koncepció kidolgozását. 2. Egyértelműen és részletesen meg kell határozni az itt alapszintűnek és felsőszintűnek nevezett könyvtárosi feladat-, ismeret- és kompetenciakört. Állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy az egyetemi magister képzés mit elégítsen ki: speciális könyvtártípusok és könyvtári munkakörök speciális igényeit, vagy a könyvtárak irányítására, innovációjára alkalmas „tervező mérnöki” szintet nyújtsa. 3. A könyvtáros ismeretanyagának kihagyhatatlan része a közvetített tudomány(szakterület) megfelelő szintű ismerete. Állást kell foglalni, - különös tekintettel a az új felsőoktatási rendszer bevezetésének következményeire - hogy a szakma hol ragaszkodik a nem könyvtárosi diplomához vagy tanulmányokhoz, hol kívánja ezt az ismeretanyagot (a továbbképzésen túlmutató) speciális tanfolyamokkal biztosítani. 4. A közkönyvtárak dolgozóinak jól megalapozott társadalmi-humán ismeretekre van szüksége. A szakmának állást kell foglalni, hogy ezt az ismeretkört hogyan akarja biztosítani, mennyiben kívánja a felsőoktatáshoz kötni, vagy milyen speciális tanfolyamokkal kívánja biztosítani. 5. A könyvtárosi feladat megfelelő ellátása megköveteli a logikai gondolkodás, a kommunikáció és a kreativitás képességét. Ezért meg kell keresni annak a lehetőségét, hogy e készségek meglétét a szakmai utánpótlás rekrutációjában, a felsőfokú graduális és posztgraduális képzésre való jelentkezésnél is figyelembe lehessen venni.
16
Melléklet Tézisek (Vázlatos javaslat) 1. A könyvtár helye a mai társadalomban Például: „A könyvtár a tudásközpontú társadalomban ismeretgazdálkodás megkülönböztetett szellemi intézménye.”
a
tudás-
és
2. A könyvtáros tevékenysége Például: „A könyvtáros feladata tudás- ill. ismeretgazdálkodás szervezése: az emberiség által birtokolt tudásanyag gyűjtése, őrzése, rendszerezése és visszakereshetővé tétele olyan módon, hogy a társadalmi szükséglet és az egyéni igények számára akadálytalanul hozzáférhető legyen. Ezáltal a könyvtár biztosítja a demokratikus társadalomban az információhoz való hozzájutás alapvető emberi jogát.” 3. A könyvtár és az informatika – ( Először: ami közös bennük) Például:” A könyvtár ismereteket, információkat közvetít, ezért információs intézmény; a könyvtáros tevékenysége a tágan értelmezett informatika része; a könyvtáros sajátos tevékenységet folytató informatikus.” 4- A könyvtár és az informatika – (Ami a könyvtár sajátos többlete) Például: „ A könyvtáros többnyire (de nem kizárólag) szöveges információkat kezel hagyományos vagy új információhordozókon (a nyomtatott könyvtől az elektronikus impulzusokig), ezért tevékenységének sajátos része a szöveg és az információhordozók (dokumentumok) kezelése. Ez a sajátos többlet különbözteti meg az általános informatikusoktól. 5
A könyvtárak sokfélesége
6
A könyvtári munkafolyamatok differenciáltsága, szintjei A könyvtárban folyó munkák differenciálódása elkülönülő szintű ismereteket és kompetenciát követel. A „szakmunkás szintű” feladatok ellátása az érettségire épülő könyvtárkezelői végzettséget kíván meg, a (diplomás) könyvtárosi feladatok között elkülöníthető az „üzemmérnöki” és a „tervező mérnöki” szint. Az egyetemi könyvtárosképzés most kibontakozó új rendszerében e két szint sajátos szükségletét kell kielégíteni.
7.
A könyvtáros, mint a tudományos és a gazdasági élethez szükséges szakmai ismeretek közvetítője (először ennek a szerepnek a tömör megfogalmazása, majd a következmények levonása. Ez a szerep jártasságot tételez fel a közvetített ismerettartományban is. A könyvtárosi ismeretanyagnak kihagyhatatlan része a közvetített szak(tudomány)terület megfelelő szintű ismerete. Ennek megszerzését elsősorban a felsőoktatás keretében kell biztosítani.
8.
A könyvtár mint demokratikus társadalomban. A közkönyvtárak sajátos feladata: esélyegyenlőség biztosítása az információhoz jutásban, a szociális igazságosság megvalósításához való hozzájárulás. (Először ennek a szerepnek
17
tömör megfogalmazása.) Következmény: a társadalomra vonatkozó ismeretek szükségessége. 9
A könyvtárak fontos résztvevői annak a folyamatnak, melynek során a társadalom kialakítja az új nemzedékek információs- és olvasási kultúráját. E téren a közös alapvető cél mellett eltérő szerep jut az iskolai könyvtárakra, a gyerekkönyvtárakra és a közkönyvtárak gyerekrészlegeire, a felnőttoktatási intézmények könyvtáraira. Ez a feladatkör sajátos pedagógiai, lélektani ismereteket és készségeket követel.
10
A könyvtárak feladata a kulturális örökség megőrzése. Ez egyrészt a kultúra jelenlegi eszközeinek, másrészt tárgyi (írásos) emlékeinek megőrzését jelenti. Ez részben mentalitást, részben sajátos ismereteket követel.
11
A könyvtárostól elvárt ismeretek. Összegezés: szakmai ismeretek, a közvetített ismeretág, a társadalom, az információs-kommunikációs technika ismerte, nyelvtudás.
12
A könyvtárostól elvárt készségek: lényegkiemelő-rendszerező logikai készség, szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, kreativitás-innovációs készség.
