A természeti népek földrajzi ismeretei
Dr. Lakotár Katalin
Földrajzi ismeretek fejlődése környezet folyamatos tágulása
tények, folyamatok, össze-
függések ismeretének bővülése
felfedezéstörténet Földrajzi ismeretek
tudománytörténet Földrajztudomány
- léteznek már akkor, amikor még semmiféle tudomány -ősi társadalmakban felölelik az akkori ismeretek egészét - minden ismeret a környezetre vonatkozott
Ősközösségi társadalmak • kicsi társadalmi csoportok • szűk oikumené • megélhetés területi bázisát alig túllépő határok • létfenntartással közvetlen összefüggő ismeretek • jelenségek misztikus magyarázata • szűk környezet - aprólékos topográfiai ismeretek térképek: megfigyelésen alapulnak, távolságok, irányok becslésen pálcikatérkép, kődarabokból kirakott térkép, homok dombormű térkép
Természeti társadalmak földrajzi környezete • zsákmányolásból élő közösségek be, gazdálkodás külterjes
nagy területet járnak
• kapás földművelés belterjesebb gazdálkodás, kisebb terület is több embert tud eltartani szűkebb környezet • nomád pásztorkodás (nem valódi természeti népek) tenzív gazdálkodás, nagy területen mozognak
ex-
megélhetés területi bázisát a csoport lélekszáma is befolyásolja • társadalom topográfiai, természeti ismeretei nagyjából az egyes ember ismereteivel azonosak mindenki ugyanazt tudja, ugyanazon a területen mozog, cselekszik
Életmódbeli változások: • letelepedett életmód gabonatermesztés, állattenyésztés, fazekasság, szövés-fonás • település
városi méret – legrégebbi: Chatal Hüyük
Paleolitikum (őskőkorszak) "ügyes ember" : 2,5 millió évvel ezelőtt, kezdetleges eszközkészítés,rendszeres gyűjtögetés, vadászat,halászat 2 millió év-100 000 év: a "felegyenesedett ember", bonyolultabb eszközöket használt (szakóca), ismerte a tüzet neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) 400 000-40 000 év, hajítódárdával vadászott, ismerte a tűzgyújtást, halottait gödörbe fektette, mellé fegyvereket és táplálékot tett a vallás és a művészet kezdetei 35 ezer évvel ezelőtt jelent meg az értelmes ember Föld nagy részét jégtakaró borítja oltalmat nyújtó lakóhelyet azaz barlangot keresnek, megtelepednek barlangokban kibontakozott az őskori művészet barlangrajzok
első
Mezolitikum (közép-kőkorszak) - kb. i.e.15-10 000-től kb.i.e.9 000-ig: kőből pattintott szerszámok, vadász-halász életmód, első háziállat a kutya illetve a kecske; agyagedény Mezolitikum kezdete Európában a Würm végén európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas stb.) kihalása vadbőség megszűnése csökkent a vadászat fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a földművelés és állattenyésztés mezolitikum emberei többnyire vándorló, helyenként féligmeddig letelepedett nagycsaládokban
Neolitikum (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak) kb. Kr. e. 8 000 - 1 500-ig utolsó jégkorszak lezárult melegedő korszak - fejlettebb életforma:első termelő foglalkozások, földművelés, állattenyésztés, fazekasság; családokban élnek - letelepedtek, dombtetőket választottak lakhelyül, falvakba tömörültek - monumentális sírhelyek, megalitikus építmények Rézkor: régészeti korszak, időbeli behatárolás eltérő, DKEurópában kb. 4 500-3 300 éve; utána bronzkor, vaskor -kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája, aranyból, ezüstből, rézből készült tárgyak elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, hatalmat és gazdagságot fejezték ki - munkaeszközként és fegyverként a rezet és első ötvözeteit a kőeszközökkel együtt alkalmazták
Chatal Hüyük 1961. mesterséges erőddomb feltárása a Konyai-síkságon domb több mint 1000 m magas emberalkotta város -radiokarbonos kormeghatározással Kr.e. 6 250 - 5 400 közöttre datálták a város alapítását - később dendrokronológia módszer a város Kr.e. 7 200 - 7 100 között jött létre 2000 évvel az egyiptomi és a mezopotámiai civilizációk kialakulása előtt azóta több hasonló, egyidős településre bukkantak, de alacsonyabb kulturális és technikai fejlettségűek -8-10 000 embernek adott otthont, 2000 éven át virágzott házak szinte azonos méretűek egyenlőségre alapuló ősközösségi társadalom - utcák, bejárati ajtók, ablakok nem voltak, tetőn keresztül
Çatal-Hüyük térképe 8000 éves 1963-ban fedezték fel épület falára vésték település ÉK-i részén két hegy, egyiket kitörő vulkánként ábrázolták
Stonehenge
Kr. E. 2300 körül
bonyolult csillagászati létesítmény - téglalapjának rövid oldalai É-on a nyári napfordulói napfel-kelte irányába, D-en a téli napfordulói napnyugta irányába mutatnak - hosszú oldalak a holdkeltének a 18,61 éves ciklus során adódó legdélibb pontja, valamint a holdnyugta legészakibb pontja felé - csak ezen a szélességi körön igaz ez
Maja civilizáció (Közép-Amerika, i.e. 1500 - i.sz. 1500) - fejlett matematika, bonyolult naptárrendszer, Napot istenként tisztele Nap-piramisok tetején függőleges lyuk (nap-lyuk), melyen keresztül a Nap csak évente két alkalommal, amikor pontosan a zenitben delelt, világította meg az épület belsejét Nap piramis
természeti népekre vonatkozó ismereteinket a ma hasonlóan élő népek bővítik a régészeti kutatások mellett
Amazónia Afrika Óceánia
Legrégibb öntöző gazdálkodású társadalmak Eljutnak az írásbeliségig
történelmükről írott emlékek
• oikumenéjük tágabb, tényismeretük gazdagabb, megjelenik az ismeretek rendszerezése tudományok kezdetei • az írás a tudás közvetítő eszköze az egyes nemzedékek között, akik bővítik az elődök ismereteit társadalom egészének tudása meghaladja egyes tagjainak tudását • társadalom egészének tudományokba rendeződő tudása nem oszlik meg egyenlően tagjai között osztálytagolódás jön létre: külön réteg a tudás birtokosa, széles tömegek végzik a termelőmunkát
rabszolgarendszer
legrégibb társadalmak száraz éghajlatokon találhatók, öntöző gazdálkodást folytatnak erősen szervezett társadalmat feltételez – öntözőcsatornák tervezése, nemzedékeken átnyúló építése, öntözőrendszerek karbantartása, víz ésszerű elosztása •Nílus mente, Mezopotámia, Indus, Sárga-folyó völgye, Mexikó, Peru, Bolívia Földrajztudomány még nincs, előzményeit alkotó ismeretek más ismeretrendszerekbe vannak beépítve: csillagászat miatt
évszakok naptárszerű rendjét ismerni öntözés
földmérés művelhető terület korlátozott tokhatárokat jelölni kell térképkészítés
nagy érték
állami adó a művelt földekre
bir-
kataszteri térk.
Első jelentős városok „potamikus városok” , földrajzi fekvésükben meghatározó folyóvíz közelsége, víz határozza meg a mindennapi életet Mezopotámia városaira:Ur, Uruk, Kis, Babylon = város Indus völgyi Mohendzso-Daro Hoangho és Jangce közti folyami területek Nílus mente: Memphisz, Théba
terület
ie. 3000 körül
ie. 2500 körül
ie. 1900 körül
ie. 1400 körül
Egyiptom
4
6
10
12
Mezopotámia
5
12
22
22
Elõ-Ázsia
4
6
13
20
Irán
2
3
3
5
Kisázsia
.
3
6
9
Kréta
.
.
.
4
Görögország
.
.
.
10
D. Spanyolo.
.
.
.
2
Indus-völgye
.
.
10
10
Városok számának alakulása
Egyiptom i.e. 4 000 körül államterület: deltától az első kataraktáig – mai Asszuán, később negyedikig – mai Kartúmnál É-ra Ismereteik: Ny-ra Sidra-öböl, K-re Vörös-tenger, Földközi- tenger, Palesztina, Szíria, kapcsolatok Mezopotámiával, Örmény-felvidékig K-Afrika – Zambezi, Limpopo torkolatvidék: Punt ország - több expedíció, i.e. XV. sz
Az ókori Egyiptomból csak egyetlen térkép maradt fenn, de több szöveg is utal térképek létezésére. A térképeket kőbe vésték, a hadsereg számára papirusz másolatokat készítettek róluk, az egyetlen fennmaradt a Torinói MúzeUmban található, a torinói papirusz (kb. i.e. 1300). A térkép egy aranybányát mutat a Vádi Allkali mentén. A térképen jól felismerhetők az utak, és a hegyek. Csillagászat, matematika.
Egyiptomiak ismerték: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz bolygók a Föld körül keringenek, de Kr.e. 15. sz. tudták, hogy a Vénusz és a Merkúr a Nap körül kering -nap-, víz-, és csillagórákkal mérték az idõt -iránykijelölésre réses irányzékokat, pálcákat és zsinórokat használtak Világkép: -Nap és Hold mozgásának változását az égi folyó (Tejút) áradásával magyarázták - égboltot 36 dekkánra (csillagképre) osztottak -piramisok tájolása hordoz(ott) csillagászati jelentést belsejükben lévõ folyosókból az év bizonyos szakaszaiban látszanak bizonyos csillagok
Mezopotámia - babiloniak birodalma nagy területet foglal el - ismereteik: K-en Zagrosz-hegység Ny-on Kis-Ázsia D-i, K-i része, Szíria, Palesztina, Ciprus kapcsolat Egyiptommal, tudtak Arábiáról - fejlett csillagászat, földmérő ismeretek, térképek agyagtáblába vésve, ékírással
Ur-i nagy zikkurat
Mezopotámia égitestek rendszeres megfigyelése változást feljegyezése -Kr.e. 6. sz-ban a két azonos holdfázis közötti idõt egy másodpercen belüli pontossággal adták meg csillagászati megfigyeléseiket többnyire hétemeletes lépcsőzetes toronytemplomokból végezték -megállapították a nap- és holdfogyatkozások ismétlődésének idejét -hét "mozgó" égitestet ismertek: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz -sumérok a hatos, akkádok a tízes számrendszert használták összeolvadása eredményeként hatvanas számrendszer fokok, az órák és percek egységekre bontása -kör felosztása 360 részre -napot 12 részre osztották, késõbb elterjedt a 24 egységes (órás) felosztás -idő mérésére nap- és vízórákat alkalmaztak -először itt homorú félgömb alakú napórák
Babilon világtérképet Kr. e. 6. sz. agyagtáblára vésett • világ: akkori Mezopotámia és környezete • korong alakú • térkép D felé tájolt, vagyis É a térkép alsó részén van • térképet az Eufrátesz folyó átszeli, a Perzsa-öbölbe torkollik • Eufrátesz két oldalán fekvő városokat körökkel ábrázoltak
Perzsia i.e.VI.sz.-ban már Mezopotámiát magába foglalja, Hindukus, Amu-Darja, ÉNY-India, Boszporusz, Volga – elfoglalt, bejárt terület földrajzi ismereteikről Hérodotosz ír VI. sz.: expedíció az Induson
Indiai-óceán
Vörös- tenger
eredmény: Indus nem azonos a Nílussal V. sz.: Afrika – akkor Líbia a neve – körülhajózása Földközi-tenger
Gibraltár
Atlanti-óceán – Nyugat-Afrika beszámoló törpékről: pigmeusok Kamerun-hegység
India Thar-sivatag öntöző gazdálkodása önállóan alakult ki sokszínű természeti környezet különböző gazdálkodású, fejlettségű, kultúrájú közösségek folyamatos kapcsolat egymással: oikumenéjük felöleli az egész félszigetet kapcsolat: Indonézia, Kína, Földközi-tenger tudományos ismereteket Védák (tudás) könyve tartalmazza csillagászat: bolygók tanulmányozása, naptárkészítés matematika: tizes helyiérték rendszer orvostudomány Sztrabón számol be az Indus áradásairól, településeket elsöprő árvizeiről
Kína i. e. 2137. okt.22. A kínai Hi és Ho elmulasztják egy napfogyatkozás észlelését, ezért a császár kivégezteti őket i. e. 1100 Csu Kong kínai csillagász megméri az egyenlítő és az ekliptika hajlásszögét. Eredménye 23º 54' 02" i. e. 355 körül a kínaiak elkészítik az első csillagkatalógust i. sz. 85 Kínában naptárreformot vezetnek be, amely szerint egy szinodikus hónap 29 napból áll két egymást követő telihold vagy újhold között eltelt idő: 29,53 nap, vagyis 29 nap 12 óra 44 perc 3 másodperc i.sz. 120 körül A kínai Csang-Heng kimondja, hogy a Világmindenség térben és időben is végtelen
Kínai csillagászat - legkorábbi emlék i.e. 9 századból való - csillagképekre rendezték az égboltot - fellelhető csillagászatukban a babiloni hatás, ami az ókori kereskedelmi útvonalakon történő tudásanyag lassú áramlásának tudható be - hatvanas beosztást alkalmazták (Babilon) - egy év 366 napból állt; - az égi Egyenlítő csillagait használták idõmérésre A kínai világkép - az égboltot nyolc oszlop tartja - egyik megroskadt - nem a zenitben van az égbolt forgása az ekliptika ferdeségére is magyarázatul szolgált - napfogyatkozásokat mitológiájuk alapján értelmezték Napot ilyenkor egy sárkány vagy sárkányok kebelezik be
